Mikroorganizmusok (mikrobák) szabad szemmel nem látható élőlények
A mikrobák csoportosítása I.
Vírusok Nem érik el a sejtes szerveződés szintjét Örökítő anyag (nukleinsav) és fehérje
Szubvirális elemek: Prionok: csak fehérjék Viroidok, vírusoidok: csak nukleinsav
Baktériumok Sejtes szerveződésűek Nincs sejtmag (prokarióták)
Eukarióták (sejtmaggal rendelkeznek)
Gombák Algák Állati egysejtűek
A mikrobák csoportosítása II. Oxigén igényük alapján: 1.Aerobok (oxigén kell a növekedéshez) 2.Anaerobok (az oxigén nem kell a növekedéshez, sőt sok esetben mérgező)
Anaerob kórokozók
Clostridium fajok - Csak oxigén mentes környezetben élnek (obligát anaerobok) - Talajban, tengeri üledékben, tápcsatornában fordulnak elő - Spórákat (kitartó képletek) képeznek
Gázgangréna Régen a háborús sérülések 5%-a Több faj, leggyakoribb a Clostridium perfringens A baktérium kb. 17 féle toxint termel, ami izom elhalást (2 cm/h) idéz elő. Nincs gyulladás vagy gennyesedés. Ha nem kezelik 100% letalitás. Nem fertőző. Holttesteken is megjelenik. Kezelés: sebészetileg eltávolítani a szövetrészt, antibiotikummal, oxigénsátor.
A C. perfringens ételmérgezést is okoz. Szárnyasoktól származó fertőzés. Hasmenés, hasi görcsök (láz, hányás nem jellemző). 24 órás lefolyás. Mindenki átesett már rajta.
Tetanusz Évszázadok óta ismert a kapcsolat sebek és halálos kimenetelű izomgörcsök között. 1884: A. Carle és G. Rattone kimutatta, hogy átvihető a betegség (emberből nyúlra). 1889: Kitasato Shibasaburo izolálta a baktériumot, az izolált baktériummal kiváltotta a betegséget állatokon.
Kórokozó baktérium: Clostridium tetani Talajban, állatok bélflórájában, szennyezett heroinban Toxint termel: tetanospazmin Idegméreg, a központi idegrendszerre hat Merevgörcsöt okoz, nem kezelt halálos
Todar’s Online Textbook of Bacteriology
Tünetek Szájzár
Állatokon is kialakuló betegség
Megelőzés, kezelés 1897: E. Nocard tetanusz antitoxin passzív védettséget nyújt 1924: P. Descombey módosított toxin védőoltásként használható (II. világháborútól kezdve) Ma: DIPERTE (3, 4, 5 hónap, 3 és 6 év) illetve DITE (11 év), kb. 10 évig nyújt védettséget De sérülés esetén passzív immunizálás tetanusz antitoxinnal. Penicillin kezeléssel a baktériumot is el kell pusztítani. Nem fertőző, nem alakul ki védettség ellene.
Nem életkorhoz kötött betegség. De azokban az országokban, ahol nincs kötelező védőoltás, rosszak a higiéniás viszonyok magas a csecsemő halálozások száma, tetanusz fertőzés miatt. Afganisztán, Angola, Burkina Faso, Eritrea, Etiópia, Jemen, Kamerun, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Libéria, Mali, Mauritánia, Mozambik, Niger, Nigéria, Pakisztán, Szomália
Botulizmus (kolbász-mérgezés) Fertőzött élelmiszerrel (romlott konzerv, rosszul füstölt disznósajt, kolbász, méz) kerül a szervezetbe. 1895: Emile Van Ermengem: a kórokozó Clostridium botulinum izolálása 1944: Edward Schantz: botulinusz toxin A toxinnak hét típusa ismert (A-G, A-nak 3 altípusa) Idegméreg, (acetil-kolin felszabadulást gátol)
A legerősebb ismert mérgek Botulinusz toxin
Tetanospazmin
90 / 90 kg testsúly
225 ng/ 90 kg
0,5 kg a Föld teljes lakossága
Tünetek A fertőzésnek 3 típusa van: ételmérgezés, seben keresztüli fertőzés és csecsemő kori botulizmus. Szájszárazság, Kettős látás, Petyhüdt bénulás
Állati fertőzés is
Kezelés Lélegeztetés Kétféle antitoxin készítmény -három komponensű (A, B, E) -hét komponensű Antibiotikum kezelés
Hasznosítás: gyógyászat 1980-tól Torticollis, dystonia, blepharoplasmis, kóros izzadás Botulinusz toxin A és B
Hasznosítás: szépségipar 2002-től (Botox injekció) A típusú toxin
A leggyakoribb plasztikai beavatkozás USA: 4,5 – 5 millió eset/év 3-4 hónap (6 hónap) után ismétlés
- Nem fertőző betegségek - Mindhárom esetben a baktérium által termelt toxin okozza a kórfolyamatot - Formalinnal toxoiddá alakítható - Magas a letalitása
- Clostridium botulinum „A” kategóriás (nemzetbiztonsági szempontból legnagyobb kockázatot jelentő) kórokozó
