RÉSZECSKE-SZENNYEZÉSEK: SZABAD SZEMMEL NEM LÁTHATÓ RÉSZECSKÉK (2)

Részecske-szennyezések: szabad szemmel nem láthatórészecskék

Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.1 – 1

04/2011:20919

2.9.19. RÉSZECSKE-SZENNYEZÉSEK: SZABAD SZEMMEL NEM LÁTHATÓ RÉSZECSKÉK(2) Az injekciók és infúziók részecske-szennyezései azok az idegen eredetű, mozgó, nem oldódó részecskék, amelyek nem szándékosan kerültek az oldatokba; a gázbuborékokat nem soroljuk ide. A részecske-szennyezések meghatározására az alábbiakban két módszert ismertetünk; az 1. módszer a „Fényelnyelésen alapuló részecskeszámlálás”, a 2. módszer a „Mikroszkópos részecskeszámlálás”. Injekciókban és infúziókban a szabad szemmel nem látható részecskék vizsgálatára előnyösebb az 1. módszer alkalmazása. Néhány készítmény esetében azonban a fényelnyelésen alapuló részecskeszámlálás után esetleg a mikroszkópos részecskeszámlálást is el kell végezni annak érdekében, hogy megállapíthassuk, hogy a készítmény megfelel-e a követelményeknek. Vannak olyan parenterális készítmények, melyekben a szabad szemmel nem látható részecskék vizsgálata a fenti módszerek valamelyikével vagy akár egyikével sem végezhető el. Ha az 1. módszer nem alkalmazható - pl. ha az adott készítmény nem teljesen átlátszó, vagy túlságosan viszkózus - akkor a vizsgálatot a 2. módszer szerint végezzük; erre példaként említhetők az emulziók, a kolloid oldatok és a liposzómás készítmények. Azoknál a készítményeknél, amelyekben az érzékelőbe felszívatva levegő- vagy gázbuborékok képződnek, szintén a mikroszkópos részecskeszámlálást kell alkalmazni. Ha a vizsgálandó készítmény nagy viszkozitása miatt egyik vizsgálati módszer sem alkalmazható, megfelelő oldószerrel végzett, pontos hígítással a viszkozitást az analízis kivitelezéséhez szükséges mértékben csökkenteni kell. Egy-egy csomagolási egység vagy néhány egység részecske-szennyezés vizsgálatának eredményeit nem extrapolálhatjuk biztonsággal a nem-vizsgált egységekre. Ezért, ha az észlelt adatokból nagyszámú egységből álló csoport részecske-szennyezésére nézve kívánunk érvényes következtetéseket levonni, statisztikailag megalapozott mintavételi tervet kell kidolgozni.

1. MÓDSZER. FÉNYELNYELÉSEN ALAPULÓ RÉSZECSKESZÁMLÁLÁS A vizsgálathoz a fényáteresztés gátlásán alapuló készüléket használunk, amely lehetővé teszi a részecskeméret és a méret szerinti részecskeszám automatikus meghatározását. A készüléket 10 és 25 μm közötti, ismert méretű CRS gömbrészecskék diszperziójával kalibráljuk. Ezeket a standard részecskéket R részecskementes vízben diszpergáljuk. Ügyelni kell arra, hogy a részecskék a diszpergálás során ne aggregálódjanak. Általános óvintézkedések A vizsgálatot a részecske-szennyeződést korlátozó körülmények között - célszerűen - lamináris levegőáramlású fülkében végezzük. Az üvegedényeket és a szűrőberendezést - kivéve a membránszűrőket - meleg, mosószeres oldattal igen gondosan átmossuk, majd bőséges mennyiségű vízzel átöblítjük, hogy a mosószernyomokat eltávolítsuk. A készüléket közvetlenül használatbavétel előtt - felülről lefelé haladva, kívül, majd belül - R részecskementes vízzel le ill. átöblítjük. Ügyeljünk arra, hogy a vizsgálandó készítménybe ne kerüljenek légbuborékok, különösen akkor, amikor a készítmény részleteit betöltjük a mérésre szolgáló tartályba. Ellenőrizzük a környezet vizsgálatra való alkalmasságát, az üvegeszközök tisztaságát és a víz részecskementességét; e célból az R részecskementes víz öt - egyenként 5 ml-nyi - mintáját vizsgáljuk (2)

Ez a fejezet gyógyszerkönyvi harmonizációs eljáráson esett át. Lásd 5.8 Gyógyszerkönyvi harmonizáció c. fejezetet.



részecske-szennyezésre az alább leírtak szerint. Amennyiben az egyesített mintában (25 ml) a 10 μmes vagy ennél nagyobb méretű részecskék száma meghaladja a 25-öt, a vizsgálat nem volt elég gondosan előkészítve. Az előkészítő lépéseket mindaddig ismételni kell, míg a környezet, az üvegeszközök és a víz már alkalmasak a vizsgálathoz. Vizsgálat A minta tartalmának homogenizálása érdekében a tartályt egymásután hússzor, lassan átforgatjuk. Szükség esetén óvatosan eltávolítjuk a tartály megfelelő zárását biztosító védőbevonatot. A tartály nyílásának külső felületét sugárban rávitt R részecskementes vízzel megtisztítjuk, majd eltávolítjuk a záróelemet, ügyelve arra, hogy a tartály tartalmát ne szennyezzük. A gázbuborékokat megfelelő módon - pl. 2 perces várakozással vagy ultrahangozással - távolítjuk el. A nagytérfogatú parenterális készítmények egységeit külön vizsgáljuk. Kistérfogatú parenterális készítményekből - ha térfogatuk 25 ml-nél kisebb - egy megtisztított edényben legalább 10 egység tartalmát egyesítjük, úgy hogy az így nyert össztérfogat legalább 25 ml legyen. Indokolt és engedélyezett esetben a vizsgálati oldatot úgy is készíthetjük, hogy megfelelő számú ampulla tartalmát elegyítjük, és az elegyet R részecskementes vízzel, vagy ha ez nem alkalmas, akkor részecskeszennyezésektől mentes, megfelelő oldószerrel 25 ml-re hígítjuk. Azok a kis térfogatú parenterális készítmények, amelyeknek térfogata 25 ml vagy ennél nagyobb, egyenként is vizsgálhatók. A parenterális célra szánt porokat fel kell oldani R részecskementes vízben, vagy ha ez nem alkalmazható, akkor részecske-szennyezésektől mentes, megfelelő oldószerben. A vizsgálati minták számát úgy kell meghatározni, hogy statisztikailag megalapozott eredményt kapjunk. Megfelelő mintavételi terv esetén a nagytérfogatú és a 25 ml-es vagy ennél nagyobb térfogattal rendelkező kistérfogatú parenterális készítményekből 10-nél kevesebb minta is vizsgálható. Négy, egyenként legalább 5 ml-es oldat részletet veszünk ki, és a kivett oldatrészletekben meghatározzuk a 10 μm-es vagy ennél nagyobb, és a 25 μm-es vagy ennél nagyobb részecskék számát. Az első oldatrészletre kapott eredményt figyelmen kívül hagyva, kiszámoljuk a vizsgálandó készítményre kapott átlagos részecskeszámot. Értékelés A 100 ml-nél nagyobb névleges térfogatú tartályokban forgalmazott készítményekre az 1.A. vizsgálat követelményeit alkalmazzuk. A 100 ml-nél kisebb névleges térfogatú tartályokban forgalmazott készítményekre az 1.B. vizsgálat követelményeit alkalmazzuk. ♦

A 100 ml-es névleges térfogatú tartályokban forgalmazott készítményekre szintén az 1.B. vizsgálat követelményeit alkalmazzuk. ♦ Amennyiben a készítményben az átlagos részecskeszám meghaladja a határértékeket, a Mikroszkópos részecskeszámlálást is el kell végezni. 1.A. vizsgálat - 100 ml-nél nagyobb névleges térfogatú tartályokban forgalmazott infúziós és injekciós oldatok. A készítmény megfelel a vizsgálat követelményeinek, ha a megvizsgált egységekben a 10 μm-es vagy ennél nagyobb méretű részecskék átlagos száma milliliterenként legfeljebb 25, a 25 μm-es vagy ennél nagyobb méretű részecskék átlagos száma pedig milliliterenként legfeljebb 3. 1.B. vizsgálat - 100 ml-nél kisebb névleges térfogatú tartályokban forgalmazott infúziós és injekciós oldatok.



A készítmény megfelel a vizsgálat követelményeinek, ha a megvizsgált egységekben a 10 μm-es vagy ennél nagyobb méretű részecskék átlagos száma tartályonként legfeljebb 6000, a 25 μm-es vagy ennél nagyobb méretű részecskék átlagos száma pedig tartályonként legfeljebb 600.

2. MÓDSZER. MIKROSZKÓPOS RÉSZECSKESZÁMLÁLÁS Eszközök: megfelelő binokuláris mikroszkóp, a részecske-szennyezések visszatartásához alkalmas szűrőberendezés, membránszűrő. A 100 (± 10)-szeres nagyításúra beállított mikroszkóp része egy mikrométer-tárgylemezzel kalibrálható okulármikrométer, egy mechanikusan mozgatható asztal, amelyen a membránszűrő teljes szűrőfelülete elhelyezhető és áttekinthető, két megfelelő fényforrás, amelyekkel egyrészt a mikroszkóp tengelye mentén történő, másrészt az oldalirányú megvilágítás biztosítható.

2.9.19.-1. ábra Kör alakú rácsozott mező Az okulár mikrométer olyan kör alakú, rácsozott mező (lásd: 2.9.19.-1. ábra), amely kereszthálóval negyedekre osztott nagy körből, továbbá 100-szoros nagyításnál, 10 és 25 μm átmérőjű, áttetsző és fekete referenciakörökből és 10 μm-es beosztású lineáris skálából áll. Ennek kalibrálására hazai vagy nemzetközi szabványügyi intézmény bizonylatával hitelesített mikrométer-tárgylemezt használunk. A mező lineáris skálájának ± 2 % relatív hibája elfogadható. A nagy kört GFOV betűszóval jelöljük, ami a rácsozott látómező (graticule field of view) rövidítése. Két fényforrásra van szükség. A fő fényforrás a mikroszkóp belsejében van, és a mező intenzív megvilágítását biztosítja, míg a másik egy kívül elhelyezett, fókuszálható segédfényforrás, amely 1020 °-os szögben történő oldalmegvilágítást tesz lehetővé. A részecske-szennyezések összegyűjtésére szolgáló szűrőberendezés részei: üvegből vagy egyéb, alkalmas anyagból készült szűrőtartó, vákuum létesítésére alkalmas berendezés és megfelelő membránszűrő. A membránszűrőnek megfelelő méretűnek kell lennie. Lehet fekete vagy sötétszürke, rácsos vagy nem rácsos szerkezetű. Névleges pórusmérete nem lehet 1,0 μm-nél nagyobb.



Általános óvintézkedések A vizsgálatot a részecske-szennyeződést korlátozó körülmények között - célszerűen - lamináris levegőáramlású fülkében végezzük. Az üvegedényeket és a részegységeit - kivéve a membránszűrőket - meleg, mosószeres oldattal igen gondosan átmossuk, majd bőséges mennyiségű vízzel átöblítjük a mosószernyomok eltávolítása érdekében. Közvetlenül használatbavétel előtt a membránszűrő mindkét oldalát, a készüléket pedig felülről lefelé haladva, kívül, majd belül, R részecskementes vízzel öblítjük. Ellenőrizzük a környezet vizsgálatra való alkalmasságát, az üvegeszközök tisztaságát és a víz részecskementességét; e célból az R részecskementes vízből 50 ml-t vizsgálunk részecskeszennyezésre az alább leírtak szerint. Amennyiben a szűrőfelületen a 10 μm-es vagy ennél nagyobb méretű részecskék száma meghaladja a 20-at, vagy a 25 μm-es vagy ennél nagyobb méretű részecskék száma meghaladja az 5-öt, a vizsgálat nem volt elég gondosan előkészítve. Az előkészítő lépéseket mindaddig ismételni kell, míg a környezet, az üvegeszközök és a víz már alkalmasak a vizsgálathoz. Vizsgálat A minta tartalmának homogenizálása érdekében a tartályt egymásután hússzor, lassan átforgatjuk. Szükség esetén óvatosan eltávolítjuk a tartály megfelelő zárását biztosító védőbevonatot. A tartály külső felületét R részecskementes vízsugárral megtisztítjuk, majd eltávolítjuk a záróelemet, ügyelve arra, hogy a tartály tartalmának mindennemű szennyeződését kizárjuk. A nagytérfogatú parenterális készítmény egységeit külön vizsgáljuk. Kistérfogatú parenterális készítményekből - ha térfogatuk 25 ml-nél kisebb - 10 egység tartalmát egyesítve vizsgáljuk. Indokolt és engedélyezett esetben a vizsgálati oldatot úgy is készíthetjük, hogy megfelelő számú ampulla tartalmát R részecskementes vízzel, vagy ha ez nem alkalmazható, akkor részecske-szennyezésektől mentes, megfelelő oldószerrel 25 ml-re hígítjuk. Azok a kis térfogatú parenterális készítmények, amelyeknek térfogata 25 ml vagy ennél nagyobb, külön is vizsgálhatók. A parenterális célra szánt porokat fel kell oldani R részecskementes vízben, vagy ha ez nem alkalmazható, akkor részecske-szennyezésektől mentes, megfelelő oldószerben. A vizsgálati minták számát úgy kell meghatározni, hogy statisztikailag megalapozott eredményt kapjunk. Megfelelő mintavételi terv esetén a nagytérfogatú és a 25 ml-es vagy ennél nagyobb térfogattal rendelkező kistérfogatú parenterális készítményekből 10-nél kevesebb minta is vizsgálható. A membránszűrőt tartalmazó szűrőtartót néhány milliliter R részecskementes vízzel belülről megnedvesítjük. Az egyesített oldat vagy a vizsgált egység teljes térfogatát felvisszük a szűrőtölcsérre, és vákuumot létesítünk. Szükség esetén az oldatot részletekben visszük fel. Az utolsó oldatrészlet felvitele után R részecskementes vízsugárral elkezdjük öblíteni a szűrőtölcsér belső falát. A vákuumot mindaddig fenntartjuk, amíg a membránszűrő felületén folyadék látható. Ezután a szűrőt Petricsészébe helyezzük és félig lefedve addig hagyjuk száradni, míg légszáraz nem lesz. A Petri-csészét a mikroszkóp-asztalkára helyezzük és az egész membránszűrőt megvilágítjuk a ráeső fénnyel. Megszámoljuk a 10 μm-es vagy ennél nagyobb, és a 25 μm-es vagy ennél nagyobb részecskéket. Úgy is eljárhatunk, hogy a számlálást a szűrőnek egy részterületén végezzük el és a teljes szűrőterületre vonatkozó értéket ebből számítjuk ki. Végül kiszámítjuk a vizsgálandó készítményre vonatkozó átlagos részecskeszámot. A részecskeméret meghatározásához a kör alakú rácsozott mezőt használjuk: gondolatban minden részecske képét körré változtatjuk, majd ezeket összehasonlítjuk a hálózat 10 és 25 μm-es referenciaköreivel. Így a részecskéket a rácsozott látótéren belül nem kell elmozdítani eredeti helyükről és a referenciakörökre sem kell helyezni ahhoz, hogy az összehasonlításokat elvégezzük. A fehér és átlátszó részecskék méreteinek megállapításához az átlátszó rácsozott referenciakörök belső átmérőjét, az átlátszatlan, sötét részecskék méreteinek megállapításához pedig az átlátszatlan, fekete rácsos referenciakörök külső átmérőjét használjuk. A mikroszkópos részecskeszámlálás során nem



kell figyelembe venni az olyan, amorf, fél-folyékony vagy egyéb, morfológiai szempontból meghatározhatatlan anyagokat, amelyek festékszerűnek tűnnek, vagy a membránszűrő elszíneződéséből származhatnak. Ezek az anyagok alig vagy egyáltalán nem rendelkeznek határozott körvonallal, küllemük pedig kocsonyás vagy filmszerű. Ilyen esetekben a számlálás értékelését segítheti, ha az oldatból vett mintát a fényelnyelésen alapuló részecskeszámlálással is megvizsgáljuk. Értékelés A 100 ml-nél nagyobb névleges térfogatú tartályokban forgalmazott készítményekre a 2.A. vizsgálat követelményeit alkalmazzuk. A 100 ml-nél kisebb névleges térfogatú tartályokban forgalmazott készítményekre a 2.B. vizsgálat követelményeit alkalmazzuk. ♦

A 100 ml-es névleges térfogatú tartályokban forgalmazott készítményekre a 2. vizsgálat követelményeit alkalmazzuk. ♦ 2.A. vizsgálat - 100 ml-nél nagyobb névleges térfogatú tartályokban forgalmazott infúziós és injekciós oldatok. A készítmény megfelel a vizsgálat követelményeinek, ha a megvizsgált egységekben a 10 μm-es vagy ennél nagyobb méretű részecskék átlagos száma milliliterenként legfeljebb 12, és a 25 μm-es vagy ennél nagyobb méretű részecskék átlagos száma milliliterenként legfeljebb 2. 2.B. vizsgálat - 100 ml-nél kisebb névleges térfogatú tartályokban forgalmazott infúziós és injekciós oldatok. A készítmény megfelel a vizsgálat követelményeinek, ha a megvizsgált egységekben a 10 μm-es vagy ennél nagyobb méretű részecskék átlagos száma tartályonként legfeljebb 3000, és a 25 μm-es vagy ennél nagyobb méretű részecskék átlagos száma tartályonként legfeljebb 300. A készüléket olyan, megfelelő, hitelesített referenciaanyaggal kalibráljuk, amely, ismert méretű, 10 és 25 μm közötti átmérőjű, gömbrészecskék diszperziója.

RÉSZECSKE-SZENNYEZÉSEK: SZABAD SZEMMEL NEM LÁTHATÓ RÉSZECSKÉK (2)

Recommend Documents