Az épületek energiahatékonyságáról szóló, új 2010/31/EU parlamenti és tanácsi irányelv és a hazai bevezetés kérdései
1 Soltész Ilona
2011. október 14.
Az épületek energiahatékonyságát növelő építési tevékenység előnye:
Az építésgazdaság élénkítésének egyik bevált eleme, energiatakarékossági beruházásokat ösztönző programokon keresztül. A felújítás szaktudást igényel, kevéssé gépesíthető, munkaintenzív tevékenység ezért segíti a foglalkoztatást. Az állami és önkormányzati tulajdonú középületek energiatudatos felújítását követően csökkenhet az üzemeltetésre fordított költségvetési kiadás A lakosság lakhatási költségeinek csökkentése kedvező szociális hatású. Mérséklődhet az energiafüggőségünk Kevésbé szennyezzük a környezetünk Soltész Ilona
2011. október 14.
2
EZÉRT a következő évtizedben az épületek energiahatékonyságának javítását kiemelt célnak kell tekinteni. Nemzeti célkitűzéseinket össze kell egyeztetni az Európai Unió prioritásaival pl. 2006/32/EK irányelv az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, 2005/32/EK az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó irányelv 2009/28/EK megújuló energiák alk. irányelv az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv, (a 2002/91/EK átdolgozása ) Soltész Ilona
2011. október 14.
3
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás)
A 2002/91/EK irányelvet fogja felváltani a régi irányelv 2012. február 1-ig van hatályban Új egységes szövegezésű irányelv készült, nem módosítás, de a régi irányelv szerinti kötelezettségeket nem lehet „elfelejteni” Több hatálybalépési időpont van, a bevezető nemzeti jogszabályokat 2012. július 9-ig meg kell hozni. Alkalmazni többségében 2013. január 9-től kell. Számos jelentési kötelezettség a Bizottság felé.
Soltész Ilona
2011. október 14.
4
Milyen feladatot határoz meg a tagállami hatóságoknak? I. 1.
2. 3.
Közös általános módszertani keretet határoz meg az épületek és önálló rendeltetési egységek energiahatékonyságának kiszámításához, ez alapján nemzeti számítási módszertant kell kidolgozni Minimumkövetelményeket kell megállapítani új épületekre és önálló rendeltetési egységekre Energiahatékonysági minimumkövetelményeket – – –
Jelentős felújítás előtt álló meglévő épületekre Külső térelhatárolók elemeire (csere vagy utólagos beépítés) Épületgépészeti rendszerekre (csere vagy korszerűsítés)
Soltész Ilona
2011. október 14.
5
Milyen feladatot határoz meg a tagállami hatóságoknak? II. 4. 5. 6.
7.
8.
Nemzeti terv a közel nulla energiaigényű épületek számának növelésére Épületek vagy önálló rendeletetési egységek energetikai tanúsítása + középületekben kifüggesztés A fűtési és légkondicionáló rendszerek ismétlődő helyszíni felülvizsgálata Az energetikai tanúsítványok és a helyszíni felülvizsgálati jelentések független minőségellenőrzése (+nyilvántartás) Szankciók bevezetése Soltész Ilona
2011. október 14.
6
Bővült az új irányelv hatálya:
Kiterjesztik az irányelv hatályát az alacsony (közel zéró) energiafogyasztású épületek építésének ösztönzésére; erre vonatkozóan nemzeti programok kidolgozására, Valamennyi új épület legyen „közel zéró energiafogyasztású” 2020-tól; 2018-tól pedig valamennyi új hatósági épület; Kiterjesztik az irányelv hatályát a meglévő épületek nem jelentős mértékű felújításaira is, ha az energetikai jellemzőket befolyásoló külső határoló szerkezeteket vagy épületgépészeti berendezéseket érinti a felújítás vagy a csere. Költség optimalizált szint bevezetése
Soltész Ilona
2011. október 14.
7
Költségoptimalizált modell
Ennek segítségével megállapítanák, hogy a várható élettartam alapján az energiaköltségek megtakarításai és a beruházási és üzemeltetési költségek becslésével milyen szinten szükséges megállapítani az energetikai követelményeket – néhány éven belül el kell érni ezt a követelményszintet. Soltész Ilona
2011. október 14.
8
Közel nulla energiaigényű épület
Definíció: „igen magas energiahatékonysággal rendelkező épület. A felhasznált közel nulla vagy nagyon kis mennyiségű energiának igen jelentős részben megújuló forrásból kellene származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló forrásból származó energiát is.” Miként határozzuk meg itthon? Nemcsak passzívház legyen, tágabb fogalom. Hogyan biztosítjuk, hogy olyan is legyen? Milyen megújuló? Milyen messziről? (saját megújuló, zöld vill. áram, távhő) És vajon az egész költségoptimalizált-e? Soltész Ilona
2011. október 14.
9
Új épületekre egyre szigorúbb követelmények
Új épületekre és meglévő épületek külső határoló szerkezeteinek felújításakor a költség-optimalizált szintnek megfelelő követelményeket kell előírni és érvényt szerezni; 2020-tól közel zéró igényű épület! Új épületek esetében előírnák, hogy az engedélyezés során minden esetben vizsgálják alternatív rendszerek és megújuló energia használatának gazdaságos lehetőségét (megújulók alkalmazása, kapcsolt energiatermelés, megújulón alapuló táv- vagy tömbfűtés és hőszivattyúk)
Soltész Ilona
2011. október 14.
10
Kivételek: Dönthet egy ország úgy, hogy sem az energiahatékonyságra vonatkozó követelményeket, sem a tanúsítást nem írja elő az alábbi épületekre: – Védett épületek felújítása, ahol a jellegzetes megjelenést elfogadhatatlan mértékben megváltoztatná a felújítás; – Imaházak, templomok; – Ideiglenes épületek és ideiglenesen használt épületek, (évente a szokásos fogyasztásnak 25%-a) – Mezőgazdasági vagy alacsony energiaigényű ipari épületek – 50m2-nél kisebb szabadon álló épületek
Soltész Ilona
2011. október 14.
11
Meglévő épületek Jelentős mértékű felújítás esetén törlik azt az 1000 m2-es küszöböt, amely felett a nemzeti szinten megállapított energetikai követelményeknek eleget kell tenni. Ez azt jelenti, hogy valamennyi épületre érvényesíteni kell majd az energetikai minimumkövetelményeket, ha homlokzatainak és más külső határoló felületeinek több, mint 25 %-át érinti a felújítás, vagy az épület értékének 25 %-át meghaladó értékű a beruházás (a telek értéke nélkül), továbbá ösztönözni kell a követelményeknél jelentősen jobb (közel nulla energiaigényű) felújításokat. Soltész Ilona
2011. október 14.
12
Épületgépészeti rendszerek követelményei
Átfogó, általános energetikai rendszer- követelményeket kell megállapítani az épületgépészeti rendszerekre meglévő és új épületekben; Az egyes berendezésekre az 2009/125/EK irányelve (Ecodesign irányelv) alapján kiadott bizottsági rendeletek adnak előírásokat (és a címkézésre a 2010/30/EU szerint) – 641/2009/EK rendelete keringetőszivattyúkra; – 327/2011/EU rendelete ventilátorokra (125 W-500 kW) – Készül más berendezésekre légkondicionáló berendezésekre, lámpákra, vízmelegítőkre, kazán stb.
ösztönözni kell intelligens mérési rendszerek megvalósítását (smart metering). Soltész Ilona
2011. október 14.
13
Tanúsítvány Az energetikai tanúsítványok tartalmának kiegészítését írták elő, az energia megtakarítást eredményező intézkedésre tett javaslatok kibővítésével: – mely energiatakarékossági célú korszerűsítési munkák gazdaságosak, milyen sorrendben és – milyen megtérüléssel, – továbbá hol kaphat további információt arról, milyen pénzügyi ösztönző programok segítenek megvalósítani; Soltész Ilona
2011. október 14.
14
Állami és (önkormányzati) középületek példamutatása
Hatósági épületeknél az eddigi 1000 m2-es alapterület helyett már 500 m2–nél nagyobbaknál előírják az energetikai tanúsítást és a tanúsítvány kifüggesztését, továbbá 2015. július 9-től ez az alapterületi előírás 250 m2–re csökken. 2018. december 31. után minden olyan új épületnek, amelybe hatóság költözik közel nulla energiaigényűnek kell lenni. Jelenleg tárgyalás alatt levő új energiahatékonysági irányelv szerint évente kötelező lenne az állami középületek alapterületének 3 %-át felújítani Soltész Ilona
2011. október 14.
15
Energetikai tanúsítás
Tanúsítványt kell készíteni: – – – –
ha egy épület elkészül, vagy ha eladják, vagy ha bérbe adják. (energiahatékonysági mutató a hirdetésekben) vagy hatóság működik benne és nagyobb az alapterülete 500 (250) m2
Lehet az egész épületre vagy csak egy önálló rendeltetési egységre A tanúsítvány tartalma: – Az épület energiahatékonyságát jellemző adatot és – Referenciaértéket (pl. minimumkövetelmény) – Megújulóból származó energia aránya (opcionális) Soltész Ilona
2011. október 14.
16
Energetikai tanúsítvány egyik legfontosabb része: az ajánlás
Az ajánlás tartalma: – Energiamegtakarítás céljából milyen jelentős felújítások javasolhatóak a külső határoló szerkezeteknél, illetve milyen jelentős intézkedéseket javasol a tanúsító az épületgépészeti berendezések és rendszerek esetében – Milyen egyéb intézkedések javasolhatóak a külső határoló szerkezetekben és az épületgépészeti rendszerben – Gazdaságosság elemzése, megtérülési idő – Tájékoztatás arról, hol kaphat részletesebb segítséget és a pénzügyi ösztönző programokról
Soltész Ilona
2011. október 14.
17
Az energetikai tanúsítvány készülhet:
Egy egész épületre Egy önálló rendeltetési egységre – Amely az egész épület tanúsítványán alapulhat – Amely egy ugyanabban az épületben levő ugyanolyan energiareleváns jellemzőjű rendeltetési egység tanúsítványán alapulhat – Amely egy másik egylakásos családi ház tanúsítványán alapszik, amely hasonló tervezésű, méretű, és energetikai jellemzőjű és a tanúsítónak kell garantálnia az azonosságot. (Pl. sorház, vagy ikerház, típusterv)
Érvényessége max. 10 év
Soltész Ilona
2011. október 14.
18
Támogatás, ösztönzés
Az irányelv bevezetéséhez és előírásainak megvalósításához szükséges már működő és a tervezett támogatási és ösztönzési programokról 2011. június 30-ig majd 3 évente be kell számolni az Európai Bizottságnak az Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervről szóló beszámoló keretében.
Közösségi és nemzeti programok indítását írja elő az energiatakarékos beruházások ösztönzésére (étlap)
Soltész Ilona
2011. október 14.
19
Fűtési rendszerek, klímaberendezések felülvizsgálata „A” és „B” opció a 2002/91/EK irányelvben
„A”:Előírták a 20 kW-nál nagyobb teljesítményű kazánnal működő fűtési rendszerek és a 12 kWnál nagyobb teljesítményű légkondicionáló rendszerek rendszeres felülvizsgálatát és a felülvizsgálati jelentések rendszeres minőségellenőrzését. Jelentést kell készíteni. „B” egyéni tanácsadás lehetősége,
Soltész Ilona
2011. október 14.
20
Független szakértők
A tanúsítást és a fűtési és légkondicionáló rendszerek felülvizsgálatát független szakértők végezhetik. Képesített és/vagy elismert legyen, azaz jogosultsággal rendelkezzen Nyilvános frissített névjegyzék Fontos más szakemberek képzése továbbképzése is, pl. tervezők vagy szakmunkások, szerelők.
Soltész Ilona
2011. október 14.
21
Bevezetik a büntetést
A tanúsítványok független minőség ellenőrzését előírnák a tagállamoknak a II. mellékletben meghatározott módon. Emellett kell egy jól működő nyilvántartás. Három szintű ellenőrzés Szankcionálni kellene a tagállami előírások megsértését. Erősíteni kell a javaslatok megvalósításának kötelezettségét.
Soltész Ilona
2011. október 14.
22
Kommunikáció
Nagyobb hangsúlyt kapna a lakossági tájékoztatás és a tanácsadás Előírnák az irányelv bevezetésében érintett szervezetekkel és az önkormányzatokkal a konzultációt – különösen a képzés, oktatás, és kommunikáció, valamint az ösztönző programok terén.
Soltész Ilona
2011. október 14.
23
A hazai tervek, gondolatok
Marad a jogszabály csomag, a különböző tartalom és a részletesebb műszaki tartalom miatt Változatlanul megmaradnának a kivételek (ideiglenes épületek, védett épületek) Pontosítani kell a követelményeket bővítésre Követelményeket kell megállapítani meglévő épületek felújítására, nem jelentős és jelentős mértékű beavatkozás esetében Követelményeket kell megállapítani az épületgépészeti rendszerekre Definiálni kell a közel nulla energiafogyasztású épületet és meg kell határozni, hogy hogyan jutunk el addig. Minőségellenőrzés, nyilvántartás Soltész Ilona
2011. október 14.
24
Köszönöm figyelmüket ! Várom javaslataikat, észrevételeiket az alábbi e-mailcímen:
[email protected]
25 Soltész Ilona
2011. október 14.
