ESZTERHÁZY KÁROLY FÕISKOLA SZABÁLYZAT A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕ HALLGATÓK ESÉLYEGYENLÕSÉGÉT BIZTOSÍTÓ FELTÉTELEKRÕL ÉS KEDVEZMÉNYEKRÕL EGER
2002.
Az oktatási miniszter 29/2002. (V.17.) OM rendelete alapján a Fõiskolai Tanács a fogyatékos hallgatók esélyegyenlõségének biztosítására jelen szabályzatban az alábbiakat rendeli el.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A szabályzat hatálya kiterjed a fõiskolára, illetve a fõiskolával hallgatói jogviszonyban álló személyekre. (2) Külön rendelkezés szerint a fõiskolára jelentkezõ személyekre. (3) Amennyiben a fogyatékos jelentkezõ az érettségi, illetve a felvételi vizsgán kedvezményben részesül, azt részére a tanulmányok folytatása során is biztosítani kell. (4) A fõiskolára jelentkezõ, valamint a fõiskolán tanulmányokat folytató fogyatékos hallgatók a fogyatékosságukra tekintettel kérhetik a fõiskola engedélyét a tanulmányi kötelezettség teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentésre, vagy annak más módon történõ teljesítésére, valamint a vizsgákon alkalmazható segítségnyújtásra. (5) A felvételi vizsgafeltételek módosításának lehetõségeit a Fõiskola Felvételi szabályzata tartalmazza a képzés szakmai és gyakorlati követelményeinek módosítására vonatkozó lehetõségekrõl a Tanulmányi és vizsgaszabályzat rendelkezik. (6) A tárgyi feltételek javítását a Fõiskola által nyújtott technikai és személyi segítségek, illetve egyes szolgáltatások igénybevételére és térítésére vonatkozó szabályokat, valamint a speciális jegyzetek, illetve más felkészülést segítõ technikai eszközök esetében a tankönyv- és jegyzettámogatás felhasználására vonatkozó szabályokat A fõiskola hallgatói részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendõ díjak, térítések szabályzatában meghatározott módon kell megvalósítani.
II. A FOGYATÉKOS HALLGATÓK SPECIÁLIS TÁMOGATÁSAINAK ALAPELVEI 2. § (1) Az EKF (továbbiakban: Fõiskola) feladatai körében határozza meg a fogyatékosságban élõ hallgatók tanulmányai folytatásához szükséges esélyegyenlõséget biztosító feltételek megteremtését, különösen a felvételi vizsgakövetelmények, a képzés szakmai és gyakorlati követelményeinek teljesítése és az akadálymentes környezet létrehozása érdekében. (2) A Fõiskola törekszik a fogyatékos hallgatókat fenyegetõ diszkrimináció felszámolására, illetve pozitív diszkriminációs intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a fogyatékos hallgatók is részt vehessenek az általa biztosított tanulmányokban, illetve éljenek a szabadidõs és szociális lehetõségekkel. (3) A fogyatékos hallgatók speciális igényeit tekintetbe kell venni a Fõiskola vezetõ testületeinek határozataiban és az intézményfejlesztési tervekben. (4) A Fõiskola a speciális szükségletû hallgatók igényeinek kielégítésére az intézményi tervekkel összhangban ütemezi a rendelkezésre álló normatív támogatás felhasználását.
III. A FOGYATÉKOS HALLGATÓK ESÉLYEGYENLÕSÉGÉT BIZTOSÍTÓ FELTÉTELEK ÉS KEDVEZMÉNYEK 3. § (1) A fõiskola fogyatékos hallgatói számára a fõiskola az alábbi esélyegyenlõséget biztosító feltételek és kedvezmények megteremtésére törekszik. (2) Mozgáskorlátozott hallgató esetében: a) biztosítani kell: az akadálymentes környezetet, a tanuláshoz szükséges feltételeket, valamint – a szabályzatokban foglaltak alapján – a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történõ teljesítését; b) lehetõvé kell tenni az írásbeli vizsgák szóbelivel, a szóbeli vizsgák írásbelivel való helyettesítését; c) mentesíthetõ a hallgató a geometriai szerkesztési feladatok alól, ha a szükséges eszközöket nem tudja használni; d) lehetõvé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges eszközök (pl. speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekes székkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthetõ, dönthetõ, állítható csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát; e) szükség esetén a nem fogyatékos hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési idõnél hosszabb felkészülési idõt, illetve személyi segítõt kell biztosítani. (3) Hallássérült hallgató (siket, nagyothalló) esetében: a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsga lehetõséget; b) a súlyosan hallássérült hallgató az idegennyelv-tanulás és az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat; c) aki már elõzõ tanulmányai során is tanult idegen nyelvet, de fogyatékossága miatt nem képes a államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól; d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani; e) az érthetõség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejûleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére; f) minden vizsgáztatás alkalmával lehetõvé kell tenni a segédeszközök (pl. értelmezõ szótár, kalkulátor) használatát, és biztosítani a vizuális szemléltetést; g) szükség esetén a nem fogyatékos hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési idõnél hosszabb felkészülési idõt, illetve személyi segítõt kell biztosítani. (4) Látássérült hallgató (vak, gyengénlátó) esetében: a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetõségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell; b) aki már elõzõ tanulmányai során is tanult idegen nyelvet, de fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, részleges felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól; c) fogyatékossága miatt a gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelõ (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthetõ; d) a hallgató mentesíthetõ a geometriai szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhetõ; e) a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történõ hozzáférhetõségét, megfelelõ világítást, személyi segítõt, illetve szükség esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési idõnél hosszabb felkészülési idõt kell biztosítani.
(5) Beszéd- és más fogyatékos hallgatók (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) esetében: a) a súlyos beszédhibás fogyatékos hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból. Amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetõséget választja, úgy számára a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési idõnél hosszabb felkészülési idõt kell biztosítani; b) a diszlexiás, diszgráfiás hallgató: – írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, – ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, részleges felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, – a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított felkészülési idõnél hosszabb felkészülési idõt kell biztosítani, – részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, – részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket biztosítani kell (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmezõ szótár, szinonima szótár); c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhetõ mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök). (6) A felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idõ a nem fogyatékos hallgatók esetében megállapított idõtartam legfeljebb 30%-áig terjedhet. (7) A fogyatékos hallgatók kérelmére az illetékes bizottság a meghatározott idõtartamot meghaladó mértékben engedélyezheti hosszabb felkészülési idõ igénybevételét.
IV. A FOGYATÉKOSOK TÁMOGATÁSRA JOGOSULTSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA 4. § (1) Jelen szabályzat alkalmazásában fogyatékossággal élõ hallgató (továbbiakban: fogyatékos hallgató), aki különösen látás-, hallásszervi-, mozgásszervi-, képességeit jelentõs mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetõleg a kommunikációjában számottevõen korlátozott és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során, valamint beszéd, illetve más fogyatékos. (2) A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását az Országos Orvosszakértõi Intézet illetékes szakértõi bizottsága végzi. Az intézet a felsõoktatási intézmény kérésére is elvégzi a fogyatékosság mértékének meghatározását. (3) Fogyatékosság megállapítását, annak mértékét, illetve végleges vagy idõszakos voltát igazoló szakvélemény kiadására jogosult: a) amennyiben a jelentkezõ fogyatékossága már közoktatási tanulmányai során is fennállt és erre tekintettel tanulmányi és érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a fogyatékosság típusa szerint illetékes Országos Látás-, Hallás-, Mozgás-, Beszédvizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság vagy a területileg illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság; b) amennyiben a fogyatékosság késõbb keletkezett: – hallássérültek esetében a területileg illetékes audiológiai állomás szakfõorvosa,
– – –
látássérületek esetén a területileg illetékes szemészeti szakrendelõ szakfõorvosa, mozgássérültek esetében a területileg illetékes klinikák, kórházak, szakrendelõk szakfõorvosa, beszéd- és más fogyatékos hallgatók esetében igazságügyi szakértõ.
(4) A kiadott szakvélemény abban az esetben jelenti a normatív támogatás kiutalásának alapját, ha a) látási fogyatékosság esetén a kiadott bizonyítvány 67%-os vagy azt meghaladó látásfogyatékosságot állapít meg; b) halláskárosodás esetén az audiológiai szakvélemény szerint a károsodás a 60 DB hallásküszöböt eléri vagy meghaladja; c) mozgásszervi fogyatékosság esetében a mozgásában súlyosan korlátozott személy mozgásszervi elváltozása segédeszközzel sem korrigálható olyan mértékben, hogy foglalkozásában teljes értékû munka végzésére képes legyen; d) egyéb esetekben az intézmény a szakmai koordinátor véleményének meghallgatásával dönti el a jogosultságot. (5) A fogyatékos hallgatók segítését intézményi részrõl megbízott szakmai koordinátor és a Fogyatékossággal Élõ Hallgatók Ügyeit Elbíráló Bizottság végzi. (6) A fogyatékos hallgató felmentésére, segítésére irányuló kérelmet a bizottság bírálja el. (7) A fogyatékos hallgatók a bizottság határozata ellen a kézhezvételtõl számított 8 napon belül fellebbezéssel fordulhatnak a fõiskolai rektorhoz. (8) A fellebbezéssel kapcsolatos döntésrõl a hallgatókat 15 napon belül értesíteni kell.
V. A FOGYATÉKOSOK HALLGATÓK NYILVÁNTARTÁSA 5. § (1) A Tanulmányi Információs Központ (továbbiakban TIK) félévenként a beiratkozás alkalmával nyilvántartásba veszi a fogyatékos hallgatókat. A fogyatékosság ténye, súlyossági foka alapján a normatív támogatásra való jogosultságot a szakmai koordinátor állapítja meg. (2) A TIK a fogyatékos hallgatók nyilvántartásával együtt õrzi a fogyatékosságot megállapító szakértõi véleményeket és pénzügyi ellenõrzés során azokat rendelkezésre bocsátja. (3) A TIK szolgáltatja a létszámadat jelentéshez az adatokat az Oktatatási Minisztériumnak. (4) A TIK beiratkozáskor tájékoztatja a fogyatékos hallgatót a szakmai koordinátor nevérõl és elérhetõségérõl.
VI. A FOGYATÉKOS HALLGATÓK TÁMOGATÁSÁBAN RÉSZTVEVÕK FELADATKÖRE
6. § Fogyatékossággal Élõ Hallgatók Ügyeit Elbíráló Bizottság (1) A bizottság 6 tagból áll. Elnöke, illetve állandó tagja a szakmai koordinátor. A bizottság tagjai a Tanulmányi és Információs Központ igazgatóhelyettese, karonként egy megbízott oktató és egy fogyatékos hallgató. A bizottság elnökét és tagjait a fõiskolai rektor bízza meg. A megbízás visszavonásig érvényes. (2) A fogyatékos hallgatók felmentésére, segítésére irányuló kérelmeket a bizottság jogosult elbírálni. 7. § Szakmai koordinátor (1) A fogyatékos hallgatók támogatásának szakmai felelõse a szakmai koordinátor, akit az oktatók körébõl a fõiskolai rektor bíz meg. (2) A szakmai koordinátor feladatainak ellátásáért díjazásban részesül. (3) A szakmai koordinátor feladatköre: a) a fogyatékos hallgatók által benyújtott felmentési kérelmek elbírálását végzõ bizottság munkájában való részvétel; b) a fogyatékos hallgatókkal, azok személyes segítõivel, valamint a felsõoktatási intézmény hallgatóival való kapcsolattartás; c) a fogyatékos hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetõségek biztosítása, illetve szorgalmi idõszakban a fogyatékos hallgatók által igényelt konzultációs lehetõségek megszervezése; d) a fogyatékos hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére történõ javaslattétel; e) a fogyatékos hallgatók létszámának folyamatos és az adatvédelmi rendelkezések betartásával történõ nyilvántartása és az adatok statisztikai célú felhasználásának biztosítása; f) a beiratkozást követõ 60 napon belül a fogyatékos hallgatók statisztikai adatainak ellenõrzése és visszaigazolása a TIK részére. (4) A szakmai koordinátor munkáját a fogyatékos hallgatók évente véleményezik. A véleményezés eredményét a rektor a koordinátor megbízásánál figyelembe veszi. 8. § Gazdasági koordinátor (1) A fogyatékos hallgatók képzésének normatív támogatására rendelkezésre álló összeg szakszerû felhasználásáért és a támogatás elszámolásáért a gazdasági fõigazgató által megbízott gazdasági koordinátor felelõs. (2) A gazdasági koordinátor feladatköre: a) gondoskodik arról, hogy a támogatás a fogyatékos hallgatók képzésnek segítésére, oktatásukra alkalmas feltételek megteremtésére, illetve fenntartására fordítódjék; b) kezeli az OM-bõl kiegészítõ normatív támogatásként érkezõ pénzösszeget; c) az összeg felhasználásáról javaslatot kér a szakmai koordinátortól; d) évente gazdasági beszámolót készít a normatív támogatás felhasználásáról.
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
9. § (1) A fogyatékos hallgatók esélyegyenlõségét biztosító tanulmányi és vizsgakötelezettségek meghatározásával jelen szabályzat alapján a fõiskola Felvételi szabályzatában, Tanulmányi és vizsgaszabályzatában, illetve a Fõiskola hallgatói részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendõ díjak, térítések szabályzatában 2002. december 31-ig a szükséges módosításokat meg kell tenni. (2) A szabályzatot a Fõiskolai Tanács 2002. szeptember 27-i ülésén jóváhagyta. (3) A szabályzat elfogadásának napján hatályba lép, kivéve a 7. § (2) bekezdését, melynek hatályba lépési ideje 2003. január 1. A szabályzatban módosításokat a Fõiskolai Tanács tehet. Eger, 2002. szeptember 13.
Dr. Hauser Zoltán fõiskolai rektor
