2.
makro esettanulmány
Név: NEPTUN-kód:
■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■
Esettanulmányként minimum 1., maximum 2. oldalt irhat. Kizárólag géppel készített elemzéseket fogadunk el. Használjanak 12-es betűméretet és másfeles sortávolságot. Az elkészített tanulmánynak válaszolnia kell a feltett kérdésre!!! A megadott cikkek ötletet adhatnak a tanulmány elkészítéséhez, de nem kötelező azokat felhasználni! Az esettanulmány “műfaja” a kurzus során magtanult fogalmak, algebrai és geometriai eszközök kreatív használatára kívánja ösztönözni a hallgatókat, így a pontok jelentős részét is arra kaphatja, hogy használja-e, és ha igen milyen pontosan, milyen célratörően és milyen kreatívan ezeket az eszközöket. Mellébeszélésért NEM lehet pontot kapni, csak makroökonómiáért Az esettanulmány elkészítésével maximálisan 10. pontot szerezhet.
© Szabó-Bakos Eszter
Az Amerikai Egyesült Államokban törvény szabályozza a költségvetési hiány GDP-hez viszonyított értrékének azon szintjét, amelynek átlépése már “rendkívüli körülménynek” számít, így Kongresszusi felhatalmazást igényel. Ugyanilyen felső korlát létezik az államadósság/GDP arányra is. Ha a Kongresszus nem járul hozzá a korlát ideiglenes emeléséhez, a kiadások növlése a tervezett szinten nem folytatható, azaz az államaparátus egy részének működését le kell állítani (közszolgálatban dolgozó munkavállalókat küldenek fizetés nélküli szabadságra, ideiglenesen bezárják a kormányzati hivatalokat stb). Az Egyesült Államok rendszeresen kerül a korlát átlépéséhez közeli helyzetbe (ezt az állapotot “fiscal cliff ”-nek nevezzük), de 2013 végén (immár sokadszor) azt is megtapasztalhatta, milyen az, amikor nem csak a “szakadék szélén” egyensúlyoz, hanem bele is zuha a szakadékba. A költségvetési hiány/GDP arány felső korlátjának átlépésére a Kongresszus nem adott felhatalmazást, így az államaparátus és az állami szektor működésének egy részét valóban fel kellett függeszteni annak érdekében, hogy a tervezett költségveétsi kiadásokhoz képest alacsonyabb legyen a költségvetési kiadások értéke. A makroökonómia kurzuson talnult eszközrendszer felhasználásával magyarázza el, hogy milyen rövid-, illetve hosszú távú gazdasági következményekkel kell számolni akkor, ha a tervezettnél alacsonyabb szintű kormányzati kiadások megvalósítása érdekében részlegesen felfüggesztjük az állami szektor működését. miért ír elő bárki a költségvetési hiány/GDP, vagy az államadósság/GDP arányra felső korlátot? Milyen költséget okozna, és/vagy milyen haszna lenne annak, ha ez a két arány korlátlanul növekedhetne? A pontozás során az alábbi tényezőket fogjuk figyelembe venni: • Le van-e írva a dolgozatban, hogy hogyan fogja a kérdést vizsgálni. • Van-e magyarázat arra, hogy a kérdés megválaszolása miért fontos. • Milyen mélységben és milyen pontosan használja a makroökonómia kurzuson megtanult fogalmakat. • Milyen pontosan használja a makroökonómia kurzuson megtanult algebrai/geometriai eszköztárat. • Válaszol-e a kérdésre. • Mennyire logikus, konzekvens a téma kifejtése. • Mennyire ‘‘gördülékeny’’, olvasmányos a dolgozat stílusa. Az “esettanulmány” célja annak ellenőrzése, hogy mennyire pontosan, célratörően, helyesen használják a makroökonómia kurzus során megtanult fogalmakat és eszközöket releváns gazdasági kérdések megválaszolásra. NEM kaphat pontot az esettanulmányra az a hallgató, akinek a tanulmánya nem tartalmaz makroökonómiai eszközt (nem közhely-gyűjteményt szeretnénk, hanem makroökonómiai elemzést). A csatolt két cikk elolvasása és használata nem kötelező, de segít a probléma megértésében, és ötleteket adhat a válaszhoz. Megbénul az ország, de akkor is egymásra mutogatnak
HVG.hu 2013. október 01., kedd, 15:12 • Utolsó frissítés: 2013. október 01., kedd, 15:56 Szerző: Nagy Gergő
Október 1-jével leállt az Egyesült Államok. Legalábbis az ország szövetségi finanszírozása, miután egy politikai patthelyzet következtében a törvényhozás két pártja nem tudott dűlőre jutni a következő pénzügyi év költségvetéséről. Bezártak a nemzeti parkok, könyvtárak, nincs útlevélkiadás, szemétszállítás. Mihamarabbi megoldásra lenne szükség, mivel október közepén az adósságplafont is emelni kellene, különben az USA csődbe megy. A hvg.hu kiskátéja az amerikai kormányzati leállásról és az államcsőd lehetőségéről. Ez most azt jelenti, hogy nincs pénze az Egyesült Államoknak?
Igen is, meg nem is. Miután az amerikai törvényhozók nem tudtak megállapodni a szövetségi kormányzat új pénzügyi évére vonatkozó áthidaló költségvetési jogszabályáról (itt a demokrata többségű szenátus és a republikánusok vezette képviselőház között húzódik a frontvonal), október 1-jétől nem biztosítanak dollármilliárdokat a szövetségi intézmények működésére. Az Egyesült Államoknak nyilván van pénze, hiszen a büdzsébe folynak be bevételek és államkötvényeket is bocsát ki az ország, ám annak elköltése nincs engedélyezve. 1995-1996 fordulóján mellesleg volt már egy ilyen eset, akkor három hét után sikerült megegyezni a politikusoknak a jogszabályról. Pontosan mit jelent az, hogy leállnak az intézmények? Nem tudnak az amerikaiak ügyeket intézni a hivatalokban? Az USA-ban, föderális állam lévén, alapvetően két szinten létezik államigazgatás és költségvetési tervezés. Egyfelől szövetségi szinten, amikor a szövetségi feladatokra a nagy közös kalapból adnak pénzt, és ezt Washingtonból menedzselik, másfelől pedig az egyes államoknak saját büdzséjük is van, és a helyi szintű feladatokat helyi forrásokból oldják meg. A közszolgáltatások rendszere ily módon decentralizált. Most azok a hivatalos ügyek szenvedhetnek késedelmet, amelyeket szövetségi szinten intéznek. Leáll az útlevélkiadás, külföldön a vízumkérelmek elbírálása, a vállalkozások számára történő állami hitelnyújtás, Washingtonban a szemétszállítás – a település költségvetését a Kongresszus hagyja jóvá, szövetségi forrásokból működik a főváros –, és a fegyvertartási engedélyeket is később adják ki. A könyvtárak is bezárnak a fővárosban, illetve nem büntetik a parkolócédulát elbliccelő autósokat. Emellett bezárnak például a nemzeti parkok és a washingtoni állatkert is. (Az állatokat azért továbbra is etetik, nem kell aggódni!) Összesen 800 ezer szövetségi alkalmazottat küldenek haza fizetés nélküli szabadságra, a legtöbbet – körülbelül 400 ezret – a védelmi minisztériumból. Emellett a statisztikai adatokat is később közlik a minisztériumok. Nem csak szövetségi szinten van ilyen leállás Az Egyesült Államokban nem csak szövetségi szinten történhet kormányzati leállás, hanem állami szinten is. Minnesotában például 2011 júliusában történt bő két hétig ilyen leállás, akkor például nem adtak ki állami adóbélyeget a dohányárura, a helyi állami lottótársaság nem bocsátott ki szelvényeket (2010-ben hetente 2,3 millió dollár értékben adott el a cég szelvényeket), az állami parkok gondozását beszüntették, a szemetet sem vitték el. Az egyik nagy parkban ez ahhoz vezetett, hogy a medvék megdézsmálták az ottmaradt hulladékot. A katonaság, az egészségügyi ellátás, a szociális ellátórendszer, a posta, a légiirányítás viszont továbbra is működik, az egyenruhás dolgozók – rendőrök, mentők, tűzoltók – is ellátják feladatukat, fosztogatást így nem érdemes tervezni. És az amerikai nukleáris arzenálra is vigyáz valaki. Miért alakult ki mindez? Egymással izmoznak a politikusok, és ennek a lakosság issza meg a levét. Ez most bármennyire populistán is hangzik, tényleg így van. A fő vita a Barack Obama amerikai elnök fémjelezte egészségügyi reform, az Obamacare körül forog. Az Egyesült Államokban a lakosság 10 százalékának nincs egészségbiztosítása, mivel egyszerűen nem engedhetik meg maguknak. Az Obamacare bevezeti a kötelező egészségügyi biztosítást, azoknak kell ilyet kötniük, akiket munkahelyük nem fizeti be biztosításra, ám ők saját zsebből azt ki tudnák fizetni. A programmal így elvileg nagyobb kockázatközösség jön létre, amivel csökkenthető lenne a biztosítások díja. Az Obamacare a republikánusok szerint ugyanakkor túlságosan is kitágítja a szövetségi állam határait, emellett több tízmilliárd dollárba is kerül, így az új rendszerre – mely jövő évtől indulna – a képviselőház egyszerűen nem adott pénzt, a javaslat pedig a megfelelő források megadása nélkül került a demokrata többségű szenátus elé, amely leszavazta azt. Az ügyben a leghangosabbak republikánus párt jobb-
szárnyának, a Tea Party mozgalomnak a tagjai. Az álláspontjukat sok republikánus nem is osztja: ők aggódnak a kialakult helyzet politikai ára miatt. Maga John Boehner, a képviselőház republikánus vezetője is a leállás ellen volt, ám az mégis megtörtént. A kakaskodásból kétségkívül a republikánusok jöhetnek ki rosszul – 1996-ban is ők húzták a rövidebbet, Bill Clintont részben az akkori hercehurca miatt újra is választották akkor ősszel –, a CNN közvéleménykutatása szerint ugyanis a megkérdezettek 51 százaléka őket teszi felelőssé a kialakult helyzetért. Az 19951996-os leállásban részt vevő republikánusok egy része sem tartja jó megoldásnak most a megegyezés hiányát. Az amerikai válaszadók 36 százaléka Obamát tartja felelősnek, és ha túl sokáig késik a megegyezés, akkor már az amerikai elnök vezetői képességeibe vetett hit is komolyan meginoghat. Obama azzal érvel, hogy a 2008-as gazdasági válság óta komoly mértékben sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt, és már eddig is történtek komoly lefaragások a büdzséből. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy 2014 novemberében “félidős választások” lesznek az Egyesült Államokban (az elnöki ciklus felénél), a képviselőházat teljes egészében, a szenátusnak pedig az egyharmadát választják újra. A mostani huzavona részben már ennek előfutára – megindult a ráhangolódás a kampányra. Mennyit bukik az amerikai gazdaság mindezzel? A kormányzat részleges leállása naponta körülbelül 300 millió dollárba kerül. Ez a szám egyelőre nem tűnik soknak a 15 700 milliárd dolláros amerikai GDP-hez képest, ám az összeg az idő előrehaladtával komolyan megnőhet, amennyiben nem lesz költségvetés, mivel a lakossági és üzleti bizalomvesztés a fogyasztást is visszafoghatja. Az éves szinten várt 2,2 százalékos növekedési ütemből 0,2 százalékot darálhat le egy rövidebb leállás, ha viszont három hétig tart majd, mint a legutóbbi, akkor az 0,9 százalékot is elvihet a GDP-növekedésből. A szövetségi kiadások a gazdaság szinte minden szegmensét érintik, így ha az állam nem költ, akkor a gazdaság is kevésbé pörög. A leállás ráadásul igen rosszkor jön: úgy tűnt, hogy az amerikai gazdaság kezd magára találni, amit súlyosan visszafoghat a leállás. Barack Obama szerint ez olyan, mint ha “csavarkulcsot dobnánk a szekér kerekei közé”. Mikorra várható megoldás? Lehet, hogy már órákon belül megszülethet a megegyezés, a valószínűbb azonban az, hogy napok, vagy inkább hetek kérdése. A két oldal igencsak beásta magát lövészárkokba, a puszta számok helyett az ideológiai ellentétek dominálnak, amiket nehéz lesz feloldani. Az Obamacare elfogadásával a republikánusok alapvető téziseiket adnák fel, az amerikai elnöknek ugyanakkor szívügye a program, így nehéz lesz áttörést elérni. Október második felében egy másik bomba is élesedik: elfogy a szövetségi kormány pénze, vagyis hitelt kell felvenni a kiadások finanszírozásához. Ez viszont megemelné az adósság szintjét, ami viszont törvényileg rögzítve van. Bizonyos szint felett a törvényhozásnak kell döntenie abban, hogy a pénzügyminisztérium további állampapírokat bocsáthasson ki. Ez általában rutinfeladat szokott lenni, amire nem is reagálnak a pénzpiacok (kivétel 2011, amikor az S&P leminősítette az Egyesült Államokat). A mostani kavarodásban ugyanakkor erről sem szabad megfeledkezni, mivel ha nem oldódik meg a csődhelyzet, akkor nyilván az adósság szintjének emelésében sem sikerül megegyezni – egy ilyen helyzetben pedig a legstabilabb országba vetett hit is összeomolhat, a befektetők menekülnek, a tőzsdék bezuhannak. Egy ilyen vészhelyzetre azért minimális az esély: az amerikai politika mindig talált választ, hogyan emelje meg az adósságplafont. Arra viszont figyelni kell, hogy november 1-jéig mindenképpen megoldást kell találni, mivel akkorra már biztos nem lesz elég pénz a szövetségi büdzsében. Tehát: öveket becsatolni, rázós október jön az Egyesült Államokban! Egyelőre kisebb gyengülés a piacokon
Az amerikai dollár egyelőre kisebb gyengüléssel reagált a kormányzati leállás hírére, az Egyesült Államok fizetőeszköze hangyányit gyengült a főbb fizetőeszközökkel, a brit fonttal, a japán jennel, illetve az euróval szemben. Az amerikai tőzsdeindexek – a Dow, a Nasdaq és az S&P 500 – egy százalékot nem meghaladó mértékben gyengültek hétfőn. A befektetők és piaci szereplők egyelőre nem látnak kockázatot a kialakult helyzetben, ám a keddi kereskedést lesz majd érdemes figyelni, hogyan alakulnak az indexek és részvényárfolyamok.
America’s government shutdown Sorry, we’re closed economist.com Oct 1st 2013, 5:30 by J.P.P. | WASHINGTON, DC
AMERICA’S government has shut down for the first time since 1996. This is not quite as dramatic as it first sounds: essential services will be maintained and pensioners will still get their Social Security checks as the freeze applies only to discretionary spending. But it is astonishing nevertheless. For months the working assumption among politicos has been that a last-minute deal, even an anticlimactic one which merely delayed the reckoning, would be done. This turns out to have been wrong. Until Congress can pass a continuing resolution to fund the government some 800,000 federal workers will go unpaid, all national parks, monuments and museums will close. To get a sense of where the line between essential and non-essential services falls consider NASA. The agency will close but mission control, which supports astronauts on the International Space Station, will remain open. The economic impact of all this depends entirely on how long the shutdown lasts, which, given that few people expected it to occur, is hard to gauge. How did this happen? The Republican-controlled House and the Democrat-controlled Senate have spent the past few days trading funding bills with each other. The House would tack on amendments aimed at weakening the Affordable Care Act, otherwise known as Obamacare, and the Senate would strip these out and send the bill back. Republicans saw it as negotiating; Democrats as hostage-taking. “You don’t get to extract a ransom for doing your job,” said Barack Obama a few hours before the deadline passed. Republicans seem convinced that, due to the unpopularity of Obamacare, Democrats will get the blame for the shutdown. In fact, most polls suggest that the Republicans will attract more blame than the Democrats (The Economist’s YouGov poll suggests a roughly even split). That was certainly the case during the 22-day shutdown of 1995-96, which helped Bill Clinton to thump Bob Dole in the presidential election that followed. Republicans, though, have recently taken a different lesson from that crisis. The problem with that shutdown, they reckon, was that Republicans blinked first. Clearing up this mess will probably require one side to feel more pain. But that may not happen any time soon. While Democrats may look at the polls and take comfort, Republicans can point to support for their actions amongst conservatives. Having stumbled over a cliff, it may seem preferable for both parties to stay there a while rather than to begin scrambling back up its face.
