ÉRZELMI- ÉS ERKÖLCSI NEVELÉS ÓVODÁSKORBAN Dr. Bakonyi Anna
Az erkölcsi nevelés átfogó kérdései Erkölcs:
S zabályok, minták együttese, amelyek az emberek magatartását, viselkedését, viszonyulását szabályozzák, irányítják önmaguk, és környezetük biztonságos együttműködésének érdekében. Az alkalmazkodás és identitáserősítés nem ellentmondás. Kérdések: - Ki, és mi mondja meg, hogy mi a helyes? - Létezik- e állandóság, egyértelműség? Hogyan egyeztethetők össze az értékek? Van-e óvodapedagógiai rendszere a normáknak? Képes-e az óvodáskorú gyermek normakövetésre?
A normákat befolyásoló tényezők
ideológia, világnézet környezet, kultúra, életmód, szokások Infrastruktúra – netgenerációs esélyek életkor személyiségvonások irányultság képességek….stb.
Az erkölcsi meggyőződés folyamata is adaptív A diszharmónikusnak tűnő, “polifónia” egy olyan közvetítő tér, amely éppen a sokféleséggel együtt teremthet harmóniát, ha az egyéni értékek és a közösség értékrendje integrálódik.
Az egyén és a közösség viszonya
A magában biztos személy képes a másik kontextusába - beleélni magát, - empatikus lenni, - alárendelődni. A “mitudatban” benne van az “éntudat”. Az éntudattal bíró gyerek képes szokásokhoz alkalmazkodni és azokat alakítani. Az egyéni bánásmód kiemelt szerepet kap a közösségi nevelés viszonylatában is. A kettő egyensúlyban - a mikor és a hogyan egyéni
A közösséggé válás folyamata
Szokások kialakítása és gyakorlásuk Alapszokások és elvárások - differenciáltan Egyeztetés a családdal, családközpontú intervenció A folyamatot a pozitív megerősítés segíti Mindez a szocializációs folyamat sajátos vetülete Elvezet az önértékeléshez, majd mások értékeléséhez Elvezet a választás, a döntésképesség kialakulásához Mindezt segíti a következetes és a szabad légkör
A kisgyermekkori érzelem Fő tevékenységek: Játék és tanulás - közös elem: érzelem A kisgyermek erkölcse függ: Környezetéhez való viszonyulásától = érzelmi A környezet visszajelzéseitől = érzelmi Erkölcsi cselekedetének megnyilvánulásai: Cselekvésekben pl. segítés Szándékban pl. véleménynyilvánítás
Az érzelem cselekvést indukáló tényező Cselekvést kiváltó érzelmek: (érzelmi “befolyásoltság”) múltbeli élmények, - pozitív, negatív
önmagával és/vagy környezetével kapcsolatos események önmagával kapcsolatos várható történések várható eszközök
várható dicséret, hozzá kapcsolódó pozitív viszonyulás Mindez: áthatja tevékenységeit, szubjektív, mindenkinél más hat motiválja tevékenységeit, differenciált bánásmód
Inklúzió
Fejlődés-lélektani szakaszok az erkölcsi fejlődés szakaszai: • Piaget: - heteronóm - autonóm erkölcsiség • Kohlberg: - prekonvencionális - konvencionális - posztkonvencionális szakaszok általános érvényű igazságok- a nevelés alapjaként foghatók fel - az eltérő viszonyok változtatnak a stációkon.
Az értékrend kialakulásának útja Felnőtt teendője:
Pozitív tapasztalási lehetőségek, - élményekké alakulnak Pozitív megerősítés és reális értékelés Modell
Eredmény:
Az érzelmek dominálnak - önirányítási képesség - a játékban Az érzelmek háttérben - külső irányíthatóság - a tanulásban Kompetenciaélmény és mások általi irányíthatóság egyszerre Választás és döntés képesség Felelősségérzet kialakulása Kritikai képesség kialakulása - önmagával, - másokkal
Az elfogadás/annak hiánya 1. Asszertivitás: Normál reakció: következetes reakciók a gyerek tettére Mások elfogadása, ezzel együtt az én érvényesítése Érdeklődés Felelősségvállalás Egyenrangúság, partnerképesség 2. Agresszív, vagy labilis, inadekvát magatartás: Nem normál reakció: következetlen, ráhagyó, reakciók Téves önértékelés, önbizalomhiány Felsőbbrendűség érzése Mások felelőssé tétele, mutogatás, vádaskodás
A negatív, vagy labilis érzelmi élet háttere Valóban agresszív és nihilista a világ? Konkrétumok, kor- és társadalmi háttér: -
szétesés, értékválság, individualizáció, közösségek hiánya
-
munkahelyi problémák – a túl sok és a semmi munka között
-
csonka család
-
„ modern” család – házassági értékváltozások
-
média „értékei”
-
információs áradat szerepe, - digitális”bennszülöttek” -
-
életmód (rohanás) a XXI. században
-
fenntartható fejlődés anomáliái
A gyermek toleranciája és a nevelés összefüggései 1. Pozitív nevelői légkör esetén:
A csecsemő már „leveszi” a jeleket, kódolja (kötődés)
A kisgyermek képes kategóriák megfogalmazására (jó, rossz)
Mit dicsérünk, vagy szidunk: viselkedést/teljesítményt?
Mindez automatikussá válik óvodáskorra
Kialakul az érték, a viszonyítás, a viszonyulási alap 2. Negatív nevelői légkör esetén:
Tekintélyelvűség – indokok nélküliség
Követelő attitűd
Büntető szokások
Spontán, következetlen reakciók
Kialakul a mentalizáció hiánya, mert nincs támpont
A kötődés szerepe Kötődési minták:
Biztonságos
Bizonytalan
Ambivalens
Dezorientált (széttagolt, „semmilyen”)
Folyamat: értékrend - tettek
elvárások -
Utánzás, mintakövetés
Tapasztalat, élmények
Orientálás, utasítás, kérés és elvárás követése
Tettek, cselekedetek megerősítése/gyengítése
A kötődési típusok eredményei 1.Kötődési „hibákból” eredő reakciók:
A gyerek reakcióinak félreértelmezése, - téves mentalizáció
Kialakul a düh, szomorúság, öröm, szégyen, bűntudat
Megoldás helyett figyelemfelkeltés
2. Megfelelő kötődés és reakciók:
A kommunikáció reális értelmezése - helyes mentalizáció
Az érzelmek azonnali tudatosítása helyes önértékelés/önkontroll
Nemek szerinti eltérés Eltérő elvárások a nemekkel: fiúknál több a fizikai agresszió lányoknál több a verbális agresszió hosszú távú egyéni „stratégiák” az önszabályozásban Függ: - minta - mi erősíti meg a viselkedést- jutalmazás-büntetés - mely viselkedést erősítik meg- mi a felnőtt értékrendje
A visszajelzés következménye az önértékelés A dicséret:
Pozitív visszajelzés, bíztatás
Mindig az erőfeszítést dicsérni, soha nem az okosságot
Mindig az erőfeszítést dicsérni, soha nem a személyiséget
Mindig konkrétan dicsérni, magát a tettet
Azonnal visszajelezni, reagálni
A büntetés:
Resztoratív megoldások és alternatívák felkínálása egyszerre
A cselekvésre vonatkozzon a büntetés, soha nem a személyiségre
Analógiák felhozása: „emlékszel, amikor….?”
Tilos a megszégyenítés, a fizikai büntetés
Az áldozat és a tettes érzéseinek egyensúlya
Kapcsolat a családdal - külső
A beavatkozás lehetséges szintjei, a bevonás módjai: - szociális háló: családsegítő, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális munkás - pszichológiai segítség - egyházi személy bevonása, lelki segítségnyújtás - kriminológiai/jogi segítség
Módszerek, „akadálymentesítés”:
-
konfliktuskezelés
-
mediáció
-
resztoratív (helyreállító) megoldások
-
érzékenyítő technikák (pl. videotréning)
Kapcsolat a családdal - belső
Az óvodapedagógus megoldásai:
- családközpontú intervenció: a feldolgozás coping, - selfreguláció - kettős mérce elkerülése – direkt és látens hatásai - magas gyereklétszám, sokféleség kezelésének technikái: párhuzamos napirendszervezés - a szokásostól eltérő bevonási eljárások: tevékenységközpontok, nyitott óvoda, videótréning
Az előítéletes magatartás
Aláveti magát a tekintélynek, kritika nélküliség Ragaszkodás a konvencionális értékekhez A gyenge én vergődik a megoldások között Nemkívánatos tulajdonságaikat kivetíti másokra Gyanakvás Megtorlásra való hajlandóság a gyengébbek felé Zárt gondolkodás (tények kevéssé befolyásolják) Végeredmény: agresszió, negatív értékrend, értékhiány
Az elfogadó magatartás
Kiemeli a különbözőségeket is Figyelemfelhívás a közös vonásokra is Erősíti az identitást (!) Találkozások vallásokkal, kultúrákkal A kíváncsiság táplálása, válasz a kérdésekre Az előítéletes megfogalmazásokra azonnali reakció, visszakérdezés pl. „Tudod, mit jelent az, amit mondtál”? Mi vagyunk a modellek, ugyanakkor értékközvetítők is
A negatív tartalmú és az agresszív játék
-
A játék és agresszió: A játékban megnyilvánul minden motiváció - az agresszió is A negatív tartalmú játék: nem feltétlenül agresszív Agresszió a játék menetében: önlevezetés hagyható Agresszív játék - nem hagyható: egyfajta játékrombolás a játék belső szabályainak - fikció - megszegése
nincs szerepe a „rossz” játék kifejezésnek
Prevenciós lehetőségek az óvodában
Differenciált szemlélet és gyakorlat - más elvárások - más feladatok, cselekvések, tevékenységi körök - más beavatkozás, segítségnyújtás - más időkeret - más értékelési módok
Elfogadás, szeretet pozitív minta a többi gyerek felé
Felnőtt - gyerek viszony +Gyerek - gyerek viszony
Cél a prevenció: „átlagos”, SNI, HHH, Tehetséges = mindenki
•
- család- és gyerekismeret
•
- adekvát tevékenységrendszer biztosítása
•
- kreativitás, művészetterápiás megoldások
•
- a meritokrácia „óvatos” értelmezése
Érzelem – erkölcs - művészetek Művészeti ágak, melyek befolyásolják az értékrendet: - a zene - az irodalom: mese, sajátos mese-dráma értelmezés - az ábrázolás, bármilyen kézművesség - a színház, bábszínház, dramatizálás - a mozgás, a tánc A művészeti irányok önkéntelen összekapcsolódása A pedagógus nem terapeuta, de terapikus hatású A digitális kommunikáció és a kreativitás kapcsolódhat
A művészetek önfejlesztő hatása
a kommunikáció (verbális és nonverbális) fejlődése a beszédkészség javulása az anyanyelv elsajátítása, a szókincs bővülése a képzelet elősegítése a kreativitás fejlesztése az emlékezet tisztulása a figyelem mélyülése a mozgás (nagymozgások+finommozgás) változásai a tiszta hangszín alakulása receptív és expresszív folyamat - átmenetek, átfedések
A művészetek közösséget fejlesztő hatása
az együttműködési igény és képesség gyakorlása másokkal és „más”- okkal is a tolerancia, az egymásra figyelés- és a „más” felfedezése által az érzelmek változnak és megszilárdulnak- egyszerre alakulnak a társas viszonyok- ezáltal az értékrend is nyitott óvoda esetén, a szülők egymást közt is érintkeznek Az egymás közti érintkezés, a szülők bevonásának egyik módja a művészetek jelenléte
A komplex művészet, mint prevenció
Az önfejlődésre és a közösségi erők megmozgatására hatást gyakoroló művészeti ágak: - a zene - az irodalom: mese, sajátos mese-dráma értelmezés - az ábrázolás, bármilyen kézművesség - a színház, bábszínház, dramatizálás - a mozgás, a tánc - a digitális eszközök A művészeti irányok önkéntelen összekapcsolódása A pedagógus nem terapeuta, de terapikus hatású
Zene és tánc A zene hallgatása és az aktív zenélés Minden beavatkozás nélkül is elindítja az embert a változás felé A zene szinte provokál az érzelmek, előtörésére, túláradására A zenehallgatás + szabad mozgás, akkor bárkiből bármi lehet. A lassúból gyors, a kicsiből nagy, a félénkből bátor, az ügyetlenből ügyes, a bénából járó, a nem látóból látó, a némából beszélő, a szegényből gazdag. A mozgás + eszközök : kendők szalagok, stb. a hatás fokozódik. A zenehallgatás + rajzolás, festés, előjöhetnek a sérelmek, amelyek felszínre jövetele a mindennapi életben gátlódnak Az együttműködés és az elfogadás ösztönösen alakul ki a közös élmény hatására Kokas, Orff, stb.
Kézművesség
A spontán ábrázolás az öngyógyítás és/vagy az önmegvalósítás
Nem csak eljátsszák a tapasztalatokból leszűrődött élményeiket, hanem lerajzolják
Az ábrázolás belső indíttatásbeli használata, spontán mint a játék: a jó és a rossz élmények: az „élményesszencia” nem valósághű ábrázolása
Dúdolás, énekelés, beszélgetés, mesélés magukban- ábrázolás közben: vágyakat, félelmeket, agressziót, érzelmeket fejeznek ki szavakkal, zenei hangokkal IS.
A művekben a tudatos, vagy tudatalatti megnyilatkozások átalakítják, szublimálják az élményeket.
Az alkotás közbeni mozgás is a gyermek pillanatnyi állapotáról árulkodhat. Az ábrázolás magányos játék: megosztani csak a rajzolás végén lehet, viszont – szemben egyéb játékfajtákkal – e játéknak nyoma marad, - elemzés tárgyát képezheti.
Bábjáték
Típusok: pedagógusi bábozás, gyermeki bábjáték és a spontán bábozás
Mese bábozása – „betanítás”
Óvodapedagógus bábozása
- hangulatoldás, félelmek elűzése
- várakozási idő kiküszöbölése
- műsor
Paraván, vagy nem paraván- életkortól és személyiségtől függ
Gyermeki spontán bábjáték: (!!!)
lélektani azonosság a szerepjátékkal: szerepbe bújás, szimbolizálás, személyiség megnyilatkozása, mintha élmény, kettős tudat, kapcsolatok, vágyak, félelmek megjelenítése, anticipálás
Bábtípusok - változatos
- esztétikum
- változatos anyagok
Mese és Dráma
A mesehallgatás és a mesélés lélektana
A mese és a játék kapcsolódási pontja:
mese a játék viszonya - ha hallgatja a mesét a gyerek jellemző a kettős tudat.
mindkettő átélésére
A szabad mesélés bonyolultabb:
Ha a gyermek maga talál ki mesét - akkor a kapcsolódási pont a játékkal több síkúvá válik. ld. u. az: szerepbe bújás, szimbolizálás, személyiség megnyilatkozása, mintha élmény, kettős tudat, kapcsolatok, vágyak, félelmek megjelenítése, anticipálás
A mese spontán dramatizálása
- nincs jó és rossz megoldás, nincs előre megírt forgatókönyv, nem lehet benne „hazudni”, mert nincs értelme - nincs vége, a katarzis egyéni
A Netgeneráció jellemzői, hatások Előnyök, veszélyek:
bátorság, kezdeményezőkészség
kapcsolatok egy időben való megélése a valós és a virtuális világban
lépéstartás az információkkal, aktívan, induktív módon
többfeladatos működés/feldolgozás képessége
együttműködő tanulás teamben/csoportban, hálózatban,
interaktivitás- és önszabályozó tanulás sokféle érzékszerv használata
nyelvi leleményesség (veszélyek is)
önerősítő- a visszacsatolás miatt- erősségek, korlátok látszódnak
egyéni- és mások egyéni megoldásai egyenértékűek – esély…
saját világ, saját helyzetek, teljesítések – azonnali siker (veszélyek is)
Összefoglalás A komplex művészetek gyakorlása az óvodában
A résztvevő felekre gyakorolt terápiás hatás
Az intervenció sajátos formája, lehetősége
Egyfelől: ezek megvalósítása a legnehezebb, mert nem direkt tevékenység amelyre célzottan lehet készülni
Másfelől: ezek azok a gyakorlati „fogások”, amelyek a bevonást nem csak formailag, hanem belülről átélt módon is lehetővé teszik
Ezért a hatásuk, ha sikerül a megvalósítás, mélyebb rétegeket mozdíthat meg és ezáltal még eredményesebb lehet, mint valamely direktebb megoldás
Érzelmi, erkölcsi, értékteremtő és attitűdöt fejlesztő hatás- óvodáskorban, óvodában
[email protected] 30-284-32-40
Köszönöm a figyelmet!
