EU indikátorok Magyarország
Dr. Bakonyi Péter c. docens
eEurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel rendelkezı háztartások vagy egyének százalékos aránya A.2 A rendszeres internethasználók aránya A.3 Az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkezı háztartások aránya megbontva a csatlakozás típusa szerint. A.4 Az internet-hozzáféréssel rendelkezı személyek aránya a hozzáférés helye (otthon, munkahelyen, iskolában, internetkávézóban, közösségi csatlakozási pontokon (PIAP) stb.) és a hozzáférı személyek neme szerint. A.5 Az internetet az elmúlt három hónapban használó személyek aránya online tevékenységek szerint. A.6 Az internethez csatlakozó háztartások aránya lakóhely szerint (az Objective 1 régióban). B. A vállalatok IKT hozzáférési és használati jellemzıi B.1 A mindennapi munkájuk végzése során az internethez kapcsolódó számítógépet használó alkalmazottak százalékos aránya. B.2 Az internet-hozzáféréssel rendelkezı vállalatok aránya. B.3 A saját honlappal rendelkezı vállalatok aránya. B.4 Intranetet használó vállalatok aránya. B.5 Az olyan alkalmazottakkal rendelkezı vállalatok aránya, akik a munkaidejük egy részében a vállalattól távol, de a vállalat informatikai hálózatához kapcsolódva végzik munkájukat.
2
C. Az Internethozzáférés költségei C.1 Az Internet-hozzáférés költségei a használat gyakorisága szerint (ÁFÁ-val)
C.2 A legolcsóbb szélessávú hozzáférési tarifa csatlakozás típusa szerinti bontásban minden tagállamban. MODERN ONLINE KÖZSZOLGÁLTATÁSOK D. E-kormányzat D.1 Az interneten teljes mértékben online hozzáférhetı közszolgáltatások száma
D.2 Az internetet a közszférával kapcsolatba lépés céljából használó személyek aránya a szándékok szerint.
D.3 Az internetet a közszférával kapcsolatba lépés céljából használó vállalatok aránya a szándékok szerint.
D.4 Az olyan online közszolgáltatások száma, melyek rendelkeznek digitális back office feldolgozással.
D.5 A teljeskörő elektronikus közbeszerzések százalékos (érték szerint) aránya az összes közbeszerzésen belül.. D.6 A nyílt forráskódú szoftvereket felhasználó közintézmények aránya.
3
E. E-oktatás/tanulás E.1 Az egy internethez kapcsolódó számítógépre jutó diákok száma
E.2 Az internetet a tanulmányaival kapcsolatban használó személyek aránya a következı bontásokban: intézményes oktatásban résztvevık (iskolák, egyetemek stb.), a tanulmányok befejezése utáni kurzusok (post-educational), egyéb speciális, a munkavégzéssel kapcsolatos képzések. E.3 A távoktatást az alkalmazottai továbbképzése érdekében igénybe vevı vállalatok aránya F. E-egészségügy F.1 Egészségügyi információkat az interneten keresık aránya (legalább 16 évesek) F.2 Elektronikus betegnyilvántartást használó háziorvosok aránya DINAMIKUS E-BUSINESS KÖRNYEZET G. Online kereskedelem G.1 A vállalatok teljes forgalmának az online kereskedelembıl származó hányada
G.2 Az elmúlt három hónapban az interneten magán célból árut vagy szolgáltatást rendelı/vásárló személyek aránya. G.3 Az online megrendelést kapó vállalatok aránya G.4 Az internetes árusításért online kfizetéseket kapó vállaltok aránya G.5 Az interneten keresztül vásárló vállalatok aránya H. E-business readiness / felkészültség H.1 e-business index (összetett indikátor)
4
BIZTONSÁGOS INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRA
I. Az Internet használók IKT-biztonsággal kapcsolatos tapasztalatai és használati szokásai
I.1 biztonsági problémákkal már szembesült, internet-hozzáféréssel rendelkezı személyek aránya
I.2 biztonsági problémákkal már szembesült, internet-hozzáféréssel rendelkezı vállalatok aránya
I.3 Az elmúlt három hónapban IKT biztonsággal kapcsolatos óvintézkedésrıl gondoskodó személyek aránya.
I.4 Az elmúlt három hónapban IKT biztonsággal kapcsolatos óvintézkedésrıl gondoskodó vállalatok aránya. I.5 Az olyan személyek és vállalatok aránya, akik telepítettek biztonsági berendezéseket a számítógépükre és azt az elmúlt három hónapban frissítették SZÉLESSÁV J. A szélessávú internet penetrációja J.1 A szélessávú hozzáféréssel rendelkezı vállalatok aránya J.2 A szélessávú hozzáféréssel rendelkezı háztartások vagy személyek aránya J.3 A szélessávú hozzáféréssel rendelkezı közintézmények aránya
5
A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıje
7
8
9
10
11
12
13
14
15
Elıfizetık-kategóriaként, helyhez kötött
PC és internet használat alakulása 2003-2008 között Magyarországon (15 éves és idısebb lakosság körében, %)
50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
36
39
40
37
35
40
29 20
2003
21
2004
25
2005 PC haszálat
• • •
44
47
2006
2007
2008
internet használat
a PC- használatot utolérte az internethasználat, Keskenysávú elérési technológiát szélessávú elérési technológia váltotta fel A mobil technológia terjedése révén az internethasználat elszakadt a fix helytıl (testreszabás)
Forrás: BellResearch
Internet hozzáférés költségei
A távközlési árak trendjei A távközlési árak 2002-2005 (2002-es árakon) 120,0%
Származtatott percdíjak: összes hang-árbevétel/ összes perc. Tartalmazza az elıfizetési díj költségét is.
100,0%
2002 = 100%
80,0% Vezetékes hangszolgáltatás Mobil hangszolgáltatás Keskenysáv (ISP+Telco) Szélessáv (DSL és CaTV) Kábeltévé
60,0%
40,0%
Származtatott díjak: A keskenysáv díja tartalmazza az elıfizetési díj költséget és a percköltséget, a szélessáv díja a DSL és a kábelmodemes díjak átlaga.
20,0%
0,0% 2002
2003
2004*
2005*
*elızetes, ill. becsült adat
32
A szélessáv ára nemzetközi összehasonlításban – ppp--point to point protocol ppp
ppp-point to point protocol
Internet használat prognózis
34
Távmunka • Átlagosan 2.0 % a távmunkát felhasználó cégek aránya • A számítógéppel ellátott cégek 7% -a alkalmaz távmunkást • A nagyvállalatoknál ez az arány lényegesen magasabb 20 %
35
Biztonságos információs infrastruktúra
Internetes biztonság Internetes biztonság 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
34,60%
34,60%
26% 13% I.1 biztonsági I.2 biztonsági problémákkal már problémákkal már szembesült, internet- szembesült, internethozzáféréssel hozzáféréssel rendelkezı személyek rendelkezı vállalatok aránya aránya
I.3 Az elmúlt három hónapban IKT biztonsággal kapcsolatos óvintézkedésrıl gondoskodó személyek aránya.
I.4 Az elmúlt három hónapban IKT biztonsággal kapcsolatos óvintézkedésrıl gondoskodó vállalatok aránya. 37
IKT hatása a gazdaságra
Átlagos évi GDP növekedés és az IKT szektor hozzájárulása 4,5
% 55%
4 3,5 3 36%
2,5 2 27% 1,5 20%
1 0,5
12% 10%
0 -0,5
US
EU-15 Nem IKT szektor IKT termelı
Csehország
Magyarország
Lengyelország
Szlovákia
IKT felhasználó IKT termelı aránya GDP-ben
39
Informatikai vállalatok árbevétele
Távközlési piac 2006
2007 változás
IKT K+F mutatók
Az IKT szektor mérete nemzetközi összevetésben (%)
12 10 8 6 4 2 0 -2 -4
Spanyolország
Ausztria
EU-25
Lengyelország
Magyarország
Szlovákia
Csehország
Finnország
IKT szektor aránya a GDP-ben (%) IKT szektor aránya a foglalkoztatsban (%) IKT szektor növekedési üteme 44
A bruttó K+F/GDP és az IKT K+F/teljes K+F aránya (%)
4
70 60 50 40 30 20 10 0
3 2 1 0 Szlovákia
Lengyelország Magyarország
Írország
GERD/GDP
Csehország
EU-25
Ausztria
OECD
Finnország
IKT K+F/Teljes K+F (jobb skála) 45
. A digitális írástudás nemzetközi összevetésben (%)
70 60 50 40 30 20 10 0 Magasszintő ismeretek
alkalmazási ismeretek technikai ismeretek
D IT UK PL
HU CZ
alapfokú ismeretek nem Internet használó
SI 46
Digitális szakadék-miért nem használja az Internetet
i2010 éves jelentés: Magyarország
48
49
Köszönöm a figyelmet!
50
