ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 22. szám 122. évfolyam június 15. TARTALOM

22. szám

122. évfolyam

2007. június 15.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások 15/2007. (VI. 15. MÁV Ért. 22.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a cégképviselet, a cégjegyzési jog, a bankszámla feletti rendelkezési jog, valamint a jogi képviselet rendjéről ............... 16/2007. (VI. 15. MÁV Ért. 22.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a B.25. sz. Pénztárvizsgálati utasítás kiadásáról................... 18/2007. (VI. 15. MÁV Ért. 22.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az AIV (Megállapodás a

Oldal szállítási vállalatok közötti kapcsolatokról a nemzetközi vasúti személyforgalomban) 1.sz. pótlékának hatálybaléptetéséről......................................................................................

657 659

723

Egyéb közlemények Közhasznúsági jelentés a MÁV Szimfónikusok Zenekari Alapítvány 2006 évi gazdálkodásáról .........................................

723

Utasítások

2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős

15/2007. (VI. 15. MÁV Ért. 22.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a cégképviselet, a cégjegyzési jog, a bankszámla feletti rendelkezési jog, valamint a jogi képviselet rendjéről

Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Jogi igazgató felelős.

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV ZRt. harmadik személyek, hatóságok, bíróságok előtti képviselet, jognyilatkozat- tétel, a cégjegyzés, a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása, valamint jogi képviselet rendjének társasági szintű szabályozása. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya a MÁV ZRt. (továbbiakban: Társaság) cégjegyzési joggal rendelkező, valamint a cégjegyzési jog megadásával, nyilvántartásával és visszavonásával összefüggő feladatot ellátó munkavállalóira terjed ki.

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Cégképviselet: a Társaság képviselete harmadik személyek, hatóságok, bíróságok előtt, a Társaság képviseletében jognyilatkozatok tétele. Jognyilatkozat: a Társaság részére jogok szerzését, kötelezettségek vállalását tartalmazó bármilyen nyilatkozat, szerződés, megállapodás, meghatalmazás, jog elismerése, jogról való lemondás, harmadik személytől érkező megkeresésre adott nyilatkozat stb. tétele, aláírása. Cégjegyzési jog: a Társaság írásbeli képviseletére, a Társaság nevében történő aláírásra való jogosultság. Bankszámla feletti rendelkezési jog: a Társaság bármely bankszámlája feletti rendelkezésre való jogosultság.

658

A MÁV ZRt. Értesítője

22. szám

Jogi képviselet: a Társaság jogi képviselete munkaviszonyban álló jogi előadók, jogtanácsosok valamint ügyvédi meghatalmazás alapján ügyvédi irodák, egyéni ügyvédek által.

5. két – az Igazgatóság által erre felhatalmazott, a Társasággal munkaviszonyban álló – munkavállaló – kivéve az üzletági és a portfoliókezelési általános vezérigazgatóhelyetteseket – együttesen.

Aláírási címpéldány: Közjegyző által hitelesített, a Társaság képviseletében aláírásra jogosult személy aláírásának mintáját tartalmazó dokumentum, melyen fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a cégjegyzésre jogosult képviseleti jogcímét (pl. vezető tisztségviselő, munkavállaló) és a cégjegyzés módját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírási címpéldányon a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető.

4.4 Az igazgatósági tagok, a vezérigazgató, az általános vezérigazgató-helyettesek valamint az Igazgatóság által felhatalmazott budapesti székhelyen munkát végző munkavállalók aláírási címpéldányának elkészítéséről a Jogi Igazgatóság gondoskodik.

Meghatalmazás: Képviseleti jogot keletkeztető, valamely konkrét ügy ellátására, jognyilatkozat tételére feljogosító dokumentum. Eseti meghatalmazás: a meghatalmazó okiratban meghatározott megbízás egyszeri elvégzésére feljogosító dokumentum. Ügyvédi meghatalmazás: A megbízó és az ügyvéd által aláírt teljes bizonyító erejű magánokirat, mely minden olyan cselekményre feljogosítja az ügyvédet, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is. Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1 A Társaság képviseletére, ennek keretében a cégképviseletre és a cégjegyzésre vonatkozó általános szabályokat a Társaság Működési és Szervezeti Szabályzatának (továbbiakban: MSZSZ) 5. pontja tartalmazza. 4.2 A cégjegyzési jog aláírási címpéldány vagy eseti polgárjogi meghatalmazás alapján gyakorolható. 4.3 Aláírási címpéldány alapján jogosultak cégjegyzésre a Társaság Alapító Okiratának 15. pontja szerint: 1. az Igazgatóság elnöke önállóan, 2. a vezérigazgató és az üzletági általános vezérigazgató-helyettes, valamint a portfoliókezelési általános vezérigazgató-helyettes – az MSZSZ-ben foglaltak figyelembevételével – önállóan, 3. az Igazgatóság tagjai közül – kivéve az elnököt és a vezérigazgatót – kettő együttesen, 4. egy igazgatósági tag – kivéve az elnököt és a vezérigazgatót – és egy – az Igazgatóság által erre felhatalmazott, a Társasággal munkaviszonyban álló – munkavállaló – kivéve az üzletági és a portfoliókezelési általános vezérigazgató-helyettesek – együttesen,

4.5 Az Igazgatóság által cégjegyzésre feljogosított, Budapesten kívüli telephelyen munkát végző munkavállalók aláírási címpéldányának elkészítéséről a Jogi Igazgatóság területi igazgatási feladatokat ellátó munkavállalói gondoskodnak. 4.6 Aláírási címpéldány elkészítésére akkor kerülhet sor, ha az Igazgatóság határozatában az erre vonatkozó írásbeli felhatalmazást az adott munkavállaló esetében megadta. Az igazgatósági felhatalmazás megszerzése céljából a cégjegyzési joggal rendelkező személyre vonatkozó javaslatot az alábbi adatok közlése mellett kell megküldeni a Jogi Igazgatóság részére: – a cégjegyzésre jogosult neve (leánykori neve), – személyigazolvány száma, lakcímkártya száma, – lakóhelye, – anyja leánykori neve, – tisztsége (szervezeti egység megnevezése, beosztás), – a cégjegyzési jogosultságot keletkeztető jogviszony kezdő időpontja, határozott időre szóló jogviszony esetén a megszűnés időpontja, – a cégjegyzés módja. A javaslatnak tartalmaznia kell a cégjegyzési jog megadásának rövid indoklását. A javaslathoz csatolni kell a cégjegyzésre jogosult kinevezési okiratának másolatát. Amennyiben a cégjegyzési jog megadására személyi változás eredményeként kerül sor, a javaslatban külön meg kell jelölni a korábbi cégjegyzésre jogosult cégjegyzési joga megszűnésének okát. 4.7 Az igazgatósági felhatalmazás megszerzésére irányuló előterjesztést a Jogi Igazgatóság készíti el. 4.8 Az igazgatósági felhatalmazás megadása esetén a Jogi Igazgatóság haladéktalanul intézkedik az aláírási címpéldányok megszerzése, iránt. 4.9 A bankszámla feletti rendelkezési jogot aláírási címpéldány alapján a cégbíróság által nyilvántartásba vett, cégjegyzési joggal rendelkező személyek gyakorolhatnak. A bankszámla feletti rendelkezés feltétele, hogy együttes cégjegyzési jog esetén kettő cégjegyzés-

22. szám


re jogosult együttes aláírására szükséges, akik közül egyik sem lehet azonos az utalványozás jogcímét meghatározó jognyilatkozatot a Társaság részéről aláíró személlyel.

659

16/2007. (VI. 15. MÁV Ért. 22.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a B.25. sz. Pénztárvizsgálati utasítás kiadásáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA

4.10 Cégjegyzési jog aláírási címpéldányon kívül csak eseti polgári jogi meghatalmazás alapján gyakorolható. Az eseti meghatalmazás elkészítéséről a Jogi Igazgatóság gondoskodik. Az eseti meghatalmazás elkészítése érdekében a Jogi Igazgatósággal írásban kell közölni az alábbi adatokat: – a meghatalmazott neve (leánykori neve), – személyi igazolvány száma, – lakóhelye, – anyja leánykori neve, – tisztsége (szervezeti egység, beosztás), – megbízás tárgya, – a képviselet ellátásának módja. A kiadott eseti meghatalmazásokról a Jogi Igazgatóság nyilvántartást vezet. 4.11. Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett cégjegyzésre jogosult személy munkaviszonya, vagy a cégjegyzési jog gyakorlására jogosító megbízatása megszűnik, e tényt haladéktalanul írásban jelezni kell a Humánerőforrás Igazgatóságnak és a Jogi Igazgatóságnak. A Humánerőforrás Igazgatóság az értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul köteles írásban közölni a Jogi Igazgatósággal a cégjegyzési jog megszűnésének időpontját. A Jogi Igazgatóság a megszűnésre illetve a megszűnés időpontjára vonatkozó irat/ok birtokában haladéktalanul intézkedik az érintett személy cégjegyzékből történő törlése iránt.

A Pénztárvizsgálati Utasítás célja meghatározni a pénztárvizsgálat végrehajtásával kapcsolatos szabályokat. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV ZRt valamennyi szervezeti egységénél működő pénztár vizsgálatára. − a Személyszállítási Üzletág valamennyi állomási-, önálló elszámolásra be nem rendezett megállóhelyi, Menetjegyirodai pénztárainak, − a Főkönyvelőségek, valamint a Könyvelő egységek házipénztárának, − az üzletági kézipénztárak, − a jegyvizsgálók bevétel el-, és leszámolási tevékenységének, − a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút pénztárának, − a Gyermekvasút pénztárainak, − Az Utasellátó Központ pénztárának, − A hálókocsi kalauzok bevétel el- és leszámolási tevékenységének vizsgálatára, valamint − a szerződéses jegykiadók menetjegy készletének, ellenőrzésére.

4.12 Az ügyvédi meghatalmazás kiadásáról és visszavonásáról a Jogi Igazgatóság gondoskodik.

2.1.2. Az előző bekezdésben felsorolt pénztárakban a MÁV ZRt Számviteli Szolgáltatás, valamint a Személyszállítási Főkönyvelőség megbízólevéllel rendelkező pénztárvizsgálói végezhetnek pénztárvizsgálatokat.

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

2.2. Az utasítás kiadásáért és karbantartásáért felelős

Jelen utasítás hatálybalépésével a 24/2005.(MÁV Ért.29.) VIG.sz. a cégképviselet és a cégeljárás rendjéről szóló vezérigazgatói utasítás hatályát veszti.

Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Számviteli Szolgáltatás vezetője felelős.

4. 12. Eseti meghatalmazás bármikor visszavonható.

3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 6.0 HATÁLYBALÉPTETÉS Az utasítás közzététele napjával lép hatályba. Heinczinger István s. k. vezérigazgató

3.1. Az utasításban előforduló fogalmak meghatározása 3.1.1. Az utasításban előforduló „utasítás” elnevezés alatt minden esetben a P. 5. sz. Személypénztári és leszámolási utasítást kell érteni. Egyéb utasításra történő hivatkozás esetén az utasítás száma és megnevezése minden esetben kiírásra kerül.

660


3.1.2. „Pv” (vagy pénztárvizsgálati) jel alatt a pénztárvizsgálat rövidítését „pv”, valamint a vizsgálat dátumát, a pénztárvizsgáló aláírását, valamint a pénztárvizsgálói bélyegző lenyomat alkalmazását kell érteni (Pv. 2006. 02. 10. aláírás). „Pv” jelet kell alkalmazni a vizsgálat időszakába tartozó valamennyi ellenőrzött számadáson jelen utasításban előírtak szerint. 3.1.3. „Láttamozni kell” kifejezés alatt a „Láttam” szó rövidítését, dátumot és a pénztárvizsgáló aláírását kell érteni. (Pl. L. 2006. 02. 10. aláírás) Láttamozni kell azokat az előző havi számadás másolatokat, melyek alapján az áthozatok egyeztetése történik, valamint azon okmányokat, melyekre jelen utasítás azt előírja. 3.1.4. Az utasításban előforduló „szolgálati vezető” megnevezés alatt a pénztárellenőrzésre kötelezett munkavállalót kell érteni, aki nem minden esetben azonos a munkáltatói jogkör gyakorlójával. 3.1.5. „Függő tétel” megnevezés alatt azokat a tételeket kell érteni, melyeket a pénztárvizsgálat befejezése után a pénztárvizsgálónak egyeztetnie kell. (Pl. a pénztárvizsgálat alkalmával elfogadott készpénz beszállítás összege beérkezett-e a bankszámlára, egyéb bevételek, kiadások azon tételei, melyeknek leigazolt példánya még nem érkezett vissza a pénztárvizsgálat időpontjáig, stb.)

22. szám

4.1.2. Pénztárvizsgálónak olyan munkavállaló osztható be, aki: − Gazdasági, illetve vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt, továbbá hűtlen, vagy hanyag kezeléssel összefüggésben jogerősen elmarasztalva nem volt, illetve ilyen cselekmények miatt vele szemben büntető, vagy szabálysértési eljárás nincs folyamatban, vagy e témában munkáltatói intézkedéseket vele szemben nem alkalmaztak és 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik. − Baross Gábor Oktatási Központ forgalmi-kereskedelmi, kereskedelmi, vagy személyszállítási tagozatán felsőfokú vasúti képesítést szerzett, − legalább középfokú, vagy ezzel egyenértékű iskolai végzettséggel rendelkezik, továbbá − személy-, illetve számadópénztárban legalább öt éves gyakorlatot szerzett, vagy 5 év pénztár ellenőrzési gyakorlattal rendelkezik. − A 4.6. pontban leírt pénztárvizsgálói vizsgával rendelkezik. 4.2. A pénztárvizsgálói jelöltek kiképzése 4.2.1. A pénztárvizsgáló jelöltet legalább hat hónapig gyakorlati kiképzésre kell beosztani pénztárvizsgálói képesítéssel rendelkező munkavállaló mellé. A kiképzési idő alatt teljesen el kell sajátítania – a gyakorlati ismereteken kívül – a P. 5. sz., a B. 3. sz. utasításokban, továbbá a jelen Utasításban, valamint a munkaterületére vonatkozó egyéb utasításokban foglaltakat.

3.2. A pénztárvizsgálat fogalma 3.2.1. A pénztárvizsgálat jelen Utasításban szabályozott pénztárvizsgálói tevékenységek összessége. 3.3 A pénztárvizsgálat célja: − számszerűleg kimutatni, hogy a vizsgált pénztár a vonatkozó utasításokban előírtaknak megfelelően tett-e eleget a vizsgált elszámolási időszak alatt az el- és leszámolási kötelezettségének, − ellenőrizni, hogy a pénztár kezelője, illetve a ellenőrzésre kötelezett munkáját a pénztári szolgálat ellátására vonatkozó utasítások szerint végzi-e, − megállapítani, hogy a pénztáros az el- és leszámolási tevékenységével eleget tett-e a MÁV ZRt pénzügyi, valamint vagyonvédelmi érdekei védelmének.

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A pénztárvizsgálói munkakör betöltésének feltételei 4.1.1. A pénztárvizsgálói munkakör ellátására, az arra alkalmas kiképzendő munkavállalók (továbbiakban: pénztárvizsgáló jelöltek) kiválasztása a Személyszállítási Főkönyvelőség vezetőjének feladata.

4.2.2. A Személyszállítási Főkönyvelőség vezetőjének a gyakorlati idő letelte után – ha a jelölt a szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket megszerezte és erről csoportvezetője meggyőződött – a MÁV ZRt Vezérigazgatóság Számviteli Szolgáltatástól a jelölt vizsgáztatását kell kérnie. 4.2.3. A pénztárvizsgálati tevékenység ellátására képesített pénztárvizsgáló mellé – a pénztárvizsgáló jelölt kivételével – egyéb munkakört ellátó munkavállaló nem osztható be. 4.3. A pénztárvizsgálói vizsga 4.3.1. A pénztárvizsgálói tevékenység önálló ellátására a pénztárvizsgálói képesítő vizsga jogosít. E képesítés megszerzése alól felmentés nem adható. A vizsga gyakorlati és elméleti részből áll. A vizsgák helyét és időpontját a vizsgabizottság esetenként határozza meg. 4.3.2. A pénztárvizsgálói vizsgát a MÁV ZRt Számviteli Szolgáltatás vezetője által kijelölt vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgán a Pénztárvizsgálati Osztály vezetőjének is jelen kell lennie. 4.3.3. A gyakorlati vizsgán a pénztárvizsgáló jelölt egy jegypénztárt, és egy közvetlen számadástételre kötelezett pénztárt tartozik önállóan megvizsgálni.

22. szám


4.3.4. Abban az esetben, ha a jelölt a gyakorlati vizsgán a követelményeknek nem felel meg, szóbeli vizsgára nem bocsátható, újabb gyakorlati vizsgát egy hónap elteltével tehet. 4.3.5. Az elméleti vizsgán a jelöltnek a 3.5.1. pontban meghatározott utasításokból kell szóbeli vizsgát tennie. Sikertelen szóbeli vizsga esetén a jelölt – egy hónap elteltével – a vizsgát megismételheti. 4.3.6. Mind gyakorlati-, mind az elméleti vizsga kétszer ismételhető meg. Ha a pótvizsgák eredménytelenek a jelölt pénztárvizsgálói beosztásban nem foglalkoztatható. 4.3.7. A pénztárvizsgáló, ha munkaköréből 2 év, vagy ennél rövidebb időre más beosztásba kerül – de az pénztárkezeléssel, illetve ellenőrzéssel összefügg –, majd viszszatér a pénztárvizsgáló munkakörbe, a Pénztárvizsgálati osztály vezetője köteles ellenőrző vizsga keretében meggyőződni arról, hogy a visszatérő munkavállaló a pénztári utasításokban bekövetkezett változásokból az ismereteit pótolta-e. A vizsgáról a Személyszállítási Főkönyvelőség vezetőjének igazolást kell kiállítani, mely a szolgálati táblázat mellékletét képezi. Amennyiben a más munkakörben eltöltött idő meghaladja a kettő évet, új képesítő vizsgát kell tenni. 4.4. Pénztárvizsgálói megbízatás 4.4.1. A Pénzügyi Igazgató a pénztárvizsgálói vizsga sikeres letétele után a pénztárvizsgálói tevékenység ellátására jogosító és visszavonásig érvényes névre szóló írásos megbízólevelet ad ki a pénztárvizsgálónak. (A megbízólevél mintáját az Utasítás 1. sz. melléklete tartalmazza.) 4.4.2. A területi pénztárvizsgáló csoportok pénztárvizsgálói szükség esetén nemcsak a saját, hanem Pénztárvizsgálati Osztály vezetőjének rendelkezésére az e tárgyban kiadott utasítástól (Pénztárvizsgálat területi hatálya) eltérő állomási pénztárakban is végezhet vizsgálatot, ezért a megbízólevél az Utasítás 1.2.1.1. pontjában meghatározott összes pénztárak vonatkozásában a MÁV ZRt egész területére érvényes. A Vezérigazgatóság Számviteli Szolgáltatás pénztárvizsgálója, valamint a Pénztárvizsgálati Osztály vezetőjének megbízólevele külön rendelet nélkül érvényes a MÁV ZRt teljes hálózatán. 4.4.3. Abban az esetben, ha a pénztárvizsgáló beosztásából kiválik (más munkaterületre kerül, nyugállományba vonul, vagy elhalálozik, stb.) megbízólevelét be kell vonni és azt a Számviteli Szolgáltatásra azonnal fel kell terjeszteni. 4.4.4. Pénztárvizsgáló a 1.2.1.1. pontban felsorolt pénztárak kezelésével, illetve házipénztárosi, valamint házi-

661

pénztári, illetve kézipénztári ellenőri feladatok végzésével nem bízható meg, mert az beosztásával összeférhetetlen. 4.4.5. A pénztárvizsgáló – esetenként – a pénztárvizsgálattól eltérő, de az állomási pénztárak tevékenységével összefüggő vizsgálat lefolytatására kirendelhető. A vizsgálatról utijelentést kell készíteni, azt a megbízást adó vezetőnek kell átadni, másolatát pedig 8 évig megőrizni. 4.5. A pénztárvizsgálók feladatai 4.5.1. A pénztárvizsgáló feladata a pénztárvizsgálat gyakorlati lebonyolítása. A vizsgálatokat a kiadott pénztárkezelési, ellenőrzési és egyéb (pl. Áfa utasítás) utasítások előírásainak, valamint a MÁV ZRt pénzügyi érdekei védelmének messzemenő figyelembevételével kell előkészíteni és lefolytatni. 4.5.2. Feladata továbbá: − A vizsgálandó pénztárban a készpénz, – forint és valuta – a menetjegyek, az értékpapírok, az elárusítható- és szigorúan elszámolandó nyomtatványok, a közvetített szolgáltatások bizonylatai teljes készletének számszerű megállapítása, illetve rögzítése. − A pénztárvizsgálati számadási zárlat elkészítése előtt valamennyi számadás alaki és számszerűségi szempontból történő felülvizsgálata. − A vizsgált számadási időszakra a pénztár forgalmát képező készpénz- és értékpapír bevételek és kiadások, illetve a felülvizsgált számadások terhelő és mentesítő összegeinek egybevetése alapján a vizsgált pénztár eredményének megállapítása. − A megállapított eltérések rendezése. − Az észlelt hiányosságok, szabálytalanságok rögzítése és felelősségre vonás kezdeményezése az illetékes szolgálati vezetőnél. 4.5.3. A pénztárkezelőtől – a vizsgálat megkezdése előtt – az anyagi felelősségvállalási nyilatkozatot, valamint megbízást magába foglaló munkaköri leírás bemutatását meg kell követelni. 4.5.4. Ha a pénztárvizsgáló a vizsgálat folyamán arról győződik meg, hogy a pénztárkezelő, vagy az ellenőrzésre kötelezett munkavállaló a pénztári szolgálat ellátásához, illetve az ellenőrzés végrehajtásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel nem rendelkezik, köteles a munkáltatói jogkörgyakorló, illetve az illetékes üzletág útján újra vizsgáztatását, vagy más beosztásba való áthelyezését kezdeményezni. 4.5.5. Vizsgálat alkalmával megállapított olyan súlyos szabálytalanság (visszaélés gyanúja, stb.) esetén, amely a MÁV ZRt pénzügyi érdekeit veszélyezteti, a visszaélést elkövető munkavállaló szolgálatból való eltávolítását kell kezdeményezni a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

662


Amennyiben a pénztári szolgálat folyamatossága megköveteli, a pénztárt azonnal át kell adni más pénztárkezelőnek. Ha megfelelő más munkavállaló nem áll rendelkezésre, a pénztárt a szolgálati vezetőnek vagy helyettesének kell átvennie. Abban az esetben, ha a pénztárt a szolgálati vezető kezeli, a leváltó munkavállaló (tartalékos, stb.) megérkezéséig a pénztárt le kell pecsételni. 4.5.6. A pénztárvizsgálat befejezése után a pénztárvizsgáló köteles az intézkedést igénylő megállapításait a Pénztárnaplóba, az Ellenőrzési Naplóba, illetve Felügyeleti könyvbe rögzíteni az Általános Ellenőrzési Utasításban foglaltak figyelembe vételével. Amennyiben a vizsgálat helyszíne olyan megállóhely, ahol Felügyeleti könyv nincs rendszeresítve, az intézkedést igénylő hiányosságokat a Pénztárnaplóban a számadási zárlat után történő előjegyzésen kívül írásban meg kell küldeni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Amennyiben az intézkedést igénylő megállapítások az ellenőrzésre kötelezett terhére került megállapításra, arról írásbeli jelentést kell készíteni. A jelentést az ellenőrzésre kötelezett munkáltatói jogkör gyakorlójának kell megküldeni további intézkedés céljából. Nagyfokú szabálytalan munkavégzés, súlyos mulasztás esetén ebben az esetben a felügyeletet gyakorló SzolgáltatásiKözpontot írásban értesíteni kell a megállapított hiányosságokról és írásos jelentést kérni a tett intézkedésekről.

22. szám

készíteni (készíttetni), esetleg eredeti okmányt magához venni az Általános Ellenőrzési Utasítás előírásai szerinti elismervény ellenében, ha attól kell tartania, hogy az okmány megsemmisülhet, elveszhet, vagy az érdekelt eltüntetheti. − a vizsgálat alá vont pénztár kezelőjét vagy más személyt a szolgálati főnöke útján megjelenésre felszólítani. A szolgálati főnök a megnevezett munkavállalót a pénztárvizsgáló által megjelölt helyen és időben meghallgatás céljából megjelenésre köteles utasítani, kivéve, ha annak időpontja a szolgálat ellátását hátráltatja, vagy a munkavállaló egyéb igazolt (betegség, stb.) okok miatt nem jelenhet meg. 4.8. A pénztárvizsgálói bélyegzők használata és nyilvántartása 4.8.1. A pénztárvizsgálatok során használatos pénztárvizsgálói bélyegző alkalmazásának célja kettős. Egyrészt a pénztári számadások lebélyegzése, másrészt pedig – ha szükséges – a pénztárak lepecsételésénél kell használni. A bélyegző más célra nem használható. 4.8.2. A MÁV ZRt meghatalmazott pénztárvizsgálóit az alábbi feliratú és számcsoportba tartozó sorszámozott bélyegzőkkel kell ellátni: „Pü. Ig. Pénztárvizsgáló” feliratú bélyegző: • Pénzügyi Igazgatóság Számviteli Szolgáltatás pénztárvizsgálója részére 1

4.6. A pénztárvizsgáló felelőssége 4.6.1. A pénztárvizsgáló felelős: − a pénztárvizsgálat előírásszerű lebonyolításáért, − megállapításai helyességéért, − feladata teljesítése során tudomására jutott állami és szolgálati titok megőrzéséért, − az általa ellenőrzött okmányok (számadások, stb.) utasításszerű megvizsgálásáért és azoknak kézjegyével történő ellátásáért, − a hozzá esetenként beosztott pénztárvizsgáló jelölt tanításáért és a jelölttel közösen végzett pénztárvizsgálatokért, − a jelen utasításban előforduló „függő” tételek előírásszerű leegyeztetéséért. 4.7. A pénztárvizsgáló jogai 4.7.1. A pénztárvizsgáló jogosult: − betekinteni a szolgálati hely minden iratába, mely megítélése szerint a pénztárvizsgálathoz szükséges, − a szolgálati hely vezetőjétől, vagy bármely munkavállalójától a vizsgálat érdekében szóbeli, vagy írásbeli nyilatkozatot, adatszolgáltatást, továbbá a vizsgálathoz szükséges okmány, bizonylat bemutatását kérni, − a pénztár eredeti okmányairól (előjegyzék, ismétlés, összeállítás, pénztárnapló, stb.) másolatot vagy kivonatot

„Pü.Sz.Bevételellenőrző szerv” feliratú bélyegző: • Személyszállítási Főkönyvelőség Pénztárvizsgálati Osztály − Budapest 3-19 − Debrecen 20-27 − Miskolc 29-34 − Pécs 35-39 − Szeged 40-45 − Szombathely 46-50 4.8.3. A pénztárvizsgálói bélyegzőkről az illetékes vezető által erre kijelölt munkavállaló az A. 3. sz. utasítás 13. mellékletében előírt nyilvántartást köteles vezetni. 4.8.4. Az illetékes vezető a bélyegzőkkel kapcsolatos mindennemű szabálytalanságot, az elveszést, a gondatlan őrzést, vagy visszaélés elkövetését munkáltatói eljárás keretében tárgyalni köteles. Az ilyen eseteket a Számviteli Szolgáltatásnak jelenteni kell. Bélyegző elveszés esetén az A. 3. sz. Ügyviteli utasítás 13. sz. mellékletében előírtak szerint kell eljárni. 4.8.5.Ha a pénztárvizsgáló beosztásából kiválik (más munkaterületre kerül stb.) a bélyegzőt be kell vonni. A visszavonás megtörténtét a nyilvántartáson át kell vezetni. A visszavont bélyegző újból kiadható.

22. szám


4.8.6.A bélyegző nyilvántartást az illetékes vezető minimum évente egyszer és változások alkalmával ellenőrizni köteles. 4.8.7. A pénztárvizsgáló a pénztárvizsgálat során minden felülvizsgált számadást, pénztárnaplót, valamint a szigorúan elszámolandó nyomtatványokat a rendelkezésére bocsátott pénztárvizsgálói bélyegzővel köteles lebélyegezni. A számadásokat, szigorúan elszámolandó nyomtatványokat a számadás, vagy nyomtatvány jobb felső szélén – az egyesített pénztárszám bélyegző felett – kell a bélyegző lenyomatával ellátni. Ha a számadások több lapból, illetve példányból állnak azok valamennyi lapját és példányát (másolati példányát is) külön-külön le kell bélyegezni. Szigorúan elszámolandó nyomtatványoknál csak az első fel nem használt példány tőlapját, ha a készlet több sorozatból áll, az egyes sorozatok kezdő tőlapját is le kell bélyegezni. Megrendelőlevél esetén, amennyiben a használt megrendelőlevél tömbön kívül használatba nem vett tömb is van a pénztár birtokában – megkülönböztetésül – a még használatba nem vett tömböt a bal felső sarokban kell „láttam, dátum, aláírás” szöveggel ellátni és lebélyegezni. 4.8.8. Abban az esetben, ha a vizsgálatra kijelölt pénztár kezelője nincs szolgálatban, vagy bármely más okból a pénztárvizsgálat megtartása nem lehetséges, a pénz- és értékek őrzésére szolgáló berendezési tárgyakat (pénzláda, pénzszekrény, terniol, stb.) a pénztárvizsgáló tartozik lepecsételni, oly módon, hogy a pénztárvizsgálói bélyegző lenyomatának megsértése nélkül a lezárt értékőrző berendezéseket felnyitni ne lehessen. 4.8.9. A pénztárhelyiségben tartózkodó munkavállaló és a szolgálati vezető figyelmét fel kell hívni, hogy az alkalmazott pecséteket eltávolítani nem szabad. 4.8.10. Jegypénztár lepecsételésével egyidejűleg a pénztárvizsgáló köteles a számadópénztár, valamint a lepecsételt pénztár beszolgáltatások ismétlésében az elszámolt összegeket összesíteni, és kézjegyével ellátni. 4.8.11. A lepecsételt pénztár vizsgálatával – amenynyiben az a MÁV ZRt érdekeivel nem ellentétes – meg kell várni a pénztárkezelő szolgálatra jelentkezését. Amennyiben ez az időpont nem várható meg, abban az esetben két tanú jelenlétében másodkulcs felhasználásával kell a vizsgálatot megtartani. Szükség esetén a pénztár másodkulcsait a Személyszállítási Főkönyvelőség, vagy a Területi Könyvelő Egység házipénztárából ki kell kérni. Másodkulccsal történt vizsgálat esetén két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben rögzíteni kell: − a pénztárkezelő távollétében másodkulccsal végzett vizsgálat tényét, okát, − a tanuk nevét, lakcímét, személyi-azonosító igazolvány számát,

663

− a másodkulcsot tartalmazó boríték zárólapjának sértetlenségét, az aláírások azonosságát, − a kulcsok darabszámát, − a pénztárvizsgálat befejezésekor a pénztár másodkulcsainak tanuk előtti újbóli borítékba helyezését, utasításszerű lezárását és a szolgálati vezetőnek megőrzésre történő átadását, − a pénztárvizsgálat során észlelt rendellenességeket. A jegyzőkönyvet a pénztárvizsgálónak, a tanúknak és a szolgálati vezetőnek alá kell írnia. A jegyzőkönyv eredeti példányát a pénztári lelet mellékleteként kell megőrizni, a másolati példányt a pénztárnaplóhoz kell csatolni. 4.9. Pénztárvizsgálatok fajtái 4.9.1. A pénztárvizsgálatok lehetnek tervezettek és rendkívüliek. 4.9.2. A tervezett vizsgálatokat, a pénztárak feladata és jellege szerint más-más időszakban kell megtartani aszerint, hogy a jelen Utasítás bevétel-ellenőrzési szempontból milyen gyakoriságú ellenőrzést ír elő. 4.10. A pénztárvizsgálatok időszaki csoportosítása 4.10.1. A pénztárakat évente – szabálytalan időközönként – a következő gyakorisággal kell vizsgálni: Évente legalább kétszer kell vizsgálni: − a jegypénztárakat, − az egyéb kezelőpénztárakat, − valamennyi közvetlen számadástételre kötelezett pénztárt, − valamennyi MÁV Menetjegyirodai kezelő-, illetve közvetlen számadástételre kötelezett pénztárt, − az önálló elszámolásra be nem rendezett megállóhelyek és szerződéses jegykiadók pénztárait (jegyellátmányait), − az üzletági kézipénztárakat. Évente legalább négyszer kell vizsgálni − A házipénztárakat, − Ellenőrzésre kötelezett munkavállaló által kezelt számadópénztárakat. 4.11. Rendkívüli pénztárvizsgálatok 4.11.1. Rendkívüli pénztárvizsgálatot kell tartani: − ha a pénztár szakmai felügyeletét ellátó vezető a P. 5. sz. Utasításban előírt összeghatárt meghaladó hiányról tesz jelentést, − az önálló elszámolásra be nem rendezett megállóhelyek jegyellátmányának ellenőrzése során 1.000 Ft, vagy ezen felüli hiány esetében, − visszaélés gyanúja, vagy olyan közlések esetében, amelyek hűtlen, szabálytalan pénztárkezelésre utalnak,

664


− rendkívüli esemény, pl. betörés, tűzeset, stb. miatt, − a pénztárak el- és leszámolását felülvizsgáló bevétel ellenőrző szervek által megállapított eltérések (hiánylatok) esetében, amennyiben az Utasításban előírt összeghatárt meghaladják, 4.11.2. A pénztárvizsgáló csoportvezető dönti el a pénztárvizsgálat szükségességét: − az Utasításban előírt összeghatárt el nem érő pénztárhiány bejelentése esetén, ha a pénztár szakmai felügyeletét ellátó vezető kéri, vagy szándékos pénztári visszaélés gyanúja esetén, − Az Utasításokban előírt jelentési kötelezettség alapján, kivéve a 3.11.1. pontban felsorolt eseteket, − a pénztárak el- és leszámolását felülvizsgáló bevétel ellenőrző szervek által megállapított, az Utasításban előírt összeghatárt el nem érő eltérések (hiánylatok) esetében. 4.12. Pénztárvizsgálók létszámának megállapítása 4.12.1. A pénztárvizsgálók létszámát a Számviteli Szolgáltatásvezető állapítja meg. A pénztárvizsgálók létszámát úgy kell megállapítani, hogy az Utasítás 3.10.1 pontjában előírt pénztárvizsgálatok maradéktalanul teljesíthetők legyenek. A szükséges létszám biztosításáért a Személyszállítási Főkönyvelőség vezetője felelős. 4.13. Pénztárak egyidejű vizsgálata 4.13.1. Ugyanazon pénztárkezelő által kezelt pénztárakat egyidőben kell vizsgálni. 4.13.2. A szerződéses jegykiadó jegyellátmányának vizsgálatát a felettes pénztár vizsgálatával egyidőben kell végezni. 4.13.3. A felettes pénztárral egyidejűleg kell megvizsgálni – a lehetőségekhez képest – a hozzá tartozó önálló elszámolásra be nem rendezett megállóhely, (megállóhelyek) jegyellátmányát is. 4.13.4. A közbeváltó pénztárkezelő által különböző állomásokon kezelt több pénztárt – mint összefüggő pénztárakat – ugyancsak egyidejűleg kell megvizsgálni. Az egyidejű vizsgálatot oly módon kell megtartani, hogy a közbeváltó pénztárak közül először a működő pénztárt, ezt követően a többi pénztárt kell megvizsgálni. Amennyiben ez nem lehetséges, ezeknek a pénztáraknak utasításszerű lepecsételéséről gondoskodni kell. A lepecsételt pénztárt a pénztárkezelő jelenlétében kell felnyitni és megvizsgálni. Rendkívüli esetben a 3.8.11. pontban előírtak szerint kell eljárni.

22. szám

4.14.2. Az éves tervet a pénztárak számának és jelen Utasítás 3.10.1 pontjában előírt vizsgálatok mennyiségének figyelembevételével a Pénztárvizsgálati Osztály vezetője havi ütemezéssel három példányban tartozik elkészíteni. A tervet a tárgyév január hó 15-ig jóváhagyás végett a Személyszállítási Főkönyvelőség vezetőjének kell átadni. Jóváhagyás után a terv első példányát a Számviteli Szolgáltatásnak kell megküldeni, a második példány a Személyszállítási Főkönyvelőség vezetőjénél marad, a harmadik példányt pedig a pénztárvizsgáló csoportban 8 évig meg kell őrizni. 4.14.3. Az éves terv bontása a havi terv. A 12 hónapra tervezett kötelező pénztárvizsgálatok számának egyeznie kell az éves tervben szereplő pénztárvizsgálatok számával. Az éves-, és havi terv mintáját jelen Utasítás 2. sz. melléklete tartalmazza. 4.14.4. A heti tervet – a 3. sz. melléklet szerinti nyomtatványon – pénztárvizsgálókra lebontva kell elkészíteni. A heti tervben a pénztárvizsgálók név szerinti beosztását is fel kell tüntetni. Két példányban kell elkészíteni, amelynek egy példányát a Személyszállítási Főkönyvelőség vezetőjének kell átadni. A másik példányt a Pénztárvizsgálói Osztály köteles 8 évig megőrizni. 4.14.5. A heti terv pénztárankénti készítésénél nagy gondot kell fordítani arra, hogy ugyanazon személy által kezelt pénztárt egymás után lehetőleg ugyanaz a pénztárvizsgáló ne vizsgálja. 4.14.6. Pénztárvizsgáló a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozója által kezelt pénztárt nem vizsgálhatja. Pénztárvizsgáló azon szolgálati hely pénztáraiban, ahol közeli hozzátartozója a pénztárak helyi ellenőrzésére kötelezett személy (pénztárfőnök, stb.) pénztárvizsgálatokat nem végezhet. Közeli hozzátartozók (férj, feleség, élettárs) ugyanazon csoportban pénztárvizsgálói munkakörben csak a következő feltételek mellett foglalkoztathatók: − egyidejűleg közösen ugyanazt a pénztárt nem vizsgálhatják, − ugyanabban a pénztárban közvetlen egymás után pénztárvizsgálatokat nem végezhetnek. 4.14.7. A pénztárvizsgálatok eredményességének biztosítása céljából a vizsgálatoknak meglepetésszerűeknek kell lenniük, ezért a munkaterveket üzemi titokként kell kezelni.

4.14. Pénztárvizsgálatok éves-, havi és heti terve

4.14.8. Fentiek figyelembevételével a pénztárvizsgálók más csoportok munkavállalóival közös helyiségben nem helyezhetők el.

4.14.1. A pénztárvizsgálatokat a tárgyévre elkészített éves, havi és heti időszakra bontott terv szerint kell végrehajtani.

4.14.9. A pénztárvizsgálók a vizsgálatokat a heti terv előírásai szerint tartoznak végrehajtani. A tervtől való esetleges eltérést az új vizsgálati helyre történt megérke-

22. szám


zés után az osztályvezetőnek, vagy a csoportvezetőnek telefonon jelenteni kell. 4.14.10. A heti munkaterv teljesítése során az elvégzett munkát és a tervtől történt eltérést elő kell jegyezni a pénztárvizsgálók heti munkatervében. 4.15. Jelentés a feltárt pénztári hiányokról és szabálytalanságokról 4.15.1. Az Utasításban előírt összeghatárt meghaladó pénztárhiányokról havonta 2 példányban jelentést kell készíteni. A jelentést a tárgyhónapot követő hó 10-ig a Számviteli Szolgáltatásnak kell felterjeszteni. A másolati példányt a Pénztárvizsgálati Osztály a selejtezési idő végéig tartozik megőrizni. A jelentésnek tartalmaznia kell: − az állomás (szolgálati hely) megnevezését, − a pénztár számjelét, − a pénztárvizsgálat időpontját, − a pénztárkezelő nevét, − a megállapított hiány összegét, − a hiány rendezésének módját (készpénz befizetés, hivatalos elismervény, pénztárrendezési jegyzék), − a hiány, szabálytalanság rövid leírását, − a munkáltatói jogkör gyakorlója által tett intézkedést (leváltás, munkáltatói intézkedés, büntető feljelentés, stb.). 4.15.2. Jelenteni kell továbbá a pénztárvizsgálatok során megállapított, a helyi pénztári ellenőrzés felületes végrehajtását, vagy elmulasztását és az ellenőrzésre kötelezettel szemben alkalmazott felelősségre vonást is. 4.15.3. Ha az egyes pénztárvizsgálatok alkalmával megállapított pénztári hiány összege meghaladja a 100.000 Ft-ot, az adatokat azonnal telefonon jelenteni kell a Számviteli Szolgáltatásnak. 4.16. Beszámoló jelentés készítése a pénztárvizsgáló csoport havi, illetve éves teljesítéséről

665

4.16.3. Az éves beszámoló jelentést, a tárgyévet követő január 20-ig kell a Számviteli Szolgáltatásnak megküldeni. 4.17. Felkészülés a pénztárvizsgálatra 4.17.1. A pénztárvizsgálónak a pénztárakról vezetett nyilvántartás alapján meg kell állapítania, hogy a csoportvezető által vizsgálatra kijelölt pénztárt ki kezeli, továbbá mikor és milyen eredménnyel vizsgálták előzőleg. 4.17.2. Abban az esetben, ha a pénztárvizsgáló – az előzetes tájékozódás során – megállapítja, hogy a vizsgálandó pénztárkezelők közül valamelyikkel összeférhetetlenségi viszonyban van (barátság, harag, rokonság, stb.), erről a csoportvezetőnek köteles jelentést tenni és más pénztár kijelölését kérni. 4.17.3. Újonnan megnyílt, vagy már működő pénztárakba vét- és ellenlevél alapján kiküldött megrendelőlevelekre vonatkozó vételezési adatokat a pénztárak nyilvántartásából a vizsgálathoz ki kell írni. 4.17.4. Önálló elszámolásra be nem rendezett megállóhelyek, továbbá a szerződéses jegykiadók jegyellátmányának vizsgálata esetén a vonatkozó ellátmány megszabását ki kell jegyezni. 4.18. A pénztárvizsgáló teendői az állomásra érkezéskor 4.18.1. A pénztárvizsgálónak a pénztárvizsgálat kezdetét a szolgálati vezetővel (pl. pénztárfőnök, pénztárátadó, stb. továbbiakban: szolgálati vezető) – amennyiben a székhelye helyben van – a megbízólevél egyidejű felmutatásával közölnie kell. 4.18.2. Abban az esetben, ha a biztonsági szempontok ezt megkövetelik, a közlést az állomásra érkezés után későbbi időpontban is megteheti. 4.18.3. A vizsgálatnak meglepetésszerűnek kell lennie, ezért a vizsgálatot azonnal, a helyszínre érkezést követően meg kell kezdeni.

4.16.1. A pénztárvizsgálói ütemtervek, havi munkatervek teljesítésének alakulásáról, a fontosabb megállapításokról, ezek jellegéről, a tárgyhót követő hónap 10-ig két példányban beszámoló jelentést kell készíteni. A jelentés egy példányát a Számviteli Szolgáltatás részére kell megküldeni, a második példányt a Pénztárvizsgálati Osztály köteles megőrizni.

4.18.4. Abban az esetben, ha a pénztárkezelő nincs a pénztárban, de olyan időpontban tér vissza, hogy a vizsgálatot végre lehet hajtani, a pénztárkezelőt meg kell várni.

4.16.2. A pénztárvizsgálói terv teljesítésének alakulásáról éves beszámoló jelentést, illetve ennek mellékleteként írásos értékelő jelentést kell készíteni, melyben ki kell térni a vizsgálatok során megállapított, több szolgálati helyre jellemző olyan hiányosságokra, melyek intézkedést igényelnek. Az éves beszámoló jelentést 4. sz. melléklet szerint kell elkészíteni.

4.18.5. Abban az esetben, amikor a pénztárkezelő nem tér vissza kellő időben és a pénztárvizsgáló nem maradhat a helyszínen, a pénz- és értékek őrzésére szolgáló berendezési tárgyakat a pénztárvizsgálónak le kell pecsételnie a 4.8.8. pontban leírtak szerint, és a vizsgálatot egy későbbi – a szolgálati vezetővel egyeztetett időpontban – kell végrehajtani.

666


4.18.6. A pénztárvizsgálónak a szándékolt vizsgálat tényét a pénztárkezelővel közölnie kell. A pénztárvizsgálatot úgy kell végezni, hogy a pénztárkezelő munkáját a vizsgálat egész tartama alatt figyelemmel kísérje. 4.18.7. A vizsgálat megkezdésekor fel kell szólítani a pénztárkezelőt, hogy az összes készpénzt és a pénztár számadási anyagát adja át és nyilatkozzék arra vonatkozóan: van-e a pénztárban külön kezelt, vagy magánpénz, más pénztárral (pénztárakkal) szemben követelése, vagy tartozása. A vizsgálat során később talált ilyen összeget a vizsgálat eredményének megállapítása után csak akkor lehet figyelembe venni, ha kétséget kizáróan tisztázható, hogy a felfedett ilyen tartozás, vagy követelés már a vizsgálat megkezdésekor fennállott. 4.18.8. A vizsgálat megkezdésekor csak azt a készpénzt lehet a pénztár készletébe tartozóként elfogadni, melyet a pénztárkezelő a pénztár értékőrző berendezéseiből ad át. Egyéb helyről (pl. a pénztárkezelő zsebéből, vagy táskájából) átadott pénzt csak az esetleges hiány rendezésére lehet elfogadni. 4.18.9. A pénztárkezelő bejelentése alapján, más pénztárral szemben fennálló tartozást a pénztárnaplóban bevételként, a rendezések számadásában terhelésül, igazolt követelést a pénztárnaplóban kiadásként, a rendezések számadásában mentesítésül kell elszámolni. Az így elszámolt összeget az érintett pénztárnál ellentételezni kell. 4.18.10. A pénztár berendezési tárgyaiban talált magán, vagy egyéb pénzt a MÁV ZRt tulajdonát képező bevételnek kell tekinteni mindaddig, amíg annak ellenkezője bizonyítást nem nyert. Az ilyen összeget a pénztárnaplóban bevételként, a rendezések számadásában pedig terhelésül kell elszámolni. 4.18.11. Egyidejűleg ellenőrizni kell, hogy a pénztári pénz- és értékek őrzésére szolgáló berendezési tárgyak (pénzláda, pénzszekrény, terniol, elárusítható nyomtatványok, menetjegyek nagykészletének tárolására használt lemezszekrény, szekrény, stb.) megfelelő állapotban rendelkezésre állnak-e. 4.18.12. Ellenőrizni kell azt is, hogy az ellenőrzésre kötelezett által kezelt pénztár értékőrző berendezésének másodkulcsára vonatkozó házipénztári elismervény meg van-e. A másodkulcs elismervény hiányát a pénztári leletre fel kell jegyezni és intézkedni kell a kiállíttatása iránt. 4.18.13. A szolgálati vezető által őrzendő másodkulcsokról kiállított másodkulcs-elismervény ellenőrzése esetén – lehetőség szerint – meg kell győződni arról, hogy a vonatkozó másodkulcsok az Utasításban előírt formában sértetlen borítékban a szolgálati vezető őrizetében megvannak-e.

22. szám

4.18.14. Ugyancsak ellenőrizni kell a pénztárhelyiségek nyílászáró szerkezetének biztonsági zárral, riasztócsengővel, illetve védőráccsal történt felszereltségét is. 4.18.15. Ellenőrizni kell a pénztárak bélyegzőit, hogy a pénztárkezelő az utasításban előírt bélyegzőkkel rendelkezik-e, a bélyegzők lenyomata helyes-e, olvasható-e, használja-e a próbabélyegzések könyvét. 4.18.16. A 3.18.11.-3.18.15. pontok szerint megállapított hiányosságokat a pénztári leletre fel kell jegyezni és a szolgálati vezetőt fel kell szólítani a hiányosságok megszüntetése érdekében az azonnali intézkedés megtételére. Ismétlődés, vagy újabb vizsgálatnál ugyanazon hiányosság fennállása esetén a Szolgáltatási Központnak, illetve az Utasellátó Központnak kell a vizsgálati eredményt intézkedés kezdeményezése végett átadni. 4.18.17. A pénztárvizsgálónak a pénztárvizsgálathoz, pénztárvizsgálói bélyegzőt és zöld színű golyóstollat kell használnia. 4.19. A pénztárvizsgálat lebonyolítására vonatkozó általános szabályok 4.19.1. Készpénzfelvétel 4.19.1.1. A készpénzt a pénztárkezelő jelenlétében kell megszámolni és a pénztárnapló tárgy rovatában címletenként részletezve fel kell sorolni. Az egyes címletek összegét meg kell állapítani és össze kell adni. A helyes készpénzfelvétel és az utólagos felszólamlás kizárása érdekében a készpénzt a pénztárkezelővel is meg kell számoltatni és a pénztári lelet utolsó oldalán – az erre szolgáló rovatokban – címletenként fel kell soroltatni és össze kell adatni. 4.19.1.2. Az összegzés, egyeztetés és az esetleges eltérések rendezése után a végösszeg helyességét a pénztári leleten a pénztárkezelő aláírásával és az Egyesített pénztárszám bélyegző alkalmazásával el kell ismertetni. 4.19.1.3. A készpénzfelvétel alkalmával talált hiányos, vagy megcsonkított bankjegyeket és pénzérméket, valamint az esetleges hamis pénzeket az Utasításban előírtak szerint kell kezelni. 4.19.1.4. A számadópénztárakban a készpénz felvétele előtt a főszámadásnak a beszállításokra vonatkozó részét le kell zárni és pénztárvizsgálati jellel kell ellátni. 4.19.1.5. Számadópénztárakban a készpénz felvétele után a vétlevelek alapján a kezelőpénztárak részére kiadott váltópénz ellátmány együttes összegét meg kell állapítani és „Váltópénz” megjelöléssel a készpénz végösszege alá kell írni. Amennyiben belföldi kiküldetéssel

22. szám


kapcsolatos útielőleg kerül kifizetésre, a vonatkozó útielőleg fizetési utalványok együttes összegét is figyelembe kell venni a váltópénzre vonatkozó módon. A címletenkénti végösszegek, a váltópénzről kiadott vétlevelek és az útielőleg fizetési utalványok végösszegét össze kell adni.

667

4.19.3.2. A menetjegyigénylések tételes, illetve Központi számadással történő beszolgáltatásait a 12.5. pont szabályai szerint is vizsgálni kell.

4.19.1.6. Kezelőpénztáraknál meg kell állapítani a váltópénz, valamint az elárusítható nyomtatványokból eredő bevétel összegét az „Ellenlevél” alapján. A kettő együttes összegét a készpénz végösszegéből le kell vonni. A megmaradt összeget a pénztárnaplóban beszolgáltatás tárgymegjelöléssel kiadásként kell elszámolni. Ezzel egyidejűleg a beszolgáltatások ismétlése soron következő üres sorába be kell jegyezni és alatta pénztárvizsgálati jelet kell tenni. Gondoskodni kell a beszolgáltatandó összegnek a számadópénztár részére történő átadásáról.

4.19.3.3. Ha valamely tétel átvételét a számadópénztáros aláírásával nem igazolta, ellenőrizni kell a számadópénztári pénztárnaplóban az azonos összegben bevételként történő elszámolást. Amennyiben a számadópénztár pénztárnaplóját, illetve a beszolgáltatások ismétlését ellenőrizni nem lehet, úgy a ellenőrzésre kötelezett munkavállalótól utólag be kell kérni a számadópénztárban a vizsgálat időpontjáig elszámolt beszolgáltatások összegét a vizsgált pénztárra vonatkozóan. Olyan esetben, ha a két ismétlés összege között eltérés mutatkozik, annak okát a vonatkozó pénztárnaplók alapján meg kell állapítani, a téves összeget pedig helyesbíteni kell.

4.19.1.7. Az elárusítható nyomtatványokból eredő bevétel helyességének biztosítása céljából ezt a bevételi összeget a pénztárkezelővel is meg kell állapíttatni és a lelet hátoldalán levő erre a célra rendelt rovatba be kell íratni. A készpénzfelvételt az 5. sz. melléklet szerint kell végezni.

4.19.3.4. Nem tisztázható eltérés esetén a számadópénztárt is meg kell vizsgálni. Ha ez a számadópénztár fordulószolgálata miatt nem lehetséges, a számadópénztárt le kell pecsételni és legközelebbi szolgálata alkalmával kell a vizsgálatot elvégezni.

4.19.2. Váltópénz ellátmányból hiányzó összeg rendezése

4.19.3.5. Számadópénztárak vizsgálata során a számadópénztári beszolgáltatások ismétlését – figyelembe véve az átadási, illetve átvételi időpontokat – tételesen kell egyeztetni a kezelőpénztárak azonos sorszámú ismétlésével. Az összegek egyezőségét az ismétlésekben bevonalazással kell tanúsítani és össze kell adni. A számadópénztári ismétlést pénztárvizsgálati jellel kell ellátni, a kezelőpénztár ismétlését pedig láttamozni kell. Ezen túlmenően ellenőrizni kell az összegek kölcsönös aláírással történő nyugtázását is. Az el nem ismert tételek öszszegazonosságát a kezelőpénztár pénztárnaplója alapján kell ellenőrizni.

4.19.2.1. Ha a kezelőpénztárnak a pénztárvizsgálati készpénz-felvételekor a váltópénz-ellátmány összegénél kevesebb pénze van, az eltérést az alábbiak szerint kell rendezni: 4.19.2.2. A váltópénz-ellátmányból hiányzó összeget a rendezések számadásában terhelésül, a pénztárnaplóban pedig bevételként kell elszámolni és pénztárvizsgálati pénztári zárlatot kell készíteni. A vizsgálat befejezése után a váltópénz ellátmányból hiányzó összeget ellentételezni kell a rendezések számadásában mentesítésül, a pénztárnaplóban kiadásként. 4.19.3. Beszolgáltatások ismétlésének vizsgálata 4.19.3.1. Kezelőpénztárak vizsgálata alkalmával a kezelőpénztári beszolgáltatások ismétlésében elszámolt készpénz és értékpapír beszolgáltatás adatait – az átadás, illetve átvétel időpontja figyelembevételével – tételesen egyeztetni kell a számadópénztári azonos sorszámú ismétléssel az összegek kölcsönös bevonalazása és összeadása mellett. A kezelőpénztári ismétlést pénztárvizsgálati jellel kell ellátni, a számadópénztári ismétlést pedig láttamozni kell. Vizsgálni kell azt is, hogy az összegek kölcsönös aláírással történő nyugtázása megtörtént-e. Ha a beszolgáltatás végrehajtása – az Utasítás előírásai alapján – a különleges beszolgáltatási esetekre előírtak szerint történt, az összegek kétszeres nyugtázását is ellenőrizni kell.

4.19.3.6. Eltérés esetén a különbözet okát a pénztárnaplók alapján kell tisztázni és a téves összeget helyesbíteni. Ha ez nem lehetséges, a kezelőpénztárt le kell pecsételni és gondoskodni kell a lezárt pénztár megvizsgálásáról. 4.19.3.7. Ha valamely kezelőpénztár beszolgáltatások ismétlése nem egyeztethető le, mert a pénztár kezelője azt elzárta, annak számadópénztári végösszegét – az egyeztetés megtörténtéig – függő tételként kell kezelni. A le nem egyeztetett beszolgáltatások ismétlésének az ellenőrzéshez szükséges adatait a pénztári leletre ki kell írni, és a ellenőrzésre kötelezett munkavállalótól hiteles másolatot kell kérni a vizsgálatkor nem egyeztetett beszolgáltatások ismétléséről. 4.19.3.8. A számadópénztár vizsgálatát csak valamennyi kezelőpénztári beszolgáltatások ismétlésének egyeztetése után lehet befejezettnek tekinteni.

668


4.19.3.9. Beszolgáltatások ismétlése nyomtatvány készletét, felhasználását és nyilvántartását a 4.5. pont szabályai szerint kell vizsgálni. 4.19.3.10. A beszolgáltatások ismétlésének a pénztárnaplóval történő egyeztetését a 4.6. pontban előírt szabályok szerint kell végrehajtani. 4.19.4. Számadások felülvizsgálata 4.19.4.1. A pénztárvizsgálónak a pénztár számadásait a vizsgált számadási időszakra vonatkozóan alaki és érdemi szempontból egyenként és tételesen felül kell vizsgálnia. 4.19.4.2. Alaki szempontból minden számadást ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy a pénztár az előírt nyomtatványt használja-e, azon az egyesített pénztárszám-bélyegző lenyomata, a felettes Szolgáltatási Központ megnevezése és az elszámolási időszak megjelölése rajta van-e. 4.19.4.3. Minden felülvizsgált számadást – a számadás jobb felső szélén – pénztárvizsgálati jellel kell ellátni. Ha a számadás több lapból, illetve példányból áll, annak valamennyi lapját és példányát külön-külön le kell bélyegezni. 4.19.4.4. Érdemi szempontból ellenőrizni kell a vizsgálat megkezdésének időpontjáig kiállított elszámolási okmányokon (tőlapon, stb.) feltüntetett és a vonatkozó számadásokba bejegyzett összegeket. Az összegek egyezőségét a számadáson bevonalazással kell tanúsítani. Eltérés esetén a téves összeget a 4.6. pont szabályai szerint kell rendezni. A hiányzó tételeket pótoltatni kell. 4.19.4.5. Az alaki és érdemi ellenőrzés megtörténte után a számadásba bevezetett utolsó tételt alá kell húzni és a vonal alatt a számadást pénztárvizsgálati jellel kell ellátni, majd össze kell adni. 4.19.4.6. Abban az esetben, amikor a pénztárvizsgálat során olyan eltérés mutatkozik, amelynek eredete a vizsgálat időszakának számadási anyagából nem állapítható meg, a vizsgálatot korábbi időszakra is ki kell terjeszteni. 4.19.5. Szigorúan elszámolandó nyomtatványok számadásainak és készletnyilvántartásának vizsgálata 4.19.5.1. Az állomási elszámolású szigorúan elszámolandó nyomtatványok számadásainál ellenőrizni kell a készlet-nyilvántartási részbe bejegyzett nyitókészletet és a talált készlet helyességét, illetve azonosságát. A nyitókészlet ellenőrzése céljából az előző havi számadás másolaton ellenőrizni kell az utolsó elszá-

22. szám

molt tétel figyelembevételével a zárókészlet helyes áthozatalát. Eltérés esetén az előidéző ok megállapítása végett a számadás másolatokat a legutolsó pénztárvizsgálatig felül kell vizsgálni. Az ellenőrzés megtörténtének igazolásául az előző havi számadás másolatokat láttamozni kell. 4.19.5.2. Ellenőrizni kell a felhasznált példányok emelkedő sorszámainak folyamatosságát, a tőlapokon (számadási lapokon), illetve a számadáshoz csatolandó példányokon feltüntetett és a vonatkozó számadásba jegyzett összegek azonosságát. Vizsgálni kell azt is, hogy a számadásokban az elszámolás a tőlapok kiállítása keltének megfelelő időszakban történt-e meg. A számadásba bejegyzett tételek összegeit a felülvizsgálat megtörténtének igazolásául be kell vonalazni. 4.19.5.3. Ellenőrizni kell továbbá a rontott szigorúan elszámolandó nyomtatványokat. Rontottként csak azok a példányok fogadhatók el, amelyek minden lapját csatolták a számadáshoz és a pénztárkezelő minden lap előoldalán feljegyezte az elrontás okát. 4.19.5.4. A központi elszámolású, valamint azon állomási elszámolású szigorúan elszámolandó nyomtatványokról, amelyek számadása készlet-nyilvántartási részt nem tartalmaz, a készlet-nyilvántartást a külön erre a célra felfektetett „Készletkimutatás”-on kell végezni. A készletet és áthozatot a fentiek szerint kell ellenőrizni annak figyelembevételével, hogy a központi elszámolású szigorúan elszámolandó nyomtatványok felhasznált példányai emelkedő sorszámának megszakítás nélküli sorrendjében a központi számadásokba bevezetésre kerültek-e. 4.19.5.5. A központi elszámolású nyomtatványok készletét a nyomtatványok sorszám szerinti felhasználásának vizsgálata után a még felhasználatlan készlet megszámlálásával kell ellenőrizni. A felhasználatlan készlet legelső példányának tőlapját pénztárvizsgálati jellel kell ellátni. Ha a készlet több sorozatból áll, az egyes sorozatok kezdő tőlapját is el kell látni pénztárvizsgálati jellel. 4.19.5.6. Ha a készletből központi elszámolású nyomtatványok egyes példányai (lapjai), egész tömb vagy tömbök hiányoznak, az esetről 3 példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv eredeti és egy másolati példányát az Utasítás előírásai szerint kell kezelni. A második másolati példány a pénztári lelet mellékletét képezi. A pénztárt egyébként az Utasítás előírásai szerint kell rendezni. 4.19.5.7. Abban az esetben, ha a pénztárvizsgáló valamely állomási elszámolású nyomtatvány tőlap (számadási lap) példánya helyett más példányt talál a vonatkozó számadás mellett és visszaélés gyanúja nem merül fel, az elszámolt összeget helyes összegnek kell elfogadni.

22. szám


669

4.19.5.8. Amennyiben az elszámolt összeg igazolásául a szigorúan elszámolandó nyomtatvány egyik példánya sincs meg, a pénztárkezelő által a vonatkozó számadásba bejegyzett összeget ideiglenesen el kell fogadni. Az esetet a 4.5.6. pont szerint kell tárgyaltatni, és a pénztárt rendezni.

esetén a kiadott bizonylat nem felel meg a „Nyugta” követelményeinek, a pénztár nyugta adási kötelezettségének eleget tesz-e.

4.19.5.9. A „Számla”, „Egyszerűsített számla”, valamint „Nyugta” készletét, valamint a számadás vezetését a 4.5.1-4.5.3. pontban foglaltak szerint kell ellenőrizni azzal az eltéréssel, hogy a számla, egyszerűsített számla, illetve nyugta második példányát kell pénztárvizsgálati jellel, valamint bélyegzővel ellátni. A számla, egyszerűsített számla vizsgálata során ellenőrizni kell, hogy a számlán szerepelnek-e a következő adatok: − A számla kibocsátásának kelte, − A termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe, adószáma, − Vevő neve, címe, valamint közösségi – ennek hiányában adószáma – ha a vevő az adó fizetésére kötelezett, − Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a vevő közösségi adószáma, − Termék, szolgáltatás megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges a törvény szerinti hivatkozás beazonosításához, − „Számla” esetében a teljesítés időpontja, amennyiben eltér a számlakibocsátás időpontjától, − Termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető – mennyiségi egysége, mennyisége, − Termék, szolgáltatás – amennyiben ez utóbbi egységre vetíthető – adóval együtt számított egységára, − „Egyszerűsített számla” esetén a termék, szolgáltatás adóval együtt számított ellenértéke összesen, − „Számla” esetén a termék, szolgáltatás adó nélkül számított ellenértéke összesen, − „Egyszerűsített számla” esetén a felszámított adómértéknek megfelelő % érték (20%-os felszámított adómértéknél 16,67%, az 5%-os felszámított adómértéknél 4,76) − „Számla esetén” a felszámított adó százalékos mértéke, az áthárított adó összege összesen, a számla végöszszege. − A kiadott bizonylat sorszáma, melyről az egyszerűsített számla kiállításra került (pl. havijegy sorszáma, stb.) − Amennyiben a szolgáltatás igénybe vételére jogosító bizonylat „Nyugta” tartalommal bír, rá van-e vezetve a készpénzfizetési számlára a „Kizárólag adóigazolási célra” szöveg.

4.19.6.1. A számadások tételes felülvizsgálata és öszszegzése után meg kell győződni arról, hogy az azokban elszámolt összegek a pénztárnaplóban bevételként, illetve kiadásként helyesen vannak-e beállítva. Közvetlen számadástételre kötelezett pénztárak pénztárnaplójában – a tárgyhóra vonatkozóan – tételesen ellenőrizni kell a napi készpénzmaradvány összegének a következő napra azonos összegben történő átvezetését. Vizsgálni kell az Utasításban engedélyezettnél nagyobb (váltópénzen felüli) összegű készpénzmaradvány indokoltságát is. Ugyancsak ellenőrizni kell a pénztári zárlatok készítése során feltüntetett zárlati eltérések helyességét és a zárlati eltérések számadásában történő elszámolását, rendezését.

4.19.5.10. Pénztárvizsgálat alkalmával vizsgálni kell, hogy a pénztár rendelkezik-e az Áfa törvény 13. §-ában előírt „Nyugta” tömbbel, illetve azokban az esetekben, amikor a termékértékesítés, illetve szolgáltatás nyújtás

4.19.6. Számadásokban és a pénztárnaplóban talált téves összegek rendezése

4.19.6.2. A pénztárnapló és a számadások felülvizsgálata során megállapított forint eltéréseket az alábbiak szerint kell rendezni. − A pénztárnaplóban és számadásokban megállapított téves összegeket be kell karikázni és a különbözetet „+” vagy „-” megjelöléssel a téves összeg fölé, vagy alá kell írni. Az így megállapított eltéréseket a vonatkozó számadás végén fel kell sorolni s azok egyenlegét a számadás végösszegéből – előjelétől függően – le kell vonni, vagy hozzá kell adni. Ugyanakkor ezeket az összegeket a zárlati eltérések számadásában történő elszámolás céljából a pénztárnaplóban számadásonként ki kell gyűjteni. Ugyancsak ki kell jegyezni a pénztárnaplóban megállapított és a pénztárkezelő által a zárlati eltérések számadásban el nem számolt eltéréseket is. Egyidejűleg meg kell győződni arról, hogy a téves elszámolás következtében a tárgynapon, illetve a vonatkozó pénztári zárlatnál volt-e eltérés. Ha ilyen vagy ehhez hasonló különbözet nem mutatkozott, ennek okát meg kell állapítani és a 5.1. pontban foglalt szabályozás értelemszerű alkalmazásával tárgyaltatni kell. 4.19.6.3. A számadásokban talált téves összegeket be kell karikázni és a különbözetet „+”, vagy „-” megjelöléssel a téves összeg fölé vagy mellé kell írni. Ezzel egyidejűleg ellenőrizni kell a pénztári zárlatoknál feltüntetett zárlati eltérések összegeit. A számadások felülvizsgálata után megállapított eltéréseket az alábbiak szerint kell rendezni: 4.19.6.4. A kigyűjtött eltérések számadásonkénti egyenlegeit – előjelüknek megfelelően – a zárlati eltérések számadásában kell terhelésül vagy mentesítésül elszámolni. Ennek megtörténte után a zárlati eltérések számadását le kell zárni és végösszegét a rendezések számadásába kell beállítani. A rendezések számadását a 12.13. pont szabályai szerint kell vizsgálni.

670


4.19.6.5. A pénztárnapló és valamennyi számadás felülvizsgálata után a pénztárvizsgálónak pénztári és számadási zárlatot kell készítenie. A pénztárvizsgálati számadási zárlatot a pénztárnaplóban kell elkészíteni az utolsó (pénztárvizsgálati) pénztári zárlat után. 4.19.6.6. A pénztárvizsgálati számadási zárlat bejegyzése előtt a pénztárnaplóba be kell írni a pénztárvizsgálat megkezdésének pontos idejét (év, hó, nap, óra, perc), pénztárvizsgálat szükségességét (tervezett, illetve rendkívüli) a pénztárkezelő és a pénztárvizsgáló (pénztárvizsgálók) nevét. 4.19.7. Lezárt számadásokkal kapcsolatos teendők 4.19.7.1. A lezárt számadások közül az alábbi számadásokat a pénztárvizsgálónak – az illetékes bevételellenőrző szervnek történő megküldés céljából – magával kell vinnie: − helyi forgalmú bárca- és kéregjegy számadást, − belföldi közvetlen- és nemzetközi forgalmú menetjegyszámadást, − poggyászmegőrző automata számadást, − reformjegy-számadást, − ruhatári jegyszámadást, − utánfizetési bárcajegy számadást, − MAEF-3. típusú menetjegy-kiadógép (pénztárvizsgálathoz lekért) ellenőrző bevétel-összesítő, − mobil menetjegykiadó géppel történő leszámolás esetén a bevétel-összesítő, valamint a vizsgálatkor lekért kimutatásokat, számadásokat, − napló maradvány összesítő, − pénztárkönyv ellenőrző lista, 4.19.7.2. A pénztárkezelő részére a pénztárvizsgáló köteles új számadásokat felfektetni és azok nyitó készletét a pénztárvizsgálat során megállapított helyes adatokkal kitölteni. Kivétel ez alól a számítógépes feldolgozással készült valamennyi forgalmú számadás. 4.19.7.3. Ugyancsak magával kell vinnie a pénztárvizsgálónak a: − Központi számadások ismétlése, eredeti példányát, ha abban összegszerű elszámolás történt. 4.19.7.4. A pénztár további működéséhez új ismétlést kell felfektetni és annak vonatkozó rovatába a lezárt ismétlésből a pénztárvizsgálati végösszeget át kell vezetni. Az új ismétlést és számadást az előírt helyen pénztárvizsgálati jellel kell ellátni. 4.19.7.5. A bevont ismétlést és számadást a vizsgálati hónapot követő hó 5-ig írásbeli elismerés ellenében az illetékes bevételellenőrző szervnek meg kell küldeni.

22. szám

4.19.8. Pénztárvizsgálati eredmény megállapítása, az eltérések rendezése 4.19.8.1. A pénztárvizsgálati pénztári és számadási zárlat elkészítése után a pénztárvizsgálónak meg kell állapítania a pénztárvizsgálat eredményét. Az eredmény megállapítása után a pénztárnaplóba be kell írni a vizsgálat során feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat. A megállapítások (hiányosságok, stb.) tudomásulvételét a pénztárnaplóban a pénztárkezelő és az ellenőrzésre kötelezett aláírásával el kell ismertetni. A pénztárnaplót a pénztárvizsgálat befejezésének időadatával a pénztárvizsgáló tartozik aláírni és bélyegzőjével lebélyegezni. 4.19.8.2. A lezárt „Zárlati eltérések számadása” elnevezésű számadás terhelő és mentesítő végösszegeinek különbözetét meg kell állapítani. A fölöst külön elszámolni nem kell. A hiányt – tekintet nélkül az összeg nagyságára – készpénz-befizetéssel, vagy hivatalos elismervénnyel rendezni kell. A hiány összegét a vizsgálat után a pénztárnaplóban első tételként – számadópénztárban a készpénzmaradvány után – bevételként, a rendezések számadásában pedig terhelésül kell elszámolni. 4.19.8.3. Kezelőpénztárban a hivatalos elismervénnyel rendezett hiány összegét a beszolgáltatások ismétlésébe is be kell jegyezni és a pénztárnaplóban kiadásként elszámolni. 4.19.8.4. Közvetlen számadástételre kötelezett pénztárban a hivatalos elismervény összegét a pénztárnaplóba kiadásként is be kell írni és az egyéb kiadások számadásában elszámolni. 4.19.8.5. A pénztárvizsgálatkor megállapított hiányt – részben vagy egészben – a pénztárkezelő által az előző hónapban, vagy hónapokban elszámolt fölös terhére – annak összegéig – rendezni lehet. A rendezést kizárólag abban az esetben lehet végrehajtani, ha a fölösök és a pénztárvizsgálati hiány között összefüggés állapítható meg. A hiány rendezésére felhasznált összeget a pénztárnaplóban kiadásként, a rendezések számadásában pedig mentesítésül kell elszámolni, hivatkozva a felhasznált fölös adataira. Részbeni rendezés esetén a pénztárossal a különbözeti összeget kell rendeztetni. 4.19.8.6. Az előző pontban szabályozott rendezést (visszarendezés) kizárólag az illetékes bevételellenőrző szervvel történt előzetes egyeztetés után szabad végrehajtani. 4.19.8.7. Fölös terhére az előzőleg befizetett hiányt csak akkor lehet visszafizetni, ha annak befizetése a pénztárnaplóból és a zárlati eltérések, illetve a rendezések számadásából megállapítható.

22. szám


4.19.8.8. A rendezést a vizsgálat után a rendezések számadásában kell végrehajtani. Az elszámolásnál hivatkozni kell a felhasznált fölös elszámolási adatira (hónap, rendezések számadása tételszáma). Az összeg átvételét a pénztárkezelővel a rendezések számadásában el kell ismertetni. 4.19.8.9. Amennyiben a hiány rendezése Hivatalos elismervénnyel történt, a visszatérítendő összeget számadópénztár esetén Egyéb bevételi jegyzéken kell a pénztárkezelő személyi számlája javára elszámolni és bevételként naplózni. 4.19.8.10. Ha a hiány befizetését a pénztárkezelő nem tüntette fel a pénztárnaplóban és a rendezések számadásában, illetve a zárlati eltérések számadásában, a pénztárvizsgálat alkalmával megállapított fölöst a pénztárvizsgáló nem térítheti vissza. 4.19.8.11. A vizsgálat megkezdésekor bejelentett magánpénz, illetve valamely más pénztárt illető tartozás összegét a pénztárvizsgálónak rendeznie kell. Magánpénz rendezését csak akkor lehet foganatosítani, ha az összeget a vizsgálat megkezdésekor a pénztárvizsgáló a készpénzfelvétel rögzítése előtt pénztárvizsgálati első tételként a pénztárnaplóban bevételként, a rendezések számadásában terhelésül elszámolta. 4.19.8.12. A bejelentett magánpénz összegét – amenynyiben a vizsgálat eredményében mutatkozik – a pénztárkezelőnek vissza kell fizetni és a pénztárnaplóba kiadásként a rendezések számadásába pedig mentesítésül kell elszámolni, továbbá az összeg átvételét a pénztárkezelővel a számadáson el kell ismertetni. Ha a pénztárnak más pénztártól igazolt követelése van, azt a vizsgált pénztár naplójában kiadásként, a rendezések számadásában pedig mentesítésül kell elszámolni. A másik pénztárnál ugyanezt az összeget a pénztárnaplóban bevételként, a rendezések számadásában terhelésül kell elszámolni. Ez esetben a vizsgált pénztár követelését a másik pénztárral szemben érvényesíteni, illetve kiegyenlíteni nem kell. Amennyiben a másik érintett pénztár pénztárnaplója, illetve számadásai el vannak zárva, a pénztárnaplóba tett bejegyzéssel kell utasítani az ellenőrzésre kötelezett munkavállalót a rendezés végrehajtására. 4.19.8.13. A rendezéseket, illetve a visszatérítéseket a vonatkozó számadás érintett tételénél elő kell jegyezni. 4.19.8.14. Betörés, tűz, vagy egyéb rendkívüli esemény következtében a pénztárban keletkezett hiányt – ha a pénztárkezelő vétlensége valószínűsíthető – a következők szerint kell elszámolni. 4.19.8.15. Ha a pénztárban csak készpénz hiány keletkezett, jegy- illetve számadópénztár esetén a rendezések számadásában kell mentesítésül elszámolni az összeget.

671

A hiány összegét a vizsgálat után a pénztárnaplóban bevételként, a rendezések számadásában terhelésül kell elszámolni. Ezzel egyidejűleg a hiány rendezésére „Pénztárrendezési jegyzék”-et kell kiállítani. (minta 8. sz. melléklet.) A pénztárrendezési jegyzéket rovatainak megfelelően a pénztárvizsgáló tartozik kiállítani, aláírni, pénztárvizsgálói bélyegzővel lebélyegezni, ezt követően a pénztárkezelővel aláíratni. 4.19.8.16. A pénztárrendezési jegyzékhez csatolni kell az esetre vonatkozó jegyzőkönyv, valamint rendőrségi feljelentés egy-egy példányát. A pénztárrendezési jegyzéket a hiány rendezése céljából kezelőpénztár esetén értékpapírként be kell szolgáltatni, számadópénztárban a rendezések számadásában kell elszámolni. 4.19.8.17. Az állomási pénztárakból a bevételellenőrző szervhez a rendezések számadása mellékleteként beérkező pénztárrendezési jegyzék összegének – a 8. számlaosztály magyarázatában foglaltak figyelembe vételével – megfelelő számlára történő könyvelését engedélyeztetni kell az engedélyezésre jogosult vezetővel. Pénztárrendezési jegyzéket csak a pénztárban megállapított készpénz hiányról lehet kiállítani. 4.19.8.18. Amennyiben a pénztárból menetjegyek, valamint elárusítható nyomtatványok is hiányoznak, az alábbiak szerint kell eljárni: A pénztár készletéből hiányzó jegyekről, illetve elárusítható nyomtatványokról kimutatást kell készíteni számadásonként külön-külön 5 példányban. A kimutatás − 1 példányát a pénztárvizsgálati lelethez, − 1 példányát a számadáshoz kell csatolni. − 1 példányát a rendőrség részére, − 1 példányát a felülvizsgáló szerv részére kell átadni, − 1 példány az állomáson marad. 4.19.8.19. A kimutatásnak tartalmaznia kell a betörés, tűz, vagy egyéb rendkívüli esemény következtében a pénztár készletéből hiányzó jegyek darabszámát, sorszámát (sorszámtól-sorszámig), a jegy árát, összértékét. A kimutatást a pénztárvizsgálónak, a szolgálati vezetőnek és a pénztárkezelőnek alá kell írnia. A kimutatásba foglalt hiányzó jegyeket a megfelelő számadáson rontottként kell elszámolni. A korábban beszolgáltatott összegre hiányzó terhelést a Rendezések számadásában kell terhelésül elszámolni a pénztárvizsgálati zárlatban. 4.19.8.20. Amennyiben a betöréssel összefüggő pénztárvizsgálat befejezése után a bűnüldöző szervek az eltulajdonított készpénzt visszaszolgáltatták, a pénztár rendezését a következők szerint kell végezni: A visszaszolgáltatott készpénzt a számadópénztárban állomási elszámolású Egyéb bevételi jegyzéken, a 9. Számlaosztály magyarázatában foglaltak figyelembe vételével a megfelelő számla javára kell elszámolni és bevételként naplózni. Az egyéb bevételi jegyzéken fel kell

672


tüntetni: „…………………… állomás……. sz. pénztárából eltulajdonított készpénz visszaszolgáltatása” szöveget, továbbá a hiány rendezésére vonatkozó pénztárrendezési jegyzék elszámolási adatait (számadás, év, hónap, tételszám). Az állomási elszámolású Egyéb bevételi jegyzék „Nyugta” példányát ki kell adni a készpénzt visszaadó szervnek. 4.19.8.21. A visszaszolgáltatott menetjegyeket és elárusítható nyomtatványokat a bevételellenőrző szervnek át kell adni, megsemmisítés céljából. Az átadott jegyekről és egyéb értékekről két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni: − az állomás megnevezését, − a pénztár számjelét, − a megsemmisített menetjegyek kódszám szerinti tételes felsorolását, − darabszámát (kéregjegyeknél a legalacsonyabb és legmagasabb sorszámot, félhavi és havijegyeknél, pedig a sorozat-, valamint a legalacsonyabb és legmagasabb sorszámot is), − a jegyek egységárát, − a jegyek kódszám szerinti, valamint − összesített forintértékét. Az elárusítható nyomtatványokról külön kell készíteni megsemmisítési kimutatást az előzőekben leírtak értelemszerű alkalmazásával. A visszaszolgáltatott menetjegyekről, elárusítható nyomtatványokról készült jegyzőkönyv egy példányát a bevételellenőrző szervnek kell átadni, egy példányát pedig a pénztárvizsgálati lelethez kell mellékelni. 4.19.9.Pénztárvizsgálati lelet 4.19.9.1. A pénztárvizsgálatokról minden esetben „Pénztárvizsgálati lelet”-et (továbbiakban: lelet) kell kiállítani. A leletet a rovatoknak megfelelően kell kitölteni. A pénztárvizsgálati leletet – az erre a célra rendszeresített rovatban – köteles aláírni: a szolgálati vezető, a pénztárkezelő és a pénztárvizsgáló. A nyomtatvány „Észrevételek” rovatába be kell jegyezni a vizsgálat során megállapított szabálytalanságokat. A leletre fel kell venni mindazokat az összegeket, tételeket, amelyek az utasítás szerint függő tételnek minősülnek (készpénz beszállítások tételes felsorolása, el nem ismert előző 10 napokra vonatkozó egyéb bevételek, illetve egyéb kiadások összegei, a hiánylatok nyilvántartásában utolsóként bejegyzett írott számot, stb.). Fel kell sorolni továbbá, a pénztárvizsgálat során kiállított hivatalos elismervényre vonatkozó adatokat, a beszállítás megtörténtének ellenőrzése céljából. 4.19.9.2. A lelethez csatolni kell mindazokat a számadásokat, feljegyzéseket, kimutatásokat, amelyeket a pénztárvizsgáló az egyes tételek igazolására készített (pl. helyi forgalmú bárca- és kéregjegy számadás, utánfizetési pénztárnál készített összevonás, stb.)

22. szám

4.19.9.3. Az állomási pénztárak pénztárvizsgálati leletei alapján az illetékes bevételellenőrző szerv részére kimutatást kell szerkeszteni. A kimutatásnak a következő adatokat kell tartalmaznia: − sorszám, − vizsgálat kelte, − az állomás neve és a pénztár számjele, − Pv. eredménye (hiány, fölös). 4.19.9.4. A bevételellenőrző szerv a számadások feldolgozása során azoktól a pénztáraktól, amelyekben pénztárvizsgálat volt, csak a pénztárvizsgáló által ellenőrzött számadásokat fogadhatja el. Ellenkező esetben, a pénztárvizsgáló csoport bevonásával, az ügyet tárgyaltatni kell. 4.19.10. Megállóhelyi lelet 4.19.10.1. Az önálló elszámolásra be nem rendezett megállóhelyek és a szerződéses jegykiadók ellátmányának vizsgálatáról „Pénztárvizsgálati lelet”-et és „Megállóhelyi lelet”-et kell kiállítani. A nyomtatványt a rovatoknak megfelelően kell kitölteni. 4.19.11.A megrendelőlevelek ellenőrzése 4.19.11.1. A helyi, valamint belföldi közvetlen forgalmú Bárcajegy, a Kéregjegy, és a Nemzetközi forgalmú megrendelőleveleket, valamint azok nyilvántartását a jegypénztárak vizsgálata során a kéregjegyek nagykészletének ellenőrzése előtt, egyéb pénztárak vizsgálata alkalmával pedig a szigorúan elszámolandó nyomtatványok készletének felvétele után kell ellenőrizni. 4.19.12. A készlet nyilvántartás és felhasználás ellenőrzése. 4.19.12.1.A megrendelőlevelek nyilvántartása vizsgálatánál ellenőrizni kell a készlet-nyilvántartási és felhasználási rész szabályszerű vezetését az alábbiak figyelembevételével. 4.19.12.2. Vizsgálni kell a talált készlet helyességét, illetve azonosságát. A tárgyévi első pénztárvizsgálat során ellenőrizni kell a nyilvántartási részbe bejegyzett nyitókészletet, ezen felül a készletben lévő és még nem irattározható megrendelőlevél tömbök helyes áthozatát. 4.19.12.3. A készlet-nyilvántartási rész „Pénztárvizsgáló bejegyzései” rovatát csak a betelt és pénztárvizsgálati szempontból ellenőrzött megrendelőlevél-tömbökre vonatkozóan – amelyeken a pénztárvizsgálat befejeztével várandó tételek nem maradtak – kell kitölteni. Ilyen esetben a pénztárvizsgáló az ellenőrzött és betelt tömb (tömbök) sorozat és sorszámával azonos sorban a „pénztárvizsgáló bejegyzései” rovatot a/a megjelöléssel, kelet feltüntetésével és kézjegyével tartozik ellátni.

22. szám


4.19.12.4. A nyilvántartás felhasználási részének vizsgálatánál – az előző pénztárvizsgálatig – különös figyelemmel kell ellenőrizni a megrendelőlevelek sorszám szerinti felhasználását, kiérkezésének és átvételének keltét és az átvevő pénztárkezelő aláírásának megtörténtét. 4.19.12.5. A megrendelőlevelek nyilvántartását az utolsó bejegyzett tétel alatt alá kell húzni és pénztárvizsgálati jellel ellátni. 4.19.12.6. A megrendelőlevelek készletét és felhasználását ugyancsak az előző pénztárvizsgálatig visszamenőleg kell ellenőrizni. A megrendelőlevelek nyilvántartása alapján meg kell állapítani, hogy milyen sorozatú és sorszámú megrendelőleveleknek kell lenniük a vizsgált pénztárban. 4.19.12.7. Ellenőrizni kell azt is, hogy a pénztár készletében levő (felhasználatlan) megrendelőlevelek minden egyes példánya megvan-e. Ezt követően a megrendelőleveleket az előző pénztárvizsgálatig visszamenőleg – tételesen – ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy valamennyi megrendelés megérkezett-e a pénztárba. 4.19.12.8. Abban az esetben, ha az ellenlevélen található Menetjegyelosztó egység kiküldési időadata (keletbélyegző), valamint a megrendelőlevelek nyilvántartásának vonatkozó átvételi időadata (a kiérkezés kelte) szerint a megrendelt menetjegyek, illetve szigorúan elszámolandó nyomtatványok a pénztárvizsgálati számadás tárgyidőszakát megelőző számadási időszakban érkeztek ki a pénztárba, a bevételezést általában nem kell ellenőrizni. Kivételt képeznek: − a megrendelőlevelekre vonatkozó megrendelések, − a pénztárvizsgálati számadás tárgyidőszakát megelőző hónap helyi forgalmú bárca- és kéregjegy számadásban, a számítógép által »Pv« jellel ellátott jegyféleségekre vonatkozó rendelések, − az előző pénztárvizsgálat alkalmával »Várandó« megjelöléssel ellátott megrendelések, − a beszolgáltatások ismétlése nyomtatvány megrendelésére vonatkozó rendelések. Ezeknél a rendeléseknél a bevételezés megtörténtét minden esetben tételesen ellenőrizni kell. 4.19.12.9. A pénztárvizsgálati számadás tárgyidőszakában kiküldött, illetve kiérkezett megrendelésekre vonatkozóan a bevételezés időben és mennyiségben is helyes végrehajtását az előjegyzékben és a vonatkozó számadásban (készletnyilvántartásban) tételesen ellenőrizni kell. − A munkavállalók félhavi-, havi- és tanulók havijegyeinél, reformjegyeknél, és minden nagy értékű menetjegynél, a vételezett mennyiségen kívül – a vonatkozó megrendelőlevelek alapján – a bevételezett jegyek sorozat-, valamint legalacsonyabb és legmagasabb sorszámát is ellenőrizni kell.

673

− Az előző pénztárvizsgálat alkalmával várandónak feltüntetett megrendelőlevelek ellenőrzését a fentiek (4.12.8 pont) szerint kell végezni. Ha a pénztárvizsgáló megítélése, illetve a Menetjegyelosztó egység keletbélyegzője szerint a várandó tételekhez tartozó menetjegyeknek, illetve szigorúan elszámolandó nyomtatványoknak már az előző pénztárvizsgálat alkalmával a pénztárkezelő birtokában kellett volna lennie, az esetet a pénztárvizsgálónak vizsgálnia kell. − A Menetjegyelosztó egységtől kiérkezett tételeknél ellenőrizni kell az ellenlevelek visszaérkezésének idejét, az ellenleveleken szereplő menetjegyek, illetve szigorúan elszámolandó nyomtatványok bevételezését. Vizsgálni kell továbbá a bevételezéseknek az ellenőrzésre kötelezett részéről történő ellenőrzését (az ellenleveleken az ellenőrzés megtörténtének záradékolását). − A pénztárvizsgáló által ellenőrzött ellenleveleket a kelet feltüntetésével a vizsgálónak „pv. jel”-lel kell ellátni. 4.19.12.10. Az elrontva felírással érvénytelenített megrendelőleveleknél ellenőrizni kell a Menetjegyelosztó egység láttamozását (bélyegző, aláírás, stb.). Abban az esetben, ha az ellenlevél még nem érkezett vissza, várandó tételként kell kezelni. Ha az elrontott megrendelőlevél beküldendő példányait a pénztárkezelő nem küldte be a Menetjegyelosztó egységbe, utasítani kell, hogy azokat azonnal küldje be. Az ilyen tételeket is várandóként kell kezelni. 4.19.12.11. Azokat a megrendelőleveleket, amelyek még nem érkeztek vissza, „várandó” megjelöléssel kell ellátni. A megrendelőlevelek nyilvántartása felhasználási részében a megfelelő sorszámot be kell karikázni és sorszámával azonos sor üres rovatába „várandó” megjelölést kell bejegyezni. A várandó megjelöléssel ellátott megrendelőlevelek sorszámait a legelső, még fel nem használt megrendelőlevél tőlapjának felső szélére (középre) fel kell jegyezni. Ezt a bejegyzést pénztárvizsgálati jellel kell ellátni. Ha nincs várandó tétel, ezt a körülményt is fel kell tüntetni. Abban az esetben, ha a tömb utolsó sorszámú tőlapja is várandó és az új megrendelőlevél-tömb még nem érkezett ki, az előbbiekben említett bejegyzést a betelt megrendelőlevél-tömb utolsó várandó tőlapjára kell bejegyezni. 4.19.12.12. Különös gondot kell fordítani a pénztárvizsgálónak a Menetjegyelosztó egységtől a vizsgálat befejezéséig vissza nem érkezett megrendelőlevelek vizsgálatára, függetlenül attól, hogy az Utasításban meghatározott szállítási határidő letelt-e, vagy nem, a várandó megrendelőlevelek sorozat- és sorszámát a pénztári lelet „Észrevételek” rovatába függő tételként fel kell venni. 4.19.12.13. Ezzel egyidejűleg a pénztárkezelőtől a 6. sz. melléklet szerinti nyilatkozatot kell bevonni arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó menetjegyek, illetve szi-

674


gorúan elszámolandó nyomtatványok a Menetjegyelosztó egységtől még nem érkeztek ki. A helyi forgalmú, valamint a belföldi közvetlen forgalmú Bárcajegy megrendelőlevélről, a Kéregjegy megrendelőlevélről, valamint a Nemzetközi forgalmú megrendelőlevélről külön-külön nyilatkozatot kell kiállítani. Több várandó tétel esetén, az egyes megrendelőlevelek sorszámát – nyilatkozat megfelelő rovatában – a számok emelkedő sorrendjében kell bejegyezni. 4.19.12.14. A bevont nyilatkozatokat havonta egyszer az állomások A-B-C sorrendjében kimutatásba kell foglalni. A kimutatásokat a nyilatkozatokkal együtt „B” jelű levélként – a bevételellenőrző szerv útján – a Menetjegyelosztó egységnek kell megküldeni. 4.19.12.15. A Menetjegyelosztó egység az ilyen nyilatkozatokat, a beérkezéstől számított 10 napon belül – megfelelő záradékkal ellátva – köteles az illetékes pénztárvizsgáló csoportnak visszaküldeni. Amennyiben a pénztárvizsgáló megítélése szerint az ilyen tételekhez tartozó menetjegyeknek, szigorúan elszámolandó nyomtatványoknak – a Menetjegyelosztó egység kiküldetési időadatának figyelembevételével – már a pénztárvizsgálat során a pénztárkezelő birtokában kellett lennie, az esetet a pénztárvizsgálónak vizsgálnia kell. 4.19.12.16. A pénztárvizsgálatot csak a függő megrendelőlevelek egyeztetése után lehet befejezettnek tekinteni. 4.19.13. A helyi pénztári ellenőrzések végrehajtásának vizsgálata 4.19.13.1. A vizsgálatnak ki kell terjednie az ellenőrzésre kötelezett szolgálati vezetőnek a pénztárral kapcsolatos ellenőrző munkájára is. A pénztárnapló, az előjegyzék, a számadások, stb. alapján vizsgálni kell, hogy az Utasításban előírt ellenőrzési kötelezettségének eleget tett-e. Ezek végrehajtásának időpontját a megrendelőlevelek nyilvántartásának vonatkozó rovatában előjegyezte-e azokat az ellenőrzéseket illetően, amelyekre azt az Utasítás előírja. 4.19.13.2. A helyi pénztári ellenőrzések felületes végrehajtása, vagy elmulasztása esetén a vizsgálónak kezdeményeznie kell a felelősségre vonást a szolgálati vezetővel szemben. 4.20. A pénztárvizsgálat befejezése utáni teendők 4.20.1. Szabálytalanságok, pénztári hiányok tárgyalása 4.20.1.1. A pénztárvizsgálónak a pénztári lelet elkészítése után mind a pénztárkezelővel, mind a szolgálati vezetővel alá kell íratnia a pénztárnaplót, valamint a

22. szám

pénztári leletet és meg kell beszélnie a vizsgálat során megállapított hiányosságokat, az elszámolási rendszertől való eltérést eredményező helytelen gyakorlat megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 4.20.1.2. Az Utasításban előírt összeghatárnál nagyobb összegű hiányt, valamint a pénztárvizsgálat során megállapított olyan szabálytalanságot, amelynél a munkáltatói intézkedés megtételének szükségessége – a pénztárvizsgáló megítélése szerint – indokolt, a pénztári hiány öszszegének nagyságától függetlenül, a pénztárvizsgálónak jegyzőkönyvileg tárgyaltatnia kell. 4.20.1.3. A vizsgálat feladata azoknak az adatoknak felderítése és a bizonyítékok beszerzése, amelyek szükségesek ahhoz, hogy azok alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója felelősségre vonást kezdeményezzen. 4.20.1.4. A pénztárvizsgáló megkeresésére minden munkavállaló – a vizsgálat érdekében – a tőle kívánt adatokat, felvilágosításokat jegyzőkönyvi meghallgatása alkalmával köteles megadni, és a hivatalos okmányokat elismervény ellenében a pénztárvizsgálónak átadni. 4.20.1.5. A vizsgálatot az érdekelt pénztárkezelő jegyzőkönyvi meghallgatásával kell kezdeni. Ha az ügy természete, vagy a vizsgálat érdeke szükségessé teszi, a pénztárvizsgáló ettől a sorrendtől eltekinthet. 4.20.1.6. A jegyzőkönyv fejrovatának tartalmaznia kell: − a jegyzőkönyv felvételének idejét, − a jegyzőkönyv felvételének helyét, − a jegyzőkönyv tárgyát, − a vizsgálatnál jelen levők teljes nevét, annak feltüntetésével, hogy milyen minőségben vesz részt a meghallgatáson, − a vizsgálat alá vont munkavállaló személyi adatait (teljes név, szolgálati cím, születési hely, év, hó, nap, állandó lakás, anyja neve,személyi-azonosító igazolvány száma, szolgálatba lépés ideje, létszámban tartó szolgálati főnöksége, szolgálati beosztás). A jegyzőkönyv fejrovatát, a meghallgatott személyi adatait és a pénztárvizsgáló kérdéseit a jegyzőkönyvben egész hasábosan, míg a munkavállaló nyilatkozatát a jobboldali részben, háromnegyed hasábosan kell írni. 4.20.1.7. A jegyzőkönyvben, ha törlés válik szükségessé, azt áthúzással úgy kell elvégezni, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon. A törlés megtörténtét a jegyzőkönyv bal hasáb részében fel kell tüntetni, a törölt rész helyett esetleg felvenni a kívánt szövegrészt és ezt a meghallgatott munkavállalóval alá kell íratni. A meghallgatott nyilatkozatát mindig egyes szám, első személyben kell felvenni, lehetőleg azokkal a szavakkal, ahogy a munkavállaló előadja. A feltett kérdésekre a feleletek érthetőek és folyamatosak legyenek. Utolsó kérdésként azt

22. szám


kell feltenni, hogy a tárggyal kapcsolatban van-e egyéb előadnivalója. Ezután a jegyzőkönyvet el kell olvastatni és a következő záradékkal ellátni: „Egyéb mondanivalóm nincs, a jegyzőkönyvben foglaltak az általam elmondottakkal megegyeznek, amit aláírásommal tanúsítok.” A jegyzőkönyvet, ha az több oldalra terjed ki, valamennyi oldalon közvetlenül a szöveg alatt alá kell íratni. A vizsgálattal kapcsolatban meghallgatott tanuk nyilatkozatait a jegyzőkönyvben folyamatosan kell felvenni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a tanúként meghallgatott nevét, szolgálati címét, szolgálati beosztását, állandó lakását, a létszámban tartó szolgálati főnökséget és azt is, hogy a vizsgálat alá vont munkavállalóval nincs-e rokoni viszonyban. Az említett adatok után a jegyzőkönyvben: „Az igazmondásra, valamint a hamis tanúzás következményeire történt figyelmeztetés után, a tárgyra vonatkozóan a következőket adja elő” szöveget kell írni. 4.20.1.8. A vizsgálat alá vont munkavállaló – a tanú kihallgatása alkalmával a szembesítés esetét kivéve – nem lehet jelen. 4.20.1.9. A vizsgálat alá vont munkavállalót, a tanút, ha vallomásaik lényeges körülményekre nézve eltérőek, szembesíteni kell. A szembesítést az alábbiak szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni: − „Lényeges körülményre nézve eltérő állításuk tisztázása céljából szembesítés ……………………………………………………………. és ……………………………………………………………. között. ………………………………………… szemébe mondja ……………………………………………….. -nak …………………………………………………………… …………… (az eltérő állítás rövid és világos előadása). − Eredménytelen szembesítés esetén: ………………………………………………… szemébe mondja ………………………………….……………. -nak …………………………………………………………… ……………. (az eltérő állítás rövid és világos előadása). − Eredményes szembesítés esetén: …………………………………………………… elismeri, hogy ……………………………………………………… …………………. 20… évi………………… hó…………… -n. (Szembesítettek aláírása) …………………………………………………………… 4.20.1.10. A jegyzőkönyv lezárásánál a keltezést külön feltüntetni csak akkor szükséges, ha a lezárás napja nem azonos a jegyzőkönyv készítésének napjával. A jegyzőkönyv egyes lapjait lezárás után össze kell fűzni és a zsineg két végét az utolsó oldalon zárólappal vagy pecséttel kell ellátni és a pénztárvizsgálónak alá kell írnia.

675

4.20.1.11. A vizsgálandó ügyre vonatkozó adatokat, jegyzeteket és egyéb tárgyakat szükség esetén a pénztárvizsgálónak még akkor is meg kell tekintenie, ha azok más szervek birtokában vannak. A szükséges felvilágosításokat ilyen esetben is be kell szerezni. 4.20.1.12. Abban az esetben, ha a pénztárvizsgálói megállapítás (pénztárvizsgáló véleménye) szerint a pénztár kezelőjének további működése nem kívánatos, vagy az a MÁV ZRt pénzügyi érdekeit veszélyezteti, a 3.1.4., 3.1.5. pontok szerint kell eljárni. 4.20.2. Pénztárvizsgálói jelentés 4.20.2.1. A pénztárvizsgálónak a vizsgálat befejezése, valamint a jegyzőkönyv lezárása után „Pénztárvizsgálói jelentés”-t kell két példányban készítenie. A jelentést a felvett jegyzőkönyvtől függetlenül, minden esetben el kell készíteni. 4.20.2.2. A jelentést úgy kell elkészíteni, hogy az illetékes munkáltatói jogkör gyakorlója – határozata meghozatalához – az ügyre vonatkozó tényállást világosan és bizonyíthatóan megismerje. 4.20.2.3. A jelentés első részében le kell írni a megállapított rendellenességet. Ki kell mutatni – amennyiben erre vonatkozóan megfelelő adatok állnak rendelkezésre, – hogy a hiány mikor keletkezett és milyen módon igyekezett azt a pénztárkezelő leplezni, továbbá mennyi volt a feltárt hiány összege. Ki kell térni arra is, hogy a pénztárkezelő a hiányt elismerte-e és bevallotta-e, hogy a hiányzó összeget saját céljaira fordította. A vonatkozó tárgyi bizonyítékokat, amelyek a pénztárkezelő vétkességét igazolják, minden esetben fel kell sorolni. 4.20.2.4. A jelentés második részében rá kell mutatni azokra a megállapításokra, amelyek a pénztárkezelő szempontjából súlyosbító körülményeknek tekinthetők. Fel kell sorolni azokat a tényeket is, amelyeket a határozat meghozatalánál enyhítő körülményként figyelembe lehet venni. 4.20.2.5. Ki kell térni azokra a megállapításokra is, amelyek a szolgálati feletteseit terhelik, s amelyek következtében a pénztárkezelő olyan helyzetbe került, amely elősegítette a vétség elkövetését (pl. a pénztárkezelő képességeit meghaladják a kívánt követelmények, megfelelő gyakorlat nélkül osztották be, nem kapott megfelelő oktatást, ellenőrzést, irányítást, stb.). 4.20.2.6. Amennyiben a pénztárvizsgáló megítélése szerint a pénztárkezelő pénztárban történő foglalkoztatása a MÁV ZRt pénzügyi érdekeit veszélyezteti, javaslatot kell tenni más munkaterületen történő foglalkoztatására.

676


4.20.2.7. Amennyiben a pénztárkezelőt a vizsgálat befejezése után a pénztárvizsgáló kezdeményezésére más beosztásba helyezték, a jelentésnek ezt a körülményt is tartalmaznia kell. 4.20.2.8. A pénztárvizsgáló javaslatot tehet munkáltatói eljárás és büntető feljelentés kezdeményezésére. 4.20.2.9. A pénztárvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell még a hiány rendezésének módját (készpénzfizetés, hivatalos elismervény). Abban az esetben, ha a hiány rendezése hivatalos elismervénnyel történt és a hiány összege a Kollektív Szerződésben foglalt összeghatárt nem haladja meg, a munkáltatói jogkör gyakorlójától kártérítésre kötelező határozat meghozatalát kell kérni. (A KSZben foglalt összeghatárt meghaladó összegű pénztárhiány rendezése esetén a Kollektív Szerződésben foglaltakat kell alkalmazni a munkáltatói jogkör gyakorlójának.) 4.20.2.10. Olyan esetben, ha a jegyzőkönyvileg meghallgatandó munkavállaló ismeretlen helyen tartózkodik, vagy egyéb körülmények folytán, ismételt felszólításra sem hallgatható meg, a pénztárvizsgálói jelentést a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján kell elkészíteni. 4.20.2.11. Abban az esetben, ha a pénztárvizsgáló feltételezése szerint az eltulajdonított értékeket a cselekményt elkövető még birtokában tartja, erről a rendőrségi szerveket értesíteni kell. 4.20.2.12. A jelentésben ki kell térni a pénztári ellenőrzésnek a vizsgálat során megállapított felületes végrehajtása, vagy elmulasztása miatt a ellenőrzésre kötelezett vezetővel szemben javasolt felelősségre vonásra is. 4.20.2.13. A pénztárvizsgálói jelentést kelettel ellátva, a pénztárvizsgáló nevének, beosztási helyének megjelölésével alá kell írnia. 4.20.2.14. A jelentést ügyiratba kell helyezni és a jelentés eredeti példányát a felvett jegyzőkönyv, vagy jegyzőkönyvekkel együtt a csoportvezetőnek kell átadni. Az ügyiratot továbbítani kell a konkrét intézkedésekre (munkáltatói eljárás, büntető feljelentés, stb.) illetékes szervhez. A jelentés másolati példányát a pénztári lelet mellékleteként meg kell őrizni.

22. szám

4.20.3.2. A nyilvántartásba – üzletáganként alfabetikus sorrendben – fel kell venni valamennyi kézipénztárt. 4.20.3.3. Itt kell előjegyezni a pénztárvizsgálók által végrehajtott pénztárvizsgálatokat és az állomások által végrehajtott átadásokat. Az állomások által végrehajtott átadások adatait kék vagy fekete, a pénztárvizsgálók vizsgálati adatait zöld színű golyóstollal kell előjegyezni. Ugyanitt kell előjegyezni az újonnan megnyílt pénztárak megrendelőlevél tömb első megrendelésére vonatkozó vét- és ellenlevél keltét és iktatószámát. Az előjegyzett vét- és ellenlevelet „B” jelű levélként a Menetjegyelosztó egység részére meg kell küldeni. A Menetjegyelosztó egység az ilyen módon rendelt megrendelőlevelek adatait tartalmazó vét- és ellenlevél nyomtatvány ellenlevelét a bevételellenőrző szerv útján a tárgyhónapot követő hó 15-ig megküldi az illetékes pénztárvizsgáló csoportnak. Az így közölt megrendelőlevelek adatait (sorozat, sorszám, kiküldési időpont) ugyancsak elő kell jegyezni. Ezeket az adatokat az előjegyzés utáni első pénztárvizsgálathoz ki kell jegyezni. A vizsgálat során a bevételezés megtörténtét a megrendelőlevelek nyilvántartásában ellenőrizni kell. A bevételezés előírásszerű végrehajtása esetén, a vizsgálat befejezése után, a vizsgálat keltének feltüntetésével a nyilvántartáson ki kell vezetni. A bevételezés alkalmával észlelt mulasztásokat (késedelmes bevételezés, vagy annak elmulasztása) a cselekmény súlyához mérten tárgyaltatni kell. 4.20.3.4. Működő pénztárak vonatkozásában a megrendelőlevelek rendelésére vonatkozó adatokat csak akkor kell a fenti módon előjegyezni és a vizsgálathoz kiírni, ha a pénztár a készletében lévő megrendelőlevélen új megrendelőlevelet nem rendelt és igényét a pénztárvizsgáló csoport útján vét- és ellenlevélen kérte. A pénztárak létesítését, megszüntetését és összevonását a vonatkozó ügyirat számának bejegyzésével a nyilvántartáson át kell vezetni. 4.20.4. Pénztárvizsgálatok nyilvántartása 4.20.4.1. A Pénztárvizsgálati Osztálynak, illetve területi csoportjainak nyilvántartást kell vezetni valamennyi állomási, MÁV Menetjegyirodai belföldi és nemzetközi jegypénztárról, önálló elszámolásra be nem rendezett megállóhelyi pénztárról és szerződéses jegykiadóról.

4.20.3. Pénztárak nyilvántartása 4.20.3.1. A pénztárvizsgáló csoport az e célra rendszeresített nyomtatványon A-B-C sorrendben nyilvántartást köteles vezetni a működési területén levő állomási, MÁV Menetjegyirodai belföldi és nemzetközi jegypénztárakról, az önálló elszámolásra be nem rendezett megállóhelyek pénztárairól, valamint a szerződéses jegykiadókról.

4.20.4.2. A nyilvántartásba – üzletáganként és azon belül A-B-C sorrendben – be kell jegyezni a kézipénztárakat is. 4.20.4.3. Ezt a nyilvántartást a 7. sz. melléklet szerinti rovatokkal – évenként – kell felfektetni. Az egyes rovatokat az alábbiak szerint kell vezetni:

22. szám


− Az „Állomás” megjelölésű rovatba állomásonként külön – külön sorban, először a számadópénztárakat, azután a kezelőpénztárakat, majd a kezelőpénztárakhoz tartozó megállóhelyeket kell bejegyezni. − A „Pénztár számjele” rovatba a pénztár számát kell bejegyezni. − A „Felettes pénztár” rovatot csak a kezelőpénztárak és megállóhelyek, valamint szerződéses jegykiadók pénztárainál kell kitölteni. − Az „Előző évi vizsgálat” rovatba be kell jegyezni az előző évben végrehajtott utolsó vizsgálat idejét és a vizsgáló nevét. (A tárgyévi első vizsgálatot ugyanaz a pénztárvizsgáló nem végezheti.) − Az „I-XII” hónapok hasábjába be kell jegyezni annak a vizsgálónak a nevét, akinek a csoportvezető a pénztárt vizsgálatra kiadta. A teljesített pénztárvizsgálatot – a leadott lelet alapján – a hónap megfelelő rovatában a vizsgáló nevének és a vizsgálat keltének feltüntetésével zöld színű töltő- vagy golyóstollal elő kell jegyezni. Ez a nyilvántartás segédlet az éves, havi és heti terv elkészítéséhez. 4.20.4.4. A nyilvántartásba ugyancsak be kell jegyezni a pénztárak létesítését, összevonását és megszüntetését a vonatkozó ügyirat számának feltüntetésével. 4.20.5. Pénztári szabálytalanságok, illetve pénztárhiányok nyilvántartása 4.20.5.1. A pénztárvizsgáló csoport – időrendi sorrendben – nyilvántartást köteles vezetni a tárgyalt pénztári hiányokról és szabálytalanságokról. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: − a sorszámot, − az állomás (megállóhely) megnevezését, − a pénztár számát, − a pénztárvizsgálat időpontját, − a pénztárkezelő nevét, − a megállapított hiány összegét, − a hiány rendezésének módját (készpénz befizetés, hivatalos elismervény), − a hiány, szabálytalanság, visszaélés rövid leírását, − a tett intézkedést (büntető feljelentés, munkáltatói eljárás, stb.). 4.20.5.2. A nyilvántartásba elő kell jegyezni a vonatkozó „GY” jelű levél, illetve az ügyirat számát, valamint munkáltatói intézkedést (felelősségre vonás mértéke), továbbá bírósági ítéletet is. 4.20.6. Munkáltatói intézkedések gyűjteménye 4.20.6.1. A pénztárvizsgáló csoportnál vezetett munkáltatói intézkedések gyűjteményének tartalmaznia kell a hűtlen vagy szabálytalan pénztárkezelés miatt munkáltatói intézkedés keretében történt felelősségre vonásról szóló határozatot. A határozatok felső sarkára a pénztári

677

szabálytalanságok, illetve pénztári hiányok nyilvántartása (5.5. pont) sorszámát fel kell jegyezni. A határozatokat a sorszámok emelkedő sorrendjében kell megőrizni. 4.20.7. Önálló elszámolásra be nem rendezett megállóhelyek és szerződéses jegykiadók jegyellátmányainak nyilvántartása 4.20.7.1. Az önálló elszámolásra be nem rendezett megállóhelyek és szerződéses jegykiadók pénztárai részére a Személyszállítási Üzletág Területi Személyszállítási Központ által engedélyezett jegyellátmányokról a pénztárvizsgáló csoport nyilvántartást köteles vezetni. 4.20.7.2. A nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: − a nyilvántartás sorszámát, − a megállóhely megnevezését, (szerződéses jegykiadó nevét) − a megállóhelyi pénztár számát, − a felettes állomás, illetve felettes pénztár számát, amelyhez a megállóhely (szerződéses jegykiadó) tartozik, − a módosítás időpontját és az ügyirat számát. 4.20.7.3. A jegyellátmány megszabásokat el kell látni a nyilvántartás sorszámával. A megszabás egy példányát a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni. Ha valamely megállóhelyen a már kiadott ellátmányok száma, vagy az ellátmányba tartozó jegyféleségek mennyisége változik, a változást nyilvántartáson és a vonatkozó megszabásban – az ügyirat számának bejegyzésével – át kell vezetni. 4.21. Pénztárak felállításának, szétválasztásának, összevonásának és megszüntetésének általános szabályai 4.21.1. Általános szabályok 4.21.1.1. A pénztárak felállítása és megnyitása, valamint szétválasztása, összevonása, vagy megszüntetése a Szolgáltatási Központok kezdeményezésére, a Pénztárvizsgálati Osztály egyetértésével történik, melyet az üzletág ügyiratban tárgyal. 4.21.1.2. A pénztárak szétválasztását, összevonását, valamint megszüntetését minden esetben pénztárvizsgálónak kell végrehajtania. Ennek során annyi pénztári leletet kell készíteni, ahány pénztárvizsgálati számadási zárlatra volt szükség. 4.21.2. Pénztárak felállítása 4.21.2.1. Az új pénztárak felállításához szükséges berendezési tárgyak és értékőrző berendezések biztosítása a pénztárt üzemeltető feladata.

678


4.21.2.2. Az újonnan megnyíló pénztáraknak a megrendelőlevélből az első készletet – „Vét- és ellenlevél”-lel – a Pénztárvizsgálati Osztály engedélye alapján a Menetjegyelosztó egységtől a szolgálati vezetőnek kell vételeznie.

22. szám

szüntetve a …………sz. rendelet alapján.” A vizsgálat során a pénztár minden függő tételét rendezni kell. A pénztár előző számadási időszakra tartozó számadásait a felülvizsgáló szerv által soron kívül felül kell vizsgáltatni.

4.21.3 Pénztárak szétválasztása 4.21.3.1. A pénztárak szétválasztásánál minden esetben pénztárvizsgálatot kell tartani. A vizsgálat megtartása és különbözet rendezése után a pénztárnaplóban elkészített pénztárvizsgálati számadási zárlatból a terhelő és mentesítő tételeket a régi és az új pénztár, illetve pénztárak között meg kell osztani. 4.21.3.2. A megosztás után a szétválasztott és az új pénztár pénztárnaplóiban külön-külön számadási zárlatot kell készíteni, amelyekben a terhelő és mentesítő öszszegeknek különbözet nélkül egyezniük kell. 4.21.3.3. Ha a számadópénztárból kezelőpénztár válik ki, akkor az áthozott számadási anyag terhelései és mentesítései közötti különbözetet, a beszolgáltatások ismétlésében, beszolgáltatásként kell első tételként elszámolni.

4.21.5.2. A felülvizsgáló szervektől a pénztárral kapcsolatban kiadott rendezetlen hiánylatokat és függő tételek elismerését ki kell kérni. Az esetleges hiányt és hiánylatokat a pénztárvizsgálati pénztári- és számadási zárlatban rendezni kell. 4.21.5.3. A megszűnő pénztár teljes menetjegy-, szigorúan elszámolandó- és elárusítható nyomtatvány készletét, valamint a felhasználatlan megrendelőlevél készletét megsemmisítésre be kell küldeni. A megsemmisítési kimutatást 5 példányban kell a pénztárvizsgálónak elkészíteni. A megsemmisítési kimutatásra a pénztár megszüntetésére vonatkozó rendeletszámot és a megsemmisítés okát fel kell tüntetni. A megsemmisítési kimutatás egy másolati példányát a pénztári lelethez kell csatolni. Az állomás összes pénztárának megszüntetése esetén először valamennyi kezelő- és végül a számadópénztárt kell megszüntetni.

4.21.3.4. A pénztárak szétválasztása során a megnyíló pénztárnak első megrendelőlevél készletét a 6.2.2. pontban előírtak szerint kell vételezni. 4.21.4. Pénztárak összevonása 4.21.4.1. Pénztárak összevonása esetén az összevonandó pénztárakban külön-külön pénztárvizsgálatot kell tartani. 4.21.4.2. A megállapított eltéréseket rendezni kell és a pénztárak megszüntetésére (6.5. pont) vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 4.21.4.3. Tovább kell használni az összevont pénztárak közül a SZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT által meghatározott pénztár kéregjegy készletét. A pénztárkezelőt figyelmeztetni kell, hogy az összevonás után a kéregjegyeket új pénztár-számjellel a tovább működő pénztár készletében lévő kéregjegyek folyamatos sorszámadataival kell megrendelnie. 4.21.4.4. A tovább működő pénztár részére az összevonás utáni teendőknek megfelelően, a pénztár új elnevezését és számjelét tartalmazó új számadásokat kell felfektetni.

4.21.6. Számadópénztárak megszüntetése 4.21.6.1. Számadópénztárak megszüntetését a 6.5. pontban foglaltak figyelembevételével kell végrehajtani. A teljes készpénzkészletet adott ellátmányként kell kezelni abban az esetben, ha valamely közvetlen számadástételre kötelezett pénztárnál vett ellátmányként elszámolható. Ellenkező esetben, a teljes készpénzkészletet be kell szállítani. A főszámadást le kell zárni és mellékleteivel együtt a bevételellenőrző szervhez kell beküldeni. 4.21.7. Kezelőpénztárak megszüntetése 4.21.7.1. A kezelőpénztárak megszüntetését a 6.5. pontban foglaltak figyelembevételével kell végezni. A számadásokat, a váltópénzt, valamint az elárusítható nyomtatványok ellátmányát a számadópénztárnak – a pénztárnaplóban történő elismertetés mellett – át kell adni. 4.21.7.2. A váltópénz ellátmányról kiállított, valamint az elárusítható nyomtatványok vét- és ellenlevelét érvényteleníteni kell és a pénztári lelethez kell csatolni. 4.22. Menetjegy bevételek elszámolásának vizsgálata

4.21.5. Pénztárak megszüntetésének általános szabályai 4.21.5.1. A pénztárak megszüntetése alkalmával minden esetben pénztárvizsgálatot kell tartani. Valamennyi kimutatásra, számadásra rá kell vezetni: „A pénztár meg-

4.22.1. A vizsgálat megkezdése 4.22.1.1. A jegypénztárak vizsgálatát az általános részben előírt szabályok szerint kell végezni. A vizsgálat zavartalanságát a pénztárvizsgálónak biztosítania kell.

22. szám


Ezért a jegykiadást a szolgálatban lévő másik pénztárossal kell végeztetni. Ha az állomáson csak a vizsgált pénztár működik és a készletfelvétel és az egyeztetés a legközelebbi vonatig nem fejezhető be – a P. 5. sz. Utasításban előírt módon – utasítani kell a jegyvizsgálókat, hogy a felszálló utasok részére a menetjegyeket pótdíj nélkül szolgáltassák ki. A vonatszemélyzet űrjegyen történő utasítását (pótdíj nélküli elszámolásra) a P. 1. sz. Személydíjszabási utasítás szabályozza 4.22.1.2. A pénztárvizsgálónak a készpénz és az elárusítható nyomtatványok, valamint egyéb értékek (kiváltatlan menetjegyek, stb.) felvétele után a pénztár teljes menetjegy készletét fel kell vennie. A készletet az egyes forgalmakra rendszeresített menetjegyszámadás („Helyi forgalmú bárca- és kéregjegy számadás”) „pénztárvizsgálat” elnevezésű rovatában kell rögzíteni. 4.22.1.3. A készletfelvételt a pénztáros közreműködése nélkül és a pénztárkezelő készletfelvételétől függetlenül kell a pénztárvizsgálónak elvégeznie. 4.22.2. Kiváltatlan menetjegyek felvétele 4.22.2.1. A készpénz felvétele után az egyes – számszerűleg kidolgozott – menetjegyigényléshez kikészített (elkülönített) átadásra váró menetjegyeket a pénztárvizsgálati készletfelvétel során a vizsgálónak külön kell kezelnie. 4.22.2.2. Az egyes menetjegyigényléshez elkülönített jegyeket tételesen, jegyfajtánkként meg kell számolni. Az így megállapított darabszámot be kell hasonlítani az igénylésen feltüntetett darabszámmal. Ezt követően a menetjegyigénylést a számszerűség helyessége (egységár, beszorzás, összeadás, stb.) szempontjából a vizsgálónak tételesen felül kell vizsgálnia. A megállapított eltéréseket utasítás-szerűen helyesbíteni kell. Az igényléseket a felülvizsgálat megtörténtének jeléül a pénztárvizsgálónak aláírással, kelettel, igazolnia kell. Az igényléseket kiváltatlanként kell kezelni. 4.22.2.3. A felülvizsgált menetjegyigénylésekről az Utasításban előírt kimutatást kell készíteni „Kiváltatlan menetjegyek” tárgymegjelöléssel. A kimutatás végöszszegét a pénztárvizsgálati pénztári zárlatban a rendezések számadásában mentesítésül, a pénztárnaplóban pedig kiadásként kell elszámolni, melyet a vizsgálat befejezése után a rendezések számadásában terhelésül, a pénztárnaplóban bevételként ellentételezni kell. 4.22.3. Helyi forgalmú bárca- és kéregjegy elszámolás vizsgálata 4.22.3.1. A helyi forgalmú bárca- és kéregjegy eladásából eredő bevételek pénztárvizsgálati eredményének megállapítása a MÁV Informatika Kft (továbbiak-

679

ban: Informatika) által kiküldött „Helyi forgalmú bárca- és kéregjegy számadás” nyomtatvány állomási példányán (továbbiakban: pénztárvizsgálati számadás) történik. 4.22.3.2. A pénztárvizsgálati számadás rovatait az alábbiak szerint kell felhasználni: − „Kéregjegy legmagasabb sorszáma” rovatot abban az esetben kell kitölteni, ha a pénztárnak a vizsgált időszakban kéregjegyből vételezése volt. Ebben az esetben a számadáson szereplő legmagasabb sorszámot be kell karikázni és föléírni a kiérkezett legmagasabb sorszámot, − „Megrendelelőlevél száma” rovatba a megrendelőlevél számát kell beírni, ha a vizsgálat időszakában vételezés történt, − „Vételezés” rovatba a vételezett bárcajegy db számát kell beírni, ha a vizsgálat időszakában vételezés történt, − bárcajegy vételezése esetén a „Zárókészlet” rovatba a db számot be kell karikázni és fölé kell írni a vételezéssel megemelt db számot, − az első „Pénztárvizsgálat” rovatba a készletfelvétel alkalmával megállapított db számot kell beírni, − „Elrontott db szám” rovat jobb alsó sarkába kell beírni a tárgyhavi rontott (megsemmisített) jegyek db számát, a bal alsó sarkába az előjegyzék alapján az előző havi rontott (megsemmisített) jegyek db számát, melyet be kell karikázni, − a második „Pénztárvizsgálat” rovatba az eladott menetjegyek db számát kell beírni, − a számadás utolsó „Pénztárvizsgálat” elnevezésű rovatába az eladott db szám és az egységár szorzatát kell beírni. 4.22.4. Készletfelvétel 4.22.4.1. A vizsgálat során a pénztár készletében lévő menetjegyek felvételét külön kell végrehajtani a bárca-, és külön a kéregjegyekre vonatkozóan. 4.22.4.2. A készletfelvétel alkalmával a nagykészletben lévő a nyomda által lezárt sértetlen csomagolású, vagy sértetlen nyomdai címkével ellátott jegycsomagokat megszámolás céljából felnyitni nem kell. Ezeket csak a csomagokon leolvasható kilométer távolság, sorszám, pénztár számjele, stb. szerint kell ellenőrizni. 4.22.4.3. A csomagolatlan jegyeket, a sérült csomagban levő, valamint gyanús jegycsomagokat minden esetben sorszám szerint darabonként ellenőrizni kell. 4.22.4.4 A bárcajegyek kis- és nagykészletét egyidejűleg kell megszámolni. A megállapított jegyfajta együttes darabszámát – a kódszámok sorrendjének megfelelően – a pénztárvizsgálati számadás első „Pénztárvizsgálat” elnevezésű hasábjában kell rögzíteni.

680


4.22.4.5. A készletfelvétel alkalmával fokozott figyelemmel kell kísérni és szigorúan meg kell követelni, hogy − a csomagolás nélküli jegyek hátoldalán, továbbá − a nyomdai csomagolásban lévő menetjegyek nyomdai zárójegyén – az erre a célra szolgáló helyen – a vizsgált pénztár egyesített pénztárszám-bélyegző lenyomata rajta legyen. 4.22.4.6. Azokra a jegyekre vonatkozóan, amelyek hátoldalán, illetve a zárt nyomdai csomagolásban levő mentjegyek nyomdai zárójegyén a bélyegző lenyomat hiányzik – a megrendelőlevelek alapján, szükség esetén a Menetjegyelosztó egység bevonásával – vizsgálni kell azt, hogy a kérdéses menetjegyek – sorozat és sorszám szerint – minden kétséget kizáróan a vizsgált pénztár készletébe tartozóak-e. Ha ennek igazolásához nem fér kétség, utasítani kell a pénztárkezelőt, hogy a hiányzó bélyegzést azonnal pótolja (kivételt képeznek a vizsgált pénztár azon, nem zárt nyomdai csomagolású, jegyei, amelyeket a hozzá tartozó, önálló elszámolásra be nem rendezett megállóhely használ). 4.22.4.7. A lebélyegzés megtörténtéről a pénztárvizsgálat befejezéséig meg kell győződni. 4.22.4.8. Ha az ellenőrzés megállapítása szerint a vizsgált pénztárban a készletfelvétel során talált valamely jegyféleség nem a vizsgált pénztár készletébe tartozik, a le nem bélyegzett jegyeket lebélyegeztetni nem szabad. Ebben az esetben az alábbiak szerint kell eljárni. 4.22.4.9. Más jegypénztár készletébe tartozó jegyek sorozat, legalacsonyabb és legmagasabb sorszámát – jegyfajtánkként és kilométer övezetenként – zárlatív nyomtatványon ki kell gyűjteni és meg kell állapítani azok forint értékét. A pénztárkezelő utólagos felszólamlásának megelőzése céljából meg kell követelni, hogy a kimutatás adatai helyességéről személyesen győződjék meg, az ott rögzített sorszámok és a készlet összehasonlításával. Ennek megtörténtét a pénztárkezelővel megfelelő záradék bejegyzésével el kell ismertetni és alá kell íratni („A kimutatáson szereplő jegyek sorozat- és sorszámai helyességéről meggyőződtem. Elismerem, hogy a kimutatáson szereplő jegyeket a pénztárvizsgáló pénztárvizsgálat alkalmával az általam kezelt pénztárban találta.”) Ezeket a jegyeket a készletből ki kell emelni. A jegyeket átlós áthúzással és pénztárvizsgálati jellel kiszolgáltatásra alkalmatlanná kell tenni. Az így kiemelt jegyek értékét a rendezések számadásában mentesítésül és terhelésül, továbbá a pénztárnaplóban kiadásként és bevételként a pénztárvizsgálati pénztári zárlatban el kell számolni. A kiemelt jegyeket bizonyítékként a Pénztárvizsgálati Osztályon letétbe kell helyezni. Az ügy lezárása után a jegyekről kimutatást kell készíteni és meg kell küldeni a bevételellenőrző szervnek megsemmisítés céljából.

22. szám

4.22.4.10. A Menetjegyelosztó egység bevonásával meg kell állapítani a menetjegyek hovatartozását. Ha a jegyek az állomás más pénztárába (pénztáraiba), vagy más állomás pénztárába tartoznak, gondoskodni kell valamennyi pénztár haladéktalan megvizsgálásáról. 4.22.4.11. A pénztárvizsgálatot addig nem lehet befejezettnek tekinteni, amíg valamennyi érdekelt pénztár nincs megvizsgálva. 4.22.4.12. A vizsgálat alkalmával a fentiekkel kapcsolatban megállapított szabálytalanságokat az összes körülmények figyelembevételével tárgyaltatni kell. 4.22.4.13. Más pénztárak készletébe tartozó jegyekről készített kimutatást a pénztári lelethez kell csatolni. Amennyiben az érintett pénztárnak, ahová a jegyek eredetileg tartoznak (7.4.10. pont) – a kiemelt jegyek értékével összefüggő hiánya van – a hiányt a kiemelt jegyeknek a rendezések számadásában elszámolt terhelő összegéből le kell rendezni. A pénztárrendezést az érintett pénztárnál, a vizsgálat befejezése után kell végrehajtani. 4.22.4.14. Más pénztár készletébe tartozó – vásárolt bárcajegyeket – a készletből ki kell emelni, attól függetlenül, hogy azok az eredeti pénztár bélyegző lenyomatával ellátott, vagy le nem bélyegzett jegyek. A kiemelt jegyeket „Vásárolt jegy” felirattal, átlós áthúzással és pénztárvizsgálati jellel kiszolgáltatásra alkalmatlanná kell tenni. A vásárolt jegyek értékét – azok csatolása mellett – a rendezések számadásában mentesítésül, a pénztárnaplóban kiadásként kell elszámolni. 4.22.4.15. A kéregjegyek készletfelvétele során a talált legalacsonyabb sorszámot kell rögzíteni a pénztárvizsgálati számadás első „pénztárvizsgálat” elnevezésű rovatában. 4.22.4.16. Ezután a menetjegyszekrényben (terniolban) felbontott állapotban levő menetjegyeket darabonként ellenőrizni kell, figyelemmel a sorszámok folyamatosságára, a sorszám, pénztárszám-jel és kilométer-távolság azonosságára. Abban az esetben, ha a terniolban valamely jegyfajtából a soron következő egy, vagy több jegycsomag is be van téve, bontott vagy bontatlan állapotban, ezt a tényt a pénztárvizsgálati számadásban a mennyiségnek megfelelően jelölni kell. 4.22.4.17. A pénztárvizsgálati számadáson még nem szereplő új jegyféleség esetén, annak összes adatát és készletfelvételi mennyiségét a számadás utolsó felhasznált sora alatt folytatólag kéziratilag fel kell venni. 4.22.4.18. A más pénztárkészletébe tartozó – vásárolt kéregjegyeket – a vizsgált pénztár készletéből ki kell emelni. A kiemelt jegyeket a vásárolt bárcajegyekre előírt módon (7.4.18. pont) kell érvényteleníteni.

22. szám


4.22.4.19. Ellenőrizni kell a menetjegykészlet indokoltságát is. Ezt a vonatkozó előjegyzékek alapján – az Utasításban meghatározott megrendelhető legkisebb mennyiség és a havi fogyások figyelembevételével – kell végezni. Szükségtelen, illetve aránytalanul nagy jegykészlet megállapítása esetén a megrendelésért hibáztatható munkavállalókkal (pénztárkezelő, szolgálati vezető, stb.) szemben felelősségre vonást kell kezdeményezni. 4.22.5. A jegykészlet felvétele a pénztárkezelő által 4.22.5.1. A pénztárvizsgáló által végrehajtott készletfelvétel után utasítani kell a pénztárkezelőt, hogy pénztári zárlat céljára készítsen ő is készletfelvételt. A pénztárkezelő által történő készletfelvétel után a készletfelvételi db számot egyeztetni kell a pénztárvizsgáló által rögzített készletfelvételi db számmal. Az esetleges eltéréseket tisztázni kell. 4.22.5.2. A készpénz és menetjegy készletfelvétel leegyeztetése előtt a pénztárkezelő menetjegyet nem szolgáltathat ki. 4.22.6. Nyitó készlet ellenőrzése 4.22.6.1. Mind a bárca-, mind a kéregjegyekre vonatkozóan a nyitó készleteket egyeztetni kell az előjegyzék szerinti előző havi záró készletekkel. Eltérés esetén csak abban az esetben lehet módosítani a nyitó készleti adatokat, ha az állomás az előző havi záró készletet igazoló jelentéssel módosította. Ilyen esetekben a téves nyitó készletet be kell karikázni és a helyes adatokat kell a pénztárvizsgálati számadáson, illetve előjegyzékben rögzíteni. Ennek alapján kell a terhelést megállapítani. Az eltérést szükség esetén a bevételellenőrző szervvel tisztázni kell. 4.22.6.2. Egyebekben a számadás nyitó készleti menynyiségét kell alapul venni. 4.22.7. Fölös bárcajegyek elszámolása 4.22.7.1. Ha a készletfelvétel során a bárcajegyeknél a megállapított darabszám több a tárgyhavi nyitókészleti darabszámnál, a fölös bárcajegyeket ki kell emelni. A kiemelt jegyeket „Fölös menetjegy” felirattal, átlós áthúzással és pénztárvizsgálati jellel kiszolgáltatásra alkalmatlanná kell tenni. A pénztárvizsgálati zárlatban a fölös jegyek értékét a rendezések számadásában mentesítésül és terhelésül, valamint a pénztárnaplóban kiadásként és bevételként kell elszámolni. A rendezések számadásához csatolni kell a fölösként kezelt menetjegyeket. 4.22.7.2. A fölösként kezelt jegyeknek a rendezések számadásában terhelésül elszámolt összege erejéig, a pénztárnak ezzel összefüggésbe hozható, utasításszerűen elszámolt, befizetett hiánya, a vizsgálat befejezése után

681

visszatéríthető. A visszatérített összeget a pénztárnaplóban kiadásként, a rendezések számadásában pedig mentesítésül kell elszámolni. 4.22.8. Fölös kéregjegyek elszámolása 4.22.8.1. Abban az esetben, ha a készletfelvétel alkalmával a kéregjegyeknél megállapított sorszám kisebb a tárgyhavi nyitókészleti sorszámnál, a fölös jegyeket a készletből ki kell emelni. A többlet jegyeket a fölös bárcajegyekre előírt módon érvényteleníteni kell és fölös menetjegyként a rendezések számadásban kell elszámolni az alábbiak szerint. 4.22.8.2. Ha a készletfelvétel alkalmával, a tárgyhónapra tartozó olyan kéregjegyeket talált a pénztárvizsgáló, amelynek sorszáma a készletfelvételi sorszámnál kisebb – mint eladott jegy már előzőleg el van számolva – azt fölös jegyként kell kezelni és a rendezések számadásában mentesítésül, a pénztárnaplóban kiadásként elszámolni. Meg kell azonban győződni arról, hogy abban a pénztári zárlatban, amikor a kérdéses jegy eladottként el volt számolva, a pénztárkezelőnek volt-e befizetett hiánya. Az utasításszerűen elszámolt, befizetett hiány – a fölös jegyként kezelt jegy értékéig – a vizsgálat befejezése után visszatéríthető, feltéve, hogy a kérdéses összeg, mint fölös a vizsgálat eredményében mutatkozik. 4.22.8.3. Olyan esetben, ha a fölös jegy az előző számadási időszakra esik, a jegy értékét a pénztárnaplóban bevételként és kiadásként, a rendezések számadásban pedig terhelésül és mentesítésül kell elszámolni. A fölösként kezelt jegyeket a rendezések számadásához kell csatolni. Ha a pénztárkezelőnek ezzel összefüggésbe hozható befizetett hiánya volt, a vizsgálat befejezése után – a terhelésül elszámolt összeg erejéig – visszatéríthető. 4.22.9. Megrendelőlevelek vizsgálata 4.22.9.1. A megrendelőlevelek ellenőrzését a 4.5. pontban foglaltak szerint kell végezni a készletet és a felhasználást illetően. 4.22.9.2. A vizsgálat időszakára vonatkozó bevételezéseket a vizsgálati számadáson az alábbiak szerint kell feltüntetni: − a bárcajegyeknél a „Megrendelőlevél száma” rovatba a megrendelőlevél sorszámát, a „Vételezés” rovatba a vételezett jegyek darabszámát kell feltüntetni. A pénztárvizsgálati számadás nyitókészleti adatát be kell karikázni és a vételezett mennyiséggel megemelt darabszámot kell föléírni. − a kéregjegyeknél az újonnan kiérkezett jegyek legmagasabb sorszámát a „Kéregjegy legmagasabb sorszáma” rovatba a 7.3.2. pont első bekezdésében foglaltak figyelembe vételével kell feltüntetni.

682


4.22.10. Kéregjegyek nagykészletének ellenőrzése 4.22.10.1. A megrendelőlevelek felülvizsgálata és a bevételezések ellenőrzése, valamint a pénztárvizsgálati számadáson történő előjegyzése után a kéregjegyek nagykészletét a pénztárvizsgálati számadás alapján kell ellenőrizni.

22. szám

előző havi eltérést pedig a rendezések számadásában kell érvényesíteni. 4.22.11.3. A megállapított eltéréseket, a helytelen és helyes adatok rögzítésével, a pénztárvizsgálati számadás utolsó oldalán részletesen fel kell sorolni. 4.22.12. Rontott jegyek vizsgálata

4.22.10.2. A vizsgálat során ügyelni kell a menetjegyszekrényben (terniolban) lévő készlet végző sorszáma és a nagykészlet kezdő sorszáma szerinti folyamatosságra, az egységár a pénztár számjele, a kilométer távolság azonosságára, valamint a jegycsomagok sértetlenségére. A nagykészletben lévő csomagolatlan jegyeket, sérült vagy gyanús csomagolású jegycsomagokat darabonként ellenőrizni kell. (Gyanús csomagolású jegycsomagnak minősül az a kéregjegy-csomag, amelyen a MÁV Jegynyomda feliratot és folyamatos csíkozást tartalmazó bélyegző lenyomat hiányos, vagy a zárólapon a felbontás jelei látszanak.) 4.22.10.3. A vizsgálat során a menetjegy nagykészlet tárolására szolgáló szekrény fiókjából a kéregjegy csomagokat kiemelve kell a nagykészletet megszámolni. A jegycsomagokat egyenként kell megvizsgálni abból a szempontból, hogy: − a nyomdai csomagolás, zárólap ép, sértetlen, nem látszik-e felbontás, újraragasztás, − a jegycsomag oldalán a jegynyomda csíkozása folyamatos-e. 4.22.10.4. Abban az esetben, ha valamely kéregjegy nagykészletének legmagasabb sorszáma nem egyezik meg az előjegyzék, illetve a pénztárvizsgálat tárgyidőszakát közvetlenül megelőző bárca- és kéregjegy számadáson a számítógép által nyilvántartott legmagasabb sorszámmal, az eltérést azonnal ki kell vizsgálni. A számítógép adatát a bevételellenőrző szerv útján – igazoló jelentéssel – kell módosítani. 4.22.10.5. A nagykészlet ellenőrzésének igazolására a kéregjegyek legmagasabb sorszámát a pénztárvizsgálati számadáson be kell vonalazni. 4.22.11. Kódszámok és egységárak ellenőrzése 4.22.11.1.A kódszámok és egységárak helyességét vizsgálni kell. A helytelen adatokat be kell karikázni és be kell jegyezni a helyes kódszámot, illetve az egységárat. A bevételellenőrző szerven keresztül intézkedni kell az Informatika felé a helytelen adatok helyesbítése iránt. 4.22.11.2. Az egységárban mutatkozó eltérés, ha az előjegyzékben is jelentkezik a kérdéses menetjegy-féleségnél mutatkozó terhelő összeget a helyes (díjszabás szerinti) egységár alapján kell megállapítani. Az ebből eredő tárgyhavi eltérést az általános rendezési elvek szerint, az

4.22.12.1. Az eladott jegyek darabszámának kiszámítása előtt a rontott jegyek és a megsemmisítésre beküldött menetjegyek mennyiségét meg kell állapítani. 4.22.12.2. A megsemmisítésre beküldött jegyek menynyiségét a vonatkozó megsemmisítési kimutatás állomási példánya alapján kell a pénztárvizsgálati számadás „Elrontva” hasábjába beállítani. 4.22.12.3. A rontott jegyek darabszámát azok tényleges megszámolásával kell megállapítani az alábbiak figyelembevételével. 4.22.12.4. Az előző havi nyitókészletből kiinduló pénztárvizsgálatnál a rontott jegyek mennyiségéből külön fel kell tüntetni a vizsgálat hónapjában elrontott és külön – az előjegyzékből eszközölt kigyűjtés alapján – az előző hónapra vonatkozó rontott jegyeket. Ez utóbbi számokat be kell karikázni. Mindkét fajta egy helyen való előfordulása esetén a bekarikázott számot elől kell szerepeltetni. 4.22.12.5. A rontott jegyeket egyenként meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy a lebélyegzés a tárgyhónapban, illetve az előző havi utolsó pénztári zárlat után történt-e. Kéregjegyeknél ezenkívül ellenőrizni kell, hogy sorszám szerint a vizsgálat hónapjába beletartozike. 4.22.12.6. Azokat a rontott jegyeket, amelyek – az előző havi nyitókészletből kiinduló vizsgálatnál – sorszám, illetve keletbélyegzés szerint, a vizsgálatot közvetlenül megelőző hónapba tartoznak és az előjegyzékben a pénztárkezelő elszámolta, (a pénztárvizsgálati bekarikázott rontott jegyek között szerepelnek) a pénztárvizsgálati számadáshoz kell mellékelni, annak utolsó oldalán tett rövid írásbeli közlés kíséretében. 4.22.12.7. A tárgyhavi nyitókészletből kiinduló pénztárvizsgálatnál a vizsgálathoz használt pénztárvizsgálati számadás tárgyhónapját megelőző hónapokra vonatkozó – az előjegyzékben ilyen címen elszámolt, vagy el nem számolt – rontott jegyeket, a körülményeket tartalmazó írásbeli közléssel (irodalapon) a bevételellenőrző szervnek kell átadni. Ugyanígy kell eljárni azokkal a rontott jegyekkel is, amelyek az előző havi nyitó készletből kiinduló pénztárvizsgálatnál nem a vizsgálatot közvetlenül megelőző, hanem korábbi hónapokba tartoznak.

22. szám


4.22.12.8. A rontott jegyek vizsgálata során ellenőrizni kell, hogy a pénztárkezelő az Utasításban előírt záradékolást a rontott jegyre rávezette-e. Záradék nélküli rontott jegy rontottként nem fogadható el. Ha a pénztáros az igazolást elmulasztotta, a jegyeket rontottként elfogadni nem szabad. Ha a pénztárvizsgáló megállapítja, hogy az előjegyzékben elszámolt rontott jegyek darabszáma helytelen, ebben az esetben a rontott jegyeknek az előjegyzékben feltüntetett mennyiségét, a megállapított darabszámnak megfelelően módosítani kell és a jegyek értékét több, illetve kevesebb terhelésként kell figyelembe venni. 4.22.13. Jegyátugrás elszámolása 4.22.13.1. A pénztárvizsgáló a vizsgálat során megállapított – a tárgyhónapra vonatkozó – jegyátugrást, beleértve jegyátugrás olyan esetét is, amikor az előre lebélyegzett jegyeket a pénztárkezelő nem adta el, hanem készletébe visszarakta, a P. 5. sz. Utasítás előírásai szerint köteles rendezni. 4.22.13.2. A jegyátugrás olyan esetében, amikor a pénztárvizsgáló az alacsonyabb sorszámú kéregjegyeket a hiányzó magasabb sorszámú jegyek helyén találja, a hiányzó magasabb sorszámú kéregjegyeket jegyátugrásként, az alacsonyabb sorszámú jegyeket pedig fölös menetjegyként köteles elszámolni. A fölös jegyek értékét azok csatolásával a rendezések számadásában csak mentesítésül, a pénztárnaplóban kiadásként kell elszámolni. 4.22.13.3. Ha a pénztárvizsgálat során a kéregjegyek készletéből – helytelen rendelés következtében – kéregjegyek hiányoznak, a hiányzó jegyeket – összeg nélkül – jegyátugrásként kell elszámolni. Az űrjegyre az utasításban előírtakon kívül a megrendelőlevél sorszámát és „Téves megrendelés” szöveget kell rávezetni. Az űrjegy egyes példányait a P. 5. sz. Utasítás jegyátugrásra vonatkozó szabályai szerint kell kezelni. 4.22.13.4. Abban az esetben, ha a pénztárvizsgáló a vizsgált pénztár készletébe tartozó olyan kéregjegyeket talál, amelyek kétszeres rendelés következtében előállott vételezésből erednek, azokat fölös jegyként kell kezelni és a készletből ki kell emelni. A jegyeket – az Utasításban előírt módon – megsemmisítésre be kell küldeni. Ezeket a jegyeket – „Téves rendelés” felirattal – külön megsemmisítési kimutatásba kell foglalni. A vonatkozó megsemmisítési kimutatásban a teljes jegymennyiséget kell feltüntetni – az alábbiak figyelembevételével – abban az esetben is, ha a fölös jegyek egy részét a pénztárkezelő már eladta. 4.22.13.5. Ha a pénztár a megsemmisítésre való beküldés előtt a jegyek egy részét már eladta, e jegyek értékét űrjegyen kell elszámolni. Az elszámolást két űrjegyen kell végezni abban az esetben, ha a pénztár a jegyek egy részét a tárgyhónapban, egy részét pedig a tárgyhónapot megelőző számadási időszakban adta el. Az egyiken a

683

tárgyhónapra, a másikon a megelőző számadási időszakra eső mennyiséget kell elszámolni. A tárgyhónapra elszámolt összegekkel az ismétlés tárgyhavi összegét csökkenteni kell. Az előző számadási időszakra eső összegeket pedig a rendezések számadásában – várandó számadási jóváírási hiánylat tárgymegjelöléssel – mentesítésül kell elszámolni és a pénztárnaplóban kiadásként naplózni. Az űrjegy tő- és ellenőrző lapját – mindkét esetben – az űrjegy számadáshoz, a menetjegy példányt pedig a megsemmisítésre beküldendő jegyekhez – az előre eladott, hiányzó jegyek helyére – kell csatolni. 4.22.13.6. A rendezés igazolásául a vonatkozó megrendelőlevél ellenlevél példányának érintett tételénél az első esetben a vonatkozó űrjegy sorszámát, a második esetben a megsemmisítési kimutatás iktatószámát be kell jegyezni. 4.22.13.7. A jegyátugrás olyan esetében, amikor az előjegyzékben vezetett adatok nem felelnek meg a tényleges készletállásnak, az előjegyzékben és a pénztárvizsgálati számadásban készletfelvételi adatként, a tárgyhavi nyitókészleti legalacsonyabb sorszámot kell feltüntetni, illetve a korábbi felvételt erre kell módosítani. Az előre eladott – magasabb sorszámú – jegyek értékét, űrjegyen kell elszámolni. Az elszámolást két űrjegyen kell végezni, az egyiken a tárgyhónapra, a másikon a megelőző számadási időszakra eső jegy-mennyiséget kell feltüntetni Az előző számadási időszakra vonatkozó jegymennyiségnél, csak a jegyek értékét kell elszámolni. A számadáshoz csatolni kell a sorszámok szerint megelőző számadási időszakra eső jegyeket. 4.22.14. Terhelés megállapítása, egyeztetése 4.22.14.1. A bárcajegyeknél a gépi zárókészleti és a készletfelvételi darabszám, a sorszám szerint nyilvántartott kéregjegyeknél pedig a zárókészlet és a készletfelvételi sorszám összehasonlításával kell az elhasznált menynyiséget megállapítani. 4.22.14.2. A rontott, illetve megsemmisítésre beküldött jegyeknek az „Elrontott db szám” rovatban rögzített darabszámával csökkenteni kell a megállapított elhasznált darabszámot és az eladott jegymennyiség így kapott darabszámát a „Pénztárvizsgálat” megjelölésű rovatba bevezetni. 4.22.14.3. Az eladott mennyiséget az egységárral be kell szorozni. Ez képezi jegyfajtánkként a pénztárvizsgálati terhelést, amelyet a „Pénztárvizsgálat” rovatban kell rögzíteni. 4.22.14.4. A pénztárvizsgáló által megállapított terhelő összegeket össze kell hasonlítani az előjegyzék szerint az illető jegyfajtának a vizsgált időszakra eső bevételi összegével.

684


4.22.14.5. A tárgyhavi nyitókészlet adatokat tartalmazó pénztárvizsgálati számadás alapján végzett vizsgálat esetén a pénztárossal össze kell adatni az előjegyzék valamennyi jegyfajta tárgyhóban elszámolt összegeit. Ennek megtörténte után az egyeztetést jegyfajtánkként el kell végezni. 4.22.14.6. Az egyeztetés során megállapított eltéréseket az előjegyzékben és az összeállításban az 4.6.2. pontban előírt módon meg kell jelölni és az eltérések összegét az adott tételnél fel kell tüntetni. 4.22.14.7. A jegyfajtánkként megállapított és egyeztetett terhelő összegeket a pénztárvizsgálati számadáson oldalanként össze kell adni. Ezt követően az összeállítás alkalmas helyén – a pénztári zárlatonként megállapított oldalösszegeket – össze kell vonni. Ennek az összegnek egyeznie kell a jegy fajtánként történt egyeztetés során megállapított eltérések korrigálásával a pénztárvizsgálati számadás azonos oldala végösszegével. 4.22.14.8. Eltérés esetén az összeállítás zárlatonkénti összeadásának helyességét kell ellenőrizni. 4.22.14.9. Ha az oldalösszeg ennek végrehajtása során sem egyezik, az előjegyzék pénztári zárlatonkénti összegeit kell behasonlítani az összeállítással. 4.23.14.10. Az oldalak szerinti egyeztetést valamennyi oldal vonatkozásában el kell végezni. Ezt követően a pénztárvizsgálati számadás terhelő végösszegét – oldal összevonással – meg kell állapítani. 4.22.14.11. Ha a tárgyhavi eredmény a fentiek végrehajtása esetén sem egyezik, az összeállítás oldal összevonásába bejegyzett oldal összegeket kell behasonlítani és az összeadás helyességét ellenőrizni. 4.22.14.12. További eltérés esetén az összeállítás pénztári zárlati összegeit az ismétléssel és a pénztárnaplóval is egyeztetni kell. 4.22.14.13. A megállapított eltéréseket ki kell gyűjteni és az 4.6. pont szerint rendezni. Az ismétlés eltérések egyenlegével módosított végösszegének egyeznie kell a pénztárvizsgálati számadás terhelő végösszegével. 4.22.14.14. Az előző havi nyitókészleti adatokat tartalmazó pénztárvizsgálati számadás alapján végzett vizsgálat esetén – egyeztetés céljából – a pénztárkezelővel össze kell adatni az előjegyzék erre alkalmas helyén, minden jegyre vonatkozóan, a tárgyhavi és az előző havi bevételi összegeket. A jegyfajtánkként összeadott összegeknek egyeznie kell a pénztárvizsgálati számadás azonos jegyfajtáinak terhelő összegével.

22. szám

4.22.14.15. Eltérés esetén a hibát meg kell keresni. A megállapított eltéréseket mind az előjegyzékben, mind az összeállításban a vonatkozó tételnél fel kell tüntetni. A jegyfajtánkként egyeztetett pénztárvizsgálati számadás oldal végösszegeinek egyeztetése céljából az öszszeállítás azonos oldalán összevonást kell készíteni. Az összeállítást erre a célra alkalmas helyen össze kell vonni: − a tárgyhavi pénztári zárlatonként megállapított oldalösszegeket, − az előző havi hó végi zárlat oldal összegeit. Figyelembe kell venni a jegyfajtánkként történt tételes egyeztetés során megállapított eltéréseket is. Azok egyenlegével módosított végösszegeknek egyeznie kell a pénztárvizsgálati számadás azonos oldala végösszegével. Eltérés esetén a hibát meg kell állapítani. Ebből a célból az összeállítás tárgyhavi zárlatonkénti összeadásának helyességét kell ellenőrizni. Ha az oldalösszeg ennek végrehajtása után sem egyezik, az előjegyzék pénztári zárlati bevételeit be kell hasonlítani az összeállítással. − További eltérés esetén az összeállítás előző havi zárlat rovatai összeadásának helyességét kell ellenőrizni. 4.22.14.16. A megállapított különbözeteket a pénztárvizsgálati számadás utolsó lapjának hátoldalán ki kell gyűjteni. Az eltérések egyenlegét – előjelének megfelelően – a rendezések számadásában kell „Várandó számadási hiánylatként” elszámolni. A rendezések számadásában elszámolt összeget a pénztárvizsgálati pénztári zárlatban is érvényesíteni kell. Amennyiben a pénztárkezelőnek a helytelen elszámolásból eredő, előző havi elszámolt és befizetett hiánya van, a vizsgálat után, az 4.8. pontban foglaltak figyelembevételével visszatéríthető, ha az a vizsgálat eredményében fölösként mutatkozik. 4.22.14.17. A pénztárvizsgálati számadás egyeztetett oldalösszegeinek összevonásával kell a bárca- és kéregjegy terhelést megállapítani. A pénztárvizsgálati számadáson a megállapított terhelő végösszegből történő levonás céljából – alkalmas helyen – fel kell tüntetni a pénztár részéről az előző hónapban a személyforgalmi összevonásban jelentett helyi forgalmú bárca-, és kéregjegy-bevételt. Ezt az összeget le kell vonni a pénztárvizsgálati számadás terhelő végösszegéből. A kapott összeget csökkenteni kell a vizsgálat során előző havi eltérések miatt, a rendezések számadásában elszámolt várandó számadási térítési, illetve meg kell emelni az ugyanilyen címen elszámolt várandó számadási jóváírási hiánylati összeggel. E művelet végrehajtása után nyert eredménynek egyeznie kell az ismétlés tárgyhavi bárca-, és kéregjegy bevétel összegével. 4.22.14.18. Önálló elszámolásra be nem rendezett megállóhellyel rendelkező pénztár vizsgálatánál a megállóhely kéregjegyeiről készített pénztárvizsgálati számadás terhelését a fenti módon kell megállapítani és egyez-

22. szám


tetni. Ennek terhelő végösszegét a pénztárvizsgálati számadási zárlatban „megállóhelyi kéregjegyek” tárgymegjelöléssel külön tételként kell elszámolni. 4.23. Belföldi közvetlen forgalmú készjegy számadás vizsgálata 4. 3.1. A vizsgálat megkezdése 4.23.1.1. A vizsgálat alkalmával a pénztár készletében levő menetjegyek felvételét a helyi forgalmú kéregjegyek készletfelvételére vonatkozó szabályok (7.4. pont.) szerint kell végezni. A megállapított legalacsonyabb sorszámot a „Belföldi közvetlen forgalmú készjegy számadás” zárókészlet bejegyzésére szolgáló rovatában kell rögzíteni. 4.23.1.2. A számadás nyitókészletét tételesen ellenőrizni kell az előző számadási időszak előjegyzék szerinti zárókészletével. 4.24.1.3. Helytelen nyitókészlet megállapítása esetén a pénztárvizsgálónak a nyitókészletet helyesbítenie kell, ha a helyszínen rendelkezésre álló adatok alapján minden kétséget kizáró módon elvégezhető. A nyitókészlet helyesbítéséről a bevételellenőrző szervet írásban értesíteni kell. 4.23.2. Fölös jegyek elszámolása belföldi közvetlen forgalomban 4.23.2.1. Abban az esetben, ha a készletfelvétel során a számadási időszakra tartozó olyan kéregjegyet talál a pénztárvizsgáló, amelynek sorszáma a készletfelvételi sorszámnál kisebb és mint eladott jegy már előzőleg el van számolva, azt fölös jegyként kell kezelni. Meg kell azonban győződni arról, hogy abban a pénztári zárlatban, amikor a kérdéses jegy eladottként volt elszámolva, a pénztárkezelőnek pénztári zárlatában volt-e hiánya. Amennyiben hiány volt, a pénztárkezelő által befizetett hiány a talált jegy értékéig visszatéríthető feltéve, hogy a kérdéses összeg – mint fölös – a vizsgálat eredményében mutatkozik. A visszatérítés csak a vizsgálat befejezése után hajtható végre.

685

4.23.3. Jegyátugrás elszámolása belföldi közvetlen forgalomban 4.23.3.1. A pénztárvizsgáló által megállapított kizárólag a tárgyhóra vonatkozó jegyátugrást a P. 5. sz. Utasítás előírása szerint kell rendezni. 4.23.3.2. Abban az esetben, ha a jegyátugrás az előző hónapra nyúlik vissza, külön űrjegyen kell elszámolni az előző hónapban eladott és külön űrjegyen a tárgyhónapban eladott jegyek értékét. 4.23.3.3. Az előző hónapban eladott jegyek értékét, mint várandó számadási jóváírási hiánylatot a rendezések számadásában kell elszámolni mentesítésül. A nyitó készletet mind az előjegyzékben, mind a számadásban a talált készletnek megfelelően helyesbíteni kell. 4.23.3.4. Abban az esetben, ha a vizsgálat hónapjában a kérdéses jegyfajtából olyan összegű eladás történt, hogy abból a tárgyhóban előre eladott jegyek teljes egészében levonhatók, ezt az összeget az előjegyzékben, illetve az ismétlésben le kell vonni. A pénztárvizsgálónak a helyes terhelési összeget, valamint a helyesen eladott darabszámot kell az előjegyzék vonatkozó rovataiban rögzítenie. 4.23.3.5. Ha a tárgyhóban a kérdéses jegyfajtából csak olyan összegű fogyás volt, amely az előre eladott jegyek értékét csak részben fedezi, akkor az előjegyzékben a jegyek állását a ténylegesen talált készletnek megfelelően helyesbíteni kell. A tárgyhóban eladott jegyek értékét az előjegyzékben és az ismétlésben le kell vonni. A le nem vonható jegyek értékét pedig mint várandó számadási jóváírási hiánylatot kell elszámolni. 4.23.3.6. Abban az esetben, ha a pénztárnak a jegyátugrás megállapításakor a tárgyhóban menetjegy bevétele nem volt, mind a tárgyhóban, mind az előző hónapban eladott jegyek értékét a rendezések számadásában különkülön tételként, mint várandó számadási jóváírási hiánylatot kell elszámolni. 4.23.4. Rontott jegyek vizsgálata belföldi közvetlen forgalomban

4.23.2.2. Ha a többletként talált jegy az előző számadási időszakba tartozik, a jegy értékét a pénztárnaplóban kiadásként és bevételként, a rendezések számadásában pedig mentesítésül és terhelésül kell elszámolni. A fölösként talált jegyet a rendezések számadásához kell csatolni és átlós áthúzással, valamint pénztárvizsgálati jellel kiszolgáltatásra alkalmatlanná kell tenni.

4.23.4.1. A rontott jegyeket a helyi forgalmú rontott jegyek vizsgálatára vonatkozó szabályok (7.12. pont) szerint kell ellenőrizni. A rontott jegyek mennyiségét a számadás erre a célra szolgáló rovatába kell bejegyezni.

4.23.2.3. Ha a pénztárkezelőnek ezzel összefüggő befizetett hiánya volt, a visszatérítés engedélyezését írásban kérheti a Pénztárvizsgálati Osztálytól.

4.23.5.1. A menetjegyeknek a számadáson feltüntetett egységárait a jegyeken szereplő egységárakkal, illetve a Személyszállítási Üzletszabályzat V. Részében közölt menetdíjakkal egyeztetni kell.

4.23.5. Az egységárak ellenőrzése belföldi közvetlen forgalomban

686


4.23.5.2. Az egységárban mutatkozó eltérés esetében 7.11. pontban foglaltak szerint kell eljárni. 4.23.6. Terhelés megállapítása, egyeztetése belföldi közvetlen forgalomban 4.23.6.1. A belföldi közvetlen forgalmú menetjegy számadásban az eladott jegyek darabszámát a vételezett, valamint a rontott, továbbá megsemmisítésre beküldött jegyek figyelembevételével kell megállapítani. Ellenőrizni kell a számadási időszakban történt vételezéseket a számadásban és az előjegyzékben. Eltérés esetén a vételezést a megrendelőlevelek alapján helyesbíteni és szükség esetén tárgyaltatni kell. 4.23.6.2. Az eladott jegyek darabszámát be kell szorozni az egységárral és az eredményt a számadásnak a jegyfajtánkkénti terhelés elszámolására szolgáló rovatba kell beírni. 4.23.6.3. A pénztárvizsgáló által megállapított terhelő összegeket be kell hasonlítani az előjegyzékben elszámolt összegekkel. Ezért a pénztárossal össze kell adatni az előjegyzék tárgyhavi elszámolt összegeit. A jegyfajtánkként megállapított összegeknek egyezniük kell az azonos jegyfajta pénztárvizsgálati számadás terhelő összegével. 4.23.6.4. Eltérés esetén a hibát meg kell keresni. Az egyeztetés során megállapított eltéréseket meg kell jelölni és ezek összegét az érintett tételnél fel kell tüntetni az előjegyzékben, illetve összeállításban.

22. szám

4.24. Nemzetközi készjegy számadások vizsgálata 4.24.1. A Nemzetközi készjegy számadások vizsgálatát a belföldi közvetlen forgalmú készjegy számadásokra előírtak értelemszerű alkalmazásával kell végezni. 4.25. Átszámítási számadás vizsgálata 4.25.1. Tételesen ellenőrizni kell a vizsgálat megkezdésének idejéig a számadás „Bizonylat száma” rovatban bejegyzett elszámolási okmányokon feltüntetett és a számadásba bejegyzett összegek azonosságát. 4.25.2. A számadás terhelés részében elszámolt idegen értékek részére pénznemenként külön-külön vezetett rovatokat, valamint a mentesítés rovatban elszámolt forint értékeket össze kell adni. 4.25.3. A számadás forint végösszegének ellenőrzése céljából az idegen értékeket pénznemenként – érvényes árfolyamon – forintra kell átszámítani. (Figyelembe véve az esetleges árfolyam változást is.) Az átszámított forint összeg összevont eredményének – kerekítésből eredő eltérésekkel – egyeznie kell a számadás pénztárvizsgálati összegével. 4.25.4. A számadás felülvizsgálata és összegzése után meg kell győződni arról, hogy a számadásban pénznemként elszámolt idegen értékek a naplóívben bevételként helyesen vannak-e beállítva. 4.26. Reformjegy-számadás vizsgálata

4.23.6.5. A jegyfajtánkként megállapított és egyeztetett terhelő összegeket a pénztárvizsgálati számadáson oldalanként össze kell adni. Ezt követően – oldalösszevonással – meg kell állapítani a számadás terhelő végöszszegét. 4.23.6.6. Eltérés esetén a hibát meg kell keresni. Ebből a célból az előjegyzék tárgyhavi összegeit egyeztetni kell az összeállítás adataival. Ennek megtörténte után az öszszeállítás zárlatonkénti összeadásának helyességét kell ellenőrizni. Az ellenőrzött összeállítás végösszegeit az ismétléssel és a pénztárnaplóval is egyeztetni kell.

4.26.1. A készlet ellenőrzése 4.26.1.1. A reformjegyek készletét a teljes készlet egyidejű megszámolásával kell megállapítani. A talált készletet a számadás zárókészlet bejegyzésére szolgáló rovatba kell bejegyezni. 4.26.1.2. A számadás nyitó készletét az előjegyzék előző havi záró készlete alapján tételesen jegyfajtánkként egyeztetni kell.

4.23.6.7. A megállapított eltéréseket „+”, „-” megjelöléssel fel kell tüntetni az előjegyzékben, illetve összeállításban a megfelelő tételnél.

4.26.1.3. Helytelen nyitó készlet esetén a pénztárvizsgálónak a nyitókészletet helyesbítenie kell, ha ez a helyszínen rendelkezésre álló adatokból kétséget kizáró módon elvégezhető. A készlet helyesbítéséről a bevételellenőrző szervet értesíteni kell.

4.23.6.8. Az ismétlésbe beállított pénztári zárlati bevételek végösszegének – a megállapított különbözetek figyelembe vételével – egyeznie kell a vizsgálat során megállapított havi terhelés végösszegével.

4.26.1.4. A bevételezések ellenőrzését a megrendelőlevelek alapján kell végrehajtani. 4.26.1.5. A rontott (megsemmisítésre küldött) jegyek ellenőrzését a 7.12. pont értelemszerű alkalmazásával kell végrehajtani. Az elvágott és rontottként kezelt reformjegyeket a pénztárkezelővel össze kell ragasztatni.

22. szám


Rontottként csak akkor fogadhatók el, – figyelembe véve a díjövezetek folyamatosságát – ha a vizsgált pénztár birtokába és a számadási időszakba tartoznak, a menetjegy és ellenőrzőszelvény sorszáma azonos. 4.26.1.6. A reformjegyek eladott darabszámának megállapítását a bárcajegyekhez hasonlóan kell végezni. Az így kapott mennyiségnek egyeznie kell a vonatkozó jegyfajta ellenőrzőszelvényeinek darabszámával. 4.26.1.7. A reformjegyek ellenőrzőszelvényeit jegyfajtánkként és kilométer övezetenként növekvő sorrendbe rendezni kell. A csoportosított ellenőrzőszelvényeket a számadás „Részletezés” hasábjaiba a rovatoknak megfelelően be kell vezetni. Az egységár és darabszám szorzatából meg kell állapítani a kilométer övezetenkénti terhelési összegeket. A részletezés vonatkozó rovatában az eladott jegyek darabszámát, valamint a terhelési részösszegeket össze kell adni. Ezt az összeget egyeztetni kell az előjegyzék fajtánkkénti terhelő összegével. Ezért a pénztárost utasítani kell, hogy az előjegyzékben a vizsgálat időpontjáig (ceruzával) adja össze a terhelő részösszegeket. 4.26.1.8. Eltérés esetén az érintett jegyfajtánál az ellenőrzőszelvények alapján vizsgálni kell, hogy a pénztáros a pénztári zárlati terhelő összegeket helyesen állapította-e meg. A terhelő összeget az ellenőrzőszelvények részletezéséből a reformjegy-számadás terhelés hasábjába csak az egyeztetés megtörténte után szabad bevezetni. A reformjegy-számadás terhelés rovatát az egyeztetés megtörténte után össze kell adni. A számadás terhelés végösszegének egyeznie kell az ismétlés reformjegy rovatának – az eltérésekkel korrigált – végösszegével. 4.26.1.9. További eltérés esetén az ismétlés zárlati öszszegeit az összeállítással kell egyeztetni. Ezt követően az összeállítás összeadásának helyességét kell ellenőrizni. 4.26.1.10. Abban az esetben, ha az eltérés továbbra is fennáll, az előjegyzék összegeit kell egyeztetni az összeállítással. 4.26.1.11. Az egyeztetés során talált eltérést „+”, vagy „-” megjelöléssel fel kell tüntetni és az ismétlésből előjelétől függően le kell vonni, vagy hozzá kell adni. Az eltéréseket a zárlati eltérések számadásába történő elszámolás végett a pénztárnaplóban ki kell jegyezni. 4.26.2. Fölös- és hiányzó reformjegyek elszámolása 4.26.2.1. Ha a készletfelvétel során megállapított darabszám több, mint a számadás nyitó készleti mennyisége és a tárgyhónapban jegyfogyás nem volt, szükség esetén az előző pénztárvizsgálatig visszamenőleg kell vizsgálni az eltérés okát.

687

4.26.2.2. Olyan esetben, amikor a pénztárvizsgáló valamely jegyfajtából több ellenőrzőszelvényt talál mint a vizsgálat hónapjában a számadás szerint fogyott mennyiség, az alábbiak szerint kell eljárni: − Amennyiben a fölösként talált szelvényeken levő bélyegzőlenyomat alapján megállapítható, hogy azok valamely előző havi számadási anyagból maradtak vissza, a kérdéses szelvényt írásbeli elismertetés mellett át kell adni a bevételellenőrző szervnek. − Abban az esetben, ha a szelvények a tárgyhavi bélyegzővel vannak ellátva, a fölösként talált ellenőrzőszelvények darabszámával a nyitó készletet meg kell emelni és a szelvények értékével a pénztárt meg kell terhelni. A nyitó készlet megváltoztatásáról értesíteni kell a bevételellenőrző szervet. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az ellenőrző szelvények bélyegzővel nincsenek ellátva, vagy azokon az időszakot megállapítani nem lehet. 4.26.2.3. Hiányzó ellenőrző szelvények esetén a reformjegy legmagasabb értékével kell a pénztárt megterhelni. 4.26.2.4. Kétszer elvágott és összeragasztott ellenőrző szelvényeket minden esetben a magasabb egységárral kell elszámolni. 4.27. Elektronikus Helybiztosító Berendezés (EPA) bevételeinek vizsgálata 4.27.1. A készlet ellenőrzése 4.27.1.1. A TCV elektronikus helyjegyek és menetjegyek készletének nyilvántartása űrjegyszámadáson történik. A nyitó készlet ellenőrzését a szigorúan elszámolandó nyomtatványokra előírtak szerint kell végezni. 4.27.1.2. Az elektronikus helybiztosítási számadás ellenőrzéséhez a pénztárkezelővel ki kell nyomtattatni az EPA gép záró bevétel összesítőjét. A pénztárkezelőnek a záró bevétel összesítőre kéziratilag rá kell vezetni a bevétel összesítőhöz tartozó elektronikus helyjegy felhasználást (tól-ig). 4.27.1.3. A pénztárvizsgálat során a számadás záró bevétel összesítő rovatában a pénztárkezelő által feltüntetett terhelő összegeket egyeztetni kell a záró bevétel összesítők terhelő összegeivel. Az egyeztetést követően a számadást le kell zárni és a terhelő összegeket összegezni kell. Az így kiszámított terhelő összegnek meg kell egyeznie a pénztárkezelő által a számadás pénztári zárlat rovatába bejegyezett terheléseinek összegével. A záró bevétel összesítő rovat végösszegét a számadási zárlatban terhelésül kell elszámolni.

688


4.27.1.4 A bevétel megállapításához az EPA bevételösszesítőn szereplő forgalom összegéből le kell vonni a költségmentes oszlopban szereplő összeget, így kapjuk meg a bevételt. 4.27.1.5. Az egyeztetések megtörténtének bizonyítékául az egyeztetett tételeket be kell vonalazni, a számadást „Pv” jellel kell ellátni. 4.27.1.6. Szolgálati utazáshoz helybiztosítást csak a Személyszállítási Üzletág által felhatalmazott szolgálati hely végezhet. A pénztárkezelő a helyjegyet a szolgálati kóddal díjmentesen a terminálról kéri le. A lekért helyjegyek összege vagy díjmentesen, vagy a kiszolgálási díj terheléseként a záró bevétel összesítőn szerepel. Amenynyiben az EPA rendszer a szolgálati utazáshoz teljes árral adja ki a helyet, a pénztárkezelő TCV többcélú helyjegyet állít ki. Az ilyen TCV többcélú jegyen „service” bejegyzés található. A TCV többcélú helyjegy az űrjegyszámadáson összeg nélkül kerül elszámolásra. A számadás mellékletét képező TCV többcélú helyjegy tőlapjához ebben az esetben a pénztárkezelő az elektronikus helyjegy példányt csatolja. Az elektronikus helyjegy tőlapja az elektronikus helyjegy számadás melléklete. A pénztárvizsgáló a lekért szolgálati utazás helyjegyeit szúrópróba-szerűen köteles ellenőrizni a „Jegyigénylés szolgálati utazáshoz” nyomtatvány adataival. 4.27.1.7. Más pénztár részére kijelölt elszámolási billentyűvel, tévedésből történő helylekérés esetén a P. 5. sz. Utasításban előírtak szerint kell eljárni. 4.28. Hitelezett bárcajegyek készletének vizsgálata 4.28.1. A hitelezett bárcajegyek kis- és nagykészletét egyidejűleg kell megszámolni a bárcajegyekre előírtak szerint. 4.28.2. A „Hitelezési jegyzék”-en a hitelokmányok bevont pénztári szelvényei alapján tételesen ellenőrizni kell a kimutatásba bejegyzett adatokat és az utas számot. Valamennyi tétel ellenőrzésének megtörténte után a kimutatás utas szám hasábját összegezni kell. 4.28.3. A lezárt hitelezési jegyzék utas szám végöszszegének és a pénztárvizsgálati készlet darabszám együttes mennyiségének egyeznie kell a hitelezési jegyzék készlet-nyilvántartási része tárgyhavi nyitókészleti darabszámával. A nyitókészletet az előző havi hitelezési jegyzék-másolat készlet-nyilvántartási része zárókészletével és az előjegyzék előző havi maradványával egyeztetni kell. 4.28.4. Eltérés esetén a készlet-nyilvántartás nyitó készletét az alábbiak szerint kell módosítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a pénztár készletéből hitelezett bárcajegyek hiányoznak, a nyitó készleti darabszámot be

22. szám

kell karikázni és csökkenteni kell a hiányzó jegyek menynyiségével. A módosított nyitókészleti darabszám alatt külön tételként fel kell tüntetni a hiányzó jegyek mennyiségét „Hiányzó” bejegyzéssel. Ezzel egyidejűleg a hiányzó bárcajegyek mennyiségét – a P. 5. sz. Utasításban meghatározott egységáron – űrjegyen el kell számolni és a pénztár terhére rendezni. Az űrjegy „Menetjegy” példányát az űrjegy számadáshoz, a „Tőlap” példányt tartósan a vonatkozó hitelezési jegyzékhez kell csatolni. A készlet-nyilvántartás nyitó készlet rovatába a „Hiányzó” bejegyzés mellett be kell írni az űrjegy sorozat- és sorszámát. Az űrjegy „Ellenőrző-lap”-ját meg kell küldeni a bevételellenőrző szervnek. 4.28.5. Abban az esetben, ha a pénztárvizsgáló több hitelezett bárcajegyet talált, mint a hitelezési jegyzék szerint a vizsgálat hónapjában fogyott és a készletfelvételi darabszám együttes mennyisége, a készlet-nyilvántartás nyitó készleti darabszámát be kell karikázni és a megállapított fölös jegyek mennyiségével a nyitó készleti darabszámot meg kell emelni. A készlet-nyilvántartásra „Pénztárvizsgálat során megállapított többlet” bejegyzést kell tenni. 4.29. Űrjegy-számadások vizsgálata 4.29.1. Az űrjegyek készletfelvételét, felhasználását és a felhasználatlan készletet a 4.4., 4.5. pontban előírtak szerint kell vizsgálni az alábbiak figyelembevételével. 4.29.2. A számadáson összeg nélkül „GYSEV” megjelöléssel beállított űrjegyek elszámolását az erre a célra felfektetett belföldi közvetlen megjelölésű űrjegy-számadáson kell ellenőrizni. 4.29.3. A belföldi közvetlen-, a TCV forgalmú űrjegyek készletfelvételét, a felhasznált és a felhasználatlan készlet ellenőrzését, valamint a vonatkozó űrjegy-számadást az 4.4., 4.5. pontban előírt szabályok szerint kell vizsgálni. 4.29.4. Amennyiben a vizsgálatkor a tárgyhavi nyitó készleti adatokat tartalmazó készletjelentés áll rendelkezésre, annak kódszámonkénti nyitó készletét (felhasználás rész, jegyfajta, sorozat, sorszám-tól) egyeztetni kell a pénztáros által jegyfajtánkként készített űrjegy számadás-másolatok maradvány adataival. 4.29.5. Ha a vizsgálat során az előző havi nyitókészlet adatokat tartalmazó készletjelentés található a pénztárban, a nyitókészlet adatok egyeztetését a fentieken túl a tárgyhónapot megelőző második hónapig visszamenőleg kell elvégezni. 4.29.6. Abban az esetben, ha a készletjelentés „Felhasználás” rész valamely rovatában a számítógép helytelen adatot ír ki (jegyfajta, sorozat, sorszám-tól) azt a tételt

22. szám


be kell karikázni. A helyes adatot a bekarikázott tétel fölé kell beírni. 4.29.7. A készletjelentés Felhasználás rész „Sorszámig” rovatát pénztárvizsgálatkor üresen kell hagyni. Kivétel ez alól az esetleges készlettörés, vagy új vételezés, ha abból a vizsgálat kezdetétig fogyás volt. 4.29.8. Az előző havi eltérés összegét a rendezések számadásában várandó számadási hiánylatként elszámolni nem szabad, azt a pénztár kezelője – az utasításban előírt módon és időben – igazoló jelentésben tartozik megigazolni. Az eltérést a bevételellenőrző szerv hiánylattal rendezi. Fentieken kívül a vizsgálatkor megállapított űrjegy készlet első fel nem használt (legalacsonyabb) sorszámát a készletjelentés Vételezés rész „Sorszámtól” rovatába be kell írni az azonos jegyfajtához. Ugyanitt a „Sorszámig” rovatba pedig a pénztár készletében levő űrjegy legmagasabb sorszámát is be kell jegyezni. Egyidejűleg a készletjelentésen a „VÉTELEZÉS” szót át kell húzni és helyette „PV maradvány” megnevezést kell beírni. A „Pénztárvizsgálat” rovatba a felülvizsgált űrjegy számadások pénztárvizsgálati terhelő összegeit kell jegyfajtánkként bejegyezni.

689

zések számadásában terhelésül, vagy mentesítésül – „Várandó számadási hiánylat” tárgymegjelöléssel – el kell számolni. Egyidejűleg az elszámolt összeget a pénztárvizsgálati pénztári zárlatkor a pénztárnaplóban bevételként, vagy kiadásként naplózni kell. A pénztárkezelőt pedig utasítani kell, hogy a P. 5. sz. Utasítás 55.4 pontjában előírt jelentést készítse el és a bevételellenőrző szervnek terjessze fel. 4.30.4. A vizsgálat alkalmával meg kell győződni arról, hogy abban a pénztári zárlatban, amikor a kérdéses igénylést elszámolta, a pénztárkezelőnek volt-e pénztári zárlati eltérése. Amennyiben volt utasításszerűen elszámolt eltérése és a vizsgálat eredményével összefüggésbe hozható, a vizsgálat befejezése után ezt rendezni lehet. 4.30.5. Abban az esetben, ha az eltérés a vonatkozó pénztári zárlatban nem mutatkozott, annak okát az öszszeg nagyságától függően vizsgálni és szükség esetén tárgyalni kell. 4.30.6. A készpénzfizetéssel kiegyenlített menetjegy igényléseket a 7.28.1. – 7.28.5. pontokban előírtak értelemszerű alkalmazásával kell felülvizsgálni.

4.30. Menetjegy igénylések vizsgálata 4.30.1. A pénztárvizsgáló a vizsgált időszakban köteles felülvizsgálni a „Menetjegyigénylés”-ek állomási példányait, akár készpénzért, akár központi elszámolással történt a menetjegyek kiszolgáltatása a menetjegyigénylés alapján. 4.30.2. A vizsgálat időszakára vonatkozó valamennyi központi elszámolású menetjegyigénylést (számszerűség helyessége, egységár, szorzás, összeadás, stb.) tételesen ellenőrizni kell. Az ellenőrzött menetjegy igénylések végösszegeit egyeztetni kell a kezelőpénztári beszolgáltatások ismétlése vonatkozó összegeivel. Központi számadással történt beszolgáltatás esetén a központi számadással kell tételesen egyeztetni és a számadást összeadni. A központi számadás végösszegét pedig a beszolgáltatások ismétlése vonatkozó összegével kell behasonlítani. A menetjegyigénylések jegy-kiszolgáltatási keletbélyegző időadatai és a beszolgáltatási időpont összehasonlításával vizsgálni kell azt is, hogy a pénztár a jegyigénylések vonatkozó példányait a beszolgáltatásra előírt időben beszolgáltatta-e a számadópénztárnak. Az esetleges késedelmes beszolgáltatást a cselekmény súlyához mérten tárgyalni kell. 4.30.3. A vizsgálat során megállapított eltérések öszszegeit az igénylés, illetve központi számadás vonatkozó tételénél „+”, illetve „-”megjelöléssel fel kell tüntetni. A megállapított különbözeteket (több tétel elszámolása esetén a különbözetek igénylésenként egyenlegét) a P. 5. sz. Utasításban előírt adatok figyelembevételével – a rende-

4.31 Igazolás, Kifizetési bizonylat, Elismervény minőségi szolgáltatás hiányáról nyomtatványok készletének ellenőrzése 4.31.1. Az Igazolás, a Kifizetési bizonylat, Elismervény minőségi szolgáltatás hiányáról, valamint hologramos bélyeg bevételezésének ellenőrzését, a tárgyhavi készlet felhasználását, valamint a készlet ellenőrzését a 4.4., 4.5. pontokban a szigorúan elszámolandó nyomtatványokra előírt szabályok szerint kell végezni. 4.32. ÖNÁLLÓ ELSZÁMOLÁSRA BE NEM RENDEZETT MEGÁLLÓHELYEK ÉS SZERZŐDÉSES JEGYKIADÓK JEGYELLÁTMÁNYÁNAK VIZSGÁLATA 4.32.1. A vizsgálat megkezdése és lefolytatása 4.32.1.1. Az önálló elszámolásra be nem rendezett megállóhelyek és szerződéses jegykiadók jegyellátmányának vizsgálatát a 3.17., 3.18. pontokban előírtak értelemszerű alkalmazásával kell megkezdeni. 4.32.1.2. Magánpénz előfordulása esetén – annak öszszegét – a megállóhelyi lelet észrevételek rovatában elő kell jegyezni. 4.32.1.3. A készpénzfelvételt a 4.1. pont előírásai alapján, a következők figyelembevételével kell végezni.

690


4.32.1.4. A pénztárvizsgálónak a megállóhelyi lelet hátoldalán az erre szolgáló előnyomtatott rovatok felhasználásával, a kezelőnek pedig a pénztári leleten kell a készpénz címletenkénti részletezését elvégezni, összegezni és aláírni. 4.32.1.5. A készpénzfelvétel után fel kell szólítani a kezelőt, hogy nyilatkozzék arra vonatkozóan, van-e olyan vételezése, amelyet a felettes jegypénztár – készlet hiányában – nem tudott kiegészíteni. A felettes jegypénztár által ki nem szolgáltatott menetjegyek értékét, a vonatkozó vételezési előjegyzék sorszámának feltüntetésével, a lelet észrevételek rovatába be kell jegyezni. 4.32.1.6. Az összeg helyességét és azonosságát a felettes pénztár által kiállított és kiadott űrjegy tőlapjával be kell hasonlítani. 4.32.1.7. Abban az esetben, ha a kezelő nem személyesen végzi a vételezést és a vizsgálat kezdetéig a vételezendő jegy még nem érkezett ki a felettes jegypénztárból – a vételezésre beküldött készpénz összegét – a lelet észrevételek rovatában függő tételként fel kell venni. 4.32.1.8. Ezzel egyidejűleg a felettes jegypénztár kezelőjével, telefonon egyeztetni kell a kezelő szóbeli nyilatkozata alapján függő tételként kezelt összeg azonosságát.

22. szám

4.32.2.5. A fenti műveletek végrehajtása után meg kell állapítani a megállóhely készletében talált menetjegyek, elárusítható nyomtatványok darabszámát. 4.32.2.6. A megszámolt egy-egy jegyfajta, elárusítható nyomtatvány mennyiségét be kell vezetni a lelet „vizsgálatkor talált készlet” rovatába. 4.32.2.7. A készletfelvétel alkalmával fokozott figyelemmel kell kísérni és meg kell követelni, hogy a vizsgált megállóhelyi pénztár készletében lévő bárcajegyeken (beleértve az esetleges tanuló havijegyeket, dogozók félhavi- és havijegyeket is) a megállóhelyi pénztár egyesített pénztárszám bélyegzője rajta legyen. A le nem bélyegzett jegyek lebélyegzését a vizsgálat befejezéséig pótoltatni kell. 4.32.2.8. A megállóhely kezelője utólagos felszólamlásának megelőzése érdekében meg kell követelni, hogy a kezelő a lelet készletadatai helyességéről személyesen győződjék meg, az ott rögzített darabszámok és a készlet összehasonlításával. 4.32.2.9. Eltérés esetén annak okát vizsgálni és a téves készlet adatokat helyesbíteni kell. Valamennyi tétel leegyeztetése után, az egyeztetés tényét a kezelővel – a lelet „összesen” rovat előtti sorában – „készletfelvétel egyezik” záradékkal és aláírással el kell ismertetni. 4.32.3. Terhelés megállapítása

4.32.1.9. Ha a vizsgálat befejezése előtt a vételezés kiérkezik a megállóhelyre – a vételezési jegyzék alapján – meg kell győződni a függő tételként felvett összeg helyességéről. Ellenkező esetben, a vizsgálat befejezése után, az összeg azonosságát, a vételezési előjegyzék felettes jegypénztári példánya alapján kell ellenőrizni. 4.32.2. Készletfelvétel megállóhelyi jegyellátmány vizsgálatánál 4.32.2.1. Menetjegyek, elárusítható nyomtatványok eladásából eredő bevételek pénztárvizsgálati eredményének megállapítása a „Megállóhelyi lelet”-en történik. 4.32.2.2. A leletnek erre rendelt rovataiba a jegyellátmány megszabásában szereplő menetjegyek kódszámát és darabszámát kell bejegyezni. 4.32.2.3. Ha a megállóhely elárusítható nyomtatvány ellátmánnyal is rendelkezik – a menetjegyek felsorolása után – az elárusítható nyomtatványokra vonatkozó megszabás adatait kell bevezetni. Erre a célra a lelet rovatait értelemszerűen kell felhasználni. 4.32.2.4. Az elárusítható nyomtatványokra vonatkozó megszabás adatait, a vonatkozó ellenlevelek alapján kell ellenőrizni.

4.32.3.1. A lelet megszabás szerinti darabszáma és a vizsgálat készletfelvételi darabszáma összehasonlításával kódszámonként, illetve fajtánként meg kell állapítani a megszabással szemben talált „több”, vagy „kevesebb” mennyiség darabszámát. Az így megállapított több, kevesebb darabszámot az egységárral be kell szorozni. A jegyek értékét a rovatoknak megfelelően a „többlet menetjegy értéke”, illetve „hiányzó menetjegy értéke” rovatába kell bejegyezni. Ezt követően valamennyi jegyfajta, és elárusítható nyomtatványféleség kiértékelése után a többlet és hiányzó menetjegyek értéke rovatot össze kell adni. 4.32.3.2. Ennek megtörténte után a vételezési előjegyzék megállóhelyi példánya alapján meg kell állapítani a poggyászvevények készletét. Vizsgálni kell, hogy a felhasznált példányok tőlapjait a vételezések során a vételezési előjegyzék alapján a felettes jegypénztárnak beküldte-e. A még le nem számolt, felhasznált poggyászvevények tőlapjait – sorszámuk emelkedő sorrendjében – az elszámolt összegekkel be kell vezetni a lelet „poggyász bevétel” rovatába és összegezni kell. 4.32.3.3. Ellenőrizni kell, hogy a felhasználatlan készlet minden példánya hiánytalanul megvan-e. Hiányzó poggyászvevény esetén az utasítás előírásai szerint kell eljárni.

22. szám


4.32.3.4. A felhasználatlan készlet sorozat, legalacsonyabb és legmagasabb sorszámát, a leletre a célra rendszeresített rovatába fel kell tüntetni. A felhasználatlan készlet legelső tőlapját pénztárvizsgálati jellel kell ellátni. 4.32.3.5. A poggyászvevények megállóhelyi készletének helyességét – a felhasznált és felhasználatlan készlet figyelembevételével – a felettes pénztár által vezetett megállóhelyi poggyászfeladási számadás alapján kell ellenőrizni. 4.32.3.6. A vételezési előjegyzék alapján vizsgálni kell, hogy a kezelő a jegykészletét 5.000,- Ft értékű fogyás esetén, de legalább hetenként két esetben kiegészítie. A megállapított hiányosságokat és szabálytalanságokat a lelet észrevételek rovatába fel kell jegyezni és szükség esetén tárgyaltatni. 4.32.4. Pénztárvizsgálati eredmény megállapítása

691

az „értéke” rovatba pedig a pénztárvizsgálati fölös összegét kell beírni, amit pénztárvizsgálati záradékkal kell igazolni. 4.32.5.5. Ha a megállóhely kezelője a pénztárvizsgálat kezdetekor jelentette, hogy a pénztárban magánpénze is van, annak összegét a pénztárvizsgálati fölös erejéig a pénztárvizsgáló visszatérítheti. A visszatérített összeg átvételét a megállóhely kezelőjével a lelet észrevételek rovatában el kell ismertetni. A visszatérített összegen felül, esetleges vizsgálati fölöst, a fentiek szerint kell a felettes jegypénztárnál történő befizetésre előjegyezni. 4.32.5.6.A pénztárvizsgálati eredmény megállapítására és az esetleges különbözet rendezésére vonatkozó záradékolás után a megállóhelyi leletet a pénztárvizsgálónak és megállóhely kezelőjének alá kell írnia. 4.32.6. Szabálytalanságok tárgyalása

4.32.4.1. A pénztárvizsgálati eredményt – a megállóhelyi lelet „Összeállítás” rovatában – az alábbiak szerint kell megállapítani. − Terhelésül kell elszámolni a hiányzó menetjegyek értékét, a poggyász bevételeket. − Mentesítésül számolandó el pénztárvizsgálati készpénz felettes jegypénztár által – a megállóhely vételezése esetén – a kiszolgáltatni nem tudott menetjegyek értéke, többlet menetjegyek értéke, vételezésre beküldött készpénz összege ki nem érkezett vételezés esetén, rontott jegyek értéke.

4.32.6.1. A pénztárvizsgálat során megállapított, a P. 5. sz. Utasítás 90.4 pontjában meghatározott, vagy azt meghaladó, illetve kisebb összegű hiány esetén is, ha az a pénztárkezelési utasítás rendelkezéseinek felelősségre vonást igénylő megszegéséből következett be a 5.1. pontban szabályozott módon kell eljárni.

4.32.4.2. Valamennyi tétel bevezetése után össze kell adni a terhelés és mentesítés rovatokat. E két rovat összegeinek egybevetése alapján meg kell állapítani azok egyenlegét. A különbözetet, mint hiányt, vagy fölöst a lelet vonatkozó rovatában fel kell tüntetni.

4.33.1.1. A helyi-, belföldi közvetlen forgalmú pogygyászvevények, valamint TCV kerékpárjegy készletfelvételét, felhasználását, a felhasználatlan készletet és a vonatkozó számadásokat a 4.4., 4.5. pontok szabályai szerint kell felülvizsgálni.

4.32.5. Az eltérések rendezése 4.32.5.1. A hiányt készpénzzel, vagy hivatalos elismervénnyel a kezelővel rendeztetni kell. 4.32.5.2. A vizsgálat alkalmával kiállított hivatalos elismervényre vonatkozó adatokat, a beszállítás megtörténtének ellenőrzése céljából, a lelet észrevételek rovatába fel kell jegyezni. 4.32.5.3. Fölös esetén a kezelőt utasítani kell, hogy annak összegét, a jegyellátmány legközelebbi kiegészítése alkalmával a felettes jegypénztárba fizesse be. 4.32.5.4. A befizetés biztosítása értekében a pénztárvizsgálónak a vételezési előjegyzék soron következő lapjának első sorába – a „Vételezni szándékolt jegy megnevezése” rovatba – „Pénztárvizsgálati fölös” bejegyzést,

4.33. POGGYÁSZ ELSZÁMOLÁSOK VIZSGÁLATA 4.33.1. A vizsgálandó számadások

4.34. RUHATÁRI ELSZÁMOLÁSOK VIZSGÁLATA 4.34.1. A vizsgálat megkezdése 4.34.1.1. A készpénz felvétel során, ha a pénztár poggyászmegőrző automatát is kezel, a számláló szerkezet pénztartályai készpénz összegét is meg kell állapítani. 4.34.2. Ruhatári jegyszámadás vizsgálata 4.34.2.1. A ruhatári jegyek készletét a teljes jegykészlet egyidejű megszámlálásával kell megállapítani. A készletfelvételi adatokat a ruhatári jegyszámadás zárókészlet bejegyzésére szolgáló rovatba kell bejegyezni.

692


22. szám

4.34.2.2. A pénztárkezelővel történt egyeztetés után a számadás nyitókészletét le kell egyeztetni az előjegyzék előző havi záró készletével. Az esetleges eltéréseket a reformjegyekre előírt (7.23., 7.24. pont) szabályok szerint kell rendezni. A vételezések maradéktalan végrehajtását a megrendelőlevelek alapján kell ellenőrizni a megrendelőlevelek vizsgálatára előírt szabályok (4.11. pont) szerint.

4.35.2.5. Az utánfizetési űrjegy számadásban ellenőrizni kell a felhasznált sorszámok folyamatosságát és azt, hogy a tőlapok keltének megfelelő időszakban történt-e az elszámolás a számadásban. Ennek elvégzése után a számadás terhelés rovatát összegezni kell. Valamely tétel helytelen számadásba állítása esetén, a helytelen összeget a 4.6. pontban foglalt szabályok szerint kell rendezni.

4.34.2.3. A terhelés megállapítását és egyeztetését a reformjegyekre előírtaknak (7.23., 7.24. pont) megfelelően kell végezni és az esetleges eltéréseket rendezni.

4.35.2.6. A lezárt utánfizetési űrjegy-számadásokról – zárlatív nyomtatványon – összevonást kell készíteni. Az összevonásnak az alábbi rovatokat kell tartalmaznia: − jegyvizsgáló neve, − a jegyvizsgálónál lévő készlet sorozat-, legalacsonyabb és legmagasabb sorszáma, − terhelés összesen.

4.34.3. Készletkimutatás ellenőrzése 4.34.3.1. A készletkimutatáson vizsgálni kell a letétjegyek készletének helyességét, vételezések megtörténtét. A nyitókészletet az előző havi készletkimutatás másolata alapján, a vételezéseket pedig a megrendelőlevelek ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések szerint (4.11. pont) kell vizsgálni. Az eltéréseket rendezni és szükség esetén tárgyaltatni kell. 4.35. UTÁNFIZETÉSI ELSZÁMOLÁSOK VIZSGÁLATA 4.35.1. A vizsgálat megkezdése 4.35.1.1. A készpénzfelvétellel egyidejűleg, a jegyvizsgálók pénzátadási könyvét, valamint a pénztárban vezetett főnyilvántartásokat az utolsó bejegyzett tétel alatt alá kell húzni és alatta pénztárvizsgálati jelet kell tenni. 4.35.2. Utánfizetési főnyilvántartás és utánfizetési űrjegy-számadás vizsgálata 4.35.2.1. Az utánfizetési bizonylatok készletét az utánfizetési főnyilvántartás alapján kell ellenőrizni az előző havi zárókészlet, a vételezések és a jegyvizsgálóknak kiszolgáltatott utánfizetési bizonylatok figyelembevételével. 4.35.2.2. A vizsgálat során egyeztetni kell az utánfizetési főnyilvántartás és az utánfizetési űrjegy-számadások hó elejei készletét az előző havi zárókészletekkel. Az ellenőrzés igazolásául a főnyilvántartási és a vonatkozó számadás másolatokat láttamozni kell. 4.35.2.3. Az utánfizetési űrjegy számadások vételezési adatait a főnyilvántartással kell egyeztetni. 4.35.2.4. A zárólappal ellátott tömböket, tömbök szerint, az esetleges felbontott tömböket pedig lapok szerint meg kell számolni. Az ellenőrzés során minden egyes sorozat kezdő tömbjének tőlapját pénztárvizsgálati jellel kell ellátni.

4.35.2.7. Az összevonás rovatait valamennyi tétel (jegyvizsgáló) bevezetése után összegezni kell. 4.35.2.8. A pénztárvizsgálati összevonás így megállapított végösszegének egyeznie kell az ismétlés azonos tárgymegjelöléssel vezetett bevételével. 4.35.2.9. Eltérés esetén a jegyvizsgálók pénzátadási könyve vonatkozó rovatainak végösszegét az ismétlés pénztári zárlati összegeivel egyeztetni kell. 4.35.2.10. Azokra a pénztári zárlatokra vonatkozóan, amelyeknél a két összeg nem egyezik, az utánfizetési űrjegy számadások pénztári zárlati összegeit be kell hasonlítani az összeállításba bejegyzett összegekkel. 4.35.2.11. Ezt követően az összeállításban a pénztári zárlatonkénti összegek összeadását kell ellenőrizni. 4.35.2.12. További eltérés esetén az összeállítás pénztári zárlati összegét kell behasonlítani az ismétlés pénztári zárlati összegével. 4.35.2.13. Ha ezek végrehajtása után még mindig mutatkozik eltérés, az egyeztetést a pénztár valamennyi zárlatára vonatkozóan el kell végezni. 4.35.2.14. A megállapított különbözeteket a zárlati eltérések számadásába történő bedolgozás céljából a pénztárnaplóban ki kell gyűjteni. Ezt követően az eltérések egyenlegét – előjelének megfelelően – az ismétlés végöszszegéhez hozzá kell adni, illetve abból le kell vonni. 4.35.2.15. Vizsgálni kell – jegyvizsgálónként – a jegyvizsgálók pénzátadási könyve, illetve leszámolási jegyzék alapján azt, hogy a jegyvizsgáló által az abba bejegyzett utolsó űrjegy bevétel a vonatkozó utánfizetési űrjegy-számadásban el van-e számolva. Az esetleges szabálytalanságot tárgyaltatni kell.

22. szám


4.35.3. Utánfizetési bizonylatok vizsgálata az utánfizetési főnyilvántartás alapján 4.35.3.1. A P. 5. sz. Utasításban felsorolt utánfizetési készletek jegyvizsgálóknak történő kiadását az utánfizetési űrjegyek készletének vizsgálatára vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával kell ellenőrizni. 4.35.4. Mobil Jegykiadó Rendszerben üzemelő pénztárak ellenőrzése 4.35.4.1. A Mobil Jegykiadó Rendszerrel (továbbiakban MJR) működő pénztárak sajátos számadásait az alábbiak szerint kell ellenőrizni. 4.35.4.2. A pénztárkezelőt a leleten írásban nyilatkoztatni kell, hogy van-e dokkolatlan jegykiadó gép és rögzítetlen utánfizetési űrjegy. Amennyiben van, a dokkolást, rögzítést a pénztárkezelővel el kell végeztetni. 4.35.4.3. A PC-ből le kell kérni Bevételösszesítőt. Amennyiben a géppel kiadott jegyeken kívül utánfizetési űrjegy bevétel is szerepel rajta, jegyvizsgálónként (egyben jegykiadó gépenként) le kell kérni az „Utánfizetési űrjegy számadás”-t, mely tételesen tartalmazza a tárgyhóban utánfizetési űrjegyen elszámolt tételeket. Ellenőrizni kell az űrjegyek folyamatos felhasználását. Ellenőrizni kell, hogy az előző hó „Napló maradvány-összesítő” „Maradvány” oszlopában szereplő zárókészlet –tól sorszáma megegyezik-e a tárgyhónap első felhasznált űrjegy sorszámával. 4.35.4.4. Egyeztetni kell a számadással a tőlapok sorozat- és sorszámát, valamint az elszámolt összegeket. 4.35.4.5. A „Rontott” utánfizetési űrjegyeknél ellenőrizni kell, hogy a rontott jegy mindkét példánya meg van-e. 4.35.4.6. Hitelezett jegy elszámolása esetén a számadáson a „Hitelezett” oszlopban szerepel a bevont hitelezett szelvényen elszámolt díjszabási ár összege. A hitelezett jegyek ellenőrzésénél a PC-ből ki kell kérni a „Hitelezett jegy mintaszám listá”-t és ezen a listán ellenőrizni kell jegyvizsgálónként, hogy milyen sorszámú űrjegyen került elszámolásra a hitelezett jegy, illetve a hitelezett jegy szelvényszámát is. 4.35.4.7. Az utánfizetési űrjegy számadás tételes ellenőrzése után jegyvizsgálónként egyeztetni kell a PC-ből lekért „Bevételösszesítő”-n szereplő adatokat az „Utánfizetési űrjegy összesen” oszlop adataival. Ennek összegzése után állapítható meg az összes utánfizetési űrjegy bevétel. 4.35.4.8. Ezt követően ellenőrizni kell a jegyvizsgálóknál számadás szerint található űrjegy készletet. Ennek

693

érdekében a PC-ből ki kell kérni a „Napló maradvány összesítőjé”-t amelyen jegyvizsgálónként szerepel a még készletben lévő űrjegyek sorozat-, és sorszáma. 4.35.4.9. A jegyvizsgálókról kimutatást kell készíteni és a vizsgálat időtartama alatt leszámolásra jelentkező jegyvizsgálók készletét a pénztárvizsgálónak, azt követően leszámolásra jelentkező jegyvizsgálók készletét a pénztárkezelőnek ellenőriznie kell. Valamennyi jegyvizsgáló ellenőrzése után a kimutatást meg kell küldeni a Pénztárvizsgálati Osztálynak. A vizsgálatot végző pénztárvizsgálónak a kimutatást egyeztetni kell a „Naplómaradvány összesítőjé”-vel. Amennyiben a „Napló maradvány összesítőjé”-n szereplő készlet nem egyezik meg a pénztárkezelő által küldött kimutatással az esetet vizsgálni kell. 4.35.5. A Mobil jegykiadó gép bevételének vizsgálata 4.35.5.1. A Mobil jegykiadó gépek bevételeinek ellenőrzéséhez le kell kérni a PC-ből a „Gépi jegyszámadás”-t minden jegyvizsgálóról. A számadáson a nyitó-záró bevételösszesítő adatait kell ellenőrizni. Ellenőrizni kell, hogy az előző havi zárás „záró gépbruttó” összege megegyezik-e a tárgyhavi első nyitó bevételösszesítőn szereplő „gépbruttó” összegével. A továbbiakban is ellenőrizni kell, hogy a „záró gépbruttó” összege megegyezike a következő „nyitó gépbruttó” összegével. Ezzel egyidőben az előző havi gépi jegyszámadás utolsó záró sorszám és a tárgyhavi ellenőrző zárás nyitó sorszám folyamatosságát is ellenőrizni kell. 4.35.5.2. A bevételek megállapításánál a „Ellenőrző zárás” bevétel összesítőn szereplő adatokat (nyitó, záró, sorszám, rontott, terhelés) egyeztetni kell a „Gépi jegyszámadás” és a „Bevételösszesítő lista” adataival. A záró jegyen szereplő „terhelés” sor összegét egyeztetni kell a számadás „összesen” oszlopában szereplő összeggel. Felülvizsgálat után a számadás „összesen” oszlopát össze kell adni, ennek meg kell egyezni az utolsó zárójegy után kinyomtatott „Ellenőrző zárás”, „Terhelés” sorában szereplő göngyölített összeggel. 4.35.5.3. Az „Ellenőrző zárás”-on szereplő göngyölített „bevétel”-nek egyeznie kell a „Bevételösszesítő”, „Gépi összesen” rovat összegeivel. Ennek összesítése adja a jegykiadó gépek bevételét. 4.35.6. Rontott jegyek vizsgálata 4.35.6.1. A rontott jegyek vizsgálata során ellenőrizni kell, hogy a rontott jegyhez tartozó, a rontást igazoló szelvényen szerepel-e, hogy melyik jegyhez tartozik. Az öszszeg egyeztetését el kell végezni a „Rontott jegy kimutatás” adataival is, továbbá a „Rontott jegy kimutatás” és a zárójegy adatait is egyeztetni kell.

694


4.35.6.2. A rontott jegy vizsgálatánál felmerülő kétely esetén (pl. hiányzó rontott jegy) le kell kérni a „Jegyvizsgáló tételes listá”-t arra a napra, amelyik napra a kétes rontott jegy vonatkozik. A listán megtalálható a rontott jegy sorszáma, amely előtt egy * jelzi az elrontás tényét. A listán szerepel a rontott jegy összege is. 4.35.7. Hitelezett jegyek vizsgálata 4.35.7.1. A jegyvizsgáló által kiadott hitelezett jegyek db száma szerepel a záró bevételösszesítőn, illetve az ellenőrző zárójegy „Hitelezett” sorában is. Az ellenőrző zárójegyen szereplő db számnak egyeznie kell a „Hitelezett jegy mintaszám listá”-n szereplő db számmal. Egyeztetni kell a bevont szelvények sorszámát a listán szereplő adatokkal. 4.35.8. Jegyalaptekercs vizsgálata 4.35.8.1. A jegyalaptekercs ellenőrzése megegyezik a MAEF típusú jegykiadógép vizsgálatánál leírtakkal. Ellenőrizni kell a megrendelőlevelek alapján, hogy a kiérkezett készletek bevételezése megtörtént-e. 4.35.8.2. A Kifizetési bizonylatok ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy a bizonylaton visszatérítésként szereplő összeggel a Záró jegy Terhelés összegét csökkentették-e, illetve a rontott jegyek db számát megemelték-e. 4.35.9. Lezárt számadásokkal kapcsolatos teendők 4.35.9.1. Minden lekért számadást, kimutatást, listát felül kell vizsgálni. A tételesen egyeztetett számadásokat pénztárvizsgálati jellel kell ellátni. A számadások, kimutatások, listák a lelet mellékletét képezik. 4.35.10. Eltérések rendezése 4.35.10.1. A vizsgálat során talált összegszerű eltéréseket javítani nem szabad, azok rendezését a felülvizsgáló szerv számadási hiánylattal rendezi. 4.36. SZÁMADÓPÉNZTÁRAK ELSZÁMOLÁSAINAK VIZSGÁLATA 4.36.1. Főszámadás vizsgálata 4.36.1.1. A főszámadás első oldalát pénztárvizsgálati jellel kell ellátni. 4.36.1.2. Az előző havi maradvány összegét az előző havi főszámadás másolat folyó havi maradványával és a pénztárnaplóban – az előző havi utolsó pénztári zárlatban – napi készpénzmaradványként elszámolt összeggel egyeztetni kell. Az előző havi maradvány fenti módon egyeztetett összegét a pénztári leleten függő tételként kell kezelni. Ezt az összeget a főszámadásokról készült

22. szám

gépi tabló maradvány-összegével utólag egyeztetni kell. Visszaélésre utaló maradvány eltérés esetén az ügyet újabb pénztárvizsgálat keretében kell tisztázni. 4.36.2. Készpénzbeszállítások vizsgálata 4.36.2.1. A 4.4. pont szabályait – értelemszerűen – a készpénzbeszállítások vizsgálatánál is alkalmazni kell. A főszámadás ellenőrzése során a „Szállítólevél” tömbben maradó – szállító által elismert – példánya és a címletjegyzék alapján ellenőrizni kell a beszállított összegek azonosságát. A Szállítólevélen és a hozzá tartozó Címletjegyzék/ek/-en szereplő értékszállító tasak sorszámának egyeznie kell. A Címletjegyzéken szereplő összegnek a Főszámadásban szereplő készpénzbeszállítás összegével kell megegyeznie. Ellenőrizni kell továbbá azt, hogy a pénztárkezelő eleget tett-e a Személyszállítási Üzletág által az adott szolgálati helyre vonatkozó beszállítási rendnek (pl. naponta, kétnaponta, stb). A pénztárnaplóval történő egyeztetés során vizsgálni kell azt is, hogy a készpénz elszállítása azon a napon történt-e, amelyiken a pénztárkezelő a naplóban kiadásként elszámolta. 4.36.2.2. Abban az esetben, ha a pénztár a főszámadásban és a pénztárnaplóban a pénzszállító szervezet által elismert helyes összegtől eltérő összeget számolt el, az eltérés összegét várandó térítési, illetve jóváírási hiánylatként kell elszámolni a Rendezések számadásában, illetve bevételként, illetve kiadásként a pénztárnaplóban. 4.36.2.3. A főszámadásnak a beszállításokra vonatkozó részét a tételes ellenőrzés után, össze kell adni és a vizsgálat során elfogadott valamennyi készpénz-beszállítási tételt a pénztári leletre fel kell jegyezni az alábbi adatokkal: − az elszállítás keltét, − az értékszállító zsák számát és a − beszállított összeget. 4.36.3. Ellátmányok ismétlésének vizsgálata 4.36.3.1. Az ellátmányok ismétlését a forintértékű beszolgáltatások ismétlésének vizsgálatára előírtak értelemszerű alkalmazásával kell ellenőrizni a vonatkozó ellátmány értesítés, elismert vétlevél, illetve ellenlevél láttamozása mellett. 4.36.3.2. Az ellátmányok ismétlése összegét a pénztárvizsgálatkor a főszámadás vonatkozó rovatába nem szabad beállítani, hanem külön tételként kell felvenni a pénztárvizsgálati számadási zárlatban. 4.36.4. Elárusítható nyomtatványok vizsgálata 4.36.4.1. Az elárusítható nyomtatványok teljes készletét meg kell számolni. A talált mennyiséghez hozzá kell

22. szám


adni a kezelőpénztárak részére kiadott ellátmányok vétlevél szerinti darabszámát. Ennek bizonyítékául a vétleveleket pénztárvizsgálati jellel kell ellátni. A megállapított készlet mennyiségét az „Elárusítható nyomtatvány számadás” pénztárvizsgálati célra rendszeresített részének „Talált készlet” feliratú rovatába kell bejegyezni. 4.36.4.2. A készletfelvétel, valamint az egységárak egyeztetése és ellenőrzése után meg kell állapítani az Utasítás szabályai szerint rontottként elszámolható elárusítható nyomtatványok mennyiségét, valamint a megsemmisítésre beküldött mennyiséget. Ennek figyelembevételével a terhelést elárusítható nyomtatvány fajtánként meg kell állapítani, majd összegezni. A számadás végösszegének egyeznie kell számadópénztárban az elárusítható nyomtatványok bevételéről vezetett ismétlés végösszegével. 4.36.4.3. Eltérés esetén annak okát meg kell állapítani. Ebből a célból a számadás szerinti terhelő összegeket fajtánként egyeztetni kell az előjegyzék összegeivel. Ennek végrehajtása érdekében a pénztárkezelőt utasítani kell, hogy az előjegyzékben – arra alkalmas helyen – a havi elszámolandó összeget nyomtatvány fajtánként állapítsa meg. Eltérés esetén az előjegyzékben a téves öszszegeket be kell karikázni és a különbözeteket „+”, vagy „-” megjelöléssel fel kell tüntetni a szerint, hogy a pénztáros a helyes összegnél többet, vagy kevesebbet számolt-e el. A különbözeti összegeket a zárlati eltérések számadásába történő beállítás céljából a pénztárnaplóban ki kell gyűjteni, és annak egyenlegével az ismétlés összegét csökkenteni, vagy emelni kell. Amennyiben az ismétlés így helyesbített összege sem egyezik a számadás összegével, a hiba további behatárolása céljából az előjegyzék fajtánkénti összegeit egyeztetni kell az összeállítás pénztári zárlati terhelés összegeivel. 4.36.4.4. Szükség esetén a pénztári zárlati részösszegek helyes összeadását is ellenőrizni kell az ismétlésben. Az újabb egyeztetések során talált eltéréseket is azonos módon kell feltüntetni, kigyűjteni és az ismétlés összegébe bedolgozni, valamint rendezni.

695

ségből és elszámolt összegből le kell vonni. Az előjegyzék vizsgálat napjára vonatkozó rovatába a ténylegesen talált darabszámot és ennek alapján megállapított helyes forint összeget kell rögzíteni. A többletként talált elárusítható nyomtatványok értékét az ismétlés végösszegéből le kell vonni és a zárlati eltérések számadásában fölösként történő elszámolás céljából a pénztárnaplóban ki kell gyűjteni. 4.36.4.7. Ha a fölös a vizsgálat eredményében is mutatkozik, a pénztár tárgyhavi befizetett hiánya a vizsgálat után a fölös erejéig visszatéríthető. 4.36.4.8. Abban az esetben, ha a többletként talált elárusítható nyomtatványok értéke a szóban forgó elárusítható fajta terheléséből teljes egészében nem vonható le (a talált készlet több mint a helyes nyitókészlet), a nyitókészleti darabszámot a többletként talált mennyiséggel mind a számadáson, mind az előjegyzékben meg kell emelni. Az előjegyzék tárgynapra vonatkozó rovatába a talált darabszámot kell feltüntetni. A nyitókészlet megváltoztatásáról a területileg illetékes bevételellenőrző szervet értesíteni kell. 4.36.4.9. A pénztárkezelő előző, vagy tárgyhavi befizetett hiánya, továbbá ha a pénztárvizsgálat hiánnyal zárul, a vizsgálatkor megállapított hiány a többletként talált elárusítható nyomtatványok – a nyitókészlet megváltoztatásából eredő – értékéig a pénztárvizsgálati számadási zárlat után visszatéríthető. 4.36.4.10. Ellenőrizni kell, hogy a központi elszámolású elárusítható nyomtatványok értékét a pénztáros a P. 5. sz. utasításban előírtak szerint egyéb elszámolta-e. Ennek igazolásául a bevételi jegyzéken központilag kiegyenlített elárusítható nyomtatványok értékéről vezetett kimutatást a pénztárvizsgálónak láttamoznia kell. 4.36.4.11. A vételezett elárusítható nyomtatványok bevételezését a megrendelőlevelek nyilvántartása és a megrendelőlevél alapján ellenőrizni kell a számadásban és az előjegyzékben. 4.36.5. Központi számadások és ismétlések vizsgálata

4.36.4.5. Abban az esetben, ha a készletfelvétel során a pénztárvizsgáló több elárusítható nyomtatványt talál, mint amennyinek a pénztár készletében számadás szerint lennie kellene, az előző havi zárókészlet adatait az előjegyzék alapján egyeztetni kell a tárgyhavi nyitókészlettel. Az esetleges téves nyitókészletet helyesbíteni kell. 4.36.4.6.Helyes nyitókészlet esetén az alábbiak szerint kell eljárni. Ha többletként talált elárusítható nyomtatványok darabszáma a tárgyhónapban elszámolt mennyiségnél nem több, a többletként talált darabszámot és annak értékét „+” megjelöléssel az előjegyzék szerinti eladott mennyi-

4.36.5.1. A központi számadások és az ezekről vezetett központi számadások ismétlése vizsgálatánál ellenőrizni kell, hogy a központi számadás eredeti példányait a pénztár számcsoportonként és sorszám szerint beszállította-e a bevételellenőrző szervhez. Ellenőrizni kell, hogy a beszállított számadás minden egyes másolati-, a még be nem szállított tételekre vonatkozóan mind a másolati, mind az eredeti példánya sorszám szerint megvan-e. Ennek igazolásául a számcsoport legalacsonyabb sorszámú másolati példány felső szélére „….sz.-tól ….sz.-ig felülvizsgáltam” bejegyzést és aláírást kell tenni.

696


4.36.5.2. Ha a sorszám nem folyamatos, meg kell állapítani, hogy csak sorszám elírásáról, vagy valamely példány tényleges hiányáról van-e szó. Sorszám átugrás esetén ezt a tényt a legalacsonyabb sorszámú példányon „….sz. sorszám átugorva” bejegyzéssel fel kell tüntetni. 4.36.5.3. A központi számadás másolatának tényleges hiánya esetén meg kell állapítani, hogy az az illetékes bevételellenőrző szervhez beszállításra került-e. Ha ez megtörtént, a pénztárvizsgálónak a bevételellenőrző szervtől kérnie kell a tévesen beszállított másolatot. 4.36.5.4. Ha a hiányzó sorszámú központi számadást – az ismétlés tanúsága szerint – a pénztár nem szállította be, a tényállás tisztázását a bevételellenőrző szervtől kell kérni. Ha nem érkezett be, a pénztárkezelőt utasítani kell, hogy a vonatkozó okmányok hitelesített másolatait a hiányzó sorszámmal ellátott számadási példánnyal pótlólag szállítsa be. E beszállítás megtörténtének igazolását a pénztárvizsgálónak a bevételellenőrző szervtől utólag kérnie kell. 4.36.5.5. A „Menetjegy” megjelölésű központi számadás „Mentesítés” hasábjába beállított összegeket, számadópénztár vizsgálatánál, a beszolgáltatások ismétlése vonatkozó összegeivel le kell egyeztetni. Amennyiben a beszolgáltatott központi számadás végösszege helytelen, a beszolgáltató pénztárt is meg kell vizsgálni és az eltérést a vizsgálat eredménye alapján – a 7.28. pont figyelembevételével – rendezni. 4.36.5.6. A mentesítés rovat összeadásának ellenőrzése után ezeket az összegeket egyeztetni kell a központi számadásról vezetett ismétléssel. Eltérést a 7.28. pont előírásai szerint kell rendezni. 4.36.6. Telefondíjak vizsgálata 4.36.6.1. A telefonbeszélgetésekért beszedett díjakról távbeszélőkészülékenként „Telefondíjak” felirattal vezetett nyilvántartásokat pénztárvizsgálatkor le kell zárni, össze kell adni és pénztárvizsgálati jellel kell ellátni. 4.36.6.2. A nyilvántartások végösszegét a pénztárvizsgálati számadási zárlatban terhelésül kell elszámolni. 4.36.7. Hiánylatok nyilvántartásának vizsgálata 4.36.7.1. A hiánylatok vizsgálata során ellenőrizni kell, hogy a pénztárkezelő a hiánylatok nyilvántartását a P. 5. sz. Utasításban előírtak szerint vezeti-e. 4.36.7.2. A nyilvántartások szerint a tárgyhóban rendezett hiánylatok elszámolásának tényleges megtörténtét a rendezések számadása alapján kell ellenőrizni.

22. szám

4.36.7.3. A nyilvántartások szerint nyitott tételek közül a vizsgált pénztárra vonatkozó – a pénztárkezelési utasítás szerint az utasra át nem hárítható – 30 napnál régebbi tételeket a felelős pénztárkezelő terhére kell rendezni, ha azok hátralékos voltát a pénztárkezelő elfogadhatóan igazolni nem tudja. 4.36.7.4. Más pénztárt illető, 30 napnál régebbi hiánylatok azonnali rendezésére az ellenőrzésre kötelezett figyelmét szóban és a Felügyeleti könyvben, a vizsgált pénztárra vonatkozóan a pénztárnaplóban az észrevételek között tett megjegyzéssel fel kell hívni. 4.36.7.5. A vizsgálat megtörténtének igazolásául a hiánylatok nyilvántartását pénztárvizsgálati jellel kell ellátni. 4.36.8. Egyéb bevételek számadásának vizsgálata 4.36.8.1. Az állomási elszámolású egyéb bevételek folyó (10 napos) számadási időszakáról vezetett számadásban a tőlapok és számadás egyeztetése során mutatkozó esetleges eltérést a 4.6. pontban foglaltak szerint kell rendezni. 4.36.8.2. A tételek ellenőrzése és az esetleges várandó számadási hiánylat beállítása után a számadást le kell zárni. 4.36.8.3. A folyó (10 napos) számadási időszakban elszámolt összeget a pénztárvizsgálatkor nem szabad a főszámadásba beállítni, hanem a pénztárvizsgálati számadási zárlatnál kell külön tételként felvenni. 4.36.8.4. Az egyéb bevételek előző számadási időszakra vonatkozó számadásainál ellenőrizni kell, hogy a bevételellenőrző szervtől az elismert másolati példány, az előírt határidő alatt visszaérkezett-e. A még el nem ismert összegeket a pénztárvizsgálati leleten függő tételként kell felvenni. 4.36.8.5. Mind az elismert, mind a még el nem ismert másolati példányokat összeadás szempontjából ellenőrizni, majd a főszámadás terhelések részének vonatkozó rovataival egyeztetni kell. 4.36.8.6. Abban az esetben, ha a már beküldött egyéb bevételek számadásában összeadási hiba mutatkozik, a téves összeget a számadáson be kell karikázni és különbözetet „+”, vagy „-” megjelöléssel fel kell tüntetni. 4.36.8.7. A pénztárvizsgálati számadási zárlathoz a főszámadásba beállított helytelen összeget kell figyelembe venni, azonban a talált különbözetet, mint várandó számadási jóváírási, illetve térítési hiánylatot be kell állítani a rendezések számadásába.

22. szám


4.36.9. Egyéb kiadások számadásának vizsgálata 4.36.9.1. Az egyéb kiadási okmányokról vezetett „Egyéb kiadások számadását” mind folyó számadási időszakra (10 napra), mind az előző 10 napos dekádokra vonatkozóan a 4.4. pontban foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell felülvizsgálni, lezárni. Ezenkívül vizsgálni kell az elszámolt okmányokat abból a szempontból, hogy azok alakilag megfelelnek-e a P. 5. sz., illetve a B. 3. sz. Utasítás rendelkezéseinek és hogy egyéb kiadásként történő elszámolásuk jogos volt-e. 4.36.9.2. A bevételellenőrző szerv által el nem ismert tételeket a pénztári leletre függő tételként kell felvenni. Ugyancsak függő tételként kezelendő a pénztárvizsgálat időszakába eső tíznapos dekád egyéb kiadások számadása is. Utólag ellenőrizni kell, hogy a pénztár az egyéb kiadások számadása pénztárvizsgálói bélyegzővel ellátott másolati példányát küldte-e be a főszámadással, ellenkező esetben az ügyet vizsgáltatni kell. 4.36.10. Vendégszobadíjak vizsgálata 4.36.10.1. A vendégszoba használati díjakról vezetett kimutatás („Kimutatás a vendégszoba használati díjakról”) egyeztetni kell a vonatkozó „Vendégszoba könyv”vel. Az egyeztetés megtörténtének bizonyítékául az öszszegeket mind a kimutatásban, mind a vendégszoba könyvben be kell vonalazni. 4.36.10.2. A kimutatást le kell zárni, a vendégszobakönyvet láttamoztatni kell. A kimutatás végösszegét a pénztárvizsgálati számadási zárlatban terhelésül el kell számolni. 4.36.11. Beszolgáltatások ismétlésének vizsgálata 4.36.11.1 Beszolgáltatások ismétlése nyomtatvány készletét, felhasználását és nyilvántartását az alábbiak szerint kell ellenőrizni: A tárgyévi első vizsgálat alkalmával a nyilvántartás nyitókészletét egyeztetni kell az előző évi nyilvántartás zárókészletével. A felhasználási rész ellenőrzésénél – az előző vizsgálattól kiindulva – kell ellenőrizni a felhasznált sorszámok folyamatosságát, a nyilvántartás utasításszerű vezetését. 4.36.11.2. A tárgyhavi felhasználás kezdő sorszámát az ismétlés nyomtatvány előző havi utolsó felhasznált számadópénztári példányát, a tárgyhavi legalacsonyabb sorszámból kiindulva, a kezelőpénztári példányok sorszámának azonosításával kell az összegszerű elszámolást a 4.3. pont előírásai alapján vizsgálni. A felhasználatlan készlet ellenőrzését a 4.5. pont szabályai szerint kell végezni.

697

4.36.12. Visszatérített menetdíjak és poggyászviteldíjak, közvetített szolgáltatások vizsgálata 4.36.12.1. A visszatérített menet-, és poggyászviteldíjak, közvetített szolgáltatások vizsgálatának ki kell térni az ellenőrzésre kötelezett által megállapított eltérések rendezésének megtörténtére. A kimutatást a beszolgáltatások ismétlésének vonatkozó tételeivel, valamint a csatolt bizonylatokkal egyeztetni kell. A visszatérítendő összget a pénztárvizsgálati számadási zárlatban mentesítésül, a levont kezelési költséget pedig terhelésül kell elszámolni. 4.36.12.2. Vizsgálni kell azt is, hogy az elszámolt bizonylatok alakilag megfelelnek-e a P. 5. sz. Utasításban előírt rendelkezéseknek. 4.36.13. Rendezések számadásának vizsgálata 4.36.13.1. A számadásban elszámolt valamennyi tétel helyességét és jogosságát ellenőrizni kell. Különös figyelemmel kell lenni arra, hogy a pénztár az átadási-, ellenőrző- és havi zárlati hiányokat helyes összegben rendezte-e. 4.36.13.2. A be nem fizetett hiányt be kell fizettetni, az ellentételezendő tételeket pedig ellentételezni kell. 4.36.13.3. A rendezések számadása vizsgálatát nemcsak a tárgyhavi, hanem a vizsgálatot megelőző két hónapra – szükség esetén korábbi időszakokra is – ki kell terjeszteni. Ennek megtörténtét a tárgyhavi számadáson: „Az előző kéthavi rendezések számadását ellenőriztem” bejegyzéssel igazolni és láttamozni kell. 4.37. KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK ELSZÁMOLÁSÁNAK VIZSGÁLATA 4.37.1. A közvetített szolgáltatások bizonylatai elszámolásának vizsgálata 4.37.1.1. A közvetített szolgáltatások bizonylatainak számadását, felhasználását, a felhasználatlan készlet ellenőrzését a 4.4., 4.5. pontban előírtak szerint kell végezni. 4.37.1.2. A számadás készlet-nyilvántartási részében feltüntetett közvetített szolgáltatások bizonylatai készletének helyességét, illetve azonosságát a nyitókészlet és a talált készlet összehasonlításával kell ellenőrizni. 4.37.2. Közvetített szolgáltatások bevételezésének, felhasználásának ellenőrzése 4.37.2.1. Az igényelt és bevételezett közvetített szolgáltatások bizonylatait a pénztárvizsgálónak a vizsgálat során az ellenlevél példány adataival egyeztetni kell.

698


A felhasználás ellenőrzését, a számadásban talált téves összegek rendezését a 4.4, 4.5, 4.6. pontokban foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell végezni. 4.37.3. Helyi ellenőrzések vizsgálata 4.37.3.1. A vizsgálatnak ki kell terjedni a ellenőrzésre kötelezett munkavállaló közvetített szolgáltatásokkal kapcsolatos bevétel ellenőrzési tevékenységére is. 4.37.3.2. Ellenőrizni kell azt is, hogy az utasításban, illetve a kiadott rendeletekben foglaltaknak megfelelően az ellenőrzésre kötelezett eleget tett-e ellenőrzési kötelezettségének. Az ellenőrzés során észlelt mulasztásokat tárgyaltatni kell. 4.38. MAEF-3 TÍPUSÚ MENETJEGYKIADÓ GÉPEK BEVÉTELÉNEK VIZSGÁLATA

22. szám

− A menetjegykiadó gép záró bevétel összesítő göngyölített összege, − A záró bevétel összesítőn utolsónak kinyomtatott menetjegy sorszáma, − A záró bevételösszesítő sorszáma megegyezik-e az ellenőrző bevétel összesítő adataival. Ellenőrizni kell továbbá, hogy − A statisztikai törlés időpontja megegyezik-e az ellenőrző bevétel összesítőn szereplő időadattal, − Volt-e a menetjegykiadó gép üzemeltetése során a pénztárvizsgálat eredményét befolyásoló meghibásodás, programmódosítás, − A gép átadását átvételét a pénztárkezelők dokumentálják-e. 4.38.2.2. Eltérés esetén az eltérés okát meg kell keresni, majd az egyezőséget követően az utolsó sor alatt alá kell húzni és pénztárvizsgálati jellel kell ellátni. 4.38.3. Menetjegy számadás vizsgálata

4.38.1. A vizsgálat megkezdése és lefolytatása 4.38.1.1. A pénztárvizsgálat megkezdése előtt ellenőrizni kell a menetjegykiadó gépekről és a kiadott azonosító kulcsokról felfektetett nyilvántartás alapján, hogy − az Utasításban előírtaknak megfelelően őrzik-e a pénztáraknak ki nem adott kezelő azonosító kulcsokat, − a vizsgálatra tervezett pénztár részére hány kezelő azonosító kulcs került kiadásra, és annak átvétele utasítás-szerűen történt-e. 4.38.1.2. Meg kell győződni arról, hogy a vizsgálatra tervezett pénztárhoz tartozó azonosító kulcsokkal működő jegykiadó gépen másik pénztárkezelő dolgozik-e. Amennyiben dolgozik az alábbiak szerint kell eljárni: − valamennyi pénztárgépről, amely működtetéséhez a vizsgálandó pénztár azonosító kulccsal rendelkezik, a gépet le kell záratni és záró bevétel-összesítőt kell készíttetni. − a záró bevétel-összesítő levétele előtt a vizsgálat időpontjában a jegykiadó gépen munkavállaló pénztárkezelő figyelmét fel kell hívni, hogy amennyiben van rontásra váró menetjegye, azt rontsa el. 4.38.1.3. A záró bevétel-összesítők kinyomtatása után az ellenőrző azonosító kulcs használatával (a jegyalap tekercs használatára a mindenkor érvényes szabályok figyelembe vételével) a ellenőrzésre kötelezett, vagy az általa megbízott munkavállalónak ki kell nyomtatni az ellenőrző bevétel összesítőket, mely a vizsgálat végén a pénztárvizsgálati lelet mellékletét képezi. 4.38.2. A menetjegykiadó gép átadási könyvének ellenőrzése 4.38.2.1. Az ellenőrző bevétel-összesítőt egyeztetni kell az adott pénztárgép átadási könyvével, ezen túlmenően meg kell győződni arról, hogy az utolsó beírt sorban:

4.38.3.1. A számadáson vizsgálni kell a menetjegykiadó gép számát (a menetjegykiadó gép első négy számjegye), − a vizsgált pénztár számát, valamint − a kezelő azonosító kulcs számát. 4.38.3.2. A vizsgált pénztárhoz tartozó nyitó-, és záró bevétel összesítők adatait egyeztetni kell a Menetjegy számadásban, valamint az összeállításban szereplő öszszegekkel. Valamennyi tétel egyeztetése után az összeállításba bevezetett tételeket össze kell adni, majd egyeztetni kell az ellenőrző bevétel összesítő adataival oly módon, hogy az ellenőrző bevétel összesítő végösszegéből le kell vonni a rontott jegyek értékét. Az így kapott bevételi összegnek egyeznie kell az összeállításban szereplő bevételi (MÁV + GYSEV) összeggel. 4.38.3.3. Eltérés esetén a hiba okát meg kell keresni, az eltéréseket „+”, vagy „-” megjelöléssel fel kell tüntetni a számadáson, illetve az összeállításban a megfelelő tételnél. 4.38.3.4. Az ismétlésbe beállított pénztári zárlati bevételek végösszegének – a megállapított különbözetek betudásával – egyeznie kell a vizsgálat során az összeállításban megállapított ellenőrző bevétel összesítő terhelés végösszegével. Az ismétlés adatait a pénztárnaplóval is egyeztetni kell. 4.38.4. Rontott jegyek vizsgálata 4.38.4.1. Az S3 funkcióval rontott menetjegy esetében vizsgálni kell a rontott jegyszelvényt. Rontottként csak akkor lehet elfogadni, ha a rontott jegy adatai (vasút megjelölése, menetjegykiadó gép kódszáma, időadat, forint

22. szám


összeg és sorszám) megegyeznek az elrontásra került menetjegy adataival. 4.38.4.2. Az S8 funkcióval rontott menetjegy esetében vizsgálni kell a rontott jegyszelvényt, melyet csak akkor lehet rontottként elfogadni, ha a rontott jegy adatai megegyeznek az elrontásra került menetjegy adataival. 4.38.4.3. A fentiek szerint ellenőrzött és elfogadott rontott jegyeket a rontott jegy kimutatással tételesen egyeztetni kell. 4.38.4.4. A kimutatást az utolsó bejegyzett tétel után alá kell húzni, pénztárvizsgálati jellel kell ellátni. A rontott jegyszelvény ára, valamint a (szolgálatonkénti) göngyölítés oszlopokat összegezni kell. 4.38.4.5. A MÁV és a GYSEV részére külön-külön készített és egyeztetett rontott jegyek kimutatásainak együttes összege megegyezik az ellenőrző bevétel-összesítőn a pénztár részére kinyomtatott rontott jegyek értékével. 4.38.4.6. Az ellenőrző bevétel összesítőn a vizsgált pénztár azonosító kulcsához tartozó „Bruttó bevétel” és a gép által kinyomtatott „Rontott menetjegy összegé”-nek különbsége a „Nettó bevétel”, ami megegyezik az ismétlésben zárlatonként elszámolt és összesített MÁV és GYSEV bevétel összegével. 4.38.5. Jegyalaptekercs készletének vizsgálata 4.38.5.1. A „Készlet kimutatás”-on szereplő nyitókészlet adatait egyeztetni kell az előző havi zárókészlet adataival. 4.38.5.2. A tárgyhóban kiérkezett és bevételezett jegyalaptekercs készletet egyeztetni kell a megrendelőlevélen szereplő sorozat- és sorszám adatokkal. 4.38.5.3. A megkezdett dobozok jegyalaptekercs készletét egyeztetni kell a dobozban talált jegyzék adataival. A sértetlen, lezárt dobozok tartalmát a doboz oldalán elhelyezett címke adataival, a használatban lévő jegyalaptekercset a fogyott jegyszelvényekről vezetett kimutatással kell egyeztetni. A kimutatás „Tekercsszám tól-ig” sorában a hónap első tételeként bejegyzett sorszám adatoknak meg kell egyezni az előző hónap záró adataival. 4.38.5.4. Pénztárvizsgálat alkalmával a jegyalaptekercs készleténél mutatkozó eltéréseket a mindenkor érvényes, a P. 5. sz. Utasítás mellékletét képező Végrehajtási utasításban foglaltaknak megfelelően a pénztárkezelő terhére rendezni kell. 4.38.5.5. Vizsgálat alkalmával a helyszínen minden kétséget kizáró módon nem tisztázható jegyalaptekercs

699

hiányt elszámolni nem kell, függő tételként kell kezelni. A bizonyítási eljárást követően a bevételellenőrző szerv által kiadott hiánylat összegének és a pénztárvizsgálat eredményének egybevetésével kell a vizsgálatot befejezettnek tekinteni. A vizsgálat eredménye a hiánylat öszszegével módosított pénztárvizsgálati eredmény. 4.38.5.6. A tényleges pénztárvizsgálati eredmény megállapítása érdekében a jegyalap tekerccsel kapcsolatban feltárt valamennyi hiányosságot soron kívül kell intézni. 4.39. POS BIZONYLATOK PÉNZTÁRI ELSZÁMOLÁSÁNAK VIZSGÁLATA 4.39.1. A vizsgálat megkezdése 4.39.1.1. A vizsgálat megkezdésekor utasítani kell a pénztárkezelőt, hogy a Forgalmi jelentés bizonylatot kérje le. A Forgalmi jelentés alapján ellenőrizhető a kezelő napi forgalma. A zárás bizonylatok – melyeket a pénztárkezelőnek minden szolgálat végén le kell kérnie – alapján ellenőrizhető, hogy a pénztárkezelő szolgálatonként mekkora fogalmat bonyolított a terminálon. 4.39.2. Eladási bizonylat ellenőrzése 4.39.2.1. A terminál által eladás funkcióban kinyomtatott bizonylat pénztárban maradó példánya értékpapírnak minősül, ezért kezelésére a P. 5. sz. Utasítás előírásai érvényesek. 4.39.2.2. Az eladási bizonylaton ellenőrizni kell, hogy − a bizonylat alsó szélén – hely hiányában a hátoldalán – a pénztárkezelő rájegyezte-e a kiszolgáltatott vasúti okmány számát és az egyeztetéshez szükséges adatokat. − az eladási bizonylattal kiegyenlített okmány a vonatkozó számadásba elszámolásra került-e. (pl. űrjegyszámadás) − a számadási példány a vevő által aláírt eladási bizonylattal együtt – kezelőpénztárnál értékpapírként – beszolgáltatásra került-e, számadópénztárnál – „Bankkártya” elnevezésű központi számadással – beszállításra került-e a bevételellenőrző szervhez. − az eladási bizonylat összege megegyezik-e a bekövetelés összegét bizonyító számadási példányon szereplő összeggel, illetve bevezették-e a központi számadás „Mentesítés Ft” rovatába. − a kezelőpénztárak a beszolgáltatásnál, a számadópénztárak a beszállításnál betartották-e a P. 5. sz. Utasítás előírásait. 4.39.2.3. A stornó tételek bizonylatait a fentiekben leírt módon kell ellenőrizni azzal a különbséggel, hogy a követelés felszámítását tartalmazó okmány számadási példányát a vonatkozó számadás mellett kell beszállítani még akkor is, ha az rontottként került elszámolásra. A

700


stornó bizonylatot a stornózott tétel eladási bizonylatával tartósan összekapcsolva kell beszállítani a bevételellenőrző szervhez. 4.39.2.4. Ellenőrizni kell, hogy a követelés felszámítását tartalmazó okmányon a bankkártyával történő fizetési módra utaló „BK” jelzés szerepel-e. 4.40. POGGYÁSZMEGŐRZŐ SZÁMADÁS VIZSGÁLATA

22. szám

4.40.3.2. A terhelés rovat végösszegének egyeznie kell az ismétlés azonos címen vezetett bevételi összegével. Eltérés esetén annak eredetét az összeállítás vonatkozó adatai felülvizsgálatával meg kell állapítani és az általános rendelkezések szerint kell rendezni. 4.40.4. Poggyászmegőrző automaták zárlati különbözetéről vezetett kimutatás vizsgálata

AUTOMATA

4.40.1. Készletfelvétel 4.40.1.1. A poggyászmegőrző automaták használati díjából eredő bevételek megállapítása a poggyászmegőrző automata számadáson történik.

4.40.4.1. A kimutatás ellenőrzését pénztári zárlatonként az összeállítás „Készpénzbevétel” és „Elszámolandó bevétel” címmel vezetett rovatába bejegyzett összegek egybevetésével kell végrehajtani. Ennek megtörténte után vizsgálni kell a különbözetek pénztári zárlatonkénti összegeinek a pénztárnaplóban történő elszámolását is.

4.40.1.2. A számláló szerkezet állását rekeszenként, azok számtani sorrendjében számláló művenként kell megállapítani. A számlálómű készletfelvételi állását a számadás „zárókészlet” feltüntetésére szolgáló rovatába kell bejegyezni. A készletfelvétel során valamennyi (foglalt, üres) rekesz számláló művének sorszámát rögzíteni kell. A számláló művek állását a kiürítés előtt a pénztárkezelővel tételesen egyeztetni kell.

4.40.4.2. A felülvizsgált kimutatást le kell zárni és végösszegeit azonos tárgymegjelöléssel a rendezések számadásában kell elszámolni.

4.40.1.3. A számláló művek állásának felvétele után a rekeszek pénztartályait ki kell üríteni. Ezt a műveletet a pénztárvizsgáló jelenlétében a pénztárkezelő és a szolgálati főnök által kijelölt munkavállaló végzi. Valamennyi rekesz pénztartályát ki kell nyitni, majd a pénz kivétele után – előírásszerűen – ismét be kell zárni. A pénztartályokból kiürített készpénz együttes összegét közösen kell megállapítani. Az így megállapított összeget az összeállítás „Elszámolandó bevétel” rovatába be kell jegyezni. Ezt követően a ruhatári pénztár bevételeivel be kell szolgáltatni.

4.41.1.1. A MÁV Széchenyi-hegyi Gyermekvasút pénztárainak vizsgálatát is a 3.18. pontban előírtak szerint kell megkezdeni.

4.40.2. Nyitókészlet ellenőrzése 4.40.2.1. A pénztartályok kiürítése után egyeztetni kell a számadás nyitókészletének helyességét. Az egyeztetést tételesen a rekesz sorszámok figyelembevételével az összeállítás előző havi zárókészletei alapján kell elvégezni. 4.40.3. Terhelés megállapítása egyeztetése 4.40.3.1. Rekeszenként a nyitókészleti és készletfelvételi sorszámok összehasonlításával kell az igénybevétel eseteinek számát megállapítani és a számadás „eladva” rovatába bejegyezni. Ezt a mennyiséget meg kell szorozni a rekeszekre vonatkozó egységnyi bérleti díjjal. Ez képezi rekeszenként a pénztárvizsgálati terhelést, melyet a „terhelés” rovatban kell rögzíteni.

4.41. MÁV SZÉCHENYI-HEGYI GYERMEKVASÚT PÉNZTÁRAINAK VIZSGÁLATA 4.41.1. A vizsgálat megkezdése

4.41.1.2. A főszámadás lezárását és vizsgálatát a 12.1. pontban előírtak értelemszerű alkalmazásával kell végezni. 4.41.1.3. A készpénzt a 4.1. pontban foglaltak szerint kell megállapítani. 4.41.1.4. A megállapított készpénz összegéhez hozzá kell adni az ellátmányként kiadott váltópénz ellátmány összegét. Az így megállapított összeget készpénz maradványként kell kezelni, és a pénztári zárlatban kiadásként, a számadási zárlatban mentesítésül elszámolni. 4.41.1.5. Abban az esetben, ha a pénztár utánfizetési bárcajegyeket is kezel, a jegyvizsgálók pénzátadási könyvét, valamint az ellátmány átadási könyvet az utolsó bejegyzett tétel alatt alá kell húzni és pénztárvizsgálati jelet kell tenni. 4.41.2. Menetjegyek és utánfizetési bárcajegyek vizsgálata 4.41.2.1. A kéregjegyek készletfelvételét a helyi forgalmú kéregjegyekre előírtak szerint kell végrehajtani. A bárcajegyek készletfelvételét a bárcajegyekre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani az alábbiak figyelembevételével.

22. szám


4.41.2.2. A jegyvizsgálóknak kiadott jegyek, valamint az állomási ellátmányként kiadott jegyek mennyiségét jegyfajtánkként ki kell gyűjteni és a készletfelvételi darabszámhoz hozzá kell adni. Az így kapott mennyiség adja a készletfelvételi darabszámot. A pénztárvizsgálati készletfelvételi adatokat jegyfajtánkként a „Bárca-, kéregjegy számadás” (továbbiakban: pénztárvizsgálati számadás) „Készlet a hó végén” rovatába kell rögzíteni. Ellenőrizni kell az ellátmány átadási könyvek szabályos vezetését, átvett ellátmányok esetén az átvevő aláírását, a ki nem adott ellátmányok hiánytalan meglétét (váltópénz, menetjegyek). 4.41.2.3. A pénztárvizsgálati számadás nyitókészletét – amennyiben igazoló jelentéssel módosítást történt – tételesen egyeztetni kell az előjegyzék szerinti előző havi zárókészlettel. 4.41.2.4. A nyitókészlet helyességét, a rontott jegyek, a vételezések, az egységárak, a kéregjegyek nagykészletét, az eladott jegyek mennyiségének megállapítását, a jegyfajtánkkénti terhelést, a bárca- és kéregjegyekre vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával kell ellenőrizni, illetve megállapítani. A megrendelőlevelek ellenőrzését a 4.11. pontban foglaltak szerint kell végezni. 4.41.2.5. A jegyfajtánkként megállapított terhelő öszszegeket a pénztárvizsgálati számadás „Terhelés” rovatába kell bejegyezni. Ezt követően valamennyi tételt be kell vezetni az összesítés következő oszlopába és a terhelő összegeket tételesen egyeztetni kell az összesítés összeadás útján nyert, azonos jegyfajtára vonatkozó végösszegeivel. 4.41.2.6. Eltérés esetén, annak okát meg kell keresni, a helytelen adatot megfelelően helyesbíteni kell. Ha az eltérés valamely pénztári zárlatban mutatkozott, az öszszesítésben a helytelen összeget be kell karikázni. Az eltérés összegét „+”, illetve „-” megjelöléssel fel kell tüntetni és jellegének megfelelően a zárlati eltérések számadásába beállítani (kivéve a gyermekvasutas eltéréseket). 4.41.2.7. A jegyfajtánkként megállapított terhelő öszszegeket a pénztárvizsgálati számadáson össze kell adni. 4.41.3. Űrjegyszámadás vizsgálata 4.41.3.1. Az utánfizetési főnyilvántartás felhasználási részében kiadottként feltüntetett űrjegy tömbök sorozat és sorszámát egyeztetni kell az ellátmány átadási könyv adataival, hogy ellátmányként valóban átadásra került-e a főnyilvántartáson kiadottként szereplő űrjegy tömb. Egyebekben az űrjegy-számadást a helyi forgalmú űrjegyszámadás vizsgálatára vonatkozó szabályok (7.27. pont) szerint kell felülvizsgálni és lezárni.

701

4.41.4. „Gyermekvasutas” eltérések kimutatásának ellenőrzése 4.41.4.1. A pénztárkezelő által vezetett gyermekvasutas eltérések számadását az utolsó bejegyzett tétel alatt alá kell húzni és pénztárvizsgálati jelet kell tenni. 4.41.4.2. A számadásban ellenőrizni kell – a gyermekvasutasok pénztárnaplói alapján – annak helyes vezetését, valamint azok elszámolását a pénztárkezelő pénztári zárlatában. A gyermekvasutas eltérések számadásában szereplő összegeket a vonatkozó ellátmány átadási könyvvel is egyeztetni kell. A felülvizsgált gyermekvasutas eltérések számadása terhelő és mentesítő tételeinek végöszszegét át kell vezetni a pénztárnaplóba. 4.41.4.3. Az el nem számolt „gyermekvasutas” fölösök értékét a pénztárkezelő terhére kell rendezni és a zárlati eltérések számadásában hiányként elszámolni. 4.41.4.4. A kimutatás végösszegét át kell vezetni a rendezések számadásába. 4.41.5. Pénztárvizsgálati eredmény megállapítása, az eltérések rendezése 4.41.5.1. Az eltérések rendezése után a pénztárvizsgálat alkalmával megállapított menetdíj bevételek összegét be kell vezetni a pénztárnaplóba, majd pénztári zárlatot kell készíteni. 4.41.5.2. A zárlati eltérések számadásába bevezetett tételeket a pénztárnaplóval egyeztetni kell. A lezárt zárlati eltérések számadása végösszegét át kell vezetni a Rendezések számadásába, majd számadási zárlatot kell készíteni a 4.8. pontban előírtak szerint. 4.41.5.3. Ha a zárlati eltérések számadása egyenlege hiány, annak összegét a pénztárkezelő terhére rendezni kell. 4.41.5.4. A pénztárvizsgálatról a 4.9.1. pontban előírt módon pénztárvizsgálati leletet kell kiállítani. 4.41.5.5. A pénztárvizsgálónak a vizsgálat befejezése után új „Bárca-, kéregjegy számadás”-t kell felfektetnie, amelybe a jegyfajtánkkénti (hó eleji) nyitókészleti adatokat át kell vezetni. 4.42. GAZDASÁGI VASUTAK PÉNZTÁRAINAK VIZSGÁLATA 4.42.1. A vizsgálat lefolytatása 4.42.1.1. A MÁV Gazdasági Vasutak pénztárainak vizsgálatánál az 1-15. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

702


4.43. HÁZIPÉNZTÁRAK, KÉZIPÉNZTÁRAK VIZSGÁLATA 4.43.1. A vizsgálat megkezdése 4.43.1.1. A vizsgálat megkezdése előtt el kell kérni a pénztárkezelőtől a Számviteli Szolgáltatás által kiadott, a pénztár működéséhez szükséges engedélyt. Az engedélyből meg kell állapítani, hogy mennyi a pénztár engedélyezett keretösszege, valamint milyen jogcímeken teljesíthet a pénztár ki- és befizetést. Ellenőrizni kell azt is, hogy a pénztárban megtalálható-e az utalványozásra jogosultak névsora, valamint aláírás mintája. 4.43.1.2. Ellenőrizni kell, hogy a munkaköri leírás a megbízásra, valamint a felelősségre vonatkozó előírásokat tartalmazza-e. 4.43.2. Készpénzfelvétel 4.43.2.1. A készpénzt a pénztárkezelő jelenlétében kell megszámolni és a „Pénztárjelentés” (napi, vagy időszaki) „Pénztárellenőrzés” rovatába címletenként rögzíteni. A készpénzt a pénztárkezelővel is meg kell számoltatni és a „Pénztárvizsgálati lelet” erre szolgáló rovatába címletenként fel kell soroltatni és össze kell adatni. 4.43.2.2. Ezt követően egyeztetni kell a végösszeg helyességét. Eltérés esetén annak okát meg kell keresni. Amennyiben a készpénz felvétel végösszege egyezik a pénztárvizsgáló által megállapított összeggel, a pénztárvizsgálati leleten a pénztárkezelővel aláírással és bélyegző lenyomat alkalmazásával el kell ismertetni. 4.43.2.3. A készpénzfelvétel egyeztetése után fel kell szólítani a pénztárkezelőt, hogy amennyiben van olyan bevételi-, illetve kiadási pénztárbizonylat, amely nincs bevezetve a pénztárjelentésbe, azt vezesse be. 4.43.2.4. A bizonylatokat alakilag és tartalmilag felül kell vizsgálni és összegszerűen tételesen egyeztetni kell a pénztárjelentésben szereplő összegekkel. Az egyeztetés elvégzése után ellenőrizni kell a „kezdő pénzkészlet” összege megegyezik-e az előző időszak (nap, vagy dekád) „záró pénzkészlet” összegével. Amennyiben a „kezdő pénzkészlet” összege nem egyezik meg az előző időszak „záró pénzkészlet” összegével, a kezdő pénzkészlet összegét módosítani kell a helyes összegre. 4.43.2.5. Az egyeztetés, esetleges módosítás után a bevezetett utolsó tétel alatt alá kell húzni. A bevételi és kiadási összegeket össze kell adni, meg kell állapítani, hogy a pénztár bevételi és kiadási forgalma egyezik-e. Hiány, vagy fölös megállapítása esetén a B. 3. sz. Utasításban foglaltak szerint kell eljárni.

22. szám

4.43.3. Elszámolásra kiadott előlegek vizsgálata 4.43.3.1. Ellenőrizni kell, hogy az elszámolásra kiadott előlegekről – egyszeri, valamint folyamatos feltöltésű – található-e nyilvántartás a pénztárban. Vizsgálni kell, hogy nincs-e az előírt határidőn (5, illetve 30 napon) túl, le nem számolt előleg, illetve nem került-e kiadásra újabb előleg olyan munkavállalónak, aki az előzőleg felvett öszszeggel nem számolt le. Ilyen esetről értesíteni kell a pénztárt felügyelő vezetőt. 4.43.4. Tárgy és értékletétek ellenőrzése 4.43.4.1. Amennyiben a pénztárban letétbe helyezett értékpapír, valamint tárgyletét található, ellenőrizni kell, hogy a pénztárt felügyelő vezető írásban engedélyezte-e. Engedély nélküli őrzésről a vezetőt tájékoztatni kell. 4.43.4.2. Ellenőrizni kell a letétek nyilvántartásának naprakész vezetését, valamint, hogy a letétekről külön bevételi- illetve kiadási pénztárbizonylatot állítanak-e ki. Kiadás alkalmával a kettős aláírás (pénztárkezelő, pénztárellenőr), a pénztárt felügyelő vezető engedélye, valamint a felvevő aláírása, személyi igazolvány száma szerepel-e a kiadási pénztárbizonylaton. 4.43.5. Állomási pénztári másodkulcsok kezelésének, nyilvántartásának ellenőrzése 4.43.5.1. Ellenőrizni kell, hogy a házipénztár rendelkezik-e az állomási pénztárak által beküldött és a pénztárban őrzött másodkulcsokról a B. 3. sz. Utasításban előírt nyilvántartással, valamint a másodkulcsok kezelésénél betartják-e a B. 3. sz. Utasítás előírásait. 4.43.6. Talált tárgyak kezelésének ellenőrzése 4.43.6.1. A vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a házipénztárba beszállított talált tárgyak kezelése, az értékesítésből befolyt összegek megjelölt bankszámlára történő befizetése a P. 7. sz. Utipoggyász és talált tárgy kezelési utasítás előírásai szerint történik-e. 4.43.7. Pénztárvizsgálat alkalmával talált hamis pénz rendezése 4.43.7.1. Amennyiben pénztárvizsgálat alkalmával hamis, vagy hamisgyanús bankjegyet talált a pénztárvizsgáló a B. 3. sz. Utasításban előírtak szerint kell eljárni. 4.43.8. Egyéb ellenőrzési feladatok 4.43.8.1. A fenti leírtakon túlmenően a vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy − Az értékőrző berendezések megfelelnek-e a B. 3. sz. Utasításban előírt követelményeknek,

22. szám


− A B. 3. sz. Utasításban előírt összeghatárokat figyelembe véve megoldott-e a pénzőrzés, szállítás. − Amennyiben a pénztár forgalma meghaladja a 100.000 Ft összeghatárt, rendelkezik-e a pénztár UV lámpával. − A pénztárt felügyelő vezető által aláírt másodkulcs elismervény meglétét. − Felfektetésre került-e a „Pénztári kulcsok nyilvántartása”. − Riasztóval felszerelt pénztárban pénztárátadás alkalmával átkódolásra kerül-e a riasztó, ez a tény előjegyzésre kerül-e. − Kiadási pénztárbizonylatot kifizetés előtt a pénztárellenőr ellenőrzi-e, a bizonylaton szerepel-e az ellenőr aláírása. − A szigorúan elszámolandó nyomtatványokról a pénztár vezeti-e a B. 3. sz. Utasításban előírt nyilvántartásokat. − Zárlatkészítési kötelezettségének az előírt időben eleget tesz-e a pénztárkezelő. − A pénztárellenőr vezet-e a bevételi- és kiadási pénztárbizonylatokról ellenőrző táblát. − A pénztárjelentés, valamint a szigorúan elszámolandó nyomtatványok hitelesítése, valamint kézirati sorszámozása megtörtént-e a pénztárt felügyelő vezető, vagy az általa kijelölt munkavállaló által. − Keretösszeget meghaladó készpénz összege beszállításra kerül-e a bankszámlára, engedéllyel visszatartott készpénz (előírt összeghatárt meghaladó) őrzése biztosított-e. − A pénztárból csak az engedélyben meghatározott kifizetéseket teljesítik-e. − Amennyiben a házipénztárból kézipénztár feltöltése történik, van-e nyilvántartás a feltölthető kézipénztárakról. 4.44. Kézipénztárak vizsgálata 4.44.1. A kézipénztárak vizsgálatát a házipénztárak vizsgálatára előírtak értelemszerű alkalmazásával kell végezni azzal a kiegészítéssel, hogy − A pénztárjelentés adatait az utolsó feltöltésig visszamenőleg tételesen ellenőrizni kell. − Ellenőrizni kell, hogy a pénztárkezelő zárlatkészítési kötelezettségének eleget tesz-e (20 eFt keretösszeg alatt minden olyan napon, amikor a pénztárban pénzmozgás történt, 20 eFt feletti keretösszeg esetén naponta). − Bevételt is kezelő kézipénztár esetén a befizetés jogcímei megegyeznek-e az engedélyben szereplő jogcímekkel. − Bevételt is kezelő kézipénztár készít-e naponta zárlatot.

703

4.45. UTASELLÁTÓ KÖZPONT PÉNZTÁRÁNAK VIZSGÁLATA 4.45.1. A vizsgálat megkezdése 4.45.1.1. A készpénzfelvétel előtt valamennyi űrjegy (járat) számadást, valamint a pénztárban vezetett főnyilvántartásokat az utolsó bejegyzett tétel alatt alá kell húzni és pénztárvizsgálati jellel kell ellátni. 4.45.2. Főnyilvántartás, valamint űrjegy (járat) számadás vizsgálata 4.45.2.1. A TCV többcélú jegy, a Készpénzfizetési számla, valamint a Nyugta készletét az utánfizetési főnyilvántartás alapján kell ellenőrizni az előző havi zárókészlet, a vételezések és a hálókocsi kalauzoknak kiadott készlet figyelembe vételével. 4.45.2.2. A vizsgálat során egyeztetni kell az utánfizetési főnyilvántartás és az űrjegy (járat) számadások nyitókészletét az előző havi zárókészlettel. Az ellenőrzés igazolásául a főnyilvántartási és a vonatkozó számadás másolatokat láttamozni kell. 4.45.2.3. Az űrjegy (járat) számadások vételezési adatait a főnyilvántartással egyeztetni kell. 4.45.3. Szigorúan elszámolandó nyomtatványok készletének vizsgálata 4.45.3.1. A TCV többcélú helyjegyről vezetett főnyilvántartás felhasználási részében „Az átvevő jegyvizsgáló aláírása” rovatban a járat száma szerepel, ez kerül átvezetésre az „Utánfizetési űrjegy számadás” készlet-nyilvántartási részébe. A számadás fejrovatában a járat neve szerepel. Ellenőrizni kell, hogy a főnyilvántartásból a kiadott készlet átvezetésre került-e az utánfizetési űrjegy számadásra. (Amennyiben több készlet került kiadásra a fordulók időtartama miatt, akkor azok római számmal vannak megkülönböztetve.) A számadás felhasználási részének ellenőrzését az űrjegyszámadásra előírtak szerint kell végezni. 4.45.3.2 A TCV csoportos jegy nyilvántartása „Nemzetközi űrjegy számadás”-on történik. A készletnyilvántartási, valamint a felhasználási rész ellenőrzése megegyezik az űrjegyszámadásra előírtakkal, azzal a kiegészítéssel, hogy a rövidútoni átadási könyvet is ellenőrizni kell. TCV csoportos jegyen elszámolást csak pénztárkezelő végezhet. 4.45.3.3 A „Nyugta”, valamint a „Készpénzfizetési számla” készletének vizsgálata megegyezik a TCV többcélú helyjegy számadás vizsgálatával. A nyilvántartásnál eltérés, hogy külön főnyilvántartáson, de ugyanazon járatszámadáson vannak nyilvántartva.

704


4.45.4. A leszámolás ellenőrzése 4.45.4.1. A leszámolás ellenőrzéséhez az Utasellátó Központ revizori csoportjától el kell kérni a hó első napjától a leszámolási íveket (Háló-, fekvőkocsi elszámolás). 4.45.4.2. A leszámolási íveken először a készletellenőrzést, majd a felhasználást kell ellenőrizni. Minden járatszámadást a leszámolási ívvel együtt kell vizsgálni, különös tekintettel a leszámolás dátumára. 4.45.4.3. Valamennyi leszámolás ellenőrzése után vizsgálni kell a „Bevétel elszámolás” bizonylatot, hogy minden Ft és valuta összegéről kiállításra került-e. 4.45.4.4. A „Napi pénztár elszámolás”-nak (Pénztárelszámolás könyv) csak a készletét kell a szigorúan elszámolandó nyomtatványokra előírtak szerint ellenőrizni. A számadást tételesen ellenőrizni csak eltérés esetén kell. 4.45.5. Az átszámítási számadás vizsgálata 4.45.5.1. Az átszámítási számadás vizsgálatát 7.22. pontban foglaltak szerint kell végezni. Eltérés, hogy a „bizonylat száma” rovatban a járat száma szerepel. A járatonként felvezetett értékek összegének meg kell egyezni a „Bevétel elszámolás” bizonylaton szereplő összegekkel. 4.45.6. Naplóív (valutanapló) ellenőrzése 4.45.6.1. A naplóív a valuta bevételek és kiadások elszámolására szolgál. 4.45.6.2. A bevételi oldalon a bank által kiszállított valuta összege, valamint a hálókocsi kalauzok valuta bevétele szerepel, (melynek meg kell egyezni az átszámítási számadás napi összesítő sorával). 4.45.6.3. A kiadás oldalon − valuta beszállítás, − a hálókocsi kalauzoknak kiadott napidíj, − a valuta maradvány összege szerepelhet. 4.45.7. Valuta napidíj vizsgálata 4.45.7.1. A hálókocsi kalauzok napidíját – külön borítékban – a számadópénztáros készíti elő a kiküldetést megelőző napon az utalványozott „Külföldi kiküldetési tanusítvány és elszámolása” nyomtatvány alapján és átadja az utánfizetési pénztárosnak. 4.45.7.2. A külföldi kiküldetési tanusítvány és elszámolása „Nyugta” része a pénztárban marad, melyet egyeztetni kell az erről vezetet napidíj kimutatás adataival felhasználási jogcímenként. A kimutatás mentesítés

22. szám

részébe a kiadott, a terhelés rovatába a fel nem vett, vagy visszahozott valuták összege szerepel (a zárlatonkénti végösszeg kerül át a valuta naplóba). 4.45.7.3. Ellenőrizni kell, hogy a fel nem vett, vagy visszahozott valuta a naplóívben bevételként el van-e számolva, illetve más személy részére kiadásra került-e. 4.45.8. Bankkártya elfogadási bizonylat ellenőrzése 4.45.8.1. A számadások ellenőrzése során ki kell gyűjteni azokat a tételeket, amelyek bankkártyával kerültek kiegyenlítésre. Ellenőrizni kell, hogy ezek a tételek szerepelnek-e a „SLIP” napi összesítő lapon, valamint egyeztetni kell a Központi számadások ismétlésével. 4.45.9. Pontozóív ellenőrzése 4.45.9.1. A Pontozóív szigorúan elszámolandó nyomtatvány, melyet űrjegy számadáson tart nyilván a számadópénztáros. A készlet ellenőrzését kell elvégezni a szigorúan elszámolandó nyomtatványok készletének ellenőrzésére előírt módon. 4.45.10. Pénztárgép leszámolás ellenőrzése 4.45.10.1. A Napizárás bizonylaton szereplő tételeket egyeztetni kell a Háló- és fekvőkocsi elszámolás (leszámolási ív) „Nyugta összesítő” rovataiba bevezetett Ft és valuta összegekkel. 4.45.10.2. Tételesen ellenőrizni kell, hogy a pénztárgépben nem szereplő kézi nyugtákon szereplő valuta öszszegek bevezetésre kerültek-e a leszámolási ívbe. 4.45.10.3. Amennyiben hálókocsi kalauz által elszámolt TCV többcélú helyjegy bevétel is szerepel a „Műszak záró” bizonylaton, ennek bevételét a gépi nyugták alapján kell összesíteni és ennek végösszegét a műszakzáró bevételéből le kell vonni és külön adatként kell szerepeltetni. 4.45.10.4. A valuta kerekítésből adódó, a hálókocsi kalauzt megillető Ft összeget leszámoláskor a Ft összegből le kell vonni. Ezekről a tételekről a számadópénztáros külön kimutatás vezet. Pénztárvizsgálat alkalmával a kimutatás végösszegét nem kell a Rendezések számadásába átvezetni, hanem a Pénztárnaplóban, valamint a Pénztárvizsgálati leleten külön sorban kell feltüntetni a terhelő, illetve a mentesítő tételeket. 4.45.10.5. A „Pénztárgép napi bevételének módosító tételei” szigorúan elszámolandó nyomtatvány, ellenőrzését a szigorúan elszámolandó nyomtatványokra előírt módon kell végezni.

22. szám


4.45.10.6. Azokat az összegeket, melyeket a kezelő a pénztárgépbe már bevitt, azonban a fizetés meghiúsult, a pénztárgépben stornózni nem lehet. Ebben az esetben kerül kiállításra a „Pénztárgép napi bevételének módosító tételei” elnevezésű bizonylat, mely alapján az összegek a leszámolóíven kerülnek levonásra. 4.45.11. Forgalmi összesítés ellenőrzése 4.45.11.1. A Forgalmi jelentésen valamennyi pénztárgép bevétele szerepel. Az adatokat egyeztetni kell a leszámolási íven, valamint a pénztárnaplóban szereplő adatokkal. Zárlatkészítéskor a járatok különböző számadásaiban, valamint a TCV csoportos jegy számadáson elszámolt terhelő összegek összesített végösszegeinek és a pénztárgépről vezetett forgalmi összesítés összesített összegeinek meg kell egyezniük. 4.46. A pénztárvizsgálók szakmai oktatása 4.46.1. A szakmai ismeretek szinten tartása, továbbfejlesztése és fokozása érdekében havonta legalább egy esetben a pénztárvizsgálók részére a csoportvezető köteles oktatást tartani az O. 1. sz. utasításban előírtak szerint.

705

latok alatt, vagy azt követően – az állomások pénztáraiban kell végrehajtani. A helyszíni ellenőrzésnek ki kell terjednie arra, hogy a pénztárvizsgálók végrehajtották-e mindazokat a vizsgálati feladatokat, amelyeket részükre a jelen utasítás előír. 4.47.2. Az osztályvezető havonta ellenőrizni köteles: − a pénztárvizsgálati megállapításokat, illetve az intézkedések kezdeményezését, − a pénztárvizsgálók által leadott pénztári leleteket és megállóhelyi leleteket alakilag és tartalmilag, − a leletekre feljegyzett „függő” tételek előírásszerű leegyeztetésének megtörténtét, − a pénztárvizsgálatok végzésével kapcsolatos nyilvántartások napra kész vezetését, − a határidők betartását. 4.47.3. A 4.47.1. és 47.2. pontokban meghatározott ellenőrzések megtartását a vonatkozó leletre, nyilvántartásra, pénztárnaplóra, számadásra, stb. kelettel és aláírással fel kell jegyezni. 5.0 HIVATKOZÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS 5.1. Hivatkozások

4.46.2. Az oktatás tárgya: − az elvégzett pénztárvizsgálatok során szerzett tapasztalatok megtárgyalása, értékelése, a későbbi vizsgálatoknál e tapasztalatok hasznosításának lehetőségei, illetve módja, − a megjelent – munkaterületüket érintő – utasítások, rendeletek, egyéb jogszabályok ismertetése, megtárgyalása, helyes értelmezése, esetleges új feladatok, vizsgálati módszerek ismertetése. 4.46.3. Az oktatás megtartásának alapbizonylata az „Oktatási napló”. A naplót valamennyi oktatáson résztvevő munkavállalónak alá kell írnia, a csoportvezetőnek aláírásával záradékolnia kell.

Az utasításban nem szabályozott kérdésekben a P. 5. sz. Személypénztári és leszámolási, a B. 3. sz. Házi-, kézipénztári, valamint az Általános Ellenőrzési utasítás rendelkezései az irányadók. Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 43/2003. (MÁV Ért. 13.) VIG. utasítás hatályát veszti. 5.2. Hatályba léptetés Ezen utasítás közzététele napján lép hatályba. 6. MELLÉKLETEK Az utasításhoz 12. melléklet tartozik.

4.47. A Pénztárvizsgálati Osztály vezetőjének ellenőrzési feladatai 4.47.1. Az osztály vezetője ellenőrizni tartozik a pénztárvizsgálók munkáját. Az ellenőrzést – a pénztárvizsgá-

Heinczinger István s. k. vezérigazgató


1. sz. melléklet

Megbízólevél

706

22. szám

22. szám


2/1. sz. melléklet Pénztárvizsgálók éves munkaerő mérlege és ellenőrzési terve

707

708 2/2. sz. melléklet


22. szám

22. szám 2/3. sz. melléklet


709

710 2/4. sz. melléklet


22. szám

22. szám


711

712


3. sz. melléklet Pénztárvizsgálók heti munkaterve

22. szám

22. szám


4. sz. melléklet Pénztárvizsgáló csoport éves beszámoló jelentése

713

714


5. sz. melléklet Készpénzfelvétel

22. szám

22. szám


6. sz. melléklet Nyilatkozat

715

716


7. sz. melléklet Pénztárak nyilvántartása

22. szám

22. szám


8. sz. melléklet Pénztárrendezési jegyzék

717

9/1. sz. melléklet Pénztárvizsgálati lelet

718 A MÁV ZRt. Értesítője 22. szám

9/1. sz. melléklet

22. szám


719

720


10. sz. melléklet Hivatalos elismervény

22. szám

11. sz. melléklet Pénztárvizsgálatok előjegyzési könyve

22. szám A MÁV ZRt. Értesítője 721

722


12. sz. melléklet Kimutatás a megállapított intézkedés igénylő pénztárhiányokról

22. szám

22. szám


18/2007. (VI. 15. MÁV Ért. 22.) ÜÁVIGH. sz. üzletági általános vezérigazgató-helyettesi utasítás az AIV (Megállapodás a szállítási vállalatok közötti kapcsolatokról a nemzetközi vasúti személyforgalomban) 1.sz. pótlékának hatálybaléptetéséről Az AIV (Megállapodás a szállítási vállalatok közötti kapcsolatokról a nemzetközi vasúti személyforgalomban) 1.sz.Pótléka 2007 június 1-én lép életbe. Az AIV 1.sz. Pótléka elektronikus úton jut el a Személyszállítási Üzletág illetékes szervezeti egységei, valamint az utazási irodák részére. Dr. Mosóczi László s. k. üzletági általános vezérigazgató-helyettes

Egyéb közlemények Közhasznúsági jelentés a MÁV Szimfónikusok Zenekari Alapítvány 2006 évi gazdálkodásáról A MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány 1998.június 1-előtt írásban kérte a közhasznú jogállás bírósági nyilvántartásba való bejegyzését. A Fővárosi Bíróság a 4473. sorszám alatt nyilvántartásba vette a MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány-t, közhasznú szervezetté való minősítéssel. A végzés alapján az Alapítvány az 1997. évi CLVI. tv. (Khtv.) 26. § c) pontjának 4. alpontjában foglalt nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; 5. alpontjában foglalt kulturális tevékenység; 6. alpontjában foglalt kulturális örökség megóvása közhasznú tevékenységet folytathat. A Nonprofit törvény előírása alapján közhasznú szervezetnek közhasznúsági jelentés elkészítésével kell számot adnia a végzett tevékenységéről. A közhasznúsági jelentés tartalma a következő: I. A számviteli beszámoló – egyszerűsített éves beszámoló, II. A költségvetési támogatás felhasználásáról készített kimutatás, III. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás, IV. A cél szerinti juttatások kimutatása, V. A kapott támogatások kimutatása, VI. Az Alapítvány vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatásokról készített kimutatás, VII. A közhasznú tevékenységről szóló szöveges beszámoló.

723

I. A számviteli beszámoló egyszerűsített éves beszámoló formájában. A közhasznú tevékenység folytatása mellett az Alapítvány vállalkozási tevékenységet is végezhet, ha e tevékenység az Alapítvány célját nem veszélyezteti. Az Alapítvány közhasznú tevékenységének eredményét, valamint a vállalkozási tevékenység adózott eredményét tőkeváltozásként köteles kimutatni. Az Alapítványnál felmerülő költségek a tevékenységi köröket tekintve: a közhasznú tevékenység és a vállalakozási tevékenység közvetlen költségei, az Alapítványt kezelő egység költségei és az egyéb közvetett költségek. Az Alapítványt kezelő egység közvetlen költségeit és az egyéb közvetett költségeket a közhasznú tevékenység és a vállalkozási tevékenység közötti árbevétel (bevétel) arányában kell év végén felosztani. Az Alapítvány költségelszámolása elsődlegesen az 5. számlaosztályban történik. Év végén a felmerült költségek átvezetésre kerülnek a 8-as számlaosztályba. A közhasznú tevékenység, valamint a vállalkozási tevékenység költségei a 6. számlaosztályban kerülnek elkülönítésre. A ráfordítások között szerepel többek között a jogszabályok alapján le nem vonható általános forgalmi adó. A MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány a befektetett eszközök közé való besorolásnál a következő szempontokat veszi figyelembe: Az immateriális javak meghatározásánál a Számviteli Törvény 25.§, illetve a számviteli kézikönyvben előírtakat. Az immateriális javak nyilvántartásba vétele beszerzési áron történik. Beszerzéskor az élettartam a Számviteli Törvény keretei között egyedileg vizsgálandó. A tárgyi eszközök besorolása a Számviteli Törvény 26. paragrafusának megfelelően az elhasználódási idő alapján történik. A tárgyi eszközök csoportosítása a következő: – Közhasznú célt közvetlenül szolgáló gépek, berendezések, járművek – Egyéb gépek, berendezések, járművek – Beruházások A MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány a Számviteli törvény alapján elszámolásra kerülő értékcsökkenési leírást a bruttó érték figyelembevételével az elhasználódási időre arányosan számolja el.

724


A Társasági Adótörvény rendelkezése szerinti értékcsökkenés a befektetett eszközöknél az e törvény mellékletében szereplő amortizációs kulcsok alapján kerül meghatározásra. Ez alól kivételt képez a 30 eFt beszerzési érték alatti tárgyi eszköz, melyet teljes összegben a használatba vételkor értékcsökkenésként számolunk el, abszolút összegű elszámolási mód szerint. Az értékcsökkenési leírás összege évente egyszer kerül elszámolásra a befektetett eszközök beszerzését követő hónaptól a selejtezés, illetve az értékesítés hónapjának végéig. A MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány befektetett eszközei között a mérlegben nettó értéken mutatja ki a tárgyi eszközöket, illetve az immateriális javakat.

22. szám

si árbevételig társasági adó fizetési kötelezettséget nem ír elő, ha a vállalkozási tevékenység mértéke az összbevétel 10%-át nem haladja meg. A vállalkozási tevékenység során képződött 2.506 eFt visszaforgatásra került a közhasznú tevékenység jövőbeni folytatásához. 2006. évben a MÁV ZRt. és az Alapítvány között létrejött megállapodás alapján, az alapító 221.100 eFt támogatást juttatott az Alapítványnak. II. Költségvetési támogatások felhasználása. A MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány az államháztartás alrendszereitől 2006. évben is részesült támogatásba, a II. KIMUTATÁS ezen érték adatokat tartalmazza. III. Vagyon felhasználása.

Az Alapítvány működése során 90.364 eFt értékben szereztünk be különféle eszközöket, melyek után 62.388 eFt értékcsökkenési leírást számoltunk el a költségek között.

Az Alapító, a MÁV ZRt. 3.000 eFt induló tőkével hozta létre a MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítványt.

A forgóeszközök között szerepelnek a pénzeszközök, valamint a követelések.

Gazdálkodásunk eredményességét – a tőkeváltozás évenkénti változását – befolyásolja a MÁV-tól kapott támogatás, a pályázatokon elnyert összegek, valamint a támogatóktól kapott juttatások nagysága is.

A mérlegben kimutatott saját tőke a 3.000 eFt induló tőke, valamint az Alapítvány megalakulásától képződött tőkeváltozásként kimutatott eredmény. A rövid lejáratú kötelezettségek között a munkabér, valamint az ehhez kapcsolódó adók és járulékai kerültek elszámolásra. Pályázati támogatásból megvalósult tárgyi eszközök beszerzése után a tárgyévben költségként elszámolásra nem került értékcsökkenési leírás címén 19.976 eFt paszszív időbeli elhatárolásként került a mérlegbe. A MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány közhasznú tevékenységet, valamint e tevékenységet nem veszélyeztető mértékű vállalkozási tevékenységet folytat. 2006. évben az összes bevétel 99,2%-a volt közhasznú és 0,8% bevétel képződött a vállalkozási tevékenységből. A közhasznú tevékenység 8.540 eFt veszteséget, a vállalkozási tevékenység 2.506 eFt eredményt hozott a vizsgált időszakban. Ezen vállalkozási tevékenység eredménye után társasági adó fizetési kötelezettség nem terheli az Alapítványt. A társasági adó törvény a közhasznú alapítványok részére külön kedvezményként 20 millió forint vállalkozá-

IV. Cél szerinti juttatások. Az Alapítvány célja a MÁV Szimfonikus Zenekar rendeltetésszerű és színvonalas működésének elősegítése, melynek keretében hozzájárul az egyetemes magyar zenekultúra ápolásához, fejlesztéséhez, az ország területén történő terjesztéséhez és külföldön való bemutatásához. E tevékenység során a létrehozott hangversenyek látogatóinak értékesített bérletek díjainak megállapítása révén juttatja támogatáshoz a személyeket. Egyénenkénti támogatásban senki sem részesült. V. Kapott támogatások. Az Alapítvány 2006. évben pályázatok révén, hangversenyek illetve a műsorfüzet támogatására 9.483 eFtot kapott. A magánszemélyek közcélú adományaként – az u.n. 1% – 290 eFt-hoz jutottunk, mely összeget hangszer beszerzésre kívánjuk fordítani. A központi költségvetésből a Főváros. IV.ker. Önkormányzaton keresztül további 72.000 eFt-ot utaltak ki számunkra. MÁV támogatásként 221.100 eFt-ot kaptunk. Jogi személyektől 2.280 eFt támogatás érkezett.

22. szám


VI. Vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások. Vezető tisztségviselőink részére 2006. évben nem folyósítottunk költségtérítést. A Kuratórium és a Felügyelő Bizottság tagjai az Alapítvány megalakulása óta díjazás nélkül segítik tevékenységünket. VII. A közhasznú tevékenységről szóló szöveges beszámoló. 2006. évre 361.100 eFt bevételt terveztünk, a MÁV ZRt. által az évre felajánlott 221.100 eFt összeg ismeretében. Saját bevételként alapítványi hozzájárulás címén 11.000 eFt-ot, jegybevételként 21.000 eFt-ot, külső felkérésű hangversenyek bevételeiként 30.000 eFt-ot és egyéb bevételként 6.000 eFt-ot,. minisztériumi, önkormányzati támogatásként 72.000 eFt-ot. terveztünk. 2006. év folyamán a ténylegesen elért bevételünk 355.724 eFt volt, mellyel szemben 361.758 eFt költség felmerült fel. Ezen időszak alatt 6.034 eFt veszteség képződött. 2006. évben a bevételek főbb forrásai a következők voltak: – alapítványi támogatások, hozzájárulások 11.263 eFt, – közcélú adományként 290 eFt-ot kaptunk magánszemélyektől, – jegybevételünk 18.691 eFt volt, – külső felkérésű hangversenyeink 28.199 eFt bevételt eredményeztek, – hangszerek bérbeadásából, eladásából 936 eFt árbevétel keletkezett, – hirdetési díjként 1.840 eFt folyt be, – kamatbevételünk 512 eFt, – MÁV támogatás 221.100 eFt. A központi költségvetés 72.000 eFt-ot biztosított az Alapítvány részére a Főváros IV. ker Önkormányzat pénzügyi elszámolási rendszerén keresztül. A Fővárosi önkormányzat 500 eFt támogatásban részesítette a szervezetet. Az előző években elnyert pályázatainkból a tárgyi eszköz beszerzésre fordított összegekből a tárgyévben 5.183 eFt került értékcsökkenési leírás címén elszámolásra, és ezzel egy időben támogatásként is el lett számolva. Pályázati formában a Nemzeti Kulturális Alaptól 2006.évben is részesült az Alapítvány támogatásban, 3.800 eFt értékben, mely szerepel a 11.263 eFt támogatási összegben.

725

Passzív időbeli elhatárolásként kerül évente kimutatásra a pályázatok terhére megvalósult tárgyi eszköz beszerzések még költségként el nem számolt része. 2006. évben 361.758 eFt költség merült fel, amely 0,2%-os túllépést jelent a tervhez viszonyítva. Az anyagköltségek között számoljuk el az Alapítvány működésével kapcsolatosan felmerült különféle anyagok költségeit, nyomtatványok beszerzésével összefüggő kiadásokat, valamint a közüzemi díjakat – fűtés, világítás. A közüzemi díjak tárgyidőszakban való elszámolása függ attól, hogy a szolgáltatók számláit a MÁV ZRt. mikor tudja kiegyenlíteni, mert csak ezt követően számlázza tovább felénk a díjakat. A hangszerek szállítására, rakodására 2.448 eFt költség merült fel. E költség tényleges nagyságát befolyásolja, hogy a külföldi vendégszereplések alkalmával felmerülő szállítási költségeket a vendéglátó fizeti ki közvetlenül, vagy itthon mi fizetjük ki a fuvarozóknak. A tervkészítéskor erre vonatkozó pontos adat nem mindig áll rendelkezésre. Terembérleti díjként felmerült tényleges költség szintén a tervezett összeg alatt maradt 2006. évben. A megtakarítást kedvezően befolyásolta az, hogy a Művészetek Palotájában megrendezett koncertek esetén alkalmanként 200 eFt-al kevesebb költség merült fel a tervezetthez képest. Ha saját kottatárunkban nem rendelkezünk az előadandó mű anyagával, akkor először a Nemzeti Filharmónia Kottatárából próbáljuk beszerezni a kottát, ezért művenként 8 eFt-ot kell fizetni. Ha a beszerzés a Zeneműkiadótól, vagy a Hartai Zenei Ügynökségen keresztül történik, akkor művenként 60 eFt-tól akár 180 eFt-ig terjedhet a díj. 2006.év elején lehetőséget láttunk arra, hogy az épületben folyó szervezeti átalakulások következtében további iroda helyiségeket kaphatnánk. A átszervezések teljes körűen nem fejeződtek be, így még nem került sor kérelmünk végleges elbírálására. Első ütemben négy helyiséget kaptunk. A régi szobákat a tisztasági festés után át tudjuk adni a zenekari tagok részére szólampróbák megtartására. A megkapott a helyiségekben bizonyos szakipari munkákat el kellett végeztessünk, mint például telefon szerelés, tisztasági festés. A tárgyévi költségvetésben erre a célra felmerült összeg okozta a tervhez képest 27,1%-os túllépést az eszközök karbantartásánál. Az utazási költségek a tervhez képest jelentős megtakarítást mutatnak. Ennek egyik oka, hogy a tervkészítésnél nem mindig ismert pontosan, hogy a zenekar meghívásához kapcsolódóan az utazási költséget közvetlenül a meghívó fél rendezi-e. Ezért szükségesnek tartottam tartalékolni ilyen jogcímen bizonyos összeget.

726


22. szám

Az egyéb igénybe vett szolgáltatások tételen felhasználás sem volt, melynek oka az, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatos szolgáltatások díjai egy külön szerződés alapján kerültek szétosztásra addig amíg az épületben több vasúti szolgálati hely tevékenykedett. Az átszervezések után még nem készültek el az új megállapodások, így elmaradt a költségek szétosztása is.

Költségtérítésként számoljuk el a muzsikusok részére juttatott húr, nád és egyéb kellékanyag térítést.

A számlázott fellépési díjak és az állományon kívüli kifizetések tervszerinti együttes összege 34.000 eFt volt. Ténylegesen 45.200 eFt merült fel ilyen jogcímeken, amely átlagos 32,9%-os túllépést jelent. A két költség típus közötti arányt igen nehéz a tervezéskor meghatározni, mert számunkra sokszor ismeretlen az a tény, hogy a fellépő művész a díját milyen formában, számlára vagy felhasználási szerződés alapján kívánja felvenni.

Értékcsökkenési leírás címén 7.733 eFt merült fel az év folyamán. Az összegből 72 eFt olyan költség volt, amely az eszköz használatba vételekor az egyösszegű értékcsökkenési leírás alkalmazásának a következménye.

A számlázott fellépési díjak között számoltuk el az eseti felhasználási szerződés alapján számla ellenében történő kifizetéseken túlmenően az állandó kisegítőknek kifizetett összegeket. Az eseti kifizetésekre 21.497 eFt-ot, az állandó kifizetésekre 19.237 eFt-ot fizettünk ki. Felhasználási szerződés útján történő kifizetésekre 2006. évben 4.466 eFt merült fel.

Az u.n. különféle máshová nem sorolt költségek között került elszámolásra többek között a koncerteken közreműködő kórusok 2.600 eFt díja, valamint a foglalkozás – egészségügyi vizsgálatra fizetett 500 eFt.

Ráfordításként elszámolt költségek között 2006. évben 164 eFt vissza nem igényelhető ÁFA került elszámolásra. Kérem a Kuratórium Tisztelt Tagjait, hogy a beszámolómat a MÁV Szimfonikusok Zenekari Alapítvány 2006. évi gazdálkodásáról elfogadni szíveskedjenek. Egyben kérem Önöket, hogy 2006. évben nyereségként mutatkozó 6.034 eFt-nak Tőkeváltozásként való elhelyezését is szíveskedjenek engedélyezni. Budapest, 2007 május hó

22. szám


727

728


22. szám

22. szám


729

730


22. szám

22. szám


731

732


22. szám

22. szám


733

734


22. szám

22. szám


735

736


22. szám

22. szám


737

738


22. szám

22. szám


739

740


22. szám

Szerkeszti a MÁV ZRt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága Budapest VI., Andrássy út 73-75. Telefon: 511-3654 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Németh Anikó. Terjeszti a MÁV ZRt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (Budapest VI., Andrássy út 73-75.).

HU ISSN 1419–3973 Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly Nyomtatás: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelős vezető: Burján Norbert igazgató. Tsz.: 07-1965. www.hknyomda.hu

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 22. szám 122. évfolyam június 15. TARTALOM

Recommend Documents