ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 28. szám 125. évfolyam október 8. TARTALOM

28. szám

125. évfolyam

2010. október 8.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Oldal

Utasítások

58/2010. (X. 8. MÁV Ért. 28.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az úti balesetek kivizsgálására.................................. 1669 59/2010. (X. 8. MÁV Ért. 28.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt-nél foglalkoztatott munkavállalók rendkívüli munkavégzésének, valamint a készenlét és ügyelet elrendelésének szabályozására................................................ 1681

Oldal 60/2010. (X. 8. MÁV Ért. 28.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a kontrolling beszámolók készítésének eljárásrendjére, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról...................................................................................... 1688 61/2010. (X. 8. MÁV Ért. 28.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a tervezés és várhatókészítés eljárásrendjére, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról......... 1705

Egyéb közlemények

Felügyeleti igazolvány és Belépési igazolás érvénytelenítése.... 1723

Utasítások 58/2010. (X. 8. MÁV Ért. 28.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az úti balesetek kivizsgálására 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/1997.(XII.1.) Korm. rendelet 43. § (2) bek. alapján az üzemi balesetnek minősülő úti balesetek bejelentési, kivizsgálási és nyilvántartási rendjének és egységes végrehajtásának szabályozása és végrehajtása. 2.0. HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára.

2.2. Felelősség Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért az Egészség-, Biztonság és Környezetvédelmi Főosztály (továbbiakban: EBK Főosztály) vezetője felel. 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Üzemi-uti baleset (a továbbiakban: úti baleset) az a baleset, amelyet a munkavállaló (biztosított) munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el, függetlenül attól, hogy a munkavállaló telephelyre (telephelyről), vagy külső tényleges munkavégzési helyre (helyről) közlekedik (pl. pl. úti baleset az a baleset is ha a munkavállaló hatósági egyeztetés céljából nem a vasúti területre, hanem a hatósági telephelyre közlekedik). Nem úti baleset az a baleset, − amely kizárólag a munkavállaló ittassága miatt, vagy − amely engedély nélküli (pl.: jogosítvány nélküli járművezetés, a jármű tulajdonosának, üzemeltetőjének hozzájárulása nélküli járművezetés stb.) járműhasználat során, vagy

1670

A MÁV Zrt. Értesítője

− amely a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy − amely az utazás indokolatlan megszakítása során történt, vagy − amelynél a munkavállaló a sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett. Nem minősül indokolatlanul nem a legrövidebb a útvonalnak, ha a munkavállaló életszükségleteinek indokolt esetei (pl. gyógyszer, napi élelmiszer beszerzése, orvosi vizsgálaton részvétel, gyermek leadása óvodába, bölcsődébe, stb.), vagy életvitelszerű esetek (pl.: üzemanyag-vételezés, bérletvásárlás az útvonalba eső legközelebbi helyen stb.) miatt szakítja meg az utazást, illetve választja a legrövidebbnél hosszabb útvonalat. 3.2. Súlyos az az úti baleset, amely − a munkavállaló halálát − orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást; − súlyos csonkulást, − rokkantságot, − tartósan megváltozott munkaképességet okozott. 3.3. A sérült munkáját közvetlenül irányító személy: az utasítás szempontjából az a munkavállaló, aki a sérült munkavállaló munkakörébe tartozó konkrét, esetenkénti tevékenység végzésének meghatározására, nem kötött munkarend esetén a munkavégzés időpontjának (kezdete, vége) meghatározására jogosult. 3.4. Baleset helyszíne szerint intézkedésre jogosult személy: a baleset helyszíne szerinti terület forgalom-lebonyolítását irányító munkavállaló, vagy szolgálati felettese. Egyéb esetben a baleset helyszíne szerinti terület technológiai folyamatát irányító személy, vagy szolgálai felettese. 3.5. Vasútüzemi rendkívüli esemény: az utasítás szempontjából a 2005. évi CLXXXIV. törvény 2. § j; k;l; alpontjai szerinti („súlyos vasúti baleset, vasúti baleset, váratlan vasúti esemény”) esemény. 3.6. Az utasítással kapcsolatos egyéb fogalmakat a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Az úti balesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása 4.1.1. A úti balesetek bejelentése 4.1.1.1. Az úti balesetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. A bekövetkezett úti balesetet a sérült – akadályoztatása esetén a sérült által

28. szám

megbízott személy (pl. családtag) – köteles a munkáltatójának, vagy a munkahelye szerinti szervezeti egység vezetőjének, illetve megbízottjának haladéktalanul bejelenteni. 4.1.1.2. A munkáltató, – vagy a munkáltató megbízása alapján – a sérült munkáját közvetlenül irányító személy a balesetet telefonon és levélben (kimutathatóan), e-mailben vagy faxon köteles haladéktalanul bejelenteni az EBK Területi Szolgáltató Központ (körzeti) munkabiztonsági tevékenységet ellátó munkavállalójának, távolléte esetén a területileg illetékes EBK Területi Szolgáltató Központ. Vezetőjének. 4.1.1.3.A vasúti területen bekövetkezett súlyos úti balesetet a MÁV Zrt. balesetet észlelő munkavállalója, illetve a baleset helyszíne szerinti szervezeti egység (pl.: forgalom alatt álló állomás, megállóhely területén bekövetkezett baleset esetén az az Állomásfőnökség, aki a baleset helyszíne szerinti területen a forgalmat lebonyolítja) vezetője, vagy megbízottja, köteles az „ Értesítési Rend”ben (37/2010.(VI.20 MÁV Ért. 20.)EVIG sz. utasítás) meghatározottaknak megfelelően bejelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével. 4.1.1.4. A bejelentésnek tartalmaznia kell: − a balesetet bejelentő és a bejelentő szervezeti egység nevét, címét; − a sérült munkavállaló személyi adatait; − a sérült munkavállaló szolgálati helyét (Kölcsönzött munkaerő esetén a tényleges foglalkoztatót); − a sérült munkavállaló munkakörét; − a baleset időpontját, helyszínét; − a baleset rövid leírását; − a sérülés jellegét, − a sérült munkavállaló ellátására tett intézkedéseket; − az időjárási körülményeket, − esetleges alkoholszonda vizsgálat eredményét. 4.1.2. Úti balesetek kivizsgálása 4.1.2.1. Az úti baleset kivizsgálásának kezdeményezése annak a szervezeti egységnek a feladata, amely a sérültet – kölcsönzött munkaerőt is – foglalkoztatja. 4.1.2.2. Az úti balesetek kivizsgálását – a baleset helyszíne szerint érintett és a sérült munkáltatójának székhelye szerinti EBK Területi Szolgáltató Központ közötti eltérő megállapodás hiányában – a baleset helyszíne szerinti EBK Területi Szolgáltató Központ területileg illetékes (körzeti) munkabiztonsági szakelőadó végzi, és a vizsgálat eredményét „Üzemi baleseti jegyzőkönyv”-ben rögzíti. (2. sz melléklet). 4.1.2.3. Amennyiben a baleset vizsgálata során felmerül, hogy a baleset bekövetkezésében közrehatott a sérült munkáltatójától eltérő más gazdasági társaság, vagy a

28. szám

A MÁV Zrt. Értesítője 1671

MÁV Zrt. más szervezeti egysége, a baleset vizsgálatában történő részvételi lehetőséget – eltérő megállapodás hiányában a balesetet vizsgáló munkavállalónak – bizonyíthatóan kell az érintett szervezet, gazdasági társaság tudomására hozni. Magánszemély érintettsége esetén a vizsgálatban történő részvételről a balesetet vizsgáló (az EBK szervezet vizsgálatot végző munkavállalója) dönt. 4.1.2.4. Ha a munkavállaló állításával ellentétben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a baleset nem minősül úti balesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a közvetlen hozzátartozót – 22 munkanapon belül hozott Határozat megküldésével – írásban értesíteni kell. A baleset jogszabályi minősítése (határozathozatal) és a Határozat megküldése – nem halált okozó baleset esetén – a Társadalombiztosítási Kifizetőhely feladata, amelynek meghozatalánál a baleset vizsgálatát végző EBK Területi Szolgáltató Központ. területileg illetékes (körzeti) munkabiztonsági szakelőadójának a megállapításait figyelembe kell venni Halált okozó üzemi baleset tényéről az illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztár 22 munkanapon belül hoz határozatot. 4.1.2.5. Munkaképtelenséget nem okozó, de úti balesetnek minősülő esemény körülményeit legalább a szükséges intézkedések, illetve a baleset minősítésének eldöntéséhez szükséges mértékig kell kivizsgálni. A kivizsgálás mélységét a kivizsgálást végző – az érintettek véleményének figyelembevételével – dönti el. 4.1.2.6. A balesetet a vizsgálatra kötelezett munkabiztonsági szakelőadó a baleset tudomására jutását követően a tárgyhót követő hónap 15-ig köteles kivizsgálni. 4.1.2.7. Hatósági vizsgálat estén a vizsgálatot a hatósági határozathozatal után szabad lezárni. 4.1.2.8. A vasúti területen bekövetkezett súlyos úti balesetek esetében a baleset helyszíne szerint intézkedésre jogosult vezető, távollétében a rendelkezésre jogosult munkavállaló köteles gondoskodni arról, hogy a helyszín, a bizonyításhoz szükséges nyomok a rendőrség és az EBK Területi Szolgáltató Központ. készenlétese megérkezéséig érintetlen maradjon. 4.1.2.9. A vasút területén bekövetkezett súlyos úti baleset helyszínének megváltoztatása előtt a helyszínről rajzot vagy fényképfelvételeket, vagy videofelvételt kell készíteni, vagy egyéb módon, a helyszínen meg kell jelölni a balesetben érintett személyek, tárgyak helyzetét úgy, hogy a balesetet megelőző eredeti állapot minél pontosabban rekonstruálható legyen. A tárgyi bizonyítékul szolgáló eszközöket meg kell őrizni. A megőrzés szükségességéről a megőrzés módjáról – a vizsgálatban részt vevők véleményének figyelembe vételével – a vizsgálatot végző köteles dönteni.

4.1.2.10. Ha a vasút területén bekövetkezett súlyos úti baleset vizsgálatát az EBK szervezet tagja mellett más szervezet (pl. Biztonsági Igazgatóság, Közlekedésbiztonsági Szervezet) is köteles elvégezni, a vizsgálat módját, a bizonyítékok megőrzését egyeztetni kell. 4.1.2.11. A vasúti területen történt súlyos úti baleset helyszíni vizsgálatát a baleset helyszíne szerinti EBK Területi Szolgáltató Központ (Budapest, Szombathely, Pécs, Miskolc, Debrecen, Szeged, Záhony) készenlétes munkavállalója végzi, kivéve, ha a balesetet – jogszabály alapján – hatóság (pl. Rendőrség, OMMF), vagy a Közlekedésbiztonsági Szervezet végzi. 4.1.2.12. Ha vasútüzemi rendkívüli esemény következtében vasúti munkavállaló súlyos úti balesetet szenvedett, az azonnali helyszíni vizsgálatot a vasútbiztonsági és munkabiztonsági szervezet közösen végzi. A közös vizsgálat vezetője a vasútbiztonsági szervezet balesetvizsgálója. A vasútbiztonsági szervezet balesetvizsgálója köteles a vizsgálat teljes folyamatába a munkabiztonsági szervezet balesetvizsgálóját bevonni 4.1.2.13. A vasúti területen bekövetkezett súlyos úti balesetek helyszíni vizsgálatában az EBK szervezet készenlétes munkavállalója a helyszínen köteles részt venni akkor is, ha a vizsgálatot nem ő végzi. 4.1.2.14. A súlyos úti balesetről helyszíni balesetvizsgálati jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell – a baleset akkor ismert körülményeit, – a helyszín pontos meghatározását, – a helyszínre vonatkozó megállapításokat (pl.: építési terület, megvilágítás, zajhatás, láthatóság, útviszonyok stb.), – személyi körülményeket, (pl. jogosulatlan járművezetés, ittas állapot stb.) feltételeket, – a balesetet okozó, vagy abban közreható eszköz jellemzőit, időjárási körülményeket (pl. rossz közvilágítás, csúszós út, köd, havazás, hiányzó fedlap, stb.), – biztonsági berendezéseinek működését (pl. megállapíthatóan hibás fékberendezés), stb. 4.1.2.15. Nem kell kivizsgálni (és nyilvántartani) a baleset bekövetkezése után 6 hónap elteltével bejelentett, illetve a munkáltató tudomására jutott úti balesetet, kivéve, ha a munkáltatót a baleset bekövetkezésének idején kivizsgálási és nyilvántartási kötelezettség elmulasztása terheli. 4.1.3. Úti balesetek kivizsgálásának szempontjai, vizsgálati dokumentumai 4.1.3.1. Vizsgálati szempontok: − A baleset vizsgálatát végző szerint indokolt estben helyszíni szemlét kell tartani, a szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videó fel-

1672


vételen rögzíteni kell, a balesetről információval rendelkező személyeket – indokolt esetben – jegyzőkönyvileg meg kell hallgatni, szükség esetén szakvéleményt kell kérni; − meg kell állapítani a környezeti tényezőket, ezek közrehatását a balesetre (pl. kijelölt közlekedési útvonalon a csúszás-mentesítés elmaradása ónos eső esetén.) − rögzíteni kell a balesetet szenvedett munkavállaló – balesettel összefüggésbe hozható – egészségi állapotát (pl. sánta, nagyothalló készüléket visel stb.), a baleset akkor ismert körülményeit, a helyszín pontos meghatározását, a helyszínre vonatkozó megállapításokat (pl.: építési terület, megvilágítás, zajhatás, láthatóság, útviszonyok stb.), személyi körülményeket, (pl. vezetői engedély nélküli járművezetés, ittas állapot stb.) feltételeket, a balesetet okozó, vagy abban közreható eszköz jellemzőit (pl. rossz közvilágítás, csúszós út, köd, hiányzó fedlap, stb.), biztonsági berendezéseinek működését (pl. megállapíthatóan hibás fékberendezés, nem működő sorompó), stb. 4.1.3.2.A vizsgálat során meg kell állapítani és a vizsgálati anyagban rögzíteni, illetve csatolni kell: − A baleset időpontját, − A baleset helyszínének pontos meghatározását (házszám vagy helyrajzi szám), közterület esetén a tényleges vagy valószínűsíthető fenntartó megnevezését, − A baleset körülményeinek részletes, a feltételezett ok, okozó személyére, a sérülés jellegére is kitérő leírását, − A baleset napján a sérült munkavégzési kötelezettségének helyét, ha változó helyen történik a munkavégzés, az aznapi munkavégzés helyét kijelölő személy nyilatkozatát, − A baleset napján a munkavégzés kezdetének és végének időpontjait, rendkívüli munkavégzés esetén a rendkívüli munkavégzést elrendelő nyilatkozatát, − A sérült által igénybevett közlekedési eszközt, az eszköz üzemben tartójának megnevezését, − A szokásos legrövidebb és a baleset napján használt útvonal leírását, − A balesetnél jelen lévő tanúk nyilatkozatát, − Szemtanúk hiányában azon személyek nyilatkozatát, akik először tudomást szereztek a balesetről, − Annak a személynek a nyilatkozatát, aki a sérültet elsősegélyben részesítette, illetve orvoshoz szállította, − Mentőszállítás esetén az eseménynapló kivonatát, − Rendőrségi intézkedés esetén a rendőrségi jegyzőkönyv, határozat másolatát. A balesetnél jelen lévő tanúk nyilatkozatát – amennyiben a tanúk személyes meghallgatása a vizsgálatot végző szerint nem indokolt –, a sérült köteles beszerezni és a balesetet vizsgáló részére átadni. A nyilatkozatnak azonosítható módon kell tartalmaznia a sérült munkavállaló és a tanú adatait, valamint sérülés bekövetkezésének helyét és rövid leírását. 4.1.3.3. A sérült meghallgatásáról készült jegyzőkönyvben a 4.1.3.1.; 4.1.3.2. pontban meghatározott – ismert és valószínűsíthető (pl. közterületnél a közterület

28. szám

fenntartója a területileg illetékes önkormányzat) – adatokat rögzíteni kell. A sérülttel ki kell töltetni az utasítás 3. sz. melléklete szerinti „Nyilatkozatot”. Nem kötelező rögzíteni a meghallgatási jegyzőkönyvben azokat az adatokat, információkat, amelyeket a sérült által kitöltött „Nyilatkozat” egyértelműen tartalmaz, de annak leadására a jegyzőkönyvben utalni kell. Ha a sérült a „Nyilatkozat”-ot nem tudja kitölteni, akkor azt a meghatalmazottja vagy a képviseletét ellátó személy jogosult kitölteni. 4.1.3.4. Az úti baleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak feltárására, és – indokolt estben – a hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére. Az üzemi baleseti jegyzőkönyvet értelemszerűen kell kitölteni. 4.1.3.5. Ha a 4.1.3.1.; 4.1.3.2. pont szerinti adatokat tartalmazó bizonylatok a vizsgálat lezárásáig nem állnak rendelkezésre, azokat írásban kell megkérni a dokumentumokat birtokló szervezettől (személytől). 4.1.4. Úti balesetek nyilvántartása 4.1.4.1. Az „Úti baleseteket a 1. sz. melléklet szerinti nyilvántartásba be kell jegyezni. A nyilvántartást a szervezeti egységnél munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó munkavállalónál kell tárolni. 4.1.5. Úti balesetek vizsgálati anyagának megküldése 4.1.5.1. Az úti balesetek „Üzem baleseti jegyzőkönyv”-eit, a kivizsgálás lezárását követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni: − a társadalombiztosítási kifizetőhelynek (Humán Szolgáltatás Társadalombiztosítási Kifizetőhely, 1087. Budapest, Kerepesi út 3.”), − a területileg érintett EBK Területi Szolgáltató Központnak − A sérült munkáltatói jogkörgyakorlójának. 4.1.5.2. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege és a baleset bekövetkezésének körülményei miatt a vizsgálatot a baleset bekövetkezését követő hó 15-ig nem lehet befejezni akkor az Üzemi baleseti jegyzőkönyv”-et a hiányos mellékletekkel – meg kell küldeni a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, és a kísérő levélben utalni kell arra, hogy mely mellékletek kerülnek utólagosan megküldésre. 4.2. Oktatás 4.2.1. Az úti balesetekkel kapcsolatos – jelen utasításban lévő – szabályokat az érintett munkavállalókkal az utasítás hatálybaléptetését követő oktatásokon kimutathatóan ismertetni kell.

A MÁV Zrt. Értesítője 1673 jellege

4.3. Ellenőrzés

Sérülés helyszíne

4.3.1. Ha a megelőzés céljából a kivizsgálást végző intézkedési javaslatot határozott meg, a javasolt intézkedésről az intézkedésre kötelezettet (jogosultat) a vizsgálatot végző köteles tájékoztatni (pl. a vasúti vágányokat keresztező közlekedési útvonalon balesetet kiváltó botlásveszélyes átjárók kijavítása, átjárást korlátozó feliratok pótlása stb.). Az intézkedés végrehajtását a határidő lejártát követően ellenőrizni, az intézkedés elmaradásáról az EBK Főosztályt tájékoztatni kell.

Úti balesetek nyilvántartása:

− 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól − 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról − Hatályon kívül helyezett utasítás: a 101007/1992. Sze.F. sz. „Utasítás a foglalkozási balesetek bejelentésére, kivizsgálására, nyilvántartására, adatszolgáltatásra.”, 6.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás kihirdetését követő 60. napon lép hatályba és visszavonásig érvényes. 7.0. MELLÉKLETEK

Sérült munkáltatója

1. sz. melléklet: úti balesetek nyilvántartása 2. sz. melléklet: üzemi baleseti jegyzőkönyv minta 3. sz. melléklet: Nyilatkozat

lakcíme

időpontja

5.0. HÍVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK

Szarvas Ferenc s. k.

1. sz. melléklet

neve

elnök-vezérigazgató

Sorszám:

28. szám

1674


2. sz. melléklet üzemi baleseti jegyzőkönyv minta

28. szám

28. szám


1676


28. szám


28. szám 3. sz. melléklet

Nyilatkozat

3.sz. melléklet

Egészségbiztosító: …………………………………………………………………………………….……...

címe: ………….…………………………………………………………….……………………… Társadalombiztosítási kifizetőhely: …………………………………………………………..……………

………………………………………………………………………….…………………. címe: A sérült neve: ……………………………………………………………………………..…………………

Lakcíme: ………………………………………….…………………..………………...………… Hivatkozási szám: …………..……. Felhívjuk a figyelmét, hogy a ……… év ……….. hó …… nap történt balesetével (sérülésével) kapcsolatban a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 47. §. (1)-(2) bekezdése alapján a táppénzben részesülő biztosítottnak az üzemi balesetnek nem minősülő balesetéről – az előírt nyomtatványon – nyilatkozni kell és a nyilatkozatot 8 napon belül vissza kell juttatni a folyósító szervhez.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 6. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. A Ket. 51. § (1) bekezdése értelmében az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. A (3) bekezdésben foglaltak szerint törvény vagy kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy az ügyfél a hivatalból folytatott eljárásban a hatóság erre irányuló felhívására közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetére. Személyes adat tekintetében az ügyfelet nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra csak törvényi felhatalmazás alapján lehet kötelezni. A Ket. 51. § (5) bekezdés b) pontja értelmében a kötelező adatszolgáltatást az ügyfél megtagadhatja, ha nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. A Ket. 51. § (6) bekezdésében foglaltak szerint az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve a (3) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatás körébe tartozó nyilatkozatában az ügy szempontjából jelentős tényt az (5) bekezdésben foglalt ok hiányában elhallgat, eljárási bírsággal sújtható.

Kelt: ………………., ……. év ……. hó …. nap P.H. ……………………………………. ügyintéző aláírása

1678


28. szám

2

NYILATKOZAT

a baleset (sérülés) körülményeiről Sérült neve: (születési név): ……………………………………………………………………..………..…

--, születési helye és ideje: ……………………………………................... Lakcíme: ……………………………………………………………………………….… ……… TAJ-száma:

1. …….... év …..… hó ….…… napján …..….. órakor ………………….………………….. helységben …………………………….. utca (út, tér) …. házszám alatt, illetőleg …………………… épület előtt vagy …………………………………………………………. úttest szakaszán a baleset (sérülés) a követszerint történt: kezők ………………………………………………………………………….......................................... …….. ……………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………………. 2. (A 2. pont kérdéseire csak abban az esetben kell válaszolni, ha a baleset a foglalkozás körében vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába menet, vagy onnan hazamenet közben történt és a sérült ezen a címen baleseti táppénzt igényel.)

a.) Ha a baleset nem a munkahelyen (telephelyen) történt, hol kellett a sérültnek munkát végeznie (név és cím): ……………………………………………………………………………………………………………… b.) A baleset napján a sérült mikortól – meddig volt köteles munkát végezni: ….......….-tól (óra, perc) ….....…-ig (óra, perc), illetőleg a munkavégzés helyéről …………...-kor (óra, perc) …………… ……………………………………………………………………………………..…….….. címen távozott. c.) Munkahelyére és onnan lakására (szállására) milyen útvonalon, illetőleg közlekedési eszközzel közlekedik rendszeresen: …………………………………………………………………………………………………....……….. ……………………………………………………………………………………………………………… d.) Mikor, ki és kinek jelentette be a balesetét: ……… év …… hó …. nap ………………………….………… …………………………………………. e.) Miért jelentette késedelmesen, illetőleg miért mulasztotta el a baleset bejelentését: …………………………...………………………………………………………………………………… f.) Egyéni vállalkozó balesete összefüggésben áll-e a vállalkozói tevékenységével: igen nem 3. Ki volt Ön szerint a baleset okozója? (a baleset okozójának neve és lakcíme, egyéb elérhetőség, telefon, munkahely, stb) /kitöltése nem kötelező/ ……………………………………………………………………….. 4. Kik látták a balesetet (sérülést)? (A tanúk neve és lakcíme, egyéb elérhetőség, telefon, munkahely, stb.): ……………………………………………………………………………………………………………… ………….…………………………………………………………………………………………………… 5. Részesült-e elsősegélyben, illetőleg orvosi ellátásban, ha igen, mikor és hol? Mentő szállította-e az elsősegélynyújtó helyre: ……………………………………………………………………………………… Ha elmulasztotta igénybe venni az orvosi segítséget, illetőleg azzal késlekedett, mi volt ennek az oka? ……………………………………………………………………………………………………………… A balesetből eredő betegsége, sérülése miatt hol látták el, illetőleg kezelték (egészségügyi szolgáltató neve és címe): ……………………………………………………………………………………………………………... 6. Ha gépjármű okozta a balesetet, ki a gépjármű üzembentartója (neve és lakcíme, egyéb elérhetőség, telefon, munkahely, stb.): ………………………………………………………………………………………………….

28. szám


3 a gépjármű rendszáma, típusa: ……………………………………………………………………………………. a gépkocsivezető (neve és lakcíme, egyéb elérhetősége, telefon, munkahely, stb.): ……………………………………………………………………………………………………………… 7. Ha kettő vagy több gépjármű összeütközése miatt következett be a baleset, ki a balesetet okozó gépjármű üzembentartója (neve és lakcíme): …………………………….. ……………………………………………………………………………….. A balesetet okozó gépjármű rendszáma, típusa: …………………………………………………………………………………………….…………………. Ki vezette a balesetet okozó gépjárművet: ……………………………………… ………………………………………………………………………. 8. Hányan sérültek meg a baleset során: ………….... fő. Sérültek neve és lakcíme: ……………………………………………………………………………… ………………………….…… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… Halálos áldozata volt-e a balesetnek? Ha igen, az elhunyt személy neve és lakcíme: …………………………………………………………………………………………….………………… 9. Volt-e, vagy van-e folyamatban a balesettel kapcsolatban hatósági (rendőrségi, ügyészségi, bírósági, stb.) eljárás? Ha igen, ki az eljáró hatóság és mi az ügy száma: ……………………….……………………………………………………………...……………………… ……………………………………………………………………………………………………………… 10. Indított-e polgári pert kárának megtérítése iránt? Ha igen, melyik bíróságnál és hol, mi a bírósági ügy száma: ……………………………………………………………………………………………………………… 11. Kapott-e kártérítést a sérülés (baleset) okozójától? Ha igen, minek alapján (bírói ítélet, egyezség, stb.): ………...…………………………………………………………………………………………………… 12. Az üzleti biztosítónál benyújtotta-e kárigényét? Ha igen, melyik biztosítónál és mi az ügy száma: ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… 13. Képviseli-e az eljárás során képviseletre jogosult személy? Ha igen, a képviseletre jogosult személy neve és lakcíme: ….…………………………………………………………………………………………………………… 14. Gyalogosként elszenvedett balesetét a közút állapota vagy takarításának elmulasztása stb. okozta-e? (például: a járda, illetőleg az úttest sáros, havas, jeges volt, vagy lépcsőt, járdát, úttestet felbontották, a burkolat sérült volt, építési területen nem gondoskodtak a megfelelő gyalogos közlekedésről, vagy a világítótest nem üzemelt stb.) ………………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………… A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 80. § (3) bekezdése alapján az ellátásban részesülő köteles az egészségbiztosítónak bejelenteni minden olyan tényt, illetőleg adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. Az Ebtv. 80. § (6) bekezdése értelmében aki bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, illetőleg annak nem az előírt módon tesz eleget, az elkövetett mulasztással arányos mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. Kelt: ………………………….., ………. év ………. hó …………… nap ……………………………………………….. a sérült vagy a képviseletre jogosult aláírása


1680

28. szám

4

TÁJÉKOZTATÓ! 1. A nyilatkozat nem helyettesíti a „baleseti jegyzőkönyvet”, illetve „üzemi baleseti jegyzőkönyvet”. 2. A baleseti, illetve üzemi baleseti jegyzőkönyvet a foglalkoztató köteles felvenni. 3. Egyéni vállalkozó esetében, ha a balesete összefüggésben áll vállalkozói tevékenységével, a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár ………………….. Megyei Kirendeltsége Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály veszi fel az üzemi baleseti jegyzőkönyvet. OEP KPE 180

28. szám


59/2010. (X. 8. MÁV Ért. 28.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt-nél foglalkoztatott munkavállalók rendkívüli munkavégzésének, valamint a készenlét és ügyelet elrendelésének szabályozására 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A MÁV Zrt. munkavállalói részére, a rendkívüli munkavégzés, továbbá az ügyelet és készenlét elrendelésének szabályozása, valamint a hatásköri, az ügyviteli és az eljárási szabályok meghatározása. 2.0 HATÁLYOSSÁG ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt valamennyi munkáltatói jogkörgyakorlójára és munkavállalójára. AZ UTASÍTÁS IDŐBELI HATÁLYA Az utasítás a MÁV Értesítőben történő közzététele napján lép hatályba. FELELŐSSÉG Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV Zrt. Humánerőforrás Igazgatóság Munkaerő-gazdálkodási szervezet vezetője, végrehajtásáért a MÁV Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlói a felelősek. 3.0 FOGALOMMAGYARÁZAT 3.1. Rendkívüli munkavégzés: Rendkívüli munkavégzésnek minősül: a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, illetve c) a pihenőnapon végzett, d) a rendkívüli munkavégzésként elrendelt munkaszüneti napi munkavégzés, továbbá e) a készenlét, illetve ügyelet alatt elrendelt munkavégzés. (A készenlét alatt elrendelt rendkívüli munkavégzésen a riasztástól – egymást közvetlenül követően több helyen történő munkavégzés esetén az első riasztástól – a készenlét helyére történő visszaérkezésig terjedő időtartamot kell érteni. [KSz 37.§ 7. pont]) 3.2. A készenlét fogalma: A munkavállaló által megjelölt és a munkavégzés helyére tekintettel elérhető helyen töltendő rendelkezésre állási kötelezettség.

3.3.Az ügyelet fogalma: A munkavállaló, a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állási kötelezettsége. (Az ügyelet fogalmának azonban a hatályos szabályozás szerint nem tartalmi eleme a kisebb mértékű munkavégzés.) 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. Rendkívüli munkavégzés-, készenlét-, ügyelet elrendelése 4.1.1. Rendkívüli munkavégzés elrendelését írásba kell foglalni, annak elszámolása csak a kiállított bizonylat (918-059 mintaszámú, vagy az 1.sz. mellékletben meghatározott) alapján történhet. Az ügyelet, készenlét alatt elrendelt rendkívüli munkavégzés esetén az azt követő első munkanapon kell a munkáltatói jogkör gyakorlójának kiállítania és a munkavállaló részére átadni a rendkívüli munkavégzés elrendeléséről készített bizonylatot. Hasonló módon kell eljárni az üzemviteli zavarok ellátását végző munkavállalók esetében, ideértve ha baleset, valamint elemi kár helyreállítása érdekében került sor a rendkívüli munkavégzésre. A munkaidő-kereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés bizonylata a munkavállaló KSz. 29.§-a szerint módosított munkaidő-beosztása, ennek megfelelően az érintett munkavállalók részére nem kell a rendkívüli munkavégzésről bizonylatot kiállítani, azonban a rendkívüli munkavégzés elrendelésénél figyelemmel kell lenni, a KSz.35.§.1.pont b) pontjában foglaltakra. A rendkívüli munkavégzés elrendelésekor figyelemmel kell lenni annak jogszabályban rögzített korlátjaira. (Mt.127.§.) A MÁV Zrt. hatályos Kollektív Szerződése alapján jelenleg naptári évente 230 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el, amely mennyiségbe valamennyi rendkívüli munkavégzés időtartama beleszámít. Az Mt.127/A.§. (1) bekezdésben meghatározott 300 óra időtartamú rendkívüli munkavégzésre további egyéni megállapodás nem köthető. Osztott munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében a 3 órás, vagy az Mt. 123.§ (4) bekezdése illetve a KSz 33.§ 7. pontja alapján a helyi függelékében ettől eltérő mértékben meghatározott, munkamentes időben elrendelt (rendkívüli) munkavégzés a munkaidő osztott jellegét megszünteti, és a munkamentes időnek kijelölt időszak (rendkívüli) munkaidőnek számít. Ha a fentiekben meghatározott (rendkívüli) munkavégzés ellenére, a minimális munkamentes időtartam egybefüggően megmarad, akkor a munkavégzések tényleges időtartamára a munkavállalót a rendkívüli munkavégzés szerinti díjazás illeti meg. Az elrendelés tényét az elrendelőnek és a mun-

1682


kavállalónak is írásban kell rögzítenie, csak egyezőség esetén kerülhet sor elszámolására. (KSz.33.§.7.) A rendkívüli munkavégzést elsősorban pénzben kell megváltani, azonban a munkavállaló kérésére a felek a rendkívüli munkaidő pótlékának szabadidőben történő megváltásról is megállapodhatnak. Nem illeti meg a rendkívüli munkavégzésért sem szabadidő, sem pénzbeli díjazás a kötetlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalót, aki a munka-, és a pihenőidejének beosztását maga határozhatja meg. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. (KSZ. 34. §. 4. pont) A munkáltató a készenlét vagy az ügyelet alatt bármikor elrendelheti a rendkívüli munkavégzést. Ebben az esetben már nem készenlétről, vagy ügyeletről, hanem rendkívüli munkavégzésről van szó, így az erre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A rendkívüli munkavégzésről kiállított bizonylat, az elszámolás alapját képezi, megőrzése a felolvasókönyv mellékleteként az időadat-ügyintéző feladata. 4.1.2. Készenlét és ügyelet A munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra (ügyelet), illetve az általa megjelölt – a munkavégzés helyére tekintettel elérhető – helyen töltendő készenlétre kötelezhető. Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről. A készenlét helyét a munkavállaló által a munkáltatói jogkörgyakorló részére évenként adott nyilatkozat határozza meg, mely módosítására szükség esetén a munkavállaló kezdeményezésére kerülhet sor. (2.sz.melléklet) A nyilatkozat megőrzése a helyi humánpartner feladata. A készenlétet a munkáltatói jogkörgyakorló köteles – írásban – annak megkezdése előtt legalább 1 héttel korábban és legalább 1 hónapra előre – elrendelni. Írásbeli elrendelésnek minősül a készenléti beosztás elkészítése és annak a munkavállaló általi kimutatható tudomásul vétele (KSz. 37 §.2.pont) (3.sz.melléklet), de a készenlét kezdete és befejezése időpontjának ebben az esetben is egyértelműen rögzítésre kell kerülnie. A munkavállaló számára évenként 800 óra készenlét rendelhető el. Ezt meghaladó mértéket – legfeljebb 1200 óráig – helyi függelék csak abban az esetben állapíthat meg, ha az azonos munkáltatói jogkör gyakorló irányítása alá tartozó azonos munkakörben foglalkoztatott és a készenlét ellátásába bevonható munkavállalók a 600 óra készenlétet átlagosan elérték. 1200 óra felett kizárólag a munkavállalóval kötött írásbeli megállapodás alapján rendelhető el készenlét az Mt. 129.§ (4) bek. rendelkezéseinek figyelembevételével, fel-

28. szám

téve, hogy az azonos munkáltatói jogkörgyakorló irányítása alá tartozó azonos munkakörben foglalkoztatott és a készenlét ellátásába bevonható munkavállalók a 1000 óra készenlétet átlagosan elérték. (KSz. 37.§ 3.pont) (4.sz. melléklet). A Kollektív Szerződés 39.§-ában meghatározottak alapján naptári évenként legfeljebb háromszáz óra ügyelet rendelhető el. Az ügyelet elrendelését is írásban, az ügyelet megkezdése előtt legalább egy héttel korábban, és egy hónapra előre kell közölni az ügyeleti beosztás elkészítésével, és annak munkavállaló részére történő kimutatható átadásával. Az elrendelés időpontjára vonatkozó szabályoktól a munkáltató – különösen indokolt esetben – mind a készenlét, mind az ügyelet esetében eltérhet. (Mt. 129.§.(6) bek.) A munkavállalót a készenlét leteltét követően – amen�nyiben a készenlét alatt munkavégzésre nem került sor – nem illeti meg pihenőidő. Készenlét, illetve ügyelet alatt elrendelt munkavégzést követően a munkavállaló a napi pihenőidő kiadását követően állítható újra munkába. Az emiatt kiesett munkaidőre távolléti díj illeti meg a munkavállalót. Készenlétet követően újabb készenlét csak legalább 7,6 (a hét utolsó munkanapján 6) óra elteltével rendelhető el. Az elrendelhető készenlét időtartama 3 óránál kevesebb nem lehet. (KSz. 37 §. 4. pont) Nem rendelhető el készenlét a heti pihenőnap, illetve heti pihenőidő tartama alatt, ha a megelőző százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakban a munkavállaló a heti pihenőnapján, illetve heti pihenőideje alatt készenlétet teljesített. Nem ütközik azonban az Mt. 129.§ (5) bekezdése szerinti tilalomba, ha a munkáltató a heti pihenőnapot megelőző munkanap munkaidejének befejezésétől a heti pihenőnapot követő munkanap munkaidejének kezdetéig egybefüggő (megszakítás nélküli) készenlétet rendel el a munkavállaló számára. [KSZ 37.§ 8. pont] A téli forgalom lebonyolításában érintett munkavállalók részére – november 01. és március 31. között – a munkáltató alap-, és kiegészítő készenlétet rendelhet el. Az alapkészenlét elrendelésére a készenlét elrendelésének szabályai érvényesek. Az alap készenlét kiegészítésére legalább a készenlét megkezdése előtt 12 órával kerülhet sor, ez esetben a készenlét legrövidebb időtartama 12 óra. (KSz. 38.§) 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatályba lépésével az 57/2009. (VIII.25.) VIG.számú a MÁV Zrt-nél foglalkoztatott munkavállalók rendkívüli munkavégzésének, valamint a készenlét és ügylet elrendelésének szabályozására kiadott vezérigazgatói utasítás hatályát veszti.

28. szám


6.0 HATÁLYBALÉPÉS: Ezen utasítás MÁV Értesítőben történő közzététele napján lép hatályba.

7.0 MELLÉKLETEK 1. Rendkívüli munkavégzés bizonylatolása (iratminta) 2. Munkavállalói nyilatkozat a készenléti (ügyeleti) szolgálat letöltésének helyére (iratminta) 3. Készenlét (ügyelet) vezénylési iratminta 4. Megállapodás 1200 órán túli készenléti szolgálat teljesítéséhez (iratminta) Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató


1684

28. szám

1. sz. melléklet 1.sz.melléklet

RENDKÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS BIZONYLATA Munkavállaló neve és beosztása: ....................................................................................................................................................... ........................................................................................................... Értesítem, hogy az Mt. 126.§-a és a KSz. 35.§-a alapján 2010. ...........................hó .........nap munkanapon*, munkaszüneti napon*, pihenőnapon*........... órától, ............óráig, összesen .......... óra rendkívüli munkavégzést rendelek el. A rendkívüli munkavégzés indoka: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................... ............................................................... Kelt: ..................................., 2010 hó .........nap

Tudomásul vette:

................................................ Munkáltatói jogkör gyakorló

....................................... Munkavállaló ....................................... Dátum, idő * a megfelelő indok aláhúzandó ___________________________________________________________________________ A fenti ........ óra rendkívüli munkavégzés pótlékának szabadidővel történő megváltását kérem, 2010. ............... hónap...... napjára.* Kelt: 2010............hó ..... nap ....................................... Munkavállaló A rendkívüli munkavégzés szabadidővel történő megváltását fentiek alapján az Ön által kért időpontban 2010 ........ hó .... napjára engedélyezem. ....................................... Munkáltatói jogkör gyakorló ....................................... Dátum, idő * csak a munkavállaló igénye esetén töltendő ki!

28. szám


2. sz. melléklet 2.sz.melléklet

NYILATKOZAT

Alulírott ............................./név/ a MÁV Zrt. ............................................ (szolgálati hely) munkavállalója kijelentem, hogy a MÁV Zrt. Kollektív Szerződés 37.§.1.) pontja alapján készenléti szolgálatomat a …………… …………………………...……………………………………………………...... ............................................................... tartózkodási helyen kívánom eltölteni.

………………………2010…………………

…………………………………. Munkavállaló

16.00-07:00 07:00-07:00

Munkavállaló 3.

16.00-07:00 07:00-07:00

16.00-07:00 07:00-07:00

16.00-07:00 07:00-07:00

16.00-07:00 07:00-07:00

Munkavállaló 5.

Munkavállaló 6.

Munkavállaló 7.

Munkavállaló*

1/2 *

H

*

2/3

K

SZ

*

3/4

*

4/5

CS

*

5/6

P

*

6/7

*

7/8

SZO V 8/9

H

SZ

CS

P

SZO

V

H

K

SZ

CS

Készenlét (ügyelet) vezénylés 2010. .........................hó P

SZO

V

H

K

SZ

CS

P

SZO

V

H

K

SZ

*

*

*

*

* *

*

*

*

* *

*

*

*

* *

*

*

9/10 10/11 11/12 12/13 13/14 14/15 15/16 16/17 17/18 18/19 19/20 20/21 21/22 22/23 23/24 24/25 25/26 26/27 27/28 28/29 29/30 30/31 31/01 * * *

K

Megjegyzés: az időtartam és a ciklus természetesen szolgálati helyenként eltérő lehet!!

Összes óra:

Összes óra:

Összes óra:

Összes óra:

16.00-07:00 07:00-07:00

Munkavállaló 4.

Összes óra:

Összes óra:

16.00-07:00 07:00-07:00

Időtartam 16.00-07:00 07:00-07:00

Munkavállaló 2.

Összes óra:

Munkavállaló neve/törzsszáma Munkavállaló 1.

3.sz.melléklet

3. sz. melléklet

45.00 24.00 69.00

30.00 48.00 78.00

30.00 48.00 78.00

30.00 48.00 78.00

45.00 24.00 69.00

60.00 0.00 60.00

60.00 0.00 60.00

Tudomásul vettem (Mv.aláírása)

1686 A MÁV Zrt. Értesítője 28. szám


28. szám 4. sz. melléklet 4.sz.melléklet

Gy...... -………/2010 M E G Á L L A P O D Á S amely létrejött egyrészről a MÁV Zrt. ..........................................................(szolgálati hely munkáltatói jogkörgyakorlója), mint munkáltató és .........................................(név) ..........................(beosztás) mint munkavállaló között az alábbiak szerint: •

•

A MÁV Zrt. Kollektív Szerződése 37.§ 3. pontja a munkavállaló számára naptári évenként elrendelhető készenlét mértékét évi 800 órában maximálja, azonban Kollektív Szerződés helyi függelék, vagy a munkavállalóval kötött írásbeli megállapodás ennél magasabb mértéket is meghatározhat, a Munka Törvénykönyve 129.§ (4) bekezdés rendelkezéseinek figyelembe vételével. Tekintettel arra, hogy a munkavállalónak 2010. január hó 1.-e óta már 1200 óra elszámolt készenléte van, a felek a MÁV Zrt. Kollektív Szerződés 37.§ 3. pontjában kapott felhatalmazás, és a Kollektív Szerződés helyi függeléke alapján jelen megállapodás aláírásával megállapodnak abban, hogy a munkavállaló (az Mt. és a KSz. szabályai szerinti elrendelés esetén) maximum a törvényi szint óraszámáig terjedő készenlétre igénybe vehető. (Ez az Mt. 129.§ (4) bekezdés értelmében egy hónapban maximum 168 óra, éves szinten maximum 2016 óra lehet. Az elrendelésnél az Mt. 129.§ (5) bekezdés szabályait is be kell tartani.)

A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyve és a MÁV Zrt. Kollektív Szerződés, illetve annak.......................................(szolgálati hely) helyi függeléke rendelkezései az irányadók. Jelen megállapodást elolvasás után, mint akaratukkal megegyezőt, a felek aláírnak. B u d a p e s t, 2010 ………………………. hó ….. nap

………………………………. munkavállaló

……………………………. munkáltatói jogkörgyakorló

1688


60/2010. (X. 8. MÁV Ért. 28.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a kontrolling beszámolók készítésének eljárásrendjére, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja a kontrolling beszámolási rendszer eljárásrendjének, működésének, tartalmi és formai követelményeinek szabályozása a MÁV Csoportnál úgy, hogy az illeszkedjen a megváltozott szervezeti és informatikai feltételekhez. A BPR-projektben lefektetett irányelveknek megfelelően a MÁV Zrt. kontrolling szervezete átszervezésre került. A változás célja elsősorban az átformálódott MÁV Csoport szerkezetéhez való alkalmazkodás volt. Az átszervezés eredményeként a vállalatnál a kontrolling osztályok összevonásra kerültek, létrehozva a Kontrolling Igazgatóságot. A kontrolling szervezet átalakításával párhuzamosan megvalósult a kontrolling beszámolási, tervezési és várhatókészítési rendszerek informatikai fejlesztése is. Jelen utasítás a MÁV Zrt. kontrolling rendszerébe tartozó leányvállalatok esetében egyben egy olyan mintaszabályzatnak tekintendő, amely alapján a társaságok külön-külön kötelesek elkészíteni, illetve módosítani a saját maguk specifikációjának megfelelő beszámolási szabályzatukat. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. szervezeti egységei és a MÁV Zrt. kontrolling beszámolási rendszerébe tartozó leányvállalatok kontrolling tevékenységén belül a MÁV Zrt. felé történő beszámolási tevékenységre. A MÁV Zrt. Portfolió-gazdálkodási Igazgatósága az utasítás hatályba lépését követően alapítói határozattal, közgyűlési/taggyűlési határozathozatal kezdeményezésével intézkedjen a konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok felé annak érdekében, hogy a beszámolási mintaszabályzat alapulvételével a saját maguk specifikációjának megfelelő beszámolási szabályzatukat – egyeztetve a MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóságával – készítsék el, és az alapítói határozat kiadásától számított 60 napon belül küldjék meg az alapító részére.

28. szám

2.1.2. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. fő beszámolási egységeinek és a vállalatcsoport valamennyi kontrolling területen dolgozó munkavállalójára, valamint azon a nem kontrolling területen dolgozó munkavállalókra, akik a kontrolling beszámolókhoz szükséges adatokat szolgáltatják. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Kontrolling Igazgatóság vezetője a felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Cognos: MÁV csoportnál alkalmazott kontrolling vezetői információs rendszer, web-alapú tervezési, várhatókészítési és beszámolási eszköz. Főtevékenységi kör: a beszámolási tevékenység szempontjából főtevékenységi körnek számítanak a leányvállalatok, valamint a MÁV Zrt. vonatkozásában: pályavasút, keskeny nyomközű vasutak, belső ellenőrzés, stratégia, jog, humánerőforrás, kommunikáció, pénzügy, kontrolling, társasági szolgáltatások, ingatlangazdálkodás, portfolió-gazdálkodás, biztonság, infokommunikáció, EBK Fő- és elemi szervezeti egységek: Főtevékenységi körök és szervezeti alábontásuk. Tervezési, várható-készítési mélysége változhat. Funkcionális szervezeti egységek: a MÁV Zrt. vonatkozásában a Pályavasúti Üzletágon és Keskeny nyomközű vasutakon kívüli főtevékenységi körök ös�szessége. Standard beszámoló: előre meghatározott szerkezetű és adattartalmú beszámolási táblázatok és szöveges értékelések, amelynek tartalma az elkészítés gyakoriságának és a címzetteknek megfelelően változik. Ad-hoc beszámoló: egyedi vezetői információs igények kielégítésére, eseti adattartalommal és jelleggel készülő beszámolók. Várhatókészítés: az időszaki tény adatok alapján az év hátralévő időszakának újragondolását jelenti azoknak az információknak a birtokában, amelyek a tervezés óta eltelt időszakban váltak ismertté. Operatív terv szervezeti egység, illetve éves mélységben készül. Kiemelt leányvállalatok: MÁV-START Zrt., MÁVTRAKCIÓ Zrt., MÁV-GÉPÉSZET Zrt. Konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok: MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁVGÉPÉSZET Zrt., MÁVGép Kft., MÁV FKG Kft., MÁV Informatika Zrt., MÁV IK Kft., MÁV Vagyonkezelő Kft., MÁV KFV Kft, ZÁHONY-PORT Zrt. Egyéb leányvállalatok: a MÁV Zrt. azon többségi tulajdonú – kontrolling rendszerébe bevont – társaságai, amelyek nem tartoznak a konszolidációba teljes körűen

28. szám


bevont leányvállalatok kategóriájába (MÁV Kert Kft., MÁV Nosztalgia Kft., MÁV Vagon Kft., MÁV Vasútőr Kft., MÁVTI Kft.) KI: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság CSKM: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság Csoport Kontrolling és Módszertan szervezete PVOK: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság Pályavasút Operatív Kontrolling szervezete FK: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság Funkcionális Kontrolling szervezete HK: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság Humánerőforrás Kontrolling szervezete PK: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság Portfólió Kontrolling szervezete BPK: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság Beruházás és Projekt Kontrolling szervezete KÜ: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság Kontrolling Üzemeltetés szervezete 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A beszámolási tevékenység célja A MÁV Zrt. és a MÁV Csoport irányítási rendszerének szerves része a beszámolási rendszer, melynek célja a MÁV különböző vezetői szintjei információs igényeinek kielégítése, a vállalatcsoport egészéről, az egyes üzletágak, szervezeti egységek tevékenységéről való beszámolás, valamint az üzleti folyamatokba történő gyors beavatkozás lehetőségének biztosítása. A beszámolási rendszer struktúrája és működési logikája összhangban áll a tervezés rendszerével, így biztosítja a MÁV Zrt. és a leányvállalatok terveiben kitűzött célok megvalósulásának nyomon követését. 4.2. A kontrolling beszámolási rendszer címzettjei és a kontrolling beszámolók készítéséért felelősök A kontrolling beszámolási tevékenység különböző vezetői szintek információs igényét hivatott kiszolgálni. Ennek megfelelően a kontrolling beszámolási rendszernek MÁV Vállalatcsoport szinten az alábbi címzettjeit különböztetjük meg: a) a tulajdonosi joggyakorló, b) MÁV Zrt. Igazgatósága, c) MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága, d) MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói értekezlete, e) Fő- és elemi beszámolási, tervezési, várhatókészítési egységek vezetői. Az a) – d) pontokban említett címzettek részére készített anyavállalati beszámolók fő felelőse (előterjesztője/ összeállítója) a KI. Az e) pont szerinti egységek beszámolóinak elkészítése az adott főtevékenységi körhöz rendelt kontrolling szervezet feladata és felelőssége. A leányvállalati beszámolók előterjesztéséért a társaság ügyvezetése felel.

4.3. A standard beszámoló táblázatok és beszámoló jelentések típusai szervezeti szint és elkészítési gyakoriság szerint Szervezeti szint szerint megkülönböztetünk  konszolidált/csoportszintű,  leányvállalati  anyavállalati,  Pályavasút Üzletági, Keskeny nyomtávú vasutak és funkcionális szervezeti egység szintű beszámolókat. Elkészítési gyakoriság szerint  napi és heti,  havonta,  negyedévente készülő beszámolókat, továbbá  éves beszámoló jelentést különböztetünk meg. 4.3.1. Napi és heti gyakorisággal készülő kontrolling beszámolók A naponta és a hetente készülő kontrolling jelentések tartalmi és formai követelményeit a fő- illetve elemi beszámolási egységek, illetve a leányvállalatok pénzügyi/ kontrolling vezetője jogosult külön rendelkezésben (kontrolling szabályzatban) meghatározni. Nem kerülhető meg a napi, illetve a heti gyakorisággal készülő kontrolling jelentések összeállítása ott, ahol az üzletmenet jellege ezt indokolttá teszi (pl.: leközlekedett személyvonatok száma, lassújelek alakulása, stb.). Csoport ill. anyavállalati szinten nem készül napi, illetve heti gyakorisággal kontrolling beszámoló. 4.3.2. Havi beszámoló A havi beszámoló alapvetően az operatív terv teljesülését vizsgálja. A havi beszámolás alapja a Cognos-ban kialakításra kerülő táblarendszer, mely a GIR-ben lezárt főkönyvi adatokra és a leányvállalatok által szolgáltatott információkra, továbbá a SAP/IHIR-ből nyert létszám, munkaerő-forgalmi és személyi jellegű ráfordítás adatokra, valamint a naturális teljesítményekre épül. A havi beszámolás részletezettsége megegyezik az operatív terv részletezettségével. A havi beszámolás alkalmával a MÁV Zrt. vezetősége, Igazgatósága tájékoztatást kap az operatív tervben meghatározott értékek, továbbá egyes kiemelt mutatószámok alakulásáról, illetve esetenként az éves célkitűzések várható teljesítéséről. 4.3.2.1. Társasági, szervezeti elemzések Az elemzéseket a leányvállalatok, valamint a KI készíti a Pályavasúti Üzletág, TÁSZ, Humánerőforrás Igazgatóság, Ingatlangazdálkodási Igazgatóság, egyéb funkcionális szervezetek közreműködésével, havi gyakorisággal. Az elemzések a bázis év, valamint a tárgyév kumulált üzleti folyamatait, naturális és pénzügyi teljesítményeit,

1690


illetve a tervektől való eltéréseket számszerűen és szövegesen tartalmazzák. Az elemzés készítése során ki kell térni a humánerőforrás gazdálkodásra, a vállalat finanszírozására, a társaságot érintő minden jelentős eseményre, így többek között a beruházások és projektek alakulására, illetve a jelentős terv-tény és terv-várható eltérésekre és az eltérések okaira, az éves célkitűzések teljesítését veszélyeztető kockázatokra és a menedzsment részéről kezdeményezett intézkedésekre. Az elemzések elkészítéséért a főtevékenységi körhöz rendelt kontrolling szervezet vezetője, illetve leányvállalati kontrolling egység vezetője felelős. MÁV Zrt. esetében a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály állítja ös�sze a társaság finanszírozási és likviditási helyzetét bemutató jelentést, melyet megküld a KI-re. 4.3.2.2. Gyorsjelentések (flash) A havi gyorsjelentéseket a KI készíti a MÁV Zrt. vezetősége, Igazgatósága részére. A gyorsjelentés egy rövid, néhány diából álló prezentáció, a MÁV Zrt. és konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok tárgyévi kumulált tény-terv teljesítményeit, és eltérés elemzéseit, valamint főbb pénzügyi mutatóit tartalmazza. Amennyiben a vizsgált időszak éves várható készítésével egybe esik, a gyorsjelentés a terv-várható adatokkal, elemzéssel és a kockázatok bemutatásával kiegészül. A gyorsjelentés összeállításáért a CSKM felelős, a tárgyhót megelőző hó könyvviteli zárlati határidejéhez

28. szám

igazítottan készíti el illetve terjeszti elő. A gyorsjelentések számszerűen és szövegesen is bemutatják az elmúlt hónap gazdasági eseményeit, eredményeit. A gyorsjelentések információs bázisát alapvetően a Pályavasút, a TÁSZ, Ingatlangazdálkodási Igazgatóság és a leányvállalatok által készített háttérelemzések adják. A havi gyorsjelentéshez szükséges csoportszintű létszámadatokat a KI Humán Kontrolling szervezet biztosítja. A HK további feladata, hogy rövid, lényegre törő elemzést készítsen a havi létszám és személyi jellegű ráfordításokra vonatkozóan. A beruházások és projektek alakulásáról MÁV Zrt. és a konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok esetében a KI BPK szervezet állítja össze a jelentést. A leányvállalatok teljesítményeinek értékelését a KI PK szervezet készíti el a kontrolling rendszerből és leányvállalatok pénzügyi/kontrolling szervezeteitől közvetlenül kapott információk alapján. 4.3.2.3. Szervezeti szintű prezentációk A havi főkönyvi zárást követően a Gyorsjelentés elkészítésével párhuzamosan a KI FK szervezete a MÁV Zrt. funkcionális szervezeteiről rövid prezentációt állít össze szervezetenként. A prezentációk a szervezeti egységek vezetőinek kerülnek megküldésre saját szervezetükre vonatkozóan. Tartalmazza a tervhez viszonyítottan a szervezetre jellemző bevételek alakulását, a ráfordításokat és humánerőforrás adatokat.


28. szám

Havi beszámolási folyamat

24. MÁV-GÉPÉSZET Zrt. beszámolótáblák betöltése

11. Főkönyvi zárás GIR

12. HR adatok zárás SAP/IHIR

13. Naturális teljesítmény adatok rendelkezésre állnak

21. Főkönyvi adatok betöltése Cognosba, kontrolling korrekciók elvégzése

22. Humán adatok betöltése Cognosba, tervkorrekciók elvégzése

23. Teljesítmény adatok betöltése Cognosba

Számviteli mérleg és eredmény kimutatás táblák Cognosban elérhetők

25. Leányvállalati egyszerűsített beszámolótáblák elkészítése

Naturális teljesítmény beszámoló táblák Cognosban elérhetők

HR beszámoló táblák Cognosban elérhetők

31. Leányvállalati szöveges beszámolók megküldése

32. Leányvállalati értékelések elkészítése

34. Társasági és szervezeti szöveges értékelések elkészítése

33. Pályavasúti szöveges értékelés elkészítése

MÁV Zrt. igazgatóságonkénti riportok

41. Gyorsjelentés elkészítése

FLASH

nem

nem

MÁV Zrt. vezetői elfogadja

Jelmagyarázat

igen

MÁV Zrt. IG elfogadja

igen

Feladat Eredmény termék Döntési pont Folyamat vége

Részletes folyamat leírást lásd 1. sz. mellékletben.

Határozatok végrehajtása

1692


4.3.3. Negyedéves beszámolási feladatok 4.3.3.1. Negyedéves beszámoló jelentések A havi beszámolási feladatok mellett negyedévente – az üzleti évben végbement és az év hátralévő részére prognosztiztált gazdasági folyamatok ismeretében – a tény és az éves várható értékeket tartalmazó anyavállalati, leányvállalati, Pályavasúti Üzletági, valamint fő- illetve elemi beszámoló egység szintű kontrolling jelentést kell készíteni, amelyekben ki kell térni az éves prognózisra, be kell mutatni az üzleti célkitűzések teljesítését veszélyeztető kockázatokat, és az előzőek ismeretében a tervteljesítés érdekében meghozandó (szükséges) intézkedéseket. A negyedéves jelentés – a havi beszámolási feladatokon kívül – minden esetben tartalmazza az éves várható adatokat. Így ez egy komplex beszámolási feladat, mely a várhatók készítésén keresztül szorosan kapcsolódik a tervezéshez is. A várhatószámítás folyamatának szabályozását „A tervezés és várhatókészítés eljárásrendjére, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról” szóló GÁVH utasítás tartalmazza. A negyedéves beszámoló érdemi része az üzleti tervben rögzített, ill. a tulajdonos(ok) részéről jóváhagyott célkitűzések, elvárások visszamérése. A menedzsment beszámoló kötelező tartalmi kellékei a terv-tény elemzések, valamint a menedzsment részéről kezdeményezett intézkedések bemutatása, továbbá a társaság folyamatos működéséhez szükséges tulajdonosi beavatkozási igény jelzése. Az anyavállalati és a leányvállalati beszámolóban szerepel a finanszírozási helyzet bemutatása is. A finanszírozási helyzet vonatkozásában ki kell térni a hitelállomány alakulására, továbbá a pénzforgalmi, pénzgazdálkodási és befektetési tevékenységről kitekintést kell nyújtani az év hátralévő részére. A beruházási teljesítmények alakulását a beruházási tervhez kell viszonyítani. Be kell mutatni a tervtől jelentősen eltérő teljesítések okait, az előző évről áthúzódó beruházási, felújítási munkálatok aktuális

28. szám

állását. A negyedéves beszámolók a társaság készletgazdálkodására, anyagbeszerzéseinek alakulására vonatkozóan is tartalmaz információt. Negyedévente számot kell adni az üzleti tervben jóváhagyott munkaerőgazdálkodási és jövedelem-politikai célkitűzések teljesítéséről, azok várható alakulásáról, beleértve az egyszeri jellegű személyi kifizetéseket indukáló gazdasági eseményeket (csoportos létszámleépítés, kapcsolódó CT képzés és felhasználás). A beszámolók tartalmi követelményeit részletesen a 4.4. fejezet szabályozza. A MÁV Zrt. szervezeteinek tény és várható elemzései alapján a KI-CSKM előterjesztést készít, eleget téve a MÁV Zrt. hatályos, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratának 7.5.1. c) pontjának, mely szerint: „…Az Igazgatóság feladatai:… negyedévente előterjesztés készítése az Alapító és a Felügyelő Bizottság részére az ügyvezetésről, a Társaság – ezen belül elkülönítetten a Pályavasút – vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról, a Társaság pénzgazdálkodásáról és befektetéseiről, azok eredményességéről, szabályszerűségéről és célszerűségéről….”. A hatályos MSZSZ-hez tartozó Döntési Hatásköri Lista 13.11. pontja alapján a jelentés elfogadása a MÁV Zrt. Igazgatósága döntési hatáskörébe tartozik. A kiemelt leányvállalatok által készített negyedéves beszámolók a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatói értekezlete részére kerül bemutatásra. 4.3.3.2. Negyedéves teljesítményértékelő megbeszélés A negyedév zárásaként Business Review-k (az év előre haladásának értékelése) keretében prezentációs formában a MÁV Zrt. esetében a Pályavasúti Üzletág, a Humánerőforrás Igazgatóság, az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság, a Társasági Szolgáltatás Igazgatóság, valamint a kiemelt leányvállalatok értékelésére kerül sor. Az egyéb MÁV Zrt. funkcionális szervezeteinek és a MÁV többségi tulajdonú – kontrolling rendszerébe bevont – társaságok negyedéves értékelése a kontrolling igazgató irányításával kerül lebonyolításra.


28. szám

Negyedéves beszámolási folyamat

24. MÁV-GÉPÉSZET Zrt. beszámolótáblák betöltése




21. Főkönyvi adatok betöltése Cognosba



Naturális teljesítmény beszámoló táblák Cognosban elérhetők

HR beszámoló táblák Cognosban elérhetők 25. Leányvállalati egyszerűsített beszámolótáblák elkészítése


Számviteli mérleg és eredmény kimutatás táblák Cognosban elérhetők

32. Leányvállalati beszámoló elkészítése

33. Pályavasúti szöveges beszámoló elkészítése

41. Gyorsjelentés elkészítése

42. Beszámoló összeállítása, átadása könyvvizsgáló részére

FLASH

nem

nem

MÁV Zrt. IG elfogadja

34. Társasági és szervezeti szöveges értékelések elkészítése

43. MÁV Zrt. igazgatói részére értékelő megbeszélés

MÁV Zrt. igazgatóságonkénti riportok

Menedzsment beszámoló Könyvvizsgáló elfogadja

igen

igen


51. Beszámoló véglegesítése

Végleges Menedzsment beszámoló

nem

Jelmagyarázat Feladat Eredmény termék Döntési pont

MÁV Zrt. vezetői / IG elfogadja

igen MÁV Zrt. FB/ Alapító elfogadja

Folyamat vége Határozatok végrehajtása


Határozatok

1694


4.3.4. Éves teljesítmény értékelések Az éves üzleti terv teljesítésének értékelését a 2000. évi C. törvény a számvitelről (továbbiakban Sztv.) szerinti beszámoló tény adataira támaszkodva, a szükséges kontrolling elemzésekkel kiegészítve a menedzsment beszámoló és az üzleti jelentés tartalmazzák, továbbá az évet lezáró értékelő megbeszélések tárgyát képezi. 4.3.4.1. Menedzsment beszámoló és értékelő megbeszélés A Menedzsment beszámoló a MÁV Zrt. hatályos, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratának 7.5.1. c) pontja szerinti negyedik negyedévi jelentés. A teljes körűen konszolidált leányvállalatok éves beszámolóját a MÁV Zrt. hatályos Alapító Okirata 7.5.1.i) és 7.5.2.a) pontjában foglalt jogkörénél fogva – beleértve a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó törvényt is – a MÁV Zrt. Igazgatósága hagyja jóvá, az illetékes szakminiszter egyetértése mellett (MÁV Zrt. hatályos Alapító Okirata 6.5.w) harmadik francia bekezdés). A MÁV Zrt. hatályos Alapító Okirata 10.4. pont második bekezdése szerint a Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni az Alapító elé terjesztendő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, továbbá a számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról az Alapító csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. A MÁV Zrt. Igazgatósága Alapító Okirat szerinti döntési jogának gyakorlása érdekében a teljeskörűen konszolidált leányvállalatok éves menedzsment beszámolót készítenek, a MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatósága részéről kiadásra kerülő ütemezésben és tartalmi követelményeknek megfelelően. A menedzsment beszámoló érdemi része az üzleti tervben rögzített, ill. a tulajdonos(ok) részéről jóváhagyott célkitűzések, elvárások visszamérése. A menedzsment beszámoló kötelező tartalmi kellékei a terv-tény elemzések, valamint menedzsment részéről kezdeményezett intézkedések bemutatása, továbbá a társaság folyamatos működéséhez szükséges tulajdonosi beavatkozási igény jelzése. A részletes tartalmi követelményeket a 4.4. fejezet tartalmazza. A tárgyévet lezáró üzleti értékelő megbeszélések – Business Review-k – keretében (a tárgyévet követő év február-március hó folyamán) a negyedévi gyakorisággal készülő kontrolling beszámolók tartalmi követelményein túl kitekintésként a társaság jövőbeli feladatait, üzleti tervét is be kell mutatni. A konszolidációba teljeskörűen bevont, valamint az egyéb leányvállalatok éves teljesítmény-értékelésének elkészítéséért az adott társaság hatályos szervezeti és működési szabályzata szerinti vezető a felelős.

28. szám

4.3.4.2. Üzleti jelentés A MÁV Zrt. és leányvállalatai a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év lezárását követően az Sztv.-ben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesek készíteni. Az üzleti jelentés a Sztv. 95. §-ában előírt követelményeknek és a társaságok ügyvezetése elvárásainak megfelelően értékeli a társaságok vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét és üzletmenetét, a tevékenység során felmerülő legfőbb kockázatokat. Az üzleti jelentés olyan kiegészítő, nem publikus értékelés, amely a tulajdonos részére készül és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében megadott értékelést bővíti. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfontosabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából. Az értékelések döntően az előző évhez képest készülnek. A MÁV Zrt. üzleti jelentése az Sztv. 95 §-ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitér: – a tárgyévre vonatkozó üzletpolitika fő célkitűzéseinek ismertetésére és azok teljesülésére, – az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezők (külső és belső) bemutatására, – az állami szerepvállalás alakulására, a pénzügyi-vagyoni helyzet(bemutatására, az eszközpark állapotára, – a társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek (bemutatására, a következő üzleti év fő (célkitűzéseinek bemutatására, – a társaság működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok és bizonytalanságok elemzésére – a MÁV Zrt. vonatkozásában az elkülönítési rendelet előírásai szerint a Pályavasúti Üzletág, Keskeny nyomközű vasutak, és egyéb (funkcionális) tevékenységek elkülönített mérlegét, eredménykimutatását és teljesítményadatait A Társaság a Sztv. 9.§ (1) bekezdése alapján éves beszámoló és üzleti jelentés, valamint a Sztv.10.§ (1) bekezdése szerint konszolidált beszámoló és konszolidált üzleti jelentés készítésére kötelezett. Az Üzleti jelentés és konszolidált Üzleti jelentés elkészítéséért a MÁV Zrt. esetében a Kontrolling Igazgatóság felelős azzal, hogy a társasági üzleti jelentést a főtevékenységi körök különböző szervezeteinek illetve a konszolidált üzleti jelentést a konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok bevonásával állítja össze, a Számviteli Szervezet által elkészített Éves beszámoló és Kiegészítő melléklet alapján. A konszolidációba teljeskörűen bevont, valamint az egyéb leányvállalatok üzleti jelentéseinek összeállításáért az adott társaság hatályos szervezeti és működési szabályzata szerinti vezető a felelős.


28. szám

Éves beszámolási folyamat Előzetes főkönyvi zárás alapján kontrolling beszámolási folyamat

Előzetes mérleg, EK, CF

11. Előzetes főkönyvi zárás GIR

12. III. negyedéves várható adatok aktualizálása

21. Előzetes főkönyvi adatok betöltése Cognosba


Végleges főkönyvi zárás alapján kontrolling beszámolási folyamat

54. MÁV-GÉPÉSZET Zrt. egyszerűsített beszámolótáblák betöltése




51. Főkönyvi adatok betöltése Cognosba



55. Leányvállalati egyszerűsített beszámolótáblák elkészítése

Aktualizált várható monitoring táblák

31. Leányvállalati előzetes teljesítmény érkelések megküldése

Értékelő megbeszélések

Jelmagyarázat

Éves Menedzsment beszámolók

Könyvvizsgáló auditálja

nem

Feladat Eredmény termék

81. Éves beszámolók, Üzleti jelentés elkészítése

Üzleti jelentés

Határozatok

71. Pályavasúti szöveges beszámoló elkészítése

72. Funkcionális szervezetek szöveges beszámolóinak elkészítése

73. Leányvállalati értékelések elkészítése

32. Előzetes eredmények áttekintése

MÁV Zrt. IG FLASH


nem

91. Leányvállalati Üzleti jelentés előterjesztése MÁV Zrt. IG-re

igen MÁV vezetői, IG, FB, Alapító

MÁV Zrt. IG



Döntési pont Folyamat vége

Részletes folyamat leírást lásd 3. sz. mellékletben. 4.4. A negyedéves és éves beszámolók felépítésének struktúrája 1. Vezetői összefoglaló – Az időszaki és éves várható teljesítmények (naturália és érték) bemutatása – A tervezés óta bekövetkezett feltétel-változás bevételre, költségre, eredményre gyakorolt hatása – Mérlegtételek, tőkeszerkezet alakulása – Finanszírozás, likviditás – Beruházási terv teljesülésének bemutatása – Humán-erőforrás gazdálkodás, foglakoztatás- és jövedelempolitikai célkitűzések megvalósulása – Kockázatelemzés, érzékenységvizsgálat, kockázat kezelés, menedzsmentintézkedések 2. Határozati javaslat 3. Részletes kifejtés – Üzletpolitika, fő célkitűzések. – A működési környezet alakulásának értékelése, piacelemzés. – Premisszák és peremfeltételek alakulása.

– Piaci és egyéb kockázatok értékelése, kezelése. – Az eszközbiztosítás helyzete, kapacitások kihasználtsága, hatékonyság alakulása. – Hatékonyságjavító és beruházási projektek előre haladása. – Az elemzések alapján megfogalmazható fő üzenetek. – Az üzleti terv célkitűzéseinek elérése érdekében javasolt akciók, intézkedések és azok várt hatása. – A korábbi vezetői intézkedések, határozatok végrehajtása. – Kitekintés. – A társasági szintű kulcsmutatók (KPI-k) terv-, tényés várható értékei, és az eltérések. – Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének alakulása, a terv és tény összehasonlítása, az eltérés magyarázata, az év végére várható érték. Legalább az évet lezáró beszámolóban az eredményt az előző évek adataival ös�szevetve idősorosan is elemezni kell, továbbá benchmark elemzést is célszerű végezni. – Az EBITDA alakulása, a terv és tény összehasonlítása, az eltérés magyarázata, az év végére várható érték. – A pénzügyi eredmény alakulása, a pénzügyi ráfordí-

1696


tások terv és tény értéke, a különbség oka, az év végére várható érték. – Vevő és szállító állomány alakulásának bemutatása. Negyedévente célszerű a vevő és szállító állományt idősorosan elemezni. Az idősoros elemzés elkészíthető az adott év eltelt hónapjaira vonatkozóan (éven belüli idősoros elemzés), vagy a megelőző évek adatai alapján (évek közötti idősoros elemzés). – A működési cash-flow, a beruházási és finanszírozási cash-flow alakulása. A pénzforgalmi bevételek és kiadások elemzése. Hitelek, kötelezettségek bemutatása. Pénzforgalmi prognózis. – Az eladósodottsági helyzet múltbeli változása, a következő hónapokban várható iránya. Tőkeellátottság bemutatása. – A személyi jellegű ráfordítások és a létszám alakulása, viszonyítása a tervhez, az eltérések elemzése, az év végére várható értékek. A létszámot, átlagkeresetet, személyi jellegű ráfordításokat az előző év(ek) adataival is össze kell vetni, ill. a bázisidőszaki tényhez értékelni. – A beruházások, a beszerzési tevékenység és a készletezési tevékenység bemutatása, hatékonyságának változása. A beruházási ráfordítások terv- és tényadatainak elemzése, az esetleges eltérések magyarázata. Forrásfelhasználás értékelése, projektek alakulása. 4. Mellékletek: a KI által kiadandó táblázat-struktúra szerint Az adott időszak üzleti eseményeinek és a vezetői elvárások tükrében a fentiektől indokolt esetben el lehet térni. Az előterjesztések elkészítésénél az Előterjesztések rendjére vonatkozó, 39/2010. sz. Elnök-vezérigazgatói utasítást figyelembe kell venni. 4.4.1. MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág A Pályavasúti Üzletág kiemelt szervezeti egység jellege miatt a pályavasúti beszámolásnál az általános folyamatokon túlmenően további szempontokat is figyelembe kell venni. Az üzletági beszámolóval párhuzamosan a területi központok gazdálkodó tervszervezeti egységeinek vezetői, illetve a központi szakmai/szakági szervezetek vezetői számára is készülnek beszámolók. A beszámolási folyamat részletes szabályait a Pályavasúti Üzletág saját belső beszámolási utasítása tartalmazza. A saját üzletági utasítást jelen utasításban előírt szabályok figyelembe vételével a PVOK szervezetnek kell elkészítenie jelen utasítás hatályba lépése után legkésőbb 60 napon belül. Az utasítást a Kontrolling Igazgató előzetes jóváhagyása után a Pályavasút Üzletág vezetőjének kell kiadnia belső üzletági utasításként.

28. szám

4.4.2. MÁV Zrt. funkcionális szervezeti egységek első számú vezetőinek szóló beszámoló és előterjesztés A funkcionális beszámolók elsődleges célja, hogy a funkcionális területek első számú vezetői megfelelő tájékoztatást kapjanak a hozzájuk tartozó területek helyzetéről, gazdálkodásáról, valamint az adott funkcionális terület társasági szintű mutatóinak alakulásáról. A funkcionális területek vezetői operatív irányítási és ellenőrzési kapcsolatban vannak saját területükkel, ennek megfelelően a szöveges magyarázatok és kiegészítések szerepe korlátozottabb, mint az ügyvezetésnek szóló előterjesztések esetén. Természetesen azonban itt is szükség van az egyes beszámolók adatainak értelmezésére. A funkcionális területek első számú vezetőinek készülő szöveges magyarázatokban és kiegészítésekben legalább az alábbiakra kell kitérni:  az adott területhez tartozó szervezeti egységek külső és belső költségeinek, külső és belső bevételeinek bemutatása, a terv- és tényadatok eltérésének magyarázata;  az adott területen belül azon beszámolási egységek azon költségeinek bemutatása és elemzése, ahol a tervtény eltérés eléri, vagy meghaladja az 50 M Ft-ot, vagy a 10%-ot.  az adott funkcionális terület társasági szintű pénzügyi, naturália, hatékonysági és minőségi mutatóinak bemutatása és elemzése, évente egyszer idősoros elemezésük, az időszakok közötti eltérések, ciklusok, hullámzások értelmezése, értékelése.  Projektek tervhez viszonyított alakulásának bemutatása.  Egyéb, az adott terület vezetőjének igénye szerinti elemzések. 4.5. Standard elemzési algoritmusok A beszámolók készítésénél az elemzések összevethetősége érdekében standard módszerek alkalmazandók. Ezen elemzési módszerek a beszámolás minden területére értelmezhetőek, a cash flow soraitól a kiemelt mutatók vizsgálatáig. 4.5.1. A standardizálható elemzési módszerek:  Bázis-terv-tény-várható értékek elemzése;  benchmark elemzés;  trendelemzés, idősoros elemzés;  szöveges elemzés. 4.5.1.1. A bázis-terv-tény-várható értékek elemzése Amennyiben egy adott értékre illetve naturáliára létezik tervérték, úgy a tényleges és a tervezett illetve várható és tervezett értékek összehasonlítását minden esetben el kell végezni. Az értékek közötti eltérések számításánál

28. szám


az eltéréseket abszolút és százalékos formában is viszonyítani kell. Amennyiben az eltérés mértéke jelentősnek minősül, – meghaladja az 50 millió Ft-os értéket vagy a 10%-os mértéket – az eltérésről szöveges értékelést is kell készíteni, külön kitérve az eltérés okaira is. 4.5.1.2. Benchmark elemzés A benchmark elemzések célja az adott társaság üzleti folyamatainak, eredményeinek összehasonlítása az iparági átlaggal, ill. hazai/nemzetközi vezető vállalattal való összemérés. A benchmark elemzések elsősorban az üzleti jelentés részét képezik, a megszerzett információk – első lépcsőben – a teljesítmények értékeléséhez, az ágazati versenytárs-elemzésekhez kerülnek felhasználásra. 4.5.1.3. Trendelemzés Az idősoros elemzés szintén az éves beszámoló adatainak elemzésére, továbbá ad hoc elemzési igények kielégítésére használható. Hosszabb távú, stratégiai jellegéből adódóan jellemzően piaci volumenekre, alapvető naturáliákra, ill. a külső környezet által meghatározott technikai, műszaki összefüggésekre vonatkozik. 4.5.1.4. Szöveges elemzés A szöveges elemzés bevezető részében – vezetői összefoglalóként – rövid, tömör formában, lényegre törően be kell mutatni a beszámolási időszak fő folyamatait, tendenciáit. Meg kell fogalmazni az egység működésével

kapcsolatos fő üzeneteket, irányokat, a működést meghatározó 2-3 legfontosabb tényezőt. A vezetői összefoglalóban kerülni kell a számviteli fogalmak használatát, technikai jellegű eltérések bemutatását, a tényleges üzleti tartalomra kell fókuszálni. Általános szabályként az 50 millió Ft-os vagy annál nagyobb eltérést mindenképpen elemezni kell. A szöveges elemzések tartalmi követelményei a 4.4. fejezetben találhatók. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatálybalépésével a 28/2005. (MÁV. Ért. 34.) Pénzügyi irányítás – Pénzügyi vezérigazgató-helyettesi utasítást hatályon kívül helyezem. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás kihirdetése napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Folyamattáblázat – Havi beszámolás (Gyorsjelentés) 2. sz. melléklet: Folyamattáblázat – Menedzsment (negyedéves) beszámoló 3. sz. melléklet: Folyamattáblázat – Éves beszámoló Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató

Aktuális havi naturális teljesítmények

Naturális teljesítmények átadása Cognos részére

Cognosban elérhető standard utasforgalmi és vonatforgalmi riportok aktualizálva

Riportok aktualizálva

Cognosban elérhető standard humán riportok

Cognosban elérhető EK, mérleg aktualizálva

Végleges naturális teljesítmények

Végleges havi humánerőforrás adatok

Lezárt főkönyv

Output

KI-HK tervkorrekciók megadásáért KI-KÜ betöltésért, KI-PVOK, Kiemelt leányvállalatok, Keskeny vasutak

KI-PVOK, KI-HK, KI-FK, Kiemelt leányvállalatok KI-KÜ betöltésért, Humánerőforrás Igazgatóság és KIHK ellenőrzésért,

KI-PVOK, Kiemelt leányvállalatok, Keskeny vasutak KI-KÜ

Humánerőforrás Igazgatóság

Számviteli Szervezet

Felelős

T-1 nap T+1 nap

T-2 nap

T-1 nap

T-2 nap

T+2 nap

T+1 nap

T+1 nap

T-3 nap

T nap

Határidő1

Cognos

Cognos

Egyéb rendszerek (FVS, PASS2, stb.) Cognos

SAP/IHIR

GIR

IT rendszer


1 nap = munkanap

Tervkorrekció adatok

Felhasználók tájékoztatása az adatok rendelkezésre állásáról

Humán adatok tervkorrekciójának elvégzése 23. Teljesítmény adatok betöltése Cognosba

Aktuális havi létszám és munkaerő forgalmi adatok, bér

SAP/IHIR zárás után a Humánerőforrás Igazgatóság tájékoztatására betöltési eljárások lefuttatása és ellenőrzése

havi könyvelésben nem szereplő tételek rendezése (pl. ct. képzés)

Betöltési eljárások lefuttatása és ellenőrzése, felhasználók tájékoztatása az adatok rendelkezésre állásáról

Naturális teljesítmények egyeztetése

Aktuális havi könyvelés Aktuális havi létszámadatok, munkaerő forgalmi adatok, munkaidő és bérszámfejtési adatok IHIR-ben rögzítve Aktuális havi naturális teljesítmények GIR adatok

Input

22. Humán adatok betöltése Cognosba

kontrolling korrekciók elvégzése

13. Naturális teljesítmények rendelkezésre állnak 21. Könyvelt adatok betöltése Cognosba

Főkönyvi zárás, adatok átadása

11. Főkönyvi zárás, adatok átadása 12. SAP/IHIR zárás, adatok átadása

SAP/IHIR zárás és azt követően KI értesítése

Tartalom

Folyamattáblázat – Havi beszámolás (Gyorsjelentés)

Feladat

1. sz. melléklet 1698 28. szám

Leányvállalati aktuális havi teljesítmény adatok Teljesítmény adatok alapján készített beszámoló Leányvállalati szöveges beszámolók és táblák Aktualizált teljesítmény táblák Aktualizált teljesítmény táblák

Standard táblák, eltéréselemzések (MÁV Zrt. és kiemelt leányvállalatok)

Leányvállalati aktuális havi könyvelt adatai alapján összeállított egyszerűsített beszámoló táblák (humán, beruházás stb.)

Leányvállalatok teljesítményeinek szöveges értékelése

Társasági és egyéb funkcionális szervezetek teljesítményeinek szöveges értékelése, gyorsjelentéshez diák elkészítése

MÁV Zrt. vezetői és IG részére összeállított havi riport

Pályavasúti Üzletág teljesítményének, szöveges értékelése

Leányvállalatok teljesítményeinek az értékelése

Aktuális havi könyvelt adatok

Főkönyvi zárást követően beszámoló táblák betöltése Cognosba

24. MÁV-GÉPÉSZET Zrt. beszámoló tábláinak betöltése Cognosba 25. Leányvállalati egyszerűsített beszámolótáblák elkészítése, betöltése Cognosba 31. Leányvállalati szöveges beszámoló megküldése 32. Leányvállalati értékelések elkészítése 33. Pályavasúti szöveges beszámoló elkészítése 34. Társasági és egyéb funkcionális szervezetek szöveges beszámolóinak, értékelésének elkészítése 41. Gyorsjelentés elkészítése, vezetői, IG részére megküldése

Input

Tartalom

Feladat

Gyorsjelentés

Aktualizált Pályavasúti teljesítmény értékelés Aktualizált teljesítmény értékelések

Aktualizált leányvállalati teljesítmény értékelések Aktualizál leányvállalati értékelések

Cognosban elérhető egyszerűsített beszámoló táblák

Cognosban elérhető aktuális havi teljesítmény adatok

Output

KI-CSKM

KI-FK, TÁSZ, IGI, Humánerőforrás Igazgatóság (KI-HK közreműködésével), KI-BPK

KI-PVOK

Leányvállalatok elkészítésért, KI-PK és KI-HK ellenőrzésért KI-PK

Leányvállalatok

MÁV-GÉPSZET Zrt.

Felelős

lezárt időszakot követő hó 20-a utáni első IG ülés

T+4 nap

T+4 nap

T+4 nap

T+3 nap

T+4

T+1

Határidő1

PowerPoint

Word, PowerPoint

Word

PowerPoint

Word

Cognos

Cognos

IT rendszer

28. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1699

Aktuális havi könyvelt adatok Leányvállalati aktuális havi teljesítmény adatok


Leányvállalati aktuális havi könyvelt adatai alapján összeállított egyszerűsített beszámoló táblák (humán, beruházás stb.)

24. MÁVGÉPÉSZET Zrt. beszámoló tábláinak betöltése Cognosba 25. Leányvállalati egyszerűsített beszámolótáblák elkészítése, betöltése Cognosba


Aktuális havi létszám és munkaerő forgalmi adatok, bér (bérelemenként), személyi jell. tervkorr. adatok

Aktuális havi könyvelés Aktuális havi létszámadatok, munkaerő forgalmi adatok, munkaidő és bérszámfejtési adatok IHIR-ben rögzítve Aktuális havi naturális teljesítmények GIR adatok

Input


Betöltési eljárások lefuttatása és ellenőrzése, felhasználók tájékoztatása az adatok rendelkezésre állásáról SAP/IHIR zárás után a Humánerőforrás Igazgatóság tájékoztatására betöltési eljárások lefuttatása és ellenőrzése, felhasználók tajékoztatása az adatok rendelkezésre állásáról

Naturális teljesítmények egyeztetése


Főkönyvi zárás, adatok átadása

Tartalom


Cognosban elérhető standard létszám, személyi jellegű ráfordítások és egyszeri személyi jellegű ráfordítás riportok aktualizálva Cognosban elérhető standard utasforgalmi és vonatforgalmi riportok aktualizálva Cognosban elérhető aktuális havi teljesítmény adatok




Lezárt főkönyv

Output

Felelős

Leányvállalatok

MÁV-GÉPSZET Zrt.

KI-PVOK, Kiemelt leányvállalatok, Keskeny vasutak

KI-KÜ betöltésért, KI-HK ellenőrzésért




Folyamattáblázat – Menedzsment (negyedéves) beszámoló

23. Naturális teljesítmények betöltése Cognosba

22. Humán adatok betöltése Cognosba, személyi jellegű ráfordítások tervkorrekciójának elvégzése

13. Naturális teljesítmények rendelkezésre állnak 21. Könyvelt adatok betöltése Cognosba


Feladat

2. sz. melléklet

T+4

T+1

T+1 nap

T-2 nap

T+1 nap

T+1 nap

T-3 nap

T nap

Határidő

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

Egyéb rendszerek (FVS, PASS2, stb.) Cognos

SAP/IHIR

GIR

IT rendszer


Feladat

43. Igazgatóságonként teljesítményértékelő megbeszélések 51. Könyvvizsgálói észrevételek alapján beszámoló előterjesztés véglegesítése

42. Menedzsment beszámoló előterjesztés elkészítése, könyvvizsgálók részére átadás

31. Leányvállalati szöveges beszámoló megküldése 32. Leányvállalati értékelések elkészítése 33. Pályavasúti szöveges beszámoló elkészítése 34. Társasági és egyéb funkcionális szervezetek szöveges beszámolóinak, értékelésének elkészítése 41. Gyorsjelentés elkészítése, IG részére megküldése Standard táblák, eltéréselemzések (MÁV Zrt. és kiemelt leányvállalatok)

MÁV Zrt. IG részére összeállított havi riport

A könyvvizsgálói megállapítások, ’B’ napi könyvelés alapján javított eredmények figyelembe vételével az előterjesztés véglegesítése, vezetői, IG, FB, Alapító előterjesztése

A MÁV Zrt. hatályos Alapító Okiratában a MÁV Zrt. Igazgatóságának feladatkörébe utalt az Alapító és a MÁV Zrt. FB részére készítendő negyedéves beszámoló elkészítése, könyvvizsgálók részére auditálás végett átadása A KI szervezésében az egyes Igazgatóságok, Főosztályok teljesítményeinek kiértékelése Standard táblák, eltéréselemzések, szöveges értékelések

Szervezeti beszámolók

Standard táblák, eltéréselemzések, szöveges értékelések

Aktualizált teljesítmény táblák



Társasági és egyéb funkcionális szervezetek teljesítményeinek szöveges értékelése, gyorsjelentéshez diák elkészítése

Input

Teljesítmény adatok alapján készített beszámoló Leányvállalati szöveges beszámolók és táblák Aktualizált teljesítmény táblák

Tartalom

Leányvállalatok teljesítményeinek szöveges értékelése

Negyedéves beszámoló előterjesztés

-

MÁV Zrt. és leányvállalati negyedéves beszámoló előterjesztés

FLASH

Aktualizált Pályavasúti teljesítmény értékelés Aktualizált teljesítmény értékelések

Output

Aktualizált leányvállalati teljesítmény értékelések Aktualizált leányvállalati értékelések

KI-CSKM

KI, igazgatók

KI-CSKM, leányvállalati KI-PK

KI-CSKM

KI-FK, TÁSZ, IGI, Humánerőforrás Igazgatóság (KI-HK közreműködésével), KI-BPK

KI-PVOK

Felelős

Leányvállalatok elkészítésért, KI-PK és KI-HK ellenőrzésért KI-PK, Leányvállalatok

Auditálást követően azonnal

T+6 nap

lezárt időszakot követő hó 20-a utáni első IG ülés T+15 nap

T+4 nap

T+4 nap

T+4 nap

Határidő

T+3 nap

Word

-

Word

PowerPoint

Word, PowerPoint

Word

PowerPoint

IT rendszer

Word



31. Leányvállalati előzetes teljesítmény értékelések megküldése 32. Előzetes eredmények áttekintése



Előzetes teljesítmény értékelések

Előzetes adatok alapján gyorsjelentés készítése, értékelő megbeszélések tartása Főkönyvi zárás, adatok átadása Aktuális havi könyvelés Aktuális havi létszámadatok, munkaerő forgalmi adatok, munkaidő és bérszámfejtési adatok IHIR-ben rögzítve

Teljesítmény adatok alapján készített beszámoló

Leányvállalatok előzetes teljesítményeinek szöveges értékelése


GIR adatok

III. negyedévi várható adatok

Tárgy év III. negyedévében készült várható teljesítmények felülvizsgálata, új várható készítése Betöltési eljárások lefuttatása és ellenőrzése, felhasználók tájékoztatása az adatok rendelkezésre állásáról Az előzetes/végleges naturális teljesítmény adatok betöltése Cognosba

21. Előzetes könyvelt adatok betöltése Cognosba

Aktuális havi könyvelés

Előzetes főkönyvi zárás, adatok átadása

11. Előzetes főkönyvi zárás, adatok átadása 12. III. negyed éves várható adatok aktualizálása

Input

Tartalom


Lezárt főkönyv

-

Cognosban elérhető standard utasforgalmi és vonatforgalmi riportok aktualizálva Aktualizált leányvállalati teljesítmény értékelések


Felülvizsgált várható

Előzetes főkönyv

Output

Folyamattáblázat – Éves beszámoló

Feladat

3. sz. melléklet



KI

Leányvállalatok megküldésért, KI-PK ellenőrzésért

KI-PVOK, Leányvállalatok, Keskeny vasutak

KI-KÜ

KI, Leányvállalatok


Felelős

T’-3 nap

T’ nap

T+5 nap

T+3 nap

T+1 nap

T+1 nap

T nap

Határidő

SAP/IHIR

GIR

Word

Cognos

Cognos

Cognos

GIR

IT rendszer



43. Naturális teljesítmények rendelkezésre állnak 51. Könyvelt adatok betöltése Cognosba, kontrolling korrekciók betöltése 52. Humán adatok betöltése Cognosba, személyi jellegű ráfordítások tervkorrekciójának elvégzése

Teljesítmény adatok alapján készített beszámoló Leányvállalati szöveges beszámolók és táblák Aktualizált teljesítmény táblák


Aktualizált Pályavasúti teljesítmény értékelés

Aktualizált leányvállalati teljesítmény értékelések Aktualizált leányvállalati értékelések

Leányvállalati aktuális havi teljesítmény adatok

Leányvállalatok aktuális havi könyvelt adatai alapján összeállított egyszerűsített beszámoló táblák Leányvállalatok teljesítményeinek szöveges értékelése



Aktuális havi könyvelt adatok


54. MÁV-GÉPÉSZET Zrt. beszámoló tábláinak betöltése Cognosba 55. Leányvállalati egyszerűsített beszámolótáblák elkészítése, megküldése 61. Leányvállalati szöveges beszámoló megküldése 73. Leányvállalati értékelések elkészítése 71. Pályavasúti szöveges beszámoló elkészítése


Cognosban elérhető standard létszám, személyi jellegű ráfordítások és egyszeri személyi jellegű ráfordítás riportok aktualizálva Cognosban elérhető standard utasforgalmi és vonatforgalmi riportok aktualizálva Cognosban elérhető aktuális havi teljesítmény adatok



Output

Végleges naturális teljesítmény adatok betöltése Cognosba

Aktuális havi létszám és munkaerő forgalmi adatok, bér (bérelemenként), személyi jell. tervkorr. adatok

Aktuális havi naturális teljesítmények GIR adatok

Input

53. Naturális teljesítmények betöltése Cognosba

Betöltési eljárások lefuttatása és ellenőrzése, felhasználók tájékoztatása az adatok rendelkezésre állásáról SAP/IHIR zárás után a Humánerőforrás Igazgatóság tájékoztatására betöltési eljárások lefuttatása és ellenőrzése, felhasználók tajékoztatása az adatok rendelkezésre állásáról

Tartalom

Feladat

KI-PVOK

Leányvállalatok megküldésért, KI-PK és KI-HK ellenőrzésért KI-PK

Leányvállalatok

MÁV-GÉPSZET Zrt.

KI-PVOK, Kiemelt leányvállalatok

KI-KÜ betöltésért, KI-HK ellenőrzésért


Felelős

T’+4 nap

T’+4 nap

T’+3 nap

T’+4

T’+1

T’+1 nap

T’-2 nap

T’+1 nap

T’+1 nap

Határidő

Word

PowerPoint

Word

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

Szolgáltatás táblák Cognos

IT rendszer


Társasági Üzleti jelentések

Standard táblák, eltéréselemzések, szöveges értékelések

A MÁV Zrt. hatályos Alapító Okiratában a MÁV Zrt. Igazgatóságának feladatkörébe utalt az Alapító és a MÁV Zrt. FB részére készítendő negyedéves beszámoló, Szvt. szerinti számviteli beszámoló elkészítése, könyvvizsgálók részére auditálás végett átadása A leányvállalati egyedi üzleti jelentések MÁV Zrt. igazgatósága elé terjesztése

91. Leányvállalati Üzleti Jelentések előterjesztése

Aktualizált teljesítmény táblák

Társasági és egyéb funkcionális szervezetek teljesítményeinek szöveges értékelése

72. Társasági és egyéb funkcionális szervezetek szöveges beszámolóinak, értékelésének elkészítése 81. Menedzsment beszámoló előterjesztés, Üzleti Jelentés elkészítése, könyvvizsgálók részére átadás

Input

Tartalom

Feladat

IG határozatok

MÁV Zrt. és leányvállalati beszámoló előterjesztés, anyavállalati üzleti jelentés

Aktualizált teljesítmény értékelések

Output

Üzleti jelentések elkészítéséért leányvállalatok, előterjesztéséért KI-PK

KI-FK, TÁSZ, IGI, Humánerőforrás Igazgatóság (KI-HK közreműködésével), funkcionális szervezetek KI-CSKM, leányvállalati KI-PK

Felelős

T’+15 nap

T’+15 nap

T’+4 nap

Határidő

Word

Word

Word, PowerPoint

IT rendszer


28. szám


61/2010. (X. 8. MÁV Ért. 28.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a tervezés és várhatókészítés eljárásrendjére, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az utasítás célja az előzetes üzleti tervezés, az üzleti tervezés, az operatív tervezési rendszer, és a várhatókészítés eljárásrendjének, működésének, tartalmi és formai követelményeinek szabályozása a MÁV Csoportnál úgy, hogy az illeszkedjen a megváltozott szervezeti és informatikai feltételekhez. A BPR-projektben lefektetett irányelveknek megfelelően a MÁV Zrt. kontrolling szervezete átszervezésre került. A változás célja elsősorban az átformálódott MÁV Csoport szerkezetéhez való alkalmazkodás volt. Az átszervezés eredményeként a vállalatnál a kontrolling osztályok összevonásra kerültek, létrehozva a Kontrolling Igazgatóságot. A kontrolling szervezet átalakításával párhuzamosan megvalósult a kontrolling beszámolási, tervezési és várhatókészítési rendszerek informatikai fejlesztése is. Jelen utasítás a MÁV Zrt. kontrolling rendszerébe tartozó leányvállalatok esetében egyben egy olyan mintaszabályzatnak tekintendő, amely alapján a társaságok külön-külön kötelesek elkészíteni, illetve módosítani a saját maguk specifikációjának megfelelő tervezési és várhatókészítési szabályzatukat. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. szervezeti egységei és a MÁV Zrt. kontrolling tervezési, várhatókészítési rendszerébe tartozó leányvállalatok kontrolling tevékenységén belül a MÁV Zrt. felé történő tervezési és várhatókészítési tevékenységekre. 2.1.2. Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. fő tervezési, várhatókészítési egységeinek és a vállalatcsoport valamennyi kontrolling területen dolgozó munkavállalójára, valamint azon a nem kontrolling területen dolgozó munkavállalókra, akik a tervezéshez, várhatókészítéshez szükséges adatokat szolgáltatják. A MÁV Zrt. Portfolió-gazdálkodási Igazgatósága az utasítás hatályba lépését követően alapítói határozattal, közgyűlési/taggyűlési határozathozatal kezdeményezésével intézkedjen a konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok felé annak érdekében, hogy a tervezési és

várhatókészítési mintaszabályzat alapulvételével a saját maguk specifikációjának megfelelő tervezési és várhatókészítési szabályzatukat – egyeztetve a MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóságával – készítsék el, és az alapítói határozat kiadásától számított 60 napon belül küldjék meg az alapító részére. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Kontrolling Igazgatóság vezetője a felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Cognos: MÁV csoportnál alkalmazott kontrolling vezetői információs rendszer, web-alapú tervezési, várhatókészítési és beszámolási eszköz. Főtevékenységi kör: a tervezési és várhatókészítési tevékenység szempontjából főtevékenységi körnek számítanak a leányvállalatok, valamint a MÁV Zrt. vonatkozásában: pályavasút, keskeny nyomközű vasutak, belső ellenőrzés, stratégia, jog, humánerőforrás, kommunikáció, pénzügy, kontrolling, társasági szolgáltatások, ingatlangazdálkodás, portfolió-gazdálkodás, biztonság, infokommunikáció, EBK Fő- és elemi szervezeti egységek: Főtevékenységi körök és szervezeti alábontásuk. Tervezési, várható-készítési mélysége változhat. Funkcionális szervezeti egységek: a MÁV Zrt. vonatkozásában a Pályavasúti Üzletágon és Keskeny nyomközű vasutakon kívüli főtevékenységi körök összessége. Előzetes üzleti terv – az állami költségvetés tervezéséhez, a személyszállítási és pályavasúti költségtérítési igény meghatározásához, általában 1+3 évre készített terv, a MÁV Zrt. (ezen belül Pályavasúti Üzletág) és a MÁV-START Zrt. vonatkozásában. Üzleti terv – a Kontrolling Igazgatóság által kiadott üzleti tervezési irányelv alapján 1+3 évre készített üzleti terv, melynek első éve a tárgyévet követő év operatív tervének alapja. Éves és fő szervezeti egység mélységben készül. Operatív terv – a jóváhagyott 1+3 éves üzleti terv első évére (tárgyévet követő év) vonatkozó terv, mely havi és részletes, a kiadott operatív tervezési struktúra szerinti szervezeti lebontásra kerül. Várhatókészítés – az időszaki tény adatok alapján az év hátralévő időszakának újragondolását jelenti azoknak az információknak a birtokában, amelyek a tervezés óta eltelt időszakban váltak ismertté. Operatív terv szervezeti egység, illetve éves mélységben készül. Alapterv – Az adott üzleti folyamatok fenntartása mellett előjelzett eredményeket tartalmazza, melyet a legfrissebb várható számítás alapján kell elkészíteni. Akciók – olyan stratégiai szintű intézkedéscsomagok, stratégiai opciók, melyek elemeiben változtatják meg a fő üzleti irányokat, mutatókat.

1706


Tervverzió – az alapterv és az akciók különböző kombinációinak modellezése Konszolidálandó (eliminációs) tételek – az anyavállalat és leányvállalatok közötti üzleti szerződésekhez kapcsolódó pénzügyi tételek (pl. bevétel, költség, beruházás). A csoportszintű halmozódó – nem valós – eredmény kiszűrése érdekében ezen tételeket konszolidálni (egymással szembeállítani) kell. Konszolidált terv– A MÁV Zrt. és a konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok összevont, a konszolidálandó tételek kiszűrésével készített terv. Kiemelt tervszervezetek: Pályavasúti Üzletág, Keskeny nyomtávú vasutak. A kiemelt tervszervezetekre az általános szabályokon kívül speciális előírások is vonatkoznak. Kiemelt leányvállalatok: MÁV-START Zrt., MÁVTRAKCIÓ Zrt., MÁV-GÉPÉSZET Zrt. Konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok: MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁVGÉPÉSZET Zrt., MÁVGép Kft., MÁV FKG Kft., MÁV Informatika Zrt., MÁV IK Kft., MÁV Vagyonkezelő Kft., MÁV KFV Kft, ZÁHONY-PORT Zrt. Egyéb leányvállalatok: a MÁV Zrt. azon többségi tulajdonú – kontrolling rendszerébe bevont – társaságai, amelyek nem tartoznak a konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatok kategóriájába (MÁV Kert Kft., MÁV Nosztalgia Kft., MÁV Vagon Kft., MÁV Vasútőr Kft., MÁVTI Kft.) KI: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság CSKM: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság Csoport Kontrolling és Módszertan szervezete PVOK: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság Pályavasút Operatív Kontrolling szervezete FK: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság Funkcionális Kontrolling szervezete HK: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság Humánerőforrás Kontrolling szervezete PK: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság Portfólió Kontrolling szervezete BPK: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság Beruházás és Projekt Kontrolling szervezete KÜ: MÁV Zrt. Kontrolling Igazgatóság Kontrolling Üzemeltetés szervezete 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA ja

4.1. A tervezési és várhatókészítési tevékenység cél-

A MÁV Csoport stratégiájával összhangban a jövőre vonatkozó célok és a megvalósítás eszközeinek kijelölése, a kockázatok beazonosítása. A beszámolási rendszer által a célok megvalósításának nyomon követése, az üzleti folyamatokba történő beavatkozás lehetőségének biztosítása, a döntési pontok meghatározása.

28. szám

4.2. A tervezés és a várhatókészítés folyamata, típusai, szervezeti szint és elkészítési gyakoriság szerint 4.2.1. Tervezési és várhatókészítési folyamat A MÁV Zrt. vállalatirányítási rendszerének szerves része a tervezési és várhatókészítési tevékenység. Ezek komplex, egymásra épülő folyamatok, melyek szükségessé teszik a folyamatos és többszöri iterációt, harmonizációt. Ezen iterációk és harmonizációk igazak a részvénytársasági tervezési és várhatózási folyamatra is. A tervezési és várhatókészítési rendszer struktúrája és működési logikája összhangban áll a beszámolási rendszerével, így biztosítja a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport terveiben kitűzött célok megvalósulásának nyomon követését. A MÁV Csoport tervezési, várhatókészítési és beszámolási folyamatok támogatására bevezetett új vezetői információs rendszer 2010. évtől a Cognos informatikai eszköz. A tervezési folyamat többszöri visszacsatolásokkal mindaddig zajlik, míg a kiadott célértékeket – amely célérték a folyamat során tervalku, vagy Alapító, illetve Igazgatósági döntés révén módosulhat – a Kontrolling Igazgató döntése alapján a Kontrolling Igazgatóság vis�szaigazolja és a MÁV Csoport tervezési, várhatókészítési egységei tervét a megfelelő vezetői fórum elfogadja, jóváhagyja. A tervezés és várhatókészítés a szervezetek együttműködésében megvalósuló, pontos határidők és felelősök meghatározásával működő folyamat, melynek kulcsdátumait, premissza és peremfeltételeit KI készíti el és adja ki. Az üzleti tervezési folyamat, illetve a várhatókészítési folyamat tartalma és szereplői közel azonosak, ezért azt ezen utasítás egyszerre szabályozza. Az előzetes üzleti tervezés és az üzleti tervezés időhorizontja alapvetően 1+3 év (pl. 2011. évi üzleti terv, kitekintéssel 2012-2014. évekre), ebből az első évnek kiemelt jelentősége van, hiszen ez szolgál az éves operatív tervezés kiindulópontjaként. Az üzleti terv készítés időhorizontja azonban az Alapító és a MÁV Zrt. Igazgatóság döntése alapján eltérhet az 1+3 éves periódustól. Az 1+3 éves üzleti tervezési folyamat időben megelőzi az operatív tervezés folyamatát. Az üzleti terv ’alapterv + akciók’ felépítésben készül, ahol az alapterv az adott üzleti folyamatok fenntartása mellett várható eredményeket tartalmazza, az akciók pedig olyan stratégiai szintű intézkedéscsomagok, stratégiai opciók, melyek elemeiben változtatják meg a fő üzleti irányokat, mutatókat. Az akciók hatásait modellezni lehet, mert az alapterv és az akciótervek azonos struktúra szerint készülnek és a csoportszintű egységes szerkezet miatt elvégezhető a tervkonszolidáció is. A létszám és a személyi jellegű ráfordítások tervezése összehangoltan, a Humánerőforrás Igazgatósággal szorosan együttműködve folyik. A belső (BTSZ) és a csoporton belüli szolgáltatások tervezése transzparens, a tervekben minden szolgáltatási bevétel és költség részletesen, naturáliákkal, tervárakkal és értékben is megtervezésre

28. szám


kerül. A pénzügyi tervezés során kerül meghatározásra a kiadott premisszák alapján a Csoport finanszírozási struktúrája, és ezzel összhangban tervezzük meg a költségtérítési igényt, illetve az idegen tőke bevonási szükségletet. 4.2.2. Tervek és a várhatókészítés típusai, szervezeti szintje, elkészítési gyakorisága A tervek főképp időhorizontjukban, pontosságukban és részletezettségükben térnek el egymástól: az idő előrehaladtával egyre nagyobb pontossággal kell elkészíteni a terveket és egyre nagyobb részletezettséggel – egyre mélyebb szervezeti és időbeli bontásban. Ezért különböztet meg az utasítás előzetes üzleti tervet, üzleti tervet és operatív tervet.1 4.2.2.1. Előzetes üzleti terv Szervezeti szint szerint megkülönböztetünk  MÁV Zrt. előzetes üzleti terv, ezen belül Pályavasúti Üzletág és  MÁV-Start Zrt. előzetes üzleti terv Az előzetes üzleti terv célja a MÁV Csoport költségtérítési igényének meghatározása a tervezési időszakra. Az előzetes üzleti tervezés a felülről történő tervezést, keretkijelölést támogatja, a folyamat elindítója általában az állami költségvetéshez kiadott minisztériumi tervezési körirat. Ezen tervezési szakasz legfontosabb célja a személyszállítási és pályavasúti költségtérítési igény és az üzleti terv sarokszámainak meghatározása. Az előzetes üzleti terv sarokszámainak tervezése a tervezési peremfeltételek meghatározásával kezdődik. Ilyen többek között a hálózat mérete, főbb teljesítmény- és volumenváltozások, költségvetési támogatás szükséges mértéke, az éves beruházási keretösszeg, eladósodottság, éves bérfejlesztés, választható béren kívüli juttatások mértéke, beszerzési árak növekedése, árfolyam, tarifa

1

Jelen utasítás a stratégiai tervezéssel nem foglalkozik.

változása, díjszabási változások stb. Ezeket az alapinformációkat az egyes szakterületek (pl. Humánerőforrás igazgatóság, Pénzügyi igazgatóság, Stratégiai igazgatóság stb.) készítik elő a KI koordinációjával, majd a tervezési peremfeltételeket a KI adja ki a tervezési, várhatókészítési egységek számára. A tervezési peremfeltételek meghatározása után az előzetes üzleti terv sarokszámainak tervezése három fő lépésből áll: alapterv készítés, akciótervezés, illetve modellezni kell az akciók különböző kombinációinak hatását. Az alapterv adott üzleti folyamatok fenntartása mellett előjelzett eredményeket tartalmazza, melyet a legfrissebb várható számítás alapján kell elkészíteni. A tervezés egyik fontos bemenete a menetrendterv. Amennyiben ez a tervkészítéskor még nem áll rendelkezésre, bázisévi menetrend szerkezettel számolunk (korrigálva a már ismert, jelentős változásokkal). Az akciók tervezésénél fontos szempont, hogy az alaptervtől egyértelműen elkülöníthető legyen és valódi stratégiai opciókat fejezzen ki. Az akciókat a KI koordinációjával a közvetlenül érintett leányvállalatnak illetve szervezeti egységnek kell kidolgoznia, melyhez alapvető támogatást nyújt a Stratégiai Igazgatóság és a Kontrolling Igazgatóság. Az akciók közül – a vezetés döntése szerint – egyeseket a későbbiekben projektként kell kezelni. Minden akciónak minden érintett tervezési, várhatókészítési egységnél jelentkező összes hatást tartalmaznia kell, mert csak így biztosítható a csoportszintű eredményváltozás értékelése. Az alapterv és az akciók különböző kombinációinak modellezésével létrejövő tervverziók elemzése eredményeként elő kell állítani a tulajdonos által elfogadhatónak tartott előzetes tervet. Az előzetes üzleti terv éves bontásban készül 1+3 évre ettől eltérő Igazgatósági vagy Alapító döntés híján. A tervek részletezettsége mind a négy évre minden tekintetben megegyezik.


1708

28. szám

Tervezési folyamat – Előzetes üzleti terv PM Tervezési Körirat

10 Tervezési workshop feltételrendszer, célkijelölés

Menetrendi kínálat Személyszállítási és teherfuvarozási naturáliák

20 Menetrend meghatározása

Beruházási nagyságrend

30 Személyszállítási és árufuvarozási teljesítmények

Létszámterv, személyi jellegű ráfordítások

41 Vontatási és tolatási teljesítmény

42 Pályavasúti teljesítmény

Anyagjellegű ráfordítások

51 Jármű karbantartás, felújítás

52 Üzemanyag és energia teljesítmény

53 Pályakarbantartási, felújítási volumen

61 Csoporton belüli, alaptevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások

62 Csoporton belüli funkcionális szolgáltatások (SLA)

63 Nem kiemelt leányvállalati szolgáltatások

Előzetes üzleti terv sarokszámainak tervezése ‘alapterv+akciók’ struktúrában Alapterv 71 Beruházások, tárgyi eszközök

72 Projektterv

73 Humán tervezés

80 Pénzügyi tervezés

90 Költségtérítési igény meghatározása

100 Előzetes üzleti tervdokumentáció elkészítése

nem

110 vezetői/ IG/minisztériumi igen döntés Üzleti tervezési folyamat megkezdhető


74 Költséghelyi tervezés

Akciók, szimulációk

Finanszírozási szerkezet, Mérleg, Eredménykim, Cash-Flow

Előzetes üzleti tervdokumentáció

28. szám


4.2.2.2. Üzleti terv Szervezeti szint szerint megkülönböztetünk  konszolidált/csoportszintű,  leányvállalati (konszolidációba teljes körűen bevont és egyéb leányvállalatok)  anyavállalati,  Pályavasúti Üzletági, Keskeny nyomtávú vasutak és funkcionális szervezeti egység szintű terveket. Az üzleti tervezés legfontosabb célja, hogy az adott tendenciák, peremfeltételek, premisszák, mellett várható üzletmenet –alapterv – az előzetes üzleti tervben foglaltak, valamint a tulajdonos által megszabott elvárások, sarokszámok közti eltérést megszüntesse. Ez módszerében az előző tervezési fázishoz hasonlóan akciók tervezésével valósul meg. A csoport szintű irányelv ismeretében a KI elkészíti és kiadja a tervezési irányelvet és az üzleti tervezési premisszákat – mit, milyen határidőre, milyen peremfeltételekkel, milyen formátumban kell elkészíteni. Az alaptervet a legfrissebb éves várható számítás, illetve az előzetes üzleti terv alapján kell elkészíteni. Az akciók tervezése egyrészt az előzetes üzleti tervben definiált akciók pontosítását, frissítését jelenti, másrészt újonnan definiált intézkedéscsomagok becsatornázását az üzleti tervbe. Az akciókat a menedzsment döntése alapján a KI koordinációjával közvetlenül az érintett vállalatnak illetve a szervezeti egységnek kell kidolgoznia.

Az előzetes üzleti tervezés és az üzleti tervezés iterációs folyamat, melynek optimális lefolyását folyamatábra írja le. Az alapterv és a különböző akciók kombinációjaként állnak elő az egyes tervverziók (az üzleti tervezési folyamat mérföldköveiként). Ilyen kiemelt tervverzió tulajdonképpen az előzetes üzleti terv a költségtérítési igény meghatározásához. A leányvállalatok az üzleti tervet a KI által meghatározott formában és tartalommal készítik (lásd 4.4. fejezet). A KI elvégzi a szükséges elemzéseket és a konzisztencia vizsgálatot, melynek célja a vállalatcsoport eredmény levezetése, valamint a részletes adatok teljes konzisztenciájának és az irányelveknek, feltételezéseknek való megfelelés ellenőrzése. Az elemzések során felmerült eltérések, az összeállított bevételi, költség és naturália tervek ismeretében szükség esetén a KI vezetője egyeztetést kezdeményez az érintett leányvállalatok, tervezési egységek vezetőivel, tervezésért felelős munkatársaival. Ezután egyeztetés és harmonizálás történik az üzleti tervekben, valamint a szükséges módosítások átvezetése a tervtáblákban. Az egyedi üzleti tervekből készíti el a KI a konszolidált üzleti tervszámokat a Cognosban az eliminációs tételek kiszűrésével. Az üzleti terv éves bontásban készül 1+3 évre. Ebből az első év a szigorú értelemben vett üzleti terv, mely keretként, az operatív tervezés, majd a beszámolás alapjául szolgál. További három év kitekintés, mely stratégiai jellegű iránymutatásnak, előrejelzésnek tekinthető. A tervek részletezettsége mind a négy évre minden tekintetben megegyezik.


1710

28. szám

Tervezési folyamat – Üzleti terv Elfogadott előzetes üzleti terv alapján üzleti tervezés kezdete 10 Tervezési workshop feltételrendszer, célkijelölés

Alapterv készítése 21 Utasforgalmi adatok, árufuvarozási telj.

22 Vontatási üzemanyag és energia

25 Csoporton belüli, alaptevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások

23 Jármű felújítás, karbantartás


24 Vágányhasználat, pályakarb., felúj. 27 Nem kiemelt leányvállalati szolgáltatások

28 Anyagjellegű ráfordítások

29 Humán tervezés

210 Pénzügyi műveletek

212 Beruházások, tárgyi eszközök

213 Készletezés

, 214 Projektterv

211 Egyéb bevételek, ráfordítások

*Csoporton belüli szolgáltatások egyeztetése, véglegesítése az elsődleges költségek és ráfordítások alapján

30 Finanszírozás tervezése

41BTSZ bevételek, ráfordítások tervezése

42 Irányítási bevételek, költségek tervezése

43 Átterhelt bevételek, költségek tervezése Anyavállalati és leányvállalati üzleti tervek

50 Anyavállalati és egyedi leányvállalati üzleti tervdokumentáció elkészítése

61 MÁV Zrt. és leányvállalati egyedi üzleti tervek elfogadása minisztériumi döntés

FB döntés

62 Tervkonszolidáció

IG döntés nem

70 IG/minisztériumi

döntés igen Operatív üzleti tervezési folyamat megkezdhető


Akciók, szimulációk, iteráció*

MÁV Csoport konszolidált üzleti tervszámok


28. szám 4.2.2.3. Operatív terv

Szervezeti szint szerint megkülönböztetünk  konszolidált/csoportszintű,  leányvállalati (konszolidációba teljes körűen bevont és egyéb leányvállalatok)  anyavállalati,  Pályavasút Üzletági, Keskeny nyomtávú vasutak és funkcionális szervezeti egység szintű terveket. Az operatív tervezés legfontosabb célja, hogy MÁV Csoport tervezési egységein havi bontásban létrejöjjenek a tervek. Az operatív terv az üzleti tervhez képest szervezetileg, időben és tartalmilag részletesebb. Az operatív terv már nem bomlik alaptervre és akciókra, az üzleti tervezés

lezárultával elemi tervezési szinten csak egy terv létezik, amely integrálja magában az alapterv és a ténylegesen végrehajtandó akciók hatását. Az operatív terv egy évre készül havi bontásban. A kontrolling informatikai rendszer az operatív terv előállítását szabályok alapján történő lebontással támogatja. Részletezettségében eltérő az anyavállalati és a leányvállalati operatív tervkészítés, míg a Csoport leányvállalatai egy-egy tervezési, várhatózási egységként szerepelnek a MÁV Zrt. kontrolling rendszerében, addig a MÁV Zrt-nél számos szervezet operatív tervezési, illetve várhatózási egységnek minősül. Az anyavállalati tervezési, várhatózási egység szinteket az adott tervezési évre a KI határozza meg az üzleti tervezési, várhatózási folyamat megindítása előtt.

Tervezési folyamat – Operatív üzleti terv

0. Elfogadott üzleti terv alapján operatív üzleti tervezés kezdete

10 Üzleti terv aktualizálása, átcsoportosítás

21 Humán tervezés

Csoporton belüli egyeztetések 22 Leányvállalatok - Csoporton belüli szolgáltatások havi ütemezése

23 MÁV Zrt. – Igénybevett és nyújtott szolgáltatások havi és szervezeti tervlebontása

Csoporton kívüli tételek 24 Vállalatcsoporton kívüli szolgáltatások, bevételek, költségek havi és szervezeti bontása

Leányvállalatok havi bontású tervei MÁV Zrt. elsődleges bevétel és ráfordítás terve 31BTSZ bevételek, ráfordítások tervezése

32 Irányítási bevételek, költségek tervezése

MÁV Zrt. és a konszolidált körbe tartozó leányvállalatok operatív tervei elkészülnek


33 Átterhelt bevételek, költségek tervezése

MÁV Zrt. havi bontású operatív tervezési egység szintű tervek

1712


4.2.2.4. Várhatókészítés Elkészítési gyakoriság és szervezeti szint szerint  A várhatókészítési feladatok szervezeti mélységét és időbeli ütemezését a KI írja elő a MÁV Csoport beszámolási, tervezési, várhatókészítési egységei számára a várhatókészítési folyamat kezdetén.  Leányvállalati, valamint MÁV Zrt. társasági és szervezeti szinteken legalább negyedévente készül éves várható előrejelzés a negyedéves beszámolócsomag részeként, de esetenként, főleg a tervezési folyamat kezdetén, szükség lehet gyakoribb várhatókészítésre is. A várhatókészítés technikája és logikája az üzleti tervezési folyamatéval megegyező (lásd 4.2.2.2 pont, valamint 2. sz. melléklet). A várhatókészítés az év hátralévő időszakának újragondolását, előrejelzését jelenti azoknak az információknak a birtokában, amelyek az üzleti tervezés óta eltelt időszakban váltak ismertté. Ezen információk vonatkozhatnak az elmúlt időszakra (pl. bevételkiesés, váratlan meghibásodások miatti költségtöbbletek, tervezettől eltérő árfolyamok stb.), vagy a hátralévő időszakra (pl. új szerződések, korábban nem tervezett árváltozások). A várhatókészítés teremti meg a kapcsolatot a tervezés és a beszámolás között. Az éves várható-készítés célja, hogy a vezetést tájékoztassák az év végére várható eredmény alakulásáról, a tervektől való várható eltérésekről, hogy ez alapján időben dönthessen a szükséges intézkedésekről. A terv, tény és várható adatok elemzésének eredményére építkező menedzsment intézkedések és akcióprogramok lehetővé teszik az üzleti kockázatok magasabb szintű beazonosítását és kezelését. Fontos, hogy a prognosztizált és az elfogadott üzleti tervelőirányzatok közötti eltérések alapján a menedzsment intézkedési programmal segítse a MÁV Csoport társaságait a tervben megfogalmazott pályán haladni, és ezáltal lehetőséget teremtsen az üzleti tervben megfogalmazott célok elérésére. A várhatókészítés további releváns feladata, hogy alapul szolgáljon a tárgyévet követő év üzleti tervezéséhez. A tervezésnél használt premisszák a várható készítéshez felülvizsgálatra és ismételten kiadásra kerülnek. A kontrolling informatikai eszköz támogatja, a tervezési folyamatéhoz hasonlóan, az előre rögzített szabály alapján történő automatikus várhatókészítést, azonban a rendszer által javasolt értékek szakmai megalapozottsággal felülírhatóak. 4.3. Speciális terv- és várhatókészítési módszert igénylő területek 4.3.1. Szolgáltatások tervezése A MÁV Csoport egyes tagvállalatai és szervezeti egységei által nyújtott szolgáltatásokat megkülönböztetjük:  MÁV Zrt.-n belül másik szervezeti egység részére nyújtott szolgáltatások (belső teljesítmények és átterhelések, irányítási költségek),

28. szám

 MÁV Csoporton belül anyavállalat és más leányvállalat részére nyújtott szolgáltatások,  Csoporton kívüli, piaci szereplő részére nyújtott szolgáltatások. 4.3.1.1. MÁV Zrt. belső szolgáltatások A belső szolgáltatások tervezése naturális alapon történik, a naturáliák és egységárak szorzataként áll elő a szolgáltató (belső) bevétele ill. az igénybevevő (másodlagos) költsége. Az így megjelenő részletes bevétel- és költségadatok összegző sorai kerülnek át automatikusan az eredmény kimutatásba. Alapelv, hogy a tervárakat a szolgáltatónak kell megadnia, az igényelt mennyiséget pedig az igénybevevőnek. A javasolt árakat és mennyiségeket egy alkufolyamat után kell véglegesíteni. Az átterhelések a két fél között egyeztetett értéken kerülnek megtervezésre. Az irányítási költségek tervezése az irányító szervezetek költségszintje alapján meghatározott arányban automatikusan kalkulálódik a kontrolling rendszerben. 4.3.1.2. Csoporton belüli szolgáltatások A leányvállalatok részére nyújtott szolgáltatások tervezése elveiben megegyezik a belső szolgáltatások tervezésével. Az árak azonban (akár igénybevevőnként is) eltérhetnek a belső szolgáltatások áraitól, ezért a tervezési folyamat során a több ár kezelését biztosítani kell. A Cognos rendszer támogatja a több ár egyidejű alkalmazását. A tervezési és a várhatókészítési folyamat során alapelv, hogy a csoporton belüli, naturália alapon nyújtott szolgáltatások esetén az igénybe vett szolgáltatás men�nyiséget az igénybevevő partner adja meg, illetve rögzíti a Cognosban az egyeztetett tervárak megadása után, míg az érték alapon tervezett szolgáltatásoknál az nyújtott szolgáltatás értékét a nyújtó fél adja meg az igénybevevőnek, illetve rögzíti a Cognosban. A szolgáltatások listáját a Cognos mindenkori szolgáltatás katalógusa tartalmazza. 4.3.1.3. Csoporton kívüli partnereknek nyújtott szolgáltatások A MÁV Csoporton kívüli piaci szereplők részére nyújtott szolgáltatások tervezése elveiben megegyezik az előzőekkel, de itt a tervárak és az értékben nyújtott szolgáltatások megadása mellett a naturália adatokat is a nyújtó félnek kell megadnia. 4.3.2. Humán tervezés a MÁV Csoportnál A humántervezés két fő része a létszámtervezés és a személyi jellegű ráfordítások tervezése. A létszámtervezés a munkaerő-gazdálkodás lényeges eleme és alapvetően a Humánerőforrás igazgatóság irányításával zajlik. Azonban kontrolling szempontból is kiemelt feladat a lét-

28. szám


szám és a humánköltségek átlátható és összehangolt tervezése, ezért a létszám- és költségterveknek dimen zionalitásukban egyezniük kell, a személyi jellegű ráfordítások mellett a naturális adatok is megjelennek a tervtáblákban azonos részletezettségben. Az üzleti terv a Humánerőforrás Igazgatósággal egyeztetett, a tervezési irányelvekben megadott szervezeti egységekre készül a Cognos-ban. Ez mélyebb lehet az általános üzleti terv szervezeti mélységénél. Az operatív munkaköri mélységű terv továbbra is a SAP rendszerben áll elő, a már kialakított – az üzleti tervtől eltérő – módszertan alapján, majd az eredménye áttöltésre kerül a Cognosba, a Cognos operatív terv részletezettségének megfelelően. A tervezési módszertan – ami megegyezik a várhatókészítés módszertanával – a következő alfejezetekben van kifejtve. 4.3.2.1. Létszámtervezés Az összes foglalkoztatotti várható záró létszámból, mint bázisadatból kiindulva, a lényegesebb munkaerőforgalmi intézkedéscsoportok (leépítés egyszeri költséggel, újfelvétel, egyéb létszámváltozás) kerül megtervezésre a záró-, illetve az előzőekből számított átlaglétszám. Az első év havi bontású ütemezésben, a többi három év pedig éves bontásban. Az átlaglétszám kumulált átlag, amit úgy számítunk, hogy az adott havi létszámváltozást hó elején megtörténtnek tekintjük, kivéve decemberben, amikor a létszámváltozást hó végére tervezzük. Az éves bontású terveknél év közepén történő létszámváltozást tervezünk. 4.3.2.2. Személyi jellegű ráfordítások tervezése A bérek (egyszeri nélkül) tervezésére javasolt az ún. „elkötelezett módszer” szerint képzett tervezési alap:  aktuális legutolsó lezárt fajlagos besorolási bérek alapján számolt besorolási bértömeg a tervezett átlaglétszámra  az eltelt tényidőszak ’pótlék / besorolási bér’ arányból számított pótlék  a megelőző évi besorolási bérhez viszonyított arányból számolódik: túlmunka, készenlét és ügyelet, ledolgozott ünnepnapi díjazás és kitüntetés  az előzőektől eltérően várható éves volumenből tervezzük: prémium és állományon kívüli bér (megbízási szerződések, előadói díjak) A fentiek alapján létrejött tervezési alapok kerülnek felszorzásra a bérfejlesztési premisszával. Béren kívüli elemek tervezése:  döntő hányada VBKJ (választható béren kívüli juttatások), ami a tervezett fajlagos juttatás és átlaglétszám terv szorzataként számszerűsíthető  egyéb béren kívüli elemeket a várható éves volume-

nek és bérfejlesztési/inflációs premissza figyelembevétele alapján tervezzük az esetleges jogszabályi változásokra is tekintettel Egyszeri ráfordítások a létszám-racionalizálásra tervezett munkaerő-forgalmi intézkedésben érintett létszám, az egy főre jutó bérköltség terv és az átlagos juttatási hónapok száma alapján indokolt tervezni. A bérjárulékok tipikusan jogszabályfüggő ráfordítások (társadalombiztosítási, rehabilitációs hozzájárulás, korkedvezmény-biztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás), jellemzően százalékkulcsokkal tervezhető. A tervezéskor alkalmazott költségnemi részletezettség egyszerűsítése megtörtént a 2010. évi üzleti tervezési folyamatokban, fő szempont, hogy az egyszeri és az „állandó” tételek szétválasztásra kerüljenek. A létszám- és személyi jellegű várhatókészítésekor a kapcsolódó algoritmusok meghatározása is a Cognosban történik. 4.3.3. Beruházás tervezés A beruházás tervezési- és várhatózási folyamatra jelen utasítás általános előírásain kívül a hatályos Beruházási utasításban (51/2009. (VIII. 7. MÁV Ért. 23.)) rögzített specifikus jellemzők is érvényesek. A tervezés és a várható számítás a Cognos támogatásával történik. 4.3.4. Projekttervezés A projektkontrolling és a projekttervezés tárgykörébe azok az intézkedéscsomagok tartoznak, melyeket a menedzsment projektként jóváhagy és a stratégiai igazgatóság projektszámmal lát el. A projektkontrolling tevékenységet részletesen a 2010-ben kiadott „MÁV csoport kiemelt projektjeinek kontrolling értékelése” utasítás szabályozza. A projektkontrolling modul mind költségnemi, mind pedig szervezeti mélységében eltérhet az általános moduloktól, fő számai megegyeznek, de elemi mélységű projektinformációk nem állnak rendelkezésre a projektekről. A projektindítási kérelemhez egy gazdasági hatásvizsgálat készül standard formában, majd a menedzsment jóváhagyása után részletes tervezés kezdődik. 4.3.5. Pályavasúti Üzletág tervezése A Pályavasúti Üzletág kiemelt tervezési egység jellege miatt a pályavasúti tervezésnél és várhatókészítésnél az általános folyamatokon túlmenően további szempontokat is figyelembe kell venni. Az előzetes üzleti terv sarokszámainak tervezése és az üzleti tervezés üzletági szintje az általános előírások szerint, a leányvállalatokéval azonos módon történik. Az üzletági terv fő kereteinek elfogadása után azonban kettéválik a központi üzletági és a területi központok tervezése, és az párhuzamosan folyik az üzleti tervezés, illetve a központ-terület tervalkuk lezárultáig:

1714


 Üzletági szinten kell elvégezni a hat területre szétbontott, fő feladatok alapján történő üzleti tervezést (’alapterv + akciók’ bontásban). Az üzletági központ szempontjából ez az alapja a központ-terület tervalkunak.  A területeken párhuzamosan egy alulról építkező tevékenység- (feladat)alapú tervezést kell elvégezni, mely alapjául szolgál a központ-terület tervalkunak a területek szemszögéből, és a későbbi fázisban megalapozza az operatív tervezés hatékony végrehajtását. A területi feladatalapú tervezés egyszerűsítése érdekében ebben az esetben nem kell alkalmazni a ’alapterv + akciók’ bontást. Az üzleti tervezési ciklus lezárultával tehát rendelkezésre áll egy pályavasúti terv ’alapterv + akciók’ bontásban a hat területi egységre a fő tevékenységek mentén. Ez azt is jelenti, hogy a Pályavasút vonatkozásában az akciókat is feladatalapon kell megtervezni. Az operatív tervezés során a területi üzleti tervezéskor elkészített tevékenységalapú terveket kell véglegesíteni a tervalkuk során kialakult területi keretek betartásával. A fenti tervezési folyamat részletes szabályait a Pályavasúti Üzletág saját belső tervezési utasítása tartalmazza. A saját üzletági utasítást jelen utasításban előírt szabályok figyelembe vételével a PVOK szervezetnek kell elkészítenie jelen utasítás hatályba lépése után legkésőbb 60 napon belül. Az utasítást a Kontrolling Igazgató előzetes jóváhagyása után a Pályavasút Üzletág vezetőjének kell kiadnia belső üzletági utasításként. 4.4. Az üzleti terv dokumentáció tartalmi felépítésének struktúrája A KI a MÁV Csoport tagvállalatai által elkészítendő üzleti terv dokumentáció struktúráját az alábbiakban határozza meg: 1. Vezetői összefoglaló • A társaság céljai • A tervezés fontosabb peremfeltételei • Fontos pénzügyi mutatók terve (üzleti eredmény, mérlegszerinti eredmény) • Finanszírozás, tőkeszerkezet alakulása Határozati javaslat 2. A társaság üzleti terve 2.1. A társaság jövőképe, üzleti céljai 1+3 évre 2.2. A első évi üzleti terv és a +3 évi kitekintés feltételrendszere 2.2.1. Piacelemzés, a teljesítmények terve, ártendenciák 2.2.2. Belső feltételek, a tervben figyelembevett tényezők 2.2.3. Intézkedési terv a hatékonyság javítása érdekében, az intézkedésektől várt eredményt javító hatások bemutatása (ennek hármas tagolása: tervidőszakra vállalt hatékonyságjavítási projektek – BPR keretében feltárt további programok – költségtakarékossági elvárások) 2.3. Humánerőforrás-gazdálkodás

28. szám

2.3.1. Foglalkoztatáspolitikai célkitűzések 2.3.2. Jövedelempolitikai célkitűzések 2.4. Beruházási, fejlesztési terv 2.4.1. A beruházási célok bemutatása 2.4.2. A beruházási terv finanszírozása, forrásfelhasználás ütemezése 2.5. Közbeszerzési terv 2.6. Számszaki üzleti terv 2.6.1. Eredményterv (tervezett bevételek, költségek, eredmény előirányzat) 2.6.2. Finanszírozási, likviditási terv 2.6.3. Mérleg terv, tőkeszerkezet 2.7. Kockázat elemzés, érzékenység vizsgálat, kockázat kezelés Kötelező mellékletek: A KI által kiadandó tervtábla struktúra szerint. 1. Premisszák és peremfeltételek (MÁV által kiadott tábla mellékelendő, kiegészíthető) 2. Eredmény-kimutatás 3. Cash-flow 4. Pénzforgalmi terv 5. Mérleg 6. Naturális teljesítmények 7.Az anyavállalat és a leányvállalatok egymás közötti szolgáltatásainak tervtáblái, amely tartalmazza: – naturális teljesítményeket – egységárakat – tervezett díjat 8. Beruházási terv 9. Kiemelt humán mutatók 10.-től amit a társaság indokoltnak tart, (teljesítmények, karbantartás, stb.) Az előterjesztések elkészítésénél az Előterjesztések rendjére vonatkozó, 39/2010. sz. Elnök-vezérigazgatói utasítást figyelembe kell venni. 5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatálybalépésével más utasítás hatályon kívül helyezése nem szükséges. . 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás kihirdetése napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. 7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Folyamattáblázat – Előzetes üzleti tervezés 2. sz. melléklet: Folyamattáblázat – Üzleti tervezés 3. sz. melléklet: Folyamattáblázat – Operatív tervezés Szarvas Ferenc s. k. elnök-vezérigazgató

Menetrendtervek, menetrend, minisztérium részéről személy vonatkm naturáliával Menetrendből következő naturáliák, személy és teher vonatkilométer, egyéb naturális tervszámok Vonatkilométer alapján vontatási igény egyeztetése, vontatási nemenként, mozdony fajtánként, szerelvénymenetek egyeztetése, tolatási teljesítmények egyeztetése Pályahasználati díj számításhoz menetrendből következő naturáliák egyeztetése

20. Menetrend meghatározása

1 nap = munkanap

51. Jármű karbantartás, felújítás

42. Pályavasúti teljesítmény

41. Vontatási és tolatási teljesítmény

Vonatforgalom lebonyolításához szükséges járműszükséglet meghatározása és ennek biztosításához szükséges javítási és karbantartási volumen egyeztetése.

Tervezési premisszák és peremfeltételek meghatározása

10. Tervezési workshop, feltételrendszer, célkijelölés

30. Személyszállítási és árufuvarozási teljesítmények

Tartalom

Feladat

1. sz. melléklet

Járműszükséglet és karbantartási felújítási igény

Tervezett menetrend; egyéb menetrend;

Tervezett menetrend; RCH és egyéb megállapodások Tervezett menetrend

Tárgyévi menetrendterv

Tervezési körirat; Tárgyévi menetrend; Egyéb minisztériumi premisszák

Input

Pályahasználati díjkalkuláció, egyeztetett pályavasúti tervárak, naturáliák, értékbeli teljesítmények Egyeztetett tervárak, naturáliák, értékbeli teljesítmények

Egyeztetett vontatási, tolatási tervárak, naturáliák és értékbeli teljesítmények

Egyeztetett tervárak, naturáliák, értékbeli teljesítmények

Tervezési irányelvek kiadása: Üzemanyag és energiaárak, Kamatláb és árfolyamprognózis, Infláció, Adó és adójellegű ráfordítások, Egyéb premisszák Tervezett menetrend

Output

Folyamattáblázat – Előzetes üzleti tervezés

KI (PVOK); MÁV-Start; MÁVTrakció; Pályavasúti Üzletág MÁV-Gépészet; MÁV-Start; MÁVTrakció

MÁV-Trakció; MÁV-Start; KI (PVOK)

MÁV-Start; MÁV-Trakció

KI; MÁV-Start; Pályavasúti üzletág; TPF; TÁSZ; Humán MÁV-Start

Felelős

T+14 nap

T+12 nap

T+10 nap

T+8 nap

T+3 nap

T nap

Határidő1

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

IT rendszer


MÁV Zrt. és a kiemelt leányvállalatok alaptevékenységhez tartozó naturália és értékbeli szolgáltatásainak egyeztetése

61. Csoporton belüli, alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások 62. Csoporton belül igénybevett funkcionális szolgáltatások 63. Nem kiemelt leányvállalati szolgáltatások

72. Projektterv

71. Beruházások, tárgyi eszközök

Folyamatban lévő szerződött beruházások áthúzódó üteme; nem szerződött, de felsővezetői döntéssel rendelkező projektek; üzem- és munkabiztonsági beruházások; hatékonyságjavító projektek végrehajtásához szükséges beruházások Több szervezetet érintő intézkedési javaslatok egyeztetése, azok tartalma a várt hatás tekintetében; Hatékonyságjavító projektek

Nem kiemelt leányvállalatok szolgáltatásainak egyeztetése

Leányvállalatok által a MÁV Zrt-től igénybevett funkcionális szolgáltatások tervezése

Vontatási teljesítménytervek alapján fajlagos üzemanyag és energia fogyasztás figyelembe vételével vontatási üzemanyag és energiafelhasználás naturális mennyiségének kalkulálása Pálya karbantartási és felújítási igények meghatározása

52. Üzemanyag és energia teljesítmény

53. Pálya karbantartási és felújítási volumen

Tartalom

Feladat

Folyamatban lévő és tervezett projektek

Pályavasút által meghatározott karbantartási, felújítási igény MÁV Zrt. és a leányvállalatok által meghatározott szolgáltatási igények Leányvállalatok által meghatározott szolgáltatási igények MÁV Zrt., és a kiemelt leányvállalatok által meghatározott szolgáltatási igények Áthúzódó beruházások, hatékonyságjavító projektek; Beruházástervezési premis�szák

Vontatási teljesítményter-vek

Input

Projektterv

Beruházási terv




Karbantartási, felújítási terv

Vontatási üzemanyag és energiafelhasználás. tervárak, naturáliák, értékbeli teljesítmények

Output

KI; Leányvállalatok

KI; MÁV-Start

KI; MÁV-Gépészet; MÁV-Start; MÁVTrakció KI; Leányvállalatok

KI; MÁV-Gépészet; MÁV-Start; MÁVTrakció

KI (PVOK); Pályavasúti Üzletág

KI (PVOK); MÁV-Trakció; TÁSZ

Felelős

T+22 nap

T+22 nap

T+20 nap

T+20 nap

T+20 nap

T+17 nap

T+15 nap

Határidő1

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

IT rendszer


Tervdokumentáció elkészítése

100. Előzetes üzleti tervdokumentáció elkészítése 110. Vezetői/IG/ minisz-tériumi döntés

90. Költségtérítési igény meghatározása

80. Pénzügyi tervezés

Előzetes üzleti tervdokumentáció vezetői, IG, majd minisztérium elé terjesztése

Létszám és személyi jellegű költségek tervezése; Létszámleépítéshez kötődő céltartalék tervezése, külső oktatási költségek tervezése Nem szolgáltatásokhoz kapcsolódó bevételek és ráfordítások tervezése Pénzügyi jellegű bevételek, ráfordítások tervezése; Finanszírozási szerkezet meghatározása; Hiteltervezés Állami költségtérítési igény meghatározása

73. Humán tervezés

74. Költséghelyi tervezés

Tartalom

Feladat

MÁV Zrt. IG által elfogadott előzetes üzleti terv

Előzetes üzleti terv sarokszámainak tervezése ’alapterv+akciók’ struktúrában Alapterv és akciók számai Cognosban

Meglévő szerződések; Premisszák, Infláció Meglévő hitelek; Finanszírozási szükséglet

Tárgyévi létszám várható adatok; Jogszabály változások

Input

Minisztérium által elfogadott előzetes üzleti tervdokumentáció

Előzetes üzleti tervdokumentáció

Költségtérítési igény

Finanszírozási szerkezet, Mérleg, Eredmény-kimutatás, Cash-Flow

Költséghelyi tervek

Személyi jellegű ráfordítások és létszámterv

Output

KI; MÁV-Start; MÁV Zrt.; Igazgatóság; Minisztérium

KI; MÁV-Start

KI; MÁV-Start

KI; TPF; MÁV-Start

KI; MÁV-Start

KI; MÁV-Start; Humánerőforrás Igazgatóság

Felelős

T+37 nap

T+27 nap

T+24 nap

T+24 nap

T+22 nap

T+22 nap

Határidő1

Word; Excel

Word; Excel

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

IT rendszer


Személy és teher vonatkm naturália, utasfő, utaskm, menetdíj, fogyasztói árkiegészítés,

Személy vonatkilométer alapján vontatási igény egyeztetése, vontatási nemenként, mozdony fajtánként, tolatási teljesítmények egyeztetése

A vonatforgalom lebonyolításához szükséges járműszükséglet meghatározása és ennek biztosításához szükséges javítási darabszám egyeztetése. Pálya karbantartási és felújítási igények meghatározása, leegyeztetése;

21. Utasforgalmi adatok, árufuvarozási teljesítmények

22. Vontatási üzemanyag és energia

23.Jármű felújítás, karbantartás

25. Csoporton belüli, alaptevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások

Kiemelt leányvállalatok naturália és értékbeli szolgáltatásainak egyeztetése

Tervezési premisszák és peremfeltételek meghatározása

10. Tervezési workshop, feltételrendszer, célkijelölés

24. Vágányhasználat, pályakarbantartás, felújítás,

Tartalom

Feladat

2. sz. melléklet

Pályavasút által meghatározott karbantartási, felújítási igény MÁV Zrt. és a leányvállalatok által meghatározott szolgáltatási igények

Partnerek járműszükséglete és karbantartási felújítási igénye

Menetrend; Minisztérium által elfogadott előzetes üzleti tervdokumentáció RCH és egyéb megállapodások, Partnerek vontatási, tolatási igénye

MÁV IG (minisztérium által elfogadott előzetes üzleti tervdokumentáció

Input


Munkaszámok alapján egyeztetett pálya karbantartási, felújítási munkák

Vontatási üzemanyag, energia naturális mennyisége, egységára, elegytovábbítási és üzemeltetési díj előzetes meghatározása fajlagosok alapján (átlagterhelés, energia fajlagos, üzemeltetési fajlagos) Egyeztetett naturáliák, értékbeli teljesítmények

Tervezési irányelvek kiadása: Üzemanyag és energiaárak; Kamatláb és árfolyamprognózis; Infláció; Adó és adójellegű ráfordítások; Egyéb premisszák Egyeztetett naturáliák, teljesítmények, Start bevétel terve

Output

Folyamattáblázat – Üzleti tervezés


KI; MÁVGÉP; MÁV-FKG

MÁV-Start; MÁVTrakció; MÁV Gépészet

KI; MÁV-Start; MÁV-Trakció

KI; MÁV-Start; Pályavasúti üzletág; TPF; TÁSZ; Humán MÁV-Start; MÁV-Trakció

Felelős

T+8 nap

T+6 nap

T+6 nap

T+4 nap

T+2 nap

T nap

Határidő

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

IT rendszer


Nem kiemelt leányvállalatok naturália és értékbeli szolgáltatásainak egyeztetése

Anyagjellegű ráfordítások meghatározása a meglévő szerződések (és a közbeszerzési terv figyelembe vételével), valamint az alkalmazandó inflációs kulcsok alapján. Devizás tételek devizában kerülnek megtervezésre Létszám és személyi jellegű költségek, külső oktatási költségek, létszámleépítéshez kötődő céltartalék tervezése

27 Nem kiemelt leányvállalati szolgáltatások

28. Anyagjellegű ráfordítások

213. Készletezés

212. Beruházások, tárgyi eszközök

211. Egyéb bevételek, ráfordítások

210. Pénzügyi műveletek

Pénzügyi jellegű bevételek, ráfordítások tervezése, Hiteltervezés Céltartalékok, egyéb nem alaptevékenység bevételeinek és ráfordításainak tervezése Folyamatban lévő szerződött beruházások áthúzódó üteme; nem szerződött, de felsővezetői döntéssel rendelkező projektek; üzem- és munkabiztonsági beruházások; hatékonyságjavító projektek végrehajtásához szükséges beruházások Készletgazdálkodás tervezése

Leányvállalatok által a MÁV Zrt-től igénybevett funkcionális szolgáltatások



Tartalom

Feladat

Szerződések

Áthúzódó beruházások, hatékonyságjavító projektek

Tárgyévi létszám várható adatok; Jogszabály-változások; SAP képzési terv Meglévő hitelek, kötelezettségek, követelések, Meglévő szerződések; Premisszák

Leányvállalatok által meghatározott szolgáltatási igények MÁV Zrt., és a leányvállalatok által meghatározott szolgáltatási igények Meglévő szerződések; Premisszák, Infláció, Árfolyam

Input

Készletterv

Beruházási terv

Egyéb bevételek, ráfordítások terve

Pénzügyi műveletek ráfordítása

Személyi jellegű ráfordítások és létszámterv Külső oktatási költségek terve

Anyagjellegű ráfordítások terve



Output

KI TÁSZ; Leányvállalatok



KI; TPF; Leányvállalatok

Humán-erőforrás Igazgatóság; KI; Leányvállalatok

KI; leányvállalatok



Felelős

T+15 nap

T+15 nap

T+10 nap

T+10 nap

T+10 nap

T+10 nap

T+8 nap

T+8 nap

Határidő

Excel

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

IT rendszer


42. Irányítási bevételek, költségek tervezése 43. Átterhelt bevételek, költségek tervezése 50. Anyavállalati és egyedi leányvállalati üzleti tervezés 61. MÁV Zrt. és leányvállalati egyedi üzleti tervek elfogadása 62.Tervkonszolidáció 70. IG/minisztériumi döntés

41. BTSZ bevételek, ráfordítások tervezése

30. Finanszírozás tervezése

214. Projektterv

Feladat

Elsődleges és másodlagos költségek Tárgyévi várható adatok Congos-ban rögzített tervszámok Elkészített üzleti tervek Anya és leányvállalati üzleti tervek MÁV Zrt. IG által elfogadott üzleti tervek

MÁV Zrt-n belüli költségek, ráfordítások tervezése

A fenti folyamatok alapján egyedi üzleti tervek elkészítése

Terv elfogadás a megfelelő vezetői fórumokon

MÁV Csoport konszolidált üzleti tervének elkészítése MÁV Zrt. és konszolidált körbe tartozó leányvállalatok terveinek IG, majd minisztérium elé terjesztése

Meglévő hitelek; Finanszírozási szükséglet Szolgáltató -igénybevevő megállapodása

Folyamatban lévő és tervezett projektek

Input

MÁV Zrt. Pályavasút és a funkcionális egységek vállalaton belüli nyújtott teljesítményei egyeztetése Irányítási költségek felosztásának tervezése

Több szervezetet érintő intézkedési javaslatok egyeztetése, azok tartalma a várt hatás tekintetében; Hatékonyságjavító projektek Finanszírozási szerkezet meghatározása; Hiteltervezés

Tartalom

MÁV Csoport konszolidált üzleti terve MÁV IG és minisztérium által elfogadott üzleti tervek

Anyavállalati és leányvállalati egyedi üzleti tervdokumentáció Elfogadott üzleti tervek

Átterhelt bevételek és költségek

Finanszírozási szerkezet, Mérleg, Eredmény kimutatás, Cash-Flow Egyeztetett tervárak, naturáliák, értékbeli teljesítmények; Belső teljesítmények bevétele, ráfordítása Felosztott irányítási költségek

Projektterv

Output

T+30 nap T+37 nap

leányvállalatok, KI; Minisztérium

T+27 nap

T+25 nap

T+18 nap

T+17 nap

T+16 nap

T+22 nap

T+15 nap

Határidő

KI

Leányvállalatok vezetése; KI; MÁV IG


KI

KI

KI

KI; TPF; Leányvállalatok


Felelős

Word; Excel;

Cognos

Cognos

Word, Excel,

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

IT rendszer


Szolgáltatások havi ütemezése és szervezeti felbontása a MÁV Zrt. operatív tervében

Szolgáltatások és bevételek, költségek havi ütemezése a leányvállalati operatív tervekben; Szolgáltatások és bevételek, költségek havi és időbeli ütemezése a MÁV Zrt. operatív tervében

23. MÁV Zrt. – Igénybevett és nyújtott szolgáltatások havi és szervezeti tervlebontása

24. Vállalatcsoporton kívüli szolgáltatások, bevételek, költségek havi és szervezeti bontása

22. Leányvállalatok – Csoporton belüli szolgáltatások havi ütemezése

Üzleti tervekben foglalt tervkeret; Külső partnerekre tervezett szolgáltatások

Partnerek szolgáltatási igényei

Partnerek szolgáltatási igényei

Üzleti tervben foglalt létszámterv, SAP képzési terv; személyi jellegű terv, céltartalék keret

MÁV IG által elfogadott üzleti tervdokumentáció

Tervszervezeteken belüli átcsoportosítás az üzleti tervkeret betartása mellett; Vezetői döntés mellett szervezetek közti tervkeret-átcsoportosítás Létszám és személyi jellegű költségek tervlebontása; Létszámleépítéshez kötődő céltartalék képzés és felhasználás szervezeti, havi tervezése; MÁV Zrt. oktatási költségeinek szervezeti, időbeli ütemezése Szolgáltatások havi ütemezése a leányvállalati operatív tervekben


Elfogadott üzleti tervek

MÁV IG által elfogadott üzleti tervek lebontásának egyeztetése

0. Elfogadott üzleti terv alapján operatív üzleti tervezés kezdete 10. Üzleti terv aktualizálása, átcsoportosítás

Input

Tartalom

Végleges leányvállalati operatív tervek; MÁV Zrt. elsődleges bevétel és ráfordítás terve operatív bontásban

Egyeztetett tervárak, naturáliák, értékbeli teljesítmények a havi és szervezeti bontású tervekben

Egyeztetett tervárak, naturáliák, értékbeli teljesítmények havi bontású tervekben

Operatív bontású, személyi jellegű terv; létszámterv; külső oktatási költségek terve; létszámleépítéshez kötődő céltartalék terv

Végleges, operatívan – szervezeti és havi ütemben – bontandó üzleti tervkeret

Operatívan bontandó elfogadott üzleti tervkeret

Output

Folyamattáblázat – Operatív tervezés

Feladat

3. sz. melléklet




Humán-erőforrás Igazgatóság; KI; Leányvállalatok



Felelős

T+20 nap

T+20 nap

T+20 nap

T+20 nap

T+5 nap

T nap

Határidő

Cognos

Cognos

Cognos IHIR (személyi jellegű ráfordítás és létszám) Cognos

Cognos

Cognos

IT rendszer


Elsődleges költségek Üzleti tervben foglalt tervkeret Elsődleges és másodlagos költség és bevétel tervek

MÁV Zrt-n belüli költségek, ráfordítások tervezése

MÁV Zrt terve elkészül operatív bontásban

32. Irányítási bevételek, költségek tervezése 33. Átterhelt bevételek, költségek tervezése Operatív tervek elkészülnek

Szolgáltató -igénybevevő megállapodása

MÁV Zrt. Pályavasút és a funkcionális egységek vállalaton belüli nyújtott teljesítményei havi és szervezeti egyeztetése MÁV Zrt-n belüli irányítási költségek felosztása

31. BTSZ bevételek, ráfordítások tervezése

Input

Tartalom

Feladat

Átterhelt bevételek és költségek terve operatív bontásban Végleges MÁV Zrt. havi bontású operatív tervezési egység szintű üzleti tervek is elkészülnek

Operatív bontású felosztott irányítási költségek

Belső teljesítmények operatív bontású tervei

Output

KI

KI

KI

KI

Felelős

T+25 nap

T+24 nap

T+24 nap

T+24 nap

Határidő

Cognos

Cognos

Cognos

Cognos

IT rendszer


28. szám


Egyéb közlemények Felügyeleti igazolvány és Belépési igazolás érvénytelenítése A MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Budapest létszámába tartozó Stadler János részére kiadott 007953 sz. felügyeleti igazolvány elveszett. Fenti sorszámú felügyeleti igazolvány érvénytelen, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében a Jogi Igazgatóság Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet részére meg kell küldeni. • A MÁV Zrt. PVTK. TEB. Osztály Erősáramú Alosztály Pécs létszámába tartozó Faragó Ferenc részére kiadott 002864 sz. belépési igazolás elveszett. Fenti sorszámú belépési igazolás érvénytelen, azt megtalálás, vagy felmutatás esetén be kell vonni és a körülményeket tisztázó jegyzőkönyv kíséretében a Jogi Igazgatóság Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet részére meg kell küldeni.

1724


28. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága 1087 Budapest Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105. Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV ZRt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419–3973

Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 28. szám 125. évfolyam október 8. TARTALOM

Recommend Documents