BEVEZETÉS AZ ERGONÓMIÁBA Az A ergonómia ó i közelebbről kö l bb ől A termékergonómia megközelítésmódja
Az ergonómia fogalma Ergos (munka)
Nomos (törvények)
ERGONÓMIA – 19 19. század közepén közepén, Wojciech Jastrzebowski – Human Factors, Human Engineering, Human Factors Engineering, Engineering Man Man-Machine Machine Engineering Engineering, Human-Machine Interface Engineering stb.
Az ergonómia fogalma
• ergonómia = human factors • ergonómia = ember és gép, illetve ember és technikai környezet kapcsolatával foglalkozó tudomány és gyakorlat k l t
Az ergonómia fogalma Mark S. Sanders és Ernest J. McCormick (1993):
A "human ffactors" (ergonómia) g • feltárja és alkalmazza mindazokat az ismereteket az emberi viselkedésről, képességekről, korlátokról és más emberi jellemzőkről, • amelyeket figyelembe kell venni az eszközök eszközök, a gépek, a rendszerek, a munkafeladat, a munkakör és a környezet tervezése során, során mint a • hatékony működés, valamint a biztonságos és ké l kényelmes emberi b i használat h ál t (alkalmazás) ( lk l á ) feltételeit. f ltét l it
Az ergonómia fogalma • A Nemzetközi Ergonómiai Szövetség (IEA) által 2000 b elfogadott 2000-ben lf d tt definíció d fi í ió : – Ergonómia (”Human Factors”) egyrészt tudományág, amely az adott rendszer emberi eleme és a többi rendszerelem közötti interakciók vizsgálatával foglalkozik, másrészt szakma, amely elméleteket, elveket, l k adatokat d k és é módszereket ód k alkalmaz lk l a tervezés é folyamán abból a célból, hogy optimalizálja az emberi jó közérzetet és a rendszer teljesítőképességét.
Az ergonómia kettős arculata • A Sanders-McCormick féle és az IEA definíciók rámutatnak á t t k az ergonómia ó i kettős k ttő arculatára l tá is: i KUTATÁS a tervezés során felhasználható emberi alapadatok feltárása és adatbázisba rendezése
ALKALMAZÁS ERGONÓMIAI ISMERETRENDSZER - elvek - módszerek - alapadatok
az ergonómiai elvek, módszerek, és alapadatok felhasználása a tervezésben, a kialakításban, az üzemeltetés és a k b t tá során karbantartás á
Az ergonómia három fő optimalizációs célja
• Biztonság • Hatékonyság • Komfort f
Biztonság - bővebben Ergonómia c. könyv 12. fejezet: Ergonómia a folyamatirányításban • az ember szerepe a folyamatirányításban • az automatizálás „iróniái” • folyamatirányítás kognitív ergonómiai megközelítése • az emberi tényezők kritikus szerepe a folyamatirányítás megbízhatóságának növelésében • gyakorlati megfontolások és ajánlások a rendszer működési űk dé i bi biztonságának á á k növelésére lé é Videoillusztráció: Biztonság egy kínai gyárban
Ember--Gép Rendszerek Ember
Az ergonómia különböző ”Ember-Gép Rendszerekkel” ((EGR)) foglalkozik. g Példák: • „ dolgozó - munkaeszköz ” • „ sportolósportoló sportszer ” • „vezető-jármű ” • „katona-fegyver” y ggép” p • „háziasszony-háztartási • stb. stb. rendszerek.
Ember - Gép Rendszer Emberi alrendszer
Gépi alrendszer
Motivációs és emocionális j ll jellemzők ők
Motivációs és emocionális kö t l é k követelmények
Kognitív jellemzők
Kognitív követelmények
Perceptuális jellemzők
Perceptuális követelmények
Élettani jellemzők
Élettani követelmények
Testméretek k
Eszközök méretei, távolságai
Emlékezés, gondolkodás, stb. Látás, hallás, tapintás, stb.
Izomerő (kar, láb, stb.), stb. Kar, láb, törzs, fej, stb.
?
Emlékezési, gondolkodási, stb. Látási, hallási, tapintási, stb.
Erőigény (fogantyú, pedál, stb.), stb. Fogantyú, nyomógomb, pedál, stb.
K lői (felhasználói) Kezelői (f lh álói) felület f lül
Ember--Gép Rendszerek alrendszerei Ember
Az EGR-nek mindig van • egy emberi alrendszere, • egy technikai alrendszere, • egy "ember-gép felülete”. Ezek az alrendszerek szükség szerint további elemekre bonthatók. bonthatók
Az emberi alrendszer
Így gy az emberi alrendszer ppéldául az elemzés céljától függően felbontható antropometriai, • antropometriai • fiziológiai, • érzékszervi, é ék i • kognitív, • emocionális, stb. • stb alrendszerekre, amelyeknek tetszés szerinti mélységű é részletezettségű és é l t tt é ű további t ábbi felbontása f lb tá végezhető é h tő el. l
A technikai alrendszer
A technikai alrendszer igen sokféle lehet, ezért arra még é olyan l teljesen t lj általános ált lá további t ábbi felbontás f lb tá sem adható, mint az emberi alrendszerre.
Az ember ember--gép felület
• Az ember-gép felület ("kezelői felület", KEFE, "f lh "felhasználói álói felület", f lül t" "user " interface" i t f " stb.) tb ) a gép, é ahogyan azt az ember látja - GARDINER és CHRISTIE (1987) • A felhasználó a gépnek a megtapasztalható felületével k l kapcsolatba kerül k l b és ennekk alapján l j alkot lk ítéletet l a gép egészéről • Ugyanaz a technikai eszköz különböző felhasználók számára másképpen jelenhet meg • A gép használata közben végbemenő tanulás során ugyanazon gy felhasználó számára is változhat a felhasználói felület megjelenése, érzékelt minősége
Az ergonómia története Kognitív ergonómia és szoftver-ergonómia.
Munka világán g kívüli ergonómia. g Termékergonómia. Termelési rendszerek, környezetergonómia. Rendszerergonómia. Az ergonómia 'születése'. Klasszikus ergonómia, ('fogantyúk és skálák ergonómiája').
1950
1960
1970
1980
1990
Az ergonómia története
Az ergonómia 'születése'. Klasszikus ergonómia, ('fogantyúk és skálák ergonómiája').
1950
1960
1970
1980
1990
Az ergonómia fejlődése (1945(1945-1960) • „Fogantyúk és skálák” ergonómiája – klasszikus ergonómia: ember-gép interfész (antropometria szenzomotoros kompatibilitás) (antropometria, – háborús tapasztalatok alapján kutatás (amerikai légierő, haditengerészet) – kutatás Æ adatbázis (haditechnika, (haditechnika ürkutatás) – egyéb területek: közlekedés, távközlés, ipar Æ ergonómiai laboratóriumok
Az ergonómia fejlődése • Az első... – tudományos testület (Ergonomics Research Society) 1949 – ergonómiai ó i i kézikönyv ké ikö (Ch (Chapanis-Garner-Morgan: i G M Applied experimental psychology: Human factors in engineering design) 1949
– tudományos folyóirat (Ergonomics) 1957 – APA Æ Human Factors Society 1957 – Nemzetközi Ergonómiai Társaság (IEA) 1959 – tudományos konferencia (Stockholm) 1961
Az ergonómia története
Termelési rendszerek, környezetergonómia. Rendszerergonómia. Az ergonómia 'születése'. Klasszikus ergonómia, ('fogantyúk és skálák ergonómiája').
1950
1960
1970
1980
1990
Az ergonómia fejlődése - Hatvanas évek • Rendszerergonómia - az ergonómia kiterjedt ipari alkalmazása – rendszerelméleti megközelítés: ember - gép környezet (EGR) rendszer optimalizálása – munkakörnyezet k kö hhumanizálása i álá ⇔ termelési lé i rendszerek működési hatékonyságának növelése – erős munkavállalói érdekképviselet, társadalmi „„megegyezés”, egegye és , jogi jog keretek: e e e : az a első e ső törvény ö vé y (The he Work Environment Act-1977) Svédország
Az ergonómia fejlődése - Hatvanas évek • Magyarországon az ergonómia kezdete – MTESZ: Ergonómiai szakosztály létrejötte – „„Ergonómia” g folyóirat y (KGM) ( ) – Egyetemi oktatás, vezetöképzés
• E Ergonómiai ó i i laboratóriumok l b tó i k létesítése lét íté az ipari i i nagyüzemekben (CSVFM, LKM, DVM stb.) és ágazati szervezési intézetekben • A munkapszichológiával való “szimbiózis” szimbiózis • Pszichológusok szakmai dominanciája di j l é divatjelenség • Nemzetközi együttműködés - KGST I-37.
Ergonómia a munkahelyeken • Az ergonómia munkahelyi alkalmazásának célja célja: – A dolgozók egészségének és testi épségének védelme. – A munkavégzés hatékonyságának növelése, úgy hogy a dolgozó fiziológiai és pszichés „ráfordítása ráfordítása” megadott határértékek között maradjon. – A dolgozók elégedettségének növelése és közérzetének (munkahelyi komfortjának) javítása. – A munkavégzés keretein belül lehetőség biztosítása a fejlődésre (készségek, (készségek személyiség személyiség, társas kapcsolatok, stb.)
Az ergonómia története
Munka világán g kívüli ergonómia. g Termékergonómia. Termelési rendszerek, környezetergonómia. Rendszerergonómia. Az ergonómia 'születése'. Klasszikus ergonómia, ('fogantyúk és skálák ergonómiája').
1950
1960
1970
1980
1990
Az ergonómia fejlődése - Hetvenes évek • Termékergonómia – E Ergonómia ó i „a munka k világán ilá á kívül” kí ül” – Réteg-specifikus g p megoldások g - nem az átlagember g igényeit veszi alapul – Kiéleződött piaci helyzet Æ a fogyasztói igények feltárása, befolyásolása (igény teremtés és diktálás) – az azonos műszaki színvonal és hasonló ár miatt a vásárló a termék által (számára!) nyújtott „plusz” alapján l já dönt dö t (ergonómia&design ( ó i &d i )„hozzáadott h á d tt érték” (added value) ) profitnövelés – Az ergonómia alkalmazásának expanziója: lakás, iskola, közlekedés, sport, hobbi, rehabilitáció stb.
Az ergonómia fejlődése - Hetvenes évek • Magyarországon az ergonómia fellendülésének időszaka – első l ő tudományos t d á konferencia k f i 1971. 1971 – ergonómiai szakirányú posztgraduális képzés a BME-n 1976. – tolóerő: t ló ő központi kö ti iirányelvek, á l k minisztériumi i i té i i elvárások l áá k – hiánygazdaság Æ nincs piaci húzóerő, a termék design és ergonómia nélkül is kelendő
Az ergonómia története Kognitív ergonómia és szoftver-ergonómia.
Munka világán g kívüli ergonómia. g Termékergonómia. Termelési rendszerek, környezetergonómia. Rendszerergonómia. Az ergonómia 'születése'. Klasszikus ergonómia, ('fogantyúk és skálák ergonómiája').
1950
1960
1970
1980
1990
Az ergonómia fejlődése - Nyolcvanas évek • Kognitív ergonómia, szoftver-ergonómia – az ergonómia fogalma integrálódik, integrálódik köznyelvi fogalommá válik (reklám-értékű lesz) – emberi tényezők szerepének figyelmen kívül hagyása a tervezésbenÆ tömeges katasztrófák hívják fel a figyelmet az ergonómia fontosságára – számítógépek és egyéb intelligens termékek tömeges elterjedése; felhasználói felület („user interface”): kompatibilitás p kognitív g szinten – participáció: felhasználó bevonása a tervezésbe „top down down” szemléletü megközelítés helyett „bottom up up”
Az ergonómia fejlődése - Fejlődési trendek • Termékergonómia súlyának és gazdasági szerepének további növekedése Marketing szemléletű terméktervezés. növekedése. terméktervezés • Biztonsági és környezetvédelmi szempontok erősödése. • Speciális- és rétegigények figyelembevétele (pl. idősek) • Participáció fokozódása az ergonómiai tervezésben és értékelésben • Új ((információs-kommunikációs) o c ós o u c ós) technológiák ec o óg újabb új bb és új újabb bb térhódítása (pl. mobil kommunikáció elterjedése) • Növekvő érdeklődés (társadalmi igény) az ergonómia iránt
Termékergonómia • A vásárló választása: egyéni igényeinek megfelelően f l l • A sikeres termék jellemzői: – presztízst, divatot tükröző – környezetbarát kö tb át jelleg j ll – ergonómiai minőség
Termékergonómia • Termékötletek megvalósításának középpontjában az ember-termék b k kkapcsolat l (interakció) (i k i ) áll ll • „designing for human use” use • termékhasználat funkcionális modellje, i t k ió d i interakció-design
A termékhasználat különböző fázisai – – – – – –
előkészítés beállítás termékhasználat karbantartás tárolás stb.
A ergonómia alkalmazásával összefüggő j főbb feladatok a termékfejlesztésben A ttermék-fejlesztés ék f jl té fő szakaszai:
E Ergonómiai ó i i feladatok: f l d t k
Piackutatás, a termékötlet felvetődése
A rétegspecifikus fogyasztói igények és preferenciák feltárása feltárása. A felhasználó célcsoport ("user profile") meghatározása
A termék-koncepció kidolgozása
A termékfunkciók elemzése és az ergonómiai tervezési kritériumok meghatározása, valamint tervezői követelményekké történő alakítása
A ergonómia alkalmazásával összefüggő j főbb feladatok a termékfejlesztésben
Tervezés
Prototípus elkészítése
A leendő felhasználók bevonása a tervezésbe (participáció), vagyis a felhasználói vélemények közvetítése az alapvető tervezői döntések meghozatalához. A felhasználók biológiai, pszichológiai érdekeinek folyamatos képviselete a tervezői team-ben, konzultációkkal és a megfelelő szakmai információk biztosításával. A prototípus felhasználói tesztelése és a tesztelés eredményeinek visszacsatolása i t lá a ffejlesztőkhöz. jl tőkhö
A ergonómia alkalmazásával összefüggő j főbb feladatok a termékfejlesztésben A gyártás technológiai A termékbiztonság, valamint a gyártási előkészítése előkészítése. folyamat ergonómiai követelményeinek kidolgozása és érvényesítése Gyártás
Forgalmazás, k b t tá karbantartás, újrahasznosítás
Reklámozás, korrekt fogyasztói tájékoztatás. A termékkísérő dokumentáció ergonómiai kö t l é i k meghatározása követelményeinek h tá á é és érvényesítése. A felhasználói tapasztalatok összegyűjtése, értékelése és visszacsatolása a fejlesztőkhöz
Állandó továbbfejlesztés, felülvizsgálat
A felhasználói célcsoport (“user (“user profile profile”) ”) fő jellemzői j – – – – – – –
nem életkori tartomány iskolázottsági szint lakóhely, kulturális háttér (nemzetiség) nyelvismeret előzetes ismeretek hasonló termékek használatában fi ik i eltérések fizikai l k (jobb/bal (j bb/b l kezesség, k csökkent kk látás, l hallás, mozgáskorlátozottság stb.) – speciális készségek
Tervezői megközelítések
– – – – – – –
a tervező alapján testreszabottan átlagra maximumra minimumra sávokra állíthatóságg
gyakorisság
• Tervezés
felhasználói tulajdonság
Termékergonómia • Fogyasztói igények felmérése – Biztonság – Hatékonyság – Komfort – Esztétikum s tét u – Költség
Ergonómiai igények
PDF fájlként letölthető a honlapról, a maii előadás lő dá táblázatsorából: áblá ából Bevezetés az ergonómiába könyvfejezet
(ANTALOVITS O S M.: Ergonómia, In: Klein S.: Munkapszichológia, 1998.)
www.erg.bme.hu g (838 kbyte).
Könyv: HERCEGFI K., IZSÓ L. (szerk.):
Ergonómia.. Ergonómia Typotex Kiadó, Budapest, 2007.
Ehhez az előadáshoz az 1. és 2. fejezet tartozik
www.erg.bme.hu
