Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola. Szervezeti és Működési Szabályzat

Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

Tartalomjegyzék oldal Bevezető rendelkezések 1. A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ................. 3. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................... 7. 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel .............................................................................................. 10. 4. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ................................................................ 10. 5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje ................................................................................................................. 12. 6. A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje ............... 13. 7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések ............................................ 13. 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást ....................................................................................................................... 14. 9. A tankönyvrendelés szabályai ............................................................................................. 18. 10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ................................................................................................................................. 19. 11. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében ............................................................... 20. 12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .................................................... 21. 13. Az intézményi védő, óvó előírások .................................................................................. 21. 14. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .................................................. 22. 15. A dokumentumok nyilvánossága ..................................................................................... 23. 16. A szülői szervezetet véleményezési joga ......................................................................... 23. 17. A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás részletes szabályai .............................................. 24. 18. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei ........................................... 25. 19. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata) biztosítása ................................................. 27. 20. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ......... 28. 21. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend .............................................................................................................................. 29. 22. Az iskolai könyvtár SZMSZ-e ......................................................................................... 30. 23. A nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek ....................................................... 31. 24. Adatkezelési szabályzat..................................................................................................... 31. Záró rendelkezések .................................................................................................................. 36. Mellékletek .............................................................................................................................. 37.

2

Bevezető rendelkezések Tartalmi összefoglaló Az intézmény a jelenleg hatályos szervezeti és működési szabályzatát dolgozta át a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően. A tartalmi felépítés a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 4.§-a alapján készült. Hatástanulmány A jogszabályi módosítások miatti változások a jelenlegi hatályos szervezeti és működési szabályzathoz képest nem járnak fenntartói többlet költséggel. Eljárásrend A szervezeti és működési szabályzat elfogadásához szükséges egyetértési és véleményezési joggal rendelkezők 2013.01.29.-2013.03.19. közötti időszakban éltek a jogszabályban biztosított egyetértési és véleményezési jogukkal

1. A működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működési rendje A főbejárat mellett címtáblát, tantermekben a Magyarország címerét kell elhelyezni. Az épület előtti téren zászlótartó oszlopon, vagy az intézmény homlokzatán állandó jelleggel kint kell lenni a Magyarország zászlójának. Ünnepeken az épület további lobogózása a karbantartó feladata. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:  védeni és megóvni a közösségi tulajdont  megőrizni az iskola rendjét és tisztaságát  takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal  eljárni a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint  betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat  rendeltetésszerűen használni a berendezéseket Az iskola a tanév szorgalmi idejében tanítási napokon 600 órától 1700 óráig tart nyitva. A hivatalos munkaidő tanítási napokon a 730- 1600 –ig tart. A technikai dolgozók munkaidő beosztása a munkaköri leírásukban szerepel. Szombaton és vasárnap az intézmény zárva tart. A zárásért a délutános takarítók a felelősek. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt, kérelem alapján. Szünetek időtartama alatt nyitvatartás csak az intézményvezető engedélyével szervezett programokon van. Az iskola a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint van nyitva. Az iskola területe a tanulók számára tanítási idő alatt csak a portán felmutatott és leadott írásos vezetői, vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyható el. A tanév rendje A tanév szeptember 1-től a következő naptári év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő június 15-ig tart. Az általános rendről a miniszter tanévenként rendelkezik.

3

A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, így meghatározásra kerül.  a nevelőtestületi értekezletek időpontja  a rendezvények és ünnepségek módja és időpontja  a tanítás nélküli munkanapok programja és időpontja  a vizsgák (osztályozó, javító) rendje, időpontja  a tanítási szünetek időpontja ( a rendelet kereteihez igazodva)  szülői értekezletek, fogadó órák időpontja  helyi tanulmányi versenyek időpontja A munkaterv havonkénti feladatsorát, programjait, felelőseit az aktuális hónapra a tanári faliújságon meg kell jeleníteni, a megjelenítésért az igazgató helyettes a felelős. A tanév helyi rendjét a munka- és balesetvédelmi oktatással együtt az osztályfőnök az első tanítási órákon ismerteti a diákokkal. A szülők teljes körű tájékoztatására az első összevont szülői értekezleten kerül sor. A tanítási órák rendje Az intézményben a pedagógiai foglalkozások:  az óratervnek és a tantárgyfelosztásnak megfelelően  az órarend alapján, a kijelölt pedagógus vezetésével  a terembeosztás szerinti tantermekben történik A napi tanítási idő: 800-1330-ig tart, heti órarend alapján. Az első tanítási óra 800 órakor kezdődik. Az igazgató szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az órák látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt! A tanítási órák kezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató és az igazgatóhelyettesek tehetnek! A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a Házirend tartalmazza. Óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek legkisebb időtartama 10 perc, a csengetési rend szerint 15 vagy 10 perc. Az óraközi szünetek időtartama nem rövidíthető. A tanulók a szüneteket a kijelölt étkezési időn kívül lehetőség szerint a szabad levegőn – az udvaron - töltsék, vigyázva maguk és társaik testi épségére. Dupla órák csak az igazgatóhelyettesek engedélyével tarthatók, de a pedagógus köteles a felügyeletet biztosítani következő kicsengetésig. Tanulói házirend és hiányzások Az iskolai élet részletes szabályozását, a tanulók munkarendjét, a házirend határozza meg. A házirend betartása- a pedagógiai program megvalósítása érdekében- minden tanuló számára kötelező. A házirend megállapítja:  a tanulói munkarendet  a tanulóktól elvárt mindenkori viselkedést, a szervezett rendezvényeken tiltott tanulói magatartást  a tanulói jogokat, és gyakorlási módjukat  a kötelezettségeket, és ezek végrehajtási módját  a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét  a távolmaradások igazolásának módját  a jutalmazások, és fegyelmezések szabályait  az intézményi megbízást teljesítő felelősök feladatait  a helyiségek és az iskolai területek használati rendjét

4



az intézményben szükségtelen dolgok bevitelének tiltását vagy a feltételhez kötését  a kártérítések rendezésének módját. A házirendet az intézményvezető készíti el, és a nevelőtestületi elfogadás után a fenntartó hagyja jóvá. Az elfogadáskor, illetve módosításkor az iskolaszék és a DÖK egyetértési jogot gyakorol. Az SZK joggyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb csoportja az osztályközösség. Hiányzás indoklása és a távolmaradási engedély A tanuló köteles részt venni a tanítási és a választott tanórákon, és foglalkozásokon, és az iskola hivatalos rendezvényein! Beteg tanuló hiányzásáról a gyógyulás után orvosi igazolást kell hozni! Jelentős családi esemény miatti hiányzásról tanévenként 3 tanítási napig a szülő indoklást írhat a tájékoztató füzetbe. A hiányzások indoklásáról szóló igazolásokat legkésőbb a hiányzást követő első osztályfőnöki órán be kell mutatni. A szülő - az előre tudott családi esemény miatt - előzetes távolmaradási kérelmet írhat, melyet az igazgató bírál el. ( Figyelembe véve a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, eddigi mulasztásait, közösségi munkáját stb.) A hiányzások miatti tanulmányi elmaradását az osztályfőnök által meghatározott időpontig pótolni kell! Igazolt és igazolatlan hiányzás A tanuló késését (percre pontosan) és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. Amennyiben a késések perceinek összege eléri a 45 percet igazolt, vagy igazolatlan óraként kell feltüntetni. Ha késések rendszeressé válnak, fel kell hívni a szülő figyelmét erre a tendenciára. Igazoltnak akkor tekinthető a késés, ha az iskola érdekében történt, vagy bejáró tanulók esetében, közlekedési nehézségek okozták. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli. A hiányzásokat az osztályfőnök – a körülmények ismeretében – igazolja, vagy nem igazolja. A mulasztások igazoltak, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, hiteles orvosi igazolást, vagy szülői indoklást mutat be. Igazolatlan az a hiányzás, melynek nincs indoklása, vagy a bemutatott indoklást az osztályfőnök nem fogadja el. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, mely az adott hónapban változó (3) magatartási jegyet von maga után. Többszöri igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárást von maga után. A mulasztások hátterének felderítését az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt végzi. Ismétlődő igazolatlan távollét után kötelesek környezettanulmányt készíteni. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást, ha legalább két esetben felszólították a szülőt. A dolgozók munkarendje Vezetők munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni! Ezért az intézményvezető és helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyt. A vezetők ügyeleti rendjét a hirdető táblára az ügyeletes tanárok kimutatásával együtt ki kell tenni. Alkalmazottak általános munkarendje

5

Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője állapítja meg. A munkaköri leírásokat a vezető helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A vezető helyettesek tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Pedagógusok munkarendje A pedagógus heti munkaideje 40 óra, mely a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával és a gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető helyettesek állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával. Írásos kérelemre a tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezető helyettes engedélyezheti. A pedagógus köteles a munkakezdés előtt 15 perccel korábban munkahelyén megjelenni! A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkeznie. A munkából való távolmaradást előzetesen kérvényezni kell, hogy a feladatellátásról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! Rendkívüli távolmaradást az 1. tanítási óra megkezdése előtt 30 perccel jelezni kell a vezető helyettesnek. A gyermekek után járó szabadságok („anyanapok”) igénybevételére csak írásos kérelem engedélyezése után kerülhet sor. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülésére a pedagógust hiányzása eseténlehetőség szerint- szakszerűen kell helyettesíteni. Ennek érdekében a tanmeneteket a tanári szobában kell tartani! Pedagógusok felügyeleti rendszere Az egészségvédő és biztonsági rendszabályokat fokozottan kell érvényesíteni a tanulók esetében. Testi épségük megóvása nagy felelősségű, kiemelt feladat. A közoktatási intézmény felelőssége miatt meg kell valósítani a fiatalok folyamatos, az egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletét. Az épületben és a szabadban, tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat! Az iskola tanévenként az órarend függvényében felügyeleti rendet határoz meg. A beosztásért az igazgatóhelyettesek a felelősek. A felügyeletre beosztott pedagógus és a hiányzó ügyeletest helyettesítő pedagógus felelős az ügyelet területén a házirend megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Konkrét feladataikat az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás előtti és utáni időszakokra:  reggel 600-tól 730-ig pedagógiai asszisztens, portás felügyel  délután 1600-tól 1700-ig napközis nevelő Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát, foglalkozást tartó pedagógus felügyel. A szünetekben, valamint az órák előtt és után a gyermekfelügyeletet az ügyeletes pedagógusok és ügyeletes diákok látják el az ügyeleti rend beosztása szerint. Tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt legalább 10 gyermek számára írásban igénylik a szülők. A többi alkalmazott munkarendje A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a feladatok zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottak munkakezdésük előtt 10 perccel kötelesek munkahelyükön megjelenni! Távolmaradásukról előzetesen kötelesek értesíteni a vezető helyettesek valamelyikét.

6

A távollévők helyettesítését úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó feladatainak ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását. Dolgozók megbízásának és kijelölésének elvei Az alkalmazottak feladatokra való kijelölésének és megbízásának a munkabeosztások összeállításának alapelvei:  az intézmény zavartalan feladatellátása  a dolgozók egyenletes terhelése  a rátermettség és alkalmasság  megbízhatóság  a szükséges szakmai felkészültség A 3 hónapnál hosszabb időtartamra vonatkozó megbízást az intézményvezető adja, a helyettesek javaslatai segítségével. A vezető helyettesek jogosultak rövidebb távú, vagy alkalmankénti kijelölésekre. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésének szempontjai: A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítéléséről, összegéről, időtartamáról a kibővített iskolavezetés tesz javaslatot az alábbi szempontok alapján:  a kötelező feladatok minőségi elvégzése  tanítási időn kívül, a tanulók felzárkóztatásáért, tehetséggondozásáért végzett munka  közösségformálás érdekében vállalt szerep  nem kötelező programokban való részvétel és szerepvállalás  az intézményi és községi ünnepeken való aktív részvétel és szerepvállalás  gyermeki jogok tiszteletbe tartása,  tanítványai által elért versenyeredmények  az iskola jó hírének megőrzése, fejlesztése. Nem pedagógus dolgozók esetében:  munkaköri feladatok minőségi elvégzése  gyermekekkel való bánásmód  tanulók és munkatársak jogainak tiszteletben tartása  az iskola hírnevének öregbítése.

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje, 1. A belső ellenőrzés feladata A belső ellenőrzés feladata, hogy vizsgálja a munkavégzés tartalmának, minőségének és eredményességének színvonalát.  biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű, és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását.  jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést  megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet  feltárja a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat  biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti működését  vizsgálja az intézményi vagyon védelmét.

7

2. Az ellenőrzés típusai Átfogó az ellenőrzés, ha az adott tevékenység egészére irányul, áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, azok összhangját. A célellenőrzés egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat. A témaellenőrzés azonos időben, több érintettnél ugyanarra a témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja az általánosítható következtetések levonása az intézkedések érdekében. Utóellenőrzés egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul. 2.1. A pedagógiai ellenőrzés területei A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok:  a pedagógiai program feladatainak végrehajtása  a helyi tanterv megvalósítása  a munkatervi feladatok határidős megvalósítása  a nevelés-oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez  a pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata  valamennyi dolgozó munkafegyelmének ellenőrzése  a tanulók elméleti, gyakorlati tudásának, képességeinek, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése  a törzskönyvek, haladási és értékelő naplók folyamatos szabályszerű vezetésének ellenőrzése  a túlórák, helyettesítések pontos megállapítása  a napközis nevelő munka hatékonysága  a szakmai felszerelések, a szertárak berendezéseinek szabályszerű használata  a tanulók egészség-, és balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatása  a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása  az OKÉV által meghatározott ellenőrzések elvégzése 2.2. Az ellenőrzés folyamata A pedagógiai programban leírtak szerint. 2.3 Az ellenőrzési jelentés leadását követő héten értékelő megbeszélésen kell megállapítani a vizsgálat tapasztalatait. A feltárt hiányosságokat és a kedvező tapasztalatokat is célszerű bemutatni és értékelni. Az értékelő megbeszélésen mindig rá kell mutatni:  a hibák és a mulasztások jellegére  a rendszerbeli okokra  az előidéző körülményekre  a felelős személyekre A megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is az értékelő megbeszéléseken egyeztetik. A megbeszélésen részt vesznek: az ellenőrzést végző személyek, az ellenőrzött terület vezetője, és az igazgató által kijelölt személyek. 2.4. Az ellenőrzést követő intézkedések

8

Az értékelő megbeszélés után a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a felelős vezető köteles elvégezni. Intézkedik:  a hibák, hiányosságok javításáról  a káros következmények ellensúlyozásáról  a megelőzés feltételeinek biztosításáról  az intézményvezetés és az érintett kollégák tájékoztatásáról  a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról  a kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismerésről Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén az intézmény vezetője rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket, az esetleges fegyelmi eljárást. 2.5. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak köre az iskolavezetés tagjai (igazgató, igazgatóhelyettesek) szakmai munkaközösség vezetők Az intézményen belüli általános ellenőrzési feladatokat, az ellenőrzések ütemezését, az ellenőrzést végző személyeket, az ellenőrzések itt nem részletezett pontjait az intézményi minőségirányítási program tartalmazza. 3. Vezetői és hatásköri ellenőrzés 3.1. Az intézményvezető ellenőrző tevékenysége Az egyszemélyi felelős vezető a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed. Az összes alkalmazottra, munkavégzésükre, és a teljes intézményi működésre. Az intézményvezető ellenőrzési feladatai:  biztosítja az ellenőrzési rendszert: a tárgyi és személyi feltételeket  határidőket ad az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési programok összeállítására  megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését  megtartja (megtartatja) az értékelő megbeszéléseket  elrendeli az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket 3.2. A vezető helyettesek, középvezetők hatásköri ellenőrzése A vezetői ellenőrzés az irányító tevékenység szerves része. A vezetők alapvető feladata a beosztott alkalmazottak munkájának és a területeknek a folyamatos ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik. Az igazgató, a helyettesek, munkaközösség vezetők ellenőrzéseinek le kell fedniük a teljes intézményi működést. A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét a munkaköri leírásuk tartalmazza. A vezetői ellenőrzés kiemelt vizsgálati területei:  a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok előírásainak betartása  az igazgató utasítások, döntések, intézkedések végrehajtása  tanügy-igazgatási, szaktárgyi, módszertani és egyéb belső végrehajtási utasítások megtartása  határidős feladatok végrehajtása  az alkalmazottak munkavégzésének színvonala, pontossága  utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési jogkörök gyakorlása 3.3. Az igazgatóhelyettesek ellenőrző munkája Ellenőrzési területük kiterjed teljes hatáskörükre, különösen:  a jogszabályok, határozatok a vezetői utasítások betartására  a pedagógusok és más alkalmazottak munkafegyelmére

9

       

a pedagógiai program megvalósítására a pedagógusi ügyelet feladatellátása, pontossága a határidők betartása a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minőségére az intézményi tulajdon védelmére, a balesetek megelőzésére a tanügyi dokumentáció vezetésére

3.4. A munkaközösség vezető ellenőrző feladata A szakmai munkaközösség vezető középvezető, teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a munkaközösség tagjai felett. Felelős a munkaközösségi tevékenység szervezéséért, a szakmai tantárgy-pedagógiai irányításáért és az ellenőrzéséért. Ellenőrzési feladatai:  a tanterv színvonalas megvalósítása  a reális követelményrendszer kidolgozása, alkalmazása  a tanmenetek tantervhez igazodó elkészítése  a munkaközösségi munkaterv összeállítása és megvalósítása  tantárgyi és egyéb versenyek megszervezése lebonyolítása  szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások színvonalas megtartása  a szertárak fejlesztése, leltározása, selejtezése  a taneszközök karbantartása, rendelési listájának összeállítása  az anyagok célszerű és takarékos felhasználása  a tanügyi dokumentáció és az adminisztráció ellátása: nyilvántartások, statisztikák, értékelések vezetése  a pedagógus munkájával összhangban álló következetes értékelés

3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, Idegenek az épületben – vagyonvédelmi és biztonsági okok miatt- csak a portás kellő tájékozódása után léphetnek. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt, vagy jövetele célját és az épületben való tartózkodás várható időtartamát. A portás a látogatókról köteles dátum szerinti nyilvántartást /napló, kitűző) vezetni. Szükség esetén tájékozódik a látogatóval kapcsolatban A meghívott vendégek, és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás értesíti a fogadó munkatársat.

4. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, Szervezeti felépítés és vezetés /melléklet/ A szervezeti egységek és a vezető szintek meghatározásának alapelve, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A racionális és gazdaságos működtetés a helyi adottságok és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti formát.

10

Intézményünk szervezeti egységei:  alsó tagozat  felső tagozat  napközi  oktató-nevelő munkát segítők  iskolai könyvtár  szakmai munkaközösségek  az intézményi szervezeti felépítés grafikus megjelenítését az SZMSZ melléklete tartalmazza. A szervezeti vázrajz bemutatja a szervezeti egységek egymásközti alá és mellérendelő helyzetét és szerepét, valamint a vezetői szintek függelmi viszonyait A szervezeti egységek kapcsolattartása Az alkalmazottaknak, a szervezeti egységeknek úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy a feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes, összehangolt legyen. A szervezeti egységek vezetői részvételével havonta egy alkalommal kibővített iskolavezetői megbeszélést tartunk. 2. Az intézmény vezetője Az intézményvezető a köznevelési törvény feltételeinek megfelelő személy, kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg a hatályos jogszabályok értelmében. Az intézményvezetői jogkör Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a KT, és a fenntartó határozza meg. Kiemelt feladatai és hatásköre:  a nevelő-oktató munka irányítása, ellenőrzése  a nevelőtestület vezetése és döntéseinek előkészítése  a döntések végrehajtásának szakszerű szervezése, ellenőrzése  javaslatot tehet a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításához a rendelkezésre álló költségvetés alapján  az intézmény működését irányító szabályzatok vezetői utasításként való kiadása, a hatályosságról történő gondoskodás  az intézmény képviselete  együttműködés az Szülői Közösséggel, a diákokkal, az érdekképviselettel (szakszervezet)  a nemzeti és iskolai ünnepélyek méltó szervezése  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása  döntés minden olyan ügyben, jogszabály nem utal más hatáskörbe  tankönyvrendelés szabályozása Intézményvezetői felelősség Az intézményvezető egy személyben felelős:  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért  az ésszerű és takarékos gazdálkodásáért  a pedagógiai munkáért  a gyermekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért

11

  

a tanulók, gyermekek érdekeinek elsőbbségéért a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért  a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért  a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért.

5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje, Az intézmény vezetősége A vezetőség a vezetőkből és munkaközösség vezetőkből áll. Ők irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik a szervezeti egységeket. A munkaközösség vezető ellenőrzéseiről, tapasztalatiról közvetlen vezetőjének számol be, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület. Véleményező és javaslattevő joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetőség tagjai:  az intézményvezető  a vezető helyettesek  az alkalmazottak választott képviselője (KT elnök)  DÖK vezetőtanár  munkaközösség vezetők  a szakszervezet képviselője A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezető értekezleteken a vezetők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő eredményekről, a hiányosságokról, a problémákról valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség félévente beszámolót tart a nevelőtestületi értekezleten a feladatokról, a tapasztalt pozitívumokról, hiányosságokról. A vezető helyettesek és a vezetőség Az intézményvezető feladatait a pedagógiai helyettesek segítségével látja el. A vezető helyettesi megbízást a törvényi előírások alapján (pályázat) az intézmény vezetője adja – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával - a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás határozott ideig ill., visszavonásig érvényes a hatályos jogszabályok alapján. Az igazgatóhelyettesek jogköre és felelőssége A vezető helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján és az igazgató közvetlen irányításával végzik. Hatáskörük és felelősségük kiterjed teljes feladatkörükre és tevékenységükre. Tevékenységükben személyes felelősséggel tartoznak az intézmény vezetőjének. Beszámolási kötelezettségük az intézmény egész működésére és minden alkalmazott munkájára vonatkozik. Ellenőrzéseik tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az iskola érdemi problémáit jelzik az intézményvezetőnek, konkrét megoldási javaslatokat tesznek. Az igazgatóhelyettes munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi.

12

Vezetők kapcsolattartása és helyettesítési rendje Az igazgató és a helyettesek heti egy alkalommal vezetői megbeszélést tartanak, melyek témáját az esedékes feladatok szolgáltatják. A kapcsolattartás formája minden esetben személyes. Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt távollétében, vagy akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettesek, helyettesítik, teljes felelősséggel, kivéve a munkáltatói, kiadmányozási, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyeket. A vezető helyettesek helyettesítése: Az igazgatóhelyetteseket távollét, vagy akadályoztatása esetén a kijelölt munkaközösség vezetők helyettesítik.

6. A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje Az Szülői Közösséget (SZK) az igazgató vagy a szülői közösség választott vezetője egyeztetett időpontban tanévenként legalább kettő alkalommal összehívja. Az igazgató hivatalos tájékoztatást ad a munkáról és a feladatokról, meghallgatja a szülői szervezet véleményét, javaslatait. Az SZK elnöke rendszeres havi kapcsolatot tart az igazgatóval és tanácskozási joggal vesz részt a rendes nevelőtestületi értekezleteken. Tanévenként kétszer tájékoztatja a nevelőtestületet az SZK álláspontjáról:  a gyermekek érdekeinek és jogainak érvényesüléséről  a pedagógiai munka eredményességéről  a közösségi élet színvonaláról  az intézményi szervezettség és működés rendjéről  a pedagógusok munkájáról  a szülők által vállalt kiadások mértékéről  a szülői közösség tevékenységéről

7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések, Nevelőtestületi döntések átruházása A nevelőtestület a jogkörébe tartozó ügyek előkészítésére, végrehajtására, eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, egyes feladatait átruházhatja másra. A határozatlan időre vagy esetenként átruházott jogkör gyakorlói kötelesek munkájukat felelősségteljesen ellátni, és beszámolási kötelezettséggel tartoznak félévenként a nevelőtestületi értekezletek időpontjában.  A tanulók értékelésének átadása A tantestület az érintett tanulóközösségekkel, tanulókkal közvetlenül foglalkozó pedagógus közösségre ruházza át:  a tanulmányi, magatartási, szorgalmi értékelést és minősítést  az osztályközösség problémáinak megoldását Szakmai munkaközösségeknek átadott jogkörök

13

A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi feladatokat:  a helyi tanterv kidolgozása, módosítása  a taneszközök, tankönyvek kiválasztása  a továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel  jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel  a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése  a szakmai munkaközösség vezetőjének véleményezése A munkaközösség vezetőjét beszámolási kötelezettség terheli.

8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk az oktatási és nevelési feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: - közös értekezletek tartása, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvéte, - módszertani bemutatások és gyakorlat oktatása, - közös ünnepélyek rendezése, - intézményi rendezvények látogatása, - hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: - a fenntartóval, amellyel az intézmény alárendelt viszonyban áll - a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, mellyel mellérendelt viszonyban áll - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, - a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, - a családsegítő központtal, gyermekjóléti szolgálattal, - Történelmi egyházak képviselőivel Kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadó és az oktatási nevelési intézmények között Az intézmények vezetői kijelölnek egy-egy kapcsolattartót, akik kapcsolatba lépnek a másik fél kapcsolattartójával. A Nevelési Tanácsadó vállalja:

14

A Nevelési Tanácsadó fogadja az intézmények által beutalt gyermekeket, diagnosztikai és gondozási kérésekre. A beutalt gyermekekről kérésre szakvéleményt készít, és állást foglal ellátásukat illetően, amennyiben a szülő aláírásával is hozzájárul a beutaláshoz. 2) A Nevelési tanácsadó az önkéntes jelentkezőkről nem ad, mert nem adhat felvilágosítást, sem szakvéleményt, csak ha ahhoz a szülő írásban hozzájárul. 3) A Nevelési Tanácsadó vállalja, hogy munkatársai (havi 1 alkalommal, vagy indokolt esetben hívásra) kimennek az intézménybe és felveszik a kapcsolatot az iskola, ill. az óvoda pszichológusával és fejlesztő pedagógusaival. 4) A Nevelési Tanácsadó munkatársai és az intézmények (óvoda/iskola) pedagógusai, szükség szerint napi szinten konzultálnak a Tanácsadóba beutalt gyermekek érdekében. 5) A Nevelési Tanácsadó lehetővé teszi az intézmények pedagógusai részére: - esetmegbeszélő csoporton való részvételt - konzultációkat - szakmai továbbképzéseken való részvételt - szakmai előadásokon való részvételt - fórumok szervezésén való részvételt - szupervíziós lehetőséget - hospitálási lehetőséget 6) A Nevelési Tanácsadó törvényes kötelezettségéből adódóan évente 2 alkalommal (a tanév október 30-ig és április 30-ig) kapcsolattartón keresztül ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. Megbeszéli az intézmény fejlesztőpedagógusával, ill. pszichológusával a szakvéleményben javasoltak megvalósulásának tényét és minőségét, egyezteti a szükséges teendőket, és együtt kidolgozzák a továbblépés lehetőségeit. 7) A Nevelési Tanácsadó amennyiben a szakvéleményben javasolt foglalkozási feltételek nem biztosíthatók az intézményben, a feladat elláthatósága érdekében javaslatot készít a fenntartó felé. 8) A Nevelési Tanácsadó az éves munkatervében ütemtervet készít a szakvélemények kontrollvizsgálatairól és az ellenőrzési feladatokról, melyekről írásban értesíti az érintett intézményeket. Az Oktatási Nevelési Intézmény vállalja: 1) A vizsgálathoz, beutaláshoz szükséges nyomtatványokat minden pedagógus ismeri, ezeket vizsgálat kérés alkalmával helyesen tölti ki, különös tekintettel arra, hogy a benne szereplő információkat a szülővel ismertette, majd aláíratta. 2) Megfogalmazza a gyermekkel kapcsolatos problémát, és azt, hogy milyen irányban kéri a vizsgálatot. 3) A szakvéleményeket az érintett pedagógusok megismerik (óvodapedagógus, osztályfőnök, tantárgyi felmentés esetén szaktanár, fejlesztőpedagógus, gyermekvédelmi felelős, iskolapszichológus stb.). 4) A Nevelési Tanácsadó által előírt fejlesztő foglalkozásokat az oktatási intézmény megszervezi, erről dokumentációt vezet. 5) A szakértői véleményben meghatározottak teljesüléséért az intézményvezető felelős. Különös tekintettel akkor, ha a Nevelési Tanácsadó ellenőrzése során hiányosságokat állapít meg. 6) A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolai/óvodai fejlesztő foglalkozásainak megszervezéséről a Nevelési Tanácsadónak két időpontban (október 15-ig, ill. április 15-ig) dokumentációt készít. A fejlesztésekkel kapcsolatban módszertani segítséget kér a Nevelési Tanácsadó munkatársaitól, ill. jelzi, ha van 1)

15

olyan gyermek, akinek ellátását módszertani hiányosság, vagy kapacitásbeli probléma miatt nem tudja megoldani. 7) Az óvoda/iskola a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek/tanuló esetén a felvételi naplóban, ill. a beírási naplóban feltünteti a szakvéleményt kiállító Nevelési Tanácsadó nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját (2008-tól). 8) Az intézmény minden év június 30-ig megküldi az illetékes Nevelési Tanácsadó részére azon gyermekek/tanulók nevét — szakvélemény számával együtt —‚ akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes (2008-tól). 9) Az óvoda javasolhatja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a Nevelési Tanácsadóba. A vizsgálati kérelmeket az óvoda lehetőség szerint legkésőbb, január 31-ig eljuttatja a vizsgálatot végző intézményhez. 10) Ha a tanulónak a közoktatási törvény 70. §-nak (7). bekezdése alapján egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési tervben kel! meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. 11) Az oktatási intézmény kapcsolattartói az iskola/óvoda pedagógusainak Nevelési Tanácsadóval kapcsolatos igényeit közvetítik, a minőségbiztosítási partneri kérdőívek kitöltését segítik, a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásairól, annak igénybevételi szabályairól a pedagógusokat és az intézmény vezetőjét tájékoztatják. 12) Az intézmény a gyermekek/tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a Nevelési Tanácsadó címét, telefonszámát, és a szülői értekezleten tájékoztatást nyújt arról, hogy a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait önkéntesen (beutaló nélkül) is igénybe lehet venni. Az iskola fő feladata, hogy kiküszöbölje a gyermekekre ható ártalmakat, megvédve őket a testi,- lelki,- erkölcsi károsodásoktól a családdal és a pedagógusokkal együttműködve. Az iskola együttműködik a gyermekek hátrányos helyzetének és veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatósággal. Ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszüntetni, az iskola, jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálat felé. A kapcsolattartás rendje és módja Feladat A hátrányos és veszélyeztetett tanulók feltérképezése. A statisztikai adatok feldolgozása A cselekvési tervek elkészítése

Határidő Október15.

Felelősök Osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős

Október 31.

Gyermekvédelmi felelős

November 15.

Osztályfőnökök, fejlesztő pedagógus, iskola pszichológus, gyermekvédelmi felelős

16

Ha a pedagógiai módszerek nem vezetnek eredményre, az iskola kötelessége jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálat felé. Ezt minden esetben írásban az erre a célra megküldött jelzőlapon kell megtenni. Ha a tanuló bekerül az alapellátásba a kapcsolattartás annak megszűnéséig rendszeres és folyamatos. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Kapcsolat felvétel a tanulók kijelölt családgondozóival. Ha szükséges, közös családlátogatás Rendszeres kapcsolattartás személyesen, írásban, telefonon A gyermekjóléti szolgálat kérésére pedagógiai vélemény készítése Esetmegbeszéléseken való részvétel Védelembe vételi tárgyaláson való részvétel

Eseti kapcsolattartás - a gyermekjóléti szolgálat iskolai koordinátorával - esetkonferencián való részvétel - a gyermekjóléti szolgálatok által szervezett rendezvényeken való részvétel Nem rendszeres külső kapcsolatok A feladatok jellegének megfelelő gyakorisággal intézményünk az alábbi intézményekkel, szervezetekkel tart kapcsolatot: - Faluház - a járás iskolái - a beiskolázással összefüggésben jellemzően a főváros és az agglomeráció alap- és középfokú oktatási intézményeivel, - a beiskolázással összefüggésben a járás óvodáival - a diákjaink utazását, szabadidős programjait támogató hazai és külföldi partneriskolákkal, szervezetekkel, - támogatóinkkal, szponzorainkkal. Partnereinkkel a kapcsolattartás formáját, rendjét a tervezhető tevékenységek esetében az éves munkaterv alapján a mindenkori feladat jellege határozza meg. Célunk a kapcsolattartás, kapcsolat építés során, hogy intézményünk a törvényi előírásoknak megfelelő szolgáltatást nyújtson, tevékenysége kiszámítható legyen, megfeleljen partnereink igényeinek. A kapcsolattartás szintjének meghatározásakor egyedüli szempont a minél hatékonyabb működés biztosítása. Az egészségügyi felügyelet rendje Az iskolai egészségnevelési tervet a Pedagógiai program tartalmazza. Egészségügyi prevenció: az iskolaorvosi ellátás Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. A fenntartó és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki.  a tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése  a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése  könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése  színlátás és látásélesség vizsgálat  fogászati kezelés  a beteg tanulók aktuális kezelése

17

A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját az egyes tanulócsoportok részére a védőnő tartja nyilván és értesíti a kapcsolattartásért felelős személyt (az iskolatitkárt), aki tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az osztályfőnököket. Ők gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való megjelenéséről Az iskola tanulói az iskolaorvosi rendelési idő alatt orvosi ellátásban heti öt alkalommal részesülhetnek. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. Iskolaorvosi rendelés a hét minden napján működik. A rendelési időpontokat a hirdetőtáblán elhelyezett értesítőről lehet megtudni. A tanulók az iskolaorvosi rendelésre tanítási idő alatt, csak osztályfőnöki vagy igazgatói, igazgatóhelyettesi engedéllyel mehetnek, mely vizsgálatról a szülőt értesítjük, telefonon vagy az ellenőrző könyvön keresztül írásban.

9. A tankönyvrendelés szabályai Tankönyvtámogatás rendje A Fenntartó minden rászoruló gyermeknek biztosítja – a jogszabályoknak megfelelően - az ingyenes tankönyvellátást. A tanuló számára a tankönyv biztosítható tartós és új tankönyvvel is. A tartós tankönyvek rendelkezésre állását a könyvtárral egyeztetve biztosítja az iskola. A 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben a tankönyvellátás ingyenes. Az iskola az ingyenes tankönyvellátás biztosítására rendelkezésre álló pénzből a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény értelmében biztosítja azon tanulók számára a tankönyveket, akik tartósan betegek, sajátos nevelési igényűek, három vagy többgyermekes családban élnek, egyedülálló szülő által neveltek, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítása a következőképpen történik: a tartós tankönyveket, atlaszokat a könyvtárból kölcsönözzük a gyerekek számára, a munkatankönyvek a gyermek tulajdonába kerülnek. Az ingyenes tankönyvellátásra való jogosultság megállapítását az iskola végzi a jogszabályban előírt, és a szülő által bemutatott igazolás alapján. A normatív kedvezményeken felüli tankönyv támogatási igényeket az iskola gyermekvédelmi felelőséhez kell benyújtani. Ezen igényeket az iskola a normatív kedvezmények biztosítása után tudja csak figyelembe venni. Tankönyvellátás rendje Az intézmény tankönyvellátása az államilag előírt időben, a Minisztérium által kiküldött információs anyag és megrendelőlapok segítségével történik. A tankönyvpiacon megjelenő könyvek, tankönyvcsaládok kínálatából a tantestület a Pedagógiai Programban meghatározott elvek szerint választ. Érvényesülnie kell a pedagógus tankönyvválasztási szabadságának, ám ez nem mondhat ellent az egységes koncepciónak. Mindenképpen mérvadó az azonos, vagy egymásra épülő tantárgyakat tanító pedagógusok döntése a tanulási folyamat egységességének érdekében. A szakmai munkaközösségek minden év február 15-ig adnak véleményt a pedagógus által választott tankönyvről. A pedagógusok február 20-ig írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket.

18

A tankönyvrendelés teljes folyamatát a tankönyvfelelősök végzik, illetve irányítják. A szülők, illetve képviselőik az előírtaknak megfelelően megkapják a tájékoztatást, s élhetnek véleményezési jogukkal, mely dokumentálásra kerül. A rendelést az igazgató hagyja jóvá.

10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, 1. Hagyományápolás célja és tartalma Az iskolai hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és gyermek közösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek, megemlékezések megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják. A felelős közös cselekvés a fiatalokat egymás iránti tiszteletre neveli. Intézményi szintű ünnepélyt tarunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt:  március 15  október 23. Intézményi szintű megemlékezések:  október 6. 2. Az intézmény hagyományos rendezvényei:  Minden év novemberében Neumann-napot tartunk.  Rátz László matematika és Neumann János tanulmányi versenyt rendezünk a kistérségi iskolák részvételével.  Iskolai karácsony  Iskolai gálaműsor  Múzeumi projektnap  Gyermeknap-családi nap  Iskolaszépítés  Iskolai tanulmányi versenyek Az iskola hagyományos szórakoztató rendezvényei:  Mikulás napi osztály bulik  Erzsébet, Katalin bál  Farsangi bál Hagyományos nyári, vagy tanévközi táborok:  Erdei iskola A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: A hagyományápoló feladatokat, időpontokat, felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő színvonalú pedagógusi felkészítés és tanulói felkészülés egyenletes terheket adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező, az alkalomhoz illő ünnepi öltözékben, hogy ezzel is kifejezve a tiszteletadást múltunk kiemelkedő eseményei, vagy nemzetünk nagy személyiségei iránt.

19

11. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében. Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösségek feladatai:  fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát  szervezi a pedagógusok továbbképzését  támogatja a pályakezdők munkáját  egységessé teszi az iskolai követelményrendszert  felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét  összeállítja az osztályozó-, javítóvizsgák feladat sorait  kiírja és lebonyolítja a helyi tanulmányi és egyéb versenyeket  javasolja az iskolában használatos tankönyveket, taneszközöket tantárgyak, évfolyamok szerint.  végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat Az iskola szakmai munkaközösségei: Alsós munkaközösség Szakterülete: Alsó tagozatos nevelés-oktatás Reál munkaközösség Szakterülete: a matematika, fizika, kémia, biológia, természetismeret, technika, testnevelés tantárgyak, informatika tantárgyak, ECDL-start vizsgára felkészítés. Humán munkaközösség Szakterülete: a magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, ének-zene, rajz, tantárgyak Napközis munkaközösség Szakterülete: A napközi otthoni nevelő munka. Öko munkacsoport Szakterülete: környezettudatos nevelés, fenntarthatóság Média munkaközösség Szakterülete: az iskolai honlap, újság, PR IPR munkacsoport Iskolánkban az integrációs és képesség-kibontakoztató program működtetésére létrejött IPR munkacsoport, melynek tagjait az igazgató bízza meg. A megbízás a program idejére szól. Munkaközösség-vezetői feladatok és jogok A szakmai munkaközösség tagjai tanévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló felkészültségű és jól szervező munkaközösség vezetőt választanak. A munkaközösség vezetőjét az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért havonta fizetendő pótlékban részesül A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles kikérni a munkaközösség tagjainak véleményét, valamint tájékoztatni őket a vezetői és munkaközösségi értekezletek napirendi pontjairól. A munkaközösség vezető feladatai:  irányítja és felelős a munkaközösség tevékenységéért  értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez  összeállítja a pedagógiai program alapján a munkaközösség éves munkaprogramját

20

 

ellenőrzi a munkaközösség tagjainak munkáját óralátogatásokat végez, annak tapasztalatairól beszámol az iskolavezetés felé  beszámol a tantestületnek a munkaközösség tevékenységéről Szakmai munkaközösség vezető jogai:  bírálja és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet  hiányosságoknál intézkedést kezdeményez a vezetők felé  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására  javaslatot tesz a taneszközök kiválasztására, beszerzésére.

12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. A fenntartó és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki.  a tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése  a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése  könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése  színlátás és látásélesség vizsgálat  fogászati kezelés  a beteg tanulók aktuális kezelése A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját az egyes tanulócsoportok részére a védőnő tartja nyilván és értesíti a kapcsolattartásért felelős személyt (az iskolatitkárt), aki tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról az osztályfőnököket. Ők gondoskodnak osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálaton való megjelenéséről Az iskola tanulói az iskolaorvosi rendelési idő alatt orvosi ellátásban heti öt alkalommal részesülhetnek. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, hogy az a tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. Iskolaorvosi rendelés a hét minden napján működik. A rendelési időpontokat a hirdetőtáblán elhelyezett értesítőről lehet megtudni. A tanulók az iskolaorvosi rendelésre tanítási idő alatt, csak osztályfőnöki vagy igazgatói, igazgatóhelyettesi engedéllyel mehetnek, mely vizsgálatról a szülőt értesítjük, telefonon vagy az ellenőrző könyvön keresztül írásban.

13. Az intézményi védő, óvó előírások, Intézményi előírások: Az iskola főkapuját nyitvatartási időben is a portás köteles zárva tartani. Ugyancsak zárva kell tartani - nyitvatartási időben is - az iskola üresen hagyott termeit: a tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, öltözőket és egyéb helyeket. A délutános takarító a felelős azért, hogy a munkaidő végén az iskola épületét bezárják.

21

Tanulói védő-óvó előírások A tanulókat a tanév első napján az osztályfőnökök, illetve a napközis nevelők munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatásban részesítik, amelynek rögzítése a naplókban történik. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. A tanuló kötelessége, hogy azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének - amennyiben ezt állapota lehetővé teszi - ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült. A tanuló kötelessége, hogy azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat, veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, balesetet) észlel. Rendkívüli esemény esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. Munka és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat a munkakezdés előtt: Technika tanár Testnevelést és sportfoglalkozást tartó nevelő Fizika és kémia kísérleteket végző tanár Társadalmi és közhasznú munka végzése előtt a felügyeletet ellátó személy Kirándulások előtt a kirándulást szervező személy Táborozások előtt az azt szervező személy A tanulói balesetbiztosítás megkötése ajánlott. Az iskolaorvos elvégzi, vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését és szűrését. Az iskola védőnője végzi a tanulók higiéniai szűrővizsgálatát. Az iskola pszichológusa és gyermekvédelmi felelőse meghatározott napokon és időpontban fogadja a szülőket és a tanulókat. Az intézmény valamennyi alkalmazottjának kötelessége a munka során: A munkavédelmi és balesetvédelmi feladatok betartása. A munkavégzéssel kapcsolatos eszközök biztonságos tárolása. A veszélyt jelentő rendellenesség elvárható módon történő megszüntetése és a felelős vezető tájékoztatása. Baleset esetén elsősegélynyújtás, jelentési kötelezettség. Tanulói balesetek jelentési kötelezettségét az intézmény Munka- és balesetvédelmi szabályzata tartalmazza, illetve jogszabály írja elő.

14. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők, Iskolánk működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely az oktató-nevelő munka szokásos menetét akadályozza, ill. az iskola tanulóinak, dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az iskola épületét, felszereléseit veszélyezteti. Ilyen rendkívüli eseménynek minősül pl. természeti katasztrófa, tűz vagy robbanással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely dolgozójának, tanulójának az iskola épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut tudomására, köteles azonnal az igazgató, távollétében a helyettesek tudomására juttatni. Rendkívüli esemény idején intézkedésre jogosult felelős vezetőnek minősülnek: az igazgató, helyettesei, valamennyi osztályfőnök és szaktanár.

22

A rendkívüli eseményről értesíteni kell a fenntartót, tűzoltóságot, személyi sérülés esetén a mentőket, az esemény jellegétől függően a katasztrófaelhárító szerveket. Rendkívüli esemény észlelésekor ugyanazok a menekülési útvonalak vonatkoznak, mint tűzriadó alkalmával. Az épületet el kell hagyni, és áramtalanítani. A tanulócsoportoknak az épületből való kivezetéséért, a várakozás alatti felügyeletért az a pedagógus a felelős, aki az adott órán jelen volt. A kiürítés során a mozgásában, cselekvésében korlátozott személyeket fokozottan segíteni kell. A tanóra helyszínét az ott dolgozó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meggyőződhessen, nem maradt senki a teremben. Az igazgatónak a kiürítéssel egy időben gondoskodnia kell a kijáratok nyitásáról, a közművezeték zárásáról, elsősegélynyújtás szervezéséről, rendvédelmi szervek fogadásáról. Akinek tudomására jut, hogy az épületben bombát, vagy ahhoz hasonló robbanó eszközt helyeztek el, haladéktalanul értesíteni köteles az intézmény vezetőjét, távollétében az igazgatóhelyettest. A vezető a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről a tényről az épületben tartózkodó valamennyi személyt, majd elrendeli a kivonulási terv szerint az épület elhagyását. A vezető gondoskodik az épület elhagyásának lebonyolításában. A tanulási nap kiesését a törvények, rendeletek, tantestületi egyeztetés alapján pótolni kell, legkésőbb a tanév befejezése előtt, de lehetőleg az esetet követő hónap végéig. A vezető utasítására értesítik a rendőrséget, valamint a tűzoltóságot a bombariadóról. Jó idő esetén mindenki a sportpályára távozik, rossz időben a tanterembe. A bombariadó jelzése megegyezik a tűzriadó jelzésével. Próbariadót minden évben legalább egyszer kell rendezni, amikor a próbariadó körülményeit az iskola az iskola tanulói előtt, valamint osztályközösségekben meg kell beszélni. A próbariadó megismételhető.

15. A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat honlapján nyilvánosságra hozni, ill. úgy, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentumok hivatalos tárolási helyei:  az iskolai könyvtár  igazgatói iroda Ezekben a helyiségekben a következő dokumentumokból kell 1-1 hiteles példányt tartani.  pedagógiai program  SZMSZ  házirend A dokumentumok nyilvánosak, melyek hivatali időben, illetve a könyvtár nyitvatartási idejében megtekinthetők, elektronikus úton, a honlapon elérhető www.kertesiiskola.hu. Átfogó, intézményi szintű felvilágosítást a dokumentumokkal kapcsolatosan az igazgató, vagy helyettese adhat, előzetes időpont egyeztetés után.

16. A szülői szervezetet véleményezési joga A szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. Az iskola SZK dönt saját működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról, a képviseletről.

23

Egy-egy osztály szülői közösségével az osztályfőnök tartja a kapcsolatot. A szülők véleményét, javaslatait a szülői szervezet vezetője, vagy képviselője juttatja el az iskolavezetéshez. A SZK jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, és az intézmény egészét érintő ügyekben. Az SZK jogköre A képviseleti úton választott SZK jogai:  kezdeményezheti az iskolaszék felállítását  figyeli a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai program megvalósítását, a tanári nevelői munka eredményességét  tájékoztatja megállapításairól a tantestületet, a fenntartót  tanácskozási joggal részt vehet képviselője a nevelőtestületi értekezletein  tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől gyerekközösségek nagyobb csoportjairól, felmerült problémákról.

17. A tanulóval szembeni fegyelmi eljárás részletes szabályai, Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi:  házirendben foglaltakat nem tartja be  igazolatlanul mulaszt  tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít fegyelmi intézkedésben részesítendő, mely súlyosabb fegyelemsértést megelőző nevelési eszköz. A cselekmény súlyától függően- az írásos intézkedés előtt- szóbeli figyelmeztetésben is részesíthető a tanuló. A fegyelmi intéseket a tanuló tájékoztató füzetébe, valamint az osztálynaplóba is be kell jegyezni. Az igazgatói intést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit a házirend tartalmazza. Fegyelmi büntetések Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi –fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal- fegyelmi büntetésben részesítendő. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódját jogszabály határozza meg. A tanuló kártérítési felelőssége Ha a tanuló az iskolának jogellenesen kárt okoz, a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A tanuló által okozott kárról az osztályfőnök értesíti a szülőt. Az intézményvezető feladata a kártérítés rendezése a szülővel, vagy a gondviselővel.

18. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei, Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a SZK, az iskolaszék, és a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál.

24

A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az iskola szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 25-ig választhatnak. A választható foglalkozások megnevezését a meghirdetés időpontjától ki kell függeszteni a faliújságra és a hirdető táblára. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülő aláírásával. A jelentkezés önkéntes, de felvétel esetén a részvétel kötelező! A foglakozások helyét és idejét az igazgatóhelyettesek rögzítik, az iskola heti tanórán kívüli órarendjében. A jelentkezések elbírálásánál semmiféle megkülönböztetést nem szabad alkalmazni. Napközi és tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja minden tanuló számára a napközi otthoni, vagy a tanulószobai ellátást. Az írásos jelentkezést szülői aláírással kell jelezni a tájékoztató füzetben a tanulószoba esetében. A napközi otthoni ellátásra a konyha vezetőjénél kell leadni a jelentkezést, akivel az igazgatóhelyettes egyeztet. A napközis foglalkozások rendje: A napközi otthoni ellátás keretében a tanítási napokon a tanítási órák befejezésétől 16:00 óráig foglalkoznak az iskolában maradó gyermekekkel. Biztosítják számukra az étkezési lehetőséget, a másnapra való tanulmányi felkészülést és a szabadidős foglalkozásokat, a szabadban való mozgást. A foglakozási időn túl minden nap 17:00 óráig felügyeletet biztosítanak a napközis nevelők. A tanulószobai foglalkozásokat elegendő számú igény esetén szaktanárok tarják a hét különböző napjain eltérő közismereti tantárgyakból. Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. A szakkörök ismeretanyagáról és a látogatottságáról naplót kell vezetni. A szakkört vezető pedagógust az igazgató bízza meg, aki felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalmi és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. Önképzőkörök, énekkar Az iskola ismeretterjesztő, művelődési, művészeti, képesség-, és közösségfejlesztő célokkal önképző köröket szervez. Az önképzőkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére (színjátszó kör, filmklub, stb) Az önképző körök szakmai irányítását felkészült pedagógusok végzik. Az iskolai énekkar sajátos önképzőkörként működik. Célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének költségeit az iskola viseli. Felzárkóztató foglalkozások, egyéni korrepetálások A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az 1-4 évfolyam korrepetálásai az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történik. Az 5. évfolyamtól a korrepetálás, differenciált foglalkoztatással a szaktanárok javaslatára történik Hitoktatás Az iskola lehetőséget biztosít az egyházaknak, hogy az intézményben előzetes egyeztetés után szervezett hitoktatást tartsanak. Az előzetes kérés alapján az iskola biztosítja a megfelelő

25

helyiségeket, a foglalkozások megtartásához szükséges eszközöket.(diavetítő, video, magnó stb.) Alkalomszerű foglalkozások Meghirdetésük a hirdető táblán történő kiplakátozással történik. A meghirdetéssel egyidejűleg kapnak tájékoztatást a tanulók a jelentkezési és a részvételi feltételekről. Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, kulturális és sportversenyeken valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmény függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek a lebonyolításért. A szervezést az igazgatóhelyettesek irányítják. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az iskola a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melynek célja (a pedagógiai program célkitűzései alapján):  a természet és a hazai kulturális örökség megismerése  a fiatalok közösségi életének fejlesztése A kirándulások a munkaterv alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyetteseknek. A kirándulásokat az igazgató engedélyezi a felelős pedagógus kijelölésével. A kirándulások úti célját, programjait az intézményi kirándulási program alapján kell összeállítani úgy, hogy a tanulók a teljes tanulmányi idő végére megismerhessék szűk, majd távolabbi környezetük nevezetességeit, hazánk minél több tájegységét. A tanulmányi kirándulások tematikáját az osztályfőnöki tanmenetben kell tervezni. Szülői értekezleten a szülőkkel egyeztetni kell a kirándulás szervezését és a költségkímélő megoldásokat. A várható költségekről a szülőket az ellenőrző útján értesíteni kell, s ők nyilatkoznak arról, hogy vállalják a költségeket. A tanuló szociális helyzetétől, szorgalmától függően az iskolai alapítvány hozzájárulhat a költségekhez. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszelésről is. Kulturális programok látogatása Múzeum, színház, mozi, hangverseny, kiállítás és tárlatlátogatások valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályok, vagy kisebb tanulócsoportok számára. A rendezvények látogatása az anyagi vonzatok miatt a szülők engedélyéhez kötött, ezért az információkat előzetesen be kell írni a tájékoztató füzetbe (program, időtartam, helyszín, várható költség). Tanítási időben az igazgató engedélye szükséges. Táborok Az iskola a diákok részére táborokat szervezhet. A táborok tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. A tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyetteseknek. A táborokat az igazgató engedélyezi a felelős pedagógus kijelölésével. Szülői értekezleten a szülőkkel egyeztetni kell a tábor szervezését és a költségkímélő megoldásokat. A várható költségekről a szülőket az ellenőrző útján értesíteni kell, s ők

26

nyilatkoznak arról, hogy vállalják a költségeket. A tanuló szociális helyzetétől, szorgalmától függően az iskolai alapítvány hozzájárulhat a költségekhez. A táborokhoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszelésről.

19. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata,) biztosítása, 1..A diákönkormányzat szervezete és működési feltételei A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, és akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosítva van. A DÖK a tanulóközösség által elfogadott, nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az SZMSZ mellékletében található. Az osztályközösségek a DÖK legkisebb egységei, döntenek diákképviseletükről, küldöttet delegálhatnak az intézmény diákvezetőségébe. A teljes tanulóközösség érdekképviseletét a választott Intézményi Diákbizottság (IDB) látja el. Az IDB tagjai alkotják a DÖK vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. Az iskola tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a DÖK zavartalan működésének feltételeit. A DÖK az iskola helyiségeit, berendezéseit a házirend szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a működéshez azokat a költségeket, amiket a DÖK tanévenként október 31-ig saját költségvetésként megfelelő indoklással előterjeszt. 2. Diák önkormányzati jogok A DÖK véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik a működéssel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A DÖK véleményezési jogot gyakorol a következőkben:  az intézményi SZMSZ, házirend, PP elfogadásakor, módosításakor  a tanulói szociális juttatások elveinek elfogadásakor A DÖK döntési jogköre kiterjed:  saját működésére és hatásköre gyakorlására  egy tanítás nélküli munkanap programjára  tájékoztatási rendszerének létrehozására, működtetésére  vezetőinek megbízására 3. A DÖK kapcsolattartási rendje A DÖK munkáját a vezetés által felkért pedagógus segíti, aki a diákönkormányzat megbízásával eljárhat képviseletükben. A DÖK-t képviselő pedagógus vagy diákküldött rendszeres kapcsolatot tart az igazgatóval. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel időpont egyeztetés után közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt. Az időpont egyeztetésben a diákok segítséget kérhetnek osztályfőnöküktől, és a DÖK vezető tanárától. 4. A tanuló szervezett véleménynyilvánításának rendje

27

A tanulók meghatározott keretek között véleményt nyilváníthatnak minden olyan iskolai kérdésben, amely kapcsolatban áll az iskolai nevelő-oktató munkával. Véleményüknek kulturált módon hangot adhatnak az osztályfőnöki órák keretében, a DÖK közgyűlésen személyesen vagy választott képviselőjük útján. Ha tanulmányi munkájuk során olyan vélt vagy valós sérelem érte őket, amely sürgős megoldást igényel, akkor időpont egyeztetés után közvetlenül az iskolavezetést is megkereshetik. Véleményük hangoztatása során tiszteletben kell tartaniuk mind diáktársaik, mind pedig az intézmény felnőtt dolgozóinak személyiségi jogait. 5. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje A diákokat érintő iskola eseményekről a tanulók az osztályfőnököktől és a szaktanároktól szóban kaphatnak tájékoztatást. Tájékoztatásukra szolgál az iskolarádió műsora, továbbá a faliújságokon kitett írásbeli tájékoztatások.

20. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport, iskolai sportkupa) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági edzéseken és versenyeken való részvételre. A mindennapi testnevelés céljai: Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket. Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének legalább alapfokú tudnivalóit. A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság stb. Megismertetni a tanulókat a társadalmi élet alapvető elvárásaival, a megfelelő viselkedéskultúrával, az alapvető erkölcsi követelményekkel, az önvédelem alapjaival. A fenti célok elérése érdekében a következő sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell érvényesülniük, megjelenniük a tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon: - Minden tanuló minden tanítási napon részt vesz a testmozgás-programban. - Minden testnevelési órán és sportfoglalkozáson figyelünk a keringési és légző rendszer megfelelő terhelésére. - Minden testnevelési órán, foglalkozáson van gimnasztika, valamint a helyes testtartást szolgáló gyakorlatsor, légző torna. - A testnevelési tananyag egészében betartandóak a gerinc- és ízületvédelmi szabályok. - Fontos feladat a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérés. - Fontosnak tartjuk, hogy minden testnevelési óra, sportfoglalkozás örömet, sikerélményt jelentsen az eltérő adottságú tanulóknak is. - Alapvető, hogy érvényesüljenek a sport személyiségfejlesztő hatásai. - Fontos, hogy minden foglalkozáson szerepeljenek életmód-sportok, amelyeket egy életen át lehet folytatni.

28

- Figyelünk arra, hogy a program népi játékokat is tartalmazzon – így a hagyományőrzés is szerepet kap. - A tánc, mint mozgás is szerepel programunkban.

21. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében, baleset esetén Az iskola minden dolgozójának feladata, hogy a tanulók részére, egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha balesetet észlel, vagy annak veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A dolgozóknak ismerni kell és betartani a munkavédelmi szabályzat előírásait, a tűzvédelmi utasítást és tűzriadó rendelkezéseit. A helyi tanterv alapján, testnevelés, osztályfőnöki, technika, kémia, fizika tantárgyak keretében oktatni kell a tanulók biztonságának, testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat. A nevelők tanórai és tanórai foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tevékenységet folyamatosan figyelemmel kísérni, rendet megtartani, baleset megelőzési szabályokat betartani. Osztályfőnöki órákon ismertetni kell a vonatkozó szabályokat, az iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárt magatartásformákat. Az osztályfőnökök tanév elején megbeszélik a közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény bekövetkezésekor szükséges teendőket, menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Balesetvédelmi foglalkozást kell tartani tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munka végzése előtt, tanév végén, nyári idénybalesetek veszélyeire irányítva a figyelmet. A nevelőknek ki kell oktatni a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat előtt. A balesetvédelmi foglalkozásokat az osztálynaplóban fel kell tüntetni. A pedagógusnak meg kell győződnie visszakérdezéssel, hogy elsajátították-e az ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat tartó nevelők baleset megelőzési feladatait munkaköri leírásukba kell foglalni, valamint a munkavédelmi szabályzat is tartalmazza. Az igazgató az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit a munkavédelmi szemlék során rendszeresen ellenőrzi. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármely baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul elsősegélyt kell nyújtani, ha szükséges orvost hívni, veszélyforrást megszüntetni, jelezni az esetet az igazgatónak. E feladatok ellátásában bármely iskolai dolgozó észlelte, köteles részt venni. Elsősegélyt csak az nyújthat, aki ért hozzá, bizonytalanság esetén meg kell várni az orvosi segítséget. Minden balesetet ki kell vizsgálni, tisztázni a kiváltó okokat, kideríteni, hogy lehetett volna elkerülni a balesetet, meghozni az intézkedést hasonló esetek elkerülése érdekében. A tanulóbalesetet előírt formanyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt átadni a szülőnek, a harmadik példányt az iskola őrzi meg.

29

Súlyos balesetet azonnal be kell jelenteni a fenntartónak, kivizsgálásába munkavédelmi szakembert kell bevonni. Az iskolai nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes szabályokat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

22. Az iskolai könyvtár SZMSZ Az iskolai könyvtár működésének célja Az intézményben működő iskolai könyvtár működésének alapvető célja, hogy segítse elő az oktató-nevelő munkát, a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka színvonalának szinten tartását, fejlesztését, segítse elő az iskolai könyvtárhasználók /tanulók, nevelők, egyéb dolgozók/ általános műveltségének kiszélesítését, a folyamatosan korszerűsített állomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket. Használati szabályok: A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. A könyvtár használata ingyenes. A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. Részben kölcsönözhetők pl. a folyóiratok, szótárak vagy az 1-1 példányban található dokumentumok. Nem kölcsönözhetők pl. a könyvritkaságok, régi könyvek. A dokumentumok kölcsönzési időtartama: ..5. nap. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni, vagy napi áron megtéríteni. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. A könyvtár az éves tantárgyfelosztás alapján tart nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.

23. A nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek.

30

Belépés és benntartózkodás rendje a látogatókra vonatkoztatva Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkezéséről a portás vagy az ügyeletes takarító értesíti a vendéglátót. Az első osztályos tanulók szülei szeptemberben felkísérhetik gyermekeiket az osztályterembe, ezt követően rájuk is a fenti szabály vonatkozik, ugyanúgy, mint a többi szülőre.

24. Adatkezelési szabályzat Az Nkt. 2011. évi CXC. törvény 26. §-a szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését. I. Nyilvántartható adatok 1. A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 2. A köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. 3. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát nyilvántartja. 4. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén, a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok: felvételivel kapcsolatos adatok, az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,

31

a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, az országos mérés-értékelés adatai.

II. Adatok továbbítása 1. A 2–3. pontban foglalt adatok – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 2. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 3. A tanuló adatai közül: a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanulóés gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése

32

céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható. 4. A tanuló a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelésioktatási intézmények egymás között, b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak, vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 5. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. III. Titoktartási kötelezettség 1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 2. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 3. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelésioktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. IV. Adattovábbítás Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.

33

1. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. 2. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. V. A köznevelés információs rendszere 1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelő miniszter felel. 2. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. 3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, b) aki tanulói jogviszonyban áll, c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak. 4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. 5. A tanulói nyilvántartás a tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) tanulmányai várható befejezésének idejét, q) évfolyamát tartalmazza. 6. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a

34

személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 7. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. 8. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. 9. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. 10. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 11. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. 12. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

35

Az Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola adatkezelői ezen szabályzaton túl munkájuk során figyelembe veszik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Gödöllői Tankerülete ügyintézésének, iratkezelésének szabályait.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) jogszabály, illetve a nevelőtestület módosíthatja a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Nyilatkozat Az Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ) jogszabályban meghatározott módosítását az intézmény szülői szervezete, diákönkormányzata és nevelőtestülete megismerte, a 2011.évi CXC. tv. 25. § (4) bekezdése értelmében véleményét az alábbiakban foglalja össze: Az Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola Diákönkormányzata képviselete és nevében aláírásommal tanúsítom, hogy az SZMSZ elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SZMSZ módosítási javaslatait elfogadtuk Erdőkertes, 2014. 09. 09. Varga Enikő DÖK képviselő Az Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola Szülői Szervezete képviselete és nevében aláírásommal tanúsítom, hogy az SZMSZ elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SZMSZ módosítási javaslatait elfogadtuk Erdőkertes, 2014.09. 09. Gál Ildikó Szülői Közösség elnöke

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2/972/2014 sz. határozatával elfogadta. Erdőkertes, 2014.09.09. Ladjánszki Csilla mb.igazgató

36

Mellékletek

Szervezeti felépítés Munkaköri leírások A tanító munkaköri leírása A szaktanár munkaköri leírása Az osztályfőnök munkaköri leírása A napközis nevelő munkaköri leírása Szakmai munkaközösség-vezetők munkaköri leírása A könyvtár működési szabályzata

37

Szervezeti felépítés Igazgató

Igazgatóhelyettes 1-4.

Alsós mk.vezető

Ped.aszisztens

Humán mk. vezető

Reál mk.vezető

Igazgatóhelyettes 5-8.

Öko mk.vezető vez.

Pedagógusok

Tanulók

Média mk.vezető vez.

Napközis mk.vezető

Diákönkor mányzat Öko mk.vezető vez.

Iskolatitkár

A tanító munkaköri leírása

A munkavállaló neve: Munkaidőkeret: …óra Munkaidő beosztás naponta: a kötelező tanórai és tanórán kívüli programok alapján A munkakör célja: Az iskoláztatás kezdő szakaszában a gyerekek iskolai életre szocializálása, kötelességtudatuk és feladattartásuk kialakítása, alapkészségek fejlesztése. Az egészséges életmódnak megfelelő szokások, követelmények megismertetése; gyakoroltatása a gyerekekkel. A tanulók életkornak megfelelő - fejlesztő foglalkoztatása a NAT, a kerettanterv követelményeinek és az iskola pedagógiai programjának szellemében. Alapvető felelősségek és feladatok: - A tanító felelős a rábízott gyerekek tanulmányi és erkölcsi fejlődéséért, jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény 19. §-a tartalmazza, de kötelezőek rá nézve is a Közoktatási törvény végrehajtási rendeletei, az intézmény pedagógiai programja és belső szabályzatai. - Osztálytanítóként osztályában minden tantárgyat ő tanít. - Törvény adta jogánál fogva a tanításhoz maga választhatja meg a felhasználni kívánt taneszközöket és módszereket. Választásánál azonban tekintettel kell lennie arra, hogy munkájával a tantestület által kialakított pedagógiai koncepciót szolgálja. Ennek érdekében konzultál a szakmai munkaközösség vezetőjével is. - A felelős taneszköz és módszerválasztás feltétele, hogy a tanító megismerje a rendelkezésre álló tanítási programokat és eszközöket; folyamatos önképzéssel kell tájékozódnia az új szakmai törekvésekről. - Tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználásár. - Tanórai munkáját a gyerekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi. A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez; egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat. Szükség esetén időben szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez annak érdekében, hogy minden tanuló képességeinek megfelelő intézményben folytathassa tanulmányait. Gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására is, amit a tanórai differenciáláson kívül szakkörökbe való javaslat, tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet. - Gondoskodik arról, hogy minden tanuló - ha különböző ütemben is - megszerezze a NAT és a kerettanterv követelményeiben meghatározott alapkészségeket; a képességeinek megfelelő ismereteket. - A gyerekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással; sokoldalú szemléltetéssel szolgálja. Maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről. - Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyerekek tanulmányi munkáját úgy, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen. Az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására. A kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli. Az írásgyakorlatot és a matematikai feladatokat a következő órára kijavítja.

- Tanításában kiemelten kezeli a szóbeli és írásbeli kommunikatív képességek fejlesztését. - A tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi. Feladata a gyerekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók folyamatos tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el. - Fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti velük az iskola házirendjét. - Biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben; türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek. - A tanítónak meghatározó szerepe van a gyerekek tanuláshoz való viszonyának kialakításában; feladata a tanulás megszerettetése; a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése; a gyerekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése. - Felelős azért, hogy a gyerekek a tanulmányi foglalkozások szüneteiben egészséges körülmények között kikapcsolódhassanak, játszhassanak; megfelelő időt töltsenek szabad levegőn való mozgással is. - Tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez (a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően, legalább havi 1 alkalommal). - A tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozáson különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségének, önállóságának és öntevékenységének kialakítására. A közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait. - Tiszteli a gyermek emberi méltóságát; a másik ember tiszteletét megköveteli a tanulóktól is. - Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek segítéséről; ha szükségesnek látja, hatósági intézkedést is kezdeményez (segélyezés, étkezési és tanszerellátás, gyámügyi intézkedés). Együttműködik az iskolában dolgozó ifjúsággondozóval, ill. annak hiányában a fenntartó illetékes gyámügyi előadójával. - Munkakörében ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos iskolai adminisztrációs munkát: vezeti az osztálynaplót, a tanulók törzslapját; az osztályára vonatkozóan adatokat szolgáltat a statisztika elkészítéséhez. Vezeti a tanulók tájékoztató füzetét, ellenőrző könyvét. - Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden - az osztályt, illetve az egyes gyerekeket érintő - kérdésről haladéktalanul tájékoztatja. A tanulók előmeneteléről szóló minősítéseket, érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi az ellenőrző, ill. tájékoztató füzetbe. A munkatervben meghatározott időközönként szülői értekezletet, fogadóórát tart. Tájékoztatja a szülőket az iskolában használatos taneszközökről; részt vesz a tankönyvek kiosztásában; meghatározza a szükséges füzetek és írószerek körét. - Szervező munkát végez a szülői munkaközösségek megalakításában, majd velük együttműködve kapcsolja össze az iskola és a helyi társadalom igényeit. Az arra alkalmas és vállalkozó szülőket bevonja a tanulmányi munka és a szabadidős foglalkozások, kirándulások, táborozások megszervezésébe. - A szülőket tájékoztatja az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, az iskolai értékelési rendszerről. - Mint osztályvezető, kapcsolatot tart az iskolaszék képviselőjével. - A tanító, mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel. - Az iskolai ünnepélyek méltó megtartásához osztálya megfelelő felkészítésével - a gyerekek életkorától függően műsorok betanításával - járul hozzá.

40

- Kötelessége az iskolai munkatervben rá osztott feladatok végrehajtása, ügyeletesi teendők ellátása. - Naponta 15 perccel az első tanítási óra megkezdése előtt köteles munkahelyén megjelenni. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a munkáltatóját, és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez. - Kapcsolatot tart az óvodával és a felső tagozaton tanító nevelőkkel. - Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, az iskola által biztosított továbbképzési lehetőségeket kihasználja (könyvtárhasználat, tanfolyamok). Újonnan szerzett ismereteiről beszámol munkaközösségében. - Munkaközösségével együtt alkotó munkát vállal az iskola pedagógiai programjának kialakításában. (Kész pedagógiai programmal rendelkező iskolába érkezve azonosulni tud annak alapkoncepciójával.) Mindennapi munkáját az iskola általános céljai alapján tervezi és ezek szolgálatában szervezi. - Titoktartási kötelezettség vonatkozik rá. Kiegészítő információk: A leltárnyilvántartásból általa felvett oktatástechnikai eszközök név szerint őrá terheltek, ezek átvételét a gyártási számok feltüntetésével aláírásával jegyzi. A teljesítményértékelés módja: - Munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rá bízott gyerekek tanulmányi fejlődéséért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek. - Munkájáról az iskolavezetés által adott szempontok alapján évente (félévente) írásos beszámolót készít. Az iskolavezetés előre meghatározott rendben látogatja tanítási óráit.

Kiss László igazgató

2013………………………

Tudomásul vettem:

41

A szaktanár munkaköri leírása A munkavállaló neve: Munkáltatója: iskolaigazgató Munkaidőkeret: tantárgyfelosztás tartalmazza Munkaidő beosztás naponta: a kötelező tanórai és tanórán kívüli programok alapján A munkakör célja: Az iskolai tantárgyak szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rendben. Az iskolai pedagógiai program alapértékeinek képviselete a szakmai munkában. Alapvető felelősségek és feladatok: A pedagógus felelősséggel és önállóan; a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelességeit általában az 1993. évi közoktatásról szóló LXVIII. törv. 19. §-a, az iskolai SZMSZ a pedagógiai program és munkaterv tartalmazza. Nevelő-oktatómunkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésre álló programokat és tankönyveket, s ezek közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján, a tanulók adottságaihoz igazítva választja ki a legmegfelelőbbet. - Év elején a követelményeket és az előző évi mérések eredményét figyelembe vevő, a képességek fejlesztését célzó időtervet/tanmenetet készít. - Tanítási óráira és a tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja. - Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja. - Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, eközben gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen. - Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 2 héten belül kijavítja és kijavíttatja. A dolgozatírás időpontját a tanulókkal előre közli, ennek segítségével tanártársaival együtt biztosítja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írjanak. - A félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja. - A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. - Az iskolavezetés jóváhagyásával a hátrányos helyzetű, lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet. - A szaktárgyában kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulókat az iskola lehetőségeinek kihasználásával hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához (helyi szakkör, tanulmányi versenyre való felkészítés, központi tehetséggondozó szakkör). - Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket. Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről és öntevékenyen részt vállal a szemléltető eszköz-állomány fejlesztésében. - Az iskola pedagógiai programjában meghatározott - szaktárgyával kapcsolatos szabadidős programok, versenyek megszervezésében aktív szerepet vállal. - Előzetes megállapodás szerint a kötelező óraszámába beszámíthatók a következő feladatok: (pl.) szakköri foglalkozások, énekkar; sportkör, tehetséggondozás, felzárkóztató foglalkozás; napközis foglalkozás.

42

- Az iskolavezetés megbízása alapján elláthat különböző pótlékokkal díjazott feladatokat (osztályfőnök; szakmai munkaközösség vezetője, diákönkormányzat vezetője) és felelősi tevékenységeket (pl. pályaválasztási felelős, tankönyvfelelős, stb.). - A SZMSZ-ben meghatározott módon az éves munkatervben rögzített időpontban óraközi ügyeletet vállal; beosztható a napközis étkeztetés felügyeletére, szükség szerint - az iskolavezetés utasítására - helyettesítést végez. - Elvégzi a pedagógus beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát: pontosan vezeti az osztálynaplót; a tanulók érdemjegyeit beírja vagy beíratja az ellenőrző könyvükbe; megírja a javító- és az osztályozó-vizsga jegyzőkönyveit. - A pedagógus részt vesz az iskola szülői értekezletein, félévente a fogadóórákon. Hetente egyéni fogadóórát is tart. A szülőkkel való találkozási alkalmakkor tájékoztat a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli velük a gyerekek fejlődésében felmerülő problémákat. - A szaktanár, mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken; joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni. - Jelen kell lennie minden iskolai szintű rendezvényen, ünnepségen. - A szaktanár kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerése és a szakmódszertani fejlesztések körében való tájékozódás. - Megbízás alapján részt vesz a tanulók tanszerellátásában (tankönyvosztás); meghatározza és közli a szülőkkel a szaktárgyában használatos írószer és egyéb taneszköz-szükségletet, tapasztalatai alapján javaslatot tesz a rászoruló tanulók tanszer-segélyben való részesítésére. - Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez. - Aktívan részt vesz szakmai munkaközössége foglalkozásain, ahol megosztja kollégáival önképzésben szerzett ismereteit; egyezteti velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit. Részt vesz a helyi tantervek kidolgozásában; a munkaközösségvezető felkérésére továbbképzési célú előadást tart. - Szaktárgya tanításával egyidőben minden pedagógus kötelessége a tanulók személyiségének a nevelőtestülettel közösen kialakított pedagógiai koncepció mentén való fejlesztése; a pedagógiai programban rögzített iskolai értékrend következetes képviselete. Figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését; ennek előmozdítása érdekében együttműködik az osztályfőnökökkel és a vele egy osztályban tanító kollégákkal. - Titoktartási kötelezettség vonatkozik rá. Kiegészítő információk: A leltárnyilvántartásból általa felvett oktatástechnikai eszközök név szerint őrá terheltek, ezek átvételét a gyártási számok feltüntetésével aláírásával jegyzi. A teljesítményértékelés módszere: - az iskolavezetés óralátogatásai; - a tanulók tudásának felmérését szolgáló vizsgálatok eredményei és versenyeredményei; - évenként írásbeli vagy szóbeli beszámoló a munkaközösségvezető, illetve az iskolavezetés által megadott szempontok alapján. 2013. ………………..

Kiss László igazgató

Tudomásul vettem:

43

Az osztályfőnök munkaköri leírása A munkavállaló neve: Munkáltatója: iskolaigazgató Munkaidőkeret: …. óra Munkaidő beosztás naponta: a kötelező tanórai és tanórán kívüli programok alapján A munkakör célja: Egy osztályt és annak tanulóit érő iskolai fejlesztő hatások koordinálása; a nevelési tényezők összefogása a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerint való fejlesztése érdekében. Az osztály közösségi életének szervezése. Legfontosabb felelősségek és feladatok: - Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg egy évre. Munkáját a NAT, a kerettanterv, az iskola pedagógiai programja és az éves munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése; közösségi tevékenységük irányítása; önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. - Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv és az osztályfőnöki órák tématerve, amelynek formai, szerkezeti követelményeit az osztályfőnöki munkaközösség határozza meg. - Személyiség- és közösségfejlesztő munkája, az iskola pedagógiai programjában preferált alapértékek osztályban való elfogadtatása érdekében: - Törekszik tanulói személyiségének; család és szociális körülményeinek alapos megismerésére; a szülők iskolával szembeni elvárásainak; a gyerekekkel kapcsolatos ambícióinak megismerésére. - Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit; az osztályon belül uralkodó értékrendet. - Együttműködik az osztályában tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. - Látogatja osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait; tapasztalatait, észrevételeit, az esetleges konfliktusokat az érintett nevelőkkel megbeszéli. - Szükség esetén - az igazgató hozzájárulásával - az osztályban tanító tanárokat és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze. - Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken, valamint az igazgató kérésére a nevelőtestületi értekezleten ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. Az osztályban tanító pedagógusokkal megvitatja az addig tapasztaltakat és a következő időszak teendőit. - Gondot fordít arra, hogy osztálya tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanulásban. Szervezi és havonta értékeli az osztályában a tanulmányi versenyt; havonta az osztállyal együtt értékeli a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és szorgalmát. - Segíti a tanulásban lemaradók felzárkóztatását, decemberben és májusban intenzív fejlesztő foglalkozást szervez a bukásra állók számára. - Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. - Tiszteletben tartja a gyerekek emberi méltóságát; gondoskodik arról, hogy az osztály közösségi tevékenysége során alkalmat teremtsen minden tanulónak a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülésre.

44

- A helyi tantervben meghatározott órakeretben osztályfőnöki órát tart. Ezeket használja fel az osztályban adódó szervezési és pedagógiai problémák megoldására. Az osztályfőnöki órák témáit a munkaközösség által meghatározott formában; tanmenetben rögzíti. Az osztályfőnöki órákon folyó irányított beszélgetések szolgálják az iskola pedagógiai programját; de mindenképpen tartalmazzák a humanista alapértékek elfogadtatására való törekvést. Minden iskolai programban helye van a rendre, tisztaságra; udvarias, kulturált viselkedésre; fegyelmezett munkára és tanulásra; a munka és a dolgozó ember tiszteletére; az önművelés igényére; testi-lelki egészség megőrzésére; környezetvédelemre; demokratizmusra; önismeretre; harmonikus, társas kapcsolatokra való nevelésnek. Az egyes alapkérdésekkel való foglalkozás mértékét, a ráfordított időt és az osztályfőnöki tematikába kerülő egyéb kérdéseket az iskola pedagógiai programja; a tanulók fejlettségi szintje és érdeklődése alapján választja ki. A tanmenetben tervezett témák feldolgozására alaposan felkészül, ugyanakkor a tanulók érdeklődésének, aktivitásának figyelembevételével rugalmasan kezeli azokat: egyesekre a tervezettnél több vagy kevesebb időt fordíthat. - A nevelő munkája tervezésében az osztályfőnöki tanmenetet foglalkozási tervvel egészíti ki. Ebben megtervezi a gyerekek személyiségfejlesztése érdekében elvégzendő felméréseket, vizsgálatokat, a tanulókkal való egyéni bánásmód eljárásait; s az osztállyal való egyeztetés után a tanévre tervezett közös tevékenységeket (munka, kirándulások, egyéb rendezvények). - Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire; ünnepségeire; szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait olymódon, hogy így megismertesse tanítványaival a kulturált szórakozás és művelődés változatos formáit; kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igényét. - Segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját; felkelti a tanulókban az iskolai közéleti tevékenység iránti érdeklődést; az osztály életének demokratikus szervezésével kifejleszti bennük az ehhez szükséges képességeket. - A gyerekek minden iskolai tevékenységét (beleértve a tanórán kívüli és szabadidős foglalkozásokat is) értékeli; bennük is kialakítja a reális önértékelés igényét. - Folyamatosan törekszik osztályában a társadalmi munkamegosztás megismertetésére. A gyerekek életkorának megfelelően szakmai ismertetésekkel, önismereti gyakorlatokkal készíti fel tanulóit a pályaválasztásra. - Felelős megbízásával és munkájának ellenőrzésével biztosítja az osztályterem rendjének, tisztaságának, berendezési tárgyainak megőrzését. - Törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására; együttműködik a szülőkkel. - Évente legalább 2 alkalommal szülői értekezletet; havonta fogadóórát tart. - Megismerteti a szülőkkel az iskola pedagógiai programját, házirendjét; megbeszéli velük a gyerekeket érintő nevelési elképzeléseit az osztály, illetve az egyes tanulók fejlesztésére vonatkozóan. - Gondoskodik osztályában a szülői munkaközösség/szülők tanácsa munkáját és képviselik az osztály érdekeit a nevelőtestület és az iskolaszék előtt. Kapcsolatot tart a szülői egyesület és az iskolaszék képviselőivel. - Megszervezi az arra vállalkozó és alkalmas szülők részvételét a tanulás segítésében, a pályaválasztási, iskolai szabadidős programok, kirándulások, táborozások szervezésében, az esetleges iskolai alapítvány támogatásában - Osztályfőnöki megbízatása első évében - legkésőbb a tanév végéig - szükség szerint végez családlátogatásokat szülők előzetes értesítésével és beleegyezésével.

45

- Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, alkalmazza az iskolai szabályzatokban rögzített dicséret és elmarasztalás formáit. - Elvégzi az osztályfőnök adminisztrációs teendőit, felel az osztálynapló szabályszerű, naprakész vezetéséért, a törzslapok pontos felfektetéséért, az osztálytükör vezetéséért. - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel; gondoskodik számukra szociális és tanulmányi segítség nyújtásáról. - A gyerekekkel minden érdemjegyet beírat az ellenőrzőbe; rendszeresen ellenőrzi, hogy aláíratták-e az ellenőrzőbe került jegyeket és bejegyzéseket. - Regisztráltatja és összesíti a tanulók hiányzásait; adatokat szolgáltat osztályáról az iskolai statisztika elkészítéséhez. - Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztratív teendőket; továbbtanulási lapjaikat szabályszerűen és pontosan továbbítja. - Aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, a szakirodalom tanulmányozását, bemutató foglalkozást, különböző témájú felmérések kidolgozását és elemzését vállalja. - Titoktartási kötelezettség vonatkozik rá. Kiegészítő információk: A leltárnyilvántartásból általa felvett oktatástechnikai eszközök név szerint őrá terheltek, ezek átvételét a gyártási számok feltüntetésével aláírásával jegyzi. Munkakörülmények: - Az osztályfőnököt megilleti a jog, hogy osztályában ő tanítsa szaktárgyait. A teljesítményértékelés módszere: - Az osztályfőnök erkölcsi és jogi felelősséget vállal a rábízott tanulók személyi biztonságáért; kulturált viselkedéséért; személyiségük fejlesztéséért. - Munkájáról félévenként írásban beszámol az iskolavezetőség által kiadott szempontok alapján. - A Munka Törvénykönyve, a Kjt. és végrehajtási rendelete szerint anyagi felelősséggel tartozik az iskola felszerelési tárgyainak épségéért, a rábízott tárgyak szabályos kezeléséért.

2013. ………………………….

Kiss László igazgató

Tudomásul vettem:

46

Napközis pedagógus munkaköri leírása A munkavállaló neve: ………………………………………………………….. Munkáltatója: iskolaigazgató Munkaidőkeret: …. óra Munkaidő beosztás naponta: a kötelező tanórai és tanórán kívüli programok alapján A munkakör célja: A csoportjába tartozó tanulók iskolában töltött idejének célszerű, hasznos, intenzív fejlesztő foglalkozásokkal való kitöltése. Alapvető felelősségek, feladatok: - Munkáját tudatosan tervezi, nagy gondot fordít a tanulók változatos foglalkoztatására. - feladata a tanulók felkészülésének biztosítása; az önálló tanulás feltételeinek megteremtése, módszereinek megtanítása és a szükség szerinti segítségnyújtás. Gondoskodik arról, hogy a gyerekek a tanulmányi foglalkozásokon elmélyülten tanuljanak, feladataikat maradéktalanul elkészítsék. A

rászorulókat

a

megadott

időkeretek

között

korrepetálja;

vagy

segítésüket

tanulócsoportok szervezésével biztosítja. - Együttműködik a csoportját tanító nevelőkkel. - Gondoskodik a csoportja számára kiadott munka- és szemléltető eszközök gondos tárolásáról és állaguk megőrzéséről. - Aktívan részt vesz a tantestület munkájában; állandó önképzéssel fejleszti tudását. A továbbképzéseken,

tanfolyamokon

megismert

szakmai

újdonságokról

a

munkaközösségben beszámol. - Mint a nevelőtestület tagja, köteles részt venni annak értekezletein, megbeszélésein, s minden iskolai rendezvényen. - Részt vesz a csoportjába tartozó tanulók szülői és osztályozó értekezletein, fogadóórákon; együttműködik az osztályfőnökkel. - Kiegészítő információk: A leltárnyilvántartásból általa felvett oktatástechnikai eszközök név szerint őrá terheltek, ezek átvételét a gyártási számok feltüntetésével aláírásával jegyzi. 2013. ………………………………

Kiss László igazgató

47

Szakmai munkaközösségvezetők munkaköri leírása A munkavállaló neve: Munkáltatója: iskolaigazgató A munkakör célja: Az intézményben folyó nevelő- oktatómunka szakmai színvonalának javítása. Az iskolavezetés segítése az egyes szakterületek munkájának tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. Az iskolai belső továbbképzések szervezése. Alapvető felelősségek, feladatok: - A szakmai munkaközösségvezetők irányítják a munkaközösség tevékenységét, felelősek azok szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatás színvonaláért. - Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tokéletesítik a módszertani eljárásokat. - Ismerik a közoktatás fejlesztési programját, a Közokt. törvényt, az alapfokú nevelésoktatásra vonatkozó jogszabályokat. - Szakterületüknek megfelelően részt vesznek az iskola pedagógiai programjának, - a munkaközösséggel együtt - a helyi tantervnek a kidolgozásában. - Minden év június 25.-ig értékelik a munkaközösség egész évi munkáját, elkészítik a következő tanév munkatervét, ami alapul szolgál az iskolai munkaterv elkészítéséhez. - Alkotó módon közreműködnek az iskolai működési szabályzat létrehozásában, módosításában. - Javaslatot tesznek a szakterületükhöz tartozó tantárgyakat illetően a tantárgyfelosztásra, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. - Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tartanak, bemutató foglalkozásokat szerveznek. - Tantárgycsoportjukban pályázatokat, tanulmányi versenyeket szerveznek. - Törekszenek az egységes követelményrendszer kialakítására, ennek alapján felmérik és értékelik a tanulók tudás- és képességszintjét. - Az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek. - Javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. - Önképzésük példamutató, segítik munkaközösségük tagjainak a továbbképzést is, ebben igénylik a szaktanácsadók segítségét. - Részt vesznek szakmai pályázatokon, ösztönzik és segítik ebben kollégáikat is. - Fokozott figyelemmel segítik a munkaközösségükben dolgozó pályakezdő nevelők munkáját. - Elbírálják és jóváhagyásra javasolják a munkaközösség tagjainak tématervezeteit, foglalkozási terveit, ellenőrzik a követelmények megvalósítását. - Ellenőrzik és értékelik a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedéseket kezdeményeznek az igazgatónál. javaslatot tesznek a jutalmazásra és kitüntetésre. - Rendszeresen - legalább félévenként egy alkalommal - órát látogatnak a munkaközösség tagjainál, tapasztalataikat megbeszélik. - Rendszeresen ellenőrzik a dolgozatok, a házi füzetek, a témazáró feladatlapok vezetését és a javításra vonatkozó intézményi megállapodások betartását. - Irányítják az iskolai munkatervben rögzített eredményméréseket, összegzik és elemzik a tapasztalatokat, levonják a szükséges következtetéseket, javaslatokat tesznek a hiányosságok felszámolására. - Látogatják a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat is. Tapasztalataikról írásbeli feljegyzést készítenek, erről tájékoztatják az igazgatót.

48

- Negyedévenként ellenőrzik a munkaközösséghez kapcsolódó tantárgyak osztályzatait. - Figyelemmel kísérik a felügyeletük alá tartozó szaktárgyak technikai felszereltségét, javaslatot tesznek a fejlesztésre. - Április végén tájékoztatják az igazgatót a tantárgyi követelmények teljesítéséről. - Tapasztalataik alapján felelősséggel nyújtanak információkat a döntések előkészítésében az igazgatónak. - Képviselik a munkaközösség tagjainak az érdekeit az iskolavezetés és a szaktanácsadók előtt, az intézményi döntésekről tájékoztatják a munkaközösség tagjait. A napközis munkaközösség vezetője a fentieken túl a következő feladatokat látja el: - Figyelemmel kíséri a tanulók igényeit és felvételét a napközibe és a tanulószobába, különösen az év elején, de egész évben folyamatosan. - Tanév elején (a létszám ismeretében) javaslatot tesz az igazgatónak a csoportok összetételére és vezetőjére. - Rendszeresen ellenőrzi a kulturált és az egészségügyi követelményeknek megfelelő étkezést, észrevételeit közli az élelmezésvezetővel. - Gondoskodik a "Napközis üzenőfüzet" rendszeres használatáról, a szülők kellő időben történő informálásáról. - Elkészíti a csoportok ebédeltetési rendjét. Az osztályfőnöki munkaközösség-vezető a fenti feladatokon túl - Negyedévenként ellenőrzi a magatartási és a szorgalmi osztályzatokat, a tanév elején október 1.-ig pedig az osztálynaplók megújítását, a személyi adatok kitöltését, tanév végén a naplók lezárását. - Figyelemmel kíséri a kialakított jutalmazási és büntetési rendszer érvényesülését. - Különös figyelemmel értékeli az osztályfőnökök által szervezett tanórán kívüli programokat, a demokratikus iskolai közéletre nevelés helyzetét az osztályokban. - Szoros kapcsolatot tart fenn a diákönkormányzat vezetőjével. Kiegészítő információk: A leltárnyilvántartásból általa felvett oktatástechnikai eszközök név szerint őrá terheltek, ezek átvételét a gyártási számok feltüntetésével aláírásával jegyzi. Munkakörülmények: - Munkájához az iskolavezetés a fenntartó jóváhagyásával heti egy óra kedvezményt biztosíthat, vagy pótlékot folyósít; s az órarendet úgy alakítja, hogy a munkaközösség tagjainál óralátogatást végezhessen. A teljesítményértékelés módszere: - Évente összefoglaló elemzést készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, az igazgató igénye szerint adatokat szolgáltat a munkaterület helyzetéről. - A szaktárgy felmérési és vizsgaeredményei, ezek fejlődési tendenciái.

2013. ……………

Kiss László Igazgató

Tudomásul vettem:

49

A könyvtár működési szabályzata 1.) Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok: A könyvtár elnevezése, címe: Neumann János Általános Iskola Könyvtára 2112 Erdőkertes Fő tér 6. A könyvtár jellege: nem nyilvános könyvtár 2.) Fenntartás, irányítás, elhelyezés: Az iskolai könyvtár az iskola szervezeti keretében működik. Fenntartásáról a fenntartó gondoskodik. A könyvtár működését az iskola igazgatója irányítja és ellenőrzi a nevelőtestület és a diákközösségek javaslatainak meghallgatásával. A működéshez szükséges anyagi feltételeket az iskola előre tervezetten biztosítja. A könyvtáros hozzájárulása nélkül a gyűjteménybe dokumentum nem vásárolható. A könyvtár szabadpolcos tárolási rendszerben helyezkedik el egy különálló helyiségben. A terem felügyeletéről a könyvtáros, illetve az ott órát tartó pedagógus és a könyvtáros gondoskodik. 3.) Az iskolai könyvtár működésének célja Az intézményben működő iskolai könyvtár működésének alapvető célja, hogy segítse elő az oktató-nevelő munkát, a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka színvonalának szinten tartását, fejlesztését, segítse elő az iskolai könyvtárhasználók /tanulók, nevelők, egyéb dolgozók/ általános műveltségének kiszélesítését, a folyamatosan korszerűsített állomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket. 4.) Az iskolai könyvtár feladata 4.1.) Alapfeladatok: Elősegíti az iskola Szervezeti és működési szabályzatában és a Pedagógiai programjában rögzített célok megvalósítását. Részt vesz, ill. közreműködik az intézmény oktatási, nevelési, helyi tantervének megfelelő könyvtári tevékenységében. Könyvtárhasználati tanórák és könyvtárra épülő szaktárgyi órák megtartása, művelődési és iskolai egyéb programok, vetélkedők szervezése, segítség nyújtása, különféle könyvtári dokumentumok, segédeszközök biztosítása stb. Programok szervezése az olvasóvá nevelés érdekében. Központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv- és könyvtárhasználatára való felkészítésben. Biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat. A valós és virtuális információhordozókból álló egységes gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. 50

Tájékoztatás nyújtása a könyvtár szolgáltatásairól és azok igénybevételének módjáról; a valós és az információs rendszer (belső hálózat, könyvtári rendszer, világháló) által közvetített információs forrásokról és azok tartalmáról, az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, és más nyilvános könyvtárak dokumentumairól és szolgáltatásairól. Az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása. A könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. Biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét (tájékoztatás, információcserék, dokumentumok beszerzése segítségével). A muzeális értékű iskolai könyvtári gyűjtemények kezelése, gondozása, rendelkezésre bocsátása. A fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat. 4.2.) Kiegészítő feladatok: Könyvtárra épülő tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények tartása. Dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása. Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása. Iskolatörténeti gyűjtemény létrehozása, fejlesztése és megőrzése. Kiállítások rendezése a könyvtár anyagaiból. Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában Tankönyv és tartós tankönyvek kezelése 4.3.) A könyvtár állományával kapcsolatos feladatok Az állomány gondozásával kapcsolatos feladatok: a használók tájékoztatása, és/vagy kérése alapján a gyűjtőkörbe illő dokumentumok beszerzése; a szépirodalom és a szakirodalom előírt arányainak megtartása (40% - 60%); a dokumentumok épségének megóvása, különös tekintettel a muzeális állomány védelmére; az elavult dokumentumok törlése. Az állomány elhelyezésével kapcsolatos feladatok: a raktári rend megóvása; a letétek kihelyezése, ellenőrzése, a róluk készült nyilvántartás vezetése. Az állomány nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok: a beszerzett dokumentumok nyilvántartásba vétele (leltárkönyv, számítógépes nyilvántartás); raktári katalógusban elhelyezendő cédula elkészítése, a katalógus gondozása; a selejtezett dokumentumokról törlési jegyzék készítése; a 3 évenkénti teljes leltározás elvégzése. Az állomány feltárásával kapcsolatos feladatok: az alapkatalógus biztosítása (a gépi keresés csak a teljes állomány felvitele után lehetséges).

51

5.) A könyvtár szolgáltatásai, a használat rendje 5.1) A könyvtár használói: Az iskola minden tanulója és dolgozója automatikusan tagja a könyvtárnak. A szolgáltatások térítésmentesek. A könyvtáros jelenlétében használhatják a könyvtárat. A tanulói- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. 5.2) A könyvtárhasználat módjai: a.) Helyben használat Helyben a könyvtár minden dokumentuma használható. Csak helyben használható a kézikönyvtári állományrész. Ezen dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros tanár szakmai segítséget nyújt az információhordozók közötti eligazodásban, az információk kezelésében, és a szellemi munka technikájának alkalmazásában. A helyben használt dokumentumokról kölcsönzési nyilvántartást nem kell vezetni. b.) Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. A kölcsönzött dokumentumokat a kölcsönzési nyilvántartásba be kell vezetni, amit a kölcsönző aláírásával hitelesít. A visszahozott könyvet a könyvtáros veszi át személyesen. A kölcsönzési nyilvántartás a dolgozóknak és minden osztálynak külön füzetben történik. A dolgozók számára bármely és bármennyi dokumentum kölcsönözhető a kézikönyvtári állomány kivételével annyi ideig, amíg azt munkája indokolja. Legkésőbb a tanév végén minden kölcsönzött dokumentumot vissza kell szolgáltatni. Különösen indokolt esetben kérhet dokumentumokat a nyári táborozáshoz, ill. a következő tanévi felkészüléséhez. Ebben az esetben is köteles tanév végén a dokumentumokat a könyvtárosnak bemutatni. A tanulók a könyvtárból csak könyveket kölcsönözhetnek a kézikönyvtári és egyes nagyon keresett, de csak egy példányszámban meglévő, ill. drága dokumentumok kivételével. A tankönyveket nem számítva, egyszerre 2 db könyvet vihetnek el, többet csak különösen indokolt esetben. A kölcsönzési idő 2 hét, amely igény szerint hosszabbítható, legfeljebb 2 hónapig. Ha a tanuló indokolatlanul, jelentősen túllépi a határidőt, az fegyelmi vétségnek minősül, ezért vele szemben az osztályfőnök intézkedik. A vétség többszöri előfordulása esetén a tanuló a kölcsönzésből kizárható. Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles ugyanazon dokumentum egy kifogástalan példányával pótolni. Amennyiben ezt nem tudja teljesíti, akkor a napi érvényes áron kell a kárt megtérítenie. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. c.)

Csoportos használat

52

A könyvtáros könyv- és könyvtárhasználati órákat tart az 1-8. évfolyamokon az iskola tantervében leírtak alapján. Az osztályfőnökök, a szaktanárok szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak, melyhez a könyvtár állományát használhatják, ill. a könyvtáros szakmai segítségét igénybe vehetik. A könyvtárhasználati órák időpontját egy héttel, a könyvtárhasználatra épülő szakórák időpontját legalább 3 nappal előbb egyeztetni kell. d.) Egyéb szolgáltatások A könyvtárban tartandó olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények szervezése, lebonyolítása. Adott szaktárgyhoz, ill. témakörhöz kapcsolódó anyaggyűjtés, irodalomjegyzék készítése. Versenyekhez, pályázatokhoz szükséges dokumentumok beszerzése könyvtárközi kölcsönzés útján. A könyvtárban az adott időpontban nem található dokumentumok előjegyzése. Más könyvtárak szolgáltatásainak megismertetése A könyvtárban működő számítógépek használatának lehetővé tétele (Internet, helyi hálózat). A gépek használatánál előnyt élvez, aki az adott napi házi feladatához kíván anyagot gyűjteni. Az elektronikus könyvtárak, a tanulást, az olvasást segítő honlapok megismertetése. Letéti állomány kihelyezése az osztálytermekbe, szaktantermekbe, napközibe az oktatónevelő munka segítése érdekében. A kihelyezett dokumentumokat a tanév elején veszik át, s a tanév végén adják vissza a nevelők, akik anyagi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott könyvtári állományért. Szükség esetén másolatok készítése. 6.) Nyitva tartás: Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz. Az iskolai szünidőben zárva tart. A könyvtár heti nyitva tartása … óra. Ez alatt történik az olvasószolgálat. A nyitva tartás évente változhat az órarendek függvényében. Kialakításánál cél, hogy a tanulók szabadidejükben minden nap igénybe tudják venni a szolgáltatásait. A mindenkori nyitva tartás kifüggesztésre kerül a könyvtár ajtaján, a tanári szobában és minden osztály tantermében. 7.) A könyvtáros munkaköre Gondoskodik a könyvtár törvényes előírások szerinti nyitva tartásáról. Munkaidejének a heti ….. óra nyitva tartási időn túli részét iskolán belüli, ill. iskolán kívüli munkára fordítja. Figyelemmel kíséri a kerületi könyvtáros munkaközösség tevékenységét. Részt vesz az iskolai munkaközösség foglalkozásain. Segíti az iskolai tankönyvellátást, kezeli a tartós tankönyveket.

53