Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola

Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program

Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................................. 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ... 4 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................................................10 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................11 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ................................12 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ......................................................................13 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .........................................................................14 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ........................................................16 8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .....................................................................................18 9. A szülő, tanuló és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei .......20 10. Iskolai egészségnevelési program .................................................................................................................22 11. Iskolai környezeti nevelési program.............................................................................................................. 24 12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ....................................................................................................................................26 II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE .......................................................................................... 27 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei ................................... 28 2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ...... 35 3. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei ........................................................................ 37 4. A tanulói jogviszony létesítésének és megszűnésének az elvei ................................................... 38 5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között- a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái ..... 40 6. A tantervi modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe...................................................................................................................................... 46 7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek................................................... 47 8. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ..................................................................................................................... 48 9. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................................................................................. 50 10. A tanulásban akadályozott (sajátos nevelési igényű) tanulók nevelése, oktatása....................... 51 III. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK........................................................................................................ 56

2


I. NEVELÉSI PROGRAM

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni azt, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” Szent-Györgyi Albert

3


1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

PEDAGÓGIAI

1.1. Pedagógiai alapelvek Az iskolánkban tanító pedagógusok a napi nevelő-oktató munkájuk során az alábbi pedagógiai alapelveket érvényesítik: • • • • • • • • • • • • •

Iskolánkban olyan légkört kell teremtenünk, amelyben tanulóink és munkatársaink jól érzik magukat Tiszteletben tarjuk egymás személyiségi jogait, személyiségét. Tanulóinkat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. Oktató munkánk során maximálisan figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit. Diákjainkkal megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket. Minden gyermek számíthat a pedagógusok segítségére tanulmányi munkájában és egyéb problémáinak megoldásában is. Arra törekszünk, hogy többirányú, korrekt, egymást tiszteletben tartó kapcsolatok alakuljanak ki tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, valamint nevelő és nevelő között egyaránt. Az Iskolában folyó nevelő-oktató munka célja, hogy olyan fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akik számára reális cél a továbbtanulás. Kívánatosnak tartjuk, hogy a lehető legmagasabb szintű tudás mellett a szilárd etikai értékrend, az erkölcsi igényesség is jellemezze diákjainkat. Célunk a diákközpontú iskola, a humánus, alkotásra ösztönző légkör, a befogadó szemlélet biztosítása, amely nyitottságot sugall az új ismeretek felé. Fontosnak tartjuk felkelteni és ébren tartani a tanulási kedvet személyre szabott módszerek alkalmazásával. Törekszünk a tehetségek, egyéni adottságok felismerésére, kibontakoztatására, a szorgalmas, kitartó munka igényének kialakítására. Művelt, tájékozott, folyamatos tanulásra, továbbképzésre alkalmas, fizikailag edzett fiatalokat kívánunk nevelni, akik reményeink szerint az iskolánkban megszerzett ismeretek által személyiségfejlődésük vonatkozásában is „európaivá” válnak. Nevelési alapelvünk a hazafiság, a hazaszeretet, a nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és tolerancia kialakítása, gyakorlása.

1.2. Célok Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Fő célkitűzésünk, hogy tanulóink a kor követelményeinek megfelelő: • általános műveltséggel,kompetenciákkal, tudással, • idegen nyelvi és informatikai ismeretekkel rendelkezzenek. Kiemelkedően fontosnak tartjuk: • a kompetencia méréseknek való megfelelés valamint a • középfokú tanulmányokra való felkészítést.

4


1.3. Feladatok: Legfontosabb pedagógiai feladatunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, a korszerű ismeretek, a készségek és képességek kialakítása, bővítése. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Különösen fontos, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink magukévá tegyék, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. • Az élet tisztelete és védelme. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt. A természeti környezet megóvása. Az állatok és a növények védelme, szeretete • Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kultúrált életmód, a testmozgás iránti igény. Az önellátás képességének kialakítása(tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészség védelme ( az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, balesetek megelőzése). • Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás) Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. • Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. • A család tisztelete. Szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. • Kultúrált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. • A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességének kialakítására. • A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. • A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. • A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. • Másrészt mindannyian (felnőttek és diákok) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. • Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

5


Az intézményünkben folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos ellenőrzés és értékelés.

1.4. A célok megvalósításában, a feladatok teljesítésében felhasználható eszközök, eljárások és színterei Az iskolában folyó nevelőmunka értékközpontú. Nevelési céljaink megvalósítását segítik elő az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1.Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2 Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását - Követelés célzó, beidegző módszerek - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés

Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés 2. Magatartási modellek be- - Elbeszélés - A nevelő részvétele a mutatása, közvetítése. - Tények és jelenségek be- tanulói közösség tevékenysémutatása gében - Műalkotások bemutatása. - A követendő egyéni és -A nevelő személyes példa- csoportos minták kiemelése a mutatása. közösségi életből. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés - felvilágosítás a betartandó kialakítása) - A tanulók önálló elemző magatartási normákról. munkája. - Vita 1.4.1 Színterei Tanórai foglalkozások: • Kötelező tanórák • Kötelezően választható tanórák • Szabadon választható tanórák • Osztályfőnöki órák • Modulok 6

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. • A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók foglalkoztatását, vagyis állandó aktivitását biztosítják. • A tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: • A részképességgel küzdő /disz-es/ gyermekeket a második pedagógiai szakasz végéig fejlesztésben részesítjük. • A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. • Az 5 – 8. évfolyamon képesség szerinti csoportbontással kell megvalósítani a differenciált fejlesztő munkát. Az egyes csoportokba a tantárgyi teljesítmény alapján kerülnek a gyerekek. Tanórán kívüli foglalkozások: • Hagyományőrző tevékenységek - Kiemelt feladat az iskola névadójának Neumann János emlékének ápolása. Ezt szolgálják az évenként megrendezésre kerülő Neumann – napok, melynek keretében számítástechnika és matematika tantárgyi tanulmányi versenyt is rendezünk. A tanulmányi versenyeket kiegészíti az SNI tanulók helytörténeti vetélkedője. - Minden tanévben iskolai ünnepség keretében emlékezünk meg az alábbi eseményekről: Neumann János születése (1903.12.28.), 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e, évfordulóján, valamint Anyák Napján, Gyermek- napon, karácsonykor, a nyolcadik osztályosok ballagásán, a tanév nyitásakor és zárásakor. - Évenként kerül megrendezésre az alsó tagozatos tanulók Kulturális Seregszemléje. • Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére intézményünkben diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat működésének pedagógiai feladata a közös ügyek intézéséhez szükséges képességek és beállítódások fejlesztése. Ilyenek a konfliktuskezelés, az együttműködési készség, az idővel való gazdálkodás, az önálló véleményalkotás, a másokra való figyelem, a kritikai elemzés és a kritika elviselése, a vitakészség, a döntésképesség, a szervezőkészség, az áldozatvállalás, tolerancia, empátia és a nyitott gondolkodás A diákönkormányzat munkáját az 5 – 8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A DÖK megbeszéléseken megfigyelőként a 4. évfolyamból delegált tanulók is részt vehetnek. Tevékenységüket az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. • Napközi otthon, tanulószoba

7

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik – az iskolában a tanítási napokon a délutáni időszakban az 1 – 8. évfolyamon napközi otthon, 5 – 8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítás nélküli munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 15 gyermek számára igénylik. • Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek, a napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet biztosít az intézmény, az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjak ellenében • Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyenge tanulmányi eredményt felmutató tanulók felzárkóztatását, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon heti egy órában korrepetálást szervezünk, a felső tagozaton az arra rászorulóknak korrepetálást tartunk. A tehetséggondozás szakköri formában történik. Az adott tanévben indítandó szakkörök indításáról az igények felmérése után, a tanév elején a nevelőtestület dönt. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató ill. felzárkóztató felkészítésére. • Iskolai sportkör Az iskolai diák sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli versenyekre. • Szakkörök, énekkar A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészi, technikai, szaktárgyi jellegűek, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Ezeken a foglalkozásokon biztosítjuk: a versenyekre való felkészítést az érdeklődésnek megfelelő foglalkozást, az egyéni képességek kibontakozását a tantervi követelmények magasabb szintű teljesítését a logikus gondolkodás fejlesztését előkészítést a középiskolai tanulmányokra. Az iskolai szervezésű szakkörök ingyenesek. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Az ilyen szakkörvezetővel az iskola igazgatója megbízási szerződést köt. • Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatását segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb) versenyek, vetélkedők, melyeket iskolai szinten évente megrendezünk. Ezek nyertesei képviselik iskolánkat az iskolán kívüli versenyeken, melyekre a felkészítést a szakmai munkaközösségek, vagy egy-egy szaktanár végzi. • Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő-oktató munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, költségei a szülőket terheli. A tanulmányi kirándulás időtartama egy nap lehet. Az itthon maradó diákok számára az iskola felügyeletet biztosít. • Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egyegy tantárgyi téma feldolgozása történik. Pedagógusaink olyan helyekre viszik el tanítványaikat, ahol megismerkedhetnek a gyermekek azokkal a földrajzi, történelmi, művészeti nevezetességekkel, amelyekkel tanítási órákon foglalkoznak. Olyan 8

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program többletinformációkat kapnak, amelyeket beépítve ismereteikbe tudásuk bővül, látókörük szélesedik. A személyiségfejlesztés és a közösségi nevelés fontos színtere a kirándulás és az erdei iskola. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. • Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglakozás Az esztétikai élmény mellett ezek az alkalmak lehetőséget adnak az önálló ismeretszerzésre is. A szabadidő igényes eltöltésére nevel, művészi hatásával az irányultságnak megfelelő tehetségek kibontakozását motiválja Egy-egy tantárgyi téma feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különböző közművelődési intézményekben illetve művészeti előadásokon, bemutatókon tett csoportos látogatások. Az e látogatásokon való részvétel önkéntes, ha az anyagi vonzattal is bír. • Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színházlátogatás, klubdélutánok). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. • Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, ahol a diákok elektronikus úton is ismeretekhez juthatnak az internet által. • Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, eszközeit a tanulók tanári felügyelet mellett, egyénileg vagy csoportosan használják. • Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A hit- és vallásoktatás időpontja nem eshet egybe a tanórai foglalkozásokkal. Egyéb (komplex) foglalkozások: Sportrendezvények, önismereti tréningek, szülő-és diákfórumok, vitakörök, megemlékezések, vetélkedők, kiállítások Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő-oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább 90 %-a nyolcadik évfolyam végén: •

• • •

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés – oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladási feltételeknek. (Elsődleges célunk, hogy tanulóink legalább 60 %-a a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legmagasabb szinten feleljen meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel. Képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolai követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. ismeri a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben való éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 9


2.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL FELADATOK

KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI

A Neumann János Általános Iskola nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Diákjaink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A tanulás, a folyamatos ismeretszerzés megtanítása, tanulóink felkészítése az egész életen át tartó tanulásra. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók testi nevelése. Feladat: A diákok testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári kötelességek és jogok megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

10

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program 3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola a gyermekek életének jelentős színtere. Iskolánkban sokféle helyzetben kerülnek egymással tartósabb vagy csupán rövid idejű kapcsolatba a tanulók. A hagyományos csoportok mellett fokozatosan nő a valamilyen választás eredményeként (érdeklődés, tanulási szándék) összeálló tanulóközösségek szerepe. Törekvésünk, hogy közösen hozott törvények által meghatározott feltételrendszerben, hozzáértő pedagógiai segítséggel, minél többen vegyenek részt érdemi módon közösségeink és az iskola egésze ügyeinek intézésében, a közös kormányzásban. Tehát tudatosítjuk a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázzuk az egyéni és közérdek, a többség és a kisebbség fogalmát és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásában. Megalapozzuk a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Normarendszerünk kiterjed a környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül. A tanulók közösségben illetve a közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása a nevelő-oktató munka alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különböző iskolai közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanórán kívül, művelődési lehetőségek (könyvtár, színház, múzeum) biztosítása. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösségek által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, s ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

11


4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK

NEHÉZSÉGEK

ENYHÍTÉSÉT

Egy gyermek helyzetét sok tényező befolyásolhatja: - adottságai, képességei - egészségi állapota, testi épsége - a család légköre, a harmónia szintje szülei házasságában - a család életkörülményei és életmódja, kultúrája. Az iskola feladata, hogy: • alkalmazkodjon a tanulók eltérő élethelyzetéhez, ismerje meg a gyermek családi és egyéb körülményeit • nyerje meg a szülőket, hogy partnerek legyenek az iskolai évek alatt • a személyre szóló feladatok, a személyes beszélgetés, a törődés segítse a gyerekek önértékelésének, önbizalmának növelését • alkalmazzunk preferáló, megerősítő módszereket • segítsük az önkontroll kialakítását, ismertessük meg a konfliktuskezelő technikákat • alkossunk olyan szabályokat, amihez alkalmazkodni tud ill. amihez alkalmazkodnia kell • szükség esetén szakember segítségét igényeljük (pszichológus, fejlesztő pedagógus…) A feladatokból következnek az alábbi tevékenységek: • szoros kapcsolat a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval, a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal, gyermekorvossal, védőnővel. • kis létszámú osztályok • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése • prevenciós foglakozások • felzárkóztató órák • napközi otthon • tanulószoba • felzárkóztató foglakoztatások • a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai • családlátogatások • a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

12

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program 5. A TEHETSÉG, TEVÉKENYSÉGEK

KÉPESSÉG

KIBONTAKOZTATÁSÁT

ELŐSEGÍTŐ

Az iskolai nevelés, oktatás egyik fontos feladata a tehetségek felkutatása, kibontakoztatása és nevelése. Az egyes tehetségek: matematikai, zenei, nyelvi, sport stb. más-más életkorban mutatkoznak meg, és más sajátosságai vannak. Nélkülözhetetlen tehát minden tanuló alapos megismerése, hiszen a tehetséget a tanulás és a munkatevékenység során ismerhetjük meg. Iskolánkban minden szaktanárnak feladata a tehetséges tanulók felismerése és fejlesztése. Tanítási módszerünk alkalmat ad: differenciált munkára, kreatív gondolkodásra önállóságra az ismeretszerzésben kutatásra, búvárkodásra. Mindezek során feladatunk, hogy: biztosítsuk számukra az állandó megerősítést reális önismeretre, szerénységre neveljük alkalmas feladatokon keresztül fejlesszük alkotóképességüket hívjuk fel a figyelmet a tervszerű munkavégzésre a többféle megoldás elvárásával kitartó munkára neveljük fejlesszük vitakészségüket. A feladatokból következnek az alábbi tevékenységek: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. A képesség szerinti csoportbontások. A választható tantárgyak tanulása. A tehetséggondozó foglalkozások. Szakkörök Iskolai sportkör Versenyek, bemutatók, vetélkedők Szabadidős foglakozások A könyvtár, az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.. A továbbtanulás segítése.

13

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program 6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai tevékenységéhez. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladatai közé tartozik: • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. • családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében • a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot • segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, • tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermekek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Alapvető feladataink a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a kiváltó okokat, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • hatékonyan kell működtetni a jelző rendszert a gyermekjóléti szolgálat felé. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: • nevelési tanácsadóval • családsegítő- és gyermekjóléti szolgálattal • gyámhatósággal • gyermekorvossal • a gyermekvédelmi feladatok ellátásában együttműködő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Intézményünk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását: • a felzárkóztató foglalkoztatások • a tehetséggondozó foglakoztatások • az indulási hátrányok csökkentése • a differenciált oktatás és képességfejlesztés

14

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program • • • • • • • • • • •

a pályaválasztás segítése a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre való nevelés a napközis és a tanulószobai foglalkozások az iskolai étkezési lehetőségek az egészségügyi szűrővizsgálatok a tanulók szabadidejének szervezése javaslattétel a tanulók szociális helyzetének javítása a szülőkkel való együttműködés tájékoztatás a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

15

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE

A tanulási kudarc, illetve zavar többféle forrásból származhat: • a családi környezet hiányos, vagy nem az iskola által képviselt szocializáló hatása • a gyermek kedvezőtlen testi, idegrendszeri adottsága, fejlődésének, érésének biológiai okok miatt történő akadályoztatása • a gyermek pszichés funkcióinak lassú vagy hiányos kialakulása. A teljesítményzavar következtében másodlagos tünetként viselkedési, magatartási zavar is felléphet. A tanulási zavarok hátterében álló okok sokfélesége miatt a gyerekeknél eltérő tünetegyüttesek alakulnak ki. Ebből a szempontból iskolánk változatos, közvetlenül észlelhető arculatot mutat: • tanulási akadályozottságtól kezdve a tehetséges gyermekig • a részképesség zavarral küzdő, lassan tanuló gyermektől kezdve az átlagos képességű gyermekig • az iskolaéretlen, lassan fejlődő gyermektől kezdve az átlagos képességű gyermekig • a nehezen kezelhető, magatartási problémát mutató gyermektől kezdve a jól alkalmazkodó és beilleszkedő gyermekig. A megoldást segítő tényezők lehetnek: • a megoldásra koncentráló pedagógusi beállítódás és felkészültség • az osztályfőnöki munka presztízsének növelése • a pedagógusok továbbképzése • az ismeretközpontúság – és a vele járó túlterhelés – oldása • a tevékenység-, és képességorientáltság erősítése • a figyelem fejlesztése • az intézményváltás kritikus pontjain mutatkozó nagyobb figyelem • a tanulók folyamatos és alapos megismerése. Gyermekeinknél lényegében már az óvodában megkezdődik ez a munka, amikor a gyermekek logopédiai gondozásban vesznek részt, hisz a beszédfogyatékos tanulók logopédiai gondozásának döntő szakasza a korai fejlesztés, ill. az óvodáskor. A súlyos beszédfogyatékos, ill. korábban ellátatlan gyermekek esetében azonban ez általában áthúzódik a kisiskolás korra is. A logopédiai gondozás másik fő területe a részképesség zavar tünetit mutató tanulók iskolai fejlesztése. Az olvasás-, írászavarok javításának célja az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő, értő olvasás-írás készséget, fejlessze a gyermek kifejező készségét, segítse az olvasás, írás, eszközzé válását az ismeretek megszerzésében, hiszen a jól elsajátított olvasni tudás alapja minden későbbi tanulásnak. Az olvasástanítás nem fejeződik be az első osztályban, hanem ellenkezőleg, épp csak megkezdődik. A negyedik osztályban olvastatott ismeretközlő szövegek hasonlítanak legjobban a későbbi úgynevezett magyarázó tankönyvekhez. Ha azok olvasása nehézségekbe ütközik, a későbbiekben az olvasás gyengesége gátja a tanulásnak. A szókincs-, olvasás- és írásvizsgálatokat, valamint a diszlexia reedukációt a Meixnermódszer alapján végezzük.

16

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Jelen pillanatban és a közeljövőben a gondoskodást a pedagógusok részéről a következőkben határozzuk meg: ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét tudjon differenciáltan oktatni, nevelni semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti részéről a tanulót az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is értékelje a fejlődést a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon. A felső tagozat tanárainak eredményes bánásmódját segíti, ha az osztályfőnök: már a tanév megkezdése előtt megismerkedik, érdeklődik a szülőktől, az alsós tanítótól kéri a logopédus, fejlesztő pedagógus tanácsait a tanuló problémáit megismerteti a szaktanárokkal szükség esetén szakemberhez fordul figyelemmel kíséri a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményeit gondoskodik a megfelelő iskolafokozatba kerülésről, a pályaválasztásról szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről írásban véleményt ad. Tevékenységeink: a kis létszámú fejlesztő osztályok az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a képesség szerinti csoportbontás a napközi otthon a tanulószoba az egyéni foglalkozások a felzárkóztató foglalkoztatások (korrepetálások) az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek csoportos vagy egyéni használata. A továbbtanulás irányítása, segítése.

17

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program 8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű de különösen a szociális hátrányban lévő - tanulókat képességük kibontakoztatásában. Országos jelenség a tanulólétszám csökkenése és ezzel párhuzamosan nő a munkanélküli, illetve az egyre nehezebb környezetben lévő tanulók száma. Elsődleges feladatunk felmérni, megismerni azokat a tényezőket, amelyek a hátrányos helyzetet előidézik, okozzák. Családi környezet: • a család lakásviszonyai • túlságosan alacsony jövedelem • a szülők alacsony iskolázottsága, önművelés hiánya • családi hagyományok • a család élete, a családtagok magatartása (helytelen nevelési módszerek • a gyermek nem megfelelő helye a családban, közömbösség, az iskola munkájának lebecsülése) • családi házon kívüli környezet: az utca, a lakókörnyezet negatív hatása Iskolai környezet: • az intézmény hiányos tárgyi ellátottsága • az iskolába naponta távolról való bejárás • a tanítás hatékonyságának nem megfelelő színvonala • helytelen nevelői magatartás • a tanulók nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben A hátrányok számbavétele, az okok feltárása szükségessé teszi annak meghatározását, hogy: • a tanulók egyes képességeinek kibontakozását milyen tényezők gátolják leginkább • mihez viszonyítva, milyen mértékben vannak lemaradva • milyen módon segíthet az iskola a hátrány enyhítésében • az iskola feladata: segíteni a tanulók beilleszkedését, ismeret elsajátítását, egyéni ütemű fejlődését Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák: • felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése • önismereti csoportok létrehozása • drog- és bűnmegelőzési programok szervezése • mentálhigiéniás programok szervezése • pályaorientációs tevékenység • felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezlet, családlátogatás) • tanulószoba, napközi igénybevételének motiválása • kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel, gyermekvédelemmel • tankönyvtámogatás biztosítása • táborozás, kirándulások • pályázatok Tanulóink szociális környezete Az általános iskolákban jellemzően különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motiváltságú, kultúrájú gyermek tanul. Iskolánkra ez fokozottan érvényes, mert a 18

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program község fiatal részét frissen idetelepült, anyagi és egzisztenciális szempontból a középréteghez tartozó szülők alkotják. A szülők egy másik - szerencsére nem nagy része a munkanélküliekhez tartozik. Ebből kifolyólag vannak veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, kiemelt aktív segítséget igénylő, különösen problémás családokban élő és részképesség-zavarokkal küzdő gyermekek. A szociális hátrányok okai • anyagi nehézségek • kulturális háttér • helytelen nevelési elvek • negatív családi kapcsolatok • etnikai megkülönböztetettség Szociális hátrányokból kialakuló problémák • önismereti, önértékelési problémák • tanulási zavarok • beilleszkedési gondok • magatartási zavarok Gyermekek segítésének módjai Anyagi jellegű támogatások • eszközök, iskolaszerek • tanulmányi, levelező versenyek nevezési díjainak átvállalása • útiköltség a verseny színhelyére • iskolán kívüli rendezvényeken a részvétel anyagi feltételeinek biztosítása Tanulást segítő tevékenység • felzárkóztatás • korrekció • szakkör • középiskolára és szaktárgyi versenyekre felkészítő foglalkozás • hosszabb türelmi idő biztosítása • beszédfejlesztés, szókincs, kommunikáció • egyéni bánásmód Életvezetést segítő tevékenység • pozitív viselkedési formák megerősítése • szabadidős tevékenységek szervezése • pedagógiai és szituációs játékok alkalmazása • drog- és bűnmegelőzési program (Tájékoztatjuk a szülőket az igénybe vehető segítségek lehetőségeiről, módjairól) • pályaorientációs tevékenység • egyéni bánásmód

19

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program 9. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, SZÍNTEREI A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről és az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója évente legalább két alkalommal a diák önkormányzati üléseken, A diákönkormányzat vezetője a havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a hirdető táblán keresztül, Az osztályfőnökök folyamatosan, az osztályfőnöki órák keretein belül. 1. A tanulók szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban illetve a tájékoztató/ ellenőrző füzeten keresztül) tájékoztatják. 2. A tanulók a kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, vagy az iskolaszékkel. 3. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. az iskola igazgatója félévente egy alkalommal a szülői közösség választmányi ülésén és összevont szülői értekezleten, az osztályfőnökök a kéthavonta tartandó osztály szülői értekezleteken, 4. A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködésre az alábbi fórumok teremtik meg a lehetőséget: a családlátogatás, melynek feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermekek optimális fejlesztésének érdekében. A szülői értekezlet, melynek feladata: a) A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, b) a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé. c) a fogadó óra feladata a szülők és a szaktanárok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes, hasznos eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) nyílt tanítási nap szervezése: Az iskola nyitott, ezért a szülőknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy közvetlenül nyerjenek betekintést az iskolai nevelő-oktató munka mindennapjaiban, ismerjék meg a tanítási órák lefolyását. Ezért a szaktanárral való előzetes egyeztetés, előzetes megbeszélés alapján részt vehetnek a tanítási órákon, hogy közvetlenül tájékozódjanak gyermekeik és az osztályközösségek iskolai életéről.

20

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program e) írásbeli tájékoztató a szülők tájékoztatására a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különböző iskolai vagy osztályszintű programokról. 5. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 6. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

21

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program 10. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM „Amikor meghalnak a folyók, mikor meghalnak az erdők, meghal a Föld is és mi is.” Az iskolai környezeti nevelés az a folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük a környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelés segít az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez, hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelembe vett viselkedésmód kialakítására. Sürgetettségben vagyunk korunk ökológiai és humánökológiai válságjelenségei és fenyegetettségei miatt, amelyek fenyegetik életminőségünket és a társadalmak, esetleg az egész bioszféra fenntarthatóságát. A válságtünetek kezelése nehézkes, és roppant költséges. Cél: Az emberek a környezetegészségi szempontokat felismerve megelőzzék a testi-lelki bajok, betegségek, diszharmóniák kialakulását. Ez a nevelési cél egyben jövőirányultságot a prevenció szemléletének megerősödését, a környezetről és az egészség megőrzéséről szerezhető tudás alkalmazását együttesen jelenti. Nemcsak a tudás bővítését célozza meg, hanem a magatartás és az életvitel megváltoztatására irányul, szokásokat formál, a környezethez és az egészséghez fűződő erkölcsöt alakítja. Érzelmi viszonyulásokat formál, felelős cselekvésre szoktat, a hétköznapi életvitel környezet- és egészség tudatosságát erősíti, tehát átfogja az ember egészét. A jövő nemzedék életminőséghez való jogait tiszteletben kell tartani, ezért a környezet kímélése és megtartása szempontjából a fogyasztás mérséklése, az önkorlátozás képességének erősítése jelentenek kiemelkedően fontos és nehéz nevelési feladatot. A legerősebbek és élethosszon meghatározóak a család által képviselt életviteli és szerep minták, melyek alapvetően modell értékűek. Az óvodai, iskolai családi életre nevelés során elő kell készíteni a gyermekekben a leendő szülőt, akik egyszer majd együttesen formálják saját gyermekeik környezeti erkölcsét, egészségre vezető életmódbeli szokásait. A környezetegészség-nevelés leghatékonyabb forrását, a családot kiemeltem kell kezelni, hiszen a megelőzés szempontjai itt érvényesülnek a legerőteljesebben. Az óvoda és az iskola szerepe is rendkívül fontos. Az intézmények környezetegészségi nevelése nemcsak a kidolgozott tananyagra, az előkészített taneszközökre, és a felkészült pedagógusokra épül, hanem elsősorban a mindennapi élet konkrét példáira, azaz magának a nevelőintézménynek a belső világára. A környezettudatosság és az egészségmegőrzés a jövőre irányuló életviteli stratégiát és a jövőre figyelő értékrendet követel. A fogyasztói társadalom értéktartalma és üzenetei ezzel ellentétesek. A fenntarthatóság, az élet minőségének biztosítékai a jelen önkorlátozásait is megkövetelik, hogy lehetőségek maradjanak a jövő generáció számára. Mentálhigiénés feladatok: -Törekszünk a munkavégzéshez ideális iskolai légkör megteremtésére. -Mindent megteszünk annak érdekében, hogy nevelésünk a gyermeki személyiség egészére irányuljon. -Oktató-nevelő munkánk során figyelembe vesszük az egyéni adottságokat. -Az egészségre káros szokások megelőzésére prevenció kidolgozása. Formái: -iskolarádió -diákönkormányzati programok -diákfórumok

22

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program -rendkívüli osztályfőnöki órák, előadások -egészségnevelési programok bevezetése, felhasználása -ismeretterjesztő filmek, pályázatok -együttműködés kialakítása: iskolaorvos, drog-ambulancia, rendőrség … Testi fejlődés: Mozgási igényre nevelés: Minden pedagógusnak szem előtt kell tartani, hogy a testmozgás a fizikai és a lelki egészséget egyaránt erősíti. Biztosítani kell a mindennapi testmozgást, ami az általános iskola minden évfolyamán nagyon fontos. Ezt a célt szolgálják: -tartásjavító gimnasztika -tömegsport órák -versenyszerű sportolás lehetőségeinek bővítése -sportrendezvényeken, kistérségi rendezvényeken való részvétel -erdei iskola -szülőknek, pedagógusoknak szervezett sportolási lehetőségek Higiénés magatartásra nevelés: Fontos az egészség megóvása, és a megóvást szolgáló prevenció. -fogápolási programok -vetélkedők, versenyek, bemutatók, ismeretterjesztő filmek Egészséges táplálkozásra nevelés: Az egészséges életmód feltétele, a helyes táplálkozás. -az egészséges táplálkozási szokások megismertetése technika, biológia, egészségtan és osztályfőnöki órák keretében. -az iskolai büfé kínálatának bővítése környezetbarát és egészséges árukkal. A biztonság megőrzése: Az egészség, a kiegyensúlyozott élet alapja a személyes biztonság megőrzése. Fontos a közlekedésbiztonságra nevelés. Iskolai KRESZ oktatás tanítási órák keretein belül -propaganda tevékenység (iskolarádió, faliújság) Növekedés, változás, szexualitás, családi életre nevelés. Lényeges, hogy tanulóink életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek saját testükkel és annak változásaival kapcsolatosan. Megfelelően készítsük fel a tanulókat a szexualitás érzelmi fontosságára, és a családi élet harmóniájának meghatározó erejű fontosságára. A témát feldolgozzuk: -tanórai keretben -tájékoztató programok, előadások szervezése iskolaorvos, védőnő, bevonásával.

23

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program 11. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Iskolán belüli lehetőségek: A tanórákon belüli lehetőségek maximális kihasználására kell törekednünk, melynek formái lehetnek: -megfigyelések, kísérletek -mérések, környezeti adatok gyűjtése -újság- és sajtófigyelés, rádió és TV híranyag figyelemmel kísérése -vélemények, információk gyűjtése -önálló forráskutatás könyvekben, folyóiratokban -rajzok, plakátok készítése, faliújság szerkesztése -számítógépes, ökológiai tartalmú stratégiai játékok -videó. és filmbemutatók -csoportviták adott környezeti témákról -fogalmazások -kiválasztott területek folyamatos megfigyelése, a tapasztaltak lejegyzése. Tanórákon kívüli lehetőségek: -környezetvédő aktivisták szervezése az osztályközösségekből -iskolai előadások szervezése -környezeti akciók szervezése az iskola tanulóinak teljes bevonásával. *takarítási és környezetalakítási akció (pl. új iskola szárny) *fásítási akciók *az iskola virágosítása, otthonossá tétele *gyűjtések: szárazelem, papírhulladék stb. -Ünnepek, jeles napokról való megemlékezések *Föld napja *madarak és fák napja Iskolán kívüli lehetőségek: -kirándulások a természet felfedezése céljából -múzeumlátogatások -a település szépségeinek megismertetése, történelmi értékeink megbecsülése -szemétgyűjtési akciók a lakóhelyen -erdei iskola Éves programnaptár Szeptember: „Virágos iskola, virágos osztály” akció meghirdetése, osztálytisztasági verseny. Szemétszüret. Környezetvédelmi séta minden hónap második csütörtökjén. Szárazelem gyűjtési akció meghirdetése. Október: Sportvetélkedő osztályonkénti vegyes csapatokkal. November: Makett készítés PET palackokból. December: Találkozó szervezése környezetvédőkkel. Madáretetők készítése. Január: Környezetvédelmi előadások. Február:

24

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Környezetvédelmi vetélkedő meghirdetése. Fotó- és rajzpályázat a téli madáretetésről. Március: Környezetvédelmi őrjárat az iskolában és környékén, szemétleltár. Április: Környékünk vizsgálata környezeti minőség szempontjából. Felhívó plakát készítése a Föld napja alkalmából, részvétel a Föld napja programjaiban. Május: Madarak és fák napja . Gyermeknapi rendezvények. A környezetnevelési program feladatainak megvalósítása minden pedagógus és tanuló egész éves feladata.

25

12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE •

• •

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.(lásd jegyzék) A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján.

Nevelőmunkát segítő eszközök Taneszköz jegyzék alapján Eszközök, felszerelések Magnetofon CD vagy lemezjátszó Videó (lejátszó) televízióval Taneszközök, tárgyak, eszközök, információ hordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához Egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök

Előírás Iskolánként 4 osztályonként 1 Iskolánként 1 Iskolánként 1

Teljesül X X X

Évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa

X

Évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa

X

Nem teljesül

Megjegyzés


HELYI TANTERV 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai

foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei 2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között- a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái 5. A tantervi modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. 6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 7. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 8. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 9. A tanulásban akadályozott (sajátos nevelési igényű) tanulók nevelése, oktatása

27

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program 1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A

KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEI Tantárgyi szerkezet: Az iskola a Nemzeti alaptanterv műveltségi területeit a kerettantervi rendelet alapján tantárgyi rendszerré formálta. NAT műveltségi terület 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Élő idegen nyelv 3. Matematika 4. Ember és társadalom: állampolgári és gazdasági emberismeret, történelem

Tantárgy Magyar nyelv; Magyar irodalom; irodalom, tánc és dráma Angol Matematika társadalmi*, Történelem és állampolgári ismeretek ismeretek,

Magyar

Környezetismeret, Természetismeret, 5. Ember a természetben: természetismeret, Természetismeret és egészségtan, Fizika, Kémia, fizika, kémia, biológia, egészségtan* Biológia, Biológia -egészségtan 6. Földünk-környezetünk Földrajz 7. Művészetek: ének-zene, tánc és dráma*, Ének-zene, Rajz és vizuális kultúra, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és Mozgóképkultúra és médiaismeret médiaismeret* 8. Informatika: számítástechnika, Informatika könyvtárhasználat* 9. Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika, Technika és életvitel, Osztályfőnöki háztartástan és gazdálkodás, pályaorientáció* 10. Testnevelés és sport Testnevelés és sport

A csillaggal(*) jelölt műveltségi részterületek a következő tantárgyak anyagában szerepelnek: Társadalmi ismeretek: 1-4. osztályban magyar irodalom, később történelem és állampolgári ismeretek Ember és társadalom, etika: a 7. osztályban önálló modul tantárgyként Tánc és dráma: 1-4. 5-6. osztályban a magyar irodalom, tánc és dráma integrált tantárgyként. Mozgóképkultúra és médiaismeret: rajz és vizuális kultúra, magyar nyelv, magyar irodalom, informatika, illetve a 8. osztályban önálló modul tantárgyként. Könyvtárhasználat: magyar nyelv, magyar irodalom, informatika Egészségtan: 6. osztályban természetismeret és egészségtan, Pályaorientáció: osztályfőnöki óra Hon- és népismeret: 5-6. osztályban történelem és állampolgári ismeretek tantárgyba integrálva. Az iskola a helyi tantervében választható tantárgyként első osztálytól bevezeti az informatika tantárgyat. Az intézmény heti óraterve: Az iskola az egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás. 2011/2012-től mindenki egységes. Tanév 2010/2011 2011/2012

Évfolyam 1. 2. ÚK ÚK ÚK ÚK

3. ÚK ÚK

4. ÚK ÚK

28

5. ÚK ÚK

6 ÚK ÚK

7. ÚK ÚK

8. K ÚK


/ÚK: a NAT 2003. alapján az oktatási miniszter által kiadott kerettanterv felhasználásával készített helyi tanterv./ Tantervi óraszámok Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom, tánc és dráma Történelem hon és népismeret Történelem és állampolgári ism. Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Természetismeret Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Informatika Osztályfőnöki Mozgókép- és médiaismeret Ember és társadalmi ismeretek-etika Összesen

Évfolyam 1. 2. 8 8

4 1

3. 8

4 1

4 2

4. 7

3 4 2

5.

6.

7. 4

8. 4

4,5

4,5

2,5

2,5

3 4

3 4

2 3 4

2 3 4

1 1,5 1 3 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 3 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 3 1 1 1 28 1 mat. 1 méd 1 test angol tech inf

2 2,5

1,5 1,5 1 3

1,5 1,5 1 3

20

20

Ebből az 52-53.§ választható, szabadon tervezhető órák terhére

1,5 1,5 1 3 1

1,5 1,5 1 3 1

1 1,5 1 3 1 1

21

24

24,5

25

1 28

1 inf

1 inf 0,5 test.

1 inf 0,5 test. angol tech inf

1 inf 0,5 test. angol tech inf

1 mat. 1 etik 1 test. angol tech inf

5.

6.

angol

Csoportbontás

1.2. Választható tanórán kívüli foglalkozások és azok óraszámai Az óraszámok, órakeretek jogcímei

Választható tanórai foglalkozás 52§ (7) Gyógytestnevelés52.§ (8) Mindennapi testedzés 52.§ (9) az 52.§. keretéből Játékos testmozgás 52.§ (10) Egyéni foglalkozás 52.§ (11).c Napközi 53.§ (3-4)

Évfolyamok 1. 2. 3.

4.

7.

10% 25% 16 fős csoportonként heti 3 óra Csoportonként hetente min. 2 x 45 perc Naponként legalább 30 perc 12% 22,5 x 3csoport 22,5x 1csoport

1.3. Az előírt tananyag és követelményei

29

8. 30%

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Az előírt tananyagot és követelményeit az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek tartalmazzák. Az iskola a Nemzeti alaptanterv alapján OM által kiadott kerettanterveket építette be a helyi tantervébe. 243/2003. (XII.17.) Kormány rendelet 2.§. 1.4. Kulcskompetenciák a NAT-ban Anyanyelvi kompetencia Idegen-nyelvi kompetencia Matematika kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség A kulcskompetenciák fejlesztése tantárgyi keretek között valósul meg. A tantárgyak előírt tananyagát és követelményrendszerét a fejlesztendő kompetenciaterületeket a szaktárgyi tantervek tartalmazzák, beleértve a szaktárgyi minimum iskolai követelményeit is. Célja, feladata Alapvető készségek és képességek tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelése Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése, Lehetőség biztosítása ahhoz, hogy – a tanuló beérje társait, – felzárkózzon az átlaghoz, – elérje a helyi tanterv elvárt követelmény szintjét. A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

30


Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének

31

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

32

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

33


Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire A felnőtt-lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). Iskolánk a nem szakrendszerű oktatást a 2010/2011-es tanévben felmenő rendszerben 6. évfolyamon folytatja, a 2011/2012-es tanévtől a pedagógiai programból a nem szakrendszerű oktatás kikerül. A tevékenység külön órakeret helyett, az egyes tantárgyakba beépítve jelenik meg.

34

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program 2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI: Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van, mint torna felszerelés, rajz felszerelés stb. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján, maximálisan figyelembe véve a szaktanári javaslatokat. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • • • • •

• • • • • • •

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét jobbító esetben vezetünk be. Az egyes szakmai munkaközösségek, illetve szaktárgyak tankönyvi sorozatot illetve tankönyvcsaládot használnak. Egy-egy osztály, illetve tanulócsoport a tanulmányi ideje alatt a tantárgyat azonos tankönyvi típusból tanulja pedagógus változás esetén is. A kiválasztás annyi időre szól, amíg a tanuló a tantárgyat tanulja. Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet. A tankönyv tartalmazza a teljes törzsanyagot, és egyéni tanulásra alkalmas legyen. A taneszközökből csak a lehető legszükségesebbek beszerzését igényelje a szaktanár ill. a munkaközösség. ill.5 és 6 évre szóló tankönyvcsaládot (ill. csomagot) kell meghatároznia a munkaközösségeknek az évfolyam indítása előtt. Szaktanár-váltás esetén a tankönyvcsalád változatlan marad. A csoportbontások miatt célszerű az egységes taneszköz és tankönyvcsalád megválasztása. A tankönyvcsalád megváltoztatására csak felmenő rendszerben kerülhet sor a munkaközösség javaslata alapján. A tankönyvek kiválasztásánál törekedni kell a könyvek tartalmi, formai, terjedelmi jellemzőinek figyelembe vételére. Törekedni kell arra, hogy a tartós használatú segédkönyvekből, segédanyagokból az iskolai könyvtár megfelelő példányszámmal rendelkezzen.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. Az első évfolyamba lépők beiratkozáskor megkapják a beszerzendő eszközök, segédletek jegyzékét. Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás-nevelés minőségét jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. Iskolánkban a tanulólétszám jelentős része (több, mint 50 %.) ingyenes tankönyvellátásra jogosult.

35

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tankönyvet csak az OKM által engedélyezett tankönyvjegyzékről rendelünk, figyelembe véve a kompetencia fejlesztést segítő, kompetencia alapú tankönyvek választásának lehetőségét. A tankönyvek megrendelése az igazgató felhatalmazása alapján a kijelölt tankönyvrendelésért felelős pedagógus feladata. Az előzetes felmérést novemberben, a végleges megrendelést április-májusban a munkaközösségek bevonásával a könyvtárossal végzi. Ugyanebben az időben a kedvezményre jogosultak körét a felméri , és gyűjti be a szükséges igazolásokat az osztályfőnökök segítségével. A tankönyvek árusításának időpontját az iskola honlapján tesszük közzé, az árusítást a tankönyvfelelős a könyvtárossal végzi. A törvényben szabályozottak alapján ingyenes tankönyvben részesülőkön kívül az Önkormányzat minden évben meghatározza az általa támogatott tanulók körét.

36

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program 3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kiadott kerettantervekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, szakértői vélemény alapján az igazgató mentesítheti az értékelés alól. Mentesítés esetén az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy éven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. A tanuló első-harmadik évfolyamon évfolyamismétlésre utasítható, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni ill., második évfolyam végétől abban az esetben is, ha a tanulmányi követelményeket nem tudta teljesíteni. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4.-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 4-8. év végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a 4-8. évfolyam végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A tanuló részére engedélyezhető az évfolyam megismétlése abban az esetben is ha a követelményeket teljesítette. Az évfolyamismétlésre az igazgató ad engedélyt a szülő kérése alapján. Szülő kérésére első - negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, illetve ha a tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztások együttesen meghaladják egy adott tárgyból a tanítási órák 30 %-át és a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét. • magántanuló volt. Az osztályozóvizsgára engedett tanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret 5-6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, történelem hon és népismeret, matematika, természetismeret 7-8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, történelem és állampolgári ismeretek, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz

37


4. A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS MEGSZŰNÉSÉNEK AZ ELVEI 4.1. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. Iskolánk a beiskolázási körzetéből –melyet a fenntartó határoz meg- minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba való beiratkozáskor be kell mutatni: -a gyermek születési anyakönyvi kivonatát -a szülő személyi igazolványát -a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt) -a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta) -a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával .szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A szakvélemény beszerzése az óvodával együttműködve a szülő feladata. A szakvélemény alapján az iskola igazgatója dönt a gyermek normál-, kis létszámú korrekciós-, illetve tanulásban akadályozott (sajátos nevelési igényű), osztályba való felvételéről. 4.2. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: -a tanuló születési anyakönyvi kivonatát -a szülő személyi igazolványát -az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt -az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak –az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított- szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján- nem tanult. Amennyiben a tanuló valamelyik tantágy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felelt meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az iskola igazgatója dönt, a fenntartóval való egyeztetés után. A döntés szempontjai: - van-e hely az adott évfolyamon, osztályban -a gyermek tanulmányi eredményének átlaga (a készség tárgyak kivételével): - az 1-3. évfolyamon jól teljesített - a 4. évfolyamon 4,0 - az 5-8. évfolyamon legalább 3,5 -magatartása és szorgalma legalább jó. Az iskola igazgatója a döntéséről a szülőt értesíteni köteles.

38

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Átvétel más iskolából A tanulók átvételéről az intézmény igazgatója dönt. Más iskolából történő átvétel esetén a különbözeti vizsga letétele kötelező. Különbözeti vizsga matematikából, magyar nyelv –és irodalomból valamint idegen nyelvből kötelező. Csak abban az esetben vehető át tanuló, ha az adott osztálylétszám nem haladja meg a törvény által engedélyezett maximumot

39

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program 5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI 5.1 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei Az alsó évfolyamon az ismeretek számonkérésének módjai illeszkednek a tanulók életkori sajátosságaihoz. Nagy hangsúlyt fektetünk az állandó dicséretre, pozitív visszajelzésekre, a tanuló önbizalmának erősítésére, ösztönzésre. A tanulónál itt elsősorban a reprodukciós készséget értékeljük, a pontos, tiszta füzetvezetést, a kifejező, tiszta olvasást. A tanulók szóban és írásban felelnek. A felső tagozaton a fentiek mellett az önálló ismeretszerzés képességének értékelése is jelentőséget kap. Iskolánk helyi tanterve pontosan meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket elvárunk tanulóinktól. A követelmények jelentik a tanulás értékelésében a viszonyítási alapot. Osztályzatot adni csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására lehet, amelyekre a követelmények vonatkoznak. A minimumtudás a társadalmi beilleszkedéshez szükséges alapműveltségi minimum, a tanításra előírt követelmények mintegy felét kitevő, „de a kibocsátott tanulók túlnyomó többsége által bizonyítottan el is sajátított tudás.” – Nagy József Ez a követelményszint azt jelzi, hogy aki nagyon lassan halad, azt mindenekelőtt ezeknek a követelményeknek a teljesítésére kell alkalmassá tennünk. A minimum tehát a korrepetálás és egyéb segítő jellegű foglalkozás tartalmát is feltárja. „Az osztályozás akkor teljesíti funkcióját, ha az oktatási folyamat szerves részeként a személyiségfejlődés értékelésének egyik, de nem egyetlen és legfőbb eszköze.” – Kósáné Ormai Vera Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái • szóbeli felelet • írásbeli munkák (feladatlap, dolgozat, témazáró, teszt, füzetvezetés, stb.) • órai munka • kiselőadás • tanulói kísérlet • gyűjtemények, anyaggyűjtés • részvétel versenyeken Tanulóinknak sokféle tevékenységét értékeljük, de nem minden tevékenységét osztályozzuk. Az értékelés egyik formája az osztályozás. Szorgalmi időben nem osztályozásról, hanem érdemjegyről beszélünk. Az érdemjegy visszajelentő, informatív értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye. Az osztályzat, ami a félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba kerül, összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről, osztályozza, minősíti a tanuló tudását. A tantárgyi osztályzatok kizárólag a tantárgyi követelményeknek a megfelelő tudásszinten való elsajátítását minősítik. Az osztályzat a félévi vagy az évi összteljesítményt értékeli, és nem az érdemjegyek átlagaként jelentkezik. Tükrözi az esetleges fejődést is. Bizonyos időszakokban a tanuló előmenetelének értékelésére szöveges értékelést alkalmazunk. A szöveges értékelés informatív funkciójú, az érdemjegynél differenciáltabb 40

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program visszajelzést nyújt, és tartalmazhatja a pedagógusok véleményét a tanuló által elért eredmény vagy eredménytelenség okairól, valamint a fejlődés elősegítésére tett javaslatait. 5.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendszeressége A tanórai ellenőrzés (írásbeli, szóbeli munkák ellenőrzése) egész évben folyamatos. Az előrehaladást vagy lemaradást jelzi a szülőnek, tanulónak, nevelőnek egyaránt. A tanulók előmenetelét, teljesítményét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel, félév végén és év végén osztályzattal, illetve szöveges értékeléssel minősítjük. Tanulóinkat félév végén legalább havi egy érdemjegy alapján osztályozzuk (a heti egy órás tárgyak kivételével, azok esetében félévenként legalább három érdemjegynek kell lennie). A tanuló munkáját havi jegy formájában összetetten is értékelhetjük. Félévente legalább egy szóbeli feleletet osztályozunk. Az iskola elsőtől- második évfolyam első félévéig szöveges értékelés történik. Második évfolyam második félévtől nyolcadik év végéig 1-5-ig terjedő érdemjeggyel osztályozunk. A tantárgyi osztályzatok Jeles (5) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti és tudja a tananyagot, ismereteit alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. A szabályokat saját szavaival is vissza tudja adni, érti és alkalmazni tudja azokat. A tananyagot szabadon, önállóan elő tudja adni. Ismereteit önállóan is képes gyarapítani. Jó (4) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Csak apró bizonytalanságai vannak, kisebb hibákat vét előadásában, a definíciókat tudja, ha nem is képes saját szavaival megfogalmazni. Közepes (3) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. Nevelői segítségre rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, a tananyagot önállóan előadni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát és kifejezésmódja egyszerű, fogalmazása hanyag. Elégséges (2) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik, azaz a helyi tantervben meghatározott minden egyes minimális követelmény esetében az annak teljesítését mérő feladatot legalább 80 %-ban helyesen oldja meg. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat inkább ismer, mint ért, az összefüggéseket legfeljebb részlegesen látja át. Nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumkövetelményeknek sem tesz eleget, továbbhaladása nem biztosított. Kitűnő (5*) Ha valamelyik tantárgyból a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt, a bizonyítványába jeles helyett kitűnő bejegyzés kerül. Kitűnő bejegyzés csak év végén adható. Az úgynevezett készségtárgyak értékelésénél figyelembe vesszük a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, valamint adottságait is. Felső tagozaton az új tantárgynál az első két hónapban csak motiváló osztályzatot alkalmazunk. Az iskolai osztályozás értékelő és motiváló funkciót tölt be. Az értékelésbe vonjuk be a tanulókat is. Az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása a legtágabb értelemben

41

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program felfogott nevelési folyamat biztosítása érdekében az osztályzat ne kinyilatkoztatott ítélet legyen, hanem az értékelés egyik fontos megnyilvánulása. Az értékelés dokumentálása Az osztályzatokat megkülönböztető színekkel jelöljük: Piros = kétszeres súlyú jegyek / témazárók, félévi, év végi, évfolyamszintű felmérések/ Kék = egyéb számonkérések, mérések, feleletek, munkák osztályzata. Zöld = gyűjtőmunkák, házi dolgozatok, szorgalmi feladatok, kiegészítő anyagok. Az iskolai dolgozatok, témazárók, feladatlapok, feleletek, munkák, stb. érdemjegyét a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg az ellenőrző könyvbe is beírja. Osztálynaplóba, ellenőrzőbe csak egész jegyek kerülhetnek be. •

Helytelen viselkedés, kötelesség teljesítésének elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. A tanuló órai magaviselete szaktárgyi érdemjegybe nem számíthat bele. • Az érdemjegyeket a szaktanár, tanító aláírásával hitelesíti az ellenőrzőben, és egyidejűleg az osztálynaplóba is bejegyzi. • A felelés témáját vagy formáját (szóbeli felelet, kiselőadás…) az ellenőrző könyvben az érdemjegy előtt szövegesen jelöljük. • A tantárgyi értékelésnél a tanuló írásbeli munkáit, füzetvezetését a nevelők beszámítják. • A házi feladatokat rendszeresen javíttatjuk. Az év végi osztályzatról az osztálytanító, szaktanár dönt, döntését az osztályozó értekezleten ismerteti a nevelőtestülettel. Ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület az érdemjegyet a tanuló javára módosíthatja az Okt.tv. 70.§ (4) értelmében. Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló érdemjegyein kívül • feladatvégző képességét • kreativitását • érdeklődését • eszközhasználatát. Mind a tantárgyi, mind a magatartás és szorgalom értékelésénél fő szempontként tekintjük az értékelésben, hogy a legutóbbi és jelenlegi értékelés között mennyit fejlődött vagy hanyatlott a tanuló.

5.3. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei A személyiség aktuális fejlettségi állapotának, teljesítményének és magatartásának értékelése a nevelési folyamat fontos alkotórésze. Az iskolai értékelés akkor tölti be funkcióját, ha a gyermek egész személyiségéről ad képet. A gyermek magatartásával, teljesítményével kapcsolatban elvárások fogalmazódnak meg. Ha az elvárásoknak képes megfelelni, sikert él át, ha teljesítménye az elvárt szint alatt marad, kudarc éri. Végső soron énképe alakul, önértékelése formálódik. 5.3.1. Magatartás értékelése A magatartás érdemjegy a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, nevelőihez való viszonyulását, kommunikációját, saját maga és mások iránt érzett

42

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program felelősségérzetét, a közösségi életben való részvételét, aktivitását értékeli az életkorhoz mérten. Figyelembe vesszük, hogy a tanuló a házirendet betartja-e. A magatartás érdemjegyet havonta osztályfőnöki órán a tanuló önértékelése, társai és osztályfőnöke értékelése alapján az osztályban tanító tanárok közössége állapítja meg. A magatartást minősítő érdemjegyek tartalma: Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki • közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi • szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik benne, érte • a házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi • nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias • fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki • részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás • a házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja • nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias • fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki • a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni • a házirendet és egyéb szabályokat csak állandó figyelmeztetéssel tartja be • nevelőivel, társaival, a felnőttekkel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó • társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít • fegyelme ingadozó, munkája pontatlan. Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki • munkájával és viselkedésével a közösség fejlődését hátráltatja, iskola és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be • közösségi munkát nem végez, másokat visszatart, szándékosan árt a közösségnek • a házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem • nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle • fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik. 5.3.2 Szorgalom értékelése A szorgalom érdemjegy a tanuló tanulmányi munkáját, ebben tanúsított hozzáállását, munkavégzésének aktivitását, önállóságát, igényességét értékeli. A szorgalom értékelése nem függ össze közvetlenül a tanuló tanulmányi teljesítményével, mert figyelembe vesszük a gyermek képességeit, életkörülményeit is, s azt minősítjük, hogy lehetőségeiből mennyit valósít meg. A szorgalom érdemjegyet havonta az osztályfőnöki órán a tanuló önértékelése, társai és osztályfőnöke értékelése alapján a felsős munkaközösség állapítja meg. A szorgalmat minősítő érdemjegyek tartalma Példás

43

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program • • • • • • •

igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját munkavégzése pontos, megbízható minden tárgyban elvégzi feladatait a munkában önálló, önellenőrzése rendes kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed egyes iskolai tárgyakban a tananyagon kívül is törekszik ismeretek szerzésére

• • • • • •

figyel az órákon, házi feladatait rendszeresen elvégzi az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát tudja, mihez kell segítséget kérnie általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat érdeklődése megmarad az iskola tananyag keretein belül

Jó

Változó • • • • •

munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi magát munkája változékony jellegű a szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire iskolai érdeklődése szűk körű

Hanyag • • • •

figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait rendszeresen nem végzi el nehezen hajlandó munkavégzésre, olykor megtagadja azt nem törődik kötelességeivel érdektelenség, közöny jellemzi.

5.3.3. A tanulók jutalmazásának elvei A tanulmányi, magatartási, szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét tanulmányi, sport, kulturális, diákmozgalmi tevékenységgel erősítő tanulókat jutalomban részesítjük. A házi versenyek (tanulmányi, művészeti, sport, stb.) I-III. helyezettjei osztályfőnöki írásbeli dicséretet kapnak, a körzeti versenyre továbbjutó tanulók jeles érdemjegyet. A körzeti, megyei tanulmányi, művészeti és sport versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók igazgatói írásbeli dicséretben részesülnek. A jutalmazásoknál, dicséreteknél, elmarasztalásoknál nem kell feltétlenül alkalmazkodni a fokozatokhoz, kirívó magatartási vétségnél vagy kiemelkedő teljesítmény esetén magasabb fokozatú büntetés vagy jutalmazás adható. A magatartási és szorgalom osztályzatoknál, illetve a tantárgyi osztályzatok megállapításánál a dicséreteket és elmarasztalásokat figyelembe kell venni, attól csak a nevelőtestület határozata alapján lehet eltérni. A dicséretek és elmarasztalások az ellenőrzőn kívül az osztálynapló „megjegyzés” rovatába is bekerülnek. A jutalmazási és elmarasztalási fokozatokat év elején szülői értekezleten és osztályfőnöki órán a szülőkkel és tanulókkal ismertetjük, ha szükséges, év közben is.

44

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Elismerések Tantárgyi: • szaktanár szóbeli dicsérete • szaktanár írásbeli dicsérete • kitűnő bejegyzés a bizonyítványba Tantárgyi vagy magatartással, szorgalommal, közösségi munkával kapcsolatos elismerések: • osztályfőnöki szóbeli dicséret • osztályfőnöki írásbeli dicséret • szaktanári dicséret • igazgatói szóbeli dicséret tanulóközösség előtt • igazgatói írásbeli dicséret (tanulóközösség előtt kihirdetendő) • nevelőtestületi dicséret (tanulóközösség előtt kihirdetendő) • jutalomkönyv • jutalomkirándulás • jutalom osztály buli Igyekezzünk a gyerekeket minél több pozitív értékelésben, dicséretben részesíteni. Helyi év végi jutalmazás • bizonyítványba írt általános tanulmányi munkát elismerő dicséret • oklevél • jutalomkönyv • jutalomkirándulások A tantestületen kívül joga van jutalmazni: • diákönkormányzatnak • egyesületnek Elmarasztalások • osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés • osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés • osztályfőnöki intés • osztályfőnöki megrovás • szaktanári figyelmeztetés • igazgatói szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés • igazgatói intés • igazgatói megrovás • nevelőtestületi megrovás • fegyelmi eljárás

45

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program 6. A TANTERVI MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, VALAMINT BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE. Az iskolában a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet alapján folyik az oktatás. A tananyag az iskolafokozatnak és iskolatípusnak megfelelően tantárgyakból és tantervi modulokból épül fel. Az 5-8. évfolyamon oktatott kötelező tantervi modulok: Tánc és dráma Hon és népismeret Informatika Ember és társadalomismeret etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan 6.1. Tantervi modulok éves óraszáma Tantervi modulok 5. Tánc és dráma Hon és népismeret Informatika Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan

évfolyam 6 7 0,5

8

0,5 1 1 1 0,5

6.2.A modulok értékelése és minősítése Intézményünkben a tantervi modulok önálló tantárgyak. Oktatásuk önálló tanterv, tanmenet alapján folyik. Értékelésük, minősítésük a közoktatásról szóló tv. 70.§ (1) bekezdése alapján történik: „ a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti.” 6.3.Beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Felsőbb évfolyamba csak az a tanuló bocsátható, aki eredményesen teljesítette az adott évfolyam tantárgyi követelményeit.

46

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program 7. A TANULÓK MÓDSZEREK

FIZIKAI

ÁLLAPOTÁNAK

MÉRÉSÉHEZ

SZÜKSÉGES

Az iskola évente két alkalommal – tanév elején és tanév végén – a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez szükséges - aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt méri és értékeli. 7.1. A mérés célja Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. 7.2.A méréshez szükséges módszer neve Hungarofit, módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez. /OM 2000. melléklet./ 7.3.A mérést, értékelést végző személyek 1-4. évfolyamon osztálytanítók, testnevelők 5-8. évfolyamon testnevelő 7.4.Tájékoztatás a mérés eredményéről Az őszi nevelési és a tanév végi értekezleten

47

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program 8. AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA Célja: Mindenki számára világossá váljék, milyen írásbeli beszámoltatás létezik az adott iskolában, és hogy annak a félévi és év végi osztályzatok eldöntésénél milyen szerepe van. 8.1 Az írásbeli beszámoltatások formái • témazáró dolgozat : egy-egy témakör lezárása után írott dolgozat • részdolgozat: a témakör egy részéből íratott számonkérés. A tanulót az előző órán tájékoztatjuk róla • röpdolgozat: az előző órai anyag írásbeli számonkérése • házi dolgozat: felső tagozatban egy téma önálló feldolgozása, könyvtári kutatómunkával, ill. bármilyen segítség igénybevételével • házi feladat ellenőrzése: közvetett módon: a gyermek önellenőrzésével, tanulópárokkal, felelőssel közvetlenül: a tanár ellenőrzésével • füzetek, jegyzetek ellenőrzése: a szaktanár felső tagozaton félévente egyszer ellenőrzi a tanulók füzeteit. Alsóban az osztálytanító havonta egy alkalommal valamely tantárgyét. 8.2 Az írásbeli beszámoltatások rendje Az előző óra anyaga bármilyen formában, bejelentés nélkül számon kérhető. Minden egyéb számonkérés módjáról, idejéről és témájáról a tanulót előre tájékoztatjuk. Magántanuló esetén az ellenőrzés módszerei a konzultáció és a vizsgáztatás. Az írásbeli dolgozatokat a tanár kézjegyével látja el. A házi feladatok, füzetek, jegyzetek minőségi ellenőrzését is a tanár aláírása jelzi. Napköziben, tanulószobán azokat a feladatokat, amelyeket a tanár mennyiségileg ellenőrzött, „láttamozva” jelzi. A mennyiségileg és minőségileg is ellenőrzött házi feladatot aláírásával jelzi. A tanórákon a házi feladatokat iránymutatóan minden esetben javítani kell. A házi feladat az órán feladott anyag gyakorlása, ezért nem osztályozható. A hiányzó házi feladatok a tanulók szorgalmi jegyében tükröződjenek, ne a tantárgyi értékelésben. Az ellenőrzőket az osztályfőnökök havonta összevetik a naplók bejegyzésével. Az írásbeli munkák kiosztási határideje nem több két hétnél. Az értékelt, javított írásbeli munkák kiosztása után a tanulók szembesüljenek teljesítményükkel. Javítási lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek, a szaktanárral egyeztetett módon és időben. Az iskolában írt dolgozatokat, témazáró feladatlapokat a szülők megtekinthetik az iskolában. A témazáró feladatlapokat a tanítók, szaktanárok a tanév végéig megőrzik.

8.2.1 Az írásbeli munkák értékelése A szummatív felmérésekhez tartozó témazáró, félévi és év végi dolgozatok egységes megítélése érdekében az alábbi százalékos értékelést alkalmazzuk: 100 % - 90 % 5 (jeles) 89 % - 76 % 4 (jó) 75 % - 50 % 3 (közepes) 49 % - 31 % 2 (elégséges) 30 % 1 (elégtelen) 48

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Részdolgozatoknál tantárgyanként és a számonkérés fajtájától függően a tartományok változhatnak. A tanulókkal az értékelési szempontokat, átváltási kulcsokat közöljük. A „központi felméréseket” az ajánlott értékeléssel végezzük. Az egyéni értékelési, pontozási rendszerét a pedagógusok minden év első szülői értekezletén közlik a szülőkkel, az első tanítási napon a tanulókkal. 8.3 Az írásbeli beszámoltatás korlátai Feladatlap, ellenőrző témazáró csak abban az esetben osztályozható és vehető figyelembe, amennyiben azt értékelve a gyermekek visszakapják, javítják, elvégezve a megfelelő korrekciókat. Helytelen viselkedés, kötelesség teljesítésének elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. Egy héttel a témazáró dolgozatok megírása előtt a pedagógus a naplóban ceruzával jelzi a dolgozat megírásának időpontját. Napi két dolgozat megíratásánál többel a tanulók nem terhelhetők. 8.4

Az írásbeli beszámoltatás tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Témazárók, félévi, év végi, évfolyamszintű felmérések: kétszeres súlyú jegyek, jelölésük piros Részdolgozat, röpdolgozat: egyszeres súlyú jegyek, jelölésük kék Gyűjtőmunkák, házi dolgozatok, szorgalmi feladatok: egyszeres súlyú jegyek, jelölésük zöld. Az iskolai dolgozatok, témazárók, feladatlapok, feleletek, munkák, stb. érdemjegyét a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg az ellenőrző könyvbe is beírja.

49

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program 9. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI

Célja: A tanulók munkaterheinek csökkentése, az iskolán kívüli felkészülési kötelezettség szabályozása.

Elvei és korlátai •

Az órarend összeállításánál ügyelünk arra, hogy alsó tagozaton 3, felső tagozaton 4 óránál több szóbeli felkészülést igénylő tantárgy ne kerüljön egy napra.

•

Kerülni kell az olyan órarendet, amelyben napi kettőnél több írásbeli felkészülést igénylő óra van.

•

A hét első napjára, csak annyi írásbeli házi feladatot adunk, amennyi feltétlenül szükséges a gyakorlásra.

•

Hosszabb, könyv nélkül megtanulandó verset, memoritert nem adunk fel egyik tanóráról a másikra.

•

Csak annyi írásbeli és szóbeli feladatot adunk, amennyire a tanuló napi felkészülési ideje - alsó tagozaton egy óra, felső tagozaton másfél óra - elegendő. (Természetesen a témazáróra való felkészülés ez alól kivétel.)

50

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program 10. A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK NEVELÉSE, OKTATÁSA

(SAJÁTOS

NEVELÉSI

IGÉNYŰ)

Az általános célkitűzések mellett, a tanulásban akadályoztatott tanulók érdekében külön is kiemelten kezeljük a következő célokat: -képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában -differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során -a hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen -az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése -az önálló életvezetési technikák elsajátítása -az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel az értékekkel Az európai normarendszer lényeges eleme a másság elfogadása és tiszteletben tartása. Nem várhatjuk el a többségi (ez esetben az általános mentális képességű) társadalomtól, hogy ismerje és elfogadja a tanulásban akadályoztatott embert, ha szegregáltan nevelünk. Ugyanakkor természetes, hogy a tanulásban akadályoztatott gyermekeknek más, sajátos nevelésre és fejlesztésre van szükségük. Az iskolában eltöltött idő alatt, a szünetekben, a napköziben tanulóink együtt vannak kortársaikkal. A sajátos nevelési igényű tanulócsoportjaink minden, az iskola életét érintő rendezvényen, megmozduláson együtt vesznek részt a kortárs csoportokkal. A helyi társadalom elvárásai, szociológiai helyzetkép A sajátos nevelési igényű tanulóink nagy része helyi lakos, néhány tanuló a környező településekről jár be. Döntő többségük olyan családból érkezik, akik a társadalom perifériáján élnek, anyagi, szociális, mentális mutatók alapján. Létszámuk az iskola teljes tanulói létszámát tekintve 3 – 5 %. Ezen tanulóink döntő többsége több gyermekes családokból érkezik. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy sok a vándorló, csak ideiglenesen letelepülő család, és év közben is érkeznek, távoznak. Olyan családokban nőnek fel ezek a gyerekek, ahol nem érték a tudás, ezért a tanulói habilitás, amely meghatározza az iskolai eredményességet, csak magában az intézményben fejleszthető. Ez meghatározza a nevelési célokat és egyéni fejlesztési programokat. Tanulóink egy része túlkoros. Ennek több oka is van, például az áthelyezési gyakorlat, vagy az hogy a NAT előtti követelményrendszerek nem tették lehetővé, hogy azok a tanulók, akik egy műveltségi területen képtelenek voltak teljesíteni a minimumszintet, tovább haladhassanak. A több évvel túlkoros tanulóink számára, egyéni fejlesztési programot készítünk, előre hozva az életvitel és gyakorlati ismeretek, vagy a biológia és egészségtan egyes területeit. Az iskolai csoportok szervezésének pedagógiai és szervezeti indoklása: A törvényben meghatározott kötelező tanórai és tanórán kívüli, valamint rehabilitációs célú foglalkozásokat az alábbi pedagógiai elvek alapján szervezzük: -Tanulóink iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük a tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket. Ezek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat. -Az egyéniesített nevelés –differenciálttartalmakban, módszerekben- a tanórákon, a kiscsoportokban, az egyéni fejlesztő és rehabilitációs órákon valósul meg.

51

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program A tanulócsoportok szervezése: kettő összevont tanulócsoportban oktatjuk tanulóinkat. A beiskolázás során nagyon fontosak az óvoda előrejelzései. A napközi, a tanulószoba, a szakkörök, és a sportkörök szervezése a normál tagozat beosztása szerint alakul. Személyi és tárgyi feltételek: A helyi tantervben meghatározott nevelési és oktatási feladatok megvalósításához, a gyógypedagógusok (2 fő) munkájának segítésére egy (gyógy) pedagógiai asszisztenst alkalmazunk. A tárgyi feltételek megegyeznek a normál tagozatéval. Szükséges az elhasználódott eszközök cseréje, a taneszköz-jegyzékben szereplő segédeszközök ütemezés szerinti beszerzése, audiovizuális eszközök vásárlása. Nevelési-oktatási célok Az iskola általános célkitűzései - az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályoztatottság, a fejlettség figyelembevételével. - a tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében, - az önmaga és társai másságának elfogadása - az általános emberi értékekkel való azonosulás, - a testi és lelki egészség megóvása, - a jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése. Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai: - eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten - kulturált érintkezési formák birtoklása, kialakult normarendszer, önuralom, konfliktuskezelési technikák ismerete. - reális önismeret, önelfogadás, természeti és épített környezet óvása, adekvát használata. - továbbfejleszthető tudás -az egyéni adottságokhoz viszonyítottan- törekvés a szakmaszerzésre, reális tervek alapján. - a népcsoport elfogadása, az értékek felismerése, óvása, - kötődés a családhoz, településhez, az iskolához, a társakhoz. -Ellenőrzési formák: -folyamatos figyelés -tesztek -felmérések -nyomon követések Az ellenőrzésben résztvevő: gyógypedagógusok Nevelési-oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten Kisiskoláskor: –zökkenőmentes átvezetés az óvodából, illetve a normál tagozatról való áthelyezés okozta sérülések korrigálása -a szokásrend kialakítása

52

Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program -feladat- és szabálytudat kialakítása -az alapvető kultur-technikák elsajátítása, a kommunikációfejlesztése. -a személyiség értelmi, akarati, érzelmi oldalának erősítése -a kulturális, a szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, törekvés a nem fogyatékos gyermekek iskolai csoportjaiba történő visszahelyezésre. -társas kapcsolatok erősítése iskolán belül és kívül. Serdülőkor: -önismeret erősítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetőségeiről, korlátairól -az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, megerősítése. -ismeretszerzés a továbbtanulásról -az önálló életvitel megismerése, gyakorlása -egészségmegőrző, környezetóvó attitűd kialakítása -a jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása -a kulturális, szociális hátrányok folyamatos leküzdése, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba.

A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladat a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon - Az első pedagógiai szakaszban: Kiemelt célok: a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelésképalkotás folyamatain keresztül, a beszéd formai és tartalmi fejlesztése. -gondolkodási képességek fejlesztése -motoros képességek fejlesztése -tér- és időbeli tájékozódó képesség kialakítása -kommunikációs képességek fejlesztése -szociális képességek fejlesztése -

A második pedagógiai szakaszban, az első pedagógiai szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek meg, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást.

HELYI TANTERV /SNI/ A kötelező órák heti terve Évfolyam Tantárgyak

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv

4

4

4

4

3

3

3

3

Magyar irodalom

4

4

4

4

3

2,5

2,5

2

2,5

2,5

2,5

3

4

4

4

4

4

1

1

1

1

1

Történelem, Matematika

4

4

4

Informatika

53


Környezetismeret

2

2

2

2

Természetismeret

2

Földrajz

2

3

3

1,5

1,5

1,5

Ének-zene, tánc és 1 dráma Rajz és kézm. 2

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

2

2

2

2

2

2

2

Életvit. Gyak.ism

1

1

2

2

3

3

4

4

Testnevelés

3

3

3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

Osztályfőnöki Összesen:

21

21

22,5

23,5

26

27

29

29

Kötelező óra

20

20

22,5

22,5

25

25

27,5

27,5

Habil.,rehab. 1

3

3

3

3

4

4

4

4

Tekintettel arra, hogy az évfolyam-összevonásoknak nagyon sokféle variációja létezik a közoktatási gyakorlatban, ezért ezt az általános óratervet készítettük el, amely alapján a Közoktatási törvény figyelembe vételével a gyermeklétszám és osztályfokozatnak megfelelő összevonás alapján állítjuk össze a megfelelő óratervet. Az értékelés rendszere - Az értékelés szempontjai: - a tanuló önmagához mért fejlődése, az ismeretek elsajátítása, a képesség minőségi, mennyiségi gyarapodása terén - a tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődése - az iskolán kívüli, más területeken megmutatkozó tudása Az értékelés pedagógiai szakaszokhoz rendelten: - Az 1 , 2. és 3. évfolyamon szöveges értékeléssel minősítünk. A negyedik évtől látható, hogy a gyógypedagógiai fejlesztés milyen szintű és ütemű eredményt hozott. A tanulók ebben az életkorban érettebbek, felkészültebbek az érdemjegyek elfogadására, értelmezésére. A negyedik, ötödik és a hatodik évfolyamon az osztályzatok adása mellett, megmarad a lehetőség, hogy egyes műveltségterületeken a követelményt csak hosszabb idő alatt elsajátító tanuló (egyéni elbírálás, pedagógiai diagnosztizálás) szöveges értékeléssel a hiányzó készségek pontos leírásával továbbhaladhasson - A hetedik-nyolcadik évfolyamon az értékelés érdemjegyekkel történik. Az értékelés rendszeressége és formái: Az 1-3. évfolyamon és a 4. évfolyamon az első félévben negyedévi, félévi és év végi szöveges tájékoztatást adunk. Ezt a tájékoztató füzetbe, illetve a naplóba írjuk. A 4-8. évfolyamon havonta adunk érdemjegyet, a műveltségterületnek és tantárgyaknak megfelelően – tehát nem egyes feleleteket, dolgozatokat vagy beszámolókat értékelünk. Az adott érdemjegyeket továbbra is kiegészíti a negyedévi és félévi szöveges értékelés. 54


Ez utóbbiban a következő értékelési tartalmak dominálnak: óa legutóbbi értékelés óta mutatott fejlődés a kiemelkedő fejlődést (vagy hanyatlást) mutató területek, tanulási képességek a személyiségjegyeinek, szociális kapcsolatainak fejlődése, milyensége javaslatok, tennivalók a jövőre (rövidtáv) Az érdemjegyek javításainak módjainál a tanulási nehézségek és akadályozottságok miatt a tanulók gyakori egészségi állapot változása, romlása, pszichés problémái, valamint a szociokultúrális háttér összes nehézsége miatt mindig meg kell adni annak a lehetőségét, hogy teljesítményének javulásáról újból, esetleg más szituációban, más pedagógiai környezetben számot adjon a tanuló. Egy-egy eredménytelen alkalom nem minősítheti hosszú távon a tanulót. Az érdemjegy, a minősítés javítására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell, a javítás formáit, idejét, módját, megismételhetőségét tudatni szükséges. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei • A tankönyvek tartalmukban feleljenek meg a kerettantervi követelményeknek, lehetőség szerint ún. magtankönyvek legyenek, hogy kiegészítő feladatokkal jól alkalmazhatók legyenek a differenciáláshoz. • A fejlesztést és az egyéni fejlesztést szolgálják. • A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű, jól áttekinthető. • A tankönyvekhez munkafüzetek is tartozzanak a gyakorláshoz, rögzítéshez.

55


III.

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

I.

A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját jelen pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd azt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A most felülvizsgált és egységes szerkezetbe hozott Pedagógiai Programot a fenntartó önkormányzat a …/2010. (12…) számú határozatában jóváhagyta. A program szerinti nevelés, oktatás a 2010/2011. tanévtől került bevezetésre. II.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását a nevelőtestület az éves munkatervekben határozza meg, azt folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2010-2014 tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes felülvizsgálatát, értékelését szükség esetén módosítását. A pedagógiai program módosítására: • az iskola igazgatója, • a nevelőtestület bármely tagja, • a nevelők szakmai munkaközösségei, • az iskolaszék, • az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az szülői közösség, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a benyújtást követő egy hónapon belül megtartandó nevelőtestületi értekezleten, a szakmai közösségek előzetes véleményezése alapján a nevelőtestület nyílt szavazással, minősített többséggel fogadhatja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév megkezdésekor kell bevezetni. III.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: • az iskola fenntartójánál, • az iskola irattárában, • az iskola könyvtárában, • az iskola nevelői szobájában, • az iskola igazgatójánál.

56


A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2010. szeptember 13. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Erdőkertes, 2010. szeptember 13. Béri Eszter DÖK vezetője 2. A pedagógiai programot a szülői közösség iskolai vezetősége 2010. év november 29. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Erdőkertes, 2010. november 29. Inczédyné Pajor Monika az iskolai SzK elnöke 3. A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2010. év augusztus 31-én tartott ülésén elfogadta. Kelt: Erdőkertes, 2010. augusztus 31. Kiss László Igazgató 4. A Neumann János Általános Iskola pedagógiai programját Erdőkertes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete …………………….. …….napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt:

Erdőkertes, ……………………….. ………………………………………… polgármester

57

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Recommend Documents