Pedagógiai Program Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola (a módosítással érintett fejezetek kiemelve, az új részeket egységes szövegbe szerkesztetten)
Hatályos: A módosított Pedagógiai Program 2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Nevelőtestületi elfogadás dátuma: 2015. augusztus 28.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4. 1.1. Tartalmi összefoglaló 4. 1.2. Az iskola küldetésnyilatkozata 4. 1.3. Az iskola jövőképe 4. 2. Nevelési Program 4. 2.1. Az iskolában folyó nevelő-, oktatómunka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 4. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 7. 4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 8. 5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 10. 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 11. 6.1 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 12. 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 14. 7.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek 14. 7.2. Sajátos nevelési igényű tanulók 15. 7.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását elősegítő tevékenységek 15. 7.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 16. 7.5. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 17. 7.6. Tanulóink szociális környezete 18. 8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 19. 9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 19. 10. Tanulmányok alatti vizsgák követelményei 20. 11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 22. 12. Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 23. 13. Helyi tanterv 23. 13.1. A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői 23. 13.2. Az intézmény heti óraterve 27. 13.3. Tantervi óraszámok /K/ 27. 13.4. Választható tanórán kívüli foglalkozások és azok óraszámai 28. 13.5. Tantárgyi szerkezet 28. 13.6. Helyi tantervünk prioritásai 29. 14. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét 29. 15. A nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: NAT) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 30. 15.1. Célja, feladata 31. 15.2. Kiemelt fejlesztési feladatok 31. 16. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 36. 17. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 36. 18. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 37. 18.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei 37. 2
18.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái 37. 18.3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendszeressége 38. 18.4. Az értékelés kategóriái első osztálytól a második évfolyam félévéig 38. 18.5. A tantárgyi osztályzatok 39. 18.6. Az értékelés dokumentálása 39. 18.7. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei 40. 18.8. Oktatási eredményvizsgálatok 42. 19. A csoportbontások szervezésének elvei 43. 20. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 44. 21. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 44. 21.1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai 45. 21.2. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai 46. 21.3. Projekt 47. 22. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 48. 23. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 49. 24. Az egész napos iskola az oktatásért felelős miniszter által kiadott nevelési-oktatási programja 50. 25. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 52. 26. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének sorrendje 53. 26.1. Az írásbeli beszámoltatások formái 53. 26.2. Az írásbeli beszámoltatások rendje 53. 26.3. Az írásbeli munkák értékelése 53. 27. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 54. 27.1. Célja 54. 27.2. Elvei és korlátai 54. 27.3. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 54. 28. Záró rendelkezések 56. 28.1. A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata 56. 28.2. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai 57.
3
1. Bevezetés 1.1. Tartalmi összefoglaló Az intézmény a jelenleg hatályos Pedagógiai Programját dolgozta át a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően. A tartalmi felépítés a 2011. évi CXC. törvény 24.§ (4). és a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 4.§-a alapján készült. 1.2. Az iskola küldetésnyilatkozata „A jó iskola kérdése nem az, hogy "lássuk, mit nem tudsz", hanem, hogy "mit tudsz", a te sajátos képességeid (és az intelligenciák legalább nyolcféle formája) szerint." Vekerdy Tamás Intézményünk jellemzői: befogadó, az egyéni fejlődést biztosító nevelés - oktatás eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmazunk. pedagógiai munkánkban megjelenik a kompetencia alapú nevelés-oktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása. nyitott szemléletű, ahol az emberi értékek minél teljesebb kibontakoztatása a cél. minden területen fontos a folyamatos fejlődés, önfejlesztés. pedagógiai gyakorlatunkban meghatározó a pedagógusok közötti aktív együttműködés. az értelmi képességek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kap a sokszínű, személyiséget gazdagító művészeti nevelés. 1.3. Az iskola jövőképe Az intézmény elsődleges célja a tanulók életre való felkészítése, a társadalmi beilleszkedés segítése. Fontosnak tartjuk minden területen a folyamatos fejlődést, nyitottságot, a korszerűség és innováció szükségességét. Minden tanuló személyisége egyszeri és megismételhetetlen érték, lehetőség arra, hogy az egyéni bánásmód és a differenciált fejlesztés segítségével kiteljesedjék egyénisége. Intézményünk partnerközpontú.
2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az iskolában folyó nevelő-, oktatómunka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban tanító pedagógusok a napi nevelő-, oktatómunkájuk során az alábbi pedagógiai alapelveket érvényesítik: Iskolánkban olyan légkört kell teremtenünk, amelyben tanulóink és munkatársaink jól érzik magukat. Tiszteletben tarjuk egymás személyiségi jogait, személyiségét. Tanulóinkat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. Oktató munkánk során maximálisan figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit. 4
Diákjainkkal megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket. Minden gyermek számíthat a pedagógusok segítségére tanulmányi munkájában és egyéb problémáinak megoldásában is. Arra törekszünk, hogy többirányú, korrekt, egymást tiszteletben tartó kapcsolatok alakuljanak ki tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, valamint nevelő és nevelő között egyaránt. Az iskolában folyó nevelő-, oktatómunka célja, hogy olyan fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akik számára reális cél a továbbtanulás. Kívánatosnak tartjuk, hogy a lehető legmagasabb szintű tudás mellett a szilárd etikai értékrend, az erkölcsi igényesség is jellemezze diákjainkat. Célunk a diákközpontú iskola, a humánus, alkotásra ösztönző légkör, a befogadó szemlélet biztosítása, amely nyitottságot sugall az új ismeretek felé. Fontosnak tartjuk felkelteni és ébren tartani a tanulási kedvet személyre szabott módszerek alkalmazásával. Törekszünk a tehetségek, egyéni adottságok felismerésére, kibontakoztatására, a szorgalmas, kitartó munka igényének kialakítására. Művelt, tájékozott, folyamatos tanulásra, továbbképzésre alkalmas, fizikailag edzett fiatalokat kívánunk nevelni, akik reményeink szerint az iskolánkban megszerzett ismeretek által személyiségfejlődésük vonatkozásában is „európaivá” válnak. Nevelési alapelvünk a hazafiság, a hazaszeretet, a nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és tolerancia kialakítása, gyakorlása. Célok: Az iskolánkban folyó nevelő-, oktatómunka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Fő célkitűzésünk, hogy tanulóink a kor követelményeinek megfelelő: általános műveltséggel, kompetenciákkal, tudással, idegen nyelvi és informatikai ismeretekkel rendelkezzenek. Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy a tanulmányi fejlődés a kompetencia mérése eredményében is és a középfokú továbbtanulásban is megmutatkozzon. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő-, oktatómunkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább 90 %-a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés – oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladási feltételeknek. (Elsődleges célunk, hogy tanulóink legalább 60 %-a a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legmagasabb szinten feleljen meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolai követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben való éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Feladatok Legfontosabb pedagógiai feladatunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, a korszerű ismeretek, a készségek és képességek kialakítása, bővítése. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. 5
Különösen fontos, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink magukévá tegyék, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete és védelme. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt. A természeti környezet megóvása. Az állatok és a növények védelme, szeretete Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód, a testmozgás iránti igény. Az önellátás képességének kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészség védelme (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete. Szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet mentességre, konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességének kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Másrészt mindannyian (felnőttek és diákok) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az intézményünkben folyó nevelő- és oktatómunka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek. Az iskolában alkalmazunk sajátos pedagógiai módszereket /kooperatív technikák, projektoktatás, témahetek/. A tanulás-tanítási technikák alkalmazása során a tananyag, témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. 6
A célok megvalósításában, a feladatok teljesítésében felhasználható eszközök, eljárások Az iskolában folyó nevelőmunka értékközpontú. Nevelési céljaink megvalósítását segítik elő az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását - követelés A tanulói közösség célzó, beidegző módszerek. - gyakoroltatás tevékenységének megszerve- segítségadás zése. - ellenőrzés - Közös (közelebbi vagy - ösztönzés távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés 2. Magatartási modellek be- - elbeszélés - A nevelő részvétele a mutatása, közvetítése. - tények és jelenségek be- tanulói közösség tevékenysémutatása gében - műalkotások bemutatása - A követendő egyéni és - a nevelő személyes példa- csoportos minták kiemelése a mutatása közösségi életből. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés - felvilágosítás a betartandó kialakítása) - A tanulók önálló elemző magatartási normákról munkája. - vita.
3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola nevelő- és oktatómunkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Diákjaink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A tanulás, a folyamatos ismeretszerzés megtanítása, tanulóink felkészítése az egész életen át tartó tanulásra. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 7
A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók testi nevelése. Feladat: A diákok testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári kötelességek és jogok megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.
4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Cél: Az emberek a környezetegészségi szempontokat felismerve megelőzzék a testi-lelki bajok, betegségek, diszharmóniák kialakulását. Ez a nevelési cél egyben jövőirányultságot, a prevenció szemléletének megerősödését, a környezetről és az egészség megőrzéséről szerezhető tudás alkalmazását együttesen jelenti. Nemcsak a tudás bővítését célozza meg, hanem a magatartás és az életvitel megváltoztatására irányul, szokásokat formál, a környezethez és az egészséghez fűződő erkölcsöt alakítja. Érzelmi viszonyulásokat formál, felelős cselekvésre szoktat, a hétköznapi életvitel környezet- és egészségtudatosságát erősíti, tehát átfogja az ember egészét. A jövő nemzedék életminőséghez való jogait tiszteletben kell tartani, ezért a környezet kímélése és megtartása szempontjából a fogyasztás mérséklése, az önkorlátozás képességének erősítése jelentenek kiemelkedően fontos és nehéz nevelési feladatot. A legerősebbek és élethosszon meghatározóak a család által képviselt életviteli- és szerepminták, melyek alapvetően modellértékűek. Az óvodai, iskolai családi életre nevelés során elő kell készíteni a gyermekekben a leendő szülőt, akik egyszer majd együttesen formálják saját gyermekeik környezeti erkölcsét, egészségre vezető életmódbeli szokásait. A környezetegészség-nevelés leghatékonyabb forrását, a családot, kiemeltem kell kezelni, 8
hiszen a megelőzés szempontjai itt érvényesülnek a legerőteljesebben. Az óvoda és az iskola szerepe is rendkívül fontos. Az intézmények környezetegészségi nevelése nemcsak a kidolgozott tananyagra, az előkészített taneszközökre, és a felkészült pedagógusokra épül, hanem elsősorban a mindennapi élet konkrét példáira, azaz magának a nevelőintézménynek a belső világára. A környezettudatosság és az egészségmegőrzés a jövőre irányuló életviteli stratégiát és a jövőre figyelő értékrendet követel. A fogyasztói társadalom értéktartalma és üzenetei ezzel ellentétesek. A fenntarthatóság, az élet minőségének biztosítékai a jelen önkorlátozásait is megkövetelik, hogy lehetőségek maradjanak a jövő generáció számára. Mentálhigiénés feladatok: Törekszünk a munkavégzéshez ideális iskolai légkör megteremtésére. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy nevelésünk a gyermeki személyiség egészére irányuljon. Oktató-, nevelőmunkánk során figyelembe vesszük az egyéni adottságokat. Az egészségre káros szokások megelőzésére prevenció kidolgozása. Formái: családi- és egészségnap diák-önkormányzati programok diákfórumok rendkívüli osztályfőnöki órák, előadások egészségnevelési programok bevezetése, felhasználása ismeretterjesztő filmek, pályázatok együttműködés kialakítása: iskolaorvos, drogambulancia, rendőrség … Testi fejlődés: Mozgási igényre nevelés: Minden pedagógusnak szem előtt kell tartani, hogy a testmozgás a fizikai és a lelki egészséget egyaránt erősíti. Biztosítani kell a mindennapi testmozgást, ami az általános iskola minden évfolyamán nagyon fontos. Ezt a célt szolgálják: tartásjavító gimnasztika, gyógytestnevelés tömegsport órák versenyszerű sportolás lehetőségeinek bővítése sportrendezvényeken, kistérségi rendezvényeken való részvétel erdei iskola szülőknek, pedagógusoknak szervezett sportolási lehetőségek. Higiénés magatartásra nevelés: Fontos az egészség megóvása, és a megóvást szolgáló prevenció: fogápolási programok vetélkedők, versenyek, bemutatók, ismeretterjesztő filmek. Egészséges táplálkozásra nevelés: Az egészséges életmód feltétele, a helyes táplálkozás. az egészséges táplálkozási szokások megismertetése technika, biológia, egészségtan és osztályfőnöki órák keretében. az iskolai büfé kínálatának bővítése környezetbarát és egészséges árukkal. Növekedés, változás, szexualitás, családi életre nevelés. 9
Lényeges, hogy tanulóink életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek saját testükkel és annak változásaival kapcsolatosan. Megfelelően készítsük fel a tanulókat a szexualitás érzelmi fontosságára, és a családi élet harmóniájának meghatározó erejű fontosságára. A témát feldolgozzuk: tanórai keretben tájékoztató programok, előadások szervezése iskolaorvos, védőnő bevonásával.
5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskola a gyermekek életének jelentős színtere. Iskolánkban sokféle helyzetben kerülnek egymással tartósabb vagy csupán rövid idejű kapcsolatba a tanulók. A hagyományos csoportok mellett fokozatosan nő a valamilyen választás eredményeként (érdeklődés, tanulási szándék) összeálló tanulóközösségek szerepe. Törekvésünk, hogy közösen hozott törvények által meghatározott feltételrendszerben, hozzáértő pedagógiai segítséggel, minél többen vegyenek részt érdemi módon közösségeink és az iskola egésze ügyeinek intézésében, a közös kormányzásban. Tehát tudatosítjuk a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázzuk az egyéni és közérdek, a többség és a kisebbség fogalmát és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásában. Megalapozzuk a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Normarendszerünk kiterjed a környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő- és oktatómunka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül. A tanulók közösségben, illetve a közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása a nevelő-, oktatómunka alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különböző iskolai közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanórán kívül művelődési lehetőségek (könyvtár, színház, múzeum) biztosítása. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
10
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösségek által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, s ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Általános vélemény, hogy az iskolai nevelés és oktatás legfontosabb (legdominánsabb) szereplője a pedagógus. Munkája elvégzéséhez rendkívül fontos elméleti tudása, módszertani ötletessége, de mindezek csak kiegészítői lehetnek mélyről jövő elhivatottságának és gyermekszeretetének. A pedagógus közvetítője az intézmény által meghatározott pedagógiai alapelvek megvalósulásának. A pedagógus feladatai: A pedagógus alapvető feladata a gyermekek nevelése és oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, az elsajátítás szintjének ellenőrzése az iskola által meghatározott módszerek segítségével és alkalmazásával. A nevelő- és oktatómunkája során, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődési ütemét és szociokulturális hátterét, gondoskodik a tanulók személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakozásáért. Rendszeresen tájékoztatja a szülőt, gondviselőt a gyermek tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról. Betartja és betartatja a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat. Tiszteletben tartja a szülők, tanulók és a kollégái emberi jogait és méltóságát. Az ismereteket tárgyilagosan és szakszerűen közvetíti. Felkészülve érkezik a tanítási órákra, azokat a tanulók képességeire alapozva megtervezi. Részt vesz szakmai továbbképzéseken, különös tekintettel a kötelezően előírtakra. Kötelező adminisztrációs feladatait pontosan, naprakészen elvégzi. Részt vesz a nevelőtestületi, szülői értekezleteken, fogadóórákon, iskolai ünnepeken és megemlékezéseken. Hivatásához méltóan viselkedik magánéletében is. A hivatali titkokat megőrzi. A tanulók érdekében együttműködik kollégáival és más intézményekkel. Betartja a pedagógiai etika íratlan szabályait is. Önkéntes vállalás vagy az intézményi vezetés megbízása alapján részt vesz a nem kötelezően előírt programok szervezésében, végrehajtásában (ünnepi műsorok összeállítása, tanulmányi- és sportversenyekre való felkészítés és azokon való részvétel, táboroztatás, erdei iskola stb.). Aktívan részt vállal a szakjának megfelelő munkaközösség munkájából. 11
Osztályfőnökként végrehajtja az osztályfőnök munkaköri leírásában előírtakat. Napközis nevelőként szervezi a rábízott csoport ebédeltetését, a délutáni tanulmányi és szabadidős foglalkoztatását. 6.1. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg egy évre. Munkáját a NAT, a kerettanterv, az iskola Pedagógiai Programja és az éves munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése; közösségi tevékenységük irányítása; önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Az osztály közösségi életének szervezése. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma az osztályfőnöki órák tanmenete. Személyiség- és közösségfejlesztő munkája, az iskola Pedagógiai Programjában preferált alapértékek osztályban való elfogadtatása érdekében: Törekszik tanulói személyiségének, család és szociális körülményeinek alapos megismerésére, a szülők iskolával szembeni elvárásainak, a gyerekekkel kapcsolatos ambícióinak megismerésére. Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit, az osztályon belül uralkodó értékrendet. Együttműködik az osztályában tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. Látogatja osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait, tapasztalatait, észrevételeit, az esetleges konfliktusokat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Szükség esetén - az igazgató hozzájárulásával - az osztályban tanító tanárokat és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze. Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken, valamint az igazgató kérésére a nevelőtestületi értekezleten ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. Az osztályban tanító pedagógusokkal megvitatja az addig tapasztaltakat és a következő időszak teendőit. Gondot fordít arra, hogy osztálya tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanulásban. Szervezi, és havonta értékeli az osztályában a tanulmányi versenyt, havonta az osztállyal együtt értékeli a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és szorgalmát. Segíti a tanulásban lemaradók felzárkóztatását, decemberben és májusban intenzív fejlesztő foglalkozást szervez a bukásra állók számára. Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. Tiszteletben tartja a gyerekek emberi méltóságát; gondoskodik arról, hogy az osztály közösségi tevékenysége során alkalmat teremtsen minden tanulónak a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülésre. A helyi tantervben meghatározott órakeretben osztályfőnöki órát tart. Ezeket használja fel az osztályban adódó szervezési és pedagógiai problémák megoldására. Az osztályfőnöki órák témáit a munkaközösség által meghatározott formában, tanmenetben rögzíti. Az osztályfőnöki órákon folyó irányított beszélgetések szolgálják az iskola Pedagógiai Programját, de mindenképpen tartalmazzák a humanista alapértékek elfogadtatására való törekvést. Minden iskolai programban helye van a rendre, tisztaságra, udvarias, kulturált viselkedésre, fegyelmezett munkára és tanulásra, a munka és a dolgozó ember tiszteletére, az önművelés igényére, testi-lelki egészség megőrzésére, 12
környezetvédelemre, demokratizmusra, önismeretre, harmonikus, társas kapcsolatokra való nevelésnek. Az egyes alapkérdésekkel való foglalkozás mértékét, a ráfordított időt és az osztályfőnöki tematikába kerülő egyéb kérdéseket az iskola Pedagógiai Programja, a tanulók fejlettségi szintje és érdeklődése alapján választja ki. A tanmenetben tervezett témák feldolgozására alaposan felkészül, ugyanakkor a tanulók érdeklődésének, aktivitásának figyelembevételével rugalmasan kezeli azokat: egyesekre a tervezettnél több vagy kevesebb időt fordíthat. A nevelő munkája tervezésében az osztályfőnöki tanmenetet foglalkozási tervvel egészíti ki. Ebben megtervezi a gyerekek személyiségfejlesztése érdekében elvégzendő felméréseket, vizsgálatokat, a tanulókkal való egyéni bánásmód eljárásait, s az osztállyal való egyeztetés után a tanévre tervezett közös tevékenységeket (munka, kirándulások, egyéb rendezvények). Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire, szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait oly módon, hogy így megismertesse tanítványaival a kulturált szórakozás és művelődés változatos formáit, kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igényét. Segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját, felkelti a tanulókban az iskolai közéleti tevékenység iránti érdeklődést, az osztály életének demokratikus szervezésével kifejleszti bennük az ehhez szükséges képességeket. A gyerekek minden iskolai tevékenységét (beleértve a tanórán kívüli és szabadidős foglalkozásokat is) értékeli, bennük is kialakítja a reális önértékelés igényét. Folyamatosan törekszik osztályában a társadalmi munkamegosztás megismertetésére. A gyerekek életkorának megfelelően szakmai ismertetésekkel, önismereti gyakorlatokkal készíti fel tanulóit a pályaválasztásra. Felelős megbízásával és munkájának ellenőrzésével biztosítja az osztályterem rendjének, tisztaságának, berendezési tárgyainak megőrzését. Törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására, együttműködik a szülőkkel. Évente 2-2 alkalommal szülői értekezletet, fogadóórát tart. Megismerteti a szülőkkel az iskola Pedagógiai Programját, házirendjét, megbeszéli velük a gyerekeket érintő nevelési elképzeléseit az osztály, illetve az egyes tanulók fejlesztésére vonatkozóan. Segíti osztályában a szülői munkaközösség munkáját, képviseli az osztály érdekeit a nevelőtestület és a szülői szervezet előtt. Kapcsolatot tart a szülői szervezet képviselőivel. Megszervezi az arra vállalkozó és alkalmas szülők részvételét a tanulás segítésében, a pályaválasztási, iskolai szabadidős programok, kirándulások, táborozások szervezésében, az esetleges iskolai alapítvány támogatásában Osztályfőnöki megbízatása első évében - legkésőbb a tanév végéig - szükség szerint végez családlátogatásokat a szülők előzetes értesítésével és beleegyezésével. Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, alkalmazza az iskolai szabályzatokban rögzített dicséret és elmarasztalás formáit. Elvégzi az osztályfőnök adminisztrációs teendőit, felel az osztálynapló, törzslapok pontos szabályszerű, naprakész vezetéséért. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, gondoskodik számukra szociális és tanulmányi segítség nyújtásáról. 13
A gyerekekkel minden érdemjegyet beírat az ellenőrzőbe, rendszeresen ellenőrzi, hogy aláíratták-e az ellenőrzőbe került jegyeket és bejegyzéseket. Regisztráltatja és összesíti és jelzi a tanulók hiányzásait, adatokat szolgáltat osztályáról az iskolai statisztika elkészítéséhez. Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztratív teendőket, továbbtanulási lapjaikat szabályszerűen és pontosan továbbítja. A szakirodalom tanulmányozását, bemutató foglalkozást, különböző témájú felmérések kidolgozását és elemzését vállalja. Titoktartási kötelezettség vonatkozik rá.
7. A kiemelt figyelmet igénylő tevékenység helyi rendje
tanulókkal
kapcsolatos
pedagógiai
7.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Egy gyermek helyzetét sok tényező befolyásolhatja: adottságai, képességei egészségi állapota, testi épsége a család légköre, a harmónia szintje szülei házasságában a család életkörülményei és életmódja, kultúrája. Az iskola feladata, hogy: alkalmazkodjon a tanulók eltérő élethelyzetéhez, ismerje meg a gyermek családi és egyéb körülményeit; nyerje meg a szülőket, hogy partnerek legyenek az iskolai évek alatt; a személyre szóló feladatok, a személyes beszélgetés, a törődés segítse a gyerekek önértékelésének, önbizalmának növelését; alkalmazzunk preferáló, megerősítő módszereket; segítsük az önkontroll kialakítását, ismertessük meg a konfliktuskezelő technikákat; alkossunk olyan szabályokat, amihez alkalmazkodni tud, illetve amihez alkalmazkodnia kell; szükség esetén szakember segítségét igényeljük (pszichológus, fejlesztő pedagógus…). A feladatokból következnek az alábbi tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval, a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal, gyermekorvossal, védőnővel, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, felzárkóztató órák, napközi otthon, tanulószoba, felzárkóztató foglakoztatások, a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, családlátogatások, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
14
7.2. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánk fogadja a beiskolázási körzet sajátos nevelési igényű tanulóit, kiemelt feladatunknak tekintjük az iskola életébe való maradéktalan integrálásukat. Azoknak az SNI tanulóknak kerül sor a többségi tanulókkal történő együttnevelésére, akiknek nevelését-oktatását a szakértői bizottságok integrált osztályban javasolják. Ezek a tanulók többségi társaikkal együtt végzik iskolai feladataikat, de a szükséges területeken támogatást kapnak. Ez jelenti a fokozott toleranciát, az egyéni fejlesztést, más munkaszervezési formák alkalmazását, az ellenőrzés és értékelés szigorú igazítását a tanuló képességeihez, s az egyéni foglalkozásokat. A tanulók fejlesztése a törvényben rendelkezésre álló időkeretek (habilitációs és rehabilitációs órakeret) és csoportszervezési előírások megtartásával speciális szakemberek igénybevételével folyik. 7.3. A tehetség, képesség kibontakozását elősegítő tevékenységek Az iskolai nevelés, oktatás egyik fontos feladata a tehetségek felkutatása, kibontakoztatása és nevelése. Az egyes tehetségek: matematikai, zenei, nyelvi, sport stb. más-más életkorban mutatkoznak meg, és más sajátosságai vannak. Nélkülözhetetlen tehát minden tanuló alapos megismerése, hiszen a tehetséget a tanulás és a munkatevékenység során ismerhetjük meg. Iskolánkban minden szaktanárnak feladata a tehetséges tanulók felismerése és fejlesztése. Tanítási módszerünk alkalmat ad: differenciált munkára, kreatív gondolkodásra, önállóságra az ismeretszerzésben, kutatásra, búvárkodásra. Mindezek során feladatunk, hogy: biztosítsuk számukra az állandó megerősítést, reális önismeretre, szerénységre neveljük, alkalmas feladatokon keresztül fejlesszük alkotóképességüket, hívjuk fel a figyelmet a tervszerű munkavégzésre, a többféle megoldás elvárásával kitartó munkára neveljük, fejlesszük vitakészségüket. A feladatokból következnek az alábbi tevékenységek: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, képesség szerinti csoportbontások, választható tantárgyak tanulása, tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, iskolai sportkör, versenyek, bemutatók, vetélkedők, szabadidős foglakozások, a könyvtár, az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, továbbtanulás segítése.
15
7.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A tanulási kudarc, illetve zavar többféle forrásból származhat: a családi környezet hiányos vagy nem az iskola által képviselt szocializáló hatása a gyermek kedvezőtlen testi, idegrendszeri adottsága, fejlődésének, érésének biológiai okok miatt történő akadályoztatása a gyermek pszichés funkcióinak lassú vagy hiányos kialakulása. A teljesítményzavar következtében másodlagos tünetként viselkedési, magatartási zavar is felléphet. A tanulási zavarok hátterében álló okok sokfélesége miatt a gyerekeknél eltérő tünet együttesek alakulnak ki. Ebből a szempontból iskolánk változatos, közvetlenül észlelhető arculatot mutat: tanulási akadályozottságtól kezdve a tehetséges gyermekig a részképességzavarral küzdő, lassan tanuló gyermektől kezdve az átlagos képességű gyermekig; az iskolaéretlen, lassan fejlődő gyermektől kezdve az átlagos képességű gyermekig a nehezen kezelhető, magatartási problémát mutató gyermektől kezdve a jól alkalmazkodó és beilleszkedő gyermekig. A megoldást segítő tényezők lehetnek: a megoldásra koncentráló pedagógusi beállítódás és felkészültség az osztályfőnöki munka presztízsének növelése a pedagógusok továbbképzése az ismeretközpontúság – és a vele járó túlterhelés – oldása a tevékenység-, és képességorientáltság erősítése a figyelem fejlesztése az intézményváltás kritikus pontjain mutatkozó nagyobb figyelem a tanulók folyamatos és alapos megismerése. Gyermekeinknél lényegében már az óvodában megkezdődik ez a munka, amikor a gyermekek logopédiai gondozásban vesznek részt, hisz a beszédfogyatékos tanulók logopédiai gondozásának döntő szakasza a korai fejlesztés, illetve az óvodáskor. A súlyos beszédfogyatékos, illetve korábban ellátatlan gyermekek esetében azonban ez általában áthúzódik a kisiskolás korra is. A logopédiai gondozás másik fő területe a részképességzavar tünetit mutató tanulók iskolai fejlesztése. Az olvasás-, írászavarok javításának célja az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő, értő olvasás-írás készséget, fejlessze a gyermek kifejezőkészségét, segítse az olvasás, írás, eszközzé válását az ismeretek megszerzésében, hiszen a jól elsajátított olvasni tudás alapja minden későbbi tanulásnak. Az olvasástanítás nem fejeződik be az első osztályban, hanem ellenkezőleg, épp csak megkezdődik. A negyedik osztályban olvastatott ismeretközlő szövegek hasonlítanak legjobban a későbbi úgynevezett magyarázó tankönyvekhez. Ha azok olvasása nehézségekbe ütközik, a későbbiekben az olvasás gyengesége gátja a tanulásnak. A szókincs-, olvasás- és írásvizsgálatokat, valamint a diszlexia reedukációt a Meixnermódszer alapján végezzük. Jelen pillanatban és a közeljövőben a gondoskodást a pedagógusok részéről a következőkben határozzuk meg: 16
-
ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét; tudjon differenciáltan oktatni, nevelni; semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti részéről a tanulót; az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit; a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is értékelje a fejlődést; - a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására; - a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon. A felső tagozat tanárainak eredményes bánásmódját segíti, ha az osztályfőnök: - már a tanév megkezdése előtt megismerkedik, érdeklődik a szülőktől, az alsós tanítótól; - kéri a logopédus, fejlesztőpedagógus tanácsait; - a tanuló problémáit megismerteti a szaktanárokkal; - szükség esetén szakemberhez fordul; - figyelemmel kíséri a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményeit; - gondoskodik a megfelelő iskolafokozatba kerülésről, a pályaválasztásról; - szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről írásban véleményt ad. Tevékenységeink: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a képesség szerinti csoportbontás; - a napközi otthon; - a tanulószoba; - az egyéni foglalkozások; - a felzárkóztató foglalkoztatások (korrepetálások); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek csoportos vagy egyéni használata; - a továbbtanulás irányítása, segítése. 7.5. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű de különösen a szociális hátrányban lévő - tanulókat képességük kibontakoztatásában. Országos jelenség a tanulólétszám csökkenése és ezzel párhuzamosan nő a munkanélküli, illetve az egyre nehezebb környezetben lévő tanulók száma. Elsődleges feladatunk felmérni, megismerni azokat a tényezőket, amelyek a hátrányos helyzetet előidézik, okozzák. Családi környezet: a család lakásviszonyai túlságosan alacsony jövedelem a szülők alacsony iskolázottsága, önművelés hiánya családi hagyományok a család élete, a családtagok magatartása (helytelen nevelési módszerek) 17
a gyermek nem megfelelő helye a családban, közömbösség, az iskola munkájának lebecsülése családi házon kívüli környezet: az utca, a lakókörnyezet negatív hatása. Iskolai környezet: az intézmény hiányos tárgyi ellátottsága az iskolába naponta távolról való bejárás a tanítás hatékonyságának nem megfelelő színvonala helytelen nevelői magatartás a tanulók nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben. A hátrányok számbavétele, az okok feltárása szükségessé teszi annak meghatározását, hogy: a tanulók egyes képességeinek kibontakozását milyen tényezők gátolják leginkább mihez viszonyítva, milyen mértékben vannak lemaradva milyen módon segíthet az iskola a hátrány enyhítésében az iskola feladata: segíteni a tanulók beilleszkedését, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák: felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése önismereti csoportok létrehozása drog- és bűnmegelőzési programok szervezése mentálhigiénés programok szervezése pályaorientációs tevékenység felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezlet, családlátogatás) tanulószoba, napközi igénybevételének motiválása kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel, gyermekvédelemmel tankönyvtámogatás biztosítása táborozás, kirándulások pályázatok, IPR. 7.6. Tanulóink szociális környezete Az általános iskolákban jellemzően különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motiváltságú, kultúrájú gyermek tanul. Iskolánkra ez fokozottan érvényes, mert a község fiatal részét frissen idetelepült, anyagi és egzisztenciális szempontból a középréteghez tartozó szülők alkotják. A szülők egy másik - szerencsére nem nagy - része a munkanélküliekhez tartozik. Ebből kifolyólag vannak veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, kiemelt aktív segítséget igénylő, különösen problémás családokban élő és részképességzavarokkal küzdő gyermekek. A szociális hátrányok okai: anyagi nehézségek kulturális háttér helytelen nevelési elvek negatív családi kapcsolatok etnikai megkülönböztetettség. Szociális hátrányokból kialakuló problémák: önismereti, önértékelési problémák 18
tanulási zavarok beilleszkedési gondok magatartási zavarok.
Gyermekek segítésének módjai Anyagi jellegű támogatások: eszközök, iskolaszerek tanulmányi, levelező versenyek nevezési díjainak átvállalása útiköltség a verseny színhelyére iskolán kívüli rendezvényeken a részvétel anyagi feltételeinek biztosítása. Tanulást segítő tevékenységek: felzárkóztatás korrekció szakkör középiskolára és szaktárgyi versenyekre felkészítő foglalkozás hosszabb türelmi idő biztosítása beszédfejlesztés, szókincs, kommunikáció egyéni bánásmód. Életvezetést segítő tevékenységek: pozitív viselkedési formák megerősítése szabadidős tevékenységek szervezése pedagógiai és szituációs játékok alkalmazása drog- és bűnmegelőzési program (tájékoztatjuk a szülőket az igénybe vehető segítségek lehetőségeiről, módjairól) pályaorientációs tevékenység egyéni bánásmód.
8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről és az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják. - Az iskola igazgatója évente legalább két alkalommal a diákönkormányzati üléseken. - A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a hirdető táblán keresztül. - Az osztályfőnökök folyamatosan, az osztályfőnöki órák keretein belül. - Részletes szabályozás a házirendben.
9. A szülő, a tanuló, a pedagógus kapcsolattartásának formái
és
az
intézmény
partnerei
A tanulók szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban illetve a tájékoztató/ ellenőrző füzeten keresztül) tájékoztatják. 19
A tanulók a kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel vagy a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója félévente egy alkalommal a szülői közösség ülésén, az osztályfőnökök fogadóórán és szülői értekezleteken. A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködésre az alábbi fórumok teremtik meg a lehetőséget: a.) Családlátogatás, melynek feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermekek optimális fejlesztésének érdekében; b.) Szülői értekezlet, melynek feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása; a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről; az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól; a helyi tanterv követelményeiről; az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról; saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról; a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről; az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról; a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé. c.) Fogadóóra feladata a szülők és a szaktanárok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes, hasznos eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d.) Nyílt tanítási nap szervezése: Az iskola nyitott, ezért a szülőknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy közvetlenül nyerjenek betekintést az iskolai nevelő-, oktatómunka mindennapjaiba, ismerjék meg a tanítási órák lefolyását. Ezért a szaktanárral való előzetes egyeztetés, előzetes megbeszélés alapján részt vehetnek a tanítási órákon, hogy közvetlenül tájékozódjanak gyermekeik és az osztályközösségek iskolai életéről. e.) Írásbeli tájékoztató a szülők tájékoztatására a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különböző iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével.
10.A tanulmányok alatti vizsgák követelményei Intézményünk tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet által előírt esetekben szervez. A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló- és javítóvizsga) követelményeit, részeit, az értékelés szabályait a szakmai 20
munkaközösségek határozzák meg. A vizsga tantárgyi/évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a kerettantervek alapján készült, a Pedagógiai Program részét képező helyi tanterv adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen osztályzata. Amennyiben a javítóvizsgán nem teljesíti a meghatározott követelményeket, vagy nem jelenik meg, köteles évet ismételni. A javító vizsga időpontját a szorgalmi időszak lezárásakor az iskola bejáratára kell kifüggeszteni. A tanulót a vizsgára a szülő készíti fel, az konzultációs lehetőséget biztosíthat. A javítóvizsgán elégséges osztályzatot kapott tanuló magasabb évfolyamba léphet. Különbözeti vizsga tehető érvényes jogszabályok alapján, átvétel esetén, ha az előző intézmény helyi tanterve eltér iskolánk helyi tantervétől írásbeli határozat alapján. A külföldről hozott bizonyítványt honosítás után elfogadjuk, az évfolyam megállapítása az általános eljárás szerint történik. Különbözeti vizsgát a tanév során folyamatosan lehet szervezni. Az a tanuló, aki 1-2-3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javító vizsgát tehet. Háromnál több tantárgyi bukás esetén a tantestület egyéni mérlegelés alapján dönt a javító vizsga lehetőségéről. Ha ezt a tanuló nem kapja meg, tanulmányait évfolyam megismétlésével folytatja. A javító vizsga augusztus 15 - augusztus 31-ig terjedő időszakban szervezhető. Amennyiben a javítóvizsgán nem teljesíti a meghatározott követelményeket, vagy nem jelenik meg, köteles évet ismételni. Pótló vizsgát tehet a tanuló előzetesen egyeztetett időpontban, ha neki fel nem róható okból nem tud részt venni a számára előírt vizsgán. Független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról a tanuló – szülei kérelmére – a jogszabályban meghatározott eljárás szerint. Osztályozó vizsga tehető nevelőtestületi határozat alapján, ha a tanuló hiányzása meghaladja a tantárgyi, illetve egész tanévre a törvény által előírt mértéket, ha tantárgyi követelmények rövidebb idő alatt történő teljesítését engedélyezték, valamint, ha a gyermek – igazgatói határozat alapján – magántanulói státuszban folytatja tanulmányait. Az osztályozó vizsga tantárgyai 250 óránál többet hiányzott tanulók, illetve a magántanulók esetében: 1. évfolyam: magyar nyelv és magyar irodalom, matematika, környezetismeret. 2-4. évfolyam: magyar nyelv és magyar irodalom, matematika, környezetismeret. 5. évfolyam: magyar nyelv és magyar irodalom, matematika, természetismeret, történelem és társadalomismeret, idegen nyelv. 6. évfolyam: magyar nyelv és magyar irodalom, matematika, történelem, természetismeret/ fizika, természetismeret/biológia-egészségtan, földrajz, idegen nyelv, informatika. 7-8. évfolyam: magyar nyelv és magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv, informatika. Mentesítés az értékelés alól A tanulót - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján – az intézményvezető mentesítheti az értékelés és minősítés alól, vagy részére szöveges minősítést, értékelést engedélyez, vagy egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez, de a tanuló köteles a tanítási órákon, fejlesztő foglalkozásokon az előírtak szerint 21
részt venni, és minden tőle telhetőt megtenni a követelmények tőle elvárható legjobb teljesítéséért.
Egyéni továbbhaladás Egyéni továbbhaladásra a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője adhat határozatába foglalt engedélyt, melyben kijelöli, melyik tárgyból, melyik évfolyam mely tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az iskola magasabb évfolyamára lépés általános feltételei Az iskolába lépés feltételeit, a továbbhaladással, valamint az első évfolyammal kapcsolatos sajátosságokat a Köznevelési törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok határozzák meg. A vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit részletesen a Pedagógiai Program helyi tantervének továbbhaladás feltételei, illetve a házirend tartalmazza.
11.A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg- minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba való beiratkozáskor be kell mutatni: - jogszabályban meghatározott dokumentumokat, - a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt), - a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával, - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A szakvélemény beszerzése az óvodával együttműködve a szülő feladata. A szakvélemény alapján az iskola igazgatója dönt a gyermek normál-, kis létszámú korrekciós-, illetve tanulásban akadályozott (sajátos nevelési igényű) osztályba való felvételéről. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló születési anyakönyvi kivonatát, - a szülő személyi igazolványát, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak: - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállítottszintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket 22
előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján- nem tanult. Amennyiben a tanuló valamelyik tantágy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felelt meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók, valamint más iskolából átvételt kérő tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az iskola igazgatója dönt, a fenntartóval való egyeztetés után. Az iskola igazgatója a döntéséről a szülőt értesíteni köteles.
12.Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Cél: az iskola dolgozói és tanulói rendelkezzenek elsősegélynyújtási alapismeretekkel. Megvalósítása: tanórai keretekben: 1-4. évfolyam környezetismeret és testnevelés, 5-8. évfolyam természetismeret, biológia, testnevelés, osztályfőnöki órák. tanórán kívül: szakkör képzés Elsősegélynyújtó helyek: igazgatói iroda, tanári szoba, technika szaktanterem.
13.HELYI TANTERV 13.1.
A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői
Az iskola általános tantervű osztályaiban a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendeletben a miniszter által kiadott kerettantervet választotta. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat”, illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam
Ének-zene Magyar nyelv és irodalom Biológia-egészségtan Fizika Kémia Ének-zene
A változat A változat A változat B változat B változat A változat
A kerettanterv alapján készített helyi tanterv a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben, az első és ötödik évfolyamon lép életbe. A kerettanterv által meghatározott kötelező tantárgyak és azok minimális heti óraszámai az egyes évfolyamokon az alábbiak: 23
Alsó tagozat Óraterv a kerettantervekhez: 1–4. évfolyam Tantárgyak
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
Magyar nyelv és irodalom
7
7
6
6
Idegen nyelvek
-
-
-
2
Matematika
4
4
4
4
Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1
1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Életvitel és gyakorlat
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Szabadon tervezhető
2
2
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
Felső tagozat Óraterv a kerettantervekhez: 5–8. évfolyam Tantárgyak
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
3
4
Idegen nyelvek
3
3
3
3
Matematika
4
3
3
3
Történelem
2
2
2
2
Erkölcstan
1
1
1
1
Természetismeret
2
2
Biológia-egészségtan
1,5
1,5
Fizika
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Ének-zene
1
1
1
1
Vizuális kultúra
1
1
1
1
Hon- és népismeret
1 24
Óraterv a kerettantervekhez: 5–8. évfolyam Tantárgyak
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Informatika
-
1
1
1
Technika, életvitel
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető
2
3
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
A választott kerettantervet az alábbi módon igazítjuk nevelési-oktatási céljainkhoz, feladatainkhoz: Idegen nyelvként angol nyelvet tanítjuk, a 4. évfolyammal kezdődően. A mindennapos testnevelés megvalósítása heti 5 tanórán történik. A kerettanterv által meghatározott kötelező órakeret és a tanulók számára előírt kötelező órakeret közötti, szabadon tervezhető órakeretet: 1-2. évfolyamon matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyak, 3. évfolyamom matematika, magyar nyelv és irodalom és informatika tantárgyak, 4. évfolyamon angol nyelv, informatika és magyar nyelv és irodalom tantárgyak, 5. évfolyamon matematika és informatika tantárgyak, 6. évfolyamon matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyak, 7. évfolyamon magyar nyelv és irodalom, matematika és technika, életvitel és gyakorlat tantárgyak, 8. évfolyamon technika, életvitel és gyakorlat, vizuális kultúra és matematika tantárgyak tanítására fordítjuk. Évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam
4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Informatika Matematika Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika
Óraszám növelés mértéke 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 3 óra 1 óra 1 óra 1 óra 3 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 3 óra 2 óra 25
Magyar nyelv és irodalom 7. évfolyam Matematika Technika, életvitel és gyakorlat Matematika 8. évfolyam Technika, életvitel és gyakorlat Vizuális kultúra Mindezeknek megfelelően az iskola helyi óraterve az alábbi:
1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
3 óra
3 óra
Alsó tagozat Óraterv a kerettantervekhez: 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7+1
2. évf. 7+1
3. évf. 6+1
4+1 1 1 2 2 1 5
4+1 1 1 2 2 1 5
4+1 1 1 2 2 1 5 +1
4. évf. 6+1 2+1 4 1 1 2 2 1 5 +1
2 25
2 25
3 25
3 27
Felső tagozat Óraterv a kerettantervekhez: 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika
5. évf. 4 3 4+1
6. évf. 4+1 3 3+2
7. évf. 3+1 3 3+1
8. évf. 4 3 3+1
2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
1 1
2 2 1 1 1 1
1 1 2 2 1 1+1
1
1
1
1 1 1 +1
26
Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret 13.2. Az intézmény heti óraterve:
1 5 1
1 5 1
1+1 5 1
+1 5 1
2 28
3 28
3 31
3 31
Az iskola az egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás. Tanév 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017
1. K Kt Kt Kt Kt
2. K K Kt Kt Kt
3. K K K Kt Kt
Évfolyam 4. 5. K K K Kt K Kt K Kt Kt Kt
6 K K Kt Kt Kt
7.
8.
K K K Kt Kt
K K K K Kt
/K: a NAT 2007. alapján az oktatási miniszter által kiadott kerettanterv felhasználásával készített helyi tanterv., Kt: 51/201.(XII.21.) EMMI rendelet/ 13.3.
Tantervi óraszámok /K/
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom, tánc és dráma Történelem hon- és népismeret Történelem és állampolgári ismeret Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Természetismeret Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport* Informatika Osztályfőnöki Mozgókép- és médiaismeret Ember és társadalmi ismereteketika
1. 8
4 1
2. 8
4 1
3. 8
4 2
Évfolyam 4. 5. 7
6.
4,5
4,5
2,5
2,5
3 4 2
3 4
3 4
7. 4
8. 4
2
2
3 4
3 4
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 3 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 3 1 1 1
2 2,5
1,5 1,5 1 5
1,5 1,5 1 5
1,5 1,5 1 3 1
1,5 1,5 1 3 1
1 1,5 1 5 1 1
1 1,5 1 5 1 1
1 27
Összesen
22
22
21
24
26,5
27
28
28
*A testnevelés óraszámok a 2012/2013-as tanévtől 1. és 5. évfolyamon 5-re emelkednek, majd felmenő rendszerrel fokozatosan kerül bevezetésre. /2013/2014. tanév 1-1-2., 5-6. évfolyam, 2014/2015. tanév 1-3., 5-7. évfolyam, 2015/2016. tanév 1-8. évfolyam/ 13.4.
Választható tanórán kívüli foglalkozások és azok óraszámai
Az óraszámok, órakeretek jogcímei Választható tanórai foglalkozás 52§ (7) Gyógytestnevelés52.§ (8) Mindennapi testedzés 52.§ (9) az 52.§. keretéből Játékos testmozgás 52.§ (10) Egyéni foglalkozás 52.§ (11).c Napközi 53.§ (3-4)
Évfolyamok 1.
2.
3.
4.
5.
6.
10% 25% 16 fős csoportonként heti 3 óra
7.
8. 30%
Csoportonként hetente minimum 2 x 45 perc Naponként legalább 30 perc 12% 22,5 x 5 csoport 15 x 1csoport
Az előírt tananyag és követelményei Az előírt tananyagot és követelményeit az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek tartalmazzák. Az iskola a Nemzeti alaptanterv alapján OM által kiadott kerettanterveket építette be a helyi tantervébe. 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet 2.§. 13.5.
Tantárgyi szerkezet:
Az iskola a Nemzeti alaptanterv műveltségi területeit a kerettantervi rendelet alapján tantárgyi rendszerré formálta. NAT műveltségi terület
Tantárgy Magyar nyelv; Magyar irodalom; Magyar 1. Magyar nyelv és irodalom irodalom, tánc és dráma 2. Élő idegen nyelv Angol 3. Matematika Matematika 4. Ember és társadalom: társadalmi*, Történelem és állampolgári ismeretek állampolgári és gazdasági ismeretek, emberismeret, történelem Környezetismeret, Természetismeret, 5. Ember a természetben: természetismeret, Természetismeret és egészségtan, Fizika, fizika, kémia, biológia, egészségtan* Kémia, Biológia, Biológia - egészségtan 6. Földünk-környezetünk Földrajz 7. Művészetek: ének-zene, tánc és dráma*, Ének-zene, Rajz és vizuális kultúra, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és Mozgóképkultúra és médiaismeret médiaismeret* 8. Informatika: számítástechnika, Informatika könyvtárhasználat* 9. Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika, Technika és életvitel, Osztályfőnöki háztartástan és gazdálkodás, pályaorientáció* 10. Testnevelés és sport Testnevelés és sport 28
A csillaggal (*) jelölt műveltségi részterületek a következő tantárgyak anyagában szerepelnek: Társadalmi ismeretek: 1-4. osztályban magyar irodalom, később történelem és állampolgári ismeretek. Ember és társadalom, etika: a 7. osztályban önálló modul tantárgyként. Tánc és dráma: 1-4. 5-6. osztályban a magyar irodalom, tánc és dráma integrált tantárgyként. Mozgóképkultúra és médiaismeret: rajz és vizuális kultúra, magyar nyelv, magyar irodalom, informatika, illetve a 8. osztályban önálló modul tantárgyként. Könyvtárhasználat: magyar nyelv, magyar irodalom, informatika. Egészségtan: 6. osztályban természetismeret és egészségtan. Pályaorientáció: osztályfőnöki óra. 13.6.
Helyi tantervünk prioritásai
Összhangban a kulcskompetenciák fejlesztésének feladatával tanterveink prioritásai a következők: A nevelő-oktató munka bevezető és kezdő szakaszában különösen, de még az alapozó szakaszban is, nagy súlyt helyezünk a játékos ismeretszerzési módszerek alkalmazására. A tanítás során alkalmazott változatos módszerekkel érjük el, hogy a kisdiákok számára az ismeretszerzés, a kreativitás, a csoportmunka belülről fakadó igénye, az örömszerzés egyik fontos formája legyen. Intézményünk filozófiájának fontos eleme a személyre szabott képességfejlesztés. A tanítási folyamatban kiemelt szerepet kapnak a differenciálás, a személyre szabott, egyéni képességekhez igazodó módszerek. Az oktató-nevelőmunka bevezető, kezdő és alapozó szakaszában különösen nagy szerepe van a tanórákon kívüli foglalkozásoknak (napközi). A délutáni foglalkozások szervesen kapcsolódnak a délelőtti munkához; kiegészítik, elmélyítik, az egyes gyerekek szükségleteihez igazítják a foglalkozások tartalmát, módszereit. A tehetséggondozás fontos elemét képezi szakköri kínálatunk, amely a valamely területe iránt kiemelkedő érdeklődést mutató tanulók számára biztosítja a tananyagot meghaladó szintű és mélységű ismeretek és képességek elsajátítását. A gyengébb képességű, vagy más okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, a személyre szabott módszerek, az egyéni képességfejlesztés alapján valósul meg. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy valamennyi, tanulónkat eredményesen juttassunk el tanulmányai befejezéséig. Ennek érdekében a tanórai differenciáláson kívül a csoportos és egyéni korrepetálások rendszere bizonyul hatékony módszernek. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a tanulók átérezzék, megértsék a kompetenciamérés fontosságát, és tudásuk legjavát adva vegyenek részt a méréseken. Az évi rendszeres kompetenciamérések iskolánkra vonatkozó eredményeit feldolgozzuk, a szükséges következtetéseket levonjuk, a felszínre kerülő problémák megoldása irányába azonnali lépéseket teszünk.
14.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Iskolánkban a nevelő-, oktatómunka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, 29
amelyeket a közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van, mint tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján, maximálisan figyelembe véve a szaktanári javaslatokat. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét jobbító esetben vezetünk be. Az egyes szakmai munkaközösségek, illetve szaktárgyak tankönyvi sorozatot illetve tankönyvcsaládot használnak. Egymásra épülő tankönyvcsaládok, belső továbbképzés. Egy-egy osztály, illetve tanulócsoport a tanulmányi ideje alatt a tantárgyat azonos tankönyvi típusból tanulja pedagógusváltozás esetén is. A kiválasztás annyi időre szól, amíg a tanuló a tantárgyat tanulja. Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet. A tankönyv tartalmazza a teljes törzsanyagot, és egyéni tanulásra alkalmas legyen. A taneszközökből csak a lehető legszükségesebbek beszerzését igényelje a szaktanár illetve a munkaközösség. A munkaközösségeknek kell meghatároznia tankönyvcsaládot (ill. csomagot) az évfolyam indítása előtt. Szaktanárváltás esetén a tankönyvcsalád változatlan marad. A csoportbontások miatt célszerű az egységes taneszköz- és tankönyvcsalád megválasztása. A tankönyvcsalád megváltoztatására csak felmenő rendszerben kerülhet sor a munkaközösség javaslata alapján. A tankönyvek kiválasztásánál törekedni kell a könyvek tartalmi, formai, terjedelmi jellemzőinek figyelembevételére. Törekedni kell arra, hogy a tartós használatú segédkönyvekből, segédanyagokból az iskolai könyvtár megfelelő példányszámmal rendelkezzen. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. Az első évfolyamba lépők beiratkozáskor megkapják a beszerzendő eszközök, segédletek jegyzékét. Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás-nevelés minőségét jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. Iskolánkban a tanulólétszám jelentős része (több mint 50%.) ingyenes tankönyvellátásra jogosult. Tankönyvet csak az OKM által engedélyezett tankönyvjegyzékről rendelünk, figyelembe véve a kompetenciafejlesztést segítő, kompetenciaalapú tankönyvek választásának lehetőségét. A tankönyvek megrendelése az igazgató felhatalmazása alapján a kijelölt tankönyvrendelésért felelősök feladata. Az előzetes felmérést novemberben, a végleges megrendelést áprilismájusban a munkaközösségek bevonásával végzi. Ugyanebben az időben a kedvezményre jogosultak körét felméri, és begyűjti a szükséges igazolásokat az osztályfőnökök segítségével. A tankönyvek árusításának időpontját az iskola honlapján tesszük közzé, az árusítást a tankönyvfelelős a könyvtárossal végzi. Szabályozás a házirendben.
30
15.A nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: NAT) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Kulcskompetenciák a NAT-ban: Anyanyelvi kompetencia Idegen nyelvi kompetencia Matematika kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség A kulcskompetenciák fejlesztése tantárgyi keretek között valósul meg. A tantárgyak előírt tananyagát és követelményrendszerét a fejlesztendő kompetenciaterületeket a szaktárgyi tantervek tartalmazzák, beleértve a szaktárgyi minimum iskolai követelményeit is. 15.1.
Célja, feladata:
Alapvető készségek és képességek tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése. Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése. Lehetőség biztosítása ahhoz, hogy a tanuló beérje társait, felzárkózzon az átlaghoz, elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét. 15.2.
Kiemelt fejlesztési feladatok
A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában.
31
Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Hagyományőrző nevelés Alapelvek: Csak tiszta forrásból állítjuk össze az éves terveket, tanmeneteket. A tanórákon, foglalkozásokon olyan használati tárgyakat, játékokat készítünk, melyek a gyerekek életéhez, mindennapjaihoz szorosan kötődnek.(Nem készítünk öncélú dísztárgyakat, kétes értékű díszítményeket.) Törekszünk a természetes anyagok használatára. Célok: Tanulóinkban a néphagyományok felelevenítésén keresztül érzelmi kötödés kialakítása. A népi műveltség megismerése, kutatása, annak tudatosítása, hogy minden nép számára fontos az évszázadokon keresztül megtartó kultúra megismerése és megőrzése. Különösen jelentős ez a jövő nemzedék számára, hogy gyökereit megismerve méltó legyen örökségéhez. Feladatok: A helyi tanterv alapján a rajz és technika (pontos tantárgy név) tanmentek elkészítése, megjelenítve a: néprajzi ismeretek, természetes alapanyagok megismerését (gyapjú, szalma, sás) népi kismesterségek alapjainak tanítását (szövés, bőrdíszművesség) kézműves délutánok szervezését jeles napok előtt, népi játszóházi foglalkozások vezetését szülők bevonásával Kritériumok: Népi játszóházvezetői, vagy kézműves, hagyományismeret oktató szakirányú továbbképzésen, esetleg egyéb a hagyományőrzéssel kapcsolatos akkreditált pedagógusképzésen részt vett pedagógusok Évi egy alkalommal az osztályok legsikeresebb munkáiból kiállítás rendezése A hagyományőrző-kézműves programnak megfelelő tanmenetek összeállítása Törekedni kell arra – szakköri keretben – valamerre „szakosodjanak” (fazekasság, szövés, gyöngyözés, bőrözés) Munkáikat legalább egy szakköri foglalkozáson pályaműként bemutathassák, értékeltethessék.
32
A hagyományőrzés tematikája megjelenik a rajz és technika tantárgyakban, a népi kismesterségeket (szövés, nemezkészítés, textiljátékok, növényi anyagok megmunkálása, gyöngyszövés stb.) néprajzi ismereteket (jeles napok, ünnepi szokások). A hagyományőrzéssel kapcsolatos tananyagok tematikáit az alsó tagozatos évfolyamok és az ötödik osztályok technika és életvitel/technika és életvitel és gyakorlat tantárgyak tanmeneteiben tervezzük. A többi évfolyam tanulóinak szakköri kereteken belül van lehetőség kézművességgel foglalkozni. A tananyaga koncentrikusan bővül. Évről évre ugyanazokkal az anyagokkal dolgoznak a gyerekek, de egyre munkaigényesebb, összetettebb tárgyakat készítenek. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés 33
A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden 34
ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai Pedagógiai Program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Matematikai-logika Alapelvek: Az elméleti ismeretekre építve logikai játékokkal a problémamegoldás elősegítése. Változatos módszerekkel, logikai játékokkal a tanítási órákon, és azokon kívül is, hosszútávon lehetőségek nyújtása a felzárkóztatásra, a tehetség kibontakoztatására, az együttműködési normák kiépítésére. Célok: Értelmi és érzelmi intelligencia, kommunikáció, tanulási készségek, memória fejlesztése. Tanulóink kreativitására építve - logikus gondolkodást, problémamegoldást- fejlesztő játékok, feladatok, rejtvények tervezése, készítetése. A matematikai logika beépítése a mindennapokba. Feladatok: A helyi tanterv alapján a tanmentek elkészítése. Matematikai logika megjelenése a Pedagógiai Programban: Helyi tantervünkben a szabadon tervezhető órakeret terhére a matematikai logika tananyagai az életkori sajátosságokhoz igazodva, kezdő és haladó szinten megjelennek. A matematikai logika önálló tematikai egységként az 1-3. évfolyamon, és az 5. és 6. évfolyamon, heti 1 órában került bevezetésre. 4. illetve 7-8. évfolyamon a tananyagba építve folytatjuk az ehhez kapcsolódó készségek, képességek fejlesztését. Ezeken az órákon lehetőségünk van különböző logikai játékok 35
használatára is. Mindezek mellett számos egyéb tevékenységgel, feladvánnyal, feladattal fejlesztjük tanulóink logikai gondolkodását. Iskolánk elkötelezett a pedagógiai megvalósítás tekintetében, így a további tanévekben felmenő rendszerben minden évfolyamon bevezeti. Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire A felnőtt-lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).
16.A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az iskola a mindennapos testnevelést a Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 27. § (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.
17.A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Az iskola igazgatója minden tanuló beiratkozása előtt tájékoztatja az érdeklődő szülőket a helyi tantervről, mely tartalmazza a tantárgyakat és azok óraszámait. 36
A tanulók a tantervi anyagon túlmenően érdeklődésük, képességeik alapján különböző foglalkozásokon, sportkörökön vehetnek részt. A foglalkozásokról az osztályfőnökök, szaktanárok adnak tájékoztatást. A jelentkezés után kötelesek a tanév végéig részt venni a választott foglalkozásokon.
37
18.A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 18.1.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei
A tantárgyi követelményeket a helyi tanterv határozza meg. Az értékelésnél figyelemmel kell lenni a tanuló általános állapotára, fejlesztés esetén egyéni haladására, képességeire. A vonatkozó jogszabályi előírások alapján, az alsó tagozaton, első évfolyamon szöveges értékelést végzünk, majd az ötfokozatú érdemjegy az osztályozás eszköze. A későbbiekben és a felső tagozaton a tanulók teljesítményének értékelése tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzatokkal (kitűnő, jeles, jó közepes, elégséges, elégtelen) történik. Az alsó évfolyamon az ismeretek számonkérésének módjai illeszkednek a tanulók életkori sajátosságaihoz. Nagy hangsúlyt fektetünk az állandó dicséretre, pozitív visszajelzésekre, a tanuló önbizalmának erősítésére, ösztönzésre. A tanulónál itt elsősorban a reprodukciós készséget értékeljük, a pontos, tiszta füzetvezetést, a kifejező, tiszta olvasást. A tanulók szóban és írásban felelnek. A felső tagozaton a fentiek mellett az önálló ismeretszerzés képességének értékelése is jelentőséget kap. Iskolánk helyi tanterve pontosan meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket elvárunk tanulóinktól. A követelmények jelentik a tanulás értékelésében a viszonyítási alapot. Osztályzatot adni csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására lehet, amelyekre a követelmények vonatkoznak. A minimumtudás a társadalmi beilleszkedéshez szükséges alapműveltségi minimum, a tanításra előírt követelmények mintegy felét kitevő, „de a kibocsátott tanulók túlnyomó többsége által bizonyítottan el is sajátított tudás.” – Nagy József. Ez a követelményszint azt jelzi, hogy aki nagyon lassan halad, azt mindenekelőtt ezeknek a követelményeknek a teljesítésére kell alkalmassá tennünk. A minimum tehát a korrepetálás és egyéb segítő jellegű foglalkozás tartalmát is feltárja. „Az osztályozás akkor teljesíti funkcióját, ha az oktatási folyamat szerves részeként a személyiségfejlődés értékelésének egyik, de nem egyetlen és legfőbb eszköze.” – Kósáné Ormai Vera. 18.2.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái: szóbeli felelet írásbeli munkák (feladatlap, dolgozat, témazáró, teszt, füzetvezetés, stb.) órai munka kiselőadás tanulói kísérlet gyűjtemények, anyaggyűjtés részvétel versenyeken.
Tanulóinknak sokféle tevékenységét értékeljük, de nem minden tevékenységét osztályozzuk. Az értékelés egyik formája az osztályozás. Szorgalmi időben nem osztályozásról, hanem érdemjegyről beszélünk. 38
Az érdemjegy visszajelentő, informatív értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye. Az osztályzat, ami a félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba kerül, összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről, osztályozza, minősíti a tanuló tudását. A tantárgyi osztályzatok kizárólag a tantárgyi követelményeknek a megfelelő tudásszinten való elsajátítását minősítik. Az osztályzat a félévi vagy az évi összteljesítményt értékeli, és nem az érdemjegyek átlagaként jelentkezik. Tükrözi az esetleges fejődést is. Bizonyos időszakokban a tanuló előmenetelének értékelésére szöveges értékelést alkalmazunk. A szöveges értékelés informatív funkciójú, az érdemjegynél differenciáltabb visszajelzést nyújt, és tartalmazhatja a pedagógusok véleményét a tanuló által elért eredmény vagy eredménytelenség okairól, valamint a fejlődés elősegítésére tett javaslatait. 18.3.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendszeressége
A tanórai ellenőrzés (írásbeli, szóbeli munkák ellenőrzése) egész évben folyamatos. Az előrehaladást vagy lemaradást jelzi a szülőnek, tanulónak, nevelőnek egyaránt. A tanulók előmenetelét, teljesítményét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel, félév végén és év végén osztályzattal, illetve szöveges értékeléssel minősítjük. Tanulóinkat félév végén legalább havi egy érdemjegy alapján osztályozzuk (a heti egy órás tárgyak kivételével, azok esetében félévenként legalább három érdemjegynek kell lennie). A tanuló munkáját havi jegy formájában összetetten is értékelhetjük. Félévente legalább egy szóbeli feleletet osztályozunk. Iskolánkban elsőtől második évfolyam első félévéig szöveges értékelés történik. Második évfolyam második félévtől nyolcadik év végéig 1-5-ig terjedő érdemjeggyel osztályozunk. 18.4.
Az értékelés kategóriái első osztálytól a második évfolyam félévéig.
Kiváló A tantervi követelményeket megbízhatóan teljesíti. Ismeretei biztosak, képes azokat az évfolyam követelményeinek megfelelő szinten alkalmazni. Szóban és írásban is képes gondolatai, véleménye és a tanultak pontos megfogalmazására. Életkorának megfelelő szinten képes az összefüggések meglátására, alkotó módon tudja a megszerzett ismeretanyagot hasznosítani. Jól megfelelt A tantervi követelményeket általában jól teljesíti. Ismeretanyaga jó, alkalmazásában kissé bizonytalan. Szóban és írásban kevés segítséget igényel feladatmegoldásai során. Kevés segítséget igényel az összefüggések meglátásában, ismereteit önállóan is képes alkalmazni. Megfelelt A tantervi követelményeket alapvető szinten teljesíti. Ismeretanyaga közepes szintű, alkalmazása során többször igényel segítséget. Szóban és írásban nehézkesen nyilvánul meg. Összefüggések meglátására csak segítséggel képes. Felzárkóztatásra szorul A tantervi követelményeket alacsony szinten teljesíti. Ismeretanyaga csekély, önálló alkalmazására is csak sok segítséggel képes. Szóban és írásban csak kérdések segítségével tud megnyilvánulni, fogalmakat nem ért, önállóan egyszerű összefüggéseket sem tud felismerni.
39
18.5.
A tantárgyi osztályzatok
Jeles (5) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti és tudja a tananyagot, ismereteit alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. A szabályokat saját szavaival is vissza tudja adni, érti és alkalmazni tudja azokat. A tananyagot szabadon, önállóan elő tudja adni. Ismereteit önállóan is képes gyarapítani. Jó (4) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Csak apró bizonytalanságai vannak, kisebb hibákat vét előadásában, a definíciókat tudja, ha nem is képes saját szavaival megfogalmazni. Közepes (3) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. Nevelői segítségre rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, a tananyagot önállóan előadni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát és kifejezésmódja egyszerű, fogalmazása hanyag. Elégséges (2) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik, azaz a helyi tantervben meghatározott minden egyes minimális követelmény esetében az annak teljesítését mérő feladatot legalább 80 %-ban helyesen oldja meg. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat inkább ismer, mint ért, az összefüggéseket legfeljebb részlegesen látja át. Nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumkövetelményeknek sem tesz eleget, továbbhaladása nem biztosított. Kitűnő (5*) Ha valamelyik tantárgyból a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt, a bizonyítványába jeles helyett kitűnő bejegyzés kerül. Kitűnő bejegyzés csak év végén adható. Az úgynevezett készségtárgyak értékelésénél figyelembe vesszük a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, valamint adottságait is. Felső tagozaton az új tantárgynál az első két hónapban csak motiváló osztályzatot alkalmazunk. Az iskolai osztályozás értékelő és motiváló funkciót tölt be. Az értékelésbe vonjuk be a tanulókat is. Az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása a legtágabb értelemben felfogott nevelési folyamat biztosítása érdekében az osztályzat ne kinyilatkoztatott ítélet legyen, hanem az értékelés egyik fontos megnyilvánulása. 18.6.
Az értékelés dokumentálása
Az osztályzatokat megkülönböztető színekkel jelöljük: Piros = kétszeres súlyú jegyek / témazárók, félévi, év végi, évfolyamszintű felmérések/ Kék = egyéb számonkérések, mérések, feleletek, munkák osztályzata Zöld = gyűjtőmunkák, házi dolgozatok, szorgalmi feladatok, kiegészítő anyagok. Az iskolai dolgozatok, témazárók, feladatlapok, feleletek, munkák stb. érdemjegyét a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg az ellenőrző könyvbe is beírja. Osztálynaplóba, ellenőrzőbe csak egész jegyek kerülhetnek be.
40
Helytelen viselkedés, kötelesség teljesítésének elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. A tanuló órai magaviselete szaktárgyi érdemjegybe nem számíthat bele. Az érdemjegyeket a szaktanár, tanító aláírásával hitelesíti az ellenőrzőben, és egyidejűleg az osztálynaplóba is bejegyzi. A felelés témáját vagy formáját (szóbeli felelet, kiselőadás…) az ellenőrző könyvben az érdemjegy előtt szövegesen jelöljük. A tantárgyi értékelésnél a tanuló írásbeli munkáit, füzetvezetését a nevelők beszámítják. A házi feladatokat rendszeresen javíttatjuk. Az év végi osztályzatról az osztálytanító, szaktanár dönt, döntését az osztályozó értekezleten ismerteti a nevelőtestülettel. Ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület az érdemjegyet a tanuló javára módosíthatja Nkt. 54§ (6). bekezdés értelmében. Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló érdemjegyein kívül: feladatvégző képességét, kreativitását, érdeklődését, eszközhasználatát. Mind a tantárgyi, mind a magatartás és szorgalom értékelésénél fő szempontként tekintjük az értékelésben, hogy a legutóbbi és jelenlegi értékelés között mennyit fejlődött vagy hanyatlott a tanuló. 18.7. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei A személyiség aktuális fejlettségi állapotának, teljesítményének és magatartásának értékelése a nevelési folyamat fontos alkotórésze. Az iskolai értékelés akkor tölti be funkcióját, ha a gyermek egész személyiségéről ad képet. A gyermek magatartásával, teljesítményével kapcsolatban elvárások fogalmazódnak meg. Ha az elvárásoknak képes megfelelni, sikert él át, ha teljesítménye az elvárt szint alatt marad, kudarc éri. Végső soron énképe alakul, önértékelése formálódik. Magatartás értékelése A magatartás-érdemjegy a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, nevelőihez való viszonyulását, kommunikációját, saját maga és mások iránt érzett felelősségérzetét, a közösségi életben való részvételét, aktivitását értékeli az életkorhoz mérten. Figyelembe vesszük, hogy a tanuló a házirendet betartja-e. A magatartás-érdemjegyet havonta osztályfőnöki órán a tanuló önértékelése, társai és osztályfőnöke értékelése alapján az osztályban tanító tanárok közössége állapítja meg. A magatartást minősítő érdemjegyek tartalma: Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik benne, érte a házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész. 41
Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás a házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni a házirendet és egyéb szabályokat csak állandó figyelmeztetéssel tartja be nevelőivel, társaival, a felnőttekkel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít fegyelme ingadozó, munkája pontatlan. Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki munkájával és viselkedésével a közösség fejlődését hátráltatja, iskola és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be közösségi munkát nem végez, másokat visszatart, szándékosan árt a közösségnek a házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik. Szorgalom értékelése A szorgalom érdemjegy a tanuló tanulmányi munkáját, ebben tanúsított hozzáállását, munkavégzésének aktivitását, önállóságát, igényességét értékeli. A szorgalom értékelése nem függ össze közvetlenül a tanuló tanulmányi teljesítményével, mert figyelembe vesszük a gyermek képességeit, életkörülményeit is, s azt minősítjük, hogy lehetőségeiből mennyit valósít meg. A szorgalom érdemjegyet havonta az osztályfőnöki órán a tanuló önértékelése, társai és osztályfőnöke értékelése alapján a felsős munkaközösség állapítja meg. A szorgalmat minősítő érdemjegyek tartalma Példás igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját munkavégzése pontos, megbízható minden tárgyban elvégzi feladatait a munkában önálló, önellenőrzése rendes kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed egyes iskolai tárgyakban a tananyagon kívül is törekszik ismeretek szerzésére Jó figyel az órákon, házi feladatait rendszeresen elvégzi az órákra lelkiismeretesen készül fel,r endszeresen, megbízhatóan dolgozik ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát tudja, mihez kell segítséget kérnie általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül 42
Változó munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi magát munkája változékony jellegű a szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire iskolai érdeklődése szűk körű Hanyag figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait rendszeresen nem végzi el nehezen hajlandó munkavégzésre, olykor megtagadja azt nem törődik kötelességeivel érdektelenség, közöny jellemzi. 18.8.
Oktatási eredményvizsgálatok
„Bemenetkor” az első osztályosok ismeretanyagának, képességeinek felmérése, a feladatok meghatározása. DIFER mérés „Átmenetkor” (4. és 5. osztályban), valamint a csoportbontások megszervezésére a tanítók és a szaktanárok közösen összeállított anyagon mérik az alapkészségek helyzetét (hangos és szövegértő olvasás, helyesírás, matematika). Országos mérések a 6. és 8. évfolyamon minden tanév májusában. Az ellenőrzés elsősorban belső funkció, a visszajelzés szerepét tölti be, az oktató-nevelő munka és az iskolai tevékenységek megfelelőségét vizsgálja a vonatkozó jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban meghatározott előírásoknak megfelelően. Az iskolai élet belső rendjét a Pedagógiai Program aktuális feladatai, a helyi tanterv, az iskolai munkaterv, a munkaközösségek éves munkatervei, az SZMSZ, a belső ellenőrzési terv határozza meg. Az ellenőrzési tervet az iskolavezetés határozza meg. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell: az ellenőrzés módját és módszerét, az ellenőrzést végző személyt, személyeket, az ellenőrzendő területet és tevékenységet, az ellenőrzés tervezett időpontját. A pedagógiai munka, a nevelő-oktató munka ellenőrzését végezheti: pedagógusok esetében: az igazgató, igazgató-helyettesek, a munkaközösség vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, külső szakértők. tanulók esetében: az iskola pedagógusai, külső szaktanácsadók és szakértők. A nevelő-oktató, pedagógiai munka folyamatának fontosabb ellenőrzési pontjai és területei: 1. A pedagógusok nevelő-oktató munkája. 2. A tanulók iskolai munkája. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, a munkaközösségek munkatervei, a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján.
43
19.A csoportbontások szervezésének elvei Iskolánkban a csoportbontásban történő tanítás alapvető fontosságú, a fejlesztés feltétele, hogy a tanítás – tanulás folyamatában, már a tanóra keretében is helyet kapjon az egyéni munka, a személyre szabott tanári odafigyelés. A tanulók nem hagyományos osztálykeretben, hanem homogén, közel azonos képességű tanulókból létrehozott csoportokban tanulhatnak 4-8. évfolyamon. A nívócsoportos oktatás tantárgyai 4-8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, angol nyelv A 4. évfolyamtól a kötelező tanórai foglalkozásokon az osztályokat tovább bontjuk kisebb csoportokra a lassabban tanulók és a tehetségek fejlesztésére. Fő célkitűzéseinket figyelembe véve nívócsoportos tanítás keretében tanítjuk matematika, magyar nyelv és irodalom, és idegen nyelv tantárgyat (angol). A tanulók nem hagyományos osztálykeretben, hanem homogén, közel azonos képességű tanulókból létrehozott csoportokban tanulnak, az egyes évfolyamokon kétosztálynyi tanuló két csoportban (vagy három). 1. csoportba a gyorsan tanuló, logikus gondolkodású tanulók tartoznak. 2. csoportot az átlagos képességű 3. csoportot a tanulási nehézségekkel küszködő gyerekek alkotják. Az egyes csoportok a munkaközösség tagjai által kidolgozott terv alapján dolgoznak. A tankönyvek és munkafüzetek kiegészülnek speciális segédanyagokkal. A haladás azonos tanmenetek szerint történik, a feldolgozás mélysége a tanulócsoport szintjéhez igazodik. Egy-egy témakör lezárásaként a tanulók témazáró felmérést írnak. A tapasztalatok elemzése, értékelése alapján tervezzük a folyamatos ismétlést, a hiányok pótlását. A csoportok nyitottak, jelentős fejlődés vagy nagymértékű lemaradás esetén a tanulók csoportba sorolása változhat egy-egy témakör lezárását követő felmérés után, de főleg félévkor és év végén. A csoportba való sorolás a 4. évfolyam év végi felmérésének eredményei (matematika, olvasás, nyelvtan) és a 4. osztályos tanító véleménye és az 5. osztályos év eleji felmérések alapján történik. A felmérések során vizsgáljuk, hogy a tanulók milyen szintet értek el a numerikus feladatok megoldásában, milyen fokú az értő olvasásuk, a helyesírásuk. A másik csoportba járóknak, akiknek nemcsak a tanórai, de a tanórán kívüli tanuláshoz is segítségre van szükségük, a napköziben és a tanulószobán tartunk felzárkóztató foglalkozást. A nívócsoportos oktatás előnyei: A pedagógus részéről nagyobb lehetőség nyílik a személyiségfejlesztésre, az önállóságra, az öntevékenységre nevelésre, a reális önismeret és önértékelés kialakítására. Nagyobb lehetőséget biztosít a tanulók önbizalmát, tanulási kedvét fejlesztő sikerélményhez juttatáshoz. A hátrányok leküzdését jobban segíti. Lehetőséget biztosít a matematika tantárgy, az olvasás megszerettetésére, a szókincs fejlesztésére. A jobb képességű tanulóknál lehetőséget biztosít az önálló tanulásra, a pontosságra, a kötelességtudatra, a felelősségvállalásra, a vitakészségre, gondolataik pontos szóbeli és írásbeli kifejezésére. A versenyekre való felkészítésre, a tananyagon túlmutató feladatok megoldására.
44
• • • •
Az átlagos képességű tanulókat sikerélményhez juttatja, növeli önbizalmukat, képessé teszi őket önmaguk fejlesztésére, az önálló munkavégzésre, az önellenőrzésre, az ismeretek rendszerezésére, az önértékelésre. A gyenge képességű tanulók azok, akiknek a tanórákon a sikerből alig vagy egyáltalán nem jutott. Ők azok, akiknek a munkafegyelme nem megfelelő. Szókincsük szegényes, absztrakciós szintje alacsony, és ez korlátot jelent az ismeretek megértését, befogadását illetően. Többségük halmozottan hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetű, az otthoni tanulás feltételei nem biztosítottak, tanulásukhoz segítséget csak az iskolától kaphatnak. Az ő esetükben csak így valósítható meg reálisan énképük formálása, az elért eredmények rendszeres értékelése, kommunikációs képességeik fejlesztése. A kiemelt csoportban ütemesebb a haladás, a versenyekre készítés, a tehetséggondozás. Az átlagos képességű tanulókat sikerélményhez juttatja, növeli önbizalmukat, segíti a továbbtanulás esélyeit, a lassabban haladóknak esélyegyenlőséget biztosít. A csoportok mindegyikében a tantervi követelmények teljesítése az alapfeladat, így a nívócsoportok átjárhatóak. A nívócsoportos oktatás segíti a sikeres középiskolai felvételi megírását matematika és magyar tantárgyakból.
20.A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az iskola évente két alkalommal – tanév elején és tanév végén – a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez szükséges - aerobkapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt méri és értékeli. A mérés célja Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. A méréshez szükséges módszer neve Hungarofit módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez. /OM 2000. melléklet./ A mérést, értékelést végző személyek 1-4. évfolyamon osztálytanítók, testnevelők 5-8. évfolyamon testnevelő Tájékoztatás a mérés eredményéről Az őszi nevelési és a tanév végi értekezleten
21.Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a 45
motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és eszközök felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ az komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. 21.1.
Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. 1. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Egészséges életmódra nevelés a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is. 2. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - kölyökatlétika program, - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; b) a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Testnevelés tantárgyak tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; 46
e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök; - minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.) 21.2.
Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
1. a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; 2. tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; 3. a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. 4. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 5. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Kémia, Földrajz tantárgyak tananyagai b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; - évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; - minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen; - a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában. Környezeti nevelési lehetőségek: A tanórákon belüli lehetőségek maximális kihasználására kell törekednünk, melynek formái lehetnek: - megfigyelések, kísérletek 47
-
mérések, környezeti adatok gyűjtése újság- és sajtófigyelés, rádió és TV híranyag figyelemmel kísérése vélemények, információk gyűjtése önálló forráskutatás könyvekben, folyóiratokban rajzok, plakátok készítése, faliújság szerkesztése számítógépes, ökológiai tartalmú stratégiai játékok videó- és filmbemutatók csoportviták adott környezeti témákról fogalmazások, tanulói prezentációk kiválasztott területek folyamatos megfigyelése, a tapasztaltak lejegyzése. ünnepek, jeles napokról való megemlékezések (Víz napja, Föld napja, Madarak és fák napja) „Nyitott szemmel” projekt
21.3.
Projekt
Környezetvédelem, környezettudatosság téma köré szerveződő programok a munkatervben rögzített rendezvények. Itt is felhasználhatók a tanórán vagy más alkalmakkor szerzett ismeretek. A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja. A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. Tanórákon kívüli lehetőségek: - környezetvédő aktivisták szervezése az osztályközösségekből - iskolai előadások szervezése - környezeti akciók szervezése az iskola tanulóinak bevonásával. - takarítási és környezetalakítási akció élhetőbb környezet teremtése érdekében - fásítási akciók - az iskola virágosítása, otthonossá tétele - gyűjtések: szárazelem, papírhulladék stb. Iskolán kívüli lehetőségek: - kirándulások a természet felfedezése céljából - múzeumlátogatások - a település természeti értékeinek megismertetése, történelmi értékeink megbecsülése - szemétgyűjtési akciók a lakóhelyen - erdei iskola. Éves programnaptár Szeptember: „Virágos iskola, virágos osztály” akció meghirdetése, osztálytisztasági verseny. Szárazelem gyűjtési akció meghirdetése. 48
Október: Sportvetélkedő osztályonkénti vegyes csapatokkal. Iskolaszépítés. Környezetvédelmi séta. November: Egészség hónap. December: Találkozó szervezése környezetvédőkkel. Madáretetők készítése. Január: Környezetvédelmi előadások. Február: Környezetvédelmi vetélkedő meghirdetése. Fotó- és rajzpályázat a téli madáretetésről. Március: Iskolaszépítés, Környezetvédelmi séta az iskolában és környékén. Víz világnapja. Április: Környékünk vizsgálata környezeti minőség szempontjából. Felhívó plakát készítése a Föld napja alkalmából, részvétel a Föld napja programjaiban. Május: Madarak és fák napja, gyermeknapi rendezvények. A környezetnevelési program feladatainak megvalósítása minden pedagógus és tanuló egész éves feladata.
22.A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai tevékenységéhez. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladatai közé tartozik: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak; családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében; a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot; segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét; a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi; tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermekek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. 49
Alapvető feladataink a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a kiváltó okokat, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, hatékonyan kell működtetni a jelző rendszert a gyermekjóléti szolgálat felé. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal gyámhatósággal gyermekorvossal a gyermekvédelmi feladatok ellátásában együttműködő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Intézményünk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását: a felzárkóztató foglalkoztatások a tehetséggondozó foglakoztatások az indulási hátrányok csökkentése a differenciált oktatás és képességfejlesztés a pályaválasztás segítése a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre való nevelés a napközis és a tanulószobai foglalkozások az iskolai étkezési lehetőségek az egészségügyi szűrővizsgálatok a tanulók szabadidejének szervezése javaslattétel a tanulók szociális helyzetének javítására a szülőkkel való együttműködés tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
23.A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulók jutalmazásának elvei A tanulmányi, magatartási, szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét tanulmányi, sport, kulturális, diákmozgalmi tevékenységgel erősítő tanulókat jutalomban részesítjük. A házi versenyek (tanulmányi, művészeti, sport stb.) I-III. helyezettjei osztályfőnöki írásbeli dicséretet kapnak, a körzeti versenyre továbbjutó tanulók jeles érdemjegyet. A körzeti, megyei tanulmányi, művészeti és sport versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók igazgatói írásbeli dicséretben részesülnek. A jutalmazásoknál, dicséreteknél, elmarasztalásoknál nem kell feltétlenül alkalmazkodni a fokozatokhoz, kirívó magatartási vétségnél vagy kiemelkedő teljesítmény esetén magasabb fokozatú büntetés vagy jutalmazás adható. 50
A magatartási és szorgalom osztályzatoknál, illetve a tantárgyi osztályzatok megállapításánál a dicséreteket és elmarasztalásokat figyelembe kell venni, attól csak a nevelőtestület határozata alapján lehet eltérni. A dicséretek és elmarasztalások az ellenőrzőn kívül az osztálynapló „megjegyzés” rovatába is bekerülnek. A jutalmazási és elmarasztalási fokozatokat év elején szülői értekezleten és osztályfőnöki órán a szülőkkel és tanulókkal ismertetjük, ha szükséges, év közben is. Elismerések: Tantárgyi: szaktanár szóbeli dicsérete szaktanár írásbeli dicsérete kitűnő bejegyzés a bizonyítványba Tantárgyi vagy magatartással, szorgalommal, közösségi munkával kapcsolatos elismerések: osztályfőnöki szóbeli dicséret osztályfőnöki írásbeli dicséret szaktanári dicséret igazgatói szóbeli dicséret tanulóközösség előtt igazgatói írásbeli dicséret (tanulóközösség előtt kihirdetendő) nevelőtestületi dicséret (tanulóközösség előtt kihirdetendő) jutalomkönyv jutalomkirándulás jutalom „osztálybuli” Igyekezzünk a gyerekeket minél több pozitív értékelésben, dicséretben részesíteni. Helyi év végi jutalmazás bizonyítványba írt általános tanulmányi munkát elismerő dicséret oklevél jutalomkönyv jutalomkirándulások A tantestületen kívül joga van jutalmazni: diákönkormányzatnak egyesületnek.
24.Az egész napos iskola az oktatásért felelős miniszter által kiadott nevelési-oktatási programja. Vonatkozó miniszteri rendelet alapján. Az 1-4. évfolyamon zajló iskolaotthonos (egész napos) nevelés-oktatás gyakorlati jelentősége Az iskolaotthon az egész napos nevelés egyik formája, melynek keretében a gyermekek tanórai és tanórán kívüli tevékenysége összefüggő rendszert alkot. Az iskolaotthonos osztályokban a tanítási órák, az órákra való felkészülés és a különböző szabadidős tevékenységek egész napon át váltakoznak, egységes rendszerbe ötvöződnek. 51
Az iskolaotthonban nagyobb tekintettel lehetnek az eltérő érettségi szintű és teherbírású gyermekek igényeire. Több lehetőség nyílik az egyéni fejlesztésre és tehetséggondozásra egyaránt. Megújult módszerekkel, szervezési formákkal valósítják meg az óvoda-iskola közötti zökkenőmentes átmenetet. Ezt szolgálja a hatékony időgazdálkodás, a napirendórarend rugalmasabb kezelése, mely a gyermekek fizikai, pszichikai terhelhetőségéhez igazítható. A nehezebben elsajátítható tantárgyak tanítása az egész napra elosztva zajlik, így a gyermekek aktívabbak. Az önálló tanulás (házi feladat elkészítése) délután történik a tanítók vezetésével, így nagyobb lehetőség adódik a helyes tanulási szokások kialakítására. A kisebbek segítséggel oldják meg feladataikat, és fokozatosan – egyéni adottságaiknak megfelelően – válnak egyre önállóbbakká. Kudarcmentesen, hatékony felkészítéssel jutnak el az önálló tanulás szintjére, gyakrabban adódik lehetőség az egyéni korrekcióra. Több idő jut a beszélgetésre, élményeik, problémáik megosztására, a játék közbeni megfigyelésekre. Az osztályban két tanító együttműködve, tantárgycsoportos munkamegosztásban foglalkozik a tanulókkal, figyelmük fokozottabb, megoszlik a terhelés. A délelőtti és délutáni időszakban is van olyan időszak, mely kikapcsolódást, feltöltődést tesz lehetővé, kizökkentve a gyerekeket a napi monotóniából. Éppen ezért ez az oktatási forma kevésbé megterhelő a gyerekek számára, mint a hagyományos, délelőtti rendszerű oktatás. Az egész napos rendszerben a gyerekek kiegyensúlyozottabbak, nem fáradnak el annyira, mint a napközis társaik, annak ellenére, hogy ugyanannyi időt töltenek az iskolában. Az iskolaotthonos forma megkönnyíti a gyermekek beilleszkedését az iskolába, az egész napos munkaszervezés rugalmas, differenciált szervezése átmenetet tesz lehetővé óvoda és iskola között. A 8.00-16.00 óra között zajló oktatási formában két pedagógus foglalkoztatásával oldjuk meg a feladatok elvégzését. Az „iskolaotthonos”oktatási forma keretei között otthoni tanulásra minimálisan van szükség, tekintettel arra, hogy a tanulók az egész napos felkészítés során készülnek fel a következő tanítási napokra. 3. évfolyamtól elkezdődik a gyerekek otthoni feladatokra szoktatása, hogy ne legyen szokatlan az átállás a felső tagozat hagyományos rendszerére. A szülők tájékoztatása rendszeresen zajlik, a szülők gyermekeikkel hétvégén átnézik a hét közben történteket, összegzik az új ismereteket. A pedagógusok állandó keretek között kiemelten tudnak foglalkozni a tehetséggondozással, valamint a lassabban érő, részképesség zavarokkal küzdő gyermekek felzárkóztatásával. Napirend – tanórán kívüli tevékenység Az iskolaotthonos osztályba járó kisgyerekek órarendje eltér hagyományos keretek között tanuló társaikétól. Az eltérés oka az egész napos munkaszervezés. Ezért a tanórák nem sűrű egymásutánban követik egymást, hanem délelőtt és délután egyaránt van tanítási óra. A napirendet, heti rendet rugalmas határokkal a tanító maga osztja be, és minden esetben a gyerekek érdeke szerint dönt. Alkalmanként a hosszabb szabadidős egységeket az iskolán kívül is tölthetik az osztályok. Önálló munka keretében a gyerekek önállóan, ha szükséges a tanítók segítségével, irányításával végzik el gyakorló feladataikat, készségfejlesztő, felzárkóztató vagy tehetséggondozást célzó feladataikat. Különleges esetekben szükség lehet otthoni feladatvégzésre is: pl. hosszabb betegség után, több gyakorlás szükséges, ill. gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok… Az eltérő tanulási tempó miatt az iskolaotthonos oktatási formában is differenciált feladatok adásával, módszertani sokszínűséggel lehet a gyerekek közötti szinkront megteremteni. Az iskolaotthonban tantárgycsoportos oktatás folyik, így a tanítók igényesebben, jobban fel tudnak készülni, el tudnak mélyülni saját tantárgyuk tanítási módszereiben. Lehetőség van módszertani újításokra, kipróbálásokra, tapasztalatok átadására, igazi módszertani 52
műhelymunkára. Társadalmi, szülői igény a nevelés - oktatás családok és iskolák közötti minél szorosabb ötvözése, ami ebben az iskolaotthonos oktatási formában tud igazán érvényesülni. Az osztálykeretben zajló étkezés során a kulturált étkezési szabályok, szokások, illemtudó kommunikáció kialakítása a feladat. Ez a program is szorosan illeszkedik a napi tevékenységek sorába. Az iskolaotthonos oktatási formában a közös étkezés a szokások kialakításának lehetőségeit kínálja a tanítók számára, szervesen illeszkedik a heti-napi rendbe, a munkaszervezés mindkét kollégának egyformán ad e téren feladatot. A helyes életmód kialakítása, az ételek ismerete, a megfelelő viselkedés nevelési-oktatási feladatai az osztályfőnökök munkatervének részét képezik.
25.Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kiadott kerettantervekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, szakértői vélemény alapján az igazgató mentesítheti az értékelés alól. Mentesítés esetén az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy éven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. A tanuló évfolyamismétlésre utasítható, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, illetve második évfolyam végétől abban az esetben is, ha a tanulmányi követelményeket nem tudta teljesíteni. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Javítóvizsga /vonatkozó jogszabály alapján/ Ha a tanuló a 2-8. év végén legfeljebb három tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet, ha a vizsga sikertelen az évfolyamot ismételni köteles. A tanuló részére engedélyezhető az évfolyam megismétlése abban az esetben is, ha a követelményeket teljesítette. Az évfolyamismétlésre az igazgató ad engedélyt a szülő kérése alapján. Szülő kérésére 1-8. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, illetve ha a tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztások együttesen meghaladják egy adott tárgyból a tanítási órák 30%-át és a nevelőtestület engedélyezte az osztályozóvizsga letételét. magántanuló volt.
53
Az osztályozóvizsgára engedett tanulók esetében az osztályozóvizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret 5-6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, természetismeret 7-8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, angol nyelv
26.Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 26.1.
Az írásbeli beszámoltatások formái:
témazáró dolgozat: egy-egy témakör lezárása után írott dolgozat; részdolgozat: a témakör egy részéből íratott számonkérés (a tanulót az előző órán tájékoztatjuk róla); röpdolgozat: az előző órai anyag írásbeli számonkérése; házi dolgozat: felső tagozatban egy téma önálló feldolgozása, könyvtári kutatómunkával, illetve bármilyen segítség igénybevételével; házi feladat ellenőrzése: közvetett módon: a gyermek önellenőrzésével, tanulópárokkal, felelőssel; közvetlenül: a tanár ellenőrzésével; füzetek, jegyzetek ellenőrzése: a szaktanár felső tagozaton félévente egyszer ellenőrzi a tanulók füzeteit, alsóban az osztálytanító havonta egy alkalommal valamely tantárgyét. 26.2.
Az írásbeli beszámoltatások rendje
Az előző óra anyaga bármilyen formában, bejelentés nélkül számon kérhető. Minden egyéb számonkérés módjáról, idejéről és témájáról a tanulót előre tájékoztatjuk. Magántanuló esetén az ellenőrzés módszerei a konzultáció és a vizsgáztatás. Az írásbeli dolgozatokat a tanár kézjegyével látja el. A házi feladatok, füzetek, jegyzetek minőségi ellenőrzését is a tanár aláírása jelzi. Napköziben, tanulószobán azokat a feladatokat, amelyeket a tanár mennyiségileg ellenőrzött, „láttamozva” jelzi. A mennyiségileg és minőségileg is ellenőrzött házi feladatot aláírásával jelzi. A tanórákon a házi feladatokat iránymutatóan minden esetben javítani kell. A házi feladat az órán feladott anyag gyakorlása, ezért nem osztályozható. A hiányzó házi feladatok a tanulók szorgalmi jegyében tükröződjenek, ne a tantárgyi értékelésben. Az ellenőrzőket az osztályfőnökök havonta összevetik a naplók bejegyzésével. Az írásbeli munkák kiosztási határideje nem több két hétnél. Az értékelt, javított írásbeli munkák kiosztása után a tanulók szembesüljenek teljesítményükkel. Javítási lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek, a szaktanárral egyeztetett módon és időben. Az iskolában írt dolgozatokat, témazáró feladatlapokat a szülők megtekinthetik az iskolában. A témazáró feladatlapokat a tanítók, szaktanárok a tanév végéig megőrzik. 26.3.
Az írásbeli munkák értékelése
A szummatív felmérésekhez tartozó témazáró, félévi és év végi dolgozatok egységes megítélése érdekében az alábbi százalékos értékelést alkalmazzuk: 100 % - 90 % 5 (jeles) 89 % - 75 % 4 (jó) 74 % - 55 % 3 (közepes) 54
54 % - 35 % 2 (elégséges) 34 % - 0 % 1 (elégtelen) Részdolgozatoknál tantárgyanként és a számonkérés fajtájától függően a tartományok változhatnak. A tanulókkal az értékelési szempontokat, átváltási kulcsokat közöljük. A „központi felméréseket” az ajánlott értékeléssel végezzük. Az egyéni értékelési, pontozási rendszerét a pedagógusok minden év első szülői értekezletén közlik a szülőkkel, az első tanítási napon a tanulókkal. Az írásbeli beszámoltatás korlátai Feladatlap, ellenőrző témazáró csak abban az esetben osztályozható és vehető figyelembe, amennyiben azt értékelve a gyermekek visszakapják, javítják, elvégezve a megfelelő korrekciókat. Helytelen viselkedés, kötelesség teljesítésének elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. Egy héttel a témazáró dolgozatok megírása előtt a pedagógus a naplóban ceruzával jelzi a dolgozat megírásának időpontját. Napi két dolgozat megíratásánál többel a tanulók nem terhelhetők. Az írásbeli beszámoltatás tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Témazárók, félévi, év végi, évfolyamszintű felmérések: kétszeres súlyú jegyek, jelölésük piros. Részdolgozat, röpdolgozat: egyszeres súlyú jegyek, jelölésük kék. Gyűjtőmunkák, házi dolgozatok, szorgalmi feladatok: egyszeres súlyú jegyek, jelölésük zöld. Az iskolai dolgozatok, témazárók, feladatlapok, feleletek, munkák, stb. érdemjegyét a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg az ellenőrző könyvbe is beírja.
27.Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 27.1. Célja: a tanulók munkaterheinek csökkentése, az iskolán kívüli felkészülési kötelezettség szabályozása. 27.2.
Elvei és korlátai:
Az órarend összeállításánál ügyelünk arra, hogy alsó tagozaton 3, felső tagozaton 4 óránál több szóbeli felkészülést igénylő tantárgy ne kerüljön egy napra. Kerülni kell az olyan órarendet, amelyben napi kettőnél több írásbeli felkészülést igénylő óra van. A hét első napjára, csak annyi írásbeli házi feladatot adunk, amennyi feltétlenül szükséges a gyakorlásra. Hosszabb, könyv nélkül megtanulandó verset, memoritert nem adunk fel egyik tanóráról a másikra. Csak annyi írásbeli és szóbeli feladatot adunk, amennyire a tanuló napi felkészülési ideje - alsó tagozaton egy óra, felső tagozaton másfél óra - elegendő. (Természetesen a témazáróra való felkészülés ez alól kivétel.) 27.3.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Valamennyi tanulónak joga van képességei minél maradéktalanabb kibontakoztatására, személyiségfejlődésének támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból 55
hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, amely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Iskolánk – többek között – az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség megteremtése érdekében: kulcskompetenciák fejlesztését, az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazását, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítését, méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítást, a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését, tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulást, a differenciáló módszerek alkalmazását, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosítását, környezettudatos szemléletű oktatás-nevelést, egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítását, hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatását és alkalmazását a tanórákon, a tanulói aktivitás növelését a tanítási órákon, a tanulási attitűd pozitív átformálását, a továbbtanulás támogatását, személyiségfejlesztést és közösségépítést, a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítését, partnerközpontú nevelést.
56
28.ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 28.1.
A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata
2011. évi CXC. a köznevelésről szóló törvény 26. § alapján: A Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A Pedagógiai Programot nyilvánosságra kell hozni. Nyilvánosságra hozatal módja - A Pedagógiai Program nyomtatott és elektronikus formában hozható nyilvánosságra. A Pedagógiai Program 1-1 példánya megtalálható az igazgatói irodában, a tanári szobában, valamint megtekinthető az iskola honlapján és a Köznevelés Információs Rendszerének elektronikus felületén. Az iskola Pedagógiai Programját, vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. A Pedagógiai Program módosítása az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület és a Közalkalmazotti Tanács elnöke. A Pedagógiai Program érvényes az elfogadását követő mindenkori jogszabályi változások átvezetésével. Az Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Programját a nevelőtestület határozatképes ülésen elfogadta. A Pedagógia Program kiterjed az Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola valamennyi dolgozójára, és partneri körére. A módosításokkal egybeszerkesztett Pedagógiai Program hatályba lépésének ideje: 2016. szeptember 01. A felülvizsgálat határideje: 2021.augusztus 31. A program módosításának szükségessége: a fenntartó kezdeményezésére, szervezeti átszervezések esetén. új változások esetén, szakmai indoklás alapján a nevelőtestület egyetértésével. törvényi szabályozás megváltozása esetén.
57
28.2.
Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai
Az Erdőkertesi Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Programjának módosítását az intézmény diákönkormányzata, szülői szervezete, és nevelőtestülete megismerte, a 2011.évi CXC. tv. 25. § (4) bekezdése értelmében véleményét az alábbiakban foglalja össze: A Pedagógiai Program módosítását az intézmény diákönkormányzata ......... év .................. hó ......... napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap …………………………… Varga Enikő DÖK vezető A Pedagógiai Program módosítását a szülői szervezet ......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta, és véleményezési jogát jelen Pedagógiai Program felülvizsgálata során, a jogszabályban előírtaknak megfelelően gyakorolta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ............................................. Gálné Perecz Ildikó Szülői szervezet képviselője
A Pedagógiai Programot a nevelőtestület ......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén ………………. iktatószámú határozatával fogadta el. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
………………………………… Bakos Istvánné hitelesítő nevelőtestületi tag
PH.
…………………………… Tóth Mária hitelesítő nevelőtestületi tag
A Pedagógiai Programot jóváhagyom. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ………………………………. Ladjánszki Csilla igazgató P. H. 58
