Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Erdőkertes
1
Tartalomjegyzék oldal Bevezető rendelkezések Nevelési program 1. Az iskolában folyó nevelő-, oktatómunka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........................................................................................................ 3. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................ 6. 3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ....................................................... 7. 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .. 8. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ............................................................................................................. 9. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje............. 12. 7. A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje ....... 17. 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái .......... 17. 9. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei ......................................................................... 18. 10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai .................................................................................. 18. 11. Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........................... 19. Helyi tanterv 12. A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................. 20. 13. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma ...................................................................................................................................... 20. 14. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ............................................................................................................................. 23. 15. A nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ................................................................................. 25. 16. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ....................................... 29. 17. A választható tantárgyak, foglalkozások, pedagógusválasztás szabályai ............................ 29. 18. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ............................................................................................... 29. 19. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ..................................... 34. 20. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ........................................... 34. 21. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ................................................................ 34. 22. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ......................................... 37. 23. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ................................................... 39. 24. Az egész napos iskola az oktatásért felelős miniszter által kiadott nevelési-oktatási programja ......................................................................................................... 40. 25. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................................... 40. 26. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje .............................................................................................................. 41. 27. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................................................. 42. Záró rendelkezések 2
Bevezető rendelkezések Tartalmi összefoglaló Az intézmény a jelenleg hatályos pedagógiai programját dolgozta át a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően. A tartalmi felépítés a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 4.§-a alapján készült. Hatástanulmány A jogszabályi módosítások miatti változások a jelenlegi hatályos pedagógiai programhoz képest nem járnak fenntartói többlet költséggel. Eljárásrend A pedagógiai program elfogadásához szükséges egyetértési és véleményezési joggal rendelkezők 2013 01.29.-2013.03.19. közötti időszakban éltek a jogszabályban biztosított egyetértési és véleményezési jogukkal
NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-, oktatómunka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek Az iskolánkban tanító pedagógusok a napi nevelő-, oktatómunkájuk során az alábbi pedagógiai alapelveket érvényesítik: • Iskolánkban olyan légkört kell teremtenünk, amelyben tanulóink és munkatársaink jól érzik magukat. • Tiszteletben tarjuk egymás személyiségi jogait, személyiségét. • Tanulóinkat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. • Oktató munkánk során maximálisan figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit. • Diákjainkkal megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket. Minden gyermek számíthat a pedagógusok segítségére tanulmányi munkájában és egyéb problémáinak megoldásában is. • Arra törekszünk, hogy többirányú, korrekt, egymást tiszteletben tartó kapcsolatok alakuljanak ki tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, valamint nevelő és nevelő között egyaránt. • Az iskolában folyó nevelő-, oktatómunka célja, hogy olyan fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akik számára reális cél a továbbtanulás. • Kívánatosnak tartjuk, hogy a lehető legmagasabb szintű tudás mellett a szilárd etikai értékrend, az erkölcsi igényesség is jellemezze diákjainkat. • Célunk a diákközpontú iskola, a humánus, alkotásra ösztönző légkör, a befogadó szemlélet biztosítása, amely nyitottságot sugall az új ismeretek felé. • Fontosnak tartjuk felkelteni és ébren tartani a tanulási kedvet személyre szabott módszerek alkalmazásával. • Törekszünk a tehetségek, egyéni adottságok felismerésére, kibontakoztatására, a szorgalmas, kitartó munka igényének kialakítására. • Művelt, tájékozott, folyamatos tanulásra, továbbképzésre alkalmas, fizikailag edzett fiatalokat kívánunk nevelni, akik reményeink szerint az iskolánkban megszerzett ismeretek által személyiségfejlődésük vonatkozásában is „európaivá” válnak. 3
•
Nevelési alapelvünk a hazafiság, a hazaszeretet, a nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és tolerancia kialakítása, gyakorlása.
Célok Az iskolánkban folyó nevelő-, oktatómunka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Fő célkitűzésünk, hogy tanulóink a kor követelményeinek megfelelő: • általános műveltséggel, kompetenciákkal, tudással, • idegen nyelvi és informatikai ismeretekkel rendelkezzenek. Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy a tanulmányi fejlődés a kompetencia mérése eredményében is és a középfokú továbbtanulásban is megmutatkozzon. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő-, oktatómunkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább 90 %-a nyolcadik évfolyam végén: • minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés – oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladási feltételeknek. (Elsődleges célunk, hogy tanulóink legalább 60 %-a a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legmagasabb szinten feleljen meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) • rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolai követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. • ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben való éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. • határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Feladatok Legfontosabb pedagógiai feladatunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, a korszerű ismeretek, a készségek és képességek kialakítása, bővítése. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Különösen fontos, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink magukévá tegyék, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. • Az élet tisztelete és védelme. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt. A természeti környezet megóvása. Az állatok és a növények védelme, szeretete • Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód, a testmozgás iránti igény. Az önellátás képességének kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészség védelme (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, balesetek megelőzése). • Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. • Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 4
• A család tisztelete. Szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. • Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítéletmentességre, konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. • A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességének kialakítására. • A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. • A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. • A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. • Másrészt mindannyian (felnőttek és diákok) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. • Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az intézményünkben folyó nevelő- és oktatómunka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek. Az iskolában alkalmazunk sajátos pedagógiai módszereket /kooperatív technikák, projektoktatás, témahetek/. A tanulás-tanítási technikák alkalmazása során a tananyag, témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. A célok megvalósításában, a feladatok teljesítésében felhasználható eszközök, eljárások Az iskolában folyó nevelőmunka értékközpontú. Nevelési céljaink megvalósítását segítik elő az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását - követelés célzó, beidegző módszerek. - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés
Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. 5
- Hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés 2. Magatartási modellek be- - elbeszélés - A nevelő részvétele a mutatása, közvetítése. - tények és jelenségek be- tanulói közösség tevékenysémutatása gében - műalkotások bemutatása - A követendő egyéni és - a nevelő személyes példa- csoportos minták kiemelése a mutatása közösségi életből. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés - felvilágosítás a betartandó kialakítása) - A tanulók önálló elemző magatartási normákról munkája. - vita.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A Neumann János Általános Iskola nevelő- és oktatómunkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Diákjaink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A tanulás, a folyamatos ismeretszerzés megtanítása, tanulóink felkészítése az egész életen át tartó tanulásra. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók testi nevelése. Feladat: A diákok testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári kötelességek és jogok megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók nemzeti nevelése. 6
Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.
3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Cél: Az emberek a környezetegészségi szempontokat felismerve megelőzzék a testi-lelki bajok, betegségek, diszharmóniák kialakulását. Ez a nevelési cél egyben jövőirányultságot, a prevenció szemléletének megerősödését, a környezetről és az egészség megőrzéséről szerezhető tudás alkalmazását együttesen jelenti. Nemcsak a tudás bővítését célozza meg, hanem a magatartás és az életvitel megváltoztatására irányul, szokásokat formál, a környezethez és az egészséghez fűződő erkölcsöt alakítja. Érzelmi viszonyulásokat formál, felelős cselekvésre szoktat, a hétköznapi életvitel környezet- és egészségtudatosságát erősíti, tehát átfogja az ember egészét. A jövő nemzedék életminőséghez való jogait tiszteletben kell tartani, ezért a környezet kímélése és megtartása szempontjából a fogyasztás mérséklése, az önkorlátozás képességének erősítése jelentenek kiemelkedően fontos és nehéz nevelési feladatot. A legerősebbek és élethosszon meghatározóak a család által képviselt életviteli- és szerepminták, melyek alapvetően modellértékűek. Az óvodai, iskolai családi életre nevelés során elő kell készíteni a gyermekekben a leendő szülőt, akik egyszer majd együttesen formálják saját gyermekeik környezeti erkölcsét, egészségre vezető életmódbeli szokásait. A környezetegészség-nevelés leghatékonyabb forrását, a családot, kiemeltem kell kezelni, hiszen a megelőzés szempontjai itt érvényesülnek a legerőteljesebben. Az óvoda és az iskola szerepe is rendkívül fontos. Az intézmények környezetegészségi nevelése nemcsak a kidolgozott tananyagra, az előkészített taneszközökre, és a felkészült pedagógusokra épül, hanem elsősorban a mindennapi élet konkrét példáira, azaz magának a nevelőintézménynek a belső világára. A környezettudatosság és az egészségmegőrzés a jövőre irányuló életviteli stratégiát és a jövőre figyelő értékrendet követel. A fogyasztói társadalom értéktartalma és üzenetei ezzel ellentétesek. A fenntarthatóság, az élet minőségének biztosítékai a jelen önkorlátozásait is megkövetelik, hogy lehetőségek maradjanak a jövő generáció számára. Mentálhigiénés feladatok: - Törekszünk a munkavégzéshez ideális iskolai légkör megteremtésére. - Mindent megteszünk annak érdekében, hogy nevelésünk a gyermeki személyiség egészére irányuljon. - Oktató-, nevelőmunkánk során figyelembe vesszük az egyéni adottságokat. - Az egészségre káros szokások megelőzésére prevenció kidolgozása. Formái: - családi- és egészségnap - diákönkormányzati programok - diákfórumok - rendkívüli osztályfőnöki órák, előadások - egészségnevelési programok bevezetése, felhasználása - ismeretterjesztő filmek, pályázatok - együttműködés kialakítása: iskolaorvos, drogambulancia, rendőrség … Testi fejlődés: Mozgási igényre nevelés: 7
Minden pedagógusnak szem előtt kell tartani, hogy a testmozgás a fizikai és a lelki egészséget egyaránt erősíti. Biztosítani kell a mindennapi testmozgást, ami az általános iskola minden évfolyamán nagyon fontos. Ezt a célt szolgálják: - tartásjavító gimnasztika, gyógytestnevelés - tömegsport órák - versenyszerű sportolás lehetőségeinek bővítése - sportrendezvényeken, kistérségi rendezvényeken való részvétel - erdei iskola - szülőknek, pedagógusoknak szervezett sportolási lehetőségek. Higiénés magatartásra nevelés: Fontos az egészség megóvása, és a megóvást szolgáló prevenció: - fogápolási programok - vetélkedők, versenyek, bemutatók, ismeretterjesztő filmek. Egészséges táplálkozásra nevelés: Az egészséges életmód feltétele, a helyes táplálkozás. - az egészséges táplálkozási szokások megismertetése technika, biológia, egészségtan és osztályfőnöki órák keretében. - az iskolai büfé kínálatának bővítése környezetbarát és egészséges árukkal. Növekedés, változás, szexualitás, családi életre nevelés. Lényeges, hogy tanulóink életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek saját testükkel és annak változásaival kapcsolatosan. Megfelelően készítsük fel a tanulókat a szexualitás érzelmi fontosságára, és a családi élet harmóniájának meghatározó erejű fontosságára. A témát feldolgozzuk: - tanórai keretben - tájékoztató programok, előadások szervezése iskolaorvos, védőnő bevonásával.
4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskola a gyermekek életének jelentős színtere. Iskolánkban sokféle helyzetben kerülnek egymással tartósabb vagy csupán rövid idejű kapcsolatba a tanulók. A hagyományos csoportok mellett fokozatosan nő a valamilyen választás eredményeként (érdeklődés, tanulási szándék) összeálló tanulóközösségek szerepe. Törekvésünk, hogy közösen hozott törvények által meghatározott feltételrendszerben, hozzáértő pedagógiai segítséggel, minél többen vegyenek részt érdemi módon közösségeink és az iskola egésze ügyeinek intézésében, a közös kormányzásban. Tehát tudatosítjuk a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázzuk az egyéni és közérdek, a többség és a kisebbség fogalmát és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásában. Megalapozzuk a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Normarendszerünk kiterjed a környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő- és oktatómunka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül. 8
A tanulók közösségben, illetve a közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása a nevelő-, oktatómunka alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különböző iskolai közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanórán kívül művelődési lehetőségek (könyvtár, színház, múzeum) biztosítása. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösségek által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, s ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Általános vélemény, hogy az iskolai nevelés és oktatás legfontosabb (legdominánsabb) szereplője a pedagógus. Munkája elvégzéséhez rendkívül fontos elméleti tudása, módszertani ötletessége, de mindezek csak kiegészítői lehetnek mélyről jövő elhivatottságának és gyermekszeretetének. A pedagógus közvetítője az intézmény által meghatározott pedagógiai alapelvek megvalósulásának. A pedagógus feladatai: • • • • • •
A pedagógus alapvető feladata a gyermekek nevelése és oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, az elsajátítás szintjének ellenőrzése az iskola által meghatározott módszerek segítségével és alkalmazásával. A nevelő- és oktatómunkája során, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődési ütemét és szociokulturális hátterét, gondoskodik a tanulók személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakozásáért. Rendszeresen tájékoztatja a szülőt, gondviselőt a gyermek tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról. Betartja és betartatja a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat. Tiszteletben tartja a szülők, tanulók és a kollégái emberi jogait és méltóságát. Az ismereteket tárgyilagosan és szakszerűen közvetíti.
9
• • • • • • • • •
• • •
Felkészülve érkezik a tanítási órákra, azokat a tanulók képességeire alapozva megtervezi. Részt vesz szakmai továbbképzéseken, különös tekintettel a kötelezően előírtakra. Kötelező adminisztrációs feladatait pontosan, naprakészen elvégzi. Részt vesz a nevelőtestületi, szülői értekezleteken, fogadóórákon, iskolai ünnepeken és megemlékezéseken. Hivatásához méltóan viselkedik magánéletében is. A hivatali titkokat megőrzi. A tanulók érdekében együttműködik kollégáival és más intézményekkel. Betartja a pedagógiai etika íratlan szabályait is. Önkéntes vállalás vagy az intézményi vezetés megbízása alapján részt vesz a nem kötelezően előírt programok szervezésében, végrehajtásában (ünnepi műsorok összeállítása, tanulmányi- és sportversenyekre való felkészítés és azokon való részvétel, táboroztatás, erdei iskola stb.). Aktívan részt vállal a szakjának megfelelő munkaközösség munkájából. Osztályfőnökként végrehajtja az osztályfőnök munkaköri leírásában előírtakat. Napközis nevelőként szervezi a rábízott csoport ebédeltetését, a délutáni tanulmányi és szabadidős foglalkoztatását.
Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg egy évre. Munkáját a NAT, a kerettanterv, az iskola pedagógiai programja és az éves munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése; közösségi tevékenységük irányítása; önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Az osztály közösségi életének szervezése. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv és az osztályfőnöki órák tématerve, amelynek formai, szerkezeti követelményeit az osztályfőnöki munkaközösség határozza meg. Személyiség- és közösségfejlesztő munkája, az iskola pedagógiai programjában preferált alapértékek osztályban való elfogadtatása érdekében: - Törekszik tanulói személyiségének, család és szociális körülményeinek alapos megismerésére, a szülők iskolával szembeni elvárásainak, a gyerekekkel kapcsolatos ambícióinak megismerésére. - Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit, az osztályon belül uralkodó értékrendet. - Együttműködik az osztályában tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. - Látogatja osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait, tapasztalatait, észrevételeit, az esetleges konfliktusokat az érintett nevelőkkel megbeszéli. - Szükség esetén - az igazgató hozzájárulásával - az osztályban tanító tanárokat és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze. - Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken, valamint az igazgató kérésére a nevelőtestületi értekezleten ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. Az osztályban tanító pedagógusokkal megvitatja az addig tapasztaltakat és a következő időszak teendőit. - Gondot fordít arra, hogy osztálya tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanulásban. Szervezi és havonta értékeli az osztályában a tanulmányi versenyt, havonta az osztállyal együtt értékeli a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és szorgalmát. - Segíti a tanulásban lemaradók felzárkóztatását, decemberben és májusban intenzív fejlesztő foglalkozást szervez a bukásra állók számára. 10
- Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. - Tiszteletben tartja a gyerekek emberi méltóságát; gondoskodik arról, hogy az osztály közösségi tevékenysége során alkalmat teremtsen minden tanulónak a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülésre. - A helyi tantervben meghatározott órakeretben osztályfőnöki órát tart. Ezeket használja fel az osztályban adódó szervezési és pedagógiai problémák megoldására. Az osztályfőnöki órák témáit a munkaközösség által meghatározott formában, tanmenetben rögzíti. Az osztályfőnöki órákon folyó irányított beszélgetések szolgálják az iskola pedagógiai programját, de mindenképpen tartalmazzák a humanista alapértékek elfogadtatására való törekvést. Minden iskolai programban helye van a rendre, tisztaságra, udvarias, kulturált viselkedésre, fegyelmezett munkára és tanulásra, a munka és a dolgozó ember tiszteletére, az önművelés igényére, testi-lelki egészség megőrzésére, környezetvédelemre, demokratizmusra, önismeretre, harmonikus, társas kapcsolatokra való nevelésnek. Az egyes alapkérdésekkel való foglalkozás mértékét, a ráfordított időt és az osztályfőnöki tematikába kerülő egyéb kérdéseket az iskola pedagógiai programja, a tanulók fejlettségi szintje és érdeklődése alapján választja ki. A tanmenetben tervezett témák feldolgozására alaposan felkészül, ugyanakkor a tanulók érdeklődésének, aktivitásának figyelembevételével rugalmasan kezeli azokat: egyesekre a tervezettnél több vagy kevesebb időt fordíthat. - A nevelő munkája tervezésében az osztályfőnöki tanmenetet foglalkozási tervvel egészíti ki. Ebben megtervezi a gyerekek személyiségfejlesztése érdekében elvégzendő felméréseket, vizsgálatokat, a tanulókkal való egyéni bánásmód eljárásait, s az osztállyal való egyeztetés után a tanévre tervezett közös tevékenységeket (munka, kirándulások, egyéb rendezvények). - Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire, szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait oly módon, hogy így megismertesse tanítványaival a kulturált szórakozás és művelődés változatos formáit, kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igényét. - Segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját, felkelti a tanulókban az iskolai közéleti tevékenység iránti érdeklődést, az osztály életének demokratikus szervezésével kifejleszti bennük az ehhez szükséges képességeket. - A gyerekek minden iskolai tevékenységét (beleértve a tanórán kívüli és szabadidős foglalkozásokat is) értékeli, bennük is kialakítja a reális önértékelés igényét. - Folyamatosan törekszik osztályában a társadalmi munkamegosztás megismertetésére. A gyerekek életkorának megfelelően szakmai ismertetésekkel, önismereti gyakorlatokkal készíti fel tanulóit a pályaválasztásra. - Felelős megbízásával és munkájának ellenőrzésével biztosítja az osztályterem rendjének, tisztaságának, berendezési tárgyainak megőrzését. - Törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására, együttműködik a szülőkkel. - Évente 2-2 alkalommal szülői értekezletet, fogadóórát tart. - Megismerteti a szülőkkel az iskola pedagógiai programját, házirendjét, megbeszéli velük a gyerekeket érintő nevelési elképzeléseit az osztály, illetve az egyes tanulók fejlesztésére vonatkozóan. - Segíti osztályában a szülői munkaközösség munkáját, képviseli az osztály érdekeit a nevelőtestület és a szülői szervezet előtt. Kapcsolatot tart a szülői szervezet képviselőivel. - Megszervezi az arra vállalkozó és alkalmas szülők részvételét a tanulás segítésében, a pályaválasztási, iskolai szabadidős programok, kirándulások, táborozások szervezésében, az esetleges iskolai alapítvány támogatásában - Osztályfőnöki megbízatása első évében - legkésőbb a tanév végéig - szükség szerint végez családlátogatásokat a szülők előzetes értesítésével és beleegyezésével. 11
- Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, alkalmazza az iskolai szabályzatokban rögzített dicséret és elmarasztalás formáit. - Elvégzi az osztályfőnök adminisztrációs teendőit, felel az osztálynapló, törzslapok pontos szabályszerű, naprakész vezetéséért. - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, gondoskodik számukra szociális és tanulmányi segítség nyújtásáról. - A gyerekekkel minden érdemjegyet beírat az ellenőrzőbe, rendszeresen ellenőrzi, hogy aláíratták-e az ellenőrzőbe került jegyeket és bejegyzéseket. - Regisztráltatja és összesíti és jelzi a tanulók hiányzásait, adatokat szolgáltat osztályáról az iskolai statisztika elkészítéséhez. - Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztratív teendőket, továbbtanulási lapjaikat szabályszerűen és pontosan továbbítja. - Aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, a szakirodalom tanulmányozását, bemutató foglalkozást, különböző témájú felmérések kidolgozását és elemzését vállalja. - Titoktartási kötelezettség vonatkozik rá.
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Egy gyermek helyzetét sok tényező befolyásolhatja: - adottságai, képességei - egészségi állapota, testi épsége - a család légköre, a harmónia szintje szülei házasságában - a család életkörülményei és életmódja, kultúrája. Az iskola feladata, hogy: • alkalmazkodjon a tanulók eltérő élethelyzetéhez, ismerje meg a gyermek családi és egyéb körülményeit; • nyerje meg a szülőket, hogy partnerek legyenek az iskolai évek alatt; • a személyre szóló feladatok, a személyes beszélgetés, a törődés segítse a gyerekek önértékelésének, önbizalmának növelését; • alkalmazzunk preferáló, megerősítő módszereket; • segítsük az önkontroll kialakítását, ismertessük meg a konfliktuskezelő technikákat; • alkossunk olyan szabályokat, amihez alkalmazkodni tud, illetve amihez alkalmazkodnia kell; • szükség esetén szakember segítségét igényeljük (pszichológus, fejlesztő pedagógus…). A feladatokból következnek az alábbi tevékenységek: • szoros kapcsolat a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval, a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal, gyermekorvossal, védőnővel, • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, • felzárkóztató órák, • napközi otthon, • tanulószoba, 12
• • • •
felzárkóztató foglakoztatások, a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, családlátogatások, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
A tehetség, képesség kibontakozását elősegítő tevékenységek Az iskolai nevelés, oktatás egyik fontos feladata a tehetségek felkutatása, kibontakoztatása és nevelése. Az egyes tehetségek: matematikai, zenei, nyelvi, sport stb. más-más életkorban mutatkoznak meg, és más sajátosságai vannak. Nélkülözhetetlen tehát minden tanuló alapos megismerése, hiszen a tehetséget a tanulás és a munkatevékenység során ismerhetjük meg. Iskolánkban minden szaktanárnak feladata a tehetséges tanulók felismerése és fejlesztése. Tanítási módszerünk alkalmat ad: differenciált munkára, kreatív gondolkodásra, önállóságra az ismeretszerzésben, kutatásra, búvárkodásra. Mindezek során feladatunk, hogy: biztosítsuk számukra az állandó megerősítést, reális önismeretre, szerénységre neveljük, alkalmas feladatokon keresztül fejlesszük alkotóképességüket, hívjuk fel a figyelmet a tervszerű munkavégzésre, a többféle megoldás elvárásával kitartó munkára neveljük, fejlesszük vitakészségüket. A feladatokból következnek az alábbi tevékenységek: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, képesség szerinti csoportbontások, választható tantárgyak tanulása, tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, iskolai sportkör, versenyek, bemutatók, vetélkedők, szabadidős foglakozások, a könyvtár, az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, továbbtanulás segítése. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A tanulási kudarc, illetve zavar többféle forrásból származhat: • a családi környezet hiányos vagy nem az iskola által képviselt szocializáló hatása • a gyermek kedvezőtlen testi, idegrendszeri adottsága, fejlődésének, érésének biológiai okok miatt történő akadályoztatása • a gyermek pszichés funkcióinak lassú vagy hiányos kialakulása. A teljesítményzavar következtében másodlagos tünetként viselkedési, magatartási zavar is felléphet. A tanulási zavarok hátterében álló okok sokfélesége miatt a gyerekeknél eltérő tünetegyüttesek alakulnak ki. Ebből a szempontból iskolánk változatos, közvetlenül észlelhető arculatot mutat: 13
• •
tanulási akadályozottságtól kezdve a tehetséges gyermekig a részképességzavarral küzdő, lassan tanuló gyermektől kezdve az átlagos képességű gyermekig; • az iskolaéretlen, lassan fejlődő gyermektől kezdve az átlagos képességű gyermekig • a nehezen kezelhető, magatartási problémát mutató gyermektől kezdve a jól alkalmazkodó és beilleszkedő gyermekig. A megoldást segítő tényezők lehetnek: • a megoldásra koncentráló pedagógusi beállítódás és felkészültség • az osztályfőnöki munka presztízsének növelése • a pedagógusok továbbképzése • az ismeretközpontúság – és a vele járó túlterhelés – oldása • a tevékenység-, és képességorientáltság erősítése • a figyelem fejlesztése • az intézményváltás kritikus pontjain mutatkozó nagyobb figyelem • a tanulók folyamatos és alapos megismerése. Gyermekeinknél lényegében már az óvodában megkezdődik ez a munka, amikor a gyermekek logopédiai gondozásban vesznek részt, hisz a beszédfogyatékos tanulók logopédiai gondozásának döntő szakasza a korai fejlesztés, illetve az óvodáskor. A súlyos beszédfogyatékos, illetve korábban ellátatlan gyermekek esetében azonban ez általában áthúzódik a kisiskolás korra is. A logopédiai gondozás másik fő területe a részképességzavar tünetit mutató tanulók iskolai fejlesztése. Az olvasás-, írászavarok javításának célja az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő, értő olvasás-írás készséget, fejlessze a gyermek kifejezőkészségét, segítse az olvasás, írás, eszközzé válását az ismeretek megszerzésében, hiszen a jól elsajátított olvasni tudás alapja minden későbbi tanulásnak. Az olvasástanítás nem fejeződik be az első osztályban, hanem ellenkezőleg, épp csak megkezdődik. A negyedik osztályban olvastatott ismeretközlő szövegek hasonlítanak legjobban a későbbi úgynevezett magyarázó tankönyvekhez. Ha azok olvasása nehézségekbe ütközik, a későbbiekben az olvasás gyengesége gátja a tanulásnak. A szókincs-, olvasás- és írásvizsgálatokat, valamint a diszlexia reedukációt a Meixnermódszer alapján végezzük. Jelen pillanatban és a közeljövőben a gondoskodást a pedagógusok részéről a következőkben határozzuk meg: - ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét; - tudjon differenciáltan oktatni, nevelni; - semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti részéről a tanulót; - az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit; - a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is értékelje a fejlődést; - a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására; - a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon. A felső tagozat tanárainak eredményes bánásmódját segíti, ha az osztályfőnök: - már a tanév megkezdése előtt megismerkedik, érdeklődik a szülőktől, az alsós tanítótól; - kéri a logopédus, fejlesztőpedagógus tanácsait; 14
- a tanuló problémáit megismerteti a szaktanárokkal; - szükség esetén szakemberhez fordul; - figyelemmel kíséri a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményeit; - gondoskodik a megfelelő iskolafokozatba kerülésről, a pályaválasztásról; - szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről írásban véleményt ad. Tevékenységeink: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a képesség szerinti csoportbontás; - a napközi otthon; - a tanulószoba; - az egyéni foglalkozások; - a felzárkóztató foglalkoztatások (korrepetálások); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek csoportos vagy egyéni használata; - a továbbtanulás irányítása, segítése. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű de különösen a szociális hátrányban lévő - tanulókat képességük kibontakoztatásában. Országos jelenség a tanulólétszám csökkenése és ezzel párhuzamosan nő a munkanélküli, illetve az egyre nehezebb környezetben lévő tanulók száma. Elsődleges feladatunk felmérni, megismerni azokat a tényezőket, amelyek a hátrányos helyzetet előidézik, okozzák. Családi környezet: • a család lakásviszonyai • túlságosan alacsony jövedelem • a szülők alacsony iskolázottsága, önművelés hiánya • családi hagyományok • a család élete, a családtagok magatartása (helytelen nevelési módszerek) • a gyermek nem megfelelő helye a családban, közömbösség, az iskola munkájának lebecsülése • családi házon kívüli környezet: az utca, a lakókörnyezet negatív hatása. Iskolai környezet: • az intézmény hiányos tárgyi ellátottsága • az iskolába naponta távolról való bejárás • a tanítás hatékonyságának nem megfelelő színvonala • helytelen nevelői magatartás • a tanulók nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben. A hátrányok számbavétele, az okok feltárása szükségessé teszi annak meghatározását, hogy: • a tanulók egyes képességeinek kibontakozását milyen tényezők gátolják leginkább • mihez viszonyítva, milyen mértékben vannak lemaradva • milyen módon segíthet az iskola a hátrány enyhítésében 15
•
az iskola feladata: segíteni a tanulók beilleszkedését, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését.
Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák: • felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése • önismereti csoportok létrehozása • drog- és bűnmegelőzési programok szervezése • mentálhigiénés programok szervezése • pályaorientációs tevékenység • felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezlet, családlátogatás) • tanulószoba, napközi igénybevételének motiválása • kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel, gyermekvédelemmel • tankönyvtámogatás biztosítása • táborozás, kirándulások • pályázatok. Tanulóink szociális környezete Az általános iskolákban jellemzően különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motiváltságú, kultúrájú gyermek tanul. Iskolánkra ez fokozottan érvényes, mert a község fiatal részét frissen idetelepült, anyagi és egzisztenciális szempontból a középréteghez tartozó szülők alkotják. A szülők egy másik - szerencsére nem nagy - része a munkanélküliekhez tartozik. Ebből kifolyólag vannak veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, kiemelt aktív segítséget igénylő, különösen problémás családokban élő és részképességzavarokkal küzdő gyermekek. A szociális hátrányok okai: • anyagi nehézségek • kulturális háttér • helytelen nevelési elvek • negatív családi kapcsolatok • etnikai megkülönböztetettség. Szociális hátrányokból kialakuló problémák: • önismereti, önértékelési problémák • tanulási zavarok • beilleszkedési gondok • magatartási zavarok. Gyermekek segítésének módjai Anyagi jellegű támogatások: • eszközök, iskolaszerek • tanulmányi, levelező versenyek nevezési díjainak átvállalása • útiköltség a verseny színhelyére • iskolán kívüli rendezvényeken a részvétel anyagi feltételeinek biztosítása. Tanulást segítő tevékenységek: • felzárkóztatás • korrekció • szakkör • középiskolára és szaktárgyi versenyekre felkészítő foglalkozás • hosszabb türelmi idő biztosítása • beszédfejlesztés, szókincs, kommunikáció • egyéni bánásmód. Életvezetést segítő tevékenységek: • pozitív viselkedési formák megerősítése 16
• • • • •
szabadidős tevékenységek szervezése pedagógiai és szituációs játékok alkalmazása drog- és bűnmegelőzési program (tájékoztatjuk a szülőket az igénybe vehető segítségek lehetőségeiről, módjairól) pályaorientációs tevékenység egyéni bánásmód.
7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről és az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják. - Az iskola igazgatója évente legalább két alkalommal a diákönkormányzati üléseken. - A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a hirdető táblán keresztül. - Az osztályfőnökök folyamatosan, az osztályfőnöki órák keretein belül. - Részletes szabályozás a házirendben.
8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulók szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban illetve a tájékoztató/ ellenőrző füzeten keresztül) tájékoztatják. A tanulók a kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel vagy a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója félévente egy alkalommal a szülői közösség ülésén, az osztályfőnökök fogadóórán és szülői értekezleteken. A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködésre az alábbi fórumok teremtik meg a lehetőséget: a.) Családlátogatás, melynek feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermekek optimális fejlesztésének érdekében; b.) Szülői értekezlet, melynek feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása; - a szülők tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről; - az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól; - a helyi tanterv követelményeiről; - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról; - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról; - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről; 17
- az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról; - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé. c.) Fogadóóra feladata a szülők és a szaktanárok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes, hasznos eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d.) Nyílt tanítási nap szervezése: Az iskola nyitott, ezért a szülőknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy közvetlenül nyerjenek betekintést az iskolai nevelő-, oktatómunka mindennapjaiba, ismerjék meg a tanítási órák lefolyását. Ezért a szaktanárral való előzetes egyeztetés, előzetes megbeszélés alapján részt vehetnek a tanítási órákon, hogy közvetlenül tájékozódjanak gyermekeik és az osztályközösségek iskolai életéről. e.) Írásbeli tájékoztató a szülők tájékoztatására a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különböző iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével.
9. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei Az osztályozóvizsgák követelménye, a NAT-ban és a helyi tantervben meghatározott minimumszint teljesítése. Részletes szabályozás a házirendben.
10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg- minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba való beiratkozáskor be kell mutatni: - jogszabályban meghatározott dokumentumokat, - a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt), - a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával, - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A szakvélemény beszerzése az óvodával együttműködve a szülő feladata. A szakvélemény alapján az iskola igazgatója dönt a gyermek normál-, kis létszámú korrekciós-, illetve tanulásban akadályozott (sajátos nevelési igényű) osztályba való felvételéről.
18
A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló születési anyakönyvi kivonatát, - a szülő személyi igazolványát, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak: - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállítottszintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján- nem tanult. Amennyiben a tanuló valamelyik tantágy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felelt meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók, valamint más iskolából átvételt kérő tanulók: felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az iskola igazgatója dönt, a fenntartóval való egyeztetés után. Az iskola igazgatója a döntéséről a szülőt értesíteni köteles.
11. Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Cél: az iskola dolgozói és tanulói rendelkezzenek elsősegélynyújtási alapismeretekkel. Megvalósítása: tanórai keretekben 1-4. évfolyam környezetismeret és testnevelés, 5-8. évfolyam természetismeret, biológia, testnevelés, osztályfőnöki órák. Tanórán kívül. Szakkör Képzés Elsősegélynyújtó helyek: iroda, tanári, technika szaktanterem.
19
HELYI TANTERV
12. A választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei: •
1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára
•
2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára
13. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.
Az intézmény heti óraterve: Az iskola az egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás.
Tanév 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017
Évfolyam 1. 2. K K Kt K Kt Kt Kt Kt Kt Kt
3. K K K Kt Kt
4. K K K K Kt
5. K Kt Kt Kt Kt
6 K K Kt Kt Kt
7. K K K Kt Kt
8. K K K K Kt
/K: a NAT 2003. alapján az oktatási miniszter által kiadott kerettanterv felhasználásával készített helyi tanterv., Kt: 51/201.(XII.21.) EMMI rendelet/
20
Tantárgyi struktúra és óraszámok /Kt/ Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom * Idegen nyelvek *** Matematika+logikai játék ** Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret ebből Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7+1
2. évf. 7+1
3. évf. 6+1
4+1 1 1 2 2 1 5 2 *, ** 25
4+1 1 1 2 2 1 5 2 *,** 25
4+1 1 1 2 2 1 5 2 *,** 25
4. évf. 6+1 2+1 4+1 1 1 2 2 1 5 3 *,**, *** 27
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom *** Idegen nyelvek Matematika * Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc / Hon és népismeret Informatika ** Technika , életvitel és gyakorlat**** Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető ebből Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4+1
6. évf. 4+1 3 3+2
7. évf. 3+1 3 3+1
8. évf. 4 3 3+1
2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
1 1
2 2 1 1 1 1
1 1 2 2 1 1
1 1 5 1 3 *,*** 28
1 1 5 1 3 *,*** 30
1 1 5 1 3 *,**** 30
1 1 1 1 1 5 1 2 *,** 28
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. 21
Tantervi óraszámok /K/ Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom, tánc és dráma Történelem hon- és népismeret Történelem és állampolgári ism. Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Természetismeret Természetismeret és egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Informatika Osztályfőnöki Mozgókép- és médiaismeret Ember és társadalmi ismeretek-etika Összesen
Évfolyam 1. 2. 8 8
4 1
4 1
3. 8
4 2
4. 7
3 4 2
5.
6.
4,5
4,5
2,5
2,5
3 4
3 4
7. 4
8. 4
2 3 4
2 3 4
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 3 1 1 1
2 2,5
1,5 1,5 1 5
1,5 1,5 1 3
1,5 1,5 1 3 1
1,5 1,5 1 3 1
1 1,5 1 5 1 1
1 1,5 1 3 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 3 1 1
22
20
21
24
26,5
25
1 28
1 inf.
1 inf. 0,5 test.
1 inf. 0,5 test.
1 inf. 0,5 test.
1 mat. 1 etik. 1 test.
4.
5.
6.
Ebből az 52-53.§ választható, szabadon tervezhető órák terhére
28 1 mat. 1 méd. 1 test.
Választható tanórán kívüli foglalkozások és azok óraszámai Az óraszámok, órakeretek jogcímei
Választható tanórai foglalkozás 52§ (7) Gyógytestnevelés52.§ (8) Mindennapi testedzés 52.§ (9) az 52.§. keretéből Játékos testmozgás 52.§ (10) Egyéni foglalkozás 52.§ (11).c Napközi 53.§ (3-4)
Évfolyamok 1. 2. 3.
10% 25% 16 fős csoportonként heti 3 óra Csoportonként hetente min. 2 x 45 perc
7.
8. 30%
Naponként legalább 30 perc 12% 22,5 x 5 csoport 15 x 1csoport
Az előírt tananyag és követelményei Az előírt tananyagot és követelményeit az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek tartalmazzák. Az iskola a Nemzeti alaptanterv alapján OM által kiadott kerettanterveket építette be a helyi tantervébe. 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet 2.§.
22
Tantárgyi szerkezet: Az iskola a Nemzeti alaptanterv műveltségi területeit a kerettantervi rendelet alapján tantárgyi rendszerré formálta. NAT műveltségi terület 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Élő idegen nyelv 3. Matematika 4. Ember és társadalom: állampolgári és gazdasági emberismeret, történelem
Tantárgy Magyar nyelv; Magyar irodalom; irodalom, tánc és dráma Angol Matematika társadalmi*, Történelem és állampolgári ismeretek ismeretek,
Magyar
Környezetismeret, Természetismeret, 5. Ember a természetben: természetismeret, Természetismeret és egészségtan, Fizika, Kémia, fizika, kémia, biológia, egészségtan* Biológia, Biológia -egészségtan 6. Földünk-környezetünk Földrajz 7. Művészetek: ének-zene, tánc és dráma*, Ének-zene, Rajz és vizuális kultúra, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és Mozgóképkultúra és médiaismeret médiaismeret* 8. Informatika: számítástechnika, Informatika könyvtárhasználat* 9. Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika, Technika és életvitel, Osztályfőnöki háztartástan és gazdálkodás, pályaorientáció* 10. Testnevelés és sport Testnevelés és sport
A csillaggal (*) jelölt műveltségi részterületek a következő tantárgyak anyagában szerepelnek: Társadalmi ismeretek: 1-4. osztályban magyar irodalom, később történelem és állampolgári ismeretek. Ember és társadalom, etika: a 7. osztályban önálló modul tantárgyként. Tánc és dráma: 1-4. 5-6. osztályban a magyar irodalom, tánc és dráma integrált tantárgyként. Mozgóképkultúra és médiaismeret: rajz és vizuális kultúra, magyar nyelv, magyar irodalom, informatika, illetve a 8. osztályban önálló modul tantárgyként. Könyvtárhasználat: magyar nyelv, magyar irodalom, informatika. Egészségtan: 6. osztályban természetismeret és egészségtan. Pályaorientáció: osztályfőnöki óra. Hon- és népismeret: 5-6. osztályban történelem és állampolgári ismeretek tantárgyba integrálva. Az iskola a helyi tantervében választható tantárgyként első osztálytól bevezeti az informatika tantárgyat.
14. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Iskolánkban a nevelő-, oktatómunka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van, mint tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.
23
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján, maximálisan figyelembe véve a szaktanári javaslatokat. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét jobbító esetben vezetünk be. • Az egyes szakmai munkaközösségek, illetve szaktárgyak tankönyvi sorozatot illetve tankönyvcsaládot használnak. Egymásra épülő tankönyvcsaládok, belső továbbképzés. • Egy-egy osztály, illetve tanulócsoport a tanulmányi ideje alatt a tantárgyat azonos tankönyvi típusból tanulja pedagógusváltozás esetén is. A kiválasztás annyi időre szól, amíg a tanuló a tantárgyat tanulja. Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet. • A tankönyv tartalmazza a teljes törzsanyagot, és egyéni tanulásra alkalmas legyen. • A taneszközökből csak a lehető legszükségesebbek beszerzését igényelje a szaktanár illetve a munkaközösség. • A munkaközösségeknek kell meghatároznia tankönyvcsaládot (ill. csomagot) az évfolyam indítása előtt. Szaktanárváltás esetén a tankönyvcsalád változatlan marad. • A csoportbontások miatt célszerű az egységes taneszköz- és tankönyvcsalád megválasztása. • A tankönyvcsalád megváltoztatására csak felmenő rendszerben kerülhet sor a munkaközösség javaslata alapján. • A tankönyvek kiválasztásánál törekedni kell a könyvek tartalmi, formai, terjedelmi jellemzőinek figyelembevételére. • Törekedni kell arra, hogy a tartós használatú segédkönyvekből, segédanyagokból az iskolai könyvtár megfelelő példányszámmal rendelkezzen. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. Az első évfolyamba lépők beiratkozáskor megkapják a beszerzendő eszközök, segédletek jegyzékét. Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás-nevelés minőségét jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. Iskolánkban a tanulólétszám jelentős része (több, mint 50%.) ingyenes tankönyvellátásra jogosult. Tankönyvet csak az OKM által engedélyezett tankönyvjegyzékről rendelünk, figyelembe véve a kompetenciafejlesztést segítő, kompetenciaalapú tankönyvek választásának lehetőségét. A tankönyvek megrendelése az igazgató felhatalmazása alapján a kijelölt tankönyvrendelésért felelős pedagógus feladata. Az előzetes felmérést novemberben, a végleges megrendelést április-májusban a munkaközösségek bevonásával, a könyvtárossal végzi. Ugyanebben az időben a kedvezményre jogosultak körét felméri, és begyűjti a szükséges igazolásokat az osztályfőnökök segítségével. A tankönyvek árusításának időpontját az iskola honlapján tesszük közzé, az árusítást a tankönyvfelelős a könyvtárossal végzi. Szabályozás a házirendben.
24
15. A nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: NAT) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Kulcskompetenciák a NAT-ban: Anyanyelvi kompetencia Idegen nyelvi kompetencia Matematika kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség A kulcskompetenciák fejlesztése tantárgyi keretek között valósul meg. A tantárgyak előírt tananyagát és követelményrendszerét a fejlesztendő kompetenciaterületeket a szaktárgyi tantervek tartalmazzák, beleértve a szaktárgyi minimum iskolai követelményeit is. Célja, feladata: Alapvető készségek és képességek tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése. Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése. Lehetőség biztosítása ahhoz, hogy – a tanuló beérje társait, – felzárkózzon az átlaghoz, – elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét. Kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret 25
Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. 26
Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden 27
ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire A felnőtt-lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).
28
16. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az iskola a mindennapos testnevelést a Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 27. § (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.
17. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Az iskola igazgatója minden tanuló beiratkozása előtt tájékoztatja az érdeklődő szülőket a helyi tantervről, mely tartalmazza a tantárgyakat és azok óraszámait. A tanulók a tantervi anyagon túlmenően érdeklődésük, képességeik alapján különböző foglalkozásokon, sportkörökön vehetnek részt. A foglalkozásokról az osztályfőnökök, szaktanárok adnak tájékoztatást. A jelentkezés után kötelesek a tanév végéig részt venni a választott foglalkozásokon.
18. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei Az alsó évfolyamon az ismeretek számonkérésének módjai illeszkednek a tanulók életkori sajátosságaihoz. Nagy hangsúlyt fektetünk az állandó dicséretre, pozitív visszajelzésekre, a tanuló önbizalmának erősítésére, ösztönzésre. A tanulónál itt elsősorban a reprodukciós készséget értékeljük, a pontos, tiszta füzetvezetést, a kifejező, tiszta olvasást. A tanulók szóban és írásban felelnek. A felső tagozaton a fentiek mellett az önálló ismeretszerzés képességének értékelése is jelentőséget kap. Iskolánk helyi tanterve pontosan meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket elvárunk tanulóinktól. A követelmények jelentik a tanulás értékelésében a viszonyítási alapot. Osztályzatot adni csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására lehet, amelyekre a követelmények vonatkoznak. A minimumtudás a társadalmi beilleszkedéshez szükséges alapműveltségi minimum, a tanításra előírt követelmények mintegy felét kitevő, „de a kibocsátott tanulók túlnyomó többsége által bizonyítottan el is sajátított tudás.” – Nagy József. Ez a követelményszint azt jelzi, hogy aki nagyon lassan halad, azt mindenekelőtt ezeknek a követelményeknek a teljesítésére kell alkalmassá tennünk. A minimum tehát a korrepetálás és egyéb segítő jellegű foglalkozás tartalmát is feltárja. 29
„Az osztályozás akkor teljesíti funkcióját, ha az oktatási folyamat szerves részeként a személyiségfejlődés értékelésének egyik, de nem egyetlen és legfőbb eszköze.” – Kósáné Ormai Vera. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái • szóbeli felelet • írásbeli munkák (feladatlap, dolgozat, témazáró, teszt, füzetvezetés, stb.) • órai munka • kiselőadás • tanulói kísérlet • gyűjtemények, anyaggyűjtés • részvétel versenyeken. Tanulóinknak sokféle tevékenységét értékeljük, de nem minden tevékenységét osztályozzuk. Az értékelés egyik formája az osztályozás. Szorgalmi időben nem osztályozásról, hanem érdemjegyről beszélünk. Az érdemjegy visszajelentő, informatív értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye. Az osztályzat, ami a félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba kerül, összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről, osztályozza, minősíti a tanuló tudását. A tantárgyi osztályzatok kizárólag a tantárgyi követelményeknek a megfelelő tudásszinten való elsajátítását minősítik. Az osztályzat a félévi vagy az évi összteljesítményt értékeli, és nem az érdemjegyek átlagaként jelentkezik. Tükrözi az esetleges fejődést is. Bizonyos időszakokban a tanuló előmenetelének értékelésére szöveges értékelést alkalmazunk. A szöveges értékelés informatív funkciójú, az érdemjegynél differenciáltabb visszajelzést nyújt, és tartalmazhatja a pedagógusok véleményét a tanuló által elért eredmény vagy eredménytelenség okairól, valamint a fejlődés elősegítésére tett javaslatait. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendszeressége A tanórai ellenőrzés (írásbeli, szóbeli munkák ellenőrzése) egész évben folyamatos. Az előrehaladást vagy lemaradást jelzi a szülőnek, tanulónak, nevelőnek egyaránt. A tanulók előmenetelét, teljesítményét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel, félév végén és év végén osztályzattal, illetve szöveges értékeléssel minősítjük. Tanulóinkat félév végén legalább havi egy érdemjegy alapján osztályozzuk (a heti egy órás tárgyak kivételével, azok esetében félévenként legalább három érdemjegynek kell lennie). A tanuló munkáját havi jegy formájában összetetten is értékelhetjük. Félévente legalább egy szóbeli feleletet osztályozunk. Iskolánkban elsőtől második évfolyam első félévéig szöveges értékelés történik. Második évfolyam második félévtől nyolcadik év végéig 1-5-ig terjedő érdemjeggyel osztályozunk. A tantárgyi osztályzatok Jeles (5) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti és tudja a tananyagot, ismereteit alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. A szabályokat saját szavaival is vissza tudja adni, érti és alkalmazni tudja azokat. A tananyagot szabadon, önállóan elő tudja adni. Ismereteit önállóan is képes gyarapítani. Jó (4) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Csak apró bizonytalanságai vannak, kisebb hibákat vét előadásában, a definíciókat tudja, ha nem is képes saját szavaival megfogalmazni. Közepes (3) 30
Ha a tanuló a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. Nevelői segítségre rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, a tananyagot önállóan előadni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát és kifejezésmódja egyszerű, fogalmazása hanyag. Elégséges (2) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik, azaz a helyi tantervben meghatározott minden egyes minimális követelmény esetében az annak teljesítését mérő feladatot legalább 80 %-ban helyesen oldja meg. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat inkább ismer, mint ért, az összefüggéseket legfeljebb részlegesen látja át. Nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1) Ha a tanuló a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumkövetelményeknek sem tesz eleget, továbbhaladása nem biztosított. Kitűnő (5*) Ha valamelyik tantárgyból a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt, a bizonyítványába jeles helyett kitűnő bejegyzés kerül. Kitűnő bejegyzés csak év végén adható. Az úgynevezett készségtárgyak értékelésénél figyelembe vesszük a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, valamint adottságait is. Felső tagozaton az új tantárgynál az első két hónapban csak motiváló osztályzatot alkalmazunk. Az iskolai osztályozás értékelő és motiváló funkciót tölt be. Az értékelésbe vonjuk be a tanulókat is. Az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása a legtágabb értelemben felfogott nevelési folyamat biztosítása érdekében az osztályzat ne kinyilatkoztatott ítélet legyen, hanem az értékelés egyik fontos megnyilvánulása. Az értékelés dokumentálása Az osztályzatokat megkülönböztető színekkel jelöljük: Piros = kétszeres súlyú jegyek / témazárók, félévi, év végi, évfolyamszintű felmérések/ Kék = egyéb számonkérések, mérések, feleletek, munkák osztályzata Zöld = gyűjtőmunkák, házi dolgozatok, szorgalmi feladatok, kiegészítő anyagok. Az iskolai dolgozatok, témazárók, feladatlapok, feleletek, munkák stb. érdemjegyét a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg az ellenőrző könyvbe is beírja. Osztálynaplóba, ellenőrzőbe csak egész jegyek kerülhetnek be. •
Helytelen viselkedés, kötelesség teljesítésének elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. A tanuló órai magaviselete szaktárgyi érdemjegybe nem számíthat bele. • Az érdemjegyeket a szaktanár, tanító aláírásával hitelesíti az ellenőrzőben, és egyidejűleg az osztálynaplóba is bejegyzi. • A felelés témáját vagy formáját (szóbeli felelet, kiselőadás…) az ellenőrző könyvben az érdemjegy előtt szövegesen jelöljük. • A tantárgyi értékelésnél a tanuló írásbeli munkáit, füzetvezetését a nevelők beszámítják. • A házi feladatokat rendszeresen javíttatjuk. Az év végi osztályzatról az osztálytanító, szaktanár dönt, döntését az osztályozó értekezleten ismerteti a nevelőtestülettel. Ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület az érdemjegyet a tanuló javára módosíthatja az Okt.tv. 70.§ (4) értelmében. 31
Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló érdemjegyein kívül: • feladatvégző képességét, • kreativitását, • érdeklődését, • eszközhasználatát. Mind a tantárgyi, mind a magatartás és szorgalom értékelésénél fő szempontként tekintjük az értékelésben, hogy a legutóbbi és jelenlegi értékelés között mennyit fejlődött vagy hanyatlott a tanuló. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei A személyiség aktuális fejlettségi állapotának, teljesítményének és magatartásának értékelése a nevelési folyamat fontos alkotórésze. Az iskolai értékelés akkor tölti be funkcióját, ha a gyermek egész személyiségéről ad képet. A gyermek magatartásával, teljesítményével kapcsolatban elvárások fogalmazódnak meg. Ha az elvárásoknak képes megfelelni, sikert él át, ha teljesítménye az elvárt szint alatt marad, kudarc éri. Végső soron énképe alakul, önértékelése formálódik. Magatartás értékelése A magatartás-érdemjegy a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, nevelőihez való viszonyulását, kommunikációját, saját maga és mások iránt érzett felelősségérzetét, a közösségi életben való részvételét, aktivitását értékeli az életkorhoz mérten. Figyelembe vesszük, hogy a tanuló a házirendet betartja-e. A magatartás-érdemjegyet havonta osztályfőnöki órán a tanuló önértékelése, társai és osztályfőnöke értékelése alapján az osztályban tanító tanárok közössége állapítja meg. A magatartást minősítő érdemjegyek tartalma: Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki • a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi • szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik benne, érte • a házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi • nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias • fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki • részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás • a házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja • nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias • fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki • a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni • a házirendet és egyéb szabályokat csak állandó figyelmeztetéssel tartja be • nevelőivel, társaival, a felnőttekkel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó • társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít • fegyelme ingadozó, munkája pontatlan. Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki 32
• • • • •
munkájával és viselkedésével a közösség fejlődését hátráltatja, iskola és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be közösségi munkát nem végez, másokat visszatart, szándékosan árt a közösségnek a házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem nevelőivel, társaival, felnőttekkel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik.
Szorgalom értékelése A szorgalom érdemjegy a tanuló tanulmányi munkáját, ebben tanúsított hozzáállását, munkavégzésének aktivitását, önállóságát, igényességét értékeli. A szorgalom értékelése nem függ össze közvetlenül a tanuló tanulmányi teljesítményével, mert figyelembe vesszük a gyermek képességeit, életkörülményeit is, s azt minősítjük, hogy lehetőségeiből mennyit valósít meg. A szorgalom érdemjegyet havonta az osztályfőnöki órán a tanuló önértékelése, társai és osztályfőnöke értékelése alapján a felsős munkaközösség állapítja meg. A szorgalmat minősítő érdemjegyek tartalma Példás • igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját • munkavégzése pontos, megbízható • minden tárgyban elvégzi feladatait • a munkában önálló, önellenőrzése rendes • kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik • érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed • egyes iskolai tárgyakban a tananyagon kívül is törekszik ismeretek szerzésére Jó • • • • • •
figyel az órákon, házi feladatait rendszeresen elvégzi az órákra lelkiismeretesen készül fel,r endszeresen, megbízhatóan dolgozik ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát tudja, mihez kell segítséget kérnie általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül
Változó • • • • •
munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi magát munkája változékony jellegű a szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire iskolai érdeklődése szűk körű
Hanyag • • • •
figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait rendszeresen nem végzi el nehezen hajlandó munkavégzésre, olykor megtagadja azt nem törődik kötelességeivel érdektelenség, közöny jellemzi.
33
19. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanulók nem hagyományos osztálykeretben, hanem homogén, közel azonos képességű tanulókból létrehozott csoportokban tanulnak. Nívócsoportos oktatás tantárgyai: 4-8. évfolyamon, magyar irodalom és nyelvtan, matematika, angol tantárgyakból. Előnyei: • A kiemelt csoportban ütemesebb a haladás, a versenyekre készítés, a tehetséggondozás. • Az átlagos képességű tanulókat sikerélményhez juttatja, növeli önbizalmukat, segíti a továbbtanulás esélyeit. • A csoportok mindegyikében a tantervi követelmények teljesítése az alapfeladat, így a nívócsoportok átjárhatóak. • A nívócsoportos oktatás segíti a sikeres középiskolai felvételi megírását matematika és magyar tantárgyakból.
20. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az iskola évente két alkalommal – tanév elején és tanév végén – a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez szükséges - aerobkapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt méri és értékeli. A mérés célja Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. A méréshez szükséges módszer neve Hungarofit módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez. /OM 2000. melléklet./ A mérést, értékelést végző személyek 1-4. évfolyamon osztálytanítók, testnevelők 5-8. évfolyamon testnevelő Tájékoztatás a mérés eredményéről Az őszi nevelési és a tanév végi értekezleten
21. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • •
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
34
•
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén.
1. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 2. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; b) a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Testnevelés tantárgyak tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök; - minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)
Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -
-
a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; 35
-
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
1. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 2. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Kémia, Földrajz tantárgyak tananyagai b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; - évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; - minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a településen; - a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában. Környezeti nevelési lehetőségek: A tanórákon belüli lehetőségek maximális kihasználására kell törekednünk, melynek formái lehetnek: - megfigyelések, kísérletek - mérések, környezeti adatok gyűjtése - újság- és sajtófigyelés, rádió és TV híranyag figyelemmel kísérése - vélemények, információk gyűjtése - önálló forráskutatás könyvekben, folyóiratokban - rajzok, plakátok készítése, faliújság szerkesztése - számítógépes, ökológiai tartalmú stratégiai játékok - videó- és filmbemutatók - csoportviták adott környezeti témákról - fogalmazások - kiválasztott területek folyamatos megfigyelése, a tapasztaltak lejegyzése. - ünnepek, jeles napokról való megemlékezések (Föld napja, madarak és fák napja) Tanórákon kívüli lehetőségek: - környezetvédő aktivisták szervezése az osztályközösségekből - iskolai előadások szervezése 36
-
környezeti akciók szervezése az iskola tanulóinak teljes bevonásával. takarítási és környezetalakítási akció (pl. új iskola szárny) fásítási akciók az iskola virágosítása, otthonossá tétele gyűjtések: szárazelem, papírhulladék stb.
Iskolán kívüli lehetőségek: - kirándulások a természet felfedezése céljából - múzeumlátogatások - a település szépségeinek megismertetése, történelmi értékeink megbecsülése - szemétgyűjtési akciók a lakóhelyen - erdei iskola. Éves programnaptár Szeptember: „Virágos iskola, virágos osztály” akció meghirdetése, osztálytisztasági verseny. Szárazelem gyűjtési akció meghirdetése. Október: Sportvetélkedő osztályonkénti vegyes csapatokkal. Iskolaszépítés. Környezetvédelmi séta November: Makettkészítés PET palackokból. Egészség hónap December: Találkozó szervezése környezetvédőkkel. Madáretetők készítése. Január: Környezetvédelmi előadások. Február: Környezetvédelmi vetélkedő meghirdetése. Fotó- és rajzpályázat a téli madáretetésről. Március: Iskolaszépítés, Környezetvédelmi séta az iskolában és környékén. Víz világnapja Április: Környékünk vizsgálata környezeti minőség szempontjából. Felhívó plakát készítése a Föld napja alkalmából, részvétel a Föld napja programjaiban. Május: Madarak és fák napja, gyermeknapi rendezvények. A környezetnevelési program feladatainak megvalósítása minden pedagógus és tanuló egész éves feladata.
22. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai tevékenységéhez. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megszüntetésében. 37
Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladatai közé tartozik: • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak; • családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében; • a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot; • segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét; • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi; • tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermekek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Alapvető feladataink a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, • meg kell keresni a kiváltó okokat, • segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, • hatékonyan kell működtetni a jelző rendszert a gyermekjóléti szolgálat felé. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: • nevelési tanácsadóval • családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal • gyámhatósággal • gyermekorvossal • a gyermekvédelmi feladatok ellátásában együttműködő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Intézményünk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását: • a felzárkóztató foglalkoztatások • a tehetséggondozó foglakoztatások • az indulási hátrányok csökkentése • a differenciált oktatás és képességfejlesztés • a pályaválasztás segítése • a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) • egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése • a családi életre való nevelés • a napközis és a tanulószobai foglalkozások • az iskolai étkezési lehetőségek • az egészségügyi szűrővizsgálatok • a tanulók szabadidejének szervezése • javaslattétel a tanulók szociális helyzetének javítására • a szülőkkel való együttműködés • tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 38
23. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulók jutalmazásának elvei A tanulmányi, magatartási, szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét tanulmányi, sport, kulturális, diákmozgalmi tevékenységgel erősítő tanulókat jutalomban részesítjük. A házi versenyek (tanulmányi, művészeti, sport stb.) I-III. helyezettjei osztályfőnöki írásbeli dicséretet kapnak, a körzeti versenyre továbbjutó tanulók jeles érdemjegyet. A körzeti, megyei tanulmányi, művészeti és sport versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók igazgatói írásbeli dicséretben részesülnek. A jutalmazásoknál, dicséreteknél, elmarasztalásoknál nem kell feltétlenül alkalmazkodni a fokozatokhoz, kirívó magatartási vétségnél vagy kiemelkedő teljesítmény esetén magasabb fokozatú büntetés vagy jutalmazás adható. A magatartási és szorgalom osztályzatoknál, illetve a tantárgyi osztályzatok megállapításánál a dicséreteket és elmarasztalásokat figyelembe kell venni, attól csak a nevelőtestület határozata alapján lehet eltérni. A dicséretek és elmarasztalások az ellenőrzőn kívül az osztálynapló „megjegyzés” rovatába is bekerülnek. A jutalmazási és elmarasztalási fokozatokat év elején szülői értekezleten és osztályfőnöki órán a szülőkkel és tanulókkal ismertetjük, ha szükséges, év közben is. Elismerések Tantárgyi: • szaktanár szóbeli dicsérete • szaktanár írásbeli dicsérete • kitűnő bejegyzés a bizonyítványba Tantárgyi vagy magatartással, szorgalommal, közösségi munkával kapcsolatos elismerések: • osztályfőnöki szóbeli dicséret • osztályfőnöki írásbeli dicséret • szaktanári dicséret • igazgatói szóbeli dicséret tanulóközösség előtt • igazgatói írásbeli dicséret (tanulóközösség előtt kihirdetendő) • nevelőtestületi dicséret (tanulóközösség előtt kihirdetendő) • jutalomkönyv • jutalomkirándulás • jutalom osztálybuli Igyekezzünk a gyerekeket minél több pozitív értékelésben, dicséretben részesíteni. Helyi év végi jutalmazás • bizonyítványba írt általános tanulmányi munkát elismerő dicséret • oklevél • jutalomkönyv • jutalomkirándulások A tantestületen kívül joga van jutalmazni: • diákönkormányzatnak • egyesületnek.
39
24. Az egész napos iskola az oktatásért felelős miniszter által kiadott nevelési-oktatási programja. Vonatkozó miniszteri rendelet alapján
25. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kiadott kerettantervekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, szakértői vélemény alapján az igazgató mentesítheti az értékelés alól. Mentesítés esetén az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy éven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. A tanuló évfolyamismétlésre utasítható, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, illetve második évfolyam végétől abban az esetben is, ha a tanulmányi követelményeket nem tudta teljesíteni. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2-8. év végén egy vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet, ha a vizsga sikertelen az évfolyamot ismételni köteles. A tanuló részére engedélyezhető az évfolyam megismétlése abban az esetben is, ha a követelményeket teljesítette. Az évfolyamismétlésre az igazgató ad engedélyt a szülő kérése alapján. Szülő kérésére 1-4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, illetve ha a tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztások együttesen meghaladják egy adott tárgyból a tanítási órák 30%-át és a nevelőtestület engedélyezte az osztályozóvizsga letételét. • magántanuló volt. Az osztályozóvizsgára engedett tanulók esetében az osztályozóvizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret 5-6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem hon- és népismeret, matematika, természetismeret 40
7-8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem és állampolgári ismeretek, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz.
26. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az írásbeli beszámoltatások formái: • témazáró dolgozat: egy-egy témakör lezárása után írott dolgozat; • részdolgozat: a témakör egy részéből íratott számonkérés (a tanulót az előző órán tájékoztatjuk róla); • röpdolgozat: az előző órai anyag írásbeli számonkérése; • házi dolgozat: felső tagozatban egy téma önálló feldolgozása, könyvtári kutatómunkával, illetve bármilyen segítség igénybevételével; • házi feladat ellenőrzése: közvetett módon: a gyermek önellenőrzésével, tanulópárokkal, felelőssel; közvetlenül: a tanár ellenőrzésével; • füzetek, jegyzetek ellenőrzése: a szaktanár felső tagozaton félévente egyszer ellenőrzi a tanulók füzeteit, alsóban az osztálytanító havonta egy alkalommal valamely tantárgyét. Az írásbeli beszámoltatások rendje Az előző óra anyaga bármilyen formában, bejelentés nélkül számon kérhető. Minden egyéb számonkérés módjáról, idejéről és témájáról a tanulót előre tájékoztatjuk. Magántanuló esetén az ellenőrzés módszerei a konzultáció és a vizsgáztatás. Az írásbeli dolgozatokat a tanár kézjegyével látja el. A házi feladatok, füzetek, jegyzetek minőségi ellenőrzését is a tanár aláírása jelzi. Napköziben, tanulószobán azokat a feladatokat, amelyeket a tanár mennyiségileg ellenőrzött, „láttamozva” jelzi. A mennyiségileg és minőségileg is ellenőrzött házi feladatot aláírásával jelzi. A tanórákon a házi feladatokat iránymutatóan minden esetben javítani kell. A házi feladat az órán feladott anyag gyakorlása, ezért nem osztályozható. A hiányzó házi feladatok a tanulók szorgalmi jegyében tükröződjenek, ne a tantárgyi értékelésben. Az ellenőrzőket az osztályfőnökök havonta összevetik a naplók bejegyzésével. Az írásbeli munkák kiosztási határideje nem több két hétnél. Az értékelt, javított írásbeli munkák kiosztása után a tanulók szembesüljenek teljesítményükkel. Javítási lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek, a szaktanárral egyeztetett módon és időben. Az iskolában írt dolgozatokat, témazáró feladatlapokat a szülők megtekinthetik az iskolában. A témazáró feladatlapokat a tanítók, szaktanárok a tanév végéig megőrzik. Az írásbeli munkák értékelése A szummatív felmérésekhez tartozó témazáró, félévi és év végi dolgozatok egységes megítélése érdekében az alábbi százalékos értékelést alkalmazzuk: 100 % - 90 % 5 (jeles) 89 % - 75 % 4 (jó) 74 % - 55 % 3 (közepes) 54 % - 35 % 2 (elégséges) 34 % - 0 % 1 (elégtelen) Részdolgozatoknál tantárgyanként és a számonkérés fajtájától függően a tartományok változhatnak. A tanulókkal az értékelési szempontokat, átváltási kulcsokat közöljük. 41
A „központi felméréseket” az ajánlott értékeléssel végezzük. Az egyéni értékelési, pontozási rendszerét a pedagógusok minden év első szülői értekezletén közlik a szülőkkel, az első tanítási napon a tanulókkal. Az írásbeli beszámoltatás korlátai Feladatlap, ellenőrző témazáró csak abban az esetben osztályozható és vehető figyelembe, amennyiben azt értékelve a gyermekek visszakapják, javítják, elvégezve a megfelelő korrekciókat. Helytelen viselkedés, kötelesség teljesítésének elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. Egy héttel a témazáró dolgozatok megírása előtt a pedagógus a naplóban ceruzával jelzi a dolgozat megírásának időpontját. Napi két dolgozat megíratásánál többel a tanulók nem terhelhetők. Az írásbeli beszámoltatás tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Témazárók, félévi, év végi, évfolyamszintű felmérések: kétszeres súlyú jegyek, jelölésük piros. Részdolgozat, röpdolgozat: egyszeres súlyú jegyek, jelölésük kék. Gyűjtőmunkák, házi dolgozatok, szorgalmi feladatok: egyszeres súlyú jegyek, jelölésük zöld. Az iskolai dolgozatok, témazárók, feladatlapok, feleletek, munkák, stb. érdemjegyét a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg az ellenőrző könyvbe is beírja.
27. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Célja: A tanulók munkaterheinek csökkentése, az iskolán kívüli felkészülési kötelezettség szabályozása. Elvei és korlátai • • • • •
Az órarend összeállításánál ügyelünk arra, hogy alsó tagozaton 3, felső tagozaton 4 óránál több szóbeli felkészülést igénylő tantárgy ne kerüljön egy napra. Kerülni kell az olyan órarendet, amelyben napi kettőnél több írásbeli felkészülést igénylő óra van. A hét első napjára, csak annyi írásbeli házi feladatot adunk, amennyi feltétlenül szükséges a gyakorlásra. Hosszabb, könyv nélkül megtanulandó verset, memoritert nem adunk fel egyik tanóráról a másikra. Csak annyi írásbeli és szóbeli feladatot adunk, amennyire a tanuló napi felkészülési ideje - alsó tagozaton egy óra, felső tagozaton másfél óra - elegendő. (Természetesen a témazáróra való felkészülés ez alól kivétel.)
42
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2013. március 31. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját jelen pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv felmenő rendszerben kerül bevezetésre.A program szerinti nevelés, oktatás a 2013/2014. tanévtől került bevezetésre. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását a nevelőtestület az éves munkatervekben határozza meg, azt folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program módosítására az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, a szülői szervezet, az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az szülői közösség, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a benyújtást követő egy hónapon belül megtartandó nevelőtestületi értekezleten, a szakmai közösségek előzetes véleményezése alapján a nevelőtestület nyílt szavazással, minősített többséggel fogadhatja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév megkezdésekor kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya megtekinthető az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál. Nyilatkozat A Neumann János Általános Iskola pedagógiai programjának jogszabályban meghatározott módosítását az intézmény szülői szervezete, diákönkormányzata és nevelőtestülete megismerte, a 2011.évi CXC. tv. 25. § (4) bekezdése értelmében véleményét az alábbiakban foglalja össze: A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Erdőkertes, 2013. 03. 06. Varga Enikő DÖK vezető A pedagógiai programot a szülői közösség iskolai vezetősége véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Erdőkertes, 2013. 03 05. Gál Ildikó iskolai SzK elnök A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013. 03 12-én tartott ülésén 2/346/2013. számú határozatával fogadta el. A pedagógiai programot jóváhagyta az intézményvezető 2013. 03. 12-én.
Kiss László Igazgató 43
