Érdi SzC Eötvös József Szakképző Iskolája, Gyál
Hálózati ismeretek Technológia
© it’s me 2016.02.17.
HÁLÓZATOK ........................................................................................................................................... 2 Hálózatok funkciói, alapfogalmai ......................................................................................................... 2 Hálózatok csoportosítása méretük alapján ...................................................................................... 3 Shannon-entrópiafüggvény .......................................................................................................... 5 A hálózati gépek típusai ................................................................................................................... 5 Hálózatok csoportosítása a kapcsolatuk alapján ............................................................................. 5 Internet ................................................................................................................................................. 6 IP cím ............................................................................................................................................... 6 Domain név ...................................................................................................................................... 6 Intranet ............................................................................................................................................. 8 Jelek csoportosítása ............................................................................................................................ 9 1. Jelek a jelentésük szerint ............................................................................................................. 9 2. Jelek fizikai megjelenés szerint .................................................................................................. 10 3. Jelek formai megjelenés szerint ................................................................................................. 10 Jelátvitel ............................................................................................................................................. 11 Hálózati kártyák (LAN kártya) ........................................................................................................ 11 Modemek ........................................................................................................................................ 11 Hálózati topológiák ............................................................................................................................. 13 Sín (busz) topológia: ................................................................................................................... 14 Gyűrű topológia: ......................................................................................................................... 14 Csillag topológia: ........................................................................................................................ 14 Fa topológia: ............................................................................................................................... 14 Teljes, részleges topológia: ........................................................................................................ 14 Multimédia rendszerek:............................................................................................................... 15 Vezetékes jelátviteli közeg ................................................................................................................. 16 STP ............................................................................................................................................. 16 UTP ............................................................................................................................................. 16 Típusai: ....................................................................................................................................... 16 Adatátviteli sebesség szerint: ..................................................................................................... 16 Bekötési sorrend szerint: ............................................................................................................ 17 A koaxiális kábel ......................................................................................................................... 17 Optikai kábelek ........................................................................................................................... 18 Vezeték nélküli jelátviteli közeg ......................................................................................................... 20 ........................................................................................................................................................ 21 Aktív hálózati eszközök .................................................................................................................. 21 Hub ............................................................................................................................................. 21 Híd (bridge) ................................................................................................................................. 21 Kapcsoló (switch) ........................................................................................................................ 21 Router ......................................................................................................................................... 22 ISO/OSI .............................................................................................................................................. 22 7 szintű referenciamodell ............................................................................................................... 22 Fizikai szint ................................................................................................................................. 23 Adatkapcsolási szint ................................................................................................................... 23 Hálózati szint .............................................................................................................................. 24 Szállítási szint ............................................................................................................................. 24 Viszonyszint ................................................................................................................................ 24 Megjelenítési szint ...................................................................................................................... 24 Alkalmazási szint ........................................................................................................................ 25 Internet 5 szintű szerkezete ........................................................................................................... 25 IPv6 címek mérete és leírása ..................................................................................................... 29 Hálózati szoftver rendszerek.............................................................................................................. 30 Tűzfal .............................................................................................................................................. 30 BIZTONSÁG ............................................................................................................................... 31 Circuit-level firewall ..................................................................................................................... 32 ROI ................................................................................................................................................. 32
HÁLÓZATOK HÁLÓZATOK FUNKCIÓI, ALAPFOGALMAI Kialakítás: tervezés, célmeghatározás, szervezés tervezése, változásmenedzselés – clearing house (központi nyilvántartás)
csoportok
kialakítása,
3 elsődleges információs modell: lineáris, hierarchikus, nemlineáris Az irodai munkában a számítógépet az alábbi feladatok elvégzésére használjuk:
szövegbevitel, szövegszerkesztés, szövegfeldolgozás sablon alapján iratformák készítése iratkezelés, iktatás képek, ábrák, grafikonok készítése, szerkesztése táblázat- és adatbázis-kezelés prezentáció készítése információgyűjtés, információfeldolgozás, kommunikáció fax írása, küldése, fogadása elektronikus levelezés, e-mail nyomtatás internet skype webkonferencia
Számítógépek összekapcsolása a közös hardver és szoftver erőforrások elérése miatt szükséges. Ilyen közös erőforrás többek között lehet: winchester, CD-ROM, Internet elérés, nyomtató, szerveren futó programok, közös adatbázis (gondoljunk csak a vasúti helyfoglalásra vagy a banki ügyintézésre). Ezeket nevezzük közös néven elérhető, közös erőforrásnak. Sávszélesség az a maximális adatmennyiség, ami egy hálózati csatornán egységnyi idő alatt átmegy. Egy kommunikációs csatornán átvihető legnagyobb és legkisebb jelfrekvencia különbsége, mértékét bps (bit per secundum)-ban adjuk meg. Hálózati kártyák, modemek sebességének jellemző mérőszáma. A hardver fejezetben a modemek alcím alatt ezeket láthattuk. A baud szintén a hálózatok sebességének mérésére szolgál. Az ASCII bináris kódokat tartalmaz. Az ASCII kód a hálózatokon általában különleges paraméterezés, faxgépek használják, segédprogramok vagy parancsok nélkül is továbbítható, mert minden hardver és szoftver egyformán értelmezi ezeket a kódokat. A baud (ejtsd: bód) a telekommunikációban és az elektronika területén a „jelarány” mértéke, amely megmutatja, hogy egy adott átviteli media esetén hány modulált jelet továbbítottak 1 másodperc alatt. A névadó a francia Émile Baudot, a távírótechnikában használt Baudot-kód kidolgozója volt. Például: 250 baud azt jelenti, hogy 250 jelet továbbítottak 1 másodperc alatt. Ha minden jel 4 bit információt hordozott, akkor egy másodperc alatt 1000 bitet vittek át. Ezt röviden 1000 bit/s-mal jelölhetjük. Az adatátviteli sebesség és a baudráta viszonya A baudráta nem keverendő össze az adatrátával (szintén „bit per szekundum”). Minden átviteli jel, jelzésváltozás az átvitel folyamán egy vagy több bit (például, a 256-QAM moduláció esetében 8 bitet) továbbítást jelenti. Amikor az átvitel folyamán a jel, jelzésváltozás 1 bit információt visz át, akkor a baudráta és az adat ráta megegyezik. Viszont, egy adott sávszélesség jobban kihasználható egy adattömörítő eljárással, mert ekkor több bit vihető át egy „esemény” hatására. Így csökkenthető az egy adott információ mennyiség átviteli ideje. Ezért a 2400 bit/s átviteli sebességű modem 600 baudos, mivel a kvadratúra amplitúdómoduláció esetén 4 bit hatására történik egy modulációs állapotváltozás. (Ez az információ különösen fontos jelentőségűvé válik akkor, amikor az átviteli sebesség „látszólag” meghaladja a kommunikációs csatorna maximális fizikai kapacitását. Erre példa a 2400 bit/sec átviteli sebességű telefonvonali modem, ahol a telefonvonal – Shannon csatornakódolási tétele alapján számított –
elméleti jelátviteli maximuma kb. 2000 baud, tehát „2400 baudos” telefonvonali modem nem létezik, ehelyett a magasabb adatátviteli sebességet a kódolás/moduláció biztosította. Ezen túl a kódolásnak kell arról is gondoskodnia, hogy az átviteli csatorna zaját, hibáit észlelje, kompenzálja, javítsa.)
Protokoll – a hálózaton kommunikáló számítógépek egységes nyelvrendszere, kommunikációs szabálya. A számítógépek közti kapcsolattartás módját határozza meg. A hálózat típusa meghatározza az alkalmazható protokollt. TCP, HTTP, FTP, WAP, IP, TCP/IP, POP3, SMTP, IPX/SPX a leggyakoribb protokollok. FTP – alkalmas szövegfájlok és bináris fájlok átvitelére. Fájlok központi és nyilvános tárolására alkalmas az Internetet meghatározó szerverek tárhelyein. A böngészők alkalmasak FTP szerverekhez való csatlakozásra. A szolgáltatás egy kliens-szerver architektúra, amiben a kliens gép kéréseket küld, a szerver pedig ezeket kiszolgálja. Az FTP szervereken lévő fájlokhoz természetesen jogosultság kell. Az általános URL címzése ftp://ftp.domain.com. Ha a felhasználó már a címzésben is megadja login nevét és jelszavát (saját jogosultság), akkor a cím így néz ki: ftp://user:
[email protected]:21 WAP – A Wireless Application Protocoll rövidítése. Segítségével egyszerűsített weboldalak érhetők el erre alkalmas mobiltelefonokkal.
Hálózatok csoportosítása méretük alapján LAN (Local Area Network) – helyi hálózat Egy helyiség vagy épületen belüli hálózat. Leggyakoribb az Ethernet hálózat, mely eredetileg 10 Mbps (Megabit per Sekundum) sebességű és busz topológiájú, azaz a gépek egy adatsínre (kábelre) felfűzve ülnek. A gyors 100 Mbps-os vagy a legkorszerűbb 1000 Mbps (1 Gbps) sebességű. Az üvegszál alapú FDDI a nagysebességű hálózatok megoldása, mely gyűrű struktúrájú (a gépek egy logikai közben ülnek egymás mellett) és 100 Mbps sebességű. Kábelezésük lehet ko ax (BNC) vagy sodort érpár (UTP, STP).
SAN – Storage Area Ethernet (szimultán, de csak egy adhat időben, ált csillagstruktúra), az állomások egy központi csatlakozóra is (HUB) köthetők, nem jó videóra Token (adási jog) Ring 4 v 16 Mbit/s logikai gyűrű (címek alapján) LLC (Logical Link Control) (audiokapocs magasabb prior) 50-250 áll ART = Available Resource Table – Early T Release-elv (több csomag cirkulál) FDDI (Fiber Distributed Data Interf) IEEE.802.5 prot (Token Ring, fényvezető kábel), 100 Mbit/s, max 500 áll Topológia 2 szemben forgó gyűrű (2. a hibatűrésre) Frame csomag itt FDDII 16 Wide Band Channels 6, 144 Mbit/s (többszöröse az USA4x, EU 3x ISDN (keskenysáv) sebességének) LAN – vékony koax maximum 185 m, vastag 500 m Nem lehet 2,5 km-nél nagyobb két pont között 100 MHz Fast Ethernet 1 GHz Gigabit Ethernet
MAN (Metropolitan Area Network) – városi hálózat Gyakorlatilag LAN-ok összekapcsolását jelenti ISDN, X25, vagy kapcsolt telefonvonalon keresztül, pl. egy egyetemi hálózat egy városon belül (Pécs – JPTE). Vagy akár egy cég egymástól távolabb elhelyezkedő több irodaépületét kötheti össze. DQDB 100 Mbit/s felett, 2x150 Mbit/s (Distributed Queve Dual Bus) IEEE 802.6.MAN-szabvány Várakozási sorbaállás (frameken belül dolgozik), de a fejvégekhez közel lenni túl méltányos ISDN (Broadband Integrated Services Digit Netw) ATM (Asynchronous Transfer Mode) – 48 byte-s rekeszek, változó sebességfüggvény STM (Synchronous T M) rögzített sávszélek
WAN (Wide Area Network) - világméretű hálózat A nagyterületű hálózatokat, amely a nagy földrajzi távolságokat hidalja át. Ilyen többek között Internet vagy világcégek saját hálózata. Hálóréteg
α-Channel (alfa megbízhatósági érték, ha 1, akkor determinisztikus, kisebb akkor %, mely determ = statisztikus, ha 0 = best effort (diszkrétekkel szemben előny)) forrás – nyelő ST II (Internet Stream Prot Version 2) több vevő agent-tel (SCMP Control Message Prot) vizsgálja az utat)
Hibajavítás
Forward Error Correction FEC CRC Cyclic Redudant Check Szolgálatjósági paraméter 0-4 Multicast (videoküldés) esetén arbiter átlagolja a vevők pufferét 1976 AT&T csomagkapcsolt hálózat CCIS – ISDN Digitális vitcső (D Bit Pipe) duplex, csatornaosztás PBX (Private Branch Exchange) digitális telefon alközpont a végződés-interfész Csatornák: A analóg telefon B 64 kbit/s adat és hang (FM) C 8 vagy 16 kbit/s digitális D 16 vagy 64 kbit/s digitális sávon kívüli jelzésre E ugyanez a sávon belüli jelzésre H 384, 1536, illetve 1920 kbit/s-os digitális csatorna FDDI 802.5 prot. 1000 állomás, 200 km optikai szál FQDN Fully Qualified Domain Name (DNS) IPv6 – 128 bit hosszú Száloptika – max 2 m üvegszál RG58 A/U koax (vékony – 10base2 190 m-ig és vastag – 10Base5 500 m-ig (100 mode)) Hub 8 – 48 csatlakozás Csatlakozási pont (állomás) a node UTP = árnyékolatlan csavart érpár – 10BaseT, level5 100 Mb/s, 5Mbs sávszélesség alatt jó a level1 STP = árnyékolt (Cat5, 110 m hub-állomás táv után jobb) – EMI elektromágneses interferencia, RFI rádiófrekvenciás interferencia ellen
Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi. Az entrópia és a rendezetlenség egyenértékűsége elvben még a termodinamikában felbukkan, de végleg Erwin Schrödinger tisztázta az életjelenségek kapcsán. Később – a formai hasonlóság alapján – Neumann János javasolta Shannonnak, hogy képletét nevezze entrópiának. De mivel negatív előjel szerepelt a képlet előtt, negentrópia lett a neve (régen antientrópia is), ami a rendszerek rendezettségének mértékét fejezi ki. Az entrópia és a fekete lyukak A fekete lyukak olyan szingularitások, amelyek elnyelik az anyagot úgy, hogy onnan még a fény sem tud kiszabadulni. Kezdetben úgy tűnt, hogy a fekete lyukak léte sérti azt az elfogadott elvet, miszerint a világegyetem entrópiája növekedik. Stephen Hawkingnak sikerült bebizonyítania, hogy ez korántsem igaz. "A kilépő sugárzás pozitív energiáját a fekete lyukba áramló negatív energiájú részecskék árama egyenlíti ki. Einstein nevezetes egyenlete értelmében az energia arányos a tömeggel: E=mc² (ahol E az energia, m a tömeg, c pedig a fénysebesség). A beáramló negatív energia tehát csökkenti a fekete lyuk tömegét. A tömeg csökkenése következtében csökken az eseményhorizont területe. Az ebből eredő entrópiacsökkenést (a lyuk belsejében) bőven meghaladja a kibocsátott sugárzás okozta entrópianövekedés, úgyhogy szó sincs a második főtétel megsértéséről.” Minél kisebb a fekete lyuk tömege, annál magasabb a hőmérséklete. Ahogy tehát fogy a fekete lyuk tömege, egyre nő a hőmérséklete és részecskekibocsátása, azaz egyre gyorsabban veszíti tömegét. Nem teljesen tisztázott még, mi történik akkor, ha a fekete lyuk végül rettenetesen kicsivé válik. Legészszerűbbnek az a feltevés látszik, hogy hatalmas végső részecskekibocsátás közepette teljesen megsemmisül; a hatás több millió H-bomba egyidejű fölrobbantásával egyenértékű."
Informatikai értelmezés Shannon-entrópiafüggvény A kommunikációs kapcsolatban a hírforrás mint sztochasztikus (véletlenszerű) kibernetikai rendszer működik. Állapotait véletlenszerűen veszi fel, s az eseményekről tudósító híreket véletlenszerűen sugározza (küldi). A forrás hírkészlete: és a rendszer állapothalmaza (l. fent) között természetes az egy-egy értelmű megfeleltetés, ami ezért a hírkészlet és az állapot-valószínűségek között is fennáll. A forrás egy hírének az entrópiája: A rendszer entrópiája ezek összegezésével adódik: Az entrópia lehetséges értékei A rendszer entrópiája a következő értékeket veheti fel: darabszámát jelenti.
, ahol n a lehetséges hírek
Az entrópia akkor a legkisebb (0), ha a hírforrás biztosan mindig ugyanazt a hírt sugározza: ekkor a pi valószínűségek egyike 1 (amelyiket sugározza), a többié 0, és így az összeg is nulla, mivel azok a tagok 0-val egyenlőek, amelyikben pi = 0 (az egyik tényező), az egyetlen maradék tagban (ahol pi = 1) pedig a log2pi tényező nulla. Ekkor a bizonytalanságunk nulla, vagyis teljesen biztosak lehetünk benne, hogy az adott hír fog érkezni. Az entrópia akkor a legnagyobb log2n, ha az összes hír valószínűsége egyenlő ( ). Ekkor a bizonytalanságunk a legnagyobb, hiszen bármelyik hír ugyanakkora valószínűséggel érkezhet. A forrás-entrópia a híreinek átlagos hírértéke. A fizikai entrópia formulájához való hasonlóság nyomán "keresztelte el" Shannon.
A hálózati gépek típusai Szerver A hálózat központi része, általában Intel, AMD vagy IBM alapú mainframe több processzorral, nagy kapacitású háttértárral, sok memóriával, hálózati operációs rendszerrel (Windows 2003, 2008, 2012, 2016, Linux, Novell Netware, Oracle Sun). A szerver erőforrásai meg vannak osztva a hálózat többi számítógépe számára, így ezek a gépek használhatják a szerver merevlemezét, nyomtatóját, stb. Egy szerver a következő funkciókat láthatja el:
állomány szerver (file server): dokumentumok megnyitása a szerverről nyomtató szerver (print server): nyomtatás a szerver megosztott nyomtatójára alkalmazás szerver (application server): programok futtatása a szerverről web-szerver / proxy-szerver: Intranet/Extranet/Internet elérés mail-szerver: belső/külső E-mail kiszolgáló
Munkaállomás, Kliens Hálózatba kötött számítógép, amely képes a szerver erőforrásait használni.
Hálózatok csoportosítása a kapcsolatuk alapján Kliens - Szerver architektúra A hálózatban egy vagy több számítógép a többinek nyújt szolgáltatásokat. Megosztott erőforrásokat csak a szerver tartalmaz, így a hálózatban levő munkaállomások csak ezeket tudják elérni. Általában a kliensek között nincs közvetlen, csak közvetett adatkommunikációs kapcsolat. Általában nagyobb számítógép-hálózatok esetén használatos. Az Internet hálózata ilyen. Előnye, hogy könnyebben adminisztrálható. A szerver gépek teljesítménye általában eltér a kliens gépekétől. Nem nagyobb a rendelkezésre állás, és nem gyorsabb az adatkommunikáció a kliensek között. Peer to peer (egyenrangú) architektúra A hálózatban minden gép egyszerre lehet kliens és szerver. A hálózatba kötött munkaállomások szerver funkciókat is ellátnak, így minden gépnek lehet (nem feltétlenül) megosztott lemeze, nyomtatója, mappája, stb…. A hálózatban a gépek általában azonos teljesítményűek. Általában a kliensek között közvetlen adatkommunikációs kapcsolat van. Minden számítógép látja a többit a hálózatban. Általában néhány gépes számítógép-hálózatok esetén használják.
Előnye a nagyobb rendelkezésre állás, és a gyorsabb adatkommunikáció a kliensek között. Egy egyenrangú hálózatban a biztonság fontos kérdés, a felhasználók szabadon tallózhatnak a gépek között, érdemes a munkaállomások megosztott erőforrásait jelszóval védeni. Tipikus peer to peer alapú hálózat Microsoft alapú hálózatok (Windows98, Windows NT 4.0, Windows 2000) feladat
peer to peer
LAN
több számítógép összekötése
+
+
munka a szerveren
+
-
hozzáférés a hálózat másik gépéhez
+
-
nyomtató megosztás
+
+
modem megosztás
+
kiegészítő modul
CD-megosztás
+
+
jelszó az erőforrásokhoz
+
+
központi adatkezelés
+
+
felhasználókezelés
-
+
felhasználói csoportok kezelése
-
+
teljesítőképes biztonsági mechanizmus
-
+
több szerver
-
+
adatvédelmi mechanizmus
-
+
INTERNET IP cím Egy TCP/IP alapú számítógéphálózatban minden egyes számítógépnek egyedi azonosítója van, melyet IP címnek nevezünk. Az IP cím egyértelműen azonosítja az Internetre kötött számítópépet. Ez négy számból áll, melyek 0 és 255 közötti számok lehetnek és melyet így kell megadni: AAA.BBB.CCC.DDD (például 152.2.254.81). Ha egy számítógépről egy másikra információkat akarunk továbbítani, akkor ismerni kell a távoli számítógép címét. Az IP tehát négy, pontokkal elválasztott byte-ból áll. Mivel egy byte értéke 0-255 között lehet, ezért a hálózaton maximum kb. 4 milliárd számítógépnek lehet címet adni ezzel a módszerrel. A címkiosztást nemzetközi szervezetek irányítják. Az IP cím egyértelműen azonosítja a webhelyet, ezért IP cím segítségével akkor is elérhetem a webhelyet, ha nem ismerem a domain nevet. Egy számítógépnek több IP címe is lehet. Az IPv6 olyan IP cím, 128 bitből áll. Ez az IP címek új típusú szabványa, amely az IP v4-nél lényegesen nagyobb címtartományt tesz lehetővé.
Domain név A számok (IP cím) nehezen megjegyezhetők, ezért bevezettek a hálózaton egy címtár szolgáltatási (Domain Name Service - DNS) rendszert, és minden IP-címhez hozzárendelnek egy könnyebben megjegyezhető nevet (FQDN, Full Qualified Domain Name), amely sokat elárul a hozzá tartozó számítógépről. Ezek a nevek zónákból (domain) épülnek fel. A domain név utolsó része csak két vagy három betűből állhat, pl. országrövidítést tartalmazhat. Fontos azonban, hogy a háttérben továbbra is IP címekkel működik a hálózat, ha azt a gépünkön futó szoftver el is rejti előlünk. Egy domain névhez egy IP cím tartozhat. Ha domain nevet használunk, a DNS szerver adja meg az IP címet.
A szabványos URL címben nem kell megadni a kommunikációs port számát, de lehetséges, pl. http://www.domain.com:80 ISP – Internet Service Provider rövidítése, internet-elérést tesz lehetővé. Internet-elérési lehetőségek a modemeken biztosította kapcsolatokonkívül: mobiltelefonon keresztül, műholdas kapcsolaton át, elektromos hálózaton keresztül (Powerline Communications). Az Interneten használatos webszolgáltatás kliens-szerver architektúra, melynek kliens programját böngészőnek hívják. Szövegfájlok, bináris fájlok átvitelére alkalmas. A webkliens közvetlenül meg tudja jeleníteni a GIF, a JPG, az ASCII típusú és a HTML szabványnak megfelelő fájlokat, de nem tudja megjeleníteni a ZIP fájlokat. A HTML dokumentum text fájl, webdokumentumokat jelölnek ezzel a kiterjesztéssel. De az Interneten szöveges vagy HTML formátumú levelet is lehet küldeni. A HTML a Hypertext Markup Language rövidítése. A HTML egy dokumentumleíró szabvány. A szabvánnyal csak statikus elemek helyezhetők el a weblapon, csak a lap megjelenését írja le a böngésző számára. A HTML hypertext formátum. A weben megjelenő dokumentumok széles körben elterjedt formátuma. Lényege, hogy a dokumentum egyes pontjaiban más dokumentumra, vagy a dokumentum, illetve más dokumentum bizonyos pontjára mutató címzéseket lehet elhelyezni. A .htm és a .html kiterjesztésű dokumentumokat egyformán kezeli a böngésző, mert mindkét kiterjesztést html dokumentumok jelölésére alkalmazzák. Html dokumentumok nem csak internetes kapcsolattal érhetőek el és jeleníthetőek meg. JavaScript-et, illetve Java Applet-et tartalmazó weblap megjelenítéséhez nem szükséges internetkapcsolat. A weblapokon lévő form-ok (űrlapok) megfelelő kezeléséhez internetkapcsolat szükség. A https a http protokollal szemben biztonságos adatátvitelt tesz lehetővé a böngésző és a webszerver között. A böngészőben a proxy beállítás egy proxy szerverhez való kapcsolódást jelent. A proxy szerver használata gyorsabbá teheti az internet használatát. A proxy szervert tűzfalak üzemeltetésére szokták használni. Az URL az Uniform Resource Locator angol kifejezés rövidítése. A WWW nem ugyanaz, mint az Internet, hanem a World Wide Web kifejezés rövidítése. A News szolgáltatás nem az e-mail-szolgáltatás csoportos megnevezése, hanem a hírcsoport szolgáltatásé. Network News Transport Protocol – nntp A hírcsoportok különböző témában szervezett hierarchikus üzenetlisták. Hírcsoportokat olvasni, hírcsoportokba írni, pl. böngészővel lehet. A hírcsoport-szerverek speciális internet protokollon keresztül tartják egymással a kapcsolatot. Ha egy hírcsoportba üzenetet írok, akkor az nem jelenik meg azonnal minden hírcsoport-szolgálltatónál. A hírcsoportszerverek URL címe nntp:// karaktersorozattal kezdődik. A hírcsoport-szervereken az üzenetek csak korlátozott ideig maradnak meg. A Gopher szolgáltatás a Internetes keresés elődje volt. Egy elosztott szöveges adatbáziskezelő, kliens-szerver elven működő rendszer. A Telnet szolgáltatás lényege, hogy a saját számítógépéről be tud jelentkezni egy másik (mindegy, hogy a világ melyik részén lévő) számítógépre. Az FTP-vel és a Gopher-rel csak az ott lévő adatokat érte el, Telnet esetében programokat is futtathat a távoli (remote) gépen. Cookie – webszerverekkel való kommunikáció során keletkezik. Egy szövegfájl, amelyet a böngésző ment el a számítógépünkre. A webszerver a cookie által a felhasználó adataihoz tud jutni, ezért a böngészőt be kell állítani, hogy ne fogadja a cookie-kat. A cookie lehet hasznos is és lehet haszontalan is a böngésző személy számára. A számítógép működésére nincs káros hatása. IRC – az IRC valós idejű kommunikációra, privát üzenetek küldésére alkalmas. Keresők – olyan oldalak az Interneten, amelyek segítségével témák, vagy kulcsszavak segítségével adatokat kereshetünk. Pl.: HuDir, Lycos, Altavista, Google. Bérelt vonal – Folyamatos internet-kapcsolatot biztosít. Helyi webszervert és helyi e-mail-szervert lehet bérelt vonali kapcsolaton keresztül üzemeltetni. Teljes LAN-t lehet bérelt vonalon keresztül az internethez kapcsolni. A PSTN – Public Switched Telephone Network – viszont Nyilvános Kapcsolt TelefonHálózat. Streaming technológia – ezzel a technológiával történik a multimédia-fájlok átvitele az interneten. A fájl letöltése során folyamatosan lejátszásra kerül. A fájl a letöltése után általában nem menthető el (de visszakereshetők a böngésző átmeneti állományokat tartalmazó mappáiból). Nem csak élő közvetítéseknél használják. MP3, Real Video, ASF fájlokat lehet streaming technológiával elérni. Internetes telefonálás – két telefon között az internet is lehet az átviteli hálózat. Vannak szolgáltatások, amely segítségével az internetre kapcsolt számítógépről telefont is fel lehet hívni. Két internetre kapcsolt számítógép Ha WWW szerverrel kíván kapcsolatba lépni, akkor az URL címbe a http:// kulcsszót kell használni. UUCP Unit to Unit Copy levelezésre E-mail 1-127 ASCII, többi ebből csonkolódk, tehát bináris sorozathoz UUENCODE kell (konvertálja 7 bites szöveggé) MIME Multi-purpose Internet Main Extensions – kódolási eljárásokat definiálja Content-Description, Content ID, Content Transfer-Encoding, Content Type, MIME Version FTP parancsik: dir, cd, get (lehoz), mget (egyszerre többet hoz), put, mput, asc-bin (üzemmódok) Archie (Telnet része, figyeli az FTP-szervereket → file-adatbázis), cím: telnet.archie.com (find parancs) Finger szó után e-mail címet adni, lehozza az infokat a felhasználókról Web program architektúrája az Internet, első nyilvános használata 1992 jan. Genf (CERN) SLIP vagy PPP (gyorsabb) kapcsolat, ISDN 56 Kb/s – A Mb/s-nál is nagyobb lehet
SLIP Serial Line Internet Protocol – ezeket a telefonos szolgáltató nem nyújtja Shell számla (UNIX) terminállá degradálja a gépet, mert a parancsok a host gépen futnak A böngésző először a nevet kérdezi le, csak azután az attribútumokat RFC Request For Comments – a szabványokat írják le WWW Consortium (Tim Brenners-Lee által vezetett csoport) és az Internet Advisory Board (IAB) a szabványfejlesztésért: WWW fejleszt, IAB megfogalmazza Protokoll = kommunikációs szabályok és üzenetformátumok SGML Standard Generalized Markup Language – 1986 szabvány, nem kötődik semmihez, örököse a HTML Weblap = ASCII + HTML-kódjel (leíró-jelölő nyelv: kódjelek vagy címkék – tags Forró zóna egy kép hiperhivatkozásra URI = Uniform Resource Identifies, az URL az objektumra vonatkozó hozzáférési is meghatározza, hozzáférési eljárás vagy sémák (hozzáférés, visszaállítás), mint egy protokoll URL hely (sémák) nntp – UseNet linkek, wais – Wide Area Information Server, fil – gazdaspecifikus file-nevek, prospero – Prospero Directory Service, WWW – valójában a szerveren futó kiszolgáló program
Intranet Újdonságok
Keresés/ Index
Visszajelzés
Telefonkönyv
Segélynyújtás
Események
Szervezet
Senna vállakozás Intranet honlap
Vezérigazgatói sarok
Általános vállalati info
Intranet támogatás
Dokumentum ellenőrzés
Stratégiai üzleti egységek
Osztályok
Célkitűzések
Vállalati célok
Web erőforrások
Új dokumentumok
Vezeték nélküli kommunikáció
Emberi erőforrások
Vezérigazgató háttere
Ügyfél információ
Intranet stíluskalauz
Dokumentum keresés
Otthoni számítógépek
Értékesítés és piackutatás
Üzleti számítógépek
Gyártás / termelés
Tanácsadói szolgáltatások
Minőségbiztosítás
Vezérigazgató magánlapja
HTML kiadványkészítési ötletek
Folyamatábra-minta egy intranet felépítéséről Informatikai osztály Könyvelés és pénzügy Ügyféltámogatás
Az Interneten alkalmazott technológia szerint működik. TCP/IP hálózat. Nem nyilvános, tehát nem alhálózata az Internetnek. Általában nagy cégek, intézmények használják ennek lehetőségeit, ami egy belső webes felületen való kommunikációt valósít meg. Segítségével a munkatársak közösen végezhetnek egy feladatot, üzeneteket hagyhatnak egymásnak. A hálózatos csoportmunka segítségével egyszerre, egy időben többen is tudnak egy dokumentumon dolgozni. Általában van lehetőség arra, hogy a partnerünk gépének irányítását átvegyük. Általában nincs korlátozva, hogy hányan vehetnek részt a csoportmunkában. A hálózat nélküli munkacsoport alkalmazás személyhez kötötten képes követni a dokumentumban történő változásokat. A változtatások elvethetők, vagy elfogadhatók. A dokumentumba személyhez kötött megjegyzések illeszthetők. A dokumentum különböző változatai egy dokumentumban önállóan is elmenthetők. A Word 97 – Word 2016, valamint az Excel 97 – Excel 2016 és újabb verzióik alkalmasak a hálózat nélküli csoportmunka támogatására. A Netmeeting lehetővé teszi, hogy egyszerre, egy időben többen is tudnak egy dokumentumon dolgozni. Átvehetik a partnerek egymás gépének az irányítását. Írásos üzenetet küldhetünk a csoportmunka valamennyi résztvevőjének. Egy időben hárman, sőt többen is dolgozhatunk egy elektronikus rajzon. Egy időben (maximum) kétrésztvevős videókonferenciát tarthatunk. Tehát élőszóban egyszerre csak ketten kommunikálhatnak, és nem küldhetnek privát üzeneteket a csoportmunka többi résztvevőinek.
Egészen új jelenség az Extranet. Ez nem más, mint egy olyan vállalati belső információs rendszer, amelyet az Interneten keresztül elérhetővé tesznek a fogyasztók számára.
JELEK CSOPORTOSÍTÁSA 1. Jelek a jelentésük szerint a.) ikonok – miniatürizált képek, amelyek majdnem teljesen képezik le a tárgyukat b.) sémák – a legfontosabb tulajdonságokat (képi ábrázolásban a fő vonalakat) ábrázolják c.) ideogrammák – nem egyértelműen értelmezhető leegyszerűsített, sematikus ábrázolás, amely közel áll az íráshoz, mivel külön kódok szerint értelmezhetőek (mint a hieroglifák) d.) írás – csak a teljes kódkulccsal, azaz ABC-vel együtt értelmezhető, ilyenek az informatikában használt ASCII és a UNICODE táblák ASCII – American Standard Code for Information Interchange – ez egy 256 elemből álló táblázat:
Vezérlőkarakterek Íráshoz tartozó szimbólumok Kisbetűs ABC További szimbólumok Nagybetűs ABC (+ ékezetesek) Grafikus jelek
http://www.rapidtables.com/code/text/ascii-table.htm ASCII (American Standard Code for Information Interchange) 1 karakter = 1byte (7+1 paritásbit) 26 betűs angol abc, speciális karakterek (!$%), grafikus jelek A telexgépek miatt→Enhanced ASCII (csak jobb oldalon és Alt-tal lehet beírni) 128-255 (ékezetes, görög, matematikai jelek) – UNICODE kódrendszer (ASCII kiterjesztése kínaira is, stb…) Win 3.1-tól ill Dos 6.0-tól van egységes megoldás a kiterjeszett kódlapra, folyamatvázlat: Billentés → (hardver) scan kód (BIOS azonosítja) → sorszám → (kódlapból, ha kiterjesztett) karakter ASCII kódja (kódlaphoz tartozó karakterdefiníció) → karakter képének megjelenítése USA 437 kódlap, Magyarország 852 (és Central EU, Latin II-es) (szövegben mozgást gyorsítja a CTRL) Betű nagy és kis 32 választja el (1 bit eltérés) Szóköz = 32, ékezetek 128 fölött Vezérlőkarakterek 0-31 közt (nyomtatókra főként), például: CR = Carriage Return kocsi vissza LF Line Feed soremelés (sorral lejjebb) FF Form Feed lapemelés (köv lap) CR + LF = sorvége-jel BEL = hangjelzés ESC utána lévő karaksor nem nyom EOF End Of File
A UNICODE az elődjétől eltérően nem 1 byte-on, hanem 2-őn ábrázolja a táblázatának elemeit, így nem csak 256, hanem elvileg 65536 elemű lehetne, erre az óriási tárra a távol-keleti (kínai, japán, koreai), arab, illetve egyéb különleges nyelvek egységei miatt van szükség. http://unicode-table.com/hu/ UNICODE: 0-8192 szabályos alfabetika +4096 mat. műveletek, piktogramok, írásjelek +4096 távol-kelti abc +27000 egységesített Han-karakterek +5632 definiálható (felhasználó által) +495 konvertálást segítő karakterek
2. Jelek fizikai megjelenés szerint a.) elektromos impulzusok – a számítástechnikai konfiguráció legfontosabbja, az összes hardver ezeket használja egyéb jelek kombinációjával, legtisztábban az integrált áramkörökben figyelhetők meg, hálózati kábeleken is ezek futnak végig
b.) mágneses állapot – a merevlemezek, hajlékonylemezek, szalagos egységek (streamer), azaz a mágneses adattárolók használják: az írás során az elektromos jeleket mágnesessé, az olvasás folyamata során a mágneses állapotot elektromos jelekké alakítja (konvertálja) c.) optikai jelek – az ún. optikai tárolók, a CD, a DVD-technológia használja, a lemezek felületéről visszavert fénynyaláb erősségéből olvassák ki az információt, ezt használja a CD-R és DVD-R technológia is (Recordable), de a CD-RW és DVD-RW technológia már magnetooptikai alapokon áll (ReWrite), optikai kábelek a hálózatban ezt továbbítják
d.) rádióhullámú jelek – a számítástechnikában az ilyen jeleket használó eszközöket a wireless néven nevezik, ezek az infraportokon keresztül kommunikálnak a számítógéppel, az informatikában pedig a mobilhálózatok használják Infra port
Infravörös adattovábbítás vezeték nélkül, optikai úton: billentyűzet, modem, nyomtató, mobiltelefon számítógéphez kapcsolását oldhatjuk meg vele. Hátránya a kis hatótávolsága (20 – 30 cm), illetve lassúsága, ezért ki is szorult a használatból.
Bluetooth
2,4 GHz frekvenciájú jelekkel kommunikál. A magas rezgésszám jóval nagyobb adatátviteli sebességet, illetve hatótávolságot (10 m) eredményez. Ezáltal az újabb nyomtatók, mobiltelefonok általánosan használják. (lásd 1. jegyzet)
Wifi
Szintén 2,4 GHz-en, illetve 5 GHz működő vezeték nélküli hálózatba kötést lehetővé tévő nagysebességű technológia (WLAN). Notebook-okban, tablet-ekben, okostelefonokban már beépítve található, otthoni PC-nek külön Wifi kártyán vagy Wifi stick-en áll rendelkezésre ez a lehetőség. Nagy előnye, hogy akár otthon, akár irodákban megszűnik a hálózati kábelek dzsungele, közös hálózati merevlemezmeghajtó szolgálhatja ki a számítógépeket, illetve sok nyilvános helyen alkalmazzák ingyenes internet hozzáférés lehetőségeként (kávézók, éttermek, stb…)
NFC
Az NFC (Near field communication) egy rövid hatótávú kommunikációs szabványgyűjtemény okostelefonok és hasonló (általában mobil) eszközök között, egymáshoz érintéssel vagy egymáshoz nagyon közel helyezéssel (maximum pár centiméter) létrejövő rádiós kommunikációra. Alkalmazási területe a kommunikációs kapcsolatok létrehozásához szükséges adatcsere (például bonyolultabb, magasabb szintű kapcsolatok, WiFi, Bluetooth, beállítási adatai) gyorsítása, valamint az eszközök közötti azonosítási folyamat (pl. mobiltelefon - headset) gyorsítása, elvégzése.
3. Jelek formai megjelenés szerint a.) analóg jelsorozat folyamatos jelekből – ilyenek a természetben megfigyelhető jelsorozatok, például a hanghullámok. A hangmagasságot Hertz-ben, pontosabban KHz-ben fejezzük ki. Vagyis adott egy fizikai jelsorozat, amihez mi hozzárendelünk egy jelölőrendszert. Ezek a jelek egy véletlenszerűen kiválasztott időszakaszban teljesen önkényesen váltakoznak, vagyis a folyamatosan változó fizikai jeleket követik az ezáltal szintén folyamatosan változó jelölők.
b.) digitális jelsorozat diszkrét jelekből – ez állandó szakaszos változásokat jelent. Ilyen volt a XVII. századból származó asztali fogaskerekes számológép is, amelynek a kereke 10 egyenlő részre volt felosztva. Ma a legegyszerűbb példa a bináris rendszer, amelynek a bitjei állandó szakaszokat képviselnek függetlenül attól, hogy értékük 1 vagy 0 lehet. A számítógép legtöbb egysége digitális elven működik. A kettő közötti átalakítást végzi el például a hangkártya, amely a mikrofonba leadott analóg jelsorozatunkat (hangunkat) alakítja át és rögzíti digitális formában, azaz egyesek és nullák hosszú sorozatában (lásd 1.1 ábra).
JELÁTVITEL Hálózati kártyák (LAN kártya) Helyi (lokális) hálózat – LAN kiépítésekor használt kártya. Régen nem volt általános, hogy az alaplap integrált része lett volna, de ma már külön használatuk kiszorulóban van. UTP (sodort érpárú hálózati kábel) vagy BNC (koax kábel) be/kimenettel rendelkezhetnek. Két gép közvetlen összeköttetését csak UTP (STP) keresztkábel segítségével oldatjuk meg. Hangrendszerek, hangkártyák Ma már az alaplapok szerves része az integrált hangrendszer, de régebben PCI csatolófelületű külön hangkártyák szolgáltatták a hangok generálását. Természetesen ma is kaphatóak ilyenek, de már a profi hangszintetizálást szolgálják, áruk a szolgáltatásukhoz képest magas, ezért egyre kevésbé találjuk meg őket előre összeválogatott hardverkonfigurációkban. A hangrendszerek zenei fájlok hallgatásához, filmek lejátszásakor és játékprogramoknál nélkülözhetetlenek, de az operációs rendszer és egyéb felhasználói programok is adhatnak ki hangokat. A hangrendszerek csatlakozófelületén (számítógép házának hátán) található be- és kimenetek: Speaker — ide csatlakoztathatjuk a hangszórókat – kimenet Microphone — a mikrofon csatlakoztatjuk ide – bemenet Line-out — vonal kimenet, illetve Line-in — vonal bemenet A manapság elterjedt 5.1 hangrendszerek elődjei a 2.1 (2 hangfal egy mélynyomóval), illetve az egyszerű sztereo hangzás voltak. A valódi 5.1-es kimeneteken FL, FR (Front Left and Right – Elülső Bal, illetve Jobb), RL, RR (Rear Left and Right – Hátsó Bal és Jobb), Center (Közép), végül Subwoofer (Mélynyomó, Basszus) csatornákra bontódik az összhanghatás. A legújabb hangrendszer-szabvány már 7.1-es, amely értelemszerűen 8 csatornán bocsátja ki a hangokat.
Analóg jelsorozat
KHz
A hangkártyák is többféle minőséggel képesek megbirkózni: 8, 16, 24 bites sűrűségben képeznek hangokat. Mintavételezési képességük pedig a generált hangok életszerűségéért felel: 8, 16, 22, 44, 48, 96, 192 KHz-es hangtartományban dolgoznak. Összehasonlításként egy felnőtt férfi 200 Hz – 5-6 KHz (5-6000 Hz) tartományban ad ki hangot, míg 20 Hz – 20 KHz tartományban érzékeli a hanghatásokat. A hangrendszerek ennek többszörösével dolgoznak, hogy minél inkább életszerű hatást érjenek el. Ezt nevezik frekvenciamodulálásnak.
Modemek A modem elnevezés a modulátor – demodulátor kifejezésekből alakult ki. Az eszköz az Internetre Idő csatlakozást teszi lehetővé. Digitális jeleket A nyilak értékei – 10 101 1111 … - Digitális sorozat analóggá, valamint analóg jeleket digitálissá alakít. Telefonvonalra csatlakozhatunk külső (soros vagy USB) vagy belső (PCI) modem segítségével. A modemek meghatározó paramétere a sebesség. Analóg modemnél az alapsebesség a faxkapcsolat által kezelt 14400 bit/s (14 Kbit/s), valódi sebességük 56600 bit/s. Moduláció:
Amplitudó-Moduláció (morze) Frekvencia-Moduláció. FSK (Frequency Shift Keying) beszéd Fázismod. + négyszögű jelvektor → szinuszhullámok (4800 bit/s) sebesség adatnak, szálszaporítás
Sok vállalatnál az egyszerű faxkészüléket felváltotta egy faxszerver vagy egy olyan számítástechnikai megoldás, amely a faxok elektronikus fogadását és tárolását, majd a felhasználónak e-mailen keresztüli (akár biztonságosan) kiküldését teszi lehetővé. Az ilyen megoldásoknak számos előnyük van: kisebb környezetszennyezés, kisebb költségek, elkerülhetőek a felesleges nyomtatások és szükségtelenné teszi további analóg telefonvonalak bekötését az irodába. Zaj = valós adat – mért adat, torzítás = mért adat a mérési tartományban nem arányos az adatot jelző fizikai mennyiséggel, mintavételi frekvencia = átalakítások másodpercenkénti száma (adatok változtatását csak olyan pontosan lehet jelezni, mint a mintavételi frekvencia 2x-e) Jel = áram, mágneses impulzus, rádióhullám, lézersugár (jelhordozó a közeg) Információ passzív – adat, aktív – utasítás Az információ tartalmaz olyan, ún. redundáns részeket, amelyek hiánya nem sérti meg az információ tartalmát, a legtöbb tömörítő program a Lempel-Ziv-Welch (LZW) módszert használja a file-ok tömörítésére, a byte-okból álló adatfolyamot bitsorozattá állítjuk össze, majd vizsgáljuk az ismétlődő bitmintákat, az új bitmintákat pedig egy táblázatba tesszük .gif, -tif, .pcx csak 1-2 %-kal tömöríthető
ISDN adapternél 64000 vagy 128000 bit/s sebességet érhetünk el, de ez már nem analóg technológia, hanem digitális jeltovábbítás, ahol a vonal több digitális vezérlő- és adatcsatornára oszlik (másodpercenként átmenő bitek száma). Mindkét eddigi technológia kiszorulóban van a szélessáv térnyerése és megfizethetősége miatt. Az ADSL – Assymetric Digital Subscribe Line – már 384 Kbit/s-os sebességgel dolgozik, azonban napjainkban ez már ritka, a legkisebb igényelhető vonalsebesség 512 Kbit/s, igényelhető maximum értéke eddig 8 Mbit/s (a lehetséges maximum értékek ennél magasabbak). Legfontosabb előnye az állandó kapcsolat (fix havidíj), illetve az, hogy a telefon erről a digitális vonalról leválasztva működőképes a hálózati kapcsolatunk ideje alatt is (nem úgy, mint az analóg modemnél, ahol vagy az egyik vagy a másik eszköz – modem vagy telefon – használhatta az analóg telefonvonalat). Az asszimetria a forgalmi szokások miatt alakult ki, hiszen az átlag internet-használó sokkal több adatot olvas le, mint amennyit feltölt. Így láthatjuk, hogy az előbb közölt értékek a letöltésre vonatkoztak, addig a feltöltési értékek ennél kisebbek (16, 32, 64, 128, 256, stb… Kbit/s). A kábelmodem ugyanolyan DSL technológiát használ, csak ezt a vonalat nem a telefonvonal által használt 4 KHz felett alakítják ki, mint az ADSL esetében, hanem a kábeltelevízió rendszerére, a koaxális kábelezésen keresztül valósítják meg. Rádióhullámok Transzpoderek (műhold visszasugárzója), sávszélessége 500 MHz, 50 MB/s-os adatforgalom vagy 800 db 64 kbit/s hangcsatorna 2-40 GHz rádióhullámok Telefon – membrán szénszemcsékkel (összepréselődnek) 4 KHz-ig Rádiótelefon cellázás: Hiper R>10 km Makro Mikro 0,1 km < 0,5 km Nano 10 m – 50 m Piko 20 m – 50 m 2G: a mobilkommunikáció második generációja. A digitális mobil hálózatok adattovábbításának eredeti módja. Sebessége nem számottevő. Tekinthetjük "nagymama" kompatibilis technikának, hiszen SMS küldésen, valamint telefonáláson kívül, valamint játékok letöltésén kívül másra nem alkalmas. Tipikus képviselői a Nokia 3310, 3410, 3510, stb... - a telefonok, amikre ma már csak "téglafon"-ként asszociálunk. 2.5G: A javított hardver és infrastruktúra nagyobb adatátviteli sebességekhez vezetett. A technológiának két alváltozata alakult ki:
GPRS: A GPRS (General Packet Radio Service) egy csomagkapcsolt, IP-alapú mobil adatátviteli technológia. A GPRS adatátvitelt a szolgáltatók a hagyományos technológiák percalapú számlázása (amely nem veszi figyelembe, hogy adatforgalom is történt-e vagy csak készenléti állapotban volt a felhasználó) helyett adatmennyiség (kilobájt) alapján számlázzák ki. Hasznosítási területe a WAP, SMS és MMS mellett az internethasználat is, beleértve az emailezést. Az átlagos sebesség 30-40Kb/s, a hálózat elérhetőségét egy "G" jelzi a térerőt mutató csíkok sarkában.
EDGE: Az EDGE (Enhanced Data for GSM Evolution) nagyjából háromszor gyorsabb kapcsolatot tesz lehetővé, mint a GPRS (~100-120Kb/s). Esetenként 2.75G-ként hivatkoznak rá, hogy elkülönítsék a GPRS-től. Hasonlóan az előzőhöz, ezt egy "E" betű jelzi a térerőt mutató csíkok sarkában.
A 2.5G tipikus képviselői a 5-6 éve megjelent, színes kijelzős, zene és videó lejátszásra, e-mail-ezésre, képek küldésére és fogadására, valamint internetezésre alkalmas telefonok. Kiváló választás a hétköznapi felhasználó számára, aki telefonáláson kívül csak zenehallgatásra, illetve alkalamankénti levelezésre akarja használni készülékét, de nem akar több tízezer forintot költeni egy telefonra. 3G: Napjaink egyik legelterjedtebb hálózata. Segítségével a telefon használata során az adatok számos különböző technológiát, illetve frekvenciát használva kerülhetnek továbbításra. A legtöbb szolgáltató rendelkezik 3G lefedettséggel, hazánk három fő szolgáltatója, a Telenor, a T-Mobile, valamint a Vodafone is. Az elérhető sebesség jelentősen nőtt a 2.5G-hez képest: megfelelő lefedettség esetén akár 2Mb/s (2.000Kb/s) is lehet, mellyel nem jelent gondot a böngészés sem. Az elmúlt 23 évben megjelent telefonok már 3G képesek. 3.5G: Napjaink okostelefonjainak hálózata. Manapság a legelterjedtebb megoldás, segítségével 7.2Mb/s sebesség érhető el. Internetes böngészés, videó letöltés, streamelés, zenehallgatás, zeneletöltés, fényképek küldése/fogadása, navigáció, GPS, stb. gond nélkül megoldható az arra alkalmas készülékek használatával. Az Android-ot, iOS-t, Windows Mobile-t, WinPho 7-et, Blackberry-t futtató telefonok egytől-egyig képesek kihasználni maximálisan a technológia lehetőségeit. Manapság már 20.000 Forint-ért is lehet kapni okostelefont, így gyakorlatilag mindenki számára elérhető. Főként a fiatalok, egyetemisták, valamint az üzletemberek által használt telefonok, melyek gyakran 100.000 Forintba is kerülhetnek. Azoknak célszerű ilyen készüléket vásárolniuk, akiknek fontos, hogy bárhol el tudják olvasni e-mail-jeiket, illetve a sok utazás során jól jön a GPS használata. 4G: a kifejezés csupán marketing célokat szolgál, mivel a szolgáltatók jelenleg nem tudják teljesíteni a lefektetett alapokat. Ennek következtében különböző neveket adtak a "4G" megoldásoknak:
HSDPA, HSUPA, HSPA, HSPA+: High Speed Download/Upload Packet Access, azaz nagy sebességű le- és feltöltésű csomag elérés. A 3G hálózatok fejlesztésének révén az elérhető sebesség 21Mb/s-re növekedett - bár ezt még nem használják ki. Jelenleg csak a T-Mobile G2 használja ezt a megoldást, valamint a hamarosan megjelenő MyTouch 4G is csatlakozik hozzá.
LTE: A Long Term Evolution a 3G hálózatok teljes lecserélését szolgálja. A nagyobb sebesség mellett a különböző adattovábbítási prtokollok is fejlesztéseken estek át. A Verizon teszthálózatai jelenleg 10-15Mb/s sebességet képesek kiszolgálni, bár az elméleti maximum kb. ennek a tízszerese.
WiMax: eredetileg otthoni, vezeték nélküli internet szolgáltatásnak indult, de mára már a mobilpiacon is megjelent. Jelenlegi állapotában 40Mb/s sebességet biztosít a telefonok számára, de az ígéretek szerint ez a későbbiekben elérheti az 1Gb/s sebességet is.
HÁLÓZATI TOPOLÓGIÁK A topológiák az egyes hálózati eszközök közötti fizikai összeköttetési módokat fejezik ki. Gyűrű – egy irányban áramlik, a node-ok kondicionálják (szűrik) a jeleket, kisebb a jelveszteség, nagyszámúnál jó, tartalékútvonal jó Jellemző
Busz
Jellemző költség
Alacsony Közepes Magas
Alkatelemek elérhetősége
Jó
Kiváló
Jó
Megbízhatóság
Jó
Kiváló
Kiváló
Áthidalható távolság
Gyenge
Jó
Kiváló
Hibakeresés egyszerűsége
Gyenge
Kiváló
Jó
Jó
Jó
Számítógép áthelyezhetősége Gyenge Számítógépek száma
Csillag
Gyűrű
Alacsony Közepes Magas
1973 Xerox cég (Palo Alto-i Kutatási Központ (PARC) Bob Metclaf) → Ethernet collision – adatütközés, ha egyszerre 2 node kommunikál, ugyanis belefigyelnek egymás adatfolyamába → ütközésfigyelő rendszer (véletlenszerűen meghatározott ideig csönd) Token Ring magyarul vezérjeles gyűrű Csillag lehet, ahol központi hub-okat egy Multi-station Access Unit – MAU (többszörös állomás elérési egység, minden számítógép ekkor 2 kábellel (oda-vissza) a hub-hoz Az engedélyezéshez a node-nak meg kell ragadnia egy token-nek (vezérjel) nevezett csomagot
Sín (busz) topológia: A számítógépek egy gerincvezetékre csatlakoznak. Ennek előnye a csekély eszközigény, a kis vezetékmennyiség, ám ma már ritkán találkozunk vele számos hátránya miatt. A gerincvezeték szakadása esetén (és ennek számít a lezáró impedancia kiesése is a hálózatból) működésképtelenné válik, mivel egy csatornán kíván valamennyi gép kommunikálni, ezért minél nagyobb az összekapcsolt gépek száma, annál valószínűbb az összeütközés, melyet az átviteli sebesség rovására lehet feloldani, és az átvitel hatékonysága is rohamosan csökken a gépek számának növekedésével. 4. ábra. Állomások összekapcsolása sín topológiában
Gyűrű topológia: minden állomás két szomszédos géppel áll közvetlen kapcsolatban, így nincs végcsatlakozás. Az elindított adatcsomag meghatározott irányban halad az eszközön keresztül, míg el nem éri a célállomást. A gyakorlatban nem találkozunk vele számtalan hibája miatt. Az impedancia a váltakozó áramú „ellenállás”. Értéke komplex szám, váltóáramú elektromos hálózatban a komplex feszültség és a komplex áram értékeinek hányadosa. Jele Z, egysége az ohm. Valós része az elektromos ellenállás vagy rezisztencia, képzetes része a reaktancia. A valós rész felelős az áram hőtermeléséért, a képzetes rész befolyásolja az áram nagyságát és fázisát, energiaveszteséget azonban nem okoz.
Csillag topológia: a leggyakoribb kialakítás a LAN hálózatokban. Egy központi vezérlő eszközhöz csatlakoznak az egyes eszközök. Bár jelentősen több kábelt, központi vezérlő eszközt, így nagyobb anyagi ráfordítást igényel egy ilyen rendszer kiépítése, ám egy vezetéken esett hiba csupán egy gép kapcsolatai hibáját okozza, és nem a teljes hálózat működésképtelenségét. Viszont a vezérlőeszköz meghibásodása már itt is kivédhetetlen. Fa topológia: Számítógépünk mappaszerkezetéhez nemcsak név-azonosság, hanem strukturális egyezőség is fűzi: a számítógépek csomópontjai a mappának feleltethetőek meg, maguk a számítógépek pedig a fájloknak: és ezek újabb azonos felépítésű egységeket tartalmazhatnak: alhálózatokat és az azokhoz kapcsolódó eszközöket. Valójában nagy hálózatoknál ez a vezérmotívum, ami kiegészül azzal, hogy nem tudhatjuk, hogy egy-egy alhálózat maga milyen topológiával lett kiépítve. De ez a hálózat működése szempontjából nem is fontos. Teljes, részleges topológia: kizárólag nagy biztonságú, rendszerint katonai célú hálózatokban alkalmazzák. A teljes topológia esetén minden gép minden másikkal közvetlen összeköttetésben áll, míg a részleges topológia esetén különböző megfontolások alapján egyes kapcsolatok elhagynak. Kialakításuk – különösen nagy kiterjedésű hálózat esetén – igen magas, cserébe rezisztensek az egyes kapcsolatok, illetve az egyes csatlakozó számítógépek kiesésére is. Az ilyen hálózatok biztonságát az adatok redundáns tárolásával is növelik.
osztó – modulus, BCD-kód (Binary Coded Decimals) 16-os (hardverközeli programozásnál könnyebb), szám eleje $ v 0x v utána írt H: A = 10, B 11, C 12, D 13, E 14, F 15 24=16 – 4 bináris szám 16-ból 2-re jobbról csoportosítva, bal szélen 0-k, ha kell a kitöltés bit = 2-es számrendszer számjegye, 1 bitnek két értéke lehet – 1 vagy 0 Byte = 8 (28=256) (256 féle érték: szám, karakter, elemi utasítás (gépszintű), képpont szín) KB = 1024 byte (210) = 8192 bit
MB = 10242 byte (kb 1 millió b) (1024 kbyte) (1 048 576) GB = 10243 byte (1 milliárd) (1024 MB = 1024 2 KB = 1024 3 byte) (1 073 741 824) TB = 10244 (1 billió) (1024 Gb), vagyis 1 TeraByte = 1024 GB = 1024 2 MB = 1024 627 776 (billió) byte ~ 9 billió értékkel
3
KB = 1024
4
byte = 1 099 511
Fény 330 000 km/secundum, 3x108 16 bit/s→109 bit/s→1 bit=3/10 m=33 cm FESTA (japán) Femtosecond Techn Researh Association 1995 Femtomásodperc = a másodperc billiomod részének ezredrésze→10-18 s→0,33 mikrométer fény (10 nanométeres fotonikus kristályok növesztése az eszköz), pikomásodpercekből impulzuskompresszorral
Számábrázolás fixpontos (tizedes pont fix) vagy lebegőpontos (változó) (normalizált, ha 1/q m < 1) M*qk (m mantissza, q számrendszer alapszám, k karakterisztika v exponens) V mE*R (12*105 = 12E5) NOT ¬, AND ∩, OR U, XOR (+) A
NOT A
I
H
H
I
A
B
A ÉS B
A
B
A VAGY B
A
B
A XOR B
A
B
(Nem A) ÉS B
I
I
I
I
I
I
I
I
H
H
H
H
I
H
H
I
H
I
I
H
I
H
I
I
H
I
H
H
I
I
H
I
I
I
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
H
I
I
H
Multimédia rendszerek: alapok (tömörítés, audio, video) Számgép, hálózat (tárolók) Rendszerközeli szolgáltatások (adatbank-rendszer, operációs rendszerek, távközlés) Alkalmazásközeli szolgáltatások (felhasználói interfészek, dokumentumok, absztrakciók) Alkalmazás Felfogásmédium – képviseletmédium Audio – PCM kód (16 bites, lineárisan orientált adatköteg) 1 kép lemez 3 csoportú fakszimile, JPEG audio-video PAL, SECAM, NTSC… bemutatásmédium, tárolásmédium, átvitelmédium (koax, optikai, űr-távközlés), információ kicserélődés (levegő…) bemutatásmédium – tér és érték (szöveg, íz …) dimenzió (időjárulékos dimenzió); szöveg, ábra, időfüggetlen – diszkrét média hang-video viszont időfüggő (időkritikus) – folyamatos média (egérjel nem folyamatos) (16 kép/s már közel folyamatos a szemnek, 24kép/s a folyamatos mozgókép határértéke) Egy multimédia rendszernek a fogalom szerint legalább egy diszkrét és egy folyamatos médiumot kell tartalmaznia 2. kritérium a függetlenség 3. a rugalmas kezelés, integráció (programozás) Diszkrét adatfolyam csomagokban (forrás) aszinkron átvitel (nincs időkorlát) pl. Internet szinkron max késleltetéssel izoszinkron késleltetéssel + min késleltetés (video-átvitel memóriaigénye csökken) ha a csomagok között áll idő = szigorúan periodikus (strongly per) pl. video jel a számgéphez PCM (Pulse Code Modulation) Ha közöttük függvény szerint áll, akkor közel periodik (weakly) Vagy aperiodikus
Ha az adatmennyiség marad az élettartam alatt szigorúan egyöntetű (strongly regular) Weakly regular (tömörített, pl. MPEG, I – kép = tömörített, P (csak különbség) – B – kép, töm átlaga I:P:B = 10:1:2 Nem egyöntetű (változó bithányadú tömörítők) Összefüggő infotovábbítás (nincs szünet a csomagok közt) – erőforrás 100% kihasznált (ISDN 64 kbit/s) Nem összefüggő (DVI – PLV – kód 1,2 Mbit/s FDDI-hálón) GSM 9,6 kbit/s már jó a mozgóképeknek IEEE = Institute of Electrical and Electronics Engineers WML formátum WAP PDU (Protocol Data Unit) – Logical Data Unit LDU (egy képben lehet 16x16-os képrész is, 1 képpontnak luminancia, krominancia érték)
VEZETÉKES JELÁTVITELI KÖZEG STP Az STP kábel az árnyékolási, kioltási és csavart érpáras megoldások előnyeit ötvözi. Minden vezetékpár fémfóliával van burkolva. A két érpárt emellett egy közös fémszövet vagy fémes fólia is körbefogja. A kábel általában 150 ohmos. Az elsősorban Token Ring hálózatokban használt STP kábelek csökkentik a kábelen belüli elektromos zajokat, mint amilyen az érpárok közötti csatolás és áthallás.
UTP UTP (Unshielded Twisted Pair) kábel: a kábel nyolc szigetelt rézvezetékből áll, amelyek páronként, valamint egyben is sodrottak. A páronkénti sodrás csökkenti az árnyékolatlan vezetők zavarérzékenységét. Az elektromágneses és rádiófrekvenciás áthallás ellen az egyes érpárok eltérő mértékű sodrásával védekeznek (szabványban rögzített a hosszegységre vetített sodrások száma). Mivel az ilyen kábelek nem árnyékoltak, a külső zavarjelre (ilyet a környezetünkben működő valamennyi elektromos berendezés kelt) meglehetősen érzékenyek. Ennek csökkentésére vezették be a különféleképpen árnyékolt kábeltípusokat: FTP, STP, SFTP. EMI – elektromágneses interferencia, RFI – rádiófrevenciás interferencia Típusai: Adatátviteli sebesség szerint: A csavarástól függően különböző kategóriákba lehet sorolni a kábeleket.
CAT1 – telefonkábel (hangátvitel, 2 érpár) CAT2 – maximum 4 Mb/s adatátviteli sebesség érhető el vele. CAT3 – 10 Mb/s az adatátviteli sebessége. Csillag topológiánál alkalmazzák, ethernet hálózatokban (Legacy Ethernet [10MB/s-os] közege). CAT4 – max. 20 Mb/s adatátviteli sebességű. CAT5 – 100 Mb/s adatátviteli sebességű, csillag topológiánál alkalmazzák, ethernet hálózatokban. CAT5e, CAT6 – 1000 Mb/s = 1 Gb/s átviteli sebesség. CAT7 – 1200 Mb/s
A felsőbb kategóriás kábelek visszafelé kompatibilisek.
Bekötési sorrend szerint: Egyeneskötésű (link):
Személyi számítógép – Kapcsoló Kapcsoló – Forgalomirányító Hub – Személyi számítógép
Keresztkötésű (cross-link):
Kapcsoló port – Kapcsoló port Kapcsoló port – hub port Hub port – hub port
Forgalomirányító port – forgalomirányító port PC – forgalomirányító port PC – PC
CAT-5-höz 100 Mbites hálókártya és szétosztó kell (fejlesztései a csillag topológia felé mutatnak) A kábel nem feküdhet erősáramú mellett, mert induktív zavarokat kelt RG58-nál az egyik végén az árnyékolást földeljük le (különleges lezáró ellenállással) Két gép összekötése DOS 6.0-tól, párhuzamos interfészen (nullmodem vagy interlink a neve) 4 bitenként (max 5 méter, 25-25 láb), soroson bitenként (15-40 m, 9-9 vagy 9-25 vagy 25-25 láb, a szokásos modemkábelek nem használhatóak, ez is nullmodem-kábel) „nem forrón csatlakoztathatóak” adapter köti keresztbe a sima kábeleket, de bizonytalanok Intel – Microsoft – Compaq „Szabadságot a PC-nek!” → soros buszrendszer USB, a perifériák egymás mögé felfűzhetőek
A koaxiális kábel A koaxiális kábel a híradástechnikában használt olyan vezetéktípus, ami egy belső vezető érből, dielektrikumból, fémhálóból és külső szigetelésből áll. A fémháló szerepe az elektromos árnyékolás, azaz a belső éren továbbított jel megóvása a külső zavaroktól. Elsősorban rádiófrekvenciás jelek továbbítására használják. A ko-axiális azt jelenti, hogy "közös tengelyű", ez a név a csőszerű összetételre utal: a belső ér és a külső árnyékolás hosszanti tengelye megegyezik. Az ideális koaxiális kábelnél az elektromágneses mező csak a belső vezető és az árnyékolás között létezik, így a kábel közelében található fémtárgyak nem okoznak teljesítményveszteséget. Az árnyékolásnak köszönhetően a külső elektromágneses zajok sem zavarják a jelet. Felépítése Belső ér A belső vezető lehet sodrott vagy tömör vezeték. Általában rézből készítik a jó vezetőképessége miatt. Ha nagy mechanikai igénybevételnek van kitéve a vezeték, akkor réz bevonatú acél belső vezetőt érdemes használni, az acél ugyanis jobb mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik. Szigetelés A leggyakrabban használt anyagok a polietilének, a polipropilének, és a politetrafluoretilén. Létezik félig hézagos szigetelés is, ahol a lyukak helyén a levegő a szigetelő anyag. Árnyékoló réteg Általában fonott réz árnyékolást alkalmaznak. Előnye, hogy hajlítható, és az árnyékolás nem gyengül, ha a kábelt meggörbítjük. Burkolat Legelterjedtebb a PVC burkolat Impedancia illesztés A koaxiális kábel megfelelő használatához a kábel mindkét végén megfelelő illesztés szükséges, ami azt jelenti, hogy a jel forrásánál, a lezárásnál és a jelúton sem változhat az impedancia. Ennek hiányában a jel egy része visszaverődik a belső érre, ez például analóg televíziós adásnál szellemképet okoz. A fáziskésleltetés miatt az is előfordulhat, hogy a visszaverődő jel kioltja a továbbított jelet, ami a jelszint csökkenéséhez vezet. A kábel nagymértékű meghajlítása, megtörése is megváltoztatja az impedanciát, ezért ez is visszaverődésekhez vezethet.
Típusai Két jelentős csoportra oszthatók a koaxiális kábelek: az egyik az alapsávú koaxiális kábel, ezt digitális jelátvitelre használják, a másik pedig a szélessávú koaxiális kábel, amelyet analóg jelátvitelre alkalmaznak. Alapsávú koaxiális kábel – BNC csatlakozó Ezt a koaxiális kábelt régebben elterjedten használták számítógépes lokális hálózatban, valamint távbeszélőrendszerekben is nagytávolságú átvitelre. A mindenkori sávszélesség a kábel hosszától függ. 1 km-nél kisebb távolságon 10 Mbit/s-os átviteli sebesség valósítható meg. Ezt az átviteli közeget régebben elterjedten alkalmazták az Ethernet hálózatokban, ahol megkülönböztetünk: vékony koaxiális (10Base2) és vastag koaxiális (10Base5) kábeleket. A típusjelzésben szereplő 2-es és 5-ös szám az Ethernet hálózatban kialakítható maximális szegmenshosszra utal: vékony kábelnél ez 200 méter, vastagnál 500 méter lehet.
A digitális átviteltechnikában vékony koaxiális kábelek használatakor csatlakozásra BNC (Bayone-Neil-Councelman) dugókat és aljzatokat használnak. Szélessávú koaxiális kábel Ez a fajta kábelrendszer a kábeltelevíziózás szabványos kábelein keresztül analóg jelátvitelt tesz lehetővé. A szabványos kábeltelevíziós technikából adódóan az ilyen szélessávú hálózatok esetén az analóg jelátvitelnek megfelelően (ami kevésbé kritikus, mint a digitális) a kábel akár 100 km-es távolságra, 300 MHz-es, de néha 450 MHzes jelek átvitelére is alkalmas.
Optikai kábelek A korszerű távközlési hálózatok mellett a broadcast audió, és videó hálózatokban is egyre gyakrabban találkozhatunk az optikai jelátvitellel. Az optikai kábelek (FO) az adatátvitel feladatát épületek fix kábelezése mellett mobil alkalmazások alatt kell, hogy megoldják. Elég csak egy közvetítő autóra, vagy egy nagyobb koncert összeállításra gondolnunk. A multimédiás alkalmazások manapság magukba foglalják a többcsatornás hang-, és videójel átvitelt. És ezek számára muszáj az elérhető legnagyobb sávszélességet biztosítanunk. Ugyanez érvényes a digitális hálózatokra is. Az optikai kábelek két fő erénye az elképesztően alacsony csillapítás, és a hatalmas sávszélesség. Ezeken kívűl számos további előnyük van a réz alapú kábelekkel szemben, de természetesen rendelkeznek hátrányokkal is. Előnyök:
Nagy adatátviteli sebesség, és sávszélesség Érzéketlenek az elektromágneses zavarokra (mobiltelefon, rádióadók...stb.) Az adó és a Vevő galvanikusan le van választva (ismeretlen fogalom itt a földhurok, búgás, és a világítással azonos fázisra kötött eszközök kattogása) Abszolút nincs áthallás a vezetékek között Kis kábelátmérő Könnyűek Kábel installációs előírások, melyek alkalmazásával betáp kábelek mellett is vihetők egy csatornában Teljesmértékben érzéketlen a tapizajokra
Hátrányok:
Az optikai kábelek különösen érzékenyek a mechanikai igénybevételre A por, és piszok a csatlakozókon nagyon le tudja rontani az átvitel minőségét, és akár maradandó károsodást is okozhat Magas technikai felkészültség, drága precíz gyártósor szükséges a gyártáshoz Precíz, drága műszerek kellenek a teszteléshez, hibakereséshez, átviteli mérésekhez Az aktív hálózati elemek ára igen borsos Tápfeszültséget nem képesek továbbítani
A megfelelő optikai kábel kiválasztása Amikor optikai kábelünket kiválasztjuk érdemes az alábbi szempontok alapján dönteni:
Szükséges sávszélesség Átviteli távolság Csatlakozó típusa Környezet, ahol használni fogjuk a kábelt
Nem meglepő módon most már az optikai kábelek palettája igen szegmentált aszerint, hogy milyen feladatra keresünk kábelt. Csoportosítják őket az optikai szál tulajdonságai szerint, alapanyaga szerint, illetve a kábel kialakítása szerint. Működési elv A teljes visszaverődést használják ki a kábelek. A fény egy valamilyen n1 törésmutatójú közegben haladva amint elér annak a határához ha ott egy n2 törésmutatójú anyaggal találkozik, és fennáll az n1>n2 akkor teljes visszaverődés következik be, ami által a fénysugár a belső közegben marad. Ha a belső közeg csillapítása igen csekély, akkor a fénysugár nagy távolságokat képes megtenni, és nem számít, hogy közben hányszor, vagy milyen irányba hajlítjuk a kábelt. A visszaverődések száma függ a fény hullámhosszától. Multi módusú szálak esetén 850 és 1300 nm-es hullámhosszú, mono módusú szálak esetén pedig 1310 és 1550nm-es lézert használnak. Ezeknél az értékeknél a legjobb az átvitel.
Felépítés Minden kábelben van egy mag. Amely nagy tisztaságú üvegszál 9-62.5um-es átmérővel. Ebben halad a fénysugár. Ez körbe van véve egy 125um-es átmérőjű kisebb törésmutatójú “héj”-jal. Majd mindezt beburkolja a belső köpeny. A héj és a mag határán következik be a visszaverődés. A belső köpeny általában valamilyen akril alapú anyag 245um átmérővel. Szerepe, hogy védje a belső magot, és a héjat a külső szennyeződésektől, és a mechanikai hatásoktól. Ebben a rétegben találhatóak az aramid szálak is, illetve felépítése elég változatos attól függően, hogy a kábelt milyen területre szánták. Ezt burkolja kívülről a külső köpeny, amely tartást ad a kábelnek, és plusz védelmet. Ennek alapanyaga, illetve tulajdonságai szintén eltérőek a különböző típusú kábeleknél. Különböző típusok Volt már szó róla, hogy sokféleképpen csoportosíthatók az optikai kábelek. Felépítés szerint alapvetően két féle fajtájuk létezik. Az egymódusú (mono módusú) vagy Single Mode, illetve a többmódusú (multi módusú) Multi Mode.
Multi Módusú
A multi módusú szálak magátmérője relatíve “nagy”. Ez 50 vagy 62.5um-t jelent. A mag törésmutatója parabolikusan csökken a szélek felé. Így a jel nem egyszerűen visszaverődik, hanem elhajlik, ahogy a szélek felé közeledik. Tehát a mag tengelyén lassabban halad a fény mint a szélein. Ezt rétegeléssel oldják meg. A különböző hullámhosszú fényimpulzusok relatíve ugyanannyi idő alatt érnek át a kábel másik végére.Ennél a típusnál olcsóbb adó, illetve vevő elektronikák, lézerdiódák használhatók. Az OM2 besorolású multi módusú szálak az 50um átmérőt, és az 500m-es maximális kábelhosszúságot jelentik. 1Gbit/s adatátviteli sebesség mellett. A 850nm hullámhosszú lézer továbbítására az OM3-as besorolású kábelek valók inkább. Gyakorlatilag 10Gbit-es hálózatokat is létrehozhatunk kábelenként 300m-es maximális hosszal. A 62.5 um átmérőjű multi módusú szálakat manapság egyre ritkábban alkalmazzák, kisebb sávszélességük miatt. Multimédiás hálózatokban, illetve rövidebb távolságok esetén használják.
Mono módusú
A mono módusú szálak tényleg vékonyak. Mindössze 9um átmérőjűek. Ez a “vastagság” csak arra elegendő, hogy egyetlen fénysugara továbbítson. És karcsúsága miatt a fény a tengely mentén halad végig. Ebből következik, hogy nagyobb távolságok áthidalásakor szokták ezt a fajta felépítésű kábelt használni. Sávszélessége is nagyobb mint a multimódusú szálaké. 10Gbit-es hálózat 10km-es kábelhosszokkal is megvalósítható OS2-es besorolású kábelekkel. Maga a szál olcsóbb mint a multi módusú, de a csatlakozók, illetve egyéb szükséges eszközök jobban drágítják. És a használt lézer típusa is erősebb kell hogy legyen. Telekommunikációban, gerinchálózatok telepítésekor találkozunk vele. Alapanyag szerint: Lehetnek üveg alapúak, melyeknek átmérője és csillapítási értékei alacsonyabbak műanyag alapú (POF: Plastic Optical Fiber) társaiknál. POF kábelek használati köre gyakorlatilag a kommerszebb területeken jelentős, illetve hangstúdiókban találkozhatunk velük. Az egyes berendezések között az S/PDIF, AES, vagy ADAT jeleket továbbítják viszonylag kicsi (pár méteres) távolságokra. Illetve a CD, DVD lejátszók digitális hang kimenete gyakran Toslink aljzat, és a házimozi erősítő közvetlenül tudja fogadni a belőlük érkező hangjelet, hogy az ő profibb A/D konverterével alakítsuk vissza analógra. Illetve a kábel kialakítása szerint: 1.
Beltéri használatra
Ezek a kábelek elsődlegesen fix installációknál rackekben patch kábelek, illetve falban húzott változatok. Ahol egyszer kell csatlakoztatni, aztán ottmarad. Az optikai szálak mellé ezekben a kábelekben aramid szálakat használnak, hogy megóvják a kábelt a hirtelen erőbehatásoktól. Köpenyük pedig halogénmentes, és egyes típusoknál tűzálló. Végükre bármilyen csatlakozó tehető, jellemzően az SC,LC,ST -t szokták használni. 2.
Kültéri használatra
Ezen kábelek nagy része a föld alá van temetve. Ezért tervezéskor ezekre a tényezőkre figyeltek oda a mérnökök. A köpenyük általában dupla rétegű a rétegek között szigetelővel, amely védi a szálakat a nedvességtől, rágcsálóktól. Extrém körülmények között páncélozott gégecsőben fektetik le a kábelt, mely a mechanikai hatások ellen növeli a védettséget.
3.
Univerzális
Ezek a kábelek egyaránt alkalmasak a az épületen belüli kábelezésekre, valamint a mobil alkalmazások során. Alapvetően tartalmaznak fémmentes rágcsálók elleni réteget szőtt üvegszálakból, és halogénmentes köpenyt, amely tűzálló. A csatlakozójuk mellé pedig érdemes porvédő sapkát használni. 4.
Mobil alkalmazásokhoz
A mobil alkalmazások a legmegpróbáltatóbb körülmények, amelyekbe egy optikai kábel kerülhet élete során. Ezért nem ritka a kevlár erősítésű köpeny, sőt van, hogy ezt meg is duplázzák. PUR köpenyű változatok rendkívül hajlékonyak, és ellenállóak a szélsőséges hőmérsékleti viszonyoknak. Míg a kevlár szálak segítik túlélni a mechanikai igénybevételt. A csatlakozókon minden esetben kötelező a por, és nedvességálló sapka használata, amikor a kábel nincs csatlakoztatva. Jellemzően ezeket a kábeleket egyedileg készítik a gyárak. A felhasználóknak körültekintően kell dolgozniuk ezekkel a kábelekkel. Láthatólag egyre elterjedtebb az optikai hálózatokon történő kommunikáció. Úgy vélem, hogy a jövőben ez a tendencia még inkább nőni fog, mert az átviteli követelmények lassan kinövik a réz kábelek korlátait. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egyszercsak minden UTP kábel eltűnik! Továbbra is megmaradnak, csak leszűkül a szerepkörük. Ahogy a Wireless technológiák elterjedésével az otthonokból eltűntek a patch kábelek, most az optikai gerinchálózatok nyomják kicsit a másik oldalról őket. Természetesen lesznek alkalmazások, ahová csak a réz alapú kábelezés jöhet szóba, elég csak egy irodaház CCTV rendszerére gondolni, ahol egy UTP kábelen közlekedik a kép, hang, és a tápfeszültség. Úgy gondolom, hogy a két struktúra megmarad egymás mellett, ki-ki azokon a területeken, ahol jobb a másiknál. És még nincs pont, mert folytatás következik majd, a Sommer optikai megoldásairól.
VEZETÉK NÉLKÜLI JELÁTVITELI KÖZEG WiFi: közepes hatótávolságú kapcsolati mód. A helyi hálózatok szintjén valósít meg rádiófrekvenciás kapcsolatot. Fejlődése során az IEEE (Institute of Electrical and Elektronics Engineers) több szabványt dolgozott ki, fejlesztett hozzá. A 2,4 GHz, vagy az 5 GHz frekvenciatartományban működik, hatótávolsága néhány száz méter lehet ideális körülmények között.
IEEE szabvány
Megjelenés ideje
Működési frekvencia (GHz)
Sebesség (jellemző) (Mbit/s)
Sebesség (maximális) (Mbit/s)
Hatótávolság beltéren (méter)
Hatótávolság kültéren (méter)
Eredeti 802.11
1997
2,4
0,9
2
~20
~100
802.11a
1999
5
23
54
~35
~120
802.11b
1999
2,4
4,3
11
~38
~140
802.11g
2003
2,4
19
54
~38
~140
802.11y
2008
3,7
23
54
~50
~5000
802.11n
2009
2,4 / 5
74
600
~70
~250
802.11ac
2013
5
500
1300
~140
~350
Aktív hálózati eszközök hálókártyák (Arcnet, Ethernet, Token Ring szabványok) Arcnet leglassabb, sodrott érpár, csillag, 100kbyte/s Ethernet 1Mbyte/s, vékony v vastag árnyékolt un koax (sodrott érpár is lehet, de ekkor csillag elrendezés) Token Ring (IBM) 4 Mbyte/s, koax vagy sodrott, csillag, hálókártyák saját egyedi sorszámmal, max 255 munkahely) Repeater (ha hosszabb a kábel, mint 150 m) erősít és újraformázza a jeleket Boot Eprom ha nincs a gépben winchester, akkor beégetett-tel indulhat (hálókártyán van) Ha szétosztón szétosztó van, akkor cascade bekötés (ütközés jelzése LED-ekkel a drágábbakon) 10-Base-2 max 185 m, 10-Base-T max 100 m (a kábelszegmensnél) a csatlakozó dobozok be – és kivezető kábeleket igényelnek (scEAD) 10-Base-2-nál a Hub is jó a hosszabbításra 5-4-3 szabály: adó és vevő között maximum 5 szegmens, 4 ismétlő (vagy szétosztó), 3 kábelszegmens lehet router: útkijelölő, forgalomirányító nagy távolságokon (pl. telefonvezetéken továbbítja a hálózati jelet), több telephely egy hálózatra, amelybe munkaállomást is integráltak, az bridge több kártyával a szegmensek rövidíthetőek
Hub
Szintén az OSI modell alsó szintjéhez (hálózati réteg) tartoznak a hubok. Ezek azonban a jelerősítés mellett a jelek több, hozzájuk kapcsolt állomás irányába történő szétosztásáról is gondoskodnak. Ma már nem gyakoriak a hálózatokban az intelligensebb eszközök terjedése miatt.
passzív csak elosztja a jeleket a kábelek közt (nem lehet többet összekapcsolni, mert osztás felére teszi a jelerősséget) Aktív felerősíti
Híd (bridge) A hidak az OSI modell adatkapcsolati rétegének eszközei. A forgalmazott adatkeretek címe alapján képesek a keretet irányítani, így nagyméretű, sok eszközt összekapcsoló hálózatokban helyes konfigurálásukkal csökkenthető a hálózat leterheltsége. 2 hálózati kártya – 2 hálózat összekapcsolódik Kapcsoló (switch) Szintén az OSI modell adatkapcsolati rétegének eszköze, gyakorlatilag egy többportos híd. A kapcsoló portjai egyegy hálózati szegmenst reprezentálnak, és a hídhoz hasonló, az egyes portok felől érkező keretcímek alapján felépített táblázatot hoznak létre az adatkeretek továbbításához. Ez segít a célállomás meghatározásában.
Router Eldönti melyik hálóba melyik jelet engedi. A számítógépes hálózatok forgalma különböző típusú adatcsomagokban zajlik. Ezen csomagok utaznak a feladótól a címzettig, akár több eszközön is keresztül, például az Internet esetében. Útjuk során minden érintett eszköznek ismernie kell, hogy merre továbbítsa a fogadott csomagot, hogy az eljusson a címzettig, és döntéseket kell hoznia, amennyiben például több útvonal is ismert. A routerek végzik ezen csomagok megfelelő irányba való továbbítását, és végzik ezen döntéseket. A mai routerek nagy része az IP protokoll-alapú hálózatok forgalmát irányítják, de több más protokoll kezelésére is alkalmasak lehetnek. IP protokoll esetén egymás és a hálózatok azonosítására a harmadik rétegbeli IP-címet alkalmazzák. A router saját címmel bír, a híd nem Különböző hálózatok közé Vagy LAN subnetjeinek (alhálózat) Routing table (kereső adatbázis – lookup database) Statikus – adminisztrátor manuálisan aktualizálja Dinamikus – a szűk keresztmetszeteket is szűri Gateway 3 értelme: útvonal-választó Folyamat: protokollfordítás Alkalmazás-átjáró (adatlefordító programból) – pl. e-mail
http://www.cisco.com/web/HU/netacad/bemutatas.html
ISO/OSI Internet az ISO/OSI (International Standards Organization/Open System Interconnect (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet)) 7 szintű hálózati modelljében épül fel TCP/IP egy protokollgyűjtemény (család) Modem SLIP vagy PPP protokollt használ Egy hálózat két fő összetevője: 1. Hálózati alkalmazások 2. Hálózati kommunikációs alrendszerek 2 típusa: a. Vonalkapcsolásos (nem jó az Internetnek, mivel egyszerre egy) b. Csomagkapcsolásos (több üzenet – multiplexelés) 2 összetevője: Kapcsolóelem (meghatározza az útvonalat – bridge azonos hálózatokat, router pedig különbözőket kapcsol össze Átviteli vonal
7 szintű referenciamodell (TCP/IP eltér ettől) funkcionális modulokból: 7) alkalmazási szint (réteg) 6) megjelenési 5) viszonyszint 4) szállítási szint 3) hálózati szint 2) adatkapcsolási szint 1) fizikai szint a szintek elrejtik a felettük állótól a részfeladatokat ellenőrző összeg = cheksum (Interneten 16 bites érték) adott adatblokk bizonyos adatainak összege, az összeget az adatokkal együtt kell küldeni a hostnak, ha egyezik, akkor érvényes
sorrendvezérlés – sequencing – határozza meg a hostnak az adatfogadást (vagy a protokoll vagy az alkalmazás végzi) hibavezérlő szolgálatmód: ha hibás, akkor újra bekéri hibás adat – ellenőrző összeg és ciklikus redundanciavizsgálat (CRC egész számmal) adatvesztés kézfogásos – handshaking eljárás nyugtázó üzenetekkel – ACK (ACKnowledgement-üzenet) timeout period – időtúllépési periódus „nincs nyugtázva” – NAK (Not AcK) – nem várja meg, hogy leteljen az időtúllépés reliable protokoll (megbízható protokoll) – hiba és sorrendvezérlési protokollok (kapcsolat) 2 kommunikációs szolgáltatás: 1. Szomszédok közötti szolgáltatás – hop-by-hop mind ellenőrző összeggel 2. Végpont – végpont között – end-to-end (az üzenet útvonalának csomagkapcsolói és ideiglenes megállóhelyei = ugrópontok (hop)) „The end-to-end principle states that in a general-purpose network, application-specific functions ought to reside in the end hosts of a network rather than in intermediary nodes, provided that they can be implemented "completely and correctly" in the end hosts”.
Protokollok tervezői szintekre osztották a hálózatokat (speciális protokollokkal): Hálózati szint – csomagként azonosítja az adategységeket Adatkapcsolási szint – frame (keret) az adategység Fizikai szinten bitek, a többin pedig üzenetek az adategységek Híd, ha ugyanazon az oldalon lévő cím, melyről érkezett, akkor eldobja – a biztonságot is javítja (szegmensek nem állnak le), „Állj és tovább” – „Stop-and-forward” Hálóanalizátor elektronikus eszköz, elfoghatja az adatcsomagokat, ez elől is védhet a híd (vezetők gépeit hidak közé érdemes) Szállítási réteg: SPX a NetWare szállítási rétegprotokollja Egy viszony létesítésének folyamata = binding
Fizikai szint feszültségérték, fényerősség küszöbérték → 0 – 1 bit Kommunikáció módja:
SLIP
Szimplex: az adatátvitel csak az adótól a vevő irányába folyhat. Fél-duplex: az eltérő sebességű vevő és adó közötti kommunikációs hibákat azzal oldja fel, hogy az adó sebességét lelassítja a vevő feldolgozási sebességére. Ezt azzal oldják meg, hogy amíg az elküldött keret nyugtája meg nem érkezik, újabb keret adásába az adó nem kezd bele. Duplex (full-duplex): a gyakorlatban megvalósuló kétirányú adatátvitel módszere. Ugyanazon a csatornán történik a keretek és a nyugtakeretek küldése, azonosításuk a fejrész kódja alapján lehetséges. A feldolgozási sebességek különbsége miatt viszont előfordulhat, hogy különböző adatkeretek és nyugtakeretek forgalmazása történik az eredeti sorrendtől eltérő sorrendben (ennek oka lehet például, ha egy keretet átviteli hiba miatt újra kell küldeni). Határoló delimiter
csomagadat
Határoló
Nincs címzés, csomagazonosítás, hibaellenőrzés PPP fullduplex
Delimiter 0x7E
Cím 0xFF
CTRL
Protocol 0xXXXX
adatcsomag
FCS
Delimiter
Tart. LCP (Link Control P) menedzselheti az IP címeket, NCP (Network C P, szimultán)
Adatkapcsolási szint nyers bináris adatokat továbbít, adatkeretekké alakítja, vissza is alakít a fizikai szint felé (frekvenciamoduláció) Adatkeret: fizikai szintű szolgáltató adategység (physical-layer service data units (ISO)), fizikai szint határozza meg a tartalmát Hálózati csatolókártyának felel meg ez a szint, minimalizálja az adatáramot Elsődleges itt a hiba kiszűrése
Ethernet formátuma
adatkeret
64 bit Előke
48 bit
48 bit
Rendeltetési cím
Forrás címe
16 bit
368 – 12000 bit
32 bit
Keret adatai
Ciklikus redundanciavizsgálat (CRC)
Keret típusa
CRC 32 bites fejlécmező a szinkronizálásért (azonosítja az adatszegmenst), az adattípus alapján választja ki a protokollt Hálózati szint az útvonalért (az IP), elsődleges szállítórendszer, csomag (packet), felelős a sorrendiségért (ISO), de ez az Internetnél a szállítási szinten van Útvonal-tábla: hálózati szoftver statikust (frissítés a rendszergazdánál) és dinamikust (automatikusan frissíti a szoftver, dinamikus címzés kell hozzá) tud
Könyvelési információ is, a forgalom mennyiségéről is Ez a 3 szint felelős az épségért a csatornában, ez az elsődleges továbbító rendszer Szállítási szint alkalmazások közötti adatáram a gépen belül, a hálózatban a gépeken lévő hasonló vagy azonos szinteket partnerfolyamatoknak nevezik (peer process), virtuálisan beszélgetnek (közvetlen csak a fizikai szinten) Kommunikációs csomagkapcsolásosnál (csomagkapcsolóknál)
alhálózat az első
3
a szint
Ez hop-by-hop, de a felettük lévőkön end-toend Szállítási szint összerakja az adatokat, ő hozza létre a csomagforgalmat Sávszélesség: adatmennyiség adott időegység alatt Több hálózati kapcsolatot is létrehozhat egy átviteli kapcsolathoz – multiplexelni-demultiplexelni az adatokat, vagyis több jelet kombinálni egy kommunikációs csatornába Vezérli az adatáramlást (ne legyen túl gyors, sebességkérelem is lehet a másik gép felé) end-to-end, nyugtázás itt is Viszonyszint felület a hálózat felé kapcsolódásban, a kapcsolat létrehozásának részleteit beszélik meg (témaszámok, jelszavak, azonosítások) (egynél többször is be lehet jelentkezni → többszörös munkamenet a hálózaton) ez a szint nincs az Interneten a hálózati csomagokat alkalmazási adatokká állítja vissza, alkalmazási kéréseket is teljesít (hibavizsgálat, sebesség) Megjelenítési szint grafikus file-formátumok átalakítása (bmp, gif, tif, jpg, png) WinSock API (WinSockets Application Program Interface) – viszony/megjelenítési szintet alkot, hálózatot vagy egy webalkalmazást lehet rá építeni
Adattömörítés, adattitkosítás is itt Standard feladatai: a hálózat, nyomtató, video-megjelenítők csatolási felülete, file-formátum átalakító rutinok: Meghatározza az adatok ábrázolásának módját, azaz nemcsak a bináris adatok továbbításával, hanem azok ember által értelmezhető formátumban való megjelenítésével is foglalkozik. Szakszerűbben fogalmazva az átviendő információ szintaktikájával és szemantikájával. Ez az egyetlen szint, amely megváltoztathatja az átviendő üzenet tartalmát. Ezt az alkalmazott titkosítási, tömörítési eljárások teszik szükségessé. Az adatváltoztatás leggyakoribb esetei: - Adatábrázolási eltérés miatti konverzió: a különböző számítógépek eltérő adatábrázolási módokat alkalmazhatnak. Például karakterek esetén eltérő kódtáblákat, eltérő számábrázolást. - Adattömörítés: feladata, hogy csökkentse az átvitel során az átvitt adatmennyiséget. Az adatok tömörítése a megjelenítési réteg feladata, ezzel növeli a hálózat hatékonyságát. Ilyen tömörítési eljárások lehetnek:
gyakran előforduló szimbólumsorozat helyettesítése egy adott szimbólummal; sok nullát tartalmazó bináris sorozatokban a nullák számának megadása a teljes adatfolyam átvitele helyett.
- Titkosítás: a kriptográfia célja, hogy a jogosulatlanok elől az adatok jelentését el lehessen zárni. Számos titkosítási algoritmus (pl. helyettesítéses kódolás, felcseréléses kódolás stb.) létezik. A számítógépek közötti titkosítási eljárásokat is szabványosították (DES, azaz Data Encyption Standard). Ilyenkor az elküldött kódsorozathoz tartozik egy, a visszafejtést szolgáló titkosítási kulcs.
Alkalmazási szint
Internet 5 szintű szerkezete
Alkalmazási szint
Szállítási szint
Kapcsolati szint
TCP/IP neveket rendelhet és szabdalhatja az adatokat (utat követni lehet)
ICMP – Internet Control Message Protocol
UPD datagram IP
Hardvercsatoló (Ethernet) Ethernet adatkere t
Protokollkészletek a szintekhez
TCP – Transport Control Protocol modulokkal
UDP
IP csomag
TCP/IP feladata lehet a kettőzött csomag felének elhagyása vagy a sorrendbeállítás, hardver és sávszélesség hibák is igénylik a segítségét
UDP – User Datagram Protocol
TCP
TCP szegmens Hálózati szint
Protokollrétegződés elve: protokollok részterületekért felelnek
Alkalmaz ási szint
TCP/IP protokollnyaláb vagy protokollverem (protocolstack) a függőleges sorrend, ahogy a protokoll megjelenik IP a gépek között TCP az alkalmazások között továbbít ICMP (Control Message) hibaüzeneteket szállít a hálószoftvernek Hálózati csatlakozás: összeköttetést használ (connectionoriented) – TCP Összeköttetés nélküliek (connection-less) – UDP (datagramot használ, ami önálló információs egység (self-contained))
program
Alkalmaz ási szint
Protokollcsaládok
program
Fizikai szint Átviteli vonalak (bitek) A TCP/IP hálózati modelljének 5 szintje
Kapcsolati szint – hardvercsatoló (Ethernet, Token Ring) és 2 protokollmodul: ARP- Address Resolution Protocol és RARP – Reverse Address Resolution Protocol, ők a címek megfejtéséhez vannak, ARP hálózati szintű címeket kapcsolati szintűvé alakít IPv4 csomag 32 bites, küldő és fogadó címe
Alkalmazási szint
program
Szállítási szint
Hálózati szint
program
program
TCP
UDP
ICMP
Kapcsolati szint
IP
ARP
Fizikai szint
program
Hardvercsatoló
IGMP
RARP
TCP-szegmensek (Internetadatcsomag) 16 bites: küldőfogadó portjait (program vagy alkalmazás címe) azonosítja Vonalkapcsolásos hálózat ponttól pontig, a kapcsolatorientált szolgáltatás elvileg ilyen kapcsolat nélküli szolgáltatás (postához hasonlít)
UDP és TCP a TCP/IP átviteli szintű protokolljai: hálózati kapcsolattal, protokoll megbízhatóságával, adatszolgáltatással kapcsolatos jellemzőket ír le UDP és IP kapcsolat nélküli, TCP kapcsolatorientált Reliable: megbízható, „garantálja” a továbbítást: összegzés, nyugtázás – TCP
Átviteli vonal
A TCP/IP hálózati modell és a hozzá tartozó protokollok
IP már csak összegel, UDP már ezt sem teszi – not reliable, itt a megbízhatósági
jellemzőket az alkalmazás veszi át, TCP az IP-t használja
Protokoll adatszolgáltatás:
Byte-folyamú (tetszőleges adatszegmens-hossz) TCP
Datagram – önálló adategységek, nem függenek egymástól, sorrendet helyre kell tenni – UDP, IP Virtuális áramkör csak látszólagos (telefon, ftp) TCP hozza létre 1. program
2. program
3. program Alkalmazási szint
1. protokoll port
2. protokoll port
3. protokoll port
UDP szoftvermodul (demultiplexelés a portok szerint) Beérkező UDP datagramok
Szállítási szint: UDP (átviteli szinten) – egy gazdagép több rendeltetési helyére (hálózati programokhoz, a hálózat ezekhez protokoll portokat rendel), ellenőrző összeg van, de a protokoll nem igényli, de a TCP és IP megköveteli, demultiplexel (ábra: Adatáramlás az UDP keresztül) IP (hálózati gazdagépnek továbbít
Szállítási szint
IP szoftvermodul Hálózati szint
szinten)
egy
TCP a hálózati é alkalmazási szint között továbbít, sávszélesség-optimalizálás, mert dinamikusan vezérel (adatpuffertúlcsordulást figyeli)
Adatáramlás az UDP modulon keresztül
Hálózati szint: ICMP, IP, IGMP (Internet Group Management) – IP-szintnek is nevezik ICMP és IGMP segítik az IP-t speciális hálózati üzeneteknél (2 vagy több rendszerre üzenet, hibaüzenet), ICMP az IP-t használja továbbításra, alárendelt, hibaüzeneteket kezeli az útvonalról
Felhasználói adatok Alkalmazás Alkalmazási fejléc
Alkalmazási üzenet
TCP
Alkalmazási adatok
TCP fejléce
TCP szegmens
IP IP fejléce
Alkalmazási adatok
TCP fejléce
IP datagram (csomag)
Ethernet illesztőprogram
Ethernet átviteli vonal
Felhasználói adatok
Ethernet fejléce
IP fejléce
TCP fejléce
Alkalmazási adatok
Ethernet utótag
14 bájt
20 bájt
20 bájt
Length változó
4 bájt
Ethernet keret 46-1500 bájt
Adatok becsomagolása TCP protokollal Ethernethálózaton
IP választja ki az útvonalat, tájékoztatja a fogadó útvonal-választókat (figyelmen kívül hagyásról is kés esetén), minden protokollt becsomagol IGMP – többszereplős, multicast üzeneteket meghatározott csoporthoz, közvetíti a tagságot a gazdagépek és útvonalválasztók felé Adatkapcsolati szint: címkezelők: RARP, ARP RARP-ot a merevlemez nélküli gépeknek találták ki, hogy a munkaállomás kapcsolati szintű címét a hálókártyáról olvassa le: megkér egy másik gépet, hogy jelentse a helyes IP-címét, majd evvel egy üzenetben megkérheti az operációs rendszer feltöltését
Egy IP-címet kapcsolati szintű címmé alakít (Ethernet 6 byte-os címmel, Token Ring 2 vagy 6 byte-os)
32 bites Internet cím
Address Resolution Protocol (ARP)
Reverse Resolution (RARP)
Address Protocol
Dinamikus címképzés (újraképez, konfigurációváltás történt a hálóban)
ha
48 bites Internet cím
SLIP, aszinkron soros kapcsolat, szoftvere tárcsázóprogrammal
A címfeloldó protokollok az IP címet kapcsolati szintű címmé alakítják át és fordítva
CSCIP (Compressed…), gyorsabb, de nem Internet-szabvány, nem azonosítja a
csomagokat és hibákat PPP-modemek Internet-szabvány, több protokoll egy soros vonalon, hibajavítás, tömörítés Az IP címek elosztásáról alapvetően az InterNIC (Internet Network Information Center), egy amerikai alapítvány gondoskodik. Ha valaki IP címekért folyamodik, akkor azokat összefüggő tartományként bocsátják rendelkezésére. Egy címtartományból a legalsó és a legfelső cím nem használható, mert a legalsót a router foglalja el, míg a legfelső címet broadcast üzenetek részére tartották fel. A címtartományokat tovább lehet osztani kisebb darabokra és az így létrejött al-tartományokat átadva másoknak, alhálózatok jöhetnek létre. Az alhálózatok címtartományát szintén tovább lehet osztani. Ekkor az alhálózatok alhálózatai jönnek létre, stb. a csupa 1-es címmező broadcast mindenkinek Csupa 0-s = „ez” a hálózat, „ez” a gazda Egy címtartomány mindig kettő hatványa darab címet tartalmaz. Kisebb cégeknél elegendő lehet 16 cím, de például az ELTE legalább 256 címmel rendelkezik, míg a BME 65536 cím felett rendelkezhet. Természetesen a fent említett cégek a saját tartományaikat tovább osztják. INTERNIC (Information Center):
Az IP címek lassan kifogyóban vannak, hiszen az utóbbi években megjelenő óriási érdeklődés nyomán hamarosan megjelenik az a technológia, amely mindenféle háztartási és szórakoztató-ipari berendezést az Internethez akar kötni. A Sulinet keretében minden iskola 16 IP címet kapott, és indoklás esetén további 16-ot kaphat. TCP/IP hálózatban két számítógép kapcsolatfelvétele ott kezdődik, hogy az egyik gép megpróbálja megkeresni az IP címe alapján az utat a másik géphez.
Ugyanaz a hálózat vagy nem? Ha egy számítógép keresni kezdi egy másik géppel a kapcsolatot, akkor először is meg kell állapítania, hogy azonos alhálózaton vannak-e vagy nem. A tartalmazó alhálózat azonosságának vagy különbözőségének megállapításához még néhány további adatra is szükség van a munkaállomáson. A munkaállomás TCP/IP beállításaiban még az IP címen kívül két adat kell: Az alhálózat un Default Gateway címe A Default Gateway, - akár különálló router vagy számítógép - címe egyúttal a hálózat azonosító címe is kifelé. Az alhálózati (Subnet) maszk. Ez olyan speciális Internet cím, amelyet úgy kapunk, ha a 256.256.256.256-ból IP cím utolsó számaiból kivonjuk az alhálózat IP címeinek számát. Például: 16 címe van az alhálózatnak. Router 165.199.3.34 Alhálózati maszk: 256 - 16= 240, azaz 255.255.255.240, vagy másképpen 111111111 =256 - 00001111 = 16 11110000 =240 Példul:2048 címe van egy hálónak: 2048 = 8 * 256 + 256 11111111.11111111.11111111.11111111 - 00000000.00000000.00000111.11111111 11111111.11111111.11111000.00000000 = 255.255.248.0 Ha egy gép meg akarja állapítani, hogy egy másik gép vele azonos alhálózatba tartozik-e, akkor az eljárás a következő A saját IP címét és alhálózati maszkját bitenként logikai ÉS kapcsolatba hozza, majd az eredményt elmenti. Ugyanezt teszi a másik gép IP címével és a saját alhálózati maszkjával is és a két eredményt összehasonlítja. Ha ugyanazt az eredményt kapja a mind a két esetben, akkor a két gép ugyanabban az alhálózatban van, ha különböznek az eredmények, akkor az alhálózatok is különböznek. Példa azonos alhálózati gépekre: 199.195.12.65 = 11000111.11000011.00001100.01000001 255.255.255.240 = 11111111.11111111.11111111.11110000 Logikai és = 11000111.11000011.00001100.01000000 199.195.12.66 255.255.255.241 Logikai és
= 11000111.11000011.00001100.01000010 = 11111111.11111111.11111111.11110000 = 11000111.11000011.00001100.01000000
A következő két IP cím nem ugyannak az alhálózatnak a része. 199.195.12.65 255.255.255.240 Logikai és
= 11000011.00001100.01000001.01000001 = 11111111.11111111.11111111.11110000 = 11000111.11000011.00001100.01000000
15.12.65.4 255.255.255.240 Logikai és
= 00001111.00001100.01000001.00000100 = 11111111.11111111.11111111.11110000 = 00001111.00001100.01000001.00000000
Két gép kapcsolatfelvétele Miután a gépek megállapították, hogy melyik alhálózatba tartoznak, akkor két eset lehetséges. Ha ugyanabban az alhálózatban vannak, akkor a küldő gép feltesz egy kérelmet a hálózatra, amelyben a küldő, a küldött IP címe található, továbbá egy kérelem a másik gép felé. A másik gép észreveszi, hogy a hálózaton olyan adatcsomag található, amelynek a címzett mezőjében az ő IP címe található. "Leveszi" a csomagot a hálózatról, megállapítja a kapcsolatfelvétel tényét, és a küldőnek válaszol, hogy fogadja a kapcsolatot. Ekkor közöttük egy adatkapcsolati csatorna jön létre és ez a csatorna kész adatokat átvinni mind a két irányban. A küldő gép elkezdi ezen a csatornán át küldeni az IP csomagokat, amelyekben a feladó és a címzett IP címe, az adatcsomag sorszáma és az adatok találhatók. Az adatátviteli csatorna egészen addig fennmarad, amíg valamelyik gép meg nem szakítja az adást vagy adatátviteli hiba nem jön közbe. Adatátviteli hiba lehet kábelszakadás, egyik gép túl nagy késése stb… Ha a gépek különböző hálózatokban vannak, akkor a küldő gép elküldi a Default Gateway számára az gép keresésének feladatát. A Default Gateway megállapítja a saját és a címzett gép IP címe alapján a címzett helyét, ugyanolyan módon, ahogy azt korábban leírtuk. Ha nem találja Ő sem a saját alhálózatában, akkor Ő is elküldi a saját Default gateway-ének. Ez a folyamat 2-10 keresését jelenti, de általában nem tart tovább hosszabb pár másodpercnél. Ha a lánc bármelyik
szintje megtalálja az IP címet, akkor leküldi az üzenetet a megfelelő alhálózatba és végül a címzett megkapja az üzenetet. Ekkor visszaüzen a saját default gateway-én keresztül a feladónak és ugyanaz a kapcsolatfelvételi mechanizmus lép életbe, mint fent. Ne felejtsük el azonban, hogy ebben az esetben több, akár egy tucat gép is van a feladó és a vevő között, amelyek végzik az adatátvitelt. Ezek a gépek általában nem csak ezzel a feladattal foglalkoznak, hanem párhuzamosan rengeteg egyéb adatcsatornát is nyitva tartanak és esetenként több tucat számítógép adatai haladnak át rajtuk. Ha az egyik gép érzékeli, hogy egy vonal túlságosan terhelt, akkor a kapcsolatra alternatív útvonalat is kijelölhet és az adatcsomagok egy részét az alternatív vonalon küldi. Így kialakulhat olyan helyzet, hogy az adatcsomagok egy része más útvonalon jut el a fogadó állomásra, sőt a megérkezés sorrendje sem biztosan a küldés sorrendjével egyezik meg. Ez az oka annak, hogy az IP csomagoknak sorszámuk is van.
INTERNIC jelöli ki a hálóazonosítót, majd a hálóadminisztrátor jelöli ki a gazda (interface) azonosítókat – tovább oszthatja alhálózatokra Pl. 16 bitet 2 byte-n: egy hálózati azonosító, egy gazdaszám – alhálózat A hálózati szoftver az IP fejrészét mindig 32 bites szavak többszöröseként állítja elő (legfeljebb kitölti nullákkal) Egy IP-header 20 byte-ot foglal: Bit pozíció
0
15
Verzió (VERS) 4 bit
16
31
Fejrész hossz Szolgáltatás (HLEN) 4 bit típusa (TOS) 8 bit Azonosítás 16 bit
Élettartam (TTL) 8 bit
Teljes csomag hossza (byte-okban) 16 bit Jelzők 3 bit
Protokoll 8 bit
20 byte
Töredék 13 bit
eltolás
Fejrész ellenőrző összeg 16 bit
Forrás IP cím 32 bit Rendeltetési hely IP cím 32 bit Kitöltés (ha szükséges)
Opciók (ha vannak)
Adatok
Egy IP datagram szerkezete az IP fejrész (header) mezőinek feltüntetésével TOS: átviteli teljesítmény (performance) és a továbbítási prioritások beállítására, különböző bitjeit a precedencia, késleltetés, átviteli teljesítőképesség, megbízhatóság és a költség jelzésére használják Azonosítás, Jelzők, Töredékeltolás: a kisebb részekre osztott datagramok összeállításához Élettartam: 1-gyel csökken, ha útvonalválasztó feldolgozza Protokoll: melyik protokoll hozta létre az adatokat, 6 jelzi a TCP-t, 17 UDP Rendeltetési hely: ha csupa 1-es, akkor mindenkinek Opciók: hálózati alkalmazások tesztelésére, hibakeresésére
IPv6 címek mérete és leírása 128 bit méretű címek 2128 ≈ 3,4·1038 db
Az Ethernet meghatároz egy maximális átviteli egységet (Maximum Transfer Unit – MTU) csomagméret, melyre a hálózat képes, de ha nagyobb, akkor tördel, az IP fejrész töredékekkel kapcsolatos mezői, az Azonosítás, Jelzők és a Töredékeltolás aktualizálva A vevő összeállítási időzítést indít, ez alatt össze kell raknia IP-routing table a rendeltetési helyek címeivel (útvonalválasztó-protokollokkal, ez nem része a TCP/IPnek): indirekt útvonal (nem látja a címet, csak felé küldi) Routing – Hálózat (Network – hálózati azonosítók), Gateway – útvonalválasztót azonosít, mely a kívánt hálózathoz vezet, Flag (jelző) a közvetlen csatlakozásúakat jelöli UDP pl. leteszi a port elé a csomagot, TCP viszont be is viszi (időzíti a nyugtázást) Bit pozíció
0
15
16
UDP Forrás Port
UDP rendeltetési hely Port
UPD üzenethossz
UPD Ellenőrző összeg
UPD Adatterület UDP header
31
32 bit Bit pozíció
0
0
0
Forrás port – 16 bit
0 Rendeltetési hely port – 16 bit
Sorszám – 32 bit
Nyugtázás – 32 bit
Fejrész hossza 4 bit
Fenntartva 6 bit
U A P R S F R C S S Y I G K H T N N
Ablakméret – 16 bit
TCP ellenőrző összeg – 16 bit
Sürgősség mutató – 16 bit
Opciók (ha vannak)
Kitöltés (ha szükséges)
Opcionális adatterület
TCP szegmens (vagy üzenet) felépítése
Sorszám: a TCP szegmens adatterületének első byte-ját azonosítja ACK (nyugtázás) szám: a következő adatbyte-ot azonosítja, melyet a küldő vár az adatfolyamból URG: közli a vevő TCP modullal, hogy Urgent Pointer (Sürgősségi mutató) ACK: vevőnek az Acknowledgement Number (nyugtázás száma) mező érvényes számot ad vissza PSH: a vevő modult arra utasítja, hogy azonnal küldje a célalkalmazáshoz RST: a vevő TCP modult a TCP összeköttetés megszakítására (Reset) kéri SYN: vevőt a sorszámok szinkronizálására szólítja FIN: végjel Ablakméret: bájtszám, amit a küldő fogadni hajlandó Sürgősségi mutató: a sürgős adat utolsó byte-jára mutat Opciók: rendszerint a Maximális Szegmens Méret opcióval együtt használják (melyet fogad)
HÁLÓZATI SZOFTVER RENDSZEREK Tűzfal Általában egy nagy és egy kisebb hálózat közötti információforgalom ellenőrzésére szokták használni. Tűzfallal védett gépekkel csak a megfelelő jogosultságok fennállása esetén lehet kommunikálni. Ami azt jelenti, hogy tűzfal használatával biztonságosabbá lehet tenni a hálózatok közötti kommunikációt, mert a tűzfal a beállított jogosultságok alapján ellenőrzi és megszűri a hálózat adatforgalmát. Lehet szoftveres vagy hardveres megoldású attól függően, hogy az állandó ellenőrzést egy futó program vagy egy önálló leválasztó egység (például router – hálózati útválasztó végzi). Először a serveren kell telepíteni a hálószoftvert Adatáramlás két DOS-szabványa: IPX/NETX (kell hozzá Ipx.com, Netx.exe, az x helyére a DOS verzió száma kerül) pl config.sys-be DEVICE=C:\DOS\SETVER.EXE Parancsorba a következőt: NET5.COM 5.00
SETVER
ODI-szabvány (Open Device Interface), meghajtóprja: LSL.COM NE2000.COM IPXODI.COM VLM.EXE
Hardverhibák ellen a winchet két részre lehet bontani (v egy vezérlőre 2 winchet v 2 vez 2 winch) az egyikre írt információt összeveti a másikra írttal, így a hiba rögtön kiderül UPS (Ininterrupted Power Supply) aut szünetmentes áramforrás (3-5 percig bírja) Serveren több kötet, un Volume lehet: FS_1/VOL1:\UTILS\NC\VALAMI.TXT (FS_1 A server, VOL kötet)
Printerserver Operátor rendszergazdától kapott jogokkal, manager felhasználó (bizonyos könyvtárakban és felhasználók közt rendszergazdai jogokkal), munkacsoport manager létrehozhat új felh-t v csopit, guest az speciális felhasználó, user Optikai szálakat nem lehet lehallgatni (védekezés)
(F) File – scan keresési jog, (R) Read – olvasási jog, (W) write – írási jog, (C) create – létrehozási jog, (E) erase – törlési jog, (M) modify – módosítási jog, (A) Access control – hozzáférés ellenőrzése (felhasználónak jogokat adni, elvenni), (S) Supervisor – rendszergazdai jog effektív jogok: mind elérési jogként, mind hozzáférési jogként léteznek egy filera v könyvtárra filekra vonatkozó attribútumok: H hidden (DIR csak /a kapcsolóval mutatja, Sy system (TYPE nem jeleníti meg, de a rejtettet igen), Ro read only, A archivált, T transactional (tranzakció = server jegyzi, hogy milyen írási műveletet végzett), I indexelt (2Mb-nál nagyobb áll-k használatát gyorsítja), X execute végrehajtható, S shareable egyszerre megnyithatják az áll-t (alapért a tiltás), D delete inhibit nem törölhető, P purge törlendő (Novellben a file törlése logikai, a filek a server szabad területére kerülnek, törölt tartalma megmarad (fizikailag is törli ez), Salvage visszaállítja, R rename inhibit file átnevezése tiltva hozzáférési jog: állomány, katalógus, lemez, hálókötet a hálózat kis alhálózatait munkacsoportnak is nevezik, saját workgroup szerverrel (hozzáférési joggal a központi szerverhez) alhálózatnak lehet külön adminisztrátor gépe is (szerver kezeléseit átveszi) munkacsoport lehet LAN és peer-to-peer kombináció is nyomtatásnál várakozási sor = katalógus, hozzáférési jog kell NetWare (egyenrangúnál nincs): modify jog az attribútum módosításra, file scan a katalógusok megtekintéséhez, access control a hozzáférési jogok változtatásához Adatszerkezet korlátjai: főkatalógus bejegyzési száma, egymásba ágyazható katalógusok száma, állomány és katalógusnév hossza Objektum: felhasználó, felhasználói csoport, katalógus, állományok, eszközök Konténerobjektum: csoportok, katalógusok Adatbankban pozíciójuk van → ez a kontextus (szövegösszefüggés, egy állomány elérési útvonala pl.) parancsok a hálóban: LOGIN (login name) pl: LOGIN iskola1\guest (vendég az iskola serverre) LOGOUT SLIST serverlista ATTACH bejelentkezés további serverre WHOAMI USERLIST SETPASS jelszóváltás NVER háló adatai VERSION Novell parancsok verziószámát adja VOLINFO server köteteinek foglaltságát jelzi CHKVOL köteteiről info DSPACE lemezhely korlátozására alkalmas CHKDIR info a használható kötetről, könyvtárról, terület méretéről LISTDIR alkönyvtárakat listáz RENDIR alkönyv átnevez FLAGDIR alkönyv attribjait átállítani MAP egyes alkönyvhöz betűt rendel nagy elérési út esetén, pl: MAP ROOT J:=SYS\NORTON, MAP DEL K, MAP S1:=SYS\NORTON (keresési útv, hasonló a dos path-hez, 1-nek nincs jelentősége, keresési útv-ban előre kerül az új meghajtó, az új betű hátulról kezdve kap jelet, azaz először Z, Y, X…) SESSION ua mint MAP csak menüs NDIR Dos-parancs hálóra FLAG mint DOS ATTRIB (attrib állítására filenál)
NCOPY dos copynál gyorsabb, mert nem kerül az áll a munkaállomás memojába, NCOPY honnan\mit TO hová FILER alkönyv v file adatainak megjelenítése, menüs NBACKUPmenüs segédprogram archiválni SEND üzenet TO név CASTOFF üzenetvétel letilt CASTON SYSCON rsz beállításainak pr-ja (supervisoré) PRINTCON hálónyomik beállításai PCONSOLE hálónyomás állapota
BIZTONSÁG Tűzfal a vírus ellen nem jó:
hálózati szintű alkalmazási szintű áramköri szintű
típusok
(titkosítást tudnak) útvonal-elválasztó szűrni tudja a csomagokat tűzfal-kialakítás: homed host)
kettős
kapcsolatú
gazdagép
(dual
védett gazdagép (screened host) védett alhálózat (screened subnet) titkosítás: összeköttetés titkosítás (link encryption) – 2 pont között dedikált vonal, egyező kulcs dokumentum titkosítás (doc. encryption) – PGP (Pretty Good Privacy 1991 Philipp Zimmermann, nyilvános kulcsú digitális aláírás, adattömörítés – titkosított-tömörített file-kat nehezebb feltörni – 3x1011 év a feltöréséhez, 128 bites kulcs biztonságos csatlakozóréteg (SSL) – Netscape Corp. Fejlesztette, TCP/IP-vel titkosít (bármely protokollt) rendszer szinten működik (hálóra kerülés előtt titkosít) biztonságos HTTP – S-HTTP e-mail: titkosító kulcs 40 bites vagy 128 bites nyilvános kulcs titkosít, nyilvános – a többieknek titkosításra, de a saját kulcs egyedi visszafejtésre digitális aláírás pont fordítva működik: egyedi kulccsal kódolva, nyilvánossal fejtve SSL: 1. lépcső - 2 gép viszonykulcsot (csak az aktuális kapcsolat idejére), egyik számítógép ezt a kulcsot titkosítja, másik ezt használva kódolja az üzeneteket SHTTP csak ezt a protokollt kezeli (Commerce Net szövetség), ugyanaz az elv CA Certificate Authority – Nyilvántartó Hatóság
bástya gazdagép (bastion host) minden kommunikáció áthalad rajta belsők elleni védelem 1 gazdagép 3 interface-kártyával titkosított műholdas átvitel is lehet voice-mail policy = biztonsági irányelvek Network-level firewall: egy útvonal-elválasztó vagy speciális gép csomagcímeket vizsgál, címek alapján tilt (feketelistázás, blokkolás), de felismeri a kérés jellegét:
forráscím, célállomás, protokoll, kapcsolatteremtési kérelem-e Az útvonal-elválasztó a routerspecific szoftverrel állítható Application-level firewall: proxy server szoftvert futtató gazdagép, proxy: forgalomszabályozó Egy csomag elszigetelt másolatát egyik hálóról a másikba továbbítja, eltakarja a kezdeményező kapcsolat eredetét Nem gyűjtögethetünk információt az Internetről illetéktelenül Kérés-jellegen belül is szabályoz (feltöltést ne), minden szolgáltatáshoz külön proxy szerver: Típusa: TIS Internet Firewall Toolkit SOCKS (proxy protokoll is) - ezek minden alkalmazástól, szolgáltatáshoz proxy szervert igényelnek Magas szintű védelem, de csökkenti a hálózati teljesítményt Circuit-level firewall: ő is proxy szerver, de ez nem igényel speciális proxy – kliens alkalmazást (proxy – kliens között áramkör), csak egyetlen proxy szerver, naplóz (log)
Architektúra: Dual homed gazdagéptűzfal: egy gazdagép a hálózatokhoz 2 külön hálókártyával, letiltva az útvonalválasztó képessége, hogy ne tudjon kötni – alkalmazás vagy áramköri szintű Védett gazdagép (screened) tűzfal (útvonalválasztóval, de ez csak a gazdagépet lássa) biztonságosabb Screened subnet egy közbenső (perimeter – itt a gazda) hálózattal 2 különálló útvonalválasztóval (egyik Internet másik Intranet) – ez a legjobb Legnagyobb veszély az alacsony-szintű hálózati műveleteknél Védekezés a forrás által kijelölt forgalom ellen (sourcerouted traffic) „útvonal-térkép” – source-routing a fejrészben – hálóhibakeresésre módosítani lehet, mintha az adott hálózaté lenne tűzfalnak tartóztasson fel minden ilyet ICMP átirányítások: útvonalválasztó (csomagkapcsolás) küld egy másikhoz, figyeli, hogy megérkezett-e, ha hiba van, akkor a küldő kaphat egy ICMP-redirect (átirányítás) üzenetet,ezt hamisítani is lehet, ez a spoofing trükk Kiszolgálás visszautasítása (denial of service), ha hálózatunk más hálózaton keresztül kommunikál, akkor ezt kikapcsolhatja, de csak ideiglenesen Biztonsági ellenőrző lista
ROI A ROI-technikát klasszikus beruházásoknál (épületek, gépek) a tőkebefektetések elemzésére használják. Legegyszerűbb értelmezése. a nettó profitot a befektetett tőke százalékában fejezik ki. Ha tervezett beruházásról van szó, akkor a hányados alkalmas a variációk összehasonlítására ([1] Dobay, 1997). Komplexebb beruházások értékeléséhez számos hasonló sémát alakíthatunk ki (2. táblázat), melyeke esetében minden olyan elemet számításba kell venni, amely többletkapacitásként jelenik meg a rendszerben: Fejlesztési költségek: Fejlesztési erőfeszítések (pl. adminisztráció) Új hardver Új, vásárolt szoftver Felhasználói képzés, oktatás Egyéb
programozás,
Folyamatos költségek: Felhasználói szoftver karbantartása, fejlesztése
Többlet adattárolói igény költsége Többlet kommunikációs igény Új hardver és szoftver lízingje Kiegészítő szolgáltatások Egyéb 1. táblázat: IT-beruházások költségelemzési sémája (Forrás: Dobay, 1997.)
„TCO: az IT-infrastruktúra összes lehetséges költsége – beleértve a beszerzés, a telepítés, a menedzsment, a támogatás és a használat költségeit – az adott szervezeten belül, a teljes élettartamra vonatkoztatva.” (GartnerGroup)
SAP – integrált kliens – szerver üzleti alkalmazás együttes (1972 Waldorf, NSZK, IBM) (Systems, Applications and Products in Data Processing – adatfeldolgozás) piacának 1/3-a gyártás, pénzügyi feladat, értékesítés, szállítás, humánpolitika, dokumentumkezelés Unix, Windows Server Oracle, Informix adatbázisokat használ Biztonságos CGI: Ne legyen beleírva az űrlapba Unix shell metakarakter (*, |, \, &), mert káros tevékenységre is jók Ne legyen túlcsorduló mező Különféle böngészők nem várt karaktereket tehetnek bele Ne állítsunk ki file-neveket bevitel alapján, pláne útvonallal ne Ne adjunk át felhasználói parancsokat sub process-eknek (alfolyamatok), mikor a CGI alfolyamat-futtatásra utasítja a szervert Unix-nél level-küldéskor ne /bin/mailx vagy /usv/acb/mail legyen, hanem usv/lib/sendmail, mert ez nem engedi a shellhez való kilépést Távolítsuk el a biztonsági másolat file-jait (script editorok hagyják hátra) Script könyvtárt ellenőrizzük, ne lehessen ftp-t elérni Performance – teljesítményjellemzők Kiegészítő ventillátorok is kellenek VÉDELEM Hardverhiba, kezelői hiba, áramkimaradás (tűz, víz), adatsérülés, manipuláció vagy lopás, rongálás, szabotázs, vandalizmus, számítógépvírusok Elérési védelem Hozzáférési védelem Szabotázs és vírus elleni védelem Adattitkosítás Lopás elleni védelem Biztonsági mentések UPS Jelszó: Karakterszám 3 5 8 10
Lehetséges kombináció 17576 11 millió 881 ezer 208 Md 827 millió 3 billió
Log-állomány a sikeres és sikertelen bejelentkezések rögzítésére (billentyűleütést és hozzáféréseket is lehet) Dokumentáció: szerver beállításai, hálókártya beállításai (megszakítás, DMA, portcím), indítóállományok, katalógusfa magyarázattal, kábelezési tervrajz, kezelési útmutatás Rendszerbeállítási adatlap minden számítógépről, indítóállományokat kinyomtatni, biztonsági lemezt készíteni Vírusok: Stealth-vírusok nem ismerhetők fel Generic B (Gen B) nem feltétlenül vírus, csak pl. másik vírusellenőrző hagyhatta ott Melegindítás nem törli a memóriát F-Prot F. Skulasontól Backup: teljes mentés a szerver minden adatára Növekményes (inkrementális vagy különbségi), csak az utolsó mentés óta megváltozottakat, de ez nem írja felül az előző mentéseket Streamer – mágnesszalag a hálózatokban (SCSI-vel) 512 Mb-tól 16 GB-ig, a JukeBox automatikusan kezeli a kazettákat NetWare SBACKUP a szerverbe telepített SCSI szalagos egységre (meghajtó-modulja Load TSA), regisztráltatni kell a Scan New Devices paranccsal Lemeztükrözés Load Install/Disk Option tükörpartícióért
Monitor paranccsal az átirányított blokkok követhetőek (ha <0, akkor sérült) RAID: ha n merevlemez, akkor a kapacitás n-1 merevlemez Ha egy merevlemez kiesik, akkor korrekciós információ alapján helyreállítja „Hot Plug” csatlakozás: lemezcsere működés közben is a szerver külön áramkörön legyen önálló biztosítékkal UPS: aktív – OnLine UPS, a szerver tőle kap áramot (soros kábelen kapcsolódik) Passzív – Bypass, 220 V-ra kötve várakozó állapotban Automatikus lekapcsolást Novell-modul (NLM) támogatja Load ups type=
port discharge= recharge= (Autoexecbe írhatjuk) Túlfeszültség-védelem: tápellátásból, telefoncsatlakozóból, hálókábel sugárzásából Hibakeresés kívülről befelé: Tápellátás Külső kábelek Konfigurációs beállítások Operációs rendszer szint Belső kábelek Hardverbeállítások Hardvertesztek Hálózati hibalánc: Szerverkonfiguráció Felhasználói beállítás Hálózati kártya Kábelcsatlakozás Hálózati kábel Munkaállomás konfiguráció Számítógép hibalánca: Tápellátás Külső kábelek Kártyacsatlakozó Processzorfoglalat Operatív és gyorsítótár foglalat Belső kábelek CMOS beállítások Hardverbeállítások Hardvertesztek Hardvertesztek segédprogramokkal
