Ingyenes havilap 7000 példányban
II. évfolyam 2. szám • 2004. február 12.
Az ÉVÁÉP olyan, mint a város Kluták Lászlóval beszélgetünk
ÉRDI LAP A POLGÁRI ÖSSZEFOGÁS LAPJA
A huszonöt éves helybenjárás ünnepe
H
uszonöt éve, 1979-ben nyilvánították várossá Érdet. Sajnos nem mondhatjuk azt, hogy akkor lett város, mert aki itt lakik, az nap mint nap tapasztalja, hogy bizony csak egy nagy falu a tizenkilencedik századból. A városi ünnepen idõutazást is tehettünk, mert mintha újból a múlt század hetvenes éveiben jártunk volna: Benussi Silvio és Mógor Béla voltak a fõszereplõk, a régi jó elvtársak, akik a párt útmutatásai alapján bölcsen vezették városunkat. Hogy hová? Azt bõrünkön tapasztaljuk. Mógor elvtárs legjobb tanítványa, mint az ünnepi beszédbõl kiderült, nem más, mint Döcsakovszky Béla, a jelenlegi polgármester. Az ív töretlen. Igazi szocialista ünnepet szerveztek a mûvelõdési osztály dolgozói, amelybe az is belefért, hogy Pataki János alpolgármesterrel emlékplakettet adattak át Döcsakovszky Bélának. Úgy látszik, polgármesterüknek nem erénye a szerénység. Hogy az udvariasság sem, az kiderült abból, hogy ugyan emlékplakettet kaptak a jelenlévõ Mógor Béla és Pató Simon volt tanácselnökök, Döcsakovszky Béla külön megemlítette, hogy a távol lévõ Benussi Silviónak sajátkezûleg viszi el a kitüntetést, a szintén távol levõ Harmat Bélát azonban kihagyta a sorból. Feltûnõ volt az érdektelenség is, az ülések legalább harmada-negyede üresen ásítozott a színházteremben. Nem jelentek meg többek között az elmúlt idõszak országgyûlési képviselõi, távol maradt több önkormányzati képviselõ.
S
Ahogy Segesdi János látta
Tóth Tamás a gazdák helyzetérõl Látlelet I. egy hátrányos helyzetû városról
Olvasóink írták Azt mondják az okosok... Kuchen Zoltán morgolódásai
Kultúra, sport Egy érdlakó feljegyzései Lapunk következõ száma március 11-én jelenik meg!
Civil a pályán
N A városi ünnepség díszvendégei ültek az elsõ sorban Az is a szervezési bakik közé tartozik, hogy a várossá nyilvánítás napján születettek közül senki sem jött el, így Csõzik László alpolgármester tanácstalanul álldogált egy darabig az átadandó ajándékkal, majd szelíd mosollyal lelépett a színpadról. A Vörösmarty Gimnázium tanulói által elõadott mûsor érdi költõi, írói nevét is kár volt titokban tartani, megérdemelték volna, hogy a különben színvonalas mûsorban elhangozzék a nevük. A Bach Kamarazenekar is sajnos alkalmazkodott a hely szelleméhez, és néha hamis hangokat csaltak elõ hangszereikbõl.
Nem ez az elsõ eset – emlékezzünk csak az október 23-ai megemlékezésre –, amikor a szocialisták nem tudnak mit kezdeni az ünneppel. Az egyik nem róluk szól, a másik nosztalgiát ébreszt bennük, és visszaálmodják magukat a szocializmusba. Sajnálattal állapíthatjuk meg, ha a névsort és az országos történéseket nézzük, hogy ez az óhajuk lassan valósággá válik. Déja vu, mondhatnánk, és a Szekeres Imre által immár újból elvtársaknak nevezett vezetõinknek jó egészséget kívánhatunk csak a város további helybenjárásának új koreográfiájához.
Méz, méz, méz! – az érdi méhészetrõl okan nincsenek tisztában a méz, a lép, a méhpempõ fantasztikus egészségmegõrzõ és gyógyító szerepével. Az emberek többsége úgy tudja, hogy a méz csupán különleges élvezetet nyújtó édesítõszer, amely a répacukorhoz hasonlóan csupán felesleges „kalóriát” jelent szervezetünkben. Ez koránt sincs így. A méz többek között a máj gyógyszere, szív- és idegnyugtató, étvágygerjesztõ hatású, légúti megbetegedések gyógyszere, hasznosítják kozmetikai szerek (balzsamok, pakolások, stb) alapanyagaként, és - bármily furcsa – még izületi bántalmak kezelésére is kiváló. Sokan nem tudják, hogy a méz a benne lévõ virágpor magas fehérje- és különleges enzimtartalmának köszönhetõen tápszerek elsõrendû alkotóeleme. A lép savmentes viasz, ezért elsõrendû impregnálószer, de hasznosítják a gyógyászatban, kozmetikumok
Testületi ülés
anyagaként, és ismert kedvezõ hatása a prosztatára. Nem feledkezhetünk el a méhméregrõl sem. A méhmérget allergiás betegségek, ízületi bántalmak kezelésére alkalmazzák. Nem utolsó sorban a méhek a legnagyobb hasznot az emberiségnek nem termékeikkel hajtják, hanem ökológiai jelzésük és a beporzás, azaz a növények megtermékenyítése által. Az Országos Magyar Méhész Egyesület Érdi Szervezetének két meghatározó személyiségével, Knéchli György úr elnökkel és Fazekas József úr vezetõségi taggal beszélgettem a méhészetrõl, az érdi méhészek helyzetérõl, és arról, hogyan élnek, gazdálkodnak itt, Érden a méhészek, hogyan készülnek az uniós csatlakozásra. – Érd 1960-1970 között élen járt a méhészetben. Jelenleg is a Méhész Egyesület
Érdi Szervezetének jelenlegi negyvenhat tagjából huszonkettõ érdi. Méhészeink túlnyomó része nem fõállásban végzi ezt a tevékenységet, hanem úgyszólván hobbyként, a család jövedelmének kiegészítése céljából. Persze, nem könnyû a méhészek élete. A kaptárokat nem tudjuk megvédeni a tolvajokkal szemben, ezért lakóhelyünkön kényszerülünk átteleltetni. A lakótársak bizony sokszor tiltakoznak a méhek közelsége ellen. Az emberek többsége fél a méhektõl, és úgy véli, károkat okoznak. Állítják, hogy gyümölcseiket kirágják ezek a szorgos kis rovarok, pedig a méhnek nincsen rágószerve, ezért – a darázzsal ellentétben – nem tud az ép gyümölcs héján áthatolni. (Folytatás az 5. oldalon)
Olvassa lapunkat, terjessze hírét és adja tovább!
em ez az elsõ alkalom, hogy a civil mozgalmakkal foglalkozom, és valószínûleg nem is az utolsó. Az Érdi Újság számol be a civilekrõl, és elhangzik Nagy Péter szájából az õ vesszõparipája: az embereknek elegük van a pártokból. Kedves Nagy Péter! Kedves civilek! (Zárójelben megjegyzem: a magánéletben és választásokkor mindenki civil!) Vegyék már maguknak a fáradságot, és nézzék meg, milyen arányban szavaztak az emberek az utolsó választáson pártokra, illetve civilekre! Nem kell messzire menni, itt van például az érdi pótválasztás. A pártok kapták a szavazatok 79%-át, a két civil 21%-át. Hozzá kell tennünk azt is, hogy csak Hancsovszky János volt igazi civil, a másik a tulajdonképpen pártszerûen mûködõ civil szervezet jelöltje volt. Vegyük már észre, hogy az Érden mûködõ civil fórum valójában a pártokból kiszorult, ott politikai felelõsséget, másod- harmadhegedûsséget nem vállaló helyi politikusok gyülekezõhelye, akik nem kötõdnek semmilyen jól körülhatárolható értékrendhez, hanem azt mondják, nekik a választók akarata a fontos. Igen ám, de ez fából vaskarika. Egy körzet háromezer választója legalább tízezerfélét akar, legtöbbször egymásnak is ellentmondóan. Ki tud mindenkinek megfelelni? Egy párt elsõsorban értékeket képvisel, és ezek mentén tud programot kidolgozni, amely figyelembe veszi a választók érdekeit, de nem csinál belõle zavaros katyvaszt, hanem prioritások figyelembe vételével megvalósítható programokat nyújt. Ha nincs elgondolás, nincs alap, akkor homokra építünk, csapódunk jobbra-balra, forgunk, mint a szélkakas a torony tetején. Egyszer ennek akarunk megfelelni, másszor annak. Végül már senki sem tudja, kinek. A választópolgároknak nem a pártokból van elegük, hanem a veszekedésbõl, mocskolódásból, ígérgetésbõl, hazudozásból, demagógiából, lopásból, harácsolásból, hatalommal való viszszaélésbõl, erkölcstelenségbõl. Abból van elegük, amihez az érdi civilek is csatlakoztak: a felelõtlenségbõl. Tudom, mindig könnyebb támadni, könnyebb negatív kampányt folytatni, mint higgadtan, konstruktívan politizálni. Napjainkban ez szinte lehetetlen is, annyira egy oldalon van a nyilvánosság minden fegyvere. Mi csak ezzel a szerény Érdi Lappal szállhatunk ringbe. De ez nem is kevés. Orlai Sándor
2
ÉRDI LAP
Az ÉVÁÉP olyan, mint a város Szinte mindenhez, ami a városlakók közérzetét, komfortérzetét befolyásolja, köze van az ÉVÁÉP-nek: út és járdaépítés, kátyúzás, átereszek tisztítása, vízelvezetés, illegális szemétlerakók, buszmegállók, hóeltakarítás, intézmények karbantartása és még hosszan sorolhatnánk. Mindezekhez rengeteg pénz kellene, a város azonban szegény. A lehetõségekrõl kérdeztük Kluták József Lászlót, az ÉVÁÉP vezetõjét – A költségvetés tervezetét olvasva feltûnik, hogy kisebb összeg szerepel az ÉVÁÉP-nél, mint tavaly. Mi ennek az oka? – Az idén csak a kötelezõen ellátandó feladatok szerepelnek a költségvetésben, az eddig szerepelt megrendelések rovat pedig üresen maradt. Ezt eseti megrendelésekkel kívánja az önkormányzat megoldani, árajánlatokat kér be az ÉVÁÉP-tõl, különbözõ cégektõl, vállalkozóktól, és a legjobb megoldást fogja választani. Ha a finanszírozott feladatokat nézzük, amelyek közé tartozik például a közútkezelés, síktalanítás, ároktisztítás, ebrendészet, akkor a tavalyi évhez képest lényegesen jobb pozícióba kerülünk, hiszen 132 millió forinttal szemben az idén 294 millió forintból gazdálkodhatunk. Ez még akkor is eredmény, ha hozzátesszük, hogy néhány tétel a megrendeléses állományból átkerült ide, például a síktalanítás. Ebbõl az öszszegbõl minél jobban kell gazdálkodnunk, és a fejlesztésre is kell gondolnunk. Az elmúlt évben több kisebb gépet és egy tehergépjármûvet is vettünk. Ahhoz, hogy minél hatékonyabban mûködjünk, elengedhetetlen a gépesítés. Például a Fehérvári úton a rézsû kaszálása négy ember tíznapi munkája. Ezt egy célgép egy nap alatt el tudná végezni, azokat a részeket pedig, amelyek kimaradnak, egy ember egy kézzel lekaszálja. Így felszabadulna négy ember, akiket máshol lehetne foglalkoztatni.
– Érd útjainak java része földút. Ezzel mit tudnak kezdeni? – Tavaly vettünk egy célgépet, egy grédert, és mintegy tízmillió forint értékben újítottunk fel földutakat, ötvenhatezer hétszázhúsz m2 felületben. A technológia a következõ: a gréderrel kiegyenlítjük a földutat, majd a hengerrel utánadolgozunk, valamint olyan helyeken, ahol kell, darált aszfalt réteget is bedolgozunk. A gép tavaly 60%-os kihasználtságban üzemelt és veszteséget termelt, mert nem volt rá finanszírozás. Megpróbáltunk innen-onnan összespórolni rá a pénzt, de ez veszteséges tevékenység. – Nem lehetne a lakosokat jobban bevonni az útépítésbe? – Ez nem az ÉVÁÉP feladata. Azért van az önkormányzat, a képviselõk, hogy ennek a jogszabályi lehetõségét megteremtsék. Ha nálunk jelentkezik egy képviselõ, hogy megszervezte a lakosokkal együtt az útépítést, össze-
Döcsakovszky Béla ígéretei (részletek) • Iskolák és óvodák építése, a meglévõk felújítása • Európai szintû közbiztonság • 24 órás orvosi ügyelet megvalósítása • A víz- és csatornadíjak reális szinten tartása • Hulladékszállítás javítása • Teljes csatornázás elindítása uniós forrásokból • Munkahelyteremtés a közszolgáltatások területén • Közúthálózat helyreállítása, elkerülõ utak építése • Helyi adók rendszerének felülvizsgálata • Ipari övezetben helybiztosítás az érdi vállalkozóknak • Munkahelyteremtõ beruházások feltételeinek biztosítása • A városközpont méltó beépítése • A Duna-part lehetõségeinek kihasználása • Az ígéretek számonkérésének lehetõsége (Színes szórólap a választások hajrájában) • A négy év alatt biztosan képesek leszünk egy sportcsarnok és egy uszoda felépítésére. Biztos vagyok abban is, hogy az ISPA-program keretében elindulhat a teljes csatornázás, majd az úthálózat rendbehozatala és fejlesztése is. (KözösÉRDek, szeptember 23.) • Nem ígérünk, hanem vállalunk! • ...Jövõ nyárra a város három pontján modern, szép és biztonságos játszótereket építünk a kicsiknek... • ...Személyes ígéretem a 14 év körüli korosztálynak a görkorcsolya-, illetve gördeszkapálya, s legalább egy „dühöngõ” rendszerû kis foci-, illetve kosárlabdapálya létesítése... (KözösÉRDek, október 4.)
adták az önrészt, akkor holnap reggel indul a gép és csináljuk. – Sokak szerint az ÉVÁÉP drágán dolgozik. Döcsakovszky Béla polgármester is azt nyilatkozta, gondjai vannak az ÉVÁÉP-pel. Mit jelent ez? – Ahhoz, hogy megfelelõ hatékonysággal dolgozzunk, megrendelésállomány szükséges, mert a körülbelül száz fõs állományt – ez statisztikai létszám – el kell tartani, akár van munka, akár nincs. A biztonságos gazdálkodáshoz évi 600-800 millió forintos megrendelés szükséges. Talán az idei költségvetésben meg lesz ennyi, mert olyan feladatokat kell ellátni, amit mi tudunk a legjobban, legolcsóbban vállalni. Idén végrehajtottunk egy kisebb átszervezést is, melynek során néhány kollégától is megváltunk, egy mûszaki vezetõ lett a két ágazatvezetõ helyett. – Érd meglehetõsen elhanyagolt állapotban van, ezt mindenki tudja és látja. Ön szerint mekkora összeg kellene ahhoz, hogy komoly eredményeket érjenek el? – Például a Bajcsy Zsilinszky út rendbetétele a központtól a Bem térig elvinné a város egyévi költségvetését. A vízelvezetés megoldása is többmilliárdos összeg. Sok kátyúzhatatlan, alap nélküli utunk van, pl. a Vadlúd utca, a Burkoló utca. Ezeket csak toldozni-foldozni tudjuk. Pénzforrásokat kell szerezni, másként nem megy. Ez még nagyon hosszú idõ lesz. – Köszönöm a beszélgetést. Orlai
Jánosi György ígéretei (részletek) • Az érdi iparterület és a százhalombattai ipari park betelepítésével új munkahelyeket teremtünk. • Érden felgyorsítjuk a csatornázást és az úthálózat kiépítését. • Diósdon és Érden tehermentesítjük a belsõ úthálózatot, korlátozzuk az átmenõ forgalmat. • Megerõsítjük a mentõszolgálatot. • Erõsítjük a kis- és középvállalkozások életesélyeit. • A rendõrség fejlesztésével javítjuk a közbiztonságot. • Megépül az érdi sportcsarnok a fedett uszodával. („Velünk az ország!” szórólap) • Azonnal utána kívánok nézni az ISPA-programnak ...Érd az elsõ számú jelöltek egyike lesz a támogatásra pályázók között. (Érdi Újság, 2002. április 26.)
II. évfolyam 2. szám • 2004. február 12.
Elõttünk Európa – mögöttünk a sötétség 2003-ban Angliában többen vettek részt muzulmán egyházi szertartáson, mint keresztény egyházi szertartáson. Hollandiában egy alternatív mûvészeti csoport egy elhagyott templomban rendezkedett be és Hollandiában egyre több elhagyatott templom van. Franciaország lakosságának 15%-a muzulmán. Kezdem érteni, hogy miért is merülhet fel az oly nagyon vágyott EU-ban, hogy az európai kultúra keresztény gyökereire való hivatkozást egyszerûen ki akarják hagyni a készülõ alkotmányból. Talán azért, mert ott ezek a gyökerek már rég elkezdtek sorvadni? Talán mégis igaza lesz Nietzsche-nek, hogy „Isten halott”? Talán azt is érteni vélem, hogy miért igyekeztek az ehhez értõ médiaszakemberek kutyakomédiává zülleszteni , a keresztény polgári közösségek Tilos Rádió elõtti elemi erejû felháborodását. Nem ártana figyelni a jelekre! Azt gondolom, hogy õk, az ellenünk fellépõk, a rágalom celebrálói nem ostobák, nem fordítanának arra fölöslegesen energiát, hogy valami döglött dolog ellen lépjenek fel. Úgy érzik, mi veszélyt jelenthetünk számukra, bennünket ki kell iktatni, margóra szorítani, nevetségessé tenni. Amibõl persze az is következik, hogy van reményünk, mert még itt vagyunk, még erõsek lehetünk és egyszer kezünkbe vehetjük a sorsunkat. Beszéljünk egy kicsit róluk! Kicsodák is õk? Van néhány forrófejû, aki hajlamos valamelyik népcsoporthoz kötni a rosszat, az ártót, azt sugallva, hogy azok nélkül – zsidók, cigányok, oláhok, tótok, rácok stb. – mennyivel könnyebb lenne az élet. Természetesen ezek között is van kellõ számú forrófejû, akik úgyszintén felsorolják a maguk utált népeit, csak õk helyet szorítanak köztük a magyaroknak is. Hogy hosszú évszázadokig a fentebb nevezett Kárpát-medencei népek nem utálták egymást, békében el voltak a Szent Korona fennhatósága alatt, ki-ki a saját nyelvén, a saját templomában volt jó hívõ és félte Istenét. Õk lennének a rosszak, az indulatos bajkeverõk? Úgy hiszem, õk legfeljebb eszközök. Még arra is jók, hogy a többséghez tartozók rejtett indulatait is „kisüthessék” általuk, meg egyúttal hozzájuk képest meghatározhassák magukat, hogy mi nem ilyenek vagyunk. Hol van hát a bajaink forrása? Orbán Viktor, Medgyessy Péter, vagy Kovács László? A sor folytatható Hitlerig, Sztalin Jóskáig bezárólag! Szerintem a nevezettek nem többek, vagy kevesebbek, mint amit önmagukból mutatnak, adnak, mint tetteik összessége. Pedig milyen jó lenne a felelõst megtalálni és jól ellátni a baját. Keresgélhetjük a bajok okozóját napestig, mindaddig nem találunk felelõst amíg rá nem akadunk egy kicsike tükörre és bele nem nézünk – de igazán õszintén. Rá kell, hogy jöjjünk, nemzetünk, országunk bajainak okozója mi, magunk vagyunk. Nincsenek megszállók, ismertük a választékot és önként dalolva ebek harmincadjára adtuk országunkat. Miért is? Mert hagyjuk, hogy sorvadjanak gyökereink, eltévelyítsenek céljainktól. Te vagy a baj forrása, aki hagyod, hogy Nietzschenek legyen igaza és a tebenned lakozó Mennyország, a tebenned lakozó Isten meghaljon. Hányszor, de hányszor tesszük meg mindezt? Hányszor veszünk alpári, igénytelen szennylapokat a kezünkbe, hányszor ülünk esténként a virtuális csatornák partjaira és fogyasztunk belõlük nyakhajlásig. Hányszor szennyezzük és becstelenítjük meg ártó anyagokkal testünket és környezetünket, gyilkoltatjuk meg magzatainkat… Elég lenne-e ez az újság a bûneink felsorolására? Tessék tudomásul venni, hogy Isten – szomorúan ugyan – de nélkülünk is az aki, de mi nélküle csak ideiglenesen élõ, tévelygõ elkárhozottak vagyunk. Ha a nemzeti karakterünkbõl, történelmi hagyományainkból és élõ kereszténységünkbõl álló zsinórmérték mentén határoznánk meg magunkat, mindennapjainkat, nem kellene keresnünk bajaink forrását. Akkor nem engedtük volna a hatalom közelébe sem egy hazug, kicsinyes, sunyi korszak levitézlett, de mindent túlélni akaró dinoszauruszait, mert tudjuk jól, nem adhatnak mást, csak mi lényegük. Az Európai Néppárt deklarációban jelentette ki, hogy nem kér e dinoszauruszokból, távol akarja tartani Európától az egykori kommunista rezsimek vezetõit. Érdekes módon õk rögtön tudták, kikrõl van szó. Pedig igazán nem is nekik szólt a felhívás, hanem nekünk, hogy ébredjünk már fel „az kommunista áfium” által okozott delíriumos álmunkból és ne rájuk bízzuk képviseletünket. De ne legyenek illúzióink! Az a közösség ahová tartunk, ez irányú gondjainkat csak gyarapítani fogja. Nézzünk szembe a ténnyel, ha Európa nem lesz képes visszatalálni Istenhez és nem tudja megújítani kereszténységét, nem kerülheti el a sorsát, ami szörnyûbb lesz a dekadencia mocsarába elmerült Római Birodalom pusztulásától. Ismerjük el, néha a mi oldalunkon is elgurul némelyektõl a gyógyszer és olyan badarságokat kezdenek beszélni, hogy ne vegyünk részt az EU választásokon. Tessék már komolyan venni magunkat, mi már ott vagyunk, nem fordulhatunk vissza és az összes lehetséges eszközzel bele kell szólnunk az életünket meghatározó törvények alkotásába. Az a nem mindegy, hogy milyen képviselõk által. Kopor Tihamér
II. évfolyam 2. szám • 2004. február 12.
3
ÉRDI LAP
Testületi ülés, ahogy én láttam anuár 29-én tartotta Érd Önkormányzata az év elsõ ülésnapját. Eredetileg 20 napirendi pont szerepelt a programban, de már a bevezetõben több pontot levettek a napirendrõl, mert az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági bizottság nem találta alkalmasnak az elõkészítést, vagy a tervezetek kiigazításra szorulnak. Természetesen nem maradtunk munka nélkül, hiszen a város költségvetési tervezete egymaga is megér egy-két vitanapot.
J
A költségvetésrõl Érd Város költségvetése, a számokat tekintve, nem tartalmazza azokat az optimista adatokat, melyek alapján polgármesterünk múlt év végén jelentõs jutalmat vehetett fel. Nézzük tételesen az adatokat! Ehhez segítségül veszem, képviselõ társam, Szabó Béla írásban is megjelent felszólalását. „Ahhoz, hogy 1,5 milliárdos hiánnyal elkészülhessen a költségvetés 2004. évi tervezete, a szemétszállítási díjat kiemelték az eddigi rendszerbõl, ezért a jövõben a szemétdíj többletköltségként, tehát ebben az évben már plusz kiadásként jelentkezik a háztartások, családok költségei között. Megemelték a telekadót, a gáz, a víz, a villany és a buszjegy árát, a temetõi tarifákat. Mondhatnám, a pincétõl a kéményig – értem ez alatt a kéményseprõi díjakat – emelkednek az árak. A költségvetés 1,5 milliárdos hiánnyal mégis messze elmarad a kiadás-bevétel egyensúlyától.” Igen, minden terhe az állampolgároknak emelkedik és nem csak a kormány hibájából, hanem a jelenlegi városvezetés tevékenységébõl adódóan is. Miért állítom ezt? Azért, mert immár második költségvetését terjeszti be az MSZP-SZDSZ koalíció, de nyoma sincs a kilábalás esélyének. Mert amit a tervezet tartalmaz az nem az. Hadd idézzek megint képviselõtársamtól. „…jelentõs vagyonfelélést elõirányzó ingatlaneladásokat (600 millió Ft), kidolgozatlan intézményi megtakarításokat (400
millió Ft), illetve annál kézzelfoghatóbb, a város alaptõkéjét képezõ kötvényeladásokat (250 millió Ft) és kölcsönfelvételeket (280 millió Ft) tervezett be a város szocialista vezetése.” Hogy pontosan értse az olvasó, megpróbálom a bevételi oldal számait összefoglalni. A bevétel tervezett összege 8 293 158 000 Ft, ez 4,17%-kal magasabb összeg, mint a tavalyi várható teljesítés. (Itt jegyzem meg, a kormány 5,5%-ra tervezi az inflációt, ami elemzõk szerint nem lesz tartható. Vagyis, már itt jelentkezik 1,33%-os hiány.) Ha ebbõl a fõösszegbõl levonjuk a az ingatlaneladások irreális 600 millióját, a kötvényeladás 250 millióját, a 280 milliós hitelfelvételi összegét, akkor láthatjuk a tényleges összeg nagyságát. Ez körülbelül 7,2 milliárd forintot tesz ki. Ha hozzá veszszük a kiadási oldal 400 milliós csökkentési tervét, ami nélkül az 8,7 milliárdra emelkedne, egyértelmûen látszik az 1,5 milliárdos hiány. Sokan gondolhatják, ez a városvezetés gondja, de ez nincs így. A költségvetési hiány nem csak száraz adat, hanem rossz út, hideg tanterem, málló vakolatú rendelõ, fázó és éhes gyerek és még sorolhatnám. Úgy látom, értelmetlen dolog a vezetõ koalíció tagjait szembesíteni ígéreteikkel, lepereg róluk, mint kutyáról a víz. Az itt élõk azonban saját bõrükön, pénztárcájukon fogják érezni, milyen az, ha olya-
noknak hisznek, akik csak ígérni tudnak. Tisztelt Választópolgárok, mikor fogják számon kérni elvesztegetett négy évüket a jelenlegi vezetésen? A tervezetnek mégsem a számokban rejlik a legnagyobb hibája, hanem a szöveges, rendeleti részében. Ugyanis a tervezet lehetõséget kíván biztosítani a polgármesternek és a hivatalnak a különbözõ feladatok és intézmények közötti átcsoportosításra, módosításra. A testületnek pedig maradna az utólagos jóváhagyás. Erre szokták mondani, hogy „a lovak közé dobták a gyeplõt”. Márpedig az irányítatlan szekér elõtt a lovak meg szoktak vadulni. Csak reménykedni tudunk, hogy merõben új költségvetést tárgyalhatunk februárban! Nem kapunk ISPA-támogatást a csatornázáshoz Polgármesterünk és alpolgármesterünk tíz-tíz perces felszólalásban próbálta meg elmagyarázni, hogy õk miért nem hibásak a csatornaberuházás elmaradásában. Mély elemzést tartottak arról, hogy a fõváros vezetése tévútra vezette õket, hogy igazából eleve nem volt esélyünk a pályázat elnyerésére stb… stb… szeretném emlékeztetni a Tisztelt olvasókat, mint ahogy a fent nevezetteket is figyelmeztettük, hogy az ellenzék ezt elõre megmondta. Tudtuk, ha lemondunk, önként és dalolva, sõt gyorsított eljárásban a gesztorságról, a fõváros, régi gyakorlat szerint, saját magának nyúlja le a fejlesztési pénzeket. Aki ezt nem látta elõre, vagy naiv, vagy… Nekünk érdieknek pedig marad a bûz, a szennyezett termõföld és a földút, hiszen aszfaltozni csak ott lehetne, ahol az összes közmû a föld alá került. Tisztel Választópolgár, hamarosan megint megkérdezik a véleményét, kérem legyen megfontoltabb, ne üljön fel a hitel nélküli ígérgetésnek, hiszen látják mi lesz a következménye! Segesdi János
Kinek van épkézláb ötlete?
A
januári testületi ülésen vitatták meg a képviselõk Érd város költségvetését. Mint az a polgármester szavaiból is kiderült, komoly hiányt kénytelen kigazdálkodni a város az idén is. Elsõ nekifutásra milliárdos lett ez, utána valahogy faragtak belõle, de leginkább ingatlaneladással, vagyonfeléléssel, kölcsönnel, a mûködési költséges irreális csökkentésével. Döcsakovszky Béla nekiszegezte a kérdést a képviselõknek: mit lehet itt tenni? És mindjárt fel is szólította õket: adjanak ötleteket a hiány mérséklésére. Baráth Ferenc MSZP-s képviselõ mindjárt adott is, és több módosító javaslatával soktízmilliós
újabb kiadást tervezett. Úgy látszik, szakértelmébõl még saját polgármestere szavainak megértésére sem futja. Hölgyeim és uraim! MSZP-s, SZDSZ-es, civil képviselõ hölgyek és urak, tanácsnokok, polgármester úr és alpolgármester urak! Önöket az istenadta nép nagy többséggel felruházta a város vezetésének jogosítványával. Önök ülnek a döntéshozó székekben, önök kapnak ezért fizetést, önöknek dolgozik a hivatal, jogászok, közgazdászok hada. Ne tessék másokra mutogatni! Keresgéljenek saját berkeken belül! Döcsakovszky Béla az ellenzéktõl kéri számon az ötleteket, ezzel mintegy elismeri, hogy saját
frakciótársai részérõl ez kizárt dolog. Nem véletlenül terjedt el az a vélemény, hogy minden idõk (na jó, a rendszerváltás óta) egyik legtehetségtelenebb testületét sikerült maszopos, szadeszes és civil színekben beszavazni. Draskovics Tibor ötletkérõ zöld vonala is közröhej lett, mert milyen dolog tõlem kérdezni azt, mit vonjak meg saját magamtól. A válasz csak egy lehet: kezdjék saját magukon! Adják el hivatali autóikat, mobiltelefonjaikat, csökkentsék költségtérítésüket, ne utazgassanak angol és lengyel testvérvárosokba, utasítsák vissza a magas prémiumot, mert ilyen teljesítményért nem jár jutalom, de még fizetés se nagyon. Juhász Gyõzõ
Ajándék lónak...
M
esebeli ajándékhoz jutott a város az elmúlt év karácsonyára. Egyesek szerint akár százmilliós értéket is képviselhet az a földterület, amely az érdi önkormányzat ölébe hullott. Amúgy egy, az érdi képviselõ-testület elõtt szentesített ajándékozási szerzõdés révén. Idézzünk belõle: „Árvai László mint a térségben hosszú ideje családi gazdálkodást folytató lokálpatrióta méltányolva Érd Város Önkormányzata által megfogalmazott közérdekû településfejlesztési célokat,... úgy döntött (hogy) ingatlant ajándékoz ... Érd Város Önkormányzata részére. ... A terület 014/57 helyrajzi szám alatt felvett 17 ha 574 m2 nagyságú 266,10 AK értékû szántó mûvelési ágú külterületi ingatlan.” A szántóföld amúgy éppen az évek során építésnek induló M6-os autópálya kijelölt nyomvonala közelében húzódik. Pontosan annak a területnek fele részeként, melyre – az ajándékozó tulajdonában maradt másik féllel együtt – máris komoly befektetõi érdeklõdés mutatkozik. Az egész ingatlanterület belterületbe vonása – ezzel értékének hatványozott emelkedése – gondolom most már hetek kérdése csupán. Végre egy sikertörténet, mondhatnánk. Ennek ellenére mégis gyanús csend, titokzatos homály lengi be a különös ajándékozás körülményeit. Például a helyi sajtó is csupán néhány mondatra szorítkozott az üggyel kapcsolatos írásokban. Az Érdi Újság dr. Döcsakovszky Béla (MSZP) polgármester rövid köszönetnyilvánításának közlésével lépett túl a nem mindennapi ajándékozó gesztuson. De az Érdi Lap is csupán a fideszes frakcióvezetõ Segesdi János kurta mondatával intézte el a dolgot, mondván: „ajándék lónak nem illik a fogát nézni”. Illik, nem illik, néhány dolog mégis szöget üt az ember fejébe. Például vajon ki lehet – nevének ismeretén túl – a titokzatos ajándékozó? Miféle tényleges szándékok vezették az ajándékozó okirat megfogalmazásakor? Vajon önön szándéka csupán, vagy háttérben maradt akaratok is mozgatták a kezét? És így tovább. Mindezeknél fontosabb kérdések azok, amelyek magával az ajándékkal kapcsolatban megfogalmazhatók. Különösen, ha figyelembe vesszük az ajándékozott ingatlan sorsával kapcsolatban eddig kiszivárgott – titkosításra, miegymásra hivatkozva meglehetõsen szûkkörû, hiányos – ismereteket. Többek között azt, hogy nevezett földterület néhány éve még a magyar állam tulajdonában volt. Kezelõje az ÁPV Rt. Akkori bérlõje a fentebb említett magángazdálkodó Árvai László. Árvai a külterületû szántó privatizálása során jutott birtokon belülre, hitelt érdemlõ vélemények szerint meglepõen kedvezõ, nem egészen 17 milliós vételáron. A történet érdekessége, hogy a rendkívül elõnyös feltételeket szabó magánosítás nem csupán a bérlõ, hanem az Érd Város Önkormányzata számára szintén vissza nem térõ lehetõséget nyújtott a birtok megvásárlására. A korabeli városvezetés ezirányú szándéka nyomon követhetõ egészen a vételt biztosító dokumentumok elõkészítéséig, sõt az elõbb említett kedvezõ vételárban történõ megállapodásig. Hogy, hogy nem, az ügyben eljárók eltértek az ingatlan megszerzésére irányuló szándék nyélbe ütésétõl. A város elesett az adódó lehetõségtõl, a földterület magánkézbe került. A folyamat ilyen fordulatának részleteirõl keveset tudhatunk. Mert nem csak az érdiek elõtt maradt rejtve az ingatlanügy háttere, hanem a város képviselõi elõtt ugyancsak. Ezek után nem nagyon csodálkozhatunk a felröppenõ mende-mondák terjedésén, az ajándék elfogadásával kapcsolatos fenntartások megfogalmazásán. Mert nem mindegy számunkra, hogy elcseszett adás-vétel, ránk ragyogó szerencse, vagy sötét spekuláció tanúi voltunk itt éppen. Míg kiderül, álljon itt a Köztársasági Etikai Tanács múlt év decemberében megfogalmazott állásfoglalásának részlete: „Privatizáció esetén a közvagyon kezelõje a jó gazda gondosságával köteles eljárni, felel azért, hogy a vagyon értékarányosan alakuljon át. ... A vagyonkezelõ felelõssége elsõdleges, de nem mentesíti a másik felet, valamint a tudomást szerzõket a maguk erkölcsi felelõssége alól.” Kéri Mihály
Érd többet érdemel(ne) Dr. Döcsakovszky Béla polgármester mondta a Téli Tárlat megnyitóján nagy nyilvánosság elõtt a Mûvelõdési Központban: Én nem vagyok a szellem embere. Én nem vagyok a kultúra embere. Elhisszük, kedves polgármester úr. Elhisszük, ha ön mondja.
ÉRDI LAP A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Felelõs kiadó: Isaák László Szerkeszti a szerkesztõ bizottság Szerkesztõség: Érd, Alsó u. 8., Összefogás székház Telefon: 06-20 9205-496 E-mail:
[email protected] ISSN 1589-9950 Nyomás: Király Nyomda, Gyál Hirdetésfelvétel: Csák Lászlóné, 06-70 237-6159
4
II. évfolyam 2. szám • 2004. február 12.
ÉRDI LAP
Olvasóink írják • Olvasóink írják • Olvasóink írják • Olvasóink írják Boldog új évet!
Ú
gye milyen szép kívánság ez? Azt hiszem, akik ezt könnyes szemmel mondták szeretteiknek, ismerõseiknek, szívbõl is gondolták. Pedig ha jól végiggondoljuk, hát vannak felhõk, melyek ezt igencsak beárnyékolják. Január elsején még dörgöljük szemünkbõl a szilveszter pezsgõs mámorát, bekapcsoljuk a rádiót és mit hallunk? Azt, hogy miért kell ezentúl többet fizetni. (Boldog új évet!) Mintha egy csillagkapun léptünk volna át, minden megváltozik. Ha körülnézünk: a téli táj olyan, mint volt, a lakásban csak a tavalyi naptár tûnt el a falról, ugyanaz a feleség és a gyerekek is, és mégis van valami, ami ezt a békés megszokást megváltoztatta. A tél amúgy sem tartozik a kellemes évszakok közé, ami a közérzetet illeti, és vannak olyanok, akik erre még rá is lapátolnak (jobb volna, ha ezt a tevékenységet az utcán végeznék). A derék hírközlõk csak néhány tételt ismertetnek, mert a skála nem férne bele az egésznapos mûsorba. Napjainkban érkeznek azok a hosszú borítékok, melyekben szép sárga elõre kitöltött nyomtatványon közlik velünk, hogy ezentúl azt az összeget kell megszeretni, ami rajta van. Sajnos ezt a boldog új évet kívánságot álságos módon
azok is kívánják, akik a fentieket hozzák. Az elmúlt napokban a Napkelte mûsorában döbbenten hallgattam egy pergõ nyelvû menyecske dicshimnuszait, hogy milyen magasra emelkedett az életszínvonal. A nyugdíjak vásárlóértéke 18%-kal emelkedett (próbálna meg megélni belõle), a munkanélküliség, az új munkahelyek stb. Már-már azt vártam, mikor jelenik meg a feje felet a glória, de csak három megszeppent riporter állt, akik szóhoz sem jutottak, nem mintha meg merték volna kérdezni részletesebben, hogy is kell ezt érteni. Sajnos a közvélemény és az ilyen brossúra-beszéd között legalább marsnyi távolság van. Városunk, ahol lakom, szintén kívánt boldog új évet azzal, hogy az általuk finanszírozott szemétdíjat egy jól irányzott fonákkal átütötte a lakossági oldalra. Még jól emlékszem egy lakossági gyûlésre, melyen a kerület képviselõje kezeit tördelve, majdnem síró hangon mondta, hogy fogadjuk el az ingatlanadót, mert helyette nem kell szemétdíjat fizetni. És most ezek után még mit vár a gyalogos állampolgár, hol van az ígéret, netán az adott szó? A hivatkozás mindig a pénzhiány. Olvasom a helyi sajtóban a polgármester ju-
talma körüli zûrzavart. Az újságíró hivatkozott arra a kijelentésére, hogy nem veszi fel a jutalmát. Most azt mondta, javult a város anyagi helyzete. Hogy is van ez és a szemétdíj? Itt az ellenkezõjére hivatkoztak. A minap váltottam ki az esedékes gyógyszeremet. Mikor a fizetésre került a sor, nem hittem a fülemnek. Meg is állt a kezem a pénztárcámnál, mert az ár a duplája volt az elõzõnek. És ez nem egy fiatalító szer vagy egyéb könnyen nélkülözhetõ orvosság. Egyszerûen csak vérnyomáscsökkentõ. Ezt az élet végéig szedni kell. Úgye érzik az álságos áremelés csapdáját? Tudják, mit kell felemelni a biztos haszon érdekében. Ezek után érthetõ, hogy a felhõtlen jókívánság enyhén szólva átokká változott. Még egyszer bocsánatot kérek mindenkitõl, hogy ezt a szép ünnepi köszöntõt hétköznapivá akartam tenni. Jövõre is lesz új év, talán jobb, mint a mostani, mert ebben csak az a boldogság, hogy túléltük, de az is benne van, hogy öregebbek lettünk. Hogy mire számíthatunk, azt a kedves olvasók fantáziájára bízom, mert az emberi buzgalom tárháza kifogyhatatlan. Holtság Géza
A polgármesteri jutalom margójára
Á
lljon itt elõször egy jótanács a mindenkori MSZP-s elõterjesztõk számára: legközelebb 100%-ról kell indítani! Különösebb vita nélkül, erõbõl, elõre egyeztetett háttéralkukkal, cinkos átszavazásokkal, erkölcshiányos balliberális asszisztencia mellett ez is simán keresztülment volna! Ezért nem volt szép dolog, hogy a kiváló szocialista erkölcscsel és különleges szociális érzékenységgel megáldott polgármester zsebébõl, „...ha már volt olyan bolond, hogy felvállalta a polgármesterséget”, és ...„jár neki a jutalom és meg is tett mindent azért, hogy megkapja”, kivenni legalább
1,2 millió forintot. Mert rágondolni is rossz, hogy mi lett volna, ha mégis alkudni kellett volna legalább 20%-ot a 80%-ból! Azért Érd ennél többet érdemel! Nem? Az SZDSZ markáns liberalizmusát legjobban nyilatkozatai minõsítik – lásd az Érdi Lap januári számát. Az, hogy rossz üzenet volt a választók részére az MSZP-s posztkommunista virtus, abban egyetértünk és az lett volna furcsa, ha nem így történik. Õszinte megnyugvással tölt el az, hogy Érd jelenlegi költségvetésében nem számottevõ a négy és félmilliós jutalom, ugyanígy a volt jegyzõ tizenhárommilliós végkielégítése sem.
Ha valóban úgy gondolták volna, hogy nem támogatják a polgármester arcátlan jutalmazását, akkor azt igazán csak önök, liberálisok akadályozhatták volna meg „nem” szavazatukkal, mert azzal 12 ellenszavazat lett volna, akkor pedig szegény polgármesternek „kényszerbõl” nem kellett volna hazavinnie érdemtelenül a 4,5 milliót. Csak ennyit kellett volna felvállalni, nem többet. Álságos cinkosságuk több mint elgondolkodtató, büszkék lehetnek rá, nemkülönben „markáns” önmagukra. Remélem, választóik is így gondolják. Egerszegi János
Kérdések az építési szabályzatról Érd város új építési szabályozási terve tavaly készült el, és ebben például sok helyen változtattak az övezeti besoroláson, csökkentették a beépíthetõséget, új utakat terveztek, szigorításokat vezettek be, építési tilalmakat rendeltek el. Sokan sérelmezik, hogy telkük értéke csökkent emiatt, nem tudják eladni, nem tudnak építeni. A tervekben sok olyan szerepel, amit pénzhiány miatt belátható idõn belül a város nem tud végrehajtani. A kérdések errõl szólnak. – Kinek a feladata a rendezési tervet végrehajtani, és mennyi idõn belül (kiméretni, kisajátítani, kártalanítani, kiépíteni)? – Ha erre ésszerû határidõn belül nincs lehetõség (pénz, paripa, fegyver), akkor miért korlátozzák, akadályozzák az adott lehetõségeket? – Miért nem adnak ki építési engedélyt úgy, hogy a késõbb kialakítandó utat figyelembe véve kelljen a közmûveket, kerítést elhelyezni?
– Ha az Önkormányzat változtat a terület beépíthetõségén, lecsökkenti 20%-ról 15%-ra, az ingatlan értékcsökkenését ki viseli? – Miért nincs a csapadékelvezetésre terv vagy elképzelés, ha az építési szbályzat elõírja az LKE3K jelû övezetekben a részleges közmûvesítést és a csapadékvíz elvezetését? – Babos István fõépítész azt mondta, hogy ez a terület nem kell, hogy gyorsan fejlõdjön, azért
építettek bele olyan fékeket, mint a vízelvezetés. Az utakat a lakók önerõbõl építsék meg, méressék ki, adják át ingyen a területet, mert míg ezt nem teszik meg, nem adnak a területre építési engedélyt. Mi ez, ha nem zsarolás? – Mi változik, ha a lakosság valahogy megcsinálja az utcát? – Az önkormányzat mikor kezdi meg a kiépítést és a közmûvesítést, és erre kötelezhetõ-e? Bálint György, Irma utcai lakos
Szeressük egymást gyerekek... zerzette Seress Rezsõ, a Kulacs-kocsma élõzenéje. Angolul, Amerikában Crosbi is énekelte. Világsláger. Akkor még volt ilyen. Füstös-hangú bárzongorista, élõzene és szeretet. Úgy tûnik, már akkor is kellett róla szólni, mert nem volt elég. A szeretetbõl sohasem elég. Magyarország nagy ország, vagy kis ország. Nézõpont kérdése. Kínához mérve kicsi. Érd nagyváros, vagy kisváros. Nézõpont kérdése. New Yorkhoz nagyon pici. Globálisan egyre megy, de nekem mégis nagyon fontos, mert magyar vagyok és Érden élek. A legutóbbi önkormányzati méretkezésen, kart-farba öltve, a kisebbet hátiputtonyban behurcolva az MSZP-SZDSZ koalíció gyõzött. Az okok elemzése a politológusok dolga, de… Hát, ha már így együtt telepedtek a hatalomba, akkor most miért külön? Keskeny a nászágy? A hatalom beteggé tehet, de gyógyíthat is. A szadeszes Csõzik és az emeszpés Döcsa és frakcióik vitája, engem és az érdieket nem érdekli. Lényegtelen, hogy emelt csõrrel mennek el egymás mellett a Mi önkormányzati folyosóinkon, a fal mellett. Mi tartjuk el õket, úgy látom, nem is rosszul. Érdekelne viszont városunk számos-számtalan közügye, amely mellett elbeszélnek és mellébeszélnek. Választott Vezéreink! Együtt kezdtétek, itt és így is fejezzétek be. De mihamarabb. Mert Csõzik úr itt beszél cirkuszról és lelkiismeretrõl. Kiérõl? Hruscsov is utálta Sztálint, de részeg hajnalokon ukrán gopakot táncolt neki a Kremlben. Muszájból. Azután, rövid mauzóleumi etüd után, betonba öntette a tetemet, nehogy kiássák. Minden közösségben-falkában kiemelkedik egy domináns vezér. Hát Csõzik úr! Itt és most (sajnálatomra) dr. Döcsakovszky pol-
S
gármester úr az. Tudni, merni, tenni. SZDSZ kampány-jelszó. De akkor tenni, tenni, tenni, pl. dönteni kell. A hûtlenség egy házasságban válóok. Szabad lemondani. Nem nagyon muszáj alpolgármesternek lenni. Én sem vagyok az, mégis elvagyok. Döcsa mellett én sem szeretnék. Vagy tessék harcolni. Megmérkõzni, nyílt sisakkal. De látszatra közömbös arccal egymás mellett ülni (városi televízió) és kerülni a másik tekintetét, az nagyon snassz a közös manézsban. A lelkiismeret magánügy. A porond egy, ezért nekem ezzel a kérdéssel mindkét úrnál problémám van. Ez is magánügy. De ez az enyém. A személyeskedések mellett azért Érdrõl, városunk sorsáról is essék már néhány szó! Én nem tudom, hogyan lehetne Érdet felvirágoztatni, de nem is jelentkeztem sem képviselõnek, sem al- vagy fõpolgármesternek. Nem tudom, hogyan lehet homokra várat építeni, pontosítva, tudom, hogy nem lehet. Csõzik úr és jelenlegi fõnöke azt állította, hogy tudja és felvállalta. És most országosan röhejes jutalom mellett széttárt karok. Hogy nem így gondoltuk, de jól haladunk. Csõzik úr a sebeit nyalogatja és megint ígérget. Hogy nem kell ugyan havernak lenni, de remekül lehet így is, együtt és ezután is, rajta nem múlik. Mi, a kísérleti patkányok meg nézünk, bízunk és kivárunk. További jóízû szadeszes nyalogatást kívánok, egy személyes megjegyzéssel. Almester úr, vedd észre, valamiért már útban vagy. De ha Csõzik László alpolgármester úr felvállal Érd érdekében elõremutató és bátor reformot, valamilyen megvalósítható és önálló gondolatokat hoz, akkor én és még nagyon sokan mellette állunk. Nagyon függetlenül attól, hogy nem vagyok SZDSZ-es. Én ÉRD-es vagyok. Kuchen Zoltán
Polgári körösök figyelmébe A Fidesz érdi szervezete szeretne nagyobb létszámmal, nyitottabban mûködni, ezért szeretettel várja minden, a jobboldali, konzervatív, nemzeti oldallal rokonszenvezõ érdi lakos jelentkezését. Jöjjenek el szerdánként az Összefogás Egyesület székházába (Érd, Alsó u. 8.) délután 6 óra után, ismerkedjenek meg életünkkel, munkánkkal, tagjainkkal, és tiszteljenek meg utána azzal, hogy felvételüket kérik a szervezetbe. Sokan vagyunk, de Önök nélkül kevesen leszünk. A választásokig még van idõ megerõsödni. Várjuk Önöket! Fidesz Érdi szervezete
Felhívás A Fidelitas szervezetéhez Bács Istvánnál, az érdi csoport elnökénél lehet jelentkezni. Minden csütörtökön 18 órától megtalálható az Összefogás házban (Érd, Alsó u. 8.)
II. évfolyam 2. szám • 2004. február 12.
ÉRDI LAP
Kétségek és bizonyosságok
A
2003-as esztendõ hazánk szempontjából egyértelmûen az Európai Unió éve volt. 2002 karácsonyára kapták meg a csatlakozni szándékozó országok a koppenhágai Európai Tanács „ajándékát”, de csak ez év elején tudatosulhatott ennek hatása. A költségvetési megállapodás eredményeként a 2004–2006-os idõszakban az EU költségvetés 5,1 milliárd eurós kötelezettséget vállal Magyarországgal szemben, melybõl a tényleges kifizetés – az elõcsatlakozási alapokból származó áthúzódó bevételeket is figyelembe véve – 3,7 milliárd euró lesz. Ezzel szemben mi lesz? Magyarország 2,3 milliárd eurót fizet majd a közösségi kasszába. Azaz az elsõ három évben 1,4 milliárd euró a nettó egyenleg Magyarország szempontjából. Ennél sokkal jobbra számítottunk. A megállapodás ilyetén alakulása nem feltétlenül a magyar diplomácia sikertörténete! Külügyeseinknél voltak sikeresebb alkuszok a csatlakozó országok diplomatái között! Talán erre érzett rá a magyar társadalom, – no meg a példa nélkül álló bugyuta kampányra reagált – amikor az Európai Unió eddigi történetében a legnagyobb közöny mellett zajlott április 12-én a népszavazás tagságunkról? Még szerencse, hogy az Európai Parlament képviselõinek jobb volt a véleménye rólunk, mint nekünk saját kampányunkról, mert a képviselõtestület április 9-i strassburgi plenáris ülése a tíz csatlakozni szándékozó ország közül Magyarországnak, Szlovéniának és Lettországnak adta a legnagyobb támogatást. Ezzel a két-frontos szavazással elhárult az utolsó akadály a csatlakozási szerzõdés aláírása elõl. Április 16-án Athénban az Akropoliszon 25 állam állam- és kormányfõi, valamint külügyminiszterei ünnepélyes keretek között aláírták a csatlakozási szerzõdést. „Kudarcba fulladt az uniós alkotmány véglegesítésére december 13-ára összehívott Európai Tanács csúcstalálkozó!” Ezzel a címmel jelent meg az újságok többsége Európa-szerte. Kétségtelenül fontos kérdésekben nem sikerült dûlõre
jutniuk az immáron huszonötöknek. Ezt jó így leírni, hogy 25 országnak kellett volna a közös nevezõt megtalálnia, mert ebben a csapatban már mi is benne vagyunk. Ami pedig a kudarcot illeti, nem biztos, hogy az. Meggyõzõdésem, hogy a pillanatnyi sikertelenségbõl a felek levonják a megfelelõ tanulságokat. És ha így lesz, – márpedig így lesz, erre garancia az EU eddigi története – egy újabb nagy lépést teszünk a közös Európa felé. Végül, de nem utolsó sorban a magyar külpolitika két fontos tartópillérérõl, a határon túli magyarok helyzetét segítõ, és a szomszéd országokkal fennálló kapcsolatainkat érintõ kérdésekrõl kell szólni. Nos, egyik területen sem sikerült igazán átütõ eredményt elérni. Sõt! Nem került viszonzásra a román kormány részérõl Medgyessy Péter 2002 decemberi, Kempinski hotelbeli gesztusa. A román kormányfõvel – Erdély elszakadásának évfordulóján – történt szívélyes koccintás nem vitte elõbbre az aradi szabadságszobor, a ciánszennyezõdés károsultjainak, a kisebbségek autonómiájának ügyét Romániában. Keserves vesszõfutásra késztetett minket a szlovák és a román diplomácia a kedvezmény törvény ügyében is. Némi gyógyír a fájó sebekre kedvezmény ügyben Ukrajnával és Szerbia-Montenegróval történt gyors és korrekt megegyezésünk. Nehéz lenne szociál-liberális külpolitikánk kikristályosodott álláspontját rögzíteni a kettõs állampolgárság ügyében is. Kevés kérdés okozott ekkora zavart a Bem téren, mint ez. Pedig ebben az ügyben – a 2007-ben szintén csatlakozni szándékozó Románia esetében – itt a történelmi pillanat. Az elmúlt hetekben az Érdi Lap hasábjain értékeltem az Európai Unió Bizottsága november 5-i országjelentését. Gondolataimat azzal a konklúzióval zártam, hogy összességében jó a jelentés, de nem az igazi, mert már volt jobb is. Nos, ez a megállapítás igaz a magyar külpolitika 2003. évi teljesítményére is. Volt már jóval sikeresebb éve is a magyar külpolitikának! Kurucsai Csaba
Feladataim 2004 májusig (egy magyar mezõgazdász feljegyzései) 1. Meg kell tanulnom az Európai Unió mûködésének lényegét. 2. Tanulmányozom a hatályos magyar törvényeket, rendeleteket. 3. A beruházási lehetõségeket megragadom a SAPARD program és valamennyi pályázati kiírás alapján. 4. Döntök a termelõi szervezõdés formájáról (pl. TÉSZ, BÉSZ, TERMELÕI CSOPORT). 5. Döntök a sertés- és baromfitenyésztésrõl, valamint a tejtermelésrõl. 6. Elõkészítem a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program valamelyik célprogramját. 7. Tanulmányozom a védekezõszerek és tápanyagok használatával kapcsolatos EU elõírásokat. 8. Elemzem, hogyan tudom likviditásomat fenntartani (Ez lesz az egyik legnehezebb feladat 2004-ben!) 9. Tanulmányozom az általam termelt és termelhetõ mezõgazdasági termékek intervenciós felvásárlási rendszerét. 10. Átgondolom, hogy melyik érdekérvényesítõ szervezetben kívánom a szakmai érdekérvényesítésemet megoldani. 11. Ha valamit nem tudok, megkérdezem.
5
Méz, méz, méz! (Folytatás az 1. oldalról) Tudott továbbá, hogy a hazánkban honos háziméh szelíd, csak akkor csíp, ha veszélyeztetve érzi magát. Ráadásul háziméheinkben rövid életük miatt kevés méreg gyûlik fel, ezért – a ritka allergiás esetektõl eltekintve – csípés esetén sem okoznak nagyobb kellemetlenséget. Mindemellett a méhek éppen rajzáskor a legszelídebbek. Az új állattartási törvény egyébként szigorúan szabályozza a tartható méhek mennyiségét és a tartási körülményeket is. A magyarországi méhészet az elmúlt évben ötven millió USA dollár exportbevételt produkált. A magyar méz nemcsak kiváló, de rendkívüli kémiai és biológiai paraméterekkel rendelkezik, elsõsorban a Kárpát medence növényélettani sajátosságai miatt. Kiváló, nagymúltú méhészeink vannak, akik minden követ megmozgatnak, hogy a magyar méz híre ne csak megmaradjon, de erõsödjön az EUban. Elõdeinknek köszönhetõen a Kárpát medencébe telepített akácerdõk nemcsak talajtani-, de méhészeti elõnyökhöz is juttatták hazánkat. Különleges elõny, hogy az akác nem igényel vegyszeres növény- és talajvédelmet, ezért a virágjából nyert méz „bioméz”, amely mentes mindennemû természetellenes összetevõtõl, ezért világpiaci kereslete nagy. Itt, Érden kiváló méhész szakemberek élnek, akiknek köszönhetõen az érdi méz az Európai Unióban is meg tudja állni a helyét, már csak azért is, mert korábban is szál-
lítottunk az EU országaiba. Bizonyos, hogy a méhészeti termékek jó reklámja és az idegenforgalom növekedése által is fokozódni fog mézeink iránt a kereslet. Ami az EU elõírásait illeti, annak nagy részét eddig is teljesítettük. Problémánk csupán az, hogy a korszerû méhészethez szükséges berendezések árát nem tudjuk kigazdálkodni. Nem megoldás a szövetkezés sem, hiszen mindannyiunknak ugyanazon idõben van szüksége az eszközökre. Hogy miért? Azért, mert itt, Magyarországon a vándoroltatási idõszak rövid, és nem tolható el. Például az akácméz termeltetéséhez a hordási idõ kora tavasz, mert az akác ekkor virágzik. Az akác virágzási ideje hazánkban ráadásul átlagosan csupán két-három hét. Magyarországon ezért kevés, de különösen jó minõségû akácmézet lehet elõállítani. A méhészek tehát nemcsak a kaptárakat használják egyidõben, de a pergetõ- a tároló - esetenként a
kiszerelõ- berendezéseiket is. Ezeknek a berendezéseknek az anyagát, kivitelét, használatát az EU szabályozza, de a berendezéseknek az árát nem tudja magyar méhészgazda kigazdálkodni. Hogy mi lenne a megoldás? Az, hogy több támogatást biztosítson kormányzatunk a méhészeknek a korszerû termelõberendezések vásárlásához! Az, hogy megfelelõ reklámmal segítse a méhész gazdákat bevételük növekedése érdekében ezzel a magyar polgárokat egészségük megõrzése érdekében! Mi, méhész gazdák dolgozunk, szeretjük, amit csinálunk, és meg vagyunk gyõzõdve annak hasznosságáról. A méhészek segítették és segíteni akarják a magyar exportbevétel növekedését, és ehhez megérdemlik a segítséget. Megérdemlik nemcsak azért, mert kiváló magyar termékeket produkálnak, de azért is, mert ezek a méhészeti termékek egészségünket szolgálják, és szeretjük õket. Szövényi
Tóth Tamás a gazdák helyzetérõl „Az érdi gazda az EU-ban” program keretében az Összefogás Egyesület január 18-án tartotta vitaestjét. A házigazda Tóth Tamás nyilatkozott riporterünknek - Felkérésünkre Dr. Rózsás Attila, a Budapesti Agrárkamara elnöke és munkatársai immár másodszor jöttek el Érdre, hogy tájékoztassák az érdeklõdõ gazdákat az uniós felkészüléssel kapcsolatos ismeretekrõl és a felmerülõ problémákról. Nagy örömömre szolgált, hogy szûknek bizonyult az Egyesület Alsó utcai helyisége az érdeklõdõk fogadására, és a gazdák nagy érdeklõdéssel hallgatták az elõadókat. Hasznos ismereteket szerezhettünk Bottka Gabriella és György Linda szaktanácsadók mezõgazdasági vonatkozású környezetvédelmi tájékoztató elõadásaiból. Dr. Rózsás Attilának az uniós csatlakozással kapcsolatos elõadása reális, helyzetelemzõ kritika volt, és a jelenlévõ gazdákat haladéktalan cselekvésre szólította fel. Az elõadásból szerzett ismeretek sem oszlatták el aggályunkat, hogy kormányunk ismét becsapott. Becsapott, mert szakmai segítséget ígért, és érdemben nem adott.
Becsapott, mert a hatályos törvények, rendeletek értelmében a mezõgazdaságnak négyszázöt milliárd Ft járna, és ebbõl jelenleg csupán hetvenöt milliárd Ft látszik biztosítottnak. Becsapott, mert a MEPAR azonosítás és a regisztráció területén még mindig súlyos lemaradások vannak. Itt, Érden is magukra hagyták a gazdákat. Nem látják a megfogható segítséget, és segítség nélkül soha nem nyernek. Jövõjüket sem tervezhetik akkor, ha a kormány nem biztosítja a mezõgazdaság
számára az ígért anyagi támogatást. Úgy tûnik, nemcsak az Összefogás Egyesület érdi vezetõsége, de az Agrárkamara is szélmalomharcot folytat. 2004 februárját írjuk, és még mindig nincs napra kész, felkészült és hatékony adminisztrációs és információs rendszer, de vannak esztelenül felduzzasztott hivatali apparátusok! Ígérem, mindent elkövetünk, hogy a hátrány csökkenthetõ legyen! Nem csüggedünk, küzdünk igazunkért, a gazdák igazáért!
1% a HABILITÁCIÓS KÖZPONTNAK Az 1983-ban alakult Fejlesztõ Napköziotthon – mely 1999 óta Habilitációs Központként mûködik – feladatának tekinti a családban nevelkedõ értelmi fogyatékos gyermekek és fiaralok napközi jelleggel történõ gyógypedagógiai fejlesztését és ellátását. Ennek keretében mûködik több éves multú kerámiamûhelyünk, színjátszó csoportunk, zajlanak zene-, lovas-, hidroterápiás foglalkozásaink. Munkánk megsegítésére hoztuk létre az Emberi Hang Alapítványt, ezzel támogathatóvá váltunk azok számára, akik jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásával segíteni szeretnének. A kedvezményezett neve: Emberi Hang Alapítvány (Habilitációs Központ Alapítványa). Adószám: 18681495-1-13
6
II. évfolyam 2. szám • 2004. február 12.
ÉRDI LAP Azt mondják az okosok...
– hogy minden polgári-civil és szabadkõmûves mesterkedés ellenére az érdi requiem Karmestere megkapta a verítékkel megdolgozott és kiérdemelt ez évi jutalmát. Gyõzött az (i)gazság. Fõ-zeneigazgató úr! Ugye tudja, hogy ebbõl némi részesedést a vonós szólam is elvár? Különben nem hegedülnek. Tudja, hogy mennyire várják már a brácsások? – hogy csökken az adó, de nõnek a terhek. MNP jegyezte fõcikk az Újságban. Ez a képzavar hasonló, mint a borzalmasan jó. Most mi van? – hogy álruhás Mátyás király-módra körzetünkben járkál Csillag miniszter úr. Õ most az illetékes elvtárs, mert hozzá tartozik minden, az autópályától a kereskedelmen át a telefonig. Magam is többször találkoztam vele a környék kisebb-nagyobb, ilyen-olyan multi centrumaiban. Közvetlen, beszélgetõs, barátságos. Azt is illik tudni, hogy az ellenzék legyen konstruktív. Én most éppen nagyon ellenzék vagyok, de ez a viselkedés tetszik. Meg lehet szólítani, köztünk van. Fekete öltöny, de semmi nagyképûség. A fõnöke meg bujkál a népe elõl. Ez nem tetszik. – hogy … Ha a Szent Korona lehet micisapka, akkor egy vászondarabra festett Dávid-csillag miért ne lehetne alágyújtós a kerti-party grillen? A Hanuka-ünnep kapcsán hazánkban járt Yonay Metzger izrael-askenázi fõrabbi, aki a magyar közélet jeles szereplõinek kifejtette, a nagy multú magyar zsidóság reneszánszát éli. Vesszük észre. Mielõtt bárki kõvel dobálna, kijelentem, én a Hanukát hasonlóan tisztelem, mint a Karácsonyt. – hogy nekem az a jó, ha gyenge a forint. Nem értem, miért rossz szakember az MNB elnöke, mikor erõsíteni szeretné a pénzünket? 4-5 forintokról szól a vita, közben a különbség kétszázötvenszeres. Mert néhány export-import-tõzsde spekulánsnak útban van Járay? Én akkor jutok Európába, ha 1 forint 1 eurót ér. Munkabérben, nyugdíjban és fogyasztásban. – hogy Érd alvóváros. Egy döglött ló, de ez pl. az USÁ-ban nem baj. Ott ezt szeretik. A munkahelyrõl, naponta, többtucat mérföldnyi autózás után hazamennek a csendbe, jó levegõre. Dönteni kéne, hogy kellemes kertváros, vagy zajos és kellemetlen ipari parkos, vásárló-központos élhetetlen legyen és úgy mûködjék, mint a fõváros egyik külsõ kerülete. Lehet, hogy ez ideig-óráig vonzaná az off-shore cégeket, teremtenének párszáz munkahelyet, aztán adómentesen elvonulnának, maguk mögött hagyva a piszkot és párszáz munkanélkülit. Ld. a Benta-vágóhidat, vagy a Baumaxkriptát a Fehérvári úton. – hogy kiüt a herpesz, mikor egy közéleti, vagy egy riporter azt mondja Magyarországról, hogy kis hazánkban…így-úgy-amúgy. Nekem ez a haza. Területtõl függetlenül óriási. Nekem a világ. Akkora, amekkorára megfaragták, de ez még az enyém. Ezt már nem hagyom! – hogy tisztelni kell a szabályokat, pl. itt nálunk a 35/2003.(XI.10.) ÖK számú rendeletet, amely végre szabályozná a nehéz tehergépkocsik közlekedését. De hogyan? 2.§. (1) utal arra, hogy a (3). bekezdésben is meghatároznak sok és fontos dolgokat. A baj csak ott tanyázik, hogy a (2). bekezdés a-tól h-ig terjedõ lényeges alpontjai után nem jön (3). bekezdés, hanem folytatódik 3.§-sal, aminek semmi köze az utalásra. Ennyi jogász között elvész a gyerek? Mert itt, mifelénk a Burgundiban, változatlanul döngetnek a 7,5 tonnát messze meghaladók. Most üljek kissámlira egy hiteles tanúval és egy digi-fényképezõgéppel, regisztrálni a forgalmat? Megint egy egeret szült a hegy. – hogy a jogszabály van értem és nem fordítva. Valami furkó-bunkó utas bejelentése miatt ezentúl fenyítik azt a buszvezetõt, aki humánus okokból megáll az M7-es lejárónál a kanyarban a Shell-kútnál. Neki biztos sietõs, (a prolinál fél perc is számít). Ezért szégyenkezve mondom, hogy én egy 130 lóerõs nagykategóriással járok. Tûröm a luxusát, 10 mp alatt 100, ha akarom 170, meleg van, nem köhögnek a tarkómba, szól a rádió vagy a magnó, de türelemmel állok a busz mögött, látva, hogy két gyerekkel, négy csomaggal, stb. tucatnyi ember kászálódik le és igyekszik fáradtan haza. Mert úriember nem siet. Lassítok, fékezek, a megállóból mindig kiengedem a buszt, mert azon százan szoronganak, én meg itt egyedül páváskodom. És jön valaki, akinek ez nem tetszik. Mert jogszabály tiltja. Most a jobb sorsra hivatott hatóság azzal vesztegeti az idejét, hogy hogyan legyen. Emberek! Élni és élni hagyni! Úgy legyen. – hogy Baráth képviselõ Úr (11. vk.) reméli, hogy új játszótér épülhet a Bodzafa téren. Bizakodik abban, hogy senki nem gördít akadályt a létesítés elé. Ugyan, ki gördíthetne? Legfeljebb a hatalomban lévõ haverok. Kuchen Zoltán
Utazás a Csíksomlyói búcsúra 2004. május 27–június 2. (7 nap) (Mezõség, Marosvásárhely, Csíksomlyó, Gyilkos tó, Békás szoros, Gyimesbük, Hargita, Korond, Kolozsvár stb.)
Wass Albert emléktúra és Ezer Székely Leány Találkozó 2004. június 29–július 7. (9 nap) (Kolozsvár, Mezõség, Marosvécs, Gyilkos tó, Hargita, Csíksomlyó, Tusnád, Szent Anna tó, Csíkszereda, Gyimes, Korond stb.)
Jelentkezni lehet: Donkóné Simon Judit Érd, Szilfa u. 5. Tel.: 372-754 E-mail:
[email protected]
Megkérdeztük Zuárdot… Most induló sorozatunkban mindig egy aktuális témában faggatjuk az érdi Fidelitas csoport egyik tagját. Stílusa néha meghökkentõ, de feltétlen õszinte. Ezen a héten arról kérdeztük Zuárdot, mi a véleménye Érd új híres-hírhedt személyérõl (ki-ki döntse el maga) és a mûsorról, ami „híressé” tette.
VV3 – rögtön tudják, mi ez?
É
n nem vagyok hajlandó megnézni azt a borzadályt, egyetlen egy árva percecskét nem láttam még belõle, és ha nem kényszerítenek egy késsel a torkomon, vagy egy puskacsõvel a halántékomon, vagy nem ajánlanak fel minimum egymillió dollárt, akkor ez így is marad! És mivel ezekre a verziókra igen csekély az esély, örömmel jelenthetem ki, hogy bennem a valóvilág nézõ veszett el – de jól elveszett! Amíg élek, addig a magyar (ez minõsítõ jelzõ) tenyész-fiatalság, illetve a panellakó surmók szánalmas és egyben rájuk nézve megalázó értelmiségi szintjét (tisztelet a kivételnek) tükrözõ mûsor által gerjesztett fénysugarak az én retinámra nem vetítenek képet, az már egyszer biztos!!! Maximum, ha meghaltam, de akkor már az agyam úgysem kezd vele semmit... A hideg kiráz ettõl a patinás tv-csatornától, de az egész magyar televíziózástól is (ismételten tisztelet a kivételnek). Úgy hiszem abban nem tér el nagyon a véleményünk, hogy ez a VV3 egy kulturális fertõ, egy nagy nulla! Ettõl aztán mûvelõdik a magyar nép, brávó! Mennyivel hasznosabb lenne, ha a buffalós izomagy otthon ahelyett, hogy egy narancssárga és piros színekben csillogó házikóba bezártak perceit figyelve megnézi: „kinek mi hogy jött le”, és melyik
utolsó senkiházi szuper-mega-giga-sztárjelölt hogyan mossa a fogát, miközben hatalmasakat poénkodik – szóval, ha e helyett inkább megfogná a távkapcsolót, és megnyomná azt a gombot, amelyre a Spektrum, a National Geographic, vagy hasonló csatorna van programozva... Itt ugyanezen idõ alatt megtudhatná, hogy hogyan kommunikálnak a bálnák több ezer km. távolságból, milyen módszerekkel tárják fel a piramisokat, hogyan élnek az emberek Afrika legeldugottabb falvaiban, miért vadásszák az orvvadászok az orrszarvúakat, milyen anyagokat használnak fel az ûrkutatásban, milyen eredményeket értek el az AIDS ellen küzdõ kutatók, vagy miért lyukadt ki az ózonréteg, mi az a feketelyuk és a féregjárat, mik a feltételezések a negyedik dimenziót illetõen, és így tovább. Igaz, ha ez a bizonyos buffalós surmó (minden megsértési szándék távol álljon tõlem) ezt tenné, nem tudná meg, hogy Andi hány cukorral issza a kávét, Hümér kinek mit készít reggelire, Totya miért hord felemás zoknit, és Félix hány szavazatot kapott. És akkor nem tudna másnap reggel mirõl beszélgetni a barátaival, és nem értené a Blikk következõ számában megjelent, Anett nagyobb mellekre spórol címû cikket... Berki Dávid Zuárd
Látlelet – I. egy többszörösen hátrányos helyzetû városról, Érdrõl
M
anapság sok szó esik a hátrányos helyzetû térségekrõl, településekrõl. A szemlélõ minden esetben a fõvárostól távol esõ térségekre gondol. Pedig nem kell Szabolcsba vagy Somogyba menni, mert itt van például Érd, a hatvanezres, éppen huszonöt éve várossá nyilvánított település, a nagy „falu”, Budapest mellett. Nézzük hát Érd mai állapotát! Kezdjük azzal, mekkora költségvetési összegbõl gazdálkodhat a város. Ez mintegy 7,8 milliárd forint, vagyis 130 ezer forin/fõ/év. Egy nógrádi kisvárosnál ez 290 ezer Ft, egy volt „szocialista városnál” 800 ezer Ft. Ez utóbbi több mint hatszorosa az érdinek. Kérdésem: eltûrhetõ-e ez az aránytalanság? Érd éves kerete még arra is alig elegendõ, hogy múzeumát, zeneiskoláját, az öregek otthonát és szakorvosi rendelõjét finanszírozza, az általános iskolák, óvodák, bölcsödék és egyéb közintézmények mellett. Az EU országaiban ilyen kirívó helyzet nem létezik, de sok hasonló országban sem. Érd úthálózatának, amely kb. 420 kilométer, jó ha 20%-a aszfaltozott. Az utcák a domboldalakon, Parkvárosban és Érdligeten olyanok, mint a kiszáradt folyómeder – 20-40 cm-es mélységû árkokkal – különösen az esõzések után. Nincsenek utcanév-táblák, csak hellyel-közzel. Itt jegyzem meg, hogy két éve egy hajdúsági kisváros polgármestere panaszkodott a rádióban, mert hogy útjaiknak még 5%-a nem portalanított.
Érden a csatornázottság is kb. csak 20%-os és a lakók tovább szennyezik a környezetet, a talajt. Miért nem kéri számon az önkormányzat a szippantások számát, annak megtörténtét számlával bizonyítva? Mikor épül meg az új szennyvíztisztító Dél-Budán, amelyhez Érd és még több település is csatlakozni fog? A konkrétumról mostanában alig hallani. Talán más városokba adják a pénzt? Érden a hátrányos helyzetûek száma szintén átlag feletti. A költségvetés egy részét az õ támogatásuk köti le. A városnak arra sincs pénze, hogy a pályázatok készítõit megfizesse, hogy egy új beruházáshoz letegye az önrészt. Néhány fontos beruházást említek, amelyet az MSZP választási kampányában megígért: körforgalmi csomópontok, uszoda, csatornázás, utak aszfaltozása, vasúti aluljáró, városközpont-építés. Az elmúlt másfél évben új beruházás nem indult Érden.
További gond, hogy alig van értékesíthetõ vagyon, földterület. Az infrastrukturális elmaradottságon túl ez is a szocializmus öröksége. Az 50-es, 60-as években Battához csatolták Érd területének egy részét. Vissza lehetne ezt szerezni? A régi és az új képviselõk eddig csak a szavak és ígéretek szintjén mozogtak. Nem elég a nyugdíjas klubokban és az óvodákban csomagokat osztani ünnepek elõtt és a választások elõtt gyûléseken felszólalni, hanem a valós helyzetet felismerve konkrétan intézkedni kellene. Olyan programra és intézkedési tervre van szükség, amely szerint a fejlesztési pénzek elosztása a települések között a rászorultság arányában biztosított. Hol köt ki például a településektõl elvont iparûzési adó? Mi a biztosíték arra, hogy a pénzt a hátrányos helyzetûek kapják? Hol az esélyegyenlõség, amirõl ma annyit beszélnek? Janzsó József (Következõ számunkban folytatjuk)
II. évfolyam 2. szám • 2004. február 12.
Szekunda
K
edves érdi Polgártárs! Ön is hozzájárult a közmûhálózat fejlesztéséhez? Ön is hiába várta az Önkormányzattól a 15% visszatérítést? Ön is felhívta a DTVT igazgatóját, Vaskuti Lõrinc urat, hogy reklamáljon? És Ön is azt az udvarias választ kapta, hogy tudomása szerint a Polgármesteri Hivatal a továbbiakban csak külön kérelem benyújtására folyósítja a visszatérítést? Ön is felháborodott azon, hogy errõl semmiféle értesülése nincs? Az én vérnyomásom igencsak felszökött! Mert mirõl is van szó? A magánszemélyek közmûfejlesztési támogatásáról szóló törvényben valóban az áll, hogy „A magánszemély a közmûfejlesztési támogatást… igényelheti.”. Számomra egyértelmû, hogy a feltételes mód nem zárja ki azt a lehetõséget, hogy a korábbi szokásnak megfelelõen automatikusan utalják az illetékes polgárok részére a visszatérítés összegét. Bizony-bizony eddig mi, a törvényeket nem igazán ismerõ, de jóhiszemû, fizetõ állampolgárok ostobán éltünk, rendszeresen fizettünk, és rendszeresen megkaptuk a 15% visszatérítést, nem irkáltunk kérvényeket, nem ügyintéztünk! Információm szerint a DTVT-hez 2003 õszén telefoni bejelentés érkezett a Polgármesteri Hivataltól, miszerint a továbbiakban ez nem tartható, mert a postaköltség nagy, és különben is, a törvény szerint kérvényezni kell! Vaskuti Lõrinc úr továbbra is megküldte a Polgármesteri Hivatalnak a befizetõk adatait, és várta a hivatalos értesítést a módosuló eljárási rendrõl. Érezte azt is, hogy talán tudniuk kellene az érintetteknek is arról, hogy ezentúl nem fogják automatikusan megkapni a visszatérítést. A befizetõk reklamációi is erre utaltak. „Önkényesen” elhatározta hát, hogy a 2004. évi elsõ csekkekhez mellékel egy általa megfogalmazott tájékoztatót, amelyet talán már egyes lakótársaim meg is kaptak. Talán a „felesleges” postaköltségeket akarják megtakarítani az ügyfelek rovására? Vagy betû szerint ragaszkodnak az eljárási rendhez, nem törõdve velünk, eltartóikkal? Ha pedig úgy döntöttek, hogy változtatnak egy korábbi szokáson, miért nem értesítettek idõben errõl? Talán szerzõdést kötöttek a MATÁV-val, hogy a reklamálók minél több bevételt produkáljanak? Végül is megértettem! Feleslegesen sok fáradság és pénz az ügyfelek kiszolgálása! Spórolni kell! Másként hogyan is lehetne kigazdálkodni a vezetõk jutalmát?! Zs.
A fejfájásról
A
fejfájás nem betegség, hanem csak tünet. A szervezet jelez, hogy valahol valami nincs rendben. Minden esetben tisztázni kell a kiváltó okot és a megfelelõ terápiát kell alkalmazni. A fejfájások eredetete sokféle lehet. Okozhatják szervi betegségek: nyaki gerinc meszesedés, epilepszia, mérgezés, agydaganat, láz, szem-, fül-, fogak problémái, stb. Kiváltó tényezõk lehetnek, amelyek nem szervi eredetûek: öröklõdés, idõjárás változás, vérnyomás ingadozás, lelki konfliktusok, állandó stresszhatás, éhezés, allergia, földsugárzás, szûk cipõ, menstruáció stb. Sajnos sokan fájdalomcsillapítókon élnek, így a tüneteket elfojtják, de a probléma megmarad, a fájdalom elõbb vagy utóbb ismét jelentkezik. Javaslom, hogy amikor a fáj a fejük, jegyezzék fel a napokat, az elfogyasztott élelmet és minden lehetséges kiváltó tényezõt, melyek fontos információk lehetnek a késõbbiekben. Több esetet öszszehasonlítva eljuthatnak a megoldáshoz. Megelõzésre és a panaszok enyhítésére a következõket ajánlom: mellõzzék a nehéz ételeket, tartsanak léböjt napot, sétáljanak rendszeresen, napi két liter folyadékot igyanak (vértisztító és vizelethajtó teák), havonta leg-
alább egyszer maszíroztassák talpukat és testüket, végezzenek légzõgyakorlatokat. Azok az emberek, akiknek sûrûn fáj a fejük, akik nincsenek tisztában a kiváltó okkal, menjenek szakorvoshoz, aki elkezdi a góckutatást. CT, Sella MRI vizsgálattal kiderül, van-e szervi elváltozás. Ha nincs, a fent felsoroltak valamelyike lehet a háttérben. Az esetek többségénél lelki problémákkal találkozom. Elfojtják érzéseiket, haragjukat, bánatukat, mást tesznek, mint amit szeretnének, félnek szembenézni önmagukkal és társaikkal, kisebbségi komplexusuk van, szeretethiányban szenvednek stb. Gondolják el, hányszor lehet „jó kifogás” a fejfájás. Menekülnek a fájdalomba, a sajnálatba, kivonják a szituációk alól magukat, így védekeznek a külvilággal szemben. A terápia során kiderül, hogy törõdésre vagy magányra vágynak, valamilyen feldolgozatlan feladattal kell szembenézniük, amelyet idáig egyedül képtelenek voltak megoldani. Mi, terapeuták segítséget nyújtunk, de a döntés a páciensé: gyógyulás vagy szenvedés. Minden kedves Olvasónak jó egészséget kívánok: H.Szabó Ilona természetgyógyász
7
ÉRDI LAP
Velünk élõ történelem II. A XX. századi történelem talán legkevésbé ismert eseménye a II. világháború után Szovjetunióba hurcolt emberek sorsa. Városunkból nagyon sok fiatalember került „malenkij robotra” 1945 januárjában. Az elmúlt hónapban Eszes Vendelt mutattuk be olvasóinknak, most Volpack János történetét szeretnénk ismertetni, aki 1924-ben született és mindössze huszonegy esztendõs volt 1945-ben, az események bekövetkeztekor – Ön mivel foglalkozott a háború alatt? – 1941 szeptemberétõl Fülöp Sándor kõmûvesnél voltam tanuló. Három év múlva végeztem mint kõmûves segéd. Ezt követõen önkénteseket toboroztak a községben, aminek én is jelentkeztem. A Károly-laktanyába kerültünk, ahonnan minden este hazaengedtek aludni. Kiképzést, fegyvert nem kaptunk. Egyik reggel azzal a hírrel fogadtak a laktanyába visszaérkezésemkor, hogy hallják, Érdre megérkeztek az oroszok. Ekkor meglepõdtem és azonnal hazajöttem, majd civilbe öltöztem. Másnap meglátogatott egy társam és közölte, hogy keresnek a laktanyában, menjek vissza. Amikor ezt megtettem, orvosi vizsgálatra vittek, amely után leszereltek, mert egy barátom tanácsára tüdõbajra hivatkoztam. Leszerelésem után Érden tartózkodtam, a mai kenyérgyár mellett található házunkban. – Miként történt az összegyûjtésük? – 1945. január 7-én kidobolták, hogy másnap jelentkezzen minden férfi a községházán (a mai Földrajzi Múzeum épülete) Érdrõl, Tárnokról, Diósdról, Sóskútról és Százhalombattáról. Itt olyan sokan voltunk, hogy akadályoztuk a forgalmat, ezért átirányítottak minket a vásártérre, ami a mai buszpályaudvar helyén volt. Itt ötös sorokba állítottak a könnyebb számlálás miatt. A fiatalokat hazaengedték (1618 év között), az idõsebbeket (4560 év között) közeli munkára osztották be. Minket, 18 és 45 közöttieket az Alsó utca – Tóni csapás – Ercsi út útvonalon elkezdtek terelni, akkor még nem tudtuk, hogy hova. – Milyen volt az út? – Gyalog mentünk egészen Bajáig. Korán reggel indult a menet, amelyet végig felfegyverzett szovjet katonák kísértek. Ha beesteledett, akkor megálltunk és lehetõség szerint valami fedett helyre kísértek minket. Ez lehetett istálló vagy például Hartán a helyi moziban szállásoltak el bennünket. Már az út során sokan vesztették életüket. Nem bírták a nagy fizikai és lelki megterhelést. Az ellátásunk nem volt kiszámítható. Volt, hogy napokig nem kaptunk élelmet. Csak a helyi lakosok jóindulatára számíthattunk. Amikor megtudták az érkezésünket, másnap reggelre mindig gyûjtöttek valami táplálékot. Így volt ez az elõbb említett Hartán is. Itt egy abrosszal leterített szekér várt minket, amirõl kenyeret és kolbászt, valamint szalonnát kaptunk. – Mi történt Baján? – Megérkezésünk után a tüzérlaktanyában szállásoltak el minket. Lõszeresládákat hordtunk át a befagyott Dunán a civil lakosokkal együtt. Itt több fogolyszökés volt.
A ködös idõben többen letették a folyó közepén a ládát, belekaroltak az ott sétáló asszonyok valamelyikébe és egyszerûen elsétáltak. Az õrök – mivel mi is civil ruhában voltunk – a partról nem láthatták a ládák elhagyását, és azt hitték az elsétáló szökevényekrõl, hogy civil lakosok. Amikor rájöttek a turpisságra már csak katonai egyenruhába öltözött foglyokat vittek munkára. – Merre vitt az útjuk Bajáról? – Bajáról vonattal vittek minket Temesvárra. Itt az aradi út mellett elhagyott német barakkokban szállásoltak el minket. Több mint 40.000 fõt zsúfoltak össze. Ki is tört a tífuszjárvány, amely következtében sokan meghaltak. Ekkor körülbelül 8000 fõt visszaszállítottak Szegedre. Itt elõször a Csillag börtönbe kerültünk, onnan jártunk ki dolgozni a vasútállomásra vagy a repülõtérre. Itt sajnos én is megbetegedtem. Szerencsére meglátogatott a nõvérem, akivel az állomáson titokban tudtam találkozni. Õ hozott nekem ruhát, valamint dohányt. Az utóbbit a szakácsoknak adtam, akik cserébe elláttak megfelelõ élelemmel és vöröshagymával. – Vöröshagymával? – Igen. A nyers hagyma rendbehozta a gyomromat, megjött az étvágyam és így meggyógyultam. A szegedi reptéren dolgoztunk, amikor megtudtuk, hogy véget ért a háború. Azt hittük hazamehetünk. – De gondolom, sajnos nem így volt! – Hát nem. Bevagoníroztak, és a vasúti sínkapargató munkástól megtudtuk, hogy a szerelvényünk célja Románia, ahol rövid tartózkodás után Konstantában hajóra raktak minket. A Transsylvánia Novorosszijszkben kötött ki velünk. – Ez már a Szovjetunió? – Igen. Itt egy vasgyárban végeztünk romeltakarítást 1945 nyarán. Innen hamarosan továbbszállítottak minket a Molinai táborba. Ez a láger fabarakkokból állt, melyek mindegyikében 300 fõ lakott. A környéken egyébként több ilyen tábor volt egymástól kb. 10 kilométer távolságra. Itt voltak, akik ács-
munkával foglalkoztak, én egy útépítésen dolgoztam, ahol 60 km-es útszakaszt építettünk meg. – Milyen volt az ellátás? – Rossz. Reggel kaptunk valamilyen híg levest. Kezdetben búzát, majd csalánt tettek bele. Ritkán kaptunk fõzeléket. Nyáron szerencsére a közeli erdõbõl tudtuk pótolni a hiányosságokat. Gyakran szedtünk gombát és különbözõ gyümölcsöket. Télen gyakran a hó alól kerestük elõ az õsszel lehullott terméseket. Ruházatunk is elhanyagolt, rossz állapotban volt. Én is a még Szegeden a nõvéremtõl kapott ruhában voltam. Egyébként itt is megbetegedtem, de sikerült ismét meggyógyulnom a maláriából. Ezt követõen egy feljavító lágerbe kerültem, ahol találkoztam Eszes Vendivel, akivel gyermekkorom óta ismertük egymást. Amikor állapotom megengedte Krasznodárba kerültem. Itt elõször kõmûvesként dolgoztam. Teherautóval hordtak ki minket az építkezésre, ahol jól elkülönítettek bennünket a helyi lakosoktól. Ezt követõen egy kovácsmûhelyben voltam, ahol patkókat, ácskapcsokat készítettünk. Az ellátás itt már javult. Két mûszakban, normarendszerben dolgoztunk. Szabadidõben kiengedtek a városba, ahol fizetésünket elkölthettük. Szerencsére egy kis mellékes munkával – ágyakat gyártottunk – ki tudtuk pótolni a keresetünket. – Ha jól tudom, innen sikerült Önöknek hazatérni? – Igen. 1948 májusában a katonaként fogságba kerülteket engedték haza. Én sajnos nem tartoztam közéjük. Egy napon éppen vacsoráért mentem magam és társaim számára, amikor észrevettem, hogy az ebédlõben nagy tömeg van. A parancsnok kijelentette, hogy december 8-án bezár a tábor és mindenki hazamegy. A hírnek nagyon megörültünk. Sajnos még egy hónap hátravolt addig, és az idõ nagyon lassan telt. Én az ágydeszkámon húztam a rovátkákat az indulásig. Ezt megelõzõen még átestünk egy utolsó orvosi vizsgálaton, majd elindulhattunk hazafelé. – Egyszerûen hazajöttek? – Nem. Máramarosszigetre, ahova december 24-én érkeztünk meg. Ide több helyrõl érkeztek vonatok. Itt tartottak egy utolsó névsorolvasást és elindultunk Debrecenbe. Itt a laktanyában fertõtlenítettek minket, kaptunk 20 forintot, majd elindultunk sebesvonattal a Nyugati pályaudvarra, ahol élelemmel vártak, és ahonnan mindenki külön-külön indult haza. Így én Érdre, ahova 1948. december 29én érkeztem meg a család nagy örömére. – Köszönöm, hogy idõt szakított olvasóinkra és további jó egészséget kívánok a nevükben is! Stencinger Norbert
8
ÉRDI LAP
Votin József:
Egy érdlakó feljegyzései
109. Nagyot nézne dédapám, ha mostanában körülnézhetne a házunk táján. Jöhetne télen, jöhetne nyáron, egy biztos, ha nem nézné meg a naptárát, az idõjárásból nem derülne ki számára, hogy január végén járunk. Még emlékszem a tavaly nyárvégi didergõs napokra, majd az õsszel újra kivirágzott vadgesztenyefára, de sokadmagammal megkönnyebbülve veszszük tudomásul a mostani tavaszt a télben. Egyik nap még varjúraj károgott az öreg diófán, két-három nap múltán ingujjban mehettem a pékhez. Bolond április – mondtuk régen; de már bolondozik az idõjárás egész évben. Ja, és miért a megkönnyebbülés? Mert kevesebbe kerül ezeken a napokon a fûtés. Akár fával-szénnel, akár gázzal fût az ember, mindenképp drága az élet ilyenkor télen. Sokan azt mondják, nyáron is… Ebben már majdnem elértük az EU-színvonalat. A kiadásainkban. A bevételekben mikor? Ki tudja? 110. Elõnye is van annak, hogy nem borítja vastag hótakaró dimbes-dombos utcáinkat Még a múlt télen, azokban a napokban történt, amikor a jótékony fehérség elfödte az utcák tényleges állapotát, hogy ismerõsöm hazafelé tartva kellemetlen meglepetésben részesült. Az autó egyik elsõ kerekével belezökkent egy alattomos gödörbe. Mindegy, melyik utcáról van szó, kátyút a városban bárhol találhatunk. Hozzáteszem, hogy az illetõ hivatásos gépkocsivezetõ, nagy gyakorlattal, helyismerettel és kifejezetten óvatos ember. Ezt tanúsítja a biztosítótársaságtól kapott bónusz-besorolása. Megsérült az olajteknõ, elfolyt a motorból az olaj. Fénykép, video, rendõrségi jegyzõkönyv. A keletkezett kár kijavítását a márkaszervíz 130 ezer forintért vállalta. Ismerõsöm kapcsolatait kihasználva bontóban vásárolt alkatrészekkel, baráti áron végzett és részben saját munkával 53 ezer forintból megoldotta a javítást. Születésétõl fogva érdi lévén, valamilyen megmagyarázhatatlan naivitásról tett tanúbizonyságot, amikor a polgármesteri hi-
vatalhoz fordult beadvánnyal, valamilyen kárenyhítést kérve. Az értünk dolgozó hivatal válaszát elõre borítékolni lehetett, hiszen ha neki bármilyen kis segítséget nyújtanak, akkor a számos hasonló esetben is jogosultságot éreznének a károsultak. Egyszerûbb a felelõsség elismerése helyett cinikusan ellentámadásba lendülni – és az aljegyzõ ezt is tette. Idézek a levelébõl: „A jelenleg érvényben lévõ KRESZ szabályai szerint a gépjármûvet a látási és útviszonyoknak megfelelõ sebességgel, a KRESZ 3 § és 4 §.-ban foglaltak betartása mellett kell vezetni. … Kárigényét polgári peres úton tudja érvényesíteni.” Vagyis azt állította, hogy a káreset a gépkocsivezetõ hibájából, neki felróható, lényegében szabálysértõ magatartásából következett be. Nem zavarta, hogy a dokumentumok tanúsították, hogy az autó szinte azon helyben megállt, és úgy válaszolt, mintha a város útjain minden a legnagyobb rendben lenne. Kétségtelen, hogy az utak állapotáért felelõs szerv kötelezettségeirõl a KRESZ nem rendelkezik. Az önkormányzatokra más törvények vonatkoznak. Az önkormányzatok egyes alkalmazottainak emberségére pedig … 111. Ha jobbra nézek, Diósd, ha balra nézek, Batta. Vagy úgy is mondhatjuk, tõlünk északra egy kis falu, délre mesterségesen létrehozott város. Semmiben nem mérhetõk össze sem egymással, sem Érddel. Mégis, szinte bármilyen mutatót nézünk, a két szom-
szédja között szerencsétlenkedik városunk. Mindhárom település lényegében a fõváros agglomerációjához tartozik, mindhárom népessége vegyes, Diósdra ugyanúgy kiköltöztek pestiek, mint Érdre, sõt, arányaiban tekintve nagyobb mértékben, mint hozzánk. Százhalombatta lakosságát az ország minden tájáról verbuválták össze. És mégis: akár az infrastruktúrát, akár a gazdálkodás szinte bármely területét nézzük, majd minden összevetésben Érd marad az utolsó helyen. Kivéve a lakosság számát. Ilyen körülmények között tiszteletre méltó, hogy vannak a városnak olyan intézményei és olyan közösségei, amelyek kitartó erõfeszítéssel törekszenek a jobbra. Hogyan tud egy falu három énekkart jobban dotálni, támogatni, mint Érd? A mostoha körülmények (és a képviselõ testület hûtlensége) ellenére az iskolák, egyes sportkörök, a Földrajzi Múzeum, a Könyvtár, a Mûvelõdési Ház – évrõl-évre figyelemre méltó eredményekkel rukkolnak elõ. A Téli Tárlat kiállításának megnyitóján jutott ez eszembe. Nincs otthona a városban élõ alkotóknak, de a Mûvelõdési házban sikerült ezt a szép kiállítást létrehozni. A polgármester keresetlen szép szavakkal fordult a megjelentekhez, a felkért szónok megértõ mûértõként szakértõ bevezetéssel ajánlotta a közönségnek a kiállított mûveket, az érdeklõdõ közönség pedig elégedetten zsibongott a kultúrált légkörben és a büféasztal körül. Egy-egy kulturális rendezvény a fügefalevél városunk közéletén.
II. évfolyam 2. szám • 2004. február 12.
Modern párbajhõsök Az egyik legõsibb sport, már az ókorban is ismerték, majd egyre népszerûbbé vált. A középkori párbajok leggyakoribb formája. Az újkori olimpiák egyik legsikeresebb magyar sportága. Biztos kitalálták, a vívásról van szó. Eme méltán népszerû sport ûzésére néhány éve Érden is van lehetõség. Az SZTC vívószakosztályának vezetõjével, Igaly Jánossal beszélgettem. – Mióta mûködik az egyesület, és hogyan folyik az oktatás? – A vívó szakosztály 2003 júniusában alakult, de én már 2001 óta oktattam Érden. Jelenleg hárman vagyunk oktatók, és 70 gyereket tanítunk vívni. Egy héten négyszer van edzés, kétszer Érden, és kétszer Százhalombattán. Egy edzés általában bemelegítésbõl, lábgyakorlatokból, valamint a szabad vívásból áll. – Sokan azt tartják a vívásról, hogy drága sport. Ez igaz? – Részben igen, hisz a felszerelés, a fegyver és a speciális ruházat, nem olcsó, de azért a vívás lényegesen megfizethetõbb, mint például a tenisz. – Milyen lehetõségek közül választhat az, aki eljön ide vívni? – Mindhárom fegyvernem oktatásával foglalkozunk, úgyhogy bármelyiket lehet választani. A legcélszerûbb azonban a tõrrel kezdeni, mert ezzel a legkönnyebb elsajátítani az alapokat. Persze ha valakinek nem tetszik a tõr, akkor választhat más fegyvernemet. A legegyszerûbb a párbajtõr, ahol a teljes testfelületet lehet támadni, míg a másik két fegyvernemnél meg van szabva, hogy hova lehet
találatot bevinni. A kard érdekessége, hogy nem csupán a szúrás, hanem a vágás is megengedett. – Ha valaki sportolni kezd, akkor talán nem a vívás jut elõször eszébe. Kiknek és miért ajánlaná a vívást? – Bárki elkezdhet vívni, hisz itt is ugyanazok a tulajdonságok fontosak, mint a többi sportban: a kitartás, a szorgalom és az akaraterõ. A vívás nagyon sok mindent fejleszt. Elsõsorban a pszichés képességeket, a fizikai képességeket, a gyorsaságot, és még sorolhatnám. – Bizonyára Önök is összemérik tudásukat más klubokkal. Milyen gyakran járnak versenyekre, és milyen eredményeket érnek el? – Szinte minden héten részt veszünk versenyeken. Ezek közt vannak kisebb versenyek, országos bajnokságok, és nemzetközi versenyek is. Ezeken rendre jó helyezéseket érünk el. Nemsokára kezdõdnek az országos bajnokságok, ahol természetesen szeretnénk jól szerepelni. Ha sikerült felkelteni érdeklõdését, minden érdeklõdõt szívesen lát Igaly János: 06-20-457-50-37. bezso
Az élõ világegyetem népfõiskolai sorozat Százhalombattán, a Hamvas Béla Városi Könyvtárban (Szent István tér 5.) Február 12. (csütörtök) 18 óra A csillagászat és a hét szabad mûvészet – A csillagászat kultúrtörténete Elõadó: Zombori Ottó csillagász Február 26. (csütörtök) 18 óra Csillagmitológiai hagyományunk égen, földön, népmesében – A természetes mûveltségrõl Elõadó: Koszecz Sándor néprajzkutató Március 11. (csütörtök) 18 óra Világrend a fizikai, biológiai és erkölcsi világban: egymást kizárva vagy összhangban? – Az élõ világegyetem válaszai Elõadó: Grandpierre Attila csillagász
Aranyszarvas Ékszer Kft.
Február 28-án, pénteken 18 órakor
AQUAFITNESS
Dr. Karácsony István
A MAZSOLA ÚSZÓ TANODÁBAN
A víg apát, Gyümölcskosár és Amerikai morzsák c. köteteinek bemutatója a Mûvelõdési Központban Közremûködik: Donkóné Simon Judit, Szeitl Alíz, Gáspár Borbála, Hodozsó Krisztina
(ÉRD, BALATONI ÚT 19.)
Új testedzési és egészségmegõrzési forma
Érdeklõdés és jelentkezés: CSERNÁK RENÁTA 06 20 9-829-232
Aranyékszer akció 4990 Ft/g áron! Ezüstékszer akció 280 Ft/g áron! • Hozott anyagból ékszerkészítés• Csere is • Arany- és ezüstékszerek • Kõpótlás, vésés • Antik és modern órák javítása • Karórák, faliórák 2030 Érd, Diósdi út 2-4. (Ritmus parkoló butiksor) Telefon: 362-980 • Nyitva H-P: 9-17, SZ: 9-12 óráig 2030 Érd, Budai út 11. • KATALIN ÜZLETHÁZ Nyitva: H: 12-17, K-P: 10-17, SZ: 9-12 óráig • Telefon: 362-663
II. évfolyam 2. szám • 2004. február 12.
9
ÉRDI LAP
Motoros felszerelések üzle
Bõr- és textilruházat, csizmák, túracipõk, esõruhá Kesztyûk, szemüvegek, bukósisakok, újságok Túra- és tanktáskák, króm- és bõr kiegészítõk Gyertyák, akkumulátorok, fékbetétek Kenõ- és ápoló anyagok, olajszûrõk, gumiabroncso
2030 Érd, Bajcsy-Zs. út 94
automatizálása.
Nyitva: h-p: 9szo: 9-
biker !
Welcome
Tel: (23) 394-906, Mobil: (20) 9344-420 E-mail:
[email protected]
Hõszigetelt, szekciós Hõszigetelt, szekciós garázskapuk, garázskapuk, garázskertkapuk garázs- és és kertkapuk automatizálása
YottA Bt 2030u. Érd, 2030 Érd, Marcal 6. Marcal u. 6. Tel./fax: (23) 523-676,390-686 390-686,mobil:(20)9344-420 mobil: 20-9344-420 Tel/fax:(23)523-676, E-mail:
[email protected] E-mail:
[email protected]
A „Való” Villában és a BudaBau Fürdõszoba Felszerelési Üzletében megtalálja a legtrendibb
üvegmozaik burkolóanyagokat és mindent fürdõszobája felöltöztetéséhez. 600 féle + dekorok, frízek 20 000 m2 raktáron 1594–200 000 Ft/m2-ig
–25% AKCIÓ
Érd, Budafoki út 39. (6-os úton) Tel.: 23-524-204, 30-600-28000 Nyitva: H-P 8-18-ig, SZ 8-12-ig Felföldi Gumiszerviz Érd, Esküdt u. 8. Tel.: 23-365-339
CSALÁDI RUHA ÉS CIPÕ ÁRUHÁZ
• Szennyvízszippantás • Duguláselhárítás • •
Gumiabroncsok értékesítése, szerelése, centírozása, javítása, vulkanizálása
Csatornatisztítás
FÜLÖP SÁNDOR
Ha nálam veszi meg négy gumiját, zsebében hagyom a szerelés árát!
Telefon: 377-062
CSECSEMÕ ÚSZÁS A MAZSOLA ÚSZÓ TANODÁBAN A FICÁNKA BÉBI ÚSZÓ KLUB SZERVEZÉSÉBEN A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy minden szülõ ráérezzen arra, hogy a csecsemõ úszás lényege a szeretet és az, hogy még közelebb kerüljünk saját gyermekünkhöz Minden gyermekkel meg lehet szerettetni a vizet, csak türelem kell hozzá!
Somogyi Krisztina Telefon: 06 30 9-215-209 Somogyi Katalin Telefon: 06 20 9-640-876
Fotópályázat! ÍGY ÉLÜNK ÉRDEN címmel fotópályázatot hirdet a Mûvelõdési Központ Érd várossá nyilvánításának 25. évfordulójára. Beküldési határidõ: április 18. Részvételi feltételek: maximum 10 felvétel küldhetõ be, fekete-fehér és színes képek egyaránt. Minimális méret: 13x18 cm. A képeket keretezés és paszpartu nélkül kérjük. A kiválasztott képekbõl kiállítást rendezünk, a legjobbakat díjazzuk. Beküldési cím: Érd Városi Mûvelõdési Központ, 2030 Érd, Alsó u. 9. Felvilágosítás: Simonné Basahidi Edit, (23) 365-490
Budaörs, Kinizsi u. 6. Telefon: 06-23 431-344
10
ÉRDI LAP
II. évfolyam 2. szám • 2004. február 12.
FESTÉKTÁR A Festéktár Kft. üzletében ragasztók, ALKATRÉSZBOLT 06-23 364-367 SZERVIZ 06-23 367-064 Érd, Hivatalnok u. 14. Városi Könyvtár mellett
lakkok, hagyományos falfestékek, lazúrok, zománcok, háztartási vegyiáruk kaphatók.
Okleveles asztrológus elkészíti: • Születési horoszkópjának részletes elemzését írásban • Párkapcsolat elemzést ( Synastria) • Éves elõrejelzést Amire szükség van: A születés helye és idõpontja Születési horoszkóp elemzése + éves elõrejelzés egy tetszõleges évre most csak 5.500 Ft Bejelentkezés: 06-23-374-231 vagy 06-70-223-8528
Nyitva: H–P: 7.00–17.00-ig, SZ: 8.00–12.00-ig Érd, Balatoni út 1/a. Telefon: 364-316 Tisztelt Ügyfeleim! Továbbra is várom Önöket irodámban! • Életbiztosítás, vagyonbiztosítás, lakás- és társasház biztosítás • Gépjármû biztosítás (kötelezõ és casco) • Nyugdíjpénztári belépések • Hajóbiztosítás (felelõsség és casco), utasbiztosítás • Kismotor (1872 Ft/év), utánfutó (660 Ft/év), zöldkártya • Díjbefizetések, egyéb szolgáltatások
Szász János, az ALLIANZ HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ üzletkötõje Érd, Szabadság tér 10. (nagy posta mellett), hétfõtõl péntekig 8–16 óráig Tel.: 06-23 520-065, fax: 06-23 520-066, mobil: 06-20 33 31 810
RENDELÉS: H-P: 9-19 Szombat: 9-12 Vasárnap: 16-19
(06 20) 977-4512 (06 70) 381-6069
20 éves szakmai tapasztalattal!
AZ OTP BANKCSOPORT jelzáloghiteleinek értékesítéséhez 25 év feletti gyakorlott, értékesítési területen dolgozó munkatársakat felveszünk Telefon: 06-20 473-48-08
Állatorvos Dr. Szegedi László Rendelõ: Érd, Orchidea u. 6. Telefon: 375-879 Rendelési idõ:Hétfõ, kedd, szerda, péntek: de. 8-10, du. 15-18-ig csütörtök: de. 8-10-ig
Személy-, tehergépjármû-abroncsok szerelése, javítása, értékesítése Futómû beállítás AKCIÓ! Téli gumi –20%! Nyári gumi –10%!
Elektro-Optika Kft. 2030 Érd Kaktusz u. 24. Telefon: 03-23/520-077 •Telefax: 06-23/374-965 E-mail:
[email protected] • Web: www.elektro-optika.hu Kínálatunk: • Mikroszkópok, az iskolai felhasználástól a professzionális kutató rendszerekig • Kolposzkópok • Szemészeti mûszerek • Refraktométerek, fagyállómérõk • A mûszerekhez csatlakoztatható CCD kamerás és digitális fényképezõgépes képalkotó és képkiértékelõ rendszerek • A fenti mûszerek javítása és forgalmazása
Beépített bútorok készítése • Konyha, fürdõszoba • Tetõtéri szoba, hálószoba stb. • Bútorok tervezése, kivitelezése • Ingyenes árajánlat! Bemutató terem: Privát Üzletház Érd, Lõcsei út 4. • Referenciák: www.edax.hu/adambutor ÁDÁM FERENC bútorasztalos Telefon: 30/ 9 893 523, 23/ 376-255
Bõrgyógyászati magánrendelés
Február 21-én, szombaton
Dr. Kovács János
A KISS HÁZASPÁR AKUSZTIKUS ÉLÕ KONCERTJE AZ EGÉRLYUK VENDÉGLÕBEN!
bõrgyógyász-kozmetológus, egyetemi tanársegéd Pattanásos, seborrhoeás bõr, ekcémák, pikkelysömör, hajhullás, gombás bõrelváltozások, allergiás bõrbetegségek kezelése, jóindulatú bõrelváltozások eltávolítása, onkológiai szûrés Klinikai háttérrel! 2030 Érd, Bajcsy-Zsilinszki út 73. (Cserhalmi u. sarkán az M7-rõl levezetõ út mellett) Rendelési idõ: csütörtök 16-18 óra között Bejelentkezés: 06-30 464-0444
Széchenyi kártya, vállalkozói hitelek (új és régi vállalkozások), lakossági hitelek (jelzálog, vásárlás, építkezés stb.) Felszámolás alatt lévõ ingatlanok kiváltása! Hívjon! Telefon: 06-30 9969-144 E-mail:
[email protected]
Természetgyógyászat
Kezdés: 19,00 órakor A koncertet az igényes zene kedvelõinek ajánljuk, akik közben hódolhatnak a kulináris élvezeteknek is. A nagy érdeklõdésre való tekintettel asztalfoglalás ajánlott!
2030 Érd, Balatoni út 21. Nyitva tartás: Keddtõl szombatig: 12-23 óráig, vasárnap 12-22 óráig, hétfõn szünnap Telefon:
(06-23) 367-026 Meleg étel és pizza házhoz szállítás! Az Étterem 2004-es egész éves akciója: Aki elõzetes asztalfoglalással ünnepli nálunk születésnapját, annk mi készítjük el születésnapi tortáját ajándékba! Aki névnapját ünnepli nálunk, egy koktélt kap ajándékba!
Állapotfelmérés • Energetikai kezelés • Földsugárzás mérés • frissítõ masszázs • Talpreflexológia • Testgyertya • Köpölyözés • Gyógytea Egyénre szóló terápia összeállítása
H. Szabó Ilona bioenergetikus, reflexológus Tel.: 06-23 376-331, 06-20 9328-014
Sok szeretettel várjuk Kedves Vendégeinket!
II. évfolyam 2. szám • 2004. február 12.
11
ÉRDI LAP OTP HITEL
RENAULT gépkocsijának teljeskörû javítását és szervizelését vállaljuk
Új és használt lakás vásárlásához, felújításhoz, bõvítéshez, rövid és hosszú lejárattal, biztosítási fedezettel, alacsony kamatozással, minimálbérrel is
Telefon: 06-20 473-48-08
FEKETE FERENC autószerelõ mester 2030 Érd, Cankó u. 16-18. Telefon: (23) 363-456 (06-30) 971-71-70
Talpmasszázs tanfolyam Érden 2004. március 27-28., 9-16 óráig Jelentkezni lehet: H. Szabó Ilona Tel.: 376-331, 06-20 9328-014 Jogsegélyszolgálat A Városvédõ és Városépítõ Egyesület, Érd minden hét péntekén 17 és 19 óra között jogsegélyszolgálata által ingyenes jogi tanácsadást tart. Helyszín: Érd, Diósdi út 4. II. lépcsõház, emeleti iroda. Dr. Szabó Ferenc ügyvéd. Telefon: 06 30 352-1275
KONTÉNERRENDELÉS • Szennyvízszippantás • Duguláselhárítás • Csatornatisztítás FÜLÖP SÁNDOR • Telefon: 377-062 Könyvek, újságok, prospektusok, szórólapok stb. tervezése és komplett nyomdai kivitelezése!
Épületgépészeti Kis- és Nagykereskedés Törökbálint, Bajcsy Zs. u. 67. Tel./Fax: 23-337-718, 23-334-393 Nyitva: H-P 8-17, Sz: 8-13 Diósd, Balatoni út 53. Tel./Fax: 23-382-219 • PVC lefolyócsövek • KPE csövek, idomok • Rézcsövek, idomok • VIEGA • KLUDI • Gázkészülékek • Hajdú villanybojlerek • Szaniterek • Acélcsövek • Horganyzott csövek, idomok • PVC Nyomócsövek, idomok
Digitális fotókidolgozás! A csúcstechnológia hozzánk is beköltözött!
Szigeth és Társa Könyvelõiroda Érd-Ófalu, Római út 19. • Tel./fax: 06 23 368-402 Teljeskörû számviteli szolgáltatás társaságoknak és egyéni vállalkozóknak Adó- és TB-ügyintézés, bevallások, hatóságok elõtti képviselet Helyszíni anyagátvétel és konzultáció
• Negatív filmhívás • Digitási adathordozókról képkészítés • Diafilm hívás, nagyítás • Fekete-fehér kidolgozás • Minden filmhíváshoz indexkép, kívánságra akár A/4-es méretben is • A digitalizált képek CD-re írása
LOTTÓZÓ, TOTÓZÓ Érd, Velencei út 36.
Lénia DTP Stúdió Bt. Telefon: 06-20 9205-496
Kommunális sitt- és lomszállítás, konténerkihelyezés Tel.: (06-30) 9423-035, Tel./Fax: (23) 376-479
Kertbarátok Boltja 16 éve az Önök szolgálatában! Minden, ami a kerthez kell Érd, Esküdt u. 3. • Tel./fax: 365-806
12
ÉRDI LAP
KIKOL ÁGY
ANDI ágy Tömörfenyõ ágykeret ráccsal 19,900 Ft-tól Ágykeretek befoglaló méretei: 90x200 cm, 140x200 cm, 160x200 cm, 180x200 cm
NOVOTEX
BIOMATRAC
vásárolhat MOL TEMPO egészségkártyával is!
RENDEZVÉNYEK LEBONYOLÍTÁSÁT VÁLLALJUK!
II. évfolyam 2. szám • 2004. február 12.