ÉRDI LAP. Lapunk a népszavazás elõtt jelenik meg, és. Ahatvanas évek elejét írjuk. Néhány. Olvassa lapunkat, terjessze hírét és adja tovább!

Ingyenes havilap 7000 példányban

I. évfolyam 2. szám • 2003. április 9.

ÉRDI LAP A POLGÁRI ÖSSZEFOGÁS LAPJA

In memoriam Vörösmarty Gimnázium

A

hatvanas évek elejét írjuk. Néhány érdi értelmiségi elgondolja, milyen nagyszerû dolog volna középiskolát teremteni. A faluban végzõ gyerekeknek nem kellene a fõvárosba menniük, itt helyben elvégezhetnék a gimnáziumot. Az út a középiskola megteremtéséig nem volt zökkenõmentes, de a hitük, kitartásuk meghozta az eredményét: 1965-ben leérettségizett az elsõ évfolyam. Közülük sokan ma is a városban élnek, dolgoznak. Székely Andor után Dizseri Sándor igazgatta a gimnáziumot, ekkor vált országos hírûvé. Ezalatt nem csak néhány diák kiemelkedõ teljesítményét kell érteni, hanem a továbbtanulók számának növekedését is. 1985-ben került Somfai István után az igazgatói székbe Rózsa Ferencné, aki tavaly ment nyugdíjba. Vezetése alatt az eredmények még tovább javultak, az érdi Vörösmarty megtartotta a helyét a középiskolák rangsorában. Az õ érdeme, hogy a felvételizni jelentkezõk közel 90%-a nyer felsõbb iskolákba belépõt. Jelenleg a 32. az iskola az országos rangsorban. Ma a volt helyettes, Varga Ibolya vezeti az iskolát. Ez tehát néhány jellemzõ adata középiskolánknak – dióhéjban. Nekem azonban nemcsak ezt jelenti. Számomra Szalay Jenõt jelenti. Az õ végtelen odaadását, gyakran nehezen elviselhetõ követelményeit, maximalizmusát. Az edzéseket, a kínt, a fáradtságot, a szeretetet. A tartást, az akaratot, a küzdelmet. Számomra Horváth Kingát jelenti. Pontosságot, becsületességet, kitartást, a munka örömét kaptam tõle útravalóul. Iványi Katát, osztályunk irányítóját jelenti, aki Babits Petõfi koszorúi címû versének néhány sorát adta örökbe nekünk, talán ezért e sorokhoz kötõdõ ragaszkodásom. A kiváló tanárok sorát – habár nem tanítottak – folytatom. A Szerényi házaspár. Õk fogalom az iskola életében. Eredményeik kiválóak, tanulóik szinte mindegyike felvételt nyer. Nemcsak országos, de nemzetközi versenyeken is kiválóan szerepelnek a tanítványaik. Mára volt diákok is tanítanak, nem is kevesen. Fazekas Klára, Dizseri Márta, Szilasné Mészáros Judit például. Én az intézmény minden tanárát úgy ismerem, hogy hivatásának tekinti a tanítást. Mindannyiuk számára fontos volt – és a mai napig az, hogy az itt tanuló diákok eredményesek legyenek. Szándékaik szerint tovább tudjanak tanulni, merjenek álmodni igényeiknek megfelelõen, ezen álmok együttes valóra váltása õszinte céljuk.

A 2003-as önkormányzati választásokat követõen a helyi emeszpés-eszdéeszes többség tarolt. Ígéreteik szerint az érdi lakosokat egyenesen a Kánaánba hívogatták. Útépítés, iskolafelújítás, járdaépítés, csatornázás, uszoda, sportcsarnok, tudom is én még mi egyéb szerepelt a szórólapjaikon. A március 20ai testületi ülés anyaga azonban nem. A város szocialistái hat intézménytõl szabadultak meg egy pillanat alatt. Átadták õket Pest megyének. Sokszor elhangzott egy igen sértõ kifejezés: érzelmek nélküli döntést kell hozni, hiszen mindenkinek vannak érzelmei ezekkel az intézményekkel kapcsolatban. Úgy tûnt számomra, hogy ezekrõl inkább hallgatni kell, mi több, mintha szégyen lenne. Azt is hallottam, hogy ezen intézmények a város költségvetésében pusztán gazdasági tényezõk. A Vörösmarty Mihály Gimnázium nem csak gazdasági té-

nyezõ! Embereket, tanárokat és diákokat, rengeteg munkát jelent. Az itt tanító tanárok egész életen át tartó odaadását. Büszkeséget Érd város lakóinak! Amint az átadás körüli vitában elhangzott, nem jelent változást a megyéhez történõ átadás. Tehát semmi probléma: ma innen, holnap onnan, holnapután esetleg amonnan kapják majd a bérüket, a fenntartás költségeit. Ma a város, holnap a megye, holnapután ki tudja ki lesz a munkáltató és a fenntartó. Nem lényeges – mindazok szerint, akik igen gombot nyomtak. Kiválóan tudtak anélkül dönteni, hogy megkérdezték volna a tantestületet, az itt dolgozókat, a diákönkormányzat képviselõit, magukat a vezetõket. Önök mindannyian bátrak voltak, erejük megfeszítésével tettek tönkre közel fél évszázados munkát, akaratot, szorgalmat.

(Folytatás a 3. oldalon)

Intézményi krónika A Munkaügyi Minisztérium Pest Megyei Igazgatósága megalapítja Érden a 220. Számú Szakmunkásképzõ Intézetet. 1971-ben rakták le az új iskola alapkövét, 1973. augusztus 27-én adták át a tíztantermes, tornateremmel, mûhelyekkel bõvített épületet. 1985-ben elkészült egy új, hattantermes épület, 1987-ben pedig megkapta a Földrajzi Múzeum mögötti épületet is 1995-ben felvette a Kós Károly Szakképzõ Iskola nevet.

1955

A volt Medved házban megkezdte mûködését az Orvosi Szakrendelõ Intézet. 1990–91-ben, két ütemben épült fel a jelenleg is mûködõ Szakorvosi Rendelõintézet. Az elmúlt években jelentõs önkormányzati beruházások történtek: ultrahang gép, hematológiai labor-automata, gastroscop stb.

1959

Megnyílt a volt Zárda Iskolában Érd elsõ gimnáziuma. 1964-ben avatták fel a Vörösmarty Mihály Gimnázium új épületét. 1985-ben áj épületszárnnyal bõvült a gimnázium.

1963

Önálló körzeti zeneiskolaként megkezdte mûködését Érden a Zeneiskola. Az 1990-es évek végén vásárlásokkal bõvítették az épületben a helyet.

1966 1978

Az Érden élõ Balázs Dénes javaslatott tett egy földrajzi múzeum megalapítására. Érd városa a múzeum rendelkezésére bocsátotta a Wimpfenkúriát és vállalta a folyamatos mûködési költségek biztosítását. Az Érdi Magyar Földrajzi Múzeum 1983 októberében nyílt meg. Azóta állandó és idõszakos kiállításokat és konferenciákat szervez, könyveket ad ki. Az épületet 2001-ben felújította a város a múzeumkerttel és a kocsiszínnel együtt.

Olvassa lapunkat, terjessze hírét és adja tovább!

In memoriam Vörösmarty Gimnázium Az MSZP képviselõi lemondtak a város hat intézményérõl, többek között a gimnáziumról és a múzeumról

Az unió kapujában Olvasóink írták Különféle vélemények az EU-ról

Érdi képes krónika Gondoskodás, felelõsség Szociális ellátásunkról

Érdi séta Büki Attila kalauzolásával hónapról hónapra végigjárjuk városunkat

Kultúra, sport, programok Lapunk következõ száma május 7-én jelenik meg!

EU: igen vagy nem?

L

apunk a népszavazás elõtt jelenik meg, és a cikk írásának pillanatában nem tudni, hogyan döntött az ország. Nem veszem magamnak a bátorságot arra, hogy megpróbáljam Önöket meggyõzni vagy lebeszélni, nem hordom magamnál a bölcsek kövét, információm sincs több, mint Önöknek, csupán töprengéseimet vagyok képes megfogalmazni. A pártok, szervezetek, érdekcsoportok stb. érveket sorakoztatnak pro és kontra, de arra még nem hallottam meggyõzõ gondolatokat, miért lenne jó az, ha kimaradnánk. Legfõbb érv az, hogy ne a szocialistákkal, mert nagyon rossz belépési feltételeket fogadtak el. Ebben az esetben azonban nem az EU-val van a baj, hanem a szocialistákkal. Azt gondoljuk most meg jól, hogy nem egy pártról van szó, hanem ennél sokkal többrõl: gyermekeink, unokáink sorsát is eldönthetjük szavazatunkkal. A most fogukat vicsorgató dühös ellenzõk és az ugyanolyan dühös igenlõk valójában félrevezetettek. Néhány, összefüggésébõl kiragadott vagy értelmetlen érv hatására acsarkodnak: nem etethetjük a disznót moslékkal, vagy éppen szabadon nyithatunk cukrászdát Bécsben. A magyar átlagpolgár életét az EU szinte nem is fogja érinteni. A gazdaság nagyobb részt így is nyugati irányultságú, jogszabályaink jórészt harmonizáltak, szabadság- és egyéb jogaink EU-konformak, szabadon utazhatunk, aki kellõen elszánt, most is dolgozhat, tanulhat nyugaton, a forint az euróhoz kötött stb. Életünket nem az EU-ba lépés vagy a belõle való kimaradás fogja jobbá vagy rosszabbá tenni, sorsunk saját kezünkben van. Lehetõséget kaphatunk, amellyel vagy élünk, vagy nem. Ha kimaradunk, esélyünk sincs élni vele. Ha csatlakozunk, ki nem használása miatt csak magunkat okolhatjuk. Szlovákia most csatlakozik, Románia, Ukrajna a következõ körre vár. Határon túli honfitársainkat sem most, sem késõbb nem hagyhatjuk magukra. Nem az EU-tagsággal van baj, hanem Medgyessyvel, Kováccsal, Kunczéval. A mindenkit kiszolgálni kész liberálisokkal, internacionalistákkal, globalistákkal. A szocialisták fordított Midász királyként tevékenykednek: Nem válik minden arannyá, amihez hozzányúlnak, éppen ellenkezõleg. Tõlük kell megszabadulnunk ahhoz, hogy szabadságunkkal élni tudjunk. Juhász Gyõzõ

)

2

I. évfolyam 2. szám • 2003. április 9.

ÉRDI LAP

Gondoskodás, felelõsség

M

inden társadalom megítélésében nagy hangsúly kap a rábízott egyénekért vállalt felelõsségérzet, gondoskodás. Az egyes emberek hajlamosak a pillanatnyi érdekeik miatt akár a jövõbeni biztonságukat, egészségüket is kockára tenni. A közösségnek ezért fel kell vállalnia, bizonyos korlátozó, tervezõ, gyámolító szerepet is. Nem véletlenül születnek meg az életünk minden területét befolyásoló törvények, rendeletek, társadalmi szolgáltatások. Ezeknek a szolgáltatásoknak egy speciális területe a szociális gondoskodást nyújtó. Sokan legyintenek, amikor meghallják ezt a kifejezést, mert képzeletükben csak az önhibájukból a társadalom szélére sodródott hajléktalanok, alkoholisták, drogosok jelennek meg. Általában ez a kép alakul ki az emberekben, egészen addig, amíg a saját környezetében nem szembesül hasonló esettel. Gyermekét rászoktatják a kábítószerre, ismerõs család fedél nélkül marad, sérült gyermek születik a családban, szülõk, nagyszülõk magatehetetlen beteggé válnak, munkahelyét elvesztett családtag összeroppan a tehetetlenség súlya alatt. Ezekben az esetekben azonnali segítségre szorulnak nemcsak a közvetlenül bajbajutottak, de a családtagok is. Az önkormányzatiság egyik velejárója, hogy a szociális ellátást egyre nagyobb mértékben kell helyi szinten biztosítani. Hogyan is állunk ezzel? Míg más területen, oktatás, egészségügy, hivatali ügyintézés, a szolgáltatást igénybe vevõk az érdekeiket hatékonyan tudják érvényesíteni, addig ezen a területen teljes a kiszolgáltatottság. Hiába születnek törvények, rendeletek, Érd Önkormányzata ezeket csak hellyel-közzel tartja be. Hiába határozza meg a szociális törvény, hogy hány gondozónak, ápolónak

kell a rászorulókkal foglalkoznia, hány m2 illet meg egy idõset a kultúrált ellátás keretén belül, sem a pénzt, sem a szükséges gondozói létszámot nem biztosítja az Önkormányzat. Jelenlegi állapot szerint a Szociális Gondozóközponthoz tartozó tizenkét tagintézménybõl négynek van érvényes mûködési engedélye. A költségvetésben a jelenlegi többségi városvezetés, ahelyett hogy megpróbálta volna az ígért fejlesztésekhez a pénzt biztosítani, olyan mértékû elvonást hajtott végre, mely kérdésessé teszi a szabályos mûködtetés lehetõségét. 19 millió forinttal kap kevesebbet a dologi kiadásaira ez a kiterjedt hálózat, holott a feladatai megkétszerezõdtek.

N

zösség vezetõinek tevékenysége, ha csak elnyerhetetlen pályázatok kergetésében látják a megvalósítás

Kötelezõen ellátandó feladatok 2002. 12. 31-e elõtt • Étkeztetés • Házi segítségnyújtás • Családsegítés Idõsek klubja, • Fogyatékosok nappali intézménye, • Nappali melegedõ, • Hajléktalanok éjjeli menedékhelye, • Hajléktalanok átmeneti szállása, • Gyermekjóléti szolgálat • Helyettes szülõi hálózat • Családok átmeneti otthona, • Bölcsöde Ezek azok a feladatok, melyeket Érd városának kötelezõen el kellene látnia. A második oszlopban lévõk közül egyiket sem látja el. Igaz, a törvények adta határidõ még nem járt le. De ha el sem kezdjük a megszervezésüket, ha a légvárak építésében kimerül a kö-

Döcsakovszky Béla ígéretei (részletek) • Iskolák és óvodák építése, a meglévõk felújítása • Európai szintû közbiztonság • 24 órás orvosi ügyelet megvalósítása • A víz- és csatornadíjak reális szinten tartása • Hulladékszállítás javítása • Teljes csatornázás elindítása uniós forrásokból • Munkahelyteremtés a közszolgáltatások területén • Közúthálózat helyreállítása, elkerülõ utak építése • Helyi adók rendszerének felülvizsgálata • Ipari övezetben helybiztosítás az érdi vállalkozóknak • Munkahelyteremtõ beruházások feltételeinek biztosítása • A városközpont méltó beépítése • A Duna-part lehetõségeinek kihasználása • Az ígéretek számonkérésének lehetõsége (Színes szórólap a választások hajrájában) • A négy év alatt biztosan képesek leszünk egy sportcsarnok és egy uszoda felépítésére. Biztos vagyok abban is, hogy az ISPAprogram keretében elindulhat a teljes csatornázás, majd az úthálózat rendbehozatala és fejlesztése is. (KözösÉRDek, szeptember 23.) • Nem ígérünk, hanem vállalunk! • ...Jövõ nyárra a város három pontján modern, szép és biztonságos játszótereket építünk a kicsiknek... • ...Személyes ígéretem a 14 év körüli korosztálynak a görkorcsolya-, illetve gördeszkapálya, s legalább egy „dühöngõ” rendszerû kis foci-, illetve kosárlabdapálya létesítése... (KözösÉRDek, október 4.)

Ülésezik a testület...

2003. 01. 01-tõl • Közösségi pszichikai ellátás • Támogató szolgálat, • Szenvedélybetegek nappali intézménye, • Pszichiátriai betegek nappali intézménye • Idõskorúak gondozóháza, • Fogyatékos személyek gondozóháza, • Pszichiátriai betegek átmeneti otthona, • Szenvedélybetegek átmeneti otthona, • Gyermekek napközbeni ellátása, • Családi napközi, • Házi gyermekfelügyelet

lehetõségét, akkor mitõl „szegénységpárti”, mitõl szocialista ez a vezetés? Az, hogy magukról ezt állítják, kevés. Legalább annyi szociális érzékenységrõl kellene – tettekkel is – bizonyságot adniuk, mint az elõzõ Polgári Kormánynak! Segesdi János

Jánosi György ígéretei (részletek) • Az érdi iparterület és a százhalombattai ipari park betelepítésével új munkahelyeket teremtünk. • Érden felgyorsítjuk a csatornázást és az úthálózat kiépítését. • Diósdon és Érden tehermentesítjük a belsõ úthálózatot, korlátozzuk az átmenõ forgalmat. • Megerõsítjük a mentõszolgálatot. • Erõsítjük a kis- és középvállalkozások életesélyeit. • A rendõrség fejlesztésével javítjuk a közbiztonságot. • Megépül az érdi sportcsarnok a fedett uszodával. („Velünk az ország!” szórólap) • Azonnal utána kívánok nézni az ISPA-programnak ...Érd az elsõ számú jelöltek egyike lesz a támogatásra pályázók között. (Érdi Újság, 2002. április 26.)

ézem a tévében a képviselõtestület ülését. Megdöbbentõ eseményeknek lehetek tanúja. Többségi szavazással úgy döntöttek, hogy az eddig Érd város tulajdonában és kezelésében lévõ hat intézményt átadják megyei kezelésbe. Az átadás állítólag azt jelenti, hogy a jövõben a megyéé az üzemeltetés gondja, õ gyakorolja a munkáltatói jogot és gondoskodik a fenntartásról, a szükséges javításokról és fejlesztésekrõl. Az intézmények tulajdonosa továbbra is Érd város marad. Az ellenzéki képviselõk kérték a döntés elhalasztását, mert nincs kidolgozva és kimutatva, hogy az átadással milyen nyeresége várható a városnak? Nyerünk-e egyáltalán annyit, ami ezt a lépést indokolttá teszi? Jól érveltek: „…nem szabad addig tárgyalni a témát, amíg nincs meg a pontos gazdasági kimunkálás… a megadott adatok ellentmondóak, nem fedik a valóságot… mi az, ami megtakarítható a következõ év költségvetésében… ez nem gazdasági kérdés csupán, ez várospolitika… az intézmények teszik a várost várossá… hová adjuk át az intézményeket, a megyének nem pénze, hanem hiánya van, ami színvonalcsökkenést fog eredményezni… a szakmai programok meghatározási jogát is átadjuk… ha csökkentik a programokat, akkor a szolgáltatás színvonala és minõsége is csökken... ezzel a döntéssel a képviselõk a várost teszik tönkre, holott arra tettek esküt, hogy a város javát szolgálják!” Az észrevételekre polgármesterünk válasza megdöbbentõ volt: „nem vártam mást az úgynevezett ellenzéktõl, mint hogy felállva, kihasználva a tv nyilvánosságát, hangzatos, demagóg szólamokat hangoztat olcsó népszerûségre törekedve, de ennek ellenére megadom a hozzászólás lehetõségét, nehogy az a vád érjen, hogy bele-

fojtom a szót az ellenzékbe”. Csak nézem a tévét! Egy szocialista képviselõ azt mondta, hogy „a képviselõk nagy része nem volt tisztában a város helyzetével és megdöbbenve tapasztalták az adósságokat. Nincs pontos információjuk a pénzügyi lehetõségekrõl, mert nem fõállásban látják el a feladatukat…”. Ha öt hónap alatt nem kerültek képbe, akkor a következõ testületi ülésig sem javul a helyzet. Ha nincs pontos információ és nincsenek képben, akkor mirõl döntenek? Nem kellene pénzügyi szakemberrel kimunkáltatni – mint ahogyan az ellenzék kérte – az átadás nyereség kimutatását? Miért olyan sürgõs a döntés ilyen fontos ügyben? Megjegyzem, az elõzõ ciklusban jelenlegi alpolgármesterünk a pénzügyi bizottság elnöke, polgármesterünk pedig az ügyrendi és jogi bizottság elnöke volt. Õk akkor nem látták a város helyzetét? És ha látták, akkor miért nem szóltak, tettek ellene? Természetesen hiába volt észrevétel, kérdés, megjegyzés. A szavazást most is – mint mindig – a többségben lévõk frakciófegyelme dönti el. Polgármesterünk szerint ez így helyes, mert a város polgárai döntöttek a vezetõkrõl és a képviselõkrõl, a város többségének akarata érvényesül. Hát ezt megkaptuk! Valóban ezt akartuk, és így gondoltuk, vagy csak megszédültünk a hangzatos ígéretektõl? Csak nehogy úgy járjunk, mint hajdan – a Bokros csomag idején – a tízezer kórházi ágy megszüntetésével, amibõl említésre méltó nyereség nem származott, kár viszont annál több! Szégyenletes döntése volt ez hajdanvolt kormányunknak, mint ahogy szégyenletes döntés az intézmények átadása is. Nézem a tévét, és már csak reménykedem... Tas Mária

Csurka István Érden

Nemzeti Szalon Sóskúton 2003. április 24-én, csütörtökön, 19 órakor A politikai és mûvészeti fórumnak, mely a polgári és nemzeti értékrendet képviseli, fõvédnöke: Selmeczi Gabriella országgyûlési képviselõ, vendége: Bencsik András, a Magyar Demokrata fõszerkesztõje, Beregszászi Olga elõadómûvész és Bayer Zsolt újságíró. Szeretettel várja Érd minden nemzeti érzelmû polgárát a sóskúti és pusztazámori polgári kör

Sóskúton, az Általános Iskolában. Április 4-én a Mûvelõdési Ház színháztermében az érdi MIÉP szervezésében Csurka István tartott elõadást a MIÉP EU-val kapcsolatos állásfoglalásáról, megismételve azokat az érveket, amelyek alapján pártja ellenzi Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz.

Polgári körösök figyelmébe! Szerdánként délután 6 órától minden polgári köröst és érdeklõdõt szeretettel várunk az Összefogás Egyesület székházában (Érd, Alsó u. 8., a Mûvelõdési Házzal szemben)

I. évfolyam 2. szám • 2003. április 9.

ÉRDI LAP

A múlt elkezdõdött „A kommunizmusban az a legrosszabb, ami utána következik” (Márai Sándor)

A

mikor az emeszpés–eszdéeszes többség a jegyzõ szorgalmazására és a polgármester támogatásával elfogadta a 2003-as költségvetést, naivan azt hittük, hogy belátták: nem kell az intézményeket és a várost teljesen tönkretenni. Sajnos csalódnunk kellett. A jegyzõ elõterjesztésében, a polgármester és az emeszpés–eszdéeszes többség teljes támogatásával a képviselõ-testület – 16 igennel, 9 nem ellenében – döntött hat intézményünk a megyének történõ átadásáról. Ez a hat intézmény: Kós Károly Szakközép- és Szakmunkás-

képzõ iskola, Vörösmarty Mihály Gimnázium, Városi Zeneiskola, Magyar Földrajzi Múzeum, Idõsek Otthona, Szakorvosi Rendelõintézet. E hat intézmény, állítólagos 360 milliós, vagy 327 milliós vagy más, az elõterjesztõ által sem tisztázott nagyságú ráfizetését óhajtják megspórolni egy kb. 8 milliárdos, vagyis 8000 milliós költségvetésben. Mintha ez csupán pénzkérdés lenne, s nem volna legalább ugyanilyen fontos a szakmai színvonal, Érd városi léte, az intézményeket magunkénak valló szellemiség. A város elárultatása az emeszpés–eszdéeszes többség ál-

tal oly mértékû elkeseredést, felháborodást, s ezzel együtt indulatot halmozott fel, hogy most még talán nem szabad megszólalni. Ilyen esetre, amikor a politikai döntési helyzetben lévõ emeszpés–eszdéeszes többség egyértelmûen a város, a közösség érdekei, szándéka és identitása ellen cselekszik, nincs gyógyír. Minden lehetséges erõvel meg kell akadályozni, hogy a döntést végrehajtsák. Vissza kell szerezni intézményeinket! T. Mészáros András Fidesz Magyar Polgári Párt érdi szervezetének elnöke

Érd, az intézmények nélküli város

A

márciusi képviselõ-testületi ülés legnagyobb vihart kavaró témája hat intézmény átadása volt Pest megyének. Hat intézményé, amelyek összenõttek már Érddel, amelyek nélkül Pest megye legnagyobb városa nem lenne több, mint így-úgy megépített házak kaotikus halmaza. Döcsakovszky Béla polgármester és Csõzik László alpolgármester a város anyagi érdekeit hangoztatták. Szerintük a pénz mindennél fontosabb. Erdélyi László jegyzõ is a költségvetés fontosságát hangsúlyozta, miként a hozzászóló MSZP-s képviselõk is. Berzéki doktor természetesnek találta, hogy a Szakorvosi Rendelõintézetet leadjuk, ugyanígy nem volt szava Varga László tanárnak, az oktatási bizottság elnökének, oktatási tanácsnoknak, valamint Csibrák Csaba tanárnak sem. Két szemlélet csapott össze ezen az ülésen: a polgári oldal képviselõi szerint a pénz nem minden, egy városhoz az intézményei ugyanúgy hozzátartoznak, mint a költségvetés. Az élet nem csak anyagi jellegû: iskoláink például meghatározhatják további sorsunkat. Városunknak egyetlen gimnáziuma van, amely a megyének viszont egy lesz a sok közül. Tudni kell, hogy a megyei kezelésben lévõ gimnáziumokban, hasonló nagyságrendnél, körülbelül hússzal kevesebb tanárt foglalkoztatnak. Ha nálunk nincsen pénz, a megyénél honnan lenne? Fõleg, ha tucatjával próbálják átadni kezelésébe a különféle intézményeket.

És öregjeink? Nyugdíjasaink? Akik egy szorgos élet után próbálnak megpihenni? Õket kiteszszük annak, hogy a megye szétszórja egyéb otthonaiba, mert az érdit fenntartani már nem tudja. Ennyit érdemelnek? Döcsakovszky Béla nem válaszolt arra a kérdésre, mit szóltak a tervhez az intézményvezetõk, mit az érdekképviseletek? Egészen egyszerûen meg sem kérdezték õket. A Pest megyei önkormányzat vezetõjével való telefonbeszélgetésre hivatkozott. El tudja valaki képzelni, hogy egy kétfülközti beszélgetés valaha is hivatalossá, bizonyíthatóvá válik? Ki tudja, mirõl beszéltek akkor? Mert se jegyzõkönyv, se hangfelvétel, csupán a polgármesterünk elmondása. De hát õ már annyi mindent mondott. Ígéreteinek listáját hónapról hónapra közöljük és szembesítjük vele.

Valószínûleg hiába. Ami bekövetkezhet, az a szómágia. Ráolvasás. Bizonygatása annak, hogy mi megtettük volna, de hát az a fránya Fidesz-kormány, meg az a piszok Harmat Béla. Õmiattuk járunk még mindig poros, sáros utakon. Õmiattuk kell átadni intézményeinket. De majd lesz uszoda, lesz sportcsarnok. Hogy mibõl építünk sportcsarnokot, és mibõl tartjuk fenn, ha a gimnáziumunknak sem jut évi nyolcvanmillió? Százhalombattán az uszoda téliesítése minden évben húszmillióba kerül. Érden honnan lesz erre pénz? Mibõl aszfaltozzuk le és tesszük alkalmassá a kamionok számára is a Sóskúti utat? Mibõl lesz bíróság, ügyészség, rendõrség, ha nincs harmincmilliónk a Földrajzi Múzeumra? Hogyan leszünk megyei jogú város, ha nincs körzeti ellátást biztosító intézményünk? Pénz és lélek, anyagelvûség és szellemiség, ez a két oldal közötti alapvetõ különbség. A szocialisták azt tartják, porból lettünk és porrá leszünk, mi ennél kissé többre gondolunk. Azt gondoljuk, lelki békét nem lehet pénzen venni. A büszkeséget, a lokálpatriotizmust, a hazaszeretetet nem a fürdõszobacsempe ára, hanem a városunkban szerzett élmények határozzák meg. Tanáraik, orvosaink, tudósaink, szüleink, nagyszüleink, mûvészeink. Mindenki, akitõl tanulni lehet, akikre büszkék lehetünk, akiket szeretünk, akik velünk vannak. Kerüljön bármennyibe is. Orlai Sándor

In memoriam Vörösmarty Gimnázium (Folytatás az 1. oldalról)

Az MSZP-frakció vezetõje, városunk Mûvelõdési- és Oktatási bizottságának elnöke, a város oktatási tanácsnoka a gimnáziumunkban tanít. Egyetlen szót sem szólt a vitában az oktatási intézmények átadása ellen. Hallgatott. Tette a dolgát. Tette, mint már

oly’ régóta. Igen, azóta, amikor még a MSZMP tagjaként tette ezt. Sohasem fogom a hallgatását elfelejteni. Örülök, hogy nem tanított. Rombolásból jeles. Meg tudom érteni a most ide járó gyerekek szüleit. Hogyan tovább? Meg tud-e maradni a nehezen elért színvonal? A bizonytalanság a legrosszabb érzés egy intézmény életében. Szinte bizo-

3

nyos, hogy nem lesz törésektõl mentes az elkövetkezõ idõszak. Kívánok minden most tanuló diáknak hitet, kitartást, erõt a tanuláshoz. „Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad! Nem drótos füzérbe görbítve – légy szabad virág szabad földön… Berczi Zita

Gyors döntések, apadó remények

A

választásokat követõen érezhetõ várakozással figyelték az érdiek az új városvezetés pályakezdését. Mondhatnám reményteli várakozással. Természetesen, hiszen a választópolgárok többségének vágyai, szándékai, elvárásai testesültek meg – legalábbis hitük szerint – az önkormányzat vezetõ pozícióiban, a polgármester személyében, a képviselõ-testület összetételében. A fokozott elvárásokat erõsítették a választási kampány ígéretei és a szociálliberális (gyakorlatilag inkább baloldali) vezetés elsõ megnyilvánulásai is, amelyek során lendületes irányváltást és érzékelhetõ eredményeket helyeztek kilátásba. Emelkedett tervekrõl, útépítésrõl, a csatornázás folytatásáról, igazságügyi központ létrehozásáról, sportcsarnok felépítésérõl szólt a közbeszéd. A régi vezetés leváltása felett érzett elégedettség, a duzzadó önbizalom elnyomta a város reális helyzetének figyelembe vételére, a korlátozott lehetõségekre figyelmeztetõ hangokat. Most lassan fél évvel a helyhatósági választások után a szavak megmérettek. A 2003. évi költségvetés számai lehangolóak, az elõirányzatok köszönõ viszonyban sincsenek a lépten-nyomon elhangzott kijelentésekkel. A város pénzügyi helyzete – jórészt a teljes fedezet hiányában megvalósított kormányzati bérintézkedések hatására – tovább romlott. Mégis úgy tûnik, hogy az érdiek várakozással telt nyugalmát mégsem a gazdasági–pénzügyi gondok, a remélt pozitív várakozások elmaradása riasztotta föl, hanem egy, a középfokú ellátást biztosító oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények fenntartásának feladását elõirányzó döntés. A Vörösmarty Mihály Gimnázium, a Kós Károly Szakközépiskola, a Városi Zeneiskola, az Idõsek Otthona, a Magyar Földrajzi Múzeum, a Szakorvosi Rendelõintézet megyei fenntartásba adása. Ehhez hasonló elhatározásra sem a rendszerváltás elõtt, sem azt követõen nem ragadtatták magukat a helyi vezetés emberei. A város legnehezebb éveiben sem. Az én korosztályom (túl kenyere felén) még jól emlékezhet a falukörzetesítések idõszakára, amikor többek között a falusi kisiskolákat is a környék nagyobb iskolái irányítása alá helyezték. A mûveletet a legtöbb helyen csak kemény ellenállást leküzdve, hatalmi szóval tudták végrehajtani a kezdeményezõk. Most nincs szó ellenállásról. Most néhány hirtelen felbukkant tanácsadó számtanpéldája is elegendõnek bizonyult egy késõbbiekben nehezen reparálható lépés elhatározására. A számtanpélda egyébként megtakarításról szól. Vagy ahogy más megfogalmazásban hallani, nyereségrõl. Azokról az állítólagos százmilliókról (pontos összeg a mai napig nincs forgalomban), amiket a város feltételezések szerint a következõ évtõl kezdõdõen évrõl-évre zsebében tarthat. Természetesen csak a város részérõl hozzáadott értékrõl beszélhetünk, hiszen a megyének átadásra szánt intézmények milliárdos nagyságrendû állami normatív támogatása a továbbiakban nem az érdi költségvetést, hanem az új fenntartót illeti meg. Az említett feladvány amúgy is túl sok ismeretlent rejt magában. Sem emberi, sem szakmai tényezõkkel nem számol. Végképp figyelmen kívül hagyja azoknak az értékeknek a sorsát, amelyeket a városi rangot fémjelzõ intézményeink az elmúlt években, évtizedekben felhalmoztak. Legyen szó kulturális örökségrõl, tudásról, szakértelemrõl, az emberi és közösségi kapcsolatok hálójáról. Mindarról, ami esetleg veszteségként jelentkezik majd egy csupasz merkantil szemléletmód következményeként. Meg lehet érteni tehát a helyi közvélemény ébredését, az új vezetés berendezkedését övezõ közbizalom megfogyatkozását. Érthetõ az intézményátadásokat támogató ifjú szabaddemokrata alpolgármester óvatos megjegyzése is, miszerint a szocialista és liberális oldal választói támogatása is veszélybe kerülhet a gyors döntések következményeként. Mégis, a részükrõl meghozott szükséges áldozatot említ Csõzik László. Ami a szükségességet illeti, abban megoszlanak a vélemények. Az áldozatról szólván, az kevésbé az övék, hanem sajnos inkább a város egészére hárul. Kéri Mihály

Zsanett kultikus bugyija – avagy a szociálliberális magaskultúra

A

Honvédelmi Minisztérium a miniszter és MSZP-elnök aspiráns Juhász Ferenc vezényletével játékot indított. Az internetes honlapon a következõ olvasható: „4 fordulós játékban vehetsz részt. Ha minden kérdésre jól válaszolsz, bekerülsz a nagy központi megasorsolásba! Sziget hetijegy a garantált szabdság-buli-military érzésért, túlélõkés, emlékkönyv és kabalababa elrejtésére alkalmas kommandós hátizsák, ingyenes részvételi lehetõség a Bevetés-Túlélõ táborokban, Big Brother és Való Világ sztárok kézjegyével ellátott kultikus tárgyak (Zsanett bugyija, Oki kendõje, Majka tetoválása, Renato haja) és egyéb lenyûgözõ tárgynyeremények várnak rád.” Zsanett bugyija, Oki kendõje, torinói lepel, Szent Jobb – a különbözõ korok megannyi kultikus tárgya. Vajon miért érezzük mégis, hogy valami nincsen rendben a mai tömegkultúrával?

4

ÉRDI LAP Meghökkentõ mesék

A

z egykor népszerû éjszakai tévésorozatra emlékeztetett a helyi rádió közelmúltbeli élõ adása, a polgármester fogadóórája. Ennek lényege: az alaptörténethez különbözõ, egymástól eltérõ vélemények után frappáns slusszpoénnal kapcsolódik a „megoldás”. Szereplõk: mûsorvezetõ (többnyire hallgat), betelefonáló rádióhallgató, jelenlegi polgármester (továbbiakban: DB), régi polgármester (továbbiakban: HB). Betelefonáló rádióhallgató méltatlankodik az érdi építkezések körüli anomáliák miatt. Különösen nehezményezi a szerinte meglévõ szabálytalanságokat, az egyre több épülõ lakóparkot. DB válaszában elmondja, hogy azért, mert valami nem tetszik a kedves hallgatónak, az attól még szabályos, meg különben is, mi mindent megteszünk. HB szintén betelefonál. Mûsorvezetõ: a vonalban egy újabb hallgató, köszöntöm. Majd bemutatkozás után érezhetõen egy pillanatra megáll a levegõ… HB: csak hallgatja, hogy DB mennyire elégedett a kialakult helyzettel, pedig nem is támogatta a dr. Erdélyi László volt és jelenlegi jegyzõ elleni fegyelmi vizsgálatot. Abban legalább húsz-huszonöt szabálytalan építés engedély is szerepelt. Sajnálja, hogy DB mindezt akkor nem tartotta fontosnak megvizsgálni, pedig nem véletlen, hogy ezek alapján az építészkamarák tucatnyi tervezõt marasztaltak el, függesztettek fel, tiltottak el a tervezéstõl rövidebb-hosszabb idõre. Ta-

pasztalható volt néhány tervezõ és hivatali dolgozó cinkos összekacsintása. Mégsem biztos, hogy olyan jól mennek a dolgok… DB: neki lezüllött hivatalt kellett átvenni. De majd most majd megmutatjuk, meg különben is, a hivatal vezetõje a jegyzõ úr. HB: sok sikert ehhez, de vele (mármint a régi-új jegyzõvel) ez nem fog menni. Már csak egy kérdése van: Igaz-e, hogy a napokban megbízott új mûszaki irodavezetõnek jelenleg engedély nélküli építkezése van folyamatban itt Érden, a lakóhelyén? DB: õ ezt most hallja elõször, õ errõl nem tud. De ha a betelefonáló (azaz HB) ezt bejelentésnek szánja, akkor megvizsgálja. (HB annak szánja, majd kölcsönösen elköszönnek.) Kérdések: 1. Valóban van-e, volt-e a közelmúltban folyamatban engedély nélküli építési ügye az újonnan megbízott mûszaki irodavezetõnek? 2. Ha igen, alkalmas-e irodavezetõnek az a személy, akinek engedély nélküli építkezése van folyamatban éppen az általa ellátandó hatósági munka terén és lakóhelyén? (Ha nem, már most elnézést kérünk a feltételezésért is!) 3. Tudott-e errõl a jegyzõ, amikor megbízta az irodavezetéssel? 4. Nincs okunk kétségbe vonni DB állítását, mely szerint nem tudott az elsõ pontba foglaltakról. Miért nem tájékoztatta õt a jegyzõ? 5. Töretlen-e a bizalom DB és a jegyzõ között? HB

I. évfolyam 2. szám • 2003. április 9.

Fekete-fehér, igen nem, mit kapok a pénzemen? „Európába, de mindahányan!” (Csengey Dénes) „Az intézményesült Európához való csatlakozásunk egyetlen érve jelenleg, hogy ellene nincs érv” – mondják sokan az euró-szkeptikusok közül. De mint szinte mindig azoknak, akik kategorikus kijelentéseket tesznek, nekik sincs igazuk. Nincs, mert bizony nagyon sok érv van a mostani csatlakozás ellen. S lehet is sorolni: demokratikus deficit, a parlamenti demokratikus technikák teljes hiánya. A régi tagok s az újak nem azonos egyenrangúsága, egyenjogúsága. Nyitott gazdaságunk még inkább kiszolgáltatottá válása. A mezõgazdaságból élõk ellehetetlenülése. Az árszínvonalunk európai, a bérszínvonalunk balkáni volta. A nyugdíjak drasztikus gyorsaságú elértéktelenedése. A kis- és középvállalkozások tönkremenetele. A munkanélküliség radikális megemelkedése. Nehéz, nagyon nehéz a dolga mindazoknak, akik a csatlakozás mikéntjét, módját komolyan mérlegelendõnek, a dolgot befolyásoló ügynek látják, és mindamellett a csatlakozást helyesnek tartják. Könnyû annak, aki gondolkodás nélkül átveszi a média és a kormány semmitmondó propagandáját. Igen, lehet cukrászdád Bécsben, vagy bárhol. A kérdés

csak az, hogy miért nincs cukrászdád, mondjuk Budapesten a Váci utcában, vagy Szegeden, vagy Pécsett, vagy Debrecenben? Igen, tanulhatsz Párizsban és Londonban is akár. A kérdés csak az, miért nem vettek fel Budapesten a Képzõmûvészetibe, vagy a bölcsészkarra? Igen vállalhatsz munkát Európában is, majd ha lejár a munkavállalási moratórium. A kérdés csak az, miért vagy itthon munkanélküli? Persze utazhatsz szabadon Európa államaiba, kérdés csak az, hogy most hova nem utazhatsz? Erkölcstelen, cinikus, normális emberi igényekre érzéketlen, a „nyerteseknek” szóló propagandahadjárat alacsonyítja le Európa újra egyesülésének felemelõ lehetõségét. Egyébként, utoljára pont akkor nem utazhattunk szabadon, amikor Medgyessy Péter volt a miniszterelnök helyettese, Horn Gyula a külügyér, s Kovács László a külügy valamilyen osztályvezetõje. És nagyon sokunknak, itt kezdõdik a gond a csatlakozással. A felsoroltak mindig valamely nagyhatalmat szolgálták ki, és képtelenek a magyar nemzet érdekeit a legkisebb mértékben is érvényesíteni. Pontosabban nem is akarták soha. Miért akarnák most?

Ha õk ennyire javasolnak, szorgalmaznak valamit, akkor bizony eddigi tapasztalataink alapján, mérget vehetünk arra, hogy az a nemzetnek rossz. Rövid, közép és hosszú távon. Vagy ha magától mégse lenne rossz, akkor majd õk tesznek róla, hogy rossz legyen. Rövid, közép és hosszú távon. Most nem a csatlakozási propaganda ideje lenne, hanem a felkészülésé. A nyugdíjasok részére garanciák kellenek, hogy nem értéktelenedik el a nyugdíjuk. A mezõgazdaságból élõk számára versenyképessé tevõ támogatások kellenek. A magyar kis- és középvállalkozóknak piacra jutását elõsegítõ komoly programokra van szükség. Azt kellene a jelenlegi helyzetben elérni, hogy a csatlakozás nyertessé tegye mindannyiunkat. Ezzel maradt adós – többek között – a baloldali kormány. Mindezek ellenére, vagy talán pont ezért, mégis van egy érv. Ez az érv nem gazdasági, s nem a pénztárcánkhoz szóló. Ez az érv a nemzet egyesítésének lehetõsége, közép és hosszú távon. Európa belsõ határai feloldódva már nem zárják el egymástól, a magyar nemzet tagjait s így lehetõvé válhat újra a közös élet. t.ma

Az unió kapujában • Beszélgetés Fritz Tamás politológussal – Érthetõ módon nagy várakozással tekintünk mindannyian az elõttünk álló Európai Uniós tagság következményei elé. Vannak, akik Szent István mûvéhez hasonlítják a történelmi feladat nagyságrendjét és egyenesen új államalapításról beszélnek. – Ez túlzás. Az említett megközelítés azt (is) jelentené, hogy a nemzetközösség erõsen beavatkozna nemzeti létünkbe. Véleményem szerint – és ez talán joggal remélhetõ – állami szuverenitásunk, nemzeti összetartozásunk elég erõs marad. Az EU eddigi mûködését figyelve nem azt tapasztaljuk, hogy a németek, franciák vagy a belgák föladták volna nemzeti, állami függetlenségük lényeges elemeit. Ésszerû és jól megfontolt érdekeik egyeztetése alapján összehangolják tevékenységüket például politikai, gazdasági, pénzügyi kérdésekben, ami a szükséges kompromisszumokon túl soha nem jelenti önálló mozgásterük veszélyes megkurtítását. – Ön 1996-ban cikksorozatot írt a Magyar Nemzetben „Egy következmények nélküli ország” címmel. Akkor a Horn-kormány idején tapasztalt – megítélése szerint a rendszerváltozás reményteli fordulatát veszélyeztetõ – jelenségekre hívta fel a figyelmet. Most, mint a Magyar Nemzetben olvashatjuk, újra idõszerûnek tartja a

korabeli tematika továbbgondolását – ezúttal az elmúlt idõszak történései alapján. Vajon tényleges veszélyekrõl beszélhetünk 2003ban, amikor az EU-hoz való alkalmazkodás – az integráció finisében – feltehetõen a magyar politikai elit mozgásterének megváltozását is jelenti majd? Vagy meglehet, hogy éppen a magyar politikai kultúra fogyatékosságai korlátozzák leginkább az integrációt? – Nem vagyunk még az unió tagjai. Az EU-s csatlakozásunk sem fogja megoldani azokat a belpolitikai problémákat, amelyekkel szembenézünk. Abban azért ne reménykedjünk, hogy ez egy olyan egység, amelyhez ha csatlakozunk, akkor rögtön minden ízében demokratákká válunk, minden intézmény, minden politikai párt, minden kormány a lehetõ legdemokratikusabb módon fog mûködni. Errõl szó sincs. Az igaz viszont, hogy bizonyos keretek közé kerülünk és ez természetesen hatni fog intézményeink, pártjaink, egész politikai rendszerünk mûködésére. Például a magyar politikai pártok képviseltetik magukat az Európai parlament frakcióiban, legyenek azok szociáldemokraták vagy néppártiak és így tovább. Az ott kialakult együttmûködés nyilván hatással lesz az MSZP, a Fidesz vagy éppen az MDF arculatának, politikai stílusának, mondani-

valójának késõbbi alakulására. Megismétlem, hogy – a remélhetõen pozitív folyamatok ellenére – nem ringathatjuk magunkat abban az illúzióban, hogy a mi „kis” belpolitikai problémáinkat majd mások megoldják helyettünk. Én a „következmények nélküli ország” szindrómát egyre erõsödõnek tartom, és ebben nem nagyon tud számunkra segíteni az Európai Unió sem. Legfeljebb ittott majd jelzi az észrevételeit, mondjuk megjegyzi, ha egy-egy minisztérium vagy miniszter baklövéseket követ el, vagy látványos kudarcot vall, akkor talán abból le kéne vonni a megfelelõ következtetést. Ha egy demonstrációval, tüntetéssel kapcsolatban a rendõri szervek aránytalan szigorral lépnek fel, vagy indokolatlanul – a törvényes lehetõségeken túlterjeszkedõ módon – korlátozzák ezeket a fellépéseket, akkor bizony kõkemény figyelmeztetésekre számíthatunk. Ha adott esetben kapunk is megrovást mondjuk az említettekhez hasonló ügyekért, természetesen elsõsorban nekünk itt belül kell kivívnunk azt, hogy semmilyen erõ, semmilyen hatalom ne élhessen vissza felhatalmazásával, a hatalomgyakorlás számára biztosított eszközeivel és lehetõségeivel. – Ami a vétségeket, hibákat illeti, Ön el tudja képzelni, hogy a

nagyobb bakin tetten ért politikus, közszereplõ magától értetõdõ módon – mint azért ez a fejlett polgári demokráciákban tapasztalható – nálunk is vegye a kalapját és távozzon mûködése színterérõl? – Nos, ez még nem jellemzõ. Visszatekintve az elmúlt évtizedre, nem nagyon emlékszem említésre méltó példára. Ha voltak is bukások, visszavonulások, azok többnyire – legalábbis bevallottan – nem az elkövetett szakmai vagy etikai hibákra hivatkozva történtek. Most pedig olyan nyolc hónap áll mögöttünk, amely során újra a következmény nélküliség jelei mutatkoznak. – Számomra úgy tûnik, hogy a magyar társadalom mostanában leginkább két dologtól tart: félelmei fokozódnak az uniós tagságtól, a belépéstõl, másrészt nem kevésbé aggódik az esetleges kimaradással járó következményektõl. – Nem véletlenül, hiszen csatlakozásunk nem egyszerû feketefehér képlet. Érthetõ az emberek eltérõ magatartása. Gondoljuk el, hogy azt sem lehet igazán megmondani ma, hogy akár csak három év múlva is mi történik velünk. Nézzük csak a viszonylag késõbbi idõpontban belépett országok példáját. Láthatjuk, hogy van akinek jobban, másoknak kevésbé sikerült az integráció. Mindenki emlegeti Írországot a látvá-

nyos sikerek illusztrációjaként. Ugyanakkor ott van Görögország, ahol ez sokkal gyengébben sikerült. Portugália, de kivált Spanyolország szintén inkább eredményeket könyvelhet el. – Az említett országok annak idején nálunk jóval elõnyösebb feltételekkel kapcsolódtak a közösséghez. – Így igaz. Ezért is inkább esetünk – valóságos összehasonlítási lehetõség nélkül – leginkább fekete dobozhoz hasonlítható. Nem igazán tudjuk, hogy mi fog történni. Ez az ország tehetségétõl, felkészültségétõl, ügyességétõl, a kormányzat(ok) magatartásától és még számos tényezõtõl függ. Mégis azt mondom, hogy a kérdést alapvetõen meghatározza, hogy milyen alternatíva elõtt állunk. Vagy igen, vagy nem. Az igennel kapcsolatban sok kétely, bizonytalanság merül fel, ezzel szemben a nem esetében sokkal világosabb a helyzet. Az unión kívül – pláne a többi aspiráns sikere esetén – abszolút üres terepre kerülnénk, mondjuk Ukrajna, Szerbia–Montenegro, Albánia társaságába. Nem gondolom – elnézést kérek az említett országoktól –, hogy ez a perspektíva megfelelõ lenne az ország számára. Ezért én – minden fenntartás ellenére is – a csatlakozás mellett állok. Kéri Mihály

I. évfolyam 2. szám • 2003. április 9.

ÉRDI LAP

Érdi képes krónika

A magyar agrártársadalom helyzete az EU-ban

A pad

Tóth Tamás az elmúlt önkormányzati ciklusban képviselõként, és a környezetvédelmi, mezõgazdasági és közbiztonsági bizottság elnökeként Érd Város Önkormányzatában tevékenykedett. Jelenleg a Független Kisgazdapárt Pest megyei Szervezetének alelnöke. Õt kérdezzük a csatlakozásról – A parlamenti és parlamenten lyozása, a mezõgazdaság feltõké- és most lehetetlen mindet ismerkívüli pártok sorra közlik állásfog- sítése, a mezõgazdasági termelés tetni. Szakmai kabinetjeink folyalalásukat a csatlakozásról. Leg- biztonságának fokozása pénzügyi matosan dolgoznak a problémák többen a mezõgazdaságot féltik, eszközök biztosításával történne. feltárásán, a feladatok megoldásáattól tartanak, hogy ötszázezer Nemzeti agrárbankot kívánunk nak elõsegítésén, a pártképviselet földbõl élõ magyar gazda lehetet- létrehozni a helyben lakó gazdák megerõsítésén a magyar vidék fellenül el. Mi errõl a kisgazdák véle- földvásárlásának, eszközvásárlá- zárkóztatásának érdekében. Legménye? sának és termékértékesítésének elsõ sorban azon dolgozunk, hogy – Sajnálattal észrevételezzük, elõsegítésére. A bank kedvezmé- visszaszerezzük a választók bizalhogy a kormány a csatlakozás nyes hiteleket nyújtana a gazdál- mát a pártban, megerõsítsük a pármegítéléséhez szükséges informá- kodáshoz megfelelõen képzett tot, hogy a magyar gazdatársadaciókat nem tudta idõben biztosíta- magyar – elsõsorban helyben la- lom méltó képviseletet találjon az ni az állampolgárok állásfoglalá- kó-gazdáknak, hogy át tudják hi- európai parlamenti választások sosának kialakításához. Tisztában dalni a tõkeerõsebb versenytársak rán. A gazdatársadalom – a földvagyunk azzal, hogy az agrárium kezdeti elõnyeit. mûvelõk, az élelmiszer termelõk képviseletét az európai parlamentA vidékfejlesztés, a nemzeti és feldolgozók, a kereskedõk, a viben csak kiváló, kisgazdaérzelmû oktatás, az egészségügyi program dék gazdaságához kötõdõ valapolitikusok láthatják el, hogy a megvalósítása esetében fel sem mennyi polgár – Magyarország társuláskor felmerülõ nehézségek merülhet a diszkrimináció. Nem- valamennyi politikai rendszerében áthidalására a feltételek biztosítot- zetközi felmérések igazolják, megállta a helyét. Szorgalmas és tak legyenek. hogy a magyar oktatás és egész- hozzáértõ munkájával mindenkor – Melyek azok a legégetõbb ségügy számos anyagi, szervezési segítette a magyarság felemelkeproblémák, melyeknek orvoslása és fejlesztési problémával küzd. dését. Az elmúlt évszázadban, az érdekében a Kisgazdapárt fel kí- Ezen belül a vidéki települések olykor nyomorúságos körülméván lépni? helyzete rosszabb, mint a nagyvá- nyek ellenére is elért jó eredmé– A teljesség igénye nélkül: rosoké. Itt alapvetõen a felzárkóz- nyek biztosítékot nyújtanak arra, ilyenek a föld spekulatív hasznosí- tatás a feladat. Segíteni kívánjuk a hogy a magyar gazdatársadalom tásának megakadályozása, a me- nemzeti mezõgazdasági képzés és az Európai Unió gazdasági körülzõgazdaság feltõkésítése, a terme- továbbképzés, valamint a vidék ményei között sikeres lesz. Mindlés biztonságának fokozása, a vi- infrastruktúrájának kiemelt fej- emellett tudnunk kell, hogy szádékfejlesztés és a magyar termék lesztését. A hazai mezõgazdasági mos nehézséggel kell szembe nézpiacra jutásának támogatása, a és élelmiszeripari gépgyártás egy- ni! Mindezek ismeretében kérem a nemzeti oktatás és továbbképzés kor nemzetközi szinten kiváló ter- gazdatársadalom valamennyi tagfejlesztése, nemzeti egészségügyi melését újra el kell érni, és a gaz- ját, a szimpatizánsokat, és nem program megvalósítása. datársadalom vertikális, azaz a ter- utolsó sorban a magyarság fel– Hogyan képzelik ezeket meg- meléstõl a feldolgozáson át az ér- emelkedését támogató honfitársaivalósítani úgy, hogy az unióban tékesítésig tulajdonosi érdekeltsé- mat, hogy szavazatuk április 12-én köztudottan tiltott diszkrimináció gét biztosítani kívánjuk. megfontolt és lelkiismeretüknek ne történjen? Az uniós csatlakozás kapcsán megfelelõ legyen. – A földspekuláció megakadá- felmerülõ feladatok számosak, itt T. Sz.

M

egkezdõdött a város korszerûsítése, lakhatóvá tétele amúgy Döcsakovszky-módra. Padokat helyeztek ki a körforgalom „négy sarkára”. Ha van alkalmatlan hely Érden a pihenésre, üldögélésre, hát ez az. Zaj, forgalom, dübörgés, kipufogó-bûz. Talán még a két sorompó köze lehetett volna hasonlóan jó helyszín. Ez lenne az egyik beígért park?

Okmányiroda

Ö

rülünk az új okmányirodának. A kép tanúsága szerint a korszerû irodához korszerû váróhelyiség is kijár az érdieknek. Mivel az árkád alatt kell várakozni, az esõ nem áztatja el a sort, a tavasz beköszöntével pedig a fûtés is megoldódott. A jó levegõrõl és a zenérõl a körforgalom által megfogott kocsisor gondoskodik.

Zászlók, ünnepek, hétköznapok

M

5

árcius 15-e nemzeti ünnep. Délelõtt végigmenvén a városon a központban láthattunk zászlókat, máshol csak elvétve. Egyegy iskolán, üzleten igen, magánházon azonban szinte sehol. Koradélután a központból is eltûntek: véget ért a városi ünnepség, immár nincs szükség rájuk. A sok évtizedes sulykolás, tiltás, riogatás meghozta gyümölcsét. Nem fontos, hogy magyar vagy. Az a fontos, hogy legyen némi vagyonkád, autód, kiskerted, utazhass, ehess, szórakozhass. Magyar zászló? Mi dolgod azzal? Büszkeség? Ugyan! Azzal megsérted más népek önérzetét. Járt már Ön külföldön? Akkor láthatta, hogy határainkon túl – keletre és nyugatra egyaránt – mindenütt zászlók lobognak. Nemzeti zászlók, helyi zászlók, címeresek, nemzeti színûek. Iskolán, hivatalon, templomon, üzleten, köztereken, magánházakon és csak úgy. Svájcban például bármerre nézünk, láthatjuk az ország, a kanton és a város, falu zászlait. A hegycsúcsokat is fellobogózzák. Kanadában onnan tudjuk, hogy megérkezett a gazda a nyaralójába, hogy rögtön felvonja a zászlórúdra a juharleveles lobogót. Mi pedig szégyeljük nemzeti színeinket? Piros-fehér-zöld, ez a magyar föld – énekli Nagy Feró. 15-én a várban a legnagyobb tömeg a zászlóárusoknál volt. Emberek százai vonultak magyar zászlóval, köztük rengeteg kisgyerek. Talán kezdünk felocsúdni. Szereljünk ablakunk alá zászlótartót, ha tehetjük, állítsunk kertünkbe zászlórudat, és húzzuk fel rá a címeres magyar zászlót, hadd tudja meg mindenki, aki Érden jár: magyar földön van! Magor

Használati utasítás az érdi postához

T

isztelt Fogyasztó! Felhívjuk a figyelmét, hogy a szóban forgó szolgáltató egységet csak rendeltetésszerûen lehet használni. Kérjük, hogy az utasításban foglaltakat figyelmesen olvassa el és maradéktalanul tartsa be. 1.Az Érdi Posta rendeltetése: vidéki kisposta épület. Más célra használni tilos. Ha levelet, csomagot, pénzt és egyebeket kíván küldeni, akkor forduljon bizalommal a környezõ települések postahivatalaihoz. Javasoljuk például a Tétényit. Míg Érden kilométeres sor áll, addig a tétényi posta kong az ürességtõl. Jármûvel rendelkezõknek kifejezetten ajánlott, csak öt perc, viszont órányi idegeskedést spórol meg vele. 2. Ha Ön csomagot kapott, akkor baj van. Ha nagy csomagot kapott, akkor teljesen reménytelen a helyzet, mert a bejárati ajtó keskeny. Ezért a csomag feladójával legyen kedves elõre közölni az érdi posta ajtajának méretét. 3. Ha pénzt, ajánlott küldeményt kapott és a postahivatalban kell átvennie, úgy készüljön fel a legrosszabbra. Háromnapi hideg élelem, nyugtató és egy váltás fehérnemû szükséges. Ha cég nevében jár el, akkor vigye magával a cég irodáját is.

4. Ha gyanúsan sok embert lát a posta elõtt, akkor nincs utasítás. Mindenki járjon el saját belátása szerint. 5. Ha a fõpénztárban van dolga, adjon felhatalmazást egy sovány rokonának, de õ se menjen télikabátban. Nem fér el. 6. Nyomtatványokat a polcokon ne keressen. Álljon minden egyes mûvelethez újra és újra sorba, hogy szokja a légkört. 7. Ha a postáskisasszony szétszórtnak látszik, ne szedje össze, jó szóval ne illesse, nem az Ön dolga. Ön arról nem tehet, hogy a munkakörülményei ilyen áldatlanok. Különösen kerülje a kedveskedést mûszak végeztével, mert félreérthetik. Ezt a megpróbáltatást már igazán nem érdemlik.

8. Ne húzza az idõt feleslegesen egyéb vackok vásárlásával, számla igénylésével, kérdezõsködéssel. Sorstársai idegeit teszi ezzel próbára. 9. Ha üres a posta mikor Ön belép, vegyen nagy levegõt és adjon hálát az Istennek. Tisztelt Fogyasztó. Ha mindezen pontokat figyelembe véve használja a posta szolgáltatásait, lemondhat az európaiság érzésérõl. Önnek már csak egy dolga marad, protestálni az önkormányzatnál, hogy miért nincs ezidáig egyezség a posta és Érd városa között arra vonatkozóan, hogy Pest megye legnagyobb városában a hatvanezer lakos kiszolgálására új és méltó postahivatal létesüljön. Nagy Péter

Jánosi Döcsakovszkynak sem jó? Az ISPA-pályázattal épülõ szennyvíztisztítóról tárgyalt a képviselõ-testület rendkívüli ülésén. A szocialisták szavazataival Érd lemondott a gesztorságról. Hogy ez mit jelent, arra a következõ számunkban visszatérünk. Amiért az ülést megemlítjük, különös történet. Az egyik képviselõ felvetette, hogy Jánosi György országgyûlési képviselõtõl lehetne az ISPA-hoz némi hátszelet kapni. Döcsakovszky Béla azonban lemondóan megjegyezte, hogy Érdnek soha sem volt szerencséje képviselõivel. Ez azt jelenti, hogy az MSZP is beismeri: Jánosi György, Várkonyihoz Andráshoz hasonlóan egy fikarcnyit sem fog törõdni Érddel. Szavazói pedig elgondolkozhatnak azon, kinek és mit hittek.

6

I. évfolyam 2. szám • 2003. április 9.

ÉRDI LAP

Olvasóink írják • Olvasóink írják • Olvasóink írják Tisztelt Szerkesztõség!

N

agy örömmel vettük kezünkbe lapjuk elsõ számát, gratulálunk a kezdeményezéshez és a tartalmában és formájában egyaránt színvonalas újsághoz. Kár, hogy nem hetente jelenik meg. Jó ötlet volt a választási ígéreteket elõszedni, bizony tanulságos mindezt újra olvasni azoknak, akik felültek az ígéreteknek. De még jobban örültem volna ha közzéteszik a város költségvetését, vagy annak kivonatát. Sajnos az Önkormányzat honlapján sem elérhetõ, Pedig ha mi, a város adófizetõi láthatnánk a puszta számokat akkor értelmét veszti minden politikusi mellébeszélés. A bevételek és kiadások számszerû ismerete a legalapvetõbb információ amira a polgár igényt tarthat. A következõ számuk EU-s témájához: Ideje lenne megkülönböztetni a lényeget a lényegtelentõl. Nem az a kérdés, hogy lesz-e mákos guba (azt majd a lelemé-

nyes magyar ember megoldja), hanem az, hogy ama bizonyos pályázati pénzekhez, ha nyer a város valamit, hozzá kell tenni azt a 30–40% saját részt. Na az honnan lesz? Amikor a város a meglévõ intézményeit sem tudja finanszírozni. Mennyire rontja az esélyeinket, hogy az ország legfejlettebb régiójához tartozunk? Budapest, erõfölényével való visszaélése miatt a funkcionálisan a fõvároshoz láncolt aglomeráció települései örök vesztesek lesznek. Ha az EU támogatás is a „segíts magadon, az Isten is megsegít” elven mûködne, akkor elõbb nézzünk szét a saját házunk táján! Pl. az építményadót minden ingatlanról sikerült beszednie az Önkormányzatnak? Ha nem, akkor hány százalék az adóelkerülõk aránya stb. További sok sikert! Kövér Gábor mérnök-közgazdász

Érd és az EU…

A

z, hogy belépünk, úgy tûnik, csak idõ kérdése. De – kérdem én tisztelettel – nekünk mindegy hogy hogyan? Mielõtt pro és kontra nekem szegeznék a mellette és ellene szóló érveket, gyorsan szeretnék tisztázni valamit. Ez a folyamat is olyan kell legyen, mint a gyereknevelés. Attól, hogy nem járunk napjára vendéglõbe, még illik tudni viselkedni. Köszönni, felöltözni, kanalat, villát kést megfelelõen használni …. az asztalra nem szemetelni ….. Hm, asztalra?.. Nos, Érden van még mit tanulni. Mi még nem vagyunk érettek étterembe járásra. Az elmúlt hetek, hónapok sõt évek keserû tanulsága, hogy szemetelünk. Nem számít hova, nem számít ki elé… Hogy ki a hibásabb, a város, vagy a lakói, … hát ez tyúk meg a tojás rébuszával felérõ kérdés. Miért is kesergünk mi, „túlzottan finnyás” polgárok nem is keveset? Megyek a gyerek elé az iskolához és mit látok? Diákok özönlenek kifelé és szemetelnek. Papírzsepi, cukorkás papír, félig elfogyasztott uzsonnamaradvány az úton többfelé. A buszmegállókban rendszeresen látok dohányzó férfiakat nõket egyaránt csikket elhajítani a busz megérkeztekor. Tudom, a szemetesedényeket rendszeresen tönkretevõkbõl is kijutott városunknak, de el tudom képzelni, hogy a még el nem tûnt kukák valamelyikéig el lehetne vinni szemetünket. Bizony szóvá teszem, ha ilyet látok. Sajnos a reagálás döbbenetes. Vállrándítás és közöny. „Más is ezt teszi”válaszok, a jobbik esetben. Két apróság a közvetlen portánk elõl: Házunk elõtt szemünk

láttára dobta ki a banánhéjat az illetõ, autójából. Pechére, mert ezt látva a nyitott autóablakon keresztül megkapta a kérdést: „Elnézést valami kiesett az ablakán, nem vette észre?”… Este sötétedést követõen érkezett a család haza autóval. Az utcában nem tudtunk eljutni házunkig az út közepén tornyosuló kacathalmaztól. A gyerekekkel kiszálltunk, hogy elpakoljuk a továbbhaladást gátló matracdarabokat, törött fotel és kanapé maradványokat. Szerencsére párom a volán mögül felkapcsolta a reflektort és ekkor vettem észre, hogy még dögdarabok is vannak az úton. Mint kiderült, teljes vaddisznóláb, lapockadarabok, méretes bõrmaradványok bûzölögtek a bútordarabok között. Nos, ez a jelenség nem egyeztethetõ egy átlagos, normális ember életvitelével. Így akarunk bárhova is eljutni? Elõbb ezeket az alapvetõ dolgokat kellene tisztába tenni városunk lakóinak fejében. A régi idõk „tiszta udvar rendes ház” magatartásformáit kellene megtanulni, alkalmazni. Nem lehetetlen, hiszen magyar település nyert az elmúlt években ennek megfelelõ európai címet, elismerést. Vegyünk példát róluk, mutassunk jó példát egymásnak, gyerekeinknek! Rosszat láttak már épp eleget, sajnos ragadt is rájuk a helytelen példa. Fordítsunk a dolgokon és eljön majd az ideje annak, hogy a kukáinkat nem borogatják fel, a csikk is a helyére kerül, az iskolák környéke sem lesz szemetes. A szelektált hulladékgyûjtés pedig teljesen normális következménye lesz ennek. Itt Érden, itt Európában. Mohaupt Ferenc

Egy levél margójára…

A

minap családom is kézhez kapta az EU Kommunikációs Közalapítvány Kuratóriuma Elnökének tájékoztató, ám érdemi mondanivalót nélkülözõ „kampánylevelét” a regisztrációs kérdõívvel együtt. Magyarnak születtünk, Magyarország a hazánk, ami több mint ezer éve Európában van és amelyben családunk – õseinknek köszönhetõen – 1760 óta él! Ebben a hazában kívánunk továbbra is – még ha olykor nehéz is – élni, tanulni, dolgozni, érvényesülni és ezért a honért, ha kell életet áldozni! A magyar nemzet több mint ezer éves történelme, kultúrája, a haza szeretete, a család õsi vallása, erkölcse volt a legfontosabb, amit õseink megtanítottak nekünk és amit gyermekeinknek büszkén továbbadhatunk! Családunkat soha nem foglalkoztatta a haza elhagyásának még a gondolata sem, nemhogy annak legális és szükségszerû lehetõsége, mint ezt az EU sugallja!

A teljesség igénye nélkül egy rövid áttekintés az utolsó kb. 180 év szüntelen „magyarságpárti és a magyar nemzetet a sikerre és boldogulásra vezetés” érdekében végrehajtott sikertörténetekrõl: A Monarchia idején a Habsburg-ház szabta meg helyes magyarságunk kötelezõ mibenlétét, 1919-tõl Kun Béla és a kommunista „Lenin-fiúk” különítménye, majd a Trianonok és dekrétumok „európai szintre” emelkedett kitalálói és megfogalmazói, 1939-tõl a hitleri Németország és honi elkötelezettjei, 1945-tõl a „magyarosított mûvésznevükön” közismert Rákosi Mátyás, Péter Gábor, Gerõ Ernõ és sztálinista regnánsai, 1956-tól Kádár János és a szintén ízig-vérig Moszkva-elkötelezettségû, internacionalista, kommunista rezsimje, napjainkban pedig az Egyesült Államok hatalma és a mögé bújó idegen érdekeltségû zsidó pénzoligarchia, valamint az ezt gátlástalanul kiszolgáló hazai posztkommunista vezetés az írott

és elektronikus médiájának, reklámjának teljes vertikumával! Brüsszelbõl természetesen ehhez „unverhaugen” módon hitelesen és ellentmondást nem tûrõen tájékoztatnak, óva intenek, rendre utasítanak! Most ismét egy igen komoly döntés elõtt állunk, amely kellõ ismeret és a valós információk hiánya nélkül – csupán a kampánykérdésekre elõre kidolgozott és az azokra adandó sablon válaszok feltétlen elfogadása – immár végérvényesen megoldhatja a magyar nemzeti kérdést a gazdaság, a kultúra, az oktatás, a tudomány, a föld, az önállóság, a függetlenség terén! Elfogadhatatlan és nemzetellenes a „merjünk kicsik lenni” idiótapolitikusi degeneratív elmélet, az „egyedül nem megy”, a „minden, ami magyar suta, hiányos, jövõtlen” elmélete és az, hogy az EUhoz való csatlakozásnak számunkra nincs más kedvezõ idõpontja és alternatívája! Egerszegi János

Ügydöntõ népszavazás leszen!

H

a az elmúlt tizenhárom–tizennégy évben akad elegendõ számú olyan politikus, aki nemzetünkért, népünkért, hazánkért dolgozik, és elvégzi e munka idõarányos részét – kevesebb bajunk volna. Bízhatnók abban, hogy – belépve az Európai Unióba – még kevesebb bajunk leszen. Ha az elmúlt tizenhárom–tizennégy esztendõben akad elegendõ számú magyar politikus, aki önmaga, családja, csoportocskája mellett nemzetünket, népünket, hazánkat is szolgálja, remélhetnõk, hogy bennünket is megvédelmeznek, és nekünk is megtanítják, hogyan védekezzünk sikeresen a cégéres rablók ellen. Õk csak azért vetettek koncot néha nekünk is, hogy egymást marjuk fölötte, s minél messzebb a

húsosfazéktól. Csak akkor számoltak velünk, ha nélkülünk nem juthattak följebb. Ráadásul egyfolytában gúnyoltak bennünket. Mondták: Tetszettek volna forradalmat csinálni! Mondták: Na és? Mondták: 1956tal már nem kell törõdnünk, nemsokára kihalnak az 56-osok. Isten sem segít, ha nem segítünk magunkon! Cselekedjünk végre nemzetünkért, népünkért, hazánkért: magunkért! 2003. április 12-én ügydöntõ népszavazás lesz. Ha nemet mondunk, a mai magyar politikusok egyik része elmegy a globálisba, másik része pedig nemzetünkért, népünkért, hazánkért: értünk dolgozni kész és dolgozni képes ma-

Vastelep

A

környékbeliek „nagy örömére” még mindig nem oldódott meg a Jegyzõ utca végén lévõ vastelep és a környéken lakók problémája. A gond ugyanis az, hogy a tavasz beálltával igencsak megnõtt a vashulladékot gyûjtõk száma. Magam is a környéken lakom, de... Nem zavar, ha egész nap nyikorog a markoló és több méter magasból ejti a vasúti vagonba az összepréselt vastömböt. Nem zavar, hogy este nyolckor és egész vasárnap is folyik a munka. Nem zavar, hogy hosszú autósor várakozik az utcán megrakva és alig lehet közlekedni. Nem zavar, hogy túlsúlyos kamionok döngetnek végig az utcán és szakad be alattuk az aszfalt. Nem zavar, hogy az elhullaj-

tott pici vasacskák miatt gyakran járok a gumishoz. Nem zavar, mert érdi polgár vagyok és tudom, hogy a helyi lakosságot érintõ problémák megoldása röpke 10–20 év alatt megvalósul. Tudom, hogy sokan ebbõl a tevékenységbõl élnek, éppen ezért megoldást kellene találni, hogy sokáig lehessek ilyen toleráns. Korábban ígéretet kaptunk arra, hogy a Tolmács utcát kivezetik a fõútig, így megoldódna a Krause kamionjainak és a tüzép teherautóinak gondja is és nem a sûrûn lakott, keskeny Jegyzõ utcát tennék tönkre. Remélem, az új városvezetés nem csak ígéreteiben, hanem tetteiben is tud gáláns lenni. Mészáros Mihály

gyar emberekkel tölti be a megürült politikusi munkahelyeket. Akkor aztán kezdõdhet a munka! Ezek a politikusok pontos és szép munkával, s nem is hosszadalmas tárgyalásokon el fogják érni, hogy az Európai Unió urai és haszonélvezõi nemcsak hogy életben hagynak bennünket, magyarokat, hanem biztosítják emelkedésünk, gyarapodásunk, erõsödésünk anyagi alapját is. Hogy elvegyülhessünk és kiválhassunk! A szükséges pénz innen alulról nézve csillagászati összeg! Onnan, felülrõl nézve azonban csupán maroknyi papír. Tehát elérhetõ, kialkudható, végsõ soron kiharcolható. Ügydöntõ népszavazás leszen. Fejér György János

INGATLAN Érd központjában, üzletházban, frekventált helyen 95 m2-es iroda eladó. Kedvezményes hitel igénybe vehetõ. *** Érd központjában 500 m2-es közmûves lakótelek bontásra szoruló házzal eladó. *** Ügyfeleim részére keresek eladó ingatlanokat Érden, illetve környékén. Dr. Kun Ágnes Telefon: 23/369-963, 06-20-9-125-777 Élelmiszer eladó tanulónak gyakorlati helyet biztosítunk érdi és sóskúti üzleteinkben. Érd.: 06-20-9-277-184

I. évfolyam 2. szám • 2003. április 9.

7

ÉRDI LAP

Büszkék lesznek ránk unokáink?

A

kedves olvasó is bizonyára ismeri azt a szituációt, amikor neki kell döntenie, hogy elmenjen-e a párjával, mondjuk egy társadalmi eseményre, ami úgy hiányzik neki, mint Tisza-hátiaknak az árvíz, de ha nem mennek el, még akár hátrányuk is származhat belõle. Ha elég óvatlan a párunk, lehet úgy alakítani a dolgot, hogy õ döntse el a menetelt – ami azért nagyon jó nekünk, mert utána aztán rá lehet lõcsölni az egészért a felelõsséget: ha jól sikerült és nem mentünk el azért, ha pocsék volt és ott kínlódtuk végig az estét, akkor meg azért. Még dühöngeni is lehet vele! Tágabb horizontra helyezve a dolgot, emlékezzünk érintetlenségünk „boldog” idõszakára: bölcs vezéreink megkíméltek bennünket az olyan felelõsség elhordásától, hogy tagjai legyünk-e a Varsói Szerzõdésnek, vagy a KGST-nek, vagy internacionalistán „megsegítsük-e” 1968-ban „csehszlovák testvéreinket”. De még az olyan piszlicsáré dolgokat is felvállalták e bölcsek, hogy négyévente 99%os arányban kikre szavazzunk. Aki választani akart, módja volt arra is: jobb vagy balkezes legyen a pofán vágás. Volt ennek akkor egy sajátosan akol-meleg és bensõséges hangulata. Ez maga volt a szocializmus! Mindenki tudta, hogy az egész úgy rossz, ahogy van! Õk tudták, hogy mi tudjuk, hogy õk is tudják. Egy idõ után a legszûkebb családi, baráti körben még hõzöngeni is lehetett: egy kicsit, csendben, fõleg részegen, úgy azért elnézték. (Máig fel nem foghatom azt a rövidlátó ostobaságukat, hogyha bármilyen apróságban is, de miért nem rendeztek legalább egyszer egy tisztességes népszavazást, amiben a nép – ha csak egyszer is – legitimálta volna õket.)

Most itt a lehetõség: elmenjene a magyar nemzet egy európai társadalmi eseményre? Elsõ ránézésre úgy kell ez nekünk, mint az elején említett Tisza-háti természeti jelenség a helyieknek. Egyszerû a képlet: akkor ne menjünk el! Nono, azért mégsem ilyen egyszerû! Ismerjük-e, tudjuk-e azokat a hátrányokat, amelyek abból adódhatnak, hogy nem megyünk el, nem lépünk be? Amikor e dolgozat írására készültem, az volt az elsõ elképzelésem, hogy kifejtem az EU-hoz való csatlakozással kapcsolatos álláspontomat és az azok alátámasztására szolgáló érvek sokaságát. Néhány bizonytalan olvasót bizonyára sikerült volna az igazamról meggyõznöm, és õk az én szájam íze szerint szavaznának. Nem sokban különböznék az elvtársaktól! Megdumálni a hóembert, hogy jó neki a tavasz: mert attól lesz mozgékonyabb… Szocialista szavazóinkkal nincsen gond, ahogyan soha nem is volt. Az irányelv alapján katonásan igazodnak. A párt és a kormány irányelve tiszta és érthetõ. (Van annak valamilyen mélylélektani bája, hogy – bárhogy is erõlködjenek – nem képesek a társadalmi párbeszédre, vitára; õk most is megmondják, mi a jó – és akkor az jó!) A probléma a polgárokkal van, akik mérlegelni akarnak, érveket, vitákat, olyan tisztességes adatokat, amelyeket értékelni lehet. Önállóan akarunk dönteni! Tisztességes adatok nincsenek, ami van, az csak egy irányba mutat: Brüsszel felé (azelõtt ez Moszkva volt), Kovács külügyminiszter ország-világ elõtt kijelentette, hogy õ aztán a csatlakozás hátrányának a nyomát sem látja. Persze a polgár tudja, hogy akkor ez nem igaz! Van Mikszáthnak egy regényalakja, a királycsináló, aki a fõhõsnek megígéri, hogy megcsinál-

ja neki a mandátumot, képviselõ lesz belõle. A megyebálon elkezdi gyalázni a támogatottját és kérkedve kijelenti, hogy õ bizony nem engedi, hogy ebbõl a nyikhajból képviselõ legyen. Ez a figura annyira ellenszenves alak, hogy ezután már senki nem gondolkodik: akit õ ellenez, azt csak azért is megválasztják. Vigyázzunk, nehogy így járjunk, csak éppen fordítva! Feltétlenül el kell-e hinnünk – bármily vörös és bármennyire bír is kukorékolni – egy kakasnak, hogy az õ szavára kel fel a nap? Ha bizonytalanok vagyunk, fel kell vállalnunk, hogy egy jó kakaspörkölt után a további életünket esetleg setétben kell végigtapogatnunk. Eddig minden kakasvész után felkelt a nap! Akik hallgatják a nyugdíjas munkásõrök telefonos matinéját a Klub Rádión aranyszájú Bolgár György ministrálásával, érzékelhetik jól vezényelt honfitársaink értetlenkedését, hogy Orbán Viktor meg a FIDESZ most támogatja-e vagy sem a csatlakozást, merthogy nem adja ki a direktívát, hogy akkor most a jobboldal mit is csináljon. Tessék figyelni! Lassan mondom, hogy mindenki megértse, néha még a jobboldalon is. Ha Orbán Viktor beállna Kovács „eetás” mellé vezényelni, mindjárt ott is maradhatna. Tudom, hogy jó szocialistáink – élükön Kovács tatával – Lucifer szavaival élve elmondhatják, hogy „Nem adhatok mást, csak mi lényegem” – de Orbán Viktor se! A polgárok által elfogadott vezetõnek az a dolga, hogy érveket sorakoztasson fel pro és kontra, aminek alapján az egyes embernek bizony fel kell vállalnia a döntés személyes felelõsségét. Annak a döntésnek a felelõsségét, amelyrõl el kell számolnia – az unokájának is. Kopor Tihamér

Húsvéti örömünk

A

húsvéti misztérium magába foglalja Jézus életének legfõbb eseményeit: szenvedését, halálát, feltámadását, mennybemenetelét és a Szentlélek elküldését. Kereszténységünknek ebbõl a legfõbb eseményébõl forrásoznak az egyházi év egyéb ünnepei és emléknapjai. Valamennyi szentmise, amelyen részt veszünk, ennek az ünnepnek a megjelenítése: megváltásunknak és Istenünk megdicsõítésének mûvét Jézus Krisztus a húsvéti események által valósította meg, amikor halálunkat az õ megváltó halálával megtörte, és föltámadásával új életet szerzett nekünk. A föltámadt Úr Jézus az életet örök életté, az örömöt halhatatlan örömmé varázsolja. Krisztus személyében ez a hallhatatlan, örök élet lépett be a mi világunkba, s ha ezt megtapasztaljuk saját életünkben, a húsvét örömünk forrása lesz. Krisztus föltámadása idõk feletti esemény, melyet Pál apostol így ír le: „Krisztus… harmadnap feltámadt… Megjelent Péternek, majd a tizenkettõnek… Utánuk pedig mint egy elvetéltnek, megjelent nekem is” (vö. 1Kor 15,5-8). A Föltámadott megtapasztalása nem ugyanazon a napon, ugyanabban az órában történik meg az emberek számára. Péter és az asszonyok már megtapasztalhatták, milyen a föltámadt Jézussal való új találkozás, milyen az új élet fényessége, míg a többiek csak nagypéntek sötétségében botorkáltak. Mennyire így vagyunk ezzel mi is. Jézus feltámadásának fényessége, öröme nem mindenkihez érkezik el harmadnapra. Gyakran hetek, hónapok, évek kellenek, vagy talán egy emberöltõ is, mire rájövünk arra, hogy az a sír üres, hogy van remény, hogy van egy út, amelynek a végén gondolnak ránk, szeretnek bennünket, és várnak minket. Egyszer mindenki találkozni fog a feltámadás valóságával, húsvéttal, az új élet ünnepével, örömével. Krisztus feltámadt és feltámadásában ott van a mi életünk is, mert „ha Krisztussal meghaltunk, hisszük, hogy vele együtt élünk is. Tudjuk, hogy Krisztus föltámadt a halálból, többé nem hal meg, a halál nem lesz többé úrrá rajta. Halálával egyszer s mindenkorra meghalt a bûnnek, élve azonban Istennek él. Ezért tekintsétek magatokat is úgy, hogy meghaltatok a bûnnek, de éltek az Istennek Urunkban, Jézus Krisztusban.” (Róm 6,8-11) Bilik János

Futballisták: Repülõrajt

R

epülõrajtot vettek az érdi futballisták Pest megye másodosztályának északi csoportjában. Három mérkõzés, 9 pont. Hévízgyörk és Tárnok ellen hazai pályán 3:1, illetve 1:0, míg közte Dunaharasztiban 5:1. Különösen az idegenbeli mérkõzés bíztatott reményekkel a szomszédvári rangadó elõtt. Utólag mindenképpen meg kell becsülni az egygólos gyõzelmet is, mivel, miközben helyzeteink nemigen voltak, a kapuban Szimandl háromszor is parádésan védett. A gyõztes gól a 74. percben egy Vízszerelés • csõtörés dugulás-elhárítás. 06 (23) 376-378, 06 30 991-84-99

Kiskereskedelmi értékesítés: Érd, Riminyáki út 39-41. Tel.:23/520-580, Fax:23/520-581 Nagykereskedelmi értékesítés: Érd, Bajcsy-Zsilinszky út 135. Tel.:23/372-995, Fa x:23/372-768

szöglet utáni kavarodás után született. A bajnokságban a 15. kapott gól mellett ez volt az 50. jubileumi rúgott gól. A tabellát az Érd vezeti 6 pont elõnnyel riválisai elõtt. Lapzárta után kerül sor következõ találkozónkra Perbálon, majd azt követõen 3 hazai találkozónk lesz. A program: április 12. szombat 15:30 Pécel, 19. szombat 16 óra Gödöllõi EAC, 26. szombat 16 óra Nagymaros. Május elsején, csütörtökön Halásztelekre, majd 4-én, vasárnap Aszódra látogatunk. Május 10-én, szombaton ismét hazai pályán Solymár az ellenfél. Az utóbbi három találkozó kezdési idõpontja 16:30. A mérkõzések elõtt két órával korábbi kezdéssel játszanak az ifjúsági csapatok. (H)

8

I. évfolyam 2. szám • 2003. április 9.

ÉRDI LAP Büki Attila: Érdi séta

A

z Érden élõ Büki Attila költõ, újságíró avatott, lírai kalauzolásával barangolhatjuk be hónapról hónapra Érd ismert vagy rejtett tájait, városrészeit, építészeti emlékeit, természeti kincseit. Kövessenek minket elõször az újság hasábjain, majd a valóságban is, ha kedvet kapnak hozzá! DUNA-PART. A magaspartról jól látható a Duna kanyarulata, a Nagytétényifennsík, a közelségben ÉrdÓfalu s a Beliczay-sziget. Látható megroggyant tetõkkel az egykori téglagyár maradéka s a Duna-parti fák között az egykori híres kikötõ, mely a Fekete-tengerrel kötötte össze Érdet. Most távoli földrészeket megjárt, álomba szenderült hajók ringnak itt, mintha megállt volna az idõ felettük. Bármerre is tekintünk, festõi tájak élednek. Nem véletlen, hogy Szepes Gyula, Érd jeles festõmûvésze szerelmese lett a Beliczay-sziget fáinak, burjánzó növényeinek, a Duna-parti köveknek és vizeknek. Az itt élõ költõknek és íróknak, ahogyan elõdeiknek is, ihletõ forrása a Duna.

RÓMAI ÚT. A város legrégibb építészeti emléke a hajdani római út maradványa. Az egykori Dunamenti határút kövei a római provinciára, az ókori világbirodalom keleti határvidékére emlékeztetnek. Persze csak azt, aki jó képzelõerõvel rendelkezik, s aki nem, már csak arra gondolhat, amit az idõ súlyos lépte porrá nem tiport. Emlékezetes e hely a virágzó szõlõtermesztés miatt is. Csupán emlékezetes, ugyanis a pincék a „hegyre” vezetõ út mindkét oldalán már csak homállyal teltek s nem boroshordókkal. Nem száll ének, nem íródik bordal. A légionáriusok füttyét meg vagy másfélezer évvel ezelõtt elfújta a szél. Manapság nagyon is prózaiak a hangok e tájon. Sár rögzíti a lábnyomokat. Ha itt kellene élnem, lélekben már ideköltözésem napján megszakállasodnék. Most mégis frissítõen hat rám a tavaszi napsütés, a dombtetõn virágzó barackfák rózsaszínû szirma. Szomszédságunkban az 1703-ban épült Kálvária-kápolna, mely többszöri leégése után is azt sugallja, hogy az egymást követõ nemzedékek igyekeztek megóvni a rájuk testálódott szellemi és tárgyi kincseket.

Votin József: Egy érdlakó feljegyzései 78.

T

egnapelõtt.Békés koratavaszi délután; inkább már estefelé. Ködfelhõs, szürke égbolt. Erõsödõ, majd kelet-északkelet felé elhaló repülõgépzúgás a magasban. Hiába nézek fel, semmit sem látni. Egy pillanatra megdermedek: az oroszok. De nem, õk már nincsenek Tökölön, a reptéren. Szinte megnyugodtam. Azután újsághír: a kormány átengedte Magyarország légterét az Irakot bombázó B52esek átrepülésére. A Londonból induló bombázók és a harci helikopterek átrepülhetnek fölöttünk és tankolhatnak a repülõtereinken. De csak az arra kijelölt repülõtereken… Nincsenek az oroszok Tökölön, de itt vannak az amerikaiak (és még kik?) Taszáron. A tévében impozáns képet láttam a ferihegyi repülõtéren pihengetõ amerikai harci helikopterrõl. Egy korábbi békés nap utólag nyilvánosságra került mozzanata.

79.

S

ajnálhatom, hogy nem fizetek elõ frankfurti német napilapra, így nem olvashattam eredetiben az emberbarát-jogvédõ Konrád György cikkét arról, hogy miért ért egyet Irak megtámadásával. De az is lehet, hogy magyarul sem olvastam volna el, mert semmilyen háborúval nem érthetünk egyet, bármilyen messze is legyen tõlünk. Messze van egyáltalán? Nincs is olyan messze: az egykori szovjetbarát békeharcosok kormányának sikerült felvétetni országunkat az amerikai agressziót támogatók listájára. Ma a külügyminiszter nem arról beszélt, hogy minden száz magyarból több, mint kilencven ellenzi a háborút, hanem arról, hogy már 42 ország szerepel azon a bizonyos listán. Igaz, hogy mi az elsõ harmincban már benne voltunk (mennyiért?). És arról sem esett szó, hogy a világ hány száz országa közül került ki ez a díszes társaság…

80.

A

nnyiszor, de annyiszor elhatároztam, hogy elkerülöm a politikát! De lehetetlen. Hiába dugod homokba a fejed, jönnek, jönnek a hírek. Olyan

gyorsan követik egymást a (sokszor fél napig azonos) hírek, hogy már oda sem kell figyelni: mindig ugyanazt mondják. Lehet, hogy pont ez a cél, ne is gondolkozz azon, amit hallottál. Mert mit gondolhatsz az olyan híradásokról, hogy a háború elsõ napjaiban száz, vagy ezer, vagy tízezer iraki katona megadta magát, az amerikaiak lelõttek 7-8-16 angol szövetségest, a bombázások polgári áldozatainak száma viszont százhetven meg kétszáznyolcvan; vagy ki tudja mennyi ártatlan ember.

81.

M

it akarsz te itt Érden az USÁ-tól? – kérdezte tõlem valaki, amikor szóba kerültek az elmúlt napok eseményei.Tovább kérdezhetünk: Mit akarunk a kormánytól? Az egyes pártoktól? Az önkormányzattól? A képviselõktõl? A polgármesteri hivataltól? Az ügyvédektõl és a bíróságoktól? A bankoktól, a biztosítóktól és a munkahelyektõl? A háziorvosoktól és a rendelõ szakorvosaitól? Az iskoláktól és a tanároktól? A papoktól? A bolti eladóktól? Az Elektromos Mûvektõl? A rendõrségtõl, a MÁV-tól, a VOLÁN-tól és gépkocsivezetõitõl? A városon átvánszorgó, az M 7-est elkerülõ autósoktól? Az Ófaluba hazafelé robogó, vagy a Riminyáki úton száguldozó pótkocsis kamionoktól, a városszerte esztelenül száguldozó pöffeszkedõktõl? Az utcabeli szomszédoktól? A városban és a határban szanaszét szemetelõktõl? A szennyvizet „okosan” a kutakba vezetõktõl, akik a kilyuggatott falú „zárt szennyvíz-tárolókból” a saját házukat is úsztatják trágyalén? A gazdakörtõl, az ipartestülettõl, az építészek és mások szakmai szervezeteitõl? Az úgynevezett civil szervezetektõl? A szövetségüktõl? A polgári köröktõl? És egyáltalán? Mit akar az ember? Akarhat-e, tehet-e valamit, bármit is az ember? Egyedül semmiképp. De mégis: az egyes embernek kell megmozdulnia ahhoz, hogy a másikra rátaláljon, a másikra, aki ugyanarra, ugyanazért akar menni, tenni. Beszélnünk kell egymással, megbeszélni dolgainkat, kicsiket és nagyokat, hogy létrejöjjön a jobb eredmény eléréséhez szükséges összefogás.

A Költészet Napjára

U

niós csatlakozás, iraki háború, kritikus népességfogyás, korrupció és mi mindenrõl hallani még a naponta ránk zúduló információk befogadhatatlan áradatában. A befogadottak között is sok a veszélyekre figyeltetõ vagy a kiüresedésekre, hitelvesztésekre utaló. S ha már a Magyar Költészet Napjára íródnak e sorok, nem feledhetem a fokozódó szóinflációt, mely nemcsak a sajtótermékek létrehozóira, a szépirodalom mûvelõire is igaz. Ám nem az említettekrõl kívánok most szólni. A Költészet Napján a szavak millió íze, illata, az a 70 000 szó hoz örömet, amely a költõk szellemi tápláléka, anyanyelvünk aranya. E napon a költészet iránti érdeklõdést, a költészet emberi, társadalmi hatását érzem fontosnak. Nem vitatható, hogy van világrangú költészetünk, hogy a magyar líra évszázados hagyományai töretlenül folytatódnak. Költõink vállalják a jelenlétünk iránti felelõsséget. Felmutatják napjainkból mindazon gondolataikat, melyekkel alakítják szemléletünket, önismeretünket. A költészet közösségi eredete ma is ott lüktet költõink szívében. Vállalják mindazt, amit századokon át, költõelõdeik. Jól tudják, hogy a költészet társadalmi ügy is, egyén és közösség egységében. Még akkor is, ha a világ e közösségeknek ellentmondani látszik. Ám miért ne fejezhetné ki a költõ verseiben továbbra is társadalmi gondjainkat, lehetõségeinket vagy azokat a hiányokat, melyeket naponta átélünk? Miért ne adna eszményt, példát, erõt azoknak, akik szólni kívánnak, vagy csupán élni sorsuk adta létezésükben? Miért ne adna hitükhöz, szellemiségükhöz olyan igéket, mely nekik élni segít? Mert a vers valójában élni segít. Átélhetjük a költõi csodatevés tündökletét. A szépség lelkekbe sugárzó fényét. Átélhetjük a mûvel való azonosulásnak minden kimondható és kimondhatatlan érzését, mindazt, ami bennünk van a lélek rejtett mélyein, s amit egy-egy költemény ereje és varázsa képes elõhívni bennünk. A költészet hordozója a tiszta, s magasabb rendû erkölcsiségnek, így jelenünkben is a felelõsségvállalásnak. Hordozója a jövõbe vetett hitek megvalósulásának is. Ha élne, ma lépne 98. életévébe József Attila. Nõvérével, a most száz éves Etával együtt láthatnánk õket. Korai halála vigaszául, s végül is mindannyiunk örömére neki is köszönhetjük e napot. Egyik utolsó verstöredékében így búcsúzott: „Az Isten itt állt a hátam mögött / s én megkerültem érte a világot /… Négykézláb másztam. Álló Istenem / lenézett rám és nem emelt föl engem. / Ez a szabadság adta értenem, / hogy lesz még erõ, lábraállni, bennem.” A Költészet Napján köszöntjük a költeményt és megvalósítóit, akiknek hivatásuk nyelvünket mûveikben felragyogtatni. Büki Attila

Ajándék Érdrõl Darabont Tamás, Érden élõ festõmûvész „Vörös Gólem” címû festményét a Terror Háza Múzeumnak ajándékozta. A képet, amely a fogadótermet fogja díszíteni, március 26-án Schmidt Mária, a múzeum igazgatója vette át. Az átadásnál jelen volt Harmat Béla és a Vasárnapi újság riportere is. A nagyközönség egy késõbbi idõpontban, idõszakos kiállításon láthatja majd a képet.

BIZONYLAT KER. K F T. 2030 Érd, Velencei út 7. Telefon/fax: 23/366-076, mobil: 20/9449-432 Leporello • nyomtatvány • írószer-irodaszer • bélyegzõ és névjegykártya készítés • sokszorosítás A/3-as méretig • egyedi nyomtatványgyártás • fénymásolás • számítástechnikai kellékanyagok teljes körû forgalmazása

II. sz üzlet: Érd, Fehérvári út 47. Telefon: 23/366-170

Buvy és Társa Bt. 2030 Érd, Késmárki u. 13.

1991 óta az italautomatapiac vezetõ cége [email protected] Tel: 06 209/ 35 47 47 • Fax: 06 23 / 379 594 • Italautomaták , töltõanyagok kis- és nagykereskedelme • Ingyenes gép kihelyezés akár 10-15 fõs munkahelyekre is • Használatba adás, bérlet, eladás kamatmentes részletre is Berendezéseinket ajánljuk irodáknak, kis- és nagyüzemeknek, magán- és közintézményeknek, büféknek, élelmiszerboltoknak, kereskedelmi egységeknek

I. évfolyam 2. szám • 2003. április 9.

9

ÉRDI LAP

Az Erkel-díjas zenei rendezõ Az érdi Bárány Gusztáv kitüntetése Legtöbbször jeles elõadómûvészek kapnak magas rangú elismeréseket. Például Erkel-díjas többek között Koncz Zsuzsa és Presser Gábor, és mostantól Bárány Gusztáv is, a Magyar Rádió zenei rendezõje, akinek a díjat március l5-én, nemzeti ünnepünkön Görgey Gábor kulturális miniszter adta át az Iparmûvészeti Múzeum aulájában. Amikor zenei elõéletérõl kérdezem, rövid, tömör választ ad: a Zeneakadémián szerzett diplomát trombita és karvezetõ szakon, de mint rögtön hozzáteszi, a hangszeres zenét elõadóként ma már nem mûveli.

– Kívülálló számára óhatatlan az elsõ kérdés : mi is a zenei rendezõ feladata? – Több mint negyed százada mûvelem ezt a rendkívül sokrétû feladatot, de még két egyforma felvételem nem volt. Karmesterekkel, együttesekkel, hangszeres szólistákkal, énekesekkel dolgozom. Nagyon fontos megteremteni azt a bizalmas légkört, amelyben a mûvészek tudásuk, tehetségük maximumát tudják nyújtani. Jó instrukciókkal, szigorú kontrollal, a legmagasabb technikai és zenei színvonalon kell megalkotni a felvételeket, mindezt persze úgy, hogy az elõadómûvészek egyénisége megmaradjon. Jogsegélyszolgálat A Városvédõ és Városépítõ Egyesület Érd minden hét péntekén 17 és 19 óra között jogsegélyszolgálata által ingyenes jogi tanácsadást tart. Helyszín: Érd, Diósdi út 4. II. lépcsõház, emeleti iroda. Bejárat a Ritmus Áruház melletti üzletsor épületében a vasút felõl. Dr. Szabó Ferenc ügyvéd. Tel.: 06 30 352-1275

– Hogyan járul mindehhez a technika, hiszen húsz-huszonöt év alatt óriási változások történtek? – Amikor a Rádióba kerültem, még rézollóval vagdostuk a szalagot, ma már a digitális technika rengeteg lehetõséget ad a felvételek jobbá, szebbé tételéhez, de ezek csak lehetõségek. A lényeg nem változott. Az elõadó tehetsége és a mi szakmai hozzáértésünk most is szükséges ahhoz, hogy a sokszor apró részleteiben felvett mû élményt nyújtó zenei egységgé álljon össze. – Gazdag zenei pályájából mi az amit szívesen kiemelne? – Szinte minden zenei mûfajban dolgoztam, így például a népzenei felvételek terén éppúgy mint a klasszikus vagy a kortárs zenében, de említhetném a dzsesszt is. Úgy gondolom, hogy a tucatnyi nívódíj, majd legutóbb decemberben az Artitjus Zenei Alapítvány díja után az Erkel-díj a huszonhét éves háttérmunka elismerésének szól. Büszke vagyok arra, hogy a nemrég elkészült Bánk bán filmnek részese lehettem, nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a megfilmesített nemzeti operánk zenei rendezésére engem kértek fel. Szakmailag is hatalmas feladat volt, mert úgy tudom, ez az elsõ 5.1-es Dolby Digital hanggal készült operafilm a világon Számomra ez olyan, mint egy színésznek a beteljesült szerepálom. – Bárány Gusztávnak mi is csak köszönettel tartozunk. A kilencvenes évek második felétõl él Érden, s elévülhetetlen érdemei vannak az önkormányzat által kiadott CD-k zenei rendezésében. Nevéhez fûzõdik az Érd zenei kultúrájából összeállítás, az Érdi harangjáték dallamainak, a Kõrösi Csoma Sándor Általános Iskola Gyermekkarának és az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör betlehemeseinek felvétele. Donkóné Simon Judit Atlantisz harangoz erdélyi versekbõl készült összeállításának is Bárány Gusztáv válogatta és szerkesztette zenei anyagát. Köszönet érte, s most már gratuláció is. Legyünk büszkék, hogy itt Érden is együtt dolgozhattunk. Harmat Béla

• Életbiztosítás, vagyonbiztosítás, lakás- és társasház biztosítás • Gépjármû biztosítás (kötelezõ és casco) • Hajóbiztosítás (felelõsség és casco), utasbiztosítás • Nyugdíjpénztári belépések • Kismotor (1872 Ft/év), utánfutó (660 Ft/év), zöldkártya • Díjbefizetések, egyéb szolgáltatások Szász János, az ALLIANZ HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ üzletkötõje Érd, Szabadság tér 10. (nagy posta mellett), hétfõtõl péntekig 8–16 óráig Tel.: 06-23 520-065, fax: 06-23 520-066, mobil: 06-20 33 31 810

Majer Milán

Kérjük, segítsen Ön is templomot építeni!

gumikereskedõ és javító Érd, Balatoni út 8. Új, használt, futózott gumi adásvétele 23/375-730, 30/9339-107 Nyitva: 7–18, SZ: 7–13 óráig

A Kálvin téri református templom és környezete építéséhez várjuk segítõkész támogatóink jelentkezését. 1000, 5000 és 10 000 Ft értékben téglajegyek vásárolhatók minden vasárnap a 10 órai istentisztelet elõtt és utána 11.15 órától, vagy utánvéttel rendelhetõk a 366-940-es telefonszámon.

FESTÉKTÁR A Festéktár Kft. üzletében ragasztók, lakkok, hagyományos falfestékek, lazúrok, zománcok, háztartási vegyiáruk kaphatók. Nyitva: H–P: 7.00–17.00ig, SZ: 8.00–12.00-ig

Érd, Balatoni út 1/a. Telefon: 364-316

Lécek, lambéria, fenyõ fûrészáru, tetõszerkezeti elemek 2030 Érd, Elvira u. 36. (bejárat a Penny Market felõl) Tel./fax: 362-634 Mobil: 06-30-317-4166 Nyitva tartás: H-P: 8–17 óráig, SZ: 8–12 óráig Ebédidõ: 12–13 óráig

Hazai és külföldi újságok, folyóiratok, ajándéktárgyak nagy választékban. Totó, lottó, sorsjegyek

ÉRD, VELENCEI ÚT 36. INTIM TORNA Speciális gátizom erõsítõ torna hölgyeknek Ajánlható: • szülés elõtt és után álló kismamáknak, • változó korú hölgyeknek, • akaratlan vizeletcsepegés, hüvelyi gyengeség, szexuális zavarok megoldására, • minden hölgynek, akinek fontos altesti egészsége. Jelentkezés: Varga Éva gyógytornásznál Tel.: 06-20 453-8338, naponta 16–20 óráig

2030 Érd, Balatoni út 21. Nyitva tartás: Keddtõl szombatig: 12-24 óráig, vasárnap 12-22 óráig, hétfõn szünnap Asztalfoglalás: (23) 367-026

Áprilistól meleg étel és pizza házhoz szállítás! 33 cm-es pizza már 480 forinttól!

10

I. évfolyam 2. szám • 2003. április 9.

ÉRDI LAP

Alé, Recreativo!

M

ikor évekkel ezelõtt elõször hallottam ennek a focicsapatnak a nevét, egybõl megragadta a fantáziámat. Vajon kik lehetnek azok a „jóemberek” akik ilyen remekbeszabott névvel illetik csapatukat? RECREATIVO!!! Csodálatos, már a hangzása is! Pontos fordítása ennek a szép spanyol szónak talán az, hogy mulattató, vagy inkább szórakoztató. Saját, „hevenyészett” fordításomban pedig annyit tesz: „JÓ FEJ”! A hangzása után ez a másik érv, ami roppant szimpatikussá teszi ezt a csapatot számomra. Állítólag Spanyolország legrégebben alapított klubjáról van szó. 1889-ben alapította néhány futballt szeretõ és mûvelõ angol bányász. Tényleg jó emberek lehettek! Gondoljunk csak bele. Nálunk vajon miért nincsenek hasonló vidám jelentéssel bíró csapatnevek? Csak „Siófoki Bányász”? No és jogutódjai. Pedig ezt is bányászok alapították… Ha már ez a csodálatos játék – a futball – nem megy nekünk az utóbbi húszhuszonöt évben annyira, mint amennyire szeretnénk, legalább a csapatnevek csalhatnának egy kis örömet komor – „fociértõ” – tekintetünkre. Mindenesetre azt hiszem, hogy az átlagember számára nem – talán még a szakértõk számára sem – sokat mondanak ezek a nevek: Xisco, Ignácio Benítez, Romero. Pedig ezek Gondoltak már arra vagy álmodtak már arról, hogy ülnek a vitorlás hajóban a Balaton közepén, süt a nap, a hajó vitorlájába belekap a szél és közben hallgatják a széllel küzdõ vitorla hangját vagy a hullámzó Balatont? Most itt a lehetõség, hogy kipróbálják a vitorlázást! A Viga Sport, felnõttek és gyerekek részére szervez külön turnusokban vitorlástáborokat az alábbi idõpontokban: június 8-9 (Pünkösd), június 29-04. + hétvége június 16-22, augusztus 13-22. Helyszín : Csopak Egy hetes turnus ára : 50.000Ft/fõ, mely a szállást, teljes ellátást és külön programokat is tartalmaz. Azokra is gondoltunk akik csak rövidebb idõt tudnak eltölteni a Balatonnál, mert lehetõség van hétvégi vitorlázásra is. További információ és jelentkezés : 06/30-44-75-149/ Lám Dénes 06/20-93-44-404/ Vigassy Ádám

Sport és költségvetés

az emberek a fent nevezett együttes legjobbjai. Akik azt a hõstettet hajtották végre, hogy a Primera Division – spanyol elsõ osztály, tudják, ahol a Real Madrid meg a Barcelona is játszik – legutolsó helyén állva, szinte teljesen reménytelen helyzetben lévõ csapatukkal bejutottak a Spanyol Király Kupa döntõjébe. Ez igen! Most már még szimpatikusabbak! Bár a statisztika kicsit ellenük szól. A klub – az elmúlt közel 114 évben – soha, semmit nem nyert! Na, de sebaj! Fel a fejjel huelvai fiúk! Eljött a ti idõtök! Most megmutathatjátok a világnak, kik vagytok! El is döntöttem magamban, hogy hazánk EUcsatlakozása után állandó bérletese leszek a Recreativónak. Mi több, úgy látom, érdemes ebbe a csapatba még befektetni is. Valószínûleg fõrészvényes leszek! Remélem, megértenek. Valaki kávéházat vásárol Bécsben, valaki egész életében diák lesz Párizsban, én meg nagybefektetõ ennél a spanyol kiscsapatnál. Joggal kérdezhetik: Miért nem Siófokon? Magam sem tudom. Talán a név miatt? Talán másért! De amíg összekuporgatom azt a pár millió „eurócskát”, rohamosan halad az idõ! Közelít a nagy nap! 2003. június 28., Madrid. Igen, a döntõ. HAJRÁ, „JÓ FEJEK”! ALÉ, RECREATIVO! Tekauer Norbert

THERMO-ÉRD Víz-Gáz-Fûtés Szaküzlet

Érd, Velencei út 9. Tel.: 23/362-930 • PVC lefolyócsövek • KPE víz- gázcsövek • Rézcsövek, idomok • KG csatorna csövek • Szellõzéstechnika • Gázkazánok • Vízmelegítõk • Csaptelepek

24 kW Vaillant kombi gázkazán 165 900 Ft

A

Gyermek- ifjúsági- és sportbizottság külsõ tagjaként részt vettem már az elmúlt ciklusban is a bizottság munkájában. Emlékeztetõül nézzük a tavalyi állapotot. 20 millió forint jutott az egyesületeknek, 3 millió pedig egyéb sportcélú pályázatok támogatására. Erre a 3 millió forintra a beérkezett igény majdnem 12 millió forint volt. Összesen 76 érvényes pályázat között kellett volna elosztani. Ilyenkor a döntés nem könnyû. Hosszas tanakodás után végül is 100 ezer forintban maximáltuk az összeget, és 37 pályázó részesült támogatásban. Néhány közülük: Sport- és képességfejlesztõ tábor, hátrányos helyzetû gyermekek sport táboroztatása, hagyományteremtõ szándékkal kulturális rendezvények megszervezése stb. Azért nem teszem, mert ennyibõl is világosan kitûnik a szándék: érdi pedagógusok szerveznek érdi gyermekeknek különféle tanórán kívüli programokat. A mi gyermekeinknek. A bizottsági ülésen abban mindenki egyetértett, hogy jövõre feltétlenül emelni kellene az elosztható összeget, hogy minél több program valósulhasson meg. Idén a februári testületi ülésen derült ki, hogy a bizottság által kért 28 millió forintot 20 millióra csökkentették. Ezt a baloldali képviselõk megszavazták, annak ellenére, hogy az érintett bizottság nem tárgyalta ezt a lehetõséget. Így a tavalyi 25 millió forint sportra fordított összeget 20 millió forintra sikerült „megemelni”. Ezért nagy valószínûséggel az érdi gyermekek nyári táboroztatására nem lesz pénz, nem lesz a gyermekeink egészségét óvó egyesületek támogatására sem. A hátrányos helyzetû gyermekek nem tudnak úszni járni, hagyományteremtõ kulturális programokra sem fog jutni egy fillér sem. Sajnálatos az is, hogy a város által fenntartott Érdi VSE mint sportegyesület minden évben pályázaton kell, hogy megszerezze a mûködéséhez szükséges pénzt. Ez a pályázatot is meg a fenntartást is komolytalanná teszi. Ráadásul tisztázatlan és átláthatatlan, bizonytalan a testület azon döntése, hogy az ÉVÁÉP fogja a fenntartást fizetni és ezt a feladatot ellátni. Örülök viszont annak, hogy szocialista polgármesterünk szereti a sportot és támogatja is azt. Rendszeresen nyilatkozza ezt a legkülönfélébb médiákban, városunk polgárai hallhatják ezeket a kijelentéseket. A konkrétumokat azonban a testület döntései jelentik. A nagyon szûkös költségvetést még tovább kurtították. Keresem a választási szórólapokon az erre utaló mondatokat, de nem találom. Berczi Zita

VAS-, FÉMSZERKEZETI LAKATOS MUNKÁK, KAPUK, RÁCSOK, KERÍTÉSEK STB. azonnal, rövid határidõvel

KONCZ LÁSZLÓ lakatos mester Telefon: 380-285, mobil: (06-30) 9519-813

FUNDS Bt. 2030 rd, L tusz u. 8. Tel./fax: 06-23 374-826 Mobil: 06-20 9245-545 • Opiocolor mozaikburkolatok • Riviera Pool medencék • Alkorplan 2000 fóliák • Medencék teljeskörû kivitelezése • Szauna • Pezsgõ- és masszázsmedencék • Nyári és téli takarások • Vegyszerek

CSECSEMÕ ÚSZÁS A MAZSOLA ÚSZÓ TANODÁBAN A FICÁNKA BÉBI ÚSZÓ KLUB SZERVEZÉSÉBEN A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy minden szülõ ráérezzen arra, hogy a csecsemõ úszás lényege a szeretet és az, hogy még közelebb kerüljünk saját gyermekünkhöz Minden gyermekkel meg lehet szerettetni a vizet, csak türelem kell hozzá!

Somogyi Ktisztina • 06 30 9-215-209 Somogyi Katalin • 06 20 9-640-876

AQUAFITNESS 2003 márciusától A MAZSOLA ÚSZÓ TANODÁBAN (ÉRD, BALATONI ÚT 19.)

Új testedzési és egészségmegõrzési forma

Érdeklõdés és jelentkezés: CSERNÁK RENÁTA 06 20 9-829-232 Támogassa Ön is hirdetésével a polgári összefogást, az ÉRDI LAP-ot! Fogadja bizalommal az Önt felkeresõ munkatársunkat, gondolkozzon el azon, hogy a polgári oldalon is sokan vagyunk! Hirdetését leadhatja telefonon: 06-20 9205-496 vagy e-mail-en: [email protected]

ÉRDI LAP A polgári összefogás lapja Kiadja az Összefogás Egyesület Felelõs kiadó: T. Mészáros András Szerkeszti a szerkesztõ bizottság Szerkesztõség: Érd, Alsó u. 8., Összefogás székház E-mail: [email protected] Telefon: 06-20-9205-496, Orlai Sándor Megjelenik havonta 7000 példányban, ingyen!