ERDÉSZETI LAPO K AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE ERDO- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL KOZÓK ÉS ERDÖTISZTEK SZÁMÁRA

ERDÉSZETI LAPO K

AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE ERDO- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL F O G L A L KOZÓK ÉS ERDÖTISZTEK SZÁMÁRA Megindították 1862-ben Wagner Károly

és Divald Adolf

Szerkeszti: DR.

1943.

év

ING. M I H Á L Y I

Z O L T Á N

XI. FÜZET

LXXXII.

évfolyam

Megjelenik minden h ó 1 5 - é n

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B U D A P E S T , V . , A l k o t m á n y - u t c a 6. s z á m

(Távbeszélő: 323-722) (Postatakarékpénztári csekkszámla: 23.602.)

Stádium Sajtóvállalat Rt. Budapest, V., Honvéd-utca 10.

A z „Erdészeti Lapok" 1313. évi X I . füzetének a tartalma: (Inhalt. — Sommaire. — Contents.) BorM Borhy György f 493 Meghívó az Országos Erdészeti Egyesületnek. 1943. évi december hó 16-án, csütörtökön d. e. 11 órai kezdettel Budapesten, az Egyesület székházában tartandó közgyűlésére . . . . 494 Luncz Géza dr : Legújabb intézkedések a magánerdők hozadéká­ nak a tokozása érdekében. — (Die neuesten gesetzlichen Massnahmen zur Steigerung der Leistungen des Privatwaldes. — Les mesures législatives les plus recentes visant á accroítre le rendement des foréts privées. — Recent legislative measures tendmg to increase the yield of privately owned forests.) 495 Vági István: A z erdei talaj reakciójának változása a próbavétel után. — (Anderung der Waldbodenreaktion nach der Probecntnahme. — Changement de réaction du sol forestier aprés la prise d'échantillon. — Changes of the Reaction of WoodSoüs After Samplivg.) 503 Kovács József: A lombosszerfából készült fürészórufélék árveté­ séről. — (Über die Preisberechnung der Laubholzsagewaren. —• Le calcul des prix produits de scierie, venant d'essences feuillues. — Price-Calculation of Goods Saicn from Broadleaved Trees.) 505 Halász Aladár: összetett pontbekapcsolás. — (Kombinierte Punkteinsehaltung. — Jonction composée. — Composed Insertion of Points.) . 512 Hivatalos közlemények: —• (Amtliche Mitteilungen. — Communica­ tions officielles. — Official Communications.) 1. A m. kir. minisztérium 4830/1943. M . E. számú rendelete egyes faanyagokra vonatkozó szállítási igazolványok k i ­ állítási díjának a megállapításáról 019 2. A m. kir. közellátásügyi miniszter 53.500/1943. K . M . sz. rendelete a tűzifa legnagyobb árát megállapító 44/1943. K. M . számú rendelet módosításáról 520 3. A m. kir. iparügy: miniszter 54.300/1943. Ip. M . számú rendelete a szerfa. a fürészáru és a rétegelt falemez szál­ lításának szállítási igazolványhoz kötéséről . . . . 520 4. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 6554/1943. F. M . számú rendelete a földmívelésügyi igazgatás egyszerűsítéséről, valamint szakszerűségének előmozdításáról szóló 3970/1943. M . E. számú rendelet hatálybaléptetéséről és végrehaj­ tásáról. (Kivonat.) 522 Irodalom. —• (Literatur. — Bibliographie. — Rexnews.) Erdészeti Földméréstan. II. rész. (Kondér István.) . . . 524 Dr. Fenczik István: A z állati lelek 525 József Ákos: A kártékony vadak mérgezése (B. Gy.) . . . 525 Hazai folyóiratok 526 Külföldi lapszemle 529 Különfélék. (Versc/uedenes. — Divers. — Notes.) Halálozások: Quirin Leó dr. f 531 Pöschl Ferenc f 532 Személyi hírek 532 Üj erdőmérnökök 534 Hírek a Nemzetközi Erdészeti Központból 534 Az Országos Vizsla Club előadásai 535 Hirdetések. — (Anzeigen. — Annonces. — Advertisements.) • . 536

ERDÉSZETI LAPO K

1943.

LXXXII ÉVF.

2í O V E M B E R

AZ ORSZÁGOS

ERDÉSZETI

EGYESÜLET

K 0 Z L 0 N Y E

,

11. FÜZET.

K I A D J A A Z ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET Megindították 1862-ben Wagner Károly és Divald Adolf Felelős szerkesztő és kiadó:

DR. ING. MIHÁLYI ZOLTÁN Megjelenik minden h ó 15-én. Előfizetési díja: egész évre 24 P, erdészeti altiszteknek 12 P. Az Országos Erdészeti Egyesület tagjai a tagdíj fejében kapják. Szerkesztőség é s kiadóhivatal: Budapest V., A l k o t m á n y - u . 6. sz. II. em. (Távb.: 323-722.)

Közleményeink átvétele — akár kivonatosan is — megnevezésével történhetik.

csak a forrás

Borhi Borhy György t 1858-1943. L a p u n k l e g u t ó b b i s z á m á n a k a m e g j e l e n é s e ó t a s ú l y o s veszte­ ség érte a magyar erdőgazdaságot. A kérlelhetetlen halál elra­ g a d t a k ö z ü l ü n k borhi Borhy Györgyöt, egyesületünk nesztorát, aki t ö b b m i n t 2 é v t i z e d ó t a volt i g a z g a t ó - v á l a s z t m á n y u n k tagja. 1858-ban s z ü l e t e t t B u d a p e s t e n é s j o g i t a n u l m á n y a i n a k az itteni t u d o m á n y e g y e t e m e n történt elvégzése u t á n a m a g y a r ó v á r i g a z d a s á g i a k a d é m i á n is o k l e v e l e t szerzett. Élete és működése elválaszthatatlanul összeforrt szűkebb ha­ zájának, Heves v á r m e g y é n e k a gazdasági és közéletével. M i n t a s z e r ű e n vezetett b i r t o k a i v a l m i n d i g p é l d á t s z o l g á l t a t o t t , és mint a H e v e s v á r m e g y e i G a z d a s á g i Egylet ö r ö k ö s tiszteletbeli e l n ö k e igen j e l e n t ő s tényezője volt v á r m e g y é j e m i n d e n gazdasági megmozdulásának. Mint erdőbirtokost m e l e g szeretet f ű z t e s z a k u n k h o z is, s előbb a Tisza jobbparti V á r m e g y é k Erdészeti Egyesületében — amelynek h a l á l á i g tiszteletbeli e l n ö k e is volt — k é s ő b b az O r s z á ­ gos E r d é s z e t i E g y e s ü l e t i g a z g a t ó - v á l a s z t m á n y á b a n fejtett k i igen értékes munkásságot. K ö z é r d e k ű t e v é k e n y s é g é t a hivatalos k ö r ö k is m i n d i g elis­ m e r t é k ; ennek t a n ú b i z o n y s á g a az a s z á m o s k i t ü n t e t é s ; amellyel e l ­ halmozták.

Császári és királyi asztalnok volt, később udvari tanácsos, a legutóbbi időkben pedig a Kormányzó Űr ő f ő m é l t ó s á g a a m. kir. titkos tanácsosi méltóság adományozásával jutalmazta érdemeit. Mély vallásossága egyházi t é r e n is fokozott m u n k á s s á g r a ösztönözte; ennek elismerését jelentette, hogy a pápa Ő Szentsége a p a l a t í n u s grófi és a r a n y s a r k a n t y ú s lovagi ranggal t ü n t e t t e k i . Ezenkívül magisztrális lovagja volt a Szuverén Máltai Lovag­ rendnek. Vármegyéjét 1927 óta képviselte a Felsőházban. A hazája i r á n t érzett kötelesség parancsszavára, mint szol­ gálaton kívüli h u s z á r k a p i t á n y , az első v i l á g h á b o r ú b a n előrehaladott kora ellenére is m a g á r a öltötte az egyenruhát, és közel 2 évig tel­ jesített tényleges katonai szolgálatot. Áldott jó szíve és r e n d k í v ü l rokonszenves egyénisége igen sok tisztelőt és b a r á t o t szerzett neki, akik mélységes részvéttel és fájdalommal kísérték utolsó útjára. Ebben az érzésben őszinte szívvel osztozik egyesületünk is s hálás kegyelettel fogja őrizni áldott emlékét.

MEGHÍVÓ az Országos Erdészeti Egyesületnek 1943. évi december hó 16-án, csütörtökön, délelőtt 11 órai kezdettel Budapesten, az egyesület s z é k h á z á b a n t a r t a n d ó rendes közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A t i t k á r jelentése. 3. A z 50 éves egyesületi tagság tiszteletére kiadott díszok­ levelek átnyújtása. 4. A z 1944. évi közgyűlés h e l y é n e k és idejének a kitűzése. 5. Tagdíjpótlék megállapítása és az „Erdészeti Lapok" elő­ fizetési díjának a felemelése. 6. A z 1941. évi zárószámadás és az 1943. évi költségvetés. 7. Tisztújítás. Elnök, 2 alelnök és számadásvizsgáló bizott­ ság választása az 1944. évi j a n u á r hó 1-től 1946. évi december hó 3 1 - i g terjedő időre. 8. A z igazgató-választmány kiegészítése: 14 kilépő és 2 el­ h u n y t v á l a s z t m á n y i tag h e l y é n e k négy évre szóló betöltésével. 9. Esetleges i n d í t v á n y o k . Budapest, 1943. évi november hó 4-én.

*

A z elnök megbízásából: Biró Zoltán s. k. ügyvezető.

Díszoklevelet nyújt át az egyesület a következő tagoknak: Hamernyik Béla ny. m. kir. főerdőtanácsos, Esztergom; Tomasovszky Imre dr. ny. miniszteri tanácsos, Szent István-telep (Pest vm.); Vollnhofer Pál ny. miniszteri tanácsos, Szent Imre-telep (Pest vm.); Vermes Viktor ny. m. kir. főerdőtanácsos, Keszthely és Várjon Géza ny. m. kir. főerdőtanácsos, Budapest. — Személyes megjelenésük esetén külön ülőhelyet tartunk fenn számukra. A z igazgató-választmányból kilépnek, de újra választhatók: Ajtay Sándor dr., Ajtay Jenő, Beniczky Elemér, Beyer Jenő, Föl­ des Tibor, Kársai Károly, Kovács Gábor, Pallavicini Alfonz őr­ gróf, Papp-Szász Tamás dr., Pászthory Ödön, Riedl László, Tóth Bódog, Takách Zsigmond, Zsombory Ignác. A z esetleges indítványokat az alapszabályok 17. §-a é r t e l ­ mében legkésőbb a közgyűlést megelőző napon, írásban kell a tit­ kári hivatalhoz benyújtani. A közgyűlés után, 13.30 órai kezdettel, ebéd lesz a P a n n ó n i a Szálló é t t e r m é b e n . Ára t e r í t é k e n k i n t (ital és b o r r a v a l ó nélkül) 10 P. — K e n y é r - , 3 drb. zsír- és 2 drb. tésztajegy szükséges! A közös ebéden hölgyeinket is szívesen látjuk. A részt venni óhajtókat kérjük, jelentsék be s z á n d é k u k a t a mellékelt levelező­ lapon legkésőbb december hó 10-ig, mert csak így tudunk ebédről gondoskodni.

Legújabb intézkedések a magánérdek hozadékának a fokozása érdekében. írta: Dr. Luncz G é z a ' (2., befejező közlemény.) A z intézkedések másik nagy csoportjába, a közvetve h a t ó ­ kéba sorozhatok (miként arról m á r fentebb is szó esett) az e r d é ­ szeti igazgatási t á r g y ú a k és a tulajdonjogi viszonyokat rendezők. Az erdészeti igazgatás s ezen keresztül a magánerdőket különösebben is érintő igazgatás t e r é n a legjelentősebb újítások­ kal, á t a l a k u l á s o k k a l a fasiszta Olaszországban m á r 1926-ban találkozunk, amikor az erdészeti milícia (Milizia Nazionale Forestale) kezébe adják az egységes erdészeti igazgatást. A falangista Spanyolország 1938/39-ben kezdi el az erdészet militarizálá­ sát s ezzel az erdészeti igazgatás átszervezését. N á l u n k a részben visszakerült ősi területek hozzák magukkal az erdészeti igazga­ tásban, főként a központi i r á n y í t á s b a n a változásokat. Német­ országban 1934 előtt nem volt egységes erdészeti igazgatás. Itt következett be a legnagyobb átalakulás. A birodalmat alkotó sok kis német állam régi, helyi vonatkozású igazgatási intézkedéseit

új, m á r a birodalom egész t e r ü l e t é r e kiterjedők váltják fel. Sőt az új rendelkezések m é l y e b b indító rugóit keresve m e g á l l a p í t h a t ­ juk, hogy azok egyrésze olyan elgondolások leszűrődése, amely a Németország h a t á r a i n túl, a birodalomnak E u r ó p a gazdálkodásá­ ban, viselt vezetőszerepét, fokozódó t ú l s ú l y á t is számításba veszi. Egyik-másik intézkedés folyománya annak az elgondolásnak, amit a nemzetiszocialista Németország „Grossraumwirtschaft"-nak, „nap;ytér-(7azdasáa"-nak nevez. Célszerű erre kissé közelebbről r á ­ világítani. *

•

'.'

A n a g y t é r létrehozásának az erdőgazdálkodást érintő célja, — mondja Parchmann, m i n i s z t é r i u m i miniszteri igazgató, a t á r g y legjelentősebb szakírója, — gondoskodás E u r ó p a faellátásáról; az erdei t e r m é k e k termelése és fogyasztása közötti egyen­ súlyt a n a g y t é r b e n helyre kell állítani, a termelésben, forgalom­ ban s fogyasztásban való rendszertelenséget meg k e l l szüntetni s idővel egy állandósult renddel és egyöntetűséggel felcserélni. A n a g y t é r b e n az á r h u l l á m z á s o k megszűnnek s h e l y ü k b e állandó, megállapított á r a k lépnek. Ennek folytán a spekuláció, a m a g á n ­ é r d e k e k r e alapított kereskedelem és üzérkedés megszűnik; keres­ kedelmi vagy áruválságok (krízisek) t e h á t nem következhetnek többé be. Parchmann ilyen nagytérgazdaság kiépítését a megszer­ vezett piaci rendre (Marktordnungf-ra) kívánja alapítani s csak ebben, a megszervezett piaci rendben, amelybe az erdészet is szer­ vesen bekapcsolódik, tudja h á b o r ú u t á n Európa újraépítését el­ képzelni. A z egyes államok önálló nemzeti gazdaságait a n a g y t é r ­ gazdaság nem zavarja meg, — mondja tovább Parchmann, — hanem azokat ö n k é n t e s kölcsönös e g y ü t t m ű k ö d é s r e s ezen keresz­ tül teljesítőképességük erős fokozására ösztökéli. Surányi-Unger Tivadar magyar egyetemi t a n á r Berlinben még 1940 elején tartott előadássorozatában annak a nézetének adott kifejezést, hogy a nagytérgazdasági rendszer veszélyt je­ lenthet a benne tömörülő kisebb nemzetgazdaságok számára, de ha a vezetőországok helyesen fogják fel szerepüket, akkor a nagy­ térgazdasági kapcsolat a kisebb t a g á l l a m o k b a n is lényegesen elő­ mozdítja a földmívelés belterjesebb kiépítését és az iparosodást. Magyarországról azt mondja Surányi-Unger, hogy négyszeri t e r ü letgyarapodásával m á r majd mint tekintélyes középhatalom tarto­ zik az európai n a g y t é r g a z d a s á g h o z és m i v e l szövetségeseink két­ ségtelenül helyes é r t e l e m b e n fogják fel nagytérgazdasági vezető11

12

11

Parchmann: Aufbau der der Forst- und Holzwirtschaft im europaischen Grossraum. — Internationaler Holzmarkt, Wien, 1941. szept. szám, 12—13. old. A mai nagytérgazdaság alapjai. — Üj Magyarság, Budapest, 1942. márc. 13-i szám, 11. old. 12

szerepüket, a nagytérgazdaságtól Magyarország nemzetgazdasági felemelkedése s egyben lendületes iparosodása is v á r h a t ó . Parchmann és társai a n a g y t é r g a z d a s á g erdészeti legfőbb feladatának tartják E u r ó p a fatermelésének kifejlesztését, azzal, hogy ennek elérése érdekében a meglévő erdő h e k t á r o n k é n t i hoza­ d é k á t fokozni kell, az eddigieknél értékesebb és több hasznot hozó fafajokat kell nevelni, az eddig m é g f e l t á r a t l a n e r d ő k e t gazdaság­ gal hasznosítani kell, a kopárokat be kell erdősíteni, a kitermelt fatömeget célszerűbben kell értékesíteni, a fűrésztelepeken t a k a r é ­ kosabban, kevesebb hulladékveszteséggel kell dolgozni, az erdőből több szerfát k e l l kihozni, a fafeldolgozó i p a r á g a k lehetőségeit a fa é r t é k e s í t é s e k o r az eddiginél jobban k i kell használni. A z e r d é ­ szeti szállítóberendezések, különösen víziutak kiépítése s az egy­ ö n t e t ű ipari fafeldolgoztatás hozzátartoznak a nagytérgazdaság feladataihoz. A nagytérgazdaság hívei a piaci renden kívül szüksé­ gesnek mondják, hogy az egyes országokban az e r d ő - és fagazda­ sági t e v é k e n y s é g h e z tartozó valamennyi üzem (tehát erdőkezelési, fa értékesítési, faipari, szállítási stb. üzem) karöltve, egy egységes központi vezetés alatt dolgozzék. Másszóval ez azt jelenti, hogy a n a g y t é r minden egyes önálló n e m z e t g a z d a s á g á b a n jöjjön létre egy-egy olyan tevékenységi csoport (Leistungsblock), amelyik az erdő- és fagazdaság körébe tartozó munkálatok minden ágazatát jelöleli. 13

Parchmann az európai nagyteret e r d ő - és fagazdasági szem pontból két részre osztja: északeurópai és dél európai nagytérre. A z elsőhöz Németországon kívül a balti t e r ü l e t e t és a s k a n d i n á v államokat, valamint Belgiumot és Hollandiát sorozza, a déleurópai nagytérhez E u r ó p a többi részét. A k é t t é r ilyenformán leendő e l ­ határolását az erdők állapotának, az erdőgazdaság fejlett voltának, az erdei szállítóberendezéseknek s a faipar fejlettségének az egy­ mástól elhatárolt k é t t é r b e n való különbözőségével okolja meg s azzal is, hogy a két t é r lakóinak faji összetétele is ilyen e l h a t á r o ­ lás é r d e k é b e n szól, mivel az északi t é r b e n a g e r m á n fajok vannak túlsúlyban, míg a déliben a latin és szláv elemek. Ismeretes, hogy Dánia, a Németbirodalom, Finnország és Svédország megbízottai 1942 j a n u á r 24-én Berlinben egyezményt í r t a k alá, amely szerint faellátási ügyeik közös intézésére d á n ­ német-finn-svéd bizottságot küldtek k i s kimondották, hogy az egyezményhez m á s államok is csatlakozhatnak. Parchmann ezzel kapcsolatban h a n g s ú l y o z z a az egyezmny l é t r e j ö t t é n e k nagy jelen14

15

13

Sch.: Bedeutung des Nord- und Ostseeabkommens für die europáische Holzwirtschaft. — Internationaler Holzmarkt, Wien, 1942., 5—6. szám, 18—19. old. Azóta Olaszország és Szlovákia is csatlakoztak. Parchmann: Der erste Schritt zum Grossraum. — Internatio­ naler Holzmarkt, Wien, 1942., 5—6. szám, 17—18. old. 14

15

tőséget, mert a n a g y t é r g a z d a s á g r a való törekvésben ez az első k í ­ sérlet á l l a m o k n a k politikailag független népeket összekötő, ön­ k é n t e s tömörülésére, életbevágóan fontos szükségletek kielégítése céljából; mert az elsőrendű javak kicserélése az érdekelt lakosság összességének érdekeit szem előtt t a r t ó renden alapszik, ellentét­ ben az eddigi rendszerrel, amely i r á n y í t á s t nem ismert s a m a g á n ­ gazdasági érdekek és erők szabad j á t é k á t ó l tette függővé a népek elsőrendű szükségletekkel való ellátását. " 1

Lássuk m á r m o s t a többtermelést közvetlen szolgáló erdészeti igazgatási törvényes intézkedéseket a Németbirodalomban. A z 1934. évi július 3-i t ö r v é n y az erdészeti és vadászati ügyek igaz­ gatását, amely előzőleg az egyes kisállamok felségjogú ü g y e volt, a birodalom h a t á s k ö r é b e utalja. Létrejön a birodalom egész t e r ü ­ letére kiterjedő Birodalmi E r d ő h i v a t a l (Reichsforstamt) miniszté­ riumi ranggal. H a t á s k ö r é b e k e r ü l n e k lassacskán az állami erdők kezelésén kívül a többi erdők feletti felügyelet, 1941-ben a magán­ erdők ügyeinek az intézése (az erdészeti, a közélelmezési és gazdaügyi miniszterek 1941 március 19-i közös rendelete). A fagazdaság ügyeinek legfőbb intézését m á r 1935-ben á t t e t t é k a közellátási minisztériumból az erdészetibe. 1935-ben t ö r v é n y lép életbe a piacrendezésről (Marktordnung); ennek folyománya az 1936-ban meg­ jelent- rendelet, amely a német e r d ő - és fagazdaság piacának ügyeit is egy kézbe adja. 1939-ben az erdészeti minisztériumban megszervezik a Birodalmi Faügyi Hivatalt is (Reichsstelle für Holz), amely a fa és erdei m e l l é k t e r m é k e k megfelelő elosztásáról gondoskodik a birodalom egész területén és közös m u n k á r a köte­ lezi a fát termelő üzemeket, a fafeldogozó és -elosztó üzemeket Kiegészíti mindezt a vadászat és a természetvédelem ügyeinek az erdészet minisztérium alá t ö r t é n t helyezése, valamint az erdészeti szakoktatásnak s az g y e n r u h á n a k az egész birodalom területére szól, a m a g á n e r d ő k r e is kiterjedő egységesítése. A többi ország ilyen igazgatási vonatkozású intézkedéseit vizsgálva, egyik-másikon meglátszik a Németbirodalom teremtette helyzethez való a l k a l m a z k o d á s ; persze nem mindegyiken. Olasz­ ország m é g Németországot is megelőzte az 1923. évi fasiszta tör­ vénnyel, amely m á r i s jelentős intézkedési h a t á s k ö r t ad az egyes 17

18

16

Parchmann: Durchbruch zur völkerverbir}denden Wirtschaft. — Deutscher Forstwirt, Wien. 1942., 9—10. szám, 41—43. old. és NSBZ. Deutsche Forstzeitung, Berlin, 1942., 3. szám, 39—40. old. Mindezeket a törvényeket bővebben ismerteti Eberts idézett munkája a 181—195. oldalakon. Részletesebb ismertetést ad: Heckler: Ordnungsbestrebungen der Forst- und Holzwirtschaft im europáischen Grossraum. — Internationaler Holzmarkt, Wien, 1942., 1—2. szám, 18—22. old. 17

18

korporációk vidéki tanácsainak (Consilio Provinciáié dell'Economia Corporativa), ezeknek az erdészet csak egy része, egy osztálya a „Sezzione agricola forestale". Az egész ,,Consilio P r o v i n c i á i é " ha­ t á s k ö r é b e t e h á t nemcsak az erdészet, hanem az „Economia" többi ága, t e h á t a fagazdálkodás, faipar is beletartozik. 1939- ben Szlovákiában s a volt Lengyelországban, vagyis a n é m e t Főkormányzóságban, valamint a Cseh-Morva Védnökségben erdőgazdasági és faügyi központi hatóságot vagy tanácsot állítot­ tak fel. 1940- ben J a p á n szabályozza a m a g á n e r d ő k b ő l kikerülő ter­ mékek forgalmát (1940. évi június 8-i rendelet), s kötelezővé teszi a m a g á n e r d ő k b e n az üzemterv szerinti kezelést. (1940. évi szep­ tember 2-i rendelet.) Franciaország 1940-ben minden erdőigazgatóság (Conservation des E-aux et Forétsj mellé erdészekből erdő­ birtokosokból álló erdészeti érdekképviseleti testületet (Groupement interprojessionel jorestier) állít, (1940. évi augusztus 13-i törvény); ennek teendői: fakészletek megállapítása, a hozadék növelése, az erdei termékek forgalmának, elosztásának a s z a b á ­ lyozása, a faárak ellenőrzése. 1940-ben Spanyolországban s R o m á ­ n i á b a n újjászervezik a legfelsőbb erdőgazdasági tanácsot. Olasz­ országban szabályzat jelenik meg a fafeldolgozás, ármegállapítás, az erdősítések, a fafelhasználás, elosztás és faforgalom rende­ zéséről. 1941- ben Norvégiában az erdészeti és fagazdasági ü g y e k e t egységes igazgatás alá vonják a földmívelésügyi minisztériumban. Hollandiában 1941 május l-e óta a holland államerdészeti igazgatás főnöke egyben az ország minden fagazdasági és vadászati ügyének a legfőbb intézője. Finnországban 1941-ben faügyi bizottságot h í v ­ nak életre, amely összekötő kapocs az á l l a m h a t a l o m és az ország e r d ő - és fagazdasága között. Olaszországban az 1942 j a n u á r 7-én kelt rendelettel szerve­ zik meg a faforgalmi és faelosztási bizottságot. 1942 f e b r u á r j á b a n S z e r b i á b a n is faügyi központot létesítenek az erdészeti igazgatás mellett. E m l í t é s r e méltó végül a készülő új szlovák erdőtörvény, amely n é m e t m i n t á r a veszi az erdőbirtokot állami ellenőrzés alá. " A t ö r v é n y szerint az erdő értékének növelésére minden lehetőt meg kell tenni. A z erdökezelésre vonatkozó korszerű intézkedése­ ken kívül a fa észszerű értékesítését is előírja. A törvénytervezet megokolása r á m u t a t arra is, hogy 1941-ben Szlovákiában 1 kg fa á r a az erdőben 0.20 szlovák korona, egy kg nyers cellulózé 3 ko­ rona, az 1 k g fából készült m ű s e l y e m é 30 korona s az ebből ké­ szült m ű s e l y e m f e h é r n e m ű é 200 korona. F e l v e t t é k a t ö r v é n y b e a fafeldolgozási i p a r á g a k fejlesztését célzó intézkedéseket, továbbá egy f a a n y a g k u t a t ó intézet felállítását, a fából előállított t a k a r m á n y !

111

Internationaler Holzmarkt, Wien, 1942. évi 7—8. szám, 60. old.

ügyének a t a n u l m á n y o z á s á t és a í a f o r g a l m i úthálózat kiépítését. Itt felemlíthető, hogy a Nemzetközi Erdészeti Központ kebe­ lén belül megalakult Faértékesítési Nemzetközi Bizottság (Commission Internationale d'utilisation du bois) 1942. évi november hó 23 - á n Berlinben tartotta első ülését. A Bizottság célja a fa m ű ­ szaki értékesítésének t a n u l m á n y o z á s a s fejlesztése. Ülésein eddig a következő államok vettek részt állandó küldöttjeikkel: Bulgá­ ria, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Magyar­ ország,-'" Németország, Norvégia, Olaszország, Románia, Spanyol­ ország, Svájc. Svédország, Szlovákia. További országok csatlako­ zása v á r h a t ó . Külön hosszabb tárgyalást érdemelnének azok az intézkedé­ sek, amelyek az erdei munkások kiképzését és szociális viszonyai­ nak a javítását célozzák. Erről csak a .legfontosabbakat. Olaszor­ szágban az erdészeti milícia felállítása u t á n n é h á n y évvel oldották meg elsőnek legszebben az erdei m u n k á s ügyét. A z erdészkatonaság legkisebb r a n g ú katonája az erdész közkatona (milite). A z er­ dei m u n k á s , aki h á r o m évi kiképzés u t á n előléphet kiválasztott közkatonává (milite scelto); később erdész-altiszt is lehet. Nemet­ országban 1938-ban s 1940-ben kiadott rendeletek intézkednek az erdei s z a k m u n k á s o k kiképzéséről, az erdőmunkás-tanoncnak e r d ő m u n k á s - s e g é d d é és a szakvizsga letétele u t á n erdei szakmun­ kássá történő előlépéséről, az e r d ő m u n k á s - t á b o r o k r ó l s a különle­ ges kiképzések lehetőségeiről (fadöntőmesteri tanfolyam. Haumeister-Lehrgang stb.) A s k a n d i n á v államokban is mindjobban ter­ ít c az erdei szakmunkások t á b o r b a n való kiképzése. A m a g á n e r d ő k e t érintő rendelkezések tárgyalása során a termelés csúcsteljesítményének az elérését célzó intézkedések még egy utolsó csoportjáról kell szólani. A tulajdonjogi viszonyokat s ezzel kapcsolatban az erdei szolgalmi jogokat szabályozókról. Itt a leglényegesebb feladat az erdőbirtok túlságos elaprózódásának a megakadályozása, illetőleg a m á r i s törpe erdőbirtokoknak közös kezelésre történő társulása. M á r az 1923. évi bolgár t ö r v é n y s an­ nak 1925. évi javított kiadása előírnak ilyen kötelező társulást. A m i magyar t ö r v é n y ü n k n e k az erdőbirtokossági társulatokról szóló V . címe — amely a t á r s u l a t o k a t jogi személyekké is m i n ő ­ síti — a gyakorlatban jól bevált intézkedések kodifikálása. A n é ­ met, t ö r v é n y t e r v az erdőbirtokossági társulatok két fajtáját teszi lehetővé: az erdőbirtok-kapcsolatokat (Forstverbánde) és az e r d ő ­ birtokossági szövetkezeteket (Waldgenossenschaften). Mindkettő jogi személy, akárcsak a m i t ö r v é n y ü n k b e n az erdöbirtokossági t á r s u l a t . A két típus közül az elsőben a birtokosok külön-külön 1

21

-" Magyarország állandó kiküldötte: nácsos, ungvári m. kir. erdőigazgató. -• Eberts idézett munka, 221. old.

Radó Gábor

miniszteri ta­

üzemterv szerint kezelik erdeiket, csak egyes üzemi teendők cél­ jából (pl. közös őriztetés, faközelítési és szállítási utak közös l é t e ­ sítése, kopárerdősítés, faértékesítés, stb.) állanak össze. A z e r d ő ­ gazdasági szövetkezetben m á r közös ü z e m t e r v szerinti erdőkezelés is célja a társulásnak. A z utóbbi eset az apróbirtokok társulása. A két típuson kívül ismeri továbbá a t ö r v é n y t e r v e z e t az ú. n. védett erdőket (Schutzforsten; ezek nem véderdők, Schutzwalder); ezeket a volt hitbizományi erdőkből 100—500 ha n a g y s á g b a n kell alakítani, a további elaprózódás ellen a t ö r v é n y védi őket. I n t é z ­ kedik ez a törvénytervezet végül az erdőbirtokok tagosításának a lehetőségeifőj. is. Az erdők megosztása ügyében a mi t ö r v é n y ü n k második címe szintén bevált intézkedéseket vett fel; erdőeldaraboláshoz minden esetben a földmívelésügyi miniszter hozzájáruását kötötte k i . T ö r ö r s z á g b a n az 1937. évi t ö r v é n y 71. §-a kimondja, hogy ma­ g á n e r d ő t szálerdő esetén 1000 ha-on, sarjerdő esetén pedig 200 ha-on alulivá eldarabolni vagy ilyenmódon eladni nem lehet, m é g az örökösök között sem; a törvény 72. §-a pedig elrendeli, hogy minden m a g á n e r d ő e l a d á s t be kell jelenteni az illetékes államer­ dészeti hatósághoz. Természetes azonban, hogy Törökországban ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása sok kívánnivalót hagy maga u t á n . Svájcban a szövetségi tanács 1941 őszén elhatározta, hogy erdőelidegenítés ezután csak hatósági hozzájárulással t ö r t é n ­ hetik. Igen figyelemreméltó ebben a t á r g y k ö r b e n végül az új bolgár t ö r v é n y (az 1942. f e b r u á r 5-i törvény), amely az 1925. évit tökéletesíti. Eszerint a kisebb m a g á n - és szövetkezeti erdőket, ha egy tagban feküsznek, közösen kell kezelni. Tudvalevőleg Bulgá­ riában igen sok a törpe erdőbirtok. A közösen kezelendő csoportok fokozatos egybeállítása az Állandó Erdőgazdasági Tanács feladata. A k a d á l y a i végül a fokozottabb t e r m e l é s r e való berendezkedés­ nek igen sokszor az erdőbirtokot terhelő szolgalmak a legnagyobbak. Jellegzetes példa erre az a gyakori eset, amikor tűzifaszolgalom miatt a főhasználati fatömegből olyan sok tűzifát kell kihozni, hogy a birtokost ez gátolja a szerfa-százalék fokozásában. A m i t ö r v é n y ü n k m á r 1935-ben hoz igen célravezető rendelkezést, a N é m e t b i r o d a l o m 1937-ben intézkedik a tűzifaszolgalom megváltásáró minden, a közérdek megokolta esetben. S a jótékony h a t á s N é m e t o r s z á g b a n nem maradt el, a rendelet kiadását követő esz­ tendőben a szériatermelés valóban jelentős e r e d m é n y t mutatott. Igen nehéz a helyzet olyan esetekben, amikor az erdőt terhelő szolgalom folytathatása a szolgalmi jogosult gazdasági létfeltételét jelenti. A z ilyeneket esetről-esetre kell a n é m e t törvénytervezet értelmében megvizsgálni s a döntéskor ahhoz az elvhez kell ra­ gaszkodni, hogy a mezőgazdasági birtokos — különösen a kisbirtokor. — gazdaságának a t e r m e l ő - és teljesítőképességét nem sza­ bad sérteni. 1

Összefoglalásként megállapítható, hogy az utolsó n é h á n y esz­ tendő alatt európaszerte, sőt E u r ó p á n kívül is rohamosan erősödött az az erdőgazdaságpolitikai felfogás, amely a magántulajdonban lévő erdőt a szerint értékeli, milyen m é r t é k b e n tudja az a köz j a v á t szolgálni. Közérdekből igyekszik a m a g á n e r d ő k b e n is a gaz­ dasági, t ö b b t e r m e l é s lehető legmagasabb mértékét, a csúcsteljesít­ m é n y t elérni. Ennek é r d e k é b e n nem elégszik meg az állami erdők kezelésében kipróbált s jól bevált eszközöknek a m a g á n e r d ő b e is átvitt alkalmazásával (ilyenek az erdők kiterjedésének s a talaj j ó k a r b a n m a r a d á s á n a k a védelme, a tervszerű és szakszerű e r d ő ­ kezelés, kopárfásítás és a tulajdonjogi viszonyok rendezése, szol­ galmak kiküszöbölése stb.), hanem egészen új eszközhöz is folya­ modik: egyetlen tevékenységi csoportba kívánja összehozni az erdő termékeivel dolgozó valamennyi foglalkozási ágazat üzemét: az erdészét, a fafeldolgozó iparosét, a fa forgalombahozójáét, a fával kereskedőét s a fa tulajdonságait k u t a t ó tudósét. Valamennyinek együttműködésétől, egy szervezetbe tömörülésétől reméli a közös­ ség érdekében az egész vonalon keresett, sőt megkövetelt termelési csúcsteljesítmény elérését. Ez az erdőgazdaságpolitika magát a magánerdőbirtokost gazdasági erejében és ambícióiban azért segíti, hogy az b i r t o k á v a l a köz érdekeit jobban tudja szolgálni, de tudo­ másul veszi, hogy mindez csak a birtokos magángazdasági jó hely­ zetében és boldogulásán keresztül lehetséges. Néhol még töretlen utat jelöl k i ez a gazdaságpolitika, de csak azon keresztül véli elérni célját, hogy t. i . a m a g á n e r d ő a köz részéről vele szemben támasztott k ö v e t e l m é n y e k n e k a legjobban megfeleljen. Dk neuesten gesetzlichen Mafinahmen zur Steigerung der Leistungen des Privatwaldes. Von Dr. G. Luncz. Die forstlichen Gesetze, Erlasse und Verordnungen, die wáhrend der letzten Jahre, insbesondere seit Erscheinen des ungarischen Forstgesetzes Nr. IV. von 1935, in 27 Lándern herauskamen, sowie derén Anwendung als Mittel zur Erreichung der Leistungssteigerung des Privatwaldes« werden eingehend erörtert, wobei Verf. die Bestimmungen des ungarischen Forstgesetzes zum Vergleich besonders hervorhebet. Im einzelnen werden die Massnahmen über folgende Sachgebiete behandelt: Schutz der Waldfláchen, Schutz des Waldbodens, Ausschaltung nicht fachmáBiger Bewirtschaftung des Waldes und der Raubwirtschaft, Erziehung standortsgemáBer Holzarten, Verwendung von geprüftern Saatgut, vorgeschriebene Wirtschaftspláne, Verpflichtung zur Heranziehung von Fachleuten, VergröBerung der Waldfláchen durch Aufforstung von ödlándereien und áhnlichen Gelánden, Verwaltungsmafinahmen, Regelung der waldeigentumsrechtlichen und der . damit zusammenhángenden forstnutzungsrechtlichen Fragen, Verhinderung der Privatwaldzersplitterung und ZusammenschluB zerstreuter Zwergbesitze. Auch der Gedanke eines Zuzammenschlusses sámtlicher in der Forst- und Holzwirtschaft tátigen Betriebe einer jeden Volkswirtschaft wird kurz gestreift.

Les mesures législatives les plus récentes visant á accroitre le rendement des foréts privées. Par le Dr G. Luncz. L'auteur expose les dispositions législatives qui ont été promulguées dans 27 pays au cours de ces derniéres années et les compare avec celles de la loi forestiére hongroise de 1935. Sont traitées, en particulier, les dispositions se rapportant aux domaines suivants: protection de la surface et du sol forestiers, cessation de' la gestion défectueuse de la fórét, introduction d'essences appropriées á la station, emploi de semences sélectionnées, plans d'aménagement prescrits, obligation d'employer des techniciens forestiers, remboisement de terrains incultes, mesures administratives, suppression du morcellement des foréts privées. Recent Legislative Measures Tending To Increase the Y i eld of Privately Ovned Forests. By Dr. G. Luncz. The laws, decrees and regulations relating to forestry enacted in the last few years in 27 different countries and their execution are reviewed and compared with the dispositions of the new Hungá­ rián Forest Law. (Law IV. of 1935.) A detailed survey is given of the measures affecting the following subjects: forest area protection, protection of forest soil, prevention of destructive exploitation, prescribed management plans, obligation to employ trained foresters, afforestation of waste lands, administrative measures, prevention of the breaking-up of priváté forest property.

Az erdei talaj reakciójának a változása a próbavétel után. írta: Vági István. A talaj p -értékét az idevágó előírás szerint a 2 mm-es szitán átszitált légszáradt talajmintából h a t á r o z z u k meg. A talaj akkor válik légszáradtá, ha azt papíron kiteregetve 2—3 nap alatt egyenletes színig szárítjuk. Engem az érdekelt elsősorban, hogy a talaj légszáradt álla­ p o t á n a k beálltáig a parányszervezetek nem változtatják-e meg a p „ - é r t é k é t jelentősen. Ebből a célból 21 talajpróbának frissen és l é g s z á r a d t a n meg­ h a t á r o z t a m a p ^ - é r t é k é t . A vizsgálat e r e d m é n y e szerint 14 talajp r ó b á n a k frissen és légszáradtan azonos volt a p -értéke, m í g 5 talaj l é g s z á r a d t a n O'l, 2 talaj pedig 0'2 - é r t é k k e l lett s a v a n y ú b b . A talajreakció t e h á t gyakorlati értelemben alig változott valamit, vagyis a mikroorganizmusok a légszáradt állapotba való átmenet közben a talajreakciót nem módosították feltűnően. rt

J£

Folytatólagosan megvizsgáltam azt is, hogy a talaj légszá­ radt állapotban 1, 2 és 3,hét u t á n m i k é n t változtatja meg a reak­ cióját. A vizsgálat megmutatta, hogy 11 talaj közül egy hét alatt 5-nek p - é r t é k e ném változott, míg 6 talaj O'l p -értékkel lett ; /

s a v a n y ú b b a friss állapothoz képest. 2 h é t m ú l v a 3 talaj reakciója nem változott, 6 talaj O'l p - é r t é k k e l lett s a v a n y ú b b , m í g 2 talaj 0 1 p,,-értékkel lett lúgosabb. H á r o m h é t u t á n 5 talaj reakciója nem változott, 5 talaj O'l p -értékkel lett s a v a n y ú b b , m í g 1 talaj O'l p - é r t é k k e l lett lúgosabb. T e h á t a légszáradt talajok reakciója 1—3 h é t alatt gyakor­ lati értelemben alig változott meg, vagyis a mikroorganizmusok nem éreztették feltűnő módon h a t á s u k a t a talajra. Folytatólagosan azt vizsgáltam, hogy a légszáradt talajok reakciója 2—4 h ó n a p alatt m i k é n t változik. 7 talaj közül 4 talaj 2 hónap u t á n egyáltalán nem változtatta meg a reakcióját, m í g 3 talaj O'l p -értékkel lett s a v a n y ú b b . 4 hónap „ u t á n 6 talaj reak­ ciója változatlan maradt, csak 1 talaj lett O'l p - é r t é k k e l sava­ nyúbb. Vagyis 2—4 h ó n a p u t á n sem változott a talajok reakciója említésre méltó módon, t e h á t a mikroorganizmusok ilyen esetben sem éreztették feltűnő módon a h a t á s u k a t a talaj reakciójára. n

n

7/

u

;/

E z u t á n azt kutattam, nem változik-e kezdetben a talajreak­ ció esetleg naponkint, mert azt is feltehettem, hogy egy vagy két hét m ú l v a ezek a változások csillapodva elmaradnak és akkor úgy látszik, mintha a talaj reakciója nem változott volna. Ezért naponkint h a t á r o z t a m meg a légszáradt talaj p -értékeit. A z így 2 h é t e n á t naponkint vizsgált 31 talaj közül 6-nak a p//-értéke változatlan maradt, 19-nek az ingadozása csak O'l, h a t é pedig 0'2 volt. T e h á t a k é t hetes időszak alatt a mikroorganizmusok napon­ kint sem éreztették a h a t á s u k a t a talaj reakciójára. H

M i v e l azonban vizsgálataimmal kapcsolatban előfordul az az eset is, hogy a talaj próbák napokon keresztül teljesen elzárt e d é n y b e n voltak, megvizsgáltam, hogy ilyen esetben m i k é n t vál­ tozik meg a talaj reakciója. 23 t a l a j p r ó b á t vizsgáltam meg 14 napon keresztül napon­ kint, 17 talajban két h é t alatt az ingadozás csak O'l, 4 talajban 0'2 és végül k é t talajban 0'3 volt. T e h á t a talaj parányszervezetei k é t h é t folyamán zárt edény­ ben sem változtatták meg feltűnő módon a talaj reakcióját. Végül m e g h a t á r o z t a m azt is, hogy a friss talaj és a 105 C - o n megszárított talaj között milyen különbség észlelhető a p - é r t é k e k b e n . 41 t a l a j p r ó b á t vizsgáltam meg. Ezekből 10 nem változott k i m u t a t h a t ó a n , 18 talaj p - é r t é k e 0'1-del csökkent, 7 talaj esetében a különbség 0'2, 2 talajé 0'3 és 4 talajé 0'4 volt. u

w

w

T e h á t az irodalomban közölt állítás, hogy a 105°-on megszá­ r í t o t t talajok p „ - é r t é k é b e n 1'5—2 egységnyi változások mutat­ h a t ó k k i , nem felel meg a tényeknek. A vizsgálatokat a Küh.n-féle kolorimetrikus módszerrel v é -

geztem, amely semmivel sem marad el a chinchidronos eljárás mögött, sőt annál bizonyos m é r t é k b e n t a l á n m é g megbízhatóbb is. Vizsgálataim eredményei tehát megcáfolják azt az irodalom­ ban elvétve felbukkanó állítást, hogy a talajból kivett próbák reakcióját a parány szervezetek már rövid idő múlva feltűnően megváltoztatják. De téves az az állítás is, hogy a talajból kivett próbák pj,-értékei nagyobb mértékben ingadoznak, először viha­ rosan jelentkeznek, azután lassan csillapodnak, de mégis kimu­ tatható marad a p„-értek lassú emelkedése. Anderung der Waldbodenreaklion Prof. I. Vági. Umfangreiche Untersuchungen des dem Waldboden entnommenen Proben sogar nach 14 Tagén nur unwesentlich Wirkung der Mikroorganismen ist alsó nachweisbar.

nach der Probeentnahme. Von Verfassers beweisen, dass die an der Luft getrocknet und ihre Reaktion andern, eine in dieser Spanne Zeit nicht

Changement de réaction du sol i'orestier aprés la prise d'échantillon. Par le Professeur I. Vági. Comme au bout de quinze jours, un changement important ne peut pas étre constaté, évidemment les micro-organismes n'arrivent pas á modifier la réaction dans ce délai. Changes of the Réaction of Wood-Soils After Sampling. By Prof. I. Vági. Because even after 14 days no remarkable changes are to be noticed, microorganisms have evidently no influence on the soil-reaction during this time. J

A lombosszerfából készült fűrészárufélék árvetéséről. Irta: Kovács József. A 81.700/1942. K . M . számú rendelet 1942. július hó l l - é v e l kötelezően elrendelte a fűrésztulajdonosoknak és b é r v á g a t ó k n a k a rendelethez m e l l é k e l t mintaszerinti á r v e t é s összeállítását. Ez így r e n d j é n is van! A megadott árvetési forma egyrészt m e g k ö n n y í t i az é r d e k e l t fűrészesnek a gondolatmenet b e t a r t á s á t , é m á r eleve kiküszöböl minden esetleges tévedést vagy adatkifelejtést másrészt pedig leegyszerűsíti és meggyorsítja az Á r h i v a t a l munká­ j á t is, ahol az illetékes közegek az egész országból befutó árvetések tömegeit dolgozzák fel. Csak az értékeli a kötött forma előnyeit kellőleg, a k i maga is foglalkozik az árvetés-készítéssel. Kétségtelen ugyanis, Hogy m é g a kötött forma esetén is sok minden „ e l r e j t h e t ő " az árvetésben. s

erre csak gyakorlott szakember jön rá- A kötött forma tehát ezek ellen a „rejtélyek" ellen is részben hatásos orvosság akar lenni. Most azonban nem akarom a detektív szerepét játszani, tehát nem ilyen „rejtélyeket" kívánok felfedezni, hanem őszinte nyílt­ sággal kívánok r á m u t a t n i a m á r említett és m i n d n y á j u n k részéről csalhatatlannak tartott árvetési forma egyetlen és olyan hibájára, amely pénzt jelent, és ezért szükséges azt kiküszöbölni. Különösen fontos ez napjainkban, amikor az á r a k be nem t a r t á s a — s. legszi­ g o r ú b b ellenőrzés esetén is — szinte napirenden van. Talán a nehéz idők ideges tünete, valamint a pénzben vetett hit bizonyos fokú meggyengülése lehetnek okozói a kalmár-szellem ilyen i r á n y ú k i ­ lengéseinek, ellene minden becsületes szakembernek küzdenie kell, aki a haza és szakmája hűséges szolgálatát tartja egyedüli zsinór­ m é r t é k n e k , minden ténykedésében. A hiba, amely benne van az á r v e t é s ismert formáiáoan — a kihozatali % - k a l kapcsolatos. Ezt szöveggel bajos volna érthetően megmagyarázni, ezért felveszek egy valóságos példát a gyakorla­ tomból és kidolgozom azt az árvetés szabatos formája szerirt Hogy azonban minél kevesebb papirt fogyasszak a mai szűkös világban, annyit módosítok az egészen, hogy m i n d h á r o m minőségi osztályú rönkő árvetését együtt adom, helyesebben: az árvetesi minta előírt szövegének egyszeri feltüntetésével. A z egyes minősé­ gek számszerű adatait pedig külön-külön oszlopokban közlöm egymáí. mellett. P é l d á n a k a bükköt választom, erre f. év telén hivatalból készítettem részletes árvetést, szigorúan az előírás szerint. M i v e l a felvett példa bér/jírészeZés esetére vonatkozik, ezért egyes költségtényezők az árvetésemben nem szerepelnek, helyeseb­ ben a bérfűrészüzemmel előre kialkudott bérvágási díj tartal­ mazza azokat. Árvetés I., II. és III- osztályú b ü k k r ö n k ő b ő l termelendő, szélezetlen, gőzölt bükkfürészáruról. III. o. II. 0. I. o. ő e n g a) Nyersanyagköltségek P 41-40 52-50 46 — a gömbölyegfa á r a a feladó állomáson . 4-20 4-20 4-20 vasúti fuvar fűrésztelepig A fűrésztelepre

beszállított gömbölyegfa

b) Fűrészelési költségek A rönkőtéri, fűrészelési, gőzölési és anyagtéri költségek összege, megálla­ podás szerint . • • • • • • - • Összesen:

5670

5020

45 60

22-50

22 50

22-50

7920

72 70

68 10

Levonva a hulladék és m e l l é k t e r m é k e k értéke • A felfűrészeitanyag gömbölyegfa m-

I. 0. P 3-75

II. 0. e n |; 5-75 (

III. o. ő 3-75

:>

75-45 c) Átlagon kihozatal I. o. rönkőből 66% II. o. „ 64% III. o. „ 55%

. . . . . .

.

d) Készárú-költségek Bérfűrészelésről lévén szó, a b) pont alatti költség a ,,készárú-költség"-et is tartalmazza . . . e) Általános költségek általános üzemi költség központi költség Átlagos f) Haszon 12% brutto-haszon Átlagos feladóállomási nélkül . . . :

ár,

önköltség:

forgalmiadó .

68 95

64-35

114-32

,

— —

107 73

—

117"—

—

—

—

1250 1-25

1250 1-25

12 50 1-25

128.07

121-48

130-75

1372

1293

1404

134 -41

144-79

14179

Az a) pont alatt beállított gömbölyegfa-egységárakat a 63.200/1942. K . M . s z á m ú rendelet szerint vettem, a 36—40 és 41—50 cm. vastagsági osztályokra megállapított egységárak átla­ gában. Vizsgálva m á r most az á r v e t é s egyes tételeit, azt látjuk, hogy az a) és b) pontok alatt adódó összegekben fennáll az egyes minőségi osztályoknak megfelelő csökkenő, illetve emelkedő arány, a szerint, hogy a legjobb (I. o.) minőségű, vagy a leggyengébb (III. o.) minőségű osztályt választjuk az összehasonlítás alapjául. Magától értetődik, hogy ennek az a r á n y n a k kellene helye­ sen mutatkoznia az árvetés minden tételében. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a c) ponttól kezdve — t e h á t ahol a kihozatali százalék hatása az előző költségeket átformálja a készanyag (fűrészáru) egy­ ségére — megbomlik az észszerű a r á n y és éppen a leggyengébbanyagra (III. o.) eredményez legnagyobb értéket. Nyilvánvaló ebből, hogy az árvetésnek ilyen, — hogy úgy mondjam: sablonos — alkalmazása nem felelhet meg a gya­ korlatnak. Pedig helyesen j á r u n k el, vagy legalább is igyekeztünk megközelíteni a valóságot akkor, amidőn az egyes minőségi osztályú

r ö n k ö k kihozatali %-ait a g y a k o r l a t i é s z s z e r ű s é g n e k megfeleiően v e t t ü k f e l , v a g y i s a m i k o r e s e t ü n k b e n az I. o. r ö n k ő e s e t é n 66.%n a k t é t e l e z t ü k f e l a k i h o z a t a l i , a II. o . - é t 64, a III. o . - é t p e d i g 55,%-nak. E z z e l s z e m b e n f e l t é t l e n ü l h i b á z t u n k v o l n a , h a v a l a m e n y n y i m i n ő s é g i o s z t á l y b a n a k é t s z é l s ő k i h o z a t a l i %-ot v á l a s z t j u k . M i v e l t e h á t a f e l v e t t k i h o z a t a l i ,%-on legjobb m e g g y ő z ő d é ­ s ü n k e l l e n é r e n e m v á l t o z t a t h a t u n k , — hacsak n e m a k a r u n k v é t e n i a g y a k o r l a t i a s s á g i g a z s á g e l l e n , — v i s z o n t a III. o. f ű r é s z á r ú r a i l y e n alapon kapott, elfogadhatatlan e r e d m é n y t helyesbítenünk k e l l , — n i n c s m á s m e g o l d á s , csak az, h o g y a háromféle minőségi

oszsztályra felvett kihozatali %-ok közül az egyiket — é s pedig az I. o.-ra — felvett 66%-ot fogadjuk el alapnak. Ehhez az alaphoz viszonyítjuk a másik két minőségi osztály kihozatali % -ait és a kapott viszonyszámokkal a c) pont alatti eredményeket be­ szorozzuk. A z é r t j a v a s l o m az I. o. r ö n k ő r e f e l v e t t k i h o z a t a l i % a l a p u l ­ vételét, mert á l t a l á b a n t a p a s z t a l h a t ó , hogy a gyakorlatban a jobb m i n ő s é g ű g ö m b ö l y e g f a m i n d i g jobban é r d e k l i a szakembert, tehát feltehető, hogy e b b ő l a jobb m i n ő s é g b ő l r e n d e l k e z é s r e álló nagyobb s z á m ú adat s e g í t s é g é v e l a g y a k o r l a t i v a l ó s á g h o z k ö z e l e b b álló k i h o z a t a l i ,% v á l a s z t h a t ó k i az á r v e t é s a l a p j á u l . D e k ö z i s m e r t t é n y az is, h o g y minden árszabályozás arányo­ sításon alapszik, v a g y i s r e n d s z e r i n t a l e g j o b b a n y a g á r á h o z viszo­ nyítja a gyengébb minőségi osztályok egységárait. V a n m é g egy t a n u l s á g , a m i t l e v o n h a t u n k a most t á r g y a l ­ t a k b ó l é s t a l á n ez a legfontosabb. T u d j u k , h o g y az egyes m i n ő ­ ségi osztályok h a t á r v o n a l a i n e m választhatók el egymástól élesen, h a n e m a z o k t ö b b é - k e v é s b b é e g y b e f o l y n a k . E z é r t s z e r i n t e m az l e n n e a l e g m e g n y u g t a t ó b b m e g o l d á s , h a az összes fafajra vonatkozólag

csupán

egy átlagos

kihozatali

%-kal számolnánk.

A z í g y kihozott

átlagár azután lehetővé tenné a többi minőségi osztály egység­ á r á n a k p o n t o s a b b é s s z a k s z e r ű b b m e g á l l a p í t á s á t is, a g y a k o r l a t i kereskedelmi é r d e k e k n e k megfelelően. N é z z ü k m á r most, m i l y e n e r e d m é n y t k a p u n k , h a az e l ő b b j a v a s o l t a k s z e r i n t b e s z o r o z z u k a p é l d a c) p o n t j a a l a t t i ö s s z e g e k e t az i l l e t ő m i n ő s é g i o s z t á l y é s az a l a p u l v á l a s z t o t t I. m i n ő s é g i o s z t á l y kihozatali % - á n a k a viszonyszámával. A z I. o. r ö n k ő b ő l t e r m e l e n d ő f ű r é s z á r ú á t l a g o s a n y a g é r t é k e v á l t o z a t l a n u l 114/32 p e n g ő m a r a d . A II. o. r ö n k ő r e a v i s z o n y s z á m lesz: 0 ' 6 4 0 ' 6 6 = 0 ' 9 6 9 . H a e z z e l b e s o r o z z u k az á r v e t é s b e n k a p o t t 107 73 ö s s z e g e t , az e r e d m é n y : 1 0 4 3 9 p e n g ő lesz. A III. o. r ö n k ő r e a v i s z o n y s z á m 0 5 5 / 0 : 6 6 = 0 8 3 3 . E n n e k s z o r z a t a az á r v e t é s i 117.— p e n g ő s ö s s z e g g e l : 97*46 p e n g ő t e r e d ­ ményez. /

Ha az új eredmények alapulvételével tovább folytatjuk az. árvetést, feladóállomást egységárként a Ií. o. rönkőből t e r m e l e n d ő f ű r é s z á r u r a 13066 pengőt, a III. o.-ra pedig 122-91 pengőt kapunk, az eredeti árvetéssel kihozott 134'41 P, illetve 144'79 pengő helyett. A z I. o. anyagra az egységár változatlanul 141 "79 pengő marad. Ezek az eredmények m á r eifogadhatóbban m u t a t j á k azt az a r á n y t , amelynek az egyes minőségi osztályok egységárai között mutatkoznia kell. Ezzel szemben a példaként közölt árvetési előírás szerint kihozott e r e d m é n y e k azt a lehetetlent igazolták számszerűen, hogy a III. o. rönkőből kikerült fűrészárú értékesebb, mint az I. és a II. osztályúból termelhető! Folytatva az abbahagyott gondolatmenetet, megfontolás t á r ­ gyává tehető az a körülmény, vájjon a helyesbített eljárással kapott e r e d m é n y e k hűen tükrözik-e vissza azt az a r á n y t , amelynek az I., II. és III. osztályú- rönkökből t e r m e l h e t ő fürészárú anyag értékei között gyakorlati értelemben mutatkoznia kell. Felfogásom szerint: nem! Ha ugyanis elfogadnék átlagárnak p é l d á n k b a n a II. o. anyagra a helyesbített, eljárással levezetett 130:66 pengős egységárat, akkor az I. o. anyag ismeretes á r a csak 8:5%-kai több ennél, a III. o. anyagé pedig csak közel 6%-ka'l kisebb. Ezek az árkülönbségek szerintem nem fejezik ki h ű e n az egyes minőségi osztályok képviselte és a minősítési előírásokban megkívánt anyakértékkülönbözetet. Tudjuk, hogy a lombfűrészárú I. osztályának a minőségi fel­ tételei meglehetősen szigorúak, és ezért megokolt, hogy ez a k ö ­ r ü l m é n y az anyag á r á b a n is megfelelően kifejezésre jusson Véle menyek szerint fajonkint különböző, de átlagban 15—20%-os árkülönbség megilleti az I. o. anyagot a II. o.-val szemben; a III. o: anyag á r a pedig 20—25%-kal mozoghatna a II. o. egységára alatt. Ez a korszerűbb és a gyakorlati életnek feltétlenül meg­ felelőbb megoldás azonban csak abban az esetben hozható k i pa­ píron is á r v e t é s formájában, ha valamennyi fafajról csak egyetlen árvetést kellene készíteni. A z így kapott egyetlen árból (átlagár) egyszerű s z á m t a n i művelettel könnyen k i lehetne számítani minden egyes minőségi osztályú fűrészárú egységárait olyan %-os á r k ü ­ lönbözetfel, ahogyan az összes tényező és a jelen kereskedelnv viszonyok figyelembevételével a legmegindokoltabbnak látszik. Természetes azonban, hogy ehhez a megoldáshoz is szükségesek bizonyos előre felvett adatok, mégpedig a fűrészárura megállapított minőségi osztályok egymáshoz való átlagos arányának az ismerete^ Kíséreljük meg p é l d á n k a t ilyen alapon kidolgozni. Azt hiszem, nem t é v e d e k számottevően, ha a bükkre 62 /«~ban veszem fel az átlagos kihozatalt. A z árvetés szokásos elvégzése u t á n 136:43 a

pengőben kapjuk a II. osztályú bükkrönkőből kikerülő fűrészáru átlagos feladóállomási egységárát. (A feladóállomási rönkőárat a h á r o m minőségi osztály á t l a g á r á b a n vesszük fel.) Hogy az így kapott átlagárból kiszámíthassuk minden egyes minőségi osztályú fűrészáru átlagárát, i s m e r n ü n k kell ezeknek egymáshoz viszonyított százalékos arányát, nevezetesen azt, hogy a kérdéses fafaj feldolgozásával a kikerülő fűrészáru hány százaléka lesz L, II. és 111. osztályú. P é l d á n k b a n az I. o. fűrészárura 30%-ot, a Il-ra 55.%-ot és a I l l - r a 15%-ot tételezve fel és a II. o. minőségű á r u feladóállomási egységárát azonosnak" véve az átlag-árvetésből kapott 136-43 pengős iri'-kinti értékkel i — amelyhez képest az i . o. fűrészárú 15%-kai több, a III. osztályú pedig 20%-kal kevesebb értéket képvisel — a szükséges számítások elvégzése u t á n a kö­ vetkező egységárak adódnak m '-kint: :

I. osztályú b ü k k fűrészárura 152'43 pengő, II. „ „ „ 135-12 „ és III. „ „ „ 108 33 •a feladóállomáson, forgalmiadó nélkül. Magát a számítás menetét nem tartom szükségesnek közölni, mert a kapott e r e d m é n y e k enélkül is k ö n n y e n ellenőrizhetők. Ha ugyanis az e r e d m é n y e k e t beszorozzuk az egyes minőségi osztályok feltételezett százalékos arányaival, a szorzatok összegének az ár­ vetés e r e d m é n y e z t e átlagárral kell egyeznie. Tehát: 152-43 X 30% 135-12 X 55% 10833 X 15% A szorzatok

összege:

45-73 pengő, 74-32 16-25 136'30 pengő.

A z eltérés — amint látjuk — csak 13 fillér az átlagárvetés eredményéhez képest. Ez a jelentéktelen különbség a számítások­ k a l kapcsolatos kiigazításokkal m a g y a r á z h a t ó és a gyakorlatban elhanyagolható. Mindent összefoglalva, megállapíthatjuk, hogy a lombos szerfafélék ezidőszerint kötelező, az egyes minőségű osztályú rön­ k ö k r e külön-külön készítendő árvetések helyett sokkal gyakorlatiassabb és egyben pontosabb eljárás lenne, ha csak egyetlen, ú. n. átlag-árvetést kellene késziteni. A felvett példa ugyanis igazolta, hogy az átlag-árvetés eredményeként kapott átlagos feladóállomási egységárból elfogadhatóbban vezethetjük le az összes minőség fel­ adóállomási egységárait, mint külön-külön árvetéssel. A javasolt megoldás jóval megbízhatóbb adatot szolgáltat az elérendő célhoz, mint a jelenleg kötelező eljárás. Nem lehet ugyanis vitás, hogy az egyes fafajok átlagos k i ­ hozatali %-ait sokkal valószínűbben lehet az árvetésbe beállítani,

mint ugyanazon fafajon belül az egyes minőségi osztályokét, különkülön. Ennélfogva az e r e d m é n y ü l kapott átlagár is sokkal közelebb áll a gyakorlatban elfogadható értékhez, mint azok az összegek, amelyeket az egyes minőségi osztályokra külön árvetéssel hozunk k i . A z t is l á t t u k a példából, hogy az átlagárból s z á m t a n i m ű v e ­ lettel meg lehet állapítani az illető fanem különféle minőségi osz­ tályainak egységárait, szinte mennyiségtani pontossággal. Igaz ugyan, hogy ennél az eljárásnál is előre fel kell tételeznünk az egyfes minőségi osztályok százalékos a r á n y a i t egymáshoz viszo­ nyítva, de ha ezen a t é r e n ' t é v e d n é n k is, ez v é g e r e d m é n y b e n magá­ nak az á t l a g á r n a k a helyességét a legkevésbbé sem veszélyezteti. L á t h a t t u k a példából, hogy a számtani úton kapott részlet-egy­ ségárak szorzatának összege pontosan egyezik az átlag-árvetéssel előre levezetett egységárunkkal. E r r ő l a módszerről talán azt is mondhatnók, hogy a minden­ kori gyakorlati élet k í v á n a l m a i szerint k ö n n y e n alakítható a sze­ rint, amint célunk a minőségi termelés fokozása, vagy pedig a mennyiségi termelésé. A z előző esetben a legjobb minőségi osztály e g y s é g á r á n a k az emelésével, az utóbbi esetben pedig ennek csök­ kentésével érhetjük el a célunkat. Mindenkor m ó d u n k b a n áll teháí fűrészipari üzemeinket olyan i r á n y ú tevékenységre serkenteni, amilyent az ország szükséglete, a kereskedelmi és faipari érdekek a legjobban sürgetnek. Ha pedig mégis ragaszkodnánk a jelenleg kötelező formához, ne felejtsük el azt, amit p é l d á n k b a n bátor voltam elsőnek javas­ latba hozni. Vagyis alapul elfogadva az I. o. r ö n k ő a n y a g r a leveze­ tett árvetést, a II. és III. minőségi osztály árvetései során a cjpont alatt adódó összegeket mindenkor szorozzuk be azokkal a viszony­ számokkal, amelyeket ezeknek kihozatali %-a az alapul választott I. minőségi osztályéval eredményez. A m i t jelen írásomban elmondottam, csupán szerény javas­ latnak s z á n t a m mindazok részére, akik szívesen foglalkoznak a gyakorlatban is ilyen kérdésekkel és arra törekszenek, hogy a fá val kapcsolatos kérdésekben biztos utat építsenek k i a jövőnek. Mert ne felejtsük el, hogy miként rohamosan bővül a fa felhaszná­ lási lehetősége, éppen úgy halmozódnak a felvetődő kérdések is. N e k ü n k t e h á t becsületes, magyar kötelességünk minden tehetsé­ günkkel t o v á b b fejleszteni nemzetünk gazdasági életének ezt a jelentős ágát is. C i k k e m megírása u t á n közvetlenül jelent meg az 50.000/1943. számú K . M . rendelet, amely szabályozza a lombosszerfákból ter­ melt fürészárufélék eladási árait és egyben h a t á l y o n kívül helyezi többek között a 81.700/1942. számú K . M . rendeletet is, amely rendelet éppen a kötelező árvetés készítését írta elő.

Ennek ellenére is meggyőződésem, hogy azok az elgondolá­ sok, amelyeket itt fejtegettem, mégsem hiábavalók. H a ugyanis hivatalos kényszerből nem is lenne szükség az árvetésre, feltétle­ n ü l nélkülözhetetlen az minden időben, minden fürésztulajdonosr.ak saját használatra. Csakis gondosan összeállított árvetés teszi lehetővé olyan egységárak megállapítását, amelyek — azonkívül, hogy az illető üzem gazdaságos működését biztosítják — egyben számolnak a fogyasztók érdekeivel is, vagyis röviden: összhangban állnak a gazdasági élet örök törvényeivel. *

•

Über die Preisberechnung der Laubholzságewaren. Von J. Kovács. Vert. deutet auf die Mangel der amtlich vorgeschriebenen Kalkulationsmethode hin, dient mit 2 Vorschlágen, die eine entsprechendere Berechnung ermöglichen und beweist mit praktischen Beispielen die Zweckmássigkeit der von ihm empfohlenen Methoden. Le ealcul des prix produits de scierie, venant d'essences feuillues. Par J. Kovács. L'Auteur expose les détauts de la méthode actuelle et propose des améliorations qu'il explique sur un exemple pratique. *

Price-Calculation of Goods Sawn from Broadleaved Trees. By J. Kovács. The author points out the deficiencies of the to-day method and suggests amendements on the basis of practieal examples.

Összetett poiitbekapesolás. Irta: Halász Aladár. oki. erdőmérnök. Erdőgazdasági felvételek alapjául — különösen ha az e r d ő ­ birtok kiterjedése 500 k. h.-nál nagyobb — háromszögelésnek keli szolgálnia. A z alap-háromszöghálózatot azonban a sokszögeléshez és a részletes méréshez szükséges további megbízható alappontok szerzése céljából ki kell egészítenünk csatlakozó háromszögelés­ sel, pontsürítéssel, az erdőbirtok megfelelő pontjainak bekapcso­ lásával. A pontbekapcsolásnak számos módja van. Leggyakrabban alkalmazottak: az előre-, az oldal- és a hátrametszés. G y a k r a n előfordul azonban, hogy a terep fedett volta vagy a nagy távolság csak bizonyos és esetleg csak belső irányzásokat tesznek lehetővé, és ezért az említett eljárások egyikét sem alkalmazhatjuk; ilyenkor azután az összetett pontbekapcsoláshoz kell folyamodnunk. A z alábbiakban ennek az összetett pontbekapcsolásnak n é ­ h á n y megoldását fogom ismertetni a gyakorlatban valóban elő­ fordult példa alapján.

Egy erdőbirtok felvételekor adottak voltak A, D és E h á ­ romszögelési pontok, be kellett kapcsolni a B, C és F pontokat. (1. ábra.) A háromszögelt pontok távol voltak, külső irányzásokat végezni e miatt nem lehetett, a látási viszonyok a belső irányzások közül is csak bizonyosakat engedtek meg, úgy hogy m é r n i le­ hetett a BA, BC, B D , BF, CA, CB, CE, CF, FB, FC, FD irányokat.

1. ábra.

A z á b r á b ó l első pillantásra is kitűnik, hogy fölösszámú m é ­ r é s ü n k van, t e h á t — ha nagyobb pontosságra törekszünk — a m é r é s e k e t k i kell egyenlítenünk, k i kell s z á m í t a n u n k B, C es F összrendezőinek valószínű helyes értékét. Ehhez azonban ismer­ n ü n k kell a közelítő összrendezőket, azok segítségével — a fölös m é r é s e k kiegyenlítése útján — m á r m e g h a t á r o z h a t j u k a közelítő összrendezők javításait, ezekkel pedig képezhetjük az összrendezők valószínű helyes értékét, továbbá számíthatjuk a m e g h a t á r o ­ zott pontok középhibáját, t e h á t a megbízhatóságát. A közelítő

összrendezők

számítása.

Ilyen és hasonló feladatok megoldásakor mindig — mielőtt a számításhoz hozzáfognánk — szükséges, hogy a rendelkezésre álló adatok felhordásával megbízható vázrajzot szerkesszünk. Ez a jelen esetben a következőképpen történhetik. Felvesszük a rajz­ lapon pl. B pont helyét, azután szögfelrakóval — annak tetszés­ szerinti tájékozásával — megszerkesztjük a B-ből m é r t i r á n y é r ­ tékeket, majd p l . a BC irányon felvesszük C pont helyét és ebben a pontban a szögfelrakót C B m é r t i r á n y é r t é k szerint tájékozva megszerkesztjük a C-ből kiinduló i r á n y o k a t . BA metszése C A - v a l adja A pontnak, BF-nek C F - v e l való metszése F pontnak a he­ lyét. E z u t á n F pontból hasonló eljárással D pont h e l y é t h a t á r o z ­ hatjuk meg. A z E pont helyét legegyszerűbben D pontból DA és DE csapásszögek segítségével — amelyek az adott összrendezőkből s z á m í t h a t ó k — h a t á r o z h a t j u k meg. Most m á r ennek a vázrajz­ nak az a l a p j á n hozzáfoghatunk a közelítő összrendezők számí­ tásához. Jelen esetben azonban a vázrajz (1. ábra) vizsgálata azon­ nal m e g g y ő z h e t arról, hogy a közelítő összrendezőket az egyszerű pontbekapcsolások egyik eljárásával sem tudjuk közvetlenül meg-

határozni, ellenben közvetett úton háromféleképpen is elvégezhet­ j ü k a számítást: 1. Összetett pontbekapcsolás oldalhosszúságok számításával. A legegyszerűbb megoldás az, hogy valamelyik zárt háromszög­ ben (ABC, BCF, BDF) egyik oldalt l-nek véve kiszámítjuk az összes többi ismeretlen és egy adott oldal (AE, AD, ED) hosszát ebben az egységben, azután az adott oldal összrendezőkből szá­ mított hosszát osztva az ismeretlen egységben kifejezett hosszával, megkapjuk azt a viszonyszámot, amely a választott egység és annak tényleges hossza között fennáll, tehát kapjuk az átszámító tényezőt, az egységnek választott oldal valódi hosszát. Ezzel végigszorozva az ismeretlen oldalhosszakat, kapjuk az egyes pontok közötti távolságok valódi értékét. Ha az oldalak ismeretesek, akkor ezek segítségével -már s z á m í t h a t u n k közbezárt szögeket, csapásszögeket. Oldalhosszúságok, csapásszögek viszont m á r meg­ határozzák az összrendezőket, úgy hogy számíthatók a közelítő összerendezők. Legyen pl. AC'=1, akkor AB' és BC m á r számít­ hatók az ABC háromszögből:

2.

ábra.

3.

ábra.

BC ismerete feloldja a BCF háromszöget, tehát BF' és CF számíthatók. BF' segítségével viszont számíthatjuk BD -t és DF'-et a BDF háromszögből. Ezután az ABF háromszögből AE', BF' és a 3 segítségével a cosinus-tétellel számíthatjuk AF'-et, azután ez­ zel az a szöget, x =BFA'-1~ segítségével m á r számítható a DFA'<X. mert DFA< > i-5-i , viszont AF' és P ismerete feloldja az AFD háromszöget, amelyből A E ' - t kiszámítva számítható az át­ számítási tényező, ezzel együtt az összes oldalhosszúságok: :

ri

AD .-: \ AF'* -r FD

AD AH,.

2

V(x

x ) + (Vn - v.x.r-

D

' AB'

FlJ.cos 6

-2.AF'.

W

A

AD :

—AC^AC

•

=

AD :

B t b

.

F 4. ábra.

Most m á r a szükséges közbezárt szögeknek sín tétellel valö kiszámítása által h á r o m egyszerű előremetszéssel számíthatók a bekapcsolandó pontok összrendezői. 2. ö s s z e t e t t pontbekapcsolás egy Collins-íéle pont a l k a l m a ­ zásával. V e g y ü n k fel az A, C és E pontokon át egy körívet, jelöl­ jük a CB oldal meghosszabbításának a körívvel való metszését .S'-s-el. S pont összrendezőit az A, S, E adott pontok és a C-nél levő 1 és 2 í segítségével kiszámítva, a C pontot h á t r a m e t s z h e t ­ j ü k a P o t h e n o t - f é l e feladattal. S pont összrendezőit pedig az AES háromszögből nagyon egyszerűen meghatározhatjuk, mert az AE távolság a végpontok összrendezői által adott, hasonlóképpen adot­ tak az AE-n nyugvó szögek is (ugyanazon íven fekvő kerületi szögek egyenlősége folytán), t e h á t az ismeretlen oldalak s i n u s - t é ­ tellel számíthatók és így S pont összrendezői m e g h a t á r o z h a t ó k .

5. ábra.

3. Összetett pontbekapcsolás két Collins-íéle segédpont a l ­ kalmazásával. Amíg az első megoldással közvetlenül oldalhosszú­ ságok s z á m í t á s á r a törekedtünk, addig ezzel a megoldással c s a p á s ­ szögeket kapunk k é t segédpont közvetítése útján. Vegyünk fel egy körívet az A , C és E pontokon és egy másik körívet az A, B és D pontokon át. Válasszuk egyik segéd­ pontul (SíJ a BC oldal meghosszabbításának az egyik (ACE), m á ­ siknak (Sí) a másik (ABD) körívvel való metszését. (6. ábra.) H a az előző megoldásban leírt minta szerint meghatározzuk S> és Sa

pontok összrendezőit, akkor ezekkel az összrendezőkkel m á r adott

6. ábra.

(Az ábra az első ábrában közölt alap-vázrajzhoz viszonyítva a szemléltethetőség céljából torzítva van.) k é t i r á n y összeesik. A BC oldal csapásszögével m á r képezhetjük az összes ismeretlen irányok csapásszögét, s z á m í t h a t u n k tetszés­ szerinti közbezárt szögeket, oldalhosszúságokat, így aztán tetszés szerint előre- vagy hátrametszéssel meghatározhatjuk a bekapcso­ landó pontok összrendezőit. Az összrendezők

valószínű

helyes értékének

meghatározása.

Ha a bekapcsolandó pontok közelítő összrendezőit az elő­ zőkben leírt eljárások valamelyikével meghatároztuk, következik a mérési eredmények kiegyenlítése, a közelítő összrendezők j a v í ­ t á s a i n a k és ezekkel a pontok valóságos helyét legjobban megkö­ zelítő, valószínű helyes összrendezöknek a számítása. A kiegyen­ lítést többféleképpen végezhetjük. A z egyik mód az i r á n y r e d u k ­ ciók alkalmazása. A z i r á n y r e d u k c i ó k k a l való kiegyenlítés elme­ lete az „Erdészeti földméréstan"-ból ismeretes, de utalok még Hazay dr: „Kiegyenlítő számítás" és Jordan-Eggert: „Handb'ich der Vermessungskunde" c. m ű v é n e k I. kötetére is, ezért itt csak a kiegyenlítés gyakorlati megoldását fogom vázolni. A fölös mérések kiegyenlítésekor, a javítási egyenletek fel­ állításakor tekintettel kell l e n n ü n k arra, hogy vannak a bekap­ csolandó pontoktól az adott pontok felé haladó „belső" és a be­ kapcsolandó pontokat egymással összekötő „kétoldali" (oda-vissza) irányzásaink. A belső i r á n y o k r a vonatkozó javítási egyenletek á l ­ t a l á n o s alakja:

v

A

==s

— A z 4- a. A X — b. A y — /

kétoldali i r á n y o k r a v — — Ai-4- a (* x

m

vonatkozólag pedig: — A sej 4- 6 f A

—A

/

Ezekben az egyenletekben: a p ^ sin (?) : b ==

cos

5 p = 206265''

:£'m

)
a közelítő

irányérték,

z

összrendezőkből

számított

délszög,

r

= a tájékozási szög

J^fc i;Az==

r =

a mért

a tájékozási szög

javitása, A x és = a közelítő összrendezők javításai. A gyakorlatban m á r most úgy j á r u n k el, hogy mindenek­ előtt képezzük (&) értékeit az egyes i r á n y o k r a vonatkozólag, az­ u t á n számítjuk az összes álláspontokra vonatkozó z értékeket, majd ezekkel képezzük az ellentmondásokat a — r — (z) egyenletből. A következő lépés az irány redukciók (a és b) szá­ m í t á s a . A z u t á n az ellentmondások és az i r á n y r e d u k c i ó k segítsé­ gével minden álláspontra vonatkozólag felírjuk a javítási egyen­ leteket, természetesen tekintettel arra, hogy az illető i r á n y belső vagy kétoldali i r á n y - e . — Hogy a javítási egyenletek felállítását szemléltessem, közlöm gyakorlati példánkból a megfelelő i r á n y ­ redukciók és ellentmondások é r t é k e i t : V

K

A

B

0 n F

b

4-114.421 —264.372 — 32.753 +218.634

|-1

K

v

h

—]

—170.632 1—45 4- 95.881 I — 79.992 —1 -t + 83.627 4-14 o B 4-264.372 | — 83.627 —8 K — 30.864 — 81.333 - 1 4- 37.063 4-15 F +174.639 Í4-15 4-115:271 1 4- 38.477 - 7 V —1 K B 218.6::* 0 —174.639 0 F C —155.271 | — 28.477 n — 37.741 ! 4- 30.185 0

A javítási egyenletek: «?, — — Az,

4- 114-421. A x - f 170632. A yn .. B

' Í5

*•„ - • - - A z , + 264-372.* xj,— 83627.\y —264-372. A xc+ 83627. A y r. -ií, 218634.* xi, 37-062.A y .. H

+ 14

a

J{

v, = - Az,

218634Ax

B

4 15 -174-639.*ya .. + 218634 Ax + 174-639 .*y + 15 r

F

+

- M

1

+

95-88í.*x + 79992.1y — -lz +264-372.1 x« 8362? ly . —264 372.1xe+83-6i:7.1.yr +8 A z. 30 264. Ixr 81333.1 yc —1 — Íz, W5-271Mxc-28477.lya+ t5t>'271.1xr + 28-477.1y* 7 .. A .?.. -218-631.lx — 174-639*ya- •• + 218 634 . A xr 4 - 174639. A y .. .. -Íz — 155-271 • A x — 28477.Ay +155-271.Axy + 28477.ly .. .. -Íz — 87741.1 xy— 80-m.lyy e

c

t

H

X

B

F

c

r

F

A javítási egyenletekből táblázatos számítással képezhetjük a normál-egyenleteket (az egyes mérések súlyát a' távolsággal egyenesen a r á n y o s n a k vehetjük fel), ezeket aztán a Gauss-féle k i küszöbölési eljárással megoldva, kapjuk a tájékozási szöget és a közelítő összrendezők javításait. Ha ez u t ó b b i a k k a l a közelítő osszrendezőket javítjuk, megkapjuk a bekapcsolandó pontok összrendezőinek a valószínű helyes értékét. A z előzőkben az összetett pontbekapcsolás n é h á n y megol­ dását ismertettem. Befejezésül m é g ezek alkalmazhatóságáról, i l l . a l k a l m a z h a t ó s á g á n a k ismertetőjeleiről akarok n é h á n y szót szólni. A z első eljárás a legegyszerűbb, minden olyan többpontos bekapcsoláskor, amely szerkesztéssel egyértelműen meghatároz­ ható (ez egyúttal az egyértelmű megoldhatóságnak is a jele), alkal­ mazható. H a t e h á t a felvételkor vigyázunk arra, hogy i r á n y m é ­ réseink zárt háromszögeket adjanak (kívüleső pont legfeljebb rög­ zített pont lehet), akkor az ismeretlen pontokat ezzel az eljárással biztosan be tudjuk kapcsolni. H á t r á n y a azonban, hogy túlságosan hosszadalmas. A második eljárást alkalmazhatjuk minden olyan esetben, ;>mikor egy bekapcsolandó ponttól két adott és egy tetszés szerinti ismeretlen pont felé haladó i r á n y t m é r t ü n k . A z eljárás alkalmaz­ h a t ó s á g á n a k a feltétele t e h á t : egy oldal és két szög ismerete az előbbi viszonylatban. Ezek segítségével és egy segédpont kiszá­ m í t á s á v a l a faladatot mindig visszavezethetjük a Pothenot-féAe feladatra. A harmadik eljárás geometriai szempontból a legszebb (tu­ lajdonképpen a Marefc-féle feladatnak egyik különös alakja), csak egy kicsit több számítással jár, mint a második megoldás. A k k o r alkalmazható, ha két bekapcsolandó pont között összelátás van és azonkívül mindegyik ismeretlen pontból k é t - k é t adott pontot le-

het irányozni. Természetesen nem szükséges, hogy az ismeretien pontokból irányozható k é t - k é t adott pont négy különböző pontnak feleljen meg (a Marek-léle feladat egyszerű alakjaj, mert lehet, hogy az egyik adott-pont mindkét ismeretlenből l á t h a t ó (mint az ismertetett példában is). Ha m i n d k é t bekapcsolandó ponttól ugyan­ azt a k é t adott pontot tudjuk irányozni, nincs szükség összetett pontbekapcsolásra, mert akkor a Hánsen-féle feladat egyszerű alakját alkalmazhatjuk. Kiegészítésül megjegyzem még, hogy minden olyan esetben, amikor a harmadik megoldást alkalmazhatjuk, a második megol­ dás is lehetséges. Kombinierte Punkteinsehaltung. Von A. Halász. Die Lösung der Aufgabe kann auf verschiedener Weise erfolgen. Die üblichsten Methoden werden auf Grund praktischer Beispiele erörtert. Jcnction composée. Par A. Halasi. L'Auteur fait connaitre certaines méthodes de solution sur la base d'exemples recontrés dans la pratique.

* Composed Insertion of Poiiits. By A. Halász. On the basis of practical examples somé methods ere deseribed.

of solution

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK .'. m. kir. minisztérium 4.830/1943. M . E . számú rendelete egyes íaanyapjekra vonatkozó szállítási igazolványok kiállítási díjának a megállpításáról.* A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939:11. t.-c. 157. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő­ ket rendeli: 1. §. Ha az iparügyi miniszter valamely faanyagnak a szállítá­ sát a 12.112/1939. M . E. számú rendelet (Rendeletek Tára 1939. évi. 1399. o.) 1. §-a alapján szállítási igazolványhoz köti, annak kiállítá­ sáért a szállítandó faanyag mennyiségéhez igazodó díjat állapíthat meg. 2. §. A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi október hó 19-én.

* Megjelent a ..Budapesti

Közlöny"

Kállay

Miklós

m.

miniszterelnök.

1943. o k t ó b e r

kir.

s. k..

h ó 22-i, 238. s z á m á b a n .

A m. kir. közellátásügyi miniszter 53.500/1943. K. M. számú rendelete a tűzifa legnagyobb árát megállapító 44.000/1943. K. M. számú rendelet módosításáról.* A 9.280/1941. M . E. számú rendelet 1. §_ában foglalt felhatal­ mazás alapján a következőket rendelem: 1. §. A tűzifa legmagasabb árának megállapítása tárgyában ki­ adott 44.000/1943. K . M . számú rendelet (megjelent a Budapesti Köz­ löny 1943. évi július hó 11.-i 153. számában) 2. §. (2) bekezdése akként módosul, hogy az ott megállapított árakat csak abban az esetben lehet felszámítani, ha ugyanannak a vevőnek egy alkalommal eladott tűzifa mennyisége a 10 ürmeiért, illetőleg a 60 q-t nem haladja meg. A 30 ürmétert, illetőleg 60 q-t meghaladó mennyiségnek termelők által köz­ vetlenül fogyasztók részére történő eladásánál a termelő a feladóállo­ máson vagy a fogyasztóhelyen (városban, községben) levő rakterületén (udvaron, majorban) történő átadás esetében az 1. §. (3) bekezdésében meghatározott feladóállomási árat, erdei vagy egyéb rakodón történő átadás esetében pedig a 2. §. (1) bekezdése szerinti árat számíthatja, amely árak házhozszállítás címén sem növelhetők. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi október hó 18-án. A

miniszter

Dr. Jakabffy

helyett:

Károly

s. k ,

államtitkár.

A m. kir. iparügyi miniszter 54.300/1943. Ip. M. számú rendelete a szerfa, a fűrészáru és a rétegelt falemez szállításának szállítási igazolványhoz kötéséről.* Az ipari nyersanyagok és termékek előállításának, forgalmának és felhasználásának szabályozásáról szóló 12.112/1939. M . E. számú ren­ delet (Rendeletek Tára 1939. évfolyam 1399. oldal, 1. §-ában, továbbá a 4330/1943. M. E. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1943. évf.. 238. száma) 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a földmívelésügyi, a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint a közellátásügyi minisz­ terrel egyetértve a következőket rendelem: 1. §. (1) Szerfát (szerdorongot, szerhasábot, szálfát, rúdfát, fara­ gott fát, épületfát, taipfát, fűrészrönkőt. bányafát. cellulosefát, stb.i, fűrészárut (széldeszkát, közönséges deszkát, ládadeszkát, ládarészeket, parkettafát, stb.), továbbá rétegelt falemezt közforgalmú vasúton, ha­ jón, kompon, tutajon és gépjáróművön — a 4. §-ban említett kivételt nem tekintve — csak szállítási igazolvánnyal szabad szállítani. (2) Közforgalmi vasutak, hajózási és fuvarozási vállalatok az (1) bekezdésben említett faanyagot csak akkor vehetnek át szállításra, ha a feladó a jelen rendelet 1. számú mellékletében megállapított mintának megfelelő szállítási igazolványt bemutatja. 2. §. (1) A szállítási igazolványt a m. k i i . Ipari Anyaghivatal (Fa­ ipari osztály. Budapest, II., Fő-u. 68.) adja ki. (2) A szállítási igazolvány kiállítását a jelen rendelet II. számú mellékletében megállapított mintának megfelelő s a kereskedelmi és iparkamaráknál beszerezhető űrlapon, mégpedig fafajtánkint (pl. bükkfa, akácfa, jegenyefenyőfa, stb.) és faválasztékonkint (pl. rönkő, bányafa. széldeszka, parkettafa, stb.) külön-külön kell kérni. * Megjelent

a ..Budapesti

Közlöny-

i»43.

október

h ó 22-i.

238.

számában.

13) A m. kir Ipari Anyaghivatal határozatáról a kérelmezőt érte­ síti egyben felhívja arra, hogy annak a mennyiségnek, amelynek szál­ lítását, a m. kir. Anyaghivatal engedélyezte, minden megkezdett tonnája után egy pengőt ad a 101.531. számú, az „Ip. M . : Ipari fa-szállítási iga­ zolványdíjak bevételi számla, Budapest" elnevezésű postatakarékpénz­ tári csekkszámlára a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt fizessen be. A m. kir. Ipari Anyaghivatal a szállítási igazolványt csak az említett összeg befizetésének igazolása után állítja ki. (4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak az olyan fürészrönkő szállítására, amelyet a fatermelő a saját fürészüze­ mébe — feldolgozás céljából — kivan szállítani, feltéve, hogy a fater­ melő ezt a körülményt a termelés helye szerint illetékes erdőigazgatöság bizonyítványával igazolja. A m. kir. Ipari Anyaghivatal ilyenkor a fatermelő kérelmére közvetlenül adja ki a szállítási igazolványt s ebben az esetben a (3) bekezdésben említett díjat fizetni nem kell. (5) A kérelmező hibájából tévesen kiállított szállítási igazolványt csak a (3) bekezdésben említett díj újabb befizetése esetében lehet k i ­ cserélni. 6. Az eladó az 1. §. (1) bekezdésben említett faanyagnak a közellá tásügyi miniszter által megállapított árán felül a szállítási igazolványért kifizetett díjat is felszámíthatja. 3 §. (2) A kiadott szállítási igazolvány 2. oldalán az 1—8. függő­ leges rovatokat a feladás alkalmával a feladó tölti ki. A 9. rovatot („A fuvarozásra még átvehető maradvány") a fuvarozó (közforgalmú vasút, hajózási vagy fuvarozási vállalat) megbízottja tölti ki, egyben a 10. ro­ vatban az adatok helyességét aláírásával és bélyegzőjével igazolja. A szállítási igazolványhoz tartozó szelvényekből a fuvarozó a faanyag feladásakor lefejti a fuvarozásra átvett faanyag mennyiségének (5—10— 15 tonna) megfelelő egy vagy több szelvényt s ezt megfelelően kitöiíve keletbélyegzőjével ellátja s a fuvarlevélre ragasztja. Vasúti fuvarozás esetében az egy-egy szelvényen feltüntetett mennyiség a vasúti kocsik hordképességének a Vasúti Üzletszabályzat 68. §-a (2) bekezdésében meg­ állapított, illetőleg a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter által engedélyezett határig túlléphető; a 9. rovatot („A fuvarozásra még át­ vehető maradvány") azonban a ténylegesen feladott mennyiség figye­ lembevételével kell. kitölteni. Az ily módon esetleg fennmaradó szel­ vényt a szállítási igazolványban megengedett szállításon kívül más szál­ lításra felhasználni nem szabad. (2) A szállítási igazolványon feltüntetett faanyag mennyiségének leszállítását követő nyolc nap alatt a feladó a szállítási igazolványt az esetleg fel nem használt szelvényekkel együtt a m. kir. Ipari Anyag­ hivatalhoz megküldeni köteles. Mindaddig, amíg a felhasznált szállítási igazolvánnyal a szállításra jogosult el nem számol, ugyanazon címzett részére való szállításhoz újabb igazolványt nem kaphat. 4. §. Nem kell szállítási igazolvány az 1. §. (1) bekezdésében emlí­ tett faanyagoknak a termelés helyéhez legközelebb eső úthoz, illetőleg közforgalmú vasút- vagy hajóállomásra elszállításához (leközelítéséhez). 5. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, különösen a honvédelemről szóló 1939:11. t.-c. 206. §-a, vagy a közellátás erdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló 1941 :X. t - c . ' l . vagy 2. §-a alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedő elzárással büntetendő az, a) aki az 1. §. (3) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére az ott felsorolt faanyagot szállítási igazolvány nélkül szállítja, vagy szál­ líttatja; 1

b) aki a 3. §. (I) b e k e z d é s é b e n foglalt r e n d e l k e z é s e l l e n é r e a szállítási i g a z o l v á n y o n f e l t ü n t e t e t t faanyag leszállításához fel nem h a s z n á l t s z e l v é n y t a szállítási i g a z o l v á n y o a n megengedett szállításon k í v ü l m á s s z á l l í t á s r a h a s z n á l j a fel; c) a k i a szállítási i g a z o l v á n y t és annak fel nem h a s z n á l t szelvényeit a 3. §. (2) b e k e z d é s é b e n m e g h a t á r o z o t t idő alatt a m. k i r . Ipari A n y a g hivatalhoz nem k ü l d i meg. (2) A p é n z b ü n t e t é s r e az 1928:X. t ö r v é n y c i k k r e n d e l k e z é s e i i r á n y ­ a d ó k azzal az eltéréssel, hogy a p é n z b ü n t e t é s legmagasabb m é r t é i t e nyolcezer pengő, olyan e é e t b e n pedig, a m i k o r m e g á l l a p í t h a t ó annak á n y e r e s é g n e k a m e n n y i s é g e , amelyet a k i h á g á s e l k ö v e t ő j e a c s e l e k m é n y nyel •illetéktelenül elért, a nyolcezer p e n g ő n e k a m e g á l l a p í t o t t n y e r e s é g k é t s z e r e s é v e l felemelt összege. (3) A p é n z b ü n t e t é s á t v á l t o z t a t á s á r a , valamint a k i h á g á s e l é v ü l é ­ s é r e az 1939:11. t.-c. 212. § - á n a k (4) és (5) b e k e z d é s é b e n , a befolyt p é n z ­ b ü n t e t é s h o v a f o r d í t á s á r a n é z v e pedig az 1939:11. t.-c. 218. §-ának ( l l b e k e z d é s é b e n foglalt r e n d e l k e z é s e k e t k e l l a l k a l m a z n i . (4) A r r a a k é s z l e t r e , amelyet az (1) b e k e z d é s alá eső kihágással a m. k i r . Ipari A n y a g h i v a t a l r e n d e l k e z é s e elől elvontak, e l k o b z á s n a k v a n helye. A z elkobzott készlet é r t é k e s í t é s e és é r t é k é n e k hovafordításn t e k i n t e t é b e n a fi. 110/1941. M . E . s z á m ú rendelet (Rendeletek T á r a 1941. é v f o l y a m 2056. oldal) r e n d e l k e z é s e i i r á n y a d ó k . (5) A z (1) b e k e z d é s b e n m e g h a t á r o z o t t k i h á g á s miatt az e l j á r á s a k ö z i g a z g a t á s i h a l ó s á g n a k , a m. k i r . r e n d ő r s é g m ű k ö d é s i t e r ü l e t é n a m. k i r . r e n d ő r s é g n e k , mint r e n d ő r i b ü n t e t ő b í r ó s á g n a k h a t á s k ö r é b e tar­ tozik. A z 1 9 2 9 : X X X . t.-c. 59. §-a (1) b e k e z d é s é n e k 3. p o n t j á b a n foglalt r e n d e l k e z é s a l k a l m a z á s a s z e m p o n t j á b ó l szakminiszternek az i p a r ü g y i minisztert k e l l tekinteni. . (J. §. A jelen rendelet az 1943. évi november hatályba. Budapest. 1943. évi o k t ó b e r hó 2 l - é n .

hó 22. n a p j á n

lep

Bornemissza Géza s. k. m. kir. i p a r ü g y i miniszter.

A m. kir. földmívelésügyi miniszter 6.554,1943. F . M . számú rendelete ;> földmívelésügyi igazgatás egyszerűsítéséről, valamin* szakszerűségének előmozdításáról szóló 3.970,1943. M . E. számú rendelet hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról.* (Kivonat.) A földmívelésügyi i g a z g a t á s e g y s z e r ű s í t é s e , valamint s z a k s z e r ű ­ s é g é n e k e l ő m o z d í t á s a t á r g y á b a n k i b o c s á t o t t 3.970/1943. M . E. számú rendelet 21. § - á n a k (1) és (3) b e k e z d é s é b e n , t o v á b b á az 1933:XXI. t.-c. 22. §-a (2) b e k e z d é s é b e n , az 1 9 3 8 : X X X I . t.-c. 44. §-ában. az 193b:IV. t.-c. 315. §-ában. az 1913:X. t.-c. 86. §-ában. az 1928:XIX. t.-c. 124. § - á b a n , az 1884:XIV. t.-c. 37. $~ában, az 1885:XXIII. t.-c. 196. §-ában és az 1923:XLÍ. t.-c. 15. § - á b a n foglalt felhatalmazás alapján a belügy­ minisztert é r i n t ő r é s z e k b e n a b e l ü g y m i n i s z t e r r e l egyetértve a követ­ k e z ő k e t rendelem. Erdészeti igazgatás. 5. (1) A z e r d ő k t ö r z s k ö n y v e z é s é v e l (1935:IV. t.—C. 7. §.) kapcsola­ tos e l j á r á s b a n [35.000/1938. F. M . s z á m ú rendelet. (1938. évi R . T. 536. * Megjelent a „Budapesti Közlöny" 1943.

október hó 15-i, 232.

számában.

old.) 2—12, 52. és 57. §.], továbbá a R. 5. §-a (1) bekezdésének b), c) es d) pontjaiban említett ügyekkel, valamint az 1935:IV. t.-c. 16., 17. és 38. §-a harmadiktól-hatodik bekezdése alá tartozó egyéb ügyekkel kap­ csolatos eljárásban (35.000/1938. F. M . számú rendelet 48—56. és 91-100. §.) az elsőfokú erdőrendészeti hatóság tennivalóit az erdőigazgatóság gyakorolja. (2) A R. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában említett engedé­ lyezés a 20 kataszteri holdat meg nem haladó erdőingatlanok tekin­ tetében is csak abban az esetben tartozik az erdőigazgatóság hatás­ körébe, ha az engedélyezéssel kapcsolatos rendkívüli fahasználat a két évi vágásterület mértékét nem haladja meg. (3) A R. 5. § a (2) bekezdésének a)—e) pontjaiban említett ügyek­ kel kapcsolatos eljárásban (35.000/1938. F. M . számú rendelet 77.—82. és 86.—100. §.) az elsőfokú erdőrendészeti hatóság jogkörét az erdő­ igazgatóság gyakorolja. 4. A R. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban említett ügyek­ ben azokat az üzemterveket vagy üzemátvizsgálási munkálatokat, amelyeknek rendelkezései a jóváhagyott üzemrendezési tervezet alap­ elveitől eltérnek, az erdőtulajdonosoknak átdolgozás végett vissza kell adni, vagy pedig az erdőtulajdonosokat fel kell hívni, hogy előze­ tesen az üzeinrendezési tervezet módosítását kérjék ki. 5. A R. 5. §-a 2. bekezdésének f) pontjában említett engedélye­ zésre irányuló kérelem tárgyában az erdőigazgatóság a kérelem beér­ kezésétől számított hatvan nap alatt köteles határozni. 6. A mezőgazdaságilag művelt területek közé be nem ékelt egy kataszteri holdat meg nem haladó erdők megosztásának engedélyezé­ sével kapcsolatos eljárásban (35.000/1938. F. M . számú rendelet 171. §.) az elsőfokú erdőrendészeti hatóság tennivalóit az erdőigazgatóság gya­ korolja. 7. A R. 5. §-a (3) bekezdésének a) és d) pontjaiban említett ügyekben az erdőbirtokossági társulati (erdőgazdasági közösségi) köz­ gyűlési határozatnak a jóváhagyása csak abban az esetben tartozik a gazdasági albizottság hatáskörébe, ha az elidegenítés, illetőleg kisajá­ títás tárgyát képező ingatlanon nincsen olyan építmény, vagy üzemi berendezés, (épület, lakóház, ipartelep, út, vasút, bánya, stb.), amelyek­ nek értéke 10.000 pengőt meghalad. A z értéket az erdőfelügyelőség ál­ lapítja meg. 3. A R. 5. §-a (3) bekezdésének b) pontjában említett évi átlagos nyersbevételt az erdőfelügyelőség állapítja meg a földmívelésügyi mi­ niszter által meghatározott irányelvek szerint. 9. A R. 5. §-a (5) bekezdésének g) pontjában említett gazdasági fásítások áttelepítésének az engedélyezése (1935:IV. t.-c. 310. §. negyedik és hetedik bekezdés) ügyében a kérelmeket az erdőigazgatósághoz kell címezni és az erdőfelügyelőséghez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a szóbanlévő területek vázrajzát, kataszteri birtokívét és hiteles te­ lekkönyvi betétmásolatát. A z erdőfelügyelőség a kérelmet véleményes ja­ vaslattal az erdőigazgatósághoz terjeszti fel. Az erdőigazgatóság a hatá­ rozat jogerőre emelkedése után az abban foglalt rendelkezéseknek meg­ felelően az alföldfásítási tervet módosítja és utasítja az erdőfelügyelő­ séget a nála lévő példány helyesbbítésére. Budapest, 1943. október hó 13-án. Báró Bánffy Dániel s. k. r

m. kir;. f ö l d m í v e l é s ü g y i

miniszter

IRODALOM Erdészeti Földméréstan. II. rész. (Kőnyomit, Sopron, 1943.) Azt a hiányt mely az Erdészeti Földméréstan I. részének meg­ jelenésekor keletkezett, Pethö Andor, Sali Emil, Tóth Béla és Völgyi László a II. rész kiadásával pótolták. A földméréstan a legősibb tudomány. Segítségével tudjuk azt erdő­ gazdaság területét megtartani, sőt kézbentartani. Űttörője az út- t i vasútépítésnek, az úsztató- és csúsztatóberendezéseknek. Az erdőbecslés, az erdővédelem és -használat, de még a vadászat is reá vonatkozik. Ahogy a 334 oldalas kötetet fellapozzuk, szép, tiszta és már isme­ rős írásra bukkanunk. A sokszorosítási művelet aló] az ábrák is szeren­ csésen jól kerültek ki. Látszik, hogy mindenki kellő körültekintéssel vé­ gezte a dolgát. Olvasásakor a jól érthető, egyszerű bővített mondatok lepik meg az embert. A munka célkitűzését „A gyakorlati mérés" főcím adja meg. M i ­ vel ilyen mérést vízszintes és magassági értelemben végezhetünk, a könyv is két körre: „A vízszintes síkbeli mérések ' és „A magassági vagy szintmérés" körére oszlik. Az első 222 oldalt vett igénybe, a második 43 oldalra terjed. „A számológép használata" — az Ács—Zeícséíiyi-iéle munkából átvéve — 13 oldal terjedelemben, a „Példatár" 56 oldallal a könyv függelékében talált helyet. Az egyes fejezetek egymásra következése okozatszerű. A tanuló figyelmes átolvasás után egyszerre teljes áttekintést kap. összeállítói — helyesen — az alapfal lerakásával kezdik emelni az épületet: a leginkább előforduló feladatoknak, a kitűzéseknek a meg­ oldásával. Ez a fejezet előadja az egyenesek, az egymással párhuzamos egyenesek, a szögek és az ívek kitűzését még akadályokon keresztül is. Ez 66 oldalnyi teret kapott. Most a „Nagyobb területek felmérése" kerül sorra. Ezt a kemény diót a?: „önálló háromszögelés" és a „Csatlakozó háromszögelés" töri fel. Míg az elsőt mi magunk építjük, a másodikat már meglevő hálózat pontjai közé iktatjuk, azaz „kapcsoljuk" be. A 91. oldalon felrajzolt toronvközpontosítást és a másik — kül­ pontos állásból végzett — mérést, mert szép és nagyőri hasznos, érdemes volna példában kidolgozni, de nem a pontbekapcsolás ködébe burkolva, ahogy efféle akad a példatárban. Nem hagyja ki a könyv az annyira kedvelt Pothenot-, Hansen- és Marek-íéle feladatok megoldásának az ismertetését sem. Sőt egy napyon hasznos fejezet is van benne: „Az elveszett háromszögelési pontok felkeresése." Nagy szükség van erre a geodéta életében! Ezeket a tudnivalókat követi a kataszteri térképek vetületi rend­ szereinek és a szelvényhálózatnak a tárgyalása. A háromszögelés terje­ delme 56 oldal. A sokszögelés beható taglalása sok, eddig kissé hiányos ismeretet egészít ki 20 oldalon. Mikor a sokszögeléssel is készen vagyunk terepi munkáink sorén, a „Részletpontok bemérése" a gondunk. Ennek módozatait adja elő a könyv 11 oldalon. A bemérést a térképezés módjai követik. A szerzők a „K sebb területek felvétele" cím alatt a munkálatok módszereinek nagy választékát bocsátják rendelkezésünkre hogy a terep és a felvétel tárgya szerint a legmegfelelőbbet alkalmazhassuk. Fontos gvakorlati útmutatást adnak ezután a régi térképek fel-

;

használására nézve. A térképpapírra felrakott hosszak és így a terüle­ tek, sőt az irányok is folyton változnak. Megismerkedünk az Állami Földmérés hibahatáraival, amelyek­ kel munkánk jóságát ellenőrizni tudjuk. Mikor térképeink elkészültek, a területszámítás, a területosztás és az esetleg tört határvonalak, mesgyék kiegyenlítése lehet a további fel­ adatunk. A jegyzet — sajnos — nem mondja meg, hogy a térképi k i ­ egyenlítést hogyan visszük ki a terepre. Talán tollban maradt. A kész térkép többféle módon sokszorosítható, szúrt másolat, k i ­ sebbítés vagy nagyítás készíthető róla. Ezzel a vízszintes síkbeli mérések fejtegetése be is fejeződött. Az első kör területén a megfelelő helyeken természetesen a mérési ered­ mények kiegyenlítése sem marad ki sehol. A második kör anyaga: „A magasság- vagy szintmérés", ezt geo­ metriai és trigonometriai mérésekre osztja fel a könyv. A geometriai méréseket közeli, szűk körben lehet és kell alkalmazni, míg a trigono­ metriai mérések nagy távolságokat hidalnak át, amikor esetleg a Föld görbületéből eredő eltéréseket ki kell számítanunk és velük a mérésein­ ket megjavítanunk. „A tachimetria" a terepet vízszintes és magassági értelemben egy­ szerre veszi fel; az erről szóló fejezet után mint zárókő a barométrikus magasságmérés alkalmazásának az ismertetése követi. A függelék, mint az ismertetés elején említettem, a számológép használatát, majd pedig a példatárt öleli fel, amelyben az élet számára talál kidolgozott mintát a jövő erdőmérnöke. Gondos, értékes, szép munka az Erdészeti Földméréstan most meg­ jelent II. része. Mi, öregek, pedig arra kérjük ma talán még gondtalan utódain­ kat, hallgassák Sébor professzor úr előadásait figyelemmel és szorgal­ masan Szeressék a földméréstant, mert — adja a Magyarok Istene — ezzel a felkészültséggel lehet majd a már meglevőkkel újra egyesíteni, szervesen egybeolvasztani a hazakönnyező, még túl levő. vérrel bősége­ sen öntözött, susogó magyar erdőket! Kondér István. Dr. Fen zik István: Az állati lélek. (16°, 292 old. A „Vadászati mutató" kiadása. Budapest, 1943.) A szerző a példák tömegének a felsorakoztatásával fejtegeti az állati élet főbb vonásait, így a földrajzi, költözési, élet- és fajfenntar­ tási, szülői, táplálkozási, lakásépítési stb. ösztönt, sőt alapos felkészült­ séggel belemerül az állatok lelkivilágának a tárgyalásába is. A k i szereti a természetet és azon keresztül az állatokat, különö­ sen pedig a vadászember, aki nem az állattal, hanem ,.a vaddal" fog­ lalkozik, szívesen fogja a könyvet olvasni és sokat tanulhat belőle, mert még jobban megismeri kedvenceinek az életmódját és a szokásait. A szerző megállapításával együtt azonban bele kell nyugodnunk abba, hogy „ezen csodás világ lényegét, mivoltát, eredetét és elmúlását tel­ jesen megérteni és megmagyarázni nem tudjuk". József Ákos: A kártékony vadak mérgezése. (16°. A Vadászati mutató kiadása. Budapest, 1943.) A 40 oldalas füzet igen hasznos vezérfonal. Ismerteti a mérgezés különféle módjait és az óvatossági rendszabályokat. A farkas kötelező irtását tárgyaló időszerű 292.000/1942. F. M . sz. rendeletet is közli. Érdekes a szerzőnek a következő megállapítása: „A mérgezés nem vadászás, csak egy szükséges rossz, amelyre nincs szükség ott, ahol az erdész- vagy vadászszemélyzet érti' a dolgát és megkapja az őt megillető lődíjakat." B. Gy. c

H A Z A I FOLYÓIRATOK. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. (77. kötet, 1943.) 21. sz. — v. Zsoldos L. dr.: Fejezetek a kazántechnikából. 22. sz. — Frohner J. dr.: 60 KV-os távvezeték faoszlopokon. A Műszaki Világ. (VII. évf. 1943.) 21. sz. — Bicskei J.: Széchenyi István műszaki alkotásai. — — —: Német légiháborus tapasztalatok. 22. sz. — Árvay J. dr.: A mérnök a nemzetért. — Fuchs K.: A garamlöki Vízmentesítő Társulat munkálatai. — Nagy E.: Korszerű vadászrepülőgépek. A Természet. ( X X X I X . évf. 1943.) 7. sz. — Haller L. dr.: Felhők. — Wagner J. dr.: Melegégövi maradványok hazánkban. — Regős J.: A növényi vírusok vándorlása és változékonysága. — Dorning H. dr.: Budapest ritka madarai. (1. közi.) 8. sz. — Schveitzer J. dr.: A szarkaláb. — Borsodi L.: Nyitrai élmények. — Dorning H. dr.: Budapest ritka madarai. (2., bef. közi.) S. sz. — Schveitzer J. dr.: A mezei- és kéktikszem. — Kolosváry G. dr.: Jellemző pókfélék a Kárpátoktól az Adriáig. — Regős J.: Fajok megkülönböztetése immunológiai módszerrel. A Vadászkutya. (IV. évf. 1943.) 10. sz. — Mikósdy A.: Hasznos tudnivalók a vizslavásárlók részére. — Félix E.: A kutya elképzelései. — Forti J. dr.: Az ezév'i vizslaverseny. — Kotoff O. dr.: Rendőrkutya bemutató. Bányászati és Kohászati Lapok. ( L X X V I . évf. 1943.) 20. sz. — Cotel E.: A hengerelt rúd áteresztés előtti és utáni szé­ lességeinek összefüggése. — Boldizsár T.: A geotermikus gradiens bá­ nyászati vonatkozásai. 21. sz. — — .: Dr. Quirin Leó t — R. V.: Németországi tanul­ mányút. — Boldizsár T,i A geotermikus gradiens bányászati vonatko­ zásai (2. közi.) — Schmidt E. R. dr.: Műszaki-geológiai problémák. Bástyánk. (3. évf. 1943.) 10. sz. — Szederjei Á.: A szervezésről. — Szőnyi Gy.: Erdélyi szellem. — Faller J.: A Bánya., Kohó- és Erdőmérnökhallgatók Ifjú­ sági Körének múltjából. — Roth Gy.: A selmeci diákéletről (1. közi.) — Benedek A.: A mi dalaink. — Némethy L.: Budapest—Szófia. Fás Tudósító. (II. évf. 1943.) 41—42. sz. — Barlai E.: Külföldi hírek. — Rubchich L. dr.: Az enyvezett lemez múltja, jelene és jövője. — Csernó A. dr.: A fa kitér melése. — Szőke L.: A fás utánpótlás és a máramarosszigeti faiskola. — Kovács J.: Szót kérek . . . .! — 43—44. sz. — Rónay Z.: Faipari gépek a fásszakma szolgálatában. Gazdatisztek Lapja. (XLVII. évf. 1943.) 11. sz. — —: A magyaróvári évmegnyitó — Hodászy M.: Hogyan készüljön a gazdasági tanár tanítási órája. Halászat. (XLIV. évf. 1943.) 10. sz. — Unger E. dr.: A mindszenti halásznap. — Vásár/ielj/i I.r A rák életmódja, fogása, elterjedése és telepítése. (4. bef. közi.) — Ifj. Szabó Z. dr.: A legújabb pontyrendelet visszhangja.

Kémikusok Lapja. (IV. évf. Í943.) 11. sz. — Doby G. dr. A kémia szerepe a mezőgazdaságban. — Ereky K.: A vízi élettér és a mezőgazdasági forradalom. Kertészeti Szemle. (XV. évf. 1943.) 11. sz. — Görgényi L.: A fenyőkről. — Ág I.: A szőnyeg-anya­ növények szaporítása és teleltetése. — Pap 1.: Gondok-gondolatok. — Velich S.: A gyümölcsfák trágyázása. — Acsádi J.: Az. önálló kertészek betegség- és aggkori biztosítása. Köztelek (LIII. évf. 1943.) 41. sz. — Szalay Gy. dr.: Az új tejforgalmi rendnek a termelőt érintő részei. — Gerényi J.: Háborús vetési terv. — Kalamenovich G.: Milyen ricinust termeljünk? — Ubrizsy G. dr.: A növényszociológia és a zöldmezőmozgalom. — G. Gy.: A felesjuhászat a gyakorlatban. — Baranyai R.: Veszélyben az ország baromfiállománya! —• Kurelec V. dr : A szárított szölőhéj táp'.álóértéke. — Kenézy E.: A z adóbevallási kötelezettség elmulasztása miatt kirótt bírság megállapítása és törlése. 42. sz. — Bán D.: Búzatermesztésünk várható alakulása a háború' után. — Marinovich L. dr.: Mit kell a gazdaközönségnek tudnia a Vető­ magforgalmi Központról? — Balta I. dr.: A helyes trágyakezelés nép­ szerűsítése. —• Szelényi G. dr.: Repcedarázs bajok az őszirepcében. Nyiredy I. dr.: A tehenek fertőző hurutos tőgyulladásának gyógyítási lehetőségei. — Guruby D.: Takarmányozási gondok. 43. sz. —• —r — l dr.: A védett birtokok teherrendezésének gyor­ sítása. — Blascsók F.: Miért van szükség a Szálastakarmány- és Szal­ maforgalmi Központra? — e. Dorner B.: A szegletesborsó, a kitűnő ab­ raktakarmány termelése. — Jánossy A. dr.: A kompolti „F" símabükköny. — Kulin S.: A számtartásstatisztika a tagosítás szolgálatában. — Bartossik L.: A földibolha veszedelem. 44. sz. r — l dr.: A beszolgáltatási kötelesség mérséklése elemi kar esetén. — —r —ő: Budapest gyomra. — Mihályi B. dr.: Kötelező ipari növénytermesztés, vagy sertéshizlalás. — Westsik V.: Hozzászólás a kukorica mélyebb kapálásához. — Dworak L. dr.: A tulajdonságok viszonossága a szójababnál. — Tóth A.: A ciroksarjú etetése. — Kenézy E.: Gazda adó-naptár. Magyar Méh. (64. évf. 1943.) 11. sz. — Mattauscli B.: A telelés fontos problémája. — Vajnai M.: A méhek jó teleltetése. — Takács M.: Az időjárás és hullámainak uralma a méhcsaládok élete felett. — Szálai G.: Mikor egyesítsünk? — Szabó K.: A haldokló tarlóvirág. — Hartwiger Á.: Használjunk az or­ szágos kiskeretes kaptárait költőterében a kis félkeretek helyett egész kereteket! Magyar Statisztikai Szemle. (XXI. évf. 1943.) 8. sz. —• Kovács N. dr.: Öngyilkossági esetek Magyarországon. — Szél T. dr.: A szeszfogyasztás és az iszákosság. — Ghimessy L. dr.: Közúti forgalmi balesetek Magyarországon. Mezőgazdasági Közlöny. (XVI. évf. 1943.) 10. sz. — Pataky E. dr.: A földmívelés és az ipar. — Csiszár V. dr.: A mezőgazdasági főiskolák szerepe a magyar tej- és tejtermékek minőségi javításában. — H. o.: A burgonya öntözésének időjárási vo­ natkozásai. — o.: Az 1942-es biztosítási év. — M. B.: Az európai mező­ gazdaság háborús teljesítményei.

Nimród Vadászlap. (IV. évf. 1943.) 29 sz. — N -Kiss S.: Szarvasbőgés, 1943. — Eidenpenz K.: Far­ kasok kártevései. — Sütő—Nagy I.: Szarvasbőgés a Kelemen-havasok­ ban. — v. Nagy F.: Foglyászat Tulipánországban. — B. Holtzer L.: V a ­ dászmadaraink a fényképezőgép lencséje előtt. —• 30. sz. — Bakos G.: Szarvasbőgésen 1943-ban. — M. Kir. Erdő­ igazgatóság, Rahó: Számoljunk be. .. — Eidenpenz K. Császármadár. 31. sz. József főherceg: Bőgő szarvasbikák után. (1. közi.). — Balogh A.: A községi területek vadászati jogának bérbeadási hirdet­ ményei. — Temesközy I.: Ujabb hozzászólás fogolyállományunk meg­ mentéséhez. — Sólyom: Hej, az a vizsla. Technika. (24. évf. 1943.) 8. sz. — Kotsis E. dr.: Művészet és mesterség az építészetben. II. — Syrek J.: A z éjszakai vadászrepülés. — Modrovich K.: Épületek fel­ fűtése. — Bartha M.: A z önműködő vonatmegállító berendezés. — v. Zsoldos L. dr.: Tüzelő- és kazántechnikai megfigyelések. — Vargha B.: Mérési alappontok elmozdulása a szénbányászat hatására. — Hertelendi L. dr.: A fémek oldását gátló inhibitorok és gyakorlati alkalmazásuk. Természettudományi Közlöny. (75. kötet, 1943.) 10. sz. — Kalmár L.: A bolygók légköre. — Moesz G.: A sátán­ gomba kékülése és mérgessége, — Xántus J.: A gálosházai barlang. — Földváry M.: Természeti emlékek pusztulása. — Zimmermann F. dr.: A székrekedésről. — Rapaics R. dr.: A magzat nemének megállapítása. — Király S. dr.: A mélyhűtés jelentősége romlandó élelmiszereink táro­ lásában. Pótfüzetek. — 1943. 3. sz. (231.) — Balázs E.: Élő és élettelen. — Győrffy I.: A nagybugaci erdő buckásairól. — Ubrizsy G.: A gubacsatkákról. — Baskai E.: A z ultramarin történetéből. — Papp K.: A tavirózsa egy veszedelmes bogár ellensége. — Kovács G.: A balkáni kacagógerle fészkelése Szegeden. — Rapaics R. dr.: A növény ellen­ állása rothadással szemben. — Rapaics R. dr.: A z imbibició szerepe a nö­ vényi vízszállításban. — Regős J.: Az ivari sejtosztódás fiziológiája. — Regős J.: Kromoszómahiányos növények. — Simon B. dr.: A szerkezeti földrengések végső okai. — St. L.: A földmágnesség! erő napi járása, —f St. L.: A hótakaró fagyvédő szerepe. Vadászat — Halászat. (XI. évf. 1943.) 19. sz. — a. Balogh A.: Feszélyezi-e a vadfélét a fegyverdurranás, lobogó tűz, az ember közelsége, kolompszó, kutyaugatás? — PéchyHorváth R.: Nyolcvan idegenforgalmi ritkaságot védetté nyilváníttat az Országos Természetvédelmi Tanács. 20. sz. — — ; Hogy jut a vadász lőtt vadjáért töltényhez. - g. Lelovich Gy.: A sólymok nevelése és vadröptetése. — Vásárhelyi I.: ..A pézsmapocok." — k. Koppányi í. Halivadékok akváriumban. Vadászújság. (III. évf. 1943.) 28. sz. — Mészáros P.: A „Kert-vadászterületek" és a joggyakor­ lat. — Szent-Ivány G. dr.: Garamszeg és Nagyrét! A. Balogh A.: Gróf Csekonics Endre cikkéhez. — Dirzendy P.: M i lesz megmaradt fog­ lyainkkal? 29. sz. — Szent-Iványi G. dr.: Apa és fia! — Gyulavári J.: Az őzállomány egészséges kitermelése, különös tekintettel a trófeára. — Gy. Takách Gy..: Az „új" Rexlőpor töltési aránya.

30. sz. — Mészáros P.: Állami rezervációk. — P. Horváth R.: Farkas-észjárás. — Leudár L.: Hogyan lehet repülve nyusztot fogni. — Lente G.: Mivel és hogyan etessük nyulainkat? KÜLFÖLDI L A P S Z E M L E . INTERSYLVA. 1943. 3. sz. Rothmahler: A Peloponnesos erdei. (Die Waldverháltnisse im Peloponnes.) 329—340. old. Görögország déli részén földközitengeri viszonylatban még elég jelentős a fatenyészet; régente az egész félszigetet sűrű erdő borította. A völgyekben a nyarak, füzek, a kőris és a Quercus macrolepis voltak az uralkodók. Az emberi beavatkozás lényegesen megváltoztatta az erdők összetételét, több fafaj majdnem teljesen eltűnt, helyüket — rész­ ben mesterséges úton — mások foglalták el. A szerző erről a kérdésről érdekes tájékoztatót ad, és hangsúlyozza, hogy a felújítás sehol sem ütközik természetes akadályokba, de kellő feltárás és a szakképzett sze­ mélyzet szaporítása a siker elengedhetetlen feltétele. Mahler: A túlhasználatok tervezése és megvalósítása a Nagy­ német Birodalomban. (Planung und Durchführung der Mehrfállungen im Grossdeutschen Reich.) 342—358. old. A német gazdaság és politika újabb fejlődése az erdészetet is foko­ zott feladatok elé állította. Az egykorú, elegyetlen, tarvágásos üzemben kezelt szálerdő megszűnt eszménykép lenni, ma egyre jobban tért hódít az örökerdő fogalma. A fatermelést nem erdőművelési kívánalmak, ha­ nem a valóságos szükségletek szabják meg, ezért ismételten túlhasználatokat kellett elrendelni. A szerző részletesen ismerteti azt a nagy­ szerű szervezettségeit, amely ennek a súlyos próbának a terhét külön­ böző erdőművelési, igazgatási, műszaki és főleg takarékossági intézke­ dések életbeléptetésével elviselhetővé teszi. Leiber: A Königswald, mint az északnémet erdeifenyő-vidéken megvalósított korszerű, termőhely- és üzemgazdaság példája. (Der Königsv/ald als Beispiel für Standsorts- und zeitgemasse Betriebsführung im Kieferngebiet Norddeutschlands.) 361—369. old. Meggyőző erejű számok igazolják, hogy komoly szaktudás és cél­ tudatos intézkedések a legelhanyagoltabb erdőt is jóljövedelmező gaz­ dasággá tudják átalakítani. Köstlcr: A tőke megóvása az erdőgazdaságban túlhasználatok esetén. (Die Kapitalerhaltung in der Forstwirtschaft bei Mehrfállungen.) 373—383. old. Minden rendkívüli termelés a fátokét támadja meg. ezért nem­ csak a pillanatnyi többjövedelmet kell célszerű befektetésekre felhasz­ nálni, hanem megfelelő gazdasági rendszabályokkal az erdő teljesítő­ képességének a fokozását is biztosítani kell. Ilyenek: a minél kisebb apadékkal járó korszerű termelés, a gondos felújítások és az állományok belterjesebb ápolása, valamint az erdőterület növelése. Leonhard: Az erdők átalakítása a berlini üdülőkörzetben. (Umgestaltung der Waldungen im Berliner Erholungsgebiet.) 385. old. Igen szép példája annak, hogy a korszerű városrendezés a lakott helyek távolabbi környékét is bekapcsolja tervezésébe, és ezzel fokozot­ tan szolgálja a népegészségügy fejlődését.

SCHWEIZERISCHE ZEITSCHRIFT FÜR FORSTWESEN. 1943. 10. sz. Leibundgut—Frick: Üj bükkfabetegség Közép-Svájcban. (Eine Buchenkrankhet im schweizerischen Mittelland.). 297—306. old. Az 1939/1940. évi téli idényt követően igen sok bükktörzs déli oldalán helyenkínt levált kéreg és — miként ezt a döntés után megálla­ pították — a sérült részt gombabetegség (Nectria) is megtámadta, a fa testében pedig vörösrevesedésszerü jelenség lépett fel. A szerzők gondos vizsgálata kiderítette, hogy a betegség elsőleges oka az erős téli fagy, amelynek káros hatása nyomán a napsütésnek k i ­ tett részeken héjaszás lép fel, ez pedig utat nyit a gombának. J O U R N A L FORESTIER SUISSE. 1943. 1—3. sz. Bavier: A svájci erdészeti törvények felülvizsgálatának irány­ elvei. (Lignes directrices pour une revision de la législation forestiére suisse.) 1942. 241—245., 1943. 5—11. és 34—41. old. Svájc erdészeti törvényeit ismerteti, leírja azok létrejöttének tör­ ténetét s rámutat a már elévült rendelkezésekre. Felülvizsgálatot köve­ tel a következő kérdésekben: 1. az erdőn kívüli fásításoknak az erdő­ törvény hatáskörébe vonása, 2. a véderdők kezelésének megszigorítása, 5. a magánerdők ügyei, 6. a meglévő' erdőterület védelme. 7. á tulajdon­ jogi viszonyok szabályozása. Bourquin: Tud-e majd az erdőgazdaság elegendő munkaalkalmat szolgáltatni? (L'économie forestiére aura-t-elle son plan de grands travaux"*) 1—5. old. Svájcban a háború miatt elrendelt erdőirtást többek közt azzal okolták meg, hogy csakis ezen az úton lehetett a környék lakosságát munkához juttani. A szerző tiltakozik az ilyen beállítás ellen, s kimu­ tatja, hogy az okszerű erdőgazdálkodás az erdők ferjntartása és a kopá­ rok beerdősítése útján milyen sok hasznos, jólfizetett munkára nyújt alkalmat. Borel: Egy sarjerdő vágásfordulójának 40 évre történt felemelése útján elért eredmények. (Résultats obtenus par l'allongement á 40 ans de la révolution d'un taillis.) 17—19. old. A szerző egy életen át szerzett tapasztalatai s a hozadékot is pon­ tosan mutató számadatai igen figyelemreméltók. Aubert: A szenítésre és a hulladékfára váró szerep a háboriit kö­ vető időkben. (La carbonisation et les déchets forestiers dans l'apresguerre.) 29—34. old. Az eddig igen elhanyagolt kérdés közgazdasági fontosságát fej­ tegeti. Leibundgut: Erdntenyészet és erdőirtás. (Considérations d'ordrc cultural au sujet des défrichements.) 53—59. old. Svájcban bizonyos erdőterületeket az erdészet minden védekezése ellenére át kell adni a mezőgazdaságnak. A szerző hangsúlyozza, hogy: 1. jól tenyésző állományokat csak végső szükségben szabad kiirtani s csak akkor, ha a mezőgazdasági területek növelésére más lehetőség már nincs; 2. követelni kell minden kiirtott erdő helyett vele azonos nagy­ ságú más terület beerdősítését; 3. minden egyes esetben szakemberek bírálják el, hogy gazdaságos és megokolt-e az erdőirtás; 4. irtásra min­ dig az erdőtenyészetre legkevésbé alkalmas erdőrészeket kell kijelölni; 5. az erdőirtás és felújítás kérdését nem a helyi viszonyok, hanem az egész ország gazdasági helyzetének a figyelembevételével kell eldönteni.

LES. 1943. 9—14. sz. Péncík: Irtsunk-e? (Klucit?) 163—164. old. A kifejlődött vitákba bekapcsolódva azt vallja, hogy a tuskók földben-hagyása közgazdasági veszteséggel, is jár ugyan, de az irtás pénzügyi eredménye csak látszólagos és eltörpül, ha a nyereséget és veszteséget egymással szembeállítjuk. A tuskók csak normális időkben, szegény lakosságú és kevéssé erdősülí vidéken hajthatnak némi hasznot, de csak abban az esetben, ha aránytalanul magas tuskókat hagyunk. A magas tuskó viszont — a szerfaszázalék csökkenése folytán — nagyobb közgazdasági veszteség, mint a föld felett lefűrészelt és a talaj hasznára meghagyott. A természetes felújulás elősegítése céljából nem szükséges a talaj mély felásása, elegendő a felszíni lazítás is, ha megfelelő takarással meg­ előzzük a felső réteg szertelen öxidólását. A szerző tapasztalata szerint a szolgálati helyén végzett tuskóirtá­ sok pénzügyi eredménye mindig nemleges volt, s minden kiásott tuskóra ráfizettek. Lehetnek kivételek rendkívüli esetekben, pl. széldöntvényekben, amikor a területet nem lehet máskép beerdősíteni, mint tuskóirtással, de alapelvül marad: nem irtani. Synek: A kőris villássága. (Vidlicnatost jasanü.) 241—242. old. A lombfafajok — főleg a kőris—gyakran villásodnak, s ilyenkor csak nyeséssel lehet egyenes törzseket nevelni. A szerző ismerteti a villás kőrisek keletkezésének az okait, és le­ írja a csemetekertekben, fiatal csemetéken alkalmazott saját nyesési eljárását.

KÜLÖNFÉLÉK HALÁLOZÁSOK. Dr. Quirin Leó. t Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületet meg­ rendítő csapás érte. Október hó 16-án hosszas szenvedés után elhunyt tetterős és nagyrabecsült elnöke, Quirin Leó dr., akitől a bányász­ kohász-társadalom joggal várt még igen sokat. A Megboldogult 1878-ban született a németországi Diliingenben, de középiskoláit már az egri cisztercita és az iglói ág. ev. gimnáziumban végezte. Vaskohómérnöki oklevelének megszerzése után a budapesti tudományegyetemen vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott, itt is avatták doktorrá. 1900 januárjában lépett a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. szolgálatába, és már 1908-ban üzemvezető-főmérnökké ne­ vezték k i . Nagy tudása, kiváló gyakorlati érzéke és az emberekkel bánnitudása gyorsan vitték előre pályáján, 1920-ban kohóigazgató lett, 1926ban pedig a vállalat budapesti központjába került, ahol 1938 óta a mű­ szaki vezérigazgató felelős állását töltötte be. Szakmájának nemcsak gyakorlati vonatkozásai érdekelték, sokat és behatóan foglalkozott tudományos kérdésekkel is. Fáradhatatlan tevékenységét nemcsak kartársainak összessége, hanem az egész magyar

műszaki világ is nagyra értékelte, ennek jeléül az előkelő testületek egész sorában vezetőhelyet biztosított neki. Elnöke volt a Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének, nyolc éven át alelnöke a Budapesti Mérnöki Kamarának és a Magyar Szabványügyi Bizottságnak. A Kormányzó Ür Őfőméltósága a bányászat és kohászat terén kifejtett értékes munkásságáért 1935-ben a m. kir. bányaügyi főtanácsosi címmel tüntette ki. 1939-ben az ózdi kerület országgyűlési képviselőjévé választotta. Hazáját és egyházát is mindig teljes odaadással szolgálta. A z első világháborúban mint a tiroli császárvadászok főhadnagya két évig telje­ sített arcvonalszolgálatot. Számos emberbaráti és kultúrintézménynek volt megértő, bőkezű támogatója. 1940-ben a Szent Sír Rend lovagjává avatták. A magyar mérnöki világ, a törvényhozás, a vállalati tisztviselők és munkások mélységes részvéte kísérte utolsó útjára október hó 21-én a farkasréti temetőben. A sírjánál elhangzott búcsúztatók kivétel nélkül nemcsak arról a szinte pótolhatatlan veszteségről panaszkodtak, amely Quirin Leó dr. korai elhunytával az egész magyar közgazdaságot érte, hanem meg­ rendítő tanúbizonyságai voltak a kartársi ragaszkodásnak, a hivatott és biztoskezű vezető iránt érzett tiszteletnek és szeretetnek. Testvéregyesületünk őszinte gyászában — amely a folyóiratá­ ban megjelent szép visszaemlékezés minden szavából meggyőző erővel csendül ki — igaz selmeci együttérzéssel osztozunk. *

Pöschl Ferenc ny. miniszteri tanácsos október hó 16-án 73 éves korában Budapesten elhunyt. A régi magyar erdőmérnöki kar egyik kipróbált erőssége távozott el vele az élők sorából, akinek lelkiismeretes, pontos munkája nemcsak a reábízott feladatkör hiánytalan ellátását biztosította, hanem aláren­ deltjeinek is mindenben támasza volt. Nugodjék békében-! SZEMÉLYI HÍREK. A Kormányzó Űr Őfőméltósága megengedte, hogy Gaál László htrcegprimási erdőmérnök, tart. hadnagynak az ellenség előtt tanú­ sított vitéz magatartásáért legfelsőbb elismerése — a hadiszalag és kar­ dok egyidejű adományozásával — tudtul adassék. A m. kir. földmívelésügyi miniszter Bodiczky Géza vk. alezredest a m. kir. honvédelmi minisztérium képviseletében az Országos Termé­ szetvédelmi Tanács tagjává kinevezte. A m. kir. földmívelésügyi miniszter Schumacher Pál (Obecsey volt jugoszláv állami erdőmérnökgyakornokot a 7510/1941. M . E. számú rendelet alapján a m. kir. erdőmérnökök személyzeti létszámába a X . fizetési osztály 3. fokozatába ideiglenes minőségű m. kir. segéderdő­ mérnökké kinevezte. A m. kir. földmívelésügyi miniszter Jákói Endre m. kir. főerdőtanáosost áthelyezte Komáromból a m. kir. erdőigazgatósághoz Győrbe. A m. kir. földmívelésügyi miniszter Illyés Károly m. kir. erdő­ tanácsost áthelyezte Kolozsvárról a m. kir. erdőfelügyelőséghez Pécsre.

A m. kir. földmívelésügyi miniszter Torda József oki. erdőmérnököt (Bánhida) a m. kir. erdőmérnökök személyzeti létszámába ideig­ lenes minőségű m. kir. segéderdőmérnökké kinevezte. , A m. kir. földmívelésügyi miniszter áthelyezte Horváth Arvéd m. kir. erdőtanácsost Nyirmártonfalváról a m. kir. erdőigazgatósághoz Debrecenbe és megbízta az erdőgazdasági felügyeleti tiszti teendők ellátásával, továbbá Pammer Dezső m. kir. főerdőmérnököt Debrecen­ ből Nyirmártonfalvára és megbízta a guthi m. kir. erdőhivatal vezeté­ sével. A m. kir. földmívelésügyi miniszter Wilde Kálmán m. kir. fő­ erdőmérnököt áthelyezte Naszódról a m. kir. erdőigazgatósághoz Besz­ tercére. A m. kir. földmívelésügyi miniszter áthelyezte Rusznyák Viktor ni. kir. főerdőtanácsost Színből a m. kir. erdőigazgatósághoz Kassára és Szederjei Ákos m. kir. erdőmérnököt Felsőszinevérről Szinbe és meg­ bízta az ottani m. kir. állami és koronauradalmi erdőhivatal vezeté­ sével. A m. kir. földmívelésügyi miniszter Sperling Oszkár m. kir. fő­ erdőmérnököt áthelyezte Máramarosszigetről a m. kir. erdőigazgató­ sághoz Kaposvárra. A m. kir. földmívelésügyi miniszter áthelyezte Zsendovics József m. kir. főerdőmérnököt Kőrösmezőről a m. kir. erdőfelügyelőséghez Balassagyarmatra és Ács Antal m. kir segéderdőmérnököt Balassa­ gyarmatról Kőrösmezőre és megbízta a kevelei m. kir. erdőhivatal ve­ zetésével. A m. kir. földmívelésügyi miniszter Bencze Lajos m. kir. erdő­ mérnököt áthelyezte Kisilváról Budapestre és szolgálattételre a földrriívelésügyi minisztérium I/C. főosztályába osztotta be. A m. kir. földmívelésügyi miniszter áthelyezi: dr. Kollwentz Ödön m. kir. erdőmérnököt Csontosról Perecsenybe és megbízta az ottani kincstári vasútüzem és faraktár vezetésével, továbbá Fürst Elemér m. kir. erdőmérnököt Turjapolenáról Alsószinevérre, Szivák István m. kir. erdőmérnököt Antalócról Turjapolenára és Botos Ernő m. kir. erdőmérnököt Besztercéről Antalócra és megbízta őket az ottani m. kir. erdőhivatalok vezetésével. A m. kir. földmívelésügyi miniszter Pfandler Mihály m. kir. erdőmérnököt áthelyezte Nagybocskóról Csontosra és megbízta az ottani m. kir. erdőhivatal vezetésével. A m. kir. föidmívelésügyi miniszter Jekeli Oszkár m. kir. főer­ dőmérnököt áthelyezte Sepsiszentgyörgyről Bélborra és megbízta a csiki magánjavak államerdészeti kezelésében lévő rakottyási fűrészüzem ve­ zetésével, Porst József m. kir. erdőmérnököt beosztotta a székelyud­ varhelyi m. kir. erdőfelügyelőséghez, Ferenczi Béla m. kir. erdőmér­ nököt a gyergyótölgyesi m. kir. erdőfelügyelőségi kirendeltség vezetése alól való felmentése mellett megbízta a gyergyótölgyesi m. kir. erdő­ hivatal vezetésével, Wéber József m. kir. segéderdőmérnököt Székely­ udvarhelyről áthelyezte Zetelakára és megbízta a szervezés alatt álló m. kir. erdőfelügyelőségi kirendeltség vezetésével, végül Draskóczy József m. kir. segéderdőmérnököt áthelyezte Csíkszeredáról Bélborra és megbízta a szervezés alatt álló m. kir. erdőhivatal vezetésével.

ÜJ ERDÖMÉRNÖKÖK A M . K i r . József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdömérnöki Karán 1943. évi október hó 21-én tar­ tott erdőmérnöki III. szigorlaton Halász Aladár kitűnő minősítésű; Sváb Imre, vitéz Szőnyi Sándor, Tóth Béla, Pap László jeles minősítésű; Völgyi László, Paulik József, Ecsedy Sándor, Futó László, Geffertii István, Gilláy József, Hackel Emil, Hubay Gyula, Kiss Gyula György, Medvey Tibor, Nyirádi Lajos, Ortutay Iván, Pethö Andor, Tuskó László és Sali Emil jó minősítésű; Józsa Sándor, Pártos Béla Szabó Károly, Szovják Jenő, Czipszer Károly, Bobok László és Marton Tibor erdömérnöki oklevelet kapott. H l R E K A NEMZETKÖZI ERDÉSZETI KÖZPONTBÓL. Lapunkban ismételten hírt adtunk arról a szorgalmas és nagy­ jelentőségű munkáról, amelyet a Nemzetközi Erdészeti Központ (C. I. S.) a háborús nehézségek ellenére csorbítatlan erővel, sőt bátran mondhat­ juk, egyre fokozódó eredményességgel folytat. Első elnökének, vitéz Waldbott Kelemen bárónak, az alapszabályok szerinti 4 évre szóló megbízatása a tavasszal járt le, utódjául a Központ tagállamainak egyhangú bizalma Generalforstmeister Alpers német erdészeti államtitkárt, a C. I. S. eddigi alelnökét ültette az elnöki székbe. Ebben a választásban nemcsak a tagállamok hálája nyilvánult meg a Központnak gavalléros bőkezűséggel otthont és jelentőségéhez mért, nagyszabású keretet nyújtó Németországgal szemben, hanem az a bizalom is, amelynek az erdészet nemzetközi érdekeiért kezdettől fogva erélyesen síkraszálló Alpers államtitkár a letéteményese. Az új elnök meleg szavakkal emlékezett meg elődjének a Központ létrejötte körül kifejtett önzetlen, sikeres fáradozásairól, alapos tárgyés kitűnő emberismeretéről, ösztönös diplomáciai érzékéről, amely nem­ csak átsegítette a kezdet komoly nehézségein szakunk fiatal nemzetközi intézményét, hanem megteremtette a közös erőkifejés szilárd alapjait is. A Központ fejlődésének természetes folyománya volt, hogy az ez évi közgyűlés a máris értékes eredményeket elért igazgatót, dr. dr. Köstler egyetemi tanárt vezérigazgatóvá, dr. Golay főtitkárt, dr. Moser és dr. Luncz Géza m. kir. erdőtanácsos osztályvezetőket igazgatókká léptette elő. Az augusztus 31-től szeptember 4-ig terjedő időben tartotta a Központ VIII. 'bizottsági ülését, a szlovákiai Csorba-tónál (Strbske Pleso). Az összejövetelen a tagállamok kiküldöttein kívül résztvettek megbizottaikkal a Rómában székelő Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet, valamint a C. I. S. Nemzetközi Faértékesítő Bizottsága is. A vendéglátó ország nevében dr. Medricky gazdasági miniszter üdvözölte a megjelenteket és kormánya legszívélyesebb üdvözletét tolmácsolta. A tárgyalások a szervezeti kérdések megvitatásával kezdődtek; ezekről dr. dr. Köstler vezérigazgató, dr. Golay igazgató és dr. Mörath, a Nemzetközi Faértékesítő Bizottság ügyvezetője, tettek jelentést. Az ülés keretében tartott előadások négy főtárgykört öleltek fel. A vetőmag és a fafajok származásának a kérdéséről dr. Schmidt W. tanár (Németország), dr. Bomebusch (Dánia), Abramovic miniszteri igazgató (Horvátország), Oudin tanár (Franciaország) értekeztek. A több­ termeléseknek a faárakra való befolyásáról dr. dr. Köstler, a Központ­ nak az erdészeti törvényhozás oknyomozó vizsgálatára (dokumentáció)

vonatkozó működéséről dr. Fortunescu (C. I. S.), az európai faforgalom mérlegének a megállapításáról dr. Junghans (C. I. S.) és az erdőnkívüli fatermelésrő:l Eberts tanár, miniszteri igazgató, Abranovic, dr. Luncz Géza, Gonggryp (C. I. S.) és dr. Demetrescu tanár (Románia) tartottak előadást. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy ez a gazdag és nagyon is időszerű programm általános érdeklődéssel találkozott, és az előadások mindegyikét beható, élénk vita követte. Különösen a többtermelésnek a faárakra vonatkozó hatásáról és az erdőnkívüli fatermelésről hallottak ragadták meg a hallgatóság ügyeimét. Ez a két kérdés ma annyira az erdőgazdaság elevenjébe vág, hogy a bizottság határozata értelmében a C. I. S. hivatalból is foglalkozik majd vizsgálatukkal, és részletes adatok szolgáltatására kéri fel a tagállamokat. A z ülést követő tanulmányutakon szlovák kartársaink a tátrai erdők kezelésének számos érdekes részletét mutatták be, és átfogó képet adtak hazájuk erdőgazdaságának a fejlődéséről is. A kitűnő rendezés, a tanulságos látnivalók és nem utolsó sorban a' szívélyes fogadtatás kétségtelenül elegendő biztosítéka annak, hogy az ülésről tartós emléke maradjon minden résztvevőnek. Itt említjük meg még, hogy Törökország dr. Yigitoglu Ali Kemal tanárt, az ankarai mezőgazdasági főiskola erdészeti intézetének az igaz­ gatóját, Finnország Osara tanárt, Norvégia Sorhuus erdőigazgatót és Spanyolország Rodriguez Torres főmérnököt, a mezőgazdasági miniszté­ rium erdészetügyi vezérigazgatóságának osztályvezetőjét küldte ki telj­ hatalmú megbízottjaként a Nemzetközi Erdészeti Központba. jyr. A Z ORSZÁGOS VIZSLA C L U B ELŐADÁSAI ' A hazai kutyatenyésztés fejlesztése körül igen eredményesen buz­ gólkodó egyesület ebben az évben is tartalmas és érdekes munkatervvel kezdte meg működését. A tavaly próbaképpen bevezetett ismeretterjesztő előadásoknak olyan komoly sikerük volt, hogy az O. V. C. ezt a vállalkozását az idén is folytatja, sőt a lehetőség szerint még jobban elmélyíti. Az első előadás napján, november 9-én, zsúfolásig megteltek a József-körút 31/b. alatti egyesületi helyiségek; a közismert kutyaszak­ értőkön kívül sok magasrangú honvédtiszt és közhivatali tisztviselő jött el — nagyobbrészt családja kíséretében — hogy meghallgassa a cseme­ gének szánt első két előadást. Nem is csalódott senki várakozásában. Félix Endre, a hazai kynologia atyamestere, a vadászkutyafajtákat osztályozta szigorúan gyakorlati alapon, és nemcsak használhatóságukat sorolta fel különkülön, hanem rámutatott azokra a lehetőségekre is, amelyek alapján egy-egy vadászebfajta különböző vadászati módokban lehet az ember segítőtársa. Mikósdy András, szfőv. erdőmérnök a vizslaidomításról adott rövid összefoglalót. Mégpedig nem annyira szövegben,, mint inkább annak a nagyszerűen sikerült kisfilmnek a bemutatásával, amely a vizslaidomítás 3 fokát, a szobamunkát, a mezőnyben való gyakorlatozás!- és a bevadászást örökítette meg kitűnően sikerült képeiben. Ez a film — Dózsa Dezső alezredes odaadó fáradozásának értékes gyümölcse — tud­ tunkkal az első, amely a vizslaidomítást választotta tárgyául, és min­ denben iaazat adunk Mikósdti' kartársunknak, hogy kitűnő segédeszköze lesz a vadőri és vizsláid esíPX rendükafí emlí. ;bn cmf wyp A Vizsla Club további munkájához szívből sok sikert kívánunk. M.

Az, „Erdészeti Lapok" 1943. évi XI. füzetének a HIRDETÉSEI. A petit betűs vagy táblázatos hirdetések dija milliméteremkint 60 fillér. A legkisebb hirdetés ára 5 P. A támpéldány ára drbonkint 2P.

"

SILVA

ERDŐGAZDASÁGI VÁLLALAT

Th ír inger J á n o s oki. erdőmérnök

KÖRMEND Erdei mag - n a g y k e r e s k e d é s . Magpergetőgyár. Csemetekertek. Központ: Körmend, távb.: 52 •

Fióktelep : Zalaegerszeg, távb.: 19

A j á n l : Kiváló minőségű, elismert legmagasabb csiraképességű, saját pergetésű f e n y ő m a g v a k a t , hazai és szlavóniai származású • t ö l g y - és c s e r m a k k o t , mindennemű e r d é s z e t i és gyümölcsmagvakat

erdőgazdaságok, gyümölcsfaiskolák

és kertészetek részére. Mindennemű e r d e i díszfenyőket,

disz-

és s o r f á k a t ,

csemetéket,

díszcserjéket,

r ó z s á k a t , g y ü m ö l c s v a d o n c o k a t és g y ü m ö l c s f á k a t , valamint az összes egyéb

faiskolai

termeivényeket

saját nagykiterjedésű és mintaszerűen kezelt csemetetelepeiről. A P I C E T O L vadrágás elleni védőszer magyarországi kizárólagos képv. A Magyar Faiskolai Szövetség tagja

SZEGEDI LEMEZGYÁR ÉS FAIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZEGE KÖZPONTI IRODA : CSANÁDI-UTC A 1 . TÁVBESZÉLŐ: 10-47 GYÁRTELEPE: R Ó K U S I FEKETEFÖLDE K 140 . SZÁ M V Á S Á R O L : BÜKK-, HÁRS-, ÉGER- ÉS JÁVORRÖNKŐT (1211. sz.)

D

EGRI ERDŐ

ÉS F A I P A R R. T.

Fűrészek:

Felnémet, Gyöngyös.

Alapítása:

Gyöngyösi Parkettagyár k . f . t .

Parkettagyár: Központ: Távbeszélő: Táviratcím:

Gyöngyös. B u d a p e s t , V . , J ó z s e f n á d o r - t é r 1. 18-33-97., 18-33-91. BGEKFA.

A m. kir. földmívelésügyi miniszter kiadványaként megjelent Glóser Dezső—dr. Liszy Edward szerzőktől: „A hivatásos vadász" II. kötete (jogi rész) elfogyott. (Visszatartott példányok — kizárólag a vadőri szaktanfolyamra jelentkezők részére — rendelkezésre állanak. Az I—II. kötet vételára fűzve 7 P -H, 90 fillér postaköltség.) „A hivatásos vadász" I. kötete (fűzve, 376 oldal, vadászati rész), amelynek a szerzői vitéz Nemeskéri-Kiss Géza, Félix Endre, Glóser Dezső, továbbra is a m. kir. földmívelésügyi minisztérium házi pénztára (Budapest, V., Kossuth-tér 11.) útján rendelhető meg 4.50 P vételár előzetes beküldése ellenében. Postai szállítás esetében külön 70 fillért kell befizetni. KERESZTÉNY CÉG I H í\dei vetőmagvak: erdei-, fekete-, vörös-, jegenye- és lucfenyő, szavatolt leg­ magasabb csíraképességgel! Akác-, gledicsia-, korai-, hegyi- és zöldjuhar, magas­ kőris-, éger-, gyertyán és szelidgesxtenyi Kocsánytalan és kocsányos tölgymakk I C s e r m a k k ! Bükkmakk !

te-

JA

íxcLéstatí.

csemeték: erdei-, fekete-, lúc-, vörösr, sima-, jegenye-, ezüst- él Douglas-fenyő. — Akác-, <•• b tölgy-, cser-, éger-, magas­ kőris-, nyír-, gyertyán- és bükkcsemeték első­ r e n d ű minőségben I Gyümölcivodoncok, sorfák, díszfenyók, dítzbokrok Kérjen A

ajánlatot.

MAGYAR

FAISKOLAI

ALAPÍTÁSI

É V 1919.

SZÖVETSÉG

TAGJA

VESZ, ELAD:

.

..

.

.

.

..

.

SZERFÁT, TŰZIFÁT ES FENYÖ-FURESZANYAGOT ELVÁLLAL

ELŐLEGEZ

ER D Ő K I T ER M EL ÉS T

C S É P

B É L A

O K L E V E L E S E R D Ő M É R N Ö K , FÁN AGY KERESKEDŐ

I R O D A : BUDAPEST, IX., MESTER-U. 13. TÁVBESZÉLŐ: 130-593 F A T E L E P : BUDAPEST, ÉSZAKI TEHERPÁLYAUDVAR ÉS RÁKOS­ CSABA, SZÉCHENYI-UTCA 10. SZ. TÁVB.: 490-069 A L A P Í T V A : 1932 sz. (

i

m

ERDEI-, FEKETE-, LÚC-, JEGENYEFENYŐ"!", VÉKONY GÖMBÖLYEGFÁT

VEZETÉKOSZLOPOK

céljaira 7—8 méter hosszúságtól felfelé minden hosszban kész­ pénzfizetés ellenében magas áron vásárolunk. Ajánlatokat kérünk „ U N

A " F a é r l é k e s í t Ő r t . , Bpest V , Deák (Távbeszélő: 183—856*) szám alá.

M I N D E N F E L E Á L L A N D Ó A N

K E M

V

Fereno-n.

6.

ÉNYRÖNKŐT Á

S

A

R

O

L

FURNIR- ES mm

LEMEZMUVEÜ RT. GYAR

ÉS IRODA :

ÚJPEST, VÁCI-ÚT 60. SZ. TÁVB.:

294-812

•

ÜZEMALAPÍTÁS: 1894

GYÁRTMÁNYAI : FÜRÉSZELTFA • FURNÍR • ENYVEZETT LEMEZ • „ S T A B I L " FADOBOZ •

ASZTALOSLAP

FASZALAG •

SZÉKÜLÉS

A z erdőgazdaság minden ágában nagy gyakorlatot szerzett, több idegen nyelvet jól beszélő, előkelő uradalomban nyugdíjjogos állási betöltő főerdőmérnök állását változtatná. Szíves megkereséseket „Dunántúl" jeligére a kiadóhivatal továbbít. (2045. sz.) i

és c s e m e t e k e r t i c é g

KEINER REZSŐ oki. e r d ő m é r n ö k

H

B

H

B

W

W

i

Budapest XII. , Névtelen-utc a 7879/10 . Leveleim: Budapes t 2 , postafió k 53 . Távbeszélő: Sürgönycím : 155-641 KEINERMAG BUDAPES

T

(Őskeresztény cég)

AJÁNLOK:

fenyő-

kocsányos-,

kocsánytalan-

fenyő- és

lombfa-csemetéket.

VESZEK:

és

tűzifát, szerfát,

lombfa-magvakat, és

csermakkot

fűrészanyagot.

Szakképzett intelligens erdész mielőbbi belépésre állást keres. A megkereséseket „Jellemes" jeligére a kiadóhivatalba kéri. (815. sz.)

CSERMAKKOT

Ajánlunk azonnali szállításra

(2152.sz.)

R é s z l e t e s f e l v i l á g o s í t á s t ad:

URADALMI ERDÖHU I ATAL, ni

I

Fekete-, kanadai-, fehérnyár- és fűz-, hársfarönköket v a l a m i n t

vesz minden m e n n y i s é g b e n és az üzlet legelőnyösebb, legsimább lebonyolítását

biztosítja

a

MAGYAR ÍIIÍI I f i ! DL B U D A P E S T , y., TÜKÖR-U. 4. PÁLYÁZATI

HIRDETMÉNY.

A Nagykörös m. város pótharaszti erdögazdaságáDan lemondás í'Qlytán megüresedett erdőőri állásra pályázatot hirdetek. Pályázhatnak az 1935 :IV. t.-c. 48. §-ában előírt szakképzettséget megszerzett, feddhetetlen előéletű, 24 évet betöltött, egészséges egyének. Az állás illetménye havi 67.—• P kezdő illetmény, amely 5 évenkint 6 esetben évi 60.— P-vel emelkedik. Ezenkívül családi pótlék, ter­ mészetbeni lakás, 1 kat. hold kerttel és udvartérrel, 2 kat. hold illet­ ményföld, 4 kat. hold rét, 10 kat. hold erdei legelő, jószágtartás és tüzelőanyag és évi 50.-— P ruhaátalány. A pályázati kérvényhez a következő okmányokat kell csatolni: 1. születési anyakönyvi kivonat; 2. üjkeletű erkölcsi bizonyítvány; 3. magyar állampolgársági vagy illetőségi bizonyítvány; 4. az 1935:IV. t.-c. 48. §-ában írt szakképzettséget igazoló bi­ zonyítvány; 5. hatósági orvosi bizonyítvány; 6. működési bizonyítvány; 7. katonai igazolvány. A pályázati kérvényeket a polgármesteri hivatalhoz f. évi novem­ ber 30-ig kell beadni. Nagykőrös, 1943. október 7-én. Dezső Kázmér s. k. polgármester. (2091. sz.) (I. 5318/ki. 1943. sz.;