AZ ERDO A Z 1862-BEX ALAPÍTOTT ERDÉSZETI L A P O K 110. ÉVFOLYAMA
T A R T A L O M Dr.
Sz. Tóth Imre, dr. Lontai Endrénél K ö z é p g é p e s adatrögzítés egyidejű l y u k s z a l a g l y u kasztás és e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozás az önköltségszámítás szolgálatában 97 Dr. Majer Antal: G o n d o l a t o k a szlavóniai tölgyes erdőgazdaságok százéves jubileumán . . 102 D r . Tihanyi Zoltán: S z e n n y v í z elhelyezés és hasznosítás Balogh György: A z e r d e i táborozás problémái
erdőterületeken
D r . Szőnyi László: A z erdészet szerepe és részvétele a világ k ö r n y e z e t v é d e l m i D r . Keresztesi Béla: R a g a s z t o t t f a s z e r k e z e t e k az építészetben Berdár Béla: V a d g a z d á l k o d á s és vadászat Dániában Eke István, Gál Tibor: A szelídgesztenye c s e m e t e k e r t e k Jérome
René:
törekvéseiben
117 123 130 136
gyomirtása
Az erdő és a v e g y s z e r e z é s
139
Címkép: T I M B E R J A C K R W 30 fakitermelő p o n t j a (Fotó E R T I , L u k a B a r c z a B.) Hátlapon:
vegyszeres
lil 115
A Jászapátiból
k o m b á j n t mutatott be az Á l l a m i G a z d a s á g o k
Köz
H e v e s felé vezető úton (Fotó E R T I , Jérome R.)
C O f l E P H Í A H H E
JI-p C. Tom M., d-p Jlonmau E.-ne: 3a(JDMKcnpOBaHne jjaHHbix c noMombto cpejiHMx MawMH, onHOBpeMeHHoe nep4)opnpoBaHne H 3jreKTpoHHaH n e p e p a ő o T K a A a H H b i x B c n y í í ő e pacMeTOB ceöecTOHMOc™
97
JI-n Maüep
102
A.: M b i c j r H no n o B O f l y c r o j r e T H e r o foötijrefl H a c a w A e H M f í /jyőa cnaBOHCKOro
JI-p Tuxami 3.: Pa3MemeHHe M ncno.nb30BaHHe CTOMHHX BOA Ha jiecHbix y r o j i b H x Banoz JJb.: üpoÖneMbi .narepHofí >KH3HM B j r e c a x JI-p CéHu fl.:
111 115
P o j i b M y M a c T n e j i e c H o r o x o 3 H ö c T B a B CTPCMJICHHRX M H p a n o o x p a H e o K p y w a i o u i e í í c p e r t b i . 117
JI-p Hepecmeaiu E.: CK/ieeHHbie A e p e s f l H H b i e KOHCTpyKU.nn B crpOHTejibCTBe Bepöap
123
£>.; O x o T H M ^ b e X O 3 A H C T B O H o x o r a B JXamw
130
Efee M., Tan T.: X H M H ^ e c K a j ! nponojiKa B nwTOMHHKax Kamrana noceBHoro
136
}KepOM P.: Jlec H xnMH3auMH
139
C O N T E N T S
Dr. Tóth, S. I., Mrs. Lontai, E.: Recording data, simultaneous punehing and eleotronic data processing by medium-sized machine for calculating production costs .97 Dr. Majer, A.: Thoughts on the lOOth annivérsary of the Slavonian oak forestry enterprises 102 Dr. Tihanyi, Z.: Sewage disposal and utilization on forest lands 111 Balogh, G.: T h e problems of forest csmping 115 Dr. Szőnyi, L.: T h e role and participation of forestry in environmental endeavors of the world 117 Dr. Keresztesi, B.: Glued wood structures in architecture 123 Berdár, B.: Wildlife management and hunting in Danmark 130 Eke, I., Gál, T.: Chemical weeding in ehestnut nurseries 136 Jérome, R.: The forest and the chemization 139
AZ az
ERDŐ Országos
Erdészeti
Egyesület
kiadványa.
Szerkesztő:
d r . K e r e s z t e s i Béla.
A
szerkesztőség
c í m e : B u d a p e s t II., Frankéi L e ó u . 44. L e v é l c í m : 1277 B u d a p e s t , P f . 17. K i a d j a a L a p k i a d ó lalat, B u d a p e s t V I I . , L e n i n
k r t . 9—11. L e v é l c í m :
1906 B u d a p e s t , P f . 223. Felelős
N o r b e r t . K a p j á k az Országos Erdészeti Egyesület tagjai, előfizethető lap Iroda
(1200 B u d a p e s t , József
útján. Előfizetési
kiadó:
Vál
Siklósi
m é g a P o s t a K ö z p o n t i Hír
nádor tér 1.) és a lapterjesztéssel foglalkozó egyes p o s t a h i v a t a l o k
díj e g y évre 60,— F t , egyes s z á m ára: 5,— F t . K ü l f ö l d ö n terjeszti a „ K u l t ú r a "
K ö n y v - és Hírlap K ü l k e r e s k e d e l m i Vállalat (H—1389 B u d a p e s t , P f . 149), a z évi előfizetés á r a : 7$. 4204 Révai N y o m d a , B u d a p e s t — F . v . : P o v á r n y Jenő.
I
Index: 25 208 I
634.0.673
KÖZÉPGÉPES ADATRÖGZÍTÉS EGY IDEJŰ LYUKSZALAG LYUKASZTÁS ÉS ELEKTRONIKUS ADATFELDOL Dr. Sz. Tóth /mre, d r . Lontai Endréné
GOZÁS AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS SZOLGÁLATÁBAN
Erdőgazdálkodási, fafeldolgozási, vadgazdálkodási tevékenységet végző gaz daságoknál — akár vállalati, akár költségvetési rendszerben működnek — egyre nagyobb információs igény jelenkezik. E z velejárója az eredményekben önálló vállalati gazdálkodásnak, melyhez szükséges a költség- s áralakulások részletes és gyakori elemzése, a lehetőségek biztos adatokon nyugvó felmérése. A szélesebb körű és gyorsabb információ nagyobb adatgyűjtést s összehason lító elemzést feltételez, mely nyilvánvalóan többlet munkával jár. Ugyanak kor az alkalmazotti dolgozók létszámának inkább csökkentése, mint növelése kívánatos. A rengeteg — sok esetben „lélekölő" -— manuális munkát fokoza tosan gépi feladattá kell tenni, átképezve a kézi nyilvántartó és számoló mun kát végzőket a gépek kezelőivé és irányítóivá, illetve adatelemzőkké. E feladatoknak a m i ágazatunkban is a gazdaságok számvitelének, ügyvitelé nek és értékelő munkájának gépesítésével t u d u n k eleget tenni. A z ilyen irányú gépesítésnek sok gazdaságnál már több mint évtizedes múltja v a n . A haszná latos gépek időközben szinte mindenütt modernizálódtak. A z alkalmazott, úgynevezett középgépek azonban inkább a munkát könnyítik, minthogy az i n formációs"alapadatok körét szélesítenék, vagy éppen különféle értékelésekhez szükséges adatcsoportosításokat végeznének. Ezért továbblépés csak az elekt ronikus számítógépes adatrögzítés és feldolgozás irányában látszik lehetséges nek. Ilyen irányú fejlesztés objektív lehetősége megvan, mert a gazdaságok nál használt és a kereskedelemben is kapható középgépek fel vannak szerelve vagy felszerelhetők szalaglyukasztó adapterekkel. A z így felszerelt gépek a l kalmasak az adatok elektronikus számológépes feldolgozáshoz való rögzítésére amellett, hogy a klasszikus könyvelési-nyilvántartási rendszerhez szükséges (naplón, számlalapon stb.) kiírt adatokat adják.' A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság főkönyvi és folyószámla könyvelé sét Ascota 170/45 könyvelőgépen végzi. 1974. január 1-től a tapasztalatok f i gyelembevételével áttértünk ugyanezen géptípus lyukszalag lyukasztó adapteres változatának használatára. Így lehetővé vált az írásképként hagyomá nyos számlán és naplón megjelenő adatok egyidejűleg lyukszalagra való rög zítése és ennek elektronikus adatfeldolgozó gépen további feldolgozása a kí vánt szempontok szerint. A feldolgozásra — akár az összes E F A G , E V A G mun káját illetően is — a MÉM S T A G E K megfelelő kapacitással rendelkezik. A z alkalmazott rendszer célját és felépítését ismertetjük cikkünkben. A rész leteket illetően nem törekedtünk teljességre, de elöljáróban megemlítjük, hogy szakmailag érdeklődőknek bővebb ismertetéssel is szívesen rendelkezésre ál lunk. A megoldandó feladat, illetve hitűzött cél az volt, hogy az^ önköltségszámítási szabályzat által előírt információs rendszer adatigényét lehetőleg egy munka művelettel biztosítsuk és lehetővé tegyük ezeknek az adatoknak mintegy adat-
b a n k állománykénti kezelését. E z elektronikus adatfeldolgozó gépen további kalkulációs, összehasonlító számítások elvégzését is lehetővé teszi. Távlatibb célként tekintjük egy olyan rendszerbe való bekapcsolódást, mely az ágazat adatbankjának kialakításához vezethet. E lehetőség megteremtéséhez hasznos tanácsadást, együttműködési kész séget, valamint főhatósági egyetértés esetén koordinációs támogatást várunk. A ' megteremthetőnek vélt adatbank felhasználhatóságát — figyelembevéve, hogy üzemtervi jellegű lehetőségeket és tényeket rögzítő adatokra ilyen i n tézmény kialakulóban v a n — a következőkben látjuk: A ráfordítások és termé kek, ezek árbevételi értéke egyeztetetten egységes csoportosítása esetén az adatok tetszőleges mélységben országos szinten, évekre megőrzötten rendel kezésre állhatnak. A z adatok megfelelő programozással felhasználhatók az ága zati árképzéshez, különféle országos szintű és összehasonlító kalkulációk vég zéséhez. Felhasználható továbbá az adattár a fenntartási járulék megállapí tásához, a gazdaságok differenciált jövedelem szabályozásának jelenleginél megalapozottabb elvégzéséhez. Alapvető információs igényként jelentkezett gazdaságunknál az erdészetek üzemek tagolásában a költségek költségnemenkénti, valamint költségviselőnkénti rögzítése és összegezése egy-egy adott időszakban (hónap, negyedév, év). Ugyanígy szükséges volt az árbevételek és egyéb termelési érték összetevők azonos bontású rögzítése, summázása. További olyan adatbontást is el akar tunk érni, mely az egyes áruválasztékok (üzementkénti bontású) tényleges át lagárainak folyamatos regisztrálását teszi lehetővé hazai-export relációban. Korábbi feldolgozás módja — más gazdaságokhoz hasonlóan — az volt, hogy részben a szintetikus (főkönyvi) könyvelésen kívül, részben abba beépítve, központi analitikus költségnyilvántartást vezettünk, másrészt erdészeti ta goltságú költséggyűjtést végeztünk. Ezekben a főkönyvi könyvelés bizonyla taiban foglalt adatokat másodszori, illetve harmadszori manuális munkával rögzítettük a megfelelő részletezettségben. A z így nyert adatsorok további adatokhoz való göngyölítése és más szempontok szerinti csoportosítása rend kívül nehézkes és igen munkaigényes. Több év adatának csoportosítása és öszszehasonlítása épp ezért gyakorlatilag nem megoldható. Az áttérés szervező és előkészítő munkáját a gazdaság számviteli szakemberei az E M S Z I megbízott szervezőjével végezték el, s együttműködtek velük az elekt ronikus adatfeldolgozás programozásával a MÉM S T A G E K szakemberei. A z előkészítő m u n k a során többek közt el kellett végezni: A számlarend egységesen hat számjegyű átszámozását és a főkönyvi könyvelésben a 6—7 számlaosztályok analitikus bontását. A középgépen hozamok, termékek, költségnemek, egyéb adatok gyűjtésére regiszterek kijelölését. A z elektronikus feldolgozáshoz részben ezeknek megfelelő jelzőszám-rend szer kialakítását; az adatválogatáshoz szükséges kódrendszer összeállítását. A középgépen rögzített és elektronikus gépen feldolgozott adatok egyezte téséhez szükséges ellenőrző szám-rendszer kidolgozását. A z alapadat-szolgálta tási és feladási rendszer részbeni átdolgozását. A gépkezelők (könyvelők) és kontírozó, számvitelirányító dolgozók átképzé sét. A középgépen és elektronikus adatfeldolgozó gépen az adatrögzítés és cso portosítás programozását. A könyvelési rendszer felépítése olyan, hogy a főkönyvi könyvelés folyószámla
könyvelését, általában a lyukszalag lyukasztást nem igénylő tételek könyvelé sét lyukasztó adapter nélküli gépen végezzük. E h h e z és a regiszter kapacitás korlátozottságához, valamint az elektronikus adatfeldolgozás csoportosítási szempontjainak teljeskörű kielégítéséhez a l k a l mazkodva, a következő naplókat használjuk: Adapter-nélküli gépen a M N B napló, készletrevételezéssel járó nem költség terhelésű érkezett számlák naplója, nem költség jellegű bizonylatokhoz vegyes napló. A szalaglyukasztóval ellátott gépen a pénztárnapló, a költségjellegű ér kezett számlák naplója, vegyes napló, kimenő számlák naplója (fatermék, fa feldolgozási termék és egyéb bontásban.) A főkönyvi könyvelés számlarendjében a 2, 6, 7 számlaosztályok számlái az önköltségszámítási szabályzatnak megfelelően analitikusan tagoltak. E z e n túlmenő adatcsoportosításra a középgépen a regiszterek szolgálnak, melyekben többek közt a költségnem, készletváltozási jogcím, választék cso port gyűjtések történnek gazdasági szinten. A lyukasztásra is kerülő költség, árbevétel, hozam és egyéb termelési érték tényezőket érintő bizonylatok adatait erdészet-üzem bontásban kell könyvelésre feladni. A középgépes könyvelés, illetve szalaglyukasztás során az elektronikus fel dolgozás követelményeinek megfelelően, mint kódszámok rögzítésre kerülnek a naplóhivatkozás, üzem, költségnem, késztermék készletváltozás, árucsoport (vagy választék), a főkönyvi analitikus számlarend szerinti számlaszám. A középgépen osztott henger v a n , melynek jobb oldali részén történik a t u lajdonképpeni könyvelés napló, számlalap felhasználásával 0 kontrolos ellen őrzőszámos módszerrel a számlák új egyenlegeinek kiszámításával. A bal oldali hengerrészen külön szalagon történik az előgyűjtés, mely lehetővé tesz egy könyvelési soron belül többféle bontást; így erdészet vagy választék tagolást. A gép a keresztegyenlegezésen túl a naplóforgalmat gyűjti és kiírja, s ugyancsak összegezi és kiírja a szükséges időpontban az egyes regiszterekben csoportosít o t t a n gyűjtött adatokat is. A lyukszalag lyukasztás a könyveléssel azonos munkaütemben (ugyanazon billentyű működtetésével) történik és a kész lyukszalag tekercséket tovább fel. dolgozásra való leadásig gyűjtik. A z elektronikus adatfeldolgozás jelenleg negyedévenként történik, a m i igény bővülés vagy szűkülés esetén havonként, illetve félévenként is lehetséges. A z elektronikus gépi adatfeldolgozó központ ütemezett időben kapja az idő szakról készült lyukszalagokat. Ezekről mágnesszalagot készítenek, majd a fel dolgozás első fázisaként az adatokat sornyomtatóval kiíratják a középgépes könyvelés sorrendjében. E z t a tételes javítótáblát a megadott kontroll for galmi összegekkel egyeztetik, eltérés esetén javításra visszaadják. A hibás té telekről a gazdaság javítólistát készít, melyről az elektronikus géppark a j a vítást elvégzi és a jó adatokat bevive a mágnes szalagra; elkészíti adatváloga-
A l a p b a n megjelent tanulmányok szerzői: Balogh G y ö r g y üzemtervező, Erdőren dezőség, V e s z p r é m ; Berdár Béla főelőadó MÉM, B u d a p e s t ; Eke István, Gál Ti bor, M É M K N K L Gesztenyevédelmi Laboratórium, Zalaegerszeg;Jérome René t u d . főosztályvezető h . E R T I , B u d a p e s t ; dr. Keresztesi Béla akadémikus, az E R T I főigazgatója, B u d a p e s t ; dr. Lontai Endréné szervező E M S Z I , B u d a p e s t ; dr. Majer A n t a l e g y e t e m i tanár, E F E , S o p r o n ; dr. Szőnyi László osztályvezető MÉM, B u d a p e s t ; dr. Tihanyi Zoltán tud. főmunkatárs E F E , S o p r o n ; dr. Sz. Tóth Imre főkönyvelő, G e m e n c i A E V A G , B a j a .
tással a kívánt értékelő tablókat. A lyukszalagok átadása és a tabló átvétele közt 7 munkanapot k e l l számítani. Jelenleg a következő összetételű és részletezettségű tablók készülnek: Költségelszámolási tabló (1. számú) Feldolgozásra kerül a lyukszalaganyagból kiválogatott 6-os és 7-es költség számlák anyaga az alábbi kiírási képpel: Számla niegnev.
Fejrovat
Üzem száma
Költségnem részletezése jelzőszámok szerint külön rovatban
ktg.
minor = művelet (számlaszám) inter = ágazat (számlaszám) major = gazdaság összesen Költségelszámolási tabló (2. számú) Fejrovat azonos az 1. sz. tabló fejrovatával. minor = művelet (számlaszám) inter = ágazat (számlaszám) major = üzem számjele final = gazdaság összesen Értékesítési táblázat Feldolgozásra kerül a lyukszalaganyagbólj kiválogatott kimenő számlák anyaga az alábbi kiírási képpel: Fej rovat
Napló hív. .
Áracsop. száma
Értékesítés F t összege üzemen ként külön rovatban
Értékesítés F t összege gazdasági szinten
minor = árucsoport jelzőszám inter = naplóhivatkozás száma (naplónként zárva) major = anyag végén Késztermékkészletváltozási tabló (1. számú) Feldolgozásra kerül a! lyukszalaganyagból kiválogatott 26-os késztermék kész letszámlák anyaga az alábbi kiírási képpel: c
Fej rovat
Szia. száma
Számla megnev.
Üzem szám
Nyitó készl.
Hozam
Egyéb készl. vált.
Fel hasz nálás
Értéke sítés
Záró készl.
Készl. vált. ért.
minor = üzem száma inter = számla száma major = gazdaság összesen Késztermékkészletváltozási tabló (2. számú) Fejrovat azonos az 1. számú késztermékkészletváltozási tabló fejrovatával, minor = számlaszám inter = üzem száma major = gazdaság összesen
A táblák a feldolgozás időszákára (1 negyedév) készülnek és az előző időszak tabló adatai v a g y folyamatosan göngyölíthetők vagy csak éves viszonylatban összesíthetők. A rendszer gyakorlatának, használhatóságának tapasztalatai és a perspektívák: A középgépen végzett m u n k a jó színvonalú gyakorlatának megszerzésére 1—2 évre v o l t szükség. A z egyidejű szalaglyukasztásos m u n k a egy évi g y a k o r l a t a már megengedhető hibahatáron belüli munkát biztosít. Néhány időszak a n y a gának elektronikus gépi feldolgozása is kiszűri az esetleges kisebb e l v i hiá nyosságokat, így a rendszer működtetésének második évét már nem k e l l gya korló időszaknak tekinteni. A kidolgozásra kerülő táblák a tapasztalatok alapján módosíthatók.- A je lenleg rendelkezésre álló táblák biztosítják az erdészeti önelszámolás, a fa feldolgozási termék cikkenkénti árbevételi statisztikája, a késztermék utókal kuláció igényeinek megfelelően csoportosított adatokat. E z e k formanyom tatványokra való felvitele már lényegtelen manuális munkát igényel. A továbbiakban az elektronikus géppark törzsadatainak bővítésével, melyek bázis, előirányzati, mennyiségi adatok lehetnek; kialakítható a már önmaguk ban elemzésre alkalmas tablók rendszere. A z üzemek és az ágazatok irányítását végző szakemberek a jelenleg működő rendszerben is megkapják pontos határidőben és az elektronikus géppark által nyújtott jó írásképpel rendszerezett formában az üzem, illetve ágazat költség érték adatait. A következő évek fejlesztése után ezek az adatok mennyiségi és érték teljesítményekkel összevetetten már egységre eső mutatókban (bázis v a g y előirányzati a d a t o k k a l hasonlítottan) is adnak ágazati-üzemi értékelést.
A burkoltgyökerű csemetetermelés eddigi eredményeit, vitás kérdéseit tárgyalta meg 1974. augusztusában 500 kutató, faiskolás és erdészeti szakember Észak-Amerikából.. A nagyjából 1970-ben indult i l y e n termelés eredetileg fenyőre irányult, de m a már a lombosokra is kiterjed. Tölgyeket sikerült egyetlen idény alatt úgy felnevelni, hogy nagyságra megfeleltek a két-három évesekének. Magának a termelésnek gyors fejlődése számos rendszert hozott magával. A leg újabb egy olyan műanyagtasak, amelynek anyaga szabad levegőn igen tartós, de a földben viszonylag gyorsan lebomlik. E g y másik, négy darabból összeállított szilárd tartály, amit a csemete könnyen „szétrobbant"-hat. Legjobb nevelőhelyiségnek a fóliasátor bizonyult. Haladást értek el a megfelelő szubsztrátum előállítása terén is. Jó eredménnyel használják e téren az őrölt fenyőkérget. Igen jelentősnek bizonyult a tápanyagutánpótlás kérdése. A különböző hatóanyagok rendkívül változatosan be folyásolják a növény fejlődését. Foglalkoztak a fotóperiódus szabályozásával, a m y korrhiza-kapcsolat kialakításával. E z utóbbiban nagy nehézséget okoz, hogy a fafa jok egyes populációi is más-más gombatörzset kívánnak. Külön problémaként merült fel a burkoltgyökerű csemeték szabványainak kialakítása, mert ezekre a csupaszgyö kerűé nem alkalmazható. A kísérleti eredményeket a gyakorlat számára röviden a következőkben lehet öszszefoglalni: — kedvező termőhelyi viszonyok között a csupasz gyökerű csemete a burkoltgyöke rűvel egyenrangú; — mostoha viszonyok között a burkoltgyökerűnek nagyobb a lehetősége a megma radásra ; — minél kedvezőtlenebbek a talajviszonyok, vízháztartás és gyomversengés, annál jobban érvényesülnek a nagytasakos, nagycsemeték előnyei. A megbeszélésen csak kevés szó esett a burkoltgyökerű csemetéknek az erdősítések ben való megmaradásáról, viselkedéséről. E r r e még alig v a n n a k hosszabb időtartamú kísérleti sorok. Teljesen hiányzanak az olyan kísérletek, amelyek a későbbi fejlődést különböző termőhelyi viszonyok között lennének hivatottak demonstrálni. ( A L L G . F O R S T Z E I T S C H R I F T , 1974. 47.)
