ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI E G Y E S Ü L E T
KÖZLÖNYE ERDŐ- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓK ÉS ERDŐTISZTEK SZÁMÁRA.
A Z ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET IGAZGATÓ-VÁLASZTMÁNYA ÁLTAL KIKÜLDÖTT LAPBIZOTTSÁG VEZETÉSE M E L L E T T SZEBKESZTI:
B U N D
K Á R O L Y ,
EGYESÜLETI TITKÁÉ .
N E G Y V E N E G Y E D I K É V F O L Y A M
V. 1003.
MEGJELENIK
FÜZET.
M Á J U S
MINDEN
.
MÓrN AI».
HÓNAP
15.-IR
NAPJÁN.
Ára egy évre, azok számára, k i k az Országos Erdészeti Egyesületnek n e m tagjai, 16 kor. A z egylet azon alapító tagjainak, kik legalább 300 koronát alapítottak, ingyen jár, m i g azoknak, k i k ezen összegnél kevesebbet alapítottak, az illető alapítványi kamat beküldése mellett ára 6 kor. Rendes tagoknak a 16 kor. évdij fejében szintén ingyen küldetik meg. A z Országos Erdészeti Egyesület időközönkint megjelenő közérdekű kiadványai (népszerű erdészeti ismeretek tára stb.) az előfizetési ár fejében a lap mellék-, léteként ingyen küldetnek meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: B U D A F E S T , V . , A l k o t m á n y - u t c z a 6. s z á m . A lapnak legkésőbb minden hónap 20. napjáig a t. egyesületi tagok vagy előfizetők kezeihez kell jutni. Ellenkező esetben posta-jegygyel „reclamatio" teendő
BUDAPEST,
1903.
PÁTRIA" IRODALMI VÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG OLLŐI-ÜT 25.
BZ. (KŐZTELEK).
KÖNYVNYOMDÁJA
Táj ékozásul. Munkatársaink s azokká lenni kiváltó ügybarátaink tájékozására a kö vetkezőket jegyezzük ide : A z „Erdészeti L a p o k " eddigi tartalmában nyilvánult elveket jövőre is megtartjuk, közleményeink körébe fogadjuk az erdőgazdaság összes ágainak müvelésére és ismertetésére szolgáló értekezéseket s a gazdálkodás gyakorlati alkalmazására vonatkozó bárminemű tudósításokat, valamint felveszszük az erdészetet közelről érdeklő s azzal mintegy rokoni kötelékben lévő vadászati ügyeket is. A z e lapokban megjelenő közlemények szerzői megfelelő irói dijban részesittetnek és pedig : Egy' nyomtatott ívnyi eredeti értekezésért, mely a szer kesztőség részéről átdolgozást n e m igényel . . . . . . . . . 40—48 K.-ban. Egy nyomtatott ivnyí eredeti értekezésért, mely a szer kesztőség részéről átdolgozást igényel, avagy idegen nyelvből eszközölt szabatos fordításért . . . . . . ... 24—32 K.-ban. E g y nyomtatott i v n y i oly fordításért, m e l y a szerkesztő ség részéről átdolgozást igényel . . . . . . . . . . . . . . . *. . . . . . . . . . 16 K.-ban. Munkatársaink tiszteletdíját a szerkesztőség az év végével küldi meg, kívánatra azonban előbb is. Azokat, kik minket lapunk feladatának megoldásában munkálatokkal támogatni kivannak, kérjük, hogy dolgozataikat a nyomdában való könnyebb és gyorsabb kiszedhetés végett csak egyes félivekre, s iiyeneken is csak az egyik oldallápra, mint mondani szokták, törött alakban írják. A k i csikkét ugy kívánja közöltetni, hogy azon változtatás ne tétessék : ebbeli feltételét a kézirat beküldése alkalmával szíveskedjék kijelenteni. A czikkekhez tartozó rajzok kidolgozására nézve megjegyezzük, hogy azokat sima, fehér papíron, legalább kétszer olyan nagyságban kell készíteni, mint a milyen nagyságban azokat a szerző a lapba, felvétetni kívánja. Ugyanilyen mértékben nagyítva kell a rajzhoz tartozó felírásokat, betűket s egyéb jelzéseket is alkalmazni. Tiszta és szép másolatokat csak hasonlóan kidolgozott eredeti után lehet várni, Kéziratok n e m küldetnek vissza. » A lapunknak szánt dolgozatok bérmentve ezen czim alatt küldendők : „Az „Erdészeti L a p o k " szerkesztőségének Budapesten, Lipótváros, Alkotmányutcza 6. szám". ' Óhajtjuk, hogy a magyar birodalom minden egyes vidékéről minél szá mosabb munkatársat bírjunk, k i k a körükben felmerülő erdészeti napikérdcsekről, műszaki és üzleti vállalatokról, faárakról s előforduló eseményekről, habár ezek az illető helyi viszonyok közt még olyan jelentékteleneknek is lát' szanának, lapunknak gyors és lehető alapos tudósítást tegyenek. A szerkesztő A z Erdészeti Lapokban megjelenő közleményekről a szerkesztőség a nyomdai költségek megtérítése esetén különlewjomatokat is készíttet a szerzők számára. A n y o m d a i költség (fűzve, de boríték nélkül) a következő : 30 példány: 16 oldalas ivenkint 7 K . — fill.: 8 old. i v , 4 K . 40 fill. 50 „ 16 „ „ 8 „ — ,. 8 „ „ 4 „ 80 „ 100 „ 16 „ „ 10 „ — „ 8 „ ., 6 „ 60 „ Zöld borítékkal ellátva, a külön!enyomatok előá'litása 30 példánynál 3 K . 60 fill., 50 példánynál 4 K.-val, 100 példánynál 5 K.-val többe kerül.
ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI E G Y E S Ü L E T
K
Ö
Z
L
Ö
N
Y
E
.
Kiadó:
Szerkesztő:
Az Országos Erdészeti Egyesület.
Bund Károly.
M e g j e l e n i k m i n d e n h ó n a p 15.-én. Negyvenegyedik óvf.
1902. május hónap.
V . füzet.
Előfizetési dij egy évre 16 kor. A z Országos Erdészeti Egyesület oly alapitó tagjai, k i k legalább 300 kor. alapítványt tettek, valamint a rendes tagok is a 16 kor. évi tagsági dij fejében, ingyen kapják. Azok az alap. tagok, kik 300 kor.-nál kevesebbet alapítottak, 6 kor. kedvezményes árért járathatják. -—«»§—
Szerkesztőség és kiadóhivatal Esdapeston, Lipótváros,
Aliotminy-nteza, 6. szám. II. emelet.
—1-—
A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt dijért közöltetnek.
Az erdörendezésnek hazánkban szokásos réről,
annak
módosításáról
és
rendsze
egyszerűsítéséről.
Irta és az Országos Erdészeti Egyesületben 1902. márczius hó 18-án előadta : Fekete Lajos, m. kir. föerdőtanácsos, akadémiai tanár.
Nagyméltóságú Elnök U r ! Tisztelt szaktársak! «Hozamszabályozásunk» c z i m alatt P o r u b s z k y erdömester az Országos Erdészeti Egyesület
Gyula
helyiségében
ezelőtt két hónappal előadást tartott, m e l y n e k végszavában felkérte szaktársait, hogy a felvetett
kérdéshez hozzászól
janak. E n n e k a felhívásnak a j e l e n a l k a l o m m a l a n n y i v a l s z i v e s e b b e n teszek eleget, m e r t teljes
mértékben
is
osztom
nevezett tisztelt szaktársamnak az egész előadásán végig vonuló a z o n
irányzatát,
ERDÉSZETI LAPOK.
hogy
a nagyméltóságú
m. kir. 38
földmivelésügyi-, i p a r - és keresk. m i n i s t e r i u m n a k 1 8 8 0 - b a n k i a d o t t 2 3 , 3 7 4 . számú rendelete folytán országszerte a l k a l mazott
erdőrendezési
rendszert
egyszerűsíteni
törekszik.
A z o n szövevényesség, m e l y állami adminisztrácziónk m i n d e n ágára kiterjed, erdőrendezésünkre i s ránehezedik. És m o s t , midőn ezt
a
magas
kormány
is
belátja
legalább a közigazgatás terén o r v o s o l n i akarja,
és
elérkezett
a n n a k az ideje, h o g y lehetőleg erdőrendezésünket is m e g szabadítsuk
a szövevényességnek fölösleges és
t e r v e k felállítását, nyilvántartását
az üzem
és átvizsgálását a n n n y i r a
nehezítő némely czölönkjeitől. Értekezésemnek
első
részében
foglalkozni
P o r u b s z k y barátom előadásának fonalán az
akarok
erdőrendezés
g y a k o r l a t i kivitelénél tapasztalt némely hiányokkal; azután az erdőrendezés némely általános e l v e i v e l
és végre üzem
t e r v e i n k kimutatásainak egyszerűsítésével. I.
A z o k a kifogások, m e l y e k e t P o r u b s z k y barátom erdőrendezésünk
e l l e n felhoz, n e m a l a p u l n a k a fennebb idézett
m i n i s t e r i r e n d e l e t tartalmán. Erdőrendezésünk terén
meg
esett b i z o n y o s hibákért ezt a rendeletet felelősségre v o n n i nem
lehet, c s a k i s a n n a k
szetes
ugyan,
de
alkalmazását.
félreértések
E z elég
kikerülése
végett
jónak látom itt h a n g o z t a t n i . I l y e n h i b a például
termé mégis
az, hogy
terjedelmes területek felmérését némelyek csak a tájolóval végezték; h o g y a k a t a s z t e r i térképet mellőzték és az erdő b i r t o k o t egészen újra felvették stb. H a n e m
a z ellenkező
hibát is s o k s z o r elkövették azáltal, h o g y a kataszteri képet érinthetetlennek
fogadták e l és a n n a k helyesbitésére
a szükséges lépéseket n e m tették ha
tér
a z némely részében
m e g még a k k o r s e m ,
határozottan
hibás
volt.
Mert
h i s z e n — a m i n t a tapasztalat
mulatja
—
a
kataszteri
mérnökök s e m teljesitettek mindenütt kifogástalan munkát. A h o l a kataszteri
térképen
az erdőrendező
hibát
a n n a k kiigazitását mellőznie n e m v o l n a s z a b a d ,
talál,
h a még
o l y s o k i d e - o d a irkálásba kerül i s . A z s e m a r e n d s z e r hibája, h a a z erdőrendező segéd j e i t a becslési munkálatokba kellően be
nem
vezeti
és
munkájukat elég részletességgel felül n e m vizsgálja. Végre a z s e m irható a r e n d s z e r rovására, h a az erdőrendező az erdő gazdasági beosztásának e l v e k n e k megállapításában
és
a
követendő
általános
a kezelő erdőtiszt tapasztalatait
és véleményét tekintetbe n e m v e s z i . H i s z e n magától érte tődik és m i n d e n erdőrendezési iró hangoztatja, h o g y a b b a n az esetben, h a n e m a kezelőtiszt r e n d e z i
be
az
erdőt,
h a n e m e v v e l megbízott más erdőrendező, a k k o r a kettőnek nézeteit és véleményét m i n d e n fontos
esetben
összhang-
zásba k e l l h o z n i a czélszerüség és okszerűség
alapján.
N e m t a r t o m m a g a m a t illetékesnek a r r a , h o g y
bírálat
alá v e g y e m a h a z a i erdőrendezők által elkövetett hibákat, már csak azért s e m , mert e t e k i n t e t b e n i g e n kevés tényt i s m e r e k . D e h a már a l k a l m a t két
dolognak
benne
vagyunk,
felemlitésére.
felhasználom
A z egyik
az
az, h o g y
az erdőrendezési mintákban és utasításokban n e m v e s z i k tekintetbe fejlődő
szakirodalmunkat.
A
mintákban
még
m o s t i s előszokták n y o m t a t n i az « é r t é s » szót, a termőhely jellegzésénél beszélnek feltalajról és altalajról és n e m e k megjelölésében
és
leírásában
a z o k a t a kifejezéseket, m e l y e k «fatömegkor»
különösen
megvannak
kifejezést is derüre-borura
talaj
alkalmazzák
a talajtanban,
a n n a k I l - i k kiadásában s z a b a t o s a n A
nem
a
állapítva.
alkalmazzák
ott is, a h o l s e m m i értelme sincs. Második kifogásom a z erdőrészletek (osztagok) 38*
hatá-
r a i n a k megjelölésére v o n a t k o z i k , a m i t ott,
a
hol
utat
v a g y nyiladékot v a g y természetes határokat fel n e m lehet használni, az osztaghatár vonalához legközelebb eső fáknak u . n . meghajkolása által szokás eszközölni. M i n t h o g y a z e l n y o m o t t v a g y túlszárnyalt
fák
k i v e s z n e k és a z osztaghatárnak t a n i kivánatos, azért r e n d e s e n éri
a hajkolás,
mely
néha
ugy is
rövid
idö
némi állandóságot b i z t o s i a s z e b b és legszebb
oly vandal
módon
D e h a c s a k a héj felületes lecsapására eljárás,
akkor
is
valóságos
fákat
történik,
h o g y a reményteljes fának a közepe tájáig m e g y a az
alatt
hajk.
szorítkozik i s ez
erdőrongálás,
mely
a
betegséggombáknak ezer ajtót n y i t és a m e l y e t h a i d e g e n követne e l , b i z o n y megfogná azt az erdőőr és a törvény értelmében j ó n a g y büntetésben
részesülne a z erdőrongá
lásért. Hát a z n e m i l l i k , h o g y a z zete kövessen e l i l y v a n d a l i z m u s t . helyette? hanem
erdőrendezés személy D e hát
mit
ajánlok
U g y - e ez a kérdés. Nohát n e m én találtam f e l ,
a turisztikától t a n u l t a m , h o g y a fákat
olcsó
olaj-
festékkel i g e n j ó l és állandóan felismerhetőleg m e g
lehet
jelölni. Rövidebb
időt k i v a n ez, m i n t a hajkolás
és
azt
h i s z e m , h o g y ez az előnye i s pótolja a festék árát. D e még h a n e m pótolná i s , m i l y n a g y erdőkárositást
kerülünk
el
e v v e l a csekély áldozattal. Különben közelebbről kisérletet fogok
tenni
e tekintetben.
Egyébiránt
róla, h o g y itt-ott szaktársaink
tudomásom
van
már az erdőrendezés terén
gyakorolják is ezt az eljárást. N a g y vívmánynak tartanám, h a általánosan teljesen
elterjedne
és a z osztaghatár
visszaszorítaná o d a , a h o v a való,
lások társaságába.
kihajkolását
az erdőrongá
Beszéljünk
már
most
szeréről. E t e k i n t e t b e n
a m i erdőrendezésünk
mód
idézem P o r u b s z k y s z a v a i t : « A m i
hozamszabályozásunk alapját — a m i n t az emiitett m i n i s teri
utasitás
egyenesen
elrendeli
—
a
terület
képezi.
V a g y i s a m i hozamszabályozási eljárásunk szakit a z i d e g e n , főleg
német
fatömegszerinti, képletes
szabályozási módokkal
és
alapul
e v v e l megvetvén alapját a magyar
a
és egyéb területet
hozam választja,
erdörendezésnek
stb.»
H a az érdemet P o r u b s z k y a m a g y a r erdészeti a d m i nisztrácziónak tulajdonitotta v o l n a , azt e l k e l l e n e i s m e r n e m ; mert a m a g y a r kormány adta k i a z o n m e l y n e k sarkalatos
szabatos utasítást,
elve, h o g y az erdőrendezési eljárás az
egyenlő k o r s z a k i területekre
alapittassék.
E z nemcsak
a
legegyszerűbb módszer, h a n e m a legkönyebben összeegyez tethető a kormány ellenőrzési feladatával, m e l y e t a z erdő törvény 17. és következő s z a k a s z a i reá ruháznak. U e ez nézetem s z e r i n t n e m jogosít fel m i n k e t hogy ezt a r e n d s z e r t
magyarnak
mondjuk;
mert
arra,
mind
a
térszakozás, m i n d a vágásosztás i d e g e n eredetű és m i a németektől vettük át. A térszakozás
merev
alkalmazása
különben s e m egészen kifogástalan. E z t a z idézett m i n i s teri rendelet is átérzi
és
hátrányait,
mérsékelni i g y e k s z i k . M e r t midőn a
a
hol
szükséges,
fordulószaki
egyenlő
területek hozadékának kiszámítását magyarázza, i g y foly tatja:
« A z i g y nyert
hozamok
fordaszakonkint
összegez-
tetvén, kitűnik, h o g y a z egyes f o r d a s z a k i fatömeghozamok m e n n y i r e térnek e l egymástól. H a a z eltérések o l y j e l e n tékenyek, h o g y az a s z e r i n t i kihasználás n e m felelhet m e g az
erdőgazdaság
czétjainak,
a
fordaszaki
fahozamok
kellőleg kiigazitandók. E z igazitásnál a z o n b a n ügyelni k e l l arra, h o g y a k o r s z a k i területekben
való n a g y o b b
mérvű
eltérések kikerültessenek ; ennélfogva a f a h o z a m o k k i e g y e n lítése inkább egyes osztagok a l k a l m a s részbeni kicserélése által eszközlendő, h a gesen
e kicserélés
a
vágásrendet
meg n e m zavarja."
Hát ez n e m egyéb, m i n t az egyesitett neme.
lénye
szakozás egy
D e a kicserélés elméletéhez szó férhet, a m e n n y i b e n
ezt csak u g y l e h e t n e érteni, h o g y
a
hézagos,
talán
eddigi kezelés és használás m i a t t r o s s z növésű, tarolásra
és
felujitásra
leginkább
rászoruló
az
tehát
a
állabokat
n a g y o b b fatömegü, j o b b állabokkal helyettesitsük. E z pedig s o k k a l h e l y t e l e n e b b l e n n e , m i n t a kiegyenlitésnek a z egye sitett szakozásnál szokásos a z a szabálya, ujitásra szoruló r o s s z a b b
hogy
a
állabokból többet vágjunk
által g y o r s a b b tempóban h o z z u k r e n d b e
s ez
azokat.
A z s e m áll, h o g y a képletes hozadékszámitással erdőrendezésünk
fel
a mi
egészen szakított v o l n a . H i s z e n a z utasí
tásban egy uj hozadékszámitási képlet v a n felállítva. Hát ez a képlet m a g y a r találmány és a z o n czélnak, a m e l y r e szolgálni a k a r , elméletileg m e g is felel.
Csakhogy
ennek
alkalmazása a z üzemterv több mintájának
fölösleges
terhelését, a V I I . mintának
sok hiábavaló
számitgatást igényel,
melyek
felállítását a
és
m i erdőgazdasági
túl
üzem
t e r v e i n k n e k n e m válnak előnyére. A z egykorú állabokból összetett erdők berendezésében, v a g y i s a r e n d e s szálerdők és sarj erdők hozadékának szabá lyozásában n e m szükséges nekünk uj és különleges r e n d szert felállítanunk. A z o k a t már o l y n a g y számban d o l g o z t a k i és a l k a l m a z t a a német erdészet, h o g y csak válogatnunk k e l l közte és egyesítenünk a m i a z o k b a n
j ó és
minden
egyes esetben az erdő v i s z o n y a i h o z a l k a l m a z k o d n u n k . Máskép áll a d o l o g a közép és szálaló
erdők
tekin
tetében, m e l y e k berendezésének módjai le v a n n a k i r v a az
O r s z . E r d . Egyesület által
kiadott
kapcsolatban
kihasználásával*
azok rendszeres
«Az
erdők
felújítása,
czimü
szerű füzetben és a z E r d . L a p o k b a n m e g j e l e n t
nép
«A szálaló
erdők berendezése* czimü munkácskában ; m i g « A z erdők beren dezése* czimü füzet a z egykorú állabokból összetett erdőkkel foglalkozik,
ott
a
szakozás
és
vágásosztás
különböző
módjait i s m e r t e t v e , csak o l y és a n n y i mintával, a m e n n y i a z erdőgazdasági kihasználás
üzem
szabályozására
és felújítás
folytonosságának
s
a
rendszeres
a
biztosítására
elegendő. S e m több, s e m k e v e s e b b , m i n t a m e n n y i t a z erdő törvény is megkíván a b i r t o k o k használata
17. §-ban
tekintetében.
felsorolt
L e h e t , h o g y akadt
két erdőrendező, a k i e szerény nem
ámítom
magamat
kötött
erdőegy
füzeteket átlapozta, de
avval, hogy
az
erdörendezéssel
foglalkozóknak n a g y o b b i k része érdemesnek tartotta v o l n a a z elolvasásra. Nem ezt a
hagyhatom
szó nélkül
Porubszky
barátomnak
mondását: «Kisebb kiterjedésű
erdőkben s egyáltalában ott, a h o l
a k o r f o k o z a t o k n a k j e l e n l e g i eloszlása n e m n a g y o n szabály t a l a n , a h o l tehát
a vágássorrend
jelentékeny a n y a g i áldozatot h o z n i ,
érdekében az
nem
üzemmódra
kell való
tekintet nélkül vágásosztást s z o k t u n k alkalmazni.» H a ez a felfogás,
u g y a h o g y szó szerint idézve v a n ,
követőkre találna, a z h i b a v o l n a . Először is azért,
mert
a kis terület sokféleképen érthető. E g y 1 0 , 0 0 0 h o l d a s erdő területhez képest egy 5 0 0 h o l d a s k i c s i . D e h a a z a z erdő szálerdő és a b b a n a z üzemmódban való kezelése czélszerü, nagyon
helytelen
volna
azt
A berendezés e módja csak meg
vágásosztással rövid
forduló
berendezni. mellett
felel
czéljának. Másodszor, h a v a l a m e l y szálerdő fokozatos
felújításra
kiválóan a l k a l m a s fanemekből áll, a k k o r h a a területe c s a k 1—200
hold
i s , mégis felette
b e r e n d e z n i . H a p l . egy
előnyös
200
azt
szakozással
h o l d a s jegenyefenyő-erdőt
körülbelül 4 0 h o l d a s fordulószaki területekre osztok, a k k o r mindeniket
20
év
alatt
fokozatosan
lehet
felujitani
a
fordulószak keretén belül. K e l l - e ennél eszményibb állapot? C s a k n e m f o g o m azt a 2 0 0 h o l d a t évi vágásokra o s z t a n i ! Harmadszor
a korfokozat
jelenlegi
szabálytalansága
époly kevéssé o k o l j a m e g a térszakozást, lyosság a vágásosztást.
Hisz
a
mint
a
vágásosztással
szabá
n e m kell
végigmenni egy sorjában a z egész területen, h a n e m m i n d e n t a g b a n önállóan k e l l t e r v e z n i a vágások sorrendjét. Nem
a
terület,
hanem
a
fanemek,
üzemmód,
s
e z e k k e l k a p c s o l a t o s a n kiváltképen a vágásforduló veendő tekintetbe, h a a z t k e l l elhatározni, h o g y a szakozási, v a g y p e d i g vágásosztást
válasszunk-e?
D e h a már a vágásokra való beosztás szóba került, n e m m u l a s z t h a t o m e l kifejezést a d n i a n n a k a nézetemnek, h o g y a
szakozás alkalmazása mellett az évi vágásterületeknek
a
természetben való kijelölése n e m szükséges. Láttam egy i l y esetet, a h o l a vetővágás alatt álló t a g szépen, tölgy o s z l o p o k által évi vágásterületekre v o l t b e o s z t v a . M i k o r a kezelőtisztet a n n a k
rendeltetése
felől
megkérdeztem,
a
válasz a z v o l t , h o g y a k i r . erdőfelügyelő azt az ellenőrzés végett kivánja i g y . Én p e d i g
ezt zaklatásnak
bélyegzem.
Tökéletesen elég a z ellenőrzés, h a a szakozással
beren
dezett erdőkben, ott a h o l erre szükség v a n , a tagok
és
o s z t a g o k határain belül a félfordulószaki területek k i v a n n a k jelölve
a
természetben
oszlopokkal
vagy
más
állandó
határjelekkel. A m i erdőrendezésünk a szál- és
sarj erdőket
tartja
szemelőtt és azért n a g y súlyt fektet a fatermési táblákra.
P o r u b s z k y barátomnak helyi
fatermési
mellmagassági
azt a javaslatát, hogy a felállítandó
táblákba
fel k e l l e n e
venni
átmérőjét, köbtartalmát
és
az
átlagfa
magasságát
ezenkívül a törzsszámot, m a g a m is h e l y e s l e m ; de akkor,
ha
a fatermési
táblák
számos,
és termőhelyü állab felvétele alapján
s
csakis
mindenféle
korú
szerkesztődnek. E z
esetben a m a kívánság teljesítése s e m m i
nehézségbe n e m
ütközik, és a z átlagos magasság a termőhelyi jóság m e g ítélésére nézve i g e n j ó eszköz. D e h a a
helyi
táblák törzselemzés utján állíttatnak föl, a k k o r tételeket a b b a f e l v e n n i n e m s z a b a d ,
mert
fatermési azokat
nem
a
reálisak,
csak kétes számítási müveletek eredményei. Ennél a tárgynál n e m h a l l g a t h a t o m e l kételkedésemet kifejezni a z 1 8 8 0 . évi 2 3 , 3 7 4 . s z . rendelet
azon
rendel
kezésének teljesithetése felett, h o g y fatermési táblák „minden 5000
holdat
tandók
meghaladó
f e l , " még
pedig
erdöbirtokra a
mint
következtetni k e l l e n e , m i n d e n
nézve külön
álli-
a megelőző sorokból
előforduló fanemre
nézve.
E z egy mérsékelt nagyságú üzemosztályban, a különböző k o r b a n lévő szabályszerű faállományok (állabok) etégtelen száma miatt, a legtöbb esetben, legfeljebb utján lehetséges.
És én
törzselemezés
kételkedem a z o n ,
hogy
az igy
felállított fatermési táblák a z erdőrendezés czéljainak j o b b a n megfelelnének m i n t a z általános kell jelentenem lati
értékét
azt i s , h o g y a
rendesen
igen
fatermési fatermési
magasra
táblák. táblák
szoktuk
De k i gyakor
becsülni.
Különben ne aggódjunk a z o k hiányai felett n a g y o n ; mert a z o n czélokra, m e l y e k r e a l k a l m a z t a t n i u k s z a b a d és okszerű, a l k a l m a s o k i s . A fiatal és középkorú állabok fatömegében és növedékében ejtett hibák szerencsére örökre a p a p i r o n maradnak. Porubszky
szaktársunk
indítványozza
a
területek
átszámításának mellőzését. Hát én ezt n a g y b a n és egészben h e l y e s l e m . Németországból
származik
ez
az
átszámítás;
de ott jöttek rá legelőször a n n a k fölösleges és kikerülhető voltára i s . A z t u g y a n n e m i r o m alá, h o g y ez o l y a n
ren
geteg m u n k a v o l n a , h a czélszerüen történnék. H a n e m i g y , a h o g y m o s t szokás s a m i n t ez a szokásos I V . s z . m i n tában látható, a m e l y n e k m i n t e g y 4 0 r o v a t a s z e r i n t m i n d e n f a n e m és termőhely s z e r i n t át k e l l
számítani
a
területet
3
I. termőhelyi osztályra, sőt m é g 3 0 0 m -es területre aztán teljes záródásra zatnak
négyféle
s azután
átlagos adatait
még
minden
külön
és
is,
vágássoro
együttesen k i
k e l l számítani: ez már n a g y o n s o k a jóból. A b b a n i g a z a v a n P o r u b s z k y szaktársnak, h o g y a terü letnek
I . termőhelyi
osztályra
érjük el a z t a czélt, h o g y talansága m e l l e t t
való
átszámításával
a z erdő jelentékeny
már a j e l e n l e g i forduló
mításnak n e m i s ez a főczélja; h a n e m fordulóban
legyenek
egyenlők
a
bályosság megközelítésére
való
nyilatkozása
egyenlő
a területnek
szabály
alatt
l e g y e n e k a fordulószaki hozadékok. D e h i s z e n
egyenlők a z átszá
az, h o g y
hozadékok.
nem
a
jövő
A
sza
törekvésnek egyik termőképességre
meg való
átszámítása i s . És a h o l u g y a n a z o n vágássorozatban n a g y o k a termőhelyi különbségek, e z a z átszámítás m e g is v a n o k o l v a . C s a k h o g y a n n a k egyszerűnek k e l l l e n n i e . A g y a k o r l a t már teljesen
3
elejtette a 3 0 0 m
fatermésü
holdakra
átszámítást, a m i már c s a k a régebben n y o m t a t o t t
való
mintákon
kisért. E n n e k fölöslegessége tehát általánosan e l v a n i s m e r v e . Nézetem s z e r i n t r e n d e s e n hanem területet,
elegendő l e n n e , n e m a z összes
csak egy állabképző f a n e m a mely
állabképzés
szerint
tekintetében
átszámítani és
a
értékesség
dolgában első h e l y e n áll, p l . a h o l túlnyomó a tölgy, ott e z ; a h o l túlnyomó a l u c z v a g y a jegenyefenyő, ott ezek.
D e a m i k o r a talaj
termőképességének
megóvása és
az
értékesség elve két fő-fanemet követel m e g a j ö v ő b e n i s , ott egy h e l y e s e n választott
és j ö v ő b e n lehetőség
foganatosítandó átlagos elegyarányt l e h e t n e a termőhelyi osztályok megállapítására
és
szerint
alapul
venni
átszámítására.
D e még két állabképző f a n e m jelenléte és tervezése ese tében i s s o k s z o r vehetjük c s a k egyiket a l a p u l , t. i . a k k o r , h a a kettőnek átszámítási tényezője egymástól jelentékenyen n e m tér e l ; p l . a bükk és a tölgy
a z előhegységben; a
l u c z - és a j e g e n y e f e n y ő a középhegységben. A bükk
és
jegenyefenyő elegyénél elégséges v o l n a értékessége m i a t t csupán az utóbbit v e n n i a l a p u l . N e m k e l l e n e tehát m i n d e n egyes o s z t a g b a n a n n a k j e l e n l e g i fanem-elegyaránya s z e r i n t oly
szövevényesen
szokásos,
hanem
átszámítani
minden
a
területet,
termőhelynek,
mint
illetve
most
minden
erdőrészletnek c s a k e g y e t l e n átszámítási tényezője D e még más
egyszerűsítést
is j a v a s l o k ,
n e m a z I., h a n e m a z o n termőhelyre
volna.
t. i . azt,
történjék
hogy
az
átszá
mítás, a m e l y a z illető vágássorozatban l e g n a g y o b b terü lettel v a n képviselve. H a p l . v o l n a terület
150 h o l d , a II. t. h . o.
III. t. h . o. terület 5 0 h o l d ;
terület
akkor
k e l l e n e átszámítani a 1 5 0 és a z 1
4 részét a z egész területnek,
rész
átszámitatlanul
tényezője
a z I. t. h . 600
osztályú
hold
a 11 t. h .
5 0 holdat,
és
a
osztályra
tehát
csak 8
m i g a zömét elfoglaló / 4
maradna;
mert
annak
átszámítási
1 v o l n a . H a az átszámítást i g y végezzük, a k k o r
az o l y csekély m u n k a , h o g y szóra s e m érdemes. D e a z i s kérdés, h o g y még i l y egyszerű is n e m mellőzendő-e? A z t h i s z e m , h o g y a h o l kár v o l n a
mellőzni, m e r t
alakjában
vannak
a rendszert
.
esetek,
tökéletesiti.
Másfelől a z o n b a n i g e n s o k s z o r mellőzhető, de c s a k a b b a n az
esetben,
ha
a z üzemosztályban
több
vágássorozatot
a l k o t u n k , még p e d i g u g y , h o g y
azok
fordulószaki
dékai legalább j ö v ő b e n egymást fatömeg tekintetében lehetőleg kiegyenlítsék.
Ez
és
hoza
értékesség
nem
uj
dolog.
M i n d e n m o d e r n erdőrendezéstanban m e g v a n , sőt egyetlen vágássorozat mellett is mellőzhető a z átszámitás a b b a n az esetben, h a a z egyes félfordulószaki területeken r o s s z a b b termőhelyek egyenletesen
vannak
a jobb
és
beosztva. E z
a z o n b a n ritkán l e s z lehetséges. Mielőtt az üzemtervnek nálunk szokásos kimutatásait venném részletes tárgyalás alá, k i k e l l még f e j e z n e m azt a meggyőződésemet, h o g y a részletes dőknél s o h a s e m k e l l e n e
2 0 évre,
üzemtervet
hanem
száler
mindig
csak
egy üzemátvizsgálási időszakra k i t e r j e s z t e n i . A szakozásra alapitott
általános
üzemterv
átnézetesség miatt m i n d i g e l l e n b e n a részletes tervek tások v o n a t k o z z a n a k a m i rendszerint tettel a reviziók
legyen,
mint
eddig,
egész fordulószakokra kimutatásai
csupán
és
az
osztva;
a
nyilvántar
egy revisionális
időszakra,
10 év. E z elég hosszú idő és — t e k i n szakaszosságára,
— a legtermészetesebb.
S e m m i s e m szól a mellett, h o g y a részletes üzemterv két átvizsgálási időszakra terjesztessék k i . E n n e k n i n c s értelme és n e m fér m e g a z egyszerűség
elvével.
fordulószak 1 0 — 1 2 évre szokott terjedni, a részletes üzemtervek
Sarj erdőknél és
ez
is egész fordulószakra
a
esetben volnának
elkészítendők. U g y a n e z l e n n e a nyilvántartás és a z üzem átvizsgálás időszaka i s . III. M o s t már
áttérek
kérdésére. Előre területekre
kell
vonatkozó
az üzemtervek bocsátanom,
egyszerűsítésének
hogy
a m i nagyobb
üzemterveinknek szövevényessége
és e n n e k hátrányai n e m a n n y i r a
az
1 8 8 0 . évi
23,374.
számú föleim, rendeletből és a z a h h o z
csatolt
e r e d n e k , m i n t abból, h o g y
tartozó erdőbirto
1 7 . §. alá
mintákból
k o k a t berendező s z a k e m b e r e k n e m vették igénybe a z e z e n rendelet
utolsó fejezetében adott
tájékoztatást,
melyben
többek közt ezt o l v a s h a t j u k ; „Oly erdőbirtokoknál, m e l y e k fatermésre
általában
belterjesen
lehet gazdálkodni, ott a z
több g o n d o t figyelembe
lehet kell
erdőkre nézve
előnyösen
forditani
venni
a
kivánatos,
értékesíthető,
erdőrendezésre is
és a z egyes
kisebb hogy
h o l tehát
munkálatoknál
részleteket
is.
A z ily
a z erdőgazdasági üzem
tervek készítésénél s a z e z z e l k a p c s o l a t o s erdőrendezésnél és üzemnyilvántartásnál a z e z e n utasításban leirt egész
terjedelmében
alkalmaztassák;
minthogy
eljárás azonban
e munkálatok az erdészeti szaktudomány erre vonatkozó t a n a i szerint többféle módon eszközölhetők: az illető tokos tetszésére bizatik s e b b n e k tart, de a) h o g y a ténjék ;
bir
oly eljárást követni, m e l y e t legelőnyö
mindenesetre
múlhatatlanul
hozamszabályozás a terület
szükséges,
alapján
tör
b) h o g y a használati tartamosság biztosítása i g a z o l v a legyen : <x) évi kihasználás
mellett
kezelt
szálerdőkre
nézve
a gazdasági beosztás s a szabályos vágássorrend kitünte tésével
és a z állabterületeknek
a z egyes
fordaszakokba
való megfelelő elosztásával; közép- és sarj erdőkre
nézve,
v a l a m i n t rendezett szálaló üzemben k e z e l t erdőket illetőleg p e d i g az egyes vágásterületeknek
kihasitásával;
P) szünetelő üzemben kezelhető állabokra nézve a tervezett tarlasztások és felújítások idő- és térszerinti kimutatásával; c) szükséges, h o g y a z üzemnyilvántartási feljegyzések
pontosan
eszközöltessenek
revíziók e l n e
kíván a kormány hagy
a
a
félfordaszaki
rendszeres
mulasztassanak".
E b b e n elég s z a b a t o s a n mit
és
a
meg van mondva,
17. §. alá
birtokos
tartozó
tetszésére
dásra a l k a l m a s n a g y o b b
a
hogy mit
birtokosoktól
belterjes
és
gazdálko
erdőbirtokok berendezése
tekin
tetében. A
belterjes
gazdálkodásra
n e m alkalmas, valamint
a k i s e b b erdöbirtokok berendezésére n é z v e p e d i g f o k o z a tosan kevesebbet
követel. A tájékoztató záradéknak
idézett s z a v a i feljogositnak
a r r a a feltevésre, h o g y a több
ször idézett eredeti utasításhoz csatolt már m a g a a
most
üzemtervi mintákat
tervező i s u g y tekintette,
mint
olyanokat,
m e l y e k b e n a terjedelmesség és a részletezés a l e g n a g y o b b fokot elérte; melyből e n g e d n i lehet is, k e l l i s . H o g y e z e n engedékenységre, illetve egyszerűsítésre a kormányban hatóságaiban kiadott
és
m e g v o l t a szándék, azt bizonyítják később
magyarázó utasítások, rendeletek
h o g y az üzemtervek, nyilvántartások munkálatok
már
a
kincstárnál
1893-ban kiadott rendelet erdők berendezésénél
a
is
és
azon
tény,
és üzemálvizsgálási egyszerüsittettek. E g y
p l . m e g e n g e d i , h o g y a kincstári tulaj donképeni
üzemterv
a z I.,
II., III., VIII., X I . , X I I . , X I I I . és X I V . mintákra szorítkozzék, tehát a I V . , V . , V I . , V I I . , I X . és X . mellőztessék. A k i s e b b úrbéres közbirtokossági erdők p e d i g igazán tekintetben
annyira
semmi
egyszerűsítették,
kívánni
valót
i l y e n f e k s z i k előttem, m e l y b e n száma
a nyilvántartással
együtt
hogy
berendezését az m o s t
e
s e m hagy
hátra. E g y
a táblázatos
kimutatások
9-re a p a d t
le;
a
mit
főképen a z tett lehetővé, h o g y a részletes üzemtervi k i m u tatások a
nyilvántartással
egyesittettek
és
sok
nagyon
szövevényes kimutatás egészen mellőztetett. E z e k n e k
az
üzemterveknek
aztán a revíziója is i g e n egyszerű, és a n n a k
írásbeli része a nyilvántartások
lezárásából áll.
A legszövevényesebb és közölt
már
legegyszerűbb
tetszésszerinti
fel és
s e m m i s e m áll a n n a k útjába, h o g y ezek közül a
terület
és a z üzem
bel-
fokozat
üzemterv
állitható
nagyságára
most
a
vagy
külterjességére
való
tekintettel a z erdőrendező a z erdők f o l y t o n o s használatának biztosítása mellett akár a hozadékszámitás az
egyszerűsítésre
nézve
milyen
módszert
G o n d o l j u k c s a k m e g azt, h o g y m i l y t e k i n t e t b e n az üzem külterjességére,
módjára,
széles
akár
válaszszon. ajtót
ezen igen
nyit
e
nyújtható
f o g a l o m r a való hivatkozás. E n n e k előrebocsátásával j e l e z n i kívánom, terjes
gazdálkodást
egyszerűsítéseket utasitás
idézett
megengedő
viszonyok
tartok én szükségeseknek feltételei
közt
hogy
közt
bel
is, mily
és a m i n i s t e r i
lehetségeseknek.
Rendre
v e s z e m e czélból a z idézett r e n d e l e t n e k a belterjes gazdál kodásra és n a g y erdőbirtokra
vonatkozó mintáit.
I. Tértáblázat. Szükséges és elég egyszerű. II. Fatermési táblák. A m e n n y i b e n h e l y i fatermési táblák fel állíthatok, szükségesnek t a r t o m a z o k b a n az állabmagasság felvé telét is, mert ez a termőhely megállapításánál j ó szolgálatot tesz. Középerdő föfáira és szálaló erdők törzseire ép oly szükségesnek t a r t o m a törzstömegtáblákat i s , m e l y e k nélkül i l y erdők hozadé kának kifogástalan megállapítását n e m t a r t o m lehetségesnek. H o g y ez hogy történik, azt a fenntebb idézett munkáimban kifejtettem. III. Részletes erdöleirás. (Részletes állableirás.) E z t bármily kis erdőberendezésnél elkerülhetetlennek t a r t o m . A vágássorozatoknak és tagoknak részletes jellemzését és átlagadataiknak aprólékos fel sorolását n e m t a r t o m szükségesnek. H i s z e n az erdőrészletek leírása, térképpel a kézben kisérve, eléggé j e l l e m z i a tagot. N e m h i s z e m , hogy a vágássorozatok aprólékos jellegzése az átnézetet könnyítse. I V . A területeknek termőhely szerint való kimutatása átlagadatok kiszámítása. E z n a g y o n szövevényes m i n t a ,
és az melyet
a z o n esetben, h a a vágássorozatok czélszerü képzése által a jövőben várható szabályos fatermést fordulószakonkint k i l e h e t egyenlíteni, egészen fölösleges. D e h a a z egyenlő termöképességü területekre való átszámítást szükségesnek tartjuk, a k k o r is rendkívül egyszerű síthetjük e mintát a z által, h o g y a z egész területre egy, legfeljebb két fanemet veszünk f e l , a szabályos állapotra vonatkozó elegyaránynyal, és ugy számítjuk k i a z átszámítási tényezőt, még p e d i g n e m a z I. termőhelyre, h a n e m a területtel leginkább képviselt termőhelyi osztályra. E n n e k megokolásával már fennebb foglal k o z t a m . A sok időt rabló átlagadatok kiszámítását fölöslegesnek t a r t o m . E z u g y a n i s nézetem s z e r i n t a z áttekintést egy csöppet s e m könnyíti és a v e l e k a p c s o l a t o s m u n k a és időveszteség az elért előnynyel n i n c s arányban. V . Korosztály-táblázat. Szükséges, de egyszerűsítésre a l k a l m a s . A fatömegek, m i n t czéltalanok, mellőzendők, mert a korosztályok területének a s z a b . fordulószaki területtel való összehasonlítása a szabálytalanság fokának megítélésére teljesen elegendő és h a s o n líthatatlanul b i z t o s a b b , m i n t a j e l e n l e g i fakészleteknek a szabályos készletsorokkal való összehasonlítása. V I . A jelen erdőállapot átnézete, m e l y b e n a tagok és részletek területei a termőhelyi v i s z o n y o k s z e r i n t 4 0 , az állabok v i s z o n y a i s z e r i n t 6 7 , összesen tehát 107 r o v a t b a n v a n n a k k i m u t a t v a , r e n d kívül szövevényes, rengeteg munkát k i v a n és a czimében igért átnézetet n e m e m e l i . Szükségét be n e m látom, azért mellőzendőnek t a r t o m . T u d t o m m a l m o s t n e m is szokták a l k a l m a z n i . V I I . A czélba vett szabályos állapot kitüntetése. Ennek a czimét, m i n d e n kétely kikerülése végett i g y változtatnám m e g : „Korosztályok területének kimutatása a z első forduló elteltével" és tisztán csak a z a k k o r r a várható korosztály-területeket m u t a t nám k i , teljesen mellőzve a fanemeket, m e l y e k e t előre t u d n i ugy s e m l e h e t . A területeket aztán összehasonlitnám a szabályos területtel. E z átnézetes és teljesen elegendő l e n n e a n n a k kitünte tésére, h o g y m e n n y i r e lehetséges a szabályos k o r f o k o z a t elérése a z első forduló alatt. E g y i l y egyszerű és a czélnak teljesen megfelelő kimutatás látható. „ A z erdők berendezése" c z . füzet 8 4 . lapján. E g y i l y k i m u tatásnak a z o n b a n a z általános üzemterv után v a n a h e l y e , m e r t
abból foly és annak igazolására szolgál. A z egy forduló elteltével várható állapot térképen is könnyen eltüntethető, a mint elő is szokás tüntetni a fordulószaki területeknek vörös tintával való m e g számozása által. V I I I . A korfokozatok átnézete a jelen állapot, az eszközölt térszakozás és a czélba vett szabályos állapot szerint. E z a m i n t c z i m e is mutatja, három részből áll, m e l y n e k elsője a z V . mintának és másodika a V I I . mintának ismétlése; a h a r m a d i k a egy eszményi állapot, melyet tán csak két forduló alatt g o n d o l u n k elérhetni. Én a z egészet hiábavalónak és mellőzendőnek t a r t o m . T e l j e s e n elegendő azt k i m u t a t n i , hogy a z első fordulóval tetemesen közelebb j u t u n k a szabályos állapothoz, sőt rendesen körülbelül el is érjük a szabályos korfokozatot. Igy hát az V . és a V I I . m i n t a a VIII.-at egészen fölöslegessé teszi. I X . A szabályos fakészlet és növedék kiszámítása. E z t csupán a hozadékszámitási képlet érdekében szükséges felállítani. De ez a képlet egészen fölösleges, mert a térszakozás követelményein semmit s e m képes változtatni. A képlet „ellenőrzési képlet"-nek m o n d a t i k ; holott a térszakozás ellenőrzésére a tervezett fordulószaki terület összehasonlítása a szabályossal, a legtökéletesebb ellenőrzés. Más ellenőrzésre, még pedig o l y kétes értékűre, a milyet egy n a g y o n ingatag a l a p o k r a fektetett hozadékszámitás
nyújtani
képes, szükség n i n c s . E z sokkal tökéletesebb, m i n t a területek összehasonlítása. Egyébiránt a térszakozás elve, hogy a kiszabott fordulószaki terület a szabályos fordulószaki területtel egyenlő legyen. És h a ez m e g v a n , miféle más ellenőrzésre, v a n itt még szükség? X . Altalános üzemterv. E z a gazdasági üzemtervnek hátgerincze. Helyesebb v o l n a különben általános véghasználati tervnek m o n d a n i , vagy a m e n n y i b e n a tisztások beerdösitését is felveszi magába „általános véghasználati és felújítási terv"-nek. Én ugyanis igen czélszerünek t a r t o m , h a a tisztások beerdösitésének ideje ebbe a tervbe fel v o l n a véve. E g y i l y általános üzemterv mintája látható a fatömegek mellőzésével „ A z erdők berendezése'' c z . füzet 8 2 . és 8 3 . lapján. E z a z o n b a n a n n y i b a n n e m teljes, a m e n n y i b e n belőle a fordulószaki hozadékok k i v a n n a k h a g y v a . Egyébiránt a térszakozásnál elegendőnek tartom, h a a hozadék kimutatása csak ERDÉSZETI LAPOH.
39
az első, legfeljebb még a második fordulószakra szorítkozik ; a későbbi fordulószakokban elegendő a besorozott erdőrészletek terü letének és vágáskorának a kimutatása. E g y i l y általános üzemterv található „ A z erdők berendezése" c z . füzet 100. és 101. lapján. H a az o l y intensiv erdőgazdaság, a m i l y e n a szászországi, meg elégszik a v v a l , hogy a hozadékot csak a z első 10 (legfeljebb 20) évre m u t a s s a k i , miért ne elégednénk m e g m i a v v a l Magyarországon. H i s z e n a legnagyobb egyenetlenségek rendesen az első két forduló s z a k b a n várhatók; a z azután következőkben már egyenletesebbek szoktak l e n n i a hozadékok. E z e k e t tehát a z o n esetben lenne szük séges a későbbi fordulószakokban is kitüntetni, h a az a z o k b a sorozott erdőrészletek vágáskora a szabályostól n a g y o n eltérne; a m i r i t k a eset. X I . Részletes tarlasztási terv. H e l y e s e b b e n részletes véghasz nálati terv, mert tarlasztás a n n y i m i n t tarvágás; tehát kizárja a fokozatos felújítást. A m i n t a első részét n e m érintem, a második részében a z o n b a n mellőzhetőnek tartom a választékoknak a fák vastagsága és magassága szerinti kimutatását. A z t h i s z e m , elegendő, h a kimutattatik a műfa, a tömör tűzifa és rőzsefa s ezenkívül, a h o l értékesíttetik, még a kéreg. A müfát természetesen a z o n válasz tékok szerint k e l l k i m u t a t n i , a hogy az becsültetett. Különben, m i n t már fennebb megjegyeztem, ezt és más részletes terveket m i n d i g csak egy üzemátvizsgálási időszakra kellene felállítani. X I I . Részletes elöhasználati terv. Kihagyandónak t a r t o m belőle az „esetleges használatot", melyet előre t e r v e z n i a d o l o g termé szete szerint n e m lehet. X I I I . Részletes mellékhasználati terv. E b b e n nagyobb súlyt kellene fektetni, a h o l legelőhasználat v a n . annak szabályozására. N e m c s a k a legeltethető erdőrészletek s azok területe v o l n a kiteendő, h a n e m a legeltethető állatok n e m e és száma i s . A legeltetés szabályait az általános erdőleirásban k e l l l e t e n n i ; de egyszersmind figyelmeztetésül k i v o n a t o s a n a részletes mellékhasználati terv megjegyzési rovatába i s . X I V . Részletes felújítási terv. E r r e n i n c s észrevételem. Lássuk most már a nyilvántartási könyveket. A X V . és X V I . mintákra, u . m . a nyilvántartási jegyzőkönyvre és a területek nyilvántartására n i n c s megjegyzésem. D e szüksé-
gesnek t a r t o m megbeszélni a X V I I . és X V I I I . mintát. „Föhasználatok nyilvántartása osztagok és évfolyamok szerint. Először is kifo gásom v a n neve ellen, mert ez a szó „főhasználat magába foglalja Szécsi erdőhasználata szerint a vég- és élőhasználatokat i s . E z e k b e n a mintákban pedig csak a véghasználatokról v a n szó, tehát „ v é g használatok nyilvántartása" a helyes nevük. A z első (XVII.) fel v a n fektetve az egyes erdőrészletekben történő véghasználatok nyilván tartására. B e n n e m i n d e n , a nyilvántartási időszak alatt kihasznált erdőrészletnek külön számla v a n n y i t v a . E számla r o v a t a i két főcsoportba v a n n a k foglalva. A z első csoport rovatai tartalmazzák a részletes véghasználati terv szerint kihasználásra előirt területet és a becsült hozadékot, fanem és választékok szerint elkülönítve ; a r o v a t o k másik csoportja a tényleg kihasznált területet és a z a z o n termelt hozadékot megint fanem és főbb választékok szerint (műfa, tűzifa) elkülönítve, ezenfelül a termelési apadékok és az értéke sített kéreg mennyiségét, a tőárban elért eredménnyel együtt. A m i n t látjuk e rovatokból, ennek a kimutatásnak egyik czélja, hogy m i n d e n erdőrészletben összehasonlítsuk a becsült fatömeget és választékokat az eredménynyel, még pedig egészben ép ugy, m i n t választékok szerint. A z összehasonlításból az erdőrendezö a revízió alkalmával okulást szerezhet a becslés helyességéről és esetleg következtetést vonhat le a becslési mód módosításának szükségességére i s . li
Ezenkívül nagybecsű adatokat szerez a faállományok értékéről is. A kimutatás másik czélja, hogy az erdőrendezö a z üzemátvizs gálás alkalmával meggyőződjék arról, váljon a z egyes erdő részletekben a kihasználás elég belterjesen történt-e és váljon az az értékesítésnél elért választékarány kedvezőbb vagy kedvezőt lenebb-e m i n t az, melyet a becslő feltételezett. M i n d e z a birtokos szempontjából nagyon kivánatos; de a 17. §. alá tartozó oly erdő b i r t o k o k o n a törvény értelmében n e m követelhető, a h o l n e m az állami közegek feladata a kezelést és értékesítést végezni. Ily erdöbirtokok üzemének nyivántartása tekintetében a kormány teljesen megelégedhetik a véghasználatoknak évfolyamok szerint való nyilván tartásával, m e l y az 1880-ik évi utasításban X V I I I . sz. alatt foglal tatik. E z t a z o n b a n sokkal egyszerűbben lehet és kell szerkeszteni. E n n e k az egyszerűsítésnek czélszerüségét már a kincstári a d m i n i s z -
sz
terület, kat. h .
3
m
g
a
n
a
t
o
t
hozadékba beszámított valódi
hozadék egész valódi
átszá mított
valódi
terület kat. h .
í
á
s
1895
1894 hozadékba beszámított
s
stb.
hozadék
o
átszá mított
F
egész valódi
Átszámított
Valódi
| Erdőrészlet Egész valódi
A hozadékba beszámítható
Hozadék az apadék leszámításával
tráczió is belátta, m e r t a Kovács Gábor erdőrendezőtől nyert fel világosítás s z e r i n t sok h e l y e n a véghasználatok évfolyamonkénti nyilvántartására o l y kimutatás szolgál, m e l y e n egy i v egyik o l d a l a a z egész nyilvántartási időt felöleli. N e v e z e t t erdőrendező u r egy i l y kimutatást engedett át n e k e m , m e l y n e k k i v o n a t o s vázát itt közlöm:*)
terület, kat. h . m
3
"co
stb.
Hasonló főrovat zárja be a kimutatást a z egyes években történt foganatosítások összegezése számára. E z teljesen elégséges a n n a k megvizsgálására, hogy a z üzemterv illető rendelkezését a kezelő megtartotta-e, és m e n n y i r e egyezik a becsült hozadék a ténylegessel. A z o n b a n , hogy ezt megítélni lehessen, a hozadékot az előírásban a z apadék levonása után k e l l elötüntetni. Hasonló megjegyzéseim v a n n a k a z előhasználatok nyilván tartását m a g u k b a foglaló X I X . és X X . mintákra i s . H a csupán a z üzemterv rendelkezései megtartásának ellenőrzése a czél, a k k o r a z évfolyamok s z e r i n t berendezett és egyszerűsített kimutatás elegendő. Ép i g y lehetne a mellék-használatok nyilvántartását is ( X X I . ) b e r e n d e z n i , a z egyes éveknek egymás mellé sorozott hasábjaival. A X X I I . m i n t a , a felújítások nyilvántartása osztagok szerint, csak kezelési szempontból szükséges, m e r t belőle részletesen m e g tudjuk, hogy m i n d e n i k erdőrészlet hogy, m i l y f a n e m m e l , m e n n y i m a g , csemete, m u n k a és költség felhasználásával erdősittetett be. *) Tudomásunk szerint ezt a czélszerü mintát m . k i r . erdőtanácsos u r alkalmazta.
először Csiby Lőrincz. Szerk.
De az üzemterv végrehajtása tekintetéből elegendő l e n n e a felújí tások nyilvántartása évfolyamok s z e r i n t ( X X I I I . ) , még p e d i g o l y összevont berendezéssel, a m i n t ezt alábbi táblázat m u t a t j a ; m e l y sok kincstári erdőhatóságnál alkalmazásban v a n :
Mily természetű területen ?
mestersé ges uton
tényleg erdősitendő
s
F
1 2 25-0 8-3
12-5
12-5 8-3
n
0
a
t
s i t á
0
1895
1894
Mestersé ges uton Természe tes uton Előíráson felül Ismétlés képen Mestersé ges uton Természe tes uton Előíráson felül Ismétlésképen
rá
kataszteri hold
sZ.
17
1 ő i
természe tes uton
Erdörészl
CD
Egész tei ület
E
vágás 6-5 tisztás 8-3
k a t a s zt e 7-8
r
s stb.
Á
i h o 1d
10-7
A z utolsó főrovat a foganatosítások összegezése, A z évfolyamok s z e r i n t i kimutatásoknak fennebb ismertetett összevont a l a k j a n e m csak átnézetes, de a z üzemátvizsgálást is n a g y o n egyszerűsíti; m e r t a z átvizsgálási időszak lejártával m i n d e n erdőrészletnek s o r a a legutolsó „összesen" czimü hasábban lezáratván, a foganatosítás u g y a n a z o n a l a p o n összehasonlítható a z előírással. F o g l a l k o z z u n k végül az üzemátvizsgálással. A z 1880-ik évi utasitás erre vonatkozó kimutatása a X X I V . számú. „Az üzem eredményeinek kimutatása a lefolyt féljordulószakra" c z i m e n , m e l y tulajdonképen 4 táblázat egyesítéséből áll, u . m . a) véghasználat, b) előhasználat, e) mellékhasználat és d) felújítások. Ezt a kimutatást a z o n b a n a nagyméltóságú földmivelésügyi m . k i r . m i n i s t e r i u m n a k a z 1890. évben 9600. s z . a. kiadott u t a sítása fölöslegessé teszi, m e r t a z a b b a n foglalt „Áttekintés az üzem-
terv rendelkezéseinek miként történt foganatosításáról" u g y a n a z t tar t a l m a z z a , c s a k h o g y s z a b a t o s a b b a n és a czélnak megfelelőbben csoportosítva. Mindazáltal czélszerübb ezt a z áttekintést táblázatos a l a k b a n s z e r k e s z t e n i , a m i n t ezt tudomásom szerint a beszterczebányai m . k i r . erdőigazgatóság, a zsarnóczai m . k i r . erdőhivatal és más kincstári erdőhatóságok területén működő erdőrendező ségek teszik a következő mintákban, melyeket Kovács Gábor erdőrendező u r volt szives rendelkezésemre bocsátani: X X V . A véghasználatok eredményeinek, X X V Í . Az elöhasználatok eredményeinek, X X V I I . A mellékhasználatok eredményeinek, X X V I I I . A felujitások eredményeinek részletes kimutatása az üzemátvizsgálás alkalmával. A z elörebocsátott „tag" és „osztag", v a l a m i n t a záró hasábot képező „megjegyzés" rovatán kivül m i n d e n i k kimutatás a követ kező álló, 5 főrovatot t a r t a l m a z z a : „ A részletes terv szerint elő volt i r v a " „Előirt és teljesített" „Foganatosított, de előírva n e m v o l t " „Előirt, de n e m teljesített" és végre „Összesen foganatosított". M i n d e n i k főrovat a d o l o g természete szerint v a n a l r o v a tokra osztva. Nézetem szerint az üzemátvizsgálási munkálat számbeli a d a t a i t ezek a kimutatások a lehető l e g s z a b a t o s a b b a n és legátnézetesebben tartalmazzák és m i n d e n másnemű számbeli csoportosítást feles legessé tesznek. F e n n e b b i e k s z e r i n t a legrészletesebb üzemtervben is egyszerüsitendönek t a r t o m a I V . , V . és V I I . mintát; törlendőnek a V I V I I I . , I X . és X X I V . (a, b, c, d,), tehát összesen 7 mintát; h a n e m utóbbiak helyett felveendőnek tartok 4 ujat. N e m k e l l tehát attól t a r t a n i , h o g y az i g y egyszerűsített erdő gazdasági üzemterv táblázatos kimutatásokban szegény lenne. Még m i n d i g m a r a d n a 24. r
