ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI E G Y E S Ü L E T
K Ö Z L Ö N Y E ERDŐ- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓK ÉS ERDÓTISZTEK SZÁMÁRA.
A Z ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET IGAZGATÓ-VÁLASZTMÁNYA ÁLTAL KIKÜLDÖTT LAPBIZOTTSÁG VEZETÉSE M E L L E T T SZERKESZTI :
B U N D
K Á R O L Y ,
EGYESÜLETI TITKÁÉ.
NEGYVENEGYEDIK
ÉVFOLYAM.
IV. FÜZET. 1003.
ÁPKILIS
HÓNAP.
MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 15.-IK NAPJÁN. Ára egy évre, azok számára, k i k az Országos Erdészeti Egyesületnek n e m tagjai, 16 kor. A z egylet azon alapító tagjainak, kik legalább 300 koronát alapítottak, ingyen jár, m i g azoknak, k i k ezen összegnél kevesebbet alapítottak, az illető alapítványi kamat beküldése mellett ára 6 kor. Rendes tagoknak a 16 kor. évdij fejében szintén ingyen küldetik meg. A z Országos Erdészeti Egyesület időközönkint megjelenő közérdekű kiadványai (népszerű erdészeti ismeretek tára stb.) az előfizetési ár fejében a lap mellék leteként ingyen küldetnek meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: B U D A P E S T , V . , A l k o t m á n y - u t c z a 6. szám. A lapnak legkésőbb minden hónap 20. napjáig a t. egyesületi tagok vagy előfizetők kezeihez kell jutni. Ellenkező esetben posta-jegygyel „reclamatio" teendő
BUDAPEST,
1903.
. P A T R I A " IRODALMI VÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖNYVNYOMDÁJA ÜLLÖI-BT
25.
BX.
(KŐÍTHLKK).
Táj ékozásul. Munkatársaink s azokká lenni kívánó ügybarátaink tájékozására a kö vetkezőket jegyezzük i d e : A z „Erdészeti L a p o k " eddigi tartalmában nyilvánult elveket jövőre is megtartjuk, közleményeink körébe fogadjuk az erdőgazdaság összes ágainak müvelésére és ismertetésére szolgáló értekezéseket s a gazdálkodás gyakorlati alkalmazására vonatkozó bárminemű tudósításokat, valamint felveszszük az erdészetet közelről érdeklő s azzal mintegy rokoni kötelékben lévő vadászati ügyeket is. A z e lapokban megjelenő közlemények szerzői megfelelő irói díjban részesittetnek és p e d i g : Egy nyomtatolt Ívnyi eredeti értekezésért, mely a szer kesztőség részéről átdolgozást n e m igényel - - 40—48 K.-ban. Egy nyomtatott ivnyí eredeti értekezésért, mely a szer kesztőség részéről átdolgozást igényel, avagy idegen nyelvből eszközölt szabatos fordításért . . . . „ .__ . . . ._. ... . . . 24—32 K.-ban. Egy nyomtatott ívnyi oly fordításért, mely a szerkesztő ség részéről átdolgozást igényel . . . . . . . . . __. ... 16 K.-ban. Munkatársaink tiszteletdiját a szerkesztőség az év végével küldi meg, kívánatra azonban előbb is. Azokat, k i k minket lapunk feladatának megoldásában munkálatokkal támogatni kívánnak, kérjük, hogy dolgozataikat a nyomdában való könnyebb és gyorsabb kiszedhetés végett csak egyes félivekre, s iiyeneken is csak az egyik oldallapra, mint m o n d a n i szokták, törött alakban irják. A k i czikkét ugy kívánja közöltetni, hogy azon változtatás ne tétessék : ebbeli feltételét a kézirat beküldése alkalmával szíveskedjék kijelenteni. A czjkkekhez tartozó rajzok kidolgozására nézve megjegyezzük, hogy azokat sima, fehér papíron, legalább kétszer olyan nagyságban kell készíteni, mint a milyen nagyságban azokat a szerző a lapba felvétetni kívánja. Ugyanilyen mértékben nagyítva kell a rajzhoz tartozó felírásokat, betűket s egyéb jelzéseket is alkalmazni. Tiszta és szép másolatokat csak hasonlóan kidolgozott eredeti után lehet várni, Kéziratok n e m küldetnek vissza. A lapunknak szánt dolgozatok bérmentve ezen czim alatt küldendők: „ A z „Erdészeti L a p o k " szerkesztőségének Budapesten, Lipótváros, Alkotmányutcza 10. szám". Óhajtjuk, hogy a magyar birodalom minden egyes vidékéről minél szá mosabb munkatársat bírjunk, k i k a körükben felmerülő erdészeti napikérdésckről, műszaki és üzleti vállalatokról, faárakról s előforduló eseményekről, habár ezek az illető helyi viszonyok közt még olyan jelentékteleneknek is lát szanának, lapunknak gyors és lehető alapos tudósítást tegyenek. A szerkesztő. Az Erdészeti Lapokban megjelenő közleményekről a szerkesztőség a nyomdai költségek megtérítése esetén külö'nlcnyomatokat is készíttet a szerzők számára. A n y o m d a i költség (fűzve, de boritok nélkül) a következő : 30 példány : 16 oldalas ivenkint 7 K . — f i l l . : 8 o l d . iv, 4 K . 40 fill. 50 „ 16 „ •„ 8 „ — „ 8 „ „ 4 „ 80 „ 100 „ 16 „ „ 10 „ — „ 8 „ „ 6 „ 60 „ Zöld borítékkal ellátva, a különlenyomatok előállítása 30 példánynál 3 K . 60 fill., 50 példánynál 4 K . - v a l , 100 példánynál 5 K.-val többe kerül.
ERDÉSZETI LAPOK AZ
ORSZÁGOS ERDÉSZETI
EGYESÜLET
K Ö Z L Ö J V Y E . Kiadó :
Szerkesztő:
Az Országos Erdészeti Egyesület.
Bund Károly.
M e g j e l e n i k m i n d e n h ó n a p 15.-én. Negyvenegyedik évf.
1902. április hónap.
I V . füzet.
Előfizetési dij egy évre 16 k o r . A z Országos Erdészeti Egyesület oly alapító tagjai, kik legalább 300 k o r . alapítványt tettek, valamint a rendes tagok is a 16 kor. évi tagsági dij fejében, ingyen kapják. Azok az alap. tagok, kik 300 kor.-nál kevesebbet alapítottak, 6 kor. kedvezményes árért járathatják. »f—
Sterkesitőség é l Maiíhhatal Badapssten, Lipótváros,
A
lap irányával
mm
Alkotmiiy-sten, 6. a iám.
n . ímelet.
•
i-—
ellenkező hirdetések mérsékelt dijért közöltetnek.
Hazánk házi faipara. I r t a : Gaul Károly, a budapesti állami felső i p a r i s k o l a tanára, müegy. magántanár. (Befejező
közlemény.)
7 7 . Következtetések Hogyha
fával
dolgozó
alapos támasztó p o n t o k hiján
és
végigpillantunk,
nagysága
tekintetében
emelkedett,
némelyike
ugy
javaslatok.
háziiparunk
állapotán
egyéb
c s a k a z o n 2 0 évi idó'szakon
át, a mióta e s o r o k irója a faipar lődik,
.
iránt
találjuk,
némely
ága
behatóan
hogy
a
ennek
az
Ízlésben, t e c h n i k a i
és
érdek
forgalom iparnak szerkezeti
irányban fejlődött, sőt a házi f a i p a r n a k uj', a d d i g nálunk nem
i s létezett ágai h o n o s o d t a k m e g , más
ágai e l l e n b e n
hanyatlottak. Általános hanyatlást t a p a s z t a l u n k a már emiitettek sze r i n t a faedények konkrét példákat EHDÉSZF.TJ LAPOK.
készítése terén. Más h e l y e n erre vonatkozó említettünk
f e l . A z összes
faedényipar 2Q
hanyatlására
vonatkozó számadatokat
a z ide vonatkozó
statisztika hiján természetesen n e m a d h a t u n k . E n n e k a hanyatlásnak nagymértékű
egyik főoka a n y e r s
megdrágulása.
Ezen
faanyag
természetesen
segithetünk. E z folyománya a közgazdasági életben lelhető f o l y t o n o s
átalakulásnak. A m i kárára
nem ész
v a n itt a
háziiparosnak, abból hatványozott mértékben v a n h a s z n a a közgazdasági társadalom más rétegeinek, a n a g y köznek, az
egész államnak.
Minden
közgazdasági
tüneménynek
m e g v a n a m a g a ideje. A faedények házi iparának
a fa-
és erdőpusztitáson a l a p u l t virágzásának a z ideje lejárt és nem
i s fog többé
feltűnni,
sőt
évről-évre
jobban
fog
h a n y a t l a n i . A közlekedés f o k o z a t o s fejlődése egyrészt lehe tővé t e s z i a z erdő termékeinek részt p e d i g a z erdőtörvény és gátolja a z
e d d i g nálunk
jobb
értékesítését,
más
ennek
végrehajtása
meg
sok helyen
űzött
és
épen
a
faedényipar virágzásának föltétele gyanánt szerepelt rabló gazdaságot az erdőben. Hogy mily befolyása
a
nagymértékű
faedényiparra
e n n e k a két tényezőnek a visszás
értelemben,
mutatja
például a z a körülmény, h o g y a fölvidéknek egy megyé jében a r o c s k a (veder) a r a , a m e l y még körülbelül 2 0 é v e 100 azóta
darabonként folytonosan
17 frt,
10 évvel
ezelőtt
15 frt volt,
e m e l k e d i k olyképen, h o g y
emelkedés legalább i s 1 frt. A a bakabányai, a bártfai
tiszolczi
és általában
és
ez az évi
környékbeli,
a messzebb
fekvő
fölvidék faedénye m a i n a p már o l y drága, h o g y a fővárosi kereskedésből egészen k i s z o r u l t . A közelebb fekvő megyék u r a l k o d n a k mostanában
itt a h e l y z e t e n a vasúti fuvarbér
különbözetei folytán. Sőt eső m a g a s
a
nagy vasúti
férőséget fuvarbérek
elfoglaló
kész
edényekre
néha lehetővé teszik
még
;
azt is, hogy a h e l y b e l i pintérek az aránytalanul olcsóbban szállított deszkaáruból és íenyő tűzifából készitett árujokkal az erdőben, illetőleg a n n a k szélén dolgozó háziiparosokkal versenyezzenek. A
fölvidék
faedényei
már
csak
a
szekérszállitással
megközelithető p i a c z o k o n találnak kielégítő árra. A z o k faedénynyel
magasan
megrakott
szekérsorok,
a
a
melyek
a felvidékről, K o l o z s - és Hunyad-megyékből még a 70-es években, sőt még a 80-as évek elején
is felkeresték
az
alföldi országos vásárokat, m a i n a p már m i n d
ritkábbak,
mert a faanyag drágulása és
fuvarozást
egyéb az olcsó
visszásán befolyásoló körülmények még az alföldi kádárnál is lehetővé teszik a házi i p a r o s s a l N a g y versenytársa méretűnek
szemben
a
versenyt.
a faedénynek, — kivált a kisebb
— a zománczos vaspléh- és a czinkpléhedény,
a melyeknek
gyártása
hazánkban
az utolsó
évtizedben
szép fejlődésnek i n d u l t . A nagy városokban és b i z o n y o s iparüzemeknél i s , a hol
nem annyira
a vásárlandó
m i n t inkább a n n a k tartósságára, sára és csinosságára készült
beszerzési
árára,
könnyű jókarban
tartá
néznek, szintén
társa támadt a fenyőfaedénynek fából
tárgy
hirschwangi
hatalmas
verseny
az ugyancsak
a fenyő
(A.-Ausztria)
sajtolt
faanyag-
edényekben. A székelyföldi faedényipar hanyatlásának okait részle tesen már más h e l y e n ismertettük. Hogy
ezen
n e m lehet
fölsorolt okokból könnyen A
segíteni,
az már
az
eddig
belátható.
Székelyföldön a z o n b a n a z i p a r i foglalkozás a ter
mészeti v i s z o n y o k következtében a nép életföltételei közé tartozik.
Gyáripari
alapításokra
czentrális
munkaszerve
zettel a Székelyföldet a l k a l m a t l a n n a k tartjuk. A székely egy 29*
évezreden át élt függetlenül bérczei között és főképen erdő éig mezőgazdasággal kereste m e g m i n d e n n a p i szükségletét. A megszokott
szabadság
a m a i generácziónak
színűen még a következőnek is a n n y i r a hogy
és
való
a vérében v a n ,
ezt éppenséggel n e m egyeztetheti
össze
a
gyári
munkásnak lekötöttségével. A székely csak azt a m e c h a n i k a i munkát szereti és végzi n a g y ügyességgel, a melynél ideje és az a l k a l m a z o t t t e c h n i k a
fölött
szabadon
k e z i k . I l y e n v o l n a a k i s i p a r i , de még inkább foglalkozás. H i s z e n az egyéni szabadság alapja. A z o n b a n
a
rendel háziipari
a háziipar
lét
m a i n a p a k i s i p a r i foglalkozás is — a
művészi ipartól e l t e k i n t v e ,
—
már
csak
többé-kevésbbé
tömeggyártási vagyis kisgyáripari szervezettel b i r a n a g y i p a r mellett fönnállani. E h h e z hiányzik a székelyben még a kellő ideirányuló nevelés, az üzleti tapasztalás és tágabb értelemben véve a tőke i s ; n a g y baj a z is, h o g y a román határ el lévén zárva, a
Székelyföld ez idő szerint világ
f o r g a l m i t e k i n t e t b e n zsák-utcza. M e s s z i r e fekszik i g y azoktól a v a l a m i r e való fogyasztó-piaczoktól, m e l y e k e n a z o k a t az árukat, a m e l y e k e t az ő természeti viszonyaiból kifolyólag egyelőre gyárthatna, e l tudná h e l y e z n i . A székely nép bajaira lati alapon háziipart
egyetlen gyógyitószernek a
nyugvó, mondjuk
tartjuk.
a faktor-rendszer
válla
szerint szervezett
E l t e k i n t v e a l e n - , a p a m u t - és a g y a p j u -
szövőipartól, a házi faipart i l y e n a l a p o n s z e r v e z v e n a g y o n életképesnek
tartjuk
ipart értünk
ezalatt,
ezen
nép
a melynél
ökörében. a román
O l y faházihatárhegység,
sőt részben a Hargitán is még n a g y o b b mennyiségben talál ható kiválóan
finom
luczfenyőanyagnak n a g y szerepe v a n .
A vonóhangszer-ipart, a hegedükészitést értjük ezalatt, a m e l y h e z hozzácsatlakoznék később az a sokféle m e c h a n i k a i h a n g s z e r , a m e l y a világforgalomban s z e r e p e l .
Sajnálja
a z e m b e r azt a r e m e k ,
finom
luczfenyőfát
(szemerkefa), amelyet e d d i g tömegesen pocsékolva, d u r v a kádra, dézsára és kártyusra d o l g o z t a k föl.
Megjegyezzük,
h o g y a székely népben m e g v a n a z e n e i érzék i s . Hogy
a
hangszeripar
üzemre, példák erre
a
mennyire
terjedelmes
k i r c h e n , A d o r f és a szomszédos
alkalmas
Vogtland,
c s e h terület
háziipari Marktneu-
Graslitz
és
Schönbach központokkal v a l a m i n t a felső bajor M i t t e n w a l d e és a f r a n c z i a Mirécourt, ellátják
a közönséges
mely és
vidékek
az egész
középfinom,
sőt
hegedükkel is, v a l a m i n t a sokféle egyéb
világot
néha
finom
hangszerrel.
A r r a való vállalkozó és kivételes erdöértékesitési a
melylyel
faanyagát
az i l y e n
faháziipn
biztosítanák,
székely családot, sikert
ak a Székelyföld
boldog;.
tehetne
finom
néhány
b i z t o s i t a n a a vállakozónak
mainál s o k s z o r o s a n j o b b erdőbirtokosoknak.
politika,
értékesítést
nyújtana
az
ezer és
a
ottani
A z állam p e d i g k a m a t o s t u l kapná v i s s z a
az aránylag csekély befektetési tőkét.
M i n t a faedényiparnak,
ugy a
szitakéreg-háziiparnak
is l a s s a n - l a s s a n letűnik az ideje, még p e d i g kizárólagosan az a n y a g drágulása miatt, a m e l y n e m e n g e d i m e g azt, h o g y h a z a i kávásaink a k r a j n a i , a c s e h és b u k o v i n a i i p a r o sokkal sikeresen
versenyezzenek.
N a g y mértékben v e r s e n y e z n e k a m i szita- és káváinkkal a k r a j n a i a k , n e v e z e t e s e n fenyő-
és
a reifnitz-soderschitzi
kávakéreg-készitők.
A verseny
nyilvánul. Egyrészt
eladják
bécsi
és
magyarországi
rosta
a szt.-georgeni
s
gottschee-i
kétféle
a z ottani
gyárosoknak T
bükkfa-
értékesítés kávások és
lucz-
a
révén kérget
kereskedőknek,
másrészt szekérre r a k v a . v i s z i k Horv át-Szlavonországba és
o n n a n a z ország déli megyéin át a m a g y a r
Alföldre
keletre, söt kész rostával és szitával is eljárnak
és
hozzánk
házalni. N a g y f o r g a l m u k v a n e z e k n e k még a s o d e r s c h i t z i vásárokon,
a h o l a kereskedők
áruikat
összevásárolják.
A c s e h szitakéregkészités Aussergeíild, O b e r m o l d a u és Tusset cseherdőbeli községekben folyik és
abban a nagy
támogatásban részesül, hogy a „DeutscherBöhmerwaldbund" a
gyártmányokat
mindenféle
más
értékesítés czéljából kiállításokat a
világpiaczokon irányítja.
aránylag m a g a s faárak föntartja
áruval
rendez
Innen
mellett
együtt átveszi,
és a z o k eladását
magyarázható,
a cseh
hogy
szitakávás
magát, bár csak 0 7 — 0 " 9 k o r o n a n a p i
mégis
keresete
is v a n . Erős versenytársa a h a z a i szitakéregnek még a m o s tanáig elég olcsó faanyaggal
dolgozó
bukovinai
háziipar
is, a m e l y a b b a n a kedvező h e l y z e t b e n v a n , h o g y ezt az árut okos fuvarbérpolitikából kifolyólag olcsón tudja Német országba szállítani. A szitakéreghez szükséges luczfenyőfa most már széles Európában fogyófélben
v a n , a m i m a g a után v o n j a u g y a n
a gyártmány árainak emelkedését is, de az emelkedés még mindig
nincsen
arányban a faanyag
árával,
kivált, h a
számításba vesszük a sok hulladékot és azt, h o g y ugyanezt a faanyagot hulladék
(kész árut értve)
mellett
hegedüfa s e n n e k
100—110
köbméterenként
kor.-val
2—4-szeresével
értékesíthetjük (több
munkabérrel) zongorafenék alakjában.
mint
hulladékkal
és
Hozzá j ö n még az
is, h o g y a luczfenyőfát itt alig pótolhatja másféle A szitakéreg árai
kevesebb
anyag.
1 8 9 8 - b a n Háromszékmegyében p l .
a következők v o l t a k : Rostakáva, 8 arasz (1 arasz = 6 " (158 mm.)
széles,
2 2 0 mm.) hosszú és
páronként (azaz 4 0
levélből
álló
gyűrű és 4 0 levélből álló „ r á f " ) 9 k o r . - v a l k e l t e k e l , m i g az előbbi években ezek r e n d e s 1
Az
5 2 araszos
ára 5 ' 6 0 k o r . v o l t .
szitakávának
1
párja
5 *" szélesség
-
m e l l e t t és összesen 6 0 levéllel 5 6 0 k o r . - v a l , a „biricsó", — vagyis a 6
1
1
2
a r a s z hosszú és 5 / * " széles és 4 0 levélből
összeállítottnak
az ára szintén 5 ' 6 0 k o r . volt. A z úgyne
vezett „ordinare" 8 a r a s z o s és4V4" széles áru 4 0 l e m e z z e l , a m e l y csak Erdélyben s z e r e p e l , — 3*60 k o r . - n y i árt ért e l . ( E n n e k n i n c s e n ráfja.) 10, 1 5 "
A Imtár néven i s m e r t és 6, 8,
hosszú káva ez időben n e m szerepelt.
Egészben szitakávának
véve
a z erdélyi
finom
anyagból
készült
a z ára 3 0 — 4 0 % - k a l e m e l k e d e t t két év lefor
gása alatt. D e m i n d e n n e k ellenére s e m képesek az ottani i p a r o s o k ezt az árut a z illető és a z a n y a g átmennek A
magas
ára
miatt
erdőségek otthon
zárlatba
készíteni,
vétele hanem
a szomszédos Romániába és ott gyártják.
szitakéreg
külforgalmát
hazánkra
vonatkozólag
abból ítélhetjük m e g , h o g y 1 8 9 8 - b a n 3 , 5 4 3
q-t
k o r . értékben h o z t u n k be
20,658 kor.
és csak
6 2 6 q-t
106,290
értékben vittünk k i , m e l y kivitelünk a z o n b a n 10°/o-kal érté k e s e b b , m i n t a z importált, főképen k r a j n a i szitakéreg.
A
zsintlelygyártás
nálunk
kétféle
szervezet
mellett
eléggé kifejlett u g y a n , de m i n d e n n e k ellenére elég bőséges a r r a való f a a n y a g mellett i s G a l i c z i a és
Bukovina
mennyiségű z s i n d e l y t szállít az országba. d e l m i f o r g a l o m statisztikája
A
nagy
külkereske
szerint 1 8 9 8 - b a n 6 3 7 , 0 0 0 k o r .
értékű, v a g y i s hozzávetőlegesen 2 1 , 2 3 2 ezer d a r a b z s i n d e l y jött b e . Miként f o k o z z u k a zsindelygyártást ? M e g k e l l könnyí teni
a
nyersanyag
beszerzését,
a mennyiben
ezt
más
n e m e s e b b czélokra és j o b b a n n e m értékesíthetjük.
Lehet
séges ez főképen a forgalomtól félreeső vidékeken. B i z t o sítsunk továbbá a lehetőség s z e r i n t olcsó fuvarbéreket
az
emiitett osztrák v e r s e n y n y e l s z e m b e n , a m e l y n e k olcsóbb a n y a g a és k i s e b b i n d i r e k t adója mellett, épen a vasúti
fuvar
bérek teszik lehetővé a v e r s e n y t itt a z országban. Végül kívá n a t o s v o l n a s munkakiosztást
és
az értékesítést
vállalati
p l . közvetítő r e n d s z e r alapján r e n d s z e r e s e n s z e r v e z n i . A z a nézetünk különben, h o g y a zsindelygyártás, bár a j e l e n legi fogyasztás mellett i s sok ezer e m b e r megszerezhetné vele
mindennapi
jövőben
erősen
kenyerét,
mégis n e m túlságos
csökkenni
fog. E n n e k
a zsindelyfedél tűzveszélyes v o l t a , mény,
hogy
a közlekedés és
messze
o k a egyrészt
másrészt az a
Európa
iparának
a
körül fejlődé
sével a faanyagot a j ö v ő b e n s o k k a l m a g a s a b b áron fogják más módon értékesíthetni,
s e m k o g y a z s i n d e l y a már m a
is v e s z e d e l m e s v e r s e n y t a cserépzsindelylyel k i birná. A fazsindely u g y a n i s meglehetősen n a g y mennyiségű faanyagot fogyaszt, a m e n n y i b e n 100Ü darab készítéséhez minőség és méretek szerint 1-5—3'5 m
3
rönkő-faanyag
k e l l . Habár a
zsindelykészitésre használt f a a n y a g g y a k r a n többé-kevésbbé hulladékszámba
m e g y , mégis n a g y o n kevés az egy
köb
méterre eső egységár. A gazdasági
eszközök gyártása
terén
általában
a fej
lődés a j ö v ő b e n i s még m i n d i g fokozatos lehet, egyrészt a mindinkább belterjesebbé váló h a z a i zódó szükséglete miatt,
másrészt
mezőgazdaság foko
ezeknek
a
czikkeknek
főképen Német- és Olaszország felé lehetséges kiviteléből folyólag. A fejlődés két
irányban
lehetséges:
tömeggyártási gyáripar, a m i n t már is
mint
specziális
Nyugat-Európában
és Észak-Amerikában számos
telepen
előfordul és pedig
azoknál az áruknál, a melyeknél az aránylagos fafogyasztás n e m túlságos nagy p l . a legkülönfélébb fanyeleknél. F e j lődés lehetséges
és lesz
háziipara
is. A n a g y o b b
ugyanis
terén csak
egyes
azonban
a
gazdasági eszközök
szabású gyári vállalatok
c z i k k e k e t készithetnek
sikeresen,
a
m i n t azt föntebb jeleztük, m e r t a h e l y h e z , nevezetesen
a
fontosabb forgalmi u t a k h o z kötött gyár n e m k e r e s h e t i fel a sok anyagot pazarló tárgyakhoz szükséges olcsó faanyagot a távoli erdőben, s a n a g y költség miatt az e z e k h e z szük séges n y e r s a n y a g o t n e m szállíthatja
a gyárhoz.
Igy p l . n a g y ritkaság, h o g y o l y országban,
melynek
egyes vidékein még sok az olcsó faanyag, v a l a m e l y gyár lapátokat,
és favillákat,
talicskákat
stb.
a
háziiparossal
v e r s e n y r e kelve gyárthatna. Bármiként is fejlesztjük
köz
lekedési eszközeinket, bármiként is építjük ezeket egyszerüségi
szempontokból
keskeny
vágányu
vasutaknak,
köz- és erdei u t a k n a k , ez a fejlődés s o h a s e m lehet rohamos, hogy
a gyáripar
ezen
a téren
jó
olyan
a háziipart
a
következő évtizedekben akárcsak némileg is háttérbe szo ríthatná.
Hozzájön
anyagból készülő
még
tárgyaknál,
játszó szilárdságot csakis sohasem
ezeknél
a
nagyrészt
hasított
h o g y az itt n a g y
szerepet
a kézimunka,
a
gép
azonban
biztosítja.
A gépmunka szépsége a szilárdsággal s z e m b e n n e m c s a k nálunk, de még másutt is mellékes körülmény. Versenyképes árut a gép csak a kerékgyártás
terén
készíthetne a háziiparral s z e m b e n . E z különben o l y c z i k k , a melyet legalább egy millió k o r o n a értékben
az
m i n d e n részébe szállíthatnánk akár háziipari,
akár gyári
uton szerint
készülne az. Tudomásunk is
Anglia
számára
v a n arról,
készletenként
hogy (4
ó-világ ez idő
darab)
28
koronával
a székesfővárosba szállítva, n a g y
mennyiséget
keresnek. Gazdasági eszközökre való anyagokból, v a g y i s szilár dabb l o m b o s , kiválóan bükkfából
szélűben
az
országban
elegendő v a n elég olcsó áron i s . A z eddig
alkalmazott
t e c h n i k a is megfelelő.
a
sére
tehát csakis
szerzés
és
Ennek
a helyes
kiosztás
és
a háziiparnak munkaszervezés,
az
a
áruértékesítés
hiányzik. Megbízható emberek,
fejleszté munka
szervezése
m i n t közvetítő-vállalkozók
k e l l e n e k tehát, a k i k a háziiparosokat, m i n t specziálistákat a m e z e i munkák szünetelésekor foglalkoztatnák, h o g y daczára
azok
rendszeresen
és
olyképen
megfelelő s z o r g a l o m
n a g y fogyasztási adóinknak
akkora
mellett
keresethez
jutnának, h o g y kedvük l e g y e n e z z e l f o g l a l k o z n i . A m e z e i munkák idején természetesen n e m i g e n s z a b a d n a a vállalkozónak munkát követelni, mert a háziipar az előbbivel a versenyt n e m i g e n győzi.
Tudunk
esetet,
hogy még eddig kiválóan háziiparral foglalkozott vidéken, a h o l a mezőgazdaság a természeti v i s z o n y o k folytán n e m n a g y o n fényes
körülmények
között
van, a
utolsó években teljesen elpusztult, m e r t a
háziipar
az
mezőgazdaság
(még az állatok téli ápolása is) feltűnően n a g y béreket tizet. 1*40 k o r . napszám, két a
háromszori
húsétel,
szeszes-ital
és
14 filléres c s o m a g dohány naponként a k k o r a kereset, m e l y e t a háziipar, de a z o n a
vidéken
még
a mező
gazdaság s e m b i r e l , pedig a z illetékes hatóság és gazdák szerint ott ez a n a p i bér. A
nyersanyag
b i z n i . Megfelelő
beszerzését
tarifapolitika,
a
háziiparosra
vidéki háziipari
kellene
fejlesztő egye
sületek, egyes lelkes, munkaszeretö és hozzáértő vezetőemberekkel, és tisztességes vállalkozók együttesen sokat lendíthetnének a gazda sági eszközök
háziiparán.
A gazdasági eszközök terén a külföldi
v e r s e n y alig
számbavehető. Csak Morvaország keleti kerületeiből — a h o l ez a z i p a r szépen virágzik ( W . M e s t e r i t s c h , H o l l e s c h a u , Göding stb. kerületei)
— kerül
i l y e n áru
hazánkba. D e
vájjon megelégszik-e a m i népünk némely
c z i k k készíté
sénél 5 0 — 7 0 íillérnyi n a p i keresettel, m i n t a m o r v a ? V a n a z o n b a n eset, h o g y a m o r v a háziiparos 1*20—1*50 kor.-t is keres napjában,
ott a h o l áruját
levő fogyasztónak közvetetlenül
a közel
eladhatja
környéken
vagy
a hol a
közvetítő kereskedő humánusabb e m b e r . Természetesen o l y állapotok a közvetítő kereskedésnél, a minők m a i n a p néhol találhatók, h o g y a h e l y b e l i k o r c s máros és boltos az árut csak
késő
tavaszszal
vásárolja,
,,a midőn a p a r a s z t n a k a szószéke v a g y padlása már üres" és a midőn azt „minden áron" adja (egy ilyfajta kedő saját szavai), a midőn falusi e m b e r n e k szabadna Ép
már
pálinkára és
nagy
számlája
egyebekre,
keres van a
ilyeneket
nem
megtűrni. o l y kevéssé
szabadna
megtűrni
azt a z
esetet,
h o g y 7 0 0 — 8 0 0 munkáslakossal biró községben öt k o r c s m a legyen. Fogyasztási
és anyagbeszerzési egyesületek —
ha
más
képen n e m lehet, kényszer mellett felállítva — a
minők
hazánk némely községeiben már v a n n a k , további eszközök lehetnének a szegény faháziiparosok
boldogulására.
H o g y m i l y szépen megélhet a nép a gazdasági
esz
közök háziipari u t o n való készitésével hegyes-erdős vidéken, főképen a k k o r , a midőn a család serdült tagjai is közre működnek, mutatják a következő a d a t o k : A szomszédos m o r v a kerületekben h a csak a m e z e i m u n k a szünetelésekor
egy-egy^ munkásra, dolgozik,
gazda
sági eszközök készítésénél a következő kereset j u t évenkint:
Trebitsch Lotha
kerületben 1 1 0 k o r . Göding kerületben, N e u -
községben k b . 3 0 0 k o r . , Jávoraikban
524 kor.,
Velkában 2 2 4 k o r . stb. E z a d a t o k az utóbbi évek
egyi
kéből valók. Szakoktatás
a
mi
népünknek
csak
kivételesen
k e l l e n e , m e r t szerszáma és technikája, m i n t már emiitettük, ebben
a munkakörben j ó .
I l y e n oktatásról csak a k k o r l e h e t n e szó, h a a néppel uj c z i k k e t akarnánk készíttetni. A vállalkozó v a g y a k o r mány vándortanitója segíthetne i l y e n e s e t b e n .
A
fafaragás
terén
néhány c z i k k
gyártását
érdemes fejleszteni. I l y e n e k a faczipők
és
szintén
fakanalak.
A
faragott teknő- és vályukészités mindinkább háttérbe s z o r u a
vele járó
nagy
fapazarlás
következtében és
mert
deszkateknyő és vályú, v a l a m i n t a fémedények
a
versenyt
okoznak. De hogy
különben
ez utóbbi
sincsen
czikkek
körre s z o r u l , m e r t a néha
okunk
azon
készítése 10%-os
sajnálkoznunk,
mindinkább
szűkebb
anyagkihasználás és a
végtelen csekély napszám, a m i t a
készítőjük
megkeres,
ugy s e m okolják m e g e n n e k a háziiparnak fönnmaradását. Czigányon kivül alig
foglalkozik m a
már
más
munkás
e n n e k a z árunak a készítésével. A fakanál-készités
is fapusztitó u g y a n , de a n y i r -
bükkfa ezt a pusztítást még megtűri. U g y a n a z o k közök, a
melyekel
és
az esz
az előbbi háziipari czikkeknél
aján
l o t t u n k , a kanálkészités iparát i s fejleszthetnék. Első s o r b a n a z o n b a n kisebbrendü, de l e l k i i s m e r e t e s történő s munkamegosztáson
vállalkozók utján
alapuló munkakiosztást
és
áruértékesítést kívánunk ez i p a r prosperálására. A kereset,
a melyet ez nyújt, u g y a n v a j m i
csekély, de mégis
csak
k e n y e r e t a d az évnek meddő munkaszakában. 1 0 0 d a r a bonként
1 — 2 — 1 4 kor.-ás ár mellett egy-egy munkás l e g
feljebb 7 0 k o r . - n y i keresetre Egy-egy
ürméter
v i h e t i föl a téli időszakban.
fából
pl.
elkészíthet
az
iparos
1 0 0 0 — 1 2 0 0 evő- és r e n d e s fözőkanálfélét, u g y , h o g y az erdők mélyében 0 . 8 — l ' O kor.-ért
vásárolt
faanyag
100
kanál után 7 — 1 0 fillérbe kerül (föltéve, h o g y i n g y e n n e m ,,szerezte b e " a munkás a fát). Miután p e d i g s z o r g a l m a s háziiparos is csak 5 0 d a r a b r a v i h e t i föl a n a p i
gyártmányt,
belátható, h o g y a kereset n e m n a g y o n fényes. A föntebb emiitett árak nagysága attól függ, h o g y a k a n a l a k m i l y n a g y o k és vájjon készítőjük kereskedőnél, a leg közelebbi korcsmáros-boltosnál, értékesiti-e néha
csak
házalás
a v a g y p e d i g házalás utján
őket ? B o l t o s n a k e l a d v a 20—50
utján
fillérnyi
egynéhány
napi
a
szegény
keresethez
időszakosan
házaló
kanalas jut, m i g családtag
megélése mellett 8 0 — 1 0 0 fillérnyire e m e l k e d h e t i k a n a p i keresete. Fejlesztésre
alkalmas
különleges
háziipar a faczipö-
készités. A z utóbbi években a faczipö fogyasztása emelkedett,
hogy
a faárukereskedők
alig
tudnak
annyira eleget
b e s z e r e z n i és a z árut drágán kell megfizetniök. Megbízással és áruértékesítéssel foglalkozó
közvetítő itt is helyén v o l n a ,
de sőt — m i n t egyszerű tömegczikk — n a g y o n a l k a l m a s v o l n a a géppel való gyártásra i s . Háziipari u t o n való fej lesztése csak a z o k o n a vidékeken v o l n a ajánlatos,
a hol
már eddig is készítették. Külföldről
is j ö n ebből kevés áru a z országba. E n n e k
mennyiségét a z o n b a n n e m tudjuk k i m u t a t n i . F a k a n a l a k b a n v o l t 1 8 9 8 - b a n külforgalmunk:
126 q.
5 0 4 0 k o r . (1 q = 4 0 kor.) b e h o z a t a l és 9 9 7 q. 4 0 , 0 0 0 k o r .
értékű k i v i t e l . K e r e s k e d e l m i
mérlegünk
kedvező, de végeredményben véve
tehát
mégis
viszonylag
szerény
terje
delmű. Az asztalos Jiáziipart is fejlesztésre a l k a l m a s n a k tartjuk. Más h e l y e n már kiemeltük, h o g y e lehet megkülönböztetni
a kisipart a
iparosból lett háziiparos r e n d e s e n
téren
gyakran
háziipartól.
A
b i z o n y o s fokig
nem kis
ki van
képezve a mesterségében, tehát b i z o n y o s kalauzolás mellett n a g y o n a l k a l m a s v o l n a j o b b szerkezetű, csinozásu és alakú egyszerű tömegczikkek készítésére. Igy p l . a asztalosok
(16)
rokra
fölvidéki
és
határozottan fürdők
háziiparosok, számára
kisszebeni
a k i k vásá
nagyobb
mennyi-
mennyiségű vörösfenyőfa bútort, ágyat és szekrényt készí tenek ; K o l o z s , Győr, (Csanak), Békés, Fehér, Komárom, stb. megyében
rendesen
czifrára faragott
székeket,
karosszé
keket, p a d o k a t készítenek. Temesmegyében virágtartó asz talokat. E z e k c s u p a o l y tárgyak, a m e l y e k háziipari u t o n való tömeges készítésre a l k a l m a s a k . M a g a
a
székkészités
megérdemelné, h o g y némely vidéken, a h o l az alapja már m e g v a n , kézmives iskolával és h e l y e s
anyagbeszerzési
és kezelési szövetkezet, v a l a m i n t az áruértékesítés szerve zésével fejlesztessék. Vállalkozó itt i s sokat lendíthetne egy n a g y o b b
sza
bású székháziipar fölvirágoztatása körül. A
waldheimi
kerületben
Szászországban
2 0 évvel
ezelőtt, a midőn ott tartózkodtam, több m i n t 4 0 0 0 munkás foglalkozott szék-
és ülőbutorállvány-készitéssel. E z házi
i p a r i alapból i n d u l t k i és idővel k i s i p a r i ,
majd
vállalati
alapra, sőt egyes vállalkozóknál már a gép közreműködé sével gyári színvonalra emelkedett. Hasonló háziipart
s ennek
fejleményeiből h a t a l m a s ,
messze
kiterjedő
magasabb
rendű
székipart
találunk
Würtembergben, a m e l y n e k gyönyörű gyártmányait
ezer
és ezer számra bámulhatjuk az évenként tartott stuttgarti ,,Möbelmesse"-n. Hogy
miként
lehet
a háziipart
helyes
szervezettel
fejleszteni — bár n a g y küzdelem árán is — mutatja Istriában
lévő
k i s M a r i a n o városkának
az
székháziipara, a
h o l 1 8 0 0 - b a n 8, 1 9 0 0 - b a n 3 2 0 asztalos volt ( 1 4 0 0 lakos közül), a k i k a m e z e i m u n k a
mellett
az év
legnagyobb
részében székeket, kivételesen szekrénybutort is készitenek háziipari a l a p o n . Csak háziipart
1880-ban
kezdte
fejleszteni
—
az osztrák
szakiskolát
kormány
állítván
ott
ezt a fel és
1 8 8 5 - b e n közös gépmühelylyel rendelkező gyártószövetke zetté tömöritvén őket és i m e az eredmény rendkívüli, a m i n t azt a z alábbi adatokból láthatjuk: 1880. évben
1899. évben
Készítettek széket 32,832 darabot = 27,360 K.-ért. Fölhasználtak bükkfát 350 m-t 30 K . = 10,506 K . Volt férfimunkás 145) Volt nöi „ 125/ — Napi keresmény férfi 0 6 K . nő 0-3 K . 9
-
7
n
=
88,440 drbot =
á
936 m á 34 K . =- 31,824 K.-ért.
143,666 koronáért.
3
Volt férfimunkás 1641 Volt női „ 156/ Napi keresmény férfi 2-0 K . nő 0-8 K .
Végül még felemiitjük, h o g y marianói háziiparosok 0*75 m i l l .
—
ebben drb
a
Q á
9
n M
19 évben a
széket
készítettek,
1*3 m i l l . k o r . értékben és e n n e k a gyártmánynak, 2 0 % - a Magyarországba jött, 50°/o-a p e d i g a K e l e t m i n d e n részébe m e n t , a m i t T r i e s z t közelsége i s elősegített.*) *) A marianói székiparra nézve lásd bővebben E . L . 1901. évi VI.'f. 603. o.
I l y e n székipart nálunk is meghonosíthatnánk alapon, a mely hivatva volna a rugó osztrák b u t o r b e h o z a t a l n a k
háziipari
közel 2 0 millió
kor.-ra
egy csekélyebb
hányadát
Az esztergályos háziipar o l y a n iparág, m e l y
sok száz
szomszédainktól
elhódítani.
féle c z i k k e i v e l nálunk még n a g y o n
i s fejlődőképes, m e r t
ez időszerint még csak csecsemőkorát
éli és
épen
csak
N y i t r a m e g y e néhány községében és Háromszékmegye egy községében látjuk már fejlettebb Sajnos,
hogy
n e m tudjuk
áruk értékét feltüntetni.
is készített
Hogy
a
felemiitjük,
behozott
kivált a c s e h ,
Érczhegységben nézve
a
esztergályos
N a g y összegre r u g évenként a z a
pénz, a m i t Ausztriában, mekkora
alakban.
esztergált
cseh
hogy
de még a szász árukért kiküldünk.
esztergályos háziipar,
csak
egymagában
erre
Tachauban
és a környékbeli f a l v a k b a n k e r e k összegben 2 0 0 0
eszter
gályos háziiparos készit fagömböt és éjjeli mécskarikát, dobozt, babákat és konyhafelszereléseket
évi
180,000
k o r . értékkel
ugy, h o g y egy-egy 1 4 — 1 6 órás m u n k a n a p r a 0*8—2*0 k o r . esik munkásonként. Számos az az esztergályos áruféle is, a
m e l y e t a c s e h Érczhegységben készítenek,
nevezetesen
a háztartás, a játékszer és a műszaki szükségletek köréből. A háziipar itt már a n n y i r a fejlődött, b o g y az esztergályos a padját
bérmühelyben motorral
indíttatja.
A c s e h Érczhegység összes
faháziipari
-
1899-ben kereken 0 8 mill. k o r o n a
értékre
készítménye rúgott,
mely
3 0 0 0 háziiparos között oszlott m e g . N e m k i s e b b jelentőségű a m o r v a gyári esztergályosipar, a m e l y csak a fonó-
és szövőipari
is évenként m i n t e g y 1 2 0 , 0 0 0 hazánkba.
korona
szükségletekből
értékű
árut
szállít
A z Óriás-hegységben készülő finom diszműesztergályos áruk i s néhány százezer k o r o n a értékben tódulnak M a g y a r országba. Munkamegbizás
és áruértékesítés lelkiismeretes
részéről, továbbá a munkamegosztás javítása
vándortanítók
kitartó munkások
és
behozatala,
vállalkozók á
technika
szerszámkiosztás utján,
továbbá
nevelése, ezek azok a tényezők, a m e l y e k
oly vidékeken, a h o l ez a háziipar már fejlődésnek i n d u l t , üdvös hatással lennének a nép
ezen
kereseti
forrásának
kibővítésére. A vesszőipar, nevezetesen a kosárkötés háziipari fej lesztése ez idő szerint a földmivelési m i n i s t e r n e k a g o n d j a . H e l y e s a l a p o n történik ez. de — emiitettük — a siker legfontosabb
a mint
már
előbb i s
tényezőinek egyikéről
a készítmény rendszeres értékesítéséről n i n c s e n g o n d o s k o d v a . E nélkül pedig a z egész emberséges akczió ingatag talajon épül föl. Tény az, hogy ott, a h o l v a l a m i elárusítani való v a n , m i n d i g találkozik vevő is; D e n a g y különbség a z , h a a háziiparnál,
annak
kétszeresen
a közvetítő kereskedés a
szegény képviselőinél,
nálunk szokott módon a falusi
korcsmáros és pálinkaboltos kezébe kerül (tisztelet a kivét e l n e k ! ) vagy h a a vállalkozó határozott tételekkel ipari
és
szerződtetett, kereskedelmi
és czélszerü föl
válogatott e m b e r szempontból
esetben a háziipar r e n d e s e n
s
hozzá
szakember
tönkremegy,
a
is.
még Első
másodikban
pedig fölvirágzik. A kosárkötésre
kiválóan a l k a l m a s
füzfélék
tenyész
tését igaz, h o g y már számos birtokos g y a k o r o l j a és az i s igaz, hogy kosárkötési sok az elég j ó
vesszőanyagot
mégis kívánatos v o l n a EKÜÉSZKTI LAPOK.
iparunkhoz a jövő
képest
termelő fejlődésre
még
vadfüzes
aránylag is. D e
való tekintettel, 30
uj n e m e s füzesek
létesítésére
i s több
gondot
fordítani.
E g y k i s agitáczió a b i r t o k o s o k körében, a kiknél eshetőleg m e g v a n a z erre a l k a l m a s és különben másrészt alig érté kesíthető talaj,
—
egymagában
elegendő l e n n e
ezen
a
hiányon i s segíteni, illetőleg a z előrelátható hiányt pótolni. Még a k k o r is, h a a h a z a i
kosárkötőipar
ezt az i g y
t e r m e l t vesszőmennyiséget föl n e m dolgozná, c s a k előnyös v o l n a e z a b i r t o k o s r a és közgazdaságunkra, m e r t a hámo zott és fehérített füzvessző Európa p i a c z a i n ez idő szerint a n n y i r a j ó árban k e l e l , h o g y
ezek termelése a legjöve
delmezőbb gazdasági foglalkozások közé tartozik.*) Jeleztük irányú
már,
fejlesztéséről
hogy
a
kosárkötés
a kereskedelmi
jórészt
minister
művészi
gondoskodik.
A z erre felállított b e l l u s i és békési kézmüvesiskolák
jele
sebb tanitványanyagát
arra,
nagyon
alkalmasnak
tartjuk
h o g y a kosárkötés terén, m i n t vándortanítók közreműköd j e n e k . Hasonlóan
ezek képezhetik vezetőelemét a
kosár
kötési i p a r n a k o l y h e l y e k e n , a m e l y e k e b b e n a t e k i n t e t b e n góczpontoknak készülnek
alakulni.
H o g y m e n n y i r e fejlődhetik ez a z i p a r a kellő előre látás és körültekintés
mellett, a m i k o r t.
i . a z áru
első
s o r b a n megbízható vállalkozók kezébe kerül, t a p a s z t a l h a t n i az osztrák
(Rudnik)
és
a német (Lichtenfels és C o b u r g )
kosárkötő iparnál, a m e l y t e r j e d e l e m t e k i n t e t b e n az
első
a világon és egész Európában dominálja a p i a c z o t . A m u l t század 8 0 - a s éveiből ott szerzett a d a t o k s z e r i n t a l i c h t e n felsi
kerület
egymagában
6—10
millió
márka
között
hullámzó áruértéket forgat n a g y közvetítő kereskedői segé lyével. A közvetítő r e n d s z e r L i c h t e n f e l s kerületében
azon
b a n a túlzásba m e g y . A háziiparos ( H e i m a r b e i t e r az o t t a n i *) A nemes füzek telepítésére vonatkozólag lásd Erdészeti Lapok 1892. VII. 456. old., 1892. X I . 816. old. és 1900. VIII. 707. o l d .
neve) a megbízó vállalkozótól n e m c s a k
az összes
nyers
anyagot, h a n e m még összes élelmiszerét és általában
a
háztartásban szükséges tárgyakat és a n y a g o k a t is kénytelen m e g v e n n i , u g y , h o g y a függési v i s z o n y túlságosan szorossá vált.
A háziiparosok keresete ezen a vidéken elég
ked
vező. F i n o m munkával foglalkozó férfimunkás az ott s z o kásos 15 órás munkaidő mellett hetenként 2 0 — 2 4 márkát keres, sőt még a g y e r m e k e k is 2 — 4 márkára
v i s z i k föl.
Virágzó kosárkötő háziipara v a n még a francziáknak, de csakis a fényűzési c z i k k e k b e n ; hasonlóan az o l a s z o k n a k ülőbútorokban. Kivánatos v o l n a , hogy nálunk is, a midőn né m e l y vidéken a kosárkötés terén már góczpontok a l a k u l t a k , a munkamegosztás elvét kezdenék lassanként meghonosítani, mert gyorsabb menetű fejlődést az izlés, az áru
jósága
és versenyképessége tekintetében csakis i g y érhetünk e l . Meghonosodott ez az elv már p l . A p a t i n b a n , a h o l a szövet kezet létesülése folytán könnyebben érvényesülhetett. Gazdasági héjas tási
nagyobb
vesszőkosarak,
kosarak,
bevásárlási
szénszállító, háztar kosarak
és bölcsők,
vesszőbutorok és szövet s paszománydiszitéssel fölszerelt fényűzési
czikkek
képezik
főképen
a
munkamegosztás
alapját e b b e n a z iparágban. Kosáriparunk állapotáról, m i n t f o r g a l m i czikkről, némi fölvilágosítást
nyújt
a következő összeállítás, a
külkereskedelmi f o r g a l o m
mely
1 8 9 8 . évéről s z ó l :
B e h o z a t a1
K i v i t e1
T á r g y
Kosáráru
___
í
Gyermekkocsi ÉS bölcső ; Füzvesszö
1
Mennyiség
Érték
1
K
2,313 2,153 1,492
370,080 172,240 3,576
Mennyiség Q 1,772 30 4,547
Érték K
.
212.640 , 2,400 136,410
a
A kosáráru b e h o z a t a l a h a l a d j a m e g a kivitelt.
tehát
csak
A behozott
157,000
áru
kor.-val
azonban
kivétel
nélkül f i n o m a b b osztrák, német és f r a n c z i a , a k i v i t e l p e d i g közönséges kosár volt, a m i már a z áru becslési
árainak
különbségéből ( 1 5 0 és 1 2 0 q-onként) i s kitűnik. Gyermekkocsikban
alig
v a n még
iparunk.
E
téren
Ausztriából v a n tekintélyes b e h o z a t a l u n k . A füsvesssőforgalom v i s z o n y l a g Magyarországnak k e d v e z , absolute v é v e a z o n b a n a p a r l a g o n heverő és e n n e k tenyész tésére
alkalmas
területek
kevés. K i v i t t árunk
nagyságához
képest
a
kivitel
minősége j o b b (1 q = 3 0 k o r . ) m i n t
az Ausztriából b e h o z o t t (1 q = 2 4 k o r . ) .
* A nyirseprők
háziipara i s fejleszthető még. E téren már
m e g v a n a közvetítő kereskedői s z e r v e z e t ,
a
mennyiben
a z ország több helyén v a n n a k gyüjtőkereskedők, a k i k a n a g y fogyasztókkal és a háziiparosokkal
összeköttetésben
állanak és a k i v i t e l t i s irányítják. M i l y mértékben lehet egy i l y e n , n a g y terjedelméhez képest olcsó áru a vasúti fuvarbérek
drága v o l t a
is k i v i t e l i c z i k k , abból következtethetjük, 9 2 3 4 q-t szállítottunk belőle szólván
kizárólag
Ausztriába,
hogy
mellett
1898-ban
5 9 7 , 3 7 6 k o r . értékben úgy mivel
szemben
94
q.
7 , 3 2 0 k o r . osztrák b e h o z a t a l áll a m o r v a kerületekből. Kívánatos v o l n a , h o g y a z érdekelt vállalkozók a házi i p a r o s o k n a k megfelelő
mintákat ossztanának
o d a hatnának, h o g y a z o k c s a k i s j o b b
árut
k i és
ezzel
készítenének,
m e r t c s a k e z bírja e l a szállítási költséget és a z esetleges vámot. M e n n y i r e selejtes még e z a z áru nálunk a z
osz
trákhoz képest, erre példa, h o g y a z osztrák a m i e n k h e z képest 25°o-kal drágább.
Lehetségesnek tartjuk, h o g y ezt a z árut még a vámkülföldre (Német-, O l a s z - és
Görögországba) is kivigyük.
R e n d s z e r e s e b b vállalati s z e r v e z e t k e l l e n e e téren, ha'szük séges a kormány erkölcsi és némi
anyagi
támogatásával.
* E d d i g i tárgyalásaink folyamán több h e l y e n volt a l k a l m u n k uj háziipari c z i k k e k készítését i s j a v a s o l n i . A,z ide vonatkozókat még a következők felsorolásával egészítjük k i . A
faragóipar
művészi irányú
terén
már
naturalisztikus
berni ,,Oberland"
és
a
többször
faragványok
Oberammergau
a l a p o n lehetne k i s e b b mértékben,
megkisérlett • készítését
a
ízlésében, vállalati
vagyis
legfeljebb
egy-
egy vállalkozó utján az ország két helyén meghonosítani. A forgácsiparok
körében
a háncs- és forgácsszövet
(Sparterie) és a háncspapucs a d n a érdemleges uj c z i k k e t . Nagy
mennyiségű
fürdőpapucsnak
háncspapucsot
hozunk
be
évenként
Csehországból. A z e z e k h e z való a n y a g i s
m e g v a n nálunk (hárs és nyár) és a c z i k k e k árai a vi'ág-
f o r g a l o m b a n is o l y kedvezők, h o g y a nő l 0 - — L 6 kor.-t, a férfi 2-0—2*5 kor.-t, a g y e r m e k e k 0 4 — 0 * 6 kor.-t
keres
hetnek vele naponként. Északkeleti Csehország néhány községében 3 , 4 0 0 lélek foglalkozik a forgácsszövet és az ebből készülő férfi és női k a l a p o k , faliszőnyegek stb. és a p a p u c s o k készítésével és évenként 2-0 millió
k o r o n a értékű árut készit, a m e l y e t
derék vállalkozók a z egész világon e l a d n a k . A játékszerek
iparának
meghonosítása i s még m i n d i g
vár az a r r a hivatott vállalkozóra. . Tudvalevőleg e d d i g m i n d e n ideirányult kísérlet
meg
hiúsult, m e r t n e m vállalati alapból i n d u l t k i . P e d i g
csak
a fából készült játékszerekért
ment
1898-ban
1.375,000
k o r . érték főképen Ausztriába és Németországba. A gyermekkocsik magukban
véve
alja
kerékkészlettel és ezek a kerekek
is kitűnő
forgalmi czikkek,
nemkülön
b e n a krétával és masszával b e v o n t , a f u r n i r o z o t t és fénye zett és végül az a r a n y o z o t t keretléczek és keretek is a l k a l m a s háziipari c z i k k e k . A fogpiszkáló o l y jelentéktelennek látszó tárgy és mégis néhány száz családnak
nyújthatna
kenyeret,
h a csak a
h a z a i szükségletet fedeznők. L e g j o b b a n y a g a , a fái
zanót
és a kecskerágó elég g y a k o r i nálunk. Az esztergályos ipar köréből a már e m i i t e t t e k e n kivül a hordócsapokat, hordódugókat, a kefefákat
és
nyeleket,
a f a g o m b o k a t , a fapipákat és szipkákat emiitjük még m i n t o l y a n árukat, a m e l y e k tömegesen kerülnek Csehországból és általában Ausztriából hozzánk. A parafadugó készítésére a m a g y a r és horvát Karstvidék v o l n a h i v a t v a . Fiúmén át aránylag olcsón lehet
behozni
a n y e r s parafát és ott a jórészt keresetnélküli horvát nép, a m e l y j e l e n l e g Magyarországba j ö n e r d e i munkára, vagy p e d i g Amerikába m e g y gyári munkásnak. H o g y m i l y jelentőségű ez a c z i k k , mutatja az, h o g y a z 1 8 9 8 - i k évben 4 , 3 8 2 q-t h o z t a k belőle Magyarországba 1 . 6 2 1 , 3 4 0 k o r . értékben. Távolról s e m merítettük még k i ezek felsorolásával a z o k a t a tárgyakat és áruféléket, a m e l y e k e t a m a g y a r faháziiparos készíthetne, de n i n c s is szándékunkban ezeket m i n d felsorolni. Ha
a magyar
házifaipar
fejlesztésére
tényezők k o m o l y akcziót akarnának indítani,
az
illetékes
megbecsül-
h e t l e n értékű v o l n a egy háziipari czikkekből álló gyüjte-
m e n y n e k felállítása a székesfővárosban. A faipari c s o p o r t o t két részből képzeljük egybeállítva. A z itt számbajövő külföldi czikkekből esetlegesen
a
m u n k a f o l y a m a t o t és a háziiparos eladási árait is feltüntető, f o l y t o n o s a n változó gyűjtemény v o l n a a z egyik osztályban ; a h a z a i áruk, szükségszerint szintén fel-fel ujitva, képeznék a második csoportot. A tárgyak ára, a z évenként egyes hető mennyiségek,
a z illető
tárgy
vidékeken
fuvarbére
a
készít készítés
helyétől számítva, legalább a székesfővárosi v i s z o n y l a t b a n nyilván v o l n a tartandó. E z a gyűjtemény a k e r e s k e d e l m i
múzeumnak
kellő
g o n d o s vezetése mellett egyrészt bármely p i l l a n a t b a n átte kintést nyújtana v a l a m e l y áru
készithetéséről, az
értéke-
sithetéséről és szállíthatóságáról, v a l a m i n t az illető iparág fejlődőképességéről,
másrészt
pedig
alkalmat
nyújtana
megbízható vállalkozók szerzésére. A vállalkozó c s a k tapasztalat, meggyőződés és számítás alapján vállalkozik, e z e k alapját tehát i l y u t o n előzékeny séggel fel k e l l e n e A csak
gyári
néhány
ajánlani.
alapon szó
nyugvó [háziipar
álljon.
fejlesztéséről
A gyári ipart i s —
itt
többnyire
n a g y áldozatok árán — fejleszthetjük mesterségesen.
Tel
j e s e n egészséges fejlődést ennél csak a k k o r t a p a s z t a l u n k , h o g y h a természetes föltételekből i n d u l k i és főképen, h a a
szükséglet
föltétele m e g v a n . A
háziipar, m i n t a gyáriipar
függvénye,
gyári —
alapon
ott
a
álló
h o l az
előbbi fejlődik, — magától fog fejlődni. Fejlődőképes gyári üzemmel, k a p c s o l a t o s házi
faipa
r o k n a k tartjuk a már létező néhány iparágon kivül még a közönséges székkészitést és a z esernyőbotkészitést.
Mind-
kettőnél nagymértékű munkamegosztást
foganatosíthatunk,
ez p e d i g a z i l y i p a r i s z e r v e z e t n e k első föltétele. * J a v a s l a t a i n k a t összefoglalva
a következőket ismétel
hetjük. A házi f a i p a r n a k v a n n a k o l y a n ágai, a m e l y e k többé már
n e m fejleszthetők, v a n n a k fejleszthetők
olyanok, a melyeket
még c s a k
m e g kellene
és
vannak
honosítani.
A fejlesztés leghathatósabb
eszközeinek t a r t j u k :
1. A már nálunk készülő
és
a m é g n e m készülő,
de meghonosításra érdemesnek vélt külföldi háziipari áruk egy-egy
mintagyüjteményét,
befolyással levő a d a t o k 2. külön a háziipar
az
áruk
forgalmára
döntő
nyilvántartásával; fejlesztésére k i r e n d e l t központi
h i v a t a l szervezését, a m e l y e z idő s z e r i n t a m . k i r . keres k e d e l m i múzeum képében m e g v a n ; 3. m i n d e n m e g y é b e n egy-egy a háziiparfejlesztésével foglalkozó bizottság szervezését, a m e l y n e k titkára
szak
e m b e r és esetleg külön erre k i n e v e z e t t h i v a t a l n o k l e g y e n ; 4 . egyes vidékek faháziiparának fejlesztése szerződéses vállalkozókra b í z a n d ó ; 5.
a h o l szükségesnek m u t a t k o z i k a házi faipar
lesztése czéljából tanítási-, és
vándortanítók
mintamühelyek
küldendők
fej
k i , eshetőleg
v a g y kézmives iskolák
álli-
tandók f ö l ; 6.
kedvező
viszonyok
esetén
a háziiparosok egye-
sittessenek fogyasztási, anyagbeszerzési, esetleg gyártási és áruértékesítő szövetkezetekké; 7. a h o l szüksége m u t a t k o z i k , házi faiparnak
alkalmaztassák
kedvezőbb, kivételes erdő-' illetőleg
egy a
faértékesitéú
módozat és hasonló vasúti és hajózási fuvarbérpolitika.
íme, ezek volnának a z o k a j a v a s l a t o k , a m e l y e k alapján nézetünk
s z e r i n t o l y időszakban,
a midőn az
élet f e n -
tartásához szükséges kereset hiján, évenként ezer és ezer s z o r g a l m a s munkás
vándorol k i Amerikába,
Romániába
és Németországba u g y a n c s a k s o k ezer családnak de mégis biztos k e n y e r e t
szerény,
nyújthatnánk.
Érezzük és tudjuk, h o g y házi f a i p a r u n k j e l e n l e g i állá sáról egészen világos képet n e m nyújthattunk. Mentségül, szolgáljon a z o n b a n , h o g y a háziiparunkra vonatkozó azokat az adatokat,
a m e l y e k ezt lehetővé tennék, e d d i g a m e g
felelő alapossággal n e m gyűjtötték számszerű adatok hiányosak,
a
össze. H a a z o n b a n a
házi faiparunkról
rajzolt
általános m o n o g r a f i k u s kép mégis találó.
A Mikolás-féle dombos ültetésről. Irta : Téglás Károly, m . k i r . erdőmester. (Befejező közlemény.)
G o n d o l k o z z u n k csak egy kissé, h o g y vájjon m i is a czélja a d o m b o s
ültetésnek?
Nemde az, hogy a csemetekertben csemeték gyökerei ne kerüljenek
j ó élethez szokott
mindjárt i g e n
életviszonyok közé, h a n e m l e g y e n módjukban j ó földje
által biztositott
általában
tartalék-táperö
s z o k n i , hozzá erősödni a rossz talajhoz
mostoha
a
dombok
segélyével
hozzá
s
idejük
legyen
a b b a n elfoglalni azt a tért, a m e l y további megélhetésüket biztosithatja. E b b e n a törekvésben segiti őket a d o m b n e m csak . addig,
a m i g a domb
továbbra i s , m e r t mit
alakja
megmarad,
h a a z ültetés h e l y e s e n
fel k e l l . tételeznünk), a k k o r
hanem
végeztetett (a
a z összerokkanó
domb
