ERDÉSZETI LAPO K AZ ORSZÁGO S ERDÉSZET I EGYESÜLE T LAPJ A

ERDÉSZETI LAPO K AZ ORSZÁGO S ERDÉSZET I EGYESÜLE T LAPJ A

Erdészeti Lapok

TARTALOM

Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXXX. évfolyam 11. szám (november)

ERDÉSZETI POLITIKA Dauner Márton : Jelentés a z 1994. évi erdőállománygazdálkodásról 32 együttműködése 32

HU ISSN 1215-0398

6

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK

A Szerkesztőbizottsá g tagjai : Apatóczk y István , dr . Baláz s István, dr. Bartha Dénes , Gencs i Zoltán , dr. Gó'bölös Antal , Kertész József, Kovác s Gábor, Mizi k András , Pintér Ottó , Pá pai Gábo r (a bizottság elnöke) , Sántha Antal , Steiner József , dr. Szendró'd i László , dr . Szikra Dezső' , dr . Szodfridt István , Varga Béla . FŐSZERKESZTŐ:

PAPAIGABOR

Dr. Szodfridt István : Erdei ökoszisztémák telje s kö m vizsgálata 32

9

Dr. Csóka György : Lombfogyaszt ó lepkéktömege s fellépései tölgyeseinkben... 33

1

Agócs József : Calamagrosti s epigeio s (L. ) Róth 33

4

Gácsi Zsolt: Elfelejtet t erdés z szakemberün k 33

6

FÓRUM

TERVEZŐSZERKESZTŐ: SÁG I MARGI T

Válaszol a Földművelésügyi miniszte r 33

Országos Erdészeti Egyesüle t 1027 Budapest, Fó'u. 68.

Kiadó:

5

Dr. Tompa Károly : A mezőgazdaság é s az erdészet

Felelős kiadó:

Dr. Szikra Dezs ő

Szerkesztőség:

1027 Budapest,Fó'u. 68.

Telefon:

201-7737

Nyomdai M u n k á k :

Csathó és Társa Gyomdaipar í Kft. Eger

8

Dr. Erdős László : Tanácskozott a Magyar Nyárf a Bizottsá g 34

0

Tóth László : Tényleg gazdátla n a z erdő ? 34

0

Agócs József: Őstulokba n (is ) reménykedve.. . 34

1

ERDŐKERÜLŐBEN

Felelős vezető:

Csathó Emi l

A kézirat lezárva:

1995. novembe r 2.

Pápai Gábor : Erdészszemme l Provance-ba n (II. ) 34

2

Frőhlich András: Tanulmányút-tapaszta lato k Franciaországban... 34

4

Roland Migende : Német-magya r erdőifjúság i találkoz ó 34

5

Dr. Szodfridt István : Nagy elődein k nyomába n (Botva y

Terjeszti: a Magyar Posta . Felvilágosítást a lappal kapcsolat ban a z Egyesület a d (1027 Budapest, F ő u. 68.). Megjeleni k havonta.

Károly) 34

6

Schalkház Lipót : Emlékhelye k a Bük k hegysé g kelet i oldalán 34

7

Cebe Zoltán : A természetben val ó egészsége s

FELHÍVÁS! Felhívjuk tagtársaink figyelmét , 1995 . december 1 . után az OEE egyszámlaszáma megváltozik, ezért a befizetési csekkek érvénytelenné válnak. Új egyszámlaszám: MHB Rt. 10200830-32310126-00000000 Az új befizetési csekke t elkészülte után küldjük. dr. Marjai ügyvez.

szabadidő-eltöltés lehetősége i kisvárosainkba n 34

8

Dr. Bartha Dénes : Emlékezés Mágócsy-Diet z Sándorr a 35

0

Gál István: Erdőismeret-Székelyföldről 35

1

Andrési Pál : A természet kalendárium a (november ) 35

2

KÖNYVESPOLC 35

3

EGYESÜLETI HÍREK 35

4

INHALT

Zoltánné titkár

Dr. Tompa, K. : Zusammenarbeit zwische n Landwirtschaf t und Forstwirtscaf t 32

A címlapon: Fotó:

6

Dr. Csóka, Gy: Blattfressend e Schmetterling e verursacht e

Öszi alkony Pápai Gábor

Massenscháden i n Eichenbestande 1961-199 3 33

1

Agócs, J.: Calamagrostis epigeio s 33

4

CONTENTS

CCMEP3KAHHE

Tompa, K.: Co-operation betwee n agricultur e andforestr y 32

K.TOMnA: CoTpy /jHHiecTBO \iexji y CCJILCKH M H jiecHU M X03miCTBaM H 32

6

6

Csóka, Gy: Large-scal e damag e cause d by leaf-consuming mot h i n the oa k stand s i n Hungary

A- MOKA: Bpea, naiieceiiHLi H jiHCTorphnyiJiHMi i i)[xyinTejuiMn n B AVSOBIJX /ipeBOCTOjrx MOK/iy i96 i -1993 ra/iaM H 33

1

between 196 1 and 199 3 33

1

R.AFOM: Calamagrostis

4

Agócs, J.: Calamagrostis apigeio s 33

4

apigeios 33

v.

Jelentés az 1994. évi Összefoglaló rövi d értékelé s

A hazai erdőállapot m e n n y i s é g i és m i n ő ­ ségi változásának, illetve az erdőgazdálko­ dás teljesítményének vizsgálata és értékelé­ se elengedhetetlenül szükséges a szélesebb közvélemény tájékoztatásához, az igazgatás állásfoglalásaihoz, a jogalkotáshoz, az aktu­ ális erdészeti politika és stratégia kimunká­ lásához, valamint a miniszteri statútumban meghatározott erdőgazdálkodási, erdővé­ delmi, erdőfenntartási feladatok felelős­ ségteljes ellátásához. A z erdőfelügyelősé­ gek évi beszámoló jelentéseinek, az O M M I adatszolgáltatásának, valamint az Országos Erdészeti Adattár információinak felhaszná­ lásával huzamosabb időszak óta, azonos szakmai szempontok szerint a fenti felada­ tok és célok teljesítése érdekében e z évben is elkészült az erdőállomány-gazdálkodás részletes értékelése, melyből, az alábbi főbb adatok és megállapítások emelhetők ki. Megállapítások: - A nyilvántartott erdőterület mintegy 8 ezer hektárral nőtt, m e l y növekedés részben az új erdők telepítéséből, részben a m e g l é v ő de számba nem vett erdőterületek nyilván­ tartásba vételéből adódik. - A tulajdonosváltozás ugyan katasztro­ fálisan lassú, de k ö v e t k e z m é n y e k é n t növek­ szik a magántulajdonú területek aránya. - Az időszakos gazdátlanság és az elke­ rülhetetlen területaprózódás, a tulajdonosok azonnali erdővagyon-felélési szándéka, va­ lamint az elszaporodott falopások jelentős és sok esetben visszafordíthatatlan károkat okoznak erdeink minőségi és mennyiségi állapotában, m e l y folyamatot a létszámleé­ pítéssel folyamatosan érintetterdészeti ható­ ság csak gátolni, de megakadályozni n e m képes. - Erdeink egészségi állapota nagyon mérsékelten, de folyamatosan tovább rom­ lik. A biotikus és abiotikus károsítások terü­ leti kiterjedése fokozatosan növekszik. A z állapotromlás - sajnálatosan - elsősorban őshonos fafajainknál figyelhető m e g . Az er­ dővédelem és kárfelszámolás tulajdonlástól

erdőállománygazdálkodásról

függetlenül továbbra is állami szerepválla­ lástigényel. - A szaporítóanyag-előállítás területén a csemetekertek száma és a termesztő felület növekedése, valamint a magánvállalkozás dinamikus fejlődése és kimagasló hatékony­ sága állapítható m e g . A biológiai alapok anyalelepek és plantázsok, valamint a m e g ­ termelt csemeteszám - k i e l é g í t i k (néhány faj és fajta hiánya mellett) az aktuális szaporító­ anyag-szükségletet. - A z erdőfelújítások első kivitelének csakúgy, m i n t a befejezett, átadható erdőnek mennyisége csökkent. A felújítás alatt álló területek sikeres beerdősülése romlott. A z üres, felújítatlan terület, illetve elhúzódásá­ nak területei jelentős mértékben növeked­ tek. A természetközeli felújítási módszerek - természetes m a g f e l ú j í t á s o k - a r á n y a indo­ kolatlanul alacsony és csökkenő, míg az ol­ csóbb, de a j ö v ő k é p szempontjából nem kí­ vánatos sarjaztatás kritikus mértékre növe­ kedett. A kedvezőtlen - alapvetően a tulaj­ doni rendezetlenségből adódó - „országos e r e d m é n y h e z " viszonyítva az állami erdőket használó erdészeti rt.-k szakmai teljesítmé­ nye relatíve jobb az elmarasztalható hazai átlaghoz képest. - Az erdőfelújítás pénzügyi támogatása ( O E A ) normatív és pályázati rendszerű, mely a tényleges költségeknek csak egy ré­ szét fedezi. A z átalakulás minden nehézsége ellenére (megszűnő, felszámolás alatt álló gazdálkodó egységek, új erdőtulajdonosok) az Alap fontos céljainak megfelelve szolgál­ ta az erdők mennyiségi és minőségi védel­ mét. A z 1946 m F t összegű befizetés terhére, mely az erdőfenntartási járulékból és az er­ dőgazdálkodási bírságokból származik, mintegy 1905 m F t került kifizetésre. A ked­ vezőtlen szakmai folyamatok fékezésének e támogatási rendszer fontos eszköze, m e l y ­ nek hatékonyságát további állami forrás biz­ tosításával szükséges növelni. ~ A z erdőtelepítésekre 1994. évben is az előirányzotthoz képest lényegesen csökken­ tett pénzügyi keret (1300 m F t helett 600 mFt) állt rendelkezésre, minek következté­

1993. é v 1994. é v Faállománnyal borítot t terüle t 1 705 02 7 h a 1 712 93 4 h a Erdeinkélőfakészlete 297, 9 m i l l i ó br . m 303, 1 m i l l i ó br . A megtermel t kiültethet ő csemet e 8 1 milli ó d b 20 0 milli ó d b Az els ő kivitel ű erdőfelújítá s terület e 1 6 29 9 h a 1 5 61 3 h a A befejezet t erdőfelújítá s terület e 2 2 35 1 h a 2 0 19 1 h a A k ö t e l e z e t t s é g a l á v o n t h a l m o z o t t t e r ü l e t 1 3 8 5 7 3 h a 13 2 18 0 h a Az erdősítés i hátralé k 1 2 20 0 h a 1 5 78 0 h a Az e l s ő k i v i t e l ű e r d ő t e l e p í t é s t e r ü l e t e 3 22 4 h a 2 87 4 h a A befejezet t erdőtelepíté s terület e 8 05 6 h a 6 25 6 h a Az e r d ő t e l e p í t é s i h á t r a l é k 2 20 4 h a 2 75 0 h a A fakitermelé s 5 72 4 00 0 m 5 71 8 00 0 m A fakitermelé s a z éve s erdőterv i lehetőség %-ába n 7 0 % 69 % 3

3

3

ben a k o r m á n y p r o g r a m b a n meghatározott telepítési ü t e m megvalósításában 28 ezer ha elmaradás tapasztalható. A k o r á b b i erdőtele­ pítések állapota is - az időszakos gazdátlan­ ság m i a t t - r o m l ó tendenciát mutat. Jellemző a telepítési szándék országos eloszlásának aránytalansága. A tulajdonrendezés előreha­ ladtával r o b b a n á s s z e r ű igénynövekedés je­ lezhető előre, m e l y n e k kielégítése kormány­ zati és közösségi érdekekkel egybeesik, ezért az e célra fordítandó kormányzati tá­ mogatás-beruházás növelése, az egységárak emelése, esetleges további korszerűsítése feltétlenül szükséges. - A közjóléti beruházások finanszírozá­ sára a nyereségorientált rt.-k nem hajlandók jelentős sajátpénzforrástbiztosítani, a s z ü k séges feladatok fedezetére a növekvő társa­ dalmi igények ellenére, a költségvetésből rendelkezésre álló Összeg csak egy kis rész­ ben biztosít keretet, m e l y n e k nagyobb ará­ nyú radikális emelése szakmailag minden­ képpen indokolt. - A z erdőgazdálkodók 7 7 ezer ha terüle­ ten végeztek fakitermelést, melyből 19 ezer ha a véghasználati terület. Jellemző az üzem­ tervi lehetőségek e l ő z ő évhez hasonlóan ala­ csony m é r t é k ű kihasználtsága (69%), mely hosszú távon biológiai és vagyonkezelési szempontból káros a fenntartható erdőgaz­ dálkodásra. - A z erdőkárok minden fafajra kiterjedő növekedése (erdőpusztulás) következtében sajnálatos m ó d o n ugrásszerűen emelkedett a kényszerű egészségügyi fakitermelés. - A nevelővágások tervezése és végre­ hajtása általában szakszerű. - A szakszerű állománynevelés és fenn­ tartás akadályozója fokozottan védett terüle­ teken érvényesített sematikus fahasználati moratórium, melynekjogszabályi módosítá­ sa vagy törlése sürgető szakmai igény. - Jelentősen és folyamatosan növekszik az engedély nélküli fakitermelések száma, melyből egyre n a g y o b b arány az ismeretlen tettes által elkövetett lopás. Összefoglalóan kimondható, hogy ha­ sonlóan az 1993. évhez a szakszerű, tarta­ mosságot, természeti erőforrások optimális kihasználását e r e d m é n y e z ő erdőgazdálko­ dás n e m valósult m e g . A z ágazat alacsony színvonalú m ű k ö d é ­ sének alapvető oka a tulajdonváltás elhúzó­ dása, rendezetlensége, az új tulajdonosok k ö z é r d e k ű elvárásokat háttérbe szorító, pil­ lanatnyi haszonszerzési érdekeket szolgáló magatartása. A közérdeket is szolgáló erdőállapot fenntartásához n ö v e k v ő költségvetési támo­ gatás, a megújuló erdészeti jogszabályokon alapuló szigorú, következetes hatósági m u n ­ ka nélkülözhetetlen. Dauner

Márton

f

z

DR. T O M P A K Á R O L Y

A mezőgazdaság és az erdészet együttműködése Az elmúlt rendszer köztudottan gaz­ dasági, társadalmi és környezetvédelmi tekintetben egyaránt súlyos örökséget hagyott hátra. Az erkölcsi és gazdasági szempontból egyformán ellentmondá­ sos helyzetünk nemcsak a legnagyobb kincsünk, a termőföld birtoklása, védel­ me tekintetében aggasztó, hanem mind­ két ágazat elmarasztalható amiatt is, mert semmit sem javított környezetpo­ litikáján. A lakosság környezettudata kialakulatlan, nagy az érdektelenség a környezeti problémák iránt. Az állam kivonulása a környezetvédelem finan­ szírozásából ellehetetleníti a környezet­ védelmet; az nem kapta meg a jelentő­ ségéhez illősúlyát. A környezetvédelmi célok jó része csak deklaráció maradt és a környezetvédelmi rendeleteknek, elő­ írásoknak az új birtokviszonyok miatt nem lehet érvényt szerezni. Az elkészült földvédelmi törvény korrekciókra szo­ rul, az új, korszerű környezetvédelmi törvényt csak mostfogadta el az ország­ gyűlés, a természetvédelmi és erdőtör­ vény pedig még el sem készült. Az 1970 óta eltelt két és fél évtized alatt kereken 200 millió ha erdőtakarót veszített el a világ, miközben a sivata­ gok 120 millió hektárt hódítottak el a termőföldtől; nagyobb területet, mint amennyit manapság Kínában megmű­ velnek. Ezalatt a növény- és állatfajok ezrei tűntek el. Pedig a környezetminő­ ség igazi indikátorai az élőlények, ame­ lyek a legtökéletesebb műszerállomá­ soknál is sokatmondóbban hívják fel fi­ gyelmünket a környezet változásaira. Az említett időszak alatt a Föld la­ kossága 1,6 milliárd emberrel növeke­ dett, többel, mint amennyi planétánkat 1900-ban népesítette be. A világ föld­ művelői 480 milliárd tonna termőtalajt veszítettek el: nagyjából annyit, mint amennyit Indiában hasznosítanak. Szá­ mos regionális és világkonferencia elle­ nére az ember és a létét szolgáló bio­ szféra közti ökológiai kapcsolat tudatos átlátása sehogysem akar a döntéshozó testületekés gazdálkodó emberek intéz­ kedéseinek indítékává válni. Nálunk ez a kérdés különösen égető. Kedvező ugyanis, hogy az ország kiter­

jedésének mintegy 88%-a termőterület. Ugyan a szántóföldi művelés alatt álló területünk az utolsó 45 évben 5%-kal (400 ezer hektárral) csökkent, de ez a csökkenés jelentős mértékben az erdők, a kertek, gyümölcsösök, a szőlők és a gyepterületek növekedését eredmé­ nyezte. Azonban a termőföld több mint felén tapasztalható valamilyen kedve­ zőtlen természeti hatás, vagy talajdegradáció: talajsavanyodás, erózió, deflá­ ció, szikesség, nagy homok- vagy agyagtartalom, tömörödés, szerkezet­ romlás, ár- és belvizek, illetve az utóbbi években soha nem észlelt aszály. A talajsavanyodás, a légköri savas ülepedés helyenként a túl sok N-műtrágya, túlzott szuperfoszfát-adagolás stb. következtében csökkentek talajaink ter­ méseredményei. Az eróziót elsősorban a nagy gépek „gazdaságos" kihasználá­ sára kialakított hatalmas táblaméretek, a hegy-völgy irányú művelés és a mező­ védő erdősávok kiiktatása fokozta. A helytelen öntözés hatására több mint 100 ezer hektárral nőtt a másodlagos szikesedés. A talajszerkezet leromlását elsősorban a túl nehéz gépsorok okoz­ ták. Talajaink 43%-a kedvezőtlen, 26%-a közepes és csak 31 %-a jó vízgaz­ dálkodású. Ennek sokszor az átgondo­ latlan, szakszerűtlen „melioráció" az oka. Talajaink szennyezésének forrása a levegőszennyezés (nagy kén-, nitro­ gén-, foszfor-, nehézfém-, főleg ólom­ tartalom), a szeméttelepek, az ipari és kommunális szennyvizek, a szennyvízi­ szap, a nehézfémterhelés. A vízfelhasználás növekedése és a csapadék csökkenése miatt legtöbb he­ lyen jelentős talajvízsüllyedés jelentke­ zett - ami erdeinkre is veszélyes - , és a bányászati vízkiemelés hatására erőtel­ jes regionális karsztvízszint-esés követ­ kezett be. Természetes erdeink egyre kisebb te­ rületre szorulnak vissza (síkságainkon és az Alföldön például napjainkra a ter­ mészetszerű pusztai tölgyesekből és a hazai nyájasokból az itteni erdőknek csupán a 20%-a áll), csökkennek a ná­ dasok, mocsarak, lápok és rétek. Ennek következtében ahazai élővilágból eddig

40 növényfaj és 53 állatfaj pusztult ki, és 1130 faj (a hazaiaknak kb. 2,5%-a) veszélyeztetett. Átalakuló erdőgazdálkodásunkban aggodalomra ad okot a rövid távú gaz­ dálkodási érdek eluralkodása, a termé­ szetszerű gazdálkodás és a természetes felújítás háttérbe szorulása, a tarvágá­ sok nagy aránya és a túlszaporodott nagyvadállomány károsítása. A sajtó, a rádió és a televízió napjainkban mind többször ad hírt törvénytelen föld- és erdőfoglalásokról, engedély nélküli fa­ kitermelésekről nem csak erdőkben, de parkokban, kertekben, fasorokban is. Az elmúlt évtizedek nagyüzemi gaz­ dálkodásra való átállása számos, az er­ dészek által ismert, a termeléssel és a tájvédelemmel kapcsolatos problémát okozott. Ezáltal a magyar táj felszíni formáinak kiegyensúlyozott változatos­ sága, hajdanában nemzetközi hírnevet élvező tájszerkezete kerültveszélybe. A mezőgazdaság ma zajló átalakulásának az okszerűgazdálkodás révén a táj öko­ lógiai és esztétikai változatosságának visszanyerését kell eredményeznie. Az erdőgazdálkodás a tartamosság és a bővített újratermelés szakmai kívá­ nalmait akarja biztosítani a piacgazda­ ságban is, de a megújított erdészetpoli­ tika alapelveinek érvényre juttatását csak a mezőgazdaság segítségével tudja szavatolni. Az erdészek nemcsak a két­ ezerig törvényileg előírt 150 ezer hektá­ ros erdőtelepítést szeretnék elvégezni, hanem elkészítettek egy ötvenéves új erdőtelepítési és fásítási programot is. Ez csak a társas erdőgazdálkodás kü­ lönböző formáinak - erdőszövetkezet, erdóbirtokossági társulat, erdő-rész­ vénytársaság, valamint erdőszakcso­ port - célszerű megvalósításával, együttműködésével hozható tető alá, el­ sősorban a marginális területek kihasz­ nálásával. Ennek a zöld forradalomnak a meg­ valósításával a jelenlegi 1677 ezer hek­ tár faállománnyal borított, az ország te­ rületének kereken 18%-át jelentőrészét 2139 ezer hektárra, vagyis 23%-ra emelhetjük (472 ezer hektár erdőterü­ let-növekmény), ami hazánk teljes fa-

anyagszükségletét 2040-től nagyjából biztosítaná. Ez a program természetesen feltételezi a hátralékos, illetve időköz­ ben keletkező vágásterületek maradék nélküli felújítását is. A terv összefogással megvalósítható, hiszen ma még kb. 200 ezer ha olyan 17% feletti lejtésű területünk van, ame­ lyen szántóföldi művelés folyik. De az ez alatti lejtőkategóriákban is vannak olyan területek, amelyeknek a fekvése, a tábla alakja, úttól való elzártsága, ne­ héz megközelíthetősége indokolná az erdősítést. Az erdőterület további forrá­ sa az 540 ezer ha gyepterület.

vállalkozásokat nyíltan preferáló politi­ ka. A több erdőbirtokossági társulat vagy magán-erdőbirtokos összefogásá­ val létesült erdőszövetkezeteké csupán a közös erdő- és földtulajdon bázisán, hanem az azt követő finanszírozási, ter­ melési és kereskedelmi műveletek kö­ zös végzésére szerveződjenek. Az ön­ kéntesség, a személyes és vagyoni köz­ reműködés, az autonómia, a szervezés és demokratikus önkormányzat, a köl­ csönös támogatás legyen az alapjuk. Az erdő tudvalevőleg megköveteli a na­ gyobb összefüggő területek azonos mó­ don való kezelését.

Ahhoz, hogy a történelmi tévedése­ ket meg ne ismételjük, nem kell félnünk a magánerdők növekedésétől. Mert csak a szuverén birtokosok által felis­ mert gazdasági előnyök vezethetnek el az említett önkéntes társulások haté­ kony formáihoz. Alapvető feltétel a földtulajdon tisztázása. M e g kell vizs­ gálni, hogyan kerülhet az egyén tartós földbérletébe, 50-100 éves használatá­ ba az a földdarab, amelyen az erdőt telepíti. Természetesen egy olyan nem­ zeti kincs esetében, mint az erdő, csak jól megfontolt szabályozás és korláto­ zás után lehet szabaddá tenni a birtok­ forgalmat. A lakosság fásításait ingyen csemetejuttatással kell elősegíteni. Minden privát erdőtelepítést illessen meg az adómentesség, legalább a vágás­ kor feléig. A kitermeléskor viszont le­ gyen kötelező a jövedelemadó az árbe­ vétel alapján.

A falusi demokrácia iskolái voltak évszázadokon át az erdőbirtokossági társulatok. Velük átalakítható volt az a hátrány, hogy az erdő csak hosszú idő után fizet a vele fáradozónak, mert az évente kitermelt fából a tulajdoni arány­ rész szerint mindenkinek minden évben jutott. Közel 300 ezer ha erdő volt erdő­ birtokossági társulati kezelésben, mely­ nek túlnyomó része a termelőszövetke­ zetek tulajdonába került. Jól átgondolt szabályozással elkép­ zelhető erdő-részvénytársaságok szer­ vezése is. Azok számára, akik nem tud­ nak földtulajdont szerezni, hasznos megoldásnak kínálkozik, ha energiaer­ dő szakcsoportot hoznak létre. A felsorolt tulajdonformák csak olyan mértékben ajánlhatók, hogy erdeinknek mintegy 60%-a kincstári erdő maradjon. Várjuk az erre vonatkozó törvényi szabályozást. Olyan szakmai és gazdasági feltételeket kell kiharcolni, amelyek az erdő, a társadalom többcélú (fatermesztés, védelem, üdülés) igénye­ inek maradéktalan kielégítését szava­ tolják. A mai helyzeten feltétlenül javí­ tanunk kell. Meg kell mentenünk a még meglévő természetes ökoszisztémáin­

A földforgalom meg fog élénkülni, mint ahogy az minden piacgazdaságban természetes állapot. A közhangulatot azok oldalára kell billenteni, akik gya­ rapítva gyarapodnak. Minden feltétel­ nél előbbre való a többet teljesítőket támogató erkölcs kialakítása, vagyis a

kat. Mindenkit vissza kell tartani az er­ dők szépségének, szociális hasznának tönkretételétől. Erősítenünk kell erköl­ csi alapjainkat, mert a termőföld meg­ mentése nagyfokú felelősséget, becsü­ letességet és igazmondást követel a vele foglalkozó két ágazattól. Az agrár- és erdőmérnökök körében általánossá kell válnia annak a meggyő­ ződésnek, hogy a mezőgazdasági ter­ melésre alkalmatlan és az ún. zárvány­ területek erdősítésével, privát és társa­ dalmi erőkkel telepített erdősávok, faso­ rok segítségével nagymértékben befo­ lyásolhatjuk és megváltoztathatjuk egy adott térség klimatikus, talajtani, egész­ ségügyi, tájesztétikai, eróziós, egyszó­ val: termelékenységi viszonyait. A fásí­ tások hatásmechanizmusával kapcsola­ tosan olyan nagy tömegű hazai kutatási eredmény áll rendelkezésre, melyek se­ gítségével a hosszú távú mező- és erdő­ gazdasági célok elérése, az új zöldfelü­ leti rendszerek tájökológiai szempontú fejlesztése megvalósítható. Az érintett problémakörrel kapcsola­ tosan megemlítem, hogy a mai változá­ sok szabadsága sajnos a kalandorokat is vonzza, akiket a gyors meggazdagodás vezérel és akiket a termőföldünket ve­ szélyeztető hatások nem érdekelnek. De, ha a két szakma összefog és figyel­ mét a természeti erőforrásokkal, a talaj­ jal, az alapkőzettel, a felszíni és felszín alatti vizekkel, a levegővel, az élővilág­ gal, a biológiai sokféleséggel, a tájjal való ésszerű bánásmódra összpontosít­ ja, elfogjuk kerülni, hogy a következő évtizedek bizonyossá tegyék az emberi élet vereségét a Földön. Úgy vélem, generációnk számára nem hiába adatott meg országunk újjáépítésének lehetősé­ ge és a társadalmi-gazdasági-környezeti válság legyőzésének izgalmas kihívása.

Kárpátaljai erdészeti vezetők a NYÍRERDŐNÉL Új szakaszáb a lépet t a Nyírerdő ' Rt. é s a szomszédos kárpátalja i ungvár i Erdészet i Hivata l munkakapcsolata . Enne k jegyébe n tartózkodott háro m napi g a cé g vendégekén t Magyarországo n Ivá n Jurjevic s Fedorce , a hivata l igazgatój a é s Ivá n Kosztyu , valamint Lakato s Mihál y terület i erdészet i igazgató . Látogatásu k célj a a z volt , hog y kidolgozzá k a Nyírerd ő Rt . é s a z ungvár i Erdészeti Hivata l között i tudományo s é s gazdasági , valamin t távlatokba n a kereskedelm i együttműködé s formáit . Megegyezte k abban, hog y összehangoljá k a z itt folyó kutatómunká t a munkácsi erdészet i kutatóintéze t tevékenységével, kölcsönöse n kísérlet i parcellákat létesítenek , kicseréli k a szomszédos területe k tapasztalatait . Rendezne k közö s erdészszakma i versenyeket , elsősor ban a fakitermelé s területén . Sz ó eset t a szaporítóanyago k kereskedelmérő l is . A z ukrá n vendégeket , aki k a z ottan i állam i é s magánerdó'k kezelői , rendkívü l érdekelt e a magya r erdészet i struktúra , a z irányítás , a privatizáci ó körülménye i közepett e foly ó napi gazdaság i munka . Enne k tanulmányozásár a Kovác s Gábornak , a Nyírerd ő Rt . vezérigazgatójának társaságába n megtekin tették a fehérgyarmati erdésze t lónya i területét, a debreceni erdészetné l a z erdős pusztát , Gútho n a vadgazdálkodás módszereit , Tiszacsegén a z erdészetné l a védett természet i környezetbe n folytatot t erdészet i tevékenységet . A látogatá s eredményekén t a felek megegyezte k abban , hog y a közeli jövőben má r megkezdi k a szakemberek konkrét , nap i együttműködését .

A DIÓF A KFT . több éve működtet korszerűen felszerelt nagy teljesítményű fűrészüzemet, mely felvásárol d i ó , cseresznye, körte, tölgy, nyár és akác rönköt. Diófa Kft . 7500 Nagyatád, Kispuszta Telefon/fax: (06) 82-351-840 vagy: (06) 60-362-575

Diktál a piac A Nyírerd ő Rt . felkészül t a z ősz i fakitermelési szezonra . Ebbe n a z esztendőben rendkívü l igényess é vált a piac, a felhasználók ige n nag y igényekkel jelentkezne k min d bel- , mind külföldön . Sokan ne m i s sejtik , hogy a fa kitermelés e komol y szak tudástigényel. Korábba n ez t a munkát a z erdészete k fakitermelő i vé gezték, m a a z ésszer ű gazdálkodá s eredményeképpen olya n vállalko zók, akik egykor a z erdészetek alkal mazottai voltak . Új módja a kitermelésnek, hog y a vágandó területe t lábo n áll ó erdő k formájában bocsátjá k árverezésre , és a legjobb licite t kínál ó kapj a me g a vágás é s feldolgozás jogát. Ez igen hatékony módszer ; a bakta i erdé szet területé n a z idé n 719 0 köbmé tert eze n a módo n termelte k ki . A zártkörű, meghíváso s lici t az t ered ményezi, hog y a legjobbak , a leg hozzáértőbbek élvezne k előnyt , íg y a Nyírerd ő Rt . a szerződésekbe n meghatározott időr e é s minőség ben tudja kalkuláln i a fa értékesíté sét. Atapasztalatok é s a z előrejelzé s egyaránt az t mutatják : a fapia c megfelelő, min d a hazai, mind a kül földi keresle t kielégítő , íg y a szak szerű őszi-téli fakitermelése k sorá n nyerhető készlete t a jöv ő év i igé nyes piaco n kedvezőe n lehe t érté kesíteni.

Gyengüljünk? Akinek régót a va n alkalm a figyelemme l kísérn i a z erdőtelepítése k állam i támo gatását, a z ennek má r számtala n változatáva l találkozhatott . Most , a legeslegújab b változat szerin t a j ó erd ő telepítésér e ali g ka p támogatás t a z err e vállalkozó , a gyenge fejlődés t Ígér ő erdőtelepítés e viszon t telje s kör ű támogatásban részesül . Ebben a rendszerben a sík vidék i erdő k esetébe n va n ugya n logika , d e a hegy es dombvidéke n má r anná l kevésbé . Alföldjeinken természetese n támogatand ó a gyeng e termőhelye k erdősítése ; elsősorban a homokbuckáké, aho l főként a szél okozta talajpusztulás t kel l megelőz ni. Azonkívü l erdőne k val ó a má s művelés i ágba n csa k kevéss é hasznosíthat ó tocsogó, enyhé n szike s terüle t (feltéve , h a ninc s ot t egyé b olya n természet i érték , ami miat t a z erdősítés mégse m kívánatos) . Id e sorolható k mé g a külszíni bányásza t által visszahagyott területek , amelyeke n a „ r e k u l t i v á c i ó" csa k papíro n történik me g (Visonta, Bükkábrán y stb.) . Hegy- é s dombvidékeinken merőbe n má s a helyzet. It t elsősorba n a talaj lejtfok a kell, kellene , hog y irányad ó legyen . Bizonyo s lejtfoko n tú l ne m szabad(-na ) a tala j bolygatásával jár ó gazdálkodás t folytatni , csa k gyep - é s legelőgazdálkodást , maj d a még meredekebbeken , aho l má r a legelő állato k taposás a i s a talaj lepusztulásá t okozza, csak a z erdőtelepítéssel célszer ű a területet hasznosítani . De e területeknek a meredekségen kívü l semmi má s baju k nincsen ; itttehát nagyo n isj ó fejlődésú'erd ő ültethető. Miér t n e adnán k err e i s támogatást? E z a z erd ő csa k szá z é v múlv a ho z hasznot a gazdájának , mí g a sí k vidék i erd ő so k esetbe n má r 20-3 0 é v múlv a meghálálja a beléje fektetet t munkát . Miér t ösztönöznén k a hegyvidéki erdőtelepí tőket arra , hog y a legrosszab b területükö n kezdjé k a z erdősítést , é s n e inkáb b a jobbakon? Akik erdőtelepítésektervezéséve l i s foglalkozunk, egyre-másr a kapju k a megkereséseket, hog y tervezzün k erdőt , d e csaki s gyengét , mer t csa k akko r né z k i r á a teljes támogatás . H a ez t - megfelel ő laz a lelkiismerette l - me g i s tennénk , e „ g y e n g é n e k " minősítet t termőhelyr e ne m tervezhetnén k á m a z odaill ő értéke s tölgyest, bükköst , hane m a kevésbé értéke s é s kívánato s fenyőt , cser t stb . Szerencsénkre a megoldás ne m „boszorkányság" . Elsősorba n a terület lejtfok a legyen a mérvadó a támogatás mértékénél . Hegy - é s dombvidékeinke n ezze l szol gálhatjuk a kívánato s művelés i ága k kialakítását , a szűkö s támogatás i kerete t íg y használhatjuk fe l a legkedvezőbben . Reményfy László

DR. SZODFRIDT ISTVÁN

Erdei ökoszisztémák teljes körű vizsgálata Erdeinket manapság sokféle károsítás éri, ezek tápanyag-ellátási zavarokban, vízhiány okozta gyengültségben, másodlagos károsítok fellépésében is megmutat­ koznak. Az előidéző" okok részben természetes eredetűek (aszály, rovardúlás stb.), részben az ember okozta környezetszennyezésre vezethetjük vissza jelentkezésü­ ket, de nem egyszer maga a gazdálkodás adottságai is károkozó tényezők. A károsító tényezők nem egyszer halmozottan jelentkeznek, ilyenkor egymás hatását erősítik és az önmagában jelentéktelen és az erdő által könnyen leküzdhető baj is halálossá alakulhat. Jórészt ezek a megfontolások vezettek arra, hogy kutatóintézmények egyes erdei ökoszisztémákat teljes körű vizsgálatokkal felkeressenek és a bennük lejátszódó folyamatokat alapjaiban és összefüggéseikben megismerjék, flyen kutatóhely lett a Bükk-hegységi síkfőkúti terület vagy az ugyancsak botanikusok által kezdett csévharaszti és bugaci vizsgálatsorozat. A kezdeményezések sok pénzbe kerülnek, napjainkban ezekre egyre kevesebb jut, azért célszerű mozgósítani azokat a tarta­ lékokat, amelyek a külföldi együttműködésben rejlenek. Egyetemünk Termőhelyismerettani Tanszéke is ezen a módon kíván több kutatási problémát megoldani, részben úgy, hogy az egyetem lehetőségeinek kihasználásával az itt dolgozó oktatók hosszabb ösztöndíjas kutatómunkát és tapasztalatszerzést vállalnak, de úgy is, hogy diplomatervet készítő külföldi halgatókat fogadunk és őket olyan témák megoldá­ sára serkentjük, ami a magyar erdőgazdálkodás számára is hasznos eredményeket igér, és természetesen a külföldi partner számára is. így került sor ez évben egy freiburgi hallgató vizsgálataira, aki a lombos erdők helyére telepített lucfeny vesék talajra, termőhelyre tett hatását vizsgálta részben a Soproni-hegység erdeiben, részben a németországi Fekete-erdőben. Ha munkája elkészül, fontosabb eredmé­ nyeit lapunk hasábjain majd olvashatjuk. A külföldi kapcsolatok keretében került sor a freiburgi társtanszék vezetőjének Karl-Heinz Feger professzornak egyetemünkön tartott előadására is. Ennek szöve­ gét fordításban az alábbiakban ismertetjük.

Talajtani és erdőökológiai kutatás a freiburgi egyetemen * Dr. K a r l - H e i n z Feger t a n s z é k v e z e t ő e g y . tanár, Frciuurg ( N é m e t o r s z á g ) A freiburgi egyetem Talajtani és Er­ dei Tápelem-körforgalmi Tanszékének folyamatban lévő kutatómunkáiról a következő áttekintés ad képet. A munka súlypontját az ARINUS projekt kereté­ ben 1985 óta rendszeresen végzett mé­ rések adják. Ezeket a Fekete-erdőben (Schwarzwald) lévő Schluchsee és Vil­ iingen elnevezésű kísérleti területeken folytatjuk. Az ARINUS projekt tan­ tárgyközi erdő-ökoszisztéma kutatáso­ kat foglal magában, módszereit BadenWürttembergben alakították ki. Egy-

* Sopronban István

1995. július

egy reprezentatív modellterületen leg­ alább 15 munkacsoport dolgozik, ezek különböző szakterületek feltárását ké­ szítik. A teljes körű erdőökológiai feltá­ rást az erdőkárok nagymérvű fellépése indította el, megjelenésük ösztönzően hatott a vizsgálatok végzésére. Különö­ sen akkor, amikor a magasabb hegyvi­ déki fekvésekben ezek a károk töme­ gessé váltak. A kutatás alapja az a szemlélet, amely az erdőt növény-talaj-víz-levegő egységének látja, és amely a magasabb

13-án tartott előadás szövege, fordította:

dr.

Szodfridt

térszintek erdeiben mutatkozó táp­ anyag-háztartási zavarok megjelenésé­ vel vált tudatossá. A hosszú távú válto­ zások megismerését az erdei ökoszisz­ témákban lejátszódó anyagáramlási fo­ lyamatok nyomon követése, feltárása segíti, ebbe a keretbe helyezik el a kísér­ leti beavatkozásokat is (pl. trágyázás, meszezés, nitrogénadagolás), és így okozati összefüggéseket találhatnak a hosszú távú változások értelmezéséhez. A folyamatok elemzését egyes elemek mozgásának jobb megértését szolgáló hipotézisekkel, elméletekkel segítik, ezek helyességét szabadföldi vizsgála­ tokkal ellenőrzik. Az ARINUS projekt keretében kiala­ kított Schluchsee és Viliingen kísérleti területek egymással jól összehasonlít­ ható, szomszédos vízgyűjtőkben he­ lyezkednek el. Minden vízgyűjtőn belül jellemző termőhelyfolton tenziométerek és tápelem-szívógyertyák elhelye­ zésével víz- és anyagforgalmi mérése­ ket végeznek. A vízgyűjtőből kijutott anyagot bukógátakon mérik. A vízgyűj­ tőket úgy választották ki, hogy azok a DNy-németországi térség, légszennye­ zéssel terhelt, zárt gazdasági erdeire nézve jellemzők legyenek, de hasonló helyek adataival is az itt begyűjtöttek összevethetők legyenek. Az aktuális légköri ülepedés hatása jól felismerhető az anyagkörforgalom­ ban, ennek ellenére nagyobb jelentősé­ g ű a termőhely jellemzőinek és az öko­ szisztémán belüli folyamatoknak, külö­ nösen a korábbi erdőhasználatok isme­ rete, mert ez a talaj elemforgalmára igen jelentős hatást gyakorol. Mindez leginkább a nitrogén eseté­ ben szemmel látható, de más elemek esetén is jellemző (pl. kén, foszfor, magnézium). Vagyis a jelentkező tápe­ lem-felvételi zavarokat csak akkor ért­ hetjük meg, ha a talajtani-földtani, hasz­ nálattörténeti és meteorológiai tényező­ ket (időjárás, ülepedés) kölcsönhatá­ sukban értékeljük. így például a 70-es évek végén fellépett magnéziumhiány okozta tűsárgulást a kőzetmállás során

felszabaduló túl kevés magnéziumra vezethetjük vissza, de belejátszik az erdóhasználatok előidézte bázisszegény­ ség is a talajban, majd a nyomában meg­ jelenő alumíniummozgékonyság, a tar­ tamosán jelentkező légköri savas terhe­ lés, valamint az optimális nitro­ génellátottság is. Utóbbit az ilyen ter­ mőhelyrejellemző, különösen erőteljes talajbiológiai élettel és a növekvő nitro­ génbevétellel magyarázhatjuk. Mind­ ehhez kapcsolódik még az időjárás is a maga oldó és kiegyenlítő szerepével. A talaj nedvességviszonyait egy fizikai meghatározottságú számítási modell te­ szi kézzelfoghatóvá és ad magyarázatot a feltalajban kora nyáron jelentkező ki­ száradás jelenségére. Mindezt 1976 és 1983 között jól ér­ zékelhettük, ekkor volt a tűsárgulás csúcspontja. Ily módon a szokatlan idő­ járási körülmények miatt a tápanyag­ utánpótlás és a hajszálgyökerek növe­ kedése az erősen kiszáradt, talajfelszínt borító humuszrétegben alaposan leféke­ ződött, ugyanakkor az ásványi talajban elhelyezkedő gyökerek révén a fák még kellő vízhez jutottak. A jelenlegi, „avarcsomaggal" végre­ hajtott avarbomlási kísérletek a magné­ zium-utánpótlás egyértelmű csökkené­ sét igazolták, különösen, ha a kísérletet még mesterségesen előidézett száradás­ sal is kombinálták. Ilyen előzmények után az állományok nyolcvanas évek

A bükkösök vágásterületének albedoja tarvágást követően A beeső és visszavert fényenergi a arányát kifejez ő albed o nagyság a meghatározó a z újulat növekedésére , ezért tar t érdeklődésr e számo t a Forest Scienc e 1995 . 2. számába n (68 277. o. ) megjelen t dolgozat , amel y idevágó széle s kör ű vizsgálatokról a d számot. Fontosab b megállapításai : 1. A t a r v á g á s c s ö k k e n ti azalbedot . 2. A z újula t levélzetéve l gyorsa n elérhetővé tesz i a maximális albedot . 3. A lombsáto r kialakulás a é s mélységi tagozódásána k fokozódás a csökkenti a z albedot . 4. Az albedo legnagyob b értékei t a nyár elej i időszakba n ér i e l a tarvá gást követ ő els ő évet kivéve . Ref: Vig Péter)

AZ ÁLLAMERDÉSZET VÁLLALATOSÍTÁSA ezelőt t háro m évve l Ausztria-szert e hatalmas megrökönyödés t é s ellenérzés t váltot t k i a szakkörökbe n (Erdészet i Lapok, 1993 . 3. old.). Mos t ugyana z a vezérigazgató - R . Ramsauer - , ak i annaki dején a salzburgi közgyűlése n a z átalakításr a vonatkoz ó tájékoztatás t adta , nem kis megelégedésse l állapíthatt a meg , hog y a következetesen végrehajtot t átalakí tás, ésszerűsítése k utá n a vállalat a z 1994. évet a korábbi 2 7 millió AT S veszteség helyett 10 9 milió AT S nyereséggel zárta , é s az idei évr e aká r 15 0 millió i s várható . Az elmúl t évbe n lényegese n job b faáraka t tudta k elérni , rekordmennyiségű , 2, 3 millió m -nyi fát értékesíthettek , a személyzeti költségeke t 1,9%-ka l csökkenthet ték é s a béreket 2,5%-ka l növelhették . 3

(ÖFZ1995.

közepe óta tapasztalt gyógyulását az ek­ kortájt klimatikusan kedvező éveknek köszönhetjük. Az ARINUS termőhelyeken alkal­ mazott trágyázási kísérletek jelzik, hogy a célzott magnézium-utánpótlás az ilyen problematikus termőhelyeken az ökoszisztémák állékonyságát tarta­ mosán növeli. Ez megmutatkozik a haj­ szálgyökerek ásványi talajban tapasz­ taltjavuló növekedésében, utóbbiak ki­ váltója pedig a trágyázás után könnyen oldható magnéziumtartalom növekedé­ se. A magnéziumos közömbösítést olyan termőhelyeken alkalmazhatjuk jól, ahol az avarlebomlás viszonyai ked­ vezőtlenek. A bemutatott kísérleti elrendezés be­ pillantást enged azokba az alapvető té­ nyezőkbe és folyamatokba, amelyek az erdőkben az anyagháztartás alakulását kormányozzák.

8. Ref.: Jéröme

R.)

A vizsgálatokból hatékony talaj- és vízvédelmi koncepciót lehet kialakíta­ ni. Ezenkívül az ilyen mérések szerepe vitathatatlan olyan időben, amikor a környezeti hatások gyorsan változnak és velük együtt a gazdálkodási módsze­ rek is, mindez egy környezetbarát erdő­ gazdálkodás kialakításához vezethet. Ezért Freiburgban jelenleg integrált vizsgálatokat végzünk az erdőgazdál­ kodás hatásaira vonatkozóan (pl. gyérí­ tés, fafajválasztás) is. E vonatkozásban kedvező együttmű­ ködési lehetőségek kínálkoznak Európában a gazdálkodási és klímagradien­ sek mentén. Ezért jelentkeznek kiváló partneri együttműködési lehetőségek a freiburgi és soproni Talajtani és Tápelem-gazdál­ kodási Tanszékek (Sopronban ez a Termőhely-ismerettani Tanszék - fordító megjegyzése) között.

A SISKANÁD (Calamagrostis epigeios)^ 70-e s évektő l nagymértékbe n terjedt a volt NDK erdeiben . Vizsgálato k mutatták , hog y a mésznitrogén-trágyázá s rendkívül i mértékben növel i a siskanád száraztömegét . A szomszédos mezőgazdaság i terüle tekről é s ipari üzemekbő l származ ó ilye n hatá s elősegíthet i ugya n a z elszaporodást, az igazi okna k mégse m ez , hanem a túltartott nagyvadállomán y bizonyult . A siska nádat a vad nem eszi, a más legelt növénye k álland ó visszarágás a pedi g nagymér tékben javítj a a z életkörülményeit olyannyira , hog y beál l a z akadálytalan térfogla lása. Ezt is látványosan bizonyítjá k a z ellenőrző kerítések. A siskanád elle n is legfőbb védekezésnek mara d - a golyó . (DW1993. 2. Ref: Jéröme R.)

A gyérítés erélye és a rönktermesztés lehetősége nyíresekben A Forestr y 1995 . 2. számában megjelen t tanulmán y szerin t a nyír fájána k minő ségét ne m befolyásolja az , hogy mérsékel t vag y erőseb b belenyúlássa l kezelték- e az állományt. Az Egyesült Királyságba n 40 éves kor t találtak megfelel ő vágáskorna k ahhoz, hog y erőseb b gyéríté s é s kedvező'termőhel y eseté n jelentő s mennyiség ű lemezipari é s értékes fűrészrönk-kihozatal t érjene k el . Ref: Szemerey Tamásné

DR. CSÓKA GYÖRG Y

Lombfogyasztó lepkék tömeges fellépései tölgyeseinkben az 1961-1993közötti időszakban Bevezetés A tölgyek a m a g y a r erdőgazdálkodás leg­ jelentősebb fafajai. Á l l o m á n y a i k a hazai er­ dőterület közel e g y h a r m a d á t teszik ki. Ö k o ­ nómiai értékeik mellett k i e m e l k e d ő ö k o l ó ­ giai, természetvédelmi j e l e n t ő s é g ü k is k ö z ­ ismert. A tölgyek a legtöbb hazai fafajt m e s s z e meghaladó fajgazdagságú n ö v é n y i részekkel táplálkozó (herbivor) rovaregyüttest tartanak el. Jelen ismereteink szerint 629 azoknak a rovarfajoknak a száma, m e l y e k természetes k ö r ü l m é n y e k között a tölgyeket tápnövényként elfogadják. Igen m a g a s (44%) a Quercus specialisták aránya (Csó­ ka, 1994). Ezek a tölgyeken kívül m á s táp­ növényen n e m k é p e s e k m e g é l n i . A tölgyek­ nek ezáltal k i m a g a s l ó szerepük van a bioló­ giai diverzitás fenntartásában is, m e l y n e k m e g ő r z é s e a m o d e r n s z e m l é l e t ű termé­ szetvédelem egyik fő célkitűzése. A Magyarországon igen n é p e s kercifág rovaregyüttesből m i n d ö s s z e néhány tucat­ nyi faj képes olyan m é r t é k ű elszaporodásra, mely már gazdaságilag is érzékelhető. Hazai viszonylatban közülük talán legnagyobb je­ lentőségűek egyes lepke- (Lepidoptera) fa­ j o k lombfogyasztó hernyói. Átlagos évi össz-kár terű létük j ó v a l meghaladja a 10 000 hektárt. Populációdinamikájukkal, illetve kártételeikkel több k o r á b b i tanulmány fog­ lalkozott (Szontágh, 1963, 1977, 1985, 1992; Leskó, 1982; Csóka, 1987, 1990). N é ­ hányuk az erdészeti e n t o m o l ó g i a figyelmé­ nek középpontjában áll, többségükről azon­ ban igen keveset tudunk.

1. láblázat 1961-1993 közöttévenként bejelentett hernyókárok tölgesekben (ha)

ÉV

GE0M

LYDI

EUCH

MANE

THPR

TORT

I:

1961

2120

100

0

0

393

20

2 633

1962

49 742

2 20 0

0

0

1428

20

53 390

1963

70 995

6 31 0

40

200

2325

39

79 909

1964

11 57 7

12 59 8

74

1 47 0

3 56 2

127

29 408

1965

1 67 5

25 91 2

251

555

95

28 530

1966

500

31 92 3

487

1 72 0

55

115

34 800

1967

45

755

90

261

90

235

1476

1968

699

211

266

0

60

1 36 4

2600 2 424

42

1969

1 34 1

427

112

1970

3 20 6

853

1 27 5

1971

8 349

1 33 9

1972

25 30 6

1973

3 450

1974

50

45

449

2 38 9

422

385

8 530

239

584

85

790

11386

4 90 9

502

410

236

711

32 074

6 22 1

468

139

20

1142

11 440

654

9 53 0

411

883

156

507

18 041

1975

4 80 2

4 956

203

50

111

0

10122

1976

5 082

2 93 8

80

60

1 15 0

245

9 488

1977

2 08 2

2812

17

220

27

956

6114

1978

871

1 51 0

35

108

200

5 98 6

8 710

1979

2 14 9

562

150

245

0

6 59 3

9 699

1980

1 59 8

1 80 1

950

230

100

1 39 8

6 077

1981

1 34 0

3 080

1 44 6

92

12

225

6195

1982

1 30 3

1 32 6

2 60 0

510

34

170

5 943

Jelen m u n k a a m a g y a r o r s z á g i tölgyesek­ ben az elmúlt 3 3 év (1961-1993) alatt b e k ö ­ vetkezett és bejelentett hernyókárok területi adatainak tér- és időbeli eloszlását, valamint esetleges trendjeit vizsgálja.

1983

13 827

372

1 82 0

2 38 0

500

175

19 074

1986

2 56 0

3 16 7

603

950

100

135

7 515

Módszer

1987

4 989

5167

400

600

260

3318

14 734

A magyarországi erdőkben észlelt és az erdőgazdálkodók által bejelentett k á r o k ada­ tait az E R T I E r d ő v é d e l m i Osztálya m á r a hatvanas évek elejétől k e z d v e gyűjti, és évenként kis kötet formájában közre is adja. E megfigyelőrendszer beindításában és fenntartásában m e g h a t á r o z ó j e l e n t ő s é g ű volt Tallós Pál és Szontágh Pál tevékeny­ sége. Előbbi 1968-ban bekövetkezett tragi­ kusan korai haláláig, utóbbi pedig 1988-as nyugdíjazásáig vett részt m ű k ö d t e t é s é b e n . 1 9 8 9 - t ő l k e z d ő d ő e n t e j W Á M m Gödöllőn irányítja a r e n d s z e r h e z k a p c s o l ó d ó m u n k á ­ kat. Csak r e m é l n i lehet, h o g y az erdőterüle­ tek privatizáció általi felaprózása s e m teszi lehetetlenné a j e l z ő r e n d s z e r további m ű k ö d ­ tetését.

1984

7 19 9

2 18 6

4 27 0

2 11 2

360

370

16 497

1985

4133

2 403

1 66 7

1 42 0

280

740

10643

1988

2 14 5

5615

4 327

519

100

515

13 221

1989

5 023

8 28 3

3 23 6

265

1 09 5

4150

22 052

1990

2 62 5

3 08 4

551

696

1 10 5

695

8 756

1991

2 21 4

3 05 5

10

45

332

632

6 288

1992

5 55 1

3 703

619

225

525

303

10 926

1993

24 419

13 960

3 57 7

42

190

3 377

45 565

Z:

279 404

173 268

30 776

18 917

15 913

35 982

554 260

8 467

5 2510

933

573

482

1 090

16 796

ÁTL.

A táblázat rövidítései : GEOM

: téliaraszoló

LYDI: gyapjaslepk EUCH: aranyfar MANE: gyú'rú'spill THPR: tölgy-búcsújár

k (Geometridae ) e (Lymantri a dispar ) ú pill e (Euprocti s c h r y s o r r h o e a l e (Malacosom a neustria ) ó lepk e (Thaumetopoe a processionea )

TORT: tölgy-sodrómolyok(Tortricidae

)

E dolgozatban feldolgozott alapadatok az 1961-től m e g j e l e n ő ún. „prognózis"-füzetekbőí származnak. M u n k á m b a n c s a k a leg­ jelentősebb Lepidoptera-fajok (illetve faj­ csoportok) káradatainak feldolgozására szo­ rítkoztam. Ezek a következők: téliaraszolók (Geometriádé) fajcsoport, Lymantria dis­ par, Euproctis chrysorrhoea, Malacosoma neustria, Thaumetopoea processionea és sodrómolyok (Toriricidae) fajcsoport. A karterű le tekét tájegységenként Össze­ sítettem. E l v é g e z t e m a fajonkénti kárterüle­ tek alakulásának trendvizsgálatát, mely arra ad választ, hogy a vizsgált időszakban van­ nak-e fajok,melyek kár terű léteinek nagysá­ ga n ö v e k v ő , illetve c s ö k k e n ő trendet mutat. Minden é v h e z az adott év kárterületének természetes alapú logaritmusértékét rendel­ tem hozzá, és ezeket az értékeket lineáris regresszióval vizsgáltam. A z „In " értékekre való transzformálás a p o p u l á c i ó d i n a m i k a i jellegű adatsorok kezelésének egyik közis­ mert és elterjedt módja. Eredmények és értékelésük A fajonkénti és évenkénti kárterületek, valamint ezek ö s s z e g z é s e az 1. táblázatban található. A z 1961-tól 1993-ig terjedő időszakban a magyarországi tölgyesekben a 6 legfonto­ sabb Lepidoptera-faj (csoport) Összesen 556 905 ha területen okozott k á r o k a t Ez éves átlagban 16 876 ha-t jelent. Téliaraszolók A téliaraszolóknak tulajdonított kártéte­ lekért a szorosan vett téliaraszolók mellett több m á s araszoló- és bagolylepkefaj is fele­ lős. A z általában igen népes fajcsoport hely­ ről helyre és időről időre változó faji össze­ tétellel és d o m i n a n c i a v i s z o n y o k k a l lép fel. A korábbi szakirodalmi utalások (Szontágh, 1977, 1985) szerint, de az újabb megfigye­ lések alapján is leggyakrabban és legna­ gyobb területeken a kis téliaraszoló (Operophtera brumata) a fajegyüttes d o m i n á n s tagja. A fajegyüttesekben a legtöbb helyen tömegesen van jelen az Erannis defoliaria, Agriopis aurantiaria, Colotois pennaria, Agriopis leucophaearia, Agriopis marginaria. Időnként és helyenként, ha csak kisebb kiterjedésű foltokban is, több, m á s faj is lehet d o m i n á n s . Hegyvidéki kocsánytalan tölgye­ sekben helyenként tömeges a Boarmia roboraria, Apocheima pilosaria, az utóbbi 2-3 évben több helyütt, k o c s á n y o s - és kocsánytalantölgy-állományok mellett cseres-töl­ gyesekben is számottevően n ö v e k v ő népes­ séget mutat az Epirrita dUutata. Sík vidéki kocsányos tölgyesekben helyenként gyakori lehet a Peribatodes rhomboidaria is. A z araszoló lepkék mellett több bagoly­ lepke-faj is képviselteti magát e fajcsoport­ ban. Közülük leggyakrabban az Orthosia genus fajai lépnek fel tömegesen (Orthosia gothica. O. incerta, O. stabilis, O. cruda). Rajtuk kívül a Cosmia trapesina, Conistra vaccinii is lehet tömeges (Leskó, 1982). Ki­ sebb foltokban, főként cserállományokban

2. táblázat 1961-1993 közötti időszak kárterületeinek%-osmegoszlása országrészenként ÉSZMO

KELMO

DÉLMO

DÉLDU

NYMO

DUKH

GEOMETRIDAE

57%

3%

1%

15%

6%

18%

LYMANTRIA

19%

15%

16%

27%

15%

8%

EUPROCTIS

1%

34%

51%

11%

2%

1%

MALACOSOMA

11%

48%

23%

5%

5%

8%

THAUMETOPOEA

25%

7%

2%

51%

4%

10%

TORTRICIDAE

67%

14%

5%

11%

2%

1%

Atáblázatrövidítései:

ÉSZMO: P e s

t Nógrád , Heves , Borsor-Abaúj-Zemplé n

KELMO: Hajdú-Biha DÉLMO: Bács-Kiskun DÉLDU: Tolna NYMO: Vas

r é s Szabolcs-Szatmár-Bere g , Csongrád , Békés , Jász-Nagykun-Szolno k

, Baranya , Somogy , Zal a , Gyó'r-Sopron-Moso n

DUKH: Veszprém

•áBrachyonica sphifix is mutathat figyelem­ reméltó gyakoriságot. A teljesség kedvéért m e g e m l í t e n d ő , hogy a téliaraszolók név alatt szereplő fajcsoport nemcsak tölgyesekben, hanem más fafaj ú állományokban is okozhat s z á m o t t e v ő lombtalanítást. így gyakran tömegesen lép fel az elegyfaként jelenlévő, vagy elegyetlen állományt alkotó gyertyánon, bükkön, vad­ g y ü m ö l c s ö k ö n , nyarakon stb. Ezzel együtt is elmondható, hogy kártételük túlnyomó része tölgyesekben jelentkezik. A fajcsoport l e g n a g y o b b kártételi terüle­ te 73 6 4 0 ha, 1963-ban jelentkezett. Éves átlagos kárterületük 8547 ha. A kártételek túlnyomó része hegy- és d o m b v i d é k i állo­ m á n y o k b a n jelentkezett ( 2 . táblázat). Ezen területi megoszlás magyarázata a k ü l ö n b ö z ő tölgyfajok elterjedésében keresendő. A z Északi-középhegységben, illetve a Dunán­ túli-középhegységben a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) a d o m i n á n s tölgyfaj (gyakran gyertyáneleggyel), és általában el­ mondható, hogy ezek a fafajok a fajcsoport legtöbb tagjának leginkább kedvelt tápnövé­ nyei. A kelet- és dél-magyarországi kocsá­ nyos tölegyesekben többnyire m á s fajok a dominánsak. Országos kárterületei meglehetősen sza­ bályos, 10-11 éves ciklusú fluktuációt mu­ tatnak. A 33 éves időszak alatt kárterületének alakulásában szignifikáns lineáris trend nem mutatható ki. Sajnos e kora tavasszal táplálkozó nagy­ lepke (Macrolepidoptera) fajcsoport tagjait, a csoport dominanciaviszonyait jelentősé­ g ü k h ö z mérten igen kevéssé ismerjük. Gyapjaslepke

I'Lymantria dispar) Éves átlagos kárterülete 5251 ha. ezzel a téliaraszoló-fajcsoport után a legjelentősebb faj. Jelentőségét tovább növeli, hogy igen gyakran o k o z tarrágást, m é g p e d i g n e m c s a k a kiritkult, h a n e m a jól záródott középkorú és idős állományokban is. Közismerten polifág faj. A kocsányos tölgy és csertölgy mellett (a kocsánytalan

, Komárom-Esztrgom , Fejé r

tölgyön általában nem tömeges) a legtöbb lombosfán okozhat defoliációt, esetenként m é g a más Macrolepidoptera-fajok által el­ került akácot is tarra rágja. Poüfág volta kárterületeinek országrészenkénti közel egyenletes megoszlá-sában is tükröződik. A vizsgált időszakban m i n d e n körzetben j e ­ lentkezett s z á m o t t e v ő fellépése. Ugyancsak ezen tulajdonságának betudhatóan a táblá­ zatban szereplő káradatoknak csak egy ré­ sze vonatkozik tölgyállományokra. E rész­ arány p o n t o s értékét megbecsülni igen n e ­ héz, de I^eskó (szóbeli közlés) szerint ez az érték általában n e m kevesebb 90-95%-nál. Arany farú lepke (Euproctis chrysorrhoea} Éves átlagos kárterülete 933 hektár. A z összes kárterület 34%-a Hajdú-Biharban és a Szutmár-Beiegi síkon, 51%-a pedig a dél­ keleti országrészben (főként Békés megye) jelentkezik. Leggyakrabban fiatal kocsá­ nyos tölgyesekben lép fel tömegesen. A vizsgált időszakban az éves kárterüle­ tek n a g y s á g a szignifikánsan n ö v e k v ő tren­ det mutat ( 1 . ábra). A n ö v e k v ő trend ténye annál is inkább figyelemre méltó, mert a faj közismerten fény-, meleg- és szárazságked­ v e l ő (Schwenke, 1978; Leskó, 1982; Szóntagh-Tóth, 1988). Valószínűsíthető, hogy az utóbbi évtized száraz és meleg időjárása el­ ősegítette egyre n a g y o b b területeken való fellépését. E feltételezett összefüggés azon­ ban további, mélyrehatóbb elemzéseket igé­ nyel, és érdemel is. Minden bizonnyal helyt­ álló Leskó (1982) azon véleménye is, misze­ rint tömeges elszaporodását egyes területe­ ken (pl. O r m á n s á g ) az eltúlzott csatornázá­ sok hatására bekövetkezett talaj vízszint­ csökkenés és mikroklimatikus változások is elősegítik. Gyűrűslepke (Malacosoma neustria) Évente átlagosan 573 ha-on lép fel. A kárterületek túlnyomó része - hasonlóan az aranyfarú pilléhez - a keleti és délkeleti or­ szágrészben koncentrálódik.

E faj úgyszintén a m e l e g , napfényes, szá­ raz kocsányos tölgyesekben képes elszapo­ rodni (Szontágh, 1963; Schwenke, 1978; Leskó, 1982; Szontagh-Tóth, 1988). Él­ őhely választás a igen hasonló az Euproctis chrysorrhoea-hoz, igen gyakran azzal együtt lép fel. Éves kártételi területei enyhén növekvő, de n e m szignifikáns (p>5) trendet mutatnak. Tölgy-búcsújárólepke (Thaumetopoea processionea} A z 1961-1993. időszak átlagában kárté­ telét 482 ha/év területről jelentették. Déli kitettségű száraz cseres-tölgyesekben és k o ­ csánytalan tölgyesekben, kisebb gócokban lép fel tömegesen. L e g n a g y o b b kárterületei a Dél-Dunántúlon és az Északi-középhegy­ ség déli lejtőin jelentkeznek. Éves kárterületeinek alakulásában n e m mutatható ki szignifikáns trend.

(ln)kárterület 9

•« ••

8

•

7 6 54 3i • •

•

2 •

1 01961 196

6 197

1 197

6 198

1 198

6 199

1

2. ábra

Sodrómolyok A Tortricidae fajcsoport 1961-1993 közötti éves kárterületeinek (In) trendje (Y=0.085X+4.574 r=0.482 p<0.01) A téli ar aszó lókhoz hasonlóan e név alatt is több hasonló életmódú faj kártétele öszdékszegény időjárása (különösen a száraz gyobb éves átlagterülettel (8547 ha) a „téli­ szegződik. A leggyakrabban dominánsTorttavaszi és nyári időszak) segítette kárterüle­ araszolók" léptek fel. E fajcsoportban a va­ rix viridcma mellett az Aleimma loefflingiateik bővülését. lódi téli araszolókon kívül további j ó n é h á n y na, Archips sorbicma, A. xylosteana. Pandearaszoló- és bagolylepke-faj is képviselteti mis ribeana, P. cojylana és a Tortricodes Irodalom tortricella]6x%7jk s z á m o t t e v ő szerepet (Les­ magát. E fajcsoport dominanciaviszonyai, az egyes fajok biológiája még jórészt feltá­ Csóka Gy. (1987): Caterpillar damage in kó, 1982; Szontágh, 1992). ratlan. Hungárián oak forest. Proceedings of the A z aranyfarú pille mellett ez a másik faj 15th International Forestry Student S y m p o A Lymantria dispar éves átlagban 5251 (csoport), m e l y n e k éves kárterületei szigni­ ha, az Euproctis chrysorrhoea 9 3 3 ha, a sium M ü n c h e n , p. 98-100. fikánsan n ö v e k v ő trendet mutatnak (2. ábra). Malacosoma neustria 573 ha, a Thaumeto­ Csóka Gy. (1990): A m a g y a r tölgyesek Itt ugyancsak m e g e m l í t e n d ő , hogy a csoport poea'processionea 4 8 2 ha, a Tortricidae faj­ jelentősebb lombfogyasztó nagylepkéi. vezérfaja, a leggyakrabban d o m i n á n s tölgyicsoport pedig 1090 ha-on lépett fel tömege­ (Kézirat) lonca (Tortrix viridana) is - különösen ta­ sen. Csóka Gy. (1994): Adalékok a hazai vasszal - a száraz, meleg klímát kedveli A z éves kárterületek trendje szignifik ins Quercus fajok herbivorrovar guild-jének is­ (Győifi- 1957; Szontagh-Tóth, 1988). növekvő trendet mutat az Euproctis meretéhez. E L T E T T K szakdolgozat Összefoglalás chrysorrhoea és a ToHricidae fajcsoport Gyó'rfi J. (1957): Erdészeti rovartan. esetében. A többi fajnál szignifikáns trend Akadémiai Kiadó, B u d a p e s t 1961-1993. között a tölgyeken é l ő j e l e n nem mutatható ki. Mivel a pozitív trendet Leskó K (1982): T ö l g y á l l o m á n y o k r o ­ tősebb Lepidopterák kártételét összesen 556 mutató két faj(csoport) közismerten meleg-, vartani vizsgálata. In: „Faállományok kórta905 ha-nyi területről jelentették. Ez éves át­ és szárazságkedvelő, joggal feltételezhető, ni és rovartani vizsgálata nyárasokban, füze­ lagban 16 876 ha kárterületet jelent. Legna­ hogy az utóbbi j ó n é h á n y év csapa­ sekben, erdeifenyvesekben, feketefenyve­ sekben és tölgyesekben" c í m ű C/2. sz. M Ű ­ 1. ábra F A beszámoló jelentése, B u d a p e s t Az Euproctis chrysorrhoea 1961-1993 közötti éves karterületeinek (In) trendje Schwenke, W. (1978): Die ForstY=0.112X+3.838r=0.551 p<0.001) schádlinge Europas. 3. Band. Paul Parey, Hamburg-Berlin (In)karterű let Szontágh P. (1963): Adatok a Malacosoma neustria. L. hazai életmódj ához. Állattani Közlemények 50:167-173. Szontágh P. (1977): Tölgykárosító araszolófajok (Geometridae) gradációs viszo­ nyai Magyarországon (Lepidoptera). Fólia Entomologica Hungarica 30(2): 139-142. SzontaghP. (1985): Tölgy nagylepke károsítóinak populációdinamikája és a másod­ lagos károsító rovarok okozta kárláncolat. Erdészeti Kutatások 76-77:35-314. Szontágh P. (1992): A kocsánytalan töl­ gyek pusztulásában szerepet játszó fitofág rügy- és hajtáskártevők. Állattani Közlemé­ nyek 78:109-115. SzontághP.-TóthJ. (1988): Erdővédel­ 1966 197 1 1976 198 1 mi útmutató. M g . Kiadó, B u d a p e s t

AGOCSJÓZSEF

Calamagrostis epigeios ( L ) Róth Elterjedése Eurázsiában a síkságtól a szutialpin régióig, a mediterrán és mérsékelt övi klímában. Északon és délkeleten ritka, Észak-Amerikában és Dél-Afrikában is megtelepedett már. H e l y e és s z e r e p e a t e r m é s z e t e s ökoszisztémákban Klimax állapotú ökoszisztémák (őserdő, ősgyep, ősláp) élelmi hálózatá­ ban - amilyeneket ma már szinte nem is láthatunk, nem is vizsgálhatunk - való­ színűleg csak néhány tőleveles vegetá­ ló, ritkán virágzó példány formájában volt megtalálható. Erdőesetében példá­ ul a kidőlt öreg fák helyén lehetett annyi hely számára, hogy egy-két évig virá­ gozni, s magot érlelni tudott. Az élelmi hálózat sérülése esetén gyors vegetatív terjeszkedése révén be tudta nőni a sérült területet. A magon­ cok azonban itt már nem tudtak fölnő­ ni, talán kikelni sem, sőt a regeneráció előrehaladtával, az oldalsó és felső konkurrencia növekedésével, vissza is szo­ rult. Szerepe a természetes ökosziszté­ mákban pionír, azaz a szabadon maradt (katasztrófa sújtotta) talajok gyors benövésével a durva, mechanikai talajeró­ zió kialakulásának megakadályozása. H e l y e és s z e r e p e k u l t ú r á k b a n és p a r l a g o k o n A rendszeresen művelt: szántott, ka­

fatermesztő parcelláiban a vágásterüle­ teken oly nagy mértékben lépett föl, oly nagy mennyiségű magot terem évente, hogy magjai, vegetatív telepei minde­ nütt megtalálhatók, s csak a tarvágásra várnak. A többi pionír növénnyel együtt, de azoknál nagyobb eréllyel próbálja be­ nőni az egyre több vágásterületet, kiszá­ rított lápot, nádast, fölhagyott szántót, parlagot. Vegetatív szervei A magból tőleveles gyepcsomó fej­ lődik, amely az első évben még nem virágzik. A második vében a gyepből 0,6-1,5 m magas, nádszerűen kemény virágzó szárak és 1-2 m hosszú, föld alatti tarackok fejlődnek. A tarackok vi­ szonylag vékonyak, sekélyen futnak a felszín alatt, és sűrűn behálózzák a ta­ lajt. A megkeléstől számított harmadik évben vagy sarjtelep esetén a felszaba­ dult élettérben a második évben több négyzetméteres területeket nő be. Élet­ formája G i . A föld feletti szár és a levelek felső oldala érdes. A levelek lemezei laposak, 4-20 mm szélesek, szürkészöldek vagy kékeszöldek. A nyelvecske 5 mm-nél hosszabb. Generatív szervei Bugája

15-25 cm hosszú, tömött,

többé-kevésbé elálló ágú, az ágak fino­ man tüskések. A fűzérkék csomósán áll­

pált, legeltetett, vegyszerezett területe­

nak, egyvirágúak,

ken nem tud még megtelepedni sem.

vagy bíborszínűek. A pelyvák egyfor­

szennyes

Ahol azonban legalább egy évigvagy

mák, szálas-lándzsásak, 5-7 mm hosz-

több évig is elmarad, vagy csak részle­

szúak, kissé

ges a művelés, ott a második évtől kezd­

hosszan kihegyezettek.

ívesen

ve tömeges megjelenése valószínű. A

romerű, áttetsző,

ibolya­

görbült csúcsba A toki ász há­

fehéres-hártyás, kb.

legnedvesebb és a legszárazabb terüle­

fele akkora, mint a pelyvák, kétcsúcsú,

tek kivételével mindenütt előfordulhat.

szálkája a háta közepéből ered. A fűzér-

Mintegy 25 éve, különösen az erdészet

ke tengelye a tokiászok tövében szőrös,

a szőrök olyan hosszúak, mint a pely­ vák. A szemtermés hosszúkás, 1,5 m m hosszú, 0,4 m m széles, a szőrös toklászból könnyen kiesik. Virágzási idő: június elejétől késő őszig. Termésérés augusztustól. Változatossága Elsősorban a virágzat, a pelyvák, a toki ászok és szőrök méretében és színé­ ben nyilvánul meg. Kis termetűkeskeny levelű, kevésbé szőrös alakjai ritkák. Létfeltételei Fényigénye: pionír jellegének meg­ felelően igen nagy, tömegesen csak ár­ nyékmentes helyeken jelenik meg, és csak teljes fényben virágzik, érlel ma­ got. Egy-két tőleveles, vegetáló példá­ nyai azonban viszonylag zárt faállomá­ nyok alatt is megtalálhatók. Vízigénye: közepes, víztűrőképessé­ ge nagy, ezért szinte minden nedvességi fokozatban előfordulhat és tömeges is lehet. Konkurencia nélkül száraz, sőt igen száraz helyeken is megtelepedhet. Talajigénye: kicsi, amelyből követ­ kezően laza homokon és kötött agya­ gon, tápanyagban szegény és gazdag talajon egyaránt létezhet. A talaj kém­ hatása sem befolyásolja lényegesen mé­ retét vagy sűrűségét. Hó'igénye: e tekintetben is igen nagy szélsőségeket tud elviselni, bár a mele­ get jobban szereti (1. földrajzi elterje­ dés). Az emberi technológiákkal szemben érzékeny. Tarvágás, kiszárítás, égetés például nagymértékben elősegíti, míg szántás, öntözés, kaszálás nagymér­ tékben akadályozza létét és terjeszke­ dését. Terjedési erélye, azaz belső szaporo­ dási képessége vegetatív úton egyike a legerőteljesebbeknek. Vágásterületen

teljes záródású állományai alakulhatnak ki néhány anyátokról. Generatív szaporo­ dása is erőteljes repítőszőrös (tokiászba zárt) magjai révén, bár a magok csírázá­ sa, a magoncok fölnevelkedése szabad teret igényel. (Pontos adatok a csírázás feltételeiről nem állnak rendelkezésem­ re, de ezek nem is nagyon fontosak, hiszen egész Eurázsia csíraképes ma­ gokkal, sőt magoncokkal van tele.) Vegetatív úton való fönnmaradásá­ nak feltételei különösen kedvezőek, hi­ szen más növényektől eltérően önmagá­ nak alig jelent konkurenciát, míg más növény alig tud megtelepedni közé. Tömeges megjelenésének okai és k ö v e t k e z m é n y e i A rendszeres talajműveléstől men­ tes, ugyanakkor természetes ökoszisz­ témáktól (főképpen erdőktől) is men­ tesített) területeken, tehát vágásterüle­ teken és parlagokon szaporodhat el és szaporodik is el tömegesen. Ahol sok vart, ott valamikor valamilyen erdő volt, erdő lehetne és erdőnek kellene lennie is. Igen száraz homoki (például DunaTisza közi) területeken ott van, ahol már korhadó fagyökerek vannak a talajban. (Levágott, leégett faállományok helyén, mint ahogy az Asclepias

esetében is ta­

pasztalhatjuk.) Kiszáradóban lévő mo­ csarakban, lápokban vagy helyükön is megtelepszik. A vad rágása nem jelent korlátozó tényezőt, mert a vad nem eszi, sőt a vad

Coccidia: Acanthococcus greeni), de ezek erősen parazitáltak, nem tudnak tömegesen elszaporodni. Az emberi tevékenység klimax álla­ potot megszüntető, élelmi hálózatot rö­ vidre záró, regenerációt akadályozó stb. hatása nélkül tehát nem lehetne sok Ca­ lamagrostis, mint ahogy egyéb „gyom", „kártevő', „kórokozó", „dúvad" sem le­ hetne. Az ember megjelenésének és gradációjának elsődleges oka sem önmaga, hanem az külső, abiotikus. Ahol a Calamagrostis elszaporodott, ott az akadályozza a talaj „fizikai" (az agyagásványokat, a kvarcszemeket stb. elhordó) erózióját, s némileg a „kémiai" (a tápanyagokat oldatban kilúgozó) eró­ ziót is. Akadályozza ugyanakkor a szukcessziót (az élelmi hálózat regene­ rációját) is, mivel nehezen enged be ma­ ga közé, maga fölé növő más növénye­ ket. Tarackjaival sűrűn behálózza a talaj felső rétegeit, elhalt szára és levele vas­ tagon betakarja a talajt, ezáltal nem en­ gedi a vizet a talaj mélyebb rétegeibe, alatta a talaj teljesen kiszárad. A „gazdálkodók", akik nem ismerik vagy nem veszik komolyan a szukcessziós és eróziós folyamatokat, s me­ zőgazdasági jellegű fatermesztést eről­ tetnek az erdőellenében, a Calamagros­ tis tömeges megjelenése láttán annak irtásában képzelik a megoldást, s ezzel a szukcissziót is visszavetik. így éppen ellenkezó'hatást érnek el, mint amit sze­ retnének.

ges lehet. Még gyorsabban terjeszkedik, ha a faállomány, különösen a fenyőállo­ mány, leég. Ahol még nincs, várhatóan oda is hamarosan eljut. Természetvédelmi szempontból is a legveszélyesebb jelenségek egyike, mert nem is csak a ritka, veszélyeztetett fajokat öli ki, hanem szinte minden ter­ mészetes erdei növényt is, ami a vágás­ területeken még létezhetne. Maradék természeti értékeink szempontjából ter­ mészetesen nem elsősorban a Calamag­ rostis a fő veszély, hanem a tarvágásos fatermesztés, meg a növényevő nagy­ vad tenyésztése vadászat céljából. A Calamagrostis csak egyik következmé­ nye a sok egyéb, természetre rendkívül káros és katasztrofális következmé­ nyekkel járó erdőkezelő (és egyéb öko­ szisztéma-kezelő) technológiának. Erdőbiológiai szempontból a sűrű Calamagrostis állomány kialakulása az erdő degradációjának a végét, a teljes erdőpusztulást jelzi, mint ahogy a fe­ nyő-, akác-, nemesnyár- és egyéb faiiltetvényekben sem marad semmi az er­ dőből. Jelzi azt is, hogy az adott terüle­ ten megszűnt az önerőből való regene­ ráció lehetősége. A többi „gyomhoz", „kártevőhöz" hasonlóan arra figyel­ meztet, hogy a ember természetellenessége nem tartható tovább, hogy az emberi természetalakítás jelen­ legi iránya a földi Élet teljes megsem­ misüléséhez vezet. A megelőzés lehetőségei

legelése segít neki a konkurencia lele-

Jelentősége

gelésével. Ha már megtelepedett, akkor

A Calamagrostis

(és a többi gyom,

a sarlózás, kaszálás sem akadályozza

Mezőgazdasági szempontból a rend­

kártevő stb.jelszaporodásának megelő­

létét, amellyel például az erdészeti ápo­

szeres talajművelés teljesen kiöli, így

zése lehetséges. Ehhez a még nem telje­

lások során visszaszorítani igyekeznek,

szántókon nincs is. Rendszeresen ka­

sen degradált ökoszisztémák állapotát a

sőt ezek állandósítják a

Calamagrostis

szált vagy legeltetett területeken is csak

természeteshez kell közelíteni. Ehhez

állományt. Ezek az ápolások ugyanis

kis mennyiségben fordul elő. Ott is csak

másfajta, például erdőtenyésztéses fa-

nem érintik a teljes területet, és a visz-

azért „gyom",

az állatok nem

termesztési technológiára kell áttérni.

szatelepedés igen gyors. Tűz után foko­

eszik. Jól gondozott szőlőkben és gyü­

Hasonló, ökoszisztéma-tenyésztő tech­

zott eréllyel nő, hiszen az őt csak kis­

mölcsösökben sincs jelentősége.

mértékben károsítja, míg a konkurencia

mert

A vágásos, különösen a tarvágásos

nológiák kialakítására van szükség (és lehetőség) az élelmiszer-termelésben is

eltűnik, és a hami is neki szolgál táplá­

fatermesztőtechnológiában a legveszé­

a szántóföldi növénytermesztés helyett.

lékul. Néhány rovar belőle táplálkozik

lyesebb gyomnak számít, hiszen a vá­

Az áttérés feltétele még az, hogy időben

gásterületeket

(Hymenoptera:

Tetramesa

eximia és T.

calamagrostidis,

Diptera:

Thomasiella

calamagrostidis

és Asynapta

thuraui.

a vágás utáni második

kezdjünk hozzá az új technológiák be­

évre teljesen ellepi. Ernyős felújítóvá­

vezetéséhez, amíg az utolsó területeket

gás esetén már a végvágás előtt is töme­

is be nem növi a

Calamagrostis.

Elfelejtett erdés z szakemberün k

Ijjász Ervin (1903-1970) Ijjász (May) Ervin 1903-ban születeu. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán szerzett diplomát. 1938-ban Münchenben írt „Altalajvíz és fatenyészet (különös tekintettel az Alföld viszonyaira)" c. doktori dolgo­ zata és kiválóan letett szigorlata alapján summa cum laude doktorrá avatták. A II. világháború végéig az ERTI vezető­ jeként dolgozott. 1948-ban Argentínába emigrált, később Chilébe és Columbiá­ ba ment. Utóbbi helyeken egyetemi ka­ tedrát szerzett és többek között erdésze­ ti ökológiát oktatott. 1970-ben hunyt el. Számos, általa végzett kutatás ma is figyelemre méltó. Amikor a M . Kir. Er­ dészeti Kutató Intézet 1932-ben meg­ szervezte az erdészeti jelentőségű fák és cserjék fenológiai megfigyeléseit, a fel­ vett adatok kiértékelésében Ijjász Ervin is tevékenyen részt vett. Megfigyelése­ ket végzett a talajok felfagyására vonat­ kozóan is.melyek szerint a felfagyás el­ sősorban a hőmérséklet és a csapadék együttes hatására következik be. Minél nedvesebb a talaj és minél gyorsabb a hőmérséklet-csökkenés, annál nagyobb a felfagyás mértéke. Az őszi felfagyá­ sok mindig veszélyesebbek, mint a ta­ vasziak, művelt talajon a felfagyás mér­ téke mindig jelentősebb, mint füves vagy mohos talajfelszínen. Rendkívül aktuálisak altalaj víz és fatenyészet kapcsolatát vizsgáló kutatá­ sai, különösen az Alföldön gazdálko­ dók számára. (Ijjász Ervin „talajvíz" alatt a talajban lévő vizet értette, éppen ezért helytelennek tartotta azt az „alta­ lajvíz" fogalmától nem elkülöníteni.) A fatenyészet által okozott csapa­ dékveszteséget Ijjász irodalmi adatok segítségével vizsgálta. Összehasonlítá­ sul a mezőgazdasági művelésben álló, illetve műveletlen területek vízfelhasz­ nálását vette. Ezekről nyújt áttekintést a táblázat. Belátható, hogy az erdőtelepítés ha­ tása nemcsak a fafajtól, hanem az erdőt

V

Összehasonlító altalajvízszint-mérések állomány alatt és szabad területen (Csalános)

Tsz. Ailr. fölült (m) jV; 12l.6m Talnjfcls/in

121.8m Talajfelszín

121,8m Talajfelszín

1

Csapadékveszteség Fafaj

avarral

800 mm csapadékotfeltételezv e

avar nélkü l

1%)

avarral |mm|

Vízigény (mm)

Művelés

avar nélkü l (mm)

Bükk

61,5

64,3

792

514

Rét

Erdeifenyő

49,0

54,0

392

432

Gabona

Lucfenyő

75,3

81,6

603

654

Burgonya

343

Szántó

493

megelőző" kultúrától is függ. (Az erdő a vízháztartás szemszögéből nézve előnyösebb, mint pl. a rét.) A fenti adatok természetesen csak az általános tájéko­ zódást szolgálhatják. Az Alföld sajátos viszonyait figyelembe véve még egyál­ talán nem világos, milyen szerepet is játszik az erdő annak vízháztartásában. A kapcsolatokat oly sok tényező befo­ lyásolja, hogy nagyon kell vigyázni az általános következtetésekkel, mert a törvényszerűségek nem olyan egysze­ rűek, mint azt eddig gondolták. A fenti megközelítésénél megbízha­ tóbb az altalajvízállás közvetlen megfi­ gyelése. Hazánkban az erdő és az alta­ lajvíz kapcsolatának ilyen jellegű vizs­ gálatát 1911 -ben kezdték el Roth Gyula javaslatára Szegeden. Ezek a mérések Ijjász kiértékelése alapján kétségtelenül kimutatják az erdő hatását. Az állomá­ nyok hatása akkor volt a legnagyobb, mikor a bevételek a legkisebbek voltak, tehát a legalacsonyabb altalajvízállás idején (szept., okt.). Az altalajvíz szintje az állomány alatt a vegetációs idő kü­ lönböző részeiben az állomány külön­ böző vízigényének megfelelően válto­ zott. A világháború után a M . Kir. Kutató­ intézet a probléma vizsgálását ismétel­ ten fölvette kutatási programjai közé és megbízta Ijjász Ervint, hogy Sopron­ ban, Kecskeméten, Püspökladányban, Gödöllőn, Királyhalmon és Tompán összehasonlító méréseket indítson és hajtson végre. A megfigyelések 1933 őszén indultak. A konkrét cél annak megállapítása volt, hogy milyen befo­ lyást gyakorol az erdő az altalajvízre Alföldünkön, illetve milyen visszahatá­ sok várhatóak az Alföld altalajvíz-ház­ tartására nézve nagyobb erdősítések esetén.

Néhány sor erejéig hadd ismertessem Ijjász megállapításait. (Az ábra a kecs­ keméti, csalánosi kísérleti terület adatait mutatja. A vastagon kihúzott altalajvíz­ görbék nyílt területen lévő kutakra vo­ natkoznak.) A vizsgált területen akácál­ lomány alatt a téli és tavaszi nedvesség­ bevételek magasabbak voltak, mint fe­ detlen területen. A tavaszi csapadékot az erdőállomány védelme alatt álló, té­ len teljesen átnedvesedett erdőtalaj sok­ kal jobban kihasználta. Lombfakadás után az akácos altalajvíz-görbéje a sza­ bad kútéhoz közelített. Az éger és a feketefenyő altalajvízre gyakorolt hatá­ sa közel azonos, az egész megfigyelési időtartamban negatív volt. Több kísérleti terület (Szeged-Ki­ rályhalom, Izsák, Püspökladány, Bugacmonostor) megfigyelése alapján Ij­ jász megállapította, hogy a Duna-Tisza közén előfordulhat erdőállományok ha­ tására az altalajvízszint süllyedése. A süllyedés alakja az erdő alakját követi, az altalajvíz folyásirányába elhúzódik. Az Alföldön csaknem valamennyi fafaj - amennyiben nem kap elegendő ned­

1056 643

vességet - lehetőség szerint vízszükség­ letét részben az altalajvízből fedezi. Ez alól az akác és a feketefenyő sem kivé­ tel. Az erdősítésektől nem szabad tehát mindig az Alföld altalajvíz-viszonyai­ nak kedvező befolyásolását várni. Más­ felől viszont biztosan elvárhatjuk, hogy az olyan kis vízigényű fajok, mint az akác, az altalaj víz-háztartást kedvezően befolyásolják, s ezért ezeket az altalaj­ víz tápláló forrásainak kell tekintenünk. Irodalom Ijjász E.: Grundwasser und B aumvegetation unter besonderer Berücksichtigung der Verháltnisse in der Ungarischen Tiefebene. Erdészeti Kísérletek, 1938.159-269., 1939.1-108. Ijjász E.: A talajok felfagyásának meteorológiai jellemzői és a fagyásvonalak szerepe a felfagyások kártételei­ ben. Az Időjárás, 1933.141-150. Ijjász E. - Keöpeczi N. Z.: Erdészeti növényfenológiai megfigyelések 1932. évben. Erdészeti Kísérletek, 1934. 346361. Gácsi Zsolt

Egyesített erdészeti szaklap Németországban A két Németország egyesítésének folyamatában összevonásra került a szaklap­ kiadás is. A müncheni Szövetségi Mezőgazdasági Kiadó fuzionált a Berlin székhelyű Német Mezó'gazdasági Kiadóval, s ennek megfeleló'en ez év októberével kezdó'dó'en egyesülten jelenik meg a volt két ország erdészeti szaklapja is. Az összevont lap AFZ/DerWald címmel kéthetente jelenik meg. Minden második héten súlypontosan foglalkozik a volt keleti országrész kérdéseivel. Az összevont lap főszerkesztője Bernd-Gunther Encke, székhelye Stuttgart, Berlinben csak egy kihelyezett szerkesztőség működik Step/tan /.oiodavezelésével. Ezt az alkalmat ragadjuk meg, hogy búcsút vegyünk Waldemar Römplerúr\h\, aki a Der Wald című lapot annak idején alapította és 39 éven át szerkesztette, velünk rendkívül szoros kapcsolatot teremtett és tartott fenn, s idén nyugalomba vonult. Hálával emlékezünk arra a nagyértékű támogatásra, amit részéről a hatvanas évektől kezdve nemzetközi kapcsolataink újrafelvételekor élvezhettünk. Jérőmé

René

A Magánerdő-tulajdonoso k Országo s Egyesületétő l Szalók y Tibor - a Társadalmi Kamara álta l szervezet t klubnapo n - kérdéseke t tet t fel dr . Lako s Lászl ó földmű velésügyi miniszternek . - Várható-e, hogy a termőföld felértékelődik, és a hitelin­ tézetek elfogadják mint jelzálogot ? Tesz-e ennek érdekében az FM vezetése valamit? A termőföl d piac i értéké t a kereslet i é s kínálat i viszo nyok fogjá k meghatározni . A földhite l jelzálogjo g intéz ményének bevezetéséve l a földek érték e növekedn i fog . -A kárpótlási árverés előtt a tsz vagy a volt állami kezelő által véghasznált erdőterületek felújítása miből, és ki által fog megtörténni, ha ez a teriilel árverésre lett bocsátva, és olt elkelt mint véghasználati korú erdő? A kárpótlási árverés előtt a tsz, vagy a volt állami kezel ő által véghasznált erdőterületek felújításáva l kapcsolatba n elmondható, hogy a kárpótlási árverése n magántulajdon ba kerül t erdő k utá n is , h a az t mé g a z előz ő kezelő, hasz náló vágt a le , b e kellet t fizetn i (mindi g annak , ak i a vég használatot végezte ) az erdőfenntartási járulékot a Mező gazdasági és Erdészeti Alapba. A keletkezett vágásterület felújítás támogatás a a z Alapbó l történi k normatí v úto n a z új tulajdonosok esetébe n is . - A magántulajdonon vadászó vadásztársaság a polgár­ mesteri hivatalnakftzeli a bérleti díjat, ugyanakkor a vad- és vadászkor a tulajdon értékét csökkenti, a tulajdonos gazdál­ kodását hátráltatja. Mikorra tervezi az FM a vadászatról és a vadgazdálkodásról szóló törvény végleges megalkotását? A kormán y a z ó'sz i időszakba n tervez i a vadászat i jo g hasznosításáról szól ó törvényjavasla t Országgyűlé s el é terjesztését. A vadászat i jog hasznosításána k szabályozá sa a vadászat i jo g földtulajdonhoz kötés e alapjá n terve zett. Ezze l összhangba n szükségess é váli k a hely i önkor mányzatokról szól ó törvény felülvizsgálata is , mely szerin t a vadászat i jo g értékesítésébő l származ ó bevételeke t a z önkormányzatok fogjá k megkapni . -Az Erdőfenntartási Alap megszűnik-e, ha igen, az addig befizetett járulékot hogyan, és miből fogjctk az arra jogosullak visszakapni? Az Alapba addig befizetett pénz hová kerül? Hogyan fog ez a magánszférában jelentkezni? Az Erdőfenntartás i Ala p (Mezőgazdaság i é s Erdészet i Alap) megszüntetés e a szektorsemlege s finanszírozás t nem érint i é s megmarad . A z Alapbó l a pénzkifizetése k a magántulajdonos esetébe n i s szektorsemlegese n jelent keznek a z erdőfelügyelőségeke n keresztül . - A kárpótlási árveréseken eddig elkelt területek földhiva­ tali tulajdonbejegyzése csak minimális százalékban történt meg, így a tulajdonosok tulajdonosi jogaikat nem tudják gyakorolni, gazdálkodásukat nem tudják megindítani, a me­ ző- és erdőgazdálkodás beláthatatlan károkat fog szenvedni. Miért nem tett eddig, és miért nem tesz. hathatósabb intézke­ déseket az FM a tulajdonbejegyzések és tulajdonba adások

meggyorsítása érdekében, és mikorra tervezi a tulajdonviszo­ nyok végleges rendezését? A kárpótlás i árverése n megszerzet t termőfölde k be jegyzésére csa k a megyei Kárrendezés i Hivataltó l megka pott árverés i jegyzőkönyve k alapjá n történ ő kitűzé s é s birtokba adá s utá n kerülhe t sor . E z az t jelenti, hog y elő ször az ingatlant természetbe n me g kel l osztani, a megosz tási vázrajzo t e l kel l készíten i é s a változás t a térképe n á t kell vezetni . Csa k e z után kerülhe t sorr a az ingatlan tulaj doni lapjána k megnyitás a é s a z ú j tulajdonos bejegyzése . A földhivatalok a munk a mielőbb i befejezés e érdekébe n mindent megtesznek , azonba n a nagymérv ű leterhelésü k miatt a munkáka t ne m képese k - egyé b szervezetszer ű feladatuk mellet t - egyedü l elvégezni . Err e tekintette l a kárpótlási feladato k megkezdésétő l vállalkozóka t i s be vontak a földmérési munkába . Országo s viszonylatba n a z árveréseken elkel t területe k 62%- a kitűzésr e kerül t é s ennek 4 1 %-ára má r a z ingatlan-nyilvántartás i bejegyzé s is megtörtént . Sajnálato s módo n e z a z ada t országosa n nagy szóródást mutat, ami főleg a tájegységenkénti külön bözó'leterheléstől függ. Tekintettel arra, hogy több megyében közeledi k a munká k befejezése , ezér t min d a pénzek , mind pedi g a dolgozók átcsoportosításá t tervezzük . Megjegyezni kívánom , hog y előfordulhat , hog y a z er dőterületek vonatkozásába n a z átlagnál nagyob b az elma radás, mive l a földhivatalo k elsődlege s célj a a termelé s folyamatosságának biztosítás a volt . Err e tekintette l a munkák sorá n előny t élvezne k azo k a tulajdonosok , aki k ültetvénytelepítést kívánna k végrehajtani . A munká k be fejezésének költségvetés i vonzata i i s vannak , íg y azo k megoldására i s a közeljövőbe n intézkedése k várhatók . -Mikortól tulajdonos a tulajdonos, mikortól gyakorolhatja tulajdonosi jogait, és mikortól kérhető számon rajta tulajdo­ na? Akkortól, haazárverésen meghirdetett, és általakifizetett területről a nevére szóló árverési jegyzőkönyvel kézltez kapja, vagy netán akkor válik tulajdonossá, lm mindezek megléte után a Földhivatal a tulajdoni lapra nevét rávezeti, és terüle­ tét a földkiadó bizottság birtokba adja? Arra a kérdésre , hog y mikortó l tulajdono s a tulajdo nos, a válasz t a Ptk . 117 . § (3 ) bekezdés e adj a meg , mel y szerint a z ingatla n tulajdonjogána k átruházásáho z a tu lajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásb a val ó bejegyzé se szükséges . A birtokb a adá s szabályait a Ptk . végrehajtásáró l szól ó 104/1991. ( V i l i . 3. ) Korm . rendele t 52 . §- a tartalmazza . Ha valak i a z ingatla n birtokáb a lép , d e tulajdonjogá nak bejegyzés e mé g ne m történ t meg , a Ptk . szerin t a tulajdonoshoz hasonl ó védelembe n részesül .

A földhivata l álta l kiadott , a tulajdonjo g bejegyzés i kérelem tárgyá t é s iktatószámá t tartalmaz ó hitele s tulaj donilap-másolat birtokába n a z árverés i vevő ' mái- rendel kezhet ingatlanáva l (pl . hitelkérelme t nyújtha t be) . - Az 1993-as Riói Konferencián a Magyar Köztársaság vállalta, hogy az ezredfordulóra 150 000 ha új erdőt fog telepíteni. Milyen stádiumban van ez a dolog, és miből fogják Jinanszírozni? Hogyan ösztönzi a kormány a tulajdonosokat az erdőtelepítésekre, a parlagteriiletek művelésbe vonására ? Ennek a vállalásnak volt-e és van-e reális alapja, netán csak igéret volt? Az adot t kérdés t a válas z eló't t pontosítan i kell.mel y szerint Magyarorszá g ne m a z 1993-a s Rió i Konferenciá n vállalta a tízéves 15 0 eze r ha-o s erdó'telepítés i programot , hanem eg y 1987 . év i állam i tervbizottság i határozato t erősített me g eg y 1991 . évi kormányhatároza t úgy , hog y a 150 eze r ha-o s erdó'telepítés i programo t a z orszá g gazda sági teherbír ó képességéne k (pénzügy i lehetőségek ) függ vényében kel l megvalósítani . A progra m jelenleg i teljesí tése 2 6 eze r ha , 40%- a a z időarányo s 6 5 eze r h a tervezet t területnek. - Hogyan tervezi az FM a METE-nek, a mintegy 800 000 ha erdőterületet magáénak tudó, 200-250 000 fős magánerdő-tulajdonosi réteget képviselő érdekvédelmi szervezet anyagi támogatását? A Földművelésügyi Minisztériu m érdekvédelm i felada tokat ne m látha t el , íg y a támogatás , a z érdekvédele m ügyében a z Agrárkamará t kel l megkeresni . - Megvalósítható-e, hogy egy csomagban kerüljön az Or­ szággyűlés elé az erdő, a vadászati és a természetvédelmi törvény? A földművelésügyi miniszte r felelősségi körébe tartozó an egyidejűle g tervezet t a z erdőrő l é s a z e r d ő védelmérő l

szóló, valamin t a vadászat i j o g hasznosításáró l szól ó tör vényjavaslat elkészítése . A természetvédelemrő l szól ó törvén y tervezeté t a kör nyezetvédelmi é s területfejlesztés i miniszterne k kel l elké szítenie. A törvénye k együtte s beterjesztésérő l pedi g a kormánynak kel l döntenie . - A Kormánynak mi a politikai szándéka a magánerdő-tu­ lajdonosi réteg kezelésével kapcsolatban? A Kormán y n e m tes z különbsége t a magántulajdono sok é s má s tulajdonoso k között . Politikaila g e különbség tétel diszkrimináció t jelentene . - Az erdők szociális és egyéb funkcióinak érvényesítését melyik szektorban és milyen mértékben kívánja - avagy nem kívánja - támogatni az állam? Az erdő k a fejlet t államokba n a világo n mindenütt , éppen a szociáli s é s társadalm i közérdeke t szolgál ó funk ciójuk miatt , központilag , törvén y álta l korlátozot t hasz nálói jog ú magántulajdo n kategóriáb a tartozna k (pl . a tulajdonos csa k akko r vághatj a k i a fát, h a a z a gazdálko dás szabálya i szerin t elért e a vágásérettség i korá t stb.) . Ezért a z álla m a z erdő k szociáli s üdülés i funkcióina k fejlesztését szektorsemlege s m ó d o n támogatja , függetle nül attól , hog y állam i vag y magánerdőrő l va n szó l - Ökológiai és ökonómiai szempontból a tartamos erdő­ gazdálkodást - a megváltozott tulajdoni arányokra való te­ kintettel - meg kell fogalmazni a magánerdőkre vonatkozóan. Tervezi-e - ha igen, mikorra, ha nem, milyen indokok alapján nem - a tárca ennek a kérdésnek a kidolgozását? Az erdőkbe n tartamo s szakma i gazdálkodást , a tulaj donviszonyoktól függetlenül , egyform a szabályo k szerin t kell gyakorolni . Ezért a szakma i gazdaság i szabályozás t mindi g szek torsemlegesen kel l kialakítani .

Lyubomir Dimirti professzort IUFRO érdeméremmel tüntették ki Lyubomir

Dimitri professzo

r Magyarországo n született , a z 1956-o s menekültáradatba n ó ' i s benn e vol t erdó'mérnö k

hallgatóként. Azo n kevese k közü l val ó volt , aki k ne m vándorolta k e l a tengerentúlra , hane m tanulmányaika t a z akkor i NSZK-ban fejezték be . Délszláv hangzású nev e jelzi, hogy édesapj a bolgá r nemzetiség ű volt, anyja pedi g szülőfalujának , a Csepel-szigeti Lórévnek délszláv lakosságához tartozott. A szlávvér ellenére is L. Dimitri magyar szívvel és magyar hazához kötődő érzületekke l é l Hannoversc h Mündenben , ebben a kedves, középkorias hangulato t áraszt ó hessen i kisvárosban . Ebben a városban korábba n erdészet i fakultás működött , mígne m áttelepítetté k a szomszédos Göttingenbe . L. Dimitri it t fejezte be tanulmányait. Tehetsége, talpraesettsége é s gyakorlatias gondolkodás a emelt e ó't a hesseni erdészeti kutatóintézet Erdővédelmi Osztályának élére. Hosszabb idó'ttöltöttaz USA-ban, kitűnően beszéli az angol nyelvet is és ezért jelentős szerepet töl t b e a nemzetközi szakma i közéletbe n is . Az IUFR O „Gyöké r é s törzsrothadás" munkacsoportjána k vezetője . Szakmai munkássága a fenyó'-gyökértapló é s szúkárosodás ellen i védekezésben domborodi k ki . Jó magyar érzését jelzi, hogy számos magyar kutató számára szerzett német ösztöndíjas lehetőséget szakmai tapasztalataik bővítése céljából . A soproni egyetemme l i s munkakapcsolatban áll . Az IUFR O e z idei , a finnország i Tamperebe n tartot t kongresszusá n kapot t IUFR O érdemrendet . Kitüntetéséhe z szívbő l gratulálunk é s síkeres tovább i munká t kívánunk nek i a magyar erdésze k nevében . Dr. Szodfrídt

István

Tanácskozott a

Tényleg

Magyar Nyárfa Bizottság

gazdátlan az erdő?

A z O r s z á g o s M e z ő g a z d a s á g i M i n ő s í t ő Intézet tanácstermébe h í v t a tagjait a M a g y a r N y á r f a B i z o t t s á g . D r . E r d ő s L á s z l ó , a Bizottság elnöke adott tájékoztatást a N e m z e t k ö z i N y á r f a Bi z o t t s á g 1 9 9 6 . év i m a g y a r o r s z á g i 2 0 . ü l é s é n e k e l ő k é s z í t ő m u n kájáról. Hasonló tudományos nemzetközi rendezvényre 1936-ban ke­ rült sor, a m i k o r R o t h G y u l a és W a l d b o t t b á r ó a z I U F R O és a z Erdészeti Világkongresszust szervezte hazánkban. A sikeres ren­ d e z v é n y e k e m e l t é k h a z á n k n e m z e t k ö z i h í r n e v é t é s s z a k m a i elis­ mertségét. A N e m z e t k ö z i Nyárfa Bizottság 1947-ben alakult R ó m á b a n és folyamatosan a F A O erdészeti tanácsadó testületeként működik. T a g j a 3 5 o r s z á g , k ö z t ü k 1 9 5 3 - t ó l M a g y a r o r s z á g is. Részben az elmúlt évtizedek

elzártságával

magyarázható,

h o g y h a z á n k b a n e d d i g n e m k e r ü l t sor a r e n d e z v é n y r e a n n a k ellenére, hogy Európában Franciaország után hazánk rendelkezik a legtöbb nyálassal. M á r az e l ő z ő ülésen, 1992-ben Zaragózában f e l m e r ü l t e g y m a g y a r r e n d e z é s l e h e t ő s é g e . Ettől i n d í t t a t v a a z F M b e n y ú j t o t t a p á l y á z a t á t a F A O - h o z , azt a z i l l e t é k e s e k e l f o g a d t á k . A z F M a r e n d e z é s s e l a z E R T I - t b í z t a m e g . E g y hét fős s z e r v e z ő b i z o t t s á g és s z á m o s h e l y i k ö z r e m ű k ö d ő m u n k á j á v a l f o l y n a k az e l ő k é s z ü l e t e k . J. B . B a l l úr. a F A O e r d é s z e t i t i t k á r a m á j u s b a n a h e l y s z í n e n t á j é k o z ó d o t t a p r o g r a m o k r ó l és a s z e r v e z é s i feltéte­ lekről. A j a v a s o l t p r o g r a m o k a t j ó v á h a g y t a . A n é g y n a p o s t a n u l m á n y ú t s z e p t e m b e r 2 7 - 3 0 . k ö z ö t t zajlik, ami Szolnok térségében, a Tisza-ártéri nyárfatermesztést, De­ r e c s k e , H a j d ú h a d h á z , N y í r l u g o s és T í m á r t é r s é g é b e n a z i n t e n z í v t e r m e s z t é s i e l j á r á s o k a t , k í s é r l e t e k e t m u t a t j a b e . A z a k á c iránti fokozódó érdeklődésre való tekintettel Baktalórántházán az akác is h e l y e t k a p o t t . A f a f e l d o l g o z á s és a f e l h a s z n á l á s t é m á i t K u n s z e n t m á r t o n b a n a P a l e t t a K f t . - b e n é s a z I n t e r s p a n Kí't.-ben fogják

(Vásárosnamény)

tanulmányozni a résztvevők.

A konferenciára

október 2-4. között, a Hotel

AGRO-ban

( M O S Z S z á l l ó ) k e r ü l sor. Itt f o l y n a k m a j d a p l e n á r i s és a s z e k ­ c i ó ü l é s e k , a m e l y e k e t p o s z t e r e k e g é s z í t e n e k ki. A h a z a i a k r é s z ­ vételi l e h e t ő s é g e i t , v a l a m i n t feltételeit s z a k l a p o k b a n teszik k ö z ­ zé. A m á s o d i k n a p i r e n d i p o n t t a l dr. Bach

István,

a Bizottság

titkára f o g l a l k o z o t t . M i n t e l ő a d t a , a B i z o t t s á g m ű k ö d é s e ellátja a n e m z e t k ö z i s z e r v e z e t i é s t u d o m á n y o s k a p c s o l a t o k a t , n e m ter­ j e d a z o n b a n ki a g a z d á l k o d ó k r a , a z ü z e m i é l e t r e . E h h e z s z e r v e ­ zeti v á l t o z t a t á s k í v á n a t o s .

Szebeni

László,

a NEFAG

vezér­

i g a z g a t ó j a é r t é k e l v e a B i z o t t s á g m u n k á j á t , l e h e t ő s é g e t lát arra, h o g y m e g f e l e l ő e l ő k é s z í t é s és feltételek e s e t é n a B i z o t t s á g a z Alföldi E r d ő k é r t P j t . - h e z t á r s s z e r v e z e t k é n t k a p c s o l ó d j o n . T ö b b e n j a v a s o l t á k , h o g y a m ű k ö d é s terjedjen k i a f a f e l d o l g o ­ z á s i és - k e r e s k e d e l m i t e r ü l e t r e is. V é g ü l h a t á r o z a t született e g y előkészítőbizottságról, amelyik kidolgozza a szervezet működé­ si, t a g v i s z o n y i stb. k é r d é s e i t . E z a z e l ő t e r j e s z t é s k e r ü l a k ö v e t k e ­ z ő közgyűlés elé. Dr. Erdős

László

A z e r d ő kettős természetű vagyontárgy: Léte, megőrzése a közösség számára előnyös és szükséges, tehát e tekintetben köz­ v a g y o n , m e l y e t t a r t a m o s á n f e n n kell tartani, m a g á n t u l a j d o n k é n t hozamai gazdaságos e r d ő m ű v e l é s mellett a tulajdonos szükség­ leteit elégítik k i . A k ö z - és m a g á n é r d e k k ö z t i e l l e n t m o n d á s t a z á l l a m ú g y oldja fel, h o g y a z e r d ő t u l a j d o n o s o k r a s z i g o r ú b b k ö t ö t t s é g e k v o n a t k o z ­ n a k , m i n t a többi m ű v e l é s i ág g a z d á i r a . í g y az e r d ő k o r l á t o z o t t rendeltetésű tulajdon. A korlátozásra közérdekből van szükség, e z p e d i g n e m m á s , m i n t a t a r t a m o s g a z d á l k o d á s é r d e k é b e n tett intézkedés. A hazai erdők tulajdonviszonyainak változása miatt a szaksze­ rű erdőkezelés fenntartása közös érdekünk. A m e g s z ű n ő terme­ l ő s z ö v e t k e z e t e k e s e t é b e n á t m e n e t i l e g - e s e t l e g é v e k e n át, a tulajdoni viszonyok végleges rendeződéséig - gazdátlan erdőte­ r ü l e t e k j ö h e t n e k létre, pl. a k á r p ó t l á s r a kijelölt és á r v e r e z é s e n m a g á n k é z b e k e r ü l ő t e r m é s z e t v é d e l m i o l t a l o m alatt álló e r d ő k ­ n e k , a z o s z t a t l a n tagi t u l a j d o n b a n l é v ő e r d ő k n e k a f ö l d k i a d ó b i z o t t s á g o k v o n t a t o t t m u n k á j a m i a t t n i n c s tulajdonosi k é p v i s e l e ­ te. E z e n e s e t e k b e n a s z a k h a t ó s á g n a k h a l a d é k t a l a n u l g o n d o s k o d ­ ni k e l l e n e a t u l a j d o n o s o k s z a k m a i i r á n y ú t á m o g a t á s á r ó l . A j e l e n l e g is h a t á l y o s 1 9 6 1 . évi V I I . t ö r v é n y - E r d ő t ö r v é n y - , t o v á b b á a z 1 9 9 2 . é v i II. t ö r v é n y 2 4 . § szerint a s z ö v e t k e z e t i gazdálkodásból kikerült erdőkben az osztatlan közös gazdálko­ d á s t fenn kell tartani. A t u l a j d o n v i s z o n y o k m e g v á l t o z á s a előtt és n a p j a i n k b a n is a z ü z e m t e r v - e r d ő á l l o m á n y - g a z d á l k o d á s i terv szerint köteles gazdálkodni a tulajdonos. T ö r v é n y e s ú t o n t ö b b l e h e t ő s é g a d ó d i k e r d ő g a z d á l k o d á s r a , így: - Erdőbirtokossági társulat létrehozásával, melyet a vonatkozó t ö r v é n y szerint e r d ő g a z d á l k o d á s r a , i l l e t v e a z a h h o z k ö z v e t l e n ü l c s a t l a k o z ó t e v é k e n y s é g v é g z é s é r e m á r k é t e r d ő t u l a j d o n o s létre­ hozhat. - Erdőbirtokosok szövetkezete - Erdőszövetkezet - , melynek a z 1 9 9 2 . évi I. t ö r v é n y a l a p j á n m á r öt f ő e r d ő t u l a j d o n n a l v a g y erdősítésre alkalmas földterülettel r e n d e l k e z ő természetes sze­ m é l y és j o g i s z e m é l y is, í g y ö n k o r m á n y z a t o k , p é n z i n t é z e t e k , s z ö v e t k e z e t e k tagjai l e h e t n e k . - K ü l ö n b ö z ő t á r s a s á g i formákban, így bt., kft., k k t . is v é g e z ­ hető e r d ő g a z d á l k o d á s az oszthatatlan k ö z ö s gazdálkodás s z e m előtt t a r t á s á v a l . Fentiek figyelembevételével az erdőtulajdonos elsődleges kö­ telessége, hogy erdejében csak érvényes üzemterv birtokában, annak előírásai alapján gazdálkodhat. A z üzemterv tartalmazza az erdőről, annak állapotáról, a szük­ s é g e s b e a v a t k o z á s o k r ó l , f a k i t e r m e l é s i l e h e t ő s é g e k r ő l s z ó l ó in­ f o r m á c i ó k a t . A t t ó l e l t é r n i c s a k az i l l e t é k e s s z a k h a t ó s á g e n g e d é ­ l y é v e l lehet. A z e r d ő ő r z é s é r ő l és v é d e l m é r ő l a t u l a j d o n o s n a k kell gondoskodnia, ami érdeke is, mivel a vagyonát védi. A szakha­ tóság az üzemtervtől eltérő engedély nélküli termeléseket, továb­ bá a szakszerűtlen gazdálkodást bünteti. M e g e m l í t e n d ő és a szakszerű kezelés szempontjából elengedhetetlen követelménye a törvénynek, hogy kötelezi a tulajdonost szakember alkalmazá­ s á r a . E z t ö r t é n h e t teljes m u n k a i d ő s á l l a n d ó f o g l a l k o z t a t á s s a l v a g y r é s z m u n k a i d ő b e n , e s e t l e g m e g b í z á s o s a l a p o n a feladatok j e l l e g é t ő l , a z e r d ő t e r ü l e t n a g y s á g á t ó l f ü g g ő e n . A m e n n y i b e n az erdőtulajdonosok kellő felelősséget érezve a törvényt betartva g o n d o z z á k , s z a k s z e r ű e n k e z e l i k e r d ő j ü k e t , talán g a r a n c i a lehet m i n d a n n y i u n k részére az e r d ő k jelen állapotának megőrzése, a visszafordíthatatlan leromlás megakadályozása. Tóth

László

fejlődést e n é l k ü l h i á b a is r e m é l n é n k ; e r d é s z e t i á p o l á s o k k a l és nevelésekkel még ősfaállományokhoz sem juthatnánk.

Őstulokban (is)

A gazdasági erdő n e m más, mint a természetes erdőben elkö­ vetett s o k - s o k é s s z e r ű t l e n s é g , t e r m é s z e t elleni v é t e k , e g y b e n

reménykedve...

gazdasági hiba (eredménye). Ha ezeket fölszámolnánk, akkor a t e r m é s z e t e s : a z é p , a z e g é s z s é g e s , a t a r t a m o s , a stabil stb. e r d ő h ö z

R e m é n y f y L á s z l ó r e n g e t e g időt é s e n e r g i á t s z e n t e l az ő s e r d ő ­

jutnánk. Ehhez persze n e m (erdő helyén) fatermesztő, hanem

vel és e r d ő r e z e r v á t u m o k k a l f o g l a l k o z ó k c s e p ü l é s é r e . K ö z b e n

e r d ő - s z a k m a i i s m e r e t e k r e , e r d ő t r e g e n e r á l ó és f e n n t a r t ó k é p z e t t ­

e s z é b e s e m j u t s z ó b a állni v e l ü k , o l v a s n i k u t a t á s i e r e d m é n y e i k e t ,

ségre van szükség.

m e g i s m e r n i t e r v e i k e t , m e g k é r d e z n i ő k e t c é l j a i k r ó l és m ó d s z e r e ­

A z e r d ő v a g y b á r m e l y e g y é b ö k o s z i s z t é m a r e g e n e r á c i ó j a tehát

ikről, n e t á n b e á l l n i k ö z é j ü k , h a c s a k e g y k i s i d ő r e is, h o g y

n e m e r d é s z e t i , d e n e m is ö k o l ó g i a i , h a n e m b i o s z f é r a - b i o l ó g i a i ,

m e g t u d j o n v a l a m i t r ó l u k , s az ő s e r d ő r ő l . í g y a z u t á n , s e m m i t s e m

e z e n belül e r d ő b i o l ó g i a i , ö k o s z i s z t é m a - b i o l ó g i a i e s e m é n y . A z

tudva r ó l u k , b á r m i t leír, a m i e s z é b e j u t .

e r d ő b i o l ó g i a n e m is t u d o m á n y á g , h a n e m a z e r d ő v e l k a p c s o l a t o s

A j ó l tejelő s z a r v a s m a r h a n e m e g y s z e r ű e n l e s z á r m a z o t t j a a z

eddigi tudományágak analitikus részeredményeinek szintetikus

őstuloknak, h a n e m az életrevalóságot adó gének negatív szelek­

i s m e r e t r e n d s z e r e . E z - s a j n á l a t o s m ó d o n - m é g n e m k e l t e t t e föl

ciójával é l e t k é p t e l e n n é tett k o r c s a . A t u l o k k á való v i s s z a v á l t o z á s

s e m az e r d é s z e k , s e m a z ö k o l ó g u s o k v a g y t e r m é s z e t v é d ő k é r d e k ­

pedig n e m képesség kérdése, h a n e m szükségé. A szarvasmarha

lődését, m i n t a h o g y R e m é n y f y L á s z l ó é t s e m , h i s z e n ő k e t n e m az

tartósan c s a k t u l o k k é n t l é t e z h e t .

erdő érdekli.

„Erdeink" („kultúrerdeink", „gazdasági erdeink", „állománya­

A z e r d ő r e z e r v á t u m - l é t e s í t ő k a m p á n y n a k e g y é b k é n t c s a k az

i n k " ) n e m e g y s z e r ű e n az ő s e r d ő k é l e t é b e v a l ó b e a v a t k o z á s ered­

egyik oka az a természetvédői r e m é n y , hogy természetté: őser­

ményei, hanem az élelmi hálózatok rövidre zárásával, organizá­

d ő v é v á l h a t n a k az é r i n t e t l e n ü l h a g y o t t t e r ü l e t e k f a á l l o m á n y a i , és

ciójuk m e g s z ü n t e t é s é v e l , a létfeltételeket e l ő á l l í t ó és m e g ő r z ő

lehet v é g r e t á r g y a is a t e r m é s z e t v é d e l e m n e k . E g y m á s i k , 1984

populációk nagyobbik részének vagy teljességének kiirtásával

óta hirdetett ok, h o g y a t e r m é s z e t e s á l l a p o t a t a r t ó s l é t e z é s

k e l e t k e z t e k , s c s u p á n e g y e t l e n v a g y alig n é h á n y

fapopuláció

e g y e d ü l i feltétele. A h a r m a d i k , j e l e n p i l l a n a t b a n é r v é n y e s ü l ő ok

e g y e t l e n k o r o s z t á l y á n a k az i d ő s z a k o s á l l o m á n y a i , v a g y i s c s a k

az, h o g y e r d ő r e z e r v á t u m n a k n e v e z v e , d e c s a k E R T I f a t e r m e s z -

fatermesztő parcellák az e r d ő helyén. Ezeket a faállományokat

tési k í s é r l e t e k m i n t a t e r ü l e t e i k é n t k e z e l v e ( a m e l y e k e t m á r s z á z

ő s e r d ő v é v á l t o z t a t n i s e m m i l y e n m u n k á v a l s e m lehet. M i c s a k

é v v e l k o r á b b a n kellett v o l n a k i t ű z n i ) k i z á r h a s s á k a z e g y é b lehet­

s e g í t h e t ü n k ő s e r d ő v é v a l ó v á l á s u k b a n , ha v a l a h o l m á s u t t v a n

s é g e s és s z ü k s é g e s s z e m p o n t o k s z e r i n t i létesítést és k e z e l é s t .

m é g az e h h e z s z ü k s é g e s p o p u l á c i ó k b ó l , v a g y e g y é b a l k a t r é s z e k ­

A t e r m é s z e t e s á l l a p o t r e g e n e r á l ó d á s á h o z n e m e l e g e n d ő a terü­

ből, d e e z n e m o l y a n é s n e m a k k o r a m u n k á t i g é n y e l , m i n t a n ú t

letek magára hagyása. A hiányzó populációk visszatelepedésé-

e d d i g v é g e z t ü n k . ( E g y cél k ö v e t é s e e g y é b k é n t n e m függhet attól,

n e k , a talajok r e g e n e r á c i ó j á n a k e m b e r i és n e m e m b e r i s e g í t é s é ­

hogy mekkora m u n k á t igényel elérése.)

h e z , a z e m b e r előttinél is g a z d a g a b b , s t a b i l a b b stb. á l l a p o t e l é r é ­

A k i d ő l t n a g y fa h e l y é n n e m a u s z t r á l b o z ó t h o z h a s o n l ó n ö ­

s é h e z s z á m o s e s z k ö z és m ó d s z e r i s m e r t m á r . A t e r m é s z e t e s

vénytársulás alakul ki, h a n e m az élelmi hálózat egyedfejlődésé­

erdó'állapot f e l ú j í t á s á h o z a l k a l m a s t e c h n o l ó g i a g y a k o r l a t i b e v e ­

nek ( r e g e n e r á c i ó j á n a k , s z u k c e s s z i ó j á n a k ) a z a s z a k a s z a , a m e l y e t

z e t é s e é s b e m u t a t á s a u g y a n c s a k a r e z e r v á t u m o k feladata l e n n e .

a talaj m a r a d é k a i , s a g y e p s z i n t , a c s e r j e s z i n t s t b . m a r a d é k

Újra kell tehát t a n u l n u n k a z ő s t u l k o t és a z ő s e r d ő t e g y a r á n t . A

n ö v é n y - , állat-, g o m b a p o p u l á c i ó i l e h e t ő v é t e s z n e k a h i á n y o s

régit m e g el kell felejteni. R e m é l e m , R e m é n y f y L á s z l ó r a n e m áll

v a g y z a v a r t o r g a n i z á c i ó s e g í t s é g é v e l . Ö r ö m t e l i e s e m é n y , ha m é g

a z a tétel, m i s z e r i n t a z i d ő s e b b e k a r é g i i s m e r e t e k k e l h a l n a k m e g ,

m a r a d t v a l a h o l a k ö r n y é k e n n é h á n y cserje, s a b b ó l cserjeszint

s a z újat majd a fiatalok sajátítják el.

kezd kialakulni! A z őserdő, a természetes e r d ő irányába való

Agócs

József

Az erdészek ötágú csillagáról (Egyben válasz a c s u p á n „Egy öreg nyugdíjas ker.vez. erdész" jelzéssel a szerkesztőséghez é r k e z e t t levélre)

Az erdészet i személyzetne k egyenruh a viselés i kötelességérő l els ő t ö r v é n y ü n k - az 1879 . évi XXXI. t. cz . 45. §-a - intézkedi k Enne k végrehajtására a m. kir. közalapítvány i erdőtiszte k é s erdóó'rö k vonatkozásába n a z 1880 . évi, a kincstári erdőtiszte k é s a z erdő k állam i felügyeletével megbízot t király i erdó'felügyeló'ség i személyzete t érintőe n pedi g a z 1881 . évi szabályrendele t tölgylevele t rendszeresí t rangjelzésre. A közalapítványia k részér e egyszer ű tölgylevelet é s a fokozat jelzésér e egy-két-háro m makkot . A kincstáriakna k egysége sen öt tölgylevélből képzet t csokrot , ötágú csilla g alakzatba n képile g i s megjelenítve . Az ötágú csilla g ne m ötletszerű. Én még úg y tanultam - é s tapasztaltam eg y élete n át , legújabb dendrológián k azonba n ne m említ i - , hogy a levelek a tölgy hajtásá n csigavonalban , egymást ötöséve l fedve helyezkedne k el . Legjobban megmutatkozi k e z a csemetén, amit általában felülről , a hajtás irányábó l szemlélünk . A tölgy-csillag ö t ágát tehát a természet alkotta , teljesen politikamentesen.. . Az ötlevel ű csoko r eszméj e nyilvá n ne m a törvényalkotók , mé g kevésb é a végrehajtó k megfigyelés e volt , sokka l korábba n i s alkalmazhatták. A Nemzet i Galériába n őrzöt t egyi k gótiku s oltáro n i s felfedeztem. Az idő k azót a változtak , sok minde n kimen t a divatból még törvényi jóváhagyás ellenér e is . Változott az egyenruha, de az ötágú csillag nagyszerű a bsztraháltsága révé n túlélt minden változást. Bevonulta közéletbe . Jelvényként terjedt a főiskolai életben a bányászok keresztbetett kalapácso s jelvényétől megkülönböztetésképpen , gyűrűt díszített , ki s ezüstlánco n függv e álarcosbál i ajándékkén t adtu k valamiko r sopron i széplányoknak.. . D e csakhama r rákerül t hivatalos irato k fejlécére , körpecsétekr e é s 195 8 októberétől kezdv e szaklapunknak-A Z ERDÓ-nek - címlapjára , é s mara d továbbra i s az ERDÉSZETI LAPOK-on , egyesületi bélyegzőnkö n é s zászlónkon. Jéröme

fíené

Erdészszemmel Provance-ban Második rész

V

Kicsit nehéz szívvel vettünk búcsút Jean Tóth nizzai ottho­

még fátlan, csak cserjével benőit bozótosként említettek. Az

nától, és a bűbájos Giselle asszonytól, aki szívélyes vendég­

1900-as években elkezdett telepítés eredményeként ma már 1500 ha cédruserdő borítja. Mint Jean Tóth elmondta, a Céd­

látónk volt. A tanulmányút kiindulópontja Tartarin mester városa Ta-

rus atlantica erdészeti jelentősége 1870 óta számottevő Fran-

rascon. Itt Bérces Istvánék fogadtak, akik a több mint 400 éve

cialország erdészetében. Jelenleg e fafaj mintegy 30 000 ha

épült kúriájukban szállásoltak el, melyet bizonyára ismer

területet borít, mely természetes újulattal erdősült, minden

valamennyi Franciaországban járt erdész, akit Tóth János

emberi beavatkozástól függetlenül. A kedvező tapasztalatok

kalauzolt. A hajdani kolostor - mely többször leégett - közép­

alapján évi 1500 hektár erdősítést végeznek e fafajjal Dél-

kori hangulatot árasztó vendégházzá alakult a Bérces házas­

Franciaországban. Jean Tóth vizsgálataival bebizonyította, hogy a Cédrus

pár keze nyomán. Fontos bemutató helye lett a francia Cédrus atlantica prog­

atlantica esetében a virágporzás és a megtermékenyülés kü­

ramnak a Mont Ventoux hegység, melyet az 1860-as években

lönböző időszakokban történik. Az egyik szeptemberben, a másik a következő év májusában. A cédrusmagokat gondos

A Pont-du-Gar d a róma i építésze k remek e

kezeléssel lehet hosszabb ideig tárolni. 20-30 °C-on szik­ kasztva, 8-10%-os nedvességtartalommal, - 2 és - 1 5 fok kö­ zött légmentesen lezárt tárolóedényben 4-5 évig tárolható számottevő veszteség nélkül. Az egyébként átfekvő cédrus­ magot vetés előtt 4-6 hétig 4 "C-on, 70-80%-os páratartalom­ ban tartjuk a csírázás megindulásáig. A csemetenevelés éppen olyan kényes feladat mint az átiskolázás. (E témára reménye­ ink szerint még visszatérünk.) Az előző részben említettem, hogy a szarvasgomba milyen komoly bevételt jelent az egyes erdőtulajdonosoknak. Nos mint megtudtuk, van olyan község a Mont Ventoux környé­ kén, ahol a községi erdők faanyagból nyert éves jövedelme 600 ezer francia frank, míg a szarvasgombából elért bevétel meghaladta a 800 ezer frankot. Az így befolyt pénzből a község maga építette ki a közjóléti berendezéseket (asztal, pad stb.) ügyelve arra, hogy a látogatók ne terheljék túlságo­

Növedékfokozó gyéríté s utá n

san a gazdag gombalelő helyeket.

A karácsonyfa-termelés Németországba n nagyrészt a magánerdő-birtokosok dolga . Az év i 2 3 millió dara b két harmada haza i termés. Árai idén a tavalyi szinten mozognak. Legnagyobb becsület e a nordmanniának van , a leginkább kereset t kétméteresek ár a darabonkén t 80 DM-ig terjed. Kedvezőb b a luc ára , a kékes árnyalat ú nemeslu c 30-40 DM-ér t kapható , a klasszikus luc-karácsonyf a ár a 20 DM körül mozog, alig több mintegy szé p virágcsokoré. Kellemes illatáná l fogva a legkeresettebb a luc. (AFZ

DWI995.

2. Ref.:

Jérömefí.J

Szigorúan ellenőrzöt t mintaterületek

Természetes felújítás cédrus állományba n

Megtekintettünk egy 800 hektáros Qercus ilex állományt,

hogy mennyivel „tud" többet, mint a feketefenyő. Magassági

amit Cédrus atlanticával cserélnek le. A már meglévőmintegy

méretei éppúgy megelőzték a feketefenyőét, mint a vastagsági

400 hektár erdősítés szemmel áthatóan jól érzi magát az

növedék. Mint megtudtuk, a lehullott tűlevél is hamarabb

egébként igencsak degradálódott termőhelyen, ahol eddig

bomlik el a cédrusállományokban.

csupán az alig 20 cm-es Qercus coxifera tenyészett.

Az új cédruserdők telepítésénél a származás nyomon kísé­

Valiquléres határában nyesési kísérleteket láttunk fiatal

rése igen fontos feladata a szakembereknek. Bizonyított tény,

Cédrus atlantica állományban. Nem is a nyesési eredmények

hogy az öreg magányos fákról származó mag életképtelen,

voltak feltűnőek, hanem a sziklás váztalaj, ahol szinte anak­

illetve csírázáskor elpusztul. Már több helyen magtermő állo­

ronizmus volt az erdőtelepítés.

mányokról gyűjthetik a magot.

Belvézet határában összehasonlító kísérleteket láttunk a

Irigykedve tapasztalhattuk, hogy az I.N.R.A. (a francia

feketefenyővel. A Cédrus atlantica itt mutatta meg igazán,

ERTI) nem szűkölködik a kísérletekhez szükséges anyagiak­ ban. Jean Tóth elmondotta, hogy számtalan magyar erdész

S ö t é t felhők gyülekeznek dr. Roth G y u l a nimbuszána k egén . Szülővá-

szakember látta már a Cédrus atlanticával elért eredményei­ ket. Csak reméli, hogy a francia tapasztalatok Magyarorszá­ gon is hasznosíthatók, és végre kimozdul a holtpontról a

rosának polgármester i hivatal a felő l fújjá k a vészthoz ó

magyar cédrus program - legalább átfogó intenzív kísérleti

szelek.

jelleggel. A látottak alapján az bizony nagyon j ó lenne.

A város oktatásügy i felügyelet e fogyasztan i tervez i a Pápai

nagynevű elődünk nevé t viselő Erdészeti é s Faipari Szak-

Gábor

középiskola tanuló i létszámá t é s javasolja, hogy a következőtanévtől kezdődőe n egy osztállyal kevesebbbetisko lázzzon be. Kiváltani tervezi az iskola jelenlegi kollégiumá t az így csökkenő létszámna k máshov á csatolásával . Sor-

Előfizetők f i g y e l e m ! Az „Erdészet i Lapok " szeptember i számá t a terjeszt ő

vasztásátjelentené e z a nagysikerű intézménynek-min -

posta töb b hely i csoportna k (vag y egyén i előfizetőnek )

den egyéb fogadkozás ellenér e is .

tévesen küldt e meg . A nyilvántartási sorszámo t összeke -

Talán nincse n mé g eg y olya n termelés i ág , min t a

verte a kikézbesítendő darabszámmal , íg y volt, aki előfi-

rendkívül hossz ú ciklus ú erdészkedés , amely ne m nélkü-

zetésén felüli lapszámot kapott. Ennek következménye az

lözheti a z országba n szétszórta n működ ő szakmábó l di -

lett, hogy közel 200 „Erdészeti Lap" előfizető nem kaphat -

nasztiák nevelését . E z a z iskol a má r fényese n igazolj a

ta me g a szeptemberi számot .

erre val ó alkalmasságát . Még ne m késő ! - Deré k Városatyák , nagyo n kérjü k alaposan gondolják majd meg, miként döntenek a javaslat felől...

Az Országo s Erdészet i Egyesüle t Titkárság a nagyo n kéri mindazokat , aki k többle t lapszámo t kaptak , hog y küldjék vissz a a titkárságnak. 1027 B u d a p e s t , F ő u. 68.

Tanulmányút-tapasztalatok Franciaországban... Egy francia erdészcsoport az év elején szállást kapott Mátrafüreden. Mint ahogy lenni szokott, ismerkedés és beszélgetés közben szóba került a kapcsolatfelvétel lehetséges módja. Gyors megegyezés után a magyar fél vállalta egy 22 fős csoport itthoni szállásának és ellátásának biztosí­ tását cserébe azért, ha a francia fél ugyanezt megteszi. Az utazás minden­ kinek saját költsége. 1995. június első felében meg is jöttek a vendégek, és a mátrafüredi Erdésziskola vendégeként kellemes napokat töltöttek Észak-Magyarország nevezetes tájain. Június 30-án indult a magyar csoport öt napra Franciaországba. Első nagyobb állomásunk Nancy volt. A C N F F = Centre National de Formation Forestier, azaz Nemzeti Erdészeti Nevelási Központban kap­ tunk igen figyelmes elhelyezést. A könyvtárral, oktatótermekkel, házi nyomdával igen jól felszerelt intézményben többféle képzés folyik (szer­ vezete 5 osztályra osztható): szakemberek nevelési osztálya; hivatalno­ kok nevelési osztálya; személyzeti és adminisztrációs osztály; gazdasági osztály; általános szolgáltatás. A képzés elméleti és gyakorlati. Rövidebb-hosszabb ideig tart (I hét a minimum, 10 hónap a maximum). Csak felnőtt leendő vagy már szolgáló erdészeti dolgozók teljesen ingyenes képzése folyik itt. Még az útiköltségüket is fizetik. Jól felfogott érdekük, hogy a szakemberek mindig a legfrissebb, legújabb információkhoz jussanak. A szakmunkás­ tól az igazgatóig bezárólag minden beosztásban lévő dolgozóra 2-3 éven belül sor kerül. Az oktatókat külön pályázat útján választják ki a legjobb gyakorlati és elméleti szakemberekből. Az állandó „tanárok" mellett meghívott előadókat is foglalkoztatnak.Számítógépes rendszerüket ép­ pen ez idő tájt korszerűsítik. (Havaiakikeres egy szakmai könyvet, mely náluk nincs meg, a gép „megmondja", melyik könyvtárban található.) Hatvanféle folyóiratot járatnak. Saját tanáraikat is továbbképzésre kész­ tetik. A jól felszerelt ebédlő igen tágas, 200 főt is kiszolgálnak egyszerre. Társalgó, labdarúgópálya stb. teszi az itt-tartózkodást komfortossá. Az alkalmazottak nagy része szolgálati lakásban lakik 500 m-re a központi épülettől. Barátságos a környezet. Állami költségvetésből gazdálkodnak és saját bevételt is szorgalmaznak. (Hét végén bérbe adják a helyiségek egy részét más szervezeteknek is - ottlétünk alkalmával is tapasztaltuk.) A CNFFilletékes kabinet-vezetői tartoltak elméleti ismertetést. Meg­ tudtuk, hogy az erdészet is a mezőgazdasági és halászati minisztériumhoz tartozik. Meglepő, hogy a fejlett agrárgazdaság az erdészettel együtt a nemzeti jövedelemnek csak 4%-át adja, az ipar 31%-át, a szolgáltatás 65%-át. Franciaország erdősültsége 25%-os. Az összes erdő 71%-a magánkézben van (kb. 10 millió ha), 29%-a állami erdő (4 millió ha). Az erdők 25%-a 4 ha alatti területű, és rengeteg tulajdonosa van. 4 és 25 ha közötti erdők tesznek ki 30%-ot, és a 25 ha feletti erdők 45%-ot, a tulajdonosok 1%-a birtokolja ezt. Az állami erdőket, melyeknek egy jelentős része közösségi = önkormányzati erdő, az állami erdészet kezeli. Az ONF, vagyis a hivatal önállóan végzi munkáját; 25 országos egysége van. Főtevékenysége a személyzeti ügyekre, a tervezésre, gazdálkodásra (költségvetésre) és a kereskedelemre irányul. Csak minden 20 ha feletti erdőre kötelező az erdőterv. Rendkívül erős szervezettségű, szinte ren­ dőrségi jogkörrel felruházott hivatalos személy az erdész. Külsőségek­ ben is hangsúlyt adnak ennek. Szép formaruhájuk többféle használatban jelenik meg. Az erdőben is egyenruhában köszöntöttek bennünket, de a fogadáson is, csak ott az elegáns társasági öltönyben. Jellemző, hogy a 4 millió ha állami kezelésben levő erdők kezelésében mintegy 600 erdőmérnök, 5000 technikus, 1500 adminisztratív dolgozó és 6000 fizikai munkás vesz részt. A fizikai munka jelentős részét vállalkozókkal végez­ tetik (bérbe adják). Az erdésztől elvárják az általános állami érdekvédel­ met, a természetvédelmi szemléletet, a szociális érzékenységet, a kiváló szakértelmet, a fejlesztőképességet, az erdő minden oldalú védelmét, kihangsúlyozva a tűzvédelmet és még számos feladatot. A magas köve­ telmény teljesítése természetesen megfelelő elismerésben is részesül. (Szolgálati lakás, ruhák, kedvezmények - pl. továbbképzésre stb.) A vadgazdálkodás lényege, hogy a vadászati jog a terület tulajdono­ sáé. Bizonyos korlátok között ő döntheti el, hogy saját maga vadászik

csak vagy bérbe adja, esetleg más tulajdonossal társulást hoz létre. A bérlet általában 12 évre szól, a helytől változóan. Érdekes, hogy a bérleti díjba beépítik (10%) a várható vadkár térítési díját is. A vadászok szövetségbe lépnek, a megyei szövetségek jelentős jogkörrel rendelkez­ nek. A hatalmas országban vidékenként is eltérő módozatok alakulnak ki. Terv szerint vadászhatnak, de az bizonyos, hogy lényegesen kevesebb vad van náluk, mint nálunk. Igazolva láttuk az erdőjárás alkalmával. Első erdőbejárásunk tárgya a tölgygazdálkodás volt Champenouxban. Mintegy 3/4 órás út után egy látványnak is szép erdőben üdvözölt bennünket egy fiatal erdőmérnök és a kedves őszülő halántéka erdész. Löszön kialakult, változó vízgazdálkodású termőhelyen, ahol az évi csapadék 800 mm vagy a feletti, arról győzhetett meg, hogy az erdőne­ velésnek bizony számos útja, módja lehet, de a természeti adottságok meghatározóak. Történetesen arról van szó, hogy derék barátaink ma büszkén mutatták a korábbi sarj erdő-gazdáikod ás helyett alkalmazott magról történő felújítást. Ebben még nem lenne semmi különös, de ők ezt úgy tudják csinálni, hogy vadkerítés nélkül semennyi, vagy igen kevés csemete felhasználásával, mert a m a k k t e n n é s rendkívüli bősége, a terület vadszegénysége, a j ó időjárás teljes garancia az új erdő létrejöttének. Az ún. végvágást elhúzzák, több lépcsőben veszik le az idős fákat, általunk először meg nem értett módon. Hiszen az igen sűrű és felnövő újulatban jelentős kár lehet, nem beszélve arról, hogy a szórtan álló idős tölgyek egészségi állapota romlik (gatyásodás, viharkár). A magyarázat gazda­ sági: nem kell a fa, csak módjával. Terveik szerint 14-16 éves korig tartják itt a tölgyet azzal a tervvel, hogy évi 2-3 mm-nél nagyobb évgyűrű ne keletkezzék. Láttunk fiatal (1949-ben újult) erdőt is, ahol érzékelhet­ tük szólásunk igazságát: lába vízben, törzse subában, feje szabadon - s kiválóan érzi magát a tölgy. A subát elsősorban gyertyán, de más fajok is képezik. Nagyon érdekes volt azt hallani, hogy korábbi (múlt századi) gazdálkodás eredményeként a tölgyfák törzs és korona aránya 1:1 volt, míg az új móddal 2:1 a törzs javára. Nyilván jelentős a különbség a hasznosításban. Megkockáztatjuk: értéknövelő bővített újratermelésről van szó. Másik utunk a Vogézekbe vezetett. Vendéglátóink a végére hagyták a csattanót. Ritkán látható szép vidékre vittek bennünket. Nancytól délkeleti irányba, Mulhouse felé, a Moselle folyó völgyében kapaszko­ dott fiatalnak éppen nem mondható autóbuszunk az 1400 m magas Vogézek hegyei közé. Még a hegy lábánál felvettük az erdészkollégák ül. akik kalauzoltak bennünket. Nyugatról - az Atlanti-óceán felől - ez az első komoly hegység, amelybe a felhők ütköznek. A nyugati Vogézek ezért 2000 mm esőt is kapnak, ez meghatározó. Itt az erdő úgy nő, mint nálunk az Alföldön a tarack. A szó szoros értelmében küzdenek az erdő terjedése ellen. A birka ebben a legjobb segítőjük. A számukra fenntartott legelők jelentik a tisztásokat. Első megállónk egy szálaló vágásmóddal kezelt jegenye fenyves (kevés luc és néhány lombos fa). A 10 m /ha/év növekedésű erdőben szinte törzsenként ismeri az erdész a fákat és okos gazdálkodással 10-12 évenként nyúlnak bele. Lábon adják el a kivágásra itélt fákat. Törekvésük, hogy szép, egyenletesen változó korosztályú erdőt tartsanak fenn. Sikerül is nekik. Itt örök erdő van. A mohával, áfonyával, páfránnyal dúsan benőtt aljnövényzetben szépen nőnek az új kis fenyők is. (Mi magyarok gyűjtöttünk is. - Lehet, hogy lesz hazánkban is a Vogézekből származó jegenyefenyő.) Az erdész számára itt csak a kitermelés körülményei, nehézségei jelentik a gondot. Megfigyelhettünk persze szép szálerdőt is. Letermelés után itt is természetes úton újítják fel az erdőt. 3

A szakmai érdekesség és szépség után egy hangulatos kis hegyi faluban, Panois központjában ebédeltünk. Visszafelé jövet megismertük a gyönyörű fekvésű La Bressc kiránduló központot, a téli sportok ked­ venc helyét. (Novembertől áprilisig lehet síelni.) Mint a világ számos helyén, itt is emlékmű idézi fel a II. világháború esztelen vérontását. E térségben jelentős partizánharcok folytak - ártatlanok pusztításával. Búcsúzva a Vogézektől, kicsit búcsúztunk Franciaországtól is. Haza­ felé jövet kevéske frankunkat költöttük el egy bevásárló központban szeretteink megajándékozására. Másnap reggel ragyogó időben köszön­ tünk cl házigazdáinktól. Még minden jóval ellátva, minden jót kívánva intettünk búcsút egymásnak. Fárasztó volt az út, de megérte. Frőhlich

András

Jubileumi találkozó Sopronban A z egykori, esztergomi m . kir. Alerdész-szakiskola 1945-ben végzett növendékei 5 0 . éves találkozót tartottak Sopronban, a „Roth G y u l a " Erdészeti és Faipari Szakközépiskola tanévnyitójának kere­ tében. Dr. Rónai Ferenc szakközépiskolai igazgató és dr. Firbás Oszkár ny. mérnök-tanár támogatásával, illetve rendezői k ö z r e m ű k ö d é s é v e l szerény, de tartalmában színvonalas és emlékezetes rendezvény r é ­ szesei voltunk. A jubiláló „öregdiákok" felkutatásában és szervezé­ sében Sasvári Kálmán végzett - több hónapon át tartó - nagy elismerést é r d e m l ő m u n k á t . Évfolyamunk 1943-ban 3 2 fos létszámmal kezdte a tanévet. A vizsgabizottság elé 1945-ben 19-en állhattunk. Hiányzó osztálytár­ saink m é g a világháború utáni hadifogoly menetoszlopokban rótták az országutak kilométereit, valahol Európában... O k csak később tudták befejezni félbeszakadt tanulmányaikat. A soproni félévszázados találkozón 11 öregdiák volt jelen, akik - a tanévnyitó ünnepség keretében - ctr. Rónai Ferenc igazgatótól vehették át az „Arany Jubileumi Oklevelei". N é v szerint a követke­ zők: Csányi Sándor - Gödöllő, Dózsa Mihály - Máza-Szászvár, Horacsek Vilmos - Dunasziget, Horváth Ernő' - Fertőd, Karácsony Ernő' - Solymár, Pechl József - AszófŐ, Saskó István - Kismaros, Sasvári Kálmán - Budapest, Szabó Imre - Ravazd, Varga László Nógrád, Varjú László - Szombathely. Ide kívánkozik a z o k n a k az osztálytársainknak a neve is, akik mái nem lehettek ott a találkozón, mert az utóbbi évtizedben véglegesen eltávoztak az erdészek nagy családjából: Hoiyáth Gyula - Lovászpatona, Kaszás János - Szigetmonostor, Kempf Ferenc- Salgótarján, Sógor Lajos- Budapest, Simon Kálmán - Lillafüred, Tóth István - V á c . T ő l ü k a kegyelet és a m e g e m l é k e z é s n é m a egy percében vettünk végleges búcsút. N e m ünnepelhetett velünk együtt Nevendó's István Bugacról, aki kórházi kezelés alatt áll (sajnos már féllábbal) és nem sikerült m e g ­ találni I^ehoczky Zoltánt, aki oklevele megszerzése után szülőföldjé­ re ~ a trianoni határ északi oldalára - távozott és nemhivatalos értesüléseink szerint a csehszlovák állami erdészetben teljesített szolgálatot. A tanévnyitó ünnepség után dr. Rónai Ferenc igazgató fogadásán vettünk részt, amelyen az egykori diákélet emlékezetes történései, valamint a gazdag gyakorlati élet megemlékezései elevenedtek újjá. A találkozó lehetőségének biztosításáért, a j u b i l e u m i oklevele­ kért, valamint a k e d v e s vendéglátásért Csányi Sándor m o n d o t t kö­ szönetet az öregdiákok nevében a szakközépiskola igazgatójának és tanári karának. A délutáni napszakot betöltő találkozó j ó hangulatban, baráti elbeszélgetésekkel, s végül a búcsúzások megható perceivel fejező­ dött be. CsányiSándor

Kékvércsék erdejébe n Talán ne m mindenki előt t ismert : Homok i Nag y Istvá n a Kék vércsék erdejébe n cím ű világsikert aratot t filmjé t a z Ohati erdő ben forgatta. E z a csodálatos terület i s a Nyírerdő' Rt. tiszacsegei erdészetének területé n található , a Hortobágy i Nemzet i Parko n belül. Ez t a szép tájat , az ohati erdő t választotta táborhelyü l a z a csapat, amel y „Nemcsa k a védett a z érték! " jelszóva l vonul t k i ide, hog y felmérj e a z élővilágot . A Debrecen i Agrártudomány i Egyetem, a Hortobágy i Nemzet i Park , valamin t a Tiszacsege i Erdészet közö s akciójána k vezetőj e dr. Juhász Lajos egyetem i tanár volt . Terepmunk a sorá n gyűrűzte k madarakat , számo s fényképet készítettek , ismerkedte k a növény - é s állatvilággal , részt vettek a fiatal erdők kéz i ápolásában. Filmvetítésekkel, videobemutatókkal szerezte k újab b ismereteke t tájról , természetről, védett esne m védet t értékekről . A jövő esztendőben megismétli k ezt az ismeretszerző', pihentet ő és értékteremtő táborozást.

Német-magyar erdőifjúsági találkozó Az 1988-as és 1989-es nagysikerű táborozás után végre újra sikerült ez évben hasonlót szervezni a német-belga-hol­ land határ térségében, Würselen városerdejében. Az északrajna-vesztfáliai szervezet meghívására részt vett ezen taná­ rok kíséretében a mátrafüredi „Vadas Jenő" Erdészeti Szak­ középiskola ötfős tanulócsoportja is. Ez egyben ötéves jubi­ leumát is jelentette a két szervezet közötti kapcsolatnak. Az előkészítés és levezetés U. Jakesch és fi. Migende urak kezében volt és hét városból összesen 248 fő 192 éjszakát töltött itt. Agyakorlati munka során tölgyesek és lombelegyes állományok tisztításával foglalkoztak és egy emléktölgy tala­ jának taposását igyekeztek körülkerítéssel megakadályozni Kaisersruh természetvédelmi területén. Ugyanitt egy juharcseresznye-kőris felújítást szabadítottak fel dús bodzanövet nyomása alól, benőtt járóösvényeket tettek újra járhatóvá, és különböző egyéb fenntartási munkákkal összesen 287 mun­ kaórát teljesítettek. Bő idő állt rendelkezésre az egyéb tapasztalatszerzésre is. Meglátogatták a rajnai barnaszén vidéket, az aacheni újságki­ adót, egy komputergyárat Würselenben, Nettesheim termé­ szetvédelmi központját, kocsiztak a magas Venn-en Belgium­ ban. Aachenben érdeklődést váltott ki az Oltimermuseum és egy fűrészüzem. Jó időben természetesen nem hiányozhat a szabadban való fürdés sem. Az élmények csúcsát jelentette augusztus 20-án Szent István emlékművének megkoszorúzá­ sa a magyar kápolna mellett. Gitármuzsikával fűszerezett hangulatos tábortüzek zárták általában a napokat. Nagy volt az öröm, amikor a második hét végén értékes díjak átadására került sor. A magyar vendégek­ nek / Franz, a német Waldjugend szövetségi elnök kötötte fel tagsági elismerésként a mozgalom nyakkendőjét. Az 1995. évi táborozás összességében jól sikerült. Ezt méltatta az egyik estén Cadenbach aacheni konzul úr és dr. Erdődy bonni magyar követ. A helyi cégek bőkezű támoga­ tása mellett a rendezvény a minisztérium segítségét is élvezte. Bőven foglalkozott vele ahelyi és nemzetközi hírszolgálat is. Roland Migende

Greenpeace együttműködés erdészettel A bajor erdészet i miniszter utasított a a z Allgaus erdó'hi vatalait, hogy adjana k technika i segítsége t a Greenpeace kutatóinak a z erdeikben folyó ózonmérésekhez . Megegye zés jött létr e a tekintetben, hog y a mérési eredménye k a z erdészeti kárvizsgálatokho z i s rendelkezésr e állanak . Véleménye szerin t a bajor erdőkbe n ninc s mi t takargatni.. . A müncheni Olimpia-csarnokba n idé n másodszo r ren dezték me g a Bayernoko kiállítást

, amelye n 40 0 kiállít ó

kínálja fe l nég y napo n á t környezetbarát módo n előállítot t vagy ily módon használhat ó termékét .

N A G Y ELŐDEINK N Y O M Á B A N

Botvay Károly (1897-1958) V

/

Nehéz feladat Botvay Károlyról írni, hiszen ó"t több éven keresztül hallgattam, vizsgáztam nála és emberi, tanári voná­ sait közvetlen közelből csodálhattam. Amikor leültem írógé­ pem mellé, az emlékezet zugaiból számtalan mozzanat, apróbb-nagyobb történés tolakodik elő és nehéz ezt úgy összerakni, hogy teljes képet adjon egy nagyszerűpedagögusról, elmélyült kutatóról és kiművelt, humán érdeklődésű em­ berről. No, de vegyük sorjában. 1897-ben a bácskai Adán született. Ez a Tisza menti kisváros alföldi környezetével meghatározóvá vált későbbi pábyáján. Középiskoláit az ugyancsak elcsatolt Újverbászon, Újvidéken, majd Szegeden folytatta, de néhány évet a Tátra tövében húzódó patinás és történelmi levegőt sugárzó Lőcsén is eltöltött. Talán ez az erdőkkel koszorúzott, csodálatos régi épületekkel ékes kisvá­ ros indította az erdész pálya felé. Az I. világháborúban rövid ideig katonáskodott, majd 1917-ben iratkozott a nagyhírű Selmecbányái akadémiára. Oklevelét már az áttelepült főisko­ lától, Sopronban kapta meg 1924-ben. A legnehezebb idő­ szakban. Mert pályakezdése egybeesett a vesztes háború utáni ájultságból ocsúdó ország Trianon utáni nehézségeivel, a megcsonkított ország összes bajai akkor jelentek meg a ma­ guk szomorú valójában és mindezt tetézte a gazdasági pangás is. Ezért örült, amikor szerény fizetésű szakdíjnokként elhe­ lyezkedhetett Sopron város erdejénél, majd pedig a Főiskolán, későbbi működése színhelyén. Hosszabb ideig tanársegéd, majd adjunktus volt. Közben majd egy évet tölthetett a mün­ cheni erdészeti kutatóintézetnél ösztöndíjasként. Akkortájtez az intézmény igen erősen foglalkozott a talajfizikával, és ezt Botvay is követte hazatérte után. Korán észrevette, hogy a hazai erdők növekedése alapve­ tően talajuk vízgazdálkodásától függ, ezért is fordult figyelme ebbe az irányba. Új szedimentációs mérlegel készített és ennek használatát ma is korszerűnek mondható matematikai számításokkal fejlesztette használható eszközzé, ezzel lehe­ tett a talaj vízgazdálkodását alapvetően befolyásoló mechani­ kai összetételt az akkor szokásosnál pontosabban meghatá­ rozni. Kapilláris vízemelési vizsgálataival kimutatta, hogy a homok jellemzésére az addig szokásos 5 órás helyett a 2 órás kapilláris vízemelés adata biztosabb tájékoztatást ad. Erről készített dolgozata ma is szívesen hivatkozott szakmunka a talajtani szakirodalomban. Alföldi származását jelzi, hogy az Alföldön elterjedt akácosok talajtani vonatkozásait módsze­ res alapossággal tárta fel, és ez jelzi kötődését az alföldi térség felé. Ez a motiváció indította később arra, hogy a II. világhá­ ború után nagy lendülettel elindult alföldfásítási munkához rendszeres szaktanácsadás céljából nagy energiával kapcso­ lódjék. A Termőhelyismerettani Tanszék éléről a háború végén emigrációba vonult Vági István megürült helyére 1947-ben kapott kinevezést és haláláig, 1958-ig oktatta az új ab erdészgenerációkat. Szabad kezet kapott ahhoz, hogy korábbi meg­ látásait érvényesítve azokra a talajokra tanítsa meg diákjait,

amelyek hazánk jellemző képződményei. Az addig elsősor­ ban oktatott podzolosodás és más, tőlünk távol eső területeken érvényesülő talajtani hatások helyére a hazai sajátosságokat vette programjába. Kutatómunkáját az alaposság, megbízhatóság jellemezte, képes volt akár ötször is végigcsinálni ugyanazt a vizsgálatot, csakhogy biztos eredményre és jól megalapozott következte­ tése jusson. Hasonló alaposság, gondos felkészülés jellemezte oktatómunkáját is. Jól szerkesztett, kiválóan rendszerezett előadásokat hallottunk tőle. Nem volt „színes" előadó, annál inkább tárgyszerű, könnyen érthető, jól megtanulható és je­ gyezhető előadásokat tartott. A világos okfejtés, a jelenségek összefüggéseinek láttatása volt ezen előadások legfőbb jel­ lemzője. Érdeme az is, hogy az addig kevéssé ismert és kevéssé feldolgozott, erdőre vonatkozó ismeretanyagot is beemelte előadásainak tárgyalásába. Legjobban tükrözi ezt a törekvését az Erdészeti éghajlattan jegyzete. Itt az éghajlati jellemzők mindegyikének tárgyalását kiegészítik az erdőre vonatkozó megállapítások. Szakirodalomból vagy saját vizsgálataiból merített adatokkal, grafikonokkal, ábrákkal tette szemléletes­ sé az erdő éghajlati elemek érvényesülésére gyakorolt, módo­ sító hatását. Éhben a jegyzetében is, de a talajtaniban is egyetlen felesleges szó sincs. Minden mondatot jól megrágott, a fontos fogalmakat kiemelte és ezzel átláthatóvá, könnyen tanulhatóvá tette szakterületét. A felsorolt vonásokat kiválóan jelzi az Erdészeti zsebnaptár 1943-as kötetében megjelent összefoglaló munkája az erdészeti talajok bemutatásával. Szi­ gorú vizsgáztató volt, a pontos tudást megkövetelte, de ember tudott maradni, ha erre volt szükség. Nem lenne teljes a róla alkotott kép, ha nem említeném a művészetek iránti vonzódását. Erről gyermekeinek apjukról készített jellemzése vall a leghitelesebben. Éhből emelek ki néhány részletet: „Dolgos életében, sokfelé ágazó munkája mellett is éberen rezonált a művészetekre, amelyekre fiatal korától igen fogékony volt (festett, zongorázott). Rendszeres koncertlátogató volt, családostól. Gyermekeit kicsi koruktól kezdve nagy gonddal vezette be a zene világába, sokszor előismeretekkel felkészítve a koncertek anyagához..." „A képkiállításokat sem mulasztotta el soha megtekinteni és ha­ sonlóan lenyűgöző erővel hatottra egy-egy kimagasló alkotás vagy stílus." „A család észrevétlen zenei légkörben élt, a tehetség anyai részről is adott volt. Mint családapa, miután tudomásul vette, hogy mindhárom gyermeke zenei pályára készül, nagy odafigyeléssel kisérte haladásukat. A néhány házikoncert mellett még fontosabbak voltak a közös triógya­ korlások, melyeken - ha tehette - aktívan, lelkesen nagy élvezettel: vezényléssel vett részt." Ha most tömör jellemzést kellene adnom Botvay Károly professzorról, azt írhatom: teljes ember volt. Alapos kutató, kiváló pedagógus és széles körű humán műveltségű ember. Mindehhez a meleg családi háttér adta meg a töltést. Ezekkel a tulajdonságokkal őrizzük őt emlékezetünkben és szeretnénk a fiatalabb generáció figyelmét is ráirányítani. Két év múlva lesz születésének 100 éves évfordulója. Tudományos rendez­ vénnyel lehetne ennek legméltóbb megemlékezést adni és emléktáblával vagy talán mellszobrának kifaragásával tiszte­ legni szakemberi és emberi nagysága előtt. Dr. Szodfridt

István

Emlékhelyek a Bükk hegység keleti oldalán „Barátod a t e r m é s z e t " j e l m o n d a t hirdette azt a kiállítást, amelyet Szombathelyen az Oladi Általános Iskola tanulóinak fákat, virágo­ kat, naplementét, tájakat ábrázoló rajzaiból állítottak össze. A z emberiség többségének pihenési lehetőséget, felüdülést, rege­ nerálódást, a m ű v é s z e k n e k állandó témát adó és ö n m a g á t mindig megújító természet legszebb g y ö n g y s z e m e az erdő. A z erdő. amely szépsége mellett kenyéradója a z e m b e r i s é g kiscsoportjának; az erdőt nevelő, ő r z ő erdész s z a k e m b e r e k n e k és a szükséges m u n k á l a t o k a t e l v é g z ő erdei dolgozóknak. A m u n k a h e l y pedig az e m b e r r e veszély­ forrást is jelent. Veszélyekkel van tele az erdő, ahol nincs v é d ő b e e n dezés, védőrács, ahol n e m sík, tiszta padozaton áll a munkát végző, aki nem lát be a fa törzsébe, időben nem észlelheti a benne re j lő hibát. Munkáját alkokkal, k ü l ö n b ö z ő egyenlőtlenségekkel szabdalt tere­ pen, m e r e d e k hegyoldalban, sziklás, kőí'olyásos lejtőn végzi. Ilyen k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t elkerülhetetlen a baleset, amely végzetes is lehet. A szakember tisztelettel adózik a n e h é z és veszélyes erdei m u n k á t v é g z ő embernek. Kegyelettel m e g ő r z i az erdei m u n k a áldozatainak emlékét, és állít e m l é k m ű v e t becsülése kifejezéseként. A Kelet-bükki Állami E r d ő g a z d a s á g 1968-ban állított e m l é k m ű ­ vet az erdei m u n k a áldozatainak. Az e m l é k m ű , melyet Deninger István tervezett, egy vihar által tépett, szimbolikus lucfenyőt ábrázol. A kegyhely a lillafüredi Erdészeti Igazgatóság területén, a kurtabérci tebrek (töbrök) egyikének aljában található, m e l y n e k déli oldalról lucfenyves ad m é l t ó hátteret. A stilizált fenyő alsó részén bronz relief egy fadöntést v é g z ő szakmunkást jelenít m e g , a k e z é b e n D R U Z S B A motorfűrésszel. M a g á n a fenyőfán egy tábla is található, melyen elhunytak nevei szerepelnek. Mellelte kőfal áll, m e l y e n két márványtáblát láthatunk. A z alsó táblán a k ö v e t k e z ő felirat olvasható: „Azok emlékére, akik az erdőgazdálkodásért végzett m u n k a közben életüket vesztették." A három táblára eddig ötvenkét nevet véstek fel. A szomorú névsor első személye Herczeg József ( 1 9 0 3 - 1 9 2 3 ) 20 évesen vesz­ tette életét. A névsor utolsó áldozata Kovács Imre (1956-1987). A halálos balesetet szenvedettek legfiatalabbja a 16 éves iff Kulcsár József(1940-1956) volt. A felsoroltak között van Bettenbuch István (1922-1961) is. Bettenbuch István fakitermelő munkacsapat-vezető, a volt m u n k a t á r s . 36 éves erdészeti szolgálatom alatt ő volt az egyetlen közvetlen munkatársam, aki halálos kimenetelű balesetei szenvedett. BeltenA \r.\ \ as/mai sírker t háts ó fiilát díszít ő táblakép Fotó: Schalkház Lipót

buch István az Alföldről került a B ü k k b e , a hegység r e n g e t e g é b e és vált igazi erdei m u n k á s s á . Feladatát m i n d i g lelkiismeretesen és nagy odaadással látta el. A l e g n e h e z e b b teendők elvégzésére vállalkozott. A tragédia 1 9 6 1 . május 5-én következett be. A Szent István-tetőn útpászta kitermelése k ö z b e n érte a végzetes kimenetelű baleset. Sziklakibúváson, néhol kőfolyásos, 30-35 fokos m e r e d e k hegyol­ dalon folyt a m u n k a . A végzetet o k o z ó bükkfa, m e l y 26 m m a g a s volt, kívülről n e m sejtette, h o g y az egészséges kéreg és szíjács mögött korhadt geszt húzódik. Hiába végezték feladatukat szaksze­ rűen a brigád tagjai, a rejtett hiba miatt e l l e n k e z ő irányba d ő l ő fa a szabályszerűen eltávolodó B e t t e n b u c h Istvánra zuhant. Több órás szenvedés után, a k é s ő esti órákban, a diósgyőri vasgyári kórház sebészeti osztályán hunyta le s z e m é t örökre. Ö t kiskorú g y e r m e k m a r a d t árván. Ö z v e g y e példamutató önfelál­ dozással tett eleget anyai k ö t e l e s s é g é n e k és nevelte fel gyermekeit. A z ö z v e g y e n maradt é d e s a n y a m o s t m á r sokunokás n a g y m a m a . A z e m l é k m ű az elhunytak igaz e m b e r s é g é t hirdeti, melyen az idegenek által is elhelyezett tisztelet virágai m i n d e n időben megta­ lálhatók.

Ezen a helyen fejezte be életét szolgálat közben 1974. IX. 7-én életének 59. évében Csorba József a Bükk-hegység neves erdésze. Megemlékezésül állították erdész munkatársai és családja. 1989. év A látókői e r d é s z h á z alatt elterülő réten található kopjafa állít emléket Csorba József k e r ü l e t v e z e t ő erdésznek. A napi m u n k á b ó l k é s ő este h a z a i g y e k v ő a lejtős réten, 100 m - r e az erdészháztól lakásától - esett össze. Családja m á s n a p reggel találtra. Csak a halál beálltát állapíthatták m e g . A t ö n k i e m e n t e l ő z ő kopjafa helyére állított új j e l k é p bizonyítja, hogy az utódokban n e m e s érzések élnek elődeik iránt.

O A z erdészek, erdészeti d o l g o z ó k kis tábora összetartozásukat bátran hirdető egyénekből áll. Ö r ö m b e n , bánatban összefogva segí­ tik, támogatják egymást. Kisházi Zoltánt, a Kelet-bükki Erdészeti Igazgatóság igazgatóját az összetartozás gondolata vezette, amikor a parasznyai temetőben az erdészek részére elkülönített sírkertet létesített. A kőfallal elkerí­ tett temetőrész előterében kopjafa áll. A hátsó fal k ö z e p é n képet ábrázoló fatábla van. A háttérből sugárzó n a p fénye egy derékba tört fatörzsre esik, m e l y n e k gyökfőjéhez erdészek helyezik el a tisztelet koszorúját. A kopjafát és a táblaképet Kiss Pál faragta. Az 1981-ben készült létesítményben m á r négyen nyugszanak. Köztük a 86 évesen elhunyt Bártfay Zoltán, aki Kárpátaljáról került a barátságkerti kerületbe. G a z d a g tapasztalattal, nagy szaktudással érvényesítve nevelt és hagyott hátra szép bükkösöket.

O Dr. Lenár György Erdei e m l é k h e l y e k Z e m p l é n b e n c í m ű írásának befejező mondataiból idézve legyen szabad lezárnom m u n k á m a t , mert azoknál értékesebbet ú g y s e m tudnék m o n d a n i . „Az egyéni tragédiák színhelyén emelt e m l é k o s z l o p o k k a l igye­ keztünk leróni tiszteletünket m i az élők, s z a k m á n k „hősi halottai" előtt. Bízván abban, hogy egyéni helytállásuk, tragédiájuk m e g ö r ö ­ kítésén túlmenően a k ö z v é l e m é n y b e n tiszteletet ébresztünk szak­ m á n k nehézségei, veszélyessége, valamint hagyománytisztelete iránt. Bízunk abban, hogy ezen egyedülálló k e z d e m é n y e z é s tovább fog élni a k ö v e t k e z ő generációknál is." B i z o n y o s a n tudom, hogy így lesz. Schalkház Lipót

CEBE Z O L T Á N

A természetben való egészséges szabadidő-eltöltés lehetőségei kisvárosainkban Általános megállapítás, h o g y a kiterjedt egészségügyi ellátás ellenére r o m l i k a lakosság egészségi állapota. Új és m e g o l d a ü a n p r o b l é m á k adódtak a m e g v á l t o z o t t élet- és m u n k a k ö r ü l m é n y e k , az egészségtelen életmód, a kedvezőtlen környezeti hatások, a fokozott stressz következtében. Nőtt az elmúlt években a m u n k a k é p e s e m b e ­ rek halálozási arányszáma és ugyancsak nőtt a rokkantsági nyugdíjra kényszerültek, a leszázalékoltak száma. A kedvezőtlen tendenciák részben az egészségügyi ellátástól független okokra vezethetők vissza. Nyilvánvaló, hogy bár csökkent az egészségre káros, n e h é z fizikai m u n k á k aránya, a technikai fejlő­ dés növeli a fokozott idegi, pszichikai megterhelést. A törvényes m u n k a i d ő ugyan csökkent, mégis egyre k e v e s e b b időt fordítunk pihenésre. A z életszínvonal e m e l k e d é s e - hosszabb időre visszate­ kintve - n e m járt együtt az egészségesebb fogyasztási szokások elterjedésével, s e m pedig az egészségügyi kultúra számottevő fejlő­ désével. N e m z e t k ö z i kutatások szerint a h a z á n k h o z hasonló fejlett­ ségű országokban a halálozást befolyásoló tényezők közül 3 5 - 4 0 % ban az életmód, 2 0 - 2 5 % - b a n a környezeti ártalmak, a fennmaradó 4 0 % - b a n az egészségügyi ellátás, illetve az e m b e r e k biológiai adott­ sága felelős. Mi, erdészek az életmód-változtatás feltételeihez a m a g u n k munkaterületén tudunk hozzájárulni. M i b e n segíthetünk, milyen szükségleteket elégíthetünk ki, illetve milyen szükségletek merülhetnek fel a j ö v ő b e n ? K é t kisváros, a V a s m e g y e i K ö r m e n d és Szentgotthárd példáján s z e r e t n é m m e g m u t a t n i , hogy milyen tervezés lenne szükséges a lehetőségek feltárására, mely elképzelést lehet előterjeszteni. K ö r m e n d szabadidő'eltöltési koneepeiója Körmend a Rába völgyében fekvő kisváros, k b . 12 ezer lakossal, az Őrség kapuja. Teljesen sík területen fekszik, körülötte szántók és rétek, mellette folyik a Rába, festői kanyargós partjával. A legköze­ lebbi erdőterület a Tilalmas és a D o b o g ó , a város szélétől 1-4 kilométer távolságra. A város belterületén jelentős zöldövezeti egység a kastélypark, mely rövid sétára alkalmas és a Rábapart, m e l y nyári kikapcsolódásra megfelelő, bár vízminősége miatt mind k e v é s b é alkalmas fürdésre. Keresni kell a célnak m e g f e l e l ő közeli további kikapcsolódási lehe­

tőséget a városon kívül. A z adottságok egyértelműen a kerékpáros, gyalogos rövid távú turisztikának adnak lehetőséget. Nagyszerű adottságok v a n n a k olyan kerékpár-úthálózat kialakítás ára, m e l y m ó ­ dot ad egyes konkrét célpontok rövid úton való elérésére, vagy egy szép körút megtételére, pihenő-, piknikhelyekkel tarkítva, erdei tor­ napályákat beiktatva. A kerékpár-úthálózat kiépítése viszonylag n e m nehéz feladat, de időben meg kell határozni a p o n t o s nyomvonalat, mert későbbi építkezések lehetetlenné teszik a városból való ideális kijutást. A z első kerékpár-gyalogút a tilalmasi erdőtömb feltárása lenne. E szép tölgy-gyertyán-fenyő állományú, j ó nyiladékhálózattal feltárt e r d ő szinte kínálja m a g á t parkerdőnek, pihenőterületnek. A kerék­ párút a régi szombathelyi út mellett haladva érné el az erdőtömböt. Itt a régi erdészház k ö r n y é k e lenne az e l s ő központ, majd a nyiladé­ kokon haladva a m á s i k (sajnos m á r magántulajdonba adott) erdész­ ház felé. Útközben kialakítandók a pihenőhelyek, piknikterületek, erdei tornapályák, sétaösvények, tanösvények, erdészeti propagan­ daterületek. A n y o m v o n a l nem o k o z gondot, a terület tökéletesen sík, a burkolat kialakításán kívül semmilyen műszaki létesítmény n e m szükséges. A tilalmasi erdőt elhagyva a k ö v e t k e z ő cél a magyarszecsődi kavicsbánya mellett kialakítandó kis központ, ahol a lelkes molnaszecsődi mgtsz-szel egy nagyon hangulatos sétacsónakázó területet lehetne létrehozni. Innen az út a 8-as mellett vezetne vissza K ö r m e n d r e , esetleg a későbbiekben elágazna a Rába-partra, Döröskére, Nádasdra. Látható, hogy n a g y o n k ö n n y e n megvalósítható egy 2-3 óra alatt bejárható körút, de jóval rövidebb idő alatt elérhető egy-egy célpont is. A p a r k e r d ő kialakítása rendkívül k ö n n y e n végrehajtható és n e m zavarná az erdőgazdálkodást sem, hisz a tölgyállományok egész­ ségesek, hosszú vágásfordulóval tervezettek. A fafajösszetétel is nagyon szerencsés, és nagyon sok a k ö z é p k o r ú és idős állomány. A z első szakasz kissé rideg szántóföld mellett haladna, de ez fásítással ellensúlyozható. Itt is fontos az előre való tervezés, hogy legalább ez a kis sáv ne kerüljön m o s t m a g á n k é z b e . U g y a n c s a k fontos az e r d é s z h á z sorsának rendezése, nehogy le­ bontásra kerüljön, nagyon nagy a közjóléti értéke.

Békés m e g y e „legidősebb" fái Keressük minde n Béké s megye i telepü lés „legidőseb b fáját " cimme l a Béké s me gyei Önkormányzat i Hivata l é s a Kórós-Ma ros Nemzet i Parkér t Egyesüle t közzétet t a napilapokban eg y felhívás t Béké s megy e természetszeretet' é s természetbarátaina k számára. Afelhivás 1995 . a Természetvédelem Ev e tiszteletére született , abbó l a sajnálato s tényből kiindulva , hog y Béké s megy e a z or szág megyé i közöt t legkiseb b erdó'sültségű , fában a legszegényeb b térsége . Felhívá sunkkal ugyanakko r az t reméltü k é s remél jük, hog y nagyob b les z a z odafigyelés , a f igyelemfelkeltés a fák é s azokféltés e iránt . Elsősorban gyermekközösségek , iskolá k jelentkezését vártuk , d e örömme l állapítot tuk meg , hogy töb b - a természetet szeret ő - időseb b embertő l érkezet t levé l é s fény kép a matuzsálemkorú fákról .

Bízunk abban , hog y a z élmény t nyújt ó öreg fá k keresésé n tú l szakmaila g i s nyúj t valamit, h a más t nem , akko r tapasztalato t arra, hog y mel y fajok élte k me g hossz ú időt , maradtak me g legtováb b (iga z e z ne m min dig rajtuk múlott), esetleg melyeket érdeme s telepíteni, melye k azo k a fafajok , amelye k térségünkre leginkáb b jellemzők . Az bizonyos , hog y a résztvevő k álta l be küldött fafajo k közü l korba n é s gyakoriság ban kitűn t a kocsányo s tölgy , amel y közöt t szerepeltek olyano k min t a szarvasi Anna-li­ getit éve s tóigyfáivaqy a gyulavári erdő­ rész bányaréti őstölgyese, amel y egybe n Magyarország ezredi k természetvédet t te rülete. A beküldöt t fá k közöt t olya n ritka ságokat i s találunk, mint a bélmegyeri fehérfűz,^ m kerületéve l talá n a z Alföl d legöre gebb fűzfája , vagy a 170 évesr e becsül t Do­ bozi úti vadkörtefa, a MedgyesegyházánXa-

lá Iható 20 0 é v körül i eperfa é s a mezőbegyesiménesbirtokírásos feljegyzés e szerin t 1829-ben ültetet t india i eredet ű platánfa. Külön érdekességkén t említe m me g a z Okánykozséq hatátábó l beküldöt t kocsá­ nyos tölgyfát, amelyrő l feljegyezték , hog y 1857-ben Siss y királyn ő i s pihen t alatta , amint férjével Gyuláró l hazafel é tartott . Összességében megállapítható , hog y fenti felhívásunkra 30 t e l e p ü l é s 70 öregkor ú f á j á r ó l érkezet t jelzé s a pályázatokban . A Mezőhegyesen megrendezet t „Megye i Ter mészetvédelmi Napok"-on , melye n dr.Baja Ferencmmzi\£\ ú r i s jelen volt, minde n pá lyázónak oklevélle l é s emléktárggya l kö szöntük me g a közreműködést . Úgy reméljük , hog y a készülő Béké s me gyei hossz ú táv ú fásítás i koncepcióba n j ó hasznát vesszük a szerzett tapasztalatokna k a megfelel ő telepítend ő fafajtá k kiválasztá sában. Szelekovszkylászló a Békés m. Ónkorm. Hivatal főtanácsosa

A z előrelátás fontosságát n a g y o n j ó l szemlélteti a m a g y a r s z e c s ő di bányató. A tavat kavicsbányászással a m o l n a s z e c s ő d i R á b a m e n t e M g t s z létesítette ideális helyen, a nagy idegenforgalmú 3-as m ű ú t mellett. A kavicsbányászás következtében egy nagy méretű, tiszta vizű, m é l y tó keletkezett romantikus parttal, szigetekkel. Mellette egy kavicsfeldolgozó telep. K ö r m e n d t ő l való távolsága k b . 3 k m . A kavicsbányászás m e g s z ű n t , m o s t h o r g á s z o k vették birtokukba. A gépek elvonultak, a tsz nagyon szép gesztusként m e g k e z d i a partok rendezését, fásítását. D e sajnos a kibányászást nagyon m e r e d e k rézsűvel hagyták abba, így a partot közvetlenül csak néhány helyen lehet megközelíteni, k ü l ö n b e n balesetveszélyes. E z is j ó példa arra, hogy ha előre g o n d o l u n k a k é s ő b b i felhasználásra, akkor kis költség­ gel (vagy költség nélkül) m u n k á n k alkalmas utólagos közjóléti hasz­ nosításra. A terület kiválóan megfelelne k e m p i n g és z ö l d v e n d é g l ő létesíté­ sére. A döröskei tó k é s ő b b i bekapcsolása szintén nagyon érdekes feladat lenne. S z e n t g o t t h á r d s z a b a d i d ő eltöltés i k o n c e p c i ó j a Szentgotthárd, ez a V a s m e g y e i , k b . 1 0 ezer lakosú kisváros nagyon szerencsés fekvésű. A z Alpokalja d o m b v i d é k e egészen a szélső házakig nyúlik. A z utolsó 15 é v b e n a V e n d v i d é k Szakszövet­ kezet és a Falkó hatalmas m é r e t ű erdősítést, telepítést hajtott végre ezeken az erodált d o m b o l d a l a k o n , m e l y e k e n a m e z ő g a z d a s á g i m ű ­ velés m á r n e m volt gazdaságos. G y ö n y ö r ű fenyőfiatalosok létesül­ tek, ezek hatalmas összefüggő e r d ő t ö m b ö t alkotnak, erőteljes növe­ kedésükkel lassan megváltoztatj ák a táj arculatát, erdőfélkört alkotva a város körül, néhol az e r d ő egészen a s z é l s ő h á z a k i g lenyúlik. Kevés olyan m a g y a r város van, ahol az e r d ő ennyire megközelíti a várost. A szakszövetkezet azonban n e m c s a k fatermelő erdőt telepített. Jól tudta, hogy ez az e r d ő felmérhetetlen érték a város számára, tehát a m u n k á t már úgy végezte, hogy a telepítés kielégítse a közjóléti igényeket is. Evégett sétautakat hagyott, nagy tisztásokat alakított ki, n e m beerdősítve ezeket. A szombathelyi erdőfelügyelőség segítsé­ gével m e g k e z d t e e z e k berendezését erdei bútorokkal, esőbeállókat, piknikhelyeket létesített. T e r m é s z e t e s e n a Falkó is elvégezte ezt a munkát.

A terepviszonyok m e r ő b e n mások, m i n t K ö r m e n d esetén. Jellem­ zőek a szaggatott domboldalak, rendszerint a R á b a völgyébe lefutó árkokkal, vízmosásokkal, m e l l é k v ö l g y e k k e l . A kialakítandó parker­ d ő p á r h u z a m o s a n fut a R á b a völgyével, Kéthelytól Máriaújfaluig, az ottani parkerdőig. M i n d e n ü t t g y ö n y ö r ű a kilátás a Rába-völgyre, helyenként az o s z u á k h e g y e k r e , tájakra. A terep j e l l e g z e t e s s é g e k i m o n d o t t a n a gyalogos turizmusnak, a természetjárásnak k e d v e z , csak erre ad lehetőséget. S z á m b a j ö h e t eseüeg m é g a lovas turizmus is. R e n d k í v ü l k e d v e z ő , h o g y az erdőterület (néhol csak a nyúlvá­ nyai) leér a szélső utcáig, így m e g k ö z e l í t é s e k o r nincs üresjárat, a s z é l s ő h á z a k után a k i k a p c s o l ó d á s r a vágyó mindjárt az erdőben lehet. A z e l ő b b i e k lehetővé teszik a sétálási távolság tetszés szerinti beosztást is, m e r t erre a több bekötő, visszavezető út m ó d o t ad. A piknik- és tűzrakóhelyek, játszóterek, kilátópontok így önálló kirán­ dulási célok is lehetnek. A máriaújfalusi tó k i e m e l k e d ő esztétikai és szórakozási célpont, a túra egyik szép befejező pontja. Itt k e l l e n e létesíteni egy zöldven­ déglőt. A kialakítandó szép p a r k e r d ő biztosan n e m c s a k a szentgotthár­ diakat szolnálná, h a n e m Szentgotthárd idegenforgalmát is fellen­ dítheti. N a g y o n jó lenne egy m i n i arborétum létesítése is a p a r k e r d ő bejáratánál, ahol a sétára induló m e g i s m e r k e d h e t n e az eléje k e r ü l ő növényzettel, fákkal, cserjékkel. Örülne, ha a lent tanultakat később felismeri az erdőben, az é l ő természetben. A cikkünk által m e g k í v á n t előregondolkodás itt m á r m e g v a l ó ­ sult, m e r t előrelátható a tervezéssel, viszonylag kis fáradsággal és költséggel a jövőbe tekintve a célnak majd m e g f e l e l ő közösségi létesítményt lehet létrehozni, ami k é s ő b b e l k e z d v e csak nagy anyagi ráfordítással, törődéssel valósulhatna m e g . A z előrelátás az erdész érdeke is, hisz az igény valamikor min­ d e n k é p p e n jelentkezik, és k é s ő b b i létesítéskor lehet, h o g y e z a m u n k a az állomány kárát is j e l e n t e n é . Lehet a j e l e n t és a j ö v ő t egyszerre szolgálni, bár ez n e k ü n k e r d é s z e k n e k természetes, d e azért fontos figyelembe venni az i g é n y e k bővülését, változását. Sok gaz­ d á l k o d ó szerv van, m e l y n e k m u n k á j a a tájat befolyásolja, és ha ezek is ilyen szellemben végeznék munkájukat, biztosan m e g v á l t o z n a környezetünk és e m b e r i v é válna.

E m l é k e z t e t ő az M T A A g r á r k ö z g a z d a s á g i B i z o t t s á g és az M T A V E A B M e z ő - és E r d ő g a z d á l k o d á s i Munkabizottsága közös rendezvényéről Helyszín: Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. tanácsterme Téma: Az erdó'értékelésse l kapcsola tos kutatás i eredménye k ismertetése , megvitatása A rendezvény t dr. Viharos Zsolt ve zérigazgató (BEFA G Rt. ) nyitott a meg . Is mertette a Balatonfelvidék i Erdő' - é s Fa feldolgozó Rt . mos t má r ritkaságna k szá mító integrál t működését . Előadások: Ezt követó'e n Sipos Aladár akadémikus adot t alapo s áttekintés t a földértékelésnek a z elmúl t tizenö t évbe n lezajlott folyamatairó l é s a jelenlegi gon dokról. Elmondta , hog y a kutatá s a 90-e s évektó'l pén z hiányába n megtorpant . Nagy problémá t jelent , hog y hiányzana k az értékeléshe z szükséges , megbízhat ó adatok. Késó'b b meghatározot t időpont ban eg y újab b megbeszélé s összehívá sát tervezi k a földértékelésről . Dr. Márkus

László alapo s előadásá -

ban összefoglalt a a z erdó'értékelé s cél jait é s módszereit . Szerint e a z erd ő fa anyag szerint i érték e a termőhel y é s a faállomány értékéne k összegzéséve l számítható. Dr. Illyés Benjámin egyetértet t Sipo s akadémikussal abban , hog y a z aranyko rona rendsze r elavult . Rámutatot t a z adatgyűjtés fontosságára . A föl d é s a z éló'fakészlet-érték szerint e ne m választ ható e l egymástól . A természet i adottsá gokra visszavezethet ő különbözet i j á r a dék lehe t a z értékelé s alapja . Dr.Mészároskáro/ybeszámoW a z Er dészeti é s Faipar i Egyeteme n a közel múltban végzet t elmélet i kutatásokró l é s azok gyakorlat i alkalmazásáról . A z egye temen má r rendszerese n folyi k erdőérté kelési szakértő k képzése . Dr. Várhelyi István nag y érdekló'dé s által kísér t előadásába n hasonlított a össze a VEA B régi ó erdészet i adottsá -

gait a z országo s adatokkal . Korreferátu ma a jele n kérdése i mellet t megadt a a téma prognózisá t is . Dr. Héjjz?o/i7/7ű'korreferátumában is mertette a z erd ő egyé b funkcióina k érté kelési lehetőségeit . Vita: é ? z ó f e i v 7 7 Ó ' h o z z á s z ó l á s á b a n ki fejtette, hog y a faanya g csa k kiseb b ré szét képez i a z erdő szolgáltatásainak . A z egyéb funkció k miat t a jövőbe n felérté kelődik a z erdő . Dr. SomkutiF/emérxímüXaXotX a z em beriség számána k rohamo s növekedé sére é s a z ebbő l származ ó problémákra . Oroszország példájáho z hasonlóa n M a gyarországot i s fe l kellen e osztan i régi ókra a tulajdonosoktól függetlenül . Dr. NémethiLászlóutalt rá , hog y ú j helyzet alakul t k i é s err e ú j módo n kel l reagálni. Sipos Aladár akadémiku s zárszavá ban kijelentette , hog y széleseb b kérdés kört ölel t fe l a tanácskozás . A tudo mánynak előbbr e kel l tartania , min t a gyakorlatnak. Dr. Héjj az MTA VEAB munkabizottság

Botond titkára

Emlékezés Mágócsy-Dietz Sándorra Az erdészeti szakirodalomban jártasaknak ismerősen cseng a Fekete-Mágócsy-Dietz vagy éppen a Fehér-Mágócsy-Dietz szerzőpáros neve. Fekete Lajost és Fehér Dánielt különösebben nem kell bemutatnunk, de Mágócsy-Dietz Sándor élete és munkássága kevésbé ismert szakmai körcink­ ben, ezért halálának 50. évfordulóján reá emlékezünk. 1855. december 7-én Ungváron született, de nagybátyjá­ nál, a nagynevű Hazslinszky Frigyesnél Eperjesen nevelke­ dett, aki a botanika iránti szeretetet oitotta az ifjúba. Az eperjesi evangélikus gimnázium elvégzése után a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karára került, ahol 1879-ben természetrajz-kémia szakos tanári oklevelet kapott. Egyetemi évei alatt gr. Andrássy Manó családjánál nevelősködött, dip­ lomáját később, 1883-ban földrajz szakkal is kiegészítette. Az 1879/80. tanévben a Selmecbányái akadémián kapott tanárse­ gédi állást, első fontosabb művének megírásához ekkor látott hozzá. A Rügy- és levélkulcs a Magyar Birodalomban honos és honosított fásnövények meghatározására c. munkája 1882ben az Erdészeti Lapok hasábjain látott napvilágot. Ez egyben az első erdészeti dendrológiai tárgyú határozó is hazánkban. Bár egyéves selmeci tanársegédeskedés után a budapesti tu­ dományegyetem növénytani tanszékére került Jurányi Lajos asszisztenseként, az erdészeti botanika művelését azért nem hagyta abba. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a bevezető­ ben emlegetett szerzőkkel megírt két nagy mű, az első erdé­ szeti növénytan, illetve ennek későbbi, megújított változata. Fekete Lajossal és Rejtő Adolffal 1891 -ben adták ki az Erdé­ szeti növénytan I. kötetét, melyben az általános növénytant tárgyalják. Öt évvel később, 1896-ban Feketével együtt jelen­ tetlek meg a II. kötetet, mely a részletes növénytant tartalmaz­ za. Ez a kétkötetes, csaknem kétezer oldalas munka egyben az első hazai, átfogó növénytani mű. Századunk első harma­ dában Fehér Dániel Mágócsy-Dietz Sándorral karöltve kísér­ letet tesz az Erdészeti növénytan megújítására. A szerzők egyre gyarapodó leterhelése miatt azonban csak három kötet

megírására futotta; az 1929-ben megjelenő I. kötet a morfo­ lógiát, az 1931-es II. kötet az élettant, míg az 1935-ös III.kötet a virágtalan növényeket és a nyitvatermőket tárgyalja. Sajnos a IV. kötet, a zárvatermők ismertetése nem készült el. A fenti alapművek megírásán túl Mágocsy-Dietz Sándor­ nak arra is jutott ideje, hogy erdészeti tárgyú cikkeket is megjelentessen. Csaknem hetven ilyen témájú munkáról tu­ dunk, amelyekben - a szerző széles látókörének bizo­ nyítékaként - különféle erdészeti szakmai kérdések kerültek terítékre. Foglalkozott az erdei-, luc- és jegenyefenyő válto­ zatosságával, a füzek és tölgyek telepíthetőségével, az euró­ pai erdei fák eredetével. De jelentek meg közlései az erdészeti növénykórtan, valamint a fás növények anatómiája és élettana területéről is. Behatóan tanulmányozta a gesztesedés, évgyűrűképződés és vastagsági növekedés folyamatát, valamint a fák tápanyagfelvételét. Szánt időt arra is, hogy az Erdészeti Lapok hasábjain külföldi botanikuskerteket és honosítási kí­ sérleteket mutasson be, de foglalkozott erdészettörténettel is, miként azt a legrégibb magyar erdészeti műről és a selmeci botanikus kertről írott dolgozata bizonyítja. Utazásainak, a külföldi szakirodalomban való búvárkodásainak eredménye­ ként pedig lapunkban színes leírásokat adott más földrészek erdeiről, a Jóreménység fokától egészen Új-Zélandig. Az elsők között szállt síkra a nézet ellen, hogy az Alföld termé­ szetes vegetációja a sztyepp, ezért alkalmatlan fás növények telepítésére. Az erdészek iránti rokonszenve és az erdészeti növénytan művelése mellett tett fogadalma mindvégig, halá­ láig megmaradt. Itt nincs lehetőség arra, hogy Mágócsy-Dietz Sándor egyéb botanikai, budapesti egyetemi tanári és fűvészkerti igazgatói munkásságát bemutassuk. Elismertségét fémjelzi az, hogy 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1908ban rendes tagjává választotta. Székfoglaló előadásai szintén kapcsolatosak az erdészeti növénytannal, a Kétszikű fás nö­ vények béldiaphragmája, illetve A lomblevelek alkalmazko­ dása címmel hangzottak el. A számos tisztséggel felruházott és nem csekély elismerést kivívott tudós hosszú, békés életet élt meg. Kilencvenéves korában, néhány nappal a budapesti ostrom után, 1945. feb­ ruár 27-én hunyt el. Dr. Barlha

Dénes

A csermelyciprusról Napjainkban a hon i dendroflór a minteg y 40-4 5 faj a védett . A védet t fák , cserjé k nagyob b részéne k hazánkba n mindössz e néhán y előfordulása ismert , má s fajo k jelenlét e bizonytalann á vált , adatai k megerősítendők . Utóbb i csoportb a sorolhat ó a csermelycipru s is , melynek kipusztulás a - e z idáig -valószínűsíthetővolt . A csermelycipru s [Myricarla germanica (L.j DESV. j a tamariskafélékhe z hasonló , 1- 3 méte r magasr a növ ő cserje . Levele i aprók , pikkelyszerűek, lombozat a kékesszürk e színű . Nyáro n á t folyamatosa n virágzik , végáll ó virágfüzérekb e tömörül ő rózsaszín ű virága i jellegzetesek. Toktermésébe n so k ki s bolyhos , üstökö s ma g fejlődik . A csermelycipru s a szárazföld i területe k növény e Közép - é s Dél-Európában, foly ó ment i törmeléktalajoko n él . Pioní r jellegű , ún . hordalékcserje . Századun k els ő felébe n publikál t előfordulása i (Szigetköz, Rába , Dráva , Mura ) napjainkr a bizonytalann á váltak . E z é v augusztusába n Horváth Zoltán taIáI t eg y példány t eg y őrtilos i Dráva-zátonyon, maj d néhán y nappa l későb b a záton y szisztematiku s bejárásako r mé g minteg y 2 0 cserjé t találtunk . A z élőhel y jellegzetes, valah a nyíl t felszín ű töb b hektáro s sóderzátony , melye t a z árad ó foly ó rendszerese n átmoshat . A szigete n megjelen t a beerdősülés els ő lépésekén t a tömeges fűz-nyá r újulat , s helyenkén t má r 3- 4 méte r maga s nyárfiatalosoka t láthatunk . A füze k közü l említést érdeme l a szintén védett, itt tömeges part i fűz ISalixeleagnosj. Véleményün k szerin t e térségben mé g várható a csermelycipru s előkerülése, de minde n bizonnya l csa k hasonló mennyiségben . Sajnos, a Drávára valah a ol y jellemző építő-romboló tevékenysé g a beavatkozások következtébe n (szabályozás i munkálatok , vízierőművek) egyr e jobban korlátozott . íg y ú j zátonyok, szigete k ali g létesülnek , a korábbiak cserjésednek , maj d beerdősülnek . E folyamatsor a pionír hordaléknövényze t - é s pl. a nyílt zátonyokon fészkelő madarak - számár a a z élettér megszűnését jelentheti. Emiatt e speciáli s élőhelyek fokozott odafigyelést é s ezze l együtt védelmet igényelnek . FenyősiLászló - Horváth Zoltán 1

GÁL ISTVÁ N

Erdőismeret - Székelyföldről E l s ő pillantásra úgy tűnne, h o g y az erdőről szerzett ismereteink tájanként n e m térhetnek el e g y m á s t ó l . Miért v e t e m fel a k é r d é s t úgy, hogy a Székelyföld szerint k ü l ö n erdőismeretet e m l e g e t e k ? A z o k az erdészek, akik 1940 szeptemberétől kerültek a Hargita környékére, sok olyan szakismeretre tettek szert, m e l y e k r ő l az erdészeti szakmai képzés folyamán n e m kaptak tájékoztatást. Pedig h a m a r á b b igazod­ hattak volna el az eltérő megjelölések Ösvényein, ha „útjelzés" állott volna erdőjárásuk közben a fákon, k ö v e k e n . M o s t ötven év m ú l t á n m e g p r ó b á l o m , hogy a hézagot pótoljam, és k ö z r e a d o m mindazt, ami sajátosan székelyföldi volt az erdők környékén. M é g bukaresti m ű e g y e t e m i s t a k o r o m b a n akartam leírást közölni a Revista Padurilor erdészeti szaklapban a Lúcsos n e v ű vulkánkrá­ terben keletkezett, tőzegesedett növényi társulásról. Ez elmaradt. Csupán azért, m e r t a s z a k k ö z l e m é n y e k b e n n e m találtam azokat a m e g n e v e z é s e k e t , m e l y e k a székely k ö z ö s s é g e k nyelvhasználatában ismertek voltak. S e m Fekete Lajos, s e m a r o m á n Pro dán n e m úgy jelölte a fajokat, ahogy a székely e m b e r elnevezte volt. Főleg a fenyőfélékkel volt baj. N é z z ü k c s a k ! A lucfenyő' a székely használatban erdei fenyő. Az erdeifenyő' viszont lúcsfenyó'. A vörösfenyő olyan ritka, hogy nincs székely k ö z i s m e r t neve. A tölgyfélékkel is gond van. A tölgy (Quercus robur) a csíki székely szerint cserefa. Ez Csíkban alig van, talán Alcsíkon. A cser(Qu. cerris) cse>fa. Ez csak tűzifának j ó ! Benedek Elek életrajzi r e g é n y é b e n cserfát említ, d e m e r t Erdővi­ déken a tölgy gyakori, ú g y látom, a tölgyet j e l ö l i a cserfával, de n e m cseréfát m o n d , h a n e m csak cserfát. B e n e d e k Elek szülőföldjén Erdő'vidéken a hársfa is gyakori fafaj. Egy ősrégi elnevezése is fennmaradt a hársnak, az egyik település nevében. Száldobos a táj, m e l y e n a hárs, a száldob ismert, vagyis a hárs-as. A hárs m á s i k neve is ismert: zádog. A z eltőzegesedett vulkánkrátert Lucsosnak nevezik, ahol az erde­ ifenyő mellett a j é g k o r s z a k b ó l m e g m a r a d t törpe nyír (Betula nana) növényi ritkaság; a r o v a r e v ő harmatfű, a Vaccinium mirtilus és Vaccinium vitis idea található. Ezt a két növényfajtát a székelyek sajátos elnevezése után é r d e m e s említeni. A fekete áfonya és a vörös áfonya ízletes termése haszonszerzési forrás is volt. A kokojza elnevezés a fekete áfonya székely neve. R o k o n h a n g ­ zású a r o m á n coacáse névvel. A z áfonya alatt értik a piros kokojzát. A L u c s o s vizenyős, lapos területével ellentétben a m á s i k eltőze­ gesedett vulkánkráter a Mohos. A Csornád tömbje egyik kráterén, a Szent A n n a - t ó mellett alakult z s o m b é k o s , m o h a p á r n á k k a l fedett, sekély vízfelületű, kihalt kráter gyűrűjében. Élővilága eltér a Lucsosra j e l l e m z ő t ő l . H o g y a kokojzát összegyűjthessék, s haza is vihessék, széles körben ismert volt a kászú készítése. A kivágásra jelölt lucfenyő (erdei fenyő!) kérgét egy darabban lefejtették, s a lapot összehajtva, e d é n y t nyertek. A z időben, amikor a házépítést is a közös e r d ő b ő l nyert boronából h ú z t á k fel, a szarufának alkalmas fenyőtörzseket a lábon álló alkalmas e g y e d e k kéreg tele nítés év el készítették elő. A csupasz törzs felülete így gyantásodás folytán tartóssá vált a szabad levegőn. T e h á t az időben a kászú készítésével n e m o k o z t a k kárt. N e m úgy m i n t m a , a m i k o r az állomány fáit n y ú z z á k m e g a kászú miatt. M a szigorúan tilos kászút készíteni, hacsak n e m a m á r ledön­ tött törzsről nyerik a kérget.

A fadöntéshez m a is a feszit használják. A hajk készítése motor­ fűrésszel g y o r s a b b , így lassan a feszi c s a k hasogatásralesz alkalmas. A harcsafürész, vagyis a k e r e s z t v á g ó fűrész volt alkalmas a rönk darabolására. A vasfúvókban nyert vascipót a vasverő m ű h e l y b e n dolgozták fel, s készítettek f ű r é s z l a p o t é s feszit, m e l y e t r a j z d í s z í t é s ­ sel cifráztak. A z Olt mellett a V a s f ú v ó - d o m b o n feltárták a régi ércfeldolgozót; itt v a s v e r ő is m ű k ö d ö t t . C s í k m a d a r a s o n hasonlóképp létezett hámor, s innen látták el a M a d a r a s - p a t a k á n épült, egymástól kőhajításnyira szorgoskodó d e s z k a m e t s z ő vízimalmokat, fűrészlap­ pal. A deszkát és fosznideszkát (palló) kóboros szekereken vitték be Barassóba (Brassóba). Andori (Aladics) Zoltán erdőmérnök, fotó­ m ű v é s z őrzi felvételén a m á r k i h a l t , de m é g a harmincas é v e k során élő mesterség képét. M a d a r a s n e m c s a k arról volt híres, hogy m é g a p a p is fazekas, h a n e m a d e s z k á s szekereseiről is. H a az erdőjáró elfáradt c s á m b o r g á s a k ö z b e n , n e m heveredett le öreg fenyő árnyékába, mQiiViCsereklyébéx selymes felülete hívogató, a fenyőtű szúrós, és mint a kullancs ráragad az e m b e r r e . így inkább a borvizes faköpű közelében keresett zöldgyepes, árnyas helyet. M a b e t o n g y ű r ű helyettesíti a fenyőtörzsből készült forrás foglalást, a faköpűt. M á i g is azon töprengek, vajon g y e r m e k k o r o m b a n hallottam-e a csalogány csattogását? C s í k b a n születtem, ott nőttem fel, de félig tudatosan a csalogány után hallgatóztam. I n k á b b az érzelgős m ű d a lokból és n é m e t versfordításokból érzékeltem a csalogány énekes remekléseit, mint a gyakorlatban is m ó d o m b a n lett volna felfognom hatását. Itt B a r a n y á b a n lett világos előttem, h o g y a csalogány való­ ban olyan, m i n t a hasonlat D é r y n é v e l : a n e m z e t csalogánya, az erdők c s a l o g á n y á n a k e m b e r i m á s a , utolérhetetlen m ű v é s z e . Ú g y érzem, Csíkban n e m is i s m e r h e t t e m m e g a csalogányt, m e r t nincs l o m b e r d ő . S igen zord az éghajlat, s k e v é s a k u k a c . De van fenyőrigó, lipinka m a d á r (barázdabillegető), fajdkakas (havasi páva), amelyért m e s s z e földről csődülnek a havasokra a p u s k á s o k . S egy csíki havasi vadról is néhány szót: a vadmacskáról. Előtte azonban é r d e m e s szót ejteni arról is, hogy a v a d m a c s k a volt a m é r n ö k i o k l e v e l e m r o m á n r a h o n o s í t á s á n a k vizsgatétele vad­ gazdaságból B u k a r e s t b e n , akkor, a m i k o r a m á s o d i k világháború után hazatelepedtünk volna C s í k b a . H a visszavesznek régi szolgálati h e l y e m r e Besztercére. N e g y v e n f o k o s hidegben u t a z t a m Bukarestbe, h o g y vizsgát te­ gyek r o m á n nyelven is. M e r t h o g y a tudósok - tudott dolog - igen g y a n a k v ó e m b e r e k . í g y történt, h o g y m i k o r Észak-Erdélyt az anya­ országhoz csatolták, a soproni professzorok úgy látták, amit B u k a ­ restben tanítottak, az n e m ér fel azzal, amit a soproniak tanítanak, ezért s z á m o m r a elrendelték, h o g y a Bukarestben e l m a r a d t hat vizs­ g á m és az á l l a m v i z s g á m helyett 16 vizsgát, hat tantárgy lehallgatását és két államvizsgát v a g y o k köteles letenni, h o g y m a g y a r oklevelet nyerhessek. A 16 vizsgából h á r o m érettségi tárgy volt. N e m csoda, h o g y a várható fél év helyett másfél év lett, amire az e r d ő m é r n ö k i oklevelet m e g s z e r e z t e m . í g y lett az anyaország s z á m o m r a „ m o s t o h a a n y a o r s z á g " . K ö z b e n f o l y t a m á s o d i k világháború. Utász zsávolyban és p o n t o n h í d d a l a v á l l a m o n tanultam és vizsgáztam S o p r o n b a n . Illetve feküdtem 40 fokos lázzal E s z t e r g o m b a n a városi kórházban három hétig, élet és halál közt. M e g ú s z t a m élve. M i n t ahogyan a bukaresti honosítási vizsgát. E z e n a vizsgán a volt bukaresti profeszszoraim olyan m e l e g szívvel fogadtak, m i n t h a g y e r m e k ü k lettem volna. A v a d g a z d a s á g b ó l dr. Nedici, aki Károly r o m á n királynak volt a vadászmestere, m e g k é r d e z t e m e l y i k vidékről vagyok. Megtudta, hogy Csíkból; kérdése a vadmacska volt. Jól megértettük egymást, s ö r ö m volt a vizsga. Honosított r o m á n d i p l o m á v a l a r o m á n minisz­ térium átdobott a h a v a s o k o n M o l d v á b a a r o m á n o k k ö z é . Se felesé­ g e m , se j ó a n y á m n e m tudtak r o m á n u l . í g y történt, h o g y fordítottunk szekerünk rúdján, s visszajöttünk Zalaegerszegre, ahol m o s t m á r két oklevél árnyékában m ű v e l h e t t e m az erdőismeretet.

A TERMESZÉT KALENDÁRIUMA

I

Régi kalendáriumokban találkozhatunk a november régies neve­ ivel is. így hajdan nevezték Szent András havának vagy őszutónak. A z egykori k a l e n d á r i u m o k n o v e m b e r hónapról is j e g y e z t e k fel érdekes időjárásokat. így i.e. 280 n o v e m b e r é b e n a gallok a görögor­ szági Delfi városát akarták elfoglalni és felprédálni, amit egy nagy erejű hóvihar megakadályozott. I.sz. 9 7 4 . n o v e m b e r 1 -én kezdődött az az igen k e m é n y tél, amely e g é s z Európát alaposan p r ó b á r a tette. 1099 n o v e m b e r é b e n Hollandiában és Angliában pusztítottak heves viharok, a m e l y e k óriási áradásokat okoztak. A krónikák szerint mintegy 100 000 e m b e r vesztette életét. A szokatlan időjárásokat feljegyző krónikákból é r d e m e s m e g e m l í t e n i , hogy 1690-ben Bras­ sóban egy erős szélvihar félig lerombolta a János templomot. 1854. november 14-én a k r í m i háborúban egy hatalmas erejű szélvihar semmisítette m e g az egyesült angol-francia hajóhadakat. Ez a h ó n a p m á r átmenetet k é p e z a tél felé. A hajnali k ö d ö k gyakoriak, olykor e g é s z nap is m e g m a r a d h a t . Előfordul, hogy reg­ gelre j é g h á r t y a feszül az út m e n t i tócsákon, m á s k o r dér lepi be a táj at. N o v e m b e r legelső j e l e s napja í-je. Mindszentek napja,míg 2-a világszerte a halottakról való m e g e m l é k e z é s dátuma. A m a i Mind­ szentek római eredetét igazolja, h o g y sok helyen n e m is egyetlen napot, h a n e m hetet ünnepelnek. „ A z elmúlás, a halál gondolata különben j ó l beleillik a természet nyújtotta keretbe, az ősz, a pihenni térő növény- és állatvilág hangulatába." - írja Kalendáriumában Xántus János. N o v e m b e r 1 l-e, M á r t o n napjához igen sok parasztre­ gula kötődik. „Márton olykor fehér lovon j á r " - amely szerint november k ö z e p é n m á r várható az e l s ő havazás. B á r októberben legszínesebb az erdő, á m a ködfátyolos novem­ beri erdők is csodaszépek, és e z a színorgia m á r a természet évente ismétlődő haldoklását jelenti. Ősszel az é v e l ő növények levelei kezdenek feleslegessé válni, amelyekből igyekeznek minden hasz­ nosítható tápanyagot visszavonni száraikba, ahol elraktározzák. El­ sősorban a nehezebben pótolható anyagokra van szüksége, mint a nitrogén és a foszfor. A nitrogén a zöld színt adó klorofillhoz kötődik, ezért együtt is b o m l a n a k el. A levél ekkor veszíti el zöld színét, ekkor tűnnek elő a levél m á s festékanyagai, m i n t a narancssárga karotin és az aranysárga xantofill. A z elszíneződés a levelek széltől befelé vagy a levélerektől indulva kifelé halad. Megfigyelték, hogy előbb színe­ ződnek el az alsó, idősebb levelek. „Peregnek a hulló levelek, szövik a nyár halotti leplét" - fogalmaz költőien Xántus János. N o v e m b e r r e az igazi g o m b a s z e z o n n a k m á r vége, bár m é g ezek­ ben a hetekben is gyűjthetők g o m b á k . Különösen a h ó n a p első felében szedhetünk m é g fenyőtinórut, gyapjas tintagombát, m e z e i szegfűgombát, rizikét. A leggyakoribb és legismertebb fajok a pe­ re szkefé lékhez tartoznak. A legtöbb pereszkefaj húsa vaskos, á m a k é s ő ősszel termőké v é k o n y a b b . Egyik legismertebb a kitűnő, fűsze­ res ízű lila tölcsérpereszke. Emellett tölgyesekben és nyárasokban is tömeges lehet a s á r g u l ó p e r e s z k e . A p r ó pikkelykékkel borítottkalapj á n a k a széle, valamint fehér lemezei sárgán foltosak.Fehér húsú, nyersen lisztszagú, d e m e g f ő z v e ízletes gomba. Fenyvesekben az e l ő z ő fajhoz hasonló fenyőpereszke gyűjthető. Kevéssé ismert, ám kellemes illatú, e h e t ő faj a fagyálló csigagomba, amely fenyvesek­ ben, fenyővel elegyes l o m b e r d ő k b e n terem. A h ó n a p első napjaiban m é g elvétve találhatunk virágzó növé­ nyeket, így néhány tő csillagos őszirózsát is. Ebben az időszakban a Dél-Dunántúl erdeinek aljnövényzetében üde színfoltként tűnnek s z e m ü n k elé a lónyelvű és a szúrós c s o d a b o g y ó k viszonylag nagy, korallpiros termései. G y o m t á r s u l á s o k b a n , p a r l a g o k o n gyakori n ö v é n y a H É J A K Ú T M Á C S O N Y A (1. áb­ ra). Erőteljes, 1 m-nél is m a g a s a b b r a n ö v ő faj, a m e l y n e k hengeres fészekvirágzata ekkor m á r

NOVEMBER őszutó

]

elszáradva tűnik elő, á m m é g így is igen deko­ ratív. Sziklagyepek védett növényritkasága a S Z Á R T A L A N B Á B A K A L Á C S (2. ábra). Feltűnően nagy, földön h e v e r ő virágai m á r ré­ gen elszáradtak, d e így is a gyepek ékei marad­ tak. A z állatvilág túlnyomó részénél november m á r téli h ó n a p n a k számít. A rovarvilág nagy része pete, lárva, báb, esetleg kifejlett állapot­ ban várja az első e n y h e tavaszi napokat. A rovarok egy része a tél elől délre vándorol. így tesznek a bogáncslepkék és a gamma-ba­ golylepkék is. Ez utóbbinak m á s o d i k n e m z e d é k e szeptember-októ­ ber hónapokban látható, de gyakran találkozhatunk novemberben is dél felé vándorló példányokkal. Ebben a hónapban m é g néhány lepkefaj megfigyelhető, így az Őszi p i h e s z ö v ő is. Á m a k é s ő ősz legjellegzetesebb fajai atéliaraszolók. N é h á n y halfajunk, így a törpe m a r é n a csak november közepén kezd ikrázni. Ezt az észak-európai elterjedésű fajt az 50-es években próbálták hazánkban meghonosítani a Balatonban és néhány m á s helyen. Hazai telepítése n e m sikerült, á m elvétve felbukkanhat. Ebben az időszakban j a v á b a n tart a sebes pisztráng ívása is. A hazai angolnák fő elvándorlási ideje őszre esik. Jelentősebb m o z g á s u k a t november közepéig észlelhetjük. M í g a halak többsége a téli hónapokban nyugalmi állapotban van, addig egyes fajok, mint a C S U K A (3. ábra) az egész tél folyamán aktívak m a r a d n a k . Kétéltűink d ö n t ő többsége már az előző h ó n a p folyamán telelőhelyeire húzódott. Á m ha kellően enyhe az időjárás, m é g november­ ben, sőt olykor decemberben is láthatunk bé­ kákat. A h ó n a p elején m é g megfigyelhetjük az október végén téli álomra vonuló foltos szalamandrákat is. Hüllőink a kétéltűekhez hasonlóan már októberben megkezdik téli álmukat. Kígyóink k ö z ü l leginkább a vízisikló tart ki november elejéig. A z őszi hideg szelek n o v e m b e r r e m á r rég elűzték a madárvilág nótás népét. Október vé­ gére a m a d á r v o n u l á s nagyrészt befejeződött. N o v e m b e r első felére már csak néhány m a d á r ­ faj marad. Ekkor vonul el a nyílfarkú réce, a nyári lúd, valamint a legszebb hangú m e z e i énekes, a M E Z E I P A C S I R T A (4. ábra). Ez i d ő tájt vonul el féltett madárritkaságunk, a kerecsensólyom is. N o v e m b e r r e valamennyi téli m a d á r v e n d é g ü n k megérkezik. Kü­ lönösen utak menti vezetékeken ülve tűnhet a s z e m ü n k elé egy-egy nagy őrgébics. A szürke-fekete mintázatú m a d á r igen hasonlít a kisőrgébicshez, ám hazánkban s o h a s e m fordulnak e l ő egyszerre. A z alföldi szikes legelőkön, főleg a H o r t o b á g y o n jelennek meg az északról é r k e z ő h ó s á r m á n y o k és sarkantyús sármányok, melyek megfigyelése igazi m a d a r á s z é l m é n y t jelent. N o v e m b e r b e n húzódik téli szállására a ritka nagy patkósorrú denevér. Párzási ideje ősszel m e g k e z d ő d i k , majd a téli álom szüne­ teiben is tart. A m a petesejtek csak tavasszal termékeny ülnek m e g . Ebben az időszakban szaporodhatnak egyéb kisemlőseink is, így a cickányok, egerek, p o c k o k . A h ó n a p vége felé a lombjukat veszített fák, a kietlen, kopár mezők, a rövid, hűvös nappalok és az egyre hidegebb időjárás már jelzik az igazán a d e c e m b e r r e l é r k e z ő tél közeledtét. Szöveg és kép: Andrási Pál

Új szakfolyóira t indul t

Két nag y jelentőségű köny v

TILIA néven az Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszéke új szak­ folyóiratot indított. A tervek szerint évente 2 kötet jelenik meg, melyekben elsősorban nagyobb terjedelmű, az er­ dészeti dendrológia és vegetációkutatás területéről kikerülő tanulmányok látná­ nak napvilágot. Az első, most megjelent kötetben a tanszéken tavaly megrende­ zett Növénytársulástani és Ökológiai szeminárium előadásai kaptak helyet.

Wouter van Dieren: Mi t der Natúr rechnen (Számolni a természettel). A Római Klub újabb jelentése a bruttó nemzeti termékről az ökoszociál termé­ kig. Figyelmeztet arra, hogy elértük a növekedés határait, de nem veszünk er­ ről tudomást. Politikusaink még mindig a nemzeti jövedelem gyarapodásának bűvöletében élnek és nem vesznek tu­ domást a természetes erőforrások kime­ rüléséről. Miközben széthullik a termé­ szet, gazdasági mutatóink növekvő j ó ­ létről tanúskodnak. Megbízhatóbb mu­ tatók után kell néznünk az emberi­ ség fennmaradása érdekében, számol­ nunk kell a természettel. (Der Spiegel, 1995. szeptember; a könyv ára 232,40 ATS)

A Szmorad Ferenc és Tímár Gábor által szerkesztett kötet tanulmányai: Bartha Dénes - Kevey Balázs Morschhauser Tamás - Pócs Tamás: Hazai erdőtársulásain k Kovács J. Attila: Lágy szárú növény­ társulásaink rendszertani áttekintése Standovár Tibor: Növényzet i min ták klasszifikációj; i Seregélyes Tibor-S. Csomós Ágnes: Hogyan készítsünk vegetációtérképe ket Bartha Dénes: Ökológia i é s természetvédelmi mutatószámo k alkalma zása a vegetáció értékelésébe n Orbán Sándor: Mohá k szerep e a z erdei társulásokban , társuláso k érté kelése mohaflóráju k alapjá n Morschhauser Tamás: A mecsek i Tubes-hegy vegetációj a Melléklet: Fokozottan védett, védett és veszélyeztetett száras növényfajok A fenti témakörökben publikálni kí­ vánó kollégáknak szívesen helyet adunk a TILIA keretein belül. A kötet megrendelhető 500,- Ft-os egységáron az Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszékén (9401 Sopron, Pf.:132.) Dr. Bartha Dénes

M. Moog-H.D. Brabünder: Vertra ganaturschutz i n der Forstwirtschaf t (Kiegyezéses természetvédelem az er­ dőgazdaságban). „Természetvédelmi szerződések rendszerének bevezetése a piac érvényesítését jelenti" és „az er­ dőkben való tartamos gazdálkodást biz­ tosítja az erdészet számára". Ezt célozza a müncheni és a göttingeni egyetemek erdészetgazdaság-tani tanszékeinek együttes munkája, közleményeik 3. kö­ tete. A piacgazdaság lehető legmeszszebbmenő megvalósítására töreksze­ nek. Legnagyobbrészt a termé­ szetvédelmi szolgáltatások értékelésé­ nek kérdéseivel foglalkoznak, melynek alapján a kereslet és kínálat alkuja meg­ történhet. A kötet alcíme: Helyzetérté­ kelés, döntési segédletek és eljárási ja­ vaslatok. Ebben az értelemben hasznos segítséget találhatunk benne. (Alig. F o r s t u . Jagdzeitung 1995. 7. ára: 29,80 DM) J.R.

Gombaszakkönyv Az évtizedek során öt kiadásban megjelent nagy sikerű , E h e t ő és mérges gombá­ ink" c. könyv tovább bővített és javított anyagát a M E Z Ő G A Z D A KIADÓ

Kalmár-Makara-Rimóczi Gombászkönyv címen újra kiadta. A m ű összesen 275 gombafaj leírását és a gombákkal kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza. A felismerést 175 színes fotó könnyíti meg. A gombákon kívül bemutatja a gyakoribb fafajokat is, amelyeknek ismerete nélkülözhetetlen, hiszen a gombák nagy része csak bizonyos fás növények gyökérzetéhez kapcsolód­ va él meg. A m ű ára 795,- Ft.

Haraszthy László: Biológiai sokfélesé g megőrzéséne k lehetőségei Magyarországo n A Világ Természetvédelmi Alap ( W W F World Wide Fund For Nature) fő célkitűzése az élővilág sokféleségé­ nek, a természeti erőforrásoknak meg­ őrzése, valamint a környezetszennyezés megszüntetése. Nemzetközi székhelye Svájc és 28 nemzeti szervezetet hozott létre. Magyarországon 1991-ben nyitott képviseleti irodát, ennek vezetője Ha­ raszthy László (Budapest, telefon 1754790, telefax 175-4790). Haraszthy a WWF-füzeteknek most megjelent 8. számában vitaanyagot ad közzé, amelybenkísérletet tesz az M T A által készített nemzeti biodiverzitásmegőrzési stratégiájának, valamint par­ lamenti határozatnak köszönhetően el­ készült Nemzeti Környezet- és Termé­ szetpolitikai koncepció végrehajtását alapozó cselekvési program kialakításá­ nak gerjesztésére. A vita „végterméke" a mindenkori kormányzat, Ország­ gyűlés kisebb-nagyobb súlyú döntései­ nek alapját képezhetné. A most közrea­ dott anyag mindenekelőtt a területek megfelelő számbavételét kívánja az alább javasolt kategóriák szerint: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX.

Lakott területek Infrastruktúra Mezőgazdasági területek Erdők Faültetvények Vizek Nádasok N e m művelt területek Művelésből kivont rezervátumok

Bennünket - erdészeket - főként a IV. és V. kategória érint. Erdőkategóri­ ába a természetes és természetszerűeket sorolja - sík vidéki, középhegységi, hullámtéri erdők, fás legelők és védett erdő. Faültetvényeknek minősíti az aká­ cosokat, nemesített nyár- és fűzültetvé­ nyeket, erdei- és feketefenyveseket, va­ lamint a lucosokat. Az osztályozásba foglalt egyes területekre megad néhány főbb szempontot, amit a biológiai sok­ féleség érdekében figyelembe venni ja­ vasol. Végül külön foglalkozik a vadá­ szattal, vadgazdálkodással. Hasonló W W F bírálat Ausztriára vo­ natkozóan ott hatalmas felzúdulást vál­ tott ki (E.L. 1994. 49. oldal). Szavun k kell legye n nekün k is... Jéröme René

R O V A T V E Z E T Ő : D R . S Z I K RA D E Z S Ő Régiótanácskozás a VADE X Rt-né l A székesfehérvári helyi cso­ port meghívására régiótanács­ k o z á s t tartottak a V A D E X Rt.nél 1 9 9 5 . o k t ó b e r 5-én Pest K o m á r o m - E s z t e r g o m - Fejér m e g y é k és B u d a p e s t r é g i ó helyi csoportok titkárai és elnökei részvételével. A vendégeknek Emmerling Gábor helyi c s o p o r t titkár m u t a t t a b e a Pákozd-Sukorói Arboré­ tum l é t e s í t m é n y t , a m e l y m i n t e g y s z á z h e k t á r o n tartja a v e n d é g e k elé a v e l e n c e i táj állat- és n ö v é n y v i l á g á t , k ő z e t e i t és f ö l d t ö r t é n e ­ tét. A V A D E X Rt. h í v e n az e r d ő k k ö z j ó l é t i s z e r e p é n e k f o n t o s s á ­ g á h o z , n e m c s e k é l y á l d o z a t o k á r á n is s z í n v o n a l a s a n é s s z a k m a i t i s z t e s s é g g e l m ű k ö d t e t i ezt a s z é p l é t e s í t m é n y t a k i r á n d u l ó k é s e l s ő s o r b a n is az i s k o l a i l á t o g a t ó k ö r ö m é r e . A b e m u t a t ó u t á n a soponyai erdészet bárándi vadászházában tartottak m e g b e s z é l é s t , a h o l k ü l ö n ö s e n a k é s z ü l ő új v a d á s z a t i törvény érdekelte a megjelenteket. Balsay Miklós, a V A D E X Rt. v e z é r i g a z g a t ó j a , a helyi c s o p o r t elnöke szenvedélyesen elemezte a készülő törvény bizonytalan­ s á g o t o k o z ó hibáit, k ü l ö n ö s e n azt, h o g y a z állami e r d ő k e t is é r i n t ő v a d á s z a t i t e r ü l e t e k e t h o g y a n , k i és k i n e k fogja m a j d b é r b e a d n i , a m i a V A D E X Rt. s z á m á r a m á r azért s e m k ö z ö m b ö s , m e r t a gazdaság gyengébb minőségű"erdeinek hozamkiesését manapság még a vadgazdálkodással próbálják pótolni. A vadgazdálkodási beruházásokat, illetve a vadgazdasági szaktudást a gazdaság n e m t u d n á h a s z n o s í t a n i , h a a v a d á s z t e r ü l e t e k e t ellicitálnák előle. A h o z z á s z ó l á s o k s o r á n az látszott k ö r v o n a l a z ó d n i , h o g y az esetleges megoldást a nagy területű vadaskertek kialakítása j e ­ lentheti, amely a k é s z ü l ő törvénytervezet szerint n e m része a v a d á s z t e r ü l e t n e k , így a z é r t e l e m s z e r ű e n b é r b e s e m a d h a t ó , illetve adandó.

A megjelente k együttesen fontosnak é s kívánatosnak tartották a különböző ' erdészeti szakma i szervezetek , gazdasá gok és hivatalok közötti egyeztetettje együttműködés megteremtését, hogy az erdcszszakmát érintő kérdésekben ne egymásnak ellentmond ó é s egymás t gyengítő', hanem inkább a közös ügyet segítő' lobbyzások történjenek . Dr. Czerny

Károly

ü l n e k . L e g a l á b b i s a m i a p r e v e n c i ó t illeti. B o r d á s I m r e polgár­ m e s t e r a z A b á d s z a l ő k k ö r n y é k i térség e r d ő s í t é s é b e n é s a k ö z s é g zöldövezeti fásításában végzett tevékenységéért elismerő okle­ véllel t ü n t e t t e ki Pál János n y u g d í j a s k e r ü l e t v e z e t ő erdészt, és e s o r o k íróját. Pál J á n o s k e r ü l e t e j o b b á r a a T i s z a h u l l á m t e r é n volt. O t t d o l ­ g o z o t t k i v á l ó e r e d m é n n y e l , a m i t n e m e s n y á r a s o k és t ö l g y e r d ő k h e k t á r j a i n a k százai h i r d e t t e k . K e r ü l e t e v a l ó s á g o s b e m u t a t ó terü­ let volt, h i s z e n n e m m u l a s z t o t t a el e g y e t l e n d e l e g á c i ó s e m l é g y e n az belföldi v a g y k ü l h o n b ó l j ö t t - , h o g y m e g s z e m l é l j e m i n t a s z e r ű e n r e n d b e n t a r t o t t k e r ü l e t é t . J á n o s b á c s i az é l ő e r d é s z l e l k i i s m e r e t volt. I g a z á n n e m é r d e m e l t e m e g a Sorstól, h o g y a l e h e t ő l e g k e g y e t l e n e b b b ü n t e t é s t rój a r á , a m i t e r d é s z r e róni lehet. M é g a k t í v d o l g o z ó volt, a m i k o r a T i s z a II. v í z l é p c s ő é p í t é s e s o r á n erdeit k i t e r m e l t é k , e l d ó z e r o l t á k . V o l t k ö z ö t t e 8-10 é v e s n y á r a s é p p ú g y , m i n t 15-20 é v e s g y ö n y ö r ű k o c s á n y o s t ö l g y e s . ( H e l y ü k ö n m o s t - m i n t h a J á n o s b á c s i k ö n n y e i b ő l gyűlt volna ö s s z e - ott c s i l l o g a T i s z a - t ó . ) A terepi b e j á r á s s o r á n Répászky Miklós e l n ö k s z e m l é l t e t t e az E r d ő s z ö v e t k e z e t g o n d j a i t , bajait. N a g y é r d e k l ő d é s t váltott k i a k u k o r i c a k ö z t e s m ű v e l é s s e l telepített n e m e s n y á r a s . Itt a terület t u l a j d o n o s a a d t a b é r b e a földet a z E r d ő s z ö v e t k e z e t n e k , t e r m é ­ szetesen a kölcsönös előnyöket figyelembe véve. A d é l u t á n i é r t é k e l é s e n felkért h o z z á s z ó l ó k dr. Balázs István F M f ő t a n á c s o s , Sós Gyula, a d e b r e c e n i e r d ő f e l ü g y e l ő s é g i g a z g a ­ tója, v a l a m i n t Kiss Gábor ( M O S Z ) , dr. Csötönyi József é s Szalóky Tibor ( M E T E ) v o l t a k , a k i k r ö v i d e n e l e m e z t é k a k i a l a k u l t h e l y z e t e t , és a k i b o n t a k o z á s i l e h e t ő s é g e k e t . Répászky Miklós e l n ö k : A m i e r d ő b i r t o k o s s á g u n k b a n l é v ő e r d ő t e r ü l e t n e k k b . 2 5 % - á n v a l ó s u l t m e g az, h o g y helyrajzi s z á m ­ h o z k ö t v e b e v a n j e g y e z v e az új t u l a j d o n o s . A többi területen e z folyamatban van, vagy csak most kezdődik az ügyintézés. Az állapottól függetlenül a földalapok képzése é s a kárpótlás során m e g j e l e n t új t u l a j d o n o s o k k a l - a z a l a p s z a b á l y s z e l l e m é b e n m e g k ö t ö t t ü k a t a r t a m o s e r d ő g a z d á l k o d á s t b i z t o s í t ó föld (erdő) - h a s z n á l a t i s z e r z ő d é s t . E n n e k e r e d m é n y e k é n t a h o s s z ú távú szak­ s z e r ű m u n k á t is s z o l g á l ó feltétel b i z t o s í t o t t : a z 1011 h a ( 1 0 2 6 8 A k . ) e r d ő n k b e n . ( J e l e n l e g 2 3 2 0 m a g á n s z e m é l y é s 18 j o g i s z e m é ­ l y i s é g ű tag s z e r z e t t e r d ő t a t é r s é g b e n . ) M i n d e n m u n k á t amit a z e r d ő é r d e k é b e n el kell v é g e z n i azt végrehajtjuk. Á l t a l á n o s a s z a k m a i k ö v e t e l m é n y b e t a r t á s a . É v e n t e a z a l á v o n t t e r ü l e t e k e n 3-4 a l k a l o m m a l k é z i , 6 - 8 - s z o r g é p i ápolást v é g z ü n k , 2 é v e n t e n y e s ü n k . Felújítási hátralék, el n e m v é g z e t t erdőművelési m u n k a elképzelhetetlen erdeinkben. S mivel a k e z d e t k e z d e t é n is í g y volt, a k é s ő b b b e l é p ő k ezt t e r m é s z e t e s e n t u d o m á s u l vették.

Magán és társult erdőgazdálkodás

M ű k ö d é s ü n k n e m k ü l ö n ü l el a k ö r n y e z e t é t ő l . M i n d e n lehet­ s é g e s m ó d s z e r t f e l h a s z n á l u n k és a l k a l m a z u n k a m e z ő - , a z e r d ő - , és a vadgazdálkodás összhangjának a megteremtése érdekében.

Közel száz résztvevő jelenléte bizo­ nyította, h o g y n e m volt é r d e k t e l e n a M a ­ g á n é s T á r s a s E r d é s z e t i S z a k o s z t á l y lét­ r e h o z á s a . A s z a k o s z t á l y a Pest m e g y e i Magánerdőgazdálkodási Helyi Csoport­ tal k ö z ö s t a n á c s k o z á s t tartott A b á d s z a l ó k o n . A b e m u t a t ó s z e r v e z ő j e , és a r e n ­ d e z v é n y g a z d á j a a helyi E r d ő b i r t o k o s o k E r d ő s z ö v e t k e z e t e volt. A b á d s z a l ő k p o l g á r m e s t e r e k ö s z ö n t ö t t e a megjelenteket, elnézést kérve, h o g y a község kultúrtermét n e m tudtuk i g é n y b e v e n n i , d e m i n t m o n d o t t a , ott t ü d ő s z ű r é s folyik. S e m m i b a j , h a n g z o t t , h i s z e n itt is „ t ü d ő s z ű r é s s e l " f o g l a l k o z ó k

T a g j a i n k s o r á b a n v a n hat j o g i s z e m é l y és 5 2 0 fő t e r m é s z e t e s s z e m é l y . A z e r d ő t u l a j d o n o s a i n k öt t e l e p ü l é s h a t á r á b a n z ö m m e l , de az országban-világban lakók: a 0,08 Ak/főtől a 7 5 0 Ak/fő k ö z ö t t s z ó r ó d i k a t u l a j d o n u k n a g y s á g a . A z 1-2 A k t u l a j d o n o s n a k teljesen m á s a z é r d e k e , m i n t a 1 0 0 - 2 0 0 A k tulajdonosé. E n n e k ö s s z e h a n g o l á s a , a tulajdoni a r á n y szerinti é r d e k é r v é n y e s í t é s e a l e g n a g y o b b feladat. T o v á b b n e h e z í t i h e l y z e t ü n k e t az, h o g y a kárpótlással szerzett e r d ő tulajdonosa m á r ismert hrsz.-mal hozta b e erdejét, aki a v a g y o n n e v e s í t é s s o r á n szerzett erdőterületet, az c s a k tulajdoni h á n y a d o t i s m e r . A k é p z ő d ö t t e r e d m é n y t (s e z a m u n k á n k l á t v á n y o s r é s z e ! ) ú g y osztjuk fel, h o g y a b b a n a tulaj­ d o n i h á n y a d o t , a v a g y o n i h o z z á j á r u l á s t és a k ö z r e m ű k ö d é s m é r -

Az elnö k beszámolójá t tartj a

Üzemterv szerin t

Fotó: dr. Czerny Károly tekét f i g y e l e m b e v e s s z ü k . N e h i g g y e b á r k i is, h o g y e z t k ö n n y e n

B í z v á s t valljuk, h o g y a z e r d ő , d e a n n a k t u l a j d o n o s a ( a z á l l a m

m e g tudjuk o l d a n i . N a g y p r ó b a t é t e l m i n d e n é v v é g é n ( d e s z í v e ­

is t u l a j d o n o s ! ) ú r r á t u d lenni a h e l y z e t e n . M i p e d i g k e l l ő e l k ö t e ­

sen vállaljuk, m e r t a z e r e d m é n y e s m u n k á n k b i z o n y s á g a e g y b e n )

lezettséggel szolgáljuk az erdőt, mindnyájunk, s a tulajdonosok

a f e l o s z t h a t ó n y e r e s é g m é r t é k é n e k a m e g h a t á r o z á s a . M a a tulaj­

javára, hasznára. Hozzászóltak

d o n o s o k n a g y r é s z e a p i l l a n a t n y i h a s z o n s z e r z é s t részesíti e l ő n y ­ b e n , m í g c s a k k i s e b b r é s z e t e k i n t i h o s s z ú t á v o n b e f e k t e t é s n e k az

Károly,

erdőt. E n n e k e l l e n é r e a z e r e d m é n y j e l e n t ő s r é s z é t

László,

fejlesztésre

még: Temesvári

dr. Főidényi Farkas

László,

Kapusi

V á l a s z á b a n dr. Balázs István

fordíthattuk. A z e r d ő g a z d á l k o d á s t az e r d é s z e t i ü z e m t e r v s z e r i n t v é g e z z ü k . Saját e r d ő m ű v e l ő ( 2 5 fő), f a k i t e r m e l ő (6 fő) s z e m é l y z e t ü n k v a n .

Erik, Bartha

Pál, Herczeg

Imre,

László,

Szálkai

dr.

Zoltán,

Czerny Ixidos

Imre. kifejtette, h o g y b á r m i l y e n n e h é z

is a h e l y z e t sok h e l y e n , m i n d e n k é p p e n a t ö r v é n y e s s é g f i g y e l e m ­ b e v é t e l é v e l lehet c s a k eljárni. S e h h e z i d ő k e l l .

Rendelkezünk kellő épülettel, gépekkel és felszereléssel, melyek

A N E F A G Rt. a h e l y s z í n e n á r u s í t o t t a az „ E r d ő g a z d á k k ö n y ­

saját t u l a j d o n u n k b a n v a n n a k . F o l y a m a t b a n l é v ő e r d ő s í t é s 1 9 9 5 .

v é " - ! , é s a v á s á r l á s l e h e t ő s é g é v e l a m e g j e l e n t e k t ö b b m i n t fele é l t

é v b e n 2 6 8 ha, k i t e r m e l é s 4 0 0 0 m , n e v e l ő v á g á s 7 6 ha.

is.

A z e l m ú l t i d ő s z a k ( n é g y v e g e t á c i ó s i d é n y ) tapasztalatait é r t é ­

Pápai

kelve megállapítható: - r e n d k í v ü l n e h é z utat t e t t ü n k m e g ( n e m volt e r d ő b i r t o k o s s á g i társulati t ö r v é n y ! ) a j e l e n á l l a p o t k i a l a k u l á s á i g , m e r t k e z d e m é ­ nyezőként senki s e m tudott tapasztalatot átadni. - minden vidék sajátosságát, az egyes településeken élők k i a l a k u l t i g é n y e i t , s z o k á s a i t , h a g y o m á n y á t m e s s z e m e n ő e n figye­ lembe kell venni; - fenn kell tartani az e g y s z e r ű b b é s k i t e r j e d t e b b k a p c s o l a t o t a m a g á n - és t á r s a s e r d ő k e z e l é s és h a s z n á l a t e s e t é b e n ; - a tulajdon szentségét n e m c s a k szóval, h a n e m a g a z d á l k o d á s m e n e t é b e n is t i s z t e l e t b e n kell tartani. A z e r d ő t u l a j d o n o s s a l m i n ­ d e n e s e t b e n e l ő z e t e s e n e g y e z t e t n i kell a m u n k á k a t , a z o k k i h a t á ­ sát; - a z e r d ő g a z d á l k o d á s t , m i n t sajátos t e v é k e n y s é g e t n e m sza­ b a d a k ö r n y e z e t é b ő l k i s z a k í t v a , attól e l k ü l ö n í t v e v é g e z n i ; - c s a k e g y m á s t s e g í t v e , g y ű l ö l k ö d é s n é l k ü l tudjuk m u n k á n k a t eredményesen végezni.

s o k v á r h a t ó k : e r d ő - , v a d és t e r m é s z e t v é d e l m i t ö r v é n y , k ü l f ö l d i e k föld-, e r d ő v á s á r l á s l e h e t ő s é g e , p é n z ü g y i s z a b á l y o z á s (lásd e r d ő ­ felújítás = b e r u h á z á s , t á r g y i e s z k ö z ? ) és s o r o l h a t n á m m é g az átmenetet továbbhúzó intézkedéseket.

m e g y é k b ő l n e g y v e n h á r o m m a g y a r és r o m á n e r d é s z e t i s z a k e m b e r járt Magyarországon. E n n e k a m e g h í v á s n a k gyökerei m é g 1994-ig nyúlnak vissza, a m i k o r is a két m e g y é n e k n e g y v e n m a g y a r e r d é s z v o l t a v e n d é g e , élvezhette a székely ember meleg vendégszeretetét. A kapcsolat azóta n e m szakadt meg, tovább terebélyesedett és e n n e k e r e d m é n y e lett e z a m o s t a n i út. A Kovászna megyei Barótról induló autóbusz: Sepsiszent­ györgy - Csíkszereda - Székelyudvarhely - Szováta útvonalat k ö v e t v e s z e d t e fel u t a s a i t , és v á g o t t n e k i a h o s s z ú ú t n a k , m e l y n e k m a g y a r o r s z á g i e l s ő á l l o m á s a E g e r v á r o s a volt. Itt

Schmotzer

az O r s z á g o s E r d é s z e t i E g y e s ü l e t e l n ö k e f o g a d o t t , k ö ­

a s z t a l h o z e b é d r e . A z e b é d e t k ö v e t t e az e g r i v á r m e g l á t o g a t á s a . Sokan közülünk most jártak először Magyarországon, még ke­ v e s e b b e n E g e r b e n . A t ö r t é n e l e m s z e l e j á r t át v a l a m e n n y i ü n k e t és m i s z é k e l y m a g y a r o k n é m i b ü s z k e s é g g e l n é z t ü n k fel a G á r d o ­ n y i G é z a Egri c s i l l a g o k c í m ű t ö r t é n e l m i r e g é n y b ő l j ó l i s m e r t

szempontjából

rendkívül kedvezőtlen hatást jelentőt: az erdőnek, mint élővilág­ n a k s é r e l m é r e e l k ö v e t e t t k á r o k o z á s t és a n n a k m e g í t é l é s é t . Ezekben a közeljövőben k e d v e z ő irányú változást csak remél­ h e t ü n k . D e aki a r e m é n y m e l l é a m a g a l e l t r e k é s z t e n n i a k a r á s á t is adja: t ú l é l ő l e s z !

pilisi c s o p o r t j á n a k m e g h í v á s á r a E r d é l y b ő l , H a r g i t a és K o v á s z n a

s z ö n t ö t t m e l e g s z e r e t e t t e l m a j d m e g h í v o t t e g y g a z d a g o n terített

A mai állapot n e m e g y kialakult helyzet. Olyan nagy változá­

K ü l ö n k i e m e l e m az e r d ő , a z e r d ő t u l a j d o n o s

A Hargitától a pilisi hegyekig Ez é v augusztusában a m a g y a r Országos Erdészeti Egyesület

András,

A közeli és távolabbi j ö v ő várható alakulása:

Gábor

a

h a t a l m a s falakra é s é l t ü k át a z 1 5 5 2 - e s v á r o s t r o m m i n d e n m o z ­ zanatát. A Szépasszony völgyében lévő pincevendéglőben, cigányze­ n e m e l l e t t eltöltött b ő s é g e s e s t e b é d u t á n m i n d e n k i f á r a d t a n tért n y u g o v ó r a az egri Jogi Közigazgatási Kereskedelmi Iskola bent-

l a k á s á n a k k é n y e l m e s á g y a i b a , h o g y k i p i h e n j e a h o s s z ú út fára­ dalmait.

C s o d á l a t o s a n s z é p é s l e n y ű g ö z ő volt m i n d k í v ü l , m i n d belül a magyar parlament épülete.

R e g g e l frissen, p i h e n t e n s z é p m e l e g n a p s ü t é s b e n i n d u l t u n k a Mátra hegységbe, M a g y a r o r s z á g legmagasabban fekvő pontjára a z 1 0 1 5 m é t e r m a g a s K é k e s t e t ő r e . Gyenes István k í s é r ő n k e l ő ­ s z ö r a káli 8 0 h e k t á r o s n a g y ü z e m i c s e m e t e k e r t b e vitt el. A z t mondták ez Magyarország egyik legnagyobb csemetekertje. Évi e g y m i l l i ó c s e m e t é t t e r m e s z t e n e k itt főleg kiviteli célra. A m i n t Pogrányi Kálmán csemetekert-vezető mondta, intenzív csemete­ termesztést folytatnak, d e n e m minden gond nélkül, ugyanis a c s e m e t e k e r t a z o r s z á g e g y i k c s a p a d é k b a n s z e g é n y v i d é k é n fek­ szik, s e z i n t e n z í v ö n t ö z é s t i g é n y e l , a m i v i s s z a h a t az ö n k ö l t s é g r e .

Kissé késve értünk Ráckevére, ahol finom halászlével váltak e b é d r e a z ottani e r d é s z e k a S a v o y a i - k a s t é l y p i n c e h e l y i s é g é b e n . L e g t ö b b e n k ö z ü l ü n k itt e t t ü n k e l ő s z ö r h a l á s z l e v e t . E g y e s e k k i s s é c s í p ő s n e k , d e azért v a l a m e n n y i e n í z l e t e s n e k találtuk.

E z t k ö v e t ő e n a M á t r á b a n m e g t e k i n t e t t ü n k e g y v e t ő v á g á s al­ kalmazásával létrehozott természetes bükkfelújulást, majd az I l o n a v ö l g y é b e n e g y m e s t e r s é g e s ú t o n létesített l u c f e n y ő s fiata­ lost, a h o v á h e k t á r o n k é n t t í z e z e r l u c f e n y ő c s e m e t é t ültettek. M i n d k e t t ő j ó i sikerült - s z e m e t g y ö n y ö r k ö d t e t ő volt. A p a r á d f ü r d ő i v e n d é g l ő b e n e l f o g y a s z t o t t k i t ű n ő e b é d után elbúcsúztunk mátrai vendéglátóinktól, Schmotzer Andrástól, G y e n e s Istvántól, Jung Lászlótól és a többiektől s irány N a g y k o ­ v á c s i , a h o l öt é j s z a k á n a g r ó f T i s z a I s t v á n - f é l e k a s t é l y b a n v o l t u n k elszállásolva. P e s t h a t á r á b a n m á r várt Mizik András, aki a h á t r a l é v ő öt n a p o n át a Pilisi P a r k e r d ő g a z d a s á g t e r ü l e t é n s z i n t e m i n d e n h o v á e l k í s é r t b e n n ü n k e t . Igazi h á z i g a z d á n a k b i z o n y u l t . A v i s e g r á d i e r d é s z e t t e r ü l e t é n Kertész / r i z s e / k a l a u z o l t v é g i g , aki m i n d a n n y i u n k a t l e n y ű g ö z ö t t t ö r t é n e l m i t u d á s á v a l , i d e g e n v e ­ z e t ő i t e h e t s é g é v e l . O i g a z á n n e m sajnálta a szót azért, h o g y mindent megismertessen velünk, bár n e m kis erőfeszítésébe ke­ rült, h o g y h a n g o s b e m o n d ó h i á n y á b a n m i n d e n k i h a l l h a s s a s z a v á t a z a u t ó b u s z b a n . V i s e g r á d és k ö r n y é k é n e k i s m e r t e t é s e , a v á r l á t o ­ gatás csupa történelem. A M o g y o r ó - h e g y s ezen belül a nyári tábor, e r d e i j á t s z ó t é r , e r d e i m ű v e l ő d é s i h á z , a v a d a s p a r k é s egyebek megtekintése m i n d újdonságok voltak számunkra, aho­ v á u g y a n c s a k K e r t é s z J ó z s e f k a l a u z o l t el. E b é d a M o g y o r ó h e ­ g y e n , majd l á t o g a t á s a P a r k e r d ő Rt. k ö z p o n t j á b a n . Itt Zámbó Péter v e z é r i g a z g a t ó - h e l y e t t e s t á j é k o z t a t o t t a r é s z v é n y t á r s a s á g gazdasági tevékenységéről. A visegrádi füvészkert megtekintésével zártuk ezt a látniva­ l ó k b a n zsúfolt n a p o t , m e l y m é g a h o s s z ú u t a k h o z s z o k o t t e r d é ­ l y i e k e t is p r ó b á r a tette. G y ö n y ö r ű k ö r n y e z e t b e n f e k s z i k Koncz Antal e r d é s z s z e m e f é ­ n y e , a 13,5 h e k t á r o s f ü v é s z k e r t . A n t i n e m k i s b ü s z k e s é g g e l beszélt erről, munkájáról, eredményeiről, s mindannyiunkat ma­ gával ragadott vendégszeretetével. A füvészkertben sörrel, hűsítő i t a l o k k a l , s ü t e m é n n y e l v e n d é g e l t m e g , m i u t á n k ö r b e j á r t u k és m e g t e k i n t e t t ü k azt. M á s n a p a v e r ő f é n y e s r e g g e l a B u d a i - h e g y s é g b e n találta a c s o p o r t o t . Itt a b u d a p e s t i e r d é s z e t m u n k a t á r s a adott i s m e r t e t ő t a B u d a i T á j v é d e l m i K ö r z e t r ő l . S a j n o s a j á n o s h e g y i k i l á t ó e b b e n az ó r á b a n m é g n e m v o l t n y i t v a é s így c s a k a t a l a p z a t á r ó l t u d t u n k B u d a p e s t p a n o r á m á j á b a n g y ö n y ö r k ö d n i . M e t r ó v a l m e n t ü n k át a pesti oldalra, h o g y m e g n é z h e s s ü k a múlt század végén a Steindl I m r e tervei a l a p j á n é p ü l t O r s z á g h á z a t .

Cikkeink a szerzők személyes véleményét tükrözik, amely n e m feltétlenül a z o n o s a s z e r k e s z t ő s é g v é l e m é n y é v e l . A felkérés n é l k ü l b e k ü l d ö t t k é z i r a t o k a t és fotókat a s z e r k e s z ­ t ő s é g l e h e t ő s é g szerint g o n d o z z a és k ö z l i . Kérjük a s z e r z ő k e t , h o g y p o n t o s l a k c í m ü k e t é s a s z e m é l y i s z á m u k a t is m e g a d n i s z í v e s k e d j e n e k .

E b é d után M a k á d o n e g y alföldi e r d ő t n é z t ü n k m e g a D u n a mellett. A z ottani e r d é s z e k á l l í t á s a s z e r i n t az e r d ő 7 7 é v e s és m e s t e r s é g e s ú t o n telepítették, 7 0 % - b a n t ö l g y e s , 3 0 % - b a n fekete d i ó v a l . E z u t ó b b i n e m ő s h o n o s faj M a g y a r o r s z á g o n , d e itt n a g y o n j ó l fejlődik és é r t é k e s fát ad, és a m i igen f o n t o s , t e r m é s z e t e s úton k é p e s felújulni, a m í g a t ö l g y n e m . K í v á n c s i a k v o l t a k a v é l e m é n y ü n k r e , h o g y ilyen h e l y z e t b e n m i t t e n n é n k , h a m a j d az e r d ő v á g á s a l á j ö n és ú j r a k e l l telepíteni. M i a z a r á n y t a f e k e t e d i ó j a v á r a f o r d í t a n á n k , d e a tölgyet 40%-ban mindenképp meghagynánk, habáraz üzemterv nemígy írja e l ő . Ráckevén még meglátogattuk a szerb ortodox templomot r o m á n kollégáink n e m kis ö r ö m é r e , mielőtt visszaindultunk vol­ na N a g y k o v á c s i b a . M á s n a p k o r á n r e g e i i n d u l t u n k , s a B u d a k e szi-Páty-Zsámbék-Szomor útvonalon közelítettük meg a Gere­ c s e - h e g y k e l e t i - d é l k e l e t i o l d a l á n f e k v ő b a j n a i e r d é s z e t e t , \\xkprily Róbert e r d é s z e t v e z e t ő t á j é k o z t a t o t t a z e r d é s z e t d o l g a i r ó l , vadászati hagyományairól, a gyarmatpusztai vadaskertről, annak v a d á l l o m á n y á r ó l , a z 1 8 5 6 - b a n é p ü l t gróf S á n d o r M ó r i c z v a d á s z ­ k a s t é l y r ó l , m a j d m e g l á t o g a t t u k a h a l a s t ó m e l l e t t g y ö n y ö r ű kör­ n y e z e t b e n é p ü l t új v a d á s z h á z a t , a h o l i s m é t e l t e n n a g y m a g y a r v e n d é g s z e r e t e t b e n volt r é s z ü n k . E g y ü v e g h i d e g sör mellett b e s z é l g e t t ü n k el Péntek Gyula v a d á s z m e s t e r r e l a v a d á s z t a t á s módjairól. A z u t o l s ó előtti n a p i g e n zsúfolt p r o g r a m o t tartogatott szá­ m u n k r a . E s z t e r g o m , v á r o s n é z é s , b a z i l i k a , királyi vár, kincstár. R e n g e t e g l á t n i v a l ó és é l m é n y , m a j d e b é d a V a s k a p u - k i l á t ó ven­ déglőben. Ebéd után látogatás a pilismaród erdészetnél - Dobo­ g ó k ő . K i l á t á s 7 0 0 m é t e r m a g a s b ó l a D u n a k a n y a r r a , a z alattunk e l t e r ü l ő g y ö n y ö r ű tájra. É s k ö v e t k e z e t t a H a m v a s k ő i ( M i k l ó s d e ­ ák v ö l g y i ) b ú c s ú v a c s o r a , s á t o r alatt t á b o r t ű z mellett a h a m v a s k ő i v a d á s z h á z előtt.

E havi s z á m u n k szerzői A n d r é s i Pál Agócs József Cebe Zoltán Csóka György Csányi Sándor Dauner Márton Erdős László Frőlich András G á l István Gácsi Zsolt Jerömc René Pápai Gábor Reményfy László Roland Migende Schalkház Lipót Szelekovszky László Szodfridt István T o m p a Károly Tóth László

Szakiskola EFE erdőmérnök ERTI erdész FM erdőmérnök Szakiskola erdőmérnök MTA VEAB erdőmérnök OEE erdőmérnök erdőmérnök erdész főtanácsos EFE EFE erdőmérnök

Ásotthalom Sopron Szombathely Budapest Gödöllő Budapoest Budapest Ásotthalom Komló titkár Budapest Budapest EgerNémetország Miskolc Békéscsaba Sopron Sopron Szemere

O A l a p b a n aláírás n é l k ü l m e g j e l e n ő f o t ó k a t P á p a i G á b o r ké­ szítette.

Z e n e - t á n c , k i t ű n ő h a n g u l a t , e r d é s z - és s z é k e l y h i m n u s z . F e ­ lejthetetlen k é p és é l m é n y e g y a r á n t . S z é p volt a z a hét. S h o g y ilyen volt. azt k ö s z ö n j ü k n e k t e k m a g y a r e r d é s z e k , akik h o z z á s e ­ gítettetek e h h e z a z ú t h o z , h o g y t a l á l k o z á s u n k lehetett e g y m á s s a l , t ö r t é n e l e m m e l , h e g y e k k e l , e r d ő k k e l és e m b e r e k k e l . Antal

Jenő Bárót

• A z a l a e g e r s z e g i h e l y i c s o p o r t n á l két r e n d e z v é n y r e k e r ü l t sor a közelmúltban. S z a k m a i k o n z u l t á c i ó v a l e g y b e k ö t ö t t e l ő a d á s t tartott dr. Mé­ száros Károly tanszékvezető kolléga az „Erdőérlékszcimílás" aktuális problémaköréből. A napjainkban lezajló tulajdonválto­ zások, erdőpusztulások, az erdőgazdálkodás egy bizonyos idő­ szakra (pl. üzemtervi ciklus) vonatkozó eredményének lemérése mindinkább előtérbe helyezi az erdő értékelését. Sajnos a hall­ gatóság többsége az alma mater kapuját úgy hagyta el, hogy nem részesült e teriilet alapos ismeretével, mivel 1952-ben megszűnt az egyetemi képzése. Örvendetes, hogy egyetemünkön szakmér­ nök-jellegit tanfolyam keretei között mélyülhetnek el az erdőértékszámílás örökérvényű és új információiban. A k é t n a p o s t a n u l m á n y ú t alatt v á l t o z a t o s és g a z d a g , d e g y o r ­ sított t e m p ó j ú p r o g r a m b a n volt r é s z e t a g s á g u n k n a k . E l s ő n a p a Fertő-Hanság N P . , a Dél-Hanság területének nevezetes részeivel (Öntésmajori m ú z e u m , Eszterházy madárvárta, Sarród-Kócsagvár stb.) i s m e r k e d t ü n k m e g Szalui Imre k a l a u z o l á s á v a l , m a j d d é l u t á n Molnár Ákos i g a z g a t ó várta S o p r o n b a n t á r s a s á g u n k a t . Á k o s b a r á t u n k n e m c s a k a T Á E G Rt. H e g y v i d é k i E r d é s z e t é n e k területén n a g y m é r e t e t ö l t ő l ú c f e n y ő p u s z t u l á s h e l y s z í n é v e l és o k a i v a l , a z Rt. és á g a z a t u n k a k t u á l i s p r o b l é m á i n a k b o n c o l g a t á ­ sával, h a n e m a nevezetes soproni babospogácsa receptjének utó­ lagos p o s t á z á s á v a l is e m l é k e z e t e s s é tette t a n u l m á n y u t u n k a t . M á s n a p egy lazább, elsősorban kultúrtörténeti ismerkedő bé­ csi úttal fejeztük b e k i r á n d u l á s u n k a t . Miiller

Géza

•

n e m l e h e t g o n d o l k o d n i , e g y a d o t t k ö z ö s s é g és a h a g y o m á n y o k fogják m e g h a t á r o z n i e g y - e g y é r d e k c s o p o r t e r d ő g a z d á l k o d á s i formáját. Másik téma az „Erdőtörvény-tervezet" volt, m e l y n e k vitave­ z e t é s é t Fehér István, a H C S g a z d a s á g i v e z e t ő j e tartotta, aki a l e g u t ó b b i ( s z e p t e m b e r 12-i k e l t e z é s ű ) t ö r v é n y t e r v e z e t e t m u t a t t a b e . ( S a j n o s v a l a m e n n y i r é s z t v e v ő s z á m á r a - a n y a g i o k o k miatt - n e m t u d t u k e l ő z e t e s e n e l j u t t a t n i az a n y a g o t . ) A v a l a m e n n y i ü n k jövőjét - n e m c s a k a s z a k m á b a n d o l g o z ó k é t - l é n y e g e s e n b e f o ­ l y á s o l ó l e e n d ő t ö r v é n y az e r d ő k r ő l , é l é n k e n f o g l a l k o z t a t j a s z a k k ö z ö s s é g ü n k e t , v é l e m é n y ü n k n e k e z e n a f ó r u m o n is t ö b b e n h a n ­ got adtak. H o z z á s z ó l á s o k , k é r d é s e k h a n g z o t t a k e l , és b á r n e m volt n a p i ­ renden a vadászat és vadgazdálkodás - mint szorosan kapcsolódó s z a k t e r ü l e t , e b b e n a k ö r b e n is s z ó b a j ö t t . M e g t i s z t e l t e j e l e n l é t é v e l és aktív r é s z v é t e l é v e l c s o p o r t r e n d e z ­ v é n y ü n k e t Steiner József úr, E g y e s ü l e t ü n k o r s z á g o s a l e l n ö k e , aki mindkét témakörben segítette hozzászólásaival eligazodásunkat. K ö s z ö n e t illeti a s z í v e s v e n d é g l á t á s é r t - a k e l l e m e s k ö r n y e z e t b i z t o s í t á s á é r t - a h á z i g a z d a fűzéri P o l g á r m e s t e r i H i v a t a l t . Pálmai

István

a N a g y r é s z v é t t e l t e m e t t é k el E s z t e r g o m b a n s z e p t e m b e r 2 8 - á n VIDA Z O L T Á N oki. e r d ő m é r n ö k ö t , akit B á n ó L á s z l ó b ú c s ú z ­ tatott: Kedves j ó Zoli B á t y á m ! R a v a t a l előtt állni é s b ú c s ú b e s z é d e t m o n d a n i n e m c s a k n a g y megtiszteltetést jelentő, h a n e m nagy lelkierőt igénylő megbíza­ tás is. N e m c s o d a , h o g y e r d é s z b á t y á i d , k o r o s z t á l y o d m i n d e g y i k e m á s - m á s f o g a l m a z á s s a l , d e u g y a n a z t m o n d t a : V i d a Zolitól b ú ­ csúzni? N e m vállalom. N e m tudnám végigmondani. É n s e m v á l l a l o m , h o g y é l ő s z ó v a l szóljak H o z z á d , m e r t én még elkezdeni sem tudnám. D e m i t is m o n d j a k ? Itt áll k ö r ü l ö t t e d a z e g é s z o r s z á g e r d é s z ­ képviselete. Valamennyien Tőled búcsúznak. Hangtalanul, gon­ dolatban.

A s á r o s p a t a k i h e l y i c s o p o r t F ü z é r e n tartotta m u n k a t e r v s z e ­

A felvidéki

N a g y k e s z i b e n 1 9 3 1 - b e n született k i s g y e r m e k

n t i t a n á c s k o z á s á t , m e l y n e k n a p i r e n d j é n két a k t u á l i s t é m a s z e r e ­

megízleli a Kárpát-medence nemzetiségi politikájának legsöté­

pelt.

t e b b éveit. E g é s z e n a d d i g , a m í g e g é s z c s a l á d j á t k i n e m t e l e p í t i k vezérigazgatója

B é k é s m e g y é b e . K ö z é p i s k o l a i t a n u l m á n y a i u t á n felveszik a s o p ­

tartott e l ő a d á s t : „ A z E r d é s z e t i I g a z g a t ó s á g o k , a z E r d ő b i r t o k o s ­

roni E r d ő m é r n ö k i F ő i s k o l á r a . D i p l o m á j á t m e g k a p v a állást vállal

sági T á r s u l a t o k és e g y é b e r d ő g a z d á l k o d ó s z e r v e z e t e k k a p c s o l a ­

a Pilisi Á l l a m i E r d ő g a z d a s á g n á l , m a j d e g y életet v é g i g d o l g o z v a

tának helyzete" c í m m e l .

ugyanonnan nyugdíjba megy.

E l s ő k é n t Cserép

János,

a z É s z a k e r d ő Rt.

F e l k é r t h o z z á s z ó l ó k é n t Kovács

Gergely,

a Hegyközi

VSz

E g y e g é s z m u n k á s élet e g y m ű é r t : a pilisi e r d ő k é r t . M é g s e m e z a z igazi m é l t a t á s . N i n c s o l y a n e m b e r , aki e g é s z é l e t é b e n csak

e l n ö k e fejtette ki g o n d o l a t a i t . C s e r é p úr r ö v i d t ö r t é n e t i b e v e z e t ő j é b e n b e m u t a t t a a z Rt. j o g e l ő d j é n e k és az e r d ő b i r t o k o s s á g i t á r s u l a t o k n a k e g y e n r a n g ú ­

jót tett, a k i n e k n e l e n n é n e k k r i t i k u s a i , akik n e m l á t n á n a k m á s ­ hogy több mindent. Miért éppen T e lennél kivétel?

nak é p p e n n e m n e v e z h e t ő k a p c s o l a t á t . Ezt a h e l y z e t e t a társa­

A T e igazi m é l t a t á s o d : T e v o l t á l az, aki m i n d i g t ö b b m u n k á t

dalmi-politikai változások meghaladták, m a már kizárólag a

v é g e z t é l , m i n t a m e n n y i t e g y e m b e r r e s z a b n a k . T e voltál az, aki

kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésnek van jövője

előtt n a g y o n m e s s z e állt a z a s z ó , h o g y : l e h e t e t l e n . T e voltál az

-

hangsúlyozta az előadó.

a z e m b e r , aki a z élet l e g n a g y o b b b a j á b a n is, a l e g k e m é n y e b b

A z e g y ü t t m ű k ö d é s keretében az É s z a k e r d ő központi kereske-

m u n k á b a n is színt, ízt, k e d v e t , v i d á m s á g o t tudtál t e r e m t e n i . El

d e l n ú s z e r v e z e t e és az e r d é s z e t i i g a z g a t ó s á g o k k é s z s é g g e l állnak

l e h e t felejteni a s z e p e z d i v i k e n d e k e t ? A Z o l t á n - n a p p a l e g y b e k ö ­

a m á r r é g e b b e n m e g a l a k u l t , és a z ú j o n n a n m e g a l a k u l ó társult

tött n ő n a p i ü n n e p s é g e k e t ? A t a r o k k c s a t á k a t ? A s z a k e s t é l y e k e t ?

erdőgazdálkodók, valamint a magánerdő-gazdálkodók rendelke­

Pedig e programok csak szilánknyi részét képezték életünknek,

z é s é r e . E n n e k s o r á n k i z á r ó l a g üzleti a l a p o n - a tisztes h a s z o n

d e m i n d e z e k ú g y s z ő t t é k át m u n k á s n a p j a i n k a t , h o g y é l v e z e t e s s é

r e m é n y é b e n - , a fapiaci, d e e g y é b s z a k m a i i s m e r e t e k r e n d e l k e ­

tették azt. H a v a l a m i k o r é r t é k e l n i l e h e t m i n d e z t , é p p e n n a p j a i n k ­

zésre b o c s á t á s á r a a z R t . s z a k g á r d á j a k é s z e n áll.

b a n lehet, a m i k o r a lelket m e g t ö r ő k ö z ö n y ö s s é g , k i l á t á s t a l a n s á g ,

Többen hozzászóltak a témához, amiből kiderült, hogy sémákban

k e d v e t l e n s é g e g y o r s z á g n y i n é p r e ráül.

Nem szeretnélek én hamisan csengő szavakkal méltatni. Hány konfliktusunk volt! Az egyik alkalmával - délután történt - úgy vágtam a földre a bukósisakom, hogy újat kellett vételeznem. Majd utána rövide­ sen kocsiba ültünk és együtt utaztunk Dorogra bányász szakestélyre. Aszakeslély után természetes volt, hogy Nálatok aludtam. Rozika! - keltetted fel feleséged úgy hajnali háromkor - ágyazz meg Lacinak, nálunk alszik. Mi ez, ha nem tanúságtétel az élet igaz értékei mellett'.' A barátság, a kollegialitás mellett? Az egész ország erdész-gépész gárdája elismerte szakmai tevékenységedet, de nekem mégis többet jelentett Benned, hogy hajdani legénylakásom ablakaira saját elhatározásodból Tc varr­ tál elsötétítő függönyöket. Ha Te tagja voltál egy tarokkpartinak, akkor lehetett akármi­ lyen rossz a lapjárás, az a parti élvezetes volt. Hiszem, tudom, hogy tarokkos barátaid, amíg élnek, a jövőben kontra négy császárt hallván - melyet életed során egy alkalommal sem hagytál ki - Rád fognak gondolni. Ott és akkor, a játék közepén. Az Erdőmérnöki Főiskolán erdőművelési szakon vége/tél. mégis fahasználóként, majd gépészként élted le életed legna­ gyobb részét. Otthon voltál az erdőgazdálkodás minden ágában. Szerettél vadászni. Büszke voltál arra, hogy erdész vagy. Hogy a magyar erdészkar tagja vagy. Ezért most. amikor munkatársaid nevében, a Pilisi Parkerdő dolgozói nevében elbúcsúzom Tőled Zoli bátyó, és amikor a Jóistent arra kérem, hogy adja meg Neked az örök nyugodalmat, akkor búcsúmat csakis az erdész, himnusz harmadik versszakának soraival fejezhetem be: Bükkfák

smaragdja

Ha ballag Eltávozóban Örökre

sápadoz

halk őszi

már a vén idő az ősi int felém

nyugodalmat

munkám ád az erdő

lombokon.

dombokon. és

életem. énnekem.

•

W jf* at

íffmm «•>, I í

C-> *p»-

Kik.

.JL

A Kőszegi-hegység erdeinek egyik legkiválóbb erdésze - PINTÉR GYULA - Bedő-díjas erdész eltávozott körünkből. Életének hetven évébői ötvenet az erdők szeretete és szolgálata töltött ki. Nála nemvoltszabadnap. sem hétvége - a Stájer-házi erdészkerülethen mindig meg lehetett laliílni

'

^^fHHHH^^^^ Négy ment nyugdíjba, de jíük ugyanolyan töretlen aktivitással dolIHHHl gozolt, csakúgy, mint az ezt megelőző 46 évben. A Kőszeg-hegyi bükk felújítóvágások és nevelővágások egyik legnagyobb tudású gyakorlati szakemberét vesztettük el halálával. Segítőkészségéért, egyenességéérl és szókimondásáért szeret­ ve tiszteltük, sőt példaképként állíthattuk az utána jövő erdész­ nemzedékek elé, mind emberi, mind szakmai vonatkozásban. Nem csak kollégái, barátai, ismerősei, de szeretett erdei is mélységesen gyászolják halálát.

ÉShL

1945-ben születelt Alsólendván, gyermekkorát, iskolai éveit azonban Sümegen töltötte. Ott is érettségizett a Kisfaludy Gim­ náziumban 1964-ben, majd következett a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem, ahol 1970-ben szerezte meg oklevelét. Édesap­ ja korai halála miatt nehéz diákévei voltak. így anyagi gondjain a keszthelyi Állami Erdőgazdasággal kötött társadalmi ösztön­ díjjal igyekezett segíteni. Pályáját az akkor létrehozott BEFAG ugodi erdészeténél kezdte mint erdőművelési műszaki vezető, majd 1980-ban kine­ vezést nyert a bakonybéli erdészethez erdészetvezetőnek. Mindig is az erdőművelés és a vadászat érdekelte, így beosz­ tása, munkaköre szerencsésen találkozott érdeklődési körével. Előszeretettel járta a Bakonyt, amelynek nevezetességeivel igye­ kezet! barátait, munkatársait is megismertetni. Szenvedélyesen segített dr. Mayer Antal professzor úrnak a Bakony népies elne­ vezéseinek felkutatásában. Az egyetemi és technikusi szakmai tanulmányutak kiváló szervezője és vezetője volt, sokszor meg­ pihent vendégeivel az általa oly kedvesnek tartott Forrasztókőnél. a Bakonyban kísérletképpen létesített exótakertben. Munká­ ját dicséri a bükkös felújító vágások szakszerű kezelése, melyek eredményeivel ma már büszkén dicsekedhetnek utódai. A kollé­ gái közt elsőként szerezte meg az erdészeti növényvédelmi szak­ mérnöki képesítést, és érdeklődése innen az erdővédelem irányá­ ban kiszélesedve, aktív részese volt a gépesített és légi vegysze­ res erdészeti növényvédelem megszervezésének és terjesztésé­ nek. Haláláig tagja volt az OEE Erdővédelmi Szakosztályának. A vadászatot mindig is szerette, így nem csoda, hogy nagy lelkese­ déssel támogatta az új vadfajták (dám, muflon) betelepítését és elterjesztését a Bakonyban. Nem kis része volt abban, hogy máig emlegetett és jegyzett vaddisznó-hajtó vadászatok szervezője­ ként is közreműködött. Erdészetvezetői tevékenysége ráirányította figyelmét a mű­ szaki leendőkre is. A bakonybéli erdészet területén több kilomé­ ter utal építtetett és portalanított, rendbehozatta és működtette a vadászházakat, igényesen kialakította az erdészeti székházat és környezetét. Támogatója és propagandistája lett a Bakonybélben kialakítandó erdészeti múzeumnak. Tevékeny munkájának folytatásában megakadályozta beteg­ sége, amellyel már nem tudott úgy megbirkózni, mint szakmai feladataival. Csendben temettük el, barátai, pályatársai, hozzátartozói és tisztelői jelenlétében a bakonybéli temetőben. Végső nyughelyét a Bakonyban találta meg, ahol alkotó tevékenységét kifejtette, és amit mindennél jobban tisztelt és szeretett. Az egyesületnek 1970-től haláláig tagja volt. Matyasovszky

jHfl

•

Bejczy

Péter

RÓZSAI R E Z S Ő erdőmérnök életének 50. évében. 1995. június 6-án örökre elköltözött közülünk. Halála megakadályozta abban, hogy életpályája kiteljesedjen, mégis gazdag szakmai tevékenységet hagyott maga után.

Albert

Fájdalommal kellett tudomásul vennünk, hogy SIMON J Ó ­ Z S E F erdőmérnök szeptember 16-án eltávozott közülünk. 53 éves volt. 1960 óta állt a Vértes szolgálatában. 1967 óta okleveles erdőmérnökként dolgozott az erdőgazdaságnál, majd 1972-től a pusztavámi erdészetnél erdészetvezetői beosztásban szolgált. Az erdőgazdálkodás kivételes egyénisége volt. Határozottsá­ ga, felkészültsége és egyenessége miatt nagy tisztelet övezte a vállalaton belül és azon kívül is. Munkássága megkezdése óta tagja volt az OEE-nek, 1994-ben a Vadgazdálkodási Szakosz­ tályba is bekerült, de a gyilkos kór már nem engedte, hogy ezen a területen is segítse a szakmát. Ahogy élt, úgy viselte betegségét is - bizakodva, keményen, jajszó nélkül. Sok százan kísértük utolsó útjára. Vértes

Erdészeti

és Faipari

Rt.