MM
AZ ERDŐ ERDÉSZETI LAPO K 94. ÉVFOLYAM A
I V I I I . É V F . 8. S Z Á M 281 — 3 2 0 . O L D . 1 9 5 9 . A U G U S Z T U S
T A R T A L O M Közgyűlés és tanulmányút Bencze Lajos—Keresztesi Béla—Szilágyi
László
281 290
: Erdővédelem a KGST országaiban
Babos Imre : Az akácellenességről Járó Zoltán : Az erdei alom Szigethy Béla : Gyorsan növő fafajok telepítésének lehetőségei a kelet-bükki erdőgazdaság területén . Radics László: Kaposvár környéki tuskórobbantási tapasztalatok Szalay-Marzsó László: Adatok a tarka fűzormányos (Cryptorrhynhus lapathi L.) magyarországi élet módjához és az ellene végzett védekezési kísérletek Címkép : A vándorgyűlés
résztvevőinek
Hátlapon : Különlegesen egyenes kerületében (Pakod).
egyik
295 302 308 311 314
csoportja
törzsű — rectissima
— akácváltozat
állománya
az észak-zalai
erdőgazdaság
C O f l E P W A H H E Oőmee conepwaHHe
H
SKCKypciiH TexHHqecKoro OőinecTBa J i e c o H n w e n e p o B
H
JieCHHKOB
281
Bernje Jl.—Kepecmeaiu B.—CuAadbU Jl.: J I e c o 3 a m H T a B C T p a H a x CoBeTa SKOHoivumecKoii BsaHMonoMomH Baöom M.: Bpa»cn;e6H0CTb B pasBeAenHio őejioíi aKau.nn Hpo 3.: JlecHaa noACTHJiKa
290 295 302
Cueemu B.: 0 6 Y C J I O B H H X pa3BeAeHHH ő b i c T p o p a c T y i n H X ApeBecnux nopoA Ha n-noinaAH jTecxo3a BOCTOHHoro Byna .' Padui Jl.: Onbi™ no KopieBKy nHeii B3pbmaHHeM B paüoHe KanoniBapcKoro n e c x o 3 a Canan—Mapmo, Jl.: n,aHHbie o 6biTe TononeBoro CKpuToxoAOTHHKa (Cryptorrhynhus lapathi L.) B
308 311
BeHrpHH
3aniaBHbiH ,,
HUKoe
H
onbiTbi no ő o p b ő e c
PHCYHOK :
e 10-AemxeM
Fpynna y m c m o M
HHM
n a c m n u K o e
o ö u f e z o
c o ő p a n u n
mexuimeacoao
oőujecmea
/iccouHOKcmpoe
314 u mex-
Hacamdenuu.
P H c y H O K Ha oőopoTHoü CTpaHHite O 6 J I O > K K H : H a c a o i c d e t m e U 3 pa3HoeudHocmu u u m e A b H o npHMbie c m e o A b i (rectissima) e p a ü o n e A e c x o 3 a CeeeposoHbi.
aKauuu
Benoü
U M e w u j e ű
UCKAIO-
S O M M A I R K Assemblée générale et voyage d'études Bencze L.—Keresztesi B.—Szilágyi L.: Protection de la fórét dans les pays de la Commission de l'Alde Économique Réciproque Babos I.: De l'opposition contre Kobinie Járó Z. : La litiére forestiére Szigethy B.: Les possibilités de la plantation des essences á croissance rapidé sur le territoire de l'économie forestiére Kelet-Blikk Badics L. : Les expériences du fairé sauter les souches dans l'environ de Kaposvár Szalay-Marzsó L. : Contributions á la facon de vivre du cryptorrhynque de l'aune (Cryptorrhynchus lapathi L.) en Hongrie et la lutte contre lui En couverture : Un groupe des parlicipants de l'assemblée ambulatoire dans la peupleraie de P. robusta agée de dix ans á Mártély En reverse : Peuplement d'une variété de Bobinier d'une de l'économie Forestiére Észak-Zala (á Pakod).
tige trés droite
— rectissima
— dans le
281 290 295 302 308 311 314
domaine
Az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa Szerkesztő: K E R E S Z T E S I B É L A , a mezőgazdasági t u d o m á n y o k kandidátusa K i a d j a : a M e z ő g a z d a s á g i K ö n y v - és Folyőiratlriadó Vállalat. Felelős k i a d ó : L Á N Y I O T T Ó Szerkesztő bizottság: Á K O S L Á S Z L Ö , B A B O S I M R E , a mezőgazdasági tudományok doktora; dr. B A L A S S A G Y U L A , dr. H A R A C S I LAJOS, J É R O M E R E N É , K A L D Y J Ö Z S E F , K O C S A R O Y K A R O L Y , K U T A S Y VIKTOR, M A D A S A N D R Á S , PARIS J Á N O S , SALI EMIL, SZÖNYI LASZLO Megjelent 4100 példányban. 491 95-669/2 - R é v a i - n y o m d a , B u d a p e s t , V . , V a d á s z u. 16. — ( F e l e l ő s : P o v á r n y
Jenő)
Az Országos Erdészeti Egyesület közgyűlése Szeged, 1959. június 28—30. Az Országos Erdészeti Egyesület 1959. évi közgyűlését — a hagyományos vándorgyűléssel és tanulmányúttal egybekapcsolva — Szegeden tartotta. A közgyűlést június 28-án délután három órakor a Szegedi Nemzeti Szín ház Kamaraszínházának ünnepélyesen feldíszített termében csaknem négyszáz főnyi résztvevő előtt Vida László, az egyesület szegedi csoportjának titkára nyitotta meg. Javaslatára a közgyűlés elnökségébe választotta dr. Balassa Gyula miniszterhelyettest, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjét, Fehér Lajost, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának másodtitkárát, Láng Gézát, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségéinek főtitkárhelyette sét, Paczuk Istvánt, a Csongrád megyei Tanács VB elnökhelyettesét, Faragó Jánost, a járási tanács VB elnökhelyettesét, Péter Oszkárt, a Mező- és Erdő gazdasági Dolgozók Szakszervezete Elnökségének tagját, Madas Andrást, az Országos Erdészeti Egyesület elnökét, Fekete Gyulát, az egyesület titkárát,
(7)
Róth Gyula
Mosonyi Jenőt, a z Korom Mihályt, Kasza Ferencet, a M e c s e k i
ny. e g y e t e m i tanárt,
gatóság pártszervezetének gyei Bizottsága
elnökét,
Várkonyi Lászlót,
a Kiskunsági
Erdőgazdaság
egyesület szegedi csoportjának gatóját
Vida Lászlót,
és
ben.
Az
elnökség
mindjárt ben.
egész
Madas András,
után
januárjában
intézkedéseket konszolidációja
megtartott lehetőt
érdekében.
tette azokat a z
kapcsolatos
megindítására
egyesület magát
megtette
a
politikai
András
megerősödését.
Kiemelte ennek
2000
évi
szem
szükséges
amnak é r d e k é b e n , h o g y ország
Madas
1957.
az
1956 életé
következtében
találta
és
tár
gazdasági
részletesen
amit az elnökség ezen munkája
az egyesület anyagi
jelentős
az egyesület e l n ö k e beszá
ülésén
megtegyen az
ismertette a tagságnak
tevékenységéről.
főmérnökét.
ellenforradalom
elnökségi
az
igazr-
Megállapította, h o g y az
nehéz helyzettel
A továbbiakban
eredményeket,
való szaporodását,
megrázó
rendkívül
az egyesületi m u n k a
vonalon minden
Részletesen
országot
után
me
igazgatóját,
Boda Józsefet,
főmérnökét,
időszak igen jelentős volt a nagymultú
megválasztása
A z 1957
sadalmi
az
Erdőgazdaság
a helyi c s o p o r t titkárát, az Erdőgazdaság
A z elnökség megválasztása óta eltelt
Főigaz^
a M E D O S Z Csongrád
elnökét, a Csongrád m e g y e i Erdőgazdaság
molt az OEE elnöksége hároméves munkásságáról. szeptembere
Országos Erdészeti
titkárát,
ismer
k ö z b e n elért.
3000
főről kereken
főre
alapjainak a jogi tagság bevezetésével
Beszámolt
során
a
vidéki
csoportok
a pécsi, kaposvári,
győri,
fokozódó
esztergomi,
g ö d ö l l ő i , m i s k o l c i , d e b r e c e n i é s k e c s k e m é t i c s o p o r t o k m u n k á s s á g á t és t e v é k e n y ségük jelentős fokozására budapesti
vándorgyűlések valy Pécsett ezek
igen
fel
különösen
szép hagyományának
megrendezett
utasításokban
megismertetésére, a szakközönség jelenti az
pénzjutalommal
díjazott
alapított. múlt
Ezt
roly mellszobrának
egyesület által
pályázatoknak
hatan
kapták
szákemberei
idén
azt
elkészíttetése
és
közvélemény A
az
emlékének
idén
munkák
újra
és megállapította,
emlékérmet nyerik Kaán
püspökladányi
hogy ezek rendkívül
hasznos
munkát
érdekében. a
MEDOSZ
Elnökségének
tagja szólt hozzá. Hozzászólásában kiemelte a v á n d o r g y ű l é s e k rendkívüli tőségét
a szakmai
k ö z v é l e m é n y formálása
terén. Kifejtette,
hogy a
jelen
tudomá
n y o s e g y e s ü l e t és a s z a k s z e r v e z e t a z e r d ő g a z d á l k o d á s f e j l e s z t é s é n e k s o k sében párhuzamos kében a két nyilvánuló
— szoros együttműködését
Mezőgazdasági egészségügy
utakon közös cél felé halad és ennek
s z e r v e z e t n e k —• k ü l ö n ö s e n Munkaegészségügyi
viszonylagos
el. Ká
beszámolt az egyes szakcso
Péter Oszkár,
elnöki beszámolóhoz elsőnek
a
fejlesz
szakemberek
jelenti
t a v a l y t ö r t é n t felállítása
végeztek az erdőgazdálkodás fejlesztése
hagyomá megírására
hárman
megbecsülését
hogy
kialakítására,
a kiírása. A z erdőgazdálkodás
és
a ta
eljárások
haladó
kimagasló m u n k á t végzett
meg
és
és
mutatják,
módszerek
szakmai
állomás területén. V é g ü l részletesen
portok munkásságáról
Az
tapasztalatai
a z e l n ö k s é g 1957-ben B e d ő A l b e r t r ő l e l n e v e z e t t
eddig
kiemelkedő
szikkísérleti
1957-ben P á r á d o n
összekovácsolására.
tése területén hosszú é v e k e n keresztül megjutalmazására
Az
szakmai
székesfehérvári,
az e l n ö k s é g munkájának
lefektetett
megfelelő
társadalmi
n y o k felújítását
A
a tatabányai,
felújítása.
vándorgyűlések
alkalmasak az
széleskörű valamint
hívta
és gyulai csoportokat. F o n t o s e r e d m é n y e
a
helyi csoportok
sürgette.
Bizottság
elmaradottságára és
munkájában
Dr. Kanyó Béla,
elnöke ígéretet
kérdé
m i e l ő b b i elérése
rámutatott tett az
érde meg
az
Országos
a
munka
intézményen
belül az erdőgazdasági m u n k a e g é s z s é g ü g y i rolására. E g y k o n k r é t kori
kézsérülések
Stróbl
Kálmán,
kérdések
esettel — a fűztermelő
m e g e l ő z é s é v e l •—• k a p c s o l a t b a n
az O r s z á g o s
Erdészeti
vezetője a Faipari T u d o m á n y o s
nagyobb mértékű
munkások
sürgős
erdészeti
kért.
Főosztályának
faipar
dolgozóinak
n e v é b e n üdvözölte a közgyűlést. Kifejtette, h o g y a fűrész- és lemezipar kívül nagyott óta
fejlődött
és e z e k n e k
az
erdőgazdaságokkal
az e r e d m é n y e k n e k
való
A
közgyűlés a részére
b e s z á m o l ó t elfogadta
a
felmentést
vezetés
további fokozása érdekében
m ű k ö d é s t javasolt a két egyesület helyi csoportjai
elnökség
közös
megadta.
gya
intézkedést
Főigazgatóság Faipari
E g y e s ü l e t és az
felka
között rendkívül
rend
alá
vonása
szoros
együtt
között.
és M a d a s
András
elnök kérésére
A z elnökség végzett
munkája
az
iránti
megbecsülést a k ö z g y ű l é s j e g y z ő k ö n y v b e foglalta. A b e s z á m o l ó és h o z z á s z ó l á s o k u t á n k e r ü l t s o r az 1959. é v i ,,Bedő A l b e r t d í jaik" k i a d á s á r a . A k ö z g y ű l é s r é s z t v e v ő i l e l k e s t e t s z é s n y i l v á n y í t á s s a l
üdvözölték
a nagyra becsült é r e m m e l kitüntetteket. Ezután előadást. merő
Boda
József
igazgató
a
Csongrádmegyei
szavakkal
Ferencnek
emlékezett
tartott
— és az
m e g Szeged város neves erdőmesterének
ő n y o m á n járó utódoknak
értékes
foglalkozott a Szeged környéki homoki nyárasok, íosok kialakult erdőtípusaival, 3rdő
Erdőgazdaságról
Ismertette az erdőgazdaság viszonyait, munkáját és törekvéseit.
munkáját
Kiss
Behatóan
fenyvesek, tölgyesek és
a z e r d ő g a z d a s á g k e z e l é s é b e n á l l ó 14 000
viszonyaival. A z erdőgazdaság
osztálymegoszlása
munkájáról.
Elis
—
leginkább
aká-
ha-nyi
az állományok
j e l l e m z i : 1—10 é v e s 4 4 % , 1 1 — 2 0 é v e s 2 4 % , e n n é l
kor
idősebb
32%. Ha a 4 4 % ^ n y i ú j o n n a n létesített fiatalos m e l l e t t m é g f i g y e l e m b e v e s s z ü k az e r d ő g a z d a s á g é v e n t e á t l a g 1000 h a - n y i f á s í t á s á t , ú g y f e l m é r h e t ő
az a hatal
mas e r d ő t e l e p í t ő t e v é k e n y s é g , a m e l y e t az e r d ő g a z d a s á g t e r ü l e t é n v é g e z . A z e l múlt
7—8 é v
a l a t t ö s s z e s e n 1300 h a
nemesnyárast
telepítettek. Jövő
az erdőgazdaság a m e g l e v ő állományok évi fatermésének a
mezőgazdálkodásra
fajokkal
nem
alkalmas
v a l ó beerdősítése
területeknek
és fásítása ú t j á n
a növelését,
elsősorban
céljaiul valamint
gyorsannövő
a m e g y e erdősültségének
fa
további
emelését tűzte ki. Az gyűlés
új
elnökség és más egyesületi
Makkay
Zoltán
s á g o t é s Béky
Albert,
vezetőszervek megválasztására
OEF osztályvezető vezetésével háromtagú a Tanulmányi
a
köz
jelölőbizott
Erdőgazdaság főmérnöke vezetésével sza
v a z a t s z e d ő b i z o t t s á g o t k ü l d ö t t ki. A s z a v a z á s t i t k o s s z a v a z á s s a l f o l y t l e . M i n d e n h e l y i c s o p o r t 30 t a g o n k é n t
küldhetett ki e g y szavazásra
jogosult küldöttet.
A
s z a v a z a t s z e d ő b i z o t t s á g i l y e n a l a p o n 149 s z a v a z ó l a p o t a d o t t k i . E b b ő l 139 s z a v a zott,
10 t a r t ó z k o d o t t
gyűlés
a
következő
m e g : dr. Balassa füred,
Káráll
Kutasy Mosonyi
Jenő
József
Kárász,
évi
A szavazatok
időtartamra
Gyula Budapest,
Fekete
J á n o s Győr, Keresztesi
Viktor
Partos Gyula
a szavazástól. három
Veszprém, Madas Budapest,
kiértékelése alábbi
Lajos
Budapest, Budapest,
alapján
elnökséget
Gyula Budapest,
Béla Budapest,
András
Nyírády
az
Fila József
Marton Pankotay
Sah
Emil
Budapest,
Baja, Z e l n i k István
Zamárdi.
János
Budapest,
Szűcs Ferenc
Sitkey
Budapest,
köz
Mátra
Kocsárdy Károly Tibor
Valkó,
Kaposvár,
Gábor
Budapest, Paris János Budapest, Péter Oszkár Budapest,
Keszthely, Szőllősi József Lillafüred,
a
választotta
Sopron, Péterfay
Schneider Vancsura
Jenő István
Az 1959. évi Bedő Albert-díjasok
Sali Emil az OEF Erdőrendezési Főosztályának vezetője összeállította az Erdőrendezési Utasítást és ered ményes munkásságot fejtett ki az állami és állami kezeléses erdők üzemterveinek elkészítésében, aminek eredményeként ma már erdeink túl nyomó többségében egységes elvek szerint gazdálkodunk. Nagy segítsé get nyújtott az erdészeti távlati ter vek kidolgozásában. Eredményes har cot vívott annak a helytelen nézete nek a felszámolásáért, amely szerint a felszabadulás óta erdőinkben orszá gos viszonylatban túlhasználat lenne.
Kocsárdy Károly a valkói erdészet vezetője a régi idők helytelen gaz dálkodása következtében leromlott talajú, sarjeredetű állományok helyén mesterséges úton értékes, elegyes állományokat telepített. A sírkúti er dőrészben az őshonos, de már kipusz tult bükköt újra megtelepítette. Út törő munkát végzett a nyár előhasználati állományok telepítésével. A felszabadulás óta mintegy 600 hektár értékes, elegyes erdőt létesített a ve zetése alatt álló erdészet területén.
Babos Imre az ERTI tudományos osztályvezetője „Magyarország táji erdőművelésének alapjai" című mun kájában rámutatott a .táji erdőműve lés szükségességére. Felismerte a nyárfásítás országos fontosságát. A termőhelyfeltárás terén élenjáró munkát fejtett ki. Kidolgozta a Du na—Tisza közi homokterület termő helytérképezésének gyakorlati mód szerét. A közgyűlést követő napon a résztvevők hajón tainulmányuitat tettek a Szegedi Vízügyi Igazgatóság, valamint a Csongrádmegyei Erdőgazdaság kezelé sében levő ártéri erdőikben. Elsőnek Tápé község határában a Tisza balpartján húzódó botoló füzest te kintették meg. Itt Forgó László, a Vízügyi Igazgatóság vezetője ismertette a botolófüzesek fenntartásához fűződő vízügyi érdekeket. Meglepő volt az erdészszemnek eléggé visszatetsző üzemmód melletti magas — hektáronként 18— 20 m — évi (növedék. Ennek ellenére is felvetődött a gondolat, hogy vajon nem vesznek-e el ezek indokolatlanul nagy területeket a népgazdaságilag hasz nosabb nemesnyárak elől. Bakkay László tudományosan megalapozott adatokat sürgetett arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű botolófüzes-sáv nélkülözhe tetlen hullámtörési érdekből, mert a műszakilag szükséges rőzseanyag megter melése népgazdaságilag célszerűbben oldható meg a kizárólag fűztermelésre alkalmas egyéb területeken. A vízügyi ágazat részéről esetleg szükséges áldozat vállalás itt sokszorosan megtérülhetne az értékesebb faanyagtermelés révén. Az igazgatóság nyártelepítési készsége később igen szépen nyilatkozott meg a Kósdi-csatorna és a Nagyfai levezetőcsatorna mindkét oldalán magára a töl tésre ültetett nemesnyáras telepítésben. Különösen megfogta a résztvevőket az elmés módon megszerkesztett úszó locsolómű. A szerkezet az igazgatóság áldo zatkészségét bizonyítja annak érdekében, hogy a telepítés mielőbb eredményes lehessen. Az öntözés lehetőségének ilyen módon való megteremtése lehetővé teszi, hogy a telepítés kényesebb suháng-, sőt sorfa-anyaggal történhessen. Őszinte megnyugvással vették tudomásul a résztvevők Forgó László előadásá ból, hogy a vízügy országosan kataszterezi az erdősítendő, fásítandó területeit és szakszerű tervezéssel biztosítja ennek alapján a kezelése alatt álló területe ken a faanyagbázisunk kellő kiszélesítését. 3
A Mindszenti Erdészet kezelése alatt álló mártélyi erdőben 8—10 éves inemesnyár, akác- és tölgy-telepítéseket mutatott be az erdőgazdaság. Ezen az egy-
k o r i h u l l á m t é r i l e g e l ő t e r ü l e t e i n t í z é v v e l e z e l ő t t k e z d t e k az e r d ő t e l e p í t é s b e . A k k o r i , k e v é s b é m é l y r e h a t ó és k e v é s b é általános ismereteinknek megfelelően, m i n t e g y k í s é r l e t i l e g , f e n y ő k e t é s v á l t o z a t o s ö s s z e t é t e l ű l o m b f a f a j o k a t és j ó é r zékkel sok nemesnyárat — főleg k o r a i - és óriásnyárat — telepítettek. A telepí tések körülményeit a munkákat közvetlenül irányított Joó G y ö r g y szemlélete-
san ismertette. A fenyőkből ma már semmi sem található. A nyarakra vonatko zóan azonban rendkívül tanulságos kísérletsorral találkozhatunk itt. A tanul mányút résztvevői megtekintettek egy kilencéves, évi 26,8 m átlagnövedéket felmutató korainyárast, egy 18,7 m átlagnövedékű tízéves, ritka hálózatú őriásnyárast kőris, juhar, hárs és feketedió alsószinttel, egy 9,2 m átlagnövedékű, tízéves akácost ritka óriásnyár-eleggyel, egy 3,6 m /ha átlagnövedékű nyolc éves elegyetlen kocsányostölgy állományt és végül egy tízéves elegyetlenül telepített óriásnyársat 24,3 m /ha átlagnövedékkel. 3
:!
3
3
3
A tanulmányút résztvevői lelkes tetszéssel szemlélték az egészségtől duzzadó törzsű, remek növekedésű nyárasokat, de a telepítési és fenntartási hálózatot, a kezelés módját, az elegyítést illetően már több eltérő vélemény hangzott el. Különösen a lassan növőkkel elegyes nyárasban és a nyárelegyes akácosban fejlődött ki élénk vita a nyarak elegyítésére vonatkozóan. A vitában elhangzot takból és az ahhoz fűződő megjegyzésekből az volt megállapítható, hogy amíg az egyes nyárfajták termőhelyigényére vonatkozóan már vannak bizonyos isme reteink, addig a nyarak célszerű hálózatára, állományszerkezetére, elegyítésére, a nyárasok nevelésére vonatkozóan még számos alapvető kérdés tisztázatlan. Ennek a tanulmányútnak az az egyik legfőbb tanulsága, hogy sürgősen ki kell alakítanunk a nyárfatermesztés legeredményesebb módszereit. Ezért be csülték a tanulmányút résztvevői igen nagyra azt a remek kísérletsort, mit a
mártélyi e r d ő m a m á r jelent. A nagyiszerű telepítőmurika u t á n a nevelés hiá n y o s s á g a i r a m u t a t t ö b b e k k ö z ö t t a z a k ö r ü l m é n y is, h o g y a z i t t t a p a s z t a l t 2 4 — 27 m / h a - o s á t l a g n ö v e d é k k e l s z e m b e n a l é n y e g e s e n j o b b a n k e z e l t M a r o s - m e n t i hétéves nemesnyáras évi átlagnövedéke 3 9 , 3 m / h a . A bejárás során szóba került a n e m e s n y á r a s telepítésével k a p c s o l a t b a n a f a j t a k e v e r é s is. A h o z z á s z ó l ó k k ö z ü l t ö b b e n a s z á l a n k é n t i v a g y s o r o s e l e g y í t é s e l l e n f o g l a l t a k állást, f e l h o z v a , h o g y 3
3
például az óriásnyár- és korainyár-elegyben az első időben az óriás nyomja el a korait, ha pedig a későbbi korban kerül döntésre a kérdés, úgy megfordítva, de feltétlenül az egész állományra nézve kedvezőtlenül történik. Az ERTI kép viselői részéről hangzott el a kijelentés, hogy ma már megbízható módon meg határozható minden talajra az eredményesen termeszthető fajta, és a fajtákat csak a termőhely változásának megfelelően szabad csoportosan, mozaikszerűen elegyíteni. A tiszai kirándulást hangulatosan zárta le a kétmázsányi, ötféle halból, ha^talmas bográcsokban főzött halászlé-vacsora — külön adag szegedi paprikával. A hajón visszafelé elültek a szétválasztó szakmai viták és felcsendültek a min denkit összefogó hagyományos erdésznóták. Szállt a dal a csillagos égbolt alatt, a csendes vizek felett, amelynek partjain zöld erdőket telepítenek nagymúltú erdészek méltó utódai. A vándorgyűlés harmadik napján az egyesület tagjai résztvettek az Ásotthalmi Erdész Szakiskola 75 éves fennállása alkalmával rendezett ünnepségen. Az iskola jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy fennállásának 75 éve alatt nemcsak jólképzett erdészeket adott a magyar erdőgazdaságnak, de egy kori neveltjei közül ma többen vezetői is az erdőgazdiaságoknak. A nagy szám ban összegyűlt ünneplő közönség előtt Németh Ferenc, az iskola igazgatója meg ható szavakkal emlékezett meg az iskola múltjáról, ismertette jelenlegi hely zetét és célkitűzéseit, majd segítséget, támogatást kért ezeknek mielőbbi eléré séhez. Az iskola volt növendékei közül Borsi Ferenc üdvözölte a jubiláló intéze tet, a jelenlegi hallgatók nevében pedig Szíjártó Gyula fogadta üdvözlésében, hogy valamennyien minél hasznosabb tagjai kívánnak lenni új társadal munknak. A harmadik nap kedvezőtlen időjárása megzavarta a tervezett homoki erdő bejárást, de a rendezőség a felszabaduló időt sem hagyta veszni és alkalmat adott a vándorgyűlés résztvevőinek, hogy megtekintsék a Szegedi Falemezgyárát és a Gyufaipari Vállalat szegedi telepét. Mindkét helyen látottak csak
elismerést válthattak ki faiparunk egyes ágainak fejlettsége iránt. Az üzem látogatás a nyárfaanyag feldolgozásának megismertetésével csak teljesebbé tette a tanulmányutat. A vándorgyűlésnek Szegeden való megtartása alkalmat adott az immár százötven évre visszatekintő alföldfásító munka eredményeinek a felszabadulás óta elért eredményékkel való összehasonlítására. Felemelő volt látni, hogy a Csongrádmegyei Erdőgazdaság munkája mindenben megállja a helyét a nagy elődök eredményei mellett. A nemesnyárak telepítésében ugyanolyan úttörő munkát végez, mint azok a fenyővel, az akáccal, a hazai nyarakkal; ők a megye erdősültségét száznegyven év alatt csaknem a semmiből 2,8 százalékra növelték, az erdőgazdaság pedig a felszabadulás óta eltelt tizenöt év alatt kereken hat százalékra emelte! Ezeknek az eredményeknek személyes megismerése a ván dorgyűlés részéről a legteljesebb elismerést vívta ki a vendéglátó szegedi egyesületi csoport, a Csongrádmegyei Erdőgazdaság munkája iránt. A látottak hasonló erőfeszítésekre ösztönöznek szerte a országban mindenütt, és ez az 1959. évi egyesületi vándorgyűlés legfontosabb eredménye.
Az erdővédelem helyzete a K. G. S. T. országokban K E R E S Z T E S I
B É L A ,
B E N C Z E
L A J O S ,
S Z I L Á G Y I
L Á S Z L Ó
A K G S T (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) Mezőgazdasági Á l landó Bizottságának erdővédelmi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja 1959. június 23—30. között Varsóban értekezletet tartott. A z értekezleten részt vett a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság küldöttsége. A z értekezlet három részből tevődött össze, mégpedig: 1. Varsóban az erdészeti tudományos intézet székházában 3 napon át lezajlott előadások és referátumok keretén belül az egyes országok kép viselői ismertették legfontosabb erdővédelmi problémáikat, a tudományos kutatás erdővédelmi célkitűzéseit és eredményeit, a nagyobb tömegben fellépő erdei károsítok leküzdése érdekében foganatosított rendszabályok és védekezési módok eredményeit, ill. kihatásait, a gyakorlati erdővéde lem szervezetét és a károsítok fellépésével kapcsolatos előrejelzés (prognó zis) fontosságát. 2. Négynapos tanulmányút során a helyszínen ismertették a Lengyel Népköztársaság területén f. évben előfordult legveszélyesebb erdei káro sítok gradációjának, ill. kártételének lefolyását, a védekezés technológiá ját, a védekezés időpontja helyes megválasztásának fontosságát, a jelző szolgálat és a prognózis gyakorlati megvalósítását és jelentőségét. 3. Bemutatták a varsói erdőmérnöki fakultás rogowi tanulmányi er dőgazdaságát, ahol korszerűen felszerelt épületek, arborétum, erdészeti múzeum, kutatóállomás segíti elő az oktatás és a kutatás ügyét, ül. egé szíti ki a tanulmányi erdőgazdaság által nyújtott oktatási lehetőségeket. A z értekezlet végén a küldöttségek közös nyilatkozatot, ill. javaslatot
