Erdélyben is van élet!

>>>

V. é v f o l y a m

>>>

3. szám

>>>

2010. január 20–26.

>>>

Megjelenik szerdánként.

>>>>>>>>>>>>>>>>>

16 oldal ára:1,5 lej

>>>

Utcai lapárusokat alkalmazunk. Részletek a 4. oldalon.

>>>

Maros

megyei

hetilap

<<<

Újra itthon a külföldön dolgozók

Erdélyben is van élet!

Kezdődött a kilencvenes évek fiataljainak tömeges, Magyarországon való munkavállalásával, majd fokozatosan egyre távolabbi országokig jutottak erdélyi értelmiségiek és szakképzetlen munkások. Aztán az európai uniós csatlakozás után, a szabad munkavállalással, úgy tűnt, a munkaerő-emigrációnak semmi nem szab határt, munkavállalók tízezrei egyre távolabb kezdtek munkát keresni a jobb megélhetés reményében. Az utóbbi évben viszont egyre többet hallani fiatalokról, akik hazatértek és itthon próbálják tapasztalatukat és tudásukat kamatoztatni. >>> 6. oldal A tartalomból Hír & Hírháttér

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>> 5. oldal

A segítőkön ki segít? Bűnözés, egyenlőtlenség, gyerekbántalmazás, diszkrimináció, egészségügyi központokba való bekerülés, hajléktalanság. Nap mint nap szembesülünk ezekkel a szociális problémákkal, és éppen ezért jogosan felmerülhet bennünk a kérdés, hogy Maros megyében mi tekinthető legsúlyosabb problémának?

Kultúra

>>> 7. oldal

Pénz nélkül nem megy... Míg hétköznapi kultúrával kapcsolatos képzeteink olyan illúziók irányába ragadtatnak el minket, mint: az alkotók függetlensége, a művészet szabadsága, stb. – nos, ilyenkor, év elején, ha követjük az országos költségvetés körüli döntéseket, megbizonyosodunk ezen fogalmak délibábszerűségéről.

Riport

>>> 9. oldal

„Mikor tábornok, mikor sorkatona voltam” A marosvásárhelyi Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Karának dékáni tisztségéből való távozásának alkalmából beszélgettünk Hollanda Dénessel.

január 20–26.

2. oldal >> Naptár

Ajánló

Névnapok

Kár kihagyni Fényképezte: www.uat.ro

A magyar kultúra napja alkalmával Sas Péter Kós Károlyképeskönyvcímű művét mutatják be a Kultúrpalota Tükörtermében január 20-án, szerdán 18 órakor. Szerdán 18 órai kezdettel Nyárádszentlászló középkori templomai című, vetített képes előadására kerül sor a Bolyai téri unitárius templom tanácstermében. Egy asszonygyilkos vallomása

Január 24-én, vasárnap este fél 8 órakor Kiss Csaba Esti próba című egyfelvonásos színművet nézhetik meg a színház kistermében. A Gruppen-Hecc kabaré előadását január 24-én, 20 órától Nyárádszeredában Piszkos

Bertram napja van.

Fábián, Sebestyén, Tímea,

Január 24.

Özséb, Sebő napja van.

Timót, Veronika, Ferenc, Erik,

Január 21.

Xénia, Erika, Taddeus, Szaléz,

Ágnes, Inez napja van.

Szalók, Vera napja van.

Január 22.

Január 25.

Vince, Artúr, Cintia, Anasztáz

Pál, Henrietta, Péter, Henrik

napja van.

napja van.

Január 23.

Január 26.

Zelma, Rajmund, János,

Vanda, Paula, Titusz, Vikto-

Emese,

Fred visszatér címmel, Fülig Jimmy őszinte sajnálatára mottóval tekinthetik meg az érdeklődők. Írta Nagy István és Molnár Tibor, fellép Nagy István, Kárp György, Szélyes Ferenc, Henn János, Biluska Annamária, Somody Hajnal és Farkas Piroska. Zenél az Autostop MS, koreográfia Szőke István, rendezte Nagy István.

Mária,

Alfonz,

Bálint Zsigmond Műemlék templomaink című fotókiállítása látogatható a Philotea Klubban (Kossuth utca 2. szám).

A marosvásárhelyi Ariel Színház magyar társulata január 25-én délelőtt fél 10 és 11 órától A hókirálynő című előadásra várja a gyerekeket.

Zene A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia január 21-ére tűzte műsorra a Dvorak Karneváljának nyitányát, Chopin 2. f-moll zongoraversenyét, Debussy Kis szvitjét és Enescu Román költeményét. A hangversenyre a 14-es számú bérlet érvényes.

Képzőművészeti kiállítás Vass Tamás grafikusművész kiállítása látogatható a Jókai (Eminescu) utcai Bocskai Teremben. A fiatalon elhunyt képzőművész grafikáit, rajzait, metszeteit

Film Január 20-án 19 órai kezdettel Tony Gatlif: Swing (2000., 90 perc) című filmjét vetítik a Philotea Klubban. Minden filmkedvelőt szeretettel várnak a szervezők.

HOROSZKÓP Kos

Ne sértődjön meg, csak azért, mert nem kap rögtön választ a kérdéseire. Fogadja el, hogy nem ön áll a világ közepén.

Bika Ezen a héten az őszinteség legyen a jelszava. Ha kedvesével vannak valami problémák, mondja meg nyíltan, őszintén a szemébe és ne köntörfalazzon.

Ikrek Az önök véleménye Alapítási év: 2006. Megjelenik szerdánként. Kiadó: Medical Publicity Kft. Főszerkesztő: Szentgyörgyi László Munkatárs: Ferencz Zsombor Szerkesztők: Balogh Erzsébet [email protected] Fodor Tekla [email protected] Vass Gyopár [email protected] Olvasószerkesztő: Nagy Annamária Tördelőszerkesztő: Szegedi Attila >> A megjelent írások nem

feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! >> Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. >> Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!

Készült a székelyudvarhelyi BAP Agency nyomdájában

Bodó Előd, riporter Nem tervezek a szokásostól eltérő beszerzést

januárban, de a rendszeres vásárlás során biztosan megkeresem az akciós ajánlatokat. Általában egy termék megvásárlásakor a legjobb ajánlatot keresem, nem szoktam valamit csak azért megvenni, mert olcsóbb.

Skorpió Könnyen megeshet, hogy a következő napok nem kedveznek kapcsolatának. Rosszul értelmez bizonyos jeleket, ami akár szakításhoz is vezethet. Legyen lazább és ne keresse mindenben a rosszat!

Nyilas Megérzései annyira jók, hogy a részletekbe csúszott hibákat rögtön kiszimatolja, ezzel pedig remek szakmai lehetőséget teremt maga és munkatársai számára. Ez a hét a szakmai kapcsolatok építéséről szól.

Rák Ezen a héten koncentráljon munkájára. Ne féljen a csapatmunkától, kollégái számtalan kellemes meglepetést tartogatnak az ön számára. Ráadásul végre önmagának is bizonyíthat.

Keresztesi Tekla, egyetemista Nem feltétlenül élek vele. Ha elmegyek áruházba, nem az akciók miatt teszem, de ha meglátok valamit, ami szokatlanul alacsony áron kapható, és természetesen minőségileg is megfelel az elvárásaimnak, akkor megveszem. Rendszerint havonta elmegyünk a családnak vásárolni, inkább a megszokott dolgokat vesszük meg, mint az akciósakat.

Oroszlán Sajnos ezen a héten otthoni, családi konfliktusokra számíthat. Próbálja meg higgadtan megbeszélni a dolgokat, az ordítozással sehova sem jut. A hét elejére talán minden jóra fordulhat.

Írjon nekünk! Véleményeit, észrevételeit a 0749-126.096 sms-számra, postai úton a Rózsák tere 16. szám alá, illetve elektronikus levélben a [email protected] címre várjuk!

a 7 képe :

Szűz Ne szorítsa háttérbe saját vágyait, ugyanis komoly következményeket vonhat maga után. A következő napokban kirobban önből a felgyülemlett feszültség, amivel meglepetést okoz barátainak.

Mérleg Fényképezte: Borzás István

Előfizetni a szerkesztőség Rózsák tere 16. szám alatti székhelyén lehet hétköznap 11-15 óra között. Telefon: 0265-250.994 E-mail: [email protected] Honlap: www. kozpont.ro

Ha nem találja az egyensúlyt a belső vágyai és a külvilág közt, ezen a héten vágjon bele új és merész dolgokba! Ossza be idejét és töltsön minél több időt családjával, szeretteivel.

Ön él-e az áruházak januári árleszállítási akcióival? Nagy Zoltán, egyetemista Igen, általában keresem ezeket a lehetőségeket. Idén inkább a ruhásboltok kínálatai érdekelnek, reménykedem, hogy januárban olcsóbban hozzájutok azokhoz a termékekhez, amiket decemberben nem vettem meg. Viszont nálunk még nem fektetnek túl nagy hangsúlyt erre, sőt egyes üzletekben csak reklámként függesztik ki, de nem igazán észlelni az akciót. A másik negatívuma, hogy ilyenkor már csak a maradék van, a nagy számozású ruhák vagy a gyengébb minőségű termékek.

rina napja van.

tekintheti meg a közönség.

Heti

Színház A Művészeti Egyetem mesterfokozatú színészhallgatói csütörtökön, január 21-én 19 órától, Egy asszonygyilkos vallomása című krimi-komédiát játszák. A darab rendezője Kovács Levente, az egyetem professzora. Jegyek elővételben a Stúdió Színház jegypénztárában minden kedden és csütörtökön 12–14 óra között, valamint megvásárolhatók előadás előtt egy órával, illetve foglalhatók a 0265-260.362-es és a 0733-505.817-es telefonszámokon.

Január 20.

Túlságosan ragaszkodik a megszokott dolgokhoz, és még abban az esetben is elutasítja az újdonságokat, ha egyértelműen profitálhatna belőle. A következő napokban legyen rugalmasabb.

Bak A következő héten csak abban az esetben nyilvánítson véleményt, ha teljesen biztos magában, különben nagy eséllyel megbánthatja a körülötte lévőket.

Vízöntő Ne foglalkozzon azzal, aki folyamatosan meg akarja győzni saját igazáról. Felesleges vitába bonyolódhat valakivel, csak azért, mert ellentétes nézeteket vallanak egy bizonyos dologról.

Halak A következő napokban minden szabadidejét töltse a barátaival. Párja is örül majd annak, ha egy kicsit fellélegezhet. Ön is megtapasztalhatja, hogy milyen kellemes hatással lehet, ha barátaival tölt kis időt.

Gazdaság << 3. oldal

január 20–26.

Érkezik a hamburger-adó? A

tervek szerint márciustól rónák ki az úgynevezett hamburger-adót, melyet elsősorban gyorséttermi ételek, magas só-, cukorés zsírtartalmú termékek, valamint szénsavas üdítőitalok után kell majd befizetni. A különleges illeték bevezetését Cseke Attila egészségügyi miniszter azzal magyarázza, hogy a fent említett ételek rendszeres fogyasztása egészségkárosodást, elhízást okoz. A hamburger-adót a két évvel ezelőtt bevezetett szenvedélyadó mintájára hoznák létre, ugyanis a felmérések azt mutatják, hogy a magas árak miatt egyre többen mondanak nemet a dohányzásnak. Értelemszerűen a cél ez esetben is hasonló, azaz az egészségesebb életvitel.

Felháborodott forgalmazók és fogyasztók Bár a gazdasági válság számos magánvállalkozást negatívan érintett, a gyorsétkezdék és azok tulajdonosai érezték legkevésbé hatását. „Az elmúlt egy évben valóban kevesebben fordultak meg az ét-

teremben, de ez a csökkenés nem mondható drasztikusnak. Talán most fordul a kocka, ugyanis a tervezett fast-foodadó valószínűleg megköveteli néhány gyorsétterem bezárását, ami egyben munkahelyek elvesztését jelentené. Nyilvánvaló, hogy nem értek egyet az adó bevezetésével, ugyanis úgy gondolom, minden felnőtt ember képes eldönteni, milyen ételt szeretne fogyasztani” – fejtette ki véleményét lapunknak K.I. büfétulajdonos, aki az adó bevezetését mindössze jó gazdasági húzásnak tartja. Úgy véli, a világválság és főképp Románia jelenlegi helyzete miatt szükségesek ezek a „húzások”, hiszen az állam így

próbál minél több pénzt behajtani a polgároktól. – Egész héten robotolunk, fizetésünk közel 50 százalékát különböző kötelező biztosításokra és adókra költjük, és úgysem elég az államnak. Bár tudom, hogy egészségtelen a gyorskaja, hetente többször ilyet fogyasztok, elsősorban mert a büfé közel van a munkahelyemhez, másodsorban pedig mit egyen az, aki reggel 8-tól este 8-ig dolgozik? – közölte felháborodását Kertész Csongor weboldalfejlesztő.

Helyeslő szakemberek Talán egyedül az egészségügyi szakemberek örülnek az érkező hamburger-adónak, abban reménykedve, hogy ezáltal sokan lemondanak a gyorsételekről és áttérnek a zöldségek, gyümölcsök fogyasztására. Şerban Andrea diabetológusnutricionista úgy véli, hogy az illeték kiszabásával sem lesz megfizethetetlen a gyorséttermekben való étkezés, ám lehetséges, hogy mégis sikerül leredukálni az alkalmak számát: Reklám

Bírósághoz fordul az EB az uniós fizetések ügyében

B

írósághoz fordul az Európai Bizottság amiatt, hogy az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanács erre az évre csak 1,85 százalékos fizetésemelést hagyott jóvá az EU-alkalmazottaknak, a Bizottság által javasolt 3,7 százalék helyett. Az uniós fizetéseket egyfelől a brüsszeli megélhetési költségek, másfelől nyolc uniós tagállam – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország – köztisztviselői fizetésének alakulása figyelembe vételével állapítják meg évente, azzal, hogy ez utóbbi tényezőt csak késleltetve veszik figyelembe. Így állt elő az a helyzet, hogy az előírt számítási mód erre az évre 3,7 százalékos fizetésemelési igényt mutatott ki. A gazdasági válság miatt ugyan számos tagállamban visszafogták a köztisztviselői

fizetéseket, de ez még nem tükröződik a Bizottság 2010-re szóló javaslatában, mert az még csak az említett nyolc ország 2008. július elsejei köztisztviselői bérszintjét vette alapul. Több tagállam azonban elfogadhatatlannak minősítette, hogy miközben mindenki megérzi a válságot, csak az uniós alkalmazottaknak ne kelljen áldozatot vállalniuk. Ezért a Tanács úgy döntött, hogy megfelezi a 3,7 százalékos emelést, csak 1,85 százalékot engedélyez. Emiatt decemberben a Tanács alkalmazottai figyelmeztető sztrájkot tartottak. Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy az előírt számítási módtól nem szabad eltérni, ezért a luxemburgi székhelyű Európai Bírósághoz fordul. Ott ugyanakkor olyan bírák fognak dönteni az ügyben, akiknek az idei fizetésemelése szintén a jogvita eldöntésétől függ. MTI

Növekedő ipari termelés Románia 2009 novemberében 4,4 százalékos ipari termelési növekedést ért el. Az Európai Unió 27 tagállama termelése átlagosan 6,4 százalékkal csökkent, valamint az euróövezet tagjai 7,1 százalékos csökkenéssel számolnak. Romániát egyedül Lengyelország előzte meg, ipari termelése 7,3 százalékos növekedést mutatott. Meg-

jegyzendő, hogy Lengyelország az egyetlen olyan állam, amit a gazdasági világválság ellenére is, elkerült a recesszió. A legnagyobb ipari termelői csökkenés Dániában és Finnországban (-14,4 százalék) érezhető. Őket követi Észtország (-13,7 százalékkal), valamint Bulgária, -12,1 százalékos csökkenéssel. A romlandó áru termelése 1,1 százalékkal, míg

a félkész termékek termelése 5,9 százalékkal csökkent mind az Európai Unión belül, mind az euróövezetben. A tartós javak termelésére vonatkozóan az EUban 6,2 százalékos visszaesést észleltek, míg az euróövezetben 8,7 százalékost. A folyamatos visszaesést az energiahálózat is megérezte, 6,8 illetve 6,2 százalékos csökkenéssel.

– Török fürdő – Hammam – Római fürdő – Aromárium – Növényi hidromasszázs (lábmasszázs) – Skót zuhanyozók – 2 finn szauna – száraz szauna – Szaunázás utáni teljes merülési medence – Édes vízű medence (26 m hosszú, 12 m széles, 1,6–2 m mély) – 2 jakuzzi – Hidromasszázs medence gyerekeknek – Sós vízű medence (Báznáról hozott vízzel) – Sóbarlang – Pakisztánból, a Himalája hegységből hozott só – Sós szauna – Pihenőövezet – Masszázs – Fitneszterem – 100 darab nyugágy Belépődíj: 35 lej/nap (kivéve a sóbarlangot és a fitnesztermet) 60 lej/nap (minden szolgáltatás)

Tel. 0365-410.415 vagy 0265-252.388 www.PresidentHotel.ro

„Köztudott, hogy a gyorskaják az emberi szervezet egyik legnagyobb ellenségeivé váltak. Bár lassú és nehéz folyamat lesz a társadalmat leszoktatni a gyorséttermi étkezésekről, fontos tudni, hogy eme adó bevezetésével nem azt szeretnék elérni, hogy soha többet ne együnk gyorséttermekben, hanem csak azt, hogy vágjunk vissza ezek számából. Erre pedig nem az a helyes válasz, hogy mindjárt a levegővételen is illeték lesz, hanem örvendjünk annak, hogy a nagyobb, világhírű fast-food forgalmazó cégek nem vetették meg annyira lábukat országunkban, hogy ezen illeték kiszabását kivitelezhetetlenné tegyék. Mindenképpen azt tudom ajánlani, hogy adózás előtt vagy után, nagy ívben kerüljük a gyorséttermeket!” Az egészségtelen élelmiszerekre vonatkozó különleges illetékek bevezetését más országokban is felvetették, például Franciaországban, Németországban és Tajvanban is, ahol a gyerekek 25–30 százaléka túlsúlyos. Fodor Tekla

Kérdezze szakemberünket!

Kérdézne, esetleg tanácsra van szüksége? Lengyel Csongor közgazdász szakértő hetente válaszol gazdasági témájú kérdéseire. Kérdéseiket, észrevételeiket a [email protected] e-mailcímre, vagy postai úton a Rózsák tere 16. szám alá várjuk. Kérjük a borítékra írják rá:

A szakember válaszol!

január 20–26.

4. oldal >> Hír & Hírháttér

A hamburger visszavág Bizonyára sokan közülünk érezték, hogy valami nincs rendjén a 20 évvel ezelőtti forradalmi vívmányokkal. Addig, amíg egyesek a politikai és szólásszabadságot éltették, másoknak az volt a legnagyobb öröme, hogy az évekig csak a „dolláros üzletek” vitrinjeiben megcsodálható, fogyasztói termékek habzsolásához kezdhettek. Éreztük, hogy nincs ez rendben, sokan egy élet alatt megkeresett, közben az inflációtól is megcsupasztott tartalékaikat verték így el, mások pedig ezáltal, az élelmesek, „sefteléses módszerrel” gyors meggazdagodást értek el. A demokrácia berobbanása akkoriban a kóla, a hot-dog és a hamburger fogyasztásában volt a legjobban lemérhető, sokan azt gondolták, így is jó lesz az amerikai álom megélése, ha már nem lehetett alkalmunk a tengerentúlra kijutni. Évek, évtizedek múltak el azóta, a főtéri éttermek és „kólakereskedők” mellett vagy helyett megjelentek a bankok is, akik ugye a pénzforgalom „gyorséttermei”, hiszen gyorsan és hatékonyan veszik ki az emberek zsebéből a pénzt, ez is a demokrácia egyik kötelező velejárója. Tudtuk, hogy baj van az értékrendszerünkkel, hisz az amerikaiak nem csak a gyorséttermi szokásaikról voltak híresek, hanem más, jó tulajdonságaikról is, ennek ellenére sokunkat váratlanul ért, hogy az RMDSZ legutóbbi kormányrakerülése kapcsán, éppen egy magyar miniszter az, aki az „amerikai álom” megadóztatását próbálja bevezetni. Értetlenül állunk a hamburger ezen visszavágása előtt, amikor éppen egy magyar miniszter folyamodik az oly nagyrabecsült „forradalmi vívmányaink” visszahódítására, amikor éppen a magyarok kell eljátszódják ezt az áldatlan szerepet, hogy a nép – talán nem éppen egészséges, de mindenképpen élvezetes – fogyasztói szokásait óhajtják megadózni. Nem kellett különösen nagy fantázia ahhoz, hogy a magyar miniszterünk gondolatmenetét továbbfejlesztve, mindenféle bizarr ötletekkel álljanak elő az ellenzéki politikusok és az újságírók azzal kapcsolatosan, hogy mi mindent lehetne vagy kellene még megadóztatni Romániában, nevetségessé téve ezáltal az RMDSZ színeiben szereplő politikust. Nem kellett volna hagyni a hamburgert, hogy ekképpen rajtunk visszavágjon. Ferencz Zsombor

A KÖZPONT hetilap

előnyös feltételek mellett, utcai lapárusokat (rikkancsokat) alkalmaz. Érdeklődni a szerkesztőség Rózsák tere 16. szám alatti székhelyén, vagy a 0265-250994-es telefonszámon.

Új elnök a Maros megyei MPP élén L

ászló György lett az MPP Maros megyei szervezetének új elnöke a január 15-i tisztújító küldöttgyűlésének döntése alapján. A soron kívüli elnökválasztáson, lemondását követően, tiszteletbeli elnöknek választották Tőkés Andrást, mintegy jelzésül, egyetértenek álláspontjával, mellyel Szász Jenő országos elnök, december 1-jén tett gesztusát kifogásolja. Tőkés András december 3-án mondott le minden pártbeli tisztségéről, tiltakozásként az országos elnöknek Románia nemzeti ünnepe alkalmából a Cotroceni palotában való jelenléte ellen. „Lemondásommal korrigálni szeretném a párton belül az elnök részéről tapasztalható elvtelenséget. Szerintem, előzetes egyeztetés nélkül, nem kellett volna részt venni Erdély Romániához való csatolásának évfordulóján. Ezek után pedig az elnök úr nem vette figyelembe azon óhajunkat, hogy hívjuk össze az elnökségi ülést. Úgy vélem, kétszeresen is tévúton járunk, én pedig nem vagyok hajlandó magamat és a nevemet bemocskolni egy ilyen gesztussal” – nyilatkozta Tőkés. A szervezet a továbbiakban is a pártépítést

László György

tartja leghőbb céljának, ezen szándékozik munkálkodni, hogy valóban életképes alternatívát jelentsen az RMDSZ-szel szemben a Maros megyei magyarság számára. Ezen indíttatásból jelöltette magát az elnöki tisztségre László György, akinek elsődleges célja egy erős párt megszervezése a következő helyhatósági választásokig. „Célkitűzésünk nem az, hogy az RMDSZ-t megsemmisítsük, hanem ott akarunk lenni, amikor bizonyos esetekben nem jól döntenek, hogy olyan alternatívát ajánlhassunk, ami jobb mint a másik, ami a Maros megyei polgárok érdekeit szolgálja” –

fejtette ki az újonnan választott megyei elnök. László György úgy véli, erős pártot csakis az országos szervezettel való közös együttműködéssel építhetnek:„Tőkés András mondatát idézve, reformálni kell az MPP országos vezetőségét. Kommunikálni kell, meg kell értetni Szász Jenővel, hol, mikor tévedett, ugyanakkor mi is elvárjuk tőle, hogy megértesse velünk hibáinkat” – részletezte lapunknak László György. Mint megyei tiszteletbeli elnök, Tőkés András támogatásáról biztosította az új elnököt, hiszen a közös cél az, hogy a megyei szervezet jól működjék:„Ahogy ismerem László Györgyöt, nem egy szervilis alkat, nem hiszem, hogy a felső utasításokat gondolkodás nélkül fogja végrehajtani. Egy demokratikus szervezetben van pártfegyelem, de nem egyetlen személy kézi vezérlésének kell érvényesülnie.” Tőkés tiszteletbeli elnöki pozíciója azt jelenti, elfogadják ebben az elvi kérdésben továbbra is fenntartott nézeteit. Tőkés kifejtette, nem Szász Jenő személyét kifogásolja, akit egyébként barátjának tart, hanem a december elsejei esetet tartja hatalmas politikai bakinak, amitől határozottan elhatárolódik. Balogh Erzsébet

Kép és szó a szívünk felett

T

óth István marosvásárhelyi költő (1923. október 15. – 2001. szeptember 16.) 1990. február 10-én írta Szólnak a várbeli harangok című versét. „Szóljatok, várbeli harangok, / hogy megtarthassa így a szem / a csendben felírt árnyakat, / és semmiféle vád alatt / ne törölje le senki sem.” Amit a politikum a sejtés szintjén sem érzékelt, a fekete március előrezgéseit a költő finom szeizmográa idejekorán felfogta, és jelezte. A Gonosz színeváltozásának komor következményeit is előrevetítette az utolsó strófában: „Szóljatok, várbeli harangok: / ha jönnek csípős reggelek / és hamuszínű nappalok, / visszafogva is szóljatok / valahol a szívünk felett.” A vers a vártemplomi gyülekezet Új Kezdet című lapja első, 2000/1-es számának második oldalán jelent meg, és akkor a szerkesztők elhatározták, hogy azon az oldalon mindig vers lesz. Az Új Kezdet alapítója az ötvenhatos elítélt, a Dunacsatornát megjárt Fülöp G. Dénes (1931. május 3. – 2005. január 15.) vártemplomi lelkész. Tóth István neki ajánlotta költeményét: „Fülöp Dénesnek, jó barátsággal.” Az Új Kezdet címében is utal arra, ami az erdélyi magyarsággal, azon belül a reformátussággal a diktatúra bukása után történik, hiszen életünk minden fontosabb területén csaknem elölről, a nulláról kellett s kell kezdenünk szinte mindent. „A vallásos nevelést tekintjük fő célunknak, de felöleljük a népünk, nemzetünk, gyülekezetünk múltját, jelenét és jövőjét érintő kérdéseket, a szűkebb közösség és a nagyvilág híreit, ápolni kívánjuk nagy elődeink emlékét, és nem feledkezünk meg

gyermekeinkről, fiataljainkról.”– írta Beköszöntőjében. Abban az időszakban nagyon sok lapkezdemény indult, és csaknem ugyanannyi bizonyult kérészéletűnek, ezért jogos a számvetés öröme, amikor az ötvenedik Új Kezdetben ezt olvashattuk az alapító lelkész tollából: „Az irányadó múlt mellett jelenünk evangéliumi üzenetével is kívánunk szolgálni a gyülekezeti közösségben lelkipásztorok és gyülekezeti tagok számára. Ezért

Honlap közöltünk szívesen az egyéni bizonyságtételek mellett az iúság nevelésére vonatkozó híreket, a Kántortanító-képző Főiskola, a Vártemplom gyülekezete, ünnepségek, vendégszolgálatok, diakóniai segélyezések eseményeit. A legfőbb jellemvonás: kétségbeejtően súlyos társadalmi kérdések között fölvállalni a diadalmas és sugárzó hit jelenlétét, felmutatását anyaszentegyházunkban. Ez a Krisztussal való közösség a szeretet türelmében.” E hitben és elhatározásban szerkesztette a lapot a fáradhatatlan Adamovits Sándor (1937. május 3. – 2009. július 18.) Őneki és a munkatársi közösségnek, a fenntartó gyülekezetnek, a számos közelebbi és távolabbi olvasónak, érdeklődőnek köszönhetően az Új Kezdet 2008 áprilisában eljutott a századik számáig. Megjelenésének tizedik évében immáron 120 számmal büszkélkedhet, 2010 januárjának harmadik vasárnapján pedig a százhuszonegyediket is az asztalra tette a szerkesztőség – Ötvös

József felelős szerkesztő; főmunkatársak: Ábrám Noémi, Dr. Barabás László, Dr. Bustya Dezső, Henter György, Fülöp Géza; szöveggondozó: Szőcs Katalin; tördelőszerkesztő: Donáth-Nagy György. Ötvös József tömör fogalmazásában, ami megjelenik benne, az : „történelem és teológia, keresztelés és temetés, ének és imádság, énekkari szolgálat és gyülekezeti tükör, azaz fénykép és írott szó dokumentumaként a Vártemplom harmadik évezredének az élete.” Adamovits Sándor precíz ember volt, mindent a helyére rakott. A pontos dokumentációnak és az értékmegőrzésben méltó társának, özvegyének, Éva asszonynak köszönhetően látható a Teleki-ház emeletén (Bernády tér 3.) az eddig megjelent számokat felsorakoztató kiállítás. Tisztelgés az eltávozottak: az alapító, a főszerkesztő és a közeli-távoli munkatársak tartósnak bizonyult kezdeménye, tiszteletre méltó teljesítménye előtt. Egy (sajtó)pillanatnyi szusszanás a sosem szünetelő pennás szolgálatban. Egyben számvetésre késztető és folytonos megújulásra kínálkozó alkalom. Hogy az Új Kezdet legyen és maradjon harangzúgásos vasárnapjaink lélekerősítő olvasmánya, bátorságos szellemi menedék e zavaros kor értékromboló zivatarában. Segítsen az Igével megtartani bennünket ama diadalmas és sugárzó hitben, amely eleinket megőrizte, amely minékünk s maradváinknak is egyedüli útja a boldogulás, a megmaradás, az üdvözülés felé. Bölöni Domokos

január 20–26.

Hír & Hírháttér << 5. oldal

A segítőkön ki segít? B

űnözés, egyenlőtlenség, gyerekbántalmazás, diszkrimináció, egészségügyi központokba való bekerülés, hajléktalanság. Nap mint nap szembesülünk ezekkel a szociális problémákkal, és éppen ezért jogosan felmerülhet bennünk a kérdés, hogy Maros megyében mi tekinthető legsúlyosabb problémának? Ki vonható felelősségre és kik próbálnak segíteni a rászorulókon? Mit tesz az állam, annak érdekében, hogy csökkentse ezek számát? Dr. Pokorny László, a marosvécsi Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ igazgatója havi rendszerességgel fogadóórát tart szociális és környezetvédelmi problémákat illetően, és akár a hatóságokkal együttműködve hajlandó segíteni a rászorultakon. Elmondása szerint Maros megyében az egyik(!) legégetőbb szociális problémát az egészségügyi és rehabilitációs központokba való bekerülés jelenti, mivel évről-évre egyre csak nő a kezelésre, orvosi ellátásra szorulók száma.„Minden erőnkkel próbálkozunk új központokat létrehozni, vagy a régieket az európai uniós normáknak megfelelően átalakítani, hogy betegeinket megfelelő körülmények közt ápoljuk” – mondta el lapunknak Pokorny László megyei tanácsos.

Készülőben egy új rehabilitációs központ A Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság egy négyszintes, 108 férőhelyes Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ kapuit szeretné mielőbb

megnyitni, ugyanis köztudott, hogy a várólisták egyre csak bővülnek, az intézetekbe pedig szinte lehetetlen bekerülni. – Elképzeléseink és terveink szerint azt a marosludasi gyerekotthont fogjuk felújítani és rehabilitációs központtá átalakítani, melyet sikerült felszámolni. Ez annyit jelent, hogy az ott élő gyerekek családokhoz kerültek, így teljesebb életet élhetnek, mint előtte – nyilatkozta lapunknak Ioan Călbază, szakfelügyelő. A már készen lévő tervrajz szerint a földszintre irodákat, kinetoterápiás termeket, valamint többféle orvosi rendelőt létesítenének, emeletenként pedig háromágyas szobákban ápolják majd a betegeket. Első ízben azon személyek kerülhetnek be a ludasi központba, akik neuropszichiátriai kezelésre szorulnak, majd a szellemi fogyatékkal élők. Beutaláskor figyelembe veszik azt is, hogy ki mikor és mennyire súlyos betegséggel került fel a várólistára. Ioan Călbază kihangsúlyozta, hogy létfontosságú ilyen és ehhez hasonló központok létrehozása,

Kiköltöznek a kastélyból

mivel már jelen pillanatban több száz beteg szorul orvosi kezelésre, akiket kizárólag rehabilitációs intézetekben tudnak ellátni. A programtervezet szerint a beruházás két éven belül elkészülhet, ám ehhez szükséges az önkormányzat mielőbbi jóváhagyása, valamint a ludasi polgármester tervének megváltoztatása, ugyanis Florin Urcan kölcsönt felvéve szeretné átköltöztetni a marosrogezsei kórházat a felszámolt gyerekotthonba.

Kiköltöznek a kastélyból Idén lesz ötven éve annak, hogy a marosvécsi Keménykastély neuropszichiátriás intézetként működik, ám mivel a kastély tulajdonjoga visszakerült az örökösökhöz, a jövőre nézve

kötelesek kiköltöztetni a gondozottakat. − Két uniós pályázatot nyertünk, 950 ezer euró, illetve 750 ezer euró értékben és ebből az összegből új pavilonokat építünk, ahol az intézet betegeit gondozzuk majd. A múlt év végén, egy szintén 750 ezer eurós pályázatot pozitívan bíráltak el, melyet várhatóan a januári tanácsülésen jóvá is hagynak, így a tervek szerint egy-két éven belül teljes egészében át tudjuk adni a kastélyt a jogos tulajdonosoknak – tudtuk meg dr. Pokorny Lászlótól, a marosvécsi központ igazgatójától. Mint mondta, míg tartanak a munkálatok, nem kell bért fizetniük a tulajdonosoknak, ami óriási segítséget, sőt némi pénzmegtakarítást is jelent. Fodor Tekla

Kettős mércével mérnek

A

z utóbbi hetek a fesztivizmus jegyében teltek az RMDSZ háza táján. Megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából egymást érték a különböző rendű és rangú ünnepi rendezvények, amelyeken, amint az lenni szokott, öntömjénező módon, többnyire önmagát ünnepelte a szövetség felső vezetése. A Kolozsváron tartott országos rendezvényen jelen voltak a romániai parlamenti pártok elnökei, a magyar kormány képviselői, a magyarországi pártok és a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői is. Kivéve Tőkés Lászlót, akinek fontosabb dolga akadt: az RMDSZ egykori tiszteletbeli elnöke inkább a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki székében őt követő egyházi elöljáró hivatalos beiktatását tisztelte meg jelenlétével. A rendezvény záró akkordjaként számos alapítónak, egykori és jelenlegi tisztségviselőnek, közéleti személyiségnek adták át az évforduló alkalmából készült emlékplakettet. Maros megyéből harmincan kapták meg a

kitüntetést. Nem szerepelt a kitüntetettek között Nagy Győző és Fodor Imre, egykori vásárhelyi polgármesterek, illetve Csegzi Sándor, Bárczi Győző és Bakos Levente neve, akiket szintén az RMDSZ jelölt a városvezetői tisztségbe. Marosvásárhelyi RMDSZ-körökben megütközést okozott, hogy a városi szervezetet, illetve a körzetek képviseletét meg sem hívták a kolozsvári rendezvényre, pedig teljesítménye alapján kiérdemelte volna azt. Emlékeztetőül: az államelnök-választás első fordulójában Vásárhelyen az RMDSZ jelöltje kapta a legtöbb voksot, miközben megyei szinten, a rendszerváltás óta eltelt két évtized során első alkalommal, második helyre szorult. A második fordulóban pedig az akkor még az RMDSZ által (is) támogatott jelölt volt a befutó Vásárhelyen, ellentétben a megyei eredményekkel. Az eset azt bizonyítja, hogy az RMDSZ-ben nem a valós teljesítmények alapján díjaznak, hanem valami más, csak a Köcsög utcában ismert kritériumok szerint. KÖZPONT

Markó listája: Balogh József, Barabási Győző, Bartha Mihály, Béres András, Borbély László, Brassai Zsombor, Burkhárdt Árpád, Dávid Csaba, Elek Barna, Frunda György, Gál Barna, Gálfalvi György, Gáspárik Attila, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Király István, Kolozsváry Zoltán, Lázok János, Lokodi Edit Emőke, Markó Béla, Nagy András, Náznán Jenő, Péter Ferenc, Simon István, Szabó Árpád, Szepessy László, Varró Gyula, Virág György.

Morgó

A minőség a fontos A hírek szerint az RMDSZ és a PDL közötti koalíciós együttműködési egyezmény értelmében a Maros megyében működő dekoncentrált intézmények vezető tisztségeinek mintegy 40 százaléka a magyar pártot illeti. Elismerem, nem mindegy, ki vezeti a szóban forgó intézményeket, amiként az sem, hogy a megye, illetve a város etnikai összetételének megfelelően osztják-e szét ezeket a posztokat. Azt azonban halkan megjegyezném: talán szerencsésebb lenne, ha azok a tisztségek alanyi jogon járnának a magyar közösség képviselőinek, s nem a mindenkori politikai erőviszonyoknak megfelelően, azaz a választási erdemények következményeként kialakult éppen aktuális koalíciók függvényeként. Mindenesetre kíváncsian várjuk, miként alakul a kormánykoalíció sorsa megyei és városi szinten, hogyan tud majd együttműködni, mondjuk, Vásárhely polgármestere és egykori kihívója, a környezetvédelmi tárca soros vezetője, Borbély László. Akár megnyugtatónak, reménykeltőnek is nevezhetnénk, hogy a kormány miniszterelnökhelyettesének, Markó Bélának a hatáskörébe utalták, egyebek mellett, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó kérdések megoldását. S ha már itt tartunk, el kell mondanunk, hogy Vásárhelyen bizony komoly hiányosságok vannak az anyanyelvhasználati jog érvényesítése terén. Elég, ha körülnézünk a koalíciós partner által uralt városházán, ahol csak nehezen találni magyar nyelvű feliratot, s vannak jócskán olyan irodák, ahol hiába próbálkozna magyarul szólani az adófizető városi polgár, mert nem értenék a nyelvét. Ha már „hatalmon” van az RMDSZ, akkor képviselői, általa székbe ültetett intézményvezetői talán tehetnének valamit azért is, hogy kétnyelvű, azaz anyanyelvünkön is szóló utcai és egyéb feliratok alapján tájékozódhassunk városunkban. Nem egyébért, de köztudomású: az anyanyelven olvasott utcanevek, a magyar vonatkozású emlékművek, köztéri szobrok, alkotások csak növelik a lakosság otthonosság érzetét. Azt, hogy lesz-e elegendő elszántság, akarat az említettekben ahhoz, hogy megvalósítsák eme célokat, követeléseket, elvárásokat, majd elválik… Sokakban kételyek merülnek fel azok elszántságát illetően, akiktől eme jogaink érvényesítését várjuk, hisz éppen a városi önkormányzati képviselőtestület RMDSZ-frakciójának tagjai voltak azok, akik nem éltek ama törvény által biztosított jogukkal, hogy magyarul szóljanak az üléseken. Ezek után nehéz elhinni, hogy éppen most fognak határozottan kiállni anyanyelvhasználati jogainkért. Pedig most már vagyunk annyira kevesen, hogy akár sikerülhessen is. S ha már szóba hoztuk a statisztikát, íme néhány adat: az 1992es népszámláláskor a város 164 ezer lakosának még 51 %-a, azaz 83 ezer lélek volt magyar, 2002-ben viszont a 150 ezerből már mindössze 70 ezer, a tavalyi választási névjegyzék szerint a 154 ezer lakosból már alig 60 ezer, azaz az összlakosság 38,99%-a vallotta magát magyarnak. Összefoglalva: a rendszerváltás óta eltelt két évtized alatt a magyar lakosság még a Ceauşescu leglelkesebb hívei által sem remélt ütemben fogyott, 2010-re már 23 ezerrel vagyunk kevesebben, mint 1992-ben. Nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos – mondom vigaszul, s biztatásul, és makacsul hiszem, előbb-utóbb támad bennünk annyi bölcsesség, hogy felismerjük sorsunk jobbra fordításának lehetőségeit, s erőnk is ahhoz, hogy élni tudjunk eme lehetőségekkel. Szentgyörgyi László

január 20–26.

6. oldal >> Társadalom

Újra itthon a külföldön dolgozók

Erdélyben is van élet! K

ezdődött a kilencvenes évek fiataljainak tömeges, Magyarországon való munkavállalásával, majd fokozatosan egyre távolabbi országokig jutottak erdélyi értelmiségiek és szakképzetlen munkások. Aztán az európai uniós csatlakozás után, a szabad munkavállalással, úgy tűnt, a munkaerő-emigrációnak semmi nem szab határt, munkavállalók tízezrei egyre távolabb kezdtek munkát keresni a jobb megélhetés reményében. Az utóbbi évben viszont egyre többet hallani fiatalokról, akik hazatértek és itthon próbálják tapasztalatukat és tudásukat kamatoztatni.

Még mindig megéri nyugaton dolgozni Egy, a BBC által közzétett tanulmány szerint a tavalyi év jóval szerényebb jövedelmet hozott a külföldi munkások bankszámlájára, ennek ellenére azok, akik kint vannak, kevésbé szándékoznak hazatérni, félve az itthoni még válságosabb helyzettől. Továbbá, főként az illegális munkások, úgy vélik, a gazdasági helyzet javulásával még nehezebben és nagyobb költségek árán térhetnének vissza. Kétségtelen, Románia nem képes a nagy nyugati államok munkabéreit felajánlani és többeket nem tántorítanak vissza a külföldön is egyre nehezebb elhelyezkedési és megélhetési körülmények. Z. Ildikó két éve a brit szigeten dolgozik, ő a közeljövőben még nem tervezi hazatértét. „Előző munkahelyem megszűnt, így arra gon-

doltam, szerencsét próbálok külföldön. Sokat hallottam arról, hogy nyugaton mennyivel könnyebb az élet, így belevágtam. Szerződéssel mentem Angliába, mint virágárus. Szerződésem mindössze fél évre szólt, de úgy döntöttem, tovább maradok. Az első hónapok nehezek voltak. A brit akcentust megszokni és megtanulni egyáltalán nem volt könnyű, de ma már folyékonyan beszélem az angolt. Már rég nem virágárusként dolgozom, ugyanis egy munkahely nem elegendő a megélhetéshez. Bár hazai viszonylatban jól kereshet az ember, a bér és a megélhetés nagyon költséges. Ma már pincérnőként dolgozom egy elit vendéglőben, valamint napi négy órában recepciósként. Jól érzem itt magam és a közeljövőben nem szándékozom hazamenni, csak látogatóba. Anyagilag is

Románia nem képes a nagy nyugati államok munkabéreit felajánlani

megéri, spórolni is tudok.” Az iú hölgy a gazdasági válságot főként a vendégek folyamatosan csökkenő adakozó kedvében véli felfedezni, de erre is sikerült egy bevált stratégiát kidolgoznia. „Tény, hogy sokkal kisebb borravalót kapok, mint ezelőtt két évvel, de az angolok jószívűek, főleg, ha mosolyog az ember, ha szóba elegyedik a vendégekkel. Ha otthon ülök, valószínű, többször munkahelyet váltok, sőt az sem kizárt, hogy most is munkanélküli lennék. Itt jól elvagyok, bár nem a szakmámban dolgozom. Pszichológiát végeztem, de úgy gondolom, még sokat

forrás: www.bbc.com

Kevesebb bevándorló érkezik Spanyolországba

Más országok

Románia Marokkó Bolívia

Országonkénti statisztika a Spanyolországba érkező külföldi munkásokról 1998–2008 között

kell tanulnom ahhoz, hogy a szakterületen érvényesülni tudjak. A közeljövőben itt szeretnék maradni, de úgy tervezem, hogy tíz éven belül hazaköltözöm, a spórolt pénzből lakást veszek, majd családot alapítok.”

Az anyaországból hazatérők A nyolcvanas években még illegálisan és nem kis atrocitások árán szökdöstek át az erdélyiek, a kilencvenes fordulattal már faluszám vándoroltak át az anyahonba, ahol szerencsésebb esetben hivatalos papírokkal, de legtöbbször feketén, kisebb vállalkozóknál kezdtek dolgozni. Akiknek elég korán sikerült jó helyre kerülniük, mára sikeres vállalkozókká nőtték ki magukat. Az utóbbi évek hanyatló gazdasági mutatói viszont több, Magyarországon dolgozót számadásra késztetettek, ami sok esetben igen rossz eredményt adott: a munkabér évek óta stagnál, a lakásbérek, a rezsi és az élelem ára viszont óriási iramban megugrott. A kedvezőtlen feltételek mellett többen úgy döntöttek, hazatérnek a családi körbe, ahol, ha anyagi támogatást nem is, de lelki támaszt nyújthatnak a családtagok, rokonok, barátok. S. Jenő 12 évet dolgozott Magyarországon, másfél éve tért haza, hagyta ott a testvérével közösen vitt építkezési vállalkozását: „Részben az ottani egyre rosszabb gazdasági körülmények késztettek arra,

hogy hazatérjek, de tulajdonképpen mindig itthon terveztem az életem. A végső döntést a kisfiam érkezése segített meghozni, a párommal úgy láttuk, a gyereknek is jobb lesz az itthoni légkör”. Továbbá elmondta, úgy tért haza, hogy itthon már biztosított volt számára a munka, most hazai vállalkozóként próbálja megteremteni családja számára a minél jobb anyagi körülményeket. „Bár ahhoz, hogy valós képet kapjak az itthoni helyzetről, nem sok ideje dolgozom, de úgy látom, jobb kilátások vannak, mint Magyarországon és a jövőre nézve mindenképp derűlátóbb vagyok.”

Messzebbről is hazavágynak A fejlett európai államokat sújtó folyamatos megszorításokról, csökkenő gazdasági mutatókról, munkaerőleépítésekről számol be a hazai és külföldi sajtó is. Az egykor nyugaton dolgozók munkanélküliként saját vállalkozásba kezdenek itthon – olvashattuk a Business Standard elektronikus oldalán. A külföldön elsajátított szaktudás és tapasztalat, kellő bátorsággal és kitartással, itthon is jó megélhetést biztosíthat. Ha a külhoni kedvezőtlen anyagi kilátások nem is tántorítanák el az idegenben dolgozó fiatalokat, hosszú távú terveik sok esetben itthonra szólnak. „Kint ismertem meg kedvesemet, aki mára fe-

leségem lett és van egy gyönyörű közös gyerekünk. Négy évig dolgoztam egyedül Spanyolországban, további három évig feleségemmel együtt. A gyereknevelés mellett már nehéz volt megoldani a folyamatos munkát és egyre több időt töltöttem kint, úgy éreztem, semmi keresnivalóm ott. Egy hirtelen született döntéssel hazaköltöztünk. Akkor még nem tudtam, mi vár itt ránk, csak azt, hogy a szülői ház és a család erkölcsi támogatására biztosan számíthatok. Nem lehetek igazságtalan, nagyon jól jött az ott összegyűjtött pénz, itthon évtizedek alatt sem sikerült volna, amit ott elértem, viszont már elindulásomkor tudtam, egyszer mindenképp hazaköltözöm” – mesélt tapasztalatairól Szilárd, Spanyolországból hazatért munkás. Bár úgy véli, hogy az itthoni helyzet mára még kilátástalanabb, tudja, családja számára ez a természetes környezet és biztos benne, itt is megállja majd helyét a munkaerőpiacon. Bár még mindig tombol a láz és sokan vágynak a nyugati munkalehetőség után, egyre többen vannak, akik úgy érzik, az otthon biztonsága fontosabb a magas bérezésnél. A gazdasági válság egyik következményeként a munkaerő-kivándorlás megtorpant, az ottaniakat pedig arra késztette, próbáljanak itthon boldogulni. Balogh Erzsébet

január 20–26.

Kultúra <<

7. oldal

Pénz nélkül nem megy... M

íg hétköznapi kultúrával kapcsolatos képzeteink olyan illúziók irányába ragadtatnak el minket, mint: az alkotók függetlensége, a művészet szabadsága, a kultúra igaz, politikától független lényege stb. – nos, ilyenkor, év elején, ha követjük az országos költségvetés körüli döntéseket, megbizonyosodunk ezen fogalmak délibábszerűségéről.

A kultúrát is kell finanszírozni, látjuk be, és némi megrökönyödéssel észleljük, hogy míg a 2009-es költségvetési tervezet a bruttó hazai össztermék (GDP) 0,19%-át utalta a kultúrának, mely 274,93 millió eurót jelentett, ezzel szemben az idei 2010-es költségvetés mindössze 689 millió lejt. Tulajdonképpen mi közünk, hogyan érintik életünket ezen döntések és pénzösszegek? – tehetjük fel joggal a kérdést. A múlt héten Kárp Györgyöt, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház adminisztratív igazgatóját kerestük meg a Színház tér és a színház felújításának kérdése kapcsán. A színház felújításának munkálatai 2005 decemberében kezdődtek el; a másik felújítási munkálat a Színház tér rehabilitációja, ami nem kis

beruházás, de nem a színházhoz és az ezt patronáló Kulturális Minisztériumhoz tartozik, hanem a vásárhelyi önkormányzat végzi, mondta Kárp György. A tér felújítási munkálatai 2008-ban kezdődtek, 2009-ben a munkálatok két vagy három hónapon keresztül stagnáltak, a legjobb periódusban, amikor még meleg volt – emlékezik vissza Kárp György. Aztán, amikor jöttek a hideg, esős idők, elkezdtek betonozni, eltűntek a lépcsők. Azt nem vették figyelembe, hogy a színház közönsége esetleg négykézláb érkezik az előadásra. Az első hó leesése után, amikor néhányan elestek az inkább építőtelepre emlékeztető téren, a színház kérte a városházát, hogy valami megoldást találjon és másnapra felépítettek egy lépcső-

Már csak a vizesárok hiányzik

zetet, úgyhogy fel tud menni a közönség. Az adminisztratív igazgató reméli, hogy 2010ben befejeződnek a munkálatok, bár azt sem tartja kizártnak, hogy mindez 2011-ig elhúzódik. Elismerte, sok a tennivaló, mert konszolidációs munkálatokra is szükség van: megerősíteni a pilléreket,

melyeket valamikor a ’60-as évek végén építettek. Ha valaki bemegy az aluljáróba, olyan, mintha egy cseppkőbarlangban lenne az átfolyások miatt, ecsetelte Kárp György. Lehet, hogy ezeket most ki fogják küszöbölni és egy valóban szép teret hoznak létre. Maga a színház, de a

város is megérdemelne egy méltóbb teret. A színház épületének felújításával kapcsolatban elmondta, hogy a 2005-ben elindított felújítási tervezetet eredetileg harminc hónap alatt kellett volna befejezni, de ez, pénzforrások hiányában, a mai napig húzódik. A

munkálatokra szánt összeg 5.460.000 euró, nagyjából 40%-a van kész a felújításnak, mondta Kárp György. A színház lelkéhez, a nagyteremhez, valamint a nagy előcsarnokhoz még hozzá sem fogtak; vélhetően márciusban befejeződik az underground terem felépítése, és akkor a színház három teremmel fog rendelkezni. Jelen pillanatban a színház büdzséje nem ismert, az ország költségvetési tervezetének elfogadása után, a kulturális tárca határozza meg, hogy a vásárhelyi színház mekkora összegből gazdálkodhat. Ha a teljes összeget megkapnák, akkor a felújítás még az idén befejeződhetne. „Ha majd megkapjuk a költségvetésünk a szaktárcától, akkor majd jeges vízbe tesszük fejünk, lábunk, és meglátjuk, hogy mire futja. Egy színház viszont akkor tudja megmutatni az értékét, ha nehéz körülmények között is minőséget termel” – összegezte Kárp György. Vass Gyopár

Borivásról és a kiejtett szóról J anuár 16-án a székelyvéckei művelődési otthonban Seprődi József borász saját készítésű borait mutatta be és kóstoltatta meg a közönséggel. Az est másik meghívottja Berecz András mesélő volt, akit nemcsak mesélői, hanem népdalénekesi mivoltában is megismerhettek az érdeklődők, és akinek ebben partnere Kovács Nóra népdalénekes volt.

Székelyvéckén, a Gyulakutától 10 kilométerre fekvő faluban néhány éve újabb keletű jelenségnek lehetünk tanúi. Miután, általánosnak mondható jelenségként, lassan végéhez közeledni látszott a holland és más külföldi adakozások, szeretetcsomagok és intézmények építésének, felújításának kora, Véckén elkezdtek megjelenni a tehetősebb magyarországi „telepesek”, akik sorra vásárolták/vásárolják a pusztuló évszázados házakat és felújítják ezeket. Tény és való, hogy mindez a faluturizmus felé tolja a jelenséget, ám igazi faluturizmusról akkor lehetne beszélni, ha alulról jövő, a véckeiekben megfogal-

mazódó gondolat vált volna valóra a közösségépítés és – megmaradás jegyében: összefogni, önerőből felújítani a házakat és terjeszteni a hírt, miszerint Vécke a világ közepe. A borkóstoló esték immár hagyománnyá válása Véckén valószínűleg összekapcsolható a fent említett jelenséggel, melyből kétségtelen: a falu profitál. Aki vállalta az est borsos árú belépőjét, nem csalódott. A művelődési terem megtelt, olyannyira, hogy sokan lábon állva töltötték az estét. Vitathatatlan volt az esti borbemutató, borkóstoló és az ezt körbeindázó Berecz Andrásés Kovács Nóra-dalok és a mesélő történeteinek

Berecz András, Seprődi József és Kovács Nóra a székelyvéckei művelődési ház színpadán

színvonala. A borkóstolón Küküllő-menti pezsgőt, 2009es királyleánykát, a rózsaszirom illatú Traminer-t, 2006-os Cuvée-t, muskotályt és egy Küküllő-menti kísérleti vörösbort kóstolgathattak a résztvevők. Borkóstolási technikákat is elsajátíthatott, a bor fogyasztásával kapcsolatos szokásokról hallhatott, ezen kívül erdélyi kultúrtörténeti

érdekességeket ismerhetett meg a közönség a borait bemutató szakembertől. A borok kóstolása közben legalább 10 percnek kell eltelnie, tudtuk meg; ezeket a szüneteket a tepertős pogácsa, sajt- és almakínálgatás mellett a két előadóművész dalai, Berecz András történetei töltötték ki, amelyek nyelvezete, szófordulatai egy mágikus, világ-

kezdeti állapotot teremtettek, de a késő estébe hajló, egyre pajzánabb történetek nem nélkülözték az egyre jobban felszabaduló jókedvet. Az est másik érdekessége a borárverés volt, ahol Seprődiborok kerültek kikiáltásra. A begyűlt összegből, 2970 lejből, a véckei templom előtti falon levő szentek festményeinek számát szeretnék

gyarapítani. A jótékonysági árverésen befolyt összegből a falu elöljárói Petrás Mária csángó énekes- és keramikusművész által készített két újabb, Szent Erzsébetet és Szent Imrét ábrázoló műalkotást szeretnék megrendelni. A keretes szerkezet befejezéséhez még egy szomorú dolog említése kikívánkozik. Tudjuk, hogy a Küküllő mente kiváló bortermő vidék, és tudjuk, hogy múltja van ezen a vidéken a borászatnak, a bor „folyékony arany, megélhetési lehetőség” volt, mondta a borász szakember. Sajnos csak múltja; szintén Seprődi említette, hogy Héderfáján és környékén kaszálják a szőlőt... Ahogy nem használjuk ki a faluturizmusban rejlő lehetőségeket, hasonló a helyzet a bortermő vidékeinkkel is. Pedig, Hamvas Bélát idézve: Végül is ketten maradnak/ Isten és a bor. Vass Gyopár

január 20–26.

8. oldal >> Reklám

Ők megalkották, mi közvetítjük.

l Gyógyszerek (ingyenes és ártámogatott receptek)

l Gyógyászati kellékek és készülékek l Kozmetikai termékek l Ingyenes súly- és vérnyomásmérés, valamint l testtömeg-index mérés

Keleti Könyvudvar Marosszentgyörgy Sudului utca 7.

Kobak Könyvesbolt 1848 sétány, 19.

TKK Könyvesbolt Rózsák tere 16.

Könyvek mindenkinek.

Nyitvatartás hétfő - péntek 8 - 21 szombat 8 - 14 vasárnap 9 - 14

EURÓPAI SZABVÁNYOKNAK MEGFELELŐ ŐRZŐ-VÉDŐ SZOLGÁLTATÁSOK * Rádió-, GSM- és telefonvonalon való követési diszpécserszolgálat * * GPRS- és GPS- műholdkövetési diszpécserszolgálat* * Videó- és TV- felügyelő rendszerek* * Értékszállítás, testőrség* BSG SECURITY Kft. Marosvásárhely, Szabadság utca 31. szám tel/fax: 0265-311477 / 0265-218103 Mobil: 0745.655225 / 0722.998009

Marosvásárhely, 1918 Dec. 1. út, 249/1, tel/fax: 0265 - 240.687

Gyógyszerek (ingyenes és ártámogatott receptek) Bőrgyógyászatilag tesztelt hipoallergén kozmetikumok (Avene, Ducray, Vichy, Elancyl) Gyógyászati kellékek Nyitvatartási idő: Naponta 8.00 - 22.00

Egészséget! Cím: Rózsák tere 16. szám Ghe. Marinescu utca 60. szám Tel./Fax: 0265-260.103

Riport <<

január 20–26.

9. oldal

„Mikor tábornok, mikor sorkatona voltam” A

marosvásárhelyi Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Karának dékáni tisztségéből való távozásának alkalmából beszélgettünk Hollanda Dénessel.

>> Kérem, meséljen az egyetemalapításban vállalt szerepéről. – Háromszéken születtem és amikor Brassóba kerültem egyetemre, alig tudtam románul. Az előadásokon sok mindent nem értettem meg abból, amit a tanáraim mondtak, csupán a rajzokból. Már akkor éreztem, hogy ha mindazt magyar nyelven tanulhattam volna, egészen más eredményeket érhettem volna el. Mégis, az egyetemen másodikként végeztem, annak ellenére, hogy egyedül voltam magyar az egész évfolyamon. A műszaki tárgyakat oktató tanárok mégis engem tartottak a legjobbnak és vissza is tartottak oktatónak a műszaki tanszéken. Ebben az is közrejátszott, hogy két évig dolgoztam gyárban esztergályosként, volt tehát egy bizonyos alapom. Akkor még gondolni sem mertem volna arra, hogy majd románul beszélve keresem meg a kenyerem. Brassói egyetemi tanárkodásom alatt fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy magyar egyetemen jobb eredményt érhettem volna el. Később aztán a Petru Maior Műszaki Főiskolán többször voltam dékán, ’90 januárjában intézetvezetőnek választottak. 1984-ben, a dühöngő nacionál-kommunista korszakban dékáni állásomból leváltottak, mert akkor mindenkit leváltottak, aki magyar volt, de a forradalom után ismét intézetvezetőnek választottak. Akkor sikerült valahogy a szenátussal elfogadtatni, hogy szervezzük meg a mérnökképzést román és magyar nyelven, felefele arányban. Felmentem a minisztériumba, ahol tudatták velem: Marosvásárhelyen magyar nyelvű műszaki felsőoktatás sose lesz. Megkérdeztem, hogy román lehet-e, azt mondták, az lehet, így a román elindult, rektort kellett választani, mindent megszerveztek úgy, hogy kikerültem a vezetésből, és lett időm elmélkedni azon, miképpen lehetne magyar egyetemet építeni. Tehát én már ’90-ben gondolkoztam azon, hogy nekünk csak akkor lesz önálló ma-

gyar egyetemünk, ha egy magánegyetemet építünk magunknak. ’90-ben megpróbáltam ezt elindítani, de a Bolyai Társaság akkor döntötte el, hogy visszaszerzi a Babeş–Bolyai Tudományegyetemet, s ezért megálltam. Attól féltem, hogy politikai okok miatt szembeállítják egymással a két törekvést. Aztán kiderült, hogy jobb lett volna mégis belevágni, mert akkor jóval nagyobb volt a lelkesedés, rengeteg pénz jött be az országba, ami ide-oda elfolyt. 4–5 évvel később ismét próbálkoztam, de ekkor megjelent egy másik kolléga egyetemépítő gondolata, amely szalmaláng életű volt ugyan, de elég arra, hogy én leálljak. ’98ban már láttam, hogy nem lesz állami magyar egyetem, s akkor létrehoztam az alapítványomat (saját költségemen), amelynek joga volt önálló magyar nyelvű egyetemet építeni. Ez volt az első alapítvány az országban. Az alapítványt nagyon támadta a helyi és a központi sajtó. Ez, mondjuk, normális. Ellenben a kolozsvári professzorok között is szép számmal voltak olyanok, akik ezt nem nézték jó szemmel. A kolozsváriaknak akkor az volt a véleménye, hogy Kolozsvár legyen az egyetemi központ, és kihelyezett szakok legyenek a kisebb városokban. Szerencsére eljött 2000, amikor a magyar kormány közölte: kétmilliárd forint van arra, hogy létrejöjjön a magyar nyelvű magánegyetem Erdélyben és a Partiumban. Ez volt a legnagyobb segítség, bár ezt a pénzt nagyon sokan akarták osztani: egyesek a Babeş–Bolyai Egyetem háttérintézményeit akarták ebből felépíteni. Nekem a véleményem az volt, hogy önálló magyar nyelvű magánegyetemre kell költeni ezt a pénzt. Szerencsére a magyar kormánynak is ez volt a véleménye.

>> Beteljesedtek-e az elképzelései az egyetemalapítással kapcsolatosan? – Most így, beszélgetés közben nézem Bolyai János szobrát, aki azt mondta, hogy „a semmiből

Hollanda Dénes

egy új, más világot teremtettem”. Mi egy új világot nem teremtettünk, de a semmiből egy magyar egyetemet igen. 2003-ban itt még gyümölcsös volt, és 2006ban már állt az egyetem. Nagyon meg vagyok elégedve, mert az államvizsgák eredményei alapján, melyeket idegen egyetemek által kinevezett bizottságok előtt védtek meg diákjaink, bebizonyosodott, hogy az ország élvonalában állunk. Olyan szintű az oktatás, hogy bármelyik műszaki egyetemmel felvesszük a versenyt. Nem volt könnyű ezt elérni, mert minden jóindulatú munkának vannak ellenzői is. Nagy-nagy betegsége a mi nemzetünknek, hogy ha valaki képes lenne kiemelkedni, valami nagyot alkotni, akkor annak inkább a fejére ütnek, mint segítenék. Ellentétben olyan nemzetekkel, amelyeknél ezt pont fordítva teszik: ha valaki elindul felfelé, azt a többi is tolja. Nagyon sokat kell nekünk még tanulnunk, lehet, hogy végig kellene mennünk azon a bizonyos pusztán mi is, hogy képesek legyünk egymást megbecsülni, egymást segíteni. Ha valaki mond valami jót, akkor egy másiknak rögtön megvan az ellenvéleménye. Úgy kellene, hogy a mi jó gondolatainkat a többi jó mellé tesszük, és segítjük egymást. Nem úgy, hogy két táborra szakadunk és esszük meg egymást. Nem lehetne azt, hogy egy közös célért küzdjünk? Hogy annak a célnak rendeljünk alá mindent? Én képes voltam alárendelni magam a magyar

egyetem céljának. Képes voltam eltűrni megalázásokat, bármit annak érdekében, hogy az egyetem felépüljön. Nem értem, hogy miért nem tudunk összefogni? Lassan fölmorzsolódunk. Most már három magyar párt is van. Mindegyikben van valami jó, de egyik sem akar engedni. Ez a magyar önfejűség, ez a gőg, ez a mi nagy bajunk. Nem mondom, hogy ez nem jelent pozitívumat is, hiszen ezzel tudtuk túlélni a válságokat, konokok vagyunk, képesek a legnehezebb időkben is megoldást találni. De mi lenne, ha nem ennénk meg egymást?

>> Milyen jövőt jósol az egyetemnek? – Azt hiszem, ennek az egyetemnek jövője van, mert az oktatás színvonala nagyon jó. Egyetlen problémánk, hogy még nem eléggé ismert egyetemünk. Azok a diákok, akik hozzánk jönnek, nem a legjobban vannak felkészülve. Ha el tudjuk érni azt, hogy ennek az egyetemnek olyan hírneve legyen, hogy a legjobb diákok Erdélyből hozzánk jöjjenek, akkor ennek az egyetemnek nem lesz ellenfele sok helyen a világon. Szerencsénk van azzal, hogy nagyon jó a tanári kar. A fiatalok, akiket felvettünk tanársegédnek, egytől egyig évfolyamelsők voltak. Álmodni sem mertünk volna ilyent, és ez sikerült. Azt mondom, hogy a gondviselés ránk tekintett, és a fiataloknak már több mint fele doktori címmel

rendelkezik. Megvan az a szellem, ami nélkül manapság lehetetlen az előrelépés: nap mint nap előrébb szeretnének lépni, jobb eredményeket elérni. Ez sajnos ma már a középiskolákban nincsen meg. Elmondtam már ezt egyszer egy találkozón, hogy mi lenne, ha a középiskolás tanárok egy kicsivel több lelket vinnének az oktatásba, ha jobban letennék az alapokat, jobban felkészítenék a diákokat? Most, amikor az oktatás színvonala folyamatosan lefele halad, megtehetnénk azt, hogy fiataljainkat jobban felkészítsük. Ez azt jelentené, hogy elérhetnénk, hogy a legjobb szakembereket képezzük az országban. Ezek a szakemberek a kezükbe tudnák venni a műszaki szféra irányítását, vállalkozásokat indíthatnának, és ha megvan a gazdasági hatalom, akkor onnan kezdve gyerekjáték minden. Meg lehetne ezt a dolgot valósítani, egy kis lélekkel, egy kis magyar érzéssel a magyar diákok felé. Ennyi volna az egész. Próbáltam már kétszer is beszélni erről, szavaim nem igazán tudtak hatni. De még nem mondtam le róla.

>> Milyen tervei vannak a dékáni tisztségből való távozása után? – Tulajdonképpen csak dékáni tisztségemből távozom. Intézményvezető nem lehetek, mert a román törvények szerint, aki elmúlt 70 éves, annak nyugdíjba kell vonulnia, nem lehet főállású tanár. Az egyetem vezetőjének

pedig főállású tanárnak kell lennie. Ez nem ért váratlanul, ismerős volt az érzés. ’84-ben is leváltottak a dékáni posztból, ’90-ben, majd ’98-ban ismét. Úgy is mondhatnám, hogy hozzá vagyok szokva ehhez a dologhoz, és könnyen megváltam a dékáni tisztségtől. Mikor tábornok, mikor közkatona voltam a román állami egyetemen, de mindig a feladatomat végeztem. Most sem esett nehezemre, tavaly december 31-én is még itt voltam, ürítettem a dékáni hivatalt. Emlékszem, hogy amikor jöttem ki az irodából, arra gondoltam: vége van. És elmondtam: Istenem, köszönöm, hogy megsegítettél. Nem éreztem azt, hogy vége a világnak. Továbbra is itt maradok a tanszéken, visszatartanak. Remélem, hogy konzulens professzor maradhatok, habár az új törvények szerint ez még nem egyértelmű. Szeretném, ha a kutatásban történnének előrelépések. Eddig a fő cél az akkreditálás volt, de most úgy néz ki, hogy az egyetemek besorolása következik országos szinten. Ami azt jelenti, hogy figyelembe fogják venni a kutatásban elért eredményeket. A következő lépés a kutatás eredményessége kell legyen az egyetemünkön, ha fent akarunk maradni. Ebben, amit tudok, segítek a tanszéken. Attól nem félek, hogy nem lesz mit tennem, sőt tudnék írni néhány könyvet is, csak meglegyen a szükséges időm hozzá. Egy biztos: nem fogok unatkozni nyugdíjasként sem. Vass Gyopár

10. oldal >> Figyelő

január 20–26.

Szeressük egymást, gyerekek? M

ilyen ellentétek húzódnak politikai vitáink mélyén? Azért teszem fel ezt a kérdés, mert néhány hónappal a választások előtt hajlamosak vagyunk meglehetősen leegyszerűsített válaszokat adni erre. Valóban alapvető szempont: a nyolcéves baloldali országrontás után a törvényileg is utolérhető felelősök számonkérése. Hogy új korszakot kezdhessünk. Tény viszont, hogy mind emögött milyen alapvető politikai törésvonalak osztják meg Magyarországot.

E törésvonalak jellege, tartalma határozza ugyanis meg, hogy az új kormány hatalomra kerülése után milyen politikai ellenféllel találja magát szemben, s lehet-e vagy szükséges-e megbékülni ezzel az ellenféllel. Kiinduló állításom, hogy a népi-urbánus vita a rendszerváltás óta meghatározó mértékben befolyásolta és befolyásolja a magyar politikai tagoltságot. A pártok, sőt a kormányzat és az ellenzék viszonyát is. Annál is inkább, mert a rendszerváltás folyamatában a vita által leginkább „érintett” két erő, az MDF és az SZDSZ között dőlt el az első szabad választás kimenetele. Az MDF a népi írók mozgalmából bontakozott ki, míg az SZDSZ a demokratikus ellenzékből, amelynek meghatározó képviselői egyértelműen az urbánus gon-

dolkodásmódot vallották magukénak. A népi-urbánus gyökerű ideológiai és kulturális ellentét ennek következtében a politikai megosztottság meghatározó faktora lett. Annál is inkább, mert az ellentét a 1990-től a hatalomért való küzdelem szintjére emelődött. A folyamat 1994-ben, vagyis az MSZP–SZDSZ-koalíció létrejöttével és a Fidesz konzervatív párttá válásával megváltozott. Ekkortól a két baloldali párt immár együtt vállalta fel az urbánus, illetőleg egyre inkább a kozmopolita-internacionalista szemléletet, míg a másik oldalon a Fidesz a nemzeti szempontokat állította előtérbe a kifejezetten népi jelleg helyett. A népi-urbánus vita tehát részben átalakult, ám nem tűnt el, napjainkig meghatározó erővel alakítja közéletünket.

Fricz Tamás

Mindehhez feltétlen hozzá kell tennünk, hogy a magyar politikai életet meghatározó másik nagy konfliktus, a kommunizmus– antikommunizmus ellentéte is felerősödött az elmúlt hét–nyolc évben, ami a szembenállást kiélezi, hiszen mindkét törésvonal egyik és másik oldalán ugyanazok a politikai pártok és irányzatok – az egyik oldalon az MSZP és az SZDSZ, a másik oldalon a Fidesz és a KDNP – állnak. Ennek következtében az ellentétek nemhogy oldanák egymást, hanem kifejezetten kumulálódnak. S miután egyik törésvonalat sem gazdasági, szociális, tehát pragmatikus témák

jellemzik, hanem mindkettő kifejezetten ideológiai, értékrendbeli és világszemléleti jellegű, ezért brutális módon érvényesül a megosztó hatásuk a közéletben. Pragmatikus, kvantitatív kérdésekben a politikai ellenfelek mindig találhatnak kompromisszumokat, miként azt már évtizedek óta tapasztaljuk a nyugat-európai demokráciákban. Olyan alapvető, minőségi kérdésekben viszont, hogy ki a kommunista vagy a nem kommunista, volt-e rendszerváltás Magyarországon, avagy csak a pártállami nómenklatúra hatalomátmentése zajlott

le, és hogy ki a nemzeti és ki a nemzetellenes, ki a modern és ki a maradi, ki a zsidó és ki nem az, nos, ilyen viták esetében mindenre lehet számítani, csak arra nem, hogy a szemben álló felek megbékéljenek valamely kompromisszum ernyője alatt. Mindennek következtében tudomásul kell vennünk, hogy Európa közepén, az Európai Unió tagjaként egészen szokatlan mértékű megosztottság terheli Magyarország életét. A következmények pedig látszanak: az országban – legalábbis a közélet szintjén, de azon túl is – hideg polgárháború alakult ki, a politikai-gazdasági-kulturális erők

szétforgácsolódnak; ezáltal az ország immunrendszere legyengült. Természetesen korántsem tartom egyformának a két politikai tábor felelősségét a kialakult válsághelyzetért. Az elmúlt húsz évben döntően és meghatározóan az urbánus, avagy kozmopolita-internacionalista tábor – magyarán az SZDSZ és az MSZP – kérdőjelezte meg a demokrácia, a szabadság és a nemzet értékeit, sértette meg érdekeiket. Különösen az utóbbi nyolc évben, amikor ez a tábor gyakorolta a kormányzati hatalmat. Ebből fakadóan pedig a„béküljünk meg végre”és a„szeressük egymást, gyerekek” című érvelések álságosak és hamisak. Ennél lényegesen egyszerűbb és méltóbb a demokrácia szelleméhez az a megoldás, ha a politikai váltógazdálkodás lehetőséget teremt a másik oldalnak arra, hogy nemzet és demokrácia iránti elkötelezettségét bebizonyítsa. Megbékélni persze szükséges, de nem az elmúlt évek gazdasági, politikai, morális rombolásáért felelős posztkommunista-kozmopolita kormánykoalíció politikai elitjével, hanem azokkal a szerencsétlen, becsapott baloldali és ingadozó szavazókkal, akik valóban csak arra vágynak, hogy egy sikeres ország nyugodtan és békében élő állampolgárai lehessenek. Fricz Tamás

Bukik? E

llentétben a néhány nappal ezelőtti helyzettel, amikor még előre lefutottnak látszott a biztosok megerősítése, Brüsszelben sokan már akár ötven százalékot is adnának arra, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének új csapata nem lép hivatalába február elsején. A hét elejétől folyó biztosi meghallgatásokon a legerősebb kezdőlövéseket az Európai Parlamentben a szocialista oldalról adták le a jobboldali Rumjana Zseleva bolgár biztosjelölt (nemzetközi együttműködés, humanitárius segélyezés), jelenlegi bolgár külügyminiszterre, akinek kifogástalan alakjára és tánctudására egyébként Charlemagne, a brit Economist hetilap uniós ügyekben szinte felülmúlhatatlanul szellemes kommentátora szerdai

blogjában külön linkben hívta fel a figyelmet. A szocialista frakció tagjai szerint Szófia küldötte egyrészt szakmailag nem üti meg a mércét, másrészt – a vádak szerint – eltagadta, hogy mintegy fél évvel korábban még tulajdonosa volt egy cégnek, amelynek részvényeit eladta. Két és fél ezer euróért, amiért nálunk a Duna partján egy magát kicsit is becsülő kormányzati tisztviselő bele sem fogna egy korrupciós ügyletbe. A szocialista oldalról jövő tá-

madás meglepően erőssé vált, amikor Szájer József és Járóka Lívia – az Európai Parlament egyetlen cigány tagja, mint azt utóbbi szerdán sajnálkozva hangoztatta a romakérdésben Lévai Katalin-szerű buzgalmat mutató Andor László javasolt

is elfoglalná, 2005. január 19én egy brüsszeli konferencián frissében kinevezett uniós nagykövetként azt a nézetét fejtette ki, hogy roma polgártársai a szlovák jóléti rendszer kizsákmányolói. Sefcovicot – akit az Európai

biztos meghallgatásán – fogást talált a szocialisták egyik biztosjelöltjén. Mégpedig nem is akármilyen fogást. Kiderítették, hogy a szlovák Maros Sefcovic, aki nemcsak az intézményközi kapcsolatokért és adminisztrációért felelős biztos lenne, de még az Európai Bizottság egyik alelnöki posztját

Parlament szakbizottságában a jövő héten hallgatnak meg – azután rasszizmusa miatt a néppártiak vették igen komoly és egyre intenzívebb tűz alá. Joseph Daul, néppárti frakcióvezető tegnap kiadott nyilatkozatában már elfogadhatatlannak nevezte Sefcovic nyilatkozatát, míg a megzava-

rodott szocialisták az idézet forrását igyekezték aláásni úgy, hogy az tulajdonképpen közvetett idézet. Hogy a rasszizmus vádjára az e vádkategóriát saját privilégiumuknak tekintő szocialista idegek mennyire felőrlődtek szinte órák alatt, arra jellemző Boris Zala, Monika Benova és Vladimir Manka szlovák szocialista felháborodott tiltakozó nyilatkozata Szájer és Járóka „szlovákgyűlölete” ellen, olyan angolsággal fogalmazva, amely eséllyel pályázhatna arra, hogy Madame Tussaud újonnan nyitandó grammatikai rémmúzeumának alapító okirataként tartsa számon. Mi fog történni január 26án? Vajon leszavazzák a Barroso-csapatot? Vagy megismétlődik az öt évvel ezelőtti

színjáték, miután az olasz jobboldali Rocco Buttiglione biztosjelölti meghallgatásán azt a„borzalmas” nézetét hangoztatta, hangsúlyozottan személyes véleményként, mely szerint „a család azért van, hogy a nőknek gyermekük legyen és egy férfi védelme alatt álljanak, aki gondoskodik róluk”? Mely kijelentés oly felháborodást keltett szocialista körökben, hogy a professzor meg sem állt Rómáig. Ellentételezésként a jobboldal azzal a sovány vigasszal érte be, hogy az első meghallgatásán elbukott Kovács László nem az energia-, hanem az adóügyeket kapta meg. Remélhetőleg a várható újabb alku kimenetele ennél jobb lesz a jobboldal számára. Lovas István

Lokálpatrióta klub << 11. oldal

január 20–26.

Vásárhelyi anziksz

Az iskolaváros (I) M

arosvásárhelyt évszázadok óta a tudomány fáklyavivőjeként tartották számon. Rangos intézményeiben kiváló személyiségek oktatták a felnövekvő nemzedékeket. Nem véletlen, hogy már Bernády idejében „iskolavárosként” emlegették a Maros parti települést.

A Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum Marosvásárhelyen (alias Székelyvásárhelyen) az iskoláztatás egybeesett a város kezdeti történetével. Valószínű, hogy a ferencesek már a XIV. században megkezdték ezt a tevékenységet. A reformáció elterjedésével 1557-ben a vártemplomi klastrom épületében sor került a protestáns jellegű Schola Particula megnyitására. Az iskola sok viszontagság közepette működött, de a legnagyobb megpróbáltatás 1601-ben és 1602-ben érte, mikor idegen hadak a scholát felégették. Ekkor kénytelenek voltak átköltözni a Szent Miklós plébánia elhagyatott épületébe, ahol 1718. április 30-án egyesültek a Sárospatakról elűzött reformá-

tus iskolával és létrehozták a Református Kollégiumot. Ez az egyesülés rangos intézménnyé változtatta az iskolát, mely hosszú időn át teológiai, költészeti és jogtudományi tanszékekkel működhetett. A marosvásárhelyi 1769-i tanterv és utasítás és a Széchenyi-korban a nemzeti ébredés, felpezsdítette a kollégium életét. Neves tanárai, köztük Bolyai Farkas (1775– 1856) tevékenysége hozzájárult az iskola hírnevének növeléséhez, de forradalmi változást jelentett 1833, amikortól minden tantárgyat magyarul taníthattak a kollégiumban. A kollégium tanári kara és diáksága előharcosa volt azoknak a törekvéseknek, amelyek az 1848–1849-es szabadságharchoz vezettek. Nem véletlen, hogy a kollégisták egy emberként részt vettek az 1848. március 25-én a Bodor-

kút előtt tartott tömeggyűlésen, később a szabadságharcban is. A szabadságharc rövid ideig tartó felbuzdulását a hírhedt Bach-korszak elnyomása váltja fel. Mozgalom indul a forradalom újraélesztésére, melyben Török János, a kollégium tanára is részt vállalt. Az összeesküvést elárulták, ötüket halálra és 48 társukat több évi börtönbüntetésre ítélték. Az 1868-as Eötvös-féle tanügyi reform meggyorsította az iskola fejlődését. 1908–1909-ben elkészült a kollégium új főépülete, mely az 1802–1803-ban épült internátussal optimális feltételeket biztosított az oktatás számára. Sajnos ezt a fejlődést lelassította az I. világháború, s az 1920-as békeszerződés. Az iskola állami támogatás nélkül maradt, s így csak a tekintélyes vagyona biztosí-

totta a fennmaradását. 1940-ben az iskola visszakapta nyilvános jellegét és a megnövekedett tanulólétszámmal Maros–Torda vármegye legnagyobb oktatási intézményévé vált. A II. világháború zavarólag hatott a kollégium életére; tanárainak egy részét behívták katonai szolgálatra, az iskola épületét hadikórházzá alakították át, majd a városunkon átvonuló front idején az épületet találat

érte. Szülői összefogással sikerült a károkat helyreállítani, s így 1944. november 20-án megnyitni az iskola kapuit a tanulni vágyó fiatalok előtt. 1948-ban az iskolát államosították, megkezdődött a „kollégiumi szellem” felszámolása. A tanárok, a szülők és a diákok mindent elkövettek, hogy az intézmény visszanyerje eredeti jellegét. 1957-ben az iskola felvette Bolyai Farkas nevét, majd az 1989-es rend-

szerváltás lehetővé tette, hogy 1994-ben, hosszú szünet után a Református Kollégium újrakezdhesse tevékenységét, majd 2000-ben önálló intézménnyé váljon. A Bolyai Líceum 2005. szeptember 1től, 46 év után, újra magyar tannyelvű intézménnyé vált, s a Református Kollégiummal 2007-ben együtt ünnepelte az iskola fennállásának 450. évfordulóját. Fodor Sándor (S.)

Bolyai Jánosra emlékeztek M

últ csütörtökön az Öregdiákok Baráti Köre, a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum közös szervezésében emlékeztek meg Bolyai János születésének 207. évfordulójáról. Bálint István, a Bolyai igazgatója beszédében kiemelte, hogy Bolyai János életpályája valóban egy példamutató rendszert nyújt a mai fiataloknak, és emlékeztette az ünneplő közönséget, hogy az esemény, emlékező jellegén túl egy díjátadó ünnepség, ahol a líceum kémiából és biológiából kiemelkedően teljesítő diákjait díjazni fogják. Kirsch Attila, az Öregdiákok Baráti Körének elnöke az emlékünnepély csúszását (hagyományosan decemberben tartják) a diákok hiányával igazolta, decemberben „diákok nélkül az emlékünnepély nem ünnepség” – mondta. Csegzi Sándor alpolgármester beszédében arra tért ki az emlékezés kapcsán, hogy „az elmúlt 20 évben a múltat építettük, olyan értelemben, hogy amit a kommunizmus elvett tőlünk, azt megpróbáltuk behozni. Ma már tudjuk, hogy a

legnehezebb küzdelem az idővel való küzdelem, tudjuk azt is, hogy mindent visszamenőleg nem lehet felépíteni, de már azt is tudjuk, hogy nem is mindent érdemes”, mondta, kiemelve a jelenre és a jövőre figyelés fontosságát. Az alpolgármester Bolyai Jánost viszonyítási pontnak nevezte, bárhol a világon, ahol helyt kell állni matematikából és emberségből, akik követik a Bolyai eszmeiséget, azoknak ez sikerül, mondta, és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumot egy olyan csemetekertnek nevezte, amely eddig ilyen embereket termett. Csukina Barbara, a Református Kollégium diákja, egy, a diákok nevében megfogalmazott írást olvasott fel, mely arra kereste a választ, hogy mit jelenthet egy 21. századi marosvásárhelyi Református Kollégium, illetve Bolyai Líceum diákjának Bolyai János. A közönség Molnár Zsófia bolyais diák szavalatát is meghallgathatta, majd elhangzott a tavalyi TUDEK (Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciája) egyik nyertes dolgozata, melynek témája Bolyai János és

Bolyai Farkas lakhelyei régi térképeken, és melynek érdekessége, hogy ezeket a helyeket a kutatói munka során GPS-koordinátákkal mérték be. Az Öregdiákok Baráti Köre érdemoklevéllel tüntette ki Bandi Árpád nyugalmazott matematikatanárt, a két Bolyai emlékének méltó megőrzéséért kifejtett áldozatkész munkája és erőfeszítései elismeréseként. Bandi Árpád nevéhez fűződik azon emlékmű állíttatása, melyet e hónapban fognak avatni Bolyai János eredeti sírhelyének helyén. A Bolyai emlékünnepség keretében kiosztott díjakat dr. Tőkés Béla, az Öregdiákok Baráti Körének bel- és külkapcsolatokért felelős vezetőségi tagja adta át. A Bodor Miklós családi alapítvány díját Török Tamás XII. E. osztályos tanuló kapta a kémia terén elért kiváló eredményeiért, biológiában való remekléséért Molnár Dalma vehette át a Száva György Dániel családi alapítvány által felajánlott kitüntetést. Az emlékünnepély végén a Református Kollégium diákjai adtak elő kórusműveket. Vass Gyopár

január 20–26.

12. oldal >> Kávé mellé

Cipőrajongás felsőfokon A nők megőrülnek a cipőkért, Nem hatnak rájuk érvek, Mit számítanak a milliók Ha cserébe kapsz cipőket. (Elio e Le Storie Tese: A nő őrültsége) Míg évszázadokkal ezelőtt a cipők elsődleges funkciója egyértelműen a lábak védelmét jelentette, mindez a 21. századra gyökeresen megváltozott, ugyanis mindamellett, hogy hol a szellősebb darabokat, hol pedig a bundásakat részesítjük előnyben, sokkal inkább öltözékünket tökéletesítjük egy jól kiválasztott darabbal. Már az sem számít, ha nem elég kényelmes, ha vattával kell kitömni az orrát, vagy éppen számos ragtapasszal gazdagítjuk sarkainkat, a lényeg a teljes összhang megalkotása, nőiességünk, egyedi stílusunk kifejezése. Vannak, akik a magas sarkú lábbelikre esküsznek, mások a sportcipőket kedvelik, ám akadnak csizma- vagy épp papucsfüggő személyek is. Bár mindenkinek megvan a személyes kedvence, mi nők egy dologban biztosan hasonlítunk: szenvedélyes topánkagyűjtők vagyunk.

Tisztelet a kevés kivételnek. Értelemszerűen akkor válunk cipőfanatikusokká, ha több tíz pár büszke tulajdonosai vagyunk, ám ez nem kizáró jellegű, tudniillik cipőrajongásunknak és a lábbelik elsősorban beszerzésének pénztárcánk szab határt. Éppen ezért hajlamosak vagyunk szabad délutánjainkat cipőboltokban tölteni, még abban az esetben is, ha tudjuk, hogy üres kézzel, azaz lábbal térünk haza. Szeretünk gyűjtögetni, a régi darabokat ápolgatni, ám rossz tulajdonságnak tekinthető, hogy a már hordhatatlan pároktól sehogy sem tudunk megszabadulni. Halmozzuk, pucolgatjuk, szeretgetjük, mert gyönyörű topánkáinknak köszönhetően válunk valódi nőkké.

A kivétel erősíti a szabályt Az a hír járja, hogy a férfiak unják a vásárlást, nincs

türelmük bámészkodni, próbálgatni, ám amióta a metroszexuálisok ellepték a bevásárlóközpontokat és felvették a vásárlási harcot a női nemmel, egyáltalán nem meglepő, hogy bizony cipőszekrényüket is kénytelenek voltak néhány polccal kibővíteni: „Bevallom töredelmesen: imádom a cipőket. Bár baráti körömben sokat cikiznek emiatt, én mégsem

Főzőcske

Méregtelenítő ebédek

Almás párolt káposzta Hozzávalók: fél kg savanyú káposzta, 3 db alma, 1 fej vöröshagyma, 1 evőkanál olaj, 1 dl víz, só, bors. Elkészítés: Az almát szeletekre vágjuk, a hagymát pedig vékony karikákra. A savanyú káposztát mossuk meg, majd kicsit megnyomkodjuk, hogy minél kevesebb levet tartalmazzon. Időközben a hagymát az 1 kanál olajban üvegesre pároljuk, majd hozzáadjuk a feldarabolt káposztát és az almaszeleteket. Lefedve, körülbelül tíz percig pároljuk, majd ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.

Joghurtos cékla Hozzávalók: 1 kg cékla, 2 dl natúr joghurt, 3

dkg ecetes torma, 1 fej fehérhagyma, só, bors. Elkészítés: A céklát megtisztítjuk, villával megszurkáljuk, majd előre melegített sütőben húsz percig sütjük. Ezt követően meghámozzuk és 2–3 milliméternyi vastagságúra felvágjuk. A joghurtot a megreszelt hagymával és az ecetes tormával összekavarjuk, majd hozzáadjuk a céklát. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Tálalás előtt 6–8 órát a hűtőben érleljük. Tarsolyában számos ínycsiklandozó receptet tartogat? Küldje el a [email protected] e-mailcímre, és mi megosztjuk a többi konyhatündérrel!

tudok lemondani egy-egy szép darabról. Általában a világhálóról szoktam rendelni, ugyanis külföldön egyedi és jó minőségű cipőket gyártanak. Minden félretett pénzem erre költöm, és lelkesedésem nem lankad, amikor szembesülök a borsos árakkal, ugyanis a cigarettáról is leszoktam, csak azért, hogy azt a pénzt is cipőkre költhessem” – vallja őszintén Puskás Csanád.

Hódít a marokkói mintázat A divattervezők már hónapokkal ezelőtt megálmodták és megalkották a 2010-es év tavaszi cipőtrendjét. Míg az elmúlt években a kényelmes, gyakran kislányosnak tűnő balerinák voltak a nyerők, idén a magas sarkú marokkói és indiai mintás szandálok kerülnek reflektor-

fénybe. Félretéve az összes előírt szabályt, cipőválasztáskor és -vásárláskor minden esetben saját ízlésünk, stílusunk szerint döntsünk, törekedjünk egyedi párok beszerzésére, és tartsuk szem előtt azt a mondást, miszerint: „Mutasd a cipőd, megmondom, ki vagy!” Fodor Tekla

Cipők – mindenféle formában Beteges cipőgyűjtő vagyok... Ha ez a függőségnek egyik formája, akkor én függő vagyok. Minden lépés fontos az ember életében, és élvezetes azokat kényelmes és csinos cipellőkben megtenni. Csak így tudok előre, felívelően haladni. Minden kedvhez más cipő kell, és annyi gyönyörű példány van a világon, csak jól meg kell keresni őket. Cipőkből, úgy érzem, bármennyit össze tudnék gyűjteni. Ezen fáradozom nap mint nap. Vadászom rájuk, mint az ékszerekre! Volt már fordított bőr korszakom. Mindenhol a fordított bőrt lestem, mint az éhes vad. Pedig tudtam, hamar kikopik, és be kell fessem fekete cipőkrémmel. Egyszer meg is történt, hogy a világos barna bakancsomat feketére mázoltam, mert kikopott. De a fordított bőr még akkor is vitte a pálmát nálam. Gyűjtöttem már magas talpú szandálokat tizenéves koromban, mert nagylány szerettem volna lenni. Aztán, amikor rájöttem, ez nem jön be a pasiknál, elhatároztam, hogy kisebb talpat faragok a cipőimnek: egyiknek a talpát oda is tartottam a fűtőtesthez, hogy olvadjon, és legyen alacsonyabb. Mindezen műveleteket a legnagyobb komolysággal végeztem. Aztán nagylány lettem és megrendülten tapasztaltam, hogy sose jártam még magas sarkú cipőben. Gyorsan tettem ellene, megvettem életem legelső magas sarkúját. Mondanom sem kell, nem várt hatást váltott ki, természetesen a férfiakban. Konstatáltam, hogy bizony a hímneműek is szeretik a magas sarkút, de egy kérdés lebegett előttem: akkor miért nem járnak ők is ebben?

Sportcipős korszakom mindig is volt és lesz is. Nem igaz, hogy nem nézem a márkát a vásárlásnál, de ravasz vásárlóként leárazásokkor rohamozom meg a készletet. A teniszcipőket sosem szerettem, hiába van rajta a márka, nem tud lázba hozni. Egyszer kaptam egyet ajándékba, de azóta is a nem-használjuk-de-nem-dobjuk-ki cipők polcán vesztegel és várja, hátha valami kézlábtörős erdei túrára megyek, ahova nem sajnálom majd magammal vinni. A cipőnek lelke van, megsimogat és érzed őszinte szeretetét... veled van egész nap, érzi a rád nehezedő nyomást és veled együtt szenved... kopogásával tudatja, merre vagy, megvéd a világ durva szennyétől.... szeret, s szereted.... oh, nem hiszem el, szerelmes vagyok egy cipőbe! Tötszegi Orsolya

január 20–26.

Juventus <<13. oldal

Máshol hopp, itthon kopp

Síparadicsomok itthon és a nagyvilágban B

ár az idei szezon nem kényeztetett el túl sok hóval, a téli sportok szerelmeseinek ebben az idényben sem kell kihagyniuk a sízés nyújtotta élményeket. Igaz, a hazai pályákat ebben a szezonban inkább a sár uralta, mint a hó, egy-két napos kiruccanásokra mégis többen választják a Madarasi Hargitát, Hargita- és Homoródfürdőt, illetve a Bucsin-tetőt célállomásként. Akik pedig nagyobb élményre vágynak, idő és pénz függvényében a külföldi síparadicsomokat keresik fel.

Kedvezőtlen időjárás, rossz körülmények Az erdélyi sípályák idén nem kecsegtettek túl jó körülményekkel, bár a turisztikai ipar próbálja hangzatos szlogenekkel megfogni az itthoni és az anyaországi sportbarátokat, a szegényes feltételek és a viszonylag magas árak sokakat visszarettentenek. Ördög Emőke egyetemista szívesen hódol a téli sportoknak, viszont a hazai körülmények mellett csak ritkán adatik meg a lehetősége. „A hazai pályák szegényesen felszereltek és nem igazán gondozottak. Ilyen körülmények között, sajnos hiába szeretnénk, hó hiányában nincs lehetőség itthon sízni. Nem használják ki a lehetőségeket, nem úgy, mint külföldön. Érdemes lenne minél nagyobb sípálya-hálózatot kialakítani, igazán okos megoldások léteznek erre, ahhoz viszont tájékozódni és anyagiakban is áldozni kellene rá.” A téli sportok űzéséhez

elengedhetetlen a hó, aminek hiányával küszködnek idén a felszereltebb hazai sípályák is. „Brassó Pojánán több érdekes programmal rukkoltak elő idén is, például a Postăvaru turistaháznál versenyek, freestyle-bemutatók, játékok, esti bulik közül válogathatnak a turisták. De senki nem látogatja ezeket, mivel nincs elég hideg, hogy megmaradjon a hó, így még egyetlen versenyt sem tartottak az idén. Gyönyörű a ház és csodás a kilátás, igazán hangulatos hely sízők, hódeszkázók számára, de mivel nincs hó, ez a hely is teljesen üres ilyenkor” – mondta el egy Brassó Pojánán versenyt szervező cég marketingese.

Hogyan lehetséges mindez külföldön? Nehéz a hazai piacnak felzárkóznia mindaddig, amíg a külföldi síparadicsomok az egész téli szezonban magas komforttal és tökéletes pályákkal kecsegtetnek. Ha egy-két napra megelégszünk

A hazai pályák minősége külföldre üldözi a sírajongókat

a hazai ajánlatokkal is, amint időnk megengedi a hosszabb kikapcsolódást, azonnal a szomszédos és nyugatabbra fekvő országok nyújtotta lehetőségeket böngésszük. „Szerintem jobban megéri külföldre menni, még annak ellenére is, hogy ott a síbérletek sokkal drágábbak, mint itt. Az ottani lehetőségek és körülmények is felülmúlja az itthoniakat. A szállás körülbelül ugyanannyiba kerül, mint itthon, viszont ott civilizált emberek vesznek körül és több 100 km pálya, amit szabadon használhatsz” – fejtette ki véleményét Emőke. Ausztria még mindig a

leglátogatottabb téli turisztikai célpont, annál is inkább, mivel itt még áprilisban is remek síelési lehetőség van. A legfelkapottabb helyek Kaprun, Zell am See, Bad Gastein és Kitzbuhel. Az árak egy fő részére egy éjszakára, kényelemtől és időszaktól függően, 35 és 90 euró között mozognak. A francia Alpok egy másik közkedvelt helye a téli sportok erdélyi imádóinak is, utazási irodától függően választhatunk egyéni utat, így januári időszakban az árak egy hétre, szállástól függően, 90–120 euró között váltakoznak. Egy igen kedvező ajánlat szerint az

Biztosan bennem a hiba!

N

em erre a világra születtem, mondják otthon, s lehet benne valami, hiszen nap mint nap rájövök, hogy míg én annak rendje s módja szerint próbálom megoldani a gondokat, mások hanyag eleganciával kikerülik azt. Rendszerint meghökkenek, mikor olyan tippeket hallok másoktól, milyen módszerekkel lehet tiszta haszonhoz jutni, példának okáért: hogyan tudsz egy termék kifizetésével még egyet-kettőt elsajátítani. És bár tudom, ők sem alkalmazzák, hiszen jó ismerősökről van szó, nekem sose járná ki az agyam ezeket a lehetőségeket. Létezik ilyen, túlzott becsületesség, íme jelen példa mutatja, mert én csak annyit vásárolok, amennyire zsebemből futja. De hagyjuk a nagyáruházakat ért károkat, nem a két fizetetlenül kicsempészett banántól fuccsolnak be. Túl tisztességes vagyok! Január elhozta

a bérlettelenség állapotát, eddigi fesztelen utazgatásaimat komoly veszély fenyegette. Az oly nagy szolgálatot tett egyetemistáknak juttatott ingyenes bérlet (ezúton is köszönet az önkormányzatnak!) december végével lejárt, s úgy tűnt, komoly akadályai vannak a meghosszabbításnak. Bár tisztem szerint az idei tanévben is egy felsőoktatási intézmény büdzséjét gazdagítom, szerény pár száz lejért cserében nem várhatok egyetemi igazolványt (Studkártya), de még igazolást is igen problémás beszerezni. Így amíg ezen ügyeimet intéztem, ami tudnivaló, nem egy-két nap nagyhazánkban, kénytelen voltam fizetség ellenében használni a városi tömegközlekedési eszközöket. Legalábbis ekként gondoltam és cselekedtem. De újfent rá kellett jönnöm, nem tudok élni a balkáni lehetőségekkel, hiszen mások erre is jó stratégiát dolgoztak ki. A megoldásra többféle variációt láttam

már az élelmes utasoktól. A nagyobb tehetség a kisbuszokon kell, itt ugyanis kénytelen vagy a buszsofőrnek igazolni utazási jogosultságod. Egyesek viszont nemes egyszerűséggel átsiklanak eme kötelezettségen, és szó nélkül hátramennek, mások elhárító stratégiaként szóba elegyednek a sofőrrel, érdeklődnek, hogy megfelelő számozású buszra ültek-e fel, majd látszólag megnyugodva, jegyvásárlás nélkül megoldották a szóban forgó problémát. Tudom, hogy bennem a hiba, túlbonyolítom azokat a dolgokat, amikre itthon igenis bejáratott gyakorlatok élnek, de abban is biztos vagyok, következő alkalommal újra a magam buta, törvénytisztelő módján fogok eljárni. Zsó

Alpe d’Huez nyújtotta élményeket egy hétig akár 262 euróért élvezhetjük, ami magába foglalja az utazást busszal, szállást és hat napos síbérletet. A Capital.ro gazdasági újság arról számol be, hogy Bulgária tengerpartja után hegyeivel is lekörözte Romániát, a Bansko, Borovets és Pamporovo sípályák évről évre egyre több turistát vonzanak a román téli sportok rajongói közül is. Bansko hosszú síszezonnal, emellett alacsony árakkal várja a sízni vágyókat, december közepétől egészen május közepéig. Egy marosvásárhelyi utazási iroda

ajánlatában 29 és 40 euró között tölthetünk egy éjszakát a téli üdülőhelyen. Az utazási irodák kínálatai széles választékot biztosítanak a téli sportok megszállottainak, bár az idei tél elég enyhe, a külföldi pályák modern felszereléssel leküzdik a természeti viszonyokat. Sajnos Románia ebben a versenyben is alulmarad, az időszakhoz képest kedvezőtlen meleg időjárás és a korszerűtlen felszerelés még több hazai sízőt csábít a külföldi síparadicsomokba. Balogh Erzsébet

Rólatok–tőletek

Úgy érzed, közlendőd nyilvánosságot kíván? Hogy gondolataid más fiatalokat is érintenek? Akkor ez a te oldalad! Írásaidat küldd el szerkesztőségünk címére (Rózsák tere 16.) vagy a [email protected] e-mailcímre és a legjobbakat ezeken a hasábokon viszontláthatod. Mert ez az oldal rólad szól!

14. oldal >> Sport

január 20–26.

Ide jutottunk H a netán emlékszünk még, a múlt héten a Ferrari meghökkentő döntését boncolgattuk, miszerint elhatározta, hogy már-már a hazaárulást súroló nem-olaszos ésszerűséggel hibridautót dob piacra. Hőzöngtünk, elképesztő mélységeket megütve dobálóztunk a Szózat soraival, elemezgettünk, de végül kénytelenek voltunk belátni, hogy valójában emiatt nem ítélhetjük el őket, és a hibrid-Ferrari azért változatlanul Ferrari.

Nem sokkal a cikk megjelenése után azonban megbántam, hogy Vörösmartytól kezdve a H1N1-vírusig minden nagyágyút bevetettem, ugyanis azóta történt valami még szörnyűségesebb, ami mellett mindez eltörpül. A legvulgárisabb olasz sportautó, a full-koleszterines Lamborghini készítői luxusterepjárót, igen, SUV-t fejlesztenek. És minden erőfeszítésem ellenére egy szarkasztikus megjegyzés vagy magasröptű metafora sem jutott eszembe ennek hallatán. Mert valójában ez a hír sokkal inkább szomorú, mint vicces, és tökéletesen példázza a mai autógyártás elfajultságát. A Lamborghini mindig

is az olasz autógyártás rosszfiúja volt. Ha a Ferrari egy elegánsan öltözött élsportoló, akkor a Lamborghini egy borostás, krokodilbőr inges, figyelemre méltó mellszőrzettel és rajta nagy műgonddal elhelyezett annál vastagabb aranylánccal rendelkező olasz gigoló. Amikor a gyártó

1974-ben új, a márkától megszokott mértékben korszakalkotó és meghökkentő modellt mutatott be a nagyközönségnek, a látszólag egy képregényből kipattant autó láttán egy újságíró felkiáltott:„Countach!”Ezt a kifejezést az olaszok általában csinos nők után való kurjongatásra használják, és hozzávetőlegesen egyenértékű azzal a bizonyos füttyszóval, amit ugyancsak ilyenkor hall az ember. Így kapta a nevét a legendás Lamborghini Countach, amelyet azóta is a

Turbo-rágók és kamaszposzterek koronázatlan királyaként tart számon a történelem. Ez a kis történet tulajdonképpen mindent elmond a Lamborghini-szellemről. Hogyan kerül a képbe egy hasonló patinával rendelkező gyártónál a marketing-döntések legnagyobbja, a luxusterepjáró? Úgy, hogy az ízig-vérig olasz Lamborghini SUV-je német lesz. És most egy kis genealógia. A Lamborghini Audi-fennhatóság alatt áll 1998 óta, az Audi pedig

a Volkswagené. A Porsche viszont ugyancsak a Volkswagené, ezért – mint azt már említettük –, a Porsche Cayenne luxusterepjáró nem más, mint egy Volkswagen Touareg kalapban. Mindkét SUV fejlesztésében azonban fontos szerepet kaptak a Porsche mérnökei, ezért a Lamborghini hasonló modelljét is rájuk bízták. Így a terep-Lambo a Porsche Cayenne alapjaira fog épülni, és a költségcsökkentés szellemében a két autónak rengeteg közös alkatrésze lesz. A motorpaletta is a Lamborghinikból, Audikból és a Porsche Cayenne-ből már ismert V8-as, illetve V10-es benzinmo-

torokból áll majd, és elkerülhetetlenül dízelváltozat is lesz, minden bizonnyal az Audi Q7-es V12-ese. Ez is TDI, úgyhogy a szomszéd már elmondhatja, hogy nem csak a Porsche Cayenne-ben, de egy Lamborghiniban is ugyanolyan motor van, mint az ő kombi 4-es Golában. Ide jutott a modern autógyártás. A sok év tapasztalatából származó márkaháttér, az igazi exkluzivitás és individualitás odavész a modern autógyártás költségcsökkentéseinek, valamint a marketing-osztályok sznob-vadászatának oltárán. Jelvényeket veszünk, nem autókat. A Logan árkategóriájában levő„Chevrolet”tulajdonosa feszít átkeresztelt koreai Daewoo-jában, a kifinomult angol luxust és eleganciát megtestesítő Rolls-Royce tulajdonképpen BMW, az alternatív svéd Saab-ok alatt pedig megszeppent Opelek lapulnak. Nos, akkor tegyük csak fel újra a kulcskérdést: Lamborghini-e a német fejlesztésű, Porsche-alapra épülő, Audi-motoros,Volkswagen felügyeletű, dízel Lamborghini? Ez körülbelül olyan, mintha Petőfi Nemzeti dalát Gangxta Zolee írta volna.Valahogy csak nem az igazi. Ugron Gábor

Rózsák tere 15. szám (alagsor) Nyitvatartási idő: H.-Sz. 9.00 - 20.00 V. 9.00 - 14.00 ajándékbolt

Egyiptom

Monildi Gyógyszertár Gyógyszerek (ingyenes és ártámogatott receptek) Bőrgyógyászatilag tesztelt hipoallergén kozmetikumok (Avene, Ducray, Vichy, Elancyl) Ghe. Marinescu utca 60. szám / Tel./Fax: 0265-260.103 / Nyitvatartás: H.-Sz. 8 - 20

január 20–26.

Életmód << 15. oldal

Méregtelenítsen télen is!

M

ától egészségesen, vagy legalábbis egészségesebben étkezem, mint eddig! – eme kijelentés sokunknak az újévi fogadalmunk része volt, ugyanis a hidegebb hónapokban hajlamosak vagyunk szinte teljes mértékben megfeledkezni szervezetünk egészségéről. Tény, hogy nyáron sok friss zöldséget és gyümölcsöt, no meg a nagy hőség hatására több liter folyadékot fogyasztunk, így fitten és egészségesen tarthatjuk magunkat, ám ebben az időszakban is érdemes odafigyelni arra, hogy mit viszünk szervezetünkbe. A méregtelenítés azért szükséges, mert táplálkozás során olyan mérgező anyagok kerülnek szervezetünkbe, melyek lelassítják a máj tisztító funkcióját, felszívódnak a vérbe

és ezáltal bőrünk szárazzá, pattanásossá, narancsossá válik. A kúra lehet drasztikus, szigorú, egy vagy több napos, ám ajánlatos inkább azt a formát választani, mely könnyedén beilleszthető mindennapi életünkbe és melyet kis figyelemmel akár egész évben megtarthatunk. Köztudott, hogy a téli hónapokban sokkal kevesebb folyadékot fogyasztunk, mint nyáron, viszont ha valóban méregteleníteni szeretnénk szervezetünket, ebben az időszakban is tartsuk be a napi 2–3 liter mennyiséget. A zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztásával szintén megszabadulhatunk a mérgező anyagoktól, tudniillik sok vitamint és az anyagcserét aktivizáló enzimet tartalmaznak. Ebben az időszakban is könnyedén beszerezhető a téli

Így méregtelenítsen: – Bőrön át: fürdőzések, szauna, pakolás. – Emésztőrendszeren át: méregtelenítés gyógynövényekkel, gyümölcsökkel, zöldségekkel, folyadékkal. – Tüdőn át: légzőgyakorlatok, jóga, meditáció.

alma, mely magas rost- és glukonsav-tartalmának köszönhetően kiváló méregtelenítő, valamint a benne található pektin megköti a vastagbélben a nehézfémeket. Ugyanakkor a szaunázás, illatos fürdőzés, sőt a lelki nyu-

galom megtalálása is megkönnyíti és hatásossá teszi a méregtelenítést, ami könnyen életmódunk részévé válhat, csupán némi akarat szükséges és egy egészséges étrend kialakítása. Fodor Tekla

Háztartási tippek A következőkben néhány olyan ötletet ismertetünk, melyek a háztartásvezetés apró, de sok bosszúságot okozó gondjait orvosolják egyszerű módszerekkel. l Fokhagyma pucolása: egy pár másodpercre tegye be a meghámozni való gerezdeket a mikrohullámú sütőbe, sokkal könnyebben le tudja majd szedni róluk a héját. Vagy pedig ütögesse meg a gerezdet a kés lapos oldalával, ezután szintén könnyebb lesz leszedni a héját. l Barnuló banánok: egy salátás tálba tegyen pár csepp cherryt, és erre tegye rá a banánt. l Megégett kekszek: ha egy kicsit odaégette a kekszeket, akkor a sajtreszelő egyik oldalán (amelyiken a kisebb lyukak vannak) reszelje meg az égett részt. l Megbarnult gombák: ha megmaradt pár szem gombánk, akkor takarjuk le alufóliával, így elkerülhetjük, hogy megbarnuljanak. l Palacsinták: ne felejtsen önteni egy kis olajat a palacsintatésztába! Így nem fog odaragadni a serpenyőhöz.

Téli bőrápolás

A téli hidegben sokan szenvedünk száraz, kipirosodott bőrünk miatt, sokszor még azok is, akiknek normál típusú bőrükkel sosincs problémájuk. A fagy, a szél és a száraz levegő óhatatlanul nyomot hagy bőrünkön, ami az esztétikumon túl sokszor fájdalommal is jár. Íme néhány hasznos tanács téli bőrápolásunkhoz. A külső ártalmaknak fokozottan kitett arc és kéz ilyenkor még több kényeztetést és figyelmet igényel, fontos odafigyelnünk külső és belső hidratáltságára, de közvetlen környezetünkre is. Ha bőrünk ápolásáról beszélünk, jó tudni, lakásunk fűtöttsége és páratartalma is közrejátszik bőrünk kiszáradásához, megrepedéséhez. A túl nagy meleg kétszeresen káros faktor, egyrészt a kinti és benti nagy hőingadozás miatt, másrészt a fűtött szoba levegőjének alacsony páratartalma miatt. Mindkét tényező fokozottan hozzájárul bőrünk dehidratáltságához. Ideális esetben 40–60 százalék a szoba levegőjének páratartalma, amit fűtési szezonban csak növényekkel és párologtatókkal lehet biztosítani. Arcbőrünk tisztításának télen is kiemelt szerepe van, de nem mindegy, hogy milyen szerekkel tesszük. A hideg időszakban érdemes kímélő tisztítószereket beszerezni, amelyek mentesek a fokozottan szárító hatású nátrium-lauril-szulfát mosóaktív, habzó anyagtól. Alapos tisztítás után a krémek jutnak kulcsszerephez, ha bőrünk nyáron zsírosodásra hajlamos is, a téli időjárás azt is megviseli, érdemes zsírosabb állagú, ápoló, vitaminos krémet választani, használatát semmiképp ne mellőzzük, mielőtt utcára lépnénk. A külső hatásoktól már megviselt bőrünkön kényeztető pakolással segíthetünk, melyet otthon is gyorsan elkészíthetünk. Három evőkanálnyi túrót összekeverünk két evőkanál mézzel, majd felvisszük az arcra, nyakra, dekoltázsra. A pakolást tizenkét perc múlva mossuk le langyos vízzel. Helyi ápolásra, erősen kiszáradt, repedezett bőrünket puhává, simává varázsolhatjuk pár csepp mandula- vagy jojobaolajjal. Ha semmiképp nem tudunk lemondani a forró fürdőről, ami bár testünket-lelkünket kényezteti, de bőrünknek semmiképp nem áldásos, szárító hatását megakadályozhatjuk, ha tejszínt vagy aromaolajakat keverünk a vízbe. Ezen felül mindig tartsuk szem előtt, hogy az ápolt, hidratált bőr titka a sejtek vízzel való ellátottsága, ennek érdekében naponta fogyasszunk két liter folyadékot, lehetőleg vizet vagy ásványvizet. Balogh Erzsébet

Előfizetési akció! l Reszelni való sajt: ha túl puha, tegye be fél órára a mélyhűtőbe. l Hagyma: tegye be a hámozni való hagymát a mélyhűtőbe 10 percre, így elkerülheti könnyei potyogtatását! l Rágó: ha valamilyen véletlen folytán rágó kerül ruhájába, tegye a ruhadarabot rövid időre a mélyhűtőbe. Az így megfa-

gyott rágó könnyen kiszedhető a ruhából. lVíznyomok a fabútoron: a poharak és a vázák gyakran víznyomokat hagynak a fabútorokon. Nedves ruhára tett vaj és cigarettahamu keverékével dörzsölgessük a nyomokat, ezután pedig egy száraz ruhával fényesítsük a felületet. Vass Gyopár

A Központ hetilap a következő előfizetési csomagokat ajánlja kedves olvasóinak:

Előfizetés: 1 hónapra .................... 4.8 RON 3 hónapra .................... 13 RON 6 hónapra .................... 25 RON 12 hónapra ................... 50 RON Hívjon telefonon és ügynökünk házhoz megy. Részletek a 16. oldalon.

január 20–26.

16. oldal >> Szórakozás

Viccek Könyvajánló

– Gazsi! Honnan van ez a ló, amit vezetsz? – Sakkon nyertem! – Sakkon??? – A Lajos ütötte a parasztot, én meg léptem a lóval!

Parti Nagy Lajos: Hősöm tere Kortárs irodalmunkban Parti Nagy Lajosnak a líra, a dráma és a széppróza műfajában egyaránt a legjobbak között volt már eddig is a helye. Most regényíróként sem adja alább Hősöm tere című (káprázatos) szatírájával. A történet meghökkentően bizarr, ám igen ismerős alakokat mozgat, vagyis a féktelen fantázia állítja föl itt a nagyon is életszagú társadalmi diagnózist. Ez az ötletgazdag mű ugyanakkor megjeleníti az írói én és a regényhős veszélyes azonosulásának kísértését, illetve ket-

Y VÉN T J E R Az idős házaspár kimegy a telekre. A férj kint kapál éppen, amikor meglát az égen egy sárkányrepülőt. Erre gyorsan beszalad a házba, kihozza a puskáját, és rálő. Az asszony ijedten: ─Béla, mi történt?! Mit lőttél le? Erre a férj: ─ … (folyt. a rejtvény vízsz. 1., valamint függ. 17. sz. soraiban)

Vízszintes: 1. A vicc poénjának első része (zárt betűk: H, Y, N, M). 8. Genf, svájci város névváltozata. 14.Áruk iránti vásárlási igény. 16. Nyugati megyénk. 17.Ókori görög törzs. 18.Sebesültszállító katona. 20. Kicsinyítő képző. 21. Kezdettől fogva. 23.A te házadban. 24. Egyesülethez tartozik. 25.Puskát elsüt. 26. Tennivaló. 27. Alacsony főnemesi rang.28. Enola …, az első atombombázó. 30. Varróeszköz. 31. Elek! 32. Vasútállomás része. 33. … királya

téhasadásuk végzetes kalandját is. Minthogy azonban a fenti rejtélyek egyikének nyitját sem volna ildomos előre elfecsegni, támpontul legyen elég itt annyi, hogy a regény egy Budapest nevű városban, az élet-palomista mozgalom „megragadási” ünnepén, a Tisztabúza éjszakáján játszódik. Továbbá, hogy olvasásakor két dologtól rándulhat össze a gyomor: frenetikus humora folytán a nevetéstől, valamint a rémülettől, mert ez a szatíra figyelmeztetően és dermesztően félelmetes is.

Sárkányölő György (Lalo). 34. Főütőér. 36. Behajlított tenyér. 39.Daganat. 40. „Vázalakó”.41. Lyukas fog! 42. Nem tegez. 43. Kiütés a ringben.44.Juttat. 45. Zavaros epe! 46. … Steinhauer, kortárs amerikai novellista. 47. Ál.49. Alá.50.A lítium és a nitrogén vegyjele. 51. Első, németül (ERSTE). 52. Étkezés, az élelemmel együtt. 54. Csahos.55. Magyar költő, író (1884-1953). 57. Magyar, olasz és spanyol autójelek. 58. Hangszín. 60. Kóstolgat. 62. Alkalmi rakodómunkás. Függőleges: 2. Hibáztat. 3. Atlétikai sporteszköz. 4. Párosan nyer! 5.Óriások, törpék világa. 6. Hiszen, népiesen. 7. Dél-amerikai fátlan síkság. 9. Móricz Zsigmond műve. 10.Nikkel és szén. 11.

Fehér darab! 12. Lóápoló eszköz. 13. Francia regényíró, esszéista, kritikus (Louis, 1897-1982). 15. Kendert tör. 17. A vicc poénjának második, befejező része (zárt betűk: Í, A, N, D). 19. Ugyanaz, mint a vízsz. 24. 22.Lányunk férje. 24.Raktáron tart. 26.Német festő, grafikus, teoretikus, a reneszánsz művészet Itálián kívüli legnagyobb egyénisége (Albrecht, 1471-1528). 27. A történelmi Magyarország egyik kárpátaljai vármegyéje. 29. Étkezésnél használt ital (két szó). 30.Fenyőtermés. 32.Visszavágás a vívásban. 34.Jordánia fővárosa. 35. Üres tár! 36. Kassán született magyar író, költő, újságíró (Sándor, 1900-1989). 37. Idegen férfinév.

Egyik páciens a másiknak: – Az orvosom azt mondta, hogy paranoiás vagyok. – Igen? Ezt így kijelentette előtted? – Hát, igazából nem mondta, de ezt gondolta... Az irodalmi folyóirat szerkesztője nézegeti a kéziratot, és megkérdi a szerzőt: – Miért Bumeráng a címe? – Mert eddig minden szerkesztőségtől visszajött hozzám.

Y VÉN RE JT 38. Magunk. 42. Telt idomú. 43. Tengerként is emlegetett nagy ázsiai állóvíz.45. Áporodik. 47.Kellemetlenség. 48. Az Állati elmék írója (Robert). 49. Paci. 51. …, az se. 52. Komponál. 53. Kétszeres világbajnok brazil labdarúgó (1958, 1962), teljes nevén: Miranda José Ely. 55. Halkan mond. 56. Tagadószó. 59. Biztatószó.61.Az elején gurul!

Felszállás előtt az utasok csodálkozva látják, hogy a kapitány és első pilótája egyegy vakvezető kutyával, fekete szemüvegben, fehér bottal botladozik a pilótafülke felé. Először mindenki arra gondol, hogy biztos valami tréfáról van szó, de amikor elindul a gép, az utasok egyre nyugtalanabbá válnak. Gyorsan közeledik a kifutópálya vége, a hangulat is egyre kétségbeesettebb. Mikor már csak néhány méter van hátra, az összes utas egy em-

Játsszon velünk! Megfejtését küldje el a Rózsák tere 16. szám alá hétfőig. A helyes megfejtők között a Kobak könyvesbolt jóvoltából hetente könyvjutalmat sorsolunk ki.

berként felsikolt. Ám ekkor a gép hirtelen felemelkedik és megkezdi a repülést. Bent a pilótafülkében megszólal a másodpilóta: – Tudja, kapitány, mindig attól rettegek, hogy egyszer túl későn kezdenek sikoltozni az utasok, aztán mind meghalunk. – Miért lopta el a szomszédja dob felszerelését, amikor sem zenei, sem ritmusérzéke sincsen? – Mert neki sincs! Nyegle iú felszól a buszsofőrnek: – Mikor indul ez a szemétláda? Mire a sofőr egykedvűen: – Mikor megtelik szeméttel... – Kérem – magyarázza az ingatlanügynök –, ennek a háznak vannak bizonyos előnyei, és vannak hátrányai is... Először: fél mérföldre ide, nyugatra van egy sertésvágóhíd... Délre gumigyár, keletre hatalmas vegyi üzem, északon pedig szénnel fűtött hőerőmű... – Ezek hátrányok – mondja a vevő. – De mik az előnyei? – Az, hogy mindig pontosan tudni, merről fúj a szél.

Karikatúra:

Elnézésüket kérjük! Előző számunkban a kereszt rejtvény szövegéhez tévedésből nem a megfelelő ábrát közöltük. Így a rejtvény fejt hetetlenné, érvénytelenné vált, ezért szíves elnézésüket kérjük! Ígérjük, minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy ehhez hasonló hibák többé ne forduljanak elő! Köszönjük megértésüket!

Nyerőszelvény Név:_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Készítette: Nagy Norbert

___________ Cím:_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

___________ Megfejtés:_ _ _ _ _ _ _ _

_____________ _____________ _____________ _____________

Maros megyei hetilap

Előfizetési akció! A Központ a következő előfizetési csomagokat ajánlja kedves olvasóinak:

Előfizetés: Előfizetés magánszemélyeknek

Előfizetés jogi személyeknek

Töltse ki a szelvényt, és küldje el a szerkesztőség címére / Marosvásárhely, Rózsák tere 16. szám / vagy hívjon telefonon / 0265-250.994 / és ügynökünk házhoz megy.

1 hónapra .................... 4.8 RON 3 hónapra .................... 13 RON 6 hónapra .................... 25 RON 12 hónapra ................... 50 RON Hívjon telefonon és ügynökünk házhoz megy.