EPHEMERA GAÁL JÓZSEF KIÁLLÍTÁSA AZ ÚJ KRITERION GALÉRIÁBAN

2012. VIII. évfolyam 2. szám, február I S S N 2 0 6 6 - 6 3 49

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin

EPHEMERA – GAÁL JÓZSEF KIÁLLÍTÁSA AZ ÚJ KRITERION GALÉRIÁBAN

NK U T A L N Á J A REKLÁM 2012-ben is annyiért, mint 2008-ban! Külső borító Egy lapszám: 200 € Három lapszám: 600 € 20% 480 € Hat lapszám: 1200 € 30% 840 € 1 belső oldal Egy lapszám: 80 € Három lapszám: 240 € 20% 192 € Hat lapszám: 480 € 30% 336 €

½ belső oldal Egy lapszám: 50 € Három lapszám: 150 € 20% 120 € Hat lapszám: 300 € 30% 210 €

BEKÖSZÖNTŐ Tartalom

Kedves Olvasó!

PROGRAMON – FEBRUÁR

Itt a február, a telet búcsúztató farsang ideje. Az önfeledt mulatozás, evés-ivás és duhajkodás szokásvilága után olvasva a Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában talált farsanghoz kötődő naptári besorolás szerint nem vízkereszttel, hanem már karácsonnyal elkezdődik a farsangi időszak, amelyért a hétszámítással bonyolított luniszoláris naptárunk a ludas. A farsangi időszak szokáshagyományokban gazdag naptári periódus, régi tavaszváró, évkezdő ünnep, ezt az időszakot évszázadok óta a mulatás, maszkos dramatikus játékok jellemzik világszerte. Kisebb-nagyobb közösségek, vendéglátóhelyek, iskolák városunkban is elbúcsúztatják a telet, hagyományokhoz hűen pedig a Csobotfalvi Hagyományőrző Csoport mutatja be farsangi népszokását február 19-én, vasárnap Csobotfalván. A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésben, hagyományosan a megyéből is megpróbálják elűzni a telet, amelyet idén február 18-án Alsósófalván tartanak. A rendezvényen felvonulnak Hargita megye farsangi hagyományokat őrző csoportjai, nagy hangoskodással, bolondozással, mulatozással bemutatva vidékük népszokásait. Az immár 20. alkalommal szervezett Megyei Farsangbúcsúztatón megtaláljuk vidékünket megjelenítő farsangi alakokat: a kászoniak felhizlalt bikáját, az alsósófalviak vagy domokosiak részeges Illését, a szárhegyiek bőgőjét, melyek annyit mulattak és zabáltak a farsang idején, hogy el kell ítélni vagy temetni őket. Magazinunk februári számában kulturális intézmények programajánlója mellett kiemelten Vinczeffy László sepsiszentgyörgyi és Gaál József budapesti képzőművészek kiállításait ajánljuk figyelmükbe. Szabadidős és sportnaptárunkban a Mol Liga döntőjének mérkőzéseiről és országos féri kosárlabda-bajnokságról találnak ízelítőt. Szerkesztőségünk nevében víg farsangi napokat kívánok! Mihály Réka

CSÍKI JÁTÉKSZIN Jókai Mór, Darvas Ferenc, Várady Szabolcs: Gazdag szegények – zenés vígszínmű / 4

szereda.Origo

A kiadásért felelős: Antal Attila alpolgármester Felelős szerkesztő: Mihály Réka Szerkesztőbizottság: Ady András, Ferenczy Krisztina, György Piroska, Prigye Kinga Korrektúra: Prigye Kinga Lapterv, nyomdai előkészítés és nyomda: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda www.gutenberg-art.ro

Havonta megjelenő ingyenes programmagazin. Megjelenik 3000 példányban. Kiadja: a Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója. 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. sz., tel.: +40 266 315 120 / 134 @: [email protected], www.szereda.ro

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES Ördöngösök füzesen – bemutató előadás / 6 CSÍKI KAMARAZENEKAR Szonáta-est / 7 ESEMÉNY / RENDEZVÉNY Betekintés – Bács Béla János fotókiállítása / 8 Bárdi Nándor és Gazda József előadása a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozatban / 9 Vinczeffy László kiállítása PAG-ban / 10 Gaál József kiállítása az Új Kriterion Galériában / 12 FERENCES ÓRA / 14 SPORTNAPTÁR / 15 KÖNYVKOSÁR A Pallas-Akadémia Könyvkiadó ajánlója / 20 A Bookart Könyvkiadó ajánlója / 22 A Csíkszereda Kiadóhivatal kiadványai / 24 HELYTÖRTÉNETI ÉVFORDULÓK / 25 CSÍK-INFO-SAROK / 26



CsíKI JÁtÉKsZíN

Csíkszereda, temesvári sgt. 6. sz., tel./fax: +40 266 310 670, e-mail: [email protected], www.csikijatekszin.ro

Jókai Mór, darvas Ferenc, Várady szabolcs: GaZdaG sZeGÉNYeK – zenés vígszínmű

a gazdag szegények a „cifra nyomorúság” helyzetének komikus, olykor tragikomikus pillanatait eleveníti fel. Kapor Ádám vasúti váltóőr a nyugdíjkorhatár elérésével elveszíti munkahelyét, élettársa, Kömény Zsuzsa mosónő egyedül nem tudja eltartani kettőjüket, ezért úgy döntenek: beköltöznek a szegényházba. Igen ám, de az sem olyan egyszerű! a csóróságot is igazolni kell, és ebből olykor nagyon komikus helyzetek adódnak. az ember nincstelen, semmije nincs a ruhán kívül, ami rajta van, a havi lakbért is csak foggal-körömmel kapargatja össze, de ha ünnepel, valahogy mégiscsak jut ez is, az is. sonka is, bor is. Persze ezt holmi ellenőr meg nem értheti. Vagy mégis? Jókai műve alapján a szövegkönyvet bognár róbert és schlanger andrás írta, darvas Ferenc pedig Várady szabolcs verseihez komponált zenét. a Gazdag szegények eredeti vígszínmű a fővárosi népéletből sok élőzenével. ezzel az előadással kíván boldog új esztendőt nézőinek a csíkszeredai társulat! szereplők: Kapor Ádám: FülÖP ZoltÁN, Kömény Zsuzsa: KIlYÉN IlKa, lizi: rÁdUlY beÁta, szüköl Makár: beNde sÁNdor, Paczal János: KoZMa attIla, Kranyecz Frányó: KosZtÁNdI Zsolt, Gugyori Miska: KeresZtes sZabolCs, Gagyuláné: ZsIGMoNd ÉVa beÁta, ritka Panna: dÁlNoKY CsIlla / FeKete berNadetta, Csicsonka: KIss bora, Özvegy Csókáné, amál: MÁrdIrosZ ÁGNes, doktorka: bIlIbóK attIla, Itzig: GIaCoMello roberto, tarafás spiridon: lőrINCZ aNdrÁs erNő, Jókai Mór: beNe ZoltÁN, valamint doMoKos erIKa roZÁlIa, KIsKaMoNI-sZalaY lIlla, PaP tIbor, Vass Csaba, sZabó berNadett, aNtal adorJÁN, aNtal CsaNÁd. 4

Zenekar: rÁdUJ GÁbor, Veress Csaba, orbÁN-FItórI MelINda; rendezőasszisztens: bUdaHÁZI attIla; korrepetitor: beNe ZoltÁN; koreográfia: bodor JoHaNNa és HorVÁtH GYUla-aNtal; díszlet-jelmeztervező: KeleMeN Kata. rendező: sCHlaNGer aNdrÁs. budaházi attila dramaturg

Fotók: sándor levente

HarGIta NeMZetI sZÉKelY NÉPI eGYüttes

Csíkszereda, temesvári sugárút 6.sz.,tel.: +40 266 371 362, e-mail: [email protected], www.hargitatanc.ro

ÖrdÖNGÖsÖK FüZeseN – a Hargita Nemzeti székely Népi együttes új előadása 2012. február 15. / szerda / 19.00 óra / Városi Művelődési Ház

az ördög ott van... különböző neveket viselve majdminden vallásban, a népek öröklődő hitvilágában megtalálható, mint a Gonosz megtestesítője. Ily módon jelen van a magyarság hitvilágában is, és gyakori szereplője népmeséinknek, csakhogy velünk, székelyekkel valahogy mindig pórul jár. a leleményes paraszt (vagy éppen parasztasszony) túljár az eszén, és nevetség tárgyává teszi. az Ördög nem ritka földrajzi neveinkben sem. Minden tájegységnek van egy Ördög pataka, Ördög árka, Ördög lápja, vagy valami hasonló, és Mezőségen ott van az Ördöngösfüzes. a takács sándor által kiadott lélekjárás című

Fotók: Csíki Zsolt

6

írás esszenciális gondolatait használta fel a Hargita együttes új élőadásában. a legenda, illetve annak variációi Ördöngösfüzes falu nevének kialakulására igyekezett magyarázatot adni. a táncjáték szándéka nem az etimológiai eredet megfejtése, hanem egy minden korosztálynak szóló mesét kíván elsődlegesen a tánc nyelvén bemutatni. az előadás során a nézők szórakoztató történetbe ágyazva északmezőségi, kalotaszegi, gyimesi és szatmári táncokat láthatnak. rendező: boka Gábor, koreográfus: busai Norbert. rangyák József, HNsZNe

Fotó: Ádám Gyula

CsíKI KaMaraZeNeKar eGYesület

Csíkszereda, szabadság tér 18. sz., tel.: +40 266 310 080

sZoNÁta est – Péter ernő hegedű- és Marius-alexandru Popescu zongora-előadása 2012. február 20. / hétfő / 18.00 óra / Nagy István Művészeti szakközépiskola aulája

a Csíki Kamarazenekar egyesület szervezésében Péter ernő hegedű- és Marius-alexandru Popescu zongora-előadását láthatják az érdeklődők. Műsoron Wolfgang amadeus Mozart – F-dúr szonáta kv. 377., ludwig van beethoven – F-dúr tavasz szonáta op. 24. és Johannes brahms – G-dúr szonáta op. 78. szerepelnek. Péter ernő 1990-ben, 8 éves korában kezdett hegedülni id. Koppándi Jenő vezetésével. Zeneismereteit a Nagy István Művészeti szakközépiskolában alapozza meg, ahol 1999 és 2000 között Kovács lászló és derzsi albert tanároknál tanult. 2000-ben felvételt nyert a kolozsvári Gheorghe dima Zeneakadémia hegedű szakára, ahol béres Melinda tanítványaként tanult, majd 2005-ben diplomázott. 2005–2008 között a Nagyváradi Állami Filharmónia szimfonikus zenekarában első hegedűsként dolgozott, és részt vett a Filharmónia olaszországi, belgiumi, németországi, ausztriai, magyarországi turnéján. 2008 szeptemberétől a Nagy István Művészeti szakközépiskola hegedű szakos tanára. 2001-től állandó

tagja a Csíki Kamarazenekarnak, 2009-től tagja a székelyföldi Filharmóniának is. alapító tagja és művészeti vezetője a Hargita Megyei Művészeti Népiskola kamarazenekarának, valamint tagja a Fiatal Művészek egyesületének, amely aktív támogatója a fiatal tehetségek gondozásának. Marius-alexandru Popescu 1986-ban fejezte be tanulmányait zongora szakon a kolozsvári Gheorghe dima Zeneakadémián. 1986–1990 között általános iskolai zenetanár Nagyváradon, majd 1990-től zenelíceumi tanár. ebben az időben a Nagyváradi Filharmónia tagja. 1994-től a kolozsvári Zenelíceum korrepetitora. 1995-től egyetemi asszisztens a kolozsvári Gheorghe dima Zeneakadémián. 1988-ban részt vett a Gheorghe dima Hegedű-zongora versenyen; 1998-ban a sigismund toduta Nemzetközi Verseny második díjjával (korrepetició) jutalmazták. Korrepetitor 1994-től a bukareşti Jeunesse Musicales, valamint 200l–2004 között sinaián a remember enescu nemzetközi versenyeken. 7

aVe art GalÉrIa

Csíkszereda, szív u. 2a / 1

beteKINtÉs – bács béla János fotókiállítása 2012. február 2. / csütörtök / 17.30 óra / ave art Galéria

szerelmi háromszög

bács béla János 1965-ben született Csíkszeredában. saját bevallása szerint gyerekkora óta érdekli a fotózás, de változó intenzitással foglalkozott vele. Képzőművészeti munkáival elsősorban a lépések színekben és Formákban a Művészetért alapítvány tagjaként találkozhattunk csoportos kiállítások alkalmával. 2009-ben egyedi

helyszínen, a csíkszeredai börtönben állította ki a Falak című tárlatát. a jelenleg szabadfoglalkozású fordítóként tevékenykedő alkotó fényképezőgéppel a kezében, nyitott szemmel járja a kis és nagyvilágot, keresi a színek, a formák és a vonalak harmóniáját, művészien megörökítve a pillanat varázsát. Csíkszeredától strassburgig, szebentől berlinig nyújt betekintést a hétköznapokba, fotói arra késztetnek, hogy megálljunk egy pillanatra és felfedezzük az élet apró szépségeit: a szerelmi háromszög, az oltalom, vagy éppen a kapcsolatok terén. Jelen kiállítás törzsanyagát 2010-ben két németországi helyszínen, a rostocki Petri Kirche termében, valamint a drezdai diakónia Központban állították ki. a tárlatmegnyitóra február 2-án 17.30 órakor kerül sor az ave art Galériában. alternatív megnyitóként, ugyanaznap 20.30 órakor noktürn ráadásra kerül sor, azok számára, akiknek a korábbi időpont nem felel meg. a kiállítás február 24-ig tekinthető meg. Minden érdeklődőt szeretettel várnak! Iochom Zsolt

eltakarva – feltárva

8

CsíKsZereda PolGÁrMesterI HIVatala Csíkszereda, Vár tér 1. sz., www.szereda.ro

bárdi Nándor: Kisebbségi magyar közösségek átalakulása 1989 után – előadás a Honfoglalás előttől az európai Unió utánig előadás-sorozatban 2012. február 10. / péntek / 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme

bárdi Nándor történész (1962), az Mta Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. tanárként nemzetiségtörténeti és erdély 20. századi históriájával foglalkozó kurzusokat tartott szegeden, budapesten és Kolozsvárt. Kutatóként alapkérdése, hogy a kisebbségi elitek hogyan konstruálják meg saját társadalmukat, azt a közeget, amely képviselőinek gondolják

magukat. azokat a kulturális kódokat keresi, amelyekkel a kisebbségi magyar közösségek működése értelmezhető. szűkebb kutatási területe a két világháború közötti romániai magyarság története. szakértőként nem a magyarságpolitikai közbeszéddel, hanem konfliktusokkal és technikákkal foglalkozik: támogatáspolitika, a magyar–magyar viszony. az adatbank.ro internetes oldal tartalomfejlesztője, a Múltunk és a Források a romániai magyar kisebbség történetéhez könyvsorozatok, a Magyar Kisebbség című folyóirat szerkesztője. több mint száz tudományos publikáció szerzője. Közeljövőben jelenik meg otthon és haza címmel tanulmánykötete. a Kisebbségi magyar közösségek társadalmi átalakulása 1989 után címmel tartandó előadása hat kiemelt társadalmi folyamatot mutat be, összehasonlítva azok érvényesülését a Kárpát-medence külhoni magyarsága körében. Ugyanitt áttekintést ad a kisebbségi elitek átalakulásáról, az integráció fogalmának jelentésváltozatairól, valamint a határtalanítás akadályairól.

GaZda JóZseF: a HarMadIK ÁG – könyvbemutató és előadás a Honfoglalás előttől az európai Unió utánig előadás-sorozatban 2012. február 17. / péntek / 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme Gazda József Kézdivásárhelyen született 1936-ban, irodalom- és műkritikus, esszéíró, szociográfus. sepsiszentgyörgyön 1953-ban érettségizett, a kolozsvári egyetemen 1958-ban szerzett magyar szakos tanári oklevelet. a székelykocsárdi iskolában, 1961-től a nagyenyedi líceumban, 1964-től Kovásznán tanított. 1990-től az ugyanott megjelenő, az Ige című református lap szerkesztője. Műkritikusként erdélyi magyar festőművészekről nyújt értő elemzéseket. Útirajzai az egyetemes képzőművészet megismertetését is szolgáló útinaplók. tanárként sokat tesz

a diákszínjátszás fellendítéséért. Értékes népi szövegekből montírozott szociográfiái jelentek meg. a harmadik ág... Magyarok a szétszóratottságban, I. az idők árján... II. Félszáz ország című könyv anyagának gyűjtése közben több mint ezer emberrel beszélgetett szerte a nagyvilágban, s mindenkinek feltette a kérdést: Hogy látnak minket az új hazájukban? Jó-e ott magyarnak lenni? a válaszok önmagukért beszélnek. egyetlen ember nem volt, aki azt mondta volna, hogy hátránya származik a magyarságából, magyar voltából. És olyan ember sem volt, aki azt mondta volna, hogy magyarsága miatt ellenszenvet, bizalmatlanságot vagy valamiféle tartózkodást érzett volna másokban. az ellenkezőjéről viszont sokan számoltak be. Csíkszeredai könyvbemutatójára a Honfoglalás előttől az európai Unió utánig előadás-sorozat keretében kerül sor február 17-én. 9

PaG – PÁl aUKCIósHÁZ És GalÉrIa Csíkszereda, Zsögödi Nagy Imre u. 28. sz.

alkotni tisztességgel, őszintén és becsülettel – interjú Vinczeffy lászló képzőművésszel 2012. február 20. / hétfő / 18.00 óra / PaG – Pál aukciósház és Galéria egy álomszerű, absztraktizált szürreális világot tár elénk, erőteljes vonalvezetéssel, egyéni formavilággal. Munkásságát 2006-ban a Pro Cultura Hungarica-díjjal, 2008-ban Munkácsy-díjjal, 2009-ben Magyar Művészetért és simsay Ildikó-díjjal ismerték el. 2010-től a Magyar Művészeti akadémiának tagja. a sepsiszentgyörgyi képzőművész csíkszeredai kiállítását Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész nyitja meg február 20án. Vinczeffy lászlót a csíkszeredai bemutatkozása kapcsán alkotói pályájának alakulásáról kérdeztem.

Februárban Vinczeffy lászló képzőművészt látja vendégül az év elején nyílt PaG – Pál aukciósház és Galéria. Vinczeffy lászló Munkácsy-díjas festőművész, grafikus, restaurátor. 1946-ban született atyhán, 1970-ben szerzett diplomát a kolozsvári Ion andreescu Képzőművészeti Főiskola rajztanári szakán, ahonnan Zágonba helyezték rajztanárnak. 1979–1983 között a bukaresti Nemzeti Művészeti Múzeum képrestaurátori szakán képezte magát. 1979–2010-ig a székely Nemzeti Múzeum képrestaurátora volt. az 1980-as években a Gyárfás Jenő emlékházban, 1990-től saját műtermében dolgozott. számos neves erdélyi festő képét restaurálta. saját festményein, grafikáin, szobrain, installációin

10

Hogyan alakult ki a rajzolás, a képzőművészet iránti érdeklődése, szeretete? Kisgyerekkorom óta szerettem rajzolni, 8-dik osztályig nem volt rajzoktatóm. Minden színes képeslap érdekelt és ezeket másolgattam, ami boldoggá tett. 2008-ban a Pallas-akadémia Könyvkiadó Műterem-sorozatában megjelent albumában Kántor lajos gondolatai között olvasható: „Vinczeffy lászló a művészek azon kategóriájába tartozik, akiknek művei közvetlen kapcsolatba hozhatók az élettényekkel, életrajzi adatokkal, ha ez felületes közelítésben nem nyilvánvaló is. atyha és Zernest, etéd és sibioara, szováta és Kolozsvár, sepsiszentgyörgy és bukarest: vándorlások, iskolák, újrakezdések útjelzői.” Életének ezen időszakára hogyan emlékszik és miként jelent meg művészetében?

PaG – PÁl aUKCIósHÁZ És GalÉrIa Csíkszereda, Zsögödi Nagy Imre u. 28. sz.

Kántor lajosnak igaza van. az atyhai kitelepítés utáni helységváltoztatások nagyon mély és keserű nyomokat hagytak az életemben. ezek a negatív élmények a művészi gondolkodásomban végigkísérnek. Itt gondolok a színeimre, vonalaimra vagy formáimra. Kik és miként hatottak művészi világának kialakulására? Kusztos endre, aki látta próbálkozásaimat, édesanyámnak azt tanácsolta, hogy felvételizzek a Marosvásárhelyi Művészeti líceumba. ő volt az első mintaképem, majd tanáraim: barabás István és Nagy Pál. Később az expresszionisták és a szürrealisták. Mi segíti az alkotásban? a kitartó munka. Milyennek látja a kortárs, és ezen belül is az erdélyi kortárs képzőművészetet?

a tehetséges művészek kivándorlása után a keletkezett űrt sikerült feltölteni tehetséges fiatalokkal. Hogy itthon maradjanak, rájuk kellene figyelni – ezt én hiányolom. a kortárs erdélyi képzőművészet nagyon jó úton halad, amióta fiataljaink külföldön tanulhatnak és dolgozhatnak. európában vagy a nagyvilágban sokan megállják helyüket. Nem gondolom, hogy lezárult a pályája, de mégis ha visszagondol a hatvanhat évre, mennyire elégedett? Milyennek látja pályája jelenlegi stádiumát? az utóbbi évek sikereit annak köszönhetem, hogy soha nem futottam a divat után, hanem arra törekedtem, hogy tudatosan odafigyeljek arra a belső hangra, ami ösztönzött az alkotásra. a művészi alkotásaimat mindig tisztességesen, őszintén és becsületesen végeztem. Kérdezett: Mihály réka 11

ÚJ KRITERION GALÉRIA Csíkszereda, Petőfi S u. 4. sz.

EPHEMERA – GAÁL JÓZSEF KÉPZŐMŰVÉSZ KIÁLLITÁSA 2012. február 3. / péntek / 18.00 óra / kiállítás-megnyitó az Új Kriterion Galériában 2012. február 2. / csütörtök / 18.00 óra – Nyílt előadás a Nagy István Művészeti Szakközépiskola aulájában Csíkszeredai kiállítását Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész nyitja meg, február 3-án, amelyre katalógus is készül a Bookart Könyvkiadó támogatásával, és a helyszínen lesz megvásárolható.

A 2011 decemberében újjáalakult Kriterion Galéria kiállításainak sorát Gaál József magyarországi képzőművész bemutatásával folyatatja 2012. februárban. GAÁL JÓZSEF festő, grafikus 1960. április 30-án született Tahitótfaluban. 1979–1986: Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán tanult, mesterei: Kocsis Imre, Raszler Károly, Rozanits Tibor voltak. Alkotói tevékenységét számos díjjal és elismeréssel jutalmazták: 1984: a Magyar Képzőművészeti Főiskola Herman Lipót Alapítványának díja; 1985: a XIII. Országos Grafikai Biennálé Kondor-emlékérme; 1987–1989: Derkovits-ösztöndíj; 1989: Kassák-ösztöndíj; 1991: a Barcsay Alapítvány díja; Munkácsy-díj; a XVI. Országos Grafikai Biennálé nagydíja; római ösztöndíj; 1994: a VII. Országos Rajzbiennálén BAZ Megye Önkormányzata díja; 1996: a VIII. Országos Rajzbiennálé Csohány-díja. Dolgozott a salgótarjáni és a makói művésztelepen. Főiskolás kora óta kiállít. 1993-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. Szépirodalmi, műkritikai írásai is megjelennek. Expresszív, feszültséggel teli, mitikus atmoszférájú, nyers színekkel festett alkotásain többnyire groteszk, deformált, a testrészeket torzítóan hangsúlyozó keverék, de mindig antropomorf lényeket, emberállatokat, tárgyembereket ábrázol – emblematikus tömörséggel. – olvashatjuk a Kortárs Magyar Művészeti Lexikonban (Budapest 1999.) 12

Képzőművészi munkája mellett ír – szépirodalmat, műkritikát – és oktat. Hogyan tud ennyi feladatot összeegyeztetni, és nekik külön-külön megfelelni? Elsősorban képzőművész vagyok, minden ennek van alárendelve, ezt erősíti még az oktatás is, mert közben én is sokat tanulok. Amit írok, már nem merném a szépirodalom kategóriájába sorolni, inkább töprengő keresgélés és magyarázat próbálkozása. Szabadon fogalmazok, engem nem kötnek a szakzsargonok. Eleinte vers-képződményekkel is próbálkoztam, néhányat még publikálni is merészeltem, de később felülbírálva, egyszerűen megsemmisítettem. Ihletett állapot kell egy jó esszéhez is, de egy szimpla műleírás is holt betűk halmaza, ha nincs érzelemmel telítve. Az öninterpretáció fontos feladat, mert a megértés hiánya miatt a távolság egyre növekszik a néző és az alkotás között.

ÚJ KRITERION GALÉRIA Csíkszereda, Petőfi S u. 4. sz.

Közel 20 éve oktat. Tanárként mit tart kiemelkedően fontosak átadni diákjai számára? A művészetnek koronként módosul a szerepe, emiatt a változás mögött biztos, és állandóan érvényes dolgokat kell megfogalmazni. Jelen pillanatban teljesen ellentétes képzőművészeti felfogások léteznek egymás mellett, mindezt még bonyolítja, hogy az előző korok alkotásait is újraértékelve vagy felülbírálva, és azt elvetve tekintünk a múltba. A morális tartalom, a kifejezés hitelessége és őszintesége magas szintű megformálással, ez lehet az állandó követelmény, ami örök érvényű. Nem szabad egy stílust, trendet dogmaként állandósítani. A hagyomány is csak dinamikus változásban, újraalkotva fejlődőképes. Számos elismerő díj tulajdonosa, sok-sok kiállítás után első alkalommal lesz látható Csíkszeredában. Milyennek látja az erdélyi képzőművészetet? Erre a legnehezebb válaszolni, mert nem lehet konkrétan behatárolni. Nagyon sok kolléga van, aki máshol dolgozik, s már inkább vendégként, vagy elidegenedve tér vissza, de van, akiben megerősödik a ragaszkodás, és felértékelődnek a megőrzött hagyományok. Az előző kérdésnél említettem a hagyomány változását, módosító megtermékenyítését, ezért az újítás és megőrzés egyszerre érvényes. A globalizációs folyamatok egyneművé alakítják a változatos világot. Erdély virágkora a sokféleség elfogadása által jött létre, csak így lehet olvasztótégelye egy sajátos kultúrának. Az örökölt kultúra továbbéltetése nagyobb és progresszívebb feladat, mint a készen kapott import kultúra inaktív elfogadása. A kifejezés mélységéhez, a természet által sugallt harmónia visszaszerzéséhez itt nagyobb az esély. A bezárkózás provinciális állapotokat hoz létre, a nyitottsághoz viszont tudatosnak kell lenni, mert csak saját élő kultúránk közömbösíti a negatív globalizációs hatásokat. Színhasználata sötét – komor, szenvedő létre utaló. Hogyan, miből meríti alkotási témáit?

A belső és külső konfliktusok összeforrva léteznek minden személyiségben. Ennek táptalaja az a katartikus életérzés, ami munkáimnak is alapja. Ezért munkáim nem az andalító szépségről szólnak, inkább az elfojtott, tudatalattiba száműzött érzéseket hozzák felszínre. Mire jó mindez? Kérdezhetnénk, de az önámítás és az üres esztétizálás csak elfedné a létezés valódi arcát. Az archaikus korban természetes volt, hogy a mű rituális kiengesztelés eszköze volt. Nem egy dekoratív dísz, hanem a lét problémáira adott sajátos válasz. Beavatás, áldozat és felmutatás. „A kiküzdött szépségben feszültség van és morális többlet... (...) az esendőben meglátni a szépséget... (...)”– idézi gondolatait Szabó Noémi az Önmagával viaskodó ember (2010) című írásában. Milyen Gaál József szépségideálja? Hamis és életidegen elképzelések a szépről kilúgozzák a valóságot. A giccsesen megfestett táj gátolja a természetben rejlő valós és összetett szépség felfedezését. Egy katartikus mű a belső küzdelmek lenyomata, de a megfogalmazás szépsége által feloldja az ellentmondásokat. Az értelmezhetőség sokfélesége is fontos, mert a tartalmi dimenziók nélküli művek csak banalitásokat képesek közölni. A konvencionális gondolkozás előítéletektől terhes, megkímél az egyéni felismerésektől, az alkotás mélyebb megismerésétől. Az esendőség szépsége keresztényi esztétika, nem a külső eleganciát és az üres formalizmust, hanem a lét problémáit kell feltárni. Művészi ars poétikája... A művészet valójában költői világkép, gazdagságát a megújulásra képes alkotók biztosítják. A műveimben rejlő mitikus világlátás nem babonás rendszer, nem szolgál hatalmakat, sem a pillanatnyi divatot. A műalkotásban az egyéni képzetek feloldódnak a kollektív tudattalanban. Ez csak az örökölt szimbolikus, mitikus világlátás által lehetséges. A tudatalatti és azt kontrolláló szellemi tudatfeletti az alkotásban szétválaszthatatlan. Minden műalkotás éteri és ösztönös egyszerre, esendőség és tökéletesség, alászállás és felemelkedés. Kérdezett: Mihály Réka 13

CsíKsoMlYóI FereNCes reNdHÁZ

Csíksomlyó, szék u. 148. sz., www.csiksomlyo.ro

Ferences óra ft. szénégető Istvánnal 2012. február 19. / vasárnap / 11.30 óra / csíksomlyói kegytemplom

a csíksomlyói kegytemplomban 2011-ben indult Ferences óra elnevezésű előadás-sorozat idén is folytatódik. a 2012-es év témája: a család, család és társadalom kapcsolata. a téma első meghívottja dr. Gloviczki eszter budapesti orvos volt, aki január 22-én szerelem, hűség, válás a hormonok világában címmel tartott előadást. az év második Ferences óráját ft. szénégető István marosvásárhelyi plébános, a Gyulafehérvári Főegyházmegye Pasztorális bizottság családmunkacsoportjának papi referense tartja. 2012. február 19-én 11.30-kor, a nagymise után a csíksomlyói kegytemplomban kezdődő előadásának címe: a szülők feladata az egyház tanításában. Ft. szénégető István 1972-ben született sepsiszentgyörgyön. 1998-ban szentelték pappá Gyulafehérváron, 2002 szeptembere óta Marosvásárhelyen él. Papi hitvallásában így fogalmaz: „Életem értelmét a papság szentségében kapott küldetésben, az emberek szolgálatában találtam meg a katolikus egyházban. Hiszem, hogy életünk több, mint a születés és a halál közé ékelt néhány esztendő, hogy vágyaink, lelkünk túlmutat e világon, és hogy a sokféle fájdalom ellenére sok jót tehetünk ebben a világban. Példaképem Jézus Krisztus, aki az embert tartotta a legdrágább kincsnek, nem a törvény betűjét, a szokásokat. És példaképem szent Pál apostol, aki közösségek felépítésére tette fel életét.” azt tartja feladatának, hogy ott legyen Isten családjában, testvérként a testvérek között, de – mint fogalmaz – „az atya példájára, atyaként, papként dolgozni is azért, hogy az létrejöjjön, fennálljon és boldogítson.” Célja Jézus Krisztus nagy családjának felépítése, a családegyház és a családias egyház létének támogatása. Munkájával hozzá 14

szeretne járulni egy házaspárokból, családokból, papokból, szerzetesekből és szerzetesnővérekből, özvegyekből, különleges körülmények között élőkből álló lelki építmény megvalósulásához, egy olyan lelki ház építéséhez, amely „mindenkinek igaz szeretettel bélelt otthont nyújt”. Ft. szénégető István a februári előadásában a családon belüli nevelés kérdésével fog foglalkozni. az egyház erre vonatkozó tanítása néhány részletének bemutatásán túl az előadó főként a családpasztoráció során szerzett tapasztalatait szeretné megosztani a hallgatósággal. az előadás többek között vázolni fogja a nevelés hármas tagolását is: 1. Ölelj át! 2. tegyél le! 3. eressz el! a Familiaris Consortio szellemében mutat utat: „Nevelői feladatuknál fogva gyermekeik számára a szülők az élet tanúságtételével az evangélium első hirdetői. Ha ezen túlmenően együtt imádkoznak a gyermekekkel, velük együtt olvassák Isten igéjét, és arra indítják őket, hogy a hitoktatás révén közelebbi kapcsolatba kerüljenek az egyházzal és az eucharisztiával, még inkább szülővé válnak, azaz nem csupán testi életük nemzői lesznek, hanem annak az életnek forrásai is, amely Krisztus keresztjéből és feltámadásából a szentlélek megújító szeretete révén árasztja el őket.” borsodi l. lászló ferences sajtóreferens

sPortNaPtÁr

Ideje, hogy vége legyen a pech-sorozatnak – interjú lászlófy botonddal, a Hargita Gyöngye Kosárlabda Klub edzőjével mekkora költségvetésük van). de tény az is, hogy mindig előre kell lépni, ezért próbáltuk magasabbra tenni a mércét. Fontos azt is megemlíteni, hogy a bajnokságban szereplő csapatok nagy részének van egy gerince, amit évről évre meg tudnak tartani. ez nekünk nem sikerült: Hannah és Coleman nem tért vissza hozzánk, megtartottuk ugyan a másik két külföldit, közülük egyiktől (levi Nathaniel levine) azonban a szezon közepén meg kellett válnunk. a hiány pedig érezhető volt, de viszont nem maga a személy hiányzott, hanem a külföldi játékos, aki hozzá tud tenni akár 15 pontot az eredményhez. a viszonylag laikusnak számító nézőnek is feltűnt a mérkőzések követése során, hogy nem sikerült végigjátszani ugyanazzal az intenzitással a 40 percet. az összecsapások első-második negyede után szinte mindig törés következett be a játékban, ezt követően pedig egysíkú, kiszámítható, statikus játék lett a jellemző. Mivel magyarázható ez, illetve hogyan lehetne ezt kiküszöbölni? sokkal inkább a mentális, mint a fizikai fáradtság az egyik oka ennek a jelenségnek. tudni kell, hogy az izom mindig később fárad el, mint az agy. Valószínű, hogy vannak olyan játékosok, akik nem játszottak még eleget ezen a szinten, és az októberi idénynyitó előtt, a csapat felkészülési meccsein nyújtott teljesítmény alapján arról beszéltünk, hogy reális esély van a középmezőnybe jutáshoz. „Félidőnél” azonban azt látjuk, hogy a célkitűzés és a valóság egyre távolabb kerül egymástól. listázzuk az okokat! az okok sokrétűek. Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a felkészülési mérkőzések sohasem hasonlíthatók össze az igaziakkal. az ott mutatott jobb játék valószínű annak volt köszönhető, hogy mindenki bizonyítani szeretett volna. Ugyanakkor nehéz a csapatot arra bírni, hogy teljes erőbedobással dolgozzon, hogyha bizonyos pozíciókon nincs konkurencia. az erős csapatoknál, ahol legalább két egyforma kaliberű játékos van ugyanazon a pozíción, kialakul egy egészséges konkurencia, és mindig az játszik, aki jobb formában van. a másik ok, hogy valószínűleg kissé elhamarkodott volt már a felkészülés előtt olyan kijelentést tenni, hogy a 9–12. hely megszerzése a célkitűzés, mert még nem voltunk teljesen tisztában az ellenfelek erőviszonyaival (ki kit fog igazolni,

Fotó: biró Zoltán

15

sPortNaPtÁr eddig az volt a tapasztalatom, hogy ha büntetést alkalmaztunk, az nem előre vitte a csapatot, hanem sokkal inkább rontott a helyzeten. Jövőre másfajta megközelítésben szeretnénk szerződéseket kötni. ez viszont azért nehéz, mert kiscsapat lévén, veszélyes olyan feltételeket szabni, mint a nagycsapatok, mert akkor nem jönne hozzánk játékos. de ha már egy-két évet eltöltöttünk a bajnokságban, szert teszünk bizonyos hírnévre, tekintélyre, és akkor már ismert lesz az a tény csapatunkról, hogy korrektül és jó bánásmóddal viszonyulunk az újakhoz. Ilyen körülmények között már be lehet vezetni a próbaidőt, és olyan feltételeket lehet szabni, melyek sokkal inkább a teljesítményhez kötik a bérezést. nem tudják kezelni az ilyen helyzeteket. Általában a játékosok mutatóiból arra nem lehet következtetni, hogy milyen karakter, milyen a hozzáállása, mennyire versenyző típus, mennyire törik meg a különböző nyomások alatt. Minderre csak az éles helyzetekben derül fény. természetesen nem felejthetjük el az edzői, azaz az én hibáimat sem. amikor a csapat 4–5 ponttal veszít el egy mérkőzést, az lehet kizárólag edzői hiba, de amikor 25 pont fölötti a különbség, annak általában más oka van. Kiscsapat lévén, sokszor a bíróktól sem azt kapjuk, mint más csapat. ez még inkább visszahúzza a csapatot. Ha erre még rájön egy-két gyermeteg hiba, akkor onnan már nagyon nehéz felállni. ezen tényezők összjátéka szinte minden mérkőzésen előfordult. amikor az edző látja, hogy padlón a „morál”, mit tud tenni az időkérés, illetve a szünetek másodperceiben-perceiben? Időkéréskor egy perc áll rendelkezésre, ilyenkor a pályáról lejövő játékos odafigyel ugyan az utasításokra, de nem biztos, hogy el is jut a tudatáig. ahhoz is kell egy bizonyos rutin, hogy két levegővétel közben is figyelni tudjál. Nagyszünetekben lehet jobban rájuk hatni, de volt már olyan, hogy mérkőzés felénél sajnos, már eldőlt a sorsunk. történt ugyanakkor olyan is, hogy küzdöttünk, visszajöttünk arra a szintre, ahonnan még akár nyerni tudtunk volna, ilyenkor viszont jöttek a szürke sporttársaink, illetve a becsúszó hibák. ezeken a hibákon mind csak idővel és azok folyamatában lehet változtatni. azt is fontos szem előtt tartani, hogy csapatról beszélünk ugyan, de annak minden tagja külön egyéniség, mindenkihez másképp kell viszonyulni, ki kell ismerni, meg kell „nyitni”. Ha teljesítményfüggő bérezést alkalmazna a klub, nem javulna a játékosok teljesítménye? 16

a hazai játékosok (Jakab, Pora, samoilă, roşu, Filovici) többnyire a cserepadot „erősítették”, ugyanis a statisztikákat végignézve szembeötlően kevés játéklehetőséget kaptak (átlagolva 13,2 percet). történt ez azért, mert nem sikerült kellőképpen bizonyítaniuk? Átlagolni a játékosok pályán töltött idejét, ebben az esetben nem célszerű. Ha mégis azt tesszük, akkor ez a 13 perc azt jelenti, hogy több mint egy negyedet végigjátszottak. ez nem kevés. a szóban forgó percekben volt, aki bizonyított és volt, aki nem. aki bizonyított, további játékperceket kapott. a visszavágó mérkőzéseket megelőzően zajlott a téli átigazolási időszak, melyet minden csapat igyekezett a lehető legna-

sPortNaPtÁr Nagyon képzett, rutinos játékosról van szó, akiben megvan a kulcs ahhoz, hogy hogyan kell mérkőzést nyerni. Mivel sérülés miatt egy évet kihagyni kényszerült, megvan benne a bizonyítási vágy is. remélem, hogy az elvárásokat maximálisan teljesíteni tudja. az éves kihagyás időszaka alatt végig edzett, a mozgása kicsit „berozsdázott” ugyan, de hamar vissza fog zökkeni.

gyobb mértékben kihasználni. Hogy látod, a játékosmozgás milyen irányba befolyásolta az erőviszonyokat? egyes csapatok teljesen fejetlenül cserélgetik a játékosaikat, nem fizetik őket rendszeresen, vagy elküldik, esetleg megszűnik a csapat. a nagycsapatoknál nem volt jelentős mozgás, egy-egy játékost cseréltek ki, akárcsak a Hargita Gyöngye KK, bár mi nem vagyunk nagycsapat. eddig is éppen elég probléma volt az új játékosok összeszokásával. a levine által hagyott űrt az ugyancsak amerikai származású ashley Champion fogja betölteni. Kérlek, mutasd be az új csapattagot.

a Cs otopeni visszalépése után jelenleg 14. helyen áll a csapat. a második „félidőben” két olyan mérkőzésünk lesz – a dinamo és a Giurgiu elleni, mindkettő hazai környezetben –, amelyek megnyerésével még elkaphatjuk a középmezőnybeli 12. helyet. Milyen esélyt látsz erre? a Giurgiu és a dinamo nagyrészt kicserélte az idegenlégiósait, ezért még idő kell, amíg véleményt lehet alkotni teljesítményükről. a frissen érkezett külföldinek nehéz lesz összeszokni, lehet, hogy ezt ki is tudjuk használni. a téli szünetről való visszatérés után olyan munkát fektettek a felkészülésbe a fiúk, amellyel reményeim szerint sikerül begyűjteni annyi győzelmet, hogy elegendő legyen a 12. helyhez. az igazság az, hogy minket a villámon kívül minden sújtott már (utóbb a palánk szakadt le), ideje, hogy vége legyen ennek a pech-sorozatnak, és ránk mosolyogjon a szerencse! adja Isten, hogy így legyen! Készítette: Ferenczy Krisztina

a-osZtÁlYos FÉrFI KosÁrlabda-baJNoKsÁG a Csíkszeredai Hargita Gyöngye Kosárlabda Klub februári mérkőzései: 2012. február 4., szombat bC Mures – Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK (20. forduló) 2012. február 9., csütörtök sCM Universitatea Craiova – Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK (21. forduló) 2012. február 22., szerda Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK – Cs dinamo bucuresti (22. forduló) 2012. február 25., szombat CsU atlassib sibiu – Csíkszeredai Hargita Gyöngye KK (23. forduló)

17

SPORTNAPTÁR

Jégkorong MOL Liga Február az elődöntő utolsó és a döntő mérkőzéseinek hónapja lesz a magyar–román közös bajnokságban. A negyeddöntők – melyek lapzártánk időpontjában még zajlanak – eredményei alapján alakul az e havi összecsapások rendje. Elődöntő: 2012. február 2., csütörtök ND továbbjutó 2. – HSC Csíkszereda 2012. február 2., csütörtök ND továbbjutó 1. – Dab. Docler 2012. február 3., péntek ND továbbjutó 2. – HSC Csíkszereda 2012. február 3., péntek ND továbbjutó 1. – Dab. Docler 2012. február 5., vasárnap HSC Csíkszereda – ND továbbjutó 2. (ha kell) 2012. február 5., vasárnap Dab. Docler – ND továbbjutó 1. (ha kell)

18

Döntő: A döntőben az elődöntő első és második helyezettje mérkőzik, négy sikerig tart a párharc. 2012. február 15., szerda ED továbbjutó 1. – ED továbbjutó 2. 2012. február 16., csütörtök ED továbbjutó 1. – ED továbbjutó 2. 2012. február 19., vasárnap ED továbbjutó 2. – ED továbbjutó 1. 2012. február 20., hétfő ED továbbjutó 2. – ED továbbjutó 1. 2012. február 23., csütörtök ED továbbjutó 1. – ED továbbjutó 2. (ha kell) 2012. február 24., péntek ED továbbjutó 1. – ED továbbjutó 2. (ha kell) 2012. február 27., hétfő ED továbbjutó 2. – ED továbbjutó 1. (ha kell) (ND – negyeddöntő, ED – elődöntő)

sPortNaPtÁr

sPortolÁsI leHetősÉGeK HarGItaFürdőN sízés a Csipike- és a Miklós-pálya naponta 9.00 és 17.00 óra között várja a kikapcsolódni vágyókat. előbbinél esti sízésre is van lehetőség 19.00 és 21.00 óra között. a bérletek, jegyek ára: Csipike-pálya bérlet Jegy 9.00–17.00 40 lej 2 lej 19.00–21.00 30 lej 3 lej a pálya adminisztrátora: both Csaba, tel.: 0744–590 221 Miklós-pálya bérlet Jegy 9.00–17.00 30 lej a pálya adminisztrátora: Fekete Gyula, tel.: 0742–040 611 teljes sífelszerelés kölcsönzésére is van lehetőség, naponta 9.00–17.00 óra között: 30 lej (egy napra), illetve 10 lej (egy órára).

Korcsolyázás Naponta 9.00–22.00 óra között, több turnusban a sízés mellett korcsolyázni is lehet az üdülőtelepen, az alábbi program és díjszabás szerint: Pályabér Korcsolyabérlés 9.00–11.00 10 lej 10 lej 11.30–13.30 10 lej 10 lej 14.00–16.00 10 lej 10 lej 16.30–18.30 15 lej 10 lej 19.00–22.00 20 lej 10 lej bővebb információ a 0742–659 192-es telefonszámon igényelhető.

Hópánkó (snowtubing) a színes gumitömlőket is üzembe helyezték Hargitafürdőn, így az egyik legvidámabb téli mozgásformának hódolóknak újra lehetőségük van hópánkózni naponta 11.00–17.00 óra között a sportiskola menedékháza közelében az alábbi árakért: 1 csúszás 2,50 lej 5 csúszás 10 lej bővebb információ Péter Istvántól a 0751–988 766-os telefonszámon igényelhető. Összeállította: Ferenczy Krisztina

Fotó: Csík-Info iroda

19

KÖNYVKOSÁR

A PALLAS-AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA A Pallas-Akadémia Könyvkiadó 550. könyve Sas Péter: A HERALDIKUS. Köpeczi Sebestyén József élete és munkássága I–II. Forma: 193x274, terjedelem: 624 + 648 oldal, amelyből 72 oldal színes, kivitelezés: kötött, ára: 265 lej Magyarország középcímerét, a királyi Románia címerét – amelyet a királyságra utaló jelképek nélkül ma is használnak –, Márton Áron püspöki címerét tervezte többek között Köpeczi Sebestyén József, a 20. század egyik legjelentősebb heraldikusa. Sas Péter művelődéstörténész terjedelmes monográfiában mutatja be címerfestő életét és munkásságát, rávilágítva arra, hogy Köpeczi művészként, művészettörténészként egyaránt jelentőset alkotott, e mű ismerete nélkül rendkívül hiányos lenne a 20. századi erdélyi szellemtörténetről alkotott kép. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó 550. köteteként megjelent monográfia 1300 oldalon, mintegy 1700 illusztrációval mutatja be ezt az életművet.

Banner Zoltán: KÁKONYI CSILLA. Élet-Jelek, 4. Forma: 215x255, terjedelem: 42 oldal + 66 színes melléklet, kivitelezés: kötött, ára: 65 lej Kákonyi Csilla életművét korunk egyik legautentikusabb tanújává avatja a székelyföldi táji és társadalmi környezetbe átplántált, illetve abból sugárzó életszeretet. A szín- és formaemlékek dús vegetációja, a rembrandti feszültségű portrék, a titokzatos abszurditások megdöbbentően jelentéses esztétikai élménnyé minősítik át a drámai életérzést. Teremtés-hangulatú látomásokkal keresi azt a festői közeget, amelyben a megalázott emberi méltóságot visszahelyezheti jogaiba.

Sas Péter: KÓS KÁROLY. Képeskönyv. Művészalbum Forma: 195x275, terjedelem: 224 oldal, + 80 oldal színes , kivitelezés: kötött, ára: 85 lej Kós Károly művészetének, „művészeteinek” titka talán abban rejlik, hogy majd minden művészeti ágban alkotott, és ami nem művészeti jellegű feladat volt, azt is művészi szinten oldotta meg. Életművének legfőbb jellemzője, hogy rátalált népére, rátalált önmagára, megtalálta célját és értelmét az életben: népe és szülőhazája, közössége szolgálatát. Irodalmi alkotásaiban, épületeiben, rajzaiban, színpadképeiben, faragásaiban adta tovább, közvetítette „Erdély sohasem hazudó köveinek” hangtalan mondandóját – őt idézve: „ahogy tudtam és ahogy lehetett”.

Zsigmond Győző: NYELVI REJTVÉNY, JÁTÉK, VERSENY (második, bővített kiadás) Forma: 165x235, terjedelem: 128 oldal, kivitelezés: fűzött, ára: 18 lej Zsigmond Győző rejtvényei és vetélkedésre ajánlott játékai jórészt a szerző saját észjárásának, ötleteinek termékei. Vannak már ismerői a tanárkollégák körében, vannak hívei is, követői pedig leginkább a gyermekek, az a tanulói korcsoport, amelynek a könyvet is szánta. E kiadvánnyal a hívek, a követők, a játékba, az anyanyelvbe-felejtkezők tábora minden bizonnyal csak növekedni fog. (Péntek János)

A könyvek megvásárolhatók a Gutenberg Könyvesboltokban: Csíkszereda, Petőfi utca 4. sz. Tel.: 0266 316 798 Marosvásárhely, Rózsák tere 57. sz . Tel.: 0265 250 491. 20

KÖNYVKOSÁR

A BOOKART KÖNYVKIADÓ AJÁNLÓJA

A 82. BUDAPESTI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT KÖTETEK Márton Evelin: MACSKAMÉZ Kovács István illusztrációival, 244 oldal, 120x212 mm, kötött, ára: 30 lej Közel kerülni egymáshoz, azért hogy adhassunk; és az ajándék igazi, mert aki adja, önmagát adja. Ez ennek a humorral és bölcsességgel átszőtt kötetnek a ki nem mondott, de minden sorában benne levő mondanivalója.

Szabó Róbert Csaba: TEMETÉS ESTE TÍZKOR 168 oldal, 136x212 mm, kötött, ára: 30 lej A történetek szereplői alighanem a testi szerelem bűvöletében, vagy abból felocsúdva cselekednek, esetleg messziről visszatekintve értekeznek róla. Hol élesebben, hol egészen elrejtve, de ott kúszik, indázik a mindenre kiható, pusztító, máskor meg építő, az örvények és sodrások által mozgásban tartott szenvedély.

A XVII. MAROSVÁSÁRHELYI NEMZETKÖZI KÖNYVFESZTIVÁLRA MEGJELENT KÖTETEK Şefan Bănulescu: A MILLIOMOS KÖNYVE Fordította Demény Péter, 380 oldal, 120x212 mm, kötött, ára: 43 lej „Ez a regény a próza ünnepe, az elbeszélés művészetének és tudományának olyan áradása, amilyent ritkán látni, az írás egyfajta diadala a világon. Erénye nemcsak az, hogy oldalain rendkívül hitelesen és elbűvölően megjelenik és kialakul egy világ, egy ritka varázslatos világ, a dél, a fennsík, a mocsarak, a bizánci maradványok és a török szokások világa, hanem az is, hogy ebben az elbűvölő világban varázslatos szereplők születnek, olyan életrajzokkal, cselekedetekkel, gesztusokkal, mesékkel és gondolatokkal, amelyek megőrjítenek, legalábbis olvasás közben. Olyan őrület ez, mint a szerelem. Amikor elmélyülsz A Milliomos könyvében, elkerülhetetlenül boldog vagy. Remélhet egy könyv ennél többet?” Filip Florian Kovács András Ferenc, Tompa Gábor: TRANSSYLVÁN PÓTDEPRESSZIÓK Kétbalkezes szonettek 1993–2011, 124 oldal, 120x212 mm, kötött, ára: 30 lej Az 1998-ban megjelent közösen írt szonettkötetet folytatták újabb versekkel a szerzők, mert a helyzet, mely akkor ezeket szülte, semmit sem változott. Hajdú Farkas-Zoltán: AZ ÁRULÁSRÓL 160 oldal, 120x212 mm, kötött, ára: 30 lej Az 1959-ben zajlott „német írók perének” két szereplőjét, Hans Bergelt (akit elítéltek) és Eginald Schlattnert (aki vallott, de őt is bebörtönözték) szólaltatja meg a szerző. Vallomásaik nyomán megtudhtjuk, hogyan ért véget egy nyolcszázötven éves történet, az erdélyi szászok története. A könyv tartalmaz egy ajándékot is, Balogh Gábor és Hajdú Farkas-Zoltán többszörösen díjnyertes, a kötetből készült filmjét.

BOOK ART KIADÓ

www.bookart.ro • [email protected] • 0040 744 778 407 22

GOSCOM TÁVHŐ = KÉNYELEM + BIZTONSÁG + KÖRNYEZETKÍMÉLÉS Maradjon vagy legyen újra a távhőszolgáltatás híve, élvezze annak előnyeit! Városunkban a távfűtési rendszer folyamatos és tervszerű rekonstrukciója garantálja a szolgáltatás minőségét, az árak versenyképességét. A távhőrendszer gazdaságos üzemeltetése mellett célunk a maximális komfort biztosítása. Ha egyéni vagy közösségi fűtési gondjai vannak, forduljon hozzánk bizalommal, együtt keresünk megoldást minden helyzetre! GOSCOM Rt.

KÖNYVKosÁr

a CsíKsZereda KIadóHIVatal KIadVÁNYaI Murádin Jenő – sümegi György – Zombori István: MÁrtoN FereNC Ára: 70 lej.

szabó andrás: a bőFÉNY ForrÁsa Ára: 65 lej.

a MI NaGY IMrÉNK Válogatás Zsögödi Nagy Imre festőművész műveiből Ára: 25 lej.

túros eszter: tUrCZa lÁsZló Művészalbum Ára: 50 lej.

banner Zoltán: MÁrtoN ÁrPÁd Művészalbum Ára: 65 lej.

banner Zoltán: GaÁl aNdrÁs Művészalbum Ára: 65 lej.

Kocsis lajos: a CsíKI MaGÁNJaVaK tÖrtÉNete 1869–1923 Ára: 20 lej.

Vofkori György: CsíKsZereda És CsíKsoMlYó KÉPes tÖrtÉNete Ára: 120 lej, illetve 10 példány fölött 100 lej.

Pál Pál előd: a CsíKI síIsKola tÖrtÉNete a csíkszeredai alpesi-sí története 1934–2010 Ára: 35 lej.

CsíKVÁrMeGYe stÁtUssZIMbólUMa Ára: 35 lej.

szabó andrás: a Hargitáról Észak-bácskába – NaGY IstVÁN Ára: 25 lej.

Murádin Jenő, szervátiusz anikó: sZerVÁtIUsZ JeNő: ÉleteM, eMlÉKeIM Ára: 50 lej.

CsíKsZereda KIadóHIVatal Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Vár tér 1. sz. / 131-es iroda, tel.: 0266 371 464, e-mail: [email protected] 24

NeVes CsíKIaK ÉVFordUló

HelYtÖrtÉNetI ÉVFordUlóK – daczó Katalin összeállítása sZÁZHarMINCÖt ÉVe sZületett sÁNdor IMre százharmincöt éve, 1877. február 14-én született Kolozsváron csíkszentmihályi sándor Imre genealógus, heraldikus, újságíró, a kolozsvári Magyar Jelzálog Hitelbank tisztviselője. szülei: Csíkszentmihályi sándor Imre főszolgabíró és csíkmadéfalvi Istvánffy Magda. az 1902-ben alapított Genealógiai Füzetek alapító főszerkesztője. az első világháborúban az orosz harctérre kerül, ekkortól hagy fel a Genealógiai Füzetek szerkesztésével. 1921-ben összeesküvés gyanúja miatt Kolozsváron a román hatóságok letartóztatják, és elítélik. 1923. november 23-án kicserélendő fogolyként, endes Miklós történész közbenjárásának köszönhetően kiszabadul. ezután budapesten élt, de „a nehéz, háborús idők és betegsége ellenére is kitartóan kutatta az erdélyi családokat, erdély címeres emlékeit és a székelység történetét. Példaként állhat a mai kor számára elhivatottságával, újító szándékával és hősiességével” – véli sándor Ákos, a csíkszentmihályi sándor család tagja. sándor Imre a börtönben megromlott egészségi állapota miatt 1930. január 3-án, 53 éves korában hunyt el. a Házsongárdi temetőben, a családi sírboltban nyugszik. „oly küzdelmeket elevenítettünk föl, amelyek nekünk idegenek nem lehetnek. – fogalmazott 1912-ben, a Genealógiai Füzetek tízéves, ünnepi számában. – Ugyanazon rögökért folyt a harc, mint ma és ugyanazon vér festette vörösre

sándor Imre a feleségével Velencében (a felvétel sándor Ákos tulajdona.)

a vitatott rögöt, mint amely a mi ereinkben buzog. legnagyobb hálátlanságnak tartjuk elfordulni a múlttól: megtagadni a bölcsőt, mely ringatott, eltaszítani az édesanyát, mely fölnevelt. Ily hálátlanságra csak a tudatlanság késztethet valakit.” sándor Imre székely hadtörténeti és erdélyi genealógiai adatgyűjtésének fennmaradt részét a Magyar országos levéltárban őrzik. (sándor Ákos közlése és a wikipedia.org nyomán)

sZÁZÖt ÉVe sZületett debreCZY sÁNdor százöt éve, 1907. február 23-án született Kászonújfaluban debreczy sándor pedagógiai író, Csoma sándor-kutató. 1910–1913 között Gyimesbükkön élt, ahol apja, debreczy József őrmesterként szolgált. 1913–1916 között szépvízen, 1917-től a sepsiszentgyörgyi székely Mikó Kollégiumban tanult, főiskolai tanulmányait a kolozsvári Ferdinand-egyetemen (1925–1928), majd a párizsi sorbonne-on végezte. 1944-ig sepsiszentgyörgyön volt magyar irodalom szakos tanár. a második világháborúban orosz fogságba esett, 1948-ban tért haza. ezután a bolyai, majd a babeş–bolyai egyetem előadótanára 1968-ig. Cikkei, tanulmányai különböző folyóiratokban jelentek meg. egyik legfontosabb munkája a Kőrösi Csoma sándor csodálatos élete című monográfia. a magyar nyelv és irodalom tanításának módszertana című, 1970-ben megjelent munkájában összefoglalta a nyelv és irodalom tanításának korszerű eljárásait és technikai eszközeit. 1973-ben a helyesírás tanítása címmel, szabó Hajnallal együtt módszertani útmutatót írt a magyar általános iskolák számára. 1978-ban hunyt el. a Házsongárdi

debreczy sándor irodalomtörténész (a felvétel Víziné debreczy Ildikó tulajdona.)

temetőben nyugszik. (Víziné debreczy Ildikó közlése, valamint a romániai Magyar Irodalmi lexikon nyomán) 25

csík-info

HASZNOS INFÓK

CSÍK-INFO-SAROK Csík-Info – Turisztikai információs iroda Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1 szám, 120-as iroda, tel./fax: 0266–317 007 E-mail: [email protected], www.szereda.ro

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

MERKÚR / Mérleg u. 1., tel.: 0266–316 829

MIKÓ-VÁR, CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM / Vár tér 2., tel.: 0266–372 024, tel./fax: 0266–311 727 @: [email protected], www.csikimuzeum.ro

METEOR / Gál Sándor u. 16/A, tel.: 0266–312 308

CSÍKI JÁTÉKSZÍN / Temesvári sgt. 6, tel.: 0266–310 670, @: [email protected], www.csikijatekszin.ro HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES / Temesvári sgt. 6., tel.: 0266–371 362, @: [email protected], www.hargitatanc.ro SZAKSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSI HÁZA / Szabadság tér 16., tel.: 0266–372 182, 0266–311 295, @: [email protected] HARGITA MEGYEI KULTURÁLIS KÖZPONT / Temesvári sgt. 4. , tel.: 0266–372 044, fax: 0266–315 891, @: [email protected], www.ccenter.ro

ÖT KUTYA / Jégpálya u. 1., tel.: 0744–575 124 ROYAL / Testvériség sgt. 1. , tel: 0266–310 050 KORONA / Márton Áron u. 38., tel.: 0266–310 993 GAMBRINUS CSÁRDA / Bolyai u., tel.: 0266–371 123 LA JUPÂNU / Zöld Péter u. 1., tel.: 0751–862 399 SALVATOR HOTEL ÉS ÉTTEREM / Jakab Antal Tanulmányi Ház Szék útja 147. sz., tel.: 0266–313 452, 372 126 VÁRDOMB, Nagymező u. 150. sz., tel.: 0374–011 334 JULIU’S / Brassói u. 123/B, tel.: 0266–311 160

PIZZÁZÓK

GALÉRIÁK

BANDIDO’S RESTAURANT & PIZZA / Petőfi Sándor u. 25., tel.: 0266–314 749

AVE ART GALLERY / Szív u. 2/A/1

RENEGADE PUB & PIZZA / Petőfi Sándor u. 3., tel.: 0266–372 700

PAG – Pál Aukciósház és Galéria / Zsögödi Nagy Imre u. 28.

SAN GENNARO / Petőfi Sándor u. 15., tel.: 0266–206 500

KOSSUTH UTCAI GALÉRIA (Csáki Székely Múzeum) / Kossuth u.12.

NYPD PIZZA / Petőfi Sándor u. 29., tel.: 0742–247 992

NAGY IMRE KÉPTÁR / Zsögödi Nagy Imre u. 175. tel.: 0266–313 963, @: [email protected]

RISTORANTE ROMA / Testvériség sgt. 14., tel.: 0266–310 672

ÚJ KRITERION GALÉRIA / Petőfi Sándor u. 4. SZÉKELYFÖLD GALÉRIA / Tudor Vladimirescu 5. tel.: 0266–311 775, fax: 0266–311 026, @: [email protected]

TOSCA / Majláth Gusztáv Károly tér 1., tel.: 0266–311 112

BÁROK ÉS SZÓRAKOZÓHELYEK ZACC KÁVÉZÓ / Petőfi Sándor u. 9. SEVEN CAFÉ / Temesvári sgt., tel.: 0745–181 887 CAFÉ INTERNATIONAL / Márton Áron u. 56.

ÉTTERMEK

RODEO PUB / Petőfi Sándor u. 6.

ALZO / Petőfi Sándor u. 16., tel.: 0266–371 682

PARIS BISZTRÓ / Petőfi Sándor u. 29., tel.: 0740–536 118

ARANYKAPCA / Petőfi Sándor u. 13., tel.: 0744–477 015

PALERMO KÁVÉHÁZ / Petőfi Sándor u. 20.

FENYŐ / Nicolae Bălcescu u. 11., tel.: 0266–311 493

BACK STAGE / Petőfi Sándor u. 33.

HOCKEY KLUB / Petőfi Sándor u. 4., tel.: 0266–371 095

GRAND CAFFE / Kossuth Lajos u. 26.

PARK / Szék útja 58/A, tel.: 0266–313 833

CUBA / Gál Sándor u. 6.

JÓTEVŐ CSÁRDA / Hargita u. 74., tel.: 0266–371 583

OBSESSION PUB / Petőfi Sándor u. 11., tel.: 0745–152 151

26

csík-info

Hasznos Infók OPIUM / Petőfi Sándor u. 43/B, tel.: 0745–818 398 DOKK CAFÉ / Testvériség sgt. 9., tel.: 0740–173 233

CUKRÁSZDÁK BAKÓ CUKRÁSZDA / Liviu Rebreanu u. 38., tel.: 0266–315 768 Kossuth Lajos u. 11–13., tel.: 0751–285 641 MARIENN PRESSO / Petőfi Sándor u. 34. tel.: 0266–371 866, 0722–457 556 NAGYMAMA KÁVÉZÓ ÉS CUKRÁSZDA / Szabadság tér 13., tel.: 0745–843 943, Kossuth Lajos u. 21. NÁRCISZ CUKRÁSZDA / Decemberi Forradalom u. 11. tel.: 0266–315 768

SPORT VÁKÁR LAJOS MŰJÉGPÁLYA / Nicolae Bălcescu u. 9 sz. tel.: 0266–371 457 CSÍKSZEREDAI SPORTCSARNOK / Stadion u. sz.n. tel.: 0751–101 229

TAXIK CITY TAXI / tel.: 0754–372 111, 0745–585 656, 0721–741 082 CSÍKI TAXI / tel.: 0266–314 444, 0266–315 555, 0266–023 333, 0745–765 169 RADIO TAXI / tel.: 0266–324 300, 0266–372 777, 0721–510 048, 0740–652 426 MILLENNIUM TAXI / tel.: 0266–310 888, 0742–224 224, 0722–424 427, 0788–262 144

SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁMOK EGYSÉGES SÜRGŐSSÉGI HÍVÓSZÁM: 112 RENDŐRSÉG: 0266–205 000 – megyei, 0266–311 283 – városi

MENTŐSZOLGÁLAT: 0266–310 229, 0266–310 562, 0266–371 229 GOSCOM Rt. (állandó hibaelhárító): 0266–324 835 0747–270 080 HARVÍZ Rt.: – 0266–313 636 ÁRAMSZOLGÁLTATÓ – HIBABEJELENTÉS: 0266–314 376 Hegyimentő közszolgálat: SALVAMONT: 0725–826 668

S.O.S. TELEFONOS LELKISEGÉLY-SZOLGÁLAT – naponta 19.00–24.00 óra között 0 800 800 808 zöldszám, Romtelecom-hálózat 0754–800 808 Orange-hálózat 0723–800 808 Vodafone-hálózat

HASZNOS TELEFONSZÁMOK MEGYEI TÁVHÍVÓSZÁM: 0266 CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA Vár tér 1., tel.: 0266–315 120, fax: 0266–371 165, [email protected], www.szereda.ro A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FŐKONZULÁTUSA, CSÍKSZEREDA Petőfi Sándor u. 45., tel.: 0266–207 330 fax: 0266–207 338 ügyelet: 0729-068-350 EMNT DEMOKRÁCIA KÖZPONT Petőfi Sándor utca 7. szám ÚTLEVÉL-KIBOCSÁTÓ KÖZSZOLGÁLAT Márton Áron u. 56. sz., tel.: 0266–310 653 www.prefecturaharghita.ro HARGITA MEGYE TANÁCSA Szabadság tér 5., tel.: 0266–207 700, fax: 0266–207 703 www.hargitamegye.ro PREFEKTUSI HIVATAL Szabadság tér 5., tel./fax: 0266–371 114, 0266–372 061, 0266–372 080 www.prefecturahr.ro SAPIENTIA – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM CSÍKSZEREDAI KAROK Szabadság tér 1., www.csik.sapientia.ro VASÚTI JEGYIRODA / Kossuth Lajos u. 12., tel.: 0266–311 924, www.cfr.ro VASÚTÁLLOMÁS Brassói u. 11., tel.: 0266–315 102 HELYI BUSZJÁRATOK Csíki-Trans Kft. tel.: 0266 311 322, 0749 091 524 http://goscom.info/index.php/autobusz-menetrend/ MEGYEI KÓRHÁZ tel.: 0266–324 193 27

CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEI

CSÍKSZEREDA ÖNKORMÁNYZATI SZÍNHÁZA

HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel.: +40 266 310 670 E-mail: [email protected] www.csikijatekszin.ro

530102 Csíkszereda Temesvári sgt. 6. sz. Tel./fax: +40 266 371 362 E-mail: [email protected] www.hargitatanc.ro

CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM MIKÓVÁR

CSÍKINFO  TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS IRODA

530132 Csíkszereda, Vár tér 2. sz. Tel.: +40 266 372 024 Fax: +40 266 311 727 E-mail: [email protected] www.csikimuzeum.ro

530132 Csíkszereda Vár tér 1. sz. Tel./fax: +40 266 317 007 E-mail: [email protected] www.szereda.ro

CSÍKSZEREDA KIADÓHIVATAL

CSÍKI SPORTEGYLET

Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Csíkszereda, Vár tér 1. sz. Tel.: +40 266 371 464 E-mail: [email protected]

Csíkszeredai Sportcsarnok Csíkszereda, Stadion u. sz. n. Tel.: +40 751 101 229