A bányatörvény szerepe az energiaszolgáltatásban
Salzinger György Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Gázipari és Építésügyi osztályvezető
Mindezekről röviden A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal bemutatása A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény Új szabályozási koncepciók ○ biogáz ○ geotermikus energia ○ az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid geológiai tárolása 2
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
351/2010 (XII. 30) Korm. Rendelettel módosított 267/2006. (XII. 20.) Korm. Rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról központi hivatal, amelynek irányítását a bányászatért felelős miniszter látja el, a Hivatal önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi, közhatalmi költségvetési szerv,
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Területi szervei a bányakapitányságok, Illetékesség változás 2011. X. 1-től: 1. melléklet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelethez A bányakapitányságok megnevezése és székhelye
A bányakapitányságok illetékességi területe
Budapesti Bányakapitányság Budapest
Budapest főváros, Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megye Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye
Miskolci Bányakapitányság Miskolc Pécsi Bányakapitányság Pécs Szolnoki Bányakapitányság Szolnok Veszprémi Bányakapitányság Veszprém
Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-NagykunSzolnok megye Fejér, Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megye
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal A Hivatal állami földtani feladatai ellátásában a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) és a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) közreműködnek. Változás 2012. IV. 1-től: A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (a továbbiakban: MFGI) a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet névváltozásával létrejövő központi költségvetési szerv, alaptevékenysége alapján kutatóintézet, amely a beolvadó Magyar Állami Földtani Intézet általános jogutódja.
5
Az MBFH feladatai és hatáskörei Alapfeladata, hogy a felügyelete alá tartozó tevékenységek végzése során védje a dolgozók életét, testi épségét és egészségét; ellenőrizze az ásványvagyon gazdálkodásra, a környezet-, a táj- és a természetvédelemre, valamint a műszaki biztonságra és a tűzvédelemre vonatkozó szabályok megtartását.
Az MBFH feladatai és hatáskörei Bt. 43. § (3) A bányafelügyelet a hatósági felügyelete keretében - az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott - műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, ásványvagyongazdálkodási, piacfelügyeleti és földtani hatásköröket gyakorol. A bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogköre a bányák föld alatti, valamint ezzel egy tekintet alá eső külszíni részére terjed ki. Külön jogszabály alapján munkaügyi és szabálysértési hatóság hatásköröket is gyakorol.
7
Az MBFH bányászati és gázipari hatáskörei
az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia kutatásának és bányászatának engedélyezése és felügyelete, a megszűnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek más célú hasznosítása és felhagyása,
A szénhidrogén-termelésben, előkészítésben és az elsődleges feldolgozásban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén-szállítóvezetékek engedélyezése és felügyelete,
a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok (biogáz) és ezek termékei szállítóvezetékei, szénhidrogén tárolására (+CO2) alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő hasznosítása,
a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyeinek töltő, tároló, nyomáspróbázó és javító létesítményei, azok berendezései, valamint elosztóvezetékei építése, használatbavétele, üzemeltetése és elbontása,
a polgári célú robbantóanyag gyártásának engedélyezése, felügyelete, a polgári célú robbantóanyag raktárainak építése és üzemeltetése, a robbanóanyag forgalmazás és a polgári robbantási tevékenység engedélyezése és felügyelete,
egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás) a mélyépítés kivételével,
Az előzőekben sorolt tevékenységekhez és létesítményekhez alkalmazott nyomástartó berendezések és rendszerek építése, használatbavétele, üzemeltetése és elbontása.
Az MBFH földtani feladat- és hatáskörei Földtani hatósági és szakvéleményező feladatok a földtani közeg és az ásványi nyersanyagok megkutatottsági szintjének növelése és az adatok nyilvántartása, a földtani közeg által okozott veszélyek és káros folyamatok elleni védelem szempontjainak érvényesítése, valamint a földtani közeg hasznosítási lehetőségeinek számbavétele, értékelése és a hasznosítás földtani feltételeinek meghatározása.
A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, az Állami Ásványvagyon Nyilvántartás és az Építési Geotechnikai Adattár működtetése
a Földtani és Bányászati Információs rendszer működtetése.
az országos ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartás vezetése, ebből adatszolgáltatás és igazolás kibocsátása
17
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény A Bt. részei I. RÉSZ II. RÉSZ III. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A KONCESSZIÓ A BÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁNAK
ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI IV. RÉSZ A BÁNYÁSZAT ÁLLAMI FELÜGYELETE V. RÉSZ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK VI. RÉSZ A BÁNYÁSZOK ERKÖLCSI ÉS ANYAGI MEGBECSÜLÉSE VII. RÉSZHATÁLYBALÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 18
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény I. RÉSZ Általános rendelkezések
A törvény hatálya A tevékenység gyakorlása Az állam joga Bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatás Hatósági engedély alapján végezhető bányászati tevékenységek 19
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény TÁRGYI HATÁLY Bányászati tevékenység Bányászattal kapcsolatos tevékenység Bt. szerint bányászatinak minősített tevékenység Bt. hatálya alatt álló egyéb tevékenységek 20
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény Bányászati tevékenység (Bt. 49. § 4. pont) Az ásványi nyersanyag ○ kutatás ○ feltárás ○ kitermelés ásványvagyon-gazdálkodás az előzőek során keletkező hulladékok kezelése
21
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény Bányászattal kapcsolatos tevékenység szüneteltetés bányabezárás meddőhányók létesítése, megszüntetése, hasznosítása érc- és ásvány-előkészítés, szénhidrogének elsődleges feldolgozása
22
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény Bt. szempontjából bányászatinak minősített tevékenységek szénhidrogén földalatti tárolása megszűnt fa. bányák más célú hasznosítása nem bányászati célú, de bányászati módszerekkel végzett tevékenységek (mélyfúrás, alagút, földalatti tárolók) geotermikus energia kutatása, kinyerése, hasznosítása az előzőek során keletkezett hulladékok kezelése 23
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény Bt. hatálya alatt álló egyéb tevékenységek szénhidrogén-termelésben, - előkészítésben és az elsődleges feldolgozásban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékei vezetékeinek létesítése, használatba vétele, műszaki üzemeltetése, felhagyása, elbontása az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid geológiai tárolása 24
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény Nem tartozik a tárgyi hatály alá: építés, tereprendezés, (kivéve a bányajáradék és szankcionálás) vizek medrének alakítása vízgazdálkodási célból (kivéve a bányajáradék és szankcionálás) kézi aranymosás, földtani kutatás (kivéve bányakár, ingatlanhasználat, a bányafelügyelet mélyfúrásra, polgári robbantásra vonatkozó műszaki-biztonsági és engedélyezési hatásköre) katasztrófahelyzetben az elhárításhoz szükséges ásványi nyersanyag kitermelés (2004. évi CXXXVIII. tv.) célkitermelőhelyek (amennyiben a 2003. évi CXXVIII. tv. rendeli) 25
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
• • • • • • • • •
• •
II. RÉSZ A KONCESSZIÓ A koncessziós területek kijelölése A koncessziós pályázat A pályázatok elbírálása A koncessziós szerződés A koncessziós társaság A BÁNYÁSZATI KONCESSZIÓK A kutatás, feltárás és kitermelés Szénhidrogének szállítása és föld alatti tárolása 16. § (1) Kőolaj, kőolajtermékek és szénhidrogéngázok - a földgáz kivételével koncessziós szerződés alapján történő szállítására a 10-13. §-okban foglalt rendelkezések az irányadók. A koncesszió átruházása A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlása 26
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény III. RÉSZ A BÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (1) •
• • • • • • • • • • • • • •
A bányajáradék A bányászati tevékenység engedélyezése A kutatás engedélyezése A szénhidrogén-kutatás, -feltárás és -kitermelés engedélyezésének sajátos szabályai Az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kutatásának és a szén-dioxid földfelszín alatti tárolásának sajátos szabályai A feltárás, kitermelés és a meddőhányó hasznosításának engedélyezése Szénhidrogén szállítóvezeték létesítése és üzemben tartása Földtani adatszolgáltatás és az adatok kezelése Bányatelek Műszaki üzemi terv Üzemeltetési szabályok Együttes kitermelés A kitermelés szüneteltetése Létesítési előírások
27
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény III. RÉSZ A BÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (2) Biztonsági övezet és védőpillér Bányatérkép A bányászati és a gázipari tevékenység biztonsága és üzemi felügyelete Súlyos balesetek és súlyos üzemzavarok Tájrendezés Bányakárok Felszíni ingatlantulajdon korlátozása (szolgalom) Előmunkálati jog Vezetékjog Használati jog Kisajátítás A földgáz célvezetékkel kapcsolatos jogok Építési tilalom és korlátozások Bírság, intézkedések és biztosítékok Bányabezárás, mező felhagyás 28 •
• • • • • • • • • • • • • • •
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény A Bt. egyéb szakaszai IV. RÉSZ A BÁNYÁSZAT ÁLLAMI FELÜGYELETE A BÁNYAFELÜGYELET V. RÉSZ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK VI. RÉSZ A BÁNYÁSZOK ERKÖLCSI ÉS ANYAGI MEGBECSÜLÉSE VII. RÉSZ HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 29
A Bt-hez kapcsolódó egyéb fontosabb jogszabályok 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről Bányászati és Gázipari Biztonsági Szabályzatok (miniszteri rendeletek) 30
Új szabályozási koncepciók
○ biogáz ○ geotermikus energia ○ az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid
geológiai tárolása
31
Új szabályozási koncepciók Biogáz 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról Értelmező rendelkezések 3. § E törvény alkalmazásában: 33. Földgáztermelő: az a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], amely Magyarország területén földgázbányászati tevékenységet végez, vagy biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták előállítását üzletszerűen végzi. 70. § A bányászattal felszínre hozott földgázt, a földgáz minőségű biogáz és egyéb gázfajtákat előállító termelőknek a szállító- és az elosztóvezetékekhez történő csatlakozását kiemelten kell kezelni. A szállító- és az elosztóvezetékekhez való csatlakozás feltételeit, a betáplált gázok minőségi követelményeit, az átvételre és a mérésre vonatkozó előírásokat e törvény, valamint külön jogszabály rendelkezései határozzák meg. 32
Új szabályozási koncepciók Biogáz 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról 1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik: f) a szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, a csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek vezetékeinek létesítése, használatba vétele, műszaki üzemeltetése, felhagyása, elbontása; 44. § (1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra -: e) szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén-szállító, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek vezetékének építése, használatba vétele, üzemeltetése, elbontása és felhagyása, Megállapította: az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXXII. törvény 33
Új szabályozási koncepciók 39. „Egyéb gázok és gáztermékek vezetéke”: tartozékaival és alkotórészeivel együtt az a csővezeték, amely a földgázon kívüli egyéb gázt, fluidumot vagy gázterméket a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (előkészítő üzem, feldolgozóüzem), indító állomásától, vagy az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény), feldolgozás átadó állomásáig, az együttműködő földgáz rendszerhez történő csatlakozási pontig, vagy az országhatárig szállítja. A vezetékek alkotórészei: - indító- és átadóállomás, - a vezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó, töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés, - a vezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig. 34
Új szabályozási koncepciók Probléma: az építési jogosultság igazolása A Bt. 38. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a § a következő (6) és (6a) bekezdéssel egészül ki: (3) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szállítóvezeték, egyéb gáz és gáztermék vezeték, a kutatási műveletekhez szükséges berendezés elhelyezése céljára megállapodás hiányában a bányavállalkozó és az egyéb gáz és gáztermék vezeték üzemeltetője az ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében
szolgalom alapítását igényelheti. Az okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. (4) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szállítóvezeték és egyéb gáz és gáztermék vezeték üzemelésének beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is - időtartamára a bányavállalkozó, és az egyéb gáz és gáztermék vezetéket üzemeltető az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében, szolgalmi jog alapítását igényelheti. A törvény hatálya alá tartozó létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges eszközök, energiaellátó, adatátviteli, katódvédelmi eszközök, technológiai célú csővezetékek és egyéb eszközök elhelyezése, üzemben tartása céljára a bányavállalkozó és az egyéb gáz és gáztermék vezetéket üzemeltető a biztonsági övezet mértékében, az ingatlantulajdonosnak fizetendő kártalanítás ellenében, szolgalom alapítását igényelheti.
(5) A szolgalom alapján a bányavállalkozó és az egyéb gáz és gáztermék vezetéket üzemeltető jogosult a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és -bővítés, az üzemelés és a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására. (6) Az ingatlan igénybevétele során okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. A szolgalom szerinti korlátozással megegyezően kell az ingatlanban keletkezett kárt megtéríteni. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak, az egyéb gáz és gáztermék vezetéket üzemeltetőnek az ingatlan tulajdonosával,vagyonkezelőjével, vagy használójával - ajánlat megküldésével - kell az egyezség létrehozását megkísérelnie.
(6a) Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz és gáztermék vezetéket üzemeltető kérelmére a fővárosi és megyei kormányhivatal állapítja meg. 35
Új szabályozási koncepciók Geotermikus energia 22/B. § (1) Zárt területen a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a szénhidrogén-bányászat engedélyezésére vonatkozó sajátos szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy geotermikus energiára bányatelket megállapítani nem lehet. (2) Zárt területen geotermikus energiát kinyerni csak a földkéreg e célra elhatárolt részéből (geotermikus védőidom) szabad. (3) A geotermikus védőidomot a bányafelügyelet jelöli ki. (4) A geotermikus védőidomon belül a jogosult írásbeli hozzájáruló nyilatkozata nélkül geotermikus energia kinyerését szolgáló létesítmény más részére nem engedélyezhető. (5) A geotermikusenergia-hasznosító létesítményekről, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségéről, valamint a megállapított geotermikus védőidomokról a bányafelügyelet nyilvántartást vezet.
36
Új szabályozási koncepciók Geotermikus energia (6) Geotermikus energia szempontjából nyílt területen, a felszín alatti vízkészletből termálvíz használatára adott vízjogi engedély egyidejűleg geotermikus energia kinyerési- és hasznosítási engedélynek is minősül. A geotermikus energia vízjogi engedély alapján történő hasznosítására e törvény 3. §-ának, 20. §-ának, 22/B. § (5) bekezdésének, 25. § (2) bekezdése b) pontjának és 41. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, egyebekben a vízügyi és környezetvédelmi jogszabályok az irányadók. (7) Nyílt területen geotermikus energia nem vízjogi engedély alapján végzett kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, sajátos építményfajtákra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A természetes felszíntől mért 20 méteres mélységet el nem érő földkéreg részből történő geotermikus energia kinyerés és hasznosítás nem engedélyköteles. E rendelkezés nem mentesíti a tevékenységet végzőt a más jogszabályban előírt engedély megszerzése alól. Beiktatta: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi IV. törvény
37
Új szabályozási koncepciók Probléma: a geotermikus védőidom meghatározási szabályainak hiánya. Megoldás: Bt. Vhr módosítása (kiadás előtt)
38
Új szabályozási koncepciók Az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid geológiai tárolása EU irányelv kötelező átültetése a magyar jogrendbe Megoldás: A Bt. a következő III/A. RÉSSZEL egészül ki: „III/A. RÉSZ AZ ENERGETIKAI ÉS IPARI EREDETŰ SZÉN-DIOXID GEOLÓGIAI TÁROLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK + önálló Korm. rendelet e szakasz végrehajtásáról 39
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
