MAGYAR ENERGIA HIVATAL

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

J / 842. számú beszámoló

a Magyar Energia Hivatal 2001. évi tevékenységéről

Előadó: a Magyar Energia Hivatal elnöke

2002. szeptember

2

TARTALOM

ÖSSZEFOGLALÓ 1. Engedélyezés, hatósági ellenőrzés és felügyelet 2. Árszabályozás és árelőkészítés 3. Fogyasztóvédelem 4. Az ellátás folyamatossága és a szolgáltatás minősége 5. Környezetvédelem 6. Energiahatékonyság 7. A Hivatal intézményi és nemzetközi kapcsolatai, nyilvánosság 8. A Hivatal működésének feltételei, informatikai rendszere 9. A Hivatal feladata, hatásköre és jogállása a piacnyitás után

Mellékletek 1. melléklet: 2. melléklet:

A Hivatal által 2001. évben kiadott határozatok száma Kiesési mutató (az üzemzavar miatt kiesett és a rendelkezésre álló villamos energia hányadosa áramszolgáltatónként)

3. melléklet:

A hatósági áras villamos energia és hőenergia árképzési folyamata (2001.01.01-2004.12.31.)

4. melléklet: Hatósági (legmagasabb) földgázárak (ÁFA nélkül) 5. melléklet: Hatósági (legmagasabb) villamos energia árak (ÁFA nélkül) Függelék:

A piacnyitás nemzetközi tapasztalatai és várható hatása

3

ÖSSZEFOGLALÓ 1.

Hetedik alkalommal készítettük el az Országgyűlés részére a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvénnyel (továbbiakban: VET) módosított, a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 6.§ (3) bekezdése alapján a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) tevékenységét ismertető beszámolót.

2.

Az energiaipari társaságok szabályozásának 1994. óta tartó első szakasza lezárult és megkezdődött a földgáz- és a villamosenergia-piac megnyitására való felkészülés. Ez mind az energetika szabályozásában, mind intézményrendszerében változásokat tett és tesz szükségessé. Az Országgyűlés elfogadta az új villamos energia törvényt, elkészült a gáz energia törvény tervezete is. A Gazdasági Minisztérium és a Hivatal összeállította a villamos energia törvény végrehajtásáról intézkedő kormány- és miniszteri rendeletek előkészítésének programját. A Hivatal megkezdte a piaci szereplők részére kiadandó működési engedélyek kidolgozását, s elindította a felkészülést a piacnyitás bevezetésére. Az új villamos energia törvény szerint a Hivatal a liberalizált energiapiac fontos stratégiai szereplője. A Hivatal erre - az energiapiac szempontjából meghatározó - feladatra mind szakmai, mind szervezeti szempontból felkészült.

Energiaipari társaságok engedélyezése, felügyelete Gázipar 3.

A Hivatal 2001-ben 56 határozatot adott ki a gázipari társaságokkal kapcsolatban. A társaságok a határozatok ellen két esetben fordultak a másodfokú hatósághoz, de az a fellebbezéseket elutasította. A magyarországi gázellátás bővülési üteme enyhén mérséklődik, a piac telítődésének jelei már mutatkoznak. Magyarországon a vezetékes gázellátásba bekötött települések aránya 2001 végére 87%-ra növekedett. A gázszolgáltatás színvonalának mérési és ellenőrzési rendszerét, s ezen belül a szolgáltatás színvonalának mutatóit, azok mérési eljárását, adatbázisát, értékelési és ellenőrzési módszerét - a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetve - a Hivatal kidolgozta, majd gondoskodott a nyilvánosságra hozatalról és a hatálybaléptetésről.

4.

Nagy várakozás előzi meg a meghirdetett földgázpiaci liberalizációt minden gázipari engedélyes és piaci szereplő, illetve a fogyasztóvédelmi szerveződések részéről. A hazai gázszolgáltató társaságok és külföldi tulajdonosaik naprakészen figyelik a piacnyitást szabályozó jogszabály-tervezetek minden változását, készülve az ebből eredő szükséges és üzletileg legjobbnak ítélt lépésre. Részben ezzel magyarázható rendkívüli együttműködési készségük a törvény-tervezet és végrehajtási rendeleteinek előkészítése során.

Villamosenergia-ipar 5.

A Hivatal 2001-ben a villamos energia termelésével, szállításával és szolgáltatásával kapcsolatban 28 határozatot adott ki. Elvégezte az engedélyesek hatósági ellenőrzését, figyelte és elemezte a fogyasztói elégedettség mérését, a villamosenergia-szolgáltatás minőségét és biztonságát, az üzemzavarokat, az árak és a minőség alakulását, a garantált szolgáltatásokat, foglalkozott az erőművek károsanyag-kibocsátásával, a széntüzelésű erőművek bezárásával és rekultivációjával.

4

6.

A Hivatal kiemelten kezelte a villamosenergia-piac nyitásával kapcsolatos feladatokat, valamint a piacnyitásra való felkészülést.

Távhőtermelés 7.

A Hivatal 2001-ben a távhőtermelés területén kilenc határozatot hozott, fellebbezés nem volt. Az engedélyesek hatósági ellenőrzése alapján megállapítható, hogy a társaságok alapvetően az engedélyekben és a jogszabályokban foglaltak szerint működtek.

8.

A környezetvédelmi előírások szigorodása miatt a széntüzelésű erőművi blokkokat néhány éven belül le kell állítani. Azon településeken, ahol a távhőszolgáltatást részben vagy egészben széntüzelésű erőművekből biztosítják, az erőművek esetleges bezárása esetén is biztosítani kell a lakossági távhőellátást. Miután a törvény értelmében az önkormányzatok kötelezettek a távhőellátás fenntartására, több településen az önkormányzat a széntüzelésű erőmű bezárása miatt a távhőtermelés fenntartására lépéseket tett.

9.

A villamosenergia-piac nyitásával összefüggésben szükségesnek látjuk a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítását azért, hogy az új villamos energia törvénnyel az összhangja megteremtődjön.

Az energiaipari társaságok árszabályozása 10.

2001-ben új árszabályozási ciklus vette kezdetét a villamosenergia-iparban. Az új ciklus 4 évre szól, s 2001. január 1-jével új induló árak megállapításával járt.

11.

A földgáz esetében is megtörtént az új árszabályozás előkészítése: részben a minden földgázipari társaságra kiterjedő eszköz- és költség-felülvizsgálattal, részben az új mechanizmus kereteinek, működési szabályainak kidolgozásával. Az eredetileg 2001 végén lejáró árszabályozási rendszer hatályát a gazdasági miniszter 2002. június 30-ig meghosszabbította.

12.

2001 júliusában átlagosan 12%-os gázáremelés valósult meg. Részben ehhez kapcsolódóan változtak az erőművi (és nagykereskedelmi) villamos energia- és hőárak. 2002 januárjában az összes villamosenergia-ár változott, ezen belül a fogyasztói árak 5%-kal nőttek. Az árelőkészítés és a kormányzati döntések beillesztése az árszabályozási rendszerbe a Hivatal feladata volt.

13.

2001 folyamán felgyorsult a piacnyitással kapcsolatos árszabályozási változások előkészítése, a szabályozott hálózati hozzáférés árazási rendszerének kidolgozása.

Fogyasztóvédelem 14.

A Hivatal 2001-ben 856 panaszt vizsgált meg. A minden tekintetben lezárt, elintézett ügyek száma 650 db volt. A panaszok 80%-a a villamosenergia-, 20%-a a gázszolgáltatókkal kapcsolatos. Az indokolt panaszok aránya mindkét szolgáltatási területen megközelítően 50-50%-os volt.

5 15.

Az Energetikai Érdekképviseleti Tanács rendszeresen megtárgyalta a Hivatal aktuális feladataival összefüggő, fogyasztókat érintő legfontosabb kérdéseket.

Jogszabály előkészítés 16.

A Hivatal részt vett a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint a gázellátásról szóló törvény-tervezet, továbbá a VET végrehajtásáról szóló kormány- és miniszteri rendeletek kidolgozásának előkészítésében.

Nemzetközi kapcsolatok 17.

A Hivatal együttműködött a nemzetközi energetikai szervezetekkel, a nyugati, továbbá a közép- és kelet-európai országok regulátoraival. A Hivatal szakmai, regulátori munkájának elismeréseként értékelhető, hogy 17 ország energetikai regulátorának nemzetközi szövetsége (ERRA) budapesti székhellyel alakult meg és működik. Több munkabizottságban folyó munka vezetésével segítjük a közép- és kelet-európai országokban, valamint a FÁK államaiban regulációt végző államigazgatási szereplők felkészítését, illetve munkáját. Meghívást kaptunk az EU tagállamok regulátorainak szakmai ülésére is. Több európai regulátorral kétoldalú munkakapcsolatban állunk.

Energiahatékonyság 18.

A Hivatal arra törekedett, hogy az energiatakarékosság, az energiahatékonyság növelés szempontjait a felügyelt energiaszektor és a fogyasztói kör együttesére érvényesítse a szabályozások kialakítása és továbbfejlesztése során, s figyelemmel kísérte az energiaszektor engedélyeseinek energiahatékonyság növelési terveit, illetve tevékenységét. A Hivatal az országos energiatakarékossági programok megvalósítását segíti, szakértőként működik közre a pályázatokat bíráló tárcaközi bizottság munkájában.

19.

A Széchenyi Terv keretében a 2001. évben meghirdetett 10 energiatakarékossági programra 2 milliárd Ft támogatási keretet irányoztak elő, amelyet a nagyarányú érdeklődésre való tekintettel év közben a gazdasági miniszter megemelt. A Széchenyi Terv energiatakarékossági programjaira benyújtott pályázatok közül a bíráló tárcaközi bizottság 2001. december végéig 2896 beruházás támogatását javasolta a gazdasági miniszternek. Ezek teljes beruházási költségelőirányzata 9,7 milliárd Ft volt és ebből a javasolt támogatás 2,7 milliárd Ft-ot képviselt. E beruházások megvalósításának eredményeként 1,32 PJ/év energiahordozó megtakarítás realizálható, amely kőolaj egyenértékben kifejezve mintegy 31500 t/év-nek felel meg. A beruházások révén a pályázóknál évente 1,6 milliárd Ft energiaköltség megtakarítás jelentkezik.

Tájékoztatás 20.

A Hivatal a törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettségeinek eleget tett, az engedélyezéssel, hatósági felügyelettel kapcsolatos közérdekű határozatait rendre közzé tette.

6 Megjelentette a Hivatal 2000. évről szóló tájékoztatóját és a Villamos Energia Statisztikai Évkönyv 2000. című kiadványt. A Hivatal vezetői az elektronikus és az írott sajtóban folyamatosan tájékoztatást adtak. A Hivatal jogállása, önállósága 21.

A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény a Hivatal jogállását a korábbihoz képest megváltoztatta, mind feladatai körét, mind önállóságát számottevően növelte.

Összefoglaló megállapítások 22.

A Hivatal feladatait – az irányítását és a felügyeletét ellátó felettes szervek visszajelzései, illetve az Országgyűlési beszámolók vitájának tapasztalatai alapján – közmegelégedésre látta el. Fennállása óta 851 határozatot hozott, ebből 494 az engedélyezéssel, 139 a fogyasztóvédelemmel, 76 pedig árfelülvizsgálati kérelmekkel volt kapcsolatos. Az érintettek fellebbezése folytán a másodfokú hatóság 48 ügyben hozott határozatot, amely után a Hivatalnak eddig mindössze egy határozatát módosították. A 2001. évben kiadott 112 határozat közül 46 a villamosenergia-termeléssel, -szállítással és szolgáltatással, 10 a távhőtermeléssel, 56 a gázértékesítéssel, illetve gázszolgáltatással kapcsolatos. A határozatok megoszlását az 1. melléklet tartalmazza. Az energiaipar tulajdonosi szerkezetében 2001-ben további változások (vállalat-összevonások, fúziók) mentek végbe, amiből az is következik, hogy a fogyasztók védelme érdekében a Hivatalnak a természetes monopóliumok felügyeletét tovább kell szigorítania.

Budapest, 2002. szeptember dr. Kaderják Péter a Magyar Energia Hivatal elnöke

7

1. Engedélyezés, hatósági ellenőrzés és felügyelet Gázipar 23.

Magyarországon a gázfelhasználás aránya az összes energiafogyasztáson belül kiemelkedően magas, csak a nagy földgáz készletekkel és kitermeléssel rendelkező országokban (Hollandia, Egyesült Királyság) hasonló a gáz aránya.

Engedélyezés 24.

A gázértékesítő MOL Rt. a gázértékesítési működési engedélyében foglaltaknak megfelelően végzi tevékenységét, saját tulajdonában rendelkezik a gázértékesítés teljes műszaki rendszerével. A törvényben előírt földgázigény kielégítési kötelezettségének és az ellátás biztonságának teljesítése érdekében gondoskodik az igényekhez igazodó forrásokról, működteti a gáztárolókból és nagynyomású távvezetékekből álló összefüggő gázrendszert. A MOL Rt. megkezdte a gázüzletág átalakítását: megkérte a szállítóvezeték- és földalatti gáztároló rendszerre vonatkozóan a Hivatal hozzájárulását ezen eszközöknek a MOL Földgázszállító Rt. és MOL Földgáztároló Rt. részére történő átruházásához. A Hivatal a határozatban megfogalmazott feltételekkel hozzájárult ezen eszközök kért átruházásához. Ez a hozzájárulás nem jelenti a MOL Rt. gázértékesítési működési engedélyének megváltozását, mivel a gázértékesítési engedélyes továbbra is a MOL Rt.

25.

A MOL Rt., mint gázértékesítő az év során engedély-módosítási kérelmeket nyújtott be az ipari nagyfogyasztóinál bekövetkezett tulajdonos-, illetve névváltozás, valamint egyéb változás miatt. Ugyanakkor ezen nagyfogyasztók a gázszolgáltatói működési engedély megszerzésére törekednek abban a reményben, hogy számukra kedvezőbb viszonteladói árszinten jutnak földgázhoz.

26.

2001. évben kapacitáshiány és fejlesztési problémák miatt a MOL Rt. fogyasztói igényeket nem utasított el, a gázszolgáltató társaságok és az általa közvetlenül ellátott egyedi fogyasztók földgáz igényeit kielégítette, a minőségi követelményeket teljesítette. Az előző évhez hasonlóan most sem fordult elő csúcskapacitás-kiesés, illetve forráshiány, amely a szolgáltatás folyamatosságát veszélyeztette volna, így földgázkorlátozásra sem került sor. Üzemzavari okok miatt csak elszigetelt esetekben került sor rövid időtartamú gázkimaradásra. A MOL Rt. 2001-ben fennakadás nélkül és maradéktalanul teljesítette a gázszolgáltatásról szóló törvényben, a kapcsolódó jogszabályokban és szabályzatokban, valamint az engedélyes gázértékesítési működési engedélyében előírt kötelezettségeit.

27.

A települések bekapcsolása a gázellátásba 2001-ben is folytatódott, bár kisebb intenzitással, mint korábban. A települési önkormányzatok a gázellátás megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet legtöbb esetben pályázati pénzalapok igénybevételével teremtették elő. A pályázatok benyújtásához az illetékes megyei Területfejlesztési Tanácsok útmutatása alapján a Hivataltól szolgáltató kijelölését is kérték. Továbbra is ellentmondás érzékelhető a követelmény rendszerben, mely szerint a Hivatal csak a már meglévő pénzügyi-gazdasági feltételek esetén adja ki az engedélyét, ugyanakkor a finanszírozás egyik forrása éppen a pályázaton odaítélt összeg. Az önkormányzati pályázatokhoz egy előzetes, feltételes hozzájárulást ad ki a Hivatal. Az új gázelosztó hálózati beruházások megtérülése, így a szolgáltatók által vállalt önrész is egyre csökken, többnyire csak az új gázszolgáltató társaságok vállalnak a piacszerzés érdekében hosszabban

8 megtérülő befektetéseket. A gázszolgáltatók a befektetéseket banki kölcsönökből fedezik. A Hivatal és a kölcsönt nyújtó bankok is vizsgálják a beruházás megtérülését és a megtérülés gazdaságosságát. 28.

Két új gázszolgáltató társaság, a Debreceni Gázszolgáltató Kft. (DBGÁZ Kft.) és a DELTAGÁZ Kft. kezdte meg működését a gázszolgáltatási engedélyükben szereplő településeken. A DBGÁZ Kft. nógrádi települések gázellátására vállalkozott a gázelosztó hálózat kiépítése után. A DELTAGÁZ Kft. tulajdonosi szerkezetében történt változás következtében névváltozásra is sor került, a társaság új neve: Magyar Gázszolgáltató Kft. Az év folyamán a DBGÁZ Kft. a zalai települések gázelosztó hálózatát eladta a Magyar Gázszolgáltató Kft.-nek, így az év végére a Magyar Gázszolgáltató Kft. – saját fejlesztéseivel együtt – 93 településen végez gázszolgáltatást.

29.

A nagyfogyasztói kör néhány tagja, akik a MOL Rt. távvezetéki közvetlen kiszolgálású nagyfogyasztói és sajátos továbbadói-szolgáltatói tevékenységet végeznek telephelyen belül, tulajdonosi átalakulások miatt és gazdasági érdekből önálló gázszolgáltatói működési engedély megszerzését kezdeményezték.

30.

A vezetékes PB-gáz szolgáltató társaságok veszteséges gazdálkodásuk miatt újabb fejlesztést, új település bekapcsolását nem tervezik. Időközben az 50 településre kiterjedő „falugáz” rendszer földgázra történő részbeni átállítása zajlott le, 19 településre vonatkozóan a vezetékes PB-gáz szolgáltatói engedély visszavonásra került. 2001 végére 31 település tartozik a vezetékes PB-gáz ellátás körébe.

31.

Általánosan jellemzőek a szabadáras PB-gáz árának ugrásszerű emelkedéséből adódó gazdasági nehézségek, melyek mind a fogyasztókat, mind a szolgáltató társaságokat sújtják. A PB-gáz árát a piaci verseny alakítja, nem tartozik a hatóságilag szabályozott szolgáltatások körébe. A Hivatal a földgázra történő áttérést támogatja, ahol erre a gazdasági, műszaki, földrajzi feltételek megfelelőek. Egyedi engedélyezési esetnek minősül a SZEB-GÁZ Kft. vezetékes PB-gáz szolgáltatási tevékenységének átruházása más gázszolgáltató, nevezetesen a MOL-GÁZ Kft. részére. Első alkalommal fordult elő, hogy egy földgázszolgáltató társaság vezetékes PB-re is engedélyt kapott. Ennél az eljárásnál a Hivatal vizsgálta a hatósági áras földgáz és a szabadáras PB-gáz szolgáltatási árának eltérése miatti, az érintett szolgáltató vállalkozások költségeinek költséghelyekre és költségviselőkre történő bontását, de szabálytalanságot, rendellenességet nem talált.

Ellenőrzés és felügyelet 32.

A Hivatal a gázszolgáltatási működési engedéllyel rendelkező társaságok működését folyamatosan és rendszeresen ellenőrzi. A felügyeleti, ellenőrzési tevékenység hatékonyságának növelése érdekében a Hivatal egységes rendszert dolgozott ki az engedélyes társaságok éves tevékenységéről szóló beszámolójának tartalmi követelményeiről. Ennek lényege, hogy az adott időszakban foganatosított műszaki, gazdasági intézkedéseken, és az elért eredményeken túlmenően közölni kell azokat az információkat, melyek a szolgáltatás színvonalával, valamint a főbb gazdálkodási adatokkal kapcsolatosak. Az engedélyes társaságok tevékenységének főbb mutatói, paraméterei (termelt, szállított, szolgáltatott energia mennyiség, ezek fajlagos értékei) rendszeresen beérkeznek a Hivatalhoz. A beszámolók alapján megállapítható, hogy csökkenő tendenciát mutatnak a beruházások, a gázszolgáltató társaságok egyre kevesebb összeget fordítanak új települések, településrészek bekapcsolására.

9

33.

Tovább folytatódtak és rendszeressé váltak a felügyelt társaságoknál elvégzett helyszíni ellenőrzések, amelyek során elsősorban a jogszabályokban, engedélyokmányokban foglalt általános érvényű és eseti előírások megtartásának vizsgálatára került sor. Fontos kérdésként vizsgáltuk a minőségügyi rendszer gyakorlati működését. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a Hivatal a szükséges intézkedéseket megtette. A Hivatal a hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló rendelet alkalmazását is vizsgálta. Megállapította, hogy részben nem a kitűzött célok szerint működik, ezért kezdeményezte a rendelet módosítását.

34.

A Hivatal úgy ítéli meg, hogy a földgázellátás finanszírozási gondjainak feloldása elkerülhetetlen. A jelenlegi hatósági árak nem biztosítják a földgáz ellátás indokolt költségeit. Az amortizáció pótlása, a karbantartás és a szükséges bővítések a Hivatal becslése szerint mintegy évi 18 milliárd forint beruházási ráfordítást igényelnek. Ebből 2001-ben 5,7 milliárd forintnyi valósult meg.

Villamosenergia-ipar Engedélyezés 35.

A villamos energia termelésével, szállításával és szolgáltatásával összefüggésben a Hivatal 2001. évben 28 határozatot adott ki. Az MVM Rt. Lőrinciben épülő szekunder tartalék erőműve elkészült, a próbaüzemet sikerrel zárták, így a Hivatal a működést engedélyezte. Ezen szekunder tartalék erőműre az UCTE-hez történő csatlakozás miatt, az előírások teljesítése érdekében van szükség. Sikeres üzembe helyezés után működési engedélyt kapott még a Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft. Az engedélyesek kérésére módosítottuk a Budapesti Erőmű Rt., Pannonpower Rt., az EMA-Power Kft., a Paksi Atomerőmű Rt., az AES Borsodi Erőmű Kft., a Csepeli Áramtermelő Rt. és a Mátrai Erőmű Rt. működési engedélyét. Villamos energia közvetlen szolgáltatási engedély módosítást adott ki a Hivatal a Pécsi Erőmű Rt.-nek, illetve névváltozás után a Pannonpower Rt.-nek. A Csepeli Erőmű Rt. engedélyezett élettartama lejárt, így kérték az erőmű megszüntetési engedély kiadását, amit a Hivatal megadott. A Budapesti Erőmű Rt. az MVM Rt. kapacitás pályázatán nyertes Kispesti Erőműben tervezett új erőműrészre kért létesítési engedélyt. Mivel előzetes létesítési engedéllyel már rendelkezett és az egyéb feltételeknek is megfelelt, a Hivatal az engedélyt kiadta.

36.

A Hivatal termelő eszközökkel való rendelkezés jóváhagyást és jelentős tulajdoni hányad értékesítéshez hozzájárulást a Budapesti Erőmű Rt., a Mátrai Erőmű Rt., a Dunamenti Erőmű Rt., a Pannonpower Rt. és a Csepeli Áramtermelő Rt. részére adott. Alaptőke leszállításhoz a Hivatal a Bakonyi Erőmű Kft. részére adott engedélyt. A Hivatal négy esetben járult hozzá villamos energiaipari engedélyesben történő részesedés szerzésekhez (kettő esetben új befektető megjelenése, kettő esetben pedig cégcsoporton belüli átszervezés miatt). A Budapesti Erőmű Rt. új tulajdonosa az EdFI, míg a Csepeli Áramtermelő Rt. új tulajdonosa az NRG Energy csoporthoz tartozó Csepel Luxembourg lett. Mindkét befektető kizárólagos mértékű (100%-os) tulajdoni hányadot szerzett. A Dunamenti Erőmű Rt. új többségi tulajdonosa (74,82%) az Electrabel S.A; ez a tulajdonszerzés befektetői csoporton belüli részvényátruházásnak minősül. A Mátrai Erőmű Rt.-ben az RWE cégcsoport a meglévő tulajdoni hányadát növelve 51% részesedést szerzett.

10

37.

A Hivatal bírságolási jogkörénél fogva négy (a DÉDÁSZ Rt., a DÉMÁSZ Rt., az ÉMÁSZ Rt. és a TITÁSZ Rt.) áramszolgáltató társasággal szemben bírságot szabott ki a szolgáltatás minőségének, a villamosenergia-ellátás folyamatosságának romlása miatt. A társaságok a Hivatal határozata ellen fellebbezést nyújtottak be. A másodfokon eljáró gazdasági miniszter a szolgáltatás minőség romlást megerősítette, azonban a bírság kiszabását törölte. Előírta egyúttal a társaságok számára, hogy fél éven belül jelentsék a Hivatal felé, hogy milyen intézkedéseket tettek az ellátás minősége javítására. A Hivatal intézkedései és az áramszolgáltató társaságok erőfeszítései e téren azzal az eredménnyel jártak, hogy az áramszolgáltatás minőségi mutatóinak 1998-99. évi romlása megállt, s a 2000-2001. évet általában javuló értékek jellemezték (lásd 2. melléklet).

Ellenőrzés és felügyelet 38.

Az erőművek helyszíni ellenőrzése alkalmával a következő területek ellenőrzése történt meg: üzemzavarok nyilvántartása, minőségbiztosítási rendszer működése, környezetvédelmi tevékenység, az adott erőmű helyzetéből adódó speciális feladatok állapota (rekultiváció előkészítése, bekövetkezett nagyobb üzemzavarok elemzése, fejlesztések). Az engedélyesek részéről maximális együttműködést és segítőkészséget tapasztaltunk. Az előre egyeztetett, vagy a helyszínen kért dokumentumokat minden esetben bemutatták, illetve átadták. Az esetleges dokumentációs problémákat utólag néhány napon belül megoldották. A szolgáltatók és a szállító éves előre tervezett és egyeztetett ellenőrzése során is segítőkészséget tapasztaltunk. Az ellátás folyamatosságának biztosítására, a szolgáltatás minőségének javítására koncentráló egyeztetések során az adatszolgáltatás megbízhatóságát, a fejlesztések várható hatásait elemeztük. Ezen egyeztetések során a külön kért adatokat és információkat is szolgáltatták, valamint bemutatták az általuk – ezzel összefüggésben – végzett vizsgálatok feldolgozásából leszűrt következtetéseket. Az ellenőrzések során sikerült tisztázni a közgazdasági adatszolgáltatással kapcsolatos hivatali elvárásokat, követelményeket, valamint a hozzájuk kapcsolódó határidőket. A kért adatokat több esetben üzleti titokra hivatkozva csak késve küldték meg részünkre. A szolgáltatás színvonalához kapcsolódó ellenőrzéskor több szolgáltatónál komoly hiányosságot tapasztaltunk az alapadatok képzésénél és pontosságánál. Ennek kijavítására, kiküszöbölésére levélben hívtuk fel a társaságokat.

Távhőtermelés Engedélyezés 39.

Magyarországon 97 településen 240 távfűtő rendszer működik, a távfűtött lakások száma közel 650 ezer. Ez az országos lakásállomány 16%-a. A távhőellátás együttes csúcs hőigénye 6500 MW, míg a beépített kazánkapacitás 12500 MW. A beépített kazánkapacitás 70%-a, mintegy 8700 MW tartozik a Hivatal engedélyezési és felügyeleti hatáskörébe 13 városban. A távhőellátás tüzelőanyag-felhasználásában meghatározó szerepe van a földgáznak (70%), amelynek aránya a jövőben várhatóan tovább növekszik a környezetvédelmi követelmények szigorodása miatt. A földgázpiac nyitásának, illetve a földgáz jövőbeni ármozgásának ezért meghatározó szerepe lesz a távfűtés jövőjére és versenyképességére nézve is.

11 40.

A távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (Tszt.) a Hivatal hatáskörébe utalta azon távhőtermelőket, melyek a hőenergiát közcélú villamosmű hőtermelő létesítményében termelik és villamos energia termelő tevékenységük felügyeletét a VET alapján a Hivatal látja el. Ezen távhő termelők esetében a Hivatal adja ki az előzetes létesítési, a létesítési, illetve a termelői működési engedélyeket. Amennyiben ezen termelők egyben távhőszolgáltatási tevékenységet is folytatnak, a távhőszolgáltatói működési engedélyt is a Hivatal adja ki. A többi távhőtermelő, illetve szolgáltató felett az engedélyezési és felügyeleti jogkört a helyi önkormányzatok gyakorolják. A Tszt. tehát a távhőtermelők és szolgáltatók hatósági engedélyezési és felügyeleti jogkörét megosztotta a Hivatal, valamint a települési önkormányzatok képviselő testülete, illetve jegyzője között. A távhőtermelés közel 70%-a közcélú erőművekben történik, amely tevékenység felügyelete a Hivatal hatáskörébe tartozik. Öt közcélú erőmű végez közvetlen távhőszolgáltatási tevékenységet, mely esetekben a Hivatal gyakorolja ezen tevékenység felett is az engedélyezési és felügyeleti, valamint a fogyasztóvédelmi jogkört. A távhőtermelői tevékenység 30%-a, valamint a településeken a távhőszolgáltatási tevékenység szinte teljes egésze önkormányzati hatáskörben van.

41.

2001-ben a Hivatal egy távhő termelői létesítési, egy távhő termelői működési és egy távhő szolgáltatói működési engedélyt adott ki, és hat esetben módosította a már kiadott termelői működési engedélyeket. A 15 engedélyes erőmű 1 db létesítési, 15 db távhőtermelői működési, 5 db távhőszolgáltatói működési engedéllyel rendelkezik. Fellebbezés az 1999-2001. években kiadott határozatok ellen nem érkezett. A Hivatal minden esetben intézkedett az engedélyeket kiadó határozatok közzétételéről.

Ellenőrzés, felügyelet, tulajdoni viszonyok változása 42.

Az 1999-ben kiadott működési engedélyek alapján 2001-ben folytattuk az engedélyesek hatósági ellenőrzését. Az engedélyesek jelentéseit feldolgoztuk és megállapítottuk, hogy az engedélyesek a jogszabályokban és az engedélyekben foglaltak szerint működnek. Tulajdoni viszonyok változására, termelő eszközök átruházására, illetve alaptőke leszállítására a Hivatal több ízben adott engedélyt.

Törvény előkészítő tevékenység 43.

Az új villamos energiáról szóló törvény hatályba lépése miatt szükségesnek látjuk a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosítását. A Tszt. ugyanis több ponton a VET rendelkezéseire utal, illetve annak definícióit használja. Az új VET hatályba lépésével megszűnik a VET és a Tszt. összhangja, jogi bizonytalanság keletkezik a Tszt. értelmezésében. Ennek a jogszabályi bizonytalanságnak a megszüntetése csak a Tszt. megfelelő módosításával lehetséges.

A távhő és a kapcsolt villamosenergia-termelés 44.

A távhőellátás gazdaságosságát javító egyik lehetőség a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés. A távhő 70%-át Magyarországon jelenleg is villamos energiával kapcsoltan állítják elő. Ez egyben azt is jelenti azonban, hogy az így termelt villamos energia értékesítési árának alakulása, természetszerűleg kihatással lesz a távfűtés árának alakulására is. A távhőellátás szempontjából is meghatározó tehát, hogy a liberalizációt követően milyen ármozgások indulnak el a villamosenergia-piacon, illetve milyen állami beavatkozás történik.

12

45.

A gazdaságilag fejlett államokban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre, mert a szigorodó környezetvédelmi előírások (Kyotoi Egyezmény) csak akkor tarthatók be, ha minden emisszió-csökkentési lehetőséget kihasználnak, amelyek között a kogeneráció az egyik legígéretesebb. Éppen ezért az EUban törekvés tapasztalható a kogenerációt támogató direktíva megalkotására, amely ha életbe lép, természetesen hazánkra is kötelező érvényű lesz a csatlakozás időpontjára.

2. Árszabályozás és árelőkészítés Árszabályozási mechanizmusok Villamos energia és erőművi hőenergia 46.

Az első négyéves árszabályozási ciklus 2000. december 31-én véget ért. A 45/2000. (XII. 21.) GM rendelettel 2001. január 1-től hatályba léptetett új villamos energia ármechanizmus fő vonalai megegyeznek az előző rendszer alapjaival, azaz az ún. induló árak az indokolt költségek alapján kerültek megállapításra. Az értékesítési lánc több szintjén (erőművek, nagykereskedő, áramszolgáltatók) megfogalmazott (átlag)árak karbantartására több évre előre meghirdetett – részben statisztikailag közvetlenül mért, részben nyilvános adatok alapján számított, részben árhatósági döntés alapján megállapított paramétereket tartalmazó – árképletek szolgálnak. A hatósági árak köre nem változott, de egy évvel az új villamos energia törvény hatálybalépését követően – még az új árszabályozási időszak vége előtt – megszűnik az egyedi erőművi árak hatósági jellege.

47.

A villamos energia és a hőenergia árszabályozási éve megegyezik a naptári évvel, január 1-től december 31-ig tart. Az árszabályozási időszak folyamán árkorrekcióra alapesetben évente egyszer, január 1-jei hatállyal kerül sor. Bizonyos esetekben (tüzelőanyagok árának jelentős mértékű változása, jelentős változás a kapacitásokban, stb.) sor kerülhet év közbeni árkorrekcióra is. A 2001. január 1-jei induló árak megállapításának előkészítése során a Hivatal alapvetően az engedélyeseknél (25 villamosenergia-ipari társaságnál) 2000 folyamán végzett eszköz- és költség-felülvizsgálat eredményeire támaszkodott. Az induló árak meghatározásának alapját az 1999. évi auditált elszámolások képezték. Az eszköz- és költség-felülvizsgálat egyik célja annak megállapítása volt, hogy az engedélyesek 1999. évi ténylegesen elszámolt költségeiből (illetve a ténylegesen rendelkezésre álló eszközökből) melyek és milyen mértékben indokoltak az adott villamosenergia-ipari tevékenység (termelés, rendszerirányítás, átvitel, elosztás, kereskedelem) végzéséhez. Az indokolt költségek megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza.

13

A villamos energia indokolt költségeinek szerkezete (%) Tüzelőanyag (import)

Termelés (import) Szállítás Szolgáltatás Összesen

37

37

Értékcsökkenés

Tőkeköltség

Egyéb költség*

Összesen

6,5 1,5 7,5 15,5

8,5 2 5,5 16

19 1,5 11 31,5

71 5 24 100

* a társaságok eredménykimutatásában szereplő egyéb anyagjellegű-, személyi jellegű- és egyéb ráfordítások, egyéb költségek tételei

Ezután a Hivatal tartalmi és módszertani módosításokat végzett, melyek során az 1999. évi, indokoltnak minősített költség-adatokból előálltak a 2001. januári árakra vonatkozó árjavaslat közvetlen alapját képező indokolt teljes árbevétel összegek. Az indokolt árbevételnek természetesen tartalmaznia kell az indokolt tőkeköltséget (fogalmilag ez váltotta ki – nagyjából – a korábban használt nyereségelemet) is. Az indokolt árbevételen kívül meg kellett állapítani az ezen árbevételhez tartozó mennyiségeket (GJ, MW, MWh) is és az így adódó fajlagos értékeknek kellett megjelenniük a meghirdetendő díjtételekre vonatkozó szakmai javaslatban. 48.

A végfelhasználói (fogyasztói) tarifarendszer gyakorlatilag megmaradt az 1999. júliustól érvényes szerkezetében, csupán a díjtételek értéke változott. A szolgáltatók – önmagában indokolható – igényeinek ellenére sem került sor regionálisan eltérő végfelhasználói árak megállapítására, azaz megmaradtak az országosan egységes végfelhasználói díjtételek. A regionális árak bevezetésének kérdésére a piacnyitás utáni tapasztalatok ismeretében célszerű lesz visszatérni. Nagy hangsúlyt kapott a stabilitás és a rugalmasság kettős követelménye közötti egyensúly folyamatos megteremthetőségének elősegítése. A korábbi rendszerhez képest alapvető változást jelentett az induló árak meghatározásánál a tőkeköltség kategóriájának definiálása, a saját tőke alapú megtérülésről az eszközalapú megtérülésre történő átmenet, valamint a „benchmark” megközelítés gyakorlati alkalmazása. A tőke hozamtényezőjének alapértéke („kockázatmentes hozam”) 8,8% volt, amihez az erőműveknél 1%, a hálózati társaságoknál 0,5% kockázati prémium adódott. Az új árszabályozási rendszert (az árképleteket) először a 2001. júliusi, majd a 2002. januári árak előkészítése során működtette a Hivatal. Az árszabályozás működési mechanizmusát mutatja be a 3. melléklet.

49.

A 2001. januárban induló villamos energia árszabályozás, ami a 0,1-20 MW teljesítőképesség közötti, 65%-os hatásfokot teljesítő kapcsolt termelők számára kötelező villamos energia átvételt és az átvételhez kapcsolódó árkiegészítő díjat (KÁD) biztosított, kedvező beruházási folyamatot indított el ezen a területen. Ennek eredményeképpen a 2001. év során jelentős számú, átlagosan 1 MW egységkapacitású, korszerű kapcsolt gázmotor beruházására került sor. A gázmotorok elterjedésének gyorsuló növekedését a várható mennyiség- és teljesítmény igények előrejelzésénél és elemzésénél célszerű figyelembe venni.

14 Földgáz 50.

A földgáz első árszabályozási rendszerét leíró 59/1995. (XI. 14.) IKM rendelet hatálya eredetileg 2001. december 31-ig szólt. A rendszer működését – már a kezdetektől – több feszültség terhelte. A feszültségeket hol a MOL Rt., hol a gázszolgáltatók oldaláról tapasztaltuk, de nagyságrendjük 2000 júliusáig nem haladta meg a néhány milliárd Ft-ot. A kőolajárak 1999. II. félévétől kezdődött emelkedése, majd a korábbinál jelentősen magasabb szinten stabilizálódása következtében nagy mértékben megnőtt a MOL Rt. földgáz importjának költsége. Ennek a hazai gázárakban való tükröztetését a kormányzat nem vállalta, ami gyakorlatilag szétfeszítette a gázárszabályozási rendszer kereteit.

51.

A Hivatal 2001 elején egy új, 4 éves árszabályozási rendszer kidolgozását kezdte meg. Az új árszabályozás előkészítéseként végzett szakmai munka 2001. évben az induló árak alapját képező eszköz- és költség-felülvizsgálat módszertani alapjainak kidolgozására, a földgáz import költségek figyelembevételének módjára, az import költségek változásával kapcsolatos kockázatok kezelésére, valamint az „árkarbantartó” képletrendszer felépítésére és paraméterezésére koncentrálódott. Az árszabályozási időszak folyamán árkorrekció alapesetben félévente egyszer, július 1-jén, illetve január 1-jén lenne, bár bizonyos esetekben sor kerülhet év közbeni árkorrekcióra is.

52.

Hasonlóan az induló árak megállapításához, az elképzelt árkarbantartás is a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett inflációs célkitűzés alapján számított előretekintő fogyasztói árindexen alapulna. Az árképletekben új néven és tartalommal megmaradna az ún. „k" (inflációkorrekciós) tényező, az eddigi 0,85-0,95 helyett 0,75-0,95 intervallummal. Kiegészülne az árképlet az ún. „h” becslési hibát korrigáló taggal, amely – szükség esetén – az előretekintő infláció alkalmazásának hatását helyesbítené akkor, amikor az adott időszakra vonatkozó tény inflációs index már rendelkezésre áll. Az árképletek rendszere lényegileg nem változna, de számos helyen (inflációs index típusa, hatékonyságjavítási tényező elnevezése és sávja stb.) módosításra kerülne sor. Ha a korábbitól némileg eltérő formában is, de megmaradna a gázszolgáltatói nyereségkorlát, és annak túllépése esetén a nyereség megosztásának szabálya.

53.

Az 1997-2001 között érvényes árszabályozási rendeletekből következően a Hivatal feladata, hogy a társaságok eredményének vizsgálatát a 12 %-os nyereségkorlát figyelembevételével évente elvégezze. A Hivatal 2001 áprilisában az áram- és gázszolgáltató társaságoknál elvégezte az érintett társaságok nyereségpozíciójának értékelését. Megállapította, hogy az áramszolgáltató társaságok közül egy sem, a gázipari társaságok közül egy társaság – a TIGÁZ Rt. – lépte túl a meghirdetett nyereségkorlátot (bár több társaság is volt a korlát közelében). Ennek alapján a TIGÁZ Rt. 21,5 M Ft-ot juttatott vissza a szolgáltatási területén működő egészségügyi intézmények számára. Az árengedményt tartalmazó számlákat a 2001. október havi számlákkal, november hónapban, kísérőlevéllel együtt juttatták el az érintett 43 fogyasztó címére. A nyereség visszajuttatását követően MEH – TIGÁZ Rt. közös közleményt adtunk ki.

54.

A földgázszektor liberalizálásának előkészítése a 2000. IV. negyedévi árintézkedések kapcsán új lendületet vett. A gázértékesítő (MOL Rt.) földgáz beszerzési és értékesítési ára között tátongó szakadék okozta veszteségek enyhítése, és a gázpiac-nyitás előkészítése érdekében az árhatóság 2000 novemberében két árkategóriát vezetett be, ami (az 500 m3/h-nál nagyobb éves lekötésű) nagyfogyasztók egy részére átlagosan 43%-os áremelkedést jelentett. A fenti árintézkedés hatására a nagyfogyasztók egy része csökken-

15 tette fogyasztását, de jelentős részük más módon is igyekezett „kibújni” az áremelés hatása alól, hozzásegítve a jogszabályok alkotóit a gázpiac nyitásával kapcsolatos egyes hatások felméréséhez. Árfelülvizsgálati kérelmek elbírálása 55.

Az energetikai társaságok 2001-ben 16 árfelülvizsgálati (ármegállapítási) kérelmet nyújtottak be a Hivatalhoz. Ebből 13-at erőmű, egyet az MVM Rt., kettőt egyéb kérelmező adott be. A Hivatal 2001-ben 11 ügyben hozott érdemi határozatot, egy esetben a kérelmező visszavonta kérelmét, két esetben a kérelem valójában új ár megállapítására vonatkozott, így határozathozatalra nem került sor, a többi esetben 2002-re maradt a határozat meghozatala. A beérkezett kérelmek elbírálása – többségében külső szakértők bevonásával – folyamatos volt. A határozatok meghozatalánál a törvényes határidő túllépésére nem került sor. A kérelmezőkkel való kapcsolattartás, a megfelelő kiértesítések rendben zajlottak.

A meglevő tarifarendszerek karbantartása 56.

Az 1999. július 1-jén bevezetett fogyasztói villamosenergia- és gáz-tarifarendszerek alapvetően beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A fogyasztók folyamatosan alkalmazkodtak az új körülményekhez. Azokon a területeken, ahol rendszeresen jelentkeztek – általában kisebb jelentőségű – problémák, a Hivatal törekedett az áralkalmazási feltételek rendeleti pontosítására.

Konkrét árelőkészítés 57.

A 2001. júliusi árak előkészítése már 2000. év végén megkezdődött, sőt már 2000-ben megjelent a földgázárak – kormányzati döntésre – átlagosan 12%-os emelését tartalmazó, de csak 2001. július 1-jén hatályba lépett miniszteri rendelet (4. melléklet). A fő feladatot 2001 tavaszán a villamos- és hőenergia árak júliusi változásának előkészítése jelentette. A munkánál figyelembe vettük a 2001. júliusi gázárváltozás, valamint a világpiaci olaj- és olajtermék árak változásának hatását az erőművi árakban, a 2001. januári erőművi árak korrekciós pontosítását, az MVM Rt. és az áramszolgáltatók között 2001 tavaszán felmerült vita lezárását az árszabályozás eszközeinek segítségével, az időközben lezárt és jogerőre emelkedett árfelülvizsgálati határozatokban foglaltak érvényesítését.

58.

A 2001. július 1-től érvényes hőárakról szóló rendeletben a teljesítménydíjak közül csak néhány, a hődíjaknak viszont a többsége változott, a villamos energia erőművi árairól szóló rendeletben (ugyanígy) a rendelkezésre állási díjak többsége változatlan maradt, az energiadíjak majdnem mindegyike változott. Az erőművi díjtételek széles köre módosult (nőtt vagy csökkent), de az erőművi villamos energia átlagár nem változott. A villamos energia nagykereskedelmi átlagára 3,9%-kal csökkent, a végfelhasználói villamos energia árak nem változtak.

59.

A 2002. január 1-jét megelőző árelőkészítés során összegezni kellett a villamosenergiaipari társaságok eszköz- és költség-felülvizsgálatát követően hatályba lépett árak és sza-

16 bályozás, valamint a beérkezett árfelülvizsgálatok tapasztalatait. Ennek keretében figyelembe vettük a 2001. I. félévi olajáresés hatásait, a 2001. évi infláció alakulását, a csúszó leértékelés megszűnését és a forint árfolyamának mozgását, az újonnan lezárt és jogerőre emelkedett árfelülvizsgálati határozatok tartalmát, a városi hőszolgáltatás fenntartása miatt termelő erőművek villamos energia árának meghatározására vonatkozó külön előírásokat, új termelők belépését és egyéb pontosító árkorrekciókat. 60.

A kormányzati döntés nyomán 2002. január 1-jével megvalósult áremelés az erőművi átlagár esetében 6,2%-ot, a nagykereskedelmi átlagár esetében 6,4%-ot, a végfelhasználói árak esetében 5%-ot tett ki (5. melléklet). A fentiek következtében az MVM Rt. árrésében – a 2001. évi árdöntések hatásához hasonlóan – 2002-ben is várhatóan jelentékeny hiány keletkezik.

Földgáz eszköz- és költség-felülvizsgálat 61.

Az új árszabályozási ciklus „induló” hatósági árainak megállapítása szükségessé tette az érintett társaságok eszközeinek és költségeinek újbóli felülvizsgálatát (az előző 1996ban volt). A 2001. március 10-én kelt „A Magyar Energia Hivatal Irányelve a 2001 utáni földgáz ármegállapítás előkészítését célzó eszköz- és költség-felülvizsgálat végzéséhez” című dokumentum alapján a társaságok által kitöltött táblázatokban szereplő információkat a Hivatal által megbízott külső szakértők feldolgozták. A vizsgálat első szakasza a gázipari társaságok gazdálkodásához készített szakértői jelentések 2001. augusztusi-októberi leadásával lezárult. Ezen szakértői jelentések tartalmazták a társaságok 2000. évi eszköz- és költségadatainak értékelését, valamint az induló árak kialakításához a szakértők által szükségesnek ítélt korrekciókat. Ezt követően került sor a Hivatalban a szakértői jelentések értékelésére, az ezek által nem érintett, vagy még kérdéses módszertani problémák megoldására, az információk és adatok rendszerszintű feldolgozására. Ezek alapján készített a Hivatal javaslatot az új árszabályozási ciklus "induló" hatósági áraira.

62.

Az adatok kimutatása és feldolgozása az Európai Unió direktíváiban, és ennek megfelelően a gázellátásról szóló új törvény tervezetében is nevesített, számvitelileg elkülönítendő tevékenységek szerint történt. Mivel az eszköz- és költség-felülvizsgálat eredményeképpen meghatározandó hatósági árak az új gáztörvény tervezete szerint a piacnyitás után csak a közüzemi célú földgáz, valamint a földgáz szállításával és elosztásával kapcsolatos, természetes monopóliumként megjelenő tárolási és termelési tevékenységekre vonatkozhatnak, körültekintően kellett megvalósítani az egyes tevékenységek eszközeinek és költségeinek szétválasztását már a szakértői felülvizsgálat szakaszában. Ennek megfelelően a vizsgálatot végző szakértőktől nemcsak az eszközök és költségek indokoltságának, hanem azok tevékenységek szerinti megosztásának megítélését is várta a Hivatal.

63.

A 2001. évben elvégzett eszköz- és költségfelülvizsgálat az engedélyesek 2000. évi auditált elszámolásaira támaszkodott. A 2000. évi költségek 2002-re történő konvertálásánál az árszabályozásban eddig alkalmazott (visszatekintő) termelői inflációs indexet felváltotta az előretekintő fogyasztói árindex. További változás, hogy az árban elismert nyereség mértékének saját tőke arányos (forrásoldali) meghatározását az eszközarányos (eszközoldali) meghatározás váltotta fel. Az ilyen alapon definiált tőkeköltség számítási

17 alapját a 2000. évben ténylegesen kimutatott, az adott tevékenységhez indokolt eszközérték 2001. év végére átértékelt értéke jelentette. Az árban elismerendő tőkeköltség ennek az eszközértéknek társaságonként (tevékenységenként) eltérő %-a (a forint kockázatmentes nominálhozama + kockázati prémium). Az árakban elismerendő elszámolási különbözet – az eddig az árakban érvényesített 3%-kal szemben – 1,9%-ra csökkent, ami így a ténylegesen kimutatott különbözet műszakilag nem indokolható hányadának csak kisebb részét tartalmazza. Az új árszabályozási rendszer bevezetése még nem történt meg. Áralkalmazásokkal kapcsolatos egyeztetések 64.

A villamos energia kötelező átvételét törvény írja elő meghatározott módon termelt villamos energiára, a részleteit pedig az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelet szabályozza. A rendelet értelmezése több esetben is gondot okozott az azt alkalmazni kívánó erőműveknek, s előfordult, hogy a Hivataltól a rendelet egyes pontjainak az értelmezését kérték. Két pont értelmezése okozott különös gondot, az egyik a kapcsoltan termelő egységek hatásfokának definíciója, a másik a kötelező átvételi kategóriába eső kapcsoltan termelő egységek 20 MW-os teljesítményhatárának kérdése. A Hivatal a felvetődött kérdéseket írásban megválaszolta, de egyeztetésre is sor került az érintett engedélyesekkel. Ezen kívül a Hivatal kezdeményezte a rendelet szövegének módosítását is az egyértelműség érdekében. A módosítások megtörténtek.

65.

A Hivatalnál 2001 elején az áramszolgáltatók szakértőivel lefolytatott többszöri egyeztetést az tette szükségessé, hogy az áramszolgáltatók a 2000. évi nagykereskedelmi árak 6%-kal emelt szintje szerint fizettek az MVM Rt.-nek a 2000 decemberében meghirdetett 13,1%-os nagykereskedelmi áremelés szerinti árak helyett, ami miatt az áramszolgáltatók MVM Rt.-vel szembeni 2001. I. félévi hátraléka – a kihirdetett nagykereskedelmi árakhoz viszonyítva – mintegy 10 Mrd Ft volt. A 2000. évben aktivált beruházások várható élettartamon alapuló amortizációja és tőkeköltsége a 45/2000. (XII. 21.) GM (árszabályozási) rendeletnek megfelelően árképző elemnek minősül. E tételnek az induló árakba építéséhez információk 2000. év végén nem álltak a Hivatal rendelkezésére. A Hivatal az áramszolgáltatók – egyeztetések lezárása után teljesített – adatszolgáltatásával kapcsolatban szükséges vizsgálatokat lefolytatta. Az áramszolgáltatók által felvetett egyéb kérdésekkel kapcsolatban a Hivatal fenntartotta azon álláspontját, hogy a vitatott pontok eredőjeként további költség-növekedés nem tekinthető indokoltnak. Ezt követően a Gazdasági Minisztérium, a Hivatal és az áramszolgáltatók közösen rögzítették, hogy az áramszolgáltatók éves szintű árrését 7 Mrd Ft-tal indokolt növelni.

66.

A villamos energia végfelhasználói árának 2001. júliusi emelését a kormányzat nem tartotta megvalósíthatónak, ezért olyan döntés született, hogy a jelzett 7 Mrd Ft-ot alapul vevő nagykereskedelmi árcsökkenés lépjen életbe 2001. július 1-jén. Ez azt jelenti, hogy az áramszolgáltatók Hivatal által kalkulált éves szintű árrés-bázisa – a hatósági nagykereskedelmi árak július 1-jei 3,9%-os csökkentésén keresztül – 14 Mrd Ft-tal növekedett, ami 2001 II. félévében kb. 7 Mrd Ft többlet árrést jelentett az áramszolgáltatóknak. 2000 I. félévében az MVM Rt. nem adhatott árengedményt a nagykereskedelmi árból, így számára a hatósági ár rendeleti csökkentése az áramszolgáltatói vita szempontjából elfogadható megoldást jelentett. A nagykereskedelmi ár július 1-jei csökkentése fejében az áramszolgáltatók vállalták, hogy 2001. június 30-ig minden tartozásukat megfizetik az MVM Rt.-nek és pótlólagos igényt sem az MVM Rt.-vel, sem a kormányzattal szemben nem támasztanak. Mindezekkel összhangban a 2002. januári ármegálla-

18 pításnál az áramszolgáltatók árrés-bázisa a 2001. januárihoz képest 7 Mrd Ft-tal növelt értéken került figyelembevételre. Összefoglalás 67. A 2001. év mindenféleképpen átmeneti évnek tekinthető az árszabályozás szempontjából. A villamos energia esetében új árszabályozási ciklus kezdődött, de az ezt leíró árszabályozási rendeletet – az új VET-tel összhangban – nem lehet változatlan formában fenntartani a 2001-2004 közötti ciklus végéig. A földgáz esetében a lejáró régi árszabályozási rendszert olyannal kell felváltani, ami az érdekeltek, az árelőkészítő és az árhatóság számára is kellő orientációt jelent, de nem szakad el sem a gazdasági racionalitásoktól, sem a politikai szándékoktól, illetve lehetőségektől, valamint a műszaki követelményektől. A jövőben – márcsak a piacnyitással összefüggésben is – új módszereket kell találni a szektor kölcsönösen elfogadható működésének biztosítása érdekében.

3. Fogyasztóvédelem Panaszos ügyek 68.

A gázszolgáltatás területén a leggyakoribb panasz a szabálytalan vételezéssel kapcsolatos, s ez az összes gázszolgáltatással kapcsolatos panaszok (éves szinten 177 db) mintegy 33%-a. A vizsgált esetek 54%-ában született a fogyasztó javára szóló döntés, ami mintegy 4,6 millió Ft felemelt díj befizetésétől mentesítette a fogyasztókat. A gázszolgáltatás területén ez a fajta panasz – számát tekintve – lényegesen kevesebb, mint a villamosenergia-szolgáltatás esetében. Magyarázható ez a gázszolgáltatás, -felhasználás biztonságtechnikailag veszélyesebb voltával. A számlázással kapcsolatos panaszok fő oka a gázszolgáltatók többsége által - a gáztörvény szerint megengedett módon - bevezetett nyomáskorrekciós tényező. Ennek alkalmazása a fogyasztó számára nem érthető. A Hivatal a panaszok intézése során nagy súlyt fektetett a fogyasztók közérthető módon való tájékoztatására és felkérte a szolgáltatókat a fogyasztók hatékonyabb informálására. A panaszok száma összességében növekszik.

69.

A gázfogyasztók körében kiemelkedően fontos kérdéskör a hálózatfejlesztési hozzájárulás (HFH). A Hivatal 2001. IV. negyedévében átfogó vizsgálatot kezdett a részben vagy egészben – a gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló 32/1995. (VIII. 8.) IKM rendelet alapján – HFH-ból megvalósult beruházások megvalósításának körülményeiről. A vizsgálatok eredményeként a Hivatal arra az álláspontra jutott, hogy – a fejlesztések finanszírozási igényének és a rövid-, illetve középtávon megvalósítandó energiapolitikai céloknak megfelelően – szükséges a rendeletet módosítani. A javasolt módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a Hivatal felülvizsgálhatja a HFH összegét. A javasolt rendeleti szöveg explicit módon kifejezésre juttatja, hogy a HFH-n kívül semmilyen jogcímen semmilyen más díj nem szedhető az adott beruházás megvalósítása és a fogyasztói rákapcsolódás esetén. A javaslat szerint a beszedhető HFH öszszegének felső határa 35.000 Ft abban az esetben, ha a fogyasztó egy 1995. augusztus 23-a (a rendelet hatálybalépése) előtt megvalósult elosztóvezetékre kíván utólag rácsatlakozni, valamint, ha egy 1995. augusztus 23-a után épült vezetékre kíván rácsatlakozni

19 és – ez utóbbi esetre érvényes kitétellel – a beruházás költségeit a korábban rácsatlakozók már megfizették. A javaslat szerint 10 évről 25 évre nőne a beruházás figyelembe vett megtérülésének futamideje. Az új számítási képlet a földgáz végfelhasználói árából az elosztóvezeték amortizációjára eső részt a bevételi oldalon szembeállítja a beruházási költséggel. 70.

A villamosenergia-szolgáltatás területén a leggyakoribb panasz a szabálytalan vételezésekkel kapcsolatos. Az esetek többségében a fogyasztó javára szóló döntés született. A döntések kapcsán a fogyasztók a villamos szolgáltatás területén mintegy 21,9 millió Ft felemelt díj befizetése alól mentesültek. A méréssel, számlázással kapcsolatosan beérkező panasz az összes villamos panaszügy mintegy 26%-a volt. Ennek alapvető oka, hogy a szolgáltatók a fogyasztói számlázási rendszerük gyakorlatában változtatásokat vezettek be; a havi leolvasási-számlázási rendszerről áttértek a negyedéves, éves számlázási rendszere. Ennek bevezetése, illetve az ezzel járó tájékoztatás nem megfelelő volta egyes szolgáltatók ellátási területén nehézségeket okozott, ami az ilyen típusú panaszok számának növekedésével járt. A Hivatal által kifejtett egyeztető, javaslattevő tevékenység eredményeképpen jelentősen csökkentek a feszültségek, amit az év utolsó negyedévében beérkező, számlázással kapcsolatos panaszok számának jelentős mérséklődése is igazolt.

71.

A Hivatalhoz nagyobb összegű kártérítési ügyek és általános (az önkormányzatok által megfogalmazott) panaszok érkeztek. Egy esetben megállapítottuk, hogy a szolgáltató nem a tőle elvárható módon járt el egy nagyobb mennyiségű fogyasztói energia-kiesés kapcsán. Bebizonyosodott, hogy nem elegendő a hálózati elemek korszerűsítése, az üzemi szabályzat előírásait is maradéktalanul be kell tartani. Az üzemi szabályzat tulajdonviszonyoktól függetlenül, a hálózat, mint egységes együttműködő rendszer műszaki szabályait tartalmazza, és az ettől való eltérés fogyasztói kieséseket okozhat. Több település polgármesterének panaszát a helyszínen vizsgálta ki a Hivatal. Általában az volt a panasz eredete, hogy a szolgáltatók belső irányítási és üzemzavar-elhárítási rendszerük átszervezéséről a polgármesteri hivatalokat nem tájékoztatták időben és kellő részletességgel. Közreműködésünk eredményeképpen a tájékoztatások megtörténtek.

Üzletszabályzatok jóváhagyása 72.

A 2001 során a különféle rendeletek változása, az egyes szolgáltatóknál bekövetkezett szervezeti változtatások, valamint a szolgáltatások egyes elemeinek (pl. számlázási rendszer, garantált szolgáltatások bevezetése, stb.) megváltozása szükségessé tette a villamosenergia- és gázszolgáltatók üzletszabályzatának átdolgozását. A gázszolgáltatók esetében ez a munka lezárult és az új üzletszabályzatok államigazgatási határozattal jóváhagyásra kerültek. A villamosenergia-szolgáltatók esetében a változtatással kapcsolatos munka elkezdődött, a jóváhagyó határozatok kibocsátására 2002 elején került sor.

Az Energetikai Érdekképviseleti Tanács (EÉT) 73.

Az EÉT 2001-ben - a munkatervében lefektetett programnak megfelelően - négy ülést tartott. Az ülések legfontosabb témái az engedéllyel rendelkező vezetékes pb-gáz szolgáltatói társaságok tevékenységének és a fogyasztói elégedettségi vizsgálatok áttekinté-

20 se, tájékoztatás a földgáz árának 2001. július 1-jén esedékes módosításáról, a VET módosításával összefüggő kérdések, valamint a „befagyott költségek”-kel kapcsolatos megfontolások voltak.

4. Az ellátás folyamatossága és a szolgáltatás minősége Gázipar A szolgáltatási színvonal mérésének, ellenőrzésének rendszere 74.

A Hivatal a szolgáltatási színvonal javítása érdekében összeállította a színvonalas szolgáltatással szemben támasztott követelményeket. A színvonalas szolgáltatás nem veszélyeztetheti a környezetet, az életet, egészséget és a vagyonbiztonságot, folyamatosnak, gazdaságosnak, energiatakarékosnak, fogyasztóbarátnak kell lennie, s meg kell felelnie a műszaki előírásoknak.

75.

A szolgáltatás színvonalát többféle, fizikai és nem fizikai jellemzők mérésével lehet értékelni. A vezetékes gázellátás minőségének, színvonalának értékmérői a szolgáltatott gáz fizikai paraméterei, a szolgáltatási szünetek, az általános és garantált szolgáltatás színvonalmutatói, valamint ezek mérési eredményeiből és értékeléséből képezhető további mutatók, továbbá a fogyasztói elégedettség vizsgálatok. A nem fizikai jellemzők mérésének legnagyobb problémája a későbbi értékelést és minősítést lehetővé tevő számszerű formában történő megjelenítés. Az átfogóan értelmezett szolgáltatási színvonal nem egyetlen, hanem több eltérő tulajdonságú szolgáltatási tevékenység teljesítési körülményeinek a vizsgálatát, és a vizsgálati eredmények számszerű formában történő bemutatását jelenti.

A gázszolgáltatás folyamatossága, a gázszolgáltatási szünetek vizsgálati rendszere 76.

Az engedélyeseknél bekövetkezett szolgáltatási zavarokkal kapcsolatos ellenőrzés az egy év alatt előforduló gázszolgáltatási szünetekről szóló adatszolgáltatással történik. A gázszolgáltatási szünetek adatszolgáltatása az üzemzavarok okozta szolgáltatáskiesésekre koncentrál. Az üzemzavari okok mellett szolgáltatási szüneteket okoznak azonban más, előre tervezett események is, mint pl. karbantartások, rekonstrukciós munkálatok, üzembe helyezések, stb. Az 1997-2001. évek feldolgozott adataiból többféle vizsgálatot végeztünk. A vezetékes földgázszolgáltatóknál az üzemzavarok számának a vizsgált időszakon belüli jelentős csökkenése mellett az időtartam csak kis mértékben csökkent, melynek eredménye az üzemzavarok átlagos idejének a növekedése. Az üzemzavarokat okozó jelenségek közül növekedett a harmadik fél által okozott, valamint az anyaghibából bekövetkezett üzemzavarok száma.

Garantált szolgáltatások és a szolgáltatási színvonalmutatók 77.

A gázszolgáltatás színvonala mérési és ellenőrzési rendszerének 2001. január 1-jével bevezetett és működő blokkját a szolgáltatási színvonalmutatók alkotják. A szakmai és érdekképviseleti közreműködők konszenzusára alapozva a Hivatal kidolgozta a szolgál-

21 tatás színvonalának mutatóit, azok mérési eljárását, adatbázisát, értékelési és ellenőrzési rendszerét, gondoskodott a hatálybaléptetésről és nyilvánosságra hozatalról. A színvonalmutatók kidolgozása során lényeges szempont volt, hogy a garantált szolgáltatásokat a közelmúltig nem alkalmazta nyilvánosan egyetlen szolgáltató sem, ezért a Hivatal ennek bevezetésére menetrendet írt elő. (Garantált szolgáltatások az előírt időtartamon belül teljesítendő, garantált vállalási értékű szolgáltatói tevékenységek.) A bevezetést követően minden évben a szolgáltatók a szolgáltatási mutatók kiértékelését kötelesek elvégezni, amelyet a Hivatal értékel és ellenőriz. A bevezetett általános jellegű színvonalmutatók a következők: elosztó-vezetéki üzemzavarra való kiérkezés, csatlakozó vezetéki és fogyasztói berendezéseknél a veszélyhelyzetekre való kiérkezés, lakossági fogyasztók gázméréssel kapcsolatos panaszainak kivizsgálása, fűtőértékkel kapcsolatos panasz kivizsgálása, szolgáltatásból történő kiesés mutatójának és a fajlagos szolgáltatás kimaradás mutatójának kidolgozása és értékelése. A garantált szolgáltatások közé tartozik az új fogyasztó gázellátási igénybejelentésének ügyintézése, a csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezések tervfelülvizsgálata, a csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések műszaki felülvizsgálata, a lakossági fogyasztó csatlakozó vezetékének és fogyasztói berendezésének üzembe helyezése, a gázszolgáltatással kapcsolatos írásbeli reklamációk kezelése, valamint a szolgáltatással kapcsolatos írásbeli kérdések megválaszolása. A garantált szolgáltatások vállalt teljesítési határidejének be nem tartásakor a szolgáltató esetenként 1000 forint kötbért kötelesek fizetni az érintett fogyasztóknak minden egyes esetben. A garantált szolgáltatások bevezetéséről, a kötbér kifizetésének rendjéről a szolgáltatók 2000. év végéig tájékoztatták fogyasztóikat. A gázszolgáltató társaságok a garantált szolgáltatások teljesítéséről évente kötelesek a Hivatalnak beszámolni. 78.

Felmérésünk szerint a fogyasztók kevésbé ismerik a garantált szolgáltatásokat, a bevezetést követően eltelt időszak alatt gyakorlatilag nem éltek a lehetőségekkel. A vizsgált szolgáltatók belső működésében azonban jelentős hatást váltott ki az a körülmény, hogy a garantált szolgáltatások körében foglalkoztatott munkatársak munkájának minősége javult. Érzékelhető az a jótékony hatás, amely az ügyfelekkel (fogyasztókkal) való foglalkozás körében javulást eredményez, ami hosszú távon a szolgáltató fogyasztói megítélésének javulását jelentheti.

Villamosenergia-ipar Fogyasztói elégedettség mérése 79.

A Hivatal által kiadott államigazgatási határozat alapján a szolgáltatók 1996 óta minden évben közel 10 000 fogyasztó megkérdezése révén felmérik a szolgáltatással való fogyasztói elégedettséget, illetve annak fontosságát. Ennek célja, hogy megbízható (95%os megbízhatóság) összefoglaló adatokat szolgáltassanak a Hivatal számára. Ez egyúttal a szolgáltatóknak is tájékoztatást ad a fogyasztóorientált tevékenységük javításához. A fogyasztói elégedettség mérését 2001-ben is folytattuk. Az összevont mutatók a korábbi évek javulása után 1999-ben a statisztikai határon belül stagnál.

80.

A felmérés során 9630 háztartási és 3210 nem-háztartási fogyasztót kérdeztek reprezentatív, véletlen jellegű mintavétel alapján. A kérdéskörök öt fő területcsoporton (szolgáltatás minősége, üzemszerű kapcsolat, fogyasztókkal való kommunikáció, árak, környezetvédelem) 26 kérdésen keresztül kísérelték meg felmérni egyrészt, hogy a villamos

22 energia szolgáltatás egyes összetevői mennyire fontosak a fogyasztók számára, másrészt azt, mennyire elégedettek a fogyasztók a szolgáltatók teljesítményével. A felmérést mind a hat áramszolgáltatói területen egyidőben 2001. szeptember-októberben a szolgáltatóktól független kutató cégek végezték. A felmérés pártatlansága érdekében azokat a Pécsi Tudományegyetem szakértői koordinálták, ellenőrizték és értékelték. A felmérés módszere és technikája biztosította az eredmények tárgyilagosságát. 81.

A felmérés eredménye szerint 2001-ben a fogyasztók országosan többnyire elégedettek a villamos szolgáltatással és a fogyasztói átlagos elégedettsége némileg javult 2000. évhez viszonyítva. Az áramszolgáltató társaságok közül 2001-ben az elégedettség terén az ÉMÁSZ Rt., a fontossághoz (várakozáshoz) képesti javulást a TITÁSZ Rt. érte el. A szolgáltatással szembeni elvárások a DÉMÁSZ Rt. ellátási területén a legnagyobbak és a TITÁSZ Rt. területén a legkisebbek. Az összes jellemző érték átlagát tekintve az elmúlt hat év alatt a legnagyobb fejlődést az ELMŰ Rt. érte el. Az országos átlag egyértelműen növekvő trendje mögött azonban megállapítható az egyes áramszolgáltató társaságok szolgáltatásával való fogyasztói elégedettség viszonylag hullámzóan változó trendjei húzódnak meg. A fogyasztók véleményéről igen sokat árul el az egyes szolgáltatások fontossága és azzal való elégedettség különbsége (az ún. GAP). Az átlag számokon belül a fogyasztók országosan az árakkal elégedetlenek, amit természetesnek lehet tekinteni. 1996-hoz képest a hibaelhárítás színvonalával nemcsak elégedetlenek a fogyasztók, hanem az áramszolgáltatók országos teljesítménye tovább romlott, a panaszok ügyintézése pedig nem javult a felmérés szerint.

Villamosenergia-szolgáltatás biztonsága 82.

A Hivatal a villamos energia törvényben kapott felhatalmazás alapján az áramszolgáltató társaságokat rendszeresen beszámoltatja tevékenységükről. 2001. júliusában elemezte a 2000. évi szolgáltatás üzembiztonságáról, üzemzavarairól szóló értékelést az előre meghatározott beszámolási módszerek és követelmények alapján. A beszámolókat áttekintve a Hivatal megállapította, hogy a fogyasztókat zavaró áramszünetek száma – az ország egészét tekintve – a kiugróan magas 1999. évi adatokhoz képest csökkent. Bár az ötéves átlaghoz viszonyítva az üzemzavarok száma 18%-kal csökkent, a kiesett villamos energia 5%-kal, az átlagos kimaradási idő 2%-kal, az egy fogyasztóra jutó kiesés 4%-kal nőtt. Megállapítható, hogy az árképzési ciklus végére az ezen számok alapján jellemezhető ellátásbiztonság az országban nem javult, de a romló tendencia megfordult. A 2001. évi üzemzavarok száma kisebb a korábbiaknál. A javulás 2000-hez képest 3%, az 5 éves átlaghoz képest 7%. 2001-ben a csökkenés mintegy fele a berendezés típushibáinak csökkenéséből adódik.

83.

A szolgáltatás átlagos kimaradás ideje 2001-ben az előző öt év átlagához képest 5%-os csökkenést mutat, a 2000. évi adatokhoz képest 4%-al javult. Az áramszolgáltatók üzemzavari adatainak szigorúbb ellenőrzésére bevezetett negyedéves jelentési rendszer jól működik. Célja, hogy a folyamatokra, tendenciákra minél előbb hatást tudjunk gyakorolni. A kisfeszültségű hálózatok üzemében a 2001. évi üzemzavari mutatók mintegy 7%-os javulást mutatnak, a fajlagos elhárítási idők viszont mintegy 5%-kal növekedtek a 2000. évihez képest.

84.

A valós tendenciák változásainak nyomon követése, befolyásolása érdekében a Hivatal a szolgáltatás minőségét egyrészt az üzemzavarok számának, időtartamának, a kiesett

23 villamos energia mennyiségének beszámoltatásával, másrészt a reprezentatív fogyasztó csoportok megkérdezésével figyeli, a kapott eredményeket a szolgáltatók menedzsmentjével közösen értékeli, s 1999-ben bevezette a garantált szolgáltatásokat, amelynek következtében a fogyasztó saját esetében maga ellenőrizheti a garantált szolgáltatás körébe vont szolgáltatások teljesítését. A Hivatal a szolgáltatott adatokat a szolgáltatókkal közösen felülvizsgálja, az adatszolgáltatást ellenőrzi, szükség esetén független szervezetet bíz meg az adatszolgáltatások auditálására. A szélső értékeket mutató szolgáltatóknál helyszíni egyeztetéssel egybekötött ellenőrzést végez. Az évenként esedékes értékeléskor újra visszatérünk a korábban kifogásolt tevékenység javításának eredményességére. A szolgáltatási színvonal számított eredményei alapján, a 2001. évben az egy fogyasztóra jutó kiesés átlagos gyakorisága 2,55 db/fogyasztó, egy kiesés átlagos időtartama 6,19 óra/db. Váratlan kiesések esetén a helyreállítás 72,7%-ban történt meg 3 órán belül, és 91,5%-ban 24 órán belül. Árak és minőség alakulása 85.

A szolgáltatás árának és a villamos energia minőségének kapcsolatát a fogyasztói elégedettségi felmérés keretében vizsgálta a Hivatal. A felmérésből megállapítható, hogy a háztartások számára fontosabb az ár, mint az áram minősége. Ez a különbség a nem háztartási fogyasztók esetében is fennáll, de sokkal kisebb mértékben. A felmérésből az is kiderül, hogy, míg az ár fontossága egy év alatt alig változott, addig az áram minősének jelentősége, s az azzal kapcsolatos követelmény nagymértékben emelkedett. Úgy látszik, hogy mind a lakosság, mind az üzleti szektor érzékenyebbé vált a villamos energia minőségére. A fejlett gazdaságú országok tapasztalatai alapján feltételezhető, hogy a fogyasztók érzékenysége az információs társadalom kiépülésével fokozódni fog a villamos energia minősége iránt. A szolgáltatott villamos energia feszültségének minőségét a szabványok előírásai szabályozzák. Helyszíni ellenőrzéseink során azt tapasztaltuk, hogy a szolgáltatók törekednek betartani az előírásokat. Ahol műszaki okokból ez lehetetlenné válik (fogyasztói igénynövekedés, hálózat állapota leromlott, stb.), ott különböző intézkedésekkel a hiányosságot igyekeznek megszüntetni. Sehol nem találtunk olyan feszültségminőségi hiányosságot, amelynek megszüntetése beruházási pénzhiányra lett volna visszavezethető. A Hivatalnak és a jogszabályalkotóknak fel kell készülni arra, hogy 2002 elejétől – az EU szabályozásával összhangban – "jogszabály által előírt kötelezően alkalmazandó szabvány " fogalom megszűnik Magyarországon. Az új VET 10. § i) pontja szerint a minőségi követelmények kidolgozására és határozat kiadására a Hivatal már megkezdte az előkészületeket.

86.

A szolgáltatás színvonalára az előző években a költségeket nem fedező árak kedvezőtlenül hatottak, a korábban elmaradt fejlesztések, karbantartások még éreztetik hatásukat. Az 1997 januárjától bevezetett árak a hálózati karbantartásokra fordítható költségek megemelkedését jelentették, ami a szolgáltatás színvonalának növekedését kell, hogy eredményezze megfelelő szolgáltatói magatartás esetén. A 2000. évi adatok és a 2001. évi tervszámok szerint a beruházások volumene az áramszolgáltató társaságoknál emelkedik. A legtöbb áramszolgáltatónál belső átszervezések történtek, melyeknek az elhárítási időkre és a szolgáltatás egyéb jellemzőire váló hatását közvetlen tárgyalások útján is megkezdtük felmérni. Az átszervezések véglegesítését és a tervezett „outsourcing” megoldást a Hivatal engedélyéhez kötjük, melyben a kiszervezést a szolgáltatás minősége javításának feltételéhez kívánjuk kötni.

Garantált szolgáltatások

24

87.

A Hivatal az 1997-98. évi nemzetközi tapasztalatokat felhasználva, a szolgáltatók szakértőivel, az energiafogyasztók érdekképviseleti szervével közösen kidolgozta a garantált szolgáltatások rendszerét, majd határozattal 1999. május 1-jétől elrendelte ezek bevezetését, melynek célja a fogyasztói érdekek védelme, a szolgáltatási színvonal emelésének biztosítása. A garantált szolgáltatások szabályozzák a villamosenergia-ellátás helyi kimaradása megszüntetésének megkezdésére vonatkozó eljárásrendjét, a fogyasztói igénybejelentés kezelésének és az új fogyasztó bekapcsolásának folyamatát, a fogyasztónak adandó tájékoztatás kötelezettségét. A garantált szolgáltatások nem teljesítése esetén a fogyasztót kötbér illeti meg. A bevezetést a Hivatal és az egyes szolgáltatók országos, illetve helyi sajtótájékoztatókon hozták a lakosság tudomására. Az előírások között szerepel a lakosság kötelező, évenkénti tájékoztatása, melyről első alkalommal minden fogyasztója részére a szolgáltató is részletes információt küldött számlalevélben. Az egyedi fogyasztók által mérhető szolgáltatási színvonal-jellemzőként bevezetett garantált szolgáltatás intézménye nagy kompromisszummal és így minimális követelményekkel indult Magyarországon a Hivatal hatáskörének hiánya miatt. A 2001 júliusi értékelés visszaigazolta, hogy gyakorlatilag nem működik ez a szolgáltatási színvonal ellenőrzési rendszer, és így nem érte el a szolgáltatás színvonala emelésének kikényszerítő célját. Sőt, esetenként visszájára is fordult, mert egyes áramszolgáltató társaságok képviselői a sajtó számára vagy előadásaikban úgy minősítették, mint a Hivatal elvárását a szolgáltatás színvonalára vonatkozóan. Mindezek ellenére a garantált szolgáltatás bevezetésének érdeme, hogy a szolgáltatók és a Hivatal megismerte a rendszer gyakorlati alkalmazását, annak hiányosságait és ez alapot ad a továbbfejlesztéshez, melyet 2002. év folyamán tervezünk. Az 2000. év adatai alapján a fogyasztók a szolgáltatás elmaradásáért járó ellensúlyozást az ismeretek hiánya, vagy az összeg mértéke miatt elenyésző esetben kértek, illetve kaptak. A 2001. évi felméréseink azt mutatták, hogy ezen intézmény ismertsége a háztartási fogyasztók körében nagyon alacsony.

Call Centerek az áramszolgáltatók ügyfélszolgálatában 88.

A szolgáltató társaságok a megszűnő kirendeltségek és fogyasztói irodák feladatainak kiváltására koncentrálták a fogyasztói kapcsolatok lehetséges helyszíneit és formáját. A személyes ügyintézés csökkentésével megoldásként telefonos ügyfélszolgálati központtal (Call Centerrel) kívánják részben vagy egészben kiszolgálni az ügyfélszolgálati tevékenységet, a hibabejelentés, a számlareklamáció, a bővítési, átírási folyamatokat. A Call Center kialakításában élenjáró ELMŰ Rt. kialakította a véglegesnek tűnő megoldását a telefonos ügyfélszolgálati központ rendszerére, ennek működtetésében tapasztalatot is szerzett. A többi áramszolgáltató is egyre bővülő feladattal egyre szélesebb körben hozza létre a fogyasztói ügyek intézésére a telefonos hívásközpontokat. A Hivatal felismerve, hogy ezen Call Centerek működése a fogyasztói szolgálat szempontjából döntő fontosságú és az ügyfélszolgálati feladatok ellátása hosszú távon is a monopoltevékenységgel feljogosított (hálózati) engedélyesek feladata lesz, így e tevékenység valamilyen szintű szabályozására van szükség. A Hivatal az áramszolgáltatók bevonásával a Call Centerek működéséről irányelvet készített. A tervezet elfogadásával, a fogyasztói kapcsolatok ezen körének elvárásait optimális, kiegyenlített viszonyok között lehet végezni, és az elvárhatóság tekintetében állást foglalni. A szakértői munka, valamint a társasági állásfoglalások alapján a 2002. januártól érvénybelépő üzletszabályzatba e témakörben is módosításokat javasoltunk. E mellett azonban szorgalmazzuk, hogy az áramszolgáltatók ne zárják be az összes fogyasztói irodát a telefonos ügyintézést nehezen megszokó ügyfeleik kiszolgálása érdekében.

25

5. Környezetvédelem Az erőművek károsanyag kibocsátása 89.

A tárgyidőszakban változatlanul érvényben volt az erőművek technológiai kibocsátási normáit és az éves összkibocsátás maximális értékeit rögzítő 22/1998. (VI. 26.) KTM számú rendelet. Ennek értelmében az erőművi összkibocsátás országos szinten nem haladhatja meg: SO2-re 2000. és 2001. évben a 425 000 t/év értéket SO2-re 2002-től a 380 000 t/év értéket NOx-re 2000. és 2001. évben a 40 000 t/év értéket NOx-re 2002-től a 38 000 t/év értéket

90.

Az SO2 összkibocsátás 2000. és 2001. évben csak azáltal volt elérhető, hogy a Mátrai Erőmű füstgáz kéntelenítő berendezéseit a tervezett időponthoz képest sikerült egy hónappal előbb üzembe helyezni. Segített a helyzeten a kénes fűtőolajok egyre csökkenő rendelkezésre állása is. E két lényeges változás eredményeként nem jelentett különösebb gondot a 2002. évtől előírt összkibocsátás kiosztása az erőművek között. Ennek megfelelően a Hivatal elküldte a Környezetvédelmi Főfelügyelőség részére az erőművek maximális összkibocsátására vonatkozó javaslatát. Az idézett KTM rendeletben előírt technológiai normákat az erőművek jelentős része nem tudta és ma sem tudja betartani, és az érvényes szabályozás szerint ezért bírságot fizet. Ez az állapot a KTM rendelet értelmében 2004. december 31-ig tartható. Ezután az erőművek csak a technológiai normák betartása mellett üzemelhetnek.

Rekultiváció 91.

A 2002-2004. évek közötti időszakban több széntüzelésű erőmű villamosenergiatermelése megszűnhet, mivel lejár az MVM Rt.-vel kötött hosszú távú áramvásárlási szerződésük és 2005. január 1-től nem tudnak eleget tenni a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokban foglalt kibocsátási határértékeknek. Az engedélyesek több ízben fordultak az érintett minisztériumokhoz az erőműbezárással összefüggő kérdések rendezése - ezen belül is főként a bezárási (rekultivációs) költség fedezése - tárgyában. A Gazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium 1999. október 6-án részletes feladattervben rögzítette a megoldás kidolgozására vonatkozó teendőket. Ennek nyomán a Hivatal felszólítására az érintett engedélyesek 2000. június 30-ig elkészítették „bezárási” terveiket és azt egyeztették a környezetvédelmi felügyelőségekkel és bányakapitányságokkal. Az erőművek tervei alapján a bezárások együttes költsége néhány tíz milliárd forint. Ez külső és belső rekultivációs, bontási és bányabezárási költségeket tartalmaz. A hazai széntüzelésű erőművek bezárásával kapcsolatban ma még nincs egyértelmű állásfoglalás arra vonatkozóan, hogy az erőműbezárás hogyan valósuljon meg, mit jelent az erőművek bezárása, és annak költségei hogyan biztosíthatók. Fentiek miatt a Hivatal számszerű adatokkal alátámasztott anyagában a kérdés kormányszintű rendezését kezdeményezte.

26

Ausztria korlátozta a magyar villamos energia importját 92.

Az osztrák kormány 2001 októberében határozott arról, hogy megtiltja az áramimportot azokból a közép-európai országokból, amelyekben az erőművek nem felelnek meg az osztrák környezetvédelmi normáknak – illetve az „európai átlagnak”, vagy egy kiválasztott ország átlagának. Habár hivatalos megkeresés nem érkezett, informális hírek jutottak el a Hivatalhoz, hogy Magyarországot is a tilalommal sújtott országok közé fogják sorolni. A Hivatal megbeszéléseket kezdeményezett az osztrák regulátorral, és több hivatalos levélben is kifejezte kétségeit a törekvés jogszerűségével kapcsolatban, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar erőművekre vonatkozó környezetvédelmi szabályozás megfelel az EU Közösségi Vívmányoknak. A legkritikusabb kérdés a villamos hőerőművek levegőszennyezése. Hazánk 1998 óta az erőművi atmoszférikus szennyező anyagok korlátozására ugyanazt a két szabályozó eszközt veszi igénybe, mint amit az EU tagállamok. A Göteborgi Egyezmény keretében vállalt éves nemzeti kibocsátási összkvótánkat egyedi éves összkvóták formájában a kormányzat szétosztja a nagy erőművek számára, továbbá a vonatkozó EU Irányelv előírásainak megfelelő technológiai határértékeket ad az egyes tüzelőberendezések fajlagos levegőszennyezésének korlátozására. Az éves összkvóták tekintetében egy 2005-ig egyre csökkenő nemzeti összkibocsátást ír elő a rendelet mind a kéndioxidra, mind a nitrogén-oxidokra, melynek mértéke hazánk nemzetközi kötelezettségének felel meg. A technológiai határérték mint szabályozó eszköz tekintetében a magyar szabályozás szigorúbb az EU Irányelvnél, mely előírásai nem terjednek ki az 1987 előtti működési engedéllyel rendelkező erőművekre („existing plant”), hanem csak azokra, amelyek működésüket az Irányelv kihirdetése után kezdték meg („new plant”). A hazai szabályozás azonban nem tesz ilyen különbséget, és azokra az erőművekre is fajlagos technológiai határértéket szab ki, amelyeket az EU kritériumok alapján elég lenne csak éves összkibocsátásuk tekintetében korlátozni. Tehát a Magyar Köztársaság legalább olyan szigorú, sőt egyes erőműveire szigorúbb szabályozást érvényesít, mint amit az EU jogrend előír a tagállamok számára. Ezen szabályozó eszközök hatékonyságát, kikényszeríthetőségét tovább javította a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet, amely évente duplázódó súlyos bírságokkal szankcionálja a határértékek túllépését, 2005-től pedig a nem-teljesítők engedélyének visszavonását, működésük beszüntetését írja elő. Nyilvánvalóan a magyar környezetvédelmi szabályozás EU-konformitását bizonyítja, hogy 2001 nyarán a magyar-EU csatlakozási tárgyalások környezetvédelmi fejezetét sikeresen lezárták. A fentiek ellenére természetesen felmerülhet, hogy a valóban EU-konform, sőt annál szigorúbb szabályozás mellett hazánk környezeti teljesítménye elmaradhat a szabályozási céloktól. Összességében elmondható, hogy Magyarország villamos energia termelése - a primer energiahordozók kedvezőtlen hazai adottsága ellenére - egyre javuló környezeti teljesítményt mutat. A nukleáris, az import szénhidrogén és a hazai szén alapú energiatermelés a legkisebb függőséget biztosító 1/3 – 1/3 – 1/3-os arányt képviseli. A nukleáris erőművünk biztonsági mutatói mind nemzetközi, mind EU összehasonlításban kiemelkedően jók, amit - információink szerint - Ausztria sohasem kérdőjelezett meg. A szénhidrogén tekintetében gyakorlatilag megszűnik a magas szennyezőanyag tartalmú nehéz fűtőolaj égetése, és jelentősen nő a földgázfelhasználás, ezzel párhuzamosan a nitrogén-oxidok kibocsátása is töredékére csökken az alacsony kibocsátású „low-Nox” égők beépítésével. A hazai gyenge minőségű barnaszenek erőművi felhasználásából egyedül a stratégiai jelentőségű ligniterőmű sorsa biztosított a korszerű füstgáz-kéntelenítő üzembe helyezésével. A többi barnaszenes erőmű bezárás vagy tüzelőanyag váltás előtt áll.

27

93.

A határon átterjedő atmoszférikus szennyező-anyagok korlátozására tett nemzetközi vállalásait Magyarország folyamatosan és pontosan betartja, ezért Ausztria érdekeit nem sérti. A helyi jelentőségű szennyezések csökkentése és felszámolása pedig az EU elvárások maximális betartásával, az ország teherbíró képessége szerint, gyors ütemben folyik. Ezért a környezetvédelmi indokokra hivatkozó importkorlátozás mögött inkább a piacnyitással összekapcsolódó piacvédelmi intézkedést lehet sejteni. A Hivatal nemcsak az osztrák energia hivatal és az osztrák gazdasági minisztérium szakembereivel ismertette érveit, de mivel arra a következtetésre jutottunk, hogy a környezetvédelmi indokok megalapozatlanok, ezért a Hivatal előkészítette és finanszírozta egy szakmai cikknek a nemzetközi megjelentetését. A cél az volt, hogy az Európai Unió szakmai közönsége és döntéshozói elé tárhassuk érveinket, miszerint a környezetvédelmi hivatkozások mögött minden bizonnyal egyoldalú és diszkriminatív piacvédelmi törekvések húzódnak meg. Ezért a Hivatal szakmai álláspontját fizetett hirdetés formájában jelentette meg az „European Parliament Magazine” című lapban, amely az Európai Parlament hivatalos kiadványa, így nemcsak az EU Bizottság szakembereihez, hanem az Európai Parlament képviselőihez és az Európa Tanács döntéshozóihoz is eljut. Valószínűleg a Hivatal aktív kezdeményezésének nagy szerepe volt abban, hogy 2001. december közepén Magyarország lekerült az osztrák importkorlátozás alá eső országok „fekete listájáról”.

Konferencia a magyar éghajlatvédelmi stratégia megvalósításáról 94.

Az energia ágazat szerte a világon a „hagyományos” környezetvédelmi problémák mellett egyre nagyobb kihívásnak tekinti a nemzetközi éghajlatvédelmi törekvéseket. Számos önkéntes vállalás, üzleti kezdeményezés jelzi, hogy a szektorban gazdálkodó vállalatok megértették, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának externális költségei vannak, és ezért tudatosan készülnek arra az időszakra, amikor már ezeknek a költségeknek a viselésében részt kell venniük. Mivel az ágazat felelősen gondolkodó vezetői arra készülnek, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása már a közeljövőben költségtényezővé válik, ezért igyekeznek minél pontosabb képet kapni arról, hogy ez milyen szabályozási környezetben valósul majd meg. Ez az egyik oka annak, hogy a Hivatal kétnapos szakmai konferenciát szervezett 2001. december 10-11-én a magyar klímastratégia megvalósításáról. A Hivatal kezdeményezésének másik oka, hogy az utóbbi időben jelentős nemzetközi fejlemények történtek az ENSZ Éghajlatvédelmi Keretegyezményének megvalósítása terén. A Marrakeshi Forduló előrelépést hozott a mechanizmusok alkalmazásának részleteit illetően. Az EU Bizottsága nyilvánosságra hozta az üvegházhatású gázok kibocsátási jogainak kereskedelméről szóló irányelv tervezetét, az Európa Tanács pedig határozatot hozott arról, hogy a tagállamoknak 2002 júliusáig ratifikálniuk kell a Kyotói Jegyzőkönyvben tett vállalásukat. A nemzetközi várakozásokat jól mutatja, hogy egyre jelentősebb éghajlatvédelmi források válnak elérhetővé a középés kelet-európai energetikai szektor számára. Ezek kihasználhatóságáról, a szükséges intézményi feltételekről, gazdasági hatásokról, a szabályozási kérdésekről tárgyaltak a konferencia első napján a kormányzat szakemberei és külföldi, hazai szakértők. A munka szakmai támogatására a klímavédelem magyarországi stratégiájáról szóló 2206/2000. (IX.13.) Kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően, valamint hogy a hazai energia szektor jövőbeli klímavédelmi kötelezettségeit piackonform módon, költséghatékonyan teljesíthesse, a Hivatal javaslatot dolgozott ki az együttes megvalósítás hazai szabályozásának alapjaira és gyakorlati megvalósítására.

28

6. Energiahatékonyság 95.

Az 1107/1999. (XI. 8.) Kormányhatározat rögzíti a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiát. Ennek alapján a 2000. évben 900 millió Ft támogatással indult az Energiatakarékossági Program, amely közvetlen támogatásokkal és kedvezményes kamatozású hitelekkel segítette a fogyasztók és a távhőszektor energiatakarékossági beruházásainak megvalósítását. Az Energiatakarékossági Program lebonyolítására megalakult az Energia Központ Kht., melynek alapítói között a Hivatal is szerepel. A 2001. évben az energiatakarékossági programokat a Széchenyi Terv integrálta és a meghirdetett programokra (lakossági, intézményi, közvilágítási, szolgáltató oldali távhő, megújuló energia, szemléletformálási, termelőszférai és önkormányzati veszteségfeltárás, közlekedésszervezési, kis- és középvállalkozói) 2 milliárd Ft támogatási keret került előirányzatra, amelyet a nagyarányú érdeklődésre való tekintettel évközben emelni kellett. A Hivatal az energiatakarékossági programok megvalósítását segíti: szakértőként működik közre a pályázatokat bíráló tárcaközi bizottság munkájában, ellenőrzi a nagyszámú pályázatok értékeléseit, igény esetén konzultál a szolgáltató oldali távhőre és a megújuló energiákra vonatkozó pályázatok kapcsán. A VET 5. § (b) pontjában, 19. §-ában és a 125. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján GKM rendelet készül – többek között – a megújuló energia felhasználásával termelt villamos energia kötelező átvételének szabályaira, hatósági árának megállapítására és ezen árak alkalmazási feltételeire.

96.

A Széchenyi Terv energiatakarékossági programjaira összesen 4153 pályázatot nyújtottak be, amelyekből december hó végéig - a rövid formai és tartalmi ellenőrzést követően - 3557 pályázatot fogadtak be. Ezek teljes beruházási költségelőirányzata 11,2 milliárd Ft volt és ebből az igényelt támogatás 3,3 milliárd Ft-ot tett ki. A pályázatokat bíráló tárcaközi bizottság az Energia Központ Kht. előterjesztése és a pályázati feltételeknek való megfelelés alapján december végéig 2896 beruházás támogatását javasolta a gazdasági miniszternek. Ezek teljes beruházási költségelőirányzata 9,7 milliárd Ft volt és ebből a javasolt támogatás 2,7 milliárd Ft-ot képviselt. E beruházások megvalósításának eredményeként 1,32 PJ/év energiahordozó megtakarítás realizálható, amely kőolaj egyenértékben kifejezve mintegy 31500 t/év-nek felel meg. A beruházások révén a pályázóknál évente 1,6 milliárd Ft energiaköltség megtakarítás várható. Megjegyzendő, hogy az energia- és költségmegtakarítások a létrehozott új gépek, berendezések, hőszigetelések stb. élettartama végéig, tehát 10-20 éven keresztül jelentkeznek. A jóváhagyott pályázatok közül 231 db megújuló energiaforrás hasznosítására vonatkozott, öszszesen 1,8 milliárd Ft. Beruházási költségigénnyel 226 TJ éves energiamegtakarítási lehetőséggel. A bizottság kénytelen volt 243 pályázatot elutasítani, mivel ezek nem feleltek meg a pályázati feltételeknek (megkezdett beruházás, nem megfelelő gazdaságosság, stb.), ezek teljes beruházási költségelőirányzata 0,7 milliárd Ft volt és ebből az igényelt támogatás 0,3 milliárd Ft-ot tett ki. A december végi pályázati határidőre való tekintettel a pályázatok vizsgálati, bírálati, jóváhagyási folyamata áthúzódik a 2002. évre. A Széchenyi Terv 2002. évi energiatakarékossági programjai már november közepén meghirdetésre kerültek. Az előző évihez képest változást jelent, hogy az iparosított technológiával épült lakások tulajdonosai is részt vehetnek a lakossági energetikai programban és akár egyénileg, akár közösségben pályáznak, lehetőséget teremtve a fogyasztói oldali távhő rendszerek korszerűsítésének támogatására. Új elem, hogy a termelőszféra energiahatékonyságának javítása is szerepel a támogatási célkitűzések között.

29 97.

A tájékoztatás és az energiatudatos szemléletformálás elősegítése érdekében alapította a Hivatal az Energiafogyasztók Lapját. A lap negyedévente 40 oldalon az energiagazdálkodás és energiahatékonyság, az energetikai jogszabályok, a fogyasztói érdekvédelem, a környezetvédelem, a megújuló energiák, az energiaszektor engedélyeseinek közlendői, stb. témakörökben nyújt színvonalas tájékoztatást a szakemberek és az energiafogyasztók számára. A Hivatal figyelemmel kíséri az energiaszektor engedélyeseinek energiahatékonyság növelési terveit, tevékenységét.

7. A Hivatal intézményi és nemzetközi kapcsolatai, tájékoztatás A Hivatal intézményi kapcsolatai 98.

A Hivatal együttműködést alakított ki a Gazdasági Versenyhivatallal és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel. Kapcsolata a Gazdasági Minisztériummal, a társhatóságokkal és a szakhatóságokkal sokoldalú és kiegyensúlyozott. A Hivatal munkája során rendszeresen egyeztetett a fogyasztói érdekképviseleti szervekkel, valamint a termelők és szolgáltatók szövetségeivel, továbbá az engedélyesekkel és tulajdonosokkal.

Nemzetközi kapcsolatok EU kapcsolatok 99.

A világban érzékelhető áramlatok folyamatos figyelemmel kísérése és elemzése eredményeképpen, a saját tevékenységünk fejlesztését illetően az Európai Unió szervezeteinek ajánlásait, direktíváit vesszük figyelembe. Ez a Hivatal számára azt jelenti – és a jövőben is jelenteni fogja –, hogy az EU tagállamok számára kötelező, az energetikai versenyhelyzetet szorgalmazó irányelv elemzése és bevezetése kapcsán remélt fogyasztói előnyök, illetve esetleges iparági nehézségek felmérése tovább folytatódik. A tagállamok szabályozó hatóságai közül a Hivatalnak az angol OFGEM-mel, a holland Dte-vel, a portugál ERSE-vel és a spanyol CSEN-nel van igen hasznos, és több éve működő kapcsolata. Az EU illetékes bizottsága (DG Energy & Transport), illetve a PHARE támogatásával a Twinning Program keretében spanyol energetikai és szabályozói szakértők és a Hivatal munkatársai együtt fognak dolgozni. A program elsősorban költség-ellenőrzési, összevetési, engedélyezési és monitoring kérdéseket érint.

Közép- és kelet –európai Regulátorok Szövetsége (ERRA) 100. 2000. évben megalakult a Kelet-Európai Szabályozó Szervezetek Szövetsége (ERRA) részben a NARUC (National Association of Regulatory Utility Commissioners) és a USAID, továbbá az EU illetékes szervezetének jövőben várható támogatásával. Az ERRA tagsága önkéntes, a régió regulátori szervezetei közül a legtöbben – 17 ország képviseletében – tagsággal rendelkeznek. 2001. évben számos eseményre került sor Varsóban, Vilniuszban, Szófiában és Budapesten. Különböző munkabizottságok, így az Engedélyezési/Verseny és a Tarifa/Ár Munkabizottság tartott értekezleteket, amelyek során a térség regulátorai munkáját leginkább segítő dokumentumok kerültek megvitatásra. A magyar részvétel elismeréseként 2002. év tavaszán Budapesten került megrendezésre az ERRA nemzetközi, befektetőket is megcélzó konferenciára.

30

Tájékoztatás, nyilvánosság 101. A Hivatal elnöke törvényi előírás alapján évente beszámol az Országgyűlésnek a Hivatal munkájáról. A Kormányt és a Gazdasági Minisztérium érintett szervezeteit folyamatosan ellátta a villamos energia-, a földgáz iparra, valamint az erőművi távhőtermelésre vonatkozó információkkal. A Hivatal a kiadott engedélyeket a Gazdasági Minisztérium hivatalos lapjában rendszeresen közzétette. 102. A Hivatal a fogyasztói érdekképviseleti szerveket az Energetikai Érdekképviseleti Tanács keretében közvetlenül látja el a fogyasztók érdekeit szolgáló, és a Hivatal munkáját érintő információkkal. Az 1998-ban, illetve 1999-ben kiadott határozatokban meghatározásra került azoknak a gazdálkodási adatoknak a köre, amelyet az engedélyeseknek – a fogyasztói érdekképviseletek s más civil szervezetek számára – nyilvánosságra kell hozni. Az érintett szervezetek élnek az adatkérés lehetőségével. A Hivatal munkájának energetikai szakemberekkel történő megismertetése érdekében különböző konferenciákon, ankétokon, a tudományos egyesületek rendezvényein a Hivatal vezetői, szakemberei rendszeresen tájékoztatják a szakmai közvéleményt és a sajtót az időszerű kérdésekről. Az év folyamán sajtótájékoztatók keretében az árképzésekkel kapcsolatos szempontokat ismertettük. 103. A Hivatal tevékenységét, valamint az energia ágazatot érintő időszerű eseményeket ismerteti a Hivatal www.eh.gov.hu című honlapja. Évente kiadásra kerül a Hivatal tevékenységét és a villamosenergia-, a földgázipar, valamint a hőszolgáltatás összefoglaló adatait tartalmazó tájékoztató. A kiadvány a szakmai érdeklődők, a politikai és társadalmi szervezetek részére nyújt információt. A kiadvány angol nyelvű változata a külföldi szabályozó szervezetek és egyéb intézmények tájékoztatását biztosítja. A Hivatal az általa alapított Energiafogyasztók Lapjában a széles közvéleménnyel is ismerteti tevékenységével összefüggő eseményeket, eredményeket. Harmadik éve a Hivatal kiadásában jelenik meg a Villamos Energia Statisztikai Évkönyv. A több évtizedes múlttal rendelkező évkönyv összefoglaló tájékoztatást ad a villamosenergia-ipar tevékenységéről.

8. A Hivatal működésének feltételei, informatikai rendszere 104. A Hivatal tevékenységében bekövetkezett változások, a piacnyitásra való felkészülés, az „Energia Központ” Kht. létrehozása, valamint az államháztartás pénzügyi alrendszerének továbbfejlesztési irányairól és a kincstári rendszer új szervezeti rendjének kialakítása tette szükségessé az új Szervezeti és Működési Szabályzat kidolgozását, amelyet a Kormány 1115/2000. (XII. 27.) Korm. határozatával hagyott jóvá. A Hivatal szakmai tevékenységének érdemi javítására a szakmai munka megalapozása céljából új osztály szervezésére került sor, ugyanakkor egy osztály megszűnésével és több összevonásával a szervezeti egységek száma csökkent. (A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény felhatalmazása alapján a Hivatal elnöke 2002. május 1-jével jóváhagyta a Hivatal új Szervezeti és Működési Szabályzatát.) 105. A Hivatal költségvetése a Gazdasági Minisztérium költségvetésében önálló címként szerepel. A Hivatal költségvetési támogatásban nem részesül, saját bevételeit a többször

31 módosított 10/1998.(II.27.) IKIM-PM rendelet biztosítja. A Hivatal 2001. évre engedélyezett létszáma 88 fő, a 2001. évi záró létszám 87 fő. A Hivatal személyi állományának összetétele megfelelő, a felsőfokú végzettségű köztisztviselők aránya 74%. Szakemberei jól felkészültek, műszaki, közgazdasági, pénzügyi és jogi ismeretekkel és nagy iparági tapasztalattal rendelkeznek. A Hivatal tárgyi felszereltsége megfelelő, kellően ellátott számítástechnikai, telekommunikációs és irodatechnikai eszközökkel. Az energiapiaci monitoring rendszer kiépítése azonban igényli az információtechnológiai eszközök és a telekommunikációs rendszerek folyamatos fejlesztését. A Hivatalnak az energia piacnyitással kapcsolatosan megnövekedett feladatai és az Európai Uniós követelményeknek történő megfelelés indokolttá teszi az elhelyezésének javítását.

Informatikai rendszer 106. Az engedélyes társaságok működését, a tevékenységükkel kapcsolatos, a kiadott engedélyekben, határozatokban foglalt előírások betartását a Hivatal folyamatosan ellenőrzi. Az ellenőrzés első fázisa az engedélyesektől rendszeresen beérkező információk elemzése. A folyamatosan feldolgozásra és értékelésre kerülő információk köre kiterjed a villamos energia-, a távhő- és a földgázellátással összefüggő napi, havi, negyedéves és éves gyakoriságú adatokra. Az adatok nagy része jelenleg közvetlen elektronikus formában érkezik. A MOL Rt. és az MVM Rt. számítóközpontjaival közvetlen elektronikus adat-kapcsolat több év óta hatékonyan működik. Az információs rendszer biztosítja a hivatali munka adatigényein túl az érdeklődők információigényét is. 107. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) részére folyamatosan összeállításra és megküldésre kerültek a magyar energiahordozó-árakra vonatkozó, negyedéves gyakoriságú adatok. Az adatok többek között az Ügynökség „Energiahordozók árai és adói” című kiadványaiban jelennek meg. 108. A Hivatal kezdeményezésére és szervezésével az ERRA tagországok villamos energia és földgáz árainak negyedévenkénti feldolgozására kerül sor. A 2000. év elejétől rendelkezésre álló adatok az érintett országok és a térség iránt érdeklődő beruházók számára adnak összehasonlításra lehetőséget biztosító információt. 109. A Hivatalhoz beérkező információk feldolgozását és tárolását az elmúlt évek során kialakított információs rendszer végzi. Az engedélyesek műszaki, gazdasági és gazdálkodási adatainak feldolgozását nagyrészt a szakmai osztályoktól elkülönítve, külön szervezeti egység végzi. Az információk – az igényelt rendszerezésben – belső, személyi számítógépes hálózaton kerülnek a szakmai osztályokhoz. Az osztályok között lokális számítógépes hálózat segítségével gyors, megbízható információcsere alakult ki. A szakmai munkát nagymértékben segíti a központi számítógépre telepített, a fontosabb információkat koncentráltan tartalmazó információs blokk, valamint a különböző CD adattárak használata. 110. Az informatikai rendszer fejlesztése az 1998-ban külső szakértők közreműködésével kidolgozott középtávú Informatikai Stratégiai Terv alapján történik. A fejlesztés során megvalósításra került az iktatási rendszer korszerűsítése, valamint egy vezetői információs rendszer.

32 111. A Hivatal új feladatai ellátásához szükséges információk biztosítása érdekében PHARE finanszírozással fejleszteni kívánjuk az információs rendszerünket. A fejlesztés egyrészt a hardver eszközök jelentős minőségi fejlesztésére, másrészt az adatfeldolgozás egységes rendszerben történő működését biztosító szoftver kidolgozására irányul.

9. A Hivatal feladata, hatásköre és jogállása a piacnyitás után A jogszabályi háttér változása 112. Az energiahordozók piacai közül a szilárd tüzelőanyagok (szén és szénféleségek) és a kőolajtermékek (benzin, gázolaj, fűtőolaj, stb.), továbbá a tartályos és vezetékes PB-gáz piaca liberalizált. A vezetékes energiahordozók (földgáz, villamos energia, távhő) piaca szabályozott, hatósági árszabályozással. Az energiaszektorban a szabályozott piac jogszabályi hátteréül az 1994-ben megjelent Gszt. és VET., illetve az 1998-ban közzétett Tszt., valamint ezen törvények végrehajtására kiadott kormányrendeletek, továbbá a bányászatról és az atomenergiáról szóló kapcsolódó törvények, valamint az ártörvény és az árrendeletek szolgálnak. 113. A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényt 2001. decemberében fogadta el az Országgyűlés, a végrehajtásáról szóló kormányrendeleteteket, valamint a kapcsolódó miniszteri rendeleteket 2002-ben kell kidolgozni, illetve kihirdetni. A jogszabályok megjelenése után nincs jogi akadálya a villamosenergia-piac nyitásának. 114. A földgáztörvény (GET) tervezetét a Kormány 2001 decemberében elfogadta, az Országgyűlési vitára legkorábban 2002 második felében kerülhet sor.

A villamosenergia-piac nyitásának előkészítése 115. A Hivatal megkezdte a szektor átalakuló és új szereplői részére kibocsátandó létesítési és működési típus-engedélyek kidolgozását. Rendszerhasználati tarifarendszer előkészítése 116. A villamos energia rendszerhasználati tarifarendszer előkészítése keretében készültünk és készülünk a továbbra is monopol tevékenységek (rendszerirányítás, átvitel, elosztás) külön árképzésével kapcsolatos feladatok elvégzésére. Ezen tevékenységek ármeghatározásának elveit, módszereit a tarifabizottság, illetve a munkabizottságok kidolgozták. Ezen kívül a munkabizottságok összeállították a tarifarendszert leíró miniszteri rendelet tervezetét, kialakították a rendszer működési és tarifaszámítási modelljét és elvégezték az első próbaszámításokat. A még vitás kérdések megoldása, a szükséges pontosítások és egyeztetések után a miniszteri rendeletet 2002 közepén ki kellene hirdetni. Fontos alapelv, hogy a rendszerhasználati tarifákat mindenki fizesse meg, aki a rendszert használja, és tegye ezt annak mértékében, amilyen mértékben a rendszert igénybe veszi. A

33 rendszerhasználati tarifák (az ún. veszteségdíjak kivételével) függetlenek a villamos energia (mint termék) forgalmazásának piaci (kereskedelmi) tevékenységétől. A rendelettervezet a tarifákat három díjrendszeren belül határozza meg: rendszerirányítási, átviteli hálózati és elosztó hálózati díjrendszer. A tarifák a bevezetés idején – terveink szerint – országosan egységesek lesznek. Az erőművekre és az importra egyelőre nem állapítunk meg rendszerhasználati tarifákat és díjfizetési kötelezettséget. A vételezők által fizetett díjak mértéke csak attól függ, hogy milyen hálózatra csatlakoznak (átviteli hálózatra, elosztóhálózatra, ez utóbbinak milyen feszültségszintjére). A közüzemi szolgáltatók (a jelenlegi áramszolgáltatók közüzemi feladatait ellátó szervezetek) fogyasztói a rendszerhasználati díjakat a hatósági közüzemi díjak keretében fizetik meg, ezért ebben a körben nem kell külön használati tarifákat fizetni. A tarifarendszer díjai – az árszabályozás elveinek megfelelően – a rendszerirányítás, az átvitel és az elosztás indokolt költségét hívatottak fedezni és a 2001. januári árak bázisán, az ott elismert árbevételek keretein belül, mintegy azok „megosztása” révén kerülnek kialakításra. Ily módon – a hálózatok és a rendszerirányítási tevékenység használatának díjai miatt – a díjfizetők terhei nem nőnek. Ebbe a tarifarendszerbe kizárólag a törvény irányoz elő új (átmeneti) díjakat besorolni (a piacnyitással kapcsolatos átállási költségekkel összefüggő átállási díjat és a környezetkímélő energiatermelést elősegítő támogatási rendszerrel kapcsolatos úgynevezett „zöld díj”-at). Villamosenergia-ellátási szabályzatok 117. A villamosenergia-piac új modell szerinti működése új üzemi szabályzat alkalmazását teszi szükségessé. A VET szerint a szabályzatot a rendszerirányító dolgozza ki az engedélyesekkel egyeztetve, és a Hivatal hagyja jóvá. A szabályzat kidolgozása a Hivatal felügyelete mellett folyik. 118. Az új energiapiac több elemű és több időhorizonton folyó kereskedelemre tagozódva valósul meg. A hosszú távú, több napos, hetes, hónapos előremutatással kötődő üzletektől a napi azonnali (spot) piacon keresztül az utólagos ún. eltérések piacáig különböző célú, volumenű, de egymással összhangban működő piacot kell megszervezni. Az egységes elemeket is tartalmazó elosztói, kereskedelmi szabályzatok kidolgozása megkezdődött. A leendő piaci szereplők a modell jogszabályi véglegesítését követően kívánják a részletszabályokat kialakítani az üzletszabályzatukban. Ezt a munkát a Hivatal egyeztetési fórumok kialakításával segíti. A szabályzatokat a Hivatal hagyja jóvá. A gázpiac nyitásának előkészítése A piacnyitás célja és várható hatása 119. A piacnyitás célja, hogy a fogyasztók szabadon választhassanak az ellátók, illetve kereskedők közül; a közszolgáltatásban maradók számára továbbra is alanyi jogon biztosított legyen a folyamatos, biztonságos, megfelelő színvonalú gázszolgáltatás; valamint a gázárak megfelelő árszintre kerüljenek. Az új GET előkészítő munkálatai 120. 2001 májusában jelent meg az új GET első tervezete. A Hivatal a gázpiac minden szereplőjének érdekeit, valamint saját, jövőbeni feladatait figyelembe véve adta meg állás-

34 foglalását, véleményét az új törvénytervezethez, illetve az újabb és újabb módosítási javaslatokhoz. Gyakori konzultációk, megbeszélések, egyeztetések eredményeként született meg az új GET jelenlegi változata. A Hivatal saját munkaprogramja alapján vett részt már a törvény első tervezetét megelőző szakértői munkafázisban is, valamint a GET tervezete - nemzetközi tapasztalatokra is épülő - alapelveinek kidolgozásában, meghatározásában. A GET tervezet a földgáz piac létrehozásának elősegítése, a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű földgáz ellátása, az átlátható, diszkriminációmentes szabályozás kialakítása jegyében készült, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság, valamint a környezetvédelem követelményeire figyelemmel. 121. A Hivatalnál új feladatként jelenik meg, hogy meghatározott feltételek esetén a földgáz szervezett piacán felfüggesztheti az ügyletkötést, célvezeték létrehozásához a Hivatal engedélye szükséges, valamint dönt az együttműködő földgázrendszerhez való szabad hozzáféréssel kapcsolatban kialakult vitákban. A Hivatalhoz tartozik az együttműködő földgázrendszer fejlesztésének felügyelete. Jelentősen nő a Hivatal szerepe azzal is, hogy - hasonlóan az együttműködő földgáz rendszerhez, valamint a szervezett kereskedelemhez - a határon keresztül történő kereskedelmet is felügyeli. Hozzáférési tarifarendszer 122. A Hivatal vezetésével a gázipar szereplőinek (társaságok, befektetők), a fogyasztók és a tudomány képviselőinek bevonásával hálózat-hozzáférési (szállítási) tarifabizottság alakult. A bizottság feladata a hálózatokhoz való hozzáférés tarifáinak kidolgozása. Ennek érdekében először a rendelkezésre álló külföldi adatok, tapasztalatok, elképzelések kerültek feldolgozásra, majd megkezdődött az EU direktívával összhangban levő tarifaszerkezet elveinek a kidolgozása, természetesen a hazai helyzetre alapozva. A piacnyitással a földgáz kereskedelméhez és szolgáltatásához (fizikai továbbításához) kapcsolódó tevékenységeket (az EU-direktíva és a törvénytervezet szellemében) számvitelileg vagy jogilag egymástól el kell választani. Ennek a követelménynek megfelelően kerül sor a földgáz rendszerhasználati (szállítási, tárolási és elosztási) díjrendszerének kialakítására. Az új árszabályozási rendszert tartalmazó rendelet tervezete is úgy került megfogalmazásra, hogy (kisebb módosításokkal) majd képes legyen szabályozni nemcsak a közcélú, illetve közüzemi földgáz árát, hanem – legalábbis az új törvény hatálybalépését követően – külön díjszabásban a földgázszállítás, tárolás és elosztás árait is.

A Hivatal jogállása és függetlensége 123. A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény értelmében 2002. január 31-ig „A Hivatal önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű államigazgatási szerv, amelynek irányítását a Kormány, felügyeletét a Kormány által kijelölt miniszter (továbbiakban: miniszter) látja el.” „A Hivatal szervezetét, szervezeti és működési szabályzatát a Kormány hagyja jóvá.” „A Hivatal főigazgatóját és igazgatóit a miniszter nevezi ki és gyakorolja velük szemben a munkáltatói jogkört”. 124. 2002. február 1-től a Hivatal jogállása változott. A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvénnyel módosított, a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény szerint „A Hivatal önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek irányítását a Kormány, felügyeletét a miniszter látja el.” „A Hivatal el-

35 nökét és elnökhelyettesét – a miniszter javaslatára – a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés időtartama hat év.” „A Hivatal elnöke megállapítja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát.” ”A Hivatal határozatai ellen kizárólag bírói úton van jogorvoslatnak helye.”

36

1. melléklet

A Hivatal által 2001. évben kiadott határozatok száma

Megnevezés Villamosenergia szállítási működési engedélymódosítás Villamosenergia termelői engedély Villamosenergia termelői működési engedély módosítás Villamosenergia termelői működési engedély megszüntetés Villamos energia közvetlen szolgáltatói engedély módosítás Termelő eszközökkel való rendelkezés jóváhagyása Erőmű létesítési engedély Gázértékesítési működési engedély módosítás Gázszolgáltatási működési engedély Gázszolgáltatási működési engedély módosítás Gázszolgáltatási működési engedély megszüntetés Vezetékes PB-gáz-szolgáltatási engedély Vezetékes PB-gáz-szolgáltatási engedély módosítás Jelentős tulajdoni hányad értékesítés jóváhagyás Alaptőke leszállítás Üzemzavari jelentés Árfelülvizsgálati kérelmek elbírálása * Szolgáltatás színvonalának ellenőrzése Bírságok kiszabása Egyéb Gázszolgáltatási üzletszabályzat módosítása Távhő szabályzatok Távhő termelői működési kiegészítés Távhő szolgáltatói működési engedély módosítás Távhő termelői létesítési engedély Összesen

Gáz-értékesítéssel, -szolgáltatással kapcsolatos -

-

2 1 34 1 1 7 0 0 1 0 1 1 2 5 56

* Villamosenergia- és erőművi hőárak megállapításával kapcsolatos árfelülvizsgálati kérelmek együtt.

Villamosenergia - termeTávhő - termeléssel, léssel, -szállítással, -szolgáltatással kapcsoszolgáltatással kapcsolalatos tos 2 1 9 1 2 3 1 4 1 0 14 0 4 4 1 7 1 1 46 10

Összesen 2 1 9 1 2 3 1 2 1 34 1 1 7 4 1 1 14 1 5 6 5 1 7 1 1 112

37 2. melléklet

Kiesési mutató (az üzemzavar miatt kiesett és a rendelkezésre álló villamos energia hányadosa áramszolgáltatónként)

ezrelék 0.30

0.25

0.20

0.15

0.10

0.05

0.00 1996

1997 DÉDÁSZ Rt.

1998 DÉMÁSZ Rt.

1999 ELMŰ Rt.

ÉDÁSZ Rt.

2000 ÉMÁSZ Rt.

2001 TITÁSZ Rt.

3. melléklet

38

A hatósági áras villamos energia és hőenergia árképzési folyamata (2001.01.01-2004.12.31.)

tüzelőanyagok árindexe Egyéb metodikai változások

Indokolt 1999. évi költségek

Korrekció 2000. évi változások miatt

Korrekció infláció és tüzelőanyagárváltozás miatt

MNB, a Ft eurohoz viszonyított havi leértékelési mértéke alapján számított árfolyamváltozási index

Kiinduló

Energiaárak nélküli havi fogyasztói Árindex (2000. dec. = 100)

Módosított árak árszabályozási év elején

(2001.I.1.) árbázis

8,8%-os eszközarányos nyereség + kockázati prémium

Árfelülvizsgálati kérelmek alapján figyelembe vett költségek

Időközben felmerülő indokolt költségek (pl. új erőmű belépése, nukleáris alap, stb.)

Hatékonyságjavítási tényező (k) 0,7 = k = 0,9

39 4. melléklet Hatósági (legmagasabb) földgázárak (ÁFA nélkül) Kategória Földgáz (Ft/GJ) Viszonteladói (átlag)

2000.

januártól

júliustól

542

Végfelhasználói (átlag) Kisfogyasztók/lakosság (átlag) alapdíj (Ft/év) gázdíj Középfogyasztók (20 - 100 m3/h) alapdíj [(Ft/m3/h)/év] gázdíj Nagyfogyasztók I. 100 - 500 m3/h közötti gázmérővel (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj II. 500 m3/h feletti gázmérővel (átlag) "Kedvezményezett" fogyasztók (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj "Nem kedvezményezett" fogyasztók (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj III. Szállítóvezetéki (MOL) fogyasztók (átlag) "Kedvezményezett" fogyasztók (átlag) (5) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj "Nem kedvezményezett" fogyasztók (átlag) (5) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj

Árak 2000.

2000.

720

2000.

novembertől (3) decembertől (4)

2001.

2000.

2000.

Árváltozások 2000. 2000.

2001.

júliustól

január

július

november december

július

628

0,0% (1) (2)

628 (1) 911 (2)

634 (1) 916 (2)

709 1054

(1) (2)

807 (1) 1087 (2) 952 2016 917 943 3776 834

807 (1) 1087 (2) 952 2016 917 943 3776 834

897 1245 1064 2256 1025 1055 4224 934

807

850 1800 819 805 3182 714

952 2016 917 943 3776 834

705 400 573 640 643 386 534 639 386 534 584 583 386 532 584 386 532

822 432 680 706 709 432 587 705 432 587 643 642 432 585 643 432 585

0,0%

15,8%

12,0% 12,0% 12,0% 17,0% 18,7% 16,8% 16,6% 8,0% 18,7% 10,3% 10,3% 11,9% 9,9% 10,3% 11,9% 9,9% 10,1% 10,1% 11,9% 10,0% 10,1% 11,9% 10,0% 12,0% 12,0%

822 432 680

921 488 760

709 432 587 1010 550 860

709 432 587 1010 550 860

780 488 646 1138 550 897

642 432 585 930 550 856

642 432 585 930 550 856

698 488 642 1047 550 984

0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

32,31 36,19

36,1 40,4

0,0% 0,0%

1,0% 0,5%

11,8% 15,1%

0,0% 34,7% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

11,2% 14,5% 11,8% 11,9% 11,8% 11,9% 11,9% 12,0%

0,0% 0,0% 0,0%

0,0% 0,0% 0,0%

12,0% 13,0% 11,8%

0,0% 0,0% 0,0% 43,3% 27,3% 46,5%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

10,0% 13,0% 10,1% 12,7% 0,0% 4,3%

0,0% 0,0% 0,0% 44,6% 27,3% 46,3%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

8,8% 13,0% 9,7% 12,6% 0,0% 15,0%

0,0% 0,0%

0,0% 0,0%

11,7% 11,6%

12,0%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

822 432 680

0,0% 45,1%

Ft/m3 Kisfogyasztók/lakosság (átlag) ÁFA nélkül (1) (2) (3)

28,86 32,31 32,31 ÁFÁ-val 32,32 36,19 36,19 Az 1. (kedvezményes) árkategória alapján számolva A 2. (nem kedvezményes) árkategória alapján számolva A 38/2000 (X. 31.) GM rendelet alapján számolva. (Hatálybalépés: november 3.) Ez a rendelet hozta létre a "kedvezményes" és a "nem kedvezményes" megkülönböztetést.

(4)

A 41/2000 (XII. 8.) GM rendelet alapján számolva. (Hatálybalépés: december 8.) A kedvezményezettek köre bővült. A számolásnál nem vettük figyelembe, hogy az új kedvezményezettek átlagára eltérő lehet.

(5)

Feltételezve, hogy a kedvezményezett és a nem kedvezményezett fogyasztók lekötési, fogyasztási aránya megegyezik.

5. melléklet

40 Hatósági (legmagasabb) villamos energia árak (ÁFA nélkül)

Kategória

Villamos energia (Ft/kWh) Termelői átlagár (belföldi nagyerőművek) Nagykereskedelmi átlagár Végfelhasználói átlagár (kiegészítő díjtételekkel) Lakossági (átlag) általános ("A") vezérelt ("B") alkalmazotti ("C") Nem lakossági (átlag) Feszültségszint szerint nagyfeszültség (átlag) középfeszültség (átlag) kisfeszültség (átlag) Árszabásfajták szerint teljesítménydíjas (átlag) közvilágítás (átlag) alapdíjas (átlag)

2000. januártól

2001. januártól

Árak 2002. januártól

2000. január

2001. január

2002. január

8,76 9,05 14,66 16,49 19,80 9,20 5,40

10,38 10,23 15,55 17,48 21,00 9,70 5,70

11,01 10,47 16,33 18,32 22,00 10,20 6,00

4,9% 5,9% 6,0% 5,9% 5,9% 5,7% 5,9%

13,7% 13,1% 6,0% 6,0% 6,1% 5,4% 5,6%

6,2% 6,4% 5,0% 4,8% 4,8% 5,2% 5,3%

13,77

14,61

15,35

6,1%

6,1%

5,1%

9,27 12,34 17,72

9,82 13,10 18,80

10,36 13,78 19,74

6,1% 6,1% 6,0%

6,0% 6,2% 6,1%

5,5% 5,1% 5,0%

11,87 24,17 19,27

12,60 25,60 20,43

13,26 26,90 21,43

6,6% 6,1% 4,7%

6,2% 5,9% 6,1%

5,2% 5,1% 4,9%

41

Függelék A piacnyitás nemzetközi tapasztalatai és várható hatása Nemzetközi tapasztalatok Az Európai Unió több tagállama a villamosenergia-piacát teljes mértékben megnyitotta. A piacnyitás 2-3 éves távon mindenütt jótékony hatást gyakorolt a villamos energia árára és az EU tagállamai eltökélten haladnak a piacnyitás teljessé tétele irányában. Ennek fontos eszközeként működtetnek nagy önállósággal rendelkező független regulátorokat, hálózatos tarifaképzési jogkörrel. A kaliforniai események hatására nem lassult a piacnyitás üteme, sőt előrehozott határidők beterjesztéséről lehet értesülni. Ennek oka valószínűleg a kaliforniaitól eltérő piaci konstrukciókban, jogi és gazdasági, valamint technikai (szoftver) megoldásokban és intézményekben rejlik. Egyébként az USA szövetségi államai döntő többségében szintén folytatódik a piacnyitás. A piacnyitás kezdő évében mutatkozó árnövekedés okául részleges magyarázatként szolgálhat egyes országokban a kötött és a liberalizált szegmens átmeneti párhuzamos működése is. Ugyanakkor a gázpiacok megnyitása nem járt egyértelműen a fogyasztói árak csökkenésével. Kaliforniában hosszas előkészítés után több évre tekinthet vissza a villamos energia ellátás deregulációs –újabban re-regulációsnak is nevezett- piacnyitási folyamata. Ennek során bevezették a hálózatokhoz történő szabad hozzáférést, a helyi törvényhozás döntése alapján megszüntették a nagykereskedelmi ár regulációját, ezzel páthuzamosan a CAL PX megalapításával létrehoztak egy nagykereskedelmi villamos energia versenypiacot, tőzsdét, ahol tőzsdei keretek között folytak a leghosszabban egy napra előre történő üzletkötések. Ezzel párhuzamosan ennél hosszabb időhorizontú ügyletek (forward, futures) lehetőségét kizárták. Kialakították a CAL ISO nevű rendszerirányítót, amely az 500 MW nagyságúra tervezett egyensúlyi (balance) piacot működteti. Mindezzel párhuzamosan erősödött a környezetvédelmi aktivitás és részben emiatt, részben az elhúzódó regulációs folyamat miatti bizonytalanságból adódóan mintegy 6-8 éven át számottevő termelői kapacitás-fejlesztés nem történt. Ezzel párhuzamosan az átviteli hálózat fejlesztése is megállt, így a határt keresztező kapacitások sem nőttek. A népesség növekedése és az ipar rohamos fejlődése miatt Kalifornia állam villamos energia igénye jelentősen megnőtt, miközben az egyre melegedő klíma miatti csapadékszegénységből adódóan csökkent a vízerőművek termelése és az import. Az említett tényezők miatt villamosenergia- és teljesítményhiány lépett fel. Ez jelentősen megemelte a nagykereskedelmi árat, ami viszont a változatlan kiskereskedelmi árak mellett hatalmas veszteséget okozott a szolgáltatóknál, kiskereskedőknél. Ezt a veszteséget állami forrásokból történő vásárlásokkal kívánták kompenzálni, ami 10 milliárd dollár feletti kiadásokat eredményezett Kalifornia államnak. Mindezek mellett az áramtőzsdéről az egyensúlyi piacra áramló energia itt 10-szeres volument eredményezett 5-30-szoros pillanatnyi árakon az egyensúlyi energia piacán, ugyanekkora hiányt eredményezve a másnapi piacon. Az előállott hiány időszakonként változó helyszíneken fogyasztói kényszerkikapcsolásokat eredményezett a már említett árolló mellett. A kialakult helyzetért mind a helyi, mind a szövetségi szervezetek a rossz előkészítést és a helytelen modell-választást okolták. Más okok miatt ugyan, de kritika ért egyéb nyitott piacokat is, így a Pennsylvania, Maryland és New Jersey államokban működő PJM poolt, de az európai Nord Pool-t is. Ezeken a területeken azonban a kezdeti piaci „repedéseket” időben detektálták és a szükséges intézkedéseket meghozva azok gyakorlatilag problémákat nem okoztak. Mindezek ellenére sehol nem került sor a dereguláció, a piacnyitás folyamatának megkérdőjelezésére, legfeljebb kisebb –nagyobb módszertani változások bevezetésére. Munkánk során ezeket a fontos tapasztalatokat mind a VET előkészítése kapcsán, mind pedig a másodlagos joganyag kidolgozása folyamatában (rendeletek, szabályzatok, engedély szöve-

42 gek) folyamatosan figyelembe vettük és vesz- szük. Számos nemzetközi fórumon kísérjük figyelemmel ezeket az eseményeket. Az Európa Parlament és Tanács 1996-ban fogadta el az Irányelvet, melynek címe: Egységes szabályozás a (belső) villamosenergia-piac számára. Az Irányelv részét képezi az EU azon célkitűzésének, hogy egy egységes piac jöjjön létre Európában belső határok nélkül, ahol az áruk, szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabadon áramolhat. Az Irányelv előírja, hogy közös szabályokat kell megállapítani az új villamosenergia-termelők piacra lépésére, a rendszerirányítás és az átviteli és elosztási rendszerek üzemeltetésére. A monopol tevékenység gyakorlása során biztosítani kell az átláthatóságot, és a diszkrimináció–mentességet. Ki kell jelölni egy (villamos energia) rendszerirányítót, és a rendszer üzemeltetésével őt kell megbízni. Az Irányelv korlátozott lehetőséget biztosít azoknak a tagállamoknak, melyeknek sajátos nehézségeik lehetnek, hogy átmeneti megoldásokat alkalmazzanak és időlegesen eltérjenek az Irányelvtől. Az Irányelv egy ütemtervet is vázol azoknak az országoknak, akik nem egyszerre akarják az összes fogyasztót a szabad szolgáltató választásra feljogosítani, mely szerint a piacot egy 6 éves időszak alatt, fokozatosan is lehet megnyitni. 2005-ben 33 százalék a minimálisan megkövetelt piacnyitás mértéke. A piacnyitás foka jelentősen különbözik az EU tagállamok között, az ütemterv szerinti célt már többen elérték, illetve túlszárnyalták. Az Irányelv felülvizsgálata Az Európa Tanács 2000. március 23-24-én egy gyorsított munkára szólította fel a tagországokat a belső piac kiteljesítéséhez, és kérte „a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy erejükhöz mérten gyorsítsák fel a liberalizációt olyan területeken, mint a gáz, a villamos energia”1. A Bizottság fentiekben vázolt javaslatait Stockholmban megtárgyalták, azonban jóváhagyásukat, illetve kötelező előírásukat időlegesen elhalasztották; ezen javasolt módosítások a számunkra követendő tendenciát azonban már most is meghatározzák. Javaslatok az irányelv módosítására Mennyiségi javaslatok – fokozatosan lehetővé kell tenni, hogy minden fogyasztó szabadon megválaszthassa a szolgáltatóját. Ez villamos energia esetében azt jelenti, hogy a javaslat szerint 2003. január 1-ére minden nem háztartási (azaz ipari és kereskedelmi) fogyasztó részére biztosítani kell a szabad hozzáférést, amit 2005. január 1-ére ki kell terjeszteni a lakossági fogyasztókra is. A gázpiacra ezek a határidők 2004. január 1., illetve 2005. január 1. Minőségi javaslatok – e tekintetben két javaslat születetett, a tevékenységek szétválasztására, illetve a hálózathoz való szabad hozzáférés módjára vonatkozóan. A tevékenységek szétválasztása: az átvitelt olyan leányvállalaton keresztül kell megoldani, amely a napi működés során jogilag és funkcionálisan független az anyacég termelő és kereskedelmi tevékenységétől. A hálózatokhoz való szabad hozzáférés: gyakorlatilag minden tagország a harmadik fél általi hozzáférést (TPA – Third Party Access) támogatta. Úgy látják, hogy a hatékony verseny kialakításának biztosításához minimálisan egy diszkriminációmentes, átlátható és előre kiszámítható, nyilvános és szabályozott tarifarendszer szükséges. Szabályozás: kihangsúlyozták a független nemzeti szabályozó hatóságok szerepét, akinek kompetenciájába tartozik meghatározni vagy jóváhagyni az átviteli és elosztási tarifákat, ami a hálózatokhoz való, diszkriminációmentes hozzáférés szempontjából kulcskérdés. Ezen nem1

Határozat: „Energiapiacok liberalizálása” A5-0180/2000, 2000. július 6.

43 zeti szabályozó hatóságoktól elvárás, hogy előzetesen bele tudjanak szólni a versenyt alakító tényezőkbe, mivel a versenyhatóságok csak a torzulásokat követően, utólag avatkoznak be. Kereskedelem harmadik országgal (nem EU országgal): ilyen jellegű kereskedelem kétoldalú vagy regionális szerződések keretében valósítható meg, de teljesülnie kell egy sor feltételnek, amelyek kölcsönösségre, környezetvédelemre és biztonsági kérdésekre vonatkoznak. A Kormány 1999-ben elfogadta az energiaipar azon üzleti modelljét, amely biztosítja majd a fogyasztók szabad választását és egyúttal az EU hatályos elvárásainak kielégítését. Ezen új energiaipari működési modellt hagyta jóvá az Országgyűlés azzal, hogy 2001. december 18– án elfogadta az új villamos energia törvényt, amely részlegesen 2002. február 1–jén, de teljes terjedelmében – főként a fogyasztók szabad választási lehetőségét illetően – 2003. január 1– jén lép hatályba. EU irányelv A piac fokozatos megnyitása nem jelenti azt, hogy az, aki a piacon vásárlásra feljogosítása ellenére a biztos közüzemi szolgáltatásban kíván továbbra is részesülni, az ne tehetné meg. Ezért – a nemzetközi gyakorlat jelentős részétől eltérően, a helyenként kockázatos versenyhelyzet helyett az ellátásbiztonságot előtérbe helyezve – Magyarországon két piac fog egymás mellett működni; egy közszolgálati „piac”, ami megfelel a mai működési, kereskedelmi viszonyoknak és egy versenypiac. A közszolgálati „piac” fogja ellátni továbbra is azokat, akik még nem szereztek feljogosítást a versenyre, illetve azokat, akik már feljogosítottak, de mégsem kívánnak élni a szabad választás lehetőségével; „maradnak” közüzemi szolgáltatójuknál. A versenypiac a feljogosított fogyasztók számára lesz nyitott. Ez azt jelenti, hogy bizonyos éves elfogyasztott villamos energia felett egy fogyasztó eldöntheti, hogy villamosenergiaigényét a közszolgálati - vagy a versenypiacon kívánja beszerezni. Ez a részleges piacnyitás 2003. január 1-jével fog elindulni, kb. 33-35%-os mértékben és fokozatosan bővül. A lehetőségeket tekintve, a versenypiacon egy fogyasztó 5 különböző típusú piaci szereplőtől szerezheti be a villamos energiát: az erőművektől, a közüzemi szolgáltatótól, egyéb villamosenergia-kereskedőktől és importból, illetve annak megalakulásától kezdve a szervezett energiapiacról (energia tőzsdéről). Nem szükséges új vezeték, új dugaszoló aljzat ahhoz, hogy a jelenlegi szolgáltatók helyett más kereskedőtől vásároljunk energiát! A villamos hálózatokhoz való szabályozott (szabad) hozzáférés azt jelenti, hogy a hálózati társaságok (átviteli és elosztók) kötelezettek diszkriminációmentesen, díj ellenében rendelkezésre bocsátani a vezetékeket azok számára, akik azon villamos energiát akarnak továbbítani (erőművek, közüzemi nagykereskedő, közüzemi szolgáltatók, kereskedők, fogyasztók). Az üzletet tehát a fogyasztó köti a kereskedővel, termelővel vagy a szervezett energiapiacon vásárol és a hálózatot „csak” arra használják, hogy továbbítsák a megvásárolt energiát. Azok a nagyfogyasztók, akiknek termelési költségei között jelentős részarányt képvisel az energiaszámla, illetve az általuk vásárolt energia mennyisége jelentős annyira, hogy a hazai, külföldi erőművek kedvezménnyel kínálják számukra az energiát; ők valószínűleg saját maguk kereskednek majd. A kisebb fogyasztókat valószínűleg kereskedők keresik majd fel és – a nemzetközi gyakorlat szerint – kedvező ajánlati csomagokat kínálnak. Sok kisfogyasztót képviselő kereskedő ugyanis már olyan vásárlási volument, olyan alkupozíciót jelent, ami révén ezen kereskedők is jó árakat érhetnek el az erőműveknél, energia tőzsdéken.

44 A (kis)fogyasztóknak tehát elég annyira tájé- kozottnak lenniük az energiapiac működésével, az ottani folyamatokkal, a piaci árakkal kapcsolatban, hogy értékelni tudják a kereskedők ajánlatait; dönteni tudjanak, hogy „megéri-e” nekik otthagyni a közüzemi ellátást, illetve ha igen, melyik ajánlatot válasszák. A mai áramszolgáltatók tevékenysége kettéválik. A villamos hálózat (vezetékek) üzemeltetése az „elosztó” feladata, míg a fogyasztónak a „szolgáltató”, vagy „kereskedő” ad el energiát. Annak ellenére tehát, hogy egy feljogosított fogyasztó esetleg egy tőle távoli székhelyű kereskedőtől vesz energiát, a hálózati üzemzavarokat az elosztó társaság javítja ki, az ezzel kapcsolatos panaszokat nekik, vagy kereskedőknek kell benyújtani. Ha nem megfelelő a szolgáltatás minősége, akkor a feljogosított fogyasztóknak meglesz az a lehetősége, hogy a közüzemi szolgáltató helyett másik kereskedőt válasszon, amit ma nem tehet meg. A mérőóra állásokat is az elosztó társaság olvassa le és közli azzal a szolgáltatóval, vagy kereskedővel, akivel szerződéses viszonyban áll a fogyasztó. A kisfogyasztóknak nem kell tehát mérőóra csere ahhoz, hogy a mai közüzemi szolgáltatójuk helyett kereskedőtől vásároljanak. A gazdaság több területén tapasztaltuk már az elmúlt években, hogy ott, ahol megszűnnek az ellátási monopóliumok, ott ahol több kereskedő próbálja termékét, szolgáltatását számunkra, fogyasztók számára eladni, ott nagyobb „becsben” van a vásárló. Kedvezményekkel, magasabb szolgáltatási színvonalon kínált termékekkel próbálják az új piacralépők „elcsábítani” a fogyasztókat, vagy éppenséggel megtartani azokat. Összességében tehát, ha sikerül kellő kínálati piacot létrehozni országon belül, illetve az import kellő felszabadításával, akkor a fogyasztói csoportok számára különböző mértékben, de relatív árcsökkenés várható. Azok, akik a mai közüzemi szolgáltatójuknál maradnak, azok hatóságilag maximált áron vásárolják továbbra is az energiát – mint ma is. Azok, akik szolgáltatót váltanak és a piaci előnyök reményében kereskedőhöz, erőművekhez, importhoz vagy a szervezett energiapiachoz (energia tőzsde) fordulnak, a kétoldalú megállapodásban rögzített áron vesznek energiát, vagy tudomásul veszik a szervezett energiapiac ármozgásait. Ez természetesen árkockázatokkal jár és ingadozásokkal teli, de ezekhez a jelenségekhez már más területeken is hozzászoktunk (pl. benzin árak, értékpapírok tőzsdei árai). Akik közvetlenül, vagy kereskedőjükön keresztül erőművektől, más országbeli energiapiacokon vásárolnak, azoknak a kialkudott (illetve tőzsdén kialakuló) erőművi ár mellett az energia elszállításért is fizetniük kell rendszerirányítási, átviteli és elosztási (együttesen rendszerhasználati) díjakat. A közüzemi szolgáltatók hatóságilag megállapított végfogyasztói árai tartalmazzák a rendszerirányítás, az átvitel és az elosztás költségét. Eleinte a közép- és nagyfogyasztók lesznek a szabad választásra feljogosítva, akik – az erőművi, vagy energiapiaci vásárlási áraikat és az ezt kiegészítő rendszerhasználati díjakat is beleértve – összességében vélhetően árelőnyt érhetnek majd el a közüzemi szolgáltatás hatósági áraihoz képest. Amennyiben ez az árelőny nem lesz realizálható, a fogyasztók „maradnak” jelenlegi szolgáltatójuknál. Ahhoz, hogy egy hatékony és jól működő versenypiac tudjon működni az országban, ezért természetesen a szomszédos országok is szerepet fognak játszani az energia szektorban, mint ahogy eddig is. Jelenleg is importálunk villamos energiát külföldről, és van export forgalmunk is. Export-import jogosultsága ma kizárólag az MVM Rt.-nek van. A verseny bevezetésével a feljogosított fogyasztók, illetve kereskedőik is vásárolhatnak külföldről villamos energiát. Az ország EU csatlakozásáig, az éves fogyasztásuk feléig, majd a csatlakozást követően korlátozás nélkül importálhatnak a feljogosított fogyasztók. Azt várjuk, hogy a hatékonyan működő verseny alacsonyabb fogyasztói árakat, és kisebb profitú villamos társaságokat eredményezhet.

45 Néhány európai ország villamos energia és földgáz árarányainak összehasonlító adatait az alábbi ábrák szemléltetik. A verseny nélküli modellhez képest vélhetően alacsonyabb villamos energia költségek ösztönözhetik a magyar gazdaságot. A törvény szerint 2003. január 1-jén lép hatályba a villamos hálózatokhoz való szabályozott hozzáférés, mely szükséges, de nem elégséges feltétele a fogyasztók szabad (kereskedő) választásának. A törvény a Kormány hatáskörébe adja annak szabályozását (meghatározását), hogy mikortól melyik fogyasztók kerülnek – szabad választásra – feljogosítottá. A Kormány jelenlegi elképzelése szerint első lépésben a hazai villamos energia fogyasztás 33-35%-át elfogyasztó nagyobb energiaigényű fogyasztók kerülnek feljogosításra, ami kb. 400 db nagy, illetve közepes fogyasztási helyet jelent. A későbbi feljogosítási kör ütemezett és teljes bővítése nagymértékben függ majd a fogyasztókért folyó verseny hatékonyságától, a fogyasztói elvárásoktól, az EU – időközben változó – piacnyitási minimális elvárásainak ütemétől, az ország EU csatlakozásának időpontjától, a kínálati piac kialakulását nehezítő hosszú távú áramvásárlási szerződések újratárgyalási eredményeitől. A jelenleg ellátási kötelezettséggel, illetve a vele egyensúlyban lévő monopol helyzettel „felruházott” áramszolgáltatók pozíciója jelentősen változik majd a jövőben. Több országban kialakult gyakorlat mutatja, hogy a korábbi monopol helyzetű áramszolgáltatók a - fogyasztói szabad választási lehetőség bevezetésével – kialakuló „fenyegető” helyzetben jobb minőségű szolgáltatással, a korábbinál alacsonyabb árajánlatokkal kívánják megtartani fogyasztóikat. Ezen helyzet kialakulásához az is kell, hogy az erőművek, kereskedők oldalán kellő kínálat alakuljon ki és meglegyen a fogyasztói hajlandóság is a váltásra. Ezért fontos, hogy a fogyasztók értsék a vezetékekhez való szabályozott (szabad) hozzáférés, a szabad váltás lehetőségének lényegét.

% 250

200

Az ipari villamosenergia-árak alakulása néhány európai országban Magyarország = 100

F-1 ábra

46

%

A lakossági villamosenergia-árak (ÁFA-val) alakulása néhány európai országban Magyarország = 100

F-2 ábra

500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

Magyarország

Cseh Köztársaság

Dánia

Franciaország

Németország

Olaszország

Lengyelország

Egyesült Királyság

F-3 ábra % 700

600

500

A lakossági földgáz-árak (ÁFA-val) alakulása néhány európai országban Magyarország = 100

2001

47

F-4 ábra

Ipari földgázárak alakulása néhány európai országban Magyarország = 100

% 200

180

160

140

120

100

80

60

40 1994 Magyarország

1995

1996 Cseh Köztársaság

1997 Franciaország

1998 Olaszország

1999

2000 Lengyelország

2001 Egyesült Királyság