MAGYAR ENERGIA HIVATAL
J/10996. számú beszámoló
a Magyar Energia Hivatal 2003. évi tevékenységéről
Előadó: a Magyar Energia Hivatal elnöke
Horváth J. Ferenc
Budapest, 2004. július
TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ I.
Az energiapiac nyitása
II.
Engedélyezés, hatósági ellenőrzés és felügyelet
III.
Árszabályozás és árelőkészítés
IV.
Fogyasztóvédelem, szolgáltatás minősége
V.
Energiahatékonyság, környezetvédelem
VI.
Intézményi és nemzetközi kapcsolatok, tájékoztatás
VII. Működési feltételek, informatikai rendszer Ábrák 1. ábra 2. ábra 3. ábra 4. ábra
A feljogosított villamosenergia-fogyasztók piacra lépésének alakulása A földgázpiac új működési modellje 2004. január 1-jétől Engedélyes erőművek szennyezőanyag kibocsátása A villamosenergia-piac új működési modellje 2003. január 1-jétől
Mellékletek 1. melléklet A Hivatal által 2003. évben kiadott határozatok 2. melléklet A földgáz- és a villamosenergia-piac nyitásával kapcsolatos jogszabályok 3. melléklet Hatósági (legmagasabb) villamos energia árak (ÁFA és energiaadó nélkül) 4. melléklet Hatósági (legmagasabb) földgázárak (ÁFA és energiaadó nélkül) Függelékek: 1. függelék A villamosenergia-piac modellje 2003. január 1-jétől 2. függelék Energiaszerkezet alakulása 2003. évben
2
ÖSSZEFOGLALÓ Jogszabályi háttér 1.
A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 9.§ (1) pontja előírja a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnökének az Országgyűlés számára történő évenkénti beszámolás kötelezettségét. Kilencedik alkalommal készítette el a Hivatal a tevékenységét ismertető éves beszámolót.
2.
Az energiaszektor átalakításának 1993-94-ben kezdődő szakasza 2002 végével lezárult. A magyar energiapolitika célkitűzéseit 1993-ban fogadta el az Országgyűlés. Ezt követően - a piacgazdaságra történő áttérés keretében - megjelent a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.), a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: régi VET), valamint a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.). E törvények megteremtették a jogi környezetet a stratégiai fontosságú energiaszektorban tevékenykedő energiaipari társaságok működéséhez, a fogyasztói érdekek védelméhez, valamint a szolgáltatások színvonalának ellenőrzéséhez. E törvények és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok kellő alapot szolgáltattak az energiaszektor államilag szabályozott átalakításához, amely folyamatban az 1994 júliusában létrehozott Hivatal meghatározó szerepet töltött be.
3.
A Gazdasági Minisztérium 1998. év végén kidolgozta „A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje” tárgyú előterjesztését, melyet a Kormány 1999. július 27-én fogadott el. Már 2000-től megkezdődött az energiapiac, s elsősorban a villamosenergia-piac megnyitására és az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülés. Az Országgyűlés 2001 decemberében elfogadta a villamos energiáról szóló törvényt, 2002-ben elkészültek a VET végrehajtásához szükséges kormány- és miniszteri rendeletek. A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 2003-ban jelent meg. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: GKM) és a Hivatal már dolgozik a Tszt. módosításán. Az energiaipari társaságok szabályozásában, az energiapiac működésében 2003-tól új fejezet kezdődött. A villamosenergia-piac nyitása 2003. január 1-jétől történt meg, a földgázpiac nyitásának időpontja 2004. január 1-je.
A villamosenergia-piac nyitása 4.
A villamosenergia-piac 2003. január 1-jétől történő fokozatos megnyitása azt jelenti, hogy párhuzamosan működik a versenypiac és a közüzemi piac. Kialakult és működik a hálózatokhoz való átlátható és diszkriminációmentes hozzáférés. A független rendszerirányító, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. (a továbbiakban: MAVIR Rt.) 2003. január 1-jétől külön engedélyessé vált. A versenypiacra az évi 6,5 GWh-nál egy telephelyen többet fogyasztók léphetnek ki. 2003 végéig 59 fogyasztó vált meg a közüzemi szolgáltatóktól. Fogyasztásuk 6405 3
GWh/év, ami az országos fogyasztás 20%-a. A feljogosított fogyasztókat 15 - a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkező – villamosenergia-kereskedő látja el. A villamosenergia-kereskedők és 6 feljogosított fogyasztó kért és kapott a villamos energia határon keresztüli szállítására engedélyt. A határkeresztező villamos teljesítmény kapacitást a MAVIR Rt. április óta aukción értékesíti. 5.
A szabályozott, hatósági áron történő hálózati hozzáférés rendszere, illetve a hálózati és rendszerirányítási díjak mértéke – a piaci szereplők véleménye szerint is – működőképes, illetve elfogadható. A piacnyitás bővülését lassítja, hogy a versenypiacon a kínálat szűkös, mert az erőművek kapacitásait nagyrészt hosszú távú áramvásárlási szerződések keretei között veszik igénybe, és az import villamos energia mennyisége is korlátozott.
A földgázpiac nyitásának előkészítése 6.
A földgázpiac 2004. január 1-jei nyitásához 2003-ban időben megjelentek a szükséges jogszabályok és szabályzatok. A piacnyitásra való felkészülés felszínre hozta, hogy a gázpiaci szereplők tartanak a piacnyitástól: a gázellátással foglalkozó társaságok attól, hogy a piacnyitás hátrányos lesz gazdálkodásukra, a fogyasztók pedig attól, hogy nem érvényesíthetik a nyitás ígérte előnyöket. A gázpiac szereplőinek egymás iránti bizalmatlansága, az együttműködési- és a kompromisszumkészség időnként tapasztalt hiánya nehezítette a Hivatal számára amúgy sem egyszerű előkészítő munkát és így végül is az addig elkészült anyagok felhasználásával - a Hivatalnak kellett összeállítania a gázpiaci szereplők helyett az Ideiglenes Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot. A piacnyitáshoz szükséges jogszabályok és szabályzatok előkészítésén túlmenően, a Hivatal a GET szerinti engedélyeseknek kiadta az új működési engedélyeket, így a gázpiac új működésre történő átállásának hatósági feltételei 2004. január 1-jére megteremtődtek. A feljogosított fogyasztók közül nyolc kérte nyilvántartásba vételét, ezek közül 2004. január közepéig kettő lépett ki a közüzemi ellátásból, ami az éves összes gázfogyasztás 3-4%-át jelenti.
Energiaipari társaságok engedélyezése, felügyelete Gázipar 7.
A Hivatal tevékenysége a gázipar területén 2003-ban három fő területre összpontosult. Miközben ellátta a hatályos jogszabályok alapján ráháruló engedélyezési és felügyeleti feladatokat, részt vett a gázpiac-nyitás szabályainak megalkotásában és felkészült a GET alapján ráháruló feladatokra. A Hivatal 2003-ban 120 határozatot adott ki a gázipari társaságok részére engedélyezéssel, illetve felügyeleti tevékenységgel kapcsolatban, ebből 71 határozat a piacnyitással kapcsolatos. A 2004. január 1-jei piacnyitáshoz a piaci szereplőknek már rendelkezniük kellett a Hivatal által kiadott működési engedélyekkel (földgázszállítási, földgáztárolási, rendszerirányítási, közüzemi nagykereskedelmi, földgáz-kereskedelmi, földgáz közüzemi szolgáltatási, vezetékes PB-gáz szolgáltatási, határkeresztezői, földgázelosztási működési engedélyek), illetve jóváhagyott üzletszabályzatokkal. A Hivatal a piacnyitással kapcsolatban összesen 153 határozatot hozott, ebből 71 határozatot 2003-ban, 82-et pedig 2004. január 1-jével adott ki. A társaságok a Hivatal két 2002. évi és két 2003. évi határozata ellen fordultak bírósághoz. A bírósági eljárások folyamatban vannak. A
4
gázipari engedélyes társaságok 2003-ban a jogszabályokban és az engedélyekben foglaltak szerint működtek. Villamosenergia-ipar 8.
A villamosenergia-piac 2003. január 1-jén történő nyitása zavartalanul megtörtént. A Hivatal 2003-ban a villamosenergia-iparral kapcsolatban 425 határozatot adott ki és egy esetben szabott ki bírságot. Egy piaci szereplővel áll jogvitában. A határozatok közül viszonylag sok, 91 foglalkozott a piacnyitással kapcsolatban kiadott engedélyek, illetve szabályzat-jóváhagyások módosításával. Ennek oka elsősorban az volt, hogy az üzemi-, elosztási-, üzlet- és kereskedelmi szabályzatokat a Hivatal a határozataiban csak kiegészítések előírásával hagyta jóvá, s a kiegészítésekre határidőt írt elő. 2003ban - új feladatként - az átviteli- és elosztó hálózati elemek közcélúvá minősítésére tíz határozatot adott ki. Öt esetben hozott határozatot a villamos üzemzavarok esetén a védett fogyasztók besorolására. A Hivatal a kiadott engedélyekben - az EU direktíváknak és a hazai jogszabályoknak megfelelően - irányadónak tekintette a versenyt szűkítő monopol törekvések megakadályozását, a diszkrimináció tilalmának, valamint a minőségbiztosítási és környezetvédelmi követelményeknek az érvényesítését. A felügyeleti ellenőrzések alapján megállapítható, hogy az engedélyesek a jogszabályokban és az engedélyekben foglaltaknak megfelelően működtek.
A Hivatal hatáskörébe tartozó távhőtermelés és -szolgáltatás 9.
A távhőtermelés és –szolgáltatás jogi szabályozása 2003-ban alapvetően nem változott. A Hivatal 2003-ban 14 engedélyezéssel kapcsolatos határozatot hozott és ellátta a Tszt. alapján a hatáskörébe tartozó távhőtermelők és távhőszolgáltatók hatósági ellenőrzését és felügyeletét. A Hivatal határozataival szemben fellebbezést nem nyújtottak be. 2003. augusztus 1-jétől a (a GET módosította a Tszt. fellebbezésre vonatkozó szakaszát) a távhőtermeléssel és -szolgáltatással kapcsolatban kiadott határozatok is csak bíróságon támadhatók meg. A távhőszolgáltatási tevékenységet is folytató termelők esetében 2003-ban a Hivatal azt tapasztalta, hogy a szolgáltatási tevékenységüket (amely többnyire az erőmű közelében lévő lakótelepre vonatkozott) átadják az adott települést ellátó távhőszolgáltató társaságnak, esetleg magában a társaságban is tulajdont szereznek. A Hivatal ezen törekvéseket – mivel a fogyasztók ellátását nem veszélyezteti – rendre jóváhagyta.
10.
2003-ban elkezdődtek a Tszt. módosításának előkészítő munkái, melyben a Hivatal is részt vett. A módosítások legfőbb célja, hogy a VET változása (új törvény hatálybalépése) miatt a Tszt.-ben előállt értelmezési problémákat és ellentmondásokat kiküszöbölje, illetve megoldást találjon a törvény alkalmazása során feltárt hiányosságokra. A módosító szöveg szakmai egyeztetésére 2004-ben kerülhet sor.
Az energiaipari társaságok árszabályozása 11.
A Hivatal árelőkészítéssel kapcsolatos feladatait a villamos energia esetében a 2003. január 1-jén, a földgáz esetében pedig a 2004. január 1-jén megindult piacnyitás határozta meg. A törvényi szabályozásnak megfelelően készítette elő a Hivatal az árszabályozásra és a konkrét ármegállapításra vonatkozó, új miniszteri rendeleteket, illetve a meglévők módosítását – a villamos energia esetében a részben liberalizált
5
piac működése során szerzett tapasztalatokból is kiindulva, a földgáz esetében pedig már a villamosenergia-ágazatban szerzett tapasztalatokat is felhasználva - az árszabályozás és ármegállapítás jogszabályi alapjának a piacnyitás által megkövetelt átalakítását célozva. Mindkét ágazat esetében a Hivatal figyelembe vette az Európai Parlament és Tanács vonatkozó irányelveit is. 12.
A piacnyitás megindítása, illetve fokozatos bővülése következtében a Hivatal árelőkészítő tevékenysége a hatósági ármegállapítás körében maradó monopoltevékenységekre korlátozódik. (2004. január 1-jétől a nem kötelező átvételű villamos energia termelői árának hatósági jellege megszűnt.) Ebben a tekintetben kulcsfontosságú kérdés a hatósági árak alapjául szolgáló költségek megosztása az ágazat „közüzemi” és a „szabadpiaci” szegmense, illetve adott jogi személy különböző tevékenységei között.
13.
A Hivatal 2003-ban 9 ár-felülvizsgálati (ár-megállapítási) kérelemmel kapcsolatos határozatot adott ki. A beérkezett kérelmek elbírálása – részben külső szakértők bevonásával – folyamatos volt.
Fogyasztóvédelem 14.
A Hivatal 2003-ban 1393 fogyasztóvédelemmel összefüggő üggyel foglalkozott. Ezen belül 894 a villamosenergia-szolgáltatással, 216 a gázszolgáltatással, 283 pedig egyéb témával kapcsolatos panasz volt. Az ügyek száma a 2002. évihez képest több mint 30%-kal csökkent. A Hivatal a fogyasztói panaszok kivizsgálásán túlmenően a fogyasztók védelmét szolgáló garanciákat beépíti az engedélyezési és felügyeleti, valamint az áralkalmazási tevékenységébe. A jogszabályok változásából adódott lehetőségek kihasználásával határozatokban írta elő a szolgáltatás minimális minőségi követelményeit, valamint annak szükséges színvonalát. Ezen határozatok adatszolgáltatási kötelezettséget is tartalmaznak, melyek alapján el lehet dönteni a teljesítés megfelelőségét, és amennyiben szükséges, bírságolás alapjául is szolgálhatnak. A nem kielégítő szolgáltatásért a fogyasztók közvetlen kártalanítását a garantált szolgáltatások rendszerén keresztül valósítja meg a Hivatal. Ha a szolgáltató a minimális minőségi követelményeket nem teljesíti, akkor - automatikusan, vagy bejelentésre - kötbért köteles fizetni a fogyasztónak. Amennyiben ezt a kötelezettségét elmulasztja, a Hivatal maximum egy millió forint bírságot szabhat ki.
15.
Az Energetikai Érdekképviseleti Tanács rendszeresen megtárgyalta a Hivatal aktuális feladataival összefüggő, a fogyasztókat érintő legfontosabb kérdéseket.
Környezetvédelem, energiahatékonyság 16.
Az engedélyes erőművek SO2 és NOX káros-anyag kibocsátása évek óta csökken a környezetvédelmi beruházások eredményeképpen. Egyes szénerőművek a füstgáz kéntelenítő megépítése helyett más tüzelőanyagra (biomassza, földgáz) álltak át.
17.
A Hivatal közreműködik a Kormány energiatakarékossági és energiahatékonyságnövelési stratégiájának megvalósításában. Szakértőként részt vett az energiahatékonyság-növelési pályázatokat bíráló tárcaközi bizottság munkájában és a pályázatok kiírásának előkészítésében. A 2003. évi Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében összesen 5428 pályázatot nyújtottak be, ezek teljes beruházási
6
költségelőirányzata 15,9 milliárd Ft volt, amiből az igényelt támogatás 3,8 milliárd Ftot tett ki. A benyújtott pályázatokból 4946 pályázat nyert támogatást, amelyek teljes beruházási költségelőirányzata 13,0 milliárd Ft volt és ebből a jóváhagyott támogatás mintegy 3,2 milliárd Ft-ot képviselt. E beruházások megvalósításával összesen 1,1 PJ/év energiahordozó megtakarítás realizálható, ami kőolaj egyenértékben kifejezve 26000 t/év-nek felel meg. Jogszabály-előkészítés 18.
A Hivatal 2003-ban részt vett a GET és a végrehajtásáról rendelkező kormány-, illetve kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletek kidolgozásában, valamint - a piacnyitás első tapasztalatait felhasználva – a villamos energiára vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatában és szükség szerinti korszerűsítésében, továbbá közreműködött az energiaadóról szóló törvény előkészítésében.
Összefoglaló megállapítások 19.
A Hivatal 2003-ban 559 határozatot hozott, ebből 192 az engedélyezéssel, 176 a szabályzatok jóváhagyásával, 133 a követelmények meghatározásával, 58 eljárásrenddel volt kapcsolatos. A földgázpiac nyitásával összefüggésben hozott 153 határozatból 71-et 2003-ban, 82-t pedig 2004. január 1-jén adott ki. A Hivatalnak 2003. év folyamán összesen 18 olyan ügyben kellett eljárnia, amelyekben az engedélyesek bírósági eljárást, vagy a Gazdaság és Közlekedési Minisztériumnál másodfokú államigazgatási eljárást kezdeményeztek. 12 per indult a 2003. évben hozott államigazgatási határozatok ellen. Ezekből a közigazgatási perekből egyet megszüntettek, két per szünetel, a többi esetben pedig a peres eljárás első- vagy másodfokú bíróság előtt van folyamatban. 2003-ban hat közigazgatási peres eljárás folyt a Hivatal 2003. évet megelőzően hozott közigazgatási határozataival kapcsolatban. Ezek közül egy megszüntetéssel zárult, a többi per első- vagy másodfokon van folyamatban. Ezen túlmenően a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium előtt 2003-ban két esetben indult másodfokú eljárás az engedélyesek kérelme alapján. Ezekben az ügyekben a másodfokú hatóság a Hivatal határozatát helyben hagyta. A kereseti ügyek jelentős része földgázellátási engedélyezéssel, illetve bírságolási határozatokkal volt kapcsolatos.
20.
A kötelező átvétel alá tartozó villamos energia kedvező hatósági ára és az átvétel feltételei ösztönzik a kapcsolt energiatermelő berendezések létesítését. Ennek következtében 2003-ban is tovább növekedett a kis- és közepes teljesítményű gázmotorok száma, melyek jelentős része a lakossági távhőellátáshoz kapcsolódik. A gázmotorok összesített névleges villamos teljesítménye 2003 végével elérte a 300 MW-ot. A gázmotorok számának emelkedése ugyanakkor a villamosenergia-rendszer irányításában nehézséget okozhat, ezért a Hivatal megkezdte a gázmotorok üzemvitelére vonatkozó szabályozás átdolgozásának előkészítését.
21.
Az erőművek és a Magyar Villamos Művek Rt. (a továbbiakban: MVM Rt.) között létrejött hosszú távú áramvásárlási szerződések újratárgyalása 2003. év végéig nem hozott eredményt, így ezen az úton nem szabadult fel erőművi kapacitás a versenypiac számára. A feljogosított fogyasztók, kereskedők nagyobbrészt az MVM Rt., mint közüzemi nagykereskedő által lekötött erőművi portfolió szabad piacra felajánlott aukció keretében értékesített kapacitásából és az importból választhatnak, ez azonban
7
korlátozott kínálatot biztosított. Csökkentette a kínálatot a Paksi Atomerőmű Rt. 2. blokkjának kiesése is. 22.
2003-ban csökkent a Hivatalhoz beérkezett fogyasztói panaszok száma, amelyeknek több mint ötven százaléka megalapozott volt. A panaszok zöme a szolgáltatói számlák értelmezésével függött össze. A szolgáltatók a számlákat gyakran változtatták, újabb szoftvereket vezettek be, fokozatosan áttértek a havi leolvasásról az éves leolvasásra. A szolgáltatók kezdik megszüntetni a helyi fogyasztói kapcsolatokat és térnek át a telefonos ügyintézésre. Mindez más országokban is gyakorlat, de ma még idegen és szokatlan a hazai fogyasztók számára. A Hivatal 2004-ben a fogyasztói érdekképviseleti és civil szervezetek, valamint a szolgáltatók bevonásával a kérdéskört tovább vizsgálja, és konkrét lépéseket tesz. A jövőben az eddigieknél is határozottabban lép fel az engedélyekben foglaltak betartása, a szolgáltatás színvonalának javítása, a fogyasztók biztonságos ellátása, valamint a verseny tisztaságának érdekében.
23.
A VET és a GET a Hivatal feladatkörét és önállóságát számottevően növelte. A Hivatalnak 2003-ban a 95 fős létszámából 9 fős leépítést kellett végrehajtania, ezért az új feladatok sikeres ellátása feszített munkatempót követelt meg a munkatársaktól.
24.
A Hivatal kapcsolatai a minisztériumokkal és a társhatóságokkal, a Gazdasági Versenyhivatallal és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel szorosabbá váltak. Nemzetközi kapcsolatait bővítette, az Energia Szabályozók Regionális Egyesülete (ERRA) több munkabizottságában aktívan vett részt.
25.
A Hivatal megjelentette a 2002. évi tevékenységéről szóló tájékoztatóját, valamint a „Villamos Energia Statisztikai Évkönyv 2002” című kiadványt, közérdekű határozatait rendre közzétette, tevékenysége a honlapján folyamatosan követhető volt. A Hivatal vezetői az elektronikus és az írott sajtóban folyamatosan tájékoztatást adtak.
8
I.
Az energiapiac nyitása
A villamosenergia-piac nyitása 26.
A VET és a hozzá kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletek 2003. január 1-jén léptek hatályba. Ezzel egyidejűleg a Hivatal kiadta az új jogszabályoknak megfelelő új működési és tevékenységi engedélyeket, információszolgáltatási és szolgáltatásminőségi előírásokat tartalmazó, illetve a kereskedelmi, üzemi, elosztói és üzletszabályzatokat jóváhagyó határozatait. 2003-ban a villamosenergia-piac az új szabályozási környezetnek megfelelően működött. A modellben egymás mellett működik a közüzemi és versenypiaci szektor. Az új szabályozás legfontosabb eleme a versenypiaci szektor létrejötte. A nemzetközi tapasztalatok alapján a sikeres piacnyitás két alapvető feltétele az átlátható, diszkriminációmentes hozzáférés a természetes monopolhelyzetben lévő infrastruktúrához, illetve a megfelelő mértékű kínálati verseny az erőművi termelésben. A szabályozás ezt kívánta megvalósítani.
27.
A versenypiacon egyik oldalról a feljogosított fogyasztók (2003-ban az évi 6,5 GWhnál egy telephelyen többet fogyasztók), eladói oldalról a villamosenergia-kereskedők vesznek részt. A feljogosított fogyasztók piacra lépése fokozatosan valósult meg. Év elején néhány nagyobb fogyasztó, félévkor több kisebb fogyasztó lépett ki a közüzemből. A nyári stagnálás után viszonylag egyenletesen növekedett a feljogosított fogyasztók száma. 2003 decemberére 97 fogyasztási hellyel 59 fogyasztó vált meg a közüzemtől. Összesített éves fogyasztásuk 6405 GWh/év, ami az éves összfogyasztás 20%-a. Közülük hat fogyasztó kért és kapott határkeresztező engedélyt. Nem éltek feljogosítási lehetőségeikkel a helyi önkormányzatok. A feljogosított fogyasztók piacra lépésének alakulását az 1. ábra mutatja. A piaci fogyasztókat jelenleg 15, a Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkező kereskedő látja el. Ezek mindegyike kért és kapott határon keresztüli szállításra engedélyt. 2003-ban a villamosenergia-import szaldó növekedését jelentős részben a megélénkült szabadpiaci importtevékenység tette ki. Jelentős lépés, hogy az európai szabályozási gyakorlattal összhangban a MAVIR Rt. 2003 áprilisa óta aukción értékesíti a határkeresztező kapacitást.
28.
A piacnyitás sikeres előrehaladását – vagyis a versenypiaci szegmens bővülését (növekedését) – ma a versenypiaci szegmens kínálati oldalán kialakult „relatív” hiány nem teszi lehetővé. A hazai áram nagykereskedelmi verseny kialakulásának legjelentősebb gátját az MVM Rt. és a főbb hazai erőművek, illetve egyes importőrök között az 1999. előtt (részben a privatizáció során) megkötött hosszú távú áramvásárlási szerződések (HTM) jelentik. E szerződések a hazai és importkapacitások nagy részét közvetlen módon elérhetetlenné teszik a fogyasztók, illetve a kereskedők számára. A piacnyitás első évében az MVM Rt. – az átállási költségekről szóló kormányrendelet előírásainak megfelelően – kezdeményezte a közüzemi célra lekötött villamos energiára vonatkozó hosszú távú szerződései újratárgyalását erőművi partnereinél. E tárgyalások nem vezettek a szerződések tényleges újratárgyalásához. A hosszú távú áramvásárlási szerződések évenkénti, kötelező újratárgyalási sorozatán a Hivatal csak megfigyelőként vett részt. Az újratárgyalás eredményessége kizárólag a HTM-ben szereplő üzleti partnerek megegyezésén múlik. Az MVM Rt. az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 183/2002 (VIII. 23.) Korm. rendelet előírásai szerint a sikertelen újratárgyalások után a közüzemi igények csökkenése miatt
9
feleslegessé váló kapacitások értékesítésére aukciót szervezett. A hosszú távú szerződések hasonló problémája több európai országban is megfigyelhető, de még nincs mindkét fél számára elfogadható gyakorlat a probléma feloldására. 29.
2003-ban az MVM Rt. két közüzemi kapacitás-aukciót tartott, ahol júniusban 85, decemberben 55 MW csúcsidőszaki és 100 MW éjszakai un. virtuális kapacitást vitt a piacra. A szabadpiacra vitt kapacitás elmaradt a Hivatal által előzetesen becsült és kívánatosnak tartott többlet mennyiségtől. A rendszerszintű szolgáltatások terén egyelőre nem alakult ki versenypiac. Az MVM Rt. egy csomagban adja tovább a MAVIR Rt. felé a hosszú távú szerződésekbe integrált rendszerszintű szolgáltatásokat. A MAVIR Rt. pedig lényegében hatósági áron értékesít a mérlegkör felelősök felé.
30.
A piacnyitás garantálta a biztonságos villamosenergia-ellátás folyamatosságát. Az energiaipari vállalkozások alkalmazkodtak a megváltozott szabályozási környezethez. A rendszerben a jelenlegi teljesítménytartalékok az évtized közepére jelentősen csökkennek, mivel 2004 végén a környezetvédelmi moratórium lejártával leállnak a légszennyezési kibocsátási előírásokat nem teljesítő erőművi blokkok. Ezen bezárásra ítélt blokkok egy része gáz, más része biomassza tüzelésre tér át, részben csökkentett teljesítménnyel. Középtávon az erőművi kapacitás csökkenése előre láthatólag nem jelent ellátási gondokat, ha a Paksi Atomerőmű ismét teljes kapacitással működik. Hosszabb távon a megújuló energiaforrásokkal mintegy 400-700 MW létesíthető. A hővel kapcsoltan termelt villamosenergia-termelés részesedése a jelenlegi 15%-ról várhatóan 25%-ra növekszik. A hosszabb távú ellátásbiztonságot az új termelő és hálózati beruházások megfelelő szintje biztosíthatja. A villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú kapacitásmérlegeinek tervezése a MAVIR Rt. jogszabályokban előírt feladata. Az erőművi beruházások mellett megélénkült a villamos energia külkereskedelmi lehetőséget növelő és a hazai ellátásbiztonságot egyben javító hálózatfejlesztési projektek kivitelezése iránti érdeklődés, elsősorban a magántulajdonú hálózati társaságok részéről. A Hivatal megítélése szerint a piacnyitás első évének pozitív tapasztalatai alátámasztják, hogy az év elején életbe léptetett jogszabályi környezet működőképes és alapul szolgálhat a piacnyitás további kiteljesítéséhez.
31.
2003 júniusában az Európai Parlament és Tanács kibocsátotta a belső villamosenergia–piacra vonatkozó közös szabályokat tartalmazó 2003/54/EC számú irányelvét (új irányelv). Az új irányelv fő célja az EU belső piacának fokozatos, de teljes liberalizációja. Előírja, hogy a piacot 2004. július 1-jétől minden nem háztartási fogyasztó, majd 2007. július 1-jétől minden fogyasztó számára meg kell nyitni, és ennek érdekében számos, a korábbi irányelvben, illetve a VET-ben foglaltakhoz képest új, további szabályt vezet be. A Hivatal megkezdte a teendők felmérését, és a 2003. második félévi tevékenysége során már igyekezett figyelemmel lenni az irányelv előírásaira.
32.
A villamos energia, mint termék a feljogosított fogyasztók számára 2003. január 1jétől vált szabadárassá. Ugyanakkor a monopol tevékenységekre (rendszerirányítás, rendszerszintű szolgáltatások nyújtása, átvitel, elosztás) továbbra is hatósági árszabályozás vonatkozik. Ez utóbbi tevékenységekre vonatkozó konkrét hatósági árakat a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjakról szóló 57/2002. számú miniszteri rendelet határozza meg. A piacnyitás első félévének tapasztalatai, és a piaci szereplők (fogyasztók, rendszerirányító, elosztói engedélyesek)
10
visszajelzései alapján a Hivatal kezdeményezte a rendelet módosítását. A módosítási javaslat megtételekor fontos szempont volt, hogy az általános rendszerhasználati díjakat mindenki fizesse meg, aki a rendszert használja, és tegye ezt annak mértékében, amilyen mértékben a rendszert igénybe veszi. A tarifarendszer díjai – az árszabályozás elveinek megfelelően – a rendszerirányítás, a rendszerszintű szolgáltatások, az átvitel és az elosztás indokolt költségét hívatottak fedezni, és a 2001. januári árak bázisán, az elismert költségek megosztása révén kerültek kialakításra. Ez alól kivételt képeztek a rendszerirányítás költségei, ahol a 2004. évre vonatkozó indokolt költségeket a rendszerirányító által benyújtott egyedi ármegállapítási kérelem alapján számszerűsítette a Hivatal. A villamos energia végfelhasználói (fogyasztói) tarifarendszer továbbra is az 1999. júliustól érvényes szerkezetében működött tovább. A regionálisan eltérő végfelhasználói árak megállapításának kérdését a Hivatal ismételten megvizsgálta, de 2004-re még megmaradnak az országosan egységes végfelhasználói díjtételek. A földgázpiac nyitásának előkészítése A gázpiaci modell legfontosabb elemei 33.
A 2004. január 1-jén hatályba lépett GET a földgázellátás területén tíz olyan tevékenységet nevesít, amely csak a Hivatal által kiadott működési engedély alapján végezhető. A modell a közüzemi és a versenypiaci szegmens kialakulását teszi lehetővé. A közüzemi szegmens minden eleme (kereskedelem, rendszerhasználat) szabályozott, hatósági áron történhet. A monopolisztikus rendszerek hatóságilag szabályozott tarifa alapján vehetők igénybe a versenypiaci szereplők részéről is, kivéve a versenypiaci szereplők számára a gáztárolást. A földgázpiac 2004. január 1jétől bevezetett új működési modelljét a 2. ábra mutatja. Az engedélyes tevékenységeknek egymástól és más nem engedélyes tevékenységektől is legalább számvitelileg el kell különülniük (számviteli szétválasztás). A közüzemi nagykereskedelem és a földgáz kereskedelem egy szervezeten belül is végezhető. A szállítói engedélyes rendszerirányítási engedélyen kívül a GET-ben szabályozott más működési engedéllyel nem rendelkezhet. Az elosztói engedélyes 2007. július 1-jét követően a GET-ben szabályozott más működési engedéllyel szintén nem rendelkezhet. Az üzemviteli irányítási feladatokat ellátó szállítói, tárolói és elosztói engedélyesek közül rendszerirányító feladatkörrel a Hivatal által kijelölt egy szállítói engedélyes rendelkezik (MOL Földgázszállító Rt.), amely rendszerirányítói engedélyt kapott.
34.
Az Európai Parlament és Tanács 2003. június 26-án elfogadta a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2003/55/EK számú irányelvét. Az ennek való megfelelés érdekében néhány fontos előírás beépítésre került a GET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Kormányrendeletbe. Az új direktíva egyes megfogalmazásainak további értelmezése, majd ez alapján a jogszabályok esetleg szükséges módosítása 2004. év feladata.
Közreműködés a szabályozás kidolgozásában 35.
A Hivatal 2003 elején, még a GET elfogadása előtt, megkezdte a GET végrehajtásáról szóló kormány- és miniszteri rendeletek előkészítését. A GET és egyes rendelkezései végrehajtására kiadott 111/2003. számú kormányrendelet (Vhr) a piacnyitás időpontját
11
2004. január 1.-jére irányozta elő. A Hivatal közreműködött a GET, a GET Vhr., a feljogosított fogyasztókról és a földgáz határon keresztül történő szállításáról szóló kormányrendeletek, a földgáz árszabályozásának kereteiről, a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról, a hosszú távú szerződésekhez kapcsolódó átállási költségek szabályozásáról, a hatósági árakról és díjakról, valamint az ár- és a díjalkalmazási feltételekről, a pótdíjakról, a hálózatfejlesztéssel, -bővítéssel, illetve a fogyasztó bekapcsolásával kapcsolatban a fogyasztók által fizetendő díj mértékéről és az eljárás szabályairól, a földgázipari vállalkozások adatszolgáltatásának rendjéről, a földgáztárolókhoz, szállító- és elosztóvezetékekhez történő hozzáférésnél elsőbbséget élvező gázfogyasztók köréről, a hosszú távú földgázvásárlási szerződések által okozott elháríthatatlan gazdasági és pénzügyi nehézségek kezeléséről szóló miniszteri rendeletek kidolgozásában. 36.
A Hivatal kidolgozta, és határozattal kiadta az Ideiglenes Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot, amely az új engedélykérelmek benyújtásának feltétele. Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot (ÜKSZ) a rendszerirányító engedélyesnek (MOL Rt.) a gázszolgáltatók bevonásával kellett volna megírnia és jóváhagyásra benyújtania 2003. év októberében. A GET, illetve a Vhr. megadták a lehetőséget, hogy a feljogosított fogyasztók már 2003. október 31-ig felmondják közüzemi szerződéseiket, amennyiben a szabad piacról, kereskedelmi szerződések útján szeretnék beszerezni az ellátásukhoz szükséges földgáz mennyiséget. Ehhez azonban meg kellett ismerniük az ÜKSZ hatáskörébe utalt, illetve a benne megfogalmazott szabályokat. Ennek érdekében a Hivatal, törvényi felhatalmazás alapján ideiglenes ÜKSZ-t adott ki határozatban 2003. október első felében. Az ideiglenes ÜKSZ a piaci szereplők által addig elkészített tervezet figyelembevételével készült.
37.
A Hivatal feladatát képezte továbbá a gázszolgáltatás színvonalának mérése és ellenőrzése, illetve ezen feladatok elvégzését lehetővé tevő határozatok kiadása. A feladat megoldása érdekében egyrészt 2003. év elején a Hivatal határozattal módosította a szolgáltatási szünetek adatszolgáltatására kiadott 29/1997. számú határozatát, továbbá megalapozó szakértői vizsgálatot végeztetett a gázszolgáltatás minőségének mérését és ellenőrzését elrendelő határozatai kiadása érdekében.
Az új működési engedélyek tartalmának kialakítása 38.
Új működési engedélyt kellett létrehozni a földgázszállítási, földgáztárolási, földgázelosztási, rendszerirányítási, földgáz-kereskedelmi, földgáz közüzemi nagykereskedelmi, földgáz közüzemi szolgáltatási, szervezett földgázpiac működtetési, határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési, valamint propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására irányuló tevékenységekhez. Az új működési engedélyek első tervezete még a Vhr tervezetének írásakor készült, de még az új engedélyek kiadása előtt is történtek apróbb módosítások annak érdekében, hogy minél pontosabb, az új jogszabályi környezethez, illetve az EU követelményeihez alkalmazkodó, jogilag megalapozott alapengedélyek születhessenek.
Az új működési engedélyek kiadása 39.
A GET és a kapcsolódó rendeletek értelmében a – 2004. január 1-jével hatályát vesztő – Gszt. szerint működő gázértékesítő és a gázszolgáltató engedélyeseknek 2003.
12
október 31-ig kellett benyújtaniuk az új működési engedélyeikre vonatkozó kérelmeiket. Minden Gszt. szerinti gázszolgáltatónak kötelessége volt benyújtania a földgázelosztási és földgáz közüzemi szolgáltatói engedélykérelmét, illetve a gázértékesítőnek a földgázszállítási, földgáztárolási, rendszerirányítási, földgáz közüzemi nagykereskedelmi és határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési működési engedélykérelmét az új jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően. Ennek minden kötelezett határidőre eleget tett. A Hivatal a benyújtott engedélykérelmeket elbírálta, és a működési engedélyeket a jelenleg már működő engedélyesek részére kiadta. Ár-előkészítési feladatok 40.
II.
A 2003. év során több árhatósági intézkedés előkészítése történt meg, amelyek során az árszerkezet is megváltozott. Ezek az intézkedések azonban olyan körülmények között történtek, hogy ezt megelőzően nem került sor hatályos árszabályozási rendelet megalkotására, amely az intézkedésekkel érintett viszonyok szabályozásának kereteit összefoglalóan megállapította volna. A szabályozás törvényi szintű kereteit a GET árszabályozással kapcsolatos rendelkezései és alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazásai jelölték ki.
Engedélyezés, hatósági ellenőrzés és felügyelet
Engedélyezés és felügyelet a villamosenergia-piaci szereplők körében Engedélyezés 41.
A Hivatal a villamosenergia-ipar területén 2003-ban összesen 425 határozatot adott ki, amelyből 81 engedély kiadással, 37 engedélymódosítással, 134 szabályzat jóváhagyással, 50 szolgáltatás színvonalával, 123 pedig egyéb témával volt kapcsolatos. A Hivatal az említett határozatokkal kapcsolatban mindössze egy piaci szereplővel áll jogvitában. A határozatok megoszlását az 1. melléklet tartalmazza. A Hivatal 2003-ban jelentős mennyiségű módosító határozatot adott ki. Ennek oka főként abban keresendő, hogy az engedélyesek az ellátási és üzletszabályzatokat a jogszabályok által előírt határidőre nem tudták végleges formában elkészíteni, ezért a Hivatal a határozataiban számos javítást, kiegészítést írt elő. A MAVIR Rt. 2003. január 1-jével kapott rendszerirányítói engedélyt. A VET a független rendszerirányító feladatává tette az üzemi és kereskedelmi szabályzat – az engedélyesekkel egyeztetett – kidolgozását. A Hivatal az üzemi szabályzat javított kiadásait két, a kereskedelmi szabályzatot négy további alkalommal hagyta jóvá. A MAVIR Rt. üzletszabályzatát két alkalommal kellett módosítani. Az MVM Rt. a VET-nek megfelelően két számvitelileg elválasztott – engedélyes tevékenységet folytat: közüzemi nagykereskedő és az átviteli hálózat üzemeltetője. Ezekre a tevékenységekre kapott működési engedélyeit egy, üzletszabályzatait két alkalommal kellett módosítani.
42.
A VET szerint villamos energia termelői működési engedélyt az 50 MW és annál nagyobb erőműveknek kellett kérniük, ezért működési engedélyt 2003 elején 18 erőmű kapott, ezek közül háromnak a módosítására is sor került. Az engedélyesek 14 villamos energia termelői üzletszabályzat jóváhagyását kérték, amelyeket további két
13
alkalommal módosított a Hivatal. Kiadott két villamos energia termelési szüneteltetési engedélyt, jóváhagyott négy termelői eszközzel való rendelkezési kérelmet. A Hivatal egy bírságoló határozatot adott ki, amely jelenleg bírósági szakaszban van. Termelői létesítési engedélykérelmet 2003-ban nem nyújtottak be, a Hivatal egy meglévő engedélyt kérelemre módosított. Új erőmű létesítésének előkészítését jelzi, hogy egy alkalommal tüzelőanyag választási engedélyt kértek. További három alkalommal tüzelőanyag módosítás engedélyezésére került sor. 2003-ban közel 100 MW kiserőmű kapacitás létesült (ezek nem engedélyesek), ezzel az átvételre kötelezett kapacitás közel 400 MW. 43.
Az áramszolgáltató vállalatok tevékenységüket a VET-nek megfelelően két számvitelileg elválasztott – részre bontották: közüzemi szolgáltató és az elosztóhálózat üzemeltetője tevékenységre. Ennek megfelelően hat közüzemi szolgáltatói és hat elosztói engedély került kiadásra. A szolgáltatói engedélyek egy ízben módosultak. Az év folyamán folyamatosan bővült a villamosenergia-kereskedői működési engedéllyel rendelkező piaci szereplők száma, mely elérte a 15-öt, ezek határon keresztül történő szállításra is kaptak tevékenységi engedélyt. Megtörtént a villamosenergia-kereskedők üzletszabályzatainak a jóváhagyása, amely az év folyamán többször pontosításra, kiegészítésre került. A feljogosított fogyasztók közül hat kért és kapott határon keresztül történő villamosenergia-szállításra vonatkozó tevékenységi engedélyt. A Hivatal új feladata az átviteli és elosztó-hálózati elemek közcélúvá minősítése, amelyet a MAVIR Rt. javaslata alapján kell elvégeznie. A Hivatal ez ideig 10 ilyen minősítő határozatot adott ki. A VET új módon kezeli a villamosenergia-ellátás zavarának eseteit és ezzel összefüggésben a fogyasztók korlátozását. A Hivatal öt esetben hagyta jóvá a védett fogyasztók besorolására vonatkozó javaslatot.
44.
A Hivatal az engedélyek kidolgozása során egyrészt a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt tartalmi előírások maradéktalan betartását, másrészt – helyenként jogszabály ismétlését is vállalva – a jogok és kötelezettségek kihangsúlyozását tartotta szem előtt. Az EU direktívákkal és a hazai jogszabályi előírásokkal egyezően, igen fontosnak tekintette a versenyt akadályozó monopol törekvések megakadályozását éppúgy, mint a diszkrimináció tilalmának érvényesítését. Az új engedélyekben a tevékenységi felelősség, a korszerűségi, minőségbiztosítási, és környezetvédelmi követelmények, pénzügyi garanciák, a tevékenységek szétválasztási előírásai egyaránt helyet kaptak.
Ellenőrzés, felügyelet 45.
A Hivatal a 2003 elején kiadott működési engedélyek alapján folytatta az engedélyesek hatósági ellenőrzését. Az ellenőrzés az engedélyben meghatározott információadási kötelezettségen és helyszíni vizsgálatokon alapult. Az engedélyesektől március 31-éig az éves jelentést, június 30-ig a pénzügyi mérleget (éves beszámolót, kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést), illetve több alkalommal a további vizsgálatokhoz szükséges információkat kért be. Az erőművek esetében kiemelt figyelmet fordított az üzemzavarok nyilvántartásának, a minőségbiztosítási rendszer működtetésének, a környezetvédelmi tevékenységnek, az adott erőmű helyzetéből adódó speciális feladatok ellátásának helyszíni ellenőrzésére. A hálózati engedélyesek ellenőrzésének súlypontjai a hálózat szabad hozzáférése, mérési problémák, a hálózati veszteség alakulása, a hálózatfejlesztés helyzete voltak. A közüzemi szolgáltatóknál különösen a közüzemi mérlegkör problémái, a számlázási
14
rendszer, a számviteli elválasztás, kötelező átvétel problémái, a profil alapú elszámolás helyzete, a kedvezményadási gyakorlat voltak az ellenőrzés főbb témái. Az engedélyesek ismerkednek az EU irányelvvel, egyesek már beszámoltak az előkészületekről, de a végrehajtás részleteire 2004-ben kerül sor. A Hivatal az engedélyesek jelentéseit feldolgozva és az ellenőrzések alapján megállapította, hogy az engedélyesek a jogszabályokban és az engedélyekben foglaltak szerint működnek.
Engedélyezés és felügyelet a gázpiaci szereplők körében Engedélyezés a Gszt. szerint 46.
A Hivatal a gázipar területén 2003-ban ellátta a Gszt. alapján ráháruló engedélyezési és felügyeleti feladatokat, részt vett a gázpiac nyitása szabályainak megalkotásában és felkészült a GET alapján ráháruló feladatokra, a piacnyitásra. A Hivatal 2003-ban 120 határozatot adott ki a gázipari társaságok részére engedélyezéssel, illetve felügyeleti tevékenységgel kapcsolatban, ebből 71 határozat a piacnyitással kapcsolatos. A 2004. január 1-jei piacnyitáshoz a piaci szereplőknek már rendelkezniük kellett a Hivatal által kiadott működési engedélyekkel (földgázszállítási, földgáztárolási, rendszerirányítási, közüzemi nagykereskedelmi, földgáz-kereskedelmi, földgáz közüzemi szolgáltatási, vezetékes PB-gáz szolgáltatási, határkereszteződési, földgázelosztási működési engedélyek), illetve jóváhagyott üzletszabályzatokkal. A Hivatal a piacnyitással kapcsolatban összesen 153 határozatot hozott, ebből 71 határozatot 2003-ban, 83-at pedig 2004. január 1-jével adott ki. A társaságok a Hivatal két 2002. évi és két 2003. évi határozata ellen fordultak bírósághoz. A bírósági eljárások folyamatban vannak. A Hivatal 2003-ban a gázszolgáltatók részére kiadott engedély módosításokban 67 új település, illetve településrész bekapcsolására adtak engedélyt. PB-gázszolgáltatásról egy település sem tért át földgázszolgáltatásra, azaz nem történt szolgáltató váltás. 2003. évben egy új gázszolgáltató kezdte meg működését, a DUNAFERR Energiaszolgáltató Kft. A szolgáltató a MOL Rt. közvetlenül kiszolgált nagyfogyasztója volt, azonban a tulajdoni és területi változások miatt a gáz továbbadása már nem saját telephelyen történt. Területi gázszolgáltatást azonban csak engedéllyel rendelkező szolgáltató végezhet. A DUNAFERR Energiaszolgáltató Kft. azt követően kaphatta meg az engedélyét, miután a MOL Rt. a gázértékesítési szerződés megkötésétől, mint az engedély egyik feltételétől nem zárkózott el.
47.
A gázszolgáltatásba még be nem kapcsolt települések száma 2003-ban tovább csökkent. Ma már szinte csak olyan ellátatlan települések vannak, ahol a földgázrendszer kiépítése olyan beruházást igényel, melynek megtérülési ideje igen hosszú lenne a kis fogyasztói sűrűség miatt, vagy a befektetés megtérülése egyáltalán nem várható. Ilyen beruházások költségeihez a gázszolgáltatók csak nagyon minimális részben vagy egyáltalán nem járulnak hozzá, így a beruházás csak a helyi fogyasztók és az önkormányzatok jelentős hozzájárulásával, állami pályázatok igénybe vételével valósulhat meg. A települések ellátását csak akkor vállalja a szolgáltató, ha a beruházás teljes egészében a fogyasztók finanszírozásából és pályázati forrásokból valósul meg, és a szolgáltató tulajdonába kerül az elkészült gázelosztó hálózat. Egyre inkább arra törekszenek a gázszolgáltatók, hogy a gázzal már ellátott településeken növeljék a földgázrendszerbe bekapcsolt fogyasztók számát. A jelentős ipari
15
fogyasztók megszerzéséért tovább folytatódott a verseny, főleg a gázértékesítő és a gázszolgáltató társaságok között. A legnagyobb beruházásokat a DB GÁZ Kft. végezte a Somogy megyei térségben 32 településen. A többi gázszolgáltató már csak néhány olyan településre, illetve településrészre kérte engedélye kiterjesztését, ahol az önkormányzatoknak sikerült a gázellátó rendszer finanszírozásához pályázati forrást találni. 48.
Még 2002-ben az egyik település ellátása tárgyában - jelentősen eltérő beruházási ajánlattal - a TIGÁZ Rt. és a DBGÁZ Kft. is engedélymódosítási kérelemmel fordult a Hivatalhoz. Abban az évben a Hivatal a legkisebb költség elvére való hivatkozással egyik szolgáltatónak sem adta ki az engedélyt. A GKM a Hivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte. Ennek során a TIGÁZ Rt.-nek adta meg a gázszolgáltatás jogát olyan beruházási feltételekkel, amelyek kedvezőbbek a település lakosságának, illetve jobban megfelelnek a térségi szemléletű legkisebb költség elvének. Ezen engedélyt mindkét szolgáltató bíróság előtt megtámadta, így sajnálatos módon a mai napig nincs az adott településen gázellátás.
49.
A vezetékes PB-gázszolgáltatási szakterületen a három működő engedélyes társaság – PRÍMAGÁZ Rt., TOTAL HUNGARIA Kft., MOL-GÁZ Kft. a tárgyidőszakban nem hajtott végre jelentős, a működési területet érintő fejlesztéseket, tekintettel a már évek óta jellemző veszteséges, (vagy szinten tartó) gazdálkodási körülményekre. Egy esetben folytatott le a Hivatal új településre (Kastélyosdombó) vonatkozóan új engedélyezési eljárást a TOTAL HUNGARIA Kft. kérelmére. A vezetékes PB-gáz volumenének – a fogyasztás viszonylagos növekedésének – várható alakulását, esetlegesen új települések bekapcsolását kedvezően befolyásolhatja az a tény, hogy a kedvezményes gázellátásról szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet hatálya erre az energiahordozóra is kiterjed. A vezetékes PB-gázszolgáltatási szakterületen egy esetben történt engedélymódosítási eljárás névváltozás miatt, a korábbi TOTALFINAELF Hungaria Kft. neve TOTAL HUNGARIA Kft. névre módosult. A vezetékes PB-gázszolgáltatás területén a gázzal ellátott települések száma: PRÍMAGÁZ HUNGARIA Rt. esetén 19, TOTAL HUNGARIA Kft. esetén 5, MOLGÁZ Kft. esetén 5. A vezetékes PB-gázszolgáltató társaságok részére 2003. évben két határozatot adott ki a Hivatal (egy névmódosítás, egy új bekapcsolás).
50.
A területfejlesztési pályázatokkal kapcsolatban egy új probléma jelent meg az elmúlt évben. A pályázatot kiíró szervek nemcsak az önkormányzati beruházások esetén kérik a Hivatal nyilatkozatát – a módosított 32/1998 (II. 25) Korm. rendelet 11. § (6) bekezdése alapján – a megvalósítandó gázellátó rendszer létesítésének feltételeiről, hanem egyedi, különböző vállalkozások által épülő vezetékekhez is, melyek nem önkormányzati beruházásban valósulnak meg. E vállalkozások esetében azonban a Hivatalnak a rendszer létesítésének feltételeire vonatkozóan nyilatkozattételi jogosultsága – jogszabályi felhatalmazás hiányában – nem áll fenn.
51.
2003-ban a gázszolgáltatóknál kétféle tulajdonszerzési forma volt megfigyelhető. A MOL-GÁZ Kft. 89,30 %-os mértékű üzletrészének a Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. általi megvásárlása hazai ügyletet jelentett. Ennek során a MOL-GÁZ Kft.-ben a MOL Rt. által tulajdonolt üzletrészt vásárolta meg a TIGÁZ Rt. A MOL-GÁZ Kft. változatlanul önálló engedélyes maradt. A TIGÁZ Rt.-ben, a FŐGÁZ Rt.-ben és a DDGÁZ Rt.-ben egyaránt tulajdonos, németországi bejegyzésű RWE Gas AG kezdeményezte mindhárom társaságban tulajdonolt részvényeinek a 100%-os
16
tulajdonában álló, hollandiai bejegyzésű leányvállalatára, az RWE Gas International B.V.-re történő átruházást. Lépését a külföldi befektetései egységes, racionálisabb kezelhetőségével indokolta, amely azonban a hazai szolgáltatók működését nem befolyásolja. 52.
A Hivatal a Gazdasági Versenyhivatal véleményének figyelembevételével, amely a részvény átruházási akciót nem sorolta az engedélyköteles összefonódások körébe, a részvényátruházásokhoz hozzájárult. Az RWE Gas AG külföldi befektetései koncentrált kezelését eredetileg két, egymást követő lépésben szándékozta megoldani. Az előzőekben ismertetett részvényakciót követően az RWE Gas International B.V. által megszerzett részvényeket azonnal egy újabb, szintén hollandiai bejegyzésű, az anyacég 100%-os tulajdonában álló, de még meg nem alakult, RWE Gas Europe B.V. nevű gazdasági társaságra kívánta átruházni, amelyhez szintén megkérte a Hivatal előzetes hozzájárulását. Ehhez a részvény átruházási akcióhoz a Hivatal az RWE Gas Europe B.V. megalakulásának cégbírósági bejegyzéséig nem járult hozzá, és az eljárásokat felfüggesztette. A gázszolgáltatás területén az előzőekben ismertetett tulajdonos változási esetek arra engednek következtetni, hogy a hazai szolgáltatók hazai tulajdonosi szerkezete az év folyamán csak kismértékben változott, a külföldi tulajdonosok hazai gázszolgáltatókban meglévő tulajdonaikat racionalizált irányítás biztosításának indokával, teljesen újonnan alakult vagy alakuló, a Hivatal számára valószínűleg nehezen vagy egyáltalán nem ellenőrizhetően, leányvállalataikban koncentrálják.
Ellenőrzés, felügyelet 53.
A Hivatal hat földgázszolgáltató társaságnál (DÉGÁZ Rt., ÉGÁZ Rt., FŐGÁZ Rt., DDGÁZ Rt., TIGÁZ Rt., KÖGÁZ Rt.), továbbá a gázértékesítőnél (MOL Rt.), tartott felügyeleti ellenőrzést. Megállapította, hogy minden gázszolgáltató társaság nagy hangsúlyt fektetett a korlátozási belső utasítás aktualizálására. Az alkalmazott szabályozás a gyakorlati végrehajtásra is alkalmas. A tárgyidőszakban korlátozásra nem került sor. A téli gázellátás tapasztalatait, az összefüggő földgázrendszer egyensúlyának biztosítására irányuló intézkedéseket minden ellenőrzött társaság értékelte. A Hivatal a minőségbiztosítási rendszerek továbbfejlesztésére irányuló tevékenységet minden ellenőrzött társaságnál megfelelőnek találta. Az ellenőrzések során a Hivatal a 2002/2003. évi téli gázellátásra történő felkészülést kiemelten vizsgálta. A megszakítható fogyasztók kiléptetésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok elemzése alapján a Hivatal reális esélyt lát a földgázellátás biztonsága és a rendszer egyensúly fenntartásának kedvező alakulására. A továbbiakban e kérdést is újszerű módszerekkel kell vizsgálni. A teljesítménygazdálkodás technikai feltételeit a gázipari engedélyeseknél indokolt javítani. A Hivatal a gázszolgáltató és a gázértékesítő, valamint a gázértékesítő és közvetlen fogyasztói között létrejött éves szerződések meglétét ellenőrizte, a hiányosságok felszámolására és a szerződéses fegyelem fokozására intézkedéseket tett. A Hivatal kezdeményezte az engedélyeseknél a korlátozási felkészüléssel kapcsolatosan a korlátozás végrehajtására vonatkozó belső szabályok felülvizsgálatát, aktualizálását, felhívta a figyelmüket a hatékony végrehajtáshoz szükséges riasztási rend, szervezet haladéktalan kialakításának szükségességére. Az ellenőrzött gázipari társaságok által működtetett rendszereken végzett felújításokat, azok rendszerét, üzembiztonságot növelő hatását tervezettnek, a szolgáltatási szünetek csökkenésére irányuló törekvésként értékelte.
17
A GET-ből adódó új feladatok 2004-től 54.
A GET a Hivatal számára a földgázpiaccal kapcsolatban több új feladatot fogalmaz meg. Ezek a következők: o Jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot, annak hatályba lépéséig ideiglenes Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat kiadására kötelezett, o Meghatározza az engedélyesek által nyilvánosságra hozandó gazdálkodási adataik körét, o Három napra felfüggesztheti a földgáz szervezett piacán a szerződéskötést abban az esetben, ha a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt nem biztosítható, o Ellenőrzi a fogyasztó által a szállító-, elosztórendszerhez való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználását, o Végrehajtja a rendszerfelügyelettel összefüggő, a GET 17. § (1) bekezdésében leírt feladatokat, o Felügyeli a szállító-, elosztóvezetékekhez, valamint a földgáztárolókhoz – külön jogszabályban előírt – hozzáférést, o Határozatban állapítja meg az engedélyes tevékenységének minimális minőségi követelményeit, elvárt színvonalát az egyes engedélyesre, o Ellenőrzi a tevékenységek jogszabályban előírt szétválasztásának teljesítését, o Dönt az engedélyesek közötti, hatáskörébe utalt vitás kérdésekben, o Piac-monitoring rendszert hoz létre annak érdekében, hogy felügyelje a piac egészének működését, beleértve a versenypiaci szegmensben kialakuló működési mechanizmusok egészséges, a domináns szereplők túlzott befolyásától mentes fejlődését, ehhez támogatást nyújtson a jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatok előterjesztése révén (adatgyűjtés, elemzés, rendszerfelügyelet, szankcionálás-bírság, egyeztetések, szabályzatok jóváhagyása, stb.)
55.
A gázipari engedélyes társaságok 2003-ban a jogszabályoknak és az engedélyekben foglaltak szerint működtek.
Engedélyezés és felügyelet a távhőtermeléssel és -szolgáltatással kapcsolatban Engedélyezés 56.
A távhőtermelés közel 70%-a erőművekben történik, amely tevékenység felügyelete a Hivatal hatáskörébe tartozik. A távhőtermelői tevékenység 30%-a, valamint a településeken a távhőszolgáltatási tevékenység szinte teljes egésze önkormányzati hatáskörben van. Magyarországon 97 településen 240 távfűtő rendszer működik, a távfűtött lakások száma közel 650 ezer. Ez az országos lakásállomány kb. 16%-a. A távhőellátás együttes csúcs hőigénye 6500 MW. A távhőellátás tüzelőanyagfelhasználásában meghatározó szerepe van a földgáznak (70%), amelynek aránya a jövőben várhatóan tovább növekszik a környezetvédelmi követelmények szigorodása miatt. A földgázpiac nyitásának, illetve a földgáz jövőbeni ármozgásának ezért meghatározó szerepe lesz a távfűtés jövőjére és versenyképességére nézve is.
18
57.
A Hivatal 2003-ban a távhőtermelés területén 14 határozatot hozott. Két létesítési engedélyt adott ki, két ízben módosított létesítési engedélyt, egy szolgáltatói működési engedélyt vont vissza, hét esetben módosította a már kiadott termelői működési engedélyeket, két határozatot hozott a rendelkezési jog hozzájárulásáról. A 14 engedélyes erőmű egy előzetes létesítési, három létesítési, 14 távhőtermelői működési, és négy távhőszolgáltatói működési engedéllyel rendelkezik. A kiadott határozatok ellen fellebbezés 2003-ban sem érkezett. A Hivatal minden esetben intézkedett az engedélyeket kiadó határozatok közzétételéről.
Ellenőrzés, felügyelet 58.
A Hivatal az 1999-ben kiadott működési engedélyek alapján 2003-ban is folytatta az engedélyesek hatósági ellenőrzését. Az ellenőrzés az engedélyben meghatározott információadási kötelezettségen alapult. 2003-ban az engedélyesektől március 31-ig az éves jelentést, június 30-ig a pénzügyi mérleget (éves beszámolót, kiegészítő mellékletet, üzleti jelentést), augusztus 30-ig a további vizsgálatokhoz szükséges információkat kért be. Az engedélyesek jelentéseit feldolgozta és megállapította, hogy az engedélyesek a jogszabályokban és az engedélyekben foglaltak szerint működnek.
59.
A környezetvédelmi előírások szigorodása miatt az erőművi szénfelhasználás folyamatosan csökken. A távhőellátás fenntartása érdekében a szénbázisú erőművi egységek egy részét átállítják földgázra, vagy új erőműveket létesítenek, ahol gázmotorok beépítésével a hőenergiát villamos energiával kapcsoltan állítják elő.
60.
Mivel csökkenti a környezetterhelést és javítja a távhőtermelés gazdaságosságát is, ezért örvendetes, hogy összességében a távhőellátásban egyre nagyobb a szerepe a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésnek. A kapcsolt energiatermelés gazdaságossága és ezzel összefüggésben a távhő ára nagymértékben függ a kapcsoltan termelt villamos energia értékesíthetőségétől és az átvételi ártól. Előbbiek okán továbbra is kívánatos ezen erőművek esetében a hatósági ár melletti kötelező villamosenergia-átvétel intézményének fenntartása. A kedvező kötelező villamos energia átvételi ár következtében a gázmotorok telepítése nemcsak a régi szenes erőművi kapacitások kiváltása érdekében történik, hanem ott is, ahol eddig kazánokból történt a távhőigények kielégítése és a hővel kapcsolt villamosenergia-termelés megvalósítása javítja a hőtermelés gazdaságosságát. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a Hivatal megkezdte a kapcsolt energiatermelés támogatása újraszabályozásának előkészítését az Európai Parlament és a Tanács időközben megjelent 2004/8/EK Irányelve (2004. február 11.) figyelembevételével, amely Irányelv a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról szól.
61.
A távhőszolgáltató társaságok többnyire önkormányzati tulajdonban vannak, s ez a tulajdonosi funkció a gyakorlatban nehezen összeegyeztethető az önkormányzat engedélyező, a hatósági felügyeleti, valamint az ármegállapító és fogyasztóvédelmi hatáskörével és feladataival.
Törvényelőkészítő tevékenység 62.
A VET hatályba lépése miatt szükségessé vált, s a Hivatal közreműködésével elkezdődött a Tszt. módosításának előkészítése. A Tszt. ugyanis több ponton a régi
19
VET rendelkezéseire épül, illetve annak definícióit használja, ezért egyes pontja értelmezhetetlenné, illetve ellentmondásossá vált.
III. Árszabályozás és árelőkészítés Konkrét árelőkészítés, a tarifarendszer változásai 63.
A gáziparban a 2003. év során két alkalommal került sor konkrét díjtételeket érintő árhatósági döntésekre. A május 15-étől hatályos intézkedés [30/2003. (V. 9.) GKM rendelet] hatására 12%-kal emelkedett a lakossági ár, átlagosan 15%-kal a kommunális fogyasztók, valamint a nem lakossági kisfogyasztók ára. Ezzel összefüggésben – átmenetileg – bonyolultabbá vált a tarifarendszer szerkezete is. Októberben a kihirdetett lakossági ár nem változott, ugyanakkor életbe lépett a lakossági kompenzáció rendszere. A kompenzáció kiterjedt a lakossági fogyasztók háztartási célú földgázfelhasználására, illetve a lakossági célú hőtermelés érdekében felhasznált földgázra. A lakossági fogyasztók által igénybe vehető kompenzáció mértéke az éves földgázfelhasználástól vált függővé. Így az - SZJA sávos rendszeréhez hasonlóan működő - rendszer az 1500 m3 alatti felhasználást 6%-os, míg az 1500 m3 és 3000 m3 közé eső fogyasztott mennyiséget 4%-os kedvezménnyel támogatta. A 3000 m3 éves felhasznált mennyiség felett nem járt kompenzáció. Ily módon a lakossági gázár októberben csökkent, ugyanakkor a nem lakossági ár átlagosan 16,4%-kal nőtt. Az árszerkezeten belül – a téli gázellátás nagyobb biztonsága érdekében – megváltozott a gázdíj és a teljesítménydíj aránya (ez utóbbi részaránya nőtt).
64.
A villamos energia árai is két alkalommal változtak 2003-ban. A végfelhasználói árváltozások mindkét alkalommal valamennyi tarifakategóriát érintették. Az árváltozások következtében – többek között – normalizálódott a közüzemi nagykereskedő előző években jelentősen torzult pénzügyi-gazdálkodási helyzete.
Rendelet-előkészítés Földgáz 65.
A GET számos, új árakkal kapcsolatos rendelet megalkotását írja elő. Az eddig érvényes árrendeletek (bár 2004-től már nem maradhattak hatályban) – egy átfogó felülvizsgálatot követően – számottevő segítséget jelentettek az új jogszabályok előkészítésében. Ennek során a Hivatal figyelembe vette a fogalomhasználat GET-el összefüggő változásait és az új vagy megváltozott tartalmi követelményeket. A Hivatal az elkészült tervezeteket széles körben egyeztette az érintettekkel. A beérkezett véleményeket és észrevételeket feldolgozta, és az elfogadhatókat beépítette a tervezetek szövegébe.
66.
A földgáz első árszabályozási rendszerét leíró 59/1995. (XI. 14.) IKM rendelet eredeti hatálya 2001. december 31-ig szólt. A fenti rendelet hatályát a 39/2001. (XII. 22.) GM rendelet csak 2002. június 30-ig hosszabbította meg, ezért a 2003-as év árhatósági intézkedéseihez nem adott keretet hatályos árszabályozási rendelet. Ezt a bizonytalan
20
helyzetet szüntette meg az a – 2004. január 1-jétől 2005. december 31-jéig hatályos – GKM rendelet. 67.
A földgáz árszabályozásának kereteiről szóló 69/2003. (X. 28.) GKM rendeletben az árképletek köre – a GET szerinti tevékenységeknek megfelelően – bővült. A rendelet kihirdetésével jogszabályi erőre emelkedett az átértékelt eszközértéken alapuló értékcsökkenés és tőkeköltség-számítás, amelyre a Hivatal először 2001-ben tett javaslatot. Az induló árak meghirdetését követő árkorrekciók során a Magyar Nemzeti Bank előrejelzésén alapuló, előretekintő indexálás váltja fel a korábbi – visszatekintő jellegű – indexálást. Lényeges változás – a korábbi árszabályozási rendelettel szemben – a félévente történő árkiigazítás lehetősége, amivel a földgáz importárak és a hatósági árak egymástól való elszakadásának veszélye csökkenthető. A nyereségkorlát alkalmazásának korábbi szabályai némileg megváltoztak – tekintve, hogy az engedélyes (tevékenység) által elért eredmény alapján keletkezik a jogi személyiségre vonatkozó nyereség-visszajuttatási kötelezettség.
68.
A földgáz, mint termék a feljogosított fogyasztók számára 2004. január 1-jétől szabadárassá vált. Ugyanakkor továbbra is szükség van a monopol tevékenységek (rendszerirányítás, szállítás, elosztás, részben a tárolás) hatósági árszabályozására. 2004. január 1-jétől külön ún. „rendszerhasználati rendelet” érvényes a szabadpiacról földgázt beszerző fogyasztókra, és ún. „közüzemi rendelet” a földgázt hatósági áron megvásároló közüzemi fogyasztókra. A földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet a szállítás (és rendszerirányítás), az elosztás és a közüzemi nagykereskedőre vonatkozóan a tárolás díjait és azok alkalmazási feltételeit szabályozza. A rendelet megfogalmazásánál fontos alapelv volt, hogy a rendszerhasználati díjakat mindenki fizesse meg, aki a rendszert használja, és tegye ezt annak mértékében, amilyen mértékben a rendszert igénybe veszi. A rendszerhasználati tarifák függetlenek a földgáz (mint termék) forgalmazásának piaci (kereskedelmi) tevékenységétől. Fontos kiemelni a „minőségi árengedmény” szállítóra és elosztóra vonatkozóan bevezetett intézményét, amelynek hatásaként a szolgáltatás elvártnál alacsonyabb színvonalú teljesítése esetén konkrét anyagi hátrány (kötelező árengedmény adása) jelentkezik az engedélyes számára. A hálózat rugalmas igénybevételének lehetőségét (az éves lekötésen túl) az újonnan bevezetett havi és napi lekötés biztosítja – a földgázrendszer helyenkénti szűk kapacitása, és ebből fakadóan a tervezhetőség kiemelt jelentősége miatt – emelt áron.
69.
A közüzemi piac számára 2004. január 1-jei hatálybalépéssel előkészített közüzemi árrendelet [a 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet] – a 2003. végéig hatályos árrendelettel azonos módon – kételemű díjak megfizetése ellenében, komplex módon (együtt) teszi elérhetővé az infrastrukturális szolgáltatásokat és a földgázt, mint terméket. Az árszerkezet nagymértékben egyszerűsödött. A kedvezmények nyújtását (a lakossági és gázalapú távhőfogyasztók számára) külön miniszteri rendelet [az 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet] határozza meg.
70.
A hálózatra való csatlakozás díjáról szóló rendelkezés érdekében – a GET-ben rögzített két, párhuzamosan egymás mellett élő díjfizetési rendszerhez alkalmazkodva – a Hivatal két külön jogszabályt készített elő. Az egyik a jelenleg is működő – a gázelosztó vezetékekre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló 32/1995. (VIII. 8.) IKM rendelet által szabályozott – HFH rendszer módosítását célozza, a másik a csatlakozási díj mértékéről és annak alkalmazási feltételeiről rendelkezik.
21
Villamos energia 71.
A villamos energia, mint termék a feljogosított fogyasztók számára 2003. január 1jétől vált szabadárassá. Ugyanakkor a monopol tevékenységekre (rendszerirányítás, rendszerszintű szolgáltatások nyújtása, átvitel, elosztás) továbbra is hatósági árszabályozás vonatkozik. A fenti tevékenységekre vonatkozó konkrét hatósági árakat a villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjakról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet határozza meg.
72.
A piacnyitás első félévének tapasztalatai, és a piaci szereplők (fogyasztók, rendszerirányító, elosztói engedélyesek) visszajelzései alapján a Hivatal kezdeményezte a rendelet módosítását. A módosítási javaslat megtételekor ez esetben is fontos szempont volt, hogy az általános rendszerhasználati díjakat mindenki fizesse meg, aki a rendszert használja, és tegye ezt annak mértékében, amilyen mértékben a rendszert igénybe veszi. A tarifarendszer díjai – az árszabályozás elveinek megfelelően – a rendszerirányítás, a rendszerszintű szolgáltatások, az átvitel és az elosztás indokolt költségét hivatottak fedezni, és a 2001. januári árak bázisán, az elismert költségek „megosztása” révén kerültek kialakításra. Ez alól kivételt képeztek a rendszerirányítás és a rendszerszintű szolgáltatások díjai, amelyek előkészítéséhez a 2004. évre vonatkozó indokolt költségeket a Hivatal a rendszerirányító által benyújtott egyedi ár-megállapítási kérelem alapján számszerűsítette. A rendelettel kapcsolatos módosítások közül ki kell emelni, hogy 2004. január 1-jétől az elosztási tarifarendszer (feszültség)szintjeinek száma háromról négyre növekedett, jobban alkalmazkodva ily módon a speciális fogyasztási körülményekhez.
73.
A villamos energia végfelhasználói (fogyasztói) tarifarendszer továbbra is az 1999. júliustól érvényes szerkezetében működött tovább. A Hivatal a regionálisan eltérő végfelhasználói árak megállapításának kérdését ismételten megvizsgálta, de 2004-re még mindenképpen megmaradnak az országosan egységes végfelhasználói díjtételek, a döntés meghozatalát – figyelemmel az ország EU csatlakozására, az új EU irányelvekre és a jelenlegi árszabályozási ciklus 2004 végi befejeződésére – csak 2004 folyamán tartotta szükségesnek.
Ár-felülvizsgálati kérelmek elbírálása 74.
A Hivatal 2003-ban 9 ár-felülvizsgálati (ár-megállapítási) kérelemmel kapcsolatos határozatot adott ki. A beérkezett kérelmek elbírálása – részben külső szakértők bevonásával – folyamatos volt. Általános tapasztalat, hogy kevesebb az árszabályozási ciklus második felében felmerült tényköltségek elismertetésére vonatkozó igény. A kérelmek megalapozottsága az előző árszabályozási ciklus alatt benyújtottakhoz képest valamelyest javult, ami részben a pontosabb jogszabályi környezetet, részben a jogszabályok – az érintett társaságok általi − pontosabb értelmezését jelzi. Továbbra is fennáll az a jelenség, hogy a kérelmezők – annak ellenére, hogy a Hivatal részletes közleményt adott ki az ár-felülvizsgálati kérelmek elbírálásáról – csak hiánypótlási felszólításra nyújtják be a szükséges dokumentumok egy részét. Ilyen esetben az eljárás idejét a hiánypótlási idő meghosszabbítja, ami adott esetben veszélyeztetheti a határozatban elismert előny érvényesíthetőségét a legközelebbi ármódosításkor (azaz az érvényesítés csúszhat egy évet). A gázipari társaságok közül 2003-ban kizárólag a
22
gázértékesítő (MOL Rt.) nyújtott be ár-felülvizsgálati kérelmet, amelyet azonban az októberi árkorrekció után visszavont. A villamos energia kötelező átvételi rendszere 75.
2003-ban a megújuló energiaforrások felhasználásával, a hulladékból nyert energia hasznosításával, valamint a kapcsolt energiatermelő létesítményekben értékesítésre termelt villamos energiára vonatkozó átvételi kötelezettséget, illetve a hatósági díjtételekben megtestesülő, a termelő (kiserőmű) számára magasabb értékesítési árat írta elő egy önálló, csak ezen szabályozást tartalmazó gazdasági és közlekedési miniszteri rendelet [az 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet]. Közvetlenül hőtermelésösztönzéssel e szabályozás nem foglalkozik. A kapcsoltan termelő létesítmények közül a 0,1-50 MW teljesítőképesség közötti, éves szinten 65%-nál nagyobb energetikai hatásfokú termelők esetében volt garantált a villamos energia átvétele és az átvevő (vásárló) számára a garantált átvételi ár és a közüzemi nagykereskedelmi ár közötti különbözetet jelentő kiegészítő pénzeszköz (KÁP). Ennek a pénzügyi alapnak a kezelője a MAVIR Rt., forrása pedig a MAVIR Rt. éves indokolt költségkeretében a Hivatal által ezen villamos energia termelésének és felvásárlásának ösztönzésére (támogatására) – kimondottan ilyen címen – elismert pénzösszeg. A fenti címen 2003ban mintegy 9 Mrd Ft került kifizetésre. A VET-el – és az uniós szabályozással – összhangban megalkotott rendelet hosszas és sokfordulós egyeztetések során született meg, és célja a hosszabb távon kiszámítható szabályozás megjelenése, a beruházók és üzemeltetők számára egyaránt előrelátható körülményeket jelentő indexálás és áralkalmazás megfogalmazása volt. A kezdetben tapasztalható értelmezési és alkalmazási nehézségeket 2003. év során a rendelet módosítása megoldotta.
76.
A kiserőművek előző évekhez képest rohamos elterjedése szükségessé tette a szabályozás felülvizsgálatát, ezért a miniszter az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendeletet módosította. A megújulók ösztönzése változatlan maradt, de a kapcsoltakon belüli differenciálással a rendszerérdeket és a környezetvédelmi, valamint a hatékony primerenergia-gazdálkodási szempontokat jobban szem előtt tartó gyakorlat irányába mozdult el a szabályozás. A rendelet módosítása annyiban szigorítást tartalmaz, hogy a kompenzációs célú pénzeszköz (KÁP) igénybevételének határát gázmotorok esetében a 65% havi átlagos hatásfok helyett 75%-ban, illetve a 2005. december 31-e után telepítendő gázmotorokkal termelt villamos energia átvételi árszintjét 10%-al alacsonyabban állapítja meg.
Nyereségkorlát 77.
A földgáz esetében az 1997-2001 között érvényes (de a korábban említett okok miatt 2002. június 30-ig meghosszabbított), valamint a villamos energia esetében 2001 januárjától hatályos árszabályozási rendeletekből következően a Hivatal feladata, hogy a társaságok eredményének vizsgálatát a – gázipari társaságok esetében 12%-os, áramszolgáltatók esetében a tőkeköltségtől és a saját tőke arányától függő – nyereségkorlát figyelembevételével évente elvégezze. A gázszolgáltatók esetében az említett okok miatt 2003-ban nem volt jogszabályi alap a vizsgálat hivatalos elvégzésére. A Hivatal 2003 májusában az áramszolgáltató társaságoknál elvégezte az érintett társaságok nyereségpozíciójának értékelését, de konkrét nyereség-
23
visszatérítésre a társaságok esetében – a vonatkozó jogszabály hiányában – nem került sor. A 2004. évben tervezett villamosenergia-ipari eszköz- és költség-felülvizsgálat előkészítése 78.
Az érvényes árszabályozási rendelet 2004. december 31-ei lejártával 2005. január 1jétől esedékessé válik egy új villamosenergia-ipari árszabályozási időszak indítása, ezzel együtt új induló árak megállapítása. Ennek előkészítéseként a Hivatal a hatósági ármegállapítás alá eső tevékenységeket végző villamosenergia-ipari társaságoknál eszköz- és költség-felülvizsgálatot tervez külső szakértők bevonásával. A szakértők kiválasztása nyílt tárgyalásos gyorsított eljárás keretében történt 2003 végén. A 2004 folyamán elvégzendő vizsgálat menetét tartalmazó ütemterv, a lebonyolítás módszertanát kijelölő munka-irányelv, valamint a vizsgálat számszaki eredményét rögzítő táblázatok tervezetét a Hivatal véleményezésre megküldte a vizsgálatba bevont társaságoknak, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának és a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének. A dokumentumok véglegesítését a Hivatal a beérkezett vélemények figyelembevételével tervezi.
Nemzetközi együttműködéssel végzett feladatok 79.
A Hivatal tevékenyen részt vállalt a villamos energia rendszerirányítók európai szervezete (ETSO) által létrehozott, a villamos energia tranzitszállítások okozta költségek rendszerirányítók közötti elszámolására szolgáló, ún. CBT (Cross-Border Trade) rendszerhez való csatlakozás előkészítésében. A MAVIR Rt., az MVM Rt. és a Hivatal közös munkája eredményeképpen megteremtődtek a CBT rendszerhez 2004. januárjától történő csatlakozás a feltételei. 2003. év első felében a KEMA Consulting tanácsadó cég a Hivatal megbízásából a hazai villamos energia elosztói engedélyesekről nemzetközi összehasonlító tanulmányt készített, a költséghatékonyság és a szolgáltatásminőség tekintetében. A projekt sikeresen zárult, az összehasonlító elemzés eredményével kapcsolatban az érintett társaságoktól pozitív visszajelzések érkeztek. A Hivatal vizsgálja a tanulmánynak a 2005-től kezdődő árszabályozási ciklus előkészítése során történő felhasználási lehetőségeit.
IV. Fogyasztóvédelem Fogyasztói panaszok kivizsgálása 80.
A Hivatal 2003-ban – az előző évi mintegy 2035-tel szemben – 1393 üggyel foglalkozott. A panaszok 65%-a (894 db) a villamosenergia-szolgáltatással, 15%-a (216 db) a gázszolgáltatással, 20%-a (283) pedig egyéb témával volt kapcsolatos. Az ügyek száma a 2002. évihez képest több mint 30%-al csökkent. A Hivatal a panaszok kivizsgálását minden esetben az illetékes engedélyes bevonásával folytatta le. Az áramszolgáltatói elosztói engedélyesekre érkezett leggyakoribb panaszok a szerződésszegéssel (50%), a méréssel (12%), és a csatlakozási díjak kiszámításával (8%) voltak kapcsolatosak. A szolgáltatók elfogadták a Hivatalnak az ügyek megoldására tett javaslatait. További panaszok vonatkoztak a szolgáltatásminőségre, és a szolgáltatással kapcsolatos határidők be nem tartására. Az áramszolgáltatói
24
közüzemi engedélyesekre a legtöbb panasz a számlázás-elszámolás (80%) témakörben érkezett. A gázszolgáltatókkal szemben érkezett panaszok közel 40 %-a a szerződésszegő vételezésekkel volt kapcsolatos. Ez annak a törekvésnek tulajdonítható, hogy egyes engedélyesek szabálytalan vételezésből adódó veszteségeik csökkentése érdekében nagyarányú ellenőrzésekbe kezdtek. Lényegesen kisebb mértékben érkeztek fűtőértékre, elszámolásra és mérésre vonatkozó panaszok, mint az előző években. A kedvezményes díjrendelet kapcsán sok fogyasztói megkeresés érkezett a megvalósítás módjára, és a kedvezmény mértékére vonatkozóan. Az összes panasz elbírálása kapcsán átlagosan 40%-ban állapította meg a Hivatal a fogyasztó érdeksérelmét. A szolgáltató elfogadta a Hivatal javaslatait az ügy megoldására, az indokolt fogyasztói igények kielégítésére vonatkozóan. 81.
Fogyasztói bejelentések alapján az áramszolgáltatói engedélyeseknél öt esetben került sor célellenőrzésekre. A vizsgált területek a következők voltak: a számlázási eljárás rendellenességei a számlázási rendszer változása miatt; szerződésszegés miatti eljárás kifogásolása; tartozás miatti kikapcsolások megalapozottsága; válaszadási határidők betartása. A vizsgálatok alapján két esetben került sor 5-5 millió forint bírság kiszabására, két esetben figyelmeztetéssel, és az eljárásrend felülvizsgálatára kötelezéssel zárult az ellenőrzés, egy alkalommal pedig nem eredményezett elmarasztalást a vizsgálat. Az egyik bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedett, és a bírságot be is fizették, a másikat bíróság előtt megtámadták. A fogyasztói panaszok típusainak vizsgálata alapján a leginkább problémás területeken minden villamosenergia-ipari engedélyesre kiterjedően átfogó vizsgálatra is sor került. A Hivatal ellenőrizte többek között a garantált szolgáltatások miatti kötbérkifizetések rendjét, az üzemzavarok nyilvántartási rendjét, az elektronikus levelek kezelését. Ezek a vizsgálatok bírság kiszabását nem tették szükségessé.
Az új üzletszabályzatok jóváhagyása 82.
A Hivatal a villamosenergia-ipari társaságok üzletszabályzatait 2003. január 1-jén hagyta jóvá, melyek a bennük szereplő, jogszabályokkal még nem teljesen összhangban lévő kitételek miatt határozott ideig voltak hatályban. A lejáratot megelőzően az engedélyeseknek be kellett nyújtaniuk új üzletszabályzat-tervezetüket. A társaságok a határidőknek eleget tettek, és az üzletszabályzatokat jóváhagyó határozatokat a Hivatal 2003. július 2-án kiadta. Az új üzletszabályzatok szintén határozott ideig hatályosak, mivel a várható jogszabály-módosítások miatt jelentős átdolgozásuk szükséges. A hatályosság eredeti (2003. december 31.) határidejét a Hivatal a kapcsolódó jogszabályok kiadásának csúszása miatt három hónappal meghosszabbította. 2003 során két gázipari társaságnál vált szükségessé üzletszabályzat-módosítás. Egyik esetben a számlázási eljárás változása, a másikban pedig a szolgáltatott gáz minőségének változása adott erre okot. A gázipari engedélyesek - GET alapján készített - üzletszabályzatait jóváhagyó határozatok kiadása 2004. január 1-jén megtörtént.
Szolgáltatás minőségével összefüggő szabályozás Villamosenergia-szolgáltatás 83.
A 9630 háztartási és 3210 egyéb fogyasztót érintő 2002. évi reprezentatív felmérés eredménye szerint 2002-ben a fogyasztók elégedettek voltak a villamosenergia-
25
szolgáltatással, amit az átlagos elégedettség 2001-hez viszonyított emelkedése is mutat. 84.
A Hivatal 2003. január 1-jén a VET-ben foglaltaknak megfelelően minden villamosenergia-ipari engedélyes számára határozatot adott ki a szolgáltatás színvonala és a minimális minőségi követelmények meghatározása tárgyában. A Hivatal a hálózati rendszer üzeme, valamint a fogyasztói kapcsolat terén öt-öt mutatószámot határozott meg, melyek be nem tartása esetén az engedélyesek bírságra számíthatnak. Az egyik ilyen mutatószám (a Hivatalhoz érkezett indokolt panaszok) mérhetősége érdekében a Hivatal új panasz-nyilvántartási rendszert vezetett be. A Hivatal az engedélyeseket negyedévente tájékoztatja az aktuális állapotról, és ezzel együtt elvárja, hogy érdemi lépéseket tegyenek a panaszok csökkentése érdekében.
85.
A Hivatal 2003-ban kidolgozta a tevékenységében szétvált engedélyesek fogyasztói elégedettség-felmérésének új eljárását. Az új típusú kérdőívek és elbírálási szempontok miatt megnőtt kiértékelési időszükséglet következtében a 2003. évről készített felmérés eredményei 2004-ben állnak rendelkezésre.
86.
A Hivatal javaslatára a gazdasági és közlekedési miniszter a villamosenergiaellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló GKM rendeletében 2003-tól tarifális ösztönzésre ad lehetőséget. A villamos energia elosztók ellátási színvonalának javításának, valamint a színvonal romlása megakadályozásának tarifális ösztönzésére jelenleg három mutató szolgáló. Ezek a kiesési mutatók (üzemzavar miatt nem szolgáltatott és a rendelkezésre álló energia hányadosa), a villamos energia ellátás nem tervezett megszakadásának átlagos gyakorisága, valamint átlagos időtartama. A Hivatal a tarifális ösztönzést Európában negyedikként vezette be. Az eredmények értékelésére 2004. májusában került sor. Megállapítható volt, hogy mind a hat áramszolgáltató társaság teljesítette a Hivatal által kitűzött minimális minőségi követelményeket. Az ösztönzés első éve a fogyasztók szempontjából eredményesnek bizonyult.
87.
A Hivatal 2004. január 1-jén kiadta a szolgáltatás elvárt színvonaláról szóló határozatok aktualizált, a követelményeket konkrétabban meghatározó módosításait.
Gázszolgáltatás 88.
A Hivatal a GET-ben foglalt kötelezettségének eleget téve, folyamatosan figyelemmel kíséri az engedélyesek szolgáltatási tevékenysége színvonalának alakulását. Tette ezt annak ellenére, hogy a VET 2002. február 1-jei hatálybalépéssel úgy módosította a Gszt.-t, hogy a 4.§ átírásával megszüntette a Hivatal jogosultságát a szolgáltatás színvonalának mérése és ellenőrzése tekintetében. A Hivatal számára nem maradt más megoldás, mint a GET hatálybalépéséig adatszolgáltatás formájában figyelemmel kísérte a szolgáltatás színvonalának alakulását. Ehhez többlépcsős eljárást dolgozott ki, vezetett be, illetve alkalmaz jelenleg is. A fogyasztói elégedettség vizsgálatokat 1996-tól, a szolgáltatási szünetek adatszolgáltatását 1997-től, a szolgáltatási színvonalmutatók alkalmazását 2001-től kell a szolgáltatóknak végezni, illetve teljesíteni.
89.
A Hivatal ugyanakkor megtette az előkészületeket arra, hogy - a GET nyújtotta lehetőségek felhasználásával – a szolgáltatás színvonalát mérni, értékelni és
26
ellenőrizni tudja 2004. január 1-je után. 2003. első felében előkészületeket tett a gázpiaci liberalizáció követelmény-rendszerének kidolgozására a gázszolgáltatás színvonalának figyelése és mérése érdekében. Elkészült a szolgáltatás színvonala mérésének, az elvárt színvonal meghatározásának valamint az ellenőrzésnek a módszereit kidolgozó, megalapozó tanulmány. A tanulmány felhasználásával a Hivatal kidolgozta a közüzemi szolgáltató és az elosztói engedélyesek részére a szolgáltatás színvonalának mérését, az elvárt színvonalat és az ellenőrzési lehetőségeket elrendelő határozatokat. A módszerek kidolgozásánál figyelembe vette a GET által a 2004. január 1-jétől a szolgáltatás színvonala javítására, illetve romlásának megakadályozására biztosított olyan lehetőségeket, mint a hozzáférési tarifarendszerbe beépített minőségi árengedmény. A szolgáltatási színvonal mutatói alapján, a tarifarendszeren keresztüli javítás-ösztönzés alkalmazásának feltételei közé tartozik az a tényező, hogy az érintett engedélyesek csak saját szolgáltatási színvonaluk tekintetében kerüljenek befolyásolásra. Másrészről a 2004. január 1-jén viszonylag kedvezőtlen minőségi mutatójú engedélyesek számára több éves színvonal javítási lehetőség biztosított azáltal, hogy a minőségi árengedmény első, kötelezően alkalmazandó időpontját a tarifarendelet 2005 közepétől tervezi. Üzemzavarok alakulása, értékelése Villamosenergia-szolgáltatás 90.
Az 1995-től meglévő üzemzavari mutatók 2003-tól újabb üzembiztonsági elemekkel egészültek ki (pl.: távvezeték összekötések átlagos rendelkezésre állása, szabadvezetéki és földkábeles fajlagos értékek, kisfeszültségű csoportos üzemzavarok száma, szándékos rongálás és rendkívüli időjárás elkülönítése). 2002 végéig az országos üzemzavari mutatók javuló vagy stagnáló tendenciát mutatnak. Az üzemzavarok számában bekövetkezett 2000. évi 19%-os, majd a 2001. évi mérsékeltebb javulás 2002-ben tovább folytatódott (8%). Az átlagos kimaradási idő 2002-ben tapasztalt 12%-os javulása a középfeszültségű hibaelhárítás kedvezőbb alakulásából adódott. Az egy fogyasztóra jutó kiesés nagysága 2001-hez képest 11,5%-kal mérséklődött, annak ellenére, hogy a fogyasztás 1,5%-kal nőtt. A 2003. évre a Hivatal az áramszolgáltatóknak hároméves átlag alapján minimális szolgáltatási követelményeket írt elő a villamos energia üzembiztonság és az elosztói szolgáltatás színvonalára vonatkozóan. A beküldött adatok szerint az áramszolgáltatók teljesítették a követelményeket és javították a tevékenységüket, pl. a villamosenergia-ellátás megszakadás átlagos időtartama az áramszolgáltatónként előírt 2,74-6,58 óráról 1,93,16 órára, a középfeszültségű hálózati üzemzavarok fajlagos elhárítási ideje az előírt 2,0-3,22 óra/db-ról 1,53-2,45-re csökkent. 2003. április 11-én a Paksi Atomerőmű 2. blokkjában üzemzavar történt. Az eseményt a nemzetközi INES skálán először 2-es fokozatúnak, majd 3-es fokozatúnak minősítették. Az üzemzavar a karbantartás alatt lévő blokk ún. tisztítómedencéjében keletkezett, ahol a fűtőelemeket tisztították. A tisztítás során túlmelegedés lépett fel, melyet az alkalmazott hűtőrendszer nem volt képes elvezetni. A túlmelegedés a tisztítás alatt álló fűtőelemek fizikai sérülését eredményezte. Az események tisztázása érdekében a tisztító medencét kinyitották, ekkor rövid időre a határértéket meghaladó sugárzó anyag került a légkörbe. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) és ezen belül a Nukleáris Biztonsági Igazgatóság (NBI) és az erőmű az üzemzavar műszaki kérdéseinek túlnyomó többségét egyformán ítélték meg. A 2. blokk teljesítménye 460 MW. A kiesett villamos energiát hazai termelésből és importból pótolták. A villamosenergia-
27
rendszerben a kiesett kapacitás miatt a tartalék mértéke csökkent, azonban így is az UCTE által előírt érték fölött maradt. A villamosenergia-szolgáltatásban nem volt fennakadás. Gázszolgáltatás 91.
A Hivatal 29/1997. számú határozata a vezetékes gázszolgáltató engedélyesek által nyújtott szolgáltatás színvonalának ellenőrzése terén új szempontokat vezetett be. A Hivatal 2002-ben értékelő elemzést készített a gázszolgáltatói engedélyesekről, valamint az összesített adatszolgáltatás alapján a hazai gázszolgáltatásról. Az elemzésből kiolvasható trendek, következtetések aggodalomra adtak okot, ezért a következtetéseket a Hivatal megküldte minden gázszolgáltatónak azzal a célzattal, hogy az okokat vizsgálják ki és javítsanak a helyzeten. A Hivatal megfogalmazta az adatszolgáltatással kapcsolatos általános és az egyes gázszolgáltatóknál feltárt konkrét problémákat. Ez alapján kidolgozta módosítási javaslatát a társaságoknál jelenleg folyó adatgyűjtésre vonatkozóan.
92.
Az érintettekkel történt egyeztetést követően a Hivatal 2003 elején kiadta azokat a határozatokat, amelyek a szolgáltatókat a szolgáltatási szünetekkel kapcsolatos új jelentések elkészítésére kötelezte. Ezek a határozatok biztosították a szolgáltatási szünetek adatszolgáltatás folytonosságát, a Hivatal és az érintett szolgáltatók konszenzusán alapulva. A gázszolgáltatók és gázértékesítő korlátozási besorolásait a Gszt. 6. § (1) bekezdés d) pontja alapján a Hivatal jóváhagyta. A gázszolgáltató társaságokra gázátadónként megállapított korlátozási besorolásokat, valamint a MOL Rt. közvetlen kiszolgálású nagyfogyasztóira vonatkozó korlátozási besorolást aktualizálták. A Hivatal által jóváhagyott korlátozás 2003. október 1-jétől érvényes. A Hivatalhoz benyújtott, a GET Vhr 30. §-ban leírt új korlátozási kategóriák szerinti fogyasztói besorolási javaslatokat a Hivatal a benyújtott sorrend szerint elfogadta és megállapította a korlátozási sorrendet, amely tartalmazza a megszakítható teljesítményeket is. A megállapított korlátozási sorrend az üzletszabályzatok mellékletét képezi és 2004. január 1-jén lépett életbe, s ezzel a korábbi korlátozási sorrend hatályát veszítette.
Energetikai Érdekképviseleti Tanács 93.
Az Energetikai Érdekképviseleti Tanács (EÉT) 2003. évben a fogyasztói és az engedélyesi kör részvételével, negyedévi rendszerességgel rendes üléseket tartott. Az EÉT megtárgyalta a GET másodlagos jogszabályai előkészítésének ütemtervét és teljesítését, a villamosenergia-piac megnyitásával kapcsolatos tapasztalatokat, és a hatékonyságának javítására irányuló módosító javaslatokat. Tárgyalta továbbá a 2003. augusztusi villamos energia felhasználói áremelésének okairól és a közüzemi ár tartalmáról, valamint a villamosenergia-ipari társaságok gazdasági eredményeinek hatásvizsgálatáról a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége (MESZ) által készített anyagot, és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) a villamos és a gázszámlák helyzetével és minőségével foglalkozó előterjesztését.
28
V.
Energiahatékonyság, környezetvédelem
Energiahatékonyság 94.
Az 1107/1999. (XI. 8.) Kormányhatározat rögzíti a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiát. Ennek alapján a 2000. évben 900 millió Ft támogatással indult az Energiatakarékossági Program, amely közvetlen támogatásokkal és kedvezményes kamatozású hitelekkel segítette a fogyasztók és a távhőszektor energiatakarékossági beruházásainak megvalósítását. Az Energiatakarékossági Programok lebonyolítására megalakult az Energia Központ Kht., melynek egyik alapítója a Hivatal. A 2001. évben az energiatakarékossági programokat a Széchenyi Terv integrálta, 2 milliárd Ft meghirdetett támogatási kerettel, míg a 2002. évi programokra 2,5 milliárd Ft-os támogatási keretet irányzott elő. A 2002. évi program megvalósítása érdekében a lakossági pályázatok támogatására további 2 milliárd Ft-ot csoportosítottak át a Lakóépületek Energiamegtakarítási Programjából (panelprogram).
95.
A Hivatal közreműködik a Kormány energiatakarékossági és energiahatékonyságnövelési stratégiájának megvalósításában. Szakértőként részt vett az energiahatékonyság-növelési pályázatokat bíráló tárcaközi bizottság munkájában és a pályázatok kiírásának előkészítésében, valamint ellenőrzi a nagyszámú pályázatok értékeléseit, igény esetén konzultál a szolgáltató oldali távhőre és a megújuló energiák hasznosítására vonatkozó pályázatok kapcsán.
96.
A 2003. évtől az energiatakarékossági stratégia megvalósítását a Nemzeti Energiatakarékossági Program segíti. A meghirdetett programokra, a lakossági (egyedi és közösségi), az intézményi, a közvilágítási, a távhőellátás termelő és szolgáltató oldal korszerűsítési, a megújuló energia hasznosítási (lakossági és a gazdálkodó szervek), a vállalkozók energiahatékonyság-növelési és az energiatakarékosságot, energiahatékonyságot u. n. harmadik feles finanszírozásban megvalósítók támogatási programjaira 2,9 milliárd Ft támogatási keret állt rendelkezésre. A keretet meghaladó igények miatt a pályázatok befogadását az illetékes tárca a meghirdetett szeptember végi határidő előtt július 22-ével leállíttatta. A Nemzeti Energiatakarékossági Program összesen 5428 pályázatot nyújtottak be, ezek teljes beruházási költségelőirányzata 15,9 milliárd Ft volt és ebből az igényelt támogatás 3,8 milliárd Ft-ot tett ki. Az Energia Központ Kht. előterjesztése és a pályázati feltételeknek való megfelelés alapján december közepéig a pályázatokat elbíráló tárcaközi bizottság a pályázatok egy részénél kénytelen volt azok elutasítását javasolni, mivel nem feleltek meg a pályázati feltételeknek (megkezdett beruházás, nem megfelelő gazdaságosság, stb.), a másik részénél pedig már nem volt forrása a támogatásra. A bizottság ezért csak 4946 beruházás támogatását javasolta a gazdasági és közlekedési miniszternek. A miniszter ezt a 4946 pályázatot támogatta oly módon, hogy a támogatás egy része a következő évi előirányzatot terheli. Ezek teljes beruházási költségelőirányzata 13,1 milliárd Ft volt és ebből a jóváhagyott támogatás mintegy 3,2 milliárd Ft-ot képviselt. E beruházások megvalósításának eredményeként 1,1 PJ/év energiahordozó megtakarítás realizálható, amely kőolaj egyenértékben kifejezve 26000 t/év-nek felel meg. A beruházások révén a pályázóknál évente 1,4 milliárd Ft energiaköltség megtakarítás várható. Megjegyzendő, hogy az energia- és költségmegtakarítások a létrehozott új gépek, berendezések, hőszigetelések stb. élettartama végéig, tehát 10-30 éven keresztül jelentkeznek. A jóváhagyott pályázatok közül 131 db megújuló energiaforrás 29
hasznosítására vonatkozott, összesen 1,4 milliárd Ft beruházási költségigénnyel 165 TJ éves energia-megtakarítási lehetőséggel. Környezetvédelem Az erőművek káros anyag kibocsátása 97.
A magyar engedélyes erőművek SO2 és NOx káros anyag kibocsátása évek óta csökken, amint ezt a mellékelt 3. ábra mutatja. A csökkenés alapvetően környezetvédelmi beruházások eredménye. Jelentősen csökkent az SO2 kibocsátás a Mátrai Erőműnél üzembe lépett füstgáz kéntelenítő miatt. A Dunamenti Erőműnél áttértek a kisebb kéntartalmú olaj alkalmazására, s az égők módosításával elérték, hogy kevesebb NOx keletkezzen a tüzelés során. Épül a Vértesi Erőműnél a füstgázkéntelenítő. Folyamatban van a csökkentett NOx kibocsátású égők beépítése a Tisza II. Erőműnél és az EMA Power-nél. A Mátrai Erőműben a füstgáz kéntelenítőre kapcsolták az I-II-es blokkokat is, amelyek eddig kéntelenítő nélkül üzemeltek.
98.
A környezetvédelmi moratórium 2004 végén lejár, azután csak azok az erőművek üzemelhetnek, amelyek a jogszabályokban előírt kibocsátási határértéket nem lépik át. Ez a veszély az Ajkai, Inotai, Borsodi, Tiszapalkonyai, Pécsi, Bánhidai Erőműveket fenyegette leginkább, melyek szenet használtak tüzelőanyagként és a füstgázkéntelenítő megépítése nagyon költséges lett volna. Ezek az erőművek jórészt más tüzelőanyagra álltak át (szén helyett biomasszára, vagy földgázra), és a moratórium lejártáig leállítják szenes blokkjaikat. A szénhidrogén tüzelésű erőműveknél is nagy összegeket kellett arra fordítani, hogy a kibocsátások az előírt határértékek alatt maradjanak és az erőművek továbbra is üzemelhessenek.
Rekultiváció 99.
Az elmúlt években a rekultivációs kötelezettségekkel rendelkező erőműveknek el kellett készíteniük a részletes bezárási terveiket és azt egyeztetniük kellett az illetékes hatóságokkal. Az ÁPV Rt. megvizsgálta, hogy a privatizációs szerződések mit tartalmaznak a rekultivációs kötelezettségekről. A Hivatal álláspontja szerint a financiális kérdések rendezése Kormány szintű döntést igényel. A Hivatal feltáró munkája alapján a GKM előterjesztést készített a Kormány részére. Az előterjesztés tárcaegyeztetése során olyan elhatározás született, hogy a Kormány elé csak a PannonPower Rt. külfejtései rekultivációja költségeinek megtérítésével kapcsolatban kell előterjesztést készíteni, miután a többi hőerőműnél a privatizációs szerződések és a bírósági határozatok rendelkeznek a rekultivációs költségekről.
VI. Intézményi és nemzetközi kapcsolatok, tájékoztatás Intézményi kapcsolatok 100.
A Hivatal kapcsolata a minisztériumokkal, a társhatóságokkal és a szakhatóságokkal sokoldalú és kiegyensúlyozott. 2003-ben is szorosan együttműködött a Gazdasági Versenyhivatallal és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel. A Hivatal munkája során
30
rendszeresen egyeztetett a fogyasztói érdekképviseleti szervekkel, valamint a termelők és szolgáltatók egyesüléseivel, továbbá az engedélyesekkel és azok tulajdonosaival. Nemzetközi kapcsolatok 101.
A Hivatalnak EU tagállamok szabályozó hatóságainak többségével van igen hasznos, és több éve működő kapcsolata. Rendszeresen részt vett az Energia Szabályozók Regionális Egyesülete (ERRA) különböző munkabizottságainak munkájában. A Hivatal 2003-ban tevékeny szerepet vállalt a villamos energia rendszerirányítók európai szervezete (ETSO) által létrehozott, a villamos energia tranzitszállítások okozta költségek rendszerirányítók közötti elszámolására szolgáló, ún. CBT (CrossBorder Trade) rendszerhez való csatlakozás előkészítésében. A MAVIR Rt., az MVM Rt. és a Hivatal közös munkája eredményeképpen sikerült megfelelni az ETSO által támasztott feltételeknek. A Hivatal munkatársai együtt dolgoztak spanyol energetikai és szabályozói szakértőkkel a Twinning Program keretében költség-ellenőrzési, összevetési, engedélyezési és monitoring kérdések megoldásán. A 2003-ban több ízben érkeztek szakértők a Hivatalhoz az EU tagállamaiból a következő témák megtárgyalására: határon keresztüli kereskedelem, kapacitás allokáció, kapacitás kereskedelem, szűk keresztmetszetek és másodlagos piacok, engedélyezés, az engedélyezés előkészítése, nemzetközi kereskedelem, jogharmonizáció, ellátásbiztonság, a szolgáltatás minősége, módosított gáz direktíva, rendszerirányító és a regulátor szerepe.
Tájékoztatás, nyilvánosság 102.
A Hivatal elnöke törvényi előírás alapján évente beszámol az Országgyűlésnek a Hivatal munkájáról. A Hivatal a Kormány, valamint a GKM érintett szervezeteit folyamatosan ellátta a villamosenergia-, a földgáziparra, valamint az erőművi távhőtermelésre vonatkozó információkkal. A Hivatal a kiadott határozatait a GKM hivatalos lapjában rendszeresen közzétette. Rendszeresen tájékoztatta a fogyasztói érdekképviseleti szerveket az EÉT keretében a fogyasztók érdekeit és a Hivatal munkáját érintő eseményekről. A Hivatal vezetői és szakemberei rendszeresen tájékoztatást adtak a szakmai konferenciákon, ankétokon és tudományos egyesületek rendezvényein.
103.
A Hivatal 2003-ban megújította a tevékenységéről tájékoztató www.eh.gov.hu honlapját. Évente kiadja a Hivatal tevékenységét és a villamosenergia-, a földgázipar, valamint a hőszolgáltatás összefoglaló adatait tartalmazó tájékoztatóját magyar és angol nyelven. A Hivatal a szakmai lapokban ismertette a tevékenységével összefüggő eseményeket, eredményeket, a villamosenergia-piac nyitásának folyamatos alakulását és a földgázpiac nyitására való felkészülés folyamatát. A Hivatal kiadásában jelent meg a Villamos Energia Statisztikai Évkönyv, amely összefoglaló tájékoztatást adott a villamosenergia-ipar 2002. évi műszaki-gazdasági tevékenységéről.
31
VII. Informatikai rendszer, működési feltételek Működési feltételek 104.
A Hivatal költségvetése a GKM költségvetésében önálló címként szerepel. 2003. évben a tervezett eredeti előirányzat 1 570,1 millió forint, a teljesítés 1 954,9 millió forint volt. A Hivatal költségvetési támogatásban nem részesül, saját bevételeiről a 19/2002. (XI. 5.) GKM-PM együttes rendelet, illetve hatálybalépésétől a 65/2003. (X. 21.) GKM-PM együttes rendelet rendelkezik. A Hivatal 2003. évre engedélyezett létszáma 95 fő, a 2003. évi záró létszáma a 1106/2003. (X. 31.) Kormányhatározat végrehajtása után 86 fő. A Hivatal 2003 végén a 10%-os létszámcsökkentést végrehajtotta. A felsőfokú végzettségű köztisztviselők aránya közel 75%, a szakemberek műszaki, közgazdasági, pénzügyi, jogi ismeretekkel, többségében nyelvvizsgával és nagy iparági tapasztalattal rendelkeznek. A Hivatal tárgyi felszereltsége megfelelő, számítástechnikai, telekommunikációs és irodatechnikai eszközökkel kellően ellátott.
Informatikai rendszer 105.
A villamosenergia-piac 2003. év eleji és a földgázpiac 2004. január 1-jei megnyitásával összefüggésben megnőtt feladatok ellátásához szükséges információk kezelése, valamint a versenypiac monitorig rendszerének kiépítése szükségessé tette és teszi az informatikai rendszer folyamatos fejlesztését, ezért PHARE finanszírozással hardver beszerzési pályázat keretében munkaállomások, szerverek, monitorok, nyomtatók beszerzésére került sor. A Hivatal - szintén PHARE pályázat keretében adatbázis-szervert és adatbázis kezelő szoftvert helyezett üzembe. Az információfeldolgozási tevékenység hatékonyságának növelése érdekében adattárház kialakítására kerül sor. A fejlesztési munka 2003. év végén megkezdődött. A fejlesztések várhatóan jelentősen hozzájárulnak a hivatali munka eredményességének, hatékonyságának növeléséhez és a Hivatal tájékoztatási kötelezettségének jobb teljesítéséhez.
Információfeldolgozás 106.
A Hivatal 2003-ban is feldolgozta és értékelte az engedélyes társaságok működésével és tevékenységével kapcsolatos információkat. Az információk köre kiterjedt a villamos energia-, és a földgázellátással, valamint a távhőtermeléssel összefüggő napi, havi, negyedéves és éves gyakoriságú adatokra. Az adatok nagy része közvetlenül, elektronikus formában érkezik a Hivatalhoz. A MOL Rt. és a MAVIR Rt. közvetlen elérést biztosít az adataihoz. Az információs rendszer kielégíti a hivatali munka adatigényein túl a hazai és külföldi érdeklődők információigényét is. A Hivatal feladatai ellátásához 2003 elején az engedélyesek részére kiadta az adatigényét tartalmazó határozatait. A földgázipar szabályozásával összefüggésben az év végén kiadta az engedélyes földgázipari vállalkozások rendszeres adatszolgáltatását előíró határozatokat is.
107.
A Hivatal közreműködött az egyes földgázipari vállalkozások adatszolgáltatási rendjéről szóló GKM rendelet kidolgozásában. A rendelet a rendszerhasználók egymás közötti, az engedélyeseknek a Hivatal felé történő adatszolgáltatásairól, valamint a Hivatalnak a fogyasztói érdekképviseletek és más szervezetek
32
információigényét kielégítő adatközreadásáról rendelkezik. A fogyasztói érdekképviseletek folyamatos tájékoztatását biztosító adatközlés - amely engedélyesenként tartalmaz műszaki-gazdasági és az üzemeltetéssel kapcsolatos adatokat – valójában a Hivatal honlapján történő közreadást jelenti. A villamosenergia-iparral kapcsolatos adatok közreadása 2003. év elejétől folyamatosan történik, az engedélyes földgázipari vállalkozások adatainak közzététele 2004. év folyamán megkezdődik. 108.
A Hivatalhoz jogszerűen kerülő, esetenként üzleti titkot is tartalmazó információk szakszerű és zárt rendszerű kezelése az adatszolgáltató engedélyesek bizalmának megtartása érdekében alapvető fontosságú. A Hivatal külső szakértőkkel felmérette az adatkezeléssel kapcsolatos biztonsági kérdéseket. A vizsgálat alapján kidolgozta az Informatikai Biztonsági Politikáját és az Informatikai Biztonsági Szabályzatot. Az adatok kezelésével kapcsolatban kiadott új belső szabályzat előírásaival és azok betartásának folyamatos ellenőrzésével, valamint a megfelelő informatikai biztonsági rendszerek működtetésével az adatbiztonság a követelményeket kielégíti.
109.
Az ERRA tagországok villamos energia és földgáz árainak negyedévenkénti feldolgozása 2003-ban is folyamatos volt. A Hivatal által szervezett adatszolgáltatás 2000 elejétől biztosít összehasonlításra alkalmas adatokat a tagországok és a térség iránt érdeklődő beruházók számára. Az adatok közreadása az ERRA honlapján keresztül történik. Folyamatosan összeállította és megküldte a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) részére a magyar energiahordozó-árakra vonatkozó, negyedéves gyakoriságú adatokat. Az adatok többek között az Energia Információs Ügynökség Kht. „Energiahordozók árai és adói” című kiadványaiban jelennek meg. A Hivatal az EUROSTAT részére 2002. évtől folyamatosan – félévente – biztosította a magyarországi villamos energia és földgáz típusfogyasztói átlagár adatokat.
33
1. ábra Feljogosított villamosenergia-fogyasztók piacra lépésének alakulása Új, piacra lépő feljogosított fogyasztó 25%
Összesen
1041 ++ 1303 1303 + +260260 + 611 + 611 + 262+ + 262 2050+ + 2050 14 ++ 9814 + + 55 98 + GWh/év
610 + 55 +
101 + 610 + 202 +
+23376
A feljogosított fogyasztók piaci aránya
20,12% 19,40%
20% 17,01%
17,05%
17,35%
17,52%
15% 10,70% 9,89%
10% 8,01% 7,21%
6,31% 5%
4,01% 3,20%
1,88% 0,80%
1,88% 0,81%
0,04%
0,% február
március
április
május
június
július
0,30%
augusztus szeptember
0,72%
0,17%
október
november
december
Új fogyasztási helyek db. száma: 5
3
2
13
3
51
2
5
2
1
10
34
2. ábra A földgázpiac új működési modellje 2004. január 1-jétől
Szervezett földgáz piac
Gázkereskedők
Gáztermelés Gáztermelés (upstream (upstream hálózat, hálózat, gázelőgázelőkészítő üzemek) készítő üzemek)
Tárolórendszer
Határon Határon keresztüli keresztüli kereskedelem kereskedelem
Szállítóvezeték hálózat (gázátadó állomásokkal)
Elosztóhálózat (a gázátadó állomástól a fogyasztói főelzáróig)
Feljogosított fogyasztók Versenypiac földgázenergia áramlás kereskedelmi kapcsolatok üzemvitel összehangolása
Szállító Rendszerirányító
Közüzemi nagykereskedő
EloszKözüzemi tó gázszolgáltató
Közüzemi fogyasztók Szabályozott piac, hatósági árak
35
3. ábra
t/év
Engedélyes erőművek szennyező-anyag kibocsátásai
500000 450000 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 1998
1999
2000
SO2 (t/év)
2001
2002
NOx (t/év)
36
4. ábra A VILLAMOSENERGIA-PIAC MŰKÖDÉSI MODELLJE 2003. január 1-jétől
Közüzemi nagykereskedő
Termelők
Határon keresztüli szállítás
Közüzemi szolgáltató
Átviteli engedélyes
Elosztói engedélyes
Átviteli hálózat
Elosztó hálózat
Közüzemi fogyasztók
Feljogosított fogyasztók Villamosenergiakereskedők Energia Közüzemi kapcsolat Piaci kapcsolat
Rendszer irányító
Szervezett energiapiac
Működési engedélyek, Üzemi Szabályzat, Kereskedelmi Szabályzat, Elosztói Szabályzat, Üzletszabályzatok
37
1. melléklet A Hivatal által 2003-ban kiadott határozatok
A határozat tárgya Engedélyek kiadása ebből: működési engedélyek kiadása létesítési engedélyek kiadása egyéb engedélyezéssel összefüggő tevékenység Engedélyek módosítása, visszavonása ebből: működési engedélyek módosítása létesítési engedélyek módosítása egyéb, engedély-módosítással összefüggő tevékenység Jóváhagyó -jóváhagyást megtagadó határozatok ebből: üzemi szabályzat jóváhagyása üzemi szabályzat módosítása elosztói, kereskedelmi szabályzat jóváhagyása elosztói, kereskedelmi szabályzat módosítása üzletszabályzatok jóváhagyása üzletszabályzatok módosítása árfelülvizsgálati kérelmek elbírálása egyéb jóváhagyó - jóváhagyást megtagadó határozatok Eljárás lefolytatását lezáró, felfüggesztő határozatok ebből: vezetékek minősítése, átminősítése panaszok kivizsgálása eljárás felfüggesztése, határidő módosítása engedélyben foglalt előírások megtartásának ellenőrzése egyéb eljárás Megállapító, meghatározó határozatok ebből: az engedélyesek tevékenysége folytatása minimális minőségi követelményeinek és elvárt színvonalának megállapítása a Hivatal adatigényének meghatározása egyéb megállapító, meghatározó határozatok Összesen
Villamosenergiaipar
Távhőtermelés
Gázipar
81 73 8 37 35
38 38
24 24
1
Összesen
3
122 111 3
9 8
8 70 67
1
2
3
1 134 1 1
1 42 1
0
2 5 43 48
176 2 1 2 5 75 52
32 4
9
9
25
5
42 12 2
14
30 2
24
58 12 2 24
1 4 131
13 2
2 0
50
1 19 133
50
80
80 2
1 425
3 120
14
559
38
2. melléklet A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényhez kapcsolódó rendeletek Kormányrendeletek: 281/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 183/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 182/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 181/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 20/2001. (II.14) Korm. rendelet 193/2001. (X.19) Korm. rendelet
A villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergiaellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről Az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól A villamos energia határon keresztül történő szállításának szabályozásáról A villamosenergia-fogyasztók feljogosításáról A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A környezeti hatásvizsgálatról Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól
Miniszteri rendeletek: A gazdasági és közlekedési miniszter rendeletei 107/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 106/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 105/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 62/2003. (X. 10.) GKM rendelet 46/2003. (VII. 24.) GKM rendelet 24/2003. (IV. 24.) GKM rendelet 3/2003. (I. 24.) GKM rendelet 64/2002. (XII. 30.) GKM rendelet 63/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 62/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 61/2002. (XII. 29.) GKM rendelet
60/2002. (XII. 29.) GKM rendelet
59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet
A villamos energia, melegített víz és gőz hatósági árait és díjait érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról Aa villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról A hatósági energiaárakkal összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról A villamos energia és a melegített víz hatósági árait és díjait megállapító egyes miniszteri rendeletek módosításáról Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról Egyes villamos energia, melegített víz és gőz hatósági árait és díjait érintő miniszteri rendeletek módosításáról A villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhőszolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról A villamos energia tranzit szabályairól A villamos energia határon keresztül történő szállításának határkeresztező díj megállapításáról A közüzemi villamosenergia-ellátás, a villamosenergia-elosztás, átvitel, rendszerirányítás és rendszerszintű szolgáltatások, valamint a villamosenergia-termelői engedéllyel érintett eszközök igénybevételével termelt távhőszolgáltatás céljára értékesítet A villamosenergia-termelők által értékesített közüzemi célra lekötött villamos energia, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által értékesített villamos energia hatósági árainak megállapításáról A nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról
39
58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 57/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 47/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 44/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 36/2002. (XII. 19.) GKM rendelet 34/2002. (XII. 17.) GKM rendelet
A lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról A villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjak megállapításáról Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról A közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről Az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozókészletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről A villamosenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával összefüggő egyes adatszolgáltatásokról A Magyar Energia Hivatal közérdekű határozatainak közzétételére vonatkozó szabályokról
A gazdasági és közlekedési-, valamint a pénzügyminiszter közös rendeletei 65/2003. (X. 21.) GKM-PM együttes A Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjairól és a rendelet felügyeleti díj fizetésének szabályairól szóló 19/2002. (XI. 5.) GKMPM együttes rendelet módosításáról 19/2002. (XI. 5.) GKM-PM együttes A Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjairól és a rendelet felügyeleti díj fizetésének szabályairól A környezetvédelmi és vízügyi miniszter rendelete 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet Az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvényhez kapcsolódó rendeletek Kormányrendeletek: 187/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet 113/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet 112/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet
A földgáz határon keresztül történő szállításáról A szilárd ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, illetve az érték számítására vonatkozó szabályoknak a megállapításáról Az Energiagazdálkodási célelőirányzat kezeléséről és felhasználásáról A feljogosított fogyasztókról A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
Miniszteri rendeletek: A gazdasági és közlekedési miniszter rendeletei 108/2003. (XII. 29.) GKM rendelet A földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet módosításáról 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet Földgáz közüzemi díjainak megállapításáról 86/2003. (XII. 16.) GKM rendelet Az egyes földgázipari vállalkozások adatszolgáltatásainak rendjéről 70/2003. (X. 28.) GKM rendelet A földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról 69/2003. (X. 28.) GKM rendelet A földgáz árszabályozásának kereteiről 62/2003. (X. 10.) GKM rendelet A hatósági energiaárakkal összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet A kedvezményes gázellátás igénybevételéről 30/2003. (V. 9.) GKM rendelet A földgáz díjának megállapításáról szóló 11/1999. (III.19.) GM rendelet módosításáról
40
3. melléklet
Hatósági(legmagasabb) villamos energia átlagárak közvetlen adók( ÁFA, energiaadó) nélkül a közüzemben
Kategória
Nagykereskedelmi ár Végfelhasználói ár (kiegészítő díjtéte
Lakossági általános ("A") vezérelt ("B") alkalmazotti ("C") Nem lakossági Feszültségszint szerint nagyfeszültség középfeszültség kisfeszültség (közvilágítás Árszabásfajták szerint teljesítménydíjas közvilágítás alapdíjas
Árak (Ft/kWh) Árváltozások (%) 2000. 2001. 2002. 2003. 2003. 2004. 2000. 2001. 2002. 2003. 2003. januártól januártól januártól februártól augusztustól januártól január január január február augusztus 9,05 14,66 16,49 19,80 9,20 5,40
10,23 15,55 17,48 21,00 9,70 5,70
10,47 16,33 18,32 22,00 10,20 6,00
10,03 * 17,96 19,90 23,70 11,60 6,60
11,22 * 19,40 21,70 25,70 13,00 7,20
10,92 * 19,40 21,70 25,70 13,00 7,20
5,9% 13,1% 6,0% 6,0% 5,9% 6,0% 5,9% 6,1% 5,7% 5,4% 5,9% 5,6%
2,3% 5,0% 4,8% 4,8% 5,2% 5,3%
-4,2% 10,0% 8,6% 7,7% 13,7% 10,0%
11,2% 9,0% 9,0% 8,4% 12,1% 9,1%
13,77
14,61
15,35
17,01
18,55
18,55
6,1%
6,1%
5,1% 10,8%
9,0%
9,27 12,34 18,14
9,82 13,10 19,24
10,36 13,78 20,20
11,62 15,22 22,35
12,70 16,58 24,33
12,70 16,58 24,33
6,1% 6,1% 6,0%
6,0% 6,2% 6,1%
5,5% 12,2% 5,1% 10,5% 5,0% 10,6%
9,3% 9,0% 8,9%
11,87 24,17 19,27
12,60 25,60 20,43
13,26 26,90 21,43
14,77 29,03 23,58
16,14 30,82 25,67
16,14 30,82 25,67
6,6% 6,1% 4,7%
6,2% 5,9% 6,1%
5,2% 11,4% 5,1% 7,9% 4,9% 10,0%
9,2% 6,2% 8,8%
* A nagykereskedelmi árban korábban (tartalmilag) figyelembe vett rendszerhasználati (átviteli, rendszerirányítási és rendszerszintű szolgáltatás nélkül.
Lakossági villamosenergia-árak és árváltozások (ÁFA*-val) Kategória
Lakossági átlag általános ("A") vezérelt ("B")
Árak (Ft/kWh) Árváltozások (%) 2000. 2001. 2002. 2003. 2003. 2004. 2000. 2001. 2002. 2003. 2003. januártól januártól januártól februártól augusztustól januártól január január január február augusztus
18,47 22,18 10,30
19,57 23,52 10,86
20,52 24,64 11,42
22,29 26,54 12,99
24,30 28,78 14,56
27,13 32,13 16,25
5,9% 5,9% 5,7%
6,0% 6,1% 5,4%
4,8% 8,6% 4,8% 7,7% 5,2% 13,7%
9,0% 8,4% 12,1%
* 2003. december 31-ig 12 %, 2004. január 1-től 25 %. A lakossági fogyasztók az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak értelmében nem fizetnek energiaadót.
41
1. oldal
4. melléklet
Hatósági (legmagasabb) földgázárak (ÁFA és energiaadó nélkül) A táblázat csak a számozott megjegyzésekkel együtt értelmezhető ! ! ! Ahol nincs mértékegység (gázdíj, átlagár) ott az értékek Ft/GJban értendők
2000.
2001.
2002.
2002.
2002.
2003.
2003.
2004.
decembertől (6)
júliustól
júliustól (8)
decembertől
decembertől (12)
május 15-től
október 15-től (18)
január 1-től (18) (20) (21)
Viszonteladói (átlag) (1) (2)
634 916
709 1054
(3) (4)
807 1087 952 2016 917
897 1245 1064 2256 1025
(9)
709 1114
(11) (11)
717 1123
717 1123
834 1128
854 1196
Végfelhasználói (átlag)
Kisfogyasztók (átlag) alapdíj (Ft/év) gázdíj ezen belül: lakosság = (a) árcsoport (átlag) alapdíj (Ft/év) gázdíj (b) árcsoport (átlag) alapdíj (Ft/év) gázdíj 3
Középfogyasztók (20 - 100 m /h) (átlag) alapdíj [(Ft/m3/h)/év] gázdíj ezen belül: lakosság, távhő = (a) árcsoport (átlag) alapdíj [(Ft/m3/h)/év] gázdíj (b) árcsoport (átlag) alapdíj [(Ft/m3/h)/év] gázdíj Nagyfogyasztók I. 100 - 500 m3/h közötti gázmérővel (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj ezen belül: (a) árcsoport (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj (b) árcsoport (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj
897 1064 2256 1025
897 (13) (13) 1064 2256 1025 (14)
(14)
943 3776 834
1055 4224 934
1055 4224 934
(14)
921 (10) 488 760
921 (10) 488 760
1069 2256 1025 1043 2256 1025
(13) (13)
1198 2520 1148 1199 2592 1179
1198 2520 1148 1462 3144 1437
1490 3144 1437 1495 3144 1437 1461 3144 1437
1158 4728 1046 1643 9400 1362
1662 9400 1362 1606 9400 1362 1673 9400 1362
958 620 836 1546 850 1117
1626 850 1117 1331 850 1117 1648 850 1117
1055 4224 934 (14)
822 432 680
(13) (13)
1034 4224 934 1057 4224 934
1158 4728 1046 1216 4848 1074
921 488 760 (14)
(14)
856 488 760 1036 488 760
958 488 862 1171 488 895
II. 500 m3/h feletti gázmérővel (átlag)
1318
teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj II.1. "Kedvezményezett" fogyasztók (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj ezen belül: (a) árcsoport (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj (b) árcsoport (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj II. 2. "Nem kedvezményezett" fogyasztók (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj III. Szállítóvezetéki (MOL) fogyasztók (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj III.1. "Kedvezményezett" fogyasztók (átlag) (7) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj ezen belül: (a) árcsoport (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj (b) árcsoport (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj III.2. "Nem kedvezményezett" fogyasztók (átlag) (7) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj
1193 1196 1190 1383
850 1059 709
780
780
780
432
488
488
488
1318 1383
587
646
646
646
1059 1415 850 1059 1354 850 1059 1274 850 1059 1097 620 1002 1122 620 1002 1122 620 1002 1095 620 1002 1095 620 1002
(14)
1010 550 860
642 432 585
1138 (9) 550 987 (9)
698 488 642
1185 550 1045
1185 550 1045
698 488 642
698 488 642 (15)
(15)
930 550 856
1047 550 984
1047 550 984
1047 550 984
816 488 646 832 488 646 1185 550 1045
(14) (16) (16) (14) (16) (16)
920 488 750 936 488 750 1185 550 1045
768 488 642 768 488 642 1040 550 984
(17) (17) (17) (17) (17) (17)
861 488 735 861 488 735 1040 550 984
924 620 717 1382 850 1059 1250 850 1059
(17) (17) (17) (17) (17) (17)
764 620 644 1092 620 1002 1092 620 1002
42
2. oldal
4. melléklet
Hatósági (legmagasabb) földgázárak (ÁFA és energiaadó nélkül) A táblázat csak a számozott megjegyzésekkel együtt értelmezhető ! ! ! Ahol nincs mértékegység (gázdíj, átlagár) ott az értékek Ft/GJban értendők
2000.
2001.
2002.
2002.
2003.
2003.
2004.
december
július
július
december
május 15-től
október 15-től
január 1-től
Viszonteladói (átlag) (1) (2)
1,0% 0,5%
11,8% 15,1%
0,0% 5,7%
1,1% 0,8%
(3) (4)
0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0%
11,2% 14,5% 11,8% 11,9% 11,8%
0,0%
0,0%
0,0% 0,0% 0,0%
0,0% 0,0% 0,0%
16,3% 0,4%
2,4% 6,0%
40,0% -0,5%
12,1% 11,7% 12,0% 15,0% 14,9% 15,0%
0,0% 0,0% 0,0% 21,9% 21,3% 21,9%
24,8% 24,8% 25,2% -0,1% 0,0% 0,0%
12,0% 11,9% 12,0% 15,0% 14,8% 15,0%
0,0% 0,0% 0,0% 35,1% 93,9% 26,8%
38,6% 98,8% 30,2% 1,8% 0,0% 0,0%
11,9% 0,0% 13,4% 13,0% 0,0% 17,8%
0,0% 27,0% -3,0% 32,0% 74,2% 24,8%
38,9% 37,1% 33,6% 6,6% 0,0% 0,0%
12,7% 0,0% 16,1% 12,5% 0,0% 16,1% 0,0% 0,0% 0,0%
0,4% 27,0% -4,4% 47,6% 74,2% 41,2% 5,5% 54,5% 1,3%
53,1% 37,1% 47,7% -2,0% 0,0% 0,0% 1,9% 0,0% 0,0%
12,1% 0,0% 14,5% 12,1% 0,0% 14,5% 0,0% 0,0% 0,0%
-11,3% 27,0% -12,4% 26,8% 27,0% 36,3% 5,0% 12,7% 1,8%
46,9% 0,0% 55,6% 0,2% 0,0% 0,0% 0,2% 0,0% 0,0%
Végfelhasználói (átlag)
Kisfogyasztók (átlag) alapdíj (Ft/év) gázdíj ezen belül: lakosság = (a) árcsoport (átlag) alapdíj (Ft/év) gázdíj (b) árcsoport (átlag) alapdíj (Ft/év) gázdíj 3
Középfogyasztók (20 - 100 m /h) (átlag) alapdíj [(Ft/m3/h)/év] gázdíj ezen belül: lakosság, távhő = (a) árcsoport (átlag) alapdíj [(Ft/m3/h)/év] gázdíj (b) árcsoport (átlag) alapdíj [(Ft/m3/h)/év] gázdíj Nagyfogyasztók I. 100 - 500 m3/h közötti gázmérővel (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj ezen belül: (a) árcsoport (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj (b) árcsoport (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj
0,0% 0,0% 0,0%
0,0% 0,0% 0,0%
11,9% 11,9% 12,0%
12,0% 13,0% 11,8%
0,0% 0,0% 0,0%
0,0% 0,0% 0,0%
0,0% 0,0% 0,0%
0,0% 0,0% 0,0%
II. 500 m3/h feletti gázmérővel (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj II.1. "Kedvezményezett" fogyasztók (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj ezen belül: (a) árcsoport (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj (b) árcsoport (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj II. 2. "Nem kedvezményezett" fogyasztók (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj III. Szállítóvezetéki (MOL) fogyasztók (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj III.1. "Kedvezményezett" fogyasztók (átlag) (7) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj ezen belül: (a) árcsoport (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj (b) árcsoport (átlag) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj III.2. "Nem kedvezményezett" fogyasztók (átlag) (7) teljesítménydíj [(Ft/MJ/h)/év] gázdíj
0,0%
10,0%
0,0%
0,0%
0,0%
13,0%
0,0%
0,0%
0,0%
10,1%
0,0%
0,0%
0,0% 0,0% 0,0%
12,7% 0,0% 14,8%
4,1% 0,0% 5,9%
0,0% 0,0% 0,0%
0,0% 0,0% 0,0%
8,8% 13,0% 9,7%
0,0% 0,0% 0,0%
0,0% 0,0% 0,0%
0,0% 0,0% 0,0%
12,6% 0,0% 15,0%
0,0% 0,0% 0,0%
0,0% 0,0% 0,0%
43
4. melléklet 3. oldal Számozott megjegyzések: (1) Az 1. (kedvezményezett) árkategória alapján számolva (2) A 2. (nem kedvezményezett) árkategória alapján számolva (3) A kisfogyasztók, a középfogyasztók és a nagyfogyasztók I. esetében a meghirdetett, a nagyfogyasztók II. és III. esetében a meghirdetett "kedvezményezett" árak figyelembevételével számszerűsítve. (4) A nagyfogyasztók II. és III. esetében a meghirdetett "nem kedvezményezett", a többi fogyasztói csoport esetében a meg nem hirdetett "nem kedvezményezett" árak figyelembevételével számszerűsítve. (5) A 38/2000. (X. 31.) GM rendelet alapján számolva. (Hatálybalépés: 2000. november 3.) Ez a rendelet hozta létre a "kedvezményezett" és a "nem kedvezményezett" megkülönböztetést. (6) A 41/2000. (XII. 8.) GM rendelet alapján számolva. (Hatálybalépés: 2000. december 8.) A kedvezmé-nyezettek köre bővült. A számolásnál nem vettük figyelembe, hogy az új kedvezményezettek átlagára eltérő lehet. (7) Feltételezve, hogy a kedvezményezett és a nem kedvezményezett fogyasztók lekötési, fogyasztási aránya megegyezik. (8) A 2002. júliusi árak számításánál a 2001. tény súlyarányokkal számolva az átlagárak - általában kissé eltérnek az ebben az oszlopban feltüntetett átlagáraktól. (9) A 6/2002. (VI. 24.) GKM rendelet alapján számolva. (Hatálybalépés: 2002. július 1.) (10) A 2001. tény súlyarányok alapján számolva ez az érték 1004 Ft/GJ-ra adódik. (11) A viszonteladói átlagárak a 25/2002. (XI. 29.) GKM rendeletben előírt átadói teljesítménylekötésre való áttérés miatt változtak. (Hatálybalépés: 2002. december 7.) (12) A 6/2002. (VI. 24.) GKM rendeletben meghatározott díjtételek a 2003. május 15-től hatályos 30/2003. (V. 13.) GKM rendelet díjszerkezetének megfelelő új fogyasztói szerkezetben. (13) A végfelhasználói átlagár a különböző árkategóriákhoz tartozó fogyasztott mennyiség és teljesítmény-igény becsült mértéke miatt csak igen nagy hibával lenne számítható. (14) Azonos díjtételek mellett a különböző fogyasztás és teljesítményigény-megoszlás miatt eltérnek az átlagárak azonos fogyasztói kategórián belül. (15) A két különböző oszlopban szereplő 2002. decemberi átlagárra vonatkozó adat közötti eltérést az utólag helyesbített fogyasztási és teljesítménylekötési értékek magyarázzák. (16) A tarifarendszer "egyensúlyának" megőrzése nem tette lehetővé a megkülönböztetést az (a) és a (b) árcsoportok között adott fogyasztói kategórián belül. (17) Az (a) és (b) árcsoportoknak megfelelő fogyasztási szerkezet létrehozására nem álltak rendelkezésre adatok. (18) A díjtételek és átlagárak nem tartalmazzák a külön jogszabályban [a kedvezményes gázellátás igénybevételéről szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet] meghatározott gázár-kompenzáció hatásait. (19) A 20 m3/h-nál kisebb teljesítményigényű háztartási fogyasztóknál 2003. október 1-től az I. tömb gázdíja 1079 Ft/GJ, a II. tömbé 1102 Ft/GJ, a III. tömbé 1148 Ft/GJ. (20) A hatósági árak szintjén megszűnik a "kedvezményezett" és "nem kedvezményezett", valamint az "(a) árcsoport" és "(b) árcsoport" megkülönböztetés. A feltüntetett árak nem tartalmazzák az energiaadót (56 Ft/GJ a nem kivételezett nem lakossági fogyasztókra) és nem veszik figyelembe a háztartási és lakossági célú távhőtermelési célra értékesített földgázhoz tartozó gázdíjkedvezményt. A földgáz ÁFÁ-ja 12%-ról 15 %-ra nőtt. (21) A 20 m3/h-nál kisebb teljesítményigényű háztartási fogyasztóknál 2004. január 1-től az I. tömb gázdíja 1147 Ft/GJ, a II. tömbé 1226 Ft/GJ, a III. tömbé 1437 Ft/GJ. (22) A m3-ben és a GJ-ban megadott adatok táblázatai közötti különbséget az egyes kategóriákban értékesített földgáz eltérő fűtőértéke magyarázza.
44
4. melléklet 4. oldal
Támogatássávok, az ahhoz tartozó támogatás mértéke áfával
A támogatás mértéke 0-51 000 MJ/év fogyasztásig fogyasztási helyenként Ft/MJ
51 001-102 000 MJ/év fogyasztás között fogyasztási helyenként Ft/MJ
Háztartási fogyasztók részére - a háztartási célú hő- és távhőtermelés, valamint a háztartási mérő nélküli fogyasztók kivételével - szolgáltatott földgáz
0,335
0,243
Háztartási fogyasztók részére vezetéken szolgáltatott propán-bután gáz és ezek elegyei
1,807
1,715
Háztartási mérő nélküli fogyasztók részére szolgáltatott földgáz Háztartási célú hő- és távhőtermelés
0,335
A támogatás mértéke Ft/MJ
Gázmérő(k) névleges (össz-) teljesítménye 20 m3/óránál kisebb
0,285
Gázmérő(k) névleges (össz-) teljesítménye 20-100 m3/óra között
0,362
Gázmérő(k) névleges (össz-) teljesítménye 100-500 m3/óra között
0,296
Gázmérő(k) névleges (össz-) teljesítménye 500 m3/óra felett
0,405
Szállítóvezetéki fogyasztók
0,347
45
1. Függelék A villamosenergia-piac modellje 2003. január 1-jétől A versenypiac bevezetése fokozatosan történik. Lényege, hogy a fogyasztók megválaszthatják, hogy kitől vásárolnak villamos energiát. Mivel ez a szolgáltató kizárólagosságának megszűnését, de egyben az ellátási kötelezettségének feladását is jelenti, ezért a kezdeti nyitásnál csak meghatározott éves fogyasztás feletti, nem lakossági fogyasztók számára adott a vásárlás szabadsága. Ezen fogyasztók, mint feljogosított fogyasztók választhatnak, hogy élnek-e ezzel a jogukkal. Ha nem élnek vele, akkor csakúgy, mint a többi fogyasztó továbbra is a közüzemi szolgáltatás keretén belül az eddigi módon vételeznek a közüzemi szolgáltatótól. Két fogyasztói kör különböztethető meg, a közüzemi és a feljogosított fogyasztók. A piacnyitás fokozatossága azt jelenti, hogy egyre több fogyasztónak lesz lehetősége a szabad választásra, azaz egyre több fogyasztó lehet feljogosított fogyasztó. Mivel a feljogosított fogyasztó közvetlenül vásárolhat villamos energiát elvben bármelyik, a közüzemi célra le nem kötött kapacitással rendelkező erőműtől, ez azt is jelenti, hogy biztosítani kellett a vezetékekhez való hozzáférés lehetőségét, hogy meghatározott díj ellenében azt bárki igénybe vehesse. Ebből következik, hogy a piacnyitást követően a 2002. végéig érvényes működési modell és szabályozás már nem volt alkalmazható. Közüzemi fogyasztók villamos energia vételezése a közüzemi szolgáltatótól közüzemi szerződés alapján történik, ellátásuk kötelező. Mivel a piacnyitás kezdetekor a fogyasztók többsége (így a lakosság is) maradt közüzemi fogyasztó, s csak fokozatosan csökken a számuk, ezért az átmeneti villamosenergia-piac működési modelljének és a szabályozásnak a közüzemi és a versenypiaci jogviszonynak egyaránt meg kell felelnie. A versenypiac és a közüzemi piac között átjárás lehetséges. Tiszta átjárást jelent, hogy a feljogosított fogyasztó választhat, s később bizonyos feltételekkel újra lehet közüzemi fogyasztó. További átjárásnak tekinthető az erőművek esetében, hogy ha a kapacitásukat már lekötötték közüzemi célra, az a fölöttit a piacon értékesíthetik, valamint a közüzemi nagykereskedő a közüzemi célra már lekötött, de az ellátási kötelezettségét meghaladó villamos energiát kereskedőnek eladhatja, vagy a szervezett villamosenergia-piacon értékesítheti, illetve ellátási kötelezettségéig versenypiaci szereplőtől vásárolhat, és/vagy villamos energiát határon keresztül szállíthat (exportálhat, illetve importálhat). A modell alapja, hogy külön kellett választani a versenypiaci és a közüzemi szereplőktől a tartósan, továbbra is jogi-, illetve természetes monopolhelyzetben maradó szereplőket. A piacnyitás fokozatai során a monopolhelyzetben lévő piaci szereplők változatlanok, s amilyen mértékben nő a versenypiaci szereplők száma és súlya, olyan mértékben csökken a közüzemi szereplők száma és részaránya. Működés és szabályozás szempontjából az energiapiaci szereplőket három csoportba lehet besorolni. Versenypiaci szereplők: az erőművek, a villamosenergia-kereskedők, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes (energiatőzsde, vagy más kereskedelmi formáció), valamint a feljogosított fogyasztók. Közüzemi szereplők: a közüzemi nagykereskedő, a közüzemi szolgáltatók, valamint a közüzemi fogyasztók, továbbá az erőművek a közüzemi célra lekötött szerződéseik tekintetében. Monopolhelyzetben maradnak az infrastruktúrával rendelkezők,
46
illetve azt működtetők: az átviteli társaság, az elosztó társaságok, továbbá a rendszerirányító. Ezen szereplőkkel a versenypiaci és a közüzemi szereplők egyaránt kapcsolatban állnak. A 2003. január 1-jétől érvényes villamosenergia-piac új működési modelljét a 4. ábra mutatja. 2003 januárjától a feljogosított fogyasztó közvetlenül termelőtől, határon keresztül történő szállítással, illetve áramkereskedőtől vásárolhat villamos energiát kereskedelmi szerződés alapján. A közüzemi fogyasztók továbbra is csak a jelenlegi áramszolgáltatóból létrejött közüzemi szolgáltatótól vásárolhatnak közüzemi szerződés keretében a szolgáltató ellátási kötelezettsége mellett. A közüzemi szolgáltató pedig csak a közüzemi nagykereskedőtől vásárolhat. A közüzemi nagykereskedő a közüzemi fogyasztók igényeinek kielégítésére az erőművekkel a közüzemi célra megkötött szerződései keretében, illetve az e fölötti igény esetében a versenypiacon az erőművektől, a kereskedőktől, illetve határon keresztül történő szállítással szerezhet be villamos energiát, továbbá a feleslegét kereskedőnél értékesítheti. Piacra történő belépés az erőművek esetében egyszerűsödött, csak 50 MW teljesítmény és e fölött szükséges létesítési engedély. Megszűnt az előzetes létesítési és üzembe-helyezési engedélyezés, továbbá az erőmű-építési tervben való szerepelés, illetve a hosszú távú áramvásárlási szerződés meglétének feltétele. Erőművet saját üzleti kockázatára mindenki építhet, ha beszerezte a szükséges hatósági engedélyeket. A kiserőmű (50 MW teljesítmény alatt) létesítéséhez nem kell ágazati hatósági létesítési engedélyt kérni. Feljogosított fogyasztók Feljogosított fogyasztó lehet az a közüzemi fogyasztó, amelynek az előző 12 hónapban egy fogyasztási helyen mért éves villamosenergia-fogyasztása meghaladja a 6,5 GWh-t, illetve az az új fogyasztó, amelynek éves várható fogyasztása egy fogyasztási helyre meghaladja a 6,5 GWh-t. Továbbá a települési önkormányzat a területén lévő közvilágítás villamosenergiafogyasztásának mértékéig, valamint a települési önkormányzat, amennyiben a kötelező feladatai ellátása érdekében fenntartott intézményeinek éves összfogyasztása meghaladja a 6,5 GWh-t. A fogyasztónak az ezzel kapcsolatos döntése után nyilvántartásba vétel céljából kérelmet kell beadnia a Hivatalhoz. A feljogosított fogyasztó köteles menetrendet készíteni, a kiegyenlítő energiára vonatkozóan a rendszerirányítóval vagy mérlegkör-felelőssel szerződést kötni, legalább az éves fogyasztása felét hazai termelésből beszerezni, a villamos energia vásárlásairól és termeléséről nyilvántartást vezetni, s félévente jelentést küldeni a Hivatalhoz. Az 50 %-os importkorlátozás csak az európai uniós csatlakozásig marad hatályban. Mérlegkörök A kiegyenlítő energia igénybevételének elszámolására, illetve a kapcsolódó feladatok végrehajtására mérlegköröket kell létrehozni. Köteles mérlegkört alakítani, vagy mérlegkörhöz csatlakozni, különben önálló mérlegkörnek minősül a termelő (50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőmű - engedélyes), a kiserőmű (50 MW teljesítmény alatti erőmű nem engedélyes), a villamosenergia-kereskedő, a feljogosított fogyasztó, az elosztó, a szervezett energiapiacot működtető engedélyes. A közüzemi szolgáltatók önálló mérlegkört alkothatnak, vagy a közüzemi nagykereskedő mérlegkörének tagjává válhatnak. A közüzemi nagykereskedő köteles közüzemi mérlegkört alakítani
47
Minden csatlakozási pontnak tartozni kell egy mérlegkörhöz, egy csatlakozási pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. Mérlegkör felelőse csak kereskedelmi engedélyes lehet, kivéve az egyszemélyes mérlegkört. Egyszemélyes mérlegkör felelőse az azt alkotó engedélyes, illetve kiserőmű üzemeltetője, vagy feljogosított fogyasztó. A mérlegkör-felelős köteles szerződést kötni a rendszerirányítóval és a mérlegkör tagjaival. A feljogosított fogyasztók és a mérlegkörök számának, valamint a villamos energiafelhasználásban mutatkozó részarányát a beszámoló anyag 1. ábrája tartalmazza. Tevékenységek szétválasztása Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás lehet vertikálisan és horizontálisan integrált. Vertikálisan integrált az a villamosenergia-ipari vállalkozás, amely legalább két tevékenységre engedéllyel rendelkezik, horizontálisan integrált, ha legalább egy engedéllyel rendelkezik és más, nem villamosenergia-ipari tevékenységet is folytat. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles a tevékenységeit számvitelileg elkülöníteni, az engedélyköteles tevékenységére önálló mérleget és eredmény kimutatást készíteni. Mivel a liberalizált villamosenergia-piacon igazán tiszta versenyhelyzetben két szereplő van (a termelő és a kereskedő), ezért e két tevékenység akár egy jogi személyiségen belül is végezhető. Mindebből következik, hogy az iparági szereplők szervezete is megváltozott. Az erőművek maradtak termelői engedélyesek. Az MVM Rt. közüzemi nagykereskedői és átviteli működési, a korábbi áramszolgáltatók közüzemi szolgáltatói és elosztói engedéllyel is rendelkeznek; tevékenységeiket számvitelileg szét kell választani egymástól. Ugyanez vonatkozik a termelői és a villamosenergia-kereskedői engedélyesre, ha ugyanaz a jogi személy rendelkezik ezekkel az engedélyekkel. Egyes cégek kifejezetten a villamos energia kereskedelmi tevékenység folytatására alakultak, ők villamos energia kereskedelmi engedéllyel, és jellemzően villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkeznek. Az MVM Rt. által korábban végzett rendszerirányítási tevékenységet a MAVIR Rt. végzi a villamosenergia-rendszer irányítására vonatkozó engedély birtokában. Szabályzatok A VET végrehajtásáról szóló kormányrendelet mellékletét képezi a Villamos energia közüzemi szabályzat (VKSz), valamint a Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat (VHSz). Villamosenergia-ellátási szabályzatok az Üzemi szabályzat (készítette a Rendszerirányító), a Kereskedelmi szabályzat (készítette a Rendszerirányító), és az Elosztói szabályzat (készítették a hálózati engedélyesek). Üzletszabályzatot minden engedélyesnek kötelező volt készíteni. A szabályzatokat a Hivatal hagyta jóvá. Határon keresztül történő szállítás Tevékenység folytatására kiadott engedély alapján határon keresztül villamos energiát ki- és beszállíthat a villamosenergia-kereskedő, a rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások beszerzése érdekében és mértékéig, a közüzemi nagykereskedő a közüzemi tevékenysége ellátásához, továbbá a feljogosított fogyasztó saját fogyasztási céljára.
48
Átállási költségek, átállási díj 2010. december 31-ig a közüzemi nagykereskedő átállási költség megtérítését igényelheti a hosszú távú szerződésben lekötött teljesítőképesség csökkentése ellenértékének fizetése miatt, a lekötött teljesítőképesség és a nyilvános árverés útján történt eladásból származó veszteség miatt, 2003. december 31-ig a szénerőművek hőszolgáltatatási kötelezettség mértékéig kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéből eredő veszteség miatt, ha azt a hatósági árnál nem vették figyelembe. A közüzemi nagykereskedőnek megtéríthető átállási költséget a Hivatal javaslatára a miniszter állapítja meg évről évre. A Hivatal évente az átállási költségekről becslést készít. Nem igényelhető az átállási költség, ha a közüzemi nagykereskedő nem diszkrimináció mentesen értékesíti a lekötött teljesítőképességet. Az átállási költség iránti igényt a Hivatal felülvizsgálja, s kifizetésére javaslatot tesz. A miniszter évente utólag állapítja meg a megtéríthető átállási költséget. Az átállási díj mértékére a Hivatal tesz javaslatot. Az átállási díj a rendszerirányítási díj része, de a befolyt összeget a Hivatal felügyelete mellett a rendszerirányító elkülönítetten kezeli. Engedélyek A Hivatal a működési engedélyek kiadásával, illetve a szabályzatok jóváhagyásával kapcsolatban 147 határozatot hozott. A határozatok engedélytípusonkénti megoszlását a jelentés 1. melléklete tartalmazza. A szabályozás intézményrendszere Az ágazati szabályozás és felügyelet első fokú hatósági feladatait a Hivatal látja el. A Hivatal határozata ellen kizárólag bírói úton van jogorvoslatnak helye. A gazdasági és közlekedési miniszter hatásköre az árszabályozás. A Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyelet, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és Felügyelőségek az általános fogyasztóvédelem, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a szervezett villamosenergia-piac, a Magyar Műszaki Biztonsági Hivatal és területi szervei a biztonságtechnika és a vezetékjog területén látnak el hatósági feladatokat.
49
2. Függelék Energiaszerkezet alakulása 2003. évben
A Paksi Atomerőmű 2. blokkjának üzemzavarából következően az ország villamosenergiaforrásának szerkezete 2003-ban eltért az előző évektől. Az atomerőmű termelése 21%-kal volt kevesebb 2003-ban, mint 2002-ben, a többi hazai erőmű 4,4%-kal több villamos energiát termelt, összességében a hazai termelés több mint 5%-kal csökkent. Az export-import szaldó villamos energia viszont 63%-kal növekedett, részaránya a villamosenergia-forrásból 10,5%ról 16,9%-ra növekedett. Az ország 2003. évi összenergia-felhasználása – döntően az előző évinél lényegesen hidegebb téli időszak miatt bekövetkezett fűtési energiaigények növekedése következtében – 3,2%-kal nagyobb volt, mint 2002-ben. Az energiafelhasználás szerkezetének alakulását az F-1. ábra, az energiafelhasználási és a GDP termelésének alakulását az F-2. ábra szemlélteti.
F-1. ábra Az ország energiafelhasználásának a Hivatal által felügyelt (H) részaránya 100%
80%
60%
40%
20%
0% 1990
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
A Hivatal által nem felügyelt szilárd és folyékony energiahordozók Nem villamosenergia-termelésre felhasznált földgáz (H) Villamosenergia-termelésre felhasznált tüzelőanyag (H) Primer villamos energia (H)
50
F-2 ábra
A GDP, a villamosenergia- és a földgáz-felhasználás valamint az országos összenergiafelhasználás alakulása 1995 - 2003 % 140
130
120
110
100
90
80 1994
1995
1996 GDP
1997
1998
Villamosenergia-felhasználás
1999
2000
2001
Országos energiafelhasználás
2002
2003
2004
Földgázfelhasználás
51
