A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve
I. BEVEZETŐ
„A Magyar Energia Hivatalnak (MEH) szélesebb felhatalmazást kell kapnia, képessé kell válnia az Energiastratégia implementációját igénylő tervezési feladatok ellátására, valamint a minimális költségelvű energetika megvalósulását gátló tényezők felszámolására és mindezt a környezeti szempontok fokozott figyelembevételével.” Forrás: Nemzeti Energiastratégia
A Magyar Energia Hivatal a villamosenergia-, a földgáz-, a távhő-, valamint a víziközmű-szektor szabályozó hatósága. A Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező kormányhivatal, melynek irányítását a Kormány, felügyeletét a nemzeti fejlesztési miniszter látja el. Az energetikai szektor nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ágazat, mely minden hazai háztartást, kb. 4,5 millió családot érint. A Nemzeti Energiastratégia céljaival összhangban kiemelt kormányzati cél az ellátásbiztonság garantálása, nem csak az energia-, hanem a víziközmű-szolgáltatás esetén is. Ezen stratégiai jelentőségű közszolgáltatások egységes és hatékony szabályozása érdekében a Hivatal hatásköre 2012. július 1-jétől kibővül a víziközmű-szektor felügyeletével. A Hivatal kiemelt feladatának tekinti a biztonságos energia- és vízellátás, valamint a szolgáltatások megfelelő színvonalát biztosító szabályozás megvalósítását, a fogyasztóvédelem erősítését. A fogyasztóvédelem erősítése egyfelől a Hivatal markánsabb fogyasztóvédelmi tevékenységét jelenti, másfelől azonban megkívánja a felhasználói tudatosság egy magasabb fokát is, melynek ösztönzése szintén kiemelt célként jelenik meg munkatervünkben. A Széll Kálmán Tervben rögzített kormányzati cél, hogy megakadályozza a rezsiköltségek indokolatlan emelését. Ennek érdekében a villamosenergia-, földgáz-, és a távhő-árak mellett a Hivatal hatósági árszabályozása alá került az ivóvíz-ellátás és szennyvíz-elvezetés díja is. Ezen kívül a tervek szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjának megállapítása is a Hivatal feladatává válik. A Hivatal célja, hogy az általa felügyelt közszolgáltatások esetében csak a ténylegesen indokolt költségek kerüljenek elismerésre az árban.
2
Az új területek helyes szabályozási gyakorlatának kialakítása mellett az uniós szabályozás és a piaci folyamatok változására tekintettel a Hivatal tovább kívánja erősíteni piacfelügyeleti tevékenységét az energiaszektorban is. Az elkövetkező időszakban különösen hangsúlyos szerepet kap a nagykereskedelmi energiapiacok átlátható, piaci manipulációktól mentes működésének biztosítása. Ennek érdekében a Hivatal új piacfigyelési és ellenőrzési mechanizmust alakít ki. A Hivatal 2012. évi munkatervét a fenti célokkal összhangban alakította ki. A kitűzött akciók egyben a Hivatal küldetésének megvalósításához, a kiszámítható szabályozási keretrendszer megteremtéséhez is hozzájárulnak, ami garantálja a felügyelt ágazatok fenntartható működését, ezen keresztül biztosítva a fogyasztók megfelelő színvonalon és megfizethető áron történő folyamatos ellátását.
Horváth Péter elnök
3
II. A 2011. ÉV ÁTTEKINTÉSE II.1 Hazai jogszabályváltozások A „3. energia csomag”1 magyar jogba történő teljes körű átültetése és végrehajtásának biztosítása, másrészt az e törvények hatálybalépése óta felhalmozódott szabályozási tapasztalatok beépítése érdekében 2011-ben módosult a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (Get.) és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.). A módosítások közül kiemelendő, hogy a földgáz- és a villamosenergia hálózat csatlakozási és hálózathasználati díjainak megállapítása 2012. évtől a Hivatal hatáskörébe került. 2011-ben módosult a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (Tszt.). A módosítás értelmében Hivatal adja ki a hőenergiát nem kapcsoltan előállító távhőtermelők létesítési és működési, valamint a távhőszolgáltatók működési engedélyét. Hatósági árszabályozás alá került a távhőszolgáltatóknak értékesített hő ára, továbbá a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díja is. A hatósági árakat a települési önkormányzat képviselő testülete helyett az energiapolitikáért felelős miniszter állapítja meg a Hivatal javaslatának figyelembevételével. Az Országgyűlés 2011. december 30-án elfogadta a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényt (Vkszt.). Ennek értelmében a Hivatal látja el a víziközmű-szektor hatósági felügyeletét, valamint a közműves ivóvízellátás és közműves szennyvízelvezetés és –tisztítás díjának és a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás díjainak árelőkészítő, továbbá a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás ármegállapítási feladatait.
1
A 3. energia csomag részét képezi 1. az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 2. az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 3. az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról, 4. az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, 5. az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.
4
II.2. Uniós szabályozás változásai A „3. energia csomag” A 2009/72/EK irányelv előírja a tagállamok számára, hogy az egységes európai piac megteremtése érdekében villamosenergia-piacaikat 2014-ig kapcsolják össze. Ennek érdekében 2011-ben elindult a cseh, a szlovák és a magyar villamosenergiapiac összekapcsolási projekt, melynek célja, hogy 2012 második negyedévére az említett három piac összekapcsolódása megvalósuljon. Ebben kiemelt szerepük van az érintett szervezett villamosenergia-piacok mellett az átviteli rendszerirányítóknak is. A projekt az előzetesen elfogadott ütemtervnek megfelelően halad. Az év során számos technikai, pénzügyi és adminisztratív részlet kidolgozásra került. Az erősödő integráció megkívánja, hogy a tagállamok szabályozóhatóságai napi szinten együttműködjenek. Ennek érdekében jött létre (a 713/2009/EK rendelet alapján) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (Agency for the Cooperation of Energy Regulators – ACER), mely az EU hivatalos szerve. Feladata – többek között – a nemzeti szabályozó hatóságok szoros együttműködésének koordinálásával a 2014-re megcélzott egységes európai belső energiapiac kialakítását elősegítő szabályrendszer létrehozása. A nemzeti szabályozóhatóságok együttműködését hivatott előmozdítani az Európai Energiaszabályozók Tanácsa (Council of European Energy Regulators – CEER) is, mely önkéntes alapon szerveződött és energetikai kérdésekben lehetőséget biztosít a regulátori tapasztalatok cseréjére és a közös európai regulátori álláspont kialakítására. A Hivatal mindkét szervezet munkájában aktívan részt vesz. A 2009/72 EK irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Hivatal az átviteli rendszerirányító (MAVIR Zrt.) tanúsítását megkezdte, ami szükséges ahhoz, hogy a MAVIR Zrt. rendszerirányítói tevékenységét a jövőben is folytathassa. A 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelvek rendelkeznek az intelligens mérési rendszerek tagállami bevezetéséről. Az ún. „okos” mérési rendszerek bevezetéséhez előzetesen vizsgálni kell a piaci szereplőknél felmerülő valamennyi költséget és hasznot, az egyes modellek költséghatékonyságát, valamint a bevezetés ütemezésének megvalósíthatóságát. Az értékelés alapján a Kormány a Bizottság tájékoztatása mellett dönt az okos mérés bevezetésének ütemezéséről.
5
REMIT rendelet 2011 decemberében jelent meg a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011/EU (REMIT) rendelet. A REMIT célja a bennfentes kereskedelem és a piaci manipulációk megakadályozása. Ennek érdekében a szabályozó hatóságoktól szélesebb körű piacfigyelést és szigorúbb piacfelügyeleti tevékenységet kíván a nagykereskedelmi energiapiaci tranzakciók vonatkozásában. II.3 Főbb energiapiaci változások Villamosenergia-piac 2011-ben a nettó villamosenergia-felhasználás mintegy 1,5%-kal nőtt az előző évihez képest. A hazai villamosenergia-termelés ugyanakkor 3%-kal csökkent, ami elsősorban a kiserőművek termelésének visszaesésével magyarázható. A felhasználói igények növekedését és a hazai termelés csökkenését az import ellensúlyozta. Az importszaldó az előző évihez képest 1,5 TWh-val nőtt, és a hazai bruttó villamosenergia-felhasználás 17%-át tette ki.
1. ábra - A hazai villamosenergia-termelés felhasznált energiahordozók szerinti megoszlása (1995-2011)
A villamosenergia-import növekedése a hazai erőműpark gyenge versenyképességével magyarázható. A regionális összehasonlításban magas hazai gázárak, valamint a kapcsolt termelők kötelező átvétel keretében történő értékesítési jogosultságának 2011. július 1-jétől megszűnése miatt mind a földgáz tüzelésű gázmotoros kiserőművek, mind a kombinált ciklusú nagyerőművek termelése csökkent. 2011-ben új, illetve átalakított nagyerőművek, nagyerőművi blokkok kezdték meg kereskedelmi működésüket. Az E.ON Gönyűi Erőműve 433 MW bruttó villamos teljesítménnyel rendelkezik, a kombinált ciklusú erőmű 59%-os nettó villamos hatásfok elérésére képes. A Dunamenti Erőmű egyik blokkját kombinált ciklusúvá alakították át, így villamos teljesítménye 407 MW-ra, míg nettó hatásfoka pedig 57%-ra növekedett. A BVMT Bakonyi Villamos Művek Termelő Zrt. Ajkai Gázturbinás Erőműve is 2011-ben kezdete működését. Az új nyílt ciklusú gázturbinás erőmű 120 MW villa6
mos teljesítménnyel és 40%-os nettó hatásfokkal rendelkezik. A villamosenergiarendszer rendelkezésre álló teljesítményét ugyanakkor negatívan befolyásolta, hogy az AES Borsod Energetikai Kft. két erőműve, a Borsodi Hőerőmű és a Tiszapalkonyai Hőerőmű villamosenergia-termelését 2011. év második felében szüneteltette.
2. ábra - A villamosenergia-termelés, a villamosenergia-import, valamint a villamosenergiafelhasználás alakulása (1990-2011)
A kapcsolt energiatermelők 2011. július 1-jétől kikerültek a kötelező átvételi rendszerből a villamos energia szabadpiacra. A kis kapcsolt termelők számára azonban a kereskedőknek történő közvetlen értékesítés mellett biztosított a rendszerirányító által létrehozott és működtetett KÁT mérlegkörön keresztüli szervezett piaci értékesítés lehetősége is. A hazai villamosenergia-kereskedelem egyre nagyobb hányada valósul meg a szervezett piacokon, így például a HUPX-en. A korábbi évben tapasztalt forgalomnövekedés 2011-ben is folytatódott. A teljes azonnali piacon kereskedett mennyiség 3 785 GWh volt, ami a hazai bruttó villamosenergia-felhasználás 9 %-ának felel meg. 2011. július 19-étől a HUPX-en lehetővé vált a hosszú távú fizikai leszállítású villamosenergia-kereskedés (HUPX Physical Futures) is. A hosszú távú piacon kereskedett mennyiség elérte az 1 100 GWh-t. A hosszú távú ügyletek döntő többsége azonban szervezett piacon kívüli ügylet. 2008-tól a hatósági áras egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók kizárólag a versenypiacon, kereskedőktől szerezhetik be a villamos energiát. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult (lakossági és közintézményi) felhasználók – amennyiben nem kívántak szabadpiacra kilépni – 2011-ben is hatóságilag megállapított áron vételezhették a villamos energiát. A villamos energiára (mint termékre) vonatkozó ún. 7
egyetemes szolgáltatási árak 2011. február 1-jén, július 1-jén és 2012. január 1-jén változtak. 2011-ben 180 ezer fogyasztó vásárolt áramot a szabadpiacról. Ez az előző évhez képest 66 ezer új fogyasztót jelent. A szabadpiacon megjelenő új kereskedőt választók többsége az egyetemes szolgáltatásra jogosultak köréből került ki. A fenti tendencia eredményeként 2011-ben a teljes kiskereskedelmi piacon belül az egyetemes szolgáltatás részaránya 37%-ra esett vissza, ami a tavalyi évhez képest már figyelemreméltó csökkenés. Továbbra is igaz ugyanakkor, hogy a lakossági fogyasztók döntő hányada még mindig az egyetemes szolgáltatójától vásárolja a villamos energiát.
3. ábra - Befektetői csoportok részesedésének változása a kiskereskedelmi piacon (2002 - 2011)
2011-ben az előző évhez viszonyítva a három nagy vállalatcsoport (E.ON, EdF, RWE társaságok) piaci részesedése stagnált. A három „nagy” piaci pozíciója továbbra is rendkívül erős, mivel az egyetemes szolgáltatás nyújtása mellett, a nem egyetemes szolgáltatás keretében vételező 180 ezer felhasználó 80%-át is ők látták el. A fennmaradó szabadpiaci felhasználók ellátását kb. 30 db kereskedő végezte.
8
Földgázpiac 2011-ben a hazai földgáz-felhasználást fedező belföldi termelés és import 1:4 arányban oszlott meg. Az import földgázforrások túlnyomó részben orosz eredetűek, továbbá az ausztriai Baumgartenből érkező HAG vezetéken a Gaz de France-tól és az E.ON Ruhrgas-tól vásárolt földgáz nagy része is molekulárisan orosz eredetű. A HAG vezetéken a nyugati irányú import volumene most először meghaladta a keleti irányból importált mennyiséget, a korábban említett, az orosz gáznál olcsóbb nyugati spot-piaci LNG-eredetű földgáz nagyobb tömegű vásárlása miatt.
4. ábra – A hazai földgáz felhasználás alakulása és a hazai földgáz-termelés és import aránya
2011. január elején a Hivatal (a szállító irányában fennálló jelentős tartozások miatt) felfüggesztette az EMFESZ Kft. földgázkereskedelmi engedélyét, és az általa korábban kiszolgált több mint 300 000 felhasználó ellátására egyetemes szolgáltatót, illetve kereskedőt jelölt ki. A kijelölési eljárás során az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók egy részéért két szolgáltató (Tigáz Zrt. és Főgáz Zrt.) között éles árverseny alakult ki, ami a korábban kedvezményesnek tekinthető EMFESZ-es árnál is kedvezőbb árak kialakulásához vezetett. A földgáz szervezett piac még nem működik, a HUPX Zrt. leányvállalata, a CEEGEX Zrt. várhatóan csak 2013-ban kezdi meg a működését. A 2010. júliustól érvényes ármoratórium a 2010. áprilisi egyetemes szolgáltatási árakat rögzítette, jelentős árnyomást képezve ezzel a következő negyedévekre. 2011. január 1-jén – a felhasználás függvényében – átlagosan 4,9 %-kal emelkedett az egyetemes szolgáltatás átlagára. 1 200 m3 éves fogyasztásig az alapdíj, valamint a gázdíj nem emelkedett, 1 200 m3 éves fogyasztás felett az átlagos gázdíj növekedése 15 % volt.
9
Távhőszolgáltatás Hazánkban összesen 94 településen 100 távhőszolgáltató működik.A távfűtött lakások száma a teljes lakásállomány 15%-át teszi ki. A távhőszolgáltatók a hőenergiát egészben vagy részben maguk állítják elő illetőleg távhőtermelőtől vásárolják. A hőenergiát kazánban vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő berendezésekben állítják elő. A távhőtermelés egyre nagyobb mértékben használta ki a kapcsolt energiatermelésből származó gazdasági előnyöket, amit még tovább növelt a kötelező villamosenergia-átvétel és a hozzá kapcsolódó, a piacinál magasabb villamosenergia-ár is. Ennek is köszönhető, hogy mára több mint 60 településen a szolgáltatott hőenergia részben kapcsolt erőműből származik. 2011. július 1-jétől megszűnt a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvétele és az ezzel járó hatósági átvételi ár. A Kormány a kapcsolt termelés társadalmi hasznaira tekintettel egy új, a villamosenergia-termelés helyett a hasznos hő előállítását ösztönző támogatási rendszert vezetett be. Az új szabályozás részeként hatósági árassá vált a távhőszolgáltatóknak értékesített hő ára, továbbá a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díja is. A hatósági árakat a települési önkormányzat képviselő testülete helyett az energiapolitikáért felelős miniszter állapítja meg a Hivatal javaslatának figyelembevételével. A villamos energia piaci áron történő értékesítése a hőoldali költségeket (távhőtermelői árat) megemeli. A távhőszolgáltatók a magasabb termelői hőár következtében kialakuló veszteségeik kompenzálására támogatást igényelhetnek.
5. ábra – A 2011-ben bevezetett új távhő támogatási rendszer működési sémája
10
Fogyasztói tudatosság és a szolgáltatás minősége 2011-ben a Hivatal tizenhatodik alkalommal készíttette el a szolgáltatásminőségszabályozással elért eredmények megismerése érdekében az elosztói engedélyesek és az egyetemes szolgáltatói engedélyesek felhasználóinak elégedettségét felmérő tanulmányt. Az adatok felvétele során országos szinten 7 200 lakossági fogyasztó és 2 400 ipari felhasználó véleménye került felmérésre. Az összesített eredmények alapján megállapítható, hogy az elmúlt évekhez képest lényeges változás nem történt. Bizonyos területek elégedettségi mutatói ugyanakkor szignifikánsan emelkedtek, miközben elégedettség-csökkenés egyetlen területen sem következett be. A növekvő fogyasztói tudatosságra utal, hogy a villamosenergia-kereskedő váltás lehetőségét a lakossági fogyasztók 72%-a, a nem lakossági felhasználók 82%-a ismeri. Kereskedőváltási terveket azonban csak a lakossági fogyasztók 3,3%-a, a nem lakossági felhasználók 7,6%-a valószínűsített, ami egyértelmű csökkenés a tavalyi szándékokhoz képest. A „zöldebb” energiáért való fizetési hajlandóság a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan továbbra is csekély.
6. ábra – A villamosenergia-kereskedő váltás lehetőségének ismerete a lakossági és a nem lakossági felhasználók körében
11
A földgázt illetően a szabad kereskedőválasztás lehetőségéről a háztartási fogyasztók 87 százaléka értesült, ez az arány lényegében megegyezett az egy évvel korábban mérttel. Váltási szándékot a lakossági válaszadók 3 százaléka (2010-ben még 9 százaléka) jelzett. A nem háztartási felhasználók 92 százaléka ismerte a váltás lehetőségét. Kereskedőváltási szándékot a lehetőséget ismerőknek 8 százaléka (2010ben 12 százaléka) valószínűsített, ebből 2 százalék határozott váltási tervekről nyilatkozott.
7. ábra – A földgázkereskedő váltás lehetőségének ismerete a lakossági és a nem lakossági felhasználók körében
12
A 2012. ÉVI MUNKATERVI FELADATOK
III.
A Hivatal a 2012. évi munkatervi feladatait a hazai kormányzati célok, az új uniós jogszabályok és a piaci folyamatok változásainak figyelembe vételével határozta meg. A munkaterv tartalmaz a Hivatal napi működésével összefüggő, ebben az évben kiemelkedő jelentőségű hatósági, valamint a napi működésen túlmutató, hosszú távú célok megvalósítását szolgáló átfogó stratégiai feladatokat is. A Nemzeti Energiastratégiában rögzített célok elérése, az erős Hivatal, az eredményes és hatékony hatósági munka érdekében három fő irányvonal került kijelölésre:
az új területként jelentkező víziközmű-ágazat helyes szabályozási gyakorlatának kialakítása, a rezsiköltségek indokolatlan emelésének megakadályozása a Széll Kálmán Tervben foglaltaknak megfelelően, a fogyasztóvédelem és a piacfelügyeleti tevékenység megerősítése.
A fenitek alapján a Hivatal 2012. évre vonatkozó stratégiai céljai az alábbiak: VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK ÉS FELÜGYELETÉNEK HATÓSÁGI KIALAKÍTÁSA
ENGEDÉLYEZÉS, HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK HAZAI ELVÁRÁSOK ÉS UNIÓS KÖVETELMÉNYEK SZERINTI TOVÁBBFEJLESZTÉSE A HIVATAL PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉGÉNEK MEGERŐSÍTÉSE AZ UNIÓS JOGSZABÁLY-VÁLTOZÁSOKNAK, VALAMINT A PIACI FOLYAMATOKNAK MEGFELELŐEN A FOGYASZTÓI TUDATOSSÁG ERŐSÍTÉSE, MINT A FOGYASZTÓVÉDELEM ÚJ FORMÁJA, PREVENTÍV INTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSA
STATISZTIKAI ÉS ADATKEZELÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLYÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE A Hivatal a stratégiai feladatokat részcélokra bontotta. A részcélokhoz köthető konkrét akciók végrehajtása a főosztályok feladata. A főosztályok külön munkatervükben rögzítik az egyes akciókhoz kapcsolódó konkrét feladataikat és azok ütemezését.
13
STRATÉGIAI CÉLOK
RÉSZCÉLOK
AKCIÓK
8. ábra – A Magyar Energia Hivatal stratégiai céljai és azok kapcsolata a részcélokkal és az akciókkal
14
VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS
ÁGAZAT
STRATÉGIAI CÉLTERÜLETEK
RÉSZCÉLOK A víziközművel kapcsolatos feladatok ellátáshoz szükséges személyi, tárgyi és működési feltételek kialakítása.
VÍZIKÖZMŰSZOLGÁLTATÁS SZABÁLYOZÁSA ÉS FELÜGYELETE
A Hivatal jelenlegi struktúrájához illeszkedő hatósági ágazat kialakítása, valamint az új szabályozásnak megfelelő hatósági tevékenység megkezdése. A víziközmű-szolgáltatók és ellátásért felelősök adatszolgáltatásai alapján feltöltött adatbázis készítése a felügyeleti tevékenységhez. Piacfelügyelet megerősítése, piacelemzési eljárások lefolytatása.
ENGEDÉLYEZÉS ÉS FELÜGYELET
Hatósági eljárások hatékonyságának javítása. A szabályozási eszközök felülvizsgálata, bővítése, fejlesztése.
ENERGETIKA
SZABÁLYOZÁS
Árszabályozás és árelőkészítés módszertanának felülvizsgálata, továbbfejlesztése. A Hivatal felügyelete alá tartozó támogatási rendszerek értékelése, továbbfejlesztése. A fogyasztói érdekek képviseletének megerősítése.
FOGYASZTÓVÉDELEM
STATISZTIKA ÉS ADATKEZELÉS
Az energia-ellátáshoz kapcsolódó felhasználói tudatosság növelése. Nemzeti Energiastatisztikai Rendszer kiépítése. A Hivatal információs rendszereinek bővítése, megújítása. Regionális piacépítés.
HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK
A MEH hazai és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése.
1. táblázat – A Magyar Energia Hivatal 2012-re vonatkozó stratégiai célterületei és a célok elérése érdekében szükséges részcélok
15
1) VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS SZABÁLYOZÁSA ÉS FELÜGYELETE A víziközmű törvényben meghatározott hatósági feladatok ellátásához kapcsolódó hivatali akciók végrehajtásának előfeltétele a Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatási jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 1166/2010. (VIII. 4.) Korm. határozat Hivatal létszámára vonatkozó módosítása. 1.1 A víziközművel kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges személyi, tárgyi és működési feltételek kialakítása A víziközmű törvényben meghatározott hatósági feladatok ellátásához szükséges hivatali struktúra kialakítása, az ehhez kapcsolódó tárgyi eszközállomány beszerzése, valamint a feladat ellátásához szükséges kormánytisztviselők felvétele és képzése. AKCIÓK
A Hivatal alapító okiratának, a szervezeti és működési szabályzatának, valamint a belső szabályzatainak módosítása. A feladatok ellátásához szükséges kormánytisztviselők felvétele, elhelyezésük biztosítása, valamint a hatósági munkavégzésükhöz szükséges ismeretek elsajátításának biztosítása. Az elhelyezéshez szükséges ingatlanok és egyéb tárgyi eszközök biztosítása, a Hivatal gazdálkodási rendszerének módosítása.
1.2 A Hivatal jelenlegi struktúrájához illeszkedő hatósági ágazat kialakítása, valamint az új szabályozásnak megfelelő hatósági tevékenység megkezdése A víziközmű törvényben meghatározott hatósági feladatok eredményes és hatékony ellátásához nélkülözhetetlen az ágazatra vonatkozó hivatali eljárásrend kialakítása, valamint az érintett engedélyesekkel és hatóságokkal történő kapcsolatfelvétel. AKCIÓK
A víziközmű törvénynek megfelelő belső hivatali eljárásrend kialakítása. A hatósági eljárásokat lezáró döntési sablonok kialakítása (határozat, végzés, hatósági bizonyítvány). A víziközmű-szektor érintettjeinek megfelelő tájékoztatása az új jogszabályi környezetről (az új állami feladatkörrel kapcsolatos ismeretek, a legfontosabb tudnivalók, valamint a kötelezettségek bemutatása). Együttműködési megállapodás kezdeményezése a VM-mel, illetve a környezetvédelmi hatóságokkal. 16
1.3 A víziközmű-szolgáltatók és ellátásért felelősök adatszolgáltatásai alapján feltöltött adatbázis készítése a felügyeleti tevékenységhez A víziközmű-szolgáltatás felügyeletéhez szükséges, adatszolgáltatási rendszer és adatbázis kialakítása.
az
ágazatra
vonatkozó
AKCIÓK
A víziközmű ágazat integrálása az informatikai rendszerekbe (iktatórendszer, adattár). A víziközmű törvénynek megfelelő nyilvántartás és adatbázis kialakítása. A víziközmű-szolgáltatók és ellátási felelősök közhiteles nyilvántartásának kialakítása, vezetése. Víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó adathatározatok kidolgozása.
2) ENGEDÉLYEZÉS ÉS FELÜGYELET 2.1 Piacfelügyelet megerősítése, piacelemzési eljárások lefolytatása Az energiapiacok fejlődése, a szervezett piacok és egyéb piacplatformok megjelenése szükségessé teszi a kereskedelem felügyeletének megerősítését és kiterjesztését. A kereskedelem tisztasága, a piaci verseny hatásossága, a piaci árak piaci fundamentumoknak való megfeleltethetőségének érdekében a Hivatalnak új vizsgálati jogköröket kell kapnia, illetve a jelenlegi eljárásait kell hatékonyabbá tennie, hogy az előbbi célok maradéktalan teljesülését a Hivatal megerősített piacfelügyeleti tevékenysége szavatolja. Kiemelt feladatként jelentkezik az energiapiacok átláthatóságáról és integritásáról szóló uniós rendelet (REMIT) előírásainak való megfelelés biztosítása. AKCIÓK
A Hivatal REMIT-tel és a kereskedelmi árak vizsgálatával összefüggő piacfelügyeleti koncepciójának kidolgozása, szervezeti átalakítása, piacfigyelési és ellenőrzési rendszerének kibővítése. A Hivatal piacfelügyeleti hatáskörének kiterjesztése a villamosenergia- és földgáz-kereskedelmi árak vizsgálatára. Jelentős piaci erő jogintézményének felülvizsgálata, javaslat új koncepcióra. A REMIT-tel összefüggő bennfentes információk Hivatal honlapján történő közzétételének kialakítása. A REMIT hazai átültetésére vonatkozó jogszabály-tervezet előkészítése.
17
2.2 Hatósági eljárások hatékonyságának javítása A Hivatal a hatósági eljárások során egységes szempontrendszer érvényesítésére törekszik, mely megvalósulása érdekében egységesíti az eljárásokhoz használt iratmintákat, sablonokat, valamint folyamatosan értékeli az eljárások tapasztalatait. A Hivatal hatáskörébe tartozó tevékenységek, folyamatok fejlesztése, hatékonyságának növelése keretében a Hivatal kialakítását, sablonok egységesítését, valamint – a belső információáramlás fejlesztése érdekében – a Hivatal peres ügyeiről nyilvántartás készítését és a peres ügyek tapasztalatainak megosztását tűzi ki célul. AKCIÓK
KET iratminta-tár kialakítása. Sablonok formai és tartalmi szempontú felülvizsgálata, egységesítése. Peres ügyek nyilvántartása, az egyes esetek tapasztalatainak összefoglalása.
3) SZABÁLYOZÁS 3.1 A szabályozási eszközök felülvizsgálata, bővítése, fejlesztése A hatékony és eredményes szabályozási tevékenység alapvető feltétele az új környezet kihívásaihoz történő alkalmazkodás. Az uniós és hazai szabályozási környezet változása és az energiapiacok fejlődése megkívánja új szabályozási eszközök alkalmazását, valamint a jelenlegi szabályozási eszköztár folyamatos felülvizsgálatát. AKCIÓK Új szabályozási területek, új szabályozási eszközök:
Szektorális jövedelmezőség vizsgálat. Okos mérésre és okos hálózatra vonatkozó szabályozás. Részvétel az új földgázpiaci modell kialakításában.
Felülvizsgálandó területek:
A Hivatal ellenőrzési feladatainak felülvizsgálata, kiterjesztése a Hivatal hatáskörébe került új területekre. Ellátásbiztonsági kérdések (módszertan-felülvizsgálat, jogszabály-módosítás előkészítése), szolgáltatásminőség. Jogszabályi ellentmondások feltárása, koherenciazavar megszüntetése.
18
3.2 Árszabályozás és árelőkészítés módszertanának felülvizsgálata, továbbfejlesztése A Széll Kálmán Tervben foglaltaknak megfelelően a Hivatal a rezsiköltségek indokolatlan emelésének megakadályozását fontos feladatának tekinti. Az árelőkészítés és az ármegállapítás folyamata során a Hivatal szigorúan vizsgálja a felmerült költségek indokoltságát annak érdekében, hogy kizárólag csak az energiaellátáshoz kapcsolódó költségek terheljék a fogyasztókat, továbbá folyamatosan fejleszti a rövid és középtávú árszabályozási módszertant. AKCIÓK
Felkészülés a villamosenergia-rendszerhasználat új árszabályozási ciklusára.
Földgáz egyetemes szolgáltatás árrendszerének átalakítási javaslatának kidolgozása.
Árszabályozási módszertan felülvizsgálata, fejlesztése (villamos energia, földgáz, távhő).
3.3 A Hivatal felügyelete alá tartozó támogatási rendszerek felülvizsgálata, továbbfejlesztése Az energetikai szektorban az uniós és hazai célkitűzésekkel összhangban támogatás nyújtható. A Hivatal a fogyasztói érdekeket szem előtt tartva kiemelt figyelmet fordít az általa felügyelt támogatási rendszerek hatékony működésére. Ennek keretében felülvizsgálja a felügyelete alá tartozó támogatási rendszerekre vonatkozó jelenlegi szabályozást és javaslatot tesz azok fejlesztésére. AKCIÓK
A KÁT rendszer elszámolási mechanizmusának felülvizsgálata, javaslat költséghatékonyabb működési modellre.
Közreműködés a METÁR rendszer kidolgozásában.
A távhő támogatási rendszer felülvizsgálata, javaslat a támogatási rendszer hatékonyabbá tételére.
19
4) FOGYASZTÓVÉDELEM 4.1 A fogyasztói érdekek képviseletének megerősítése A Hivatal továbbra is kiemelt feladatának tekinti a fogyasztói érdekek képviseletét, mely tevékenységét azonban hangsúlyosabbá kívánja tenni. A fogyasztói érdekek megfelelő érvényesülésének biztosítása azonban nem képzelhető el a felhasználói tudatosság fokozása nélkül. AKCIÓK
Szolgáltatás minőséggel kapcsolatos adatok elemzése és értékelése A szerződésszegések felderítési és vizsgálati eljárására vonatkozó szakmai ajánlás készítése.
4.2 Az energia-ellátáshoz kapcsolódó felhasználói tudatosság növelése Az utóbbi években a Hivatalhoz beérkező panaszok száma jelentősen nőtt. A Hivatal az eddig alkalmazott eljárások (ellenőrzés, üzletszabályzat jóváhagyás, bírság) hatékonyságát tovább kívánja fokozni, a jövőben viszont a fő hangsúlyt a megelőzésre helyezi. A felhasználói tudatosság növelése révén a Hivatal célja a panaszügyek elkerülése, illetve azok számának csökkentése. AKCIÓK
A felhasználói tájékoztatás rendszeressé tétele (sajtófigyelés, honlap megjelenés). Okos mérés projektek figyelemmel kísérése, tapasztalatok folyamatos értékelése.
20
5) STATISZTIKA ÉS ADATKEZELÉS 5.1 Nemzeti Energiastatisztikai Rendszer kiépítése A Nemzeti Energiastratégia megvalósulásának monitoringja megköveteli az eddiginél gyorsabb, pontosabb, megbízhatóbb, mindenki számára szabadon hozzáférhető statisztikai és informatikai adatrendszer működtetését. A Nemzeti Energiastatisztikai Rendszer kialakítása során a Hivatal bővíti információs rendszereit, valamint teljes körű adatbázis kialakítását tűzte ki célul. AKCIÓK
A Nemzeti Energiastatisztikai Rendszer adatkörének bővítése, hozzáférhetőség javítása. Az adatminőség javítása, adatszolgáltatási rendszer folyamatos karbantartása és fejlesztése.
5.2 A Hivatal információs rendszereinek bővítése, megújítása A Hivatal információs rendszereinek bővítése és megújítása az Energiastratégiában meghatározott célok teljesülése érdekében szükséges.
21
6) HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK 6.1 Regionális piacépítés Az EU kiemelt figyelemmel kezeli a belső, egységes európai földgáz- és villamosenergia-piac létrehozását, ennek köztes állomásaként pedig Európán belüli földrajzi területekre regionális piacok kialakítását. Fontos, hogy a piacösszekapcsolás úgy valósuljon meg, hogy annak hasznait a magyar villamosenergiafogyasztók is élvezhessék. A hazai érdekek minél sikeresebb érvényesítéséhez a Hivatal aktív részvétele szükséges, szoros együttműködésben a szomszédos országok szabályozó hatóságaival. AKCIÓK
Aktív részvétel a cseh-szlovák-magyar piac-összekapcsolási projekt munkájában.
A gáz- és villamosenergia-kiegyensúlyozás témájában az uniós szabályozás magyar rendszerre gyakorolt hatásának bemutatása, piaci szereplők tájékoztatása.
6.2 A MEH hazai és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése A hazai érdekek érvényesítése céljából a Hivatal aktívan vesz részt a különböző nemzetközi fórumokon, az európai szabályozó hatóság (ACER), valamint az európai regulátorok szövetségének (CEER) munkájában, ahol szakértői feladatokat és az ország érdekének megfelelő lobbi-tevékenységet fejt ki. Az eredményes és hatékony felügyeleti tevékenység megkívánja – a nemzetközi szintű érdekérvényesítés mellett – a hazai társhatóságokkal történő szorosabb együttműködést is. Ennek érdekében a Hivatal együttműködési megállapodásokat köt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal. AKCIÓK
A cseh-szlovák-magyar piac-összekapcsolással összefüggő háttérszerződések előkészítése. A Hivatal hatékony és eredményes felügyeletét szolgáló megállapodások megkötése a társhatóságokkal.
22
