Magyar Energia Hivatal

Magyar Energia Hivatal

Az 56/2002 GKM rendelet alapján kötelező átvételre jogosult kapcsolt termelők 2010. december 31. utáni támogatásáról GÁZMOTOROK A 2010. évi VII. törvény hatását is figyelembe vevő változat

2010. március 16.


Tartalomjegyzék 1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ...................................................................................................3

2.

HÁTTÉR .............................................................................................................................7

3.

2.1

A meghosszabbítás szükséges feltételei ...................................................................7

2.2

A meghosszabbítás szükséges feltételeinek teljesítése ............................................8

2.3

A meghosszabbítás további döntési kritériumai.......................................................10

2.4

Gázmotoros és nem gázmotoros termelők ..............................................................10

2.5

Előzmények .............................................................................................................11

A GÁZMOTOROK KÖLTSÉGEI ÉS BEVÉTELEI .......................................................................12 3.1

Beruházási költségek...............................................................................................12

3.2

Állandó költségek.....................................................................................................14

3.2.1 Személyi költségek .............................................................................................16 3.2.2 Egyéb költségek .................................................................................................18 3.3

Változó költségek.....................................................................................................18

3.3.1 Földgáz árak .......................................................................................................18 3.3.2 Karbantartás .......................................................................................................21 3.3.3 Iparűzési adó ......................................................................................................21 3.4

A figyelembe vett állandó és változó költségek összefoglalása...............................22

3.5

Árbevételek ..............................................................................................................23

3.5.1 Villamos energia .................................................................................................23 3.5.2 Hőenergia ...........................................................................................................24 4.

A MEGTÉRÜLÉS SZÁMÍTÁSA ..............................................................................................26 4.1

Az alapmodell ..........................................................................................................26

4.2

Hitelek ......................................................................................................................27

4.3

Adófizetés ................................................................................................................27

4.4

Diszkontráta .............................................................................................................27

4.5

Maradványérték .......................................................................................................28

4.6

Támogatások figyelembevétele ...............................................................................29

4.7

A megtérülés számítási modell eredményei ............................................................29

4.7.1 Általános szempontok.........................................................................................29 4.7.2 Megtérülési idők..................................................................................................31 5.

A MEGTÉRÜLÉSI IDŐK ÉS A KÖTELEZŐ ÁTVÉTEL MEGHOSSZABBÍTÁSÁNAK KISZÁMÍTÁSA ....32

kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc

2/34


1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A kötelező átvételi lehetőség 2010. december 31-ig vonatkozik azokra a hő- és villamos energiát kapcsoltan termelő egységekre, amelyek még nem a 2008. január 1-jétől hatályos 389/2007 (XII. 23.) Korm. rendelet alapján váltak jogosulttá1 a kötelező átvételre (hanem a 2001. CX. tv. és az 56/2002. (XII. 29.) GKM r. alapján). A VET2 171. § (5) bekezdése bizonyos feltételek fennállása esetén lehetőséget ad arra, hogy a kötelező átvétel legfeljebb 2015. december 31-ig meghosszabbításra kerüljön a hőenergiát lakossági távhő vagy külön kezelt intézmények számára értékesítő egységek esetében. A 2010. évi VII. törvény (Mtv) 51. § (8) bekezdése lehetővé tette továbbá, hogy a Hivatal által az Mtv hatálybalépését megelőzően a VET 171. § (5) bekezdése szerint hozott határozatokat az Mtv rendelkezései alapján szükséges módon a Hivatal kérelemre módosítsa. Ezen kérelmek esetében a Hivatalnak 2010. március 31-ig kell döntenie. A kérelmekhez benyújtandó dokumentumok listája és a benyújtáshoz szükséges egyéb információk 2010. február elejétől megtalálhatóak a Hivatal honlapján. A meghosszabbításra vonatkozó döntést a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hozza meg. A döntés során a Hivatalnak egyrészt értékelnie kell a VET által meghatározott szükséges feltételek teljesülését, másrészt pedig az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét és a távhő felhasználók teherbíró képességét. A szükséges feltételek közé tartozik, hogy a hő legalább 70%-ban lakossági távhő vagy külön kezelt intézmény számára kerüljön értékesítésre, a termelő vállalja, hogy legkésőbb 2011. december 31-ig alkalmassá teszi termelőegységét a szabályozásra, továbbá hogy a kötelező átvételből származó előny kimutathatóan eljusson a hőfelhasználókhoz. Ez utóbbi feltétel az 50 MWe alatti beépített teljesítőképességű erőművekben kapcsoltan termelt hőenergia esetében akkor tekinthető teljesítettnek, ha a hőértékesítés átlagára a kereskedelmi üzemidő alatt a közüzemi, illetve egyetemes szolgáltatói földgáz ár alatt marad. Ezeknek a feltételeknek folyamatosan teljesülniük kell a kötelező átvételi időszak végéig. A meghosszabbítást kérelmezők között nagy számban találhatóak kapcsolt gázmotorok. Mivel ez egy viszonylag egységes technológia, ezért a Hivatal a gázmotoros termelők kérelmeit egy egységes, a gázmotoros technológiára jellemző átlagos megtérülést kiszámító modell alapján bírálja el, nem pedig egyedileg. Ezzel is jelezni kívánjuk azon törekvésünket, hogy csak a hatékony gázmotorok átlagos megtérülését célzó támogatást kívánjuk fogyasztói teherként elismerni. A nem gázmotoros egységek nagymértékben különböznek egymástól, ezért esetükben egyedi vizsgálatokra kerül sor. Az elemzés nem gázmotor specifikus részei (pl. meghosszabbításhoz szükséges feltételek teljesítése, makrogazdasági adatok, megtérülés számítás módszertana) ugyanakkor iránymutatóak a meghosszabbítási eljárásban érdekelt, nem gázmotoros egységekre is.

1

Illetve azokra is, akik a 389/2007. Korm. rendelet alapján kaptak ugyan engedélyt, de abban nem került megállapításra a kötelező átvétel időtartama és a kötelező átvétel alá tartozó mennyiség. 2

2007. évi LXXXVI. törvény


3/34


Az elemzés adatbázisát alapvetően a benyújtott kérelmekhez csatolt adatok jelentették. Jelen dokumentumban figyelembevételre kerültek az előző verziókhoz beérkezett észrevételek is. A fentieken kívül a Hivatal a korábbi évek engedélykérelmeihez benyújtott adatokat is felhasználta.


4/34


A Hivatal a következő megtérülési időkkel számol, amennyiben a termelő hőértékesítési árai éppen megegyeznek a felhasznált földgáz benchmark árával3:

kihasználás, óra/év

Méret (MW) 4000‐ig 4001‐4500 4501‐5000 5001‐5500 5501‐6000 6001‐6500

6500‐tól

0,00 ‐ 0,50

15,0

13,7

11,0

9,2

8,0

7,0

6,3

0,51 ‐ 1,00

15,0

12,5

10,2

8,7

7,6

6,7

6,1

1,01 ‐ 1,50

14,5

11,6

9,7

8,3

7,3

6,5

5,9

1,51 ‐ 2,00

14,1

11,3

9,5

8,2

7,2

6,4

5,8

2,01 ‐ 2,50

13,9

11,2

9,4

8,1

7,1

6,4

5,8

2,51 ‐ 3,50

13,4

10,8

9,1

7,9

7,0

6,2

5,3

3,51 ‐ 4,50

13,2

10,7

9,0

7,3

6,5

5,8

5,3

4,51 ‐ 10,00

11,7

9,6

8,2

7,1

6,3

5,7

5,2

10,01 ‐ 15,00

11,6

9,5

8,1

7,1

6,3

5,7

5,2

15,01‐

11,5

9,5

8,1

7,1

6,3

5,7

5,2

1. táblázat: Zöldmezős beruházások megtérülési ideje (ha hőértékesítési ár = benchmark gázár)


Méret (MW) 4000‐ig 4001‐4500 4501‐5000 5001‐5500 5501‐6000 6001‐6500

6500‐tól

0,00 ‐ 0,50

15,0

12,7

10,3

8,7

7,5

6,7

6,0

0,51 ‐ 1,00

14,6

11,6

9,6

8,2

7,2

6,4

5,7

1,01 ‐ 1,50

13,7

10,9

9,1

7,8

6,9

6,2

5,6

1,51 ‐ 2,00

13,2

10,6

8,9

7,7

6,8

6,1

5,5

2,01 ‐ 2,50

13,0

10,4

8,8

7,6

6,7

6,0

5,5

2,51 ‐ 3,50

12,5

10,1

8,6

7,4

6,6

5,9

5,0

3,51 ‐ 4,50

12,3

10,0

8,5

6,9

6,1

5,5

5,0

4,51 ‐ 10,00

10,9

9,0

7,7

6,7

6,0

5,4

4,9

10,01 ‐ 15,00

10,9

9,0

7,7

6,7

6,0

5,4

4,9

15,01‐

10,8

8,9

7,6

6,7

6,0

5,4

4,9

2. táblázat: Nem zöldmezős beruházások megtérülési ideje (ha hőértékesítési ár = benchmark gázár)

3

Lásd a 10. táblázatot. A 2003, év végéig a benchmark földgáz ár megegyezik az adott termelő által elérhető közüzemi árral, mert ebben az időszakban még nem volt földgáz szabad piac. kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc

5/34


A kihasználási óraszámot a 2004-2008 közötti teljes működési évek átlagaként kell meghatározni a beépített villamos teljesítményre vonatkoztatva. A méret az adott telephelyen található gázmotorok beépített villamosenergia-teljesítményét jelenti. A fenti táblázatokban szereplő megtérülési időket a kapcsoltan termelt hő tényleges értékesítési áraknak megfelelően korrigálni kell, ami az alábbi „y” értékkel való osztás révén történik: 1. egyenlet:

y = 0,7448x + 0,2589, ahol

x = átlagos hőértékesítési ár / benchmark földgáz ár. Az „x” érték a kereskedelmi üzem kezdetétől eltelt teljes naptári évek értékesített hőmennyiséggel súlyozott átlagárai alapján kerül meghatározásra. A 2008. és 2009. évek négyszeres súllyal szerepelnek, mivel ezek az évek tekinthetőek leginkább iránymutatónak a jövőre vonatkozóan. Ha a termelő egyben távhőszolgáltató vagy külön kezelt intézmény is, akkor alapesetben x=0,8. Ettől csak megfelelő indokolás esetén lehet eltérni. A gázmotor élettartamára vonatkozó feltételezésnek megfelelően a korrekció után adódó megtérülési idő nem lehet 15 évnél hosszabb. Támogatás igénybevétele esetén a megtérülési időt a támogatás beruházáshoz viszonyított arányának megfelelően le kell csökkenteni. A VET 171. § (5) bekezdése alapján a VET 171. § (5) bekezdésben rögzített feltételeknek megfelelő, 50 MW beépített teljesítőképességet el nem érő teljesítőképességgel rendelkező villamosenergia-termelő esetében az átvétel időtartamát a Hivatal a kereskedelmi üzem kezdetétől számított legalább 7,5 éves időtartamra, de legfeljebb 2015. december 31-ig hosszabbítja meg. Ez egyenértékű azzal, hogy a megtérülési idő nem lehet 7,5 évnél rövidebb. A fenti módon kiszámított megtérülési időket a kereskedelmi üzem kezdetéhez hozzáadva kapható meg a megtérülés időpontja. Amennyiben ez az időpont 2010. december 31-nél későbbi, akkor a kötelező átvétel határideje a megtérülés időpontja által meghatározott hónap végéig, de legfeljebb 2015. december 31-ig meghosszabbításra kerülhet (a jogszabályi feltételek fennállása esetén). A KÁT keretében értékesíthető villamos energia éves mennyiségét a beépített villamos teljesítményre vonatkoztatott csúcskihasználási óraszám és a beépített villamos teljesítmény szorzataként határozza meg a Hivatal, mégpedig a 2004 – 2008 évek átlaga alapján.


6/34


2.

HÁTTÉR

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló, 2008. január 1-jével hatályon kívül helyezett 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 2010. december 31-éig tette lehetővé, hogy a hatálya alá tartozók (köztük a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelők) a kötelező átvétel keretében értékesítsék az általuk termelt villamos energiát. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 171. § (5) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az 56/2002. GKM rendelet alapján értékesítésére jogosult termelő kérelmére – az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával, a kötelező átvétel alá eső mennyiség megállapításával – a Hivatal a kötelező átvétel időtartamát legfeljebb 2015. december 31-éig meghosszabbíthassa. A 2010. január 29-én hatályba lépett, egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi VII. törvény (a továbbiakban Mtv) módosította a VET 171. § (5) bekezdésének szövegét, a továbbiakban ezt a szöveget vesszük alapul. Az Mtv 51. § (8) bekezdése lehetővé tette továbbá, hogy a Hivatal által az Mtv hatálybalépését megelőzően a VET 171. § (5) bekezdése szerint hozott határozatokat az Mtv rendelkezései alapján szükséges módon a Hivatal kérelemre módosítsa. Ezen kérelmek esetében a Hivatalnak 2010. március 31-ig kell döntenie. A kérelmekhez benyújtandó dokumentumok listája és a benyújtáshoz szükséges egyéb információk 2010. február elejétől megtalálhatóak a Hivatal honlapján.

2.1

A meghosszabbítás szükséges feltételei

A meghosszabbítás szükséges – de nem elégséges – feltételei a 2010. január 29-től hatályos szöveg [VET 171. § (5)] szerint: a) a termelő a termelőegységgel még a 2001. évi CX. törvény (előző VET), illetve az ennek alapján kiadott 56/2002 GKM rendelet alapján jogosult kötelező átvételre, és b) a megtermelt hasznos hő 70%-ot meghaladó mértékben a lakossági távhő, illetve a VET 3. § 74. pontja szerinti külön kezelt intézmény céljára kerül értékesítésre, és c) a Hivatal megállapítja, hogy a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerében történő részvételből származó előny a távhőfogyasztókhoz kimutathatóan eljut, és d) a termelő vállalja, hogy legkésőbb 2011. december 31-ig a termelő kapacitását alkalmassá teszi a VET 5. § (1) bekezdése szerinti erőművi teljesítőképesség felajánlására és a hőfogyasztáshoz nem kötött működésre is. A feltételek teljesülését a Hivatal ellenőrzi. Ha a termelő a hosszabbítás feltételeit nem teljesíti, a Hivatal a termelőt kizárja a kötelező átvételből. A fenti feltételek teljesülésén kívül az 2.3 pontban szereplő kritériumokat mérlegeli a Hivatal a kötelező átvétel meghosszabbítására irányuló döntés meghozatalánál.


7/34


2.2

A meghosszabbítás szükséges feltételeinek teljesítése

A Hivatal a fenti feltételek teljesítésének igazolásaként az alábbiak szerinti információkat fogad el, illetve az alábbiak szerint jár el: a) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabály (56/2002. GKM rendelet) alapján történő jogosultságról van szó. Amennyiben az engedély bármilyen okból már nem a fenti jogszabályok, hanem a 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) alapján került kiadásra és meghatározásra került benne a kötelező átvétel időtartama és a kötelező átvétel alá eső mennyiség, akkor az értékesítő nem jogosult a VET 171. § (5) bekezdése szerinti hosszabbításra, azonban megfelelő indoklás mellett kérheti az engedély módosítását és ezzel az engedélyében szereplő kötelező átvételi időszak meghosszabbítását. A Hivatal ezen eljárások során is a jelen megtérülésszámítások tapasztalataira kíván építeni. Amennyiben az adott telephelyi termelés engedélyköteles (0,5 MWe beépített teljesítménynél nagyobb), de a termelőnek nincs kiserőművi összevont engedélye, akkor a kötelező átvétel meghosszabbítására nem jogosult, sőt a Hivatal bírságot fog kiszabni. A nem engedélyköteles erőművek esetében azok tartoznak a VET 171. § (5) bekezdésének hatálya alá, amelyek 2008. január 1-jét megelőzően kezdtek értékesíteni a kötelező átvétel keretében. b) A Hivatal honlapján megtalálható 5. számú mellékletet kell kitölteni a lakosság és külön kezelt intézmények arányának igazolásához. Az érintett távhőszolgáltatónak igazolnia kell a lakosság és a külön kezelt intézmények részarányát a távhőszolgáltató értékesítéséből. A Hivatal a 2008. és 2009. évi adatokból indul ki, de a feltételnek folyamatosan fenn kell állnia a kötelező átvételi időszak végéig. c) A kötelező átvételből származó árelőny távhőfogyasztókhoz való eljutására vonatkozó feltétel az 50 MWe-nél kisebb beépített teljesítőképességű erőműben kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerében történő részvételből származó előny a távhőfogyasztókhoz, illetve a külön kezelt intézményhez akkor jut el kimutathatóan, ha a kereskedelmi üzemidő alatt kapcsoltan termelt hőmennyiség súlyozott átlagárának Ft/MJ-ban kifejezett értéke nem haladja meg a termelő számára elérhető - 2009. július 1je előtt a közüzemi, 2009. július 1-je után az egyetemes szolgáltatói - földgáz árának rendszerhasználati díjakkal és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 138/A. §-ában meghatározott pénzeszközzel növelt, Ft/MJ-ban számított értékét. Az egyetemes szolgáltatói ár esetében a Hivatal az egyetemes szolgáltatók súlyozott átlagárát vette figyelembe, amely értékek a Hivatal honlapján megtalálhatóak. A kritérium teljesülésének megítéléséhez a hőértékesítési árakat igazoltatni kell a helyi illetékes távhőszolgáltatóval, illetve az érintett külön kezelt intézménnyel (lásd benyújtandó dokumentumok 3. számú melléklet), továbbá meg kell adni a fölgáz vásárlásra vonatkozó adatokat (lásd benyújtandó dokumentumok 4. számú melléklet).


8/34


Az 50 MWe, illetve ennél nagyobb beépített teljesítőképességű erőművek esetében a Hivatal egyedi vizsgálatot alkalmaz. Ha ugyanaz a termelő a villamos energiával kapcsoltan és nem kapcsoltan termelt hőenergiát azonos áron értékesíti, akkor a távhőszolgáltatóval vagy külön kezelt intézménnyel ezt a „kevert” árat kell igazoltatni, de emellett részletesen le kell vezetni, hogy miként határozható meg a kapcsoltan termelt hőenergia értékesítési ára. A döntés során a Hivatal egyedileg fogja ezeket az eseteket megvizsgálni, figyelembe véve az alkalmazott technológiát, a kazánok életkorát, kihasználását, illetve az esetleges egyéb speciális jellemzőket. Ha a termelő egyben távhőszolgáltató vagy külön kezelt intézmény is, akkor a Hivatal úgy tekinti, hogy a kötelező átvételből származó előny automatikusan eljut a távhőszolgáltatóhoz illetve külön kezelt intézményhez és ezáltal a hőfogyasztókhoz. d) A hőfogyasztáshoz nem kötött működés és a VET 5. § (1) bekezdés szerinti kapacitás felajánlhatóságának szükséges feltételeit illetően a Hivatal további egyeztetéseket folytatott a MAVIR-ral és a Magyar Kapcsolt Energia Társasággal. Az egyeztetések eredményeként az alábbi követelményeket kell teljesíteniük az engedélyköteles (0,5 MWe beépített teljesítőképességnél nagyobb) termelőknek: i)

A kiserőműveknek rendelkezniük kell az ENTSO-E által kiadott Üzemviteli Kézikönyv (Operation Handbook) „Teljesítmény-frekvencia szabályozás és viselkedés” című eljárásrendben (Policy 1) megfogalmazott tercier szabályozási lehetőség felajánlásához szükséges erőművi teljesítőképességgel.

ii) A kiserőműveknek legalább a beépített teljesítőképességük 60%-a feletti tartományban szabályozhatónak kell lenniük. iii) A szabályozási tartalék rendelkezésre állása az átviteli rendszerirányító által ellenőrizhető legyen, valós idejű üzemirányítási mérés segítségével. iv) A szabályozás képes legyen teljesítményváltozási gradienssel aktiválására.

legalább 1 MW/1,5 perc a szabályozási teljesítmény

v) A szabályozó kapacitásokat minimum napi 4 órán keresztül biztosítani kell, melyeket megszakítással is igénybe lehet venni. A részvételhez szükséges akkreditáció az Üzemi Szabályzatban leírtak szerint fog történni. A VET 5. § (1) bekezdése értelmében a termelői engedélyes a rendszerszintű szolgáltatások biztosítására alkalmas, rendelkezésre álló kapacitásait köteles felajánlani a MAVIR-nak, azokat indokolatlanul nem tarthatja vissza. A felajánlás és az igénybe vett kapacitások illetve energia díjazása tekintetében a MAVIR szokásos eljárásrendje az irányadó. A 20 MWe-nál nagyobb beépített teljesítőképességű erőművek egyedileg vagy szabályozási központon keresztül kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc

9/34


adhatnak ajánlatot, míg az ennél kisebbek csak szabályozási központon keresztül. Egy szabályozási központnak legalább az egyik (fel vagy le) irányban minimálisan 5 MW szabályozási képességgel kell rendelkeznie. Egy szabályozási központhoz csak azonos mérlegkörbe tartozó termelők csatlakozhatnak. További részletszabályok a Kereskedelmi Szabályzatba fognak szerepelni, ezért kérjük az érintetteket, hogy kísérjék figyelemmel annak változásait, továbbá aktívan vegyenek részt annak alakításában. A nem engedélyköteles termelőkre a d) pont szerinti követelmények nem vonatkoznak. 2.3

A meghosszabbítás további döntési kritériumai

A kötelező átvétel meghosszabbítására vonatkozó eljárás során a Hivatalnak a fenti szükséges feltételek teljesülésén túl figyelembe kell vennie az alábbi döntési kritériumokat: a) a távhő felhasználók teherbíró képességét, b) az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét. A távhő felhasználók teherbíró képességének figyelembevétele alapvetően abba az irányba mutat, hogy a kötelező átvételt a maximális időre hosszabbítsa meg a Hivatal – amennyiben a kötelező átvételből származó előny eljut a távhő felhasználókhoz (ez egyúttal hosszabb távon növelné a villamosenergia-felhasználók terheit). A másik döntési kritérium az egyes termelési eljárások – jelen esetben a gázmotorok – átlagos megtérülési idejét veszi figyelembe és ezáltal korlátozza a villamosenergiafelhasználókra rakott terheket. A Hivatal olyan módon kívánja integrálni ezt a két ellentétes szempontot, hogy a hosszabbításnál az átlagos megtérülési időt veszi alapul, de az átlagos megtérülési idő meghatározásánál figyelembe veszi az adott termelő által eddig alkalmazott hőértékesítési átlagárat. Ha egy termelő olcsóbban adta a hőenergiát, akkor hosszabb lesz a számított megtérülési ideje. A Hivatal a kérelem elbírálása során a megtérülést az adott termelőegység kereskedelmi üzemének kezdetétől számítja – a VET 10. § e) pontjával összhangban. Megjegyezzük továbbá, hogy valamennyi érintett befektető – akár maga építette, akár csak megvásárolta az adott termelőeszközt – döntésekor csak a 2010. végéig tartó kötelező átvételre számíthatott biztosan. 2.4

Gázmotoros és nem gázmotoros termelők

Már a kérelmek benyújtása előtt várható volt, hogy a kérelmet benyújtók többsége gázmotoros termelő lesz, így a gázmotorok vonatkozásában mutatkozott célszerűnek egy általános módszertant kidolgozni. Az egyéb eseteket (gázturbinák, nem földgázt felhasználó erőművek) egyedi vizsgálat alapján fogja a Hivatal elbírálni, mivel igen eltérő tulajdonságúak méretüket, technológiájukat, kialakításukat (pl. felújítás, átalakítás) és tüzelőanyagukat tekintve. Azonban ezen esetekben is szükség van valamilyen szinten egységes alapelvekre, például a jelen számításban használt megtérülés számítási módszertan, makrogazdasági feltételezések és megtérülési ráta alkalmazását tervezi a Hivatal. kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc

10/34


A továbbiakban tehát a gázmotorokra vonatkozóan alkalmazandó megtérülés számítási módszertan végleges változatát mutatjuk be. 2.5

Előzmények

A Hivatal a jelen témában írott konzultációs anyag első változatát 2009. július 31-én tette közzé honlapján, amelyhez augusztus 14-ig várta az észrevételeket. A beérkezett észrevételek összefoglalását és a rájuk adott válaszokat szintén közzétette a honlapján. A konzultációs anyag első változatában a gázmotorok költségeit két forrás alapján elemeztük: a) a Hivatal számára 2007. márciusában készített, „Gázmotorok jövedelmezősége, megtérülése” című tanulmányának 4. fejezete, b) a Hivatal által a gázmotoros termelőktől bekért adatszolgáltatás. A két modell között igen jelentős eltérések mutatkoztak, az adatszolgáltatásból származó költségek a legtöbb esetben jóval meghaladták a korábbi tanulmányból származtatott költségeket. A Hivatal úgy ítélte meg, hogy feltehetően az adatszolgáltatásból származó adatok festenek reálisabb képet, ezért ezt a változatot választotta – bár egyes tételek esetében korrekciókat alkalmazott. A konzultációs anyag második verzióját 2009. november 10-én tette közzé a Hivatal. Ebben már a kérelmekhez benyújtott adatokra alapozta a figyelembe vett költségeket és bevételeket. Számításainkat az első verzióval összehasonlítva mutattuk be. A konzultációs anyag 2. verziójára 2009. november 16. délig várta a Hivatal az észrevételeket. A beérkezett észrevételeket és a Hivatal válaszait jelen anyaggal egyidejűleg publikáljuk. A jelen anyagban a konzultációs anyag 2. verziójához képest történt minden változás nyomon követhető az észrevételekre adott válaszokból. A „végső” változat 2009. november 25-én került publikálásra. A jelenlegi újabb verzióra az Mtv okán volt szükség, de a Hivatal néhány egyéb szükségesnek ítélt változtatást is végrehajtott. A szűkre szabott időkeretek miatt konzultációs időszakra a korábbi formában nem volt lehetőség, de a Hivatal egyéb módon (pl. nyilvános konzultáció 2010. február 26-án, személyes konzultációk, stb.) egyeztetett az érdekeltekkel és érdekképviseleti szervezeteikkel (MKET, MaTáSzSZ).


11/34


3.

A GÁZMOTOROK KÖLTSÉGEI ÉS BEVÉTELEI

3.1

Beruházási költségek

A fajlagos beruházási költségekre egy lineáris regressziós modellt alkalmaztunk, amely a fajlagos beruházási költséget („FBK” [MFt/MW]) az alábbi változók függvényében becsülte: 

Kereskedelmi üzem kezdete („kezdet” [év])



Zöldmezős beruházás-e? („zöldmezős” [1: igen; 0: nem])



Beépített villamos teljesítmény („méret” [MW])

A modell statisztikailag becsült paramétereire xo, x1, x2 és x3 jelölést alkalmazva tehát: FBK = xo + x1 * kezdet + x2 * zöldmezős + x3 * méret

2. egyenlet:

A kérelmekhez beérkezett adatokból a fajlagos beruházási költségek átlaga 212 MFt/MW volt, szórása pedig 82 MFt/MW. Az elemzés reálisabbá tétele érdekében az átlagtól a szórásnál nagyobb mértékben eltérő fajlagos beruházási költségeket kiugró értékeknek minősítettük és nem vettük figyelembe. A lineáris regresszió eredményét mutatja az alábbi táblázat: változó

paraméter

t‐érték

szignifikáns? (10%)

konstans

‐24894

‐5,58

igen

kezdet

12,53

5,62

igen

zöldmezős

‐3,55

‐0,38

nem

méret

0,61

0,67

nem

3. táblázat

A beruházási költségek becslésének paraméterei

A „t-érték” a paraméter és a becslés standard hibájának hányadosa, a paraméter jelen esetben akkor tekinthető 10%-os szinten szignifikánsnak, ha a „t-érték” abszolút értéke nagyobb 1,67-nél. Mint látható, sem a „zöldmezős”, sem pedig a „méret” változók együtthatói nem tekinthetőek szignifikánsnak, vagyis ezek a változók gyakorlatilag nem játszanak szerepet a fajlagos beruházási költségek alakulásában. A lineáris regressziót a fennmaradó két szignifikáns magyarázó változóval megismételve az alábbi eredményt kapjuk: változó

paraméter

t‐érték

szignifikáns? (10%)

konstans

‐25563

‐6,12

igen

kezdet

12,86

6,17

igen

4. táblázat: A beruházási költségek becslésének szignifikáns paraméterei

A beruházási költségeket és a becsült értékeket grafikusan szemlélteti az alábbi ábra.


12/34


1. ábra

A fenti paraméterek alapján adódó fajlagos beruházási költségeket az alábbi táblázat mutatja. „Kezdet”

MFt/MW

2003

195

2004

208

2005

220

2006

233

2007

246

5. táblázat: Az adatok elemzéséből adódó beruházási költségek (MFt/MW)

Ezek az értékek a korábban számított „nem zöldmezős” és „zöldmezős” fajlagos beruházási költségek között helyezkednek el, azoktól nem térnek el jelentősen. A Hivatal ugyanakkor logikusnak véli, hogy a zöldmezős beruházások fajlagosan drágábbak legyenek, így – az adatokból adódó eredmények ellenére, mintegy üzenetértékkel – a zöldmezős beruházásokat 5%-kal magasabb fajlagos beruházási költségen veszi figyelembe. A közepes- és nagyjavítások költségei nagyon eltérő módon szerepelnek a beérkezett adatokban. Valószínűsíthető azonban, hogy a karbantartási költségeknél ez nem teljes mértékben került figyelembevételre. Mivel ezek a motor élettartamát is meghosszabbítják, ezért nem a karbantartási díjaknál, hanem inkább a beruházási költségek 5%-os emelésével vesszük őket figyelembe. A fenti két korrekcióval a figyelembe vett beruházási költségek az alábbiak szerint alakulnak:


13/34


nem zöldmezős

zöldmezős

2003

204

215

2004

218

229

2005

231

243

2006

245

257

2007

258

271

6. táblázat: Figyelembe vett fajlagos beruházási költségek (MFt/MW)

3.2

Állandó költségek

A figyelembe vett költségek meghatározásakor a kérelmekhez beérkezett adatokat használtuk fel. Az alábbiakban grafikusan is bemutatjuk példaként a 2006. évi költségeket.

2. ábra


14/34


3. ábra

4. ábra


15/34


5. ábra

A biztosítási költségek esetében viszonylag lineárisnak tűnik a kapcsolat a biztosítási díj és a méret között, azonban a személyi és egyéb költségek esetében már sokkal nagyobb az adatok szórása és kevéssé értelmezhetőek a megadott adatok. Az adatokból számított súlyozott átlagokat az alábbi táblázat mutatja be. Biztosítás (MFt/MW)

személyi költség (MFt/MW)

Egyéb költség (MFt/MW)

2003

0,39

1,69

5,74

2004

0,50

1,94

8,25

2005

0,46

1,72

7,77

2006

0,58

2,14

6,79

2007

0,61

2,41

7,77

2008

0,63

2,46

9,36

7. táblázat: Az adatokból származó fajlagos állandó költségek

A fenti számításokban csak az átlagértéktől a szórásnál kisebb mértékben eltérő adatokat vettük figyelembe, azaz ilyen módon megpróbáltuk kiszűrni a kiugró értékeket. A nagy szóródás, nem lineáris kapcsolat, eltérő adattartalom és túlzottan magas értékek miatt továbbra is korrekciókat tartunk szükségesnek a személyi és egyéb költségek terén.

3.2.1

Személyi költségek

A 2006. évi személyi költségeket meghatározó képlet: 3. egyenlet:

(6+MW)*0,5+MIN(2;INT(MW/5))*2, ahol

MW: az erőmű méretét jelöli MW-ban, MIN: az utána következő értékek legkisebbike, kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc

16/34


INT:

az utána következő kifejezés egészrésze.

A képlet logikája annyiban tér el a korábbitól, hogy az 5-9,9 MW-os erőművek esetében a (6+MW)*0,5 alapértékhez hozzáadódik 2 MFt/MW, a 10 MW-os és annál nagyobb erőművek esetében pedig +4 MFt/MW. Ezt mutatja az alábbi ábra.

6. ábra

Ennek indoka, hogy egy bizonyos mérethatárnál a motorok száma is megnövekszik, ami nagyobb élőmunka-igénnyel járhat és így nagyobb személyi költségeket okozhat. A további évekre vonatkozóan ezeket az értékeket az inflációval korrigáljuk. Az inflációs értékeket az alábbi táblázat mutatja.

Infláció

2003

4,7%

2004

6,8%

2005

3,6%

2006

3,9%

2007

8,0%

2008

6,1%

8. táblázat: Inflációs értékek


17/34


3.2.2

Egyéb költségek

A figyelembe vett egyéb költség 2006-ra vonatkozóan 5 MFt/MW, ami az adatokból adódó értéknél némileg alacsonyabb. A további évekre a 10. táblázatban szereplő inflációval korrigáljuk ezt az értéket. Az így figyelembe venni tervezett egyéb költségeket az alábbi táblázat mutatja.

Korrigált egyéb költség (MFt/MW)

2003

4,32

2004

4,52

2005

4,83

2006

5,00

2007

5,40

2008

5,73

9. táblázat: Korrigált egyéb költségek

3.3

Változó költségek

3.3.1

Földgáz árak

3.3.1.1

Földgáz árak 2009-ig a beérkezett adatok alapján

A kérelmekkel beérkezett adatokban a földgáz ára is jelentős szóródást mutat. Ez részben a szabadpiaci beszerzések, részben pedig a különböző közüzemi tarifák hatását tükrözi. Példaként bemutatjuk a 2006. évi adatok alakulását az alábbi ábrán.

7. ábra


18/34


A fenti ábrából is arra lehet következtetni, hogy a nagyobb termelők olcsóbban tudják beszerezni a földgázt. Ezért a figyelembe vett földgáz árakra vonatkozóan két kategóriát állítottunk fel a villamosenergia-termelés alapján:  20 GWh/év-nél kisebb termelés  20 GWh/év vagy annál nagyobb termelés Az egyes termelők villamosenergia-termelésének mértéke a 2004-2008 közötti teljes működési évek átlaga alapján kerül megállapításra. Az egyes évekre vonatkozó átlagárakat, illetve az előző évhez képest történt változást mutatja be az alábbi táblázat. Az adatok feldolgozásánál itt is csak az átlagtól a szórásnál kisebb mértékben eltérő adatokat vettük figyelembe. 20 GWh alatt

20 GWh és fölötte

2003

844

888

2004

1078

984

2005

1227

1174

2006

1703

1550

2007

2136

2074

2008

2529

2438

2009

2594

2404

10. táblázat: Figyelembe vett átlagos (benchmark) földgáz árak (Ft/GJ)

3.3.1.2

A jövőre vonatkozó földgáz árak

A múltbeli adatok alapján a 20 GWh/év villamosenergia-termelés alatti termelők földgáz ára mintegy 5%-kal volt magasabb a nagyobb termelőkénél. Erre alapozva a 20 GWh/év alatti kategóriában az alább bemutatott áraknál 2,5%-kal alacsonyabb, míg a 20 GWh/év fölötti kategóriában 2,5%-kal magasabb földgáz árat tételezünk fel. A 2010. – 2012. évekre a Platts adatai alapján becsülte meg a (rendszerhasználati díjak nélküli) földgáz termékárakat a Hivatal. A becslésnél 185 HUF/USD árfolyamot feltételeztünk. A további évekre vonatkozóan a 2012. évre becsült földgáz termékár inflációval korrigált értékét vettük figyelembe. A rendszerhasználati díjak tekintetében a 2009. novemberi állapotból indultunk ki, amelyet az alábbi táblázat mutat be. Díjelem

mérték mértékegység

Szállítási kapacitásdíj

12144

Ft/(m3/h)/év

Elosztási kapacitásdíj

11892

Ft/(m3/h)/év

Szállítási forgalmi díj

0,833

Ft/m3

Elosztási forgalmi díj

0,845

Ft/m3

11. táblázat: 2009. évi földgáz rendszerhasználati díjak (novemberi állapot)

A további évekre ezeket az értékeket inflációval növeltük. kapcsolt hosszabbítás elemzés_2010_március.doc

19/34


A tárolási díjelemet a fenti tételekből adódó rendszerhasználati díjak 10%-ának tételeztük fel. További figyelembe vett díjelem a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 8. §-a szerinti tagi hozzájárulás, melynek 2009. évi értékét 41 Ft/GJként vettük figyelembe, a további évekre pedig inflációval növeltük. Figyelembe vettük ezen túlmenően a 27/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet által megállapított pénzeszközt (a továbbiakban: pénzeszköz) – a 2010. évre 92 Ft/GJ, a 2011. évre 46 Ft/GJ értékkel4. A fentiek alapján adódó, 2010 – 2015 évekre vonatkozó átlagos földgáz árakat az alábbi táblázat tartalmazza.

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Földgáz termékár

2029

2271

2360

2431

2504

2579

Rendszerhasználati díjak

180

186

191

197

203

209

"Pénzeszköz"

92

46

0

0

0

0

Biztonsági készletezés

43

44

46

47

48

50

Összesen:

2345

2547

2597

2675

2755

2838

Infláció

4,50%

3%

3%

3%

3%

3%

12. táblázat: Átlagos jövőbeni földgáz árak (Ft/GJ)

A fenti táblázatban a rendszerhasználati díjakat 34 MJ/m3 fűtőértéket és 6570 óra/év kihasználási óraszámot feltételezve számítottuk át Ft/GJ mértékegységre. Hangsúlyozzuk, hogy a fenti árak csak és kizárólag ezen modell keretében alkalmazott feltevésnek tekintendőek. A termeléshez felhasznált földgáz mennyiségének meghatározásakor a Hivatal adatbázisa alapján 78%-os teljes energetikai hatásfokkal számoltunk. Ezt az értéket a beérkezett adatok is megerősítették. Megjegyezzük, hogy a kötelező átvétel szerinti ár követi a földgáz árak alakulását (lásd 3.5.1 pont), így a jövőbeli gázárra vonatkozó feltevésünknek mérsékelt hatása van csak a megtérülésre a kötelező átvételben részesülő erőművek esetében. Jelentősebb a gázár szerepe a feltételezett jövőbeli piaci hozamok (maradványérték) meghatározásában.

4

A pénzeszközt 2011. június 30-ig kell fizetni, ezért vettük a díjtétel 50%-át figyelembe a 2011. évre.


20/34


3.3.2

Karbantartás

A 2006-ra vonatkozóan beérkezett adatokat az alábbi ábra szemlélteti.

8. ábra

Mint látható, a beérkezett értékek erősen szóródnak, de többségük 2 Ft/kWh alatti fajlagos karbantartási költséget mutat 2006-ra. Az alábbi táblázat mutatja az egyes évekre beérkezett adatokból számított fajlagos karbantartási költséget. A kiugró értékek problémáját itt is igyekeztünk kezelni és csak a nullánál nagyobb5, de az átlagos értéket legfeljebb a szórással meghaladó karbantartási díj értékeket vettük csak figyelembe.

Karbantartás Változás az előző (Ft/kWh) évhez képest

2003

1,37

2004

1,39

2%

2005

1,47

6%

2006

1,48

0%

2007

1,65

12%

2008

1,70

3%

13. táblázat: Figyelembe vett átlagos fajlagos karbantartási díjak

3.3.3

Iparűzési adó

A változó költségek között kerül számbavételre az iparűzési adó, amelynek a kérelmekhez beérkezett adatokból beérkezett fajlagos értékeit az alábbi táblázat mutatja. 5

A nagy szórás miatt a figyelembe veendő intervallum alsó határa negatívra adódott volna.


21/34


Iparűzési adó (Ft/kWh)

2003

0,14

2004

0,15

2005

0,20

2006

0,21

2007

0,22

2008

0,26

14. táblázat: Figyelembe vett iparűzési adó

Itt is csak az átlagtól a szórásnál kisebb mértékben eltérő adatokat vettük figyelembe. 3.4

A figyelembe vett állandó és változó költségek összefoglalása

A fentieket összefoglalva a Hivatal az alábbi költségeket használja a 2008 végéig tartó időszakra az átlagos megtérülési idő kiszámításához. Tüzelőanyag (Ft/GJ) 20 GWh és Karbantartás (Ft/kWh) fölötte

Iparűzési adó (Ft/kWh)

Biztosítás (MFt/MW)

Egyéb költség (MFt/MW)

személyi költség (MFt/MW) infláció

20 GWh alatt

2003

844

888

1,37

0,14

0,39

4,32

SZK2006/1,158

4,7%

2004

1078

984

1,46

0,15

0,56

4,52

SZK2006/1,106

6,8%

2005

1227

1174

1,47

0,20

0,46

4,83

SZK2006/1,036

3,6%

2006

1703

1550

1,48

0,21

0,57

5,00

SZK2006

3,9%

2007

2136

2074

1,66

0,22

0,61

5,40

SZK2006*1,080

8,0%

2008

2529

2438

1,70

0,27

0,69

5,73

SZK2006*1,146

6,1%

15. táblázat: A figyelembe vett költségek összefoglalása

A személyi költségek oszlopában szereplő „SZK2006” kifejezés a személyi költségekre korábban bemutatott képletet jelöli: 4. egyenlet:

SZK2006 = (6+MW)*0,5+MIN(2;INT(MW/5))*2

Az inflációt tájékoztató jelleggel adtuk meg, a 2006. évi személyi és egyéb költségek más évekre történő átszámításában játszik szerepet.


22/34


A 2008-at követő évekre vonatkozóan a fogyasztói árindexekkel korrigáltuk a költségeket. Az MNB 2009. májusában elérhető középtávú prognózisa alapján a 2009. és 2010. évekre 4,5%-os inflációt tételeztünk fel, azt követően pedig 3%-osat. 3.5

Árbevételek

3.5.1

Villamos energia

2008-ig a kérelmekhez beérkezett adatokból származó, kapcsolt gázmotorokra vonatkozó tényleges értékesítési árral számoltunk, amelyeket az alábbi táblázat mutat be.

Ft/kWh

2003

15,25

2004

16,35

2005

19,00

2006

23,03

2007

25,01

2008

28,06

16. táblázat: Figyelembe vett éves kötelező átvételi átlagárak

A további évekre vonatkozó kötelező átvételi ár tekintetében úgy számoltunk, hogy annak változása – az eddigi gyakorlattal összhangban – 40%-ban az előző évi fogyasztóiár-indextől (illetve annak 1 százalékponttal csökkentett értékétől), 60%-ban pedig a földgáz árának tárgyévi változásától függ. Az egyes évekre becsült kötelező átvételi árakat az alábbi táblázat mutatja be.

Ft/kWh

2009

29,67

2010

28,30

2011

30,16

2012

30,94

2013

31,75

2014

32,57

2015

33,42

17. táblázat: A kötelező átvétel becsült jövőbeli árai


23/34


3.5.2

Hőenergia

A hőenergia értékesítési átlagárát a ténylegesen alkalmazott hőértékesítési árnak megfelelően veszi figyelembe a Hivatal a megtérülési idő számításakor. Az alkalmazott hőértékesítési árat megfelelően igazolni kell az illetékes távhőszolgáltatóval vagy külön kezelt intézménnyel a kereskedelmi üzem kezdetétől 2009-ig. Amennyiben a KÁT értékesítésből származó előny nem csak a hőértékesítési árban került átadásra, akkor a kérelemben részletesen be kell mutatni, hogy milyen egyéb formában történt az átadás (pl.: beruházási támogatás, bérleti díj, stb.). Ezeket a speciális tételeket az érintett felekkel (távhőszolgáltató/önkormányzat, külön kezelt intézmény) igazoltatni kell, továbbá szöveges indoklás is szükséges. A Hivatal a hőértékesítéshez kapcsolódó egyéb indokolt tételeket figyelembe veszi. Ha a termelő és a távhőszolgáltató között egy harmadik, közvetítő cég is van, a Hivatal akkor is azt a hőértékesítési árat veszi figyelembe, amelyen a távhőszolgáltató megvásárolja a hőenergiát. Ezen szabály alól akkor lehet kivételt tenni, ha minden kétséget kizáróan bemutatható, hogy a közvetítő cégre műszaki és gazdasági okokból feltétlenül szükség van, továbbá valamilyen értéket ad hozzá a folyamathoz. Amennyiben a hőtermelő maga is távhőszolgáltató vagy külön kezelt intézmény, akkor a hőtermelési tevékenység árbevétele általában csak utólagos kalkulációval lenne meghatározható. Figyelembe véve az ebben rejlő nagy bizonytalanságot a Hivatal minden ilyen esetben a 10. táblázatban szereplő benchmark földgáz ár 80%-ának tételezi fel a hőtermelési tevékenység értékesítési átlagárát, hacsak a távhőszolgáltató, illetve külön kezelt intézmény nem tudja hitelt érdemlően, megfelelő dokumentumokkal bizonyítani, hogy ennél alacsonyabb hőértékesítési ár figyelembevétele lenne méltányos számára. Előfordul olyan eset is, amikor a hőtermelő villamos energiával kapcsoltan és nem kapcsoltan is termel hőt és ezeket azonos (kevert) áron értékesíti. Ebben az esetben szintén csak számítással határozható meg a kapcsoltan termelt hő értékesítési ára. A döntés során a Hivatal egyedileg fogja ezeket az eseteket megvizsgálni, figyelembe véve az alkalmazott technológiát, a kazánok életkorát, kihasználását, illetve az esetleges egyéb speciális jellemzőket. A jövőre vonatkozóan azt feltételezzük, hogy az átlagos hőértékesítési ár és a gázár a 2008. és 2009. évek átlagának megfelelő marad a 2015-ig tartó időszakban. A hőenergia mennyiségének meghatározásakor a kiadott villamos energia és a kiadott hasznos hőenergia arányát megadó σ mutatóból indultunk ki. A kérelmekhez beérkezett adatok alapján a σ értéke függ a motor méretétől. Ezt szemlélteti az alábbi ábra.


24/34


9. ábra

Az adatok elemzése alapján az alábbi kategóriákat állítottuk fel a σ értékére vonatkozóan:

Szigma

0‐2,5 MW‐ig:

0,92

2,5‐5 MW‐ig:

0,98

5 MW‐tól:

1,08

18. táblázat: Javasolt kategóriák a σ értékére vonatkozóan


25/34


4.

A MEGTÉRÜLÉS SZÁMÍTÁSA

4.1

Az alapmodell

A Hivatal a gazdasági életben széles körben alkalmazott diszkontált cash flow (DCF) módszert alkalmazta a megtérülés számításához. A módszer lényege, hogy a kapcsolt villamosenergia-termelésre vonatkozó beruházással összefüggő – ellentétes irányú, eltérő időpontokban felmerülő – pénzáramokat (pénzkiadásokat és pénzbevételeket) hasonlítja össze. A nettó jelenérték az n-edik évben:

CFi  AFi  MÉ n , ahol i i 1 (1  r ) n

5. egyenlet:

NPVn   B0  

B0:

a kezdeti beruházás értéke (csak a gázmotor beszerzéséhez, telepítéséhez és hálózatra csatlakoztatásához kapcsolódó költségeket tartalmazza);

CFi:

az i-edik évi működési pénzáram (azaz az értékesítés nettó árbevétele csökkentve a működési költségekkel) kötelező átvételt feltételezve; A működési költségek közé tartoznak a tüzelőanyag-költségek, az üzemeltetési és karbantartási költségek, a biztosítási díjak és a személyi jelegű költségek (bérköltségek és bérjárulékok). Az egyéb ráfordítások között figyelembevételre került az iparűzési adó is.

AFi:

a fizetendő adó az i-edik évben;

MÉn: piaci villamosenergia-értékesítés feltételezésével számított maradványérték az n-edik évre (lásd még 4.5 pont); r:

diszkontráta (a tőkeköltség hozamtényezője, lásd még 4.4. pont).

Az adott projekt akkor tekinthető megtérültnek, amikor a nettó jelenérték (NPVn) pozitívvá válik. Másképpen megfogalmazva: a modell azt vizsgálja, hogy meddig kell egy adott gázmotornak kötelező átvételben részesülnie ahhoz, hogy élettartamának további részére piaci villamosenergia-értékesítést feltételezve végül megtérüljön. A modellünk éves bontású, de a megtérülés évében realizált többlet megtérülés és az előző évben még meg nem térült beruházás alapján arányosítva törtévekkel is számoltunk. (Ha például a projekt az 5. évben térül meg és a 4. év végén még 10 MFt nem térült meg, az 5. év végén pedig már 10 MFt többlet megtérülés van, akkor a megtérülési idő 4,5 év.) A modellben csak olyan költségek és bevételek kerülnek figyelembevételre, amelyek tényleges pénzáramlással (pénzkiadással és pénzbevétellel) járnak, tehát az értékcsökkenés például nem.


26/34


4.2

Hitelek

A Hivatal által alkalmazott megtérülés-számítási módszer projekt-megtérülést számol. A számítási modell finanszírozás-semleges, vagyis nem veszi figyelembe, hogy az adott beruházást milyen mértékben finanszírozták saját, illetve idegen forrásból. A hitelek költsége (kamata) a diszkontrátában kerül figyelembevételre. 4.3

Adófizetés

Az iparűzési adót a költségeknél vettük figyelembe, itt a társasági nyereségadót és a szolidaritási adót vizsgáljuk. Az adó alapját az amortizációval csökkentett működési pénzáram képezi. Modellünkben azt feltételeztük, hogy a kezdeti beruházás értéke egyenletesen kerül leírásra a projekt élettartama alatt. Az egyes évekre alkalmazott adókulcsokat az alábbi táblázat mutatja be. 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010-től

18%

16%

16%

20%

20%

20%

20%

19%

19. táblázat: Adókulcsok

Megjegyezzük, hogy a fenti számítás nagyon leegyszerűsített, hiszen például a fizetett kamatok az adóalapból leírható költségként jelentkeznek, amit mi a modellünkben nem vettünk figyelembe. Ezen túlmenően is számos adóalapot módosító tétel lehetséges. Modellünk tehát vélhetően felülbecsli a fizetendő adót. 4.4

Diszkontráta

A diszkontráta biztosítja a fedezetet mind a saját, mind pedig az idegen tőke költségére. Modellünkben 10%-os (szemben a korábbi verzióban szereplő 9,5%-kal) adózás utáni, nominális diszkontráta szerepel. Megjegyzendő, hogy modellünk nem veszi explicite figyelembe a kamatfizetések adócsökkentő hatását és az egyéb adóalapot módosító tételeket, amit egy kissé alacsonyabb diszkontrátával kompenzáltunk. A 2004-ben kibocsátott 15 éves állampapír kamata 7,5%, a 2007-ben kibocsátott 15 éves állampapír kamata 6% volt. A 2003-2007 időszakban kibocsátott 10 éves állampapírok kamata 5,5% és 8% között változott (az AKK ZRt adatai alapján). Ezekhez viszonyítva véleményünk szerint megfelelő kockázati felárat biztosít a 10%os adózás utáni hozam, különösen tekintetbe véve azt is, hogy a kötelező átvétel jelentősen csökkentette a befektető kockázatait. Megjegyezzük, hogy Németországban alapesetként 8%-os nominális, adózás előtti kamatlábbal számoltak a 2007-es kiadású EEG Progress Reportban (ez alapozta meg a 2009-től érvényes német kötelező átvételi tarifákat).


27/34


4.5

Maradványérték

A maradványérték modellünkben azt adja meg, hogy a projekt további piaci működése alatt mekkora további pénzáramlásra lehet számítani. Az összehasonlíthatóság érdekében természetesen itt is a pénzáramlások jelenértékével kell számolni. Modellünkben maradványértékként a 2010. 12. 31. utáni, feltételezett piaci értékesítések működési pénzáramának jelenértékét vettük figyelembe. A pénzáramlások meghatározásánál a költségeket és a hőenergia bevételeket a korábban bemutatottak szerint számítottuk, ugyanakkor azt feltételeztük, hogy a villamos energia nem kötelező átvétel keretében, hanem a piacon kerül értékesítésre. A maradványértékben az éves szinten negatív működési pénzáramlásokat nem vettük figyelembe, hiszen a termelők ez esetben feltehetően inkább leállítanák a motorjaikat. Az n-edik évre vonatkozó maradványérték meghatározása képletszerűen:

6. egyenlet:

MÉ n 

max(0;[PCFi  AFi ]) , ahol (1  r )i i  max( 2011; n 1) ÉT



PCFi: a feltételezett piaci hő és villamos energia árbevétel melletti működési pénzáram a i- edik évben; AFi:

Adófizetés az i-edik évben;

ÉT:

az adott termelőegység utolsó működési éve;

r:

diszkontráta (a tőkeköltség hozamtényezője, lásd 4.4. pont).

A gázmotoros blokkok élettartamára 15 évet vettünk fel, ez alapján adódik az utolsó működési év (ÉT). Az EEX 2011. évre vonatkozó (Cal-11) futures zsinór árai alapján 55 EUR/MWh feltételezéssel éltünk a 2011. évi villamosenergia-árra. A versenypiacon feltehetően elsősorban zsinór terméket értékesítenének a gázmotorok, hiszen a mélyvölgy időszak bevezetése előtt a kötelező átvételi rendszerben is így termeltek. A további évekre ezt az árat a feltételezett inflációval (3% / év) növeltük. Megjegyezzük, hogy szem előtt tartottuk a földgáz árakkal való konzisztenciát, így azokat szintén inflációval növeltük a 2011-et követő évekre.


28/34


4.6

Támogatások figyelembevétele

A Hivatal minden kérelem esetében egyedileg vizsgálja a kapott egyéb támogatások összegét. A támogatások összegét jelenérték-számítással kell a kezdeti beruházás időpontjára hozni. A számításban a 4.4. pont szerinti diszkontrátát kell alkalmazni. Meg kell határozni, hogy a kapott támogatás az adott beruházás összköltségének hány százaléka, majd a támogatás igénybevétele nélküli megtérülési időket a támogatás százalékos mértékének megfelelően kell csökkenteni. 4.7

A megtérülés számítási modell eredményei

4.7.1

Általános szempontok

A fenti modell alapján megvizsgáltuk a különböző években üzembe helyezett, különböző méretű és kihasználási óraszámú gázmotorok megtérülését. A méret tekintetében az alábbi kategóriákat határoztuk meg:

Méret (MW)

Vizsgált (MW)

méret

0,00 - 0,50

0,50

0,51 - 1,00

0,75

1,01 - 1,50

1,25

1,51 - 2,00

1,75

2,01 - 2,50

2,25

2,51 - 3,50

3,00

3,51 - 4,50

4,00

4,51 - 10,00

7,00

10,01 - 15,00

12,50

15,01-

18,00

20. táblázat: Méretkategóriák

A méret az adott telephelyen található gázmotorok együttes beépített villamos teljesítőképességére vonatkozik. A táblázat jobboldali oszlopában annak az egységnek a mérete szerepel, amelyet az adott kategória reprezentálójaként konkrétan megvizsgáltunk a modellünkben. (Ezek a méret szerinti kategóriák kissé eltérnek a korábbi verzióban szereplőktől, néhány kevésbé jellemző kategóriát összevontunk és a nagyobb mérettartományokat is szerepeltetjük a teljesség kedvéért.) A kihasználás tekintetében felállított kategóriákat, illetve az egyes kategóriákat reprezentáló kihasználási óraszámokat mutatja az alábbi táblázat.


29/34


Kategória

Vizsgált kihasználás

4000-ig

3750

4001-4500

4250

4501-5000

4750

5001-5500

5250

5501-6000

5750

6001-6500

6250

6501-től

6750

21. táblázat: Kihasználás kategóriák, óra/év

A kihasználási óraszámok a beépített teljesítőképességre vonatkoznak. Az egyes gázmotorokat a 2004-2008 közötti teljes működési évek átlaga alapján kell besorolni a kihasználási kategóriákba. Amennyiben egyetlen teljes év sincsen az említett időszakban, akkor az üzleti tervben a további évekre megadott adatok kerültek figyelembevételre. A fenti méret- és kihasználási kategóriák megtérülését megvizsgáltuk a 2003 – 2007 időszak egyes éveiben üzembe helyezett gázmotorok esetében. A különböző években üzembe helyezett motorokra eltérő megtérülési idők adódtak, ezért ezen eltérő megtérülési idők átlagát határoztuk meg az egyes kategóriák megtérülési idejeként. A megtérülési időt 15 évben (a feltételezett élettartamban) maximáltuk.


30/34


4.7.2

Megtérülési idők

A jelen konzultációs anyagban figyelembe venni tervezett költségek, bevételek és egyéb paraméterek alapján modellünkből az alábbi megtérülési idők adódtak.


Méret (MW) 4000‐ig 4001‐4500 4501‐5000 5001‐5500

5501‐6000 6001‐6500 6500‐tól

0,00 ‐ 0,50

15,0

13,7

11,0

9,2

8,0

7,0

6,3

0,51 ‐ 1,00

15,0

12,5

10,2

8,7

7,6

6,7

6,1

1,01 ‐ 1,50

14,5

11,6

9,7

8,3

7,3

6,5

5,9

1,51 ‐ 2,00

14,1

11,3

9,5

8,2

7,2

6,4

5,8

2,01 ‐ 2,50

13,9

11,2

9,4

8,1

7,1

6,4

5,8

2,51 ‐ 3,50

13,4

10,8

9,1

7,9

7,0

6,2

5,3

3,51 ‐ 4,50

13,2

10,7

9,0

7,3

6,5

5,8

5,3

4,51 ‐ 10,00

11,7

9,6

8,2

7,1

6,3

5,7

5,2

10,01 ‐ 15,00

11,6

9,5

8,1

7,1

6,3

5,7

5,2

15,01‐

11,5

9,5

8,1

7,1

6,3

5,7

5,2

22. táblázat: Zöldmezős beruházások megtérülési ideje [év] (ha hőértékesítési ár = benchmark gázár)

kihasználás, óra/év Méret (MW)

4000‐ig 4001‐4500 4501‐5000 5001‐5500 5501‐6000 6001‐6500

6500‐tól

0,00 ‐ 0,50

15,0

12,7

10,3

8,7

7,5

6,7

6,0

0,51 ‐ 1,00

14,6

11,6

9,6

8,2

7,2

6,4

5,7

1,01 ‐ 1,50

13,7

10,9

9,1

7,8

6,9

6,2

5,6

1,51 ‐ 2,00

13,2

10,6

8,9

7,7

6,8

6,1

5,5

2,01 ‐ 2,50

13,0

10,4

8,8

7,6

6,7

6,0

5,5

2,51 ‐ 3,50

12,5

10,1

8,6

7,4

6,6

5,9

5,0

3,51 ‐ 4,50

12,3

10,0

8,5

6,9

6,1

5,5

5,0

4,51 ‐ 10,00

10,9

9,0

7,7

6,7

6,0

5,4

4,9

10,01 ‐ 15,00

10,9

9,0

7,7

6,7

6,0

5,4

4,9

15,01‐

10,8

8,9

7,6

6,7

6,0

5,4

4,9

23. táblázat: Nem zöldmezős beruházások megtérülési ideje [év] (ha hőértékesítési ár = benchmark gázár)


31/34


5.

A MEGTÉRÜLÉSI IDŐK ÉS A KÖTELEZŐ ÁTVÉTEL MEGHOSSZABBÍTÁSÁNAK KISZÁMÍTÁSA

A 22. táblázatban és a 23. táblázatban szereplő megtérülési idők akkor érvényesek, ha a termelő hőértékesítési árai éppen megegyeznek a benchmark földgáz árakkal. A 2004-2009. évekre vonatkozóan a benchmark árakat a 10. táblázat tartalmazza. A 2003. év végéig terjedő időszakra vonatkozóan az adott termelő számára elérhető közüzemi ár a benchmark földgáz ár, mivel ebben az időszakban még nem létezett földgáz szabad piac. A fenti táblázatokban szereplő megtérülési időket a termelő hőértékesítési árának és a földgáz benchmark árnak az aránya alapján korrigálni kell. A korrekció technikailag az alábbi „y” értékkel való osztás révén történik: 7. egyenlet:

y = 0,7448x + 0,2589, ahol

x = a hőértékesítési ár és a benchmark földgáz ár aránya. A hőértékesítési ár és a benchmark földgáz ár „x” aránya az egyes években értékesített hőmennyiségekkel súlyozott hőértékesítési árak és földgáz árak arányaként kerül kiszámításra. Képlettel:

8. egyenlet:

 x 

2015

it 2015 it

t:

(HM i * HÁ i )

, ahol

(HM i * GÁ i )

A kereskedelmi üzem kezdetét követő első teljes naptári év

HMi: az i-edik évben értékesített hőmennyiség HÁi:

az i-edik évre vonatkozó hőértékesítési átlagár

GÁi:

az i-edik évre vonatkozó benchmark gázár (lásd 10. táblázat)

A 2010 – 2015. évekre vonatkozó árak a jövőre nézve leginkább iránymutatónak tekinthető két legutóbbi teljes év, azaz 2008. és 2009. súlyozott átlagáraival egyeznek meg, a 2010 – 2015. évekre vonatkozó mennyiségek pedig a 2008. és 2009. évi mennyiségek átlagai. Ez azzal egyenértékű, hogy a 2008. és 2009. évek négyszeres súllyal szerepelnek a számításban. Ha a termelő egyben távhőszolgáltató vagy külön kezelt intézmény is, akkor a Hivatal az „x” tényezőt alapesetben 0,8-nak tételezi fel. Ha a termelő ugyanazon az áron értékesíti a kapcsoltan és nem kapcsoltan termelt hőt, akkor a kapcsolt hő árának kialakítási módját részletesen be kellett mutatnia. A döntés során a Hivatal egyedileg fogja ezeket az eseteket megvizsgálni, figyelembe véve az alkalmazott technológiát, a kazánok életkorát, kihasználását, illetve az esetleges egyéb speciális jellemzőket.


32/34


A megtérülés számítására alkalmazott modellt lefuttattuk különböző hőértékesítési árak esetére. Az egyes megtérülési időkből álló adatsorra regressziós egyenest illesztettünk, ennek egyenlete adta az „y” tényezőre vonatkozó képletet. A képlet alapján ha például a hőértékesítési ár a gázár 50%-a, akkor a megtérülési idő 1,58szorosára nő. A gázmotor élettartamára vonatkozó feltételezésnek megfelelően a Hivatal által figyelembe vett megtérülési idő nem lehet 15 évnél hosszabb. Ezt követően a megtérülési időt csökkenteni kell az esetlegesen igénybe vett támogatás beruházási költséghez viszonyított arányának megfelelően. A VET 171. § (5) bekezdése alapján a VET 171. § (5) bekezdésben rögzített feltételeknek megfelelő, 50 MW beépített teljesítőképességet el nem érő teljesítőképességgel rendelkező villamosenergia-termelő esetében az átvétel időtartamát a Hivatal a kereskedelmi üzem kezdetétől számított legalább 7,5 éves időtartamra, de legfeljebb 2015. december 31-ig hosszabbítja meg. Ez egyenértékű azzal, hogy a megtérülési idő nem lehet 7,5 évnél rövidebb. A kereskedelmi üzem kezdetének időpontjához a fenti módon meghatározott megtérülési időt hozzáadva kapható meg a megtérülés időpontja. Amennyiben ez az időpont 2010. december 31-nél későbbi, akkor a kötelező átvétel határideje a megtérülés időpontja által meghatározott hónap végéig, de legfeljebb 2015. december 31-ig meghosszabbításra kerülhet (a jogszabályi feltételek fennállása esetén). A KÁT keretében értékesíthető villamos energia éves mennyiségét a beépített villamos teljesítményre vonatkoztatott csúcskihasználási óraszám és a beépített villamos teljesítmény szorzataként határozza meg a Hivatal, mégpedig a 2004 – 2008 évek átlaga alapján. Amennyiben a beruházás több lépcsőben valósult meg, akkor a számításoknál az egyes lépcsőket különálló gázmotorokként kezeljük. A kötelező átvétel új határideje az egyes lépcsőkre külön-külön kiszámított határidők közül a legkésőbbi lesz, a kötelező átvétel alá eső mennyiség pedig az egyes lépcsők kötelezően átveendő mennyiségeinek összege.


33/34


Példa: 1. lépcső:

 10 MW beépített teljesítmény,  50 GWh/év termelés,  kötelező átvétel meghosszabbítható 2012. december 31-ig (+2 év) 2. lépcső:

 3 MW beépített teljesítmény  15 GWh/év termelés  kötelező átvétel meghosszabbítható 2015. december 31-ig (+5 év) Eredmény:

 kötelező átvétel meghosszabbítva 2015. december 31-ig (+ 5 év)  kötelező átvétel alá eső mennyiség a teljes (2011-2015) időszakra: o 2 x 50 GWh + 5 x 15 GWh = 175 GWh


34/34

Magyar Energia Hivatal

Recommend Documents