Energia. trend. Csak rövid távon megoldás a rezsicsökkentés? Energiaaudit: felelős döntés, optimális költségek

trend

magazin

Energia hírek az energia világából ´´-émász-mász üzleti az elmu ügyfelei számára

2013 tavasz

Energiaaudit: felelős döntés, optimális költségek Az energetikai tanúsítványok új szabályai

Csak rövid távon megoldás a rezsicsökkentés?

Tisztelt Partnerünk, kedves Olvasó!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 AKTUÁLIS

14. oldal

Tartalom

tartalom

Regionális egyensúly

Gyorsítósávban az alternatív hajtások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Fukusima nem volt trendforduló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Energiaaudit: felelős döntés, optimális költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Csak csordogálnak a felújítási támogatások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Többszörösen megtérül az energiahatékonyság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Csak rövid távon megoldás a rezsicsökkentés? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Regionális egyensúly. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

17. oldal

Keleti kerülőúton a német szélenergia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 OKOS MEGOLDÁSOK Smart home, avagy a jövő otthona . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 MEGÚJULÓ ENERGIA Mitől passzív a passzívház? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Észtországban országos lefedettségű elektromos autó

Mitől passzív a passzívház?

gyorstöltő-hálózat kezdte meg működését . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Előnyükre vált a váltás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Fáziskésésben: Lemarad a régióban a magyar megújulószektor. . . . . . . . . . . . 23 Zöld partnerek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 ENERGIAGAZDÁLKODÁS A rezsicsökkentés visszavetheti a háztartási kiserőművek terjedését. . . . . . . . 26 Sokba kerülhet a klímaszezon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Akkuforradalom készül. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

Fáziskésésben:

„JOGOS” KÉRDÉSEK Az energetikai tanúsítványok új szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

Lemarad a régióban a magyar megújulószektor

ENERGIA TREND MAGAZIN Hírek az energia világából az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ üzleti ügyfelei számára A lapban közölt tanácsok, tippek a szerkesztő és a megszólalók véleményét tükrözik és nem minősülnek befektetési ajánlatnak. A kiadvány ingyenesen terjesztett, kereskedelmi forgalomba nem hozható.

23. oldal

Kiadó: Heart Communications Kft. Szerkesztők: Csömösz Noémi, Fekete László Tel.: +36 1 302 5354, fax: +36 1 353 3188 E-mail: [email protected]; web: www.heartcom.hu Szerzők: Hlavay Richárd, Leszák Tamás, Nagy Bálint, Dr. Szuchy Róbert PhD Grafikai munkák: Plazma Design Bt. Nyomda: Pauker Nyomdaipari Kft.

hírek az energia világából az elmű-émász-mász üzleti ügyfelei számára | 2013 tavasz

3

köszöntő

aktuális

Tisztelt Partnerünk, kedves Olvasó! olaj a legújabb „spanyolviasz”, egyesek máris erre alapoznák a következő évtizedek energiaellátását. Szinte csodaszerű, hogy milyen jól megfér egymással a környezetbarát, megújuló erőforrások melletti eltökéltség és a fosszilis energiahordozók végletes hajszolása…

Egyszerű lenne mellőzni e helyen minden, a hazai energiapiac kicsit sem rózsás helyzetével kapcsolatos mondanivalót. Elvégre ez itt a köszöntő, és igazán kár lenne mindjárt az első sorokban problémáinkkal terhelni az Olvasót. Mivel néhány gondolat mégis idekívánkozik, hadd kezdjem legalább egy kicsit messzebbről, a nemzetközi folyamatok irányából lapunk bevezetőjét. A globális energiapiac elmúlt hónapjai ismét bővelkedtek az eseményekben. A két éve történt japán erőműbaleset nyomán korábban megkezdődött folyamatok helyenként még hangsúlyosabbá válnak, máshol enyhülni látszik az aggodalom. A világ nagyobb részén vis�szatért – vagy meg sem ingott – a nukleáris technológiába vetett bizalom, míg Németország következetesen kitart az atomenergia fokozatos kivezetése mellett. Nem mellékes persze, hogy ezzel párhuzamosan nagy ívű megújuló energetikai beruházások zajlanak az országban, pótolandó a leállított reaktorok kieső teljesítményét. Nem telt el az utóbbi fél év sem forradalminak nevezett energiaforrás, illetve annak kiaknázására kidolgozott technológia bejelentése nélkül. A palagázt övező eufória, majd a kitermelés módja elleni tiltakozások után ezúttal a pala-

4

És hogy hogyan határozhatjuk meg hazánk helyzetét e folyton változó globális környezetben? Nos, papíron minden rendben: Magyarország nagyvonalú vállalásokat tett a megújuló energiák arányának növelésére, és ambiciózus energiastratégiával nézünk az elkövetkező évek elé. Bővítés előtt áll az ország áramtermelését legnagyobb arányban meghatározó nukleáris erőművünk, miközben csökkennek a háztartások energiaköltségei. A gyakorlatban azonban a megújulók érdemi térnyeréséhez képest a több mint egy évtizedesre becsült paksi fejlesztés befejezése is közelinek tűnik. A zöldenergia elterjesztése mostohagyerek lett, az ez irányú elkötelezettséget felülírni látszanak a rövid távú érdekek. Magyarország az utóbbi időben súlyához mérten sokat szerepelt a nemzetközi porondon is, bár nem mindig a siker jutott osztályrészéül. A közös teherviselés korábbiakhoz képest torzuló hazai rendszere a piac egyes szereplőinek hasznot hajt, míg mások tűrőképességét alaposan próbára teszi. A megváltozott feltételekhez történő alkalmazkodás azonban szinte mindenkinek érdeke. Egy olyan nagy energiavállalatnak, mint az ELMŰ-ÉMÁSZMÁSZ Társaságcsoport, emellett nagy felelőssége is van abban, hogy talpon maradjon: felelősség a lakossági és üzleti fogyasztók, a munkatársak és az alvállalkozók iránt. Felelősség közüzemi szolgáltatóként, munkáltatóként, üzleti partnerként, beruházóként és adófizetőként. A magunk részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy minden nehézség és hátráltató tényező ellenére minden a régi kerékvágásban haladjon.

energia trend magazin | 2013 tavasz

Ennek jegyében nyújtjuk át lapunkat, amelyben az aktuális piaci folyamatok, jelenségek mellett további szakmai hírekkel, érdekességekkel is foglalkozunk. A globális trendeken és a hazai történéseken belül kiemelt figyelem jut a megújuló energiának, a takarékossági és hatékonysági kérdéseknek. Megvizsgáljuk hazánk régióban betöltött szerepét, többek között az energiatermelés és az ösztönzőrendszerek szempontjából. A mai gazdasági helyzetben kevés fontosabb tényezőt említhetünk az energiafogyasztás terén, mint a takarékosság. Saját magunk és mások tapasztalatai szerint az intelligens fogyasztó akkor is megtalálja az elérhető lehetőségeket, ha a központi ösztönzők csak korlátozottan érvényesülnek. Így lesz majd remélhetőleg egyre több a háztartási méretű kiserőmű, a Virtuális Erőmű Programban tömörülő vállalkozás, egyéni fogyasztói szinten pedig egyre több okos, illetve passzív épület. A közlekedésben sem kell messzire mennünk a jó példákért, hiszen már hazánkban is zajlanak kísérletek elektromos és gázüzemű helyi tömegközlekedési eszközökkel, és folyamatosan fejlődik egyik büszkeségünk, a két éve megalakított E-Mobility Network is. Társaságcsoportunk az elektromos autózáson kívül is számos területen partner az energiatudatos gazdálkodásban és a takarékos, hatékony megoldásokban. Ezúttal audit szolgáltatásunkról és Zöld Partner Programunkról olvashat bővebben. Lapunkban bemutatkoznak továbbá azon partnereink, amelyek az elmúlt időszakban újonnan csatlakoztak fogyasztóink táborához. Most, hogy végre talán tényleg beköszönt az igazi tavasz, azt kívánom mindannyiunknak, hogy a természethez hasonlóan megújulva vágjunk neki a következő időszaknak. Kitartással, előre tekintve, tele energiával. Szívélyes üdvözlettel: Dr. Kövesdi Zoltán igazgatósági tag

Gyorsítósávban az alternatív hajtások Az összeesküvés-elméletek kedvelői szerint az alternatív hajtású járművek terjedését alapvetően az olajipari lobbi gátolja, hiszen az elektromos és egyéb erőforrások népszerűbbé válásával rohamosan csökkenne a piaci befolyásuk. Az alternatív meghajtású egyéni és tömegközlekedési eszközök azonban már megérkeztek, de számos technikai részlet megoldatlansága fékezi a terjedésüket. Egyes szakértők szerint a 2008-ban kirobbant és azóta ismétlődően felerősödő világgazdasági válság nyomában járó recesszió akadályozza leginkább az alternatív hajtású járművek térnyerését, hiszen a gyártók sorra jelennek meg újabb és újabb modellekkel. Az egyik legismertebb megoldás az elektromos autózás. Elég régi keletű a vita, hogy mi a legnagyobb akadálya a terjedésüknek: a nyilvános töltőállomások száma vagy a járművek ára. Az előbbin az EU igyekezett segíteni azzal, hogy ambiciózus irányelvtervezetet fogalmazott meg a tagországok számára. Magyarországon például 2020-ra a jelenlegi néhány tucat helyett 68 ezer elektromos töltőpontnak kellene üzemelnie – ebből hétezernek nyilvános helyen –, míg Németországban 150 ezres a kötelezettség. A tervezetben a töltőpontok legfontosabb jellemzőiként megjelölt egységes csatlakozó és működési elv megegyezik az RWE által már alkalmazott sztenderdekkel. A közlekedésért felelős EU-biztos indoklása szerint a bizottság a direktíva megfogalmazásakor abból indult ki, hogy az

Egyesült Államokban és Kínában összesen hatmillió elektromos autó fog közlekedni 2020-ra. Siim Kallas szerint a cél az, hogy a töltőállomások száma elérjen egy olyan kritikus tömeget, ami után már megéri olcsóbb autókat gyártani és a fogyasztóknak is ilyen autót vásárolni. Közlekedési szakértők viszont úgy vélik, hogy az elektromos autózásban nem a nyilvános töltőállomások számának emelkedése hozhat áttörést, sokkal inkább az elektromos autók árának csökkenése,

előtte pedig a technológiai fejlődés, legfőképpen az akkumulátorok kapacitásának növekedése és az áruk csökkenése. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy az elektromos autót eleinte alapvetően városi, elővárosi közlekedésre fogják használni, méghozzá úgy, hogy az ember este otthon feltölti, bemegy vele a munkahelyére, ott a parkolóházban ugyancsak töltheti, bevásárlás, ebéd, szórakozás mellett szintén tölt egy-egy órát, és viszonylag ritkán fog a nyilvános töltőállomásokon energiát vételezni a közlekedéshez. Ahol


5

aktuális ez mindenképp szükséges lehet, az a gyorsforgalmi úthálózat, ha a nagyobb teljesítményű elektromos autókkal hos�szabb távú utazásokat is teszünk majd. Erre azonban sokkal inkább a hatótávolság növelésére szolgáló úgynevezett range extenderrel felszerelt hibrid autók jönnek majd szóba, amelyekben az elektromotor mellett belső égésű erőforrás is van, de utóbbi a hajtásban nem, csak a generátor töltésében játszik szerepet. Ezek terjedéséhez nem feltétlenül szükséges a nyilvános töltőállomások számának növelése, de környezeti szempontból mindenképp kívánatos. Brüsszel nemcsak az elektromos közlekedést igyekszik direktíva szinten is támogatni. A hidrogénüzemű járművek üzemeltetéséhez Németországban, Dániában és Olaszországban jelentős számú töltőállomás létezik már ma is, ezeket, valamint a jövőben épülőket a bizottsági előterjesztés szerint hálózatba kell kapcsolni egységes szabvány alapján. Jelenleg 14 uniós tagállamban tölthetők fel a hidrogénautók.

A hidrogénnél fontosabb, elterjedtebb alternatív hajtóanyag a cseppfolyós (LNG) és a sűrített földgáz (CNG). Az EB azt javasolja, hogy 2020-ra a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) maghálózatához tartozó mind a 139 tengeri és belvízi kikötőben legyen LNG- és CNG-feltöltési lehetőség, ezeket a technológiákat ugyanis egyelőre főként a hajózásban használják. Szakértők szerint nyilvánvaló, hogy a közúti fuvarozásban a cseppfolyós földgáz lehet a következő lépcső, ezért a jelenlegi 38 LNG-töltőállomást úgy ajánlatos bővíteni, hogy a TEN-T maghálózaton 400 kilométerenként legyen legalább egy ilyen bázis, CNG-töltőállomásokat pedig 150 kilométerenként szeretne az Európai Bizottság a személyautók számára. A gázüzem elterjedését szorgalmazzák a gázipari társaságok is, az ugyanis lényegesen környezetkímélőbb a jelenlegi, a közúti fuvarozásban elterjedt dízelüzemnél, egyben fontos piaci szegmens a gázipari cégek számára. A piacbővítés pedig szükségszerű, hiszen a gazdasági válság miatt, illetve a hatékonyság javulásával az európai gázpiac folyamatosan zsugo-

rodott az elmúlt években. A közlekedési célú felhasználás bővítésével tehát nemcsak a gázipar hatékonysága maradhat meg, sőt akár javulhat is, hanem a károsanyag-kibocsátás is csökkenthető. Ez esetben pedig – az elektromos autózással ellentétben – valóban a töltőállomáshálózat sűrűsége gyorsítja majd az LNG-, illetve CNG-erőforrások elterjedését. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a közösségi közlekedésben az elektromos hajtásnak ne volna jövője. Nem is kell messzire menni biztató példákért, hiszen Kaposváron is tesztelnek majd elektromos buszokat a helyi közlekedésben, méghozzá magyarországi fejlesztésű járműveket. Az evopro csoport mérnökei által tervezett buszok sorozatgyártásáról egyelőre nem kívántak részleteket nyilvánosságra hozni. Azt azonban lehet tudni, hogy kompozit, vagyis könnyűszerkezetes, üvegszálas technológiával készülnek majd, és jellemzően Kínában gyártott akkumulátorokkal szerelik fel őket. A prototípus, amely az EU-s típusengedélyt is megkapta, az év második felére készülhet el.

atomenergiát a rendszerből, de egyelőre nem született végleges határozat a leállításról. Ugyanez a helyzet Belgiumban is, ahol szintén felvetődött, hogy elállnak az atomenergia-termeléstől. Ettől a három országtól eltekintve azonban Európában változatlanul haladnak a nukleáris programok – jelzi Aszódi Attila. Csehország némi csúszással ugyan, de folytatja a temelíni bővítést, ott a potenciális beszállítók már ajánlatot is tettek. Szlovákiában folyik a mohi atomerőmű 3-as és 4-es blokkjainak befejezése. Lengyelország ugyancsak kitart amellett,

sekkel meg kell győzni a befektetőket arról, hogy visszanyerik befektetett pénzüket, a fogyasztók azonban nem fizethetnek jelentősen magasabb árat, mint a megújulókért vagy a szénmegkötéses energiatermelési módszerekért. Ismert, hogy az EDF Energy mellett két másik vállalat tervezi új atomerőművek építését Nagy-Britanniában. A Hitachi tavaly vette át az RWE és az E.ON közös vállalatát, a Horizont, amelynek két telephelye van az országban (a Wylfa Angleseyben és az Oldbury Gloucestershire-ben). A japán cég két-három 1300 megawattos blokkot tervez mindkét telephelyre. Az

aktuális hogy az elmúlt években a takarékossági lépéseknek köszönhetően primerenergia szinten érzékelhető némi igénycsökkenés, de az áram iránti kereslet növekedése biztosra vehető, és bár a villamosenergia-ipari beruházások megtérülési ideje hosszú (20-30 év), a jelenlegi körülmények között is lehet beruházási döntéseket hozni. A paksi bővítés esetében a Nukleáris Technikai Intézet igazgatója szerint nemcsak az egyre növekvő, a közelmúltban két mai paksi blokk termelésének megfelelő mennyiségű importot kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a magyar erőműparkban számos rossz hatékonyságú, környezetszennyező blokk üzemel, amelyeket le kell cserélni. Ha a regionális piacra tekintünk, akkor érdemes számolni a Balkán egyre növekvő áramigényével. Mindezek Aszódi Attila szerint együttesen azt jelentik, hogy nincs komolyabb veszélye, ha Magyarország 50-60 évre elkötelezi magát egy irányvonal, a nukleáris technológia mellett.

Atomreaktorok száma világszerte (2013 március) Ország

Fukusima nem volt trendforduló Némi megtorpanás érzékelhető, de Németországot, valamint a jelenleg hezitáló Svájcot és Belgiumot leszámítva a fejlett világ és Ázsia változatlanul kitart a nukleáris energiatermelés fejlesztése mellett. A térség országaiban is változatlan menetrend szerint és ütemben folynak a bővítések, és szakértők szerint nem látszik olyan ok, amiért ne lehetne a paksi bővítés mellett dönteni. Látni némi megtorpanást azokban az országokban, amelyek közvetlenül az építés előtt álltak, de nem magát az erőműépítést gondolják újra, hanem hogy jól választották-e ki a telephelyet, minden tervezési adottságot megfelelően vettek-e figyelembe – mondja Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének vezetője a 2011-es fukusimai atomerőmű-

6

baleset hosszabb távú hatásairól. Hozzáteszi: ezzel párhuzamosan az új erőművek építői, a mérnökcégek is végiggondolták, hogy a tervezéssel minden rendben van-e, valamint a működő atomerőműveket is szigorú biztonsági felülvizsgálatnak vetették alá, nemcsak Európában, hanem Amerikában és a világ más országaiban is. A kérdés az, hogy a jelenleg üzemelő reaktorok kibírnának-e egy a fukusimaihoz


hasonló természeti katasztrófát, illetve, hogy mit kell tenni a külső tényezőkkel szembeni megerősítés érdekében. Iparági szakértők tartottak attól, hogy a Fukusimában történtek alapvetően vis�szavethetik a nukleáris energiatermelés felfutását, aminek pedig a globális klímaváltozással kapcsolatos félelmek jelentős lökést adtak. Nem is beszélve számos gazdasági térség, első helyen Ázsia, azon belül is Kína energiaigényének rohamos növekedéséről. Mára világossá vált, hogy nincs ok különösebb aggodalomra, egyelőre mindössze Németországban hoztak drasztikus – számos szakértő, így Aszódi Attila szerint is túlreagált – döntést. Ismert, hogy nyolc németországi reaktor már leállt, ezeket nem engedik vissza a rendszerbe, és 2022-ig a jelenleg még üzemelők is leállnak. Kétségtelen, hogy Svájc is fontolgatja, hogy kivezeti az

hogy a jelenleg meghatározó arányban szénbázisú energiatermelését részben nukleáris forrásra cserélje le, különben a kibocsátási célokat nem lesznek képesek teljesíteni. A britek is elkötelezettek az atomenergia felhasználása iránt, sőt a közelmúltban egy parlamenti bizottság aggodalmát fejezte ki, amiért esetleg nem készülnek el időben a tervezett új reaktorok. Úgy vélik, hogy szükség volna egy B tervre erre az esetre a villamosenergia-hiány és az esetleges áramszünetek megelőzése érdekében. Az angol alsóház energiaügyi és klímaváltozási bizottsága szerint az akadályok miatt esetleg nem sikerül elérni a kormány célját, hogy 2025-re 16 gigawattnyi új nukleáris kapacitást létesítsenek. A jelentés figyelmeztet: ha nem helyezik üzembe az új atomerőműveket, a kötelező kibocsátáscsökkentést csak sokkal drágábban sikerülhet elérni, és az ország még jobban ki lesz téve az import földgáznak. A parlamenti bizottság vezetője megjegyezte, hogy a gáztüzelésű erőművekkel szemben az atomerőművek építése igen drága, üzemeltetésük azonban olcsó. Ezért hosszú távú szerződé-

ugyancsak francia GDF Suez és a spanyol Iberdrola közös vállalata, a NuGen pedig 3600 megawattnyi új nukleáris kapacitást tervez az északnyugat-angliai Sellafield telephely közelében. A NuGen 2015 körül dönt a befektetésről. 2012 májusában a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség úgy fogalmazott: a brit kormány törekvése arra, hogy a privát szektor finanszírozására bízza az atomenergiát – beleértve a leszerelést és a hulladékelhelyezést is –, olyan kísérleti laborrá tette az országot, amelyben tanulmányozni lehet a nukleáris energiatermelés fejlesztését piaci körülmények között. A britek mellett Szlovénia, Bulgária és Románia is kitart a nukleáris fejlesztés mellett, nem is beszélve Franciaországról. Ezért Aszódi Attila szerint nem lehet az ezredfordulót követő nukleáris reneszánsz végéről beszélni. A Nukleáris Technikai Intézet vezetője szerint nem látszik olyan mértékű bizonytalanság az energiaiparban, amiért ne lehetne a paksi bővítés mellett ezekben az években dönteni. Aszódi Attila emlékeztet arra, hogy a villamos energia szerepe folyamatosan felértékelődik. Igaz ugyan,

Működő

Teljes nettó Épülő beépített kapacitás (MW)

Argentína

2

935

Belgium

7

5927

1

Brazília

2

1884

Bulgária

2

1906

Csehország

6

3804

Dél-Afrika

2

1860

Dél-Korea

23

20739

4

Egyesült Államok

103

100680

3

Egyesült Arab Emirátusok Egyesült Királyság

16

1

1 9231

Finnország

4

2752

1

Franciaország

58

63130

1

Hollandia

1

482

India

20

4391

Irán

1

915

Japán

50

44215

Kanada

19

13500

Kína

18

13860

Magyarország

4

1889

Mexikó

2

1530

Németország

9

12068

Oroszország

33

23643

Örményország

1

375

Pakisztán

3

725

Románia

2

1300

Spanyolország

8

7560

Svájc

5

3278

Svédország

10

9395

Szlovákia

4

1816

Szlovénia

1

688

7 2 28

11 2

2

Ukrajna

15

13107

2

Összesen*

437

372613

68

* Az összesített értékek magukban foglalják 6 meglévő és 2 épülő tajvani reaktor adatait. Forrás: Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA)


7

aktuális A válság – legyen az gazdasági vagy éppen klímaválság – egyre inkább költséghatékonyságra sarkallja a vállalkozásokat. A költségek optimalizálása kiterjed a vállalati erőforrások teljes rendszerére. Így az sem meglepő, hogy az emelkedő energiaköltségek miatt mind több vállalkozás érdeklődik az energiatakarékossági lehetőségek iránt. Valós megoldás csak teljes átvilágítással, szaknyelven energiaaudittal érhető el. A megtakarítás mértéke ugyanakkor többnyire csak profi szakemberek által végzett vizsgálattal lehet kézzelfogható.

Energiaaudit: felelős döntés, optimális költségek

8

ségével lehet ellensúlyozni. A lekötött teljesítménnyel kapcsolatos, illetve a meddőgazdálkodásra vonatkozó vizsgálatokkal átlagosan egymillió forintos megtakarítás is elérhető egy gyár esetében. A népszerű felmérések körébe sorolható a villamos berendezések termovíziós vizsgálata is. A villamos berendezések hőkamerás felmérésével a kézzelfogható energiamegtakarítás mellett egyrészt növelhető az üzembiztonság, másrészt jelentősen csökken a karbantartási munkálatok miatti termeléskiesés, valamint a kötési hibák célzott javításával csökken a leállási idő is. Jelentős, akár 1020 százalékos megtakarítást is eredményezhet a világítótestek korszerűsítése, optimalizálása is. A fényerő mérésével ugyanis kiküszöbölhető, hogy a különböző területekre előírt szabványos fényerő (lux érték) túllépése többletköltségeket okozzon. A világítótestek korszerűsítése viszont már nagyobb beruházást jelenthet, és a megtérüléséi idő 5-8 év is lehet. Egyre népszerűbbek az alternatív energia előállításának lehetőségei, illetve az ezekre vonatkozó beruházási, megtérülési számítások is.

aktuális Az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ által auditált Magyar Lovasterápia Szövetségnél teljes körű átvilágítást követően mintaberuházást hajtott végre a társaságcsoport. A 2011-ben elkészült tanulmány számos problémát tárt fel, a termovíziós vizsgálatok során például az épületeken a nyílászáróknál, a szigeteléseknél, az illesztéseknél találtak hiányosságokat. Alternatív energiaforrások alkalmazási lehetőségei is felmerültek, hogy a szövetség gazdálkodása még inkább fenntartható legyen. Mivel azonban a szövetség nem tudta vállalni a költségeket, a korszerűsítést a közműcég finanszírozta. A beruházás során több, megújuló energiát hasznosító berendezés, így a napelemes, valamint az akkumulátoros energiatároló rendszer elkészült, a szél- és a vízturbina kiépítése még folyamatban van. Villanyautók töltésére alkalmas elektromos töltőoszlopokat is kihelyeztek az E-mobility Network program keretében. A projekt 20 millió forint feletti beruházást igényelt, és a megtérülési idő az alternatív energiaforrások típusaitól függően (szél-, vízturbina, napelem, napkollektor) várhatóan 10 év feletti lesz.

Csak csordogálnak a felújítási támogatások

Az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ célul tűzte ki, hogy jelentős lépéseket tesz az energiahatékonyság területén. Így a társaságcsoport több, ezzel kapcsolatos szolgáltatást is ajánl fogyasztóinak, legyen szó lakossági vagy üzleti és közületi ügyfelekről. Utóbbiaknak nyújthat hathatós megoldást költségeik optimalizálására az energiaaudit. A vizsgálat egy standard eljárás alapján elemzi a teljes energiafelhasználási láncot a beszerzéstől az elosztáson át a felhasználásig. A teljes körű felmérés eredményeként az auditor meghatározza az optimalizálási lehetőségeket, illetve a szükséges beavatkozásokat. Az energetikai felülvizsgálat alapvető célja tehát az energiaköltség-csökkentő beavatkozások meghatározása. Az átvilágítás többnyire személyes egyeztetéssel kezdődik, ekkor az auditor és a vállalkozás megállapodik az igényelt vizsgálatokról. Ezt további információés adatgyűjtés követi (közüzemi számlák, negyedórás villamos teljesítménygörbék, alaprajzok bekérése). Majd a szakemberek helyszíni bejárások során felmérik a telephelyet, termovíziós képeket készítenek, elvégzik a szükséges méréseket és feltérképezik az energia-

A lekötött teljesítménnyel kapcsolatos problémák feltárása mellett szintén népszerű auditszolgáltatás a meddőgazdálkodás vizsgálata. Mint Lovász Lajos, a Magyar Áramszolgáltató Kft. Audit csoportjának munkatársa elmondta, munkájuk során gyakran találkoznak ilyen jellegű problémákkal, amelyek tapasztalataik szerint akár néhány százezer forintos, egy-két év alatt megtérülő beruházással megszüntethetők. A villamosenergia-fogyasztás meddőenergia-felhasználással jár. A váltakozó áramú fogyasztók jelentős része induktív jellegű – jellemzően a villanymotorok –, ennek következtében teljesítményigényük egy részét mágnesezésre fordítják. A feszültségesés és a vezeték melegedése a vezetéken folyó árammal arányos, ezért a vezetéken szállított meddő teljesítmény veszteséget okoz a hálózatban, amit az áramszolgáltatónak vastagabb keresztmetszetű vezeték beépítésével és nagyobb teljesítmény biztosításával szükséges kompenzálnia. E többletköltségek ellensúlyozására – egy bizonyos szint felett – a meddő fogyasztást mutató fogyasztási helyeknek a szolgáltatók pótdíjat számítanak fel. A meddőenergiát, illetve a meddődíjat fázisjavító készülékek segít-

A magyarországi épületállomány energetikai állapota azt mutatja, hogy lakossági és állami oldalon, illetve a vállalkozásoknál egyaránt a korábbiaknál összehangoltabb és sok esetben magasabb kerettel meghirdetett pályázatokra lenne szükség.

fogyasztókat, berendezéseket, illetve az energiafogyasztási szokásokat. Az auditokat villamosmérnöki végzettségű szakemberek végzik, a teljes tanulmányt pedig EU-rendszerű energiaauditori oklevéllel rendelkező szakértők állítják össze. Az energetikai audit legnépszerűbb eleme a lekötött teljesítménnyel kapcsolatos. Mint ismert, az idősoros fogyasztóknak rendszerhasználati díjat kell fizetniük a lekötött teljesítmény után. Abban az esetben viszont, ha egy vállalkozás a


kelleténél több energiát köt le, az indokolatlan költséggel jár. Az auditorok éppen ezért górcső alá veszik az energiaszámlákat, illetve elemzik a negyedórás teljesítménygörbéket is, hogy meghatározzák a vállalkozás maximális teljesítményigényét. A szolgáltatás népszerűsége főként abban rejlik, hogy a lekötött teljesítménnyel kapcsolatos problémák egyetlen szerződésmódosítással orvosolhatók. Arról nem is beszélve, hogy már rövid távon hasznot hajt a vállalkozásnak, illetve nem igényel beruházást.

Energetikai szakemberek tapasztalatai szerint az állami-önkormányzati szektornak kellene példát mutatnia az energiahatékonyságot szolgáló beruházásokban. A helyhatóságok körében általános forráshiány miatt a százalékban mérve kétszámjegyű megtakarítást hozó, de néhány tízmillió forintból megvalósuló fejlesztésekben nagy szerepet játszanak a különféle pályázatok, elsősorban az Új Széchenyi Terv és az Európai Unió egyéb kiírásai, amelyekkel akár százszázalékos támogatással juthatnak forráshoz a települések és a járások. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint az elmúlt években számos önkormányzat, megyei

és állami intézmény kapott néhány tízmillió forinttól milliárdos nagyságrendig terjedő támogatást energetikai korszerűsítésre, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére, jellemzően 85-100 százalékos támogatási intenzitással. A múlt év végén több, energetikai fejlesztéseket célzó pályázati kiírás is megjelent, így a Környezet és Energia Operatív Programon (KEOP) belül többek között a távhőszektor energetikai korszerűsítésére – megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségével – 10 és 100 millió forint közötti támogatásra

pályázhatnak az érintettek, négymilliárd forint keretösszeggel, 30 (a fővárosban 10) százalékos támogatás mellett. A közvilágítás energiatakarékos átalakítására és korszerűsítésére 15,5 milliárd forint forrást hirdettek meg, az igénylő szervezettől függően 60 és 100 százalékos támogatással, 1-500 millió forint közötti összegben. Megújuló energiaforrás hasznosításával kombinált épületenergetikai fejlesztésekre 11,5 milliárd forint kerettel jelent meg kiírás, az előzőhöz hasonlóan 1 és 500 millió forint támogatási összeggel, 60-100 százalékos támogatási intenzitás mellett, az egyházak pedig hárommilliárd forintért pályázhatnak


9

aktuális

hasonló célokra. A támogatások iránti fokozott érdeklődést – és a források alacsony szintjét – jelzi, hogy az NFÜ közlése szerint februárban az első néhány órában az eredeti keret több mint négyszeresére érkezett igénylés, ezért már az első napon fel kellett függeszteni négy KEOP-pályázatot, amelyek 50,5 milliárd forint értékben három energiahatékonysági és egy megújuló energia témakörben kínáltak támogatást. A kormány nemrégiben fogadta el a 2014 és 2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok prioritásait. A Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program első tervezeténél prioritás a felkészülés a klímaváltozásra, a víziközmű-szolgáltatás fejlesztése, a vízvédelemmel, a hulladékgazdálkodással, a levegőminőséggel és a zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések, a természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések, a megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztések, az energetikai, környezetügyi kutatás-fejlesztés és innováció, illetve a szemléletformálás.

10

esetén már egy brikettáló üzem kiépítése is gyorsan megtérül, a biomassza alapú energiatermelés évente 4,8 millió köbméter földgázt vált ki. A tüzelőanyagok árán ezzel évente 600-620 millió forintot spórolhatnak az önkormányzatok.

A megújuló energia települési felhasználásának lehetőségére utal, hogy az AERD Megújuló Energia és Régiófejlesztő Zrt. elemzése szerint egy-egy járás kistelepüléseinek intézményei átlagosan két megawatt összes hőigényt jelentenek, amit körülbelül évi 1650 tonna tüzelőanyaggal lehet kielégíteni. A mennyiség alig 4-6 százalékát képes fedezni a települési zöld hulladék, a fennmaradó rész beszerzésére azonban nem biztos, hogy az önkormányzatok és intézményeik felkészültek, ráadásul a szállítás költsége felemésztheti a fűtőanyag árelőnyének jelentős részét. Az Ausztriában lassan egy évtizede működő modellben több mint duplájára emelkedett a közepes – 100 kilowatt és egy megawatt közötti –, jellemzően néhány intézmény hőellátásáért felelős, valamint a nagy – egy megawatt feletti – biomassza alapú fűtési rendszerek száma. A tüzelőanyag ebben az esetben szinte kizárólag faapríték, Magyarországon azonban a mezőgazdasági melléktermékek és az energianövények jelenthetnek megfelelő alapot a rendszer kiépítéséhez. Mintegy 20 megawatt – ez körülbelül 12-15 kistelepülés intézményeinek fűtési szükséglete – hőigény


Szerényebb lehetőségekkel számolhatnak a lakossági felújítók, felmérések szerint éppen ez az egyik oka annak, hogy a háztartásoknak csak kis hányada tervezi, hogy energiahatékonyabbá teszi otthonát. A tavaly megjelent konstrukciók között szerepelt a 864,4 millió forint keretösszegű kazánpályázat, a rendelkezésre álló összeget mindössze 178 millió forinttal növelte januárban a fejlesztési tárca. A lakosság energiahatékonysági beruházásait támogató konstrukcióra benyújtott több mint 1200 pályázat feldolgozását követően így 1084 pályázat összesen 1,042 milliárd forint értékű támogatásáról születhetett döntés – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hozzátéve, hogy e forrás mintegy 2,7 milliárd forint értékű beruházást generálhat. Szakértők szerint viszont ennél legalább egy nagyságrenddel magasabb összegre lenne szükség ahhoz, hogy érdemi előrelépés történjen a lakossági ingatlanok energetikai korszerűsítésében. A kérdés azért is sürgető, mert az itthoni lakóépületek 60 százaléka 1980 előtt épült, a családi házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak, primerenergia-igényük négyzetméterenként évi 400-500 kilowattóra, miközben egy A+ besorolású épületben ez az érték kevesebb mint 55 – derült ki az FHB lakásárindex-felméréséből. A 2012-ben bevezetett új állami kamattámogatási rendszerben, az otthonteremtési programban államilag támogatott forintalapú hitelt lehet felvenni korszerűsítésre, januártól ráadásul a támogatási rendszer több eleme kedvezőbbé vált.

A tavalyi négy kvótaértékesítés nyomán 4,56 milliárd forintos keretet kapott a panelprogram a Zöld Beruházási Rendszeren (ZBR) belül. A többletforrásból a korábban benyújtott, de egyelőre miniszteri döntésre váró pályázatok kaphatnak hozzájárulást panellakások felújításához, energetikai korszerűsítéséhez. A szaktárca szerint a ZBR Panel II. pályázati konstrukcióban már 352 pályázat kapta meg a miniszteri jóváhagyást. A mostanáig megítélt, ös�szesen 16,7 milliárd forint állami támogatás több mint 30 ezer lakás felújítását teszi lehetővé, és mintegy 50,1 milliárd forint megrendelést biztosít a hazai építőiparnak – bár a panellakások többsége továbbra is az új kiírásokra, új forrásokra vár.

aktuális

Többszörösen megtérül az energiahatékonyság A vállalatoknak a lakosságnál valamivel több lehetőségük van energiatakarékossági beruházások végrehajtására, de a pályázati források szűkössége, illetve a kiírásokhoz kapcsolódó egyéb problémák miatt az aktivitás jóval elmaradt az optimálistól. A vállalati szektorban a lakosságinál valamivel nagyobb a hajlandóság az energiahatékonysági felújítások és beruházások végrehajtására. Egy tavalyi felmérés szerint a vállalkozások csaknem fele már tett ilyen lépéseket, több mint kétharmaduk pedig a jövőben tervez hasonló fejlesztést. A tapasztalatok szerint a tervezett beruházások főként az épületenergetikát érintik, de mind több vállalkozás igyekszik átgondolni munkaszervezését és a folyamatok optimalizálását is. Erre utal, hogy egyre népszerűbb szolgáltatásnak számít az energiaaudit, a növekvő energiaköltségek, illetve a válságjelenségek miatt mind több vállalkozás törekszik a felesleges költségek tudatos visszafogására. A cégek nagyobb beruházások nélkül is megtakaríthatják energiaköltségeik akár 5-10 százalékát, a világítás korszerűsítése pedig önmagában is tizedévelötödével csökkentheti az energiaköltségeket. A menedzsment átalakításával és a kisebb beruházásokkal így együttesen gyakorlatilag egyik napról a másikra 20 százalékos megtakarítás is elérhető. A cégeknek a háztartásoknál több lehetőségük van ilyen fejlesztések finanszírozására. Egyrészt a lakossági programok minimális és gyakran változó támogatási keretével szemben uniós forrásokból több áll rendelkezésre, másrészt a költ-

ségérzékenység e szegmensben jóval nagyobb hajtóerő. Ennek ellenére a forráshiány ezen a területen is problémát okoz, pedig a vállalkozások energiahatékonyságában rejlő potenciál a teljes magyarországi energiamegtakarítási lehetőségek egyharmadát adja. A Virtuális Erőmű Program (VEP) kezdeményezésének lényege, hogy az igazolt vállalati fejlesztések összesítésével egy 200 megawattos erőmű termelésének megfelelő energiamegtakarítást regisztráljon 2020-ig. Egyik fő célja, hogy az úgynevezett legjobb gyakorlatokat először a nagyobb vállalatoknál megvalósítva egyszerű üzenetek formájában juttassa el a kis- és középvállalkozásokhoz. Az energiahatékonyságnál „zöldebb” megoldás nincs, a fel nem használt energia (az úgynevezett negajoule) a leginkább környezetbarát – olvasható a program stratégiai leírásában. Az energiahatékonyságba fektetett minden forint két-három forintot takarít meg azáltal, hogy kevesebbet kell költeni az energiarendszer bővítésére, erőműépítésre, így megfelelő számú energiahatékonysági beruházás összefogása erőműépítéseket is kiválthat. Ráadásul az

energiatermeléshez kapcsolódó beruházások (erőműépítés és egyéb fejlesztések) amellett, hogy ráfordítási igényük is sokszorosa a hatékonyságjavításra irányulókénak, jóval hosszabb idő alatt is térülnek meg. A nemzetközi tapasztalatok szerint a fogyasztók megtakarítása azonnal érezhetővé válik, kevesebb forrást igényel, az ilyen fejlesztések a nagyberuházásokkal ellentétben nem 10-15, hanem két-három év alatt is megtérülhetnek. A VEP-hez csatlakozók az „Energiatudatos Vállalat” minősítést szerezhetik meg, miután hatékonysági vállalásokat tesznek, az „Energiahatékony Vállalat” díjat pedig a már elért megtakarítások alapján ítélik oda. A minőségbiztosítás érdekében alkalmanként auditokkal mérik fel a haladást és a vállalások tényszerűségét. Az úgynevezett mentorcégek aktív szerepvállalásukkal a vállalkozások bevonását segítik a programba, az egyik ilyen kiemelt vállalat a győri Audi Hungaria Motor Kft., amely partnercégeit is hozzásegíti az „Energiahatékony Vállalat” díj elnyeréséhez, illetve beszállítói hálózatában is hasonló minősítési rendszer bevezetését határozta el. A március 6-i Energiatakarékossági Világnap alkalmából idén második alkalommal díjazták az energiatudatos és energiahatékony vállalatokat az Országgyűlés fenntartható fejlődési testületeinek védnöksége alatt. Az energiabeszerzések tudatos alapra helyezése további 10 százalék feletti megtakarítást hozhat a cégeknek, a versenyeztetés áldásos hatásai ellenére azonban a kkv-k alig negyede élt a 2004 óta adott lehetőséggel, hogy megversenyeztesse a szabadpiaci kereskedőket. A Dome Facility Services Group kutatása szerint a kkv-k többsége az információ- és az időhiány, a hitetlenség vagy éppen a szakértelem hiánya miatt még mindig nem tájékozódott a lehetőségek felől, annak ellenére, hogy a körültekintően szolgáltatót váltó cég villanyszámlájának 10-30 százalékát is megspórolhatja. A lakossági rezsicsökkentés egy másik hatása lehet, hogy mind több kisebb cég – amelyik jogosult erre – igyekszik visszatérni az egyetemes szolgáltatás szabályozott területére, bár az árak a mostani átrendeződés ellenére is alacsonyabbak a versenypiacon.


11

aktuális

Csak rövid távon megoldás a

rezsicsökkentés? A magyar kormány mind keményebb kommunikációs és jogalkotási eszközökkel lép fel a rezsiköltségek csökkentése érdekében. A közvetlen lakossági terhek mérséklődése azonban a versenypiaci fogyasztók költségeit növeli, az energiaszolgáltatókat pedig beruházásaik és költségeik lefaragására kényszeríti az egyre többüknél jellemző veszteséges működés.

ÁRAMÁR 1 kwh: 45,5 forint

2,6%

megújuló energia

4,3%

hálózati díjak

12,5% 21,3%

nukleáris energia

Áfa

15,2%

szén-, szénhidrogén termelésből

4%

Nagykereskedelmi árrés

2,8%

szolgáltatói árrés

3,2%

24,38

7,7%

import

Háztartási áramárak adótartalma a középés kelet-európai országokban 2012 első félévében (%)

12

26,4%

iparági támogatás


24,29

22,63

22

18,41

elosztási díjak

17,5

16,55

Az elmúlt időszakban kormányzati programmá vált a lakossági rezsidíjak csökkentése Magyarországon. Az elvvel a szakértők sem vitatkoznak, a módszerek kapcsán azonban több szakmabeli is ellentmondásokra hívja fel a figyelmet. A január elsejétől érvényes 10 százalékos lakossági díjcsökkentést megosztva az egyetemes szolgáltatókra és a versenypiaci energiavásárlókra terhelte a szabályozás. Az Energiainfo.hu elemzése szerint több tízezer vállalkozás szembesül a rendszerhasználati díjak 10-15 százalékos emelkedésével, a kis- és középvállalatok energiaköltségei 10-30 százalékkal is nőhetnek – összesen több mint 13 milliárd forinttal. A főként lakossági fogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatói szektor mentességet kapott a megújuló alapú energiatermelést támogató kötelező átvételi tarifa (KÁT) alól, az évi mintegy 40 milliárd forintos keretet így teljes egészében a céges fogyasztók fizetik, a többletteher összességében 1314 milliárd forintot tesz ki. Ráadásul az áramkereskedőket visszamenőleg hozta nehéz helyzetbe a KÁT-változás, hiszen az ügyfeleikkel jellemzően már tavaly év végén megkötött szerződések feltételei változtak meg. A Magyar Energiakereskedők Szövetsége (MEKSZ) is arra hívta fel a figyelmet, hogy az árcsökkentés önmagában több tíz milliárd forint többletterhet jelent a versenypiac számára. Szakértők többször is hangsúlyozták, hogy a januártól érvényes rezsicsökkentés, a tranzakciós illeték, az eredetileg távhőrendszerek felújításának finanszírozására létrehozott, mára azonban a költségvetés általános bevételét jelentő, az energiaellátókra kivetett jövedelemadó (Robin Hood-adó) kulcsának 31 százalékra emelése, illetve a vezetékek és csőhálózat után fizetendő, kilométerenként 125 forintos közműadó hatására a legtöbb energiaszolgáltató jelentős veszteségeket szenvedhet el – immár nemcsak a jellemzően évek óta veszteséges egyetemes szolgáltatásban, hanem csoportszinten is. Az elosztócégek bírósági felülvizsgálatot kezdeményeztek, a Magyar Energia Hivatal ugyanis a tavaly év végén kiadott, rendszerhasználati díjakat megállapító határozatában nem vett figyelembe minden, a jogszabályok által akkor meghatározott költségtényezőt. Ezt a bíróság is elismerte (a miniszterelnök által „botrányosnak” nevezett elsőfokú ítéletben), egy azóta megszavazott törvénymódosítás azonban mind a villamosenergia-, mind a földgáztörvény részévé tette, hogy e három tétel nem vehető figyelembe az ár meghatározásakor.

A profit jelentős csökkenése, illetve a veszteséges működés azzal jár, hogy az energiacégek a kötelező karbantartási munkák mellett nem lesznek képesek finanszírozni azokat a beruházásokat, amelyek a szolgáltatási minőség elmúlt években tapasztalt javulásához is hozzájárultak. A hazánkban jelen lévő energiacégek több piaci beszámoló szerint is a „túlélésre” rendezkednek be, ami a beruházások nyilvánvaló visszavétele mellett költségcsökkentő intézkedésekkel is jár. A munkahelyek százait jelentő alvállalkozói megrendelésállomány szükségszerű csökkenése mellett a hírek szerint leépítések is elképzelhetők. A rezsicsökkentéshez kapcsolódva több törvénymódosítást is megszavazott a parlament. A Magyar Energia Hivatal átalakításával olyan, önálló rendeletalkotási jogú ármeghatározó hivatal került a szektor csúcsára, amelynek döntéseit csak az Alkotmánybíróságon lehet megtámadni. Az úgynevezett rezsitörvény pedig amellett, hogy a korábbi rendeleti szinttel szemben magasabb szintű jogszabályban is rögzíti a 10 százalékos árcsökkentést, kötbérfizetési kötelezettséget is előír a szolgáltatóknak, ha nem felelnek meg a díjcsökkentésről szóló szabályoknak. Egy másik módosító a költségoptimalizáló tevékenységkiszervezések tiltása mellett arról is rendelkezett, hogy a 132 kilovolt feszültségnél alacsonyabb szintű hálózatok esetében csak földkábel (azaz föld alatti kábel) építhető ki az új szakaszokon, legyen az akár közvilágítás, akár elosztói vezeték. A jelenlegi légkábelek így további évtizedekig is megmaradhatnak; ez a korábbi piaci információkhoz képest bizonyos értelemben kompromisszumos megoldásnak tekinthető. Ha ugyanis minden belterületi vezetéket föld alá rendelne a jogalkotó, az a szolgáltatóknak csaknem ezer-, a fogyasztóknak pedig százmilliárdos többletköltséget jelentett volna. Mindeközben több szakértő és már kormánypárti politikus is (közöttük Bencsik János volt energetikai államtitkár) arra hívja fel a figyelmet, hogy a rezsicsökkentés szükségszerűen csak átmeneti intézkedés lehet. A vásárlóerőhöz mérten hiába tartozik valóban európai „élvonalba” – a közösségi átlagtól jelentősen elmaradó keresetek miatt – a lakossági fogyasztók jövedelméből a közműköltségekre fordítandó összeg részaránya, hosszú távon a piacitól eltérített árra épülő modell nem fenntartható. A költségek csökkentésének kézenfekvő és a magyar épületállomány állapotát ismerve sokáig nem is halogatható eszköze a

aktuális hatékonyságot és a takarékosságot javító energetikai felújítások végrehajtása. Az Energiaklub reprezentatív felmérése szerint a magyarok negyede vágna bele felújításba a következő három évben, a többiek ilyen irányú beruházásait leginkább a forráshiány (saját erő, hitelezés, támogatások) gátolja. Az Energiaklub kimutatta, hogy ha az állam 50 milliárd forintot ruházna be egy 5 éves, 33 százalékos intenzitású épületenergetikai, vissza nem térítendő támogatási rendszer keretében, akkor már a második év végén 52 milliárd forint adóbevétellel számolhatna, a megtakarított energiaköltség visszaforgatásával pedig munkahelyek tízezrei jöhetnének létre.

Az itthoni versenypiaci áramár a rezsicsökkentés előtti állapot szerint az EU középmezőnyébe tartozott az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint, régiós szinten azonban már dobogós helyen áll. A tavalyi adatok szerint a kilowattóránként átlagosan 10 eurócentes áramár ötödével haladja meg a román, 15 százalékkal a szlovén és a lengyel fogyasztók által fizetendő szintet, a szlovák versenypiaci vásárlók viszont a magyar díjtételeknél is negyedével többet fizetnek.

Átlagos versenypiaci áramárak (eurócent kilowattóránként)

Bulgária Csehország

2010

2011

2012

6,39

6,38

6,84

10,22 10,97 10,28

Franciaország

6,87

7,22

8,09

Lengyelország

9,29

9,63

8,69

Magyarország

10,37

9,78 10,00

Nagy-Britannia

9,47

9,39 10,97

Németország

9,21

9,00

8,95

Románia

8,50

8,03

8,33

Szlovákia

11,61 12,33 12,73

Szlovénia

9,17

8,89

8,72

EU 27

9,16

9,30

9,76

Euróövezet

9,21

9,30

9,84

Forrás: Eurostat

Az áram árának több mint háromnegyede adó és egyéb, állami és más vállalatokhoz befolyó díjtétel. Az egyetemes szolgáltató az áramot a nagykereskedőtől (főleg az állami MVM Zrt.-től) szerzi be, a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott áron. Az átviteli és elosztói költségek levonása után az egyetemes szolgáltatóknál egy kilowattóra áram árából 1,32 forint marad, ami a szolgáltatás költségeit sem fedezi.


13

aktuális

aktuális

Regionális egyensúly Magyarország valóban kulcspozícióban van, ha a térségi energia- és azon belül is az árampiacokat tekintjük, de a tervezett beruházásokat is regionális szinten kell értékelni és optimalizálni. Ez igaz minden erőművi fejlesztésre, de különösen a paksi bővítésre. A magyar, a szlovák és a cseh árampiac múlt őszi összekapcsolása világosan megmutatta, hogy az integráció bizonyos mértékben képes leszorítani az árakat, de nem mindenható, és csalfa biztonságérzetet is kelthet a döntéshozókban. Szakértők szerint aggasztó mértékben megugrott, bizonyos időszakokban a 30 százalékot is megközelíti a magyarországi áramimport, ami alapvetően azt jelzi, hogy a regionális árampiac működik, és a határon túlról a magyarországinál olcsóbb villamos energiát tudnak vásárolni a kereskedők. A Mavir Zrt. adatai szerint az év első hónapjában 2,9, a másodikban 2,6 terawattórányi áramot termeltek a magyarországi erőművek. Egy évvel korábban még lényegesen nagyobb mennyiséget, 2012 januárjában és februárjában 3,17, illetve 3,2 terawattórát regisztrált a rendszerirányító, két éve pedig 3,26 és 2,92 terawattórát. A trend tehát világosan látszik, növekszik az import aránya. Egyes elemzők szerint ez kifejezetten előnyös, mert lenyomja az árakat, és eltüntetheti az európai piachoz viszonyított magyarországi felárat. Erre számított a magyar áramtőzsdét üzemeltető HUPX Zrt. is a piacok összekapcsolódása előtt. Medveczki Zoltán akkori vezérigazgató több alkalommal is arról beszélt, hogy a korábbi 15 eurós megawattóránkénti felár már a szlovákiai és csehországi piacok összekapcsolódásának közeledtével is 6 euróra olvadt, és idővel kétségkívül el is tűnik. Bizonyos szempontból kifejezetten előnyösnek tekinthető, hogy az integráció része a hagyományosan Európa egyik legnagyobb áramexportőrének tartott Csehország, ahol elsősorban az atomerőművi termelés biztosít jelentős mennyiségű, piacképes többletet. A temelíni nukleáris erőmű bővítése pedig azt jelzi, hogy Csehország és a helyi áramszolgáltató CEZ meg kívánja tar-

14

tani ezt az előnyös pozícióját, a térség egyik meghatározó áramellátója marad a jövőben is. Csehországhoz hasonlóan Szlovákiának is jók az exportlehetőségei, és tovább javulnak, amint a mohi atomerőmű 3-as és 4-es blokkja is üzembe áll. Igaz ugyan, hogy mindkét országban vannak elöregedő és környezetvédelmi szempontból „selejtezésre” érett erőművek, de ettől a helyzet alapvetően nem változik. A térségben a meghatározó áram-külkereskedelmi irány az észak-dél marad. Ugyanis nemcsak északi szomszédainknál kell majd leállítani az elöregedett erőműveket, hanem Magyarországon is. Bár az elmúlt években a gazdasági válság hatására valamelyest csökkent a kereslet, továbbá az uniós vállalásaink, az ésszerűség és az energiahatékonysági lépések következtében legalábbis az igénynövekedés lassulására lehet számítani, új kapacitásokra mindenképpen szükség lesz. A paksi bővítés nyilván hosszú távra biztosíthatja a zsinórtermelést, de emellett újabb, főleg rugalmasan működtethető erőműveket kell a rendszerbe állítani 5-10 éven belül, különösen, ha valóban komoly a szándék a megújuló források arányának növelésére. Ezek a főként időjárásfüggő kapacitások az egyensúly biztosítására képes, elsősorban gázüzemű blokkok szükségességét vetik fel. Nem is beszélve a régóta tervezett szivattyús-tározós erőműről, amely nélkül még a paksi bővítés is csak nehezen képzelhető el. A piaci elemzők mindezek mellett azzal számolnak, hogy a délszláv térség energiaéhsége tartós lesz, ami ugyancsak az észak-déli fő áramlási irány fennmara-


dása mellett szól. Déli szomszédainknál nemcsak általában a kereslet növekedése és a kapacitáshiány okoz jelentős importigényt, de a számottevő vízerőművi kitettség miatt egy-egy száraz évben különösen megugrik a keresletük. Az utóbbi években több példa is volt erre. Nem véletlen, hogy felmerült annak a lehetősége, hogy a paksi atomerőmű bővítésében valamilyen formában Horvátország is részt vesz. Ez a horvát szándék azt is jelzi, hogy nem kívánják kizárólag a Magyarországtól északabbról érkező importra alapozni az ország ellátásbiztonságát, vagy ha mégis, akkor nem csak piaci alapon. Biztonságosabb, kiszámíthatóbb rendszerben szeretnék biztosítani a szükséges teljesítményt. Több szakértő Magyarország esetében is ezért int óvatosságra az import növekedésével összefüggésben. Ezekben az években, amikor a magas gáz- és az alacsony áramárak miatt a gázbázisú energiatermelés nullszaldó közelében, de inkább veszteséggel működik, az erőművek, különösen a gázerőművek tulajdonosai nem fognak újabb befektetésekről dönteni. Nem közvetlenül regionális kérdés, de németországi energiaipari vezetők az utóbbi hónapokban többször figyelmeztettek, hogy az atomerőművek leállítása és a gázbázisú energiatermelés veszteségei miatt ellátási problémák adódhatnak, ha csak a megújulók részesedése nő, és szabályozást sürgetnek. Az elemzők Magyarország esetében is úgy vélik, hogy a befektetési környezet javításával új erőművi beruházások előkészítésére kellene ösztönözni a befektetőket. Ez azért is fontos, mert bár ma az import kedvező áron képes kielégíteni a keresletet – illetve annak azt a részét, amelyre belföldön nincs megfelelő fedezet –, ha a térség igényeinek hirtelen növekedésével az ottani árak emelkednek, akkor ez az import bizonytalanná válhat, vagy hazánkban is áremelkedéssel kell számolni, ami szakértők szerint számottevő mértékű is lehet. Ágazati elemzők szerint ezért rendkívül fontos, hogy a nemzeti beruházásokat is regionális összefüggésben vizsgálják a befektetők, és hogy a döntéshozók is térségi szemlélettel alakítsák a helyi befektetési környezetet, mert az egyensúlyt a piacnyitás óta regionális szinten kell értelmezni és fenntartani.

Keleti kerülőúton a német szélenergia Rendszerszintű problémákkal is szembesülhet a cseh, a szlovák, a magyar és a lengyel villamosenergiahálózat, ugyanis egyelőre csak e régión keresztül oldható meg az északnémet területeken termelt szélenergia délre vezetése. Súlyosabb problémák is előfordulhatnak a kelet-közép-európai áramrendszerekben, ugyanis e régió hálózatai vezetik el a Németország északi részén szél alapon előállított áram túltermelését. Az ottani észak-déli irányú áramlás egyelőre nincs megfelelően megoldva. A Bloomberg összeállítása szerint a rendszer fejlesztése legalább három „paksi bővítésbe”, mintegy 32 milliárd euróba (9700 milliárd forintba) kerülne. A probléma a téli időszakban kerül előtérbe. A nukleárisról megújuló energiára áttérő Németországban az elmúlt öt-hat évben ugyanis mintegy kilencezer megawatt szélkapacitást telepítettek, ezt a folyamatot pedig csak felgyorsította a fukusimai atomerőműben 2011 tavaszán történt baleset. Az erőművek többségét az ország északi területein létesítették, az energiát pedig a jelenlegi rendszer a téli, nagyobb termelést adó szeles időszakokban képtelen az egyébként is nagyobb energiaigényű,

iparosodott déli területek felé vezetni – ezért kell bekapcsolódniuk a keleti országok rendszereinek. A Financial Times szerint egy 3800 kilométer hosszú nagyfeszültségű elektromos „sztráda” megépítése mintegy 20 milliárd euróba kerülne a következő évtizedben Németországban. Szakértők nem is tartják lehetetlennek egy ilyen program kivitelezését, feltéve, hogy a politika és a közvélemény valóban az atomenergiáról a megújulókra való átállás pártján áll. Márpedig a nukleáris áramtermelés leállításával Németország meglehetősen komoly A kelet-európai hálózatokban akkor is többletterhelés mutatkozik, amikor csúcsidőszakban Németország Ausztriából vásárol áramot, ilyen esetekben ugyanis az sokszor kelet felől jut el az ottani fogyasztókhoz. A Bloomberg beszámolója szerint a négy ország el kívánja érni, hogy Németország és Ausztria alakítsa át ezt az áramkereskedelmi rendszert. Németországban csökkenő igények esetén sem korlátozzák a szélerőművek termelését, a felesleget inkább eladják, akár úgy is, hogy az ezért kapott „ár” a negatív tartományba esik (az erőművek leállítása ugyanis nagyon költséges, így a termelők akár fizetnek is azért, hogy áramukat átvegyék), a vevők pedig nem feltétlenül az országon belül vagy a szomszédos államok területén találhatók. Korábban főként a Benelux államokon keresztül szállították ezt az árammennyiséget, ám azokban az országokban már fizikailag blokkolták a befolyó német áram útját.

A németországi szélenergia-termelés alakulása 2012-ben (TWh)

7

2,2

TWh

jan.

febr.

márc.

Forrás: FRAUNHOFER INSTITUTE

ápr.

máj.

TWh

jún.

júl.

aug.

szept.

okt.

nov.

dec.

célokat tűzött ki maga elé: 2022-re a teljes ottani áramtermelés 35 százalékát megújulók adnák, ennek legnagyobb része a 10 gigawatt tengeri szélkapacitásból származna, miközben a rendszer átlagos 60 gigawattnyi igényéből – a beépített kapacitások maximális kihasználtsága mellett – a szélenergia már jelenleg is potenciálisan 30, a napenergia pedig 25 gigawattot lenne képes biztosítani. A Fraunhofer Intézet adatai szerint tavaly a megújuló alapú energiatermelés térnyerése miatt a német rendszer exportmérlege 22 terawattóra többletet ért el. A szélerőművek összesen 46 terawattóra áramot termeltek, ami 6 százalékos csökkenést jelent ugyan a megelőző évihez képest, a széltornyok így is a teljes nettó áramtermelés 8,2 százalékát adták. A megújulóként szintén jelentős napenergia is jelentős potenciál Németországban: a 28 terawattórás termelés 44 százalékos emelkedés 2011-hez képest, e technológia részaránya pedig elérte az 5 százalékot. Németország északi és déli területeinek nem megfelelő hálózati kapcsolatára tavaly télen már egy összeomlás-közeli helyzet mutatott rá, a túltermelt szél alapú áram Csehország és Lengyelország felé áramlott, az ottani hálózatüzemeltetők pedig felvetették, hogy leválasztják rendszereiket a németről. A német áram „beömlése” miatt mindkét ország néhány határ közeli szénerőművének leállítására kényszerült. Mindez költséges és bizonyos időszakokban nem is jelent elegendő megoldást – mondta Jerzy Dudzik, a lengyel rendszerüzemeltető PSE egyik vezetője a Bloombergnek. Kelet-Közép-Európa rendszerei teljes kapacitással működnek, a szélenergia nagy mennyiségű beáramlása pedig áramszünetek kockázatát rejti – közölte korábban a cseh rendszerirányító CEPS. A szeptemberben összekapcsolt cseh, szlovák és magyar piacok közös kereskedését az itteni rendszerirányító Mavir Zrt. szerint egyelőre nem érinti számottevően a jelenség; a magyar rendszer megbízható, biztonságosan működtethető. A kontinens egészében érezhető ugyan a jelenség, de rendszerszintű zavaroktól, esetleges áramszünetektől itt nem kell tartani.


15

okos megoldások

Smart home, avagy a jövő otthona energia- és költséghatékonyságról szólnak. Ma az ingatlanok digitális központjai jellemzően a fűtés, a világítás, az árnyékolás és a multimédiás berendezések vezérlésével foglalkoznak.

Bizonyára sokan emlékeznek az amerikai rajzfilmsorozatra, a Jetson család kalandjaira. Jetsonék 2062-ben, lebegő házak és repülő autók világában élnek, ahol minden gombnyomásra működik. Bár a történet egyes elemei még ma is utópisztikusnak tűnnek, otthonaink már ma is automatizálhatóak. Az „okos otthonok” viszont főként a kényelmi funkciók szélesedéséről, illetve az energia- és költséghatékonyságról szólnak. A folyamatosan gyorsuló technológiai fejlődés már része mindennapjainknak. Munkába menet okostelefonjaink segítségével értesülünk a legfrissebb hírekről, tartjuk a kapcsolatot ismerőseinkkel, autónk navigációs rendszere pedig bárhova elkalauzol bennünket. A high-tech világ nem csak használati eszközeinken érezteti hatását, ma már egyre inkább otthonaink is automatizált, okos terekké válnak. Bár elsőre a smart home kifejezés úri huncutságnak tűnhet, az „okos otthonok” főként a kényelmi funkciók szélesedéséről, a praktikumról, illetve az

16

Smart home alatt közös hálózatba foglalt funkciókat értünk, amelyeket hagyományosan egymástól független vezérlőrendszerekkel működtetünk. Az okos rendszerek esetében viszont gyakorlatilag egy fali panel, tablet vagy okostelefon segítségével az otthon valamennyi elektronikus és digitális eszköze üzemeltethető. Segítségével például be lehet programozni a fűtést, hogy fél órával hazaérkezésünk előtt a megszokott hőmérsékletre melegítse fel a lakást, de utasítást adhatunk a vízmelegítőnek is, hogy csak akkor üzemeljen, ha valóban szükségünk van rá. Be lehet programozni a redőnyöket is arra, hogy sötétedéskor leereszkedjenek, napkeltekor pedig újra felemelkedjenek. Sőt az okos rendszereket akár távollétünkben is irányíthatjuk. Az interneten keresztül bármikor, bárhonnan utasítást adhatunk arra, hogy mi változzon meg az otthonunkban a pillanatnyi igényünk szerint. A különböző funkciók eddig is léteztek, de általában külön-külön vezérelhettük őket. Az okos, automatizált rendszerek viszont azon túl, hogy nagymértékben megkönnyítik mindennapjainkat, rengeteg pénzt is spórolnak nekünk. Mivel egy okos hálózat előre programozható, vagy akár meg is tanulja napi szokásainkat, segítségével áthidalható az emberi feledékenység is. Gondoljunk csak bele, hogy munkába sietve hányszor hagyjuk égve a villanyt, hányszor marad magasabb hőmérsékleten a fűtés. Egy ház automatikus vezérlése viszont még annak ellenére is 10-20 százalékkal csökkentheti az áramszámlát, hogy a vezérlőrendszerek szinte megállás nélkül üzemelnek. Komplexitásukat tekintve ma már sokféle intelligens rendszer létezik, a vi-


Mitől passzív a passzívház?

megújuló energia

szonylag egyszerűbbektől a rendkívül bonyolultakig. Néhány alapvető kellék azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy automatizálhassuk otthonunkat. Szélessávú internetkapcsolat, illetve komolyabb szerver nélkül például nincs okos háztartás. A villamossági szerelvényeket is érdemes úgy kialakítani, hogy ne kelljen külön hálózat az egyes funkcióknak. Ezek hiányában ugyanis lehetetlen egy profi szoftvert telepíteni. Ennek természetesen ára van, de nem kell csillagászati összegre gondolnunk. Egy átlagos méretű otthont néhány százezer forintból teljes mértékben automatizálhatunk, beleértve a fűtés és a világítás szabályozását, valamint az árnyékolók és a digitális készülékek vezérlését. Az ár nagymértékben függ az ingatlan adottságaitól, illetve befolyásolja a kivitelezés módja is. Az egyedi tervezésű, különleges anyagokból készült külső megjelenés természetesen többe kerül, mint az átlagos. Az automatizálás fokozatával is nőhetnek a költségek, nem mindegy ugyanis, hogy a rendszer analóg módon vagy például egy okostelefonnal összekötve is működik. Bár az intelligens épületek igényeinknek megfelelően automatikusan, folyamatos emberi beavatkozás nélkül képesek ellátni a feladatokat, komplexitásuk összefügg a tudatos építészet alkotta épületekkel. Magyarország lakásállományának viszont mintegy 70 százaléka nem felel meg a mai kor funkcionális, illetve energetikai elvárásainak. Az Európai Parlament döntése nyomán azonban 2020-tól minden épületnek alacsony energiafogyasztásúnak kell lennie; az új épületeket az előírásoknak megfelelően kell felépíteni, a már meglévő épületeket pedig korszerűsíteni, illetve felújítani, hogy elérjék az előírt szintet. Az okos rendszerek széles körű elterjedése tehát várhatóan 7-10 év múlva vehet igazán lendületet.

Egyre népszerűbb a környezettudatos otthonteremtés és a fenntartható építészet gondolata. Az építészetben megjelenő zöld megoldások közül talán az egyik legismertebb a passzívház technológia. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mi különböztet meg egy minden tekintetben energiatakarékos épületet egy minősített passzívháztól. Az egyre erősebben érezhető klímaválság és a fejlődés generálta igények növekedése miatt növekvő hangsúlyt kap épületeink energiatudatos tervezése, építése, fejlesztése. A beruházók is mindinkább a hosszú távú gazdaságos fenntarthatóságot tartják szem előtt, így az épületek teljes életciklusát felölelő műszaki és pénzügyi tervezés ma már szinte minden épületkategória esetében alapkövetelmény. Erik Solheim norvég környezetvédelmi és fejlesztési miniszter szerint például a pénzügyi válságot arra kell felhasználni, hogy zöldüljön a világgazdaság. A fenntartható fejlődés viszont az építészetben és az építésben is új szemlélet kialakítását igényli. Ezt az alapelvet és megrendelői igényt ismer-

te fel a darmstadti Passivhaus Institut (Passzívház Intézet), és megalkotta azt a német minősítési rendszert, amelyet ma már a világ több országában alkalmaznak az energiatakarékos épületekre. Nem mind passzív, ami energiatakarékos Definíciója szerint a passzívház olyan épület, amelyben a megfelelő hőmérséklet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. A passzívházak kiemelkedő hőszigetelésüknek köszönhetően tehát nem igényelnek

hagyományos fűtési rendszert. A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó emberek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik. Tanúsítványt csak azok az épületek kaphatnak, amelyeknek a fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/m2/év értéket, összes primerenergia-igényük nem több mint 120 kWh/m2/év és légtömörségük (n50 érték) legfeljebb 0,6 1/h. Összehasonlításképpen: a hagyományos téglaszerkezetű épületek 300-400 kWh/ m²/év energiát használnak fel, míg egy passzívház a hagyományos épületszerkezetekhez képest 80-90, vagy akár 100 százalék energiát is megtakaríthat.


17

megújuló energia

Példaértékű fejlesztések A jelenlegi ingatlanpiaci környezetben egy 100 lakásos fejlesztés önmagában is említésre méltó, de a XIII. kerületi önkormányzat terve mindenképpen úttörőnek számít a fővárosi, a magyar, sőt a keleteurópai lakáspiacon is. Angyalföldön

tervező: Archikon Kft.

A tanúsítási eljárás során kizárólag a termikus épületburokban lévő nettó lakófelületnek kell megfelelnie a Passzívház Intézet által meghatározott kritériumoknak. A termikus burkon kívüli télikerteket, teraszokat, erkélyeket és egyéb helyiségeket tehát nem vizsgálják. Azok a pince-, mellék- és egyéb helyiségek pedig, amelyek a lakófelületre vonatkozó rendelkezés szerint nem számítanak lakóhelyiségnek, de a termikus burkon belül találhatók és belső magasságuk legalább két méter, a területük 60 százalékáig számíthatók be az energiavonatkoztatású felületekbe. Bár a jellemzők kiszámításánál a zárt épületburok összességét is figyelembe lehet venni (pl. sorházak vagy többlakásos családi házak), de termikusan nem összetartozó épületeket nem szabad egy egységnek tekinteni. Az igazolást összesített

állami szabvány. Egyes szakértők szerint tehát előbb meg kellene vizsgálni, hogy Magyarországon, az itteni klimatikus viszonyok között mi lenne optimális. Elképzelhető ugyanis, hogy a passzívházak helyett érdemes lenne inkább az olyan alacsony energiafogyasztású épületekre koncentrálni, amelyekben nincs szükség átlagon felüli szellőztető berendezésekre. Természetesen mindig az adott helyzethez, helyhez kell elvégezni a vizsgálatokat, s elképzelhető, hogy egyes esetekben éppen a passzívház-standard lesz a megfelelő.

számítással vagy több részegység súlyozott középértékével is el lehet érni. A fűtési energiaigényt és az összes primerenergia-igényt PHPP-számítással, a légtömörségi értéket pedig méréssel (Blowerdoor-teszt) kell igazolni. Bár egy passzívházas fejlesztés mindenképp megfelel a mai kor megemelkedett igényeinek, azt tudni kell, hogy a Passzívház Intézet magáncég, amely professzionálisan építette fel a saját brandjét, és mi már úgy kapjuk meg a paramétereit, mint egyfajta szabványt. Pedig ez nem

18

épülhet fel ugyanis az első magyar 100 lakásos passzív társasház, önkormányzati beruházásként. Az építési engedély 2012. augusztus végén született meg, az önkormányzat ezután írta ki a nyílt közbeszerzési eljárást, amelynek eredményét 2013 második negyedévében tárgyalja a közgyűlés. Az épület három tömbből áll, így az engedélyezési eljárást is erre a három különálló termikus burokra kellett elvégeztetni. A tervezéssel kapcsolatos certifikációk már megvannak, az engedélyeztetés további két üteme már a beruházás kezdetétől függ.


A három épülettömbben három méretkategória (60-50-40 m2) szerint oszlanak meg a lakások. Belső kialakításukat tekintve nem sokban különböznek más, új építésű önkormányzati bérlakásoktól, gépészeti rendszerük, a nyílászárók, illetve a passzív burok kialakítása azonban már speciálisak. Az angyalföldi társasháznál ez 20 cm-es vázkitöltő tégla falazatot, illetve 30 cm-es ásványgyapot hőszigetelést jelent. A nyílászárók pedig – például a háromrétegű üvegezés vagy a hőszigetelésében, illetve tömítésében is speciális bejárati ajtó – még tovább növelik a különbséget a hagyományos energiatakarékos épületekhez képest. A fűtési rendszer felületfűtés lesz, ehhez kapcsolódik majd egy hőszivattyús rendszer is, amely talajszondákból nyeri a hőt. Az előzetes kalkulációk szerint a lakások éves fűtési költsége várhatóan nem haladja meg a 15 ezer forintot. Bár elsőre igen meglepő lehet, de egy passzívház esetében nem csak új építésben gondolkodhatunk. A Passzívház Intézet által meghatározott szabályok szerint régi épületek felújításánál, vagy toldaléképületeknél is elvégezhető a tanúsítási eljárás, de a vizsgált területnek legalább az épület egy külső falára, egy tetőfelületre, a padlólapra vagy a pincefödémre ki kell terjednie. Többszintes épületekben lévő egyedi lakásokat viszont nem lehet önállóan tanúsítani. Az előbbieket jól példázza az osztrák Günther Nussbaum bécsi lakása is. A független építésügyi igazságügyi szakértő Bécs belvárosában egy majdnem másfél évszázada épült ház tetőterét építette be, hogy bizonyítsa: nemcsak új házak lehetnek passzívak. A határoló falakat, illetve a ferde felületeket lágy farosttal szigetelték, leszámítva ahol – a tűzvédelem miatt – kőzetgyapotot kellett használni. A bádog-, illetve cserépfedés alatt csaknem 50 centiméter vastag a hőszigetelés. A minimális hiányzó hőt egy kisméretű pelletkazán termeli, amelyet elég hetente egyszer feltölteni. Az építtető felszereltetett a tetőre 30 négyzetméter – 5 kilowatt teljesítményű – napkollektort, amelyhez egy 500 literes, úgynevezett puffer tartályt kapcsolt. Abban paraffinos folyadék veszi át a napkollektorok által termelt hőt, így annyit tud tárolni belőle, hogy egy napsütéses nap után öt napig elég a lakásban a meleg víz. Az osztrák szakember beruházása nemrég kapta meg a német Passzívház Intézettől a hivatalos minősítést.

Észtországban országos lefedettségű elektromos autó gyorstöltő-hálózat kezdte meg működését Észtországban mostantól 165 egyenáramú (DC) gyorstöltőből álló hálózat áll az autósok rendelkezésére, ezzel a világ első, elektromos autók számára telepített országos gyorstöltő-hálózata kezdte meg működését, amely az ABB, a vezető energetikai és automatizálási cég technológiájának köszönhetően valósulhatott meg. Az ABB az energetika és az automatizálás területén vezető vállalatként korszerű megoldásaival teszi lehetővé a közüzemi szolgáltató és ipari ügyfeleinek, hogy növeljék termelékenységüket, miközben csökkentik a környezeti ártalmakat. Az ABB csoport több mint 100 országban van jelen és 145 000 alkalmazottat foglalkoztat. Magyarországi vállalata, az ABB Kft. 1991-ben alakult.

Az Észtországot teljesen lefedő hálózat kiépítését az ABB végezte. A cég felel egyúttal az olyan kapcsolódó szolgáltatások lebonyolításáért is, mint az üzemeltetés 24 órás felügyelettel és a fizetési rendszer. Az észt kormány megbízásából gyorstöltő rendszereket helyeztek üzembe minden 5 000 főnél több lelket számláló körzetben és minden főútvonalon legalább 60 km-ként. A 165 darab, internetkapcsolattal rendelkező egyenáramú (DC) gyorstöltőből álló hálózat immár hivatalosan is elérhető mindenki számára. A kormány 507 darab Mitsubishi i-MiEV elektromos autót vásárolt saját használatra és a lakosság számára 50%-os kedvezményt nyújt elektromos autó vásárlására.

Az ABB egyenáramú rendszerei körülbelül negyed óra alatt képesek újratölteni az elektromos járművek akkumulátorait, ezért környezetvédelmi szempontból is óriási jelentőséggel bír a hálózat. „Az ABB-t büszkeséggel tölti el, hogy kiépíthette az első országos lefedettségű elektromos autó gyorstöltő-hálózatát Észtországban” – mondta Ulrich Spiesshofer, az ABB Discrete Automation and Motion divíziójának vezetője. „Ez az egész országra kiterjedő gyorstöltő-hálózat ösztönözni fogja az autósokat, hogy elektromos járművekre váltsanak, és ennek köszönhetően más országok is motiváltak lesznek a saját töltő-infrastruktúrájuk kiépítésében.” Magyarországon az ABB telepített elsőként ultragyors töltőt Budapesten, az Istenhegyi úti környezetbarát benzinkúton.

Előnyükre vált a váltás A hazai vállalkozásoknak csaknem tíz éve, 2004 óta van lehetőségük arra, hogy a versenypiacról szerezzék be a működésükhöz szükséges villamos energiát. Ennek fényében meglepőnek tűnik, hogy eddig alig egynegyedük választott új áramszolgáltatót. Úgy tűnik, elsősorban szubjektív és nem szakmai okok miatt nem lépnek a vállalkozások, annak ellenére, hogy számos érv szól a váltás mellett. Ingerküszöb alatt?

Nem csak nagyoknak

Szakértői felmérések alapján a legkisebb vállalkozások is legalább évi 4050 ezer forint megtakarítást várnak a szolgáltatóváltástól, ez az a lélektani határ, amelynél fontolóra veszik a lépést. Jó tudni, hogy ez már egy kisebb üzlet 10-15 ezer kilowattórás éves fogyasztása mellett is megvalósulhat. Hogy mi okozza mégis a cégek passzivitását? Az okok általában az idő és a hozzáértés hiánya, a félelem az újdonságtól, valamint az, hogy az érintettek nem bíznak eléggé az elérhető megtakarításban. Márpedig ennek mértéke már szerény cégméret mellett is elérheti a 10 százalékot, a nagyobb termelő vállalatok esetében pedig akár 30 százalék is lehet. Nem véletlen, hogy a piacnyitás óta főként a nagyvállalatok körében vált jellemzővé a villamosenergia-szolgáltató tudatos kiválasztása.

Az energiafelhasználás tudatos megtervezése és a legkedvezőbb feltételeket kínáló versenypiaci áramszolgáltató körültekintő kiválasztása nem csak a nagy termelő és iparvállalatok érdeke. A kis- és középvállalkozásoknak – amelyek közül sok ma is az egyetemes szolgáltatási körbe tartozik – szintén érdemes időt áldozniuk a tájékozódásra, hiszen igazán kifizetődő lépés több ezer (esetleg több tízezer) forintot spórolni egy egyszerű módosítást igénylő szolgáltatóváltással. Amint a villamos energia beszerzésével kapcsolatos kérdések felmerülnek, szinte törvényszerű, hogy a felhasználás optimalizálására is nagyobb figyelem jut. Így a szolgáltatóváltás mérlegelésével párhuzamosan előtérbe kerülhetnek egyéb lehetőségek is, amelyek az alacsonyabb áramszámlával együtt még nagyobb mér-

tékű megtakarítást eredményezhetnek. Ilyen, kisebb beruházást igénylő megoldás lehet a világítás korszerűsítése, a meddőfogyasztás mérséklésére szolgáló fázisjavítás vagy kisebb, megújuló energiát hasznosító berendezések üzembe helyezése. A cégvezetők több irányból is számíthatnak szakértői segítségre a szolgáltatóváltás előkészítésében és a megfelelő döntés meghozatalában. Az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ e lehetőségek egyikét jelenti a versenypiacon jelen lévő vagy oda tartó fogyasztóknak. Az alacsonyabb áramszámlához ezúttal további előnyök is társulnak. Azon partnerek ugyanis, akik az elmúlt év második felében újonnan csatlakoztak a cég versenypiaci ügyfélköréhez, a következő oldalakon ingyenes bemutatkozási lehetőséget kapnak a Társaságcsoporttól.


19

Zöld minôsítésû irodák bérbeadók! CATONE KFT. BUDAÖRS Hûtött-mélyhûtött-száraz termékek teljes körû logisztikája.

• Kiváló megközelíthetôség • Parkosított környezet zöldfelületekkel • Raktározási lehetôségek • 24/365 recepció és biztonsági felügyelet • Mélygarázs és felszíni parkolóhelyek

PER-KOR Kereskedôház Kft.

AZ ÖN ÖTVÖZÖTT ACÉL ÉS ALUMÍNIUM KERESKEDELMI PARTNERE

• Házon belüli épületmenedzsment • Market Central Ferihegy kereskedelmi park a közelben • Unicredit, OTP és Raiffeisen bankfiókok, gyógyszertár

Tel.: +36 1 382 5100 www.thequadrum.hu

www.catone.hu

Raktárról rozsdamentes, hôálló és alumínium körszelvények • csövek • zártszelvények • lapos-, négyzet-, hatszög- és szögszelvények • lemezek • perforált • expandált és kopásálló lemezek • csôszerelvények • szitaszövetek • lézervágás • CNC élhajlítás • fûrészelés. 9027 Gyôr, Reptéri út 5. Web: www.perkor.hu

Tel.: 06 96/ 516-260* Fax: 06 96/516-270

ET Y E K LEXUS F-SPORT GS450h ÉS RX450h MODELLEK FULL HYBRID ÉS SPORTOS DINAMIZMUS

stúdiótúrA Látogasson el az etyeki Korda Filmparkba és ismerkedjen meg a filmkészítés varázslatos világával! Az interaktív filmes kiállítás és a stúdiótúra mellett számos izgalmas programlehetőséget kínálunk baráti társaságok, céges rendezvények számára.

interAKtív FiLmForgAtás Lexus Buda – 1112 Budapest, Budaörsi út 185–195.

www.lexusbuda.hu A képen látható gépkocsik illusztrációk. A Lexus GS450h kombinált üzemanyag-fogyasztása (l/100km): 5,9—6,2; kombinált CO2- kibocsátása (g/km): 137—145. A Lexus RX450h kombinált üzemanyag-fogyasztása (l/100km): 6,3; kombinált CO2- kibocsátása (g/km): 145. További részletek a www. lexusbuda.hu oldalon.

www.kordafilmpark.hu

SBS 105x148.indd 1

2013.03.20. 15:57:36

Fáziskésésben: ENERGIATUDATOS IRODAHÁZ A XI. KERÜLETBEN, A BUDAI HEGYEK LÁBÁNÁL!

Tökéletes hely a tökéletes pillanathoz Válogasson változatos konferencia ajánlataink közül, rendezze nálunk álmai esküvőjét, ünnepelje születésnapját egy különleges helyen. CORINTHIA HOTEL BUDAPEST, ERZSÉBET KÖRÚT 43-49, H-1073 BUDAPEST T +36 1 479 4000 | F +36 1 479 4333 | [email protected] CORINTHIA.COM/BUDAPEST

megújuló energia

Lemarad a régióban a magyar megújulószektor

A Hengermalom és Szerémi út keresztezôdésében található Office Garden I. irodaház saját energiaközponttal és kettôs teljesen független elektromos betáplálással rendelkezik. Az irodapark területére az elektromos áram nagyfeszültségû formájában érkezik, ezt helyben, a parkban saját transzformátor állomásokkal alakítják át a bérlôk számára 240V-os feszültséggé. Az elektromos áram díja 15%-kal alacsonyabb, mint a hagyományos megoldást használó irodaházak esetében. A HVAC rendszer szinte teljesen földgáz független, csak az irodaház éttermében került bevezetésre. A hûtésre és fûtésre egyaránt alkalmas, hôszivattyús VRV rendszerû technológia 1 kWh bevezetett elektromos energiából 4 kWh fûtési energiát szolgáltat, így a fûtési energia 75%-át a környezet biztosítja.

Míg Magyarországon a többszöri csúszás után továbbra is bizonytalan, hogy mikor vezetik be a megújuló energetikai beruházások támogatási rendszerét, a régió más országaiban a gyakorlatban „csiszolják” a dotációt. Szakértők szerint az itthoni bizonytalanság nyertese a térség többi állama lehet.

www.officegarden1.hu Bérbeadás: Robertson Hungary

Üzemeltetés:

Besser Hungária Mûanyagipari Kft. Hôre lágyuló mûanyagok fröccsöntése, szerelése 3 éves a Vital Hotel Nautis****

Mûanyag termékek: • elektronikai berendezésekbe (pl. relék, reléházak, elosztó dobozok), • háztartási gépekbe (pl. mosogató- és mosógép alkatrészek), • autóipari alkatrészek (pl. hangszórókosarak), • háztartási alkatrészek, • egyéb, speciális alkatrészek.

2010. márciusában nyitotta meg kapuit a Velenceitó partján elhelyezkedő exkluzív szolgáltatásokat nyújtó hajó formájú Vital Hotel Nautis wellnessés konferencia szálloda. 81 nem dohányzó szoba és 4 luxus lakosztály áll a Vendégek rendelkezésére, melyhez számtalan sikeres rendezvény helyszínéül szolgáló, modern technikával felszerelt konferenciapark tartozik.

Új teremmel bővül a Vital Hotel Nautis konferencia parkja A szálloda konferencia termeinek tudatos kialakítása lehetővé teszi akár a kisebb létszámú tréningek akár az exkluzív autó bemutatók és azok sajtó tájékoztatójának megrendezését is. A szálloda színvonalának megtartása a folyamatos fejlődéssel és újítással valósul meg. Az eddigi tapasztalatokból és visszajelzésekből ihletet merítve, a terem-kapacitások legkedvezőbb kihasználtságának megtartása és a magas színvonal még magasabb szintre emelése a cél. Az idei évben tehát új teremmel bővítettük konferenciaparkunkat. A 240 nm-es Nautis termünket 1/3, 2/3 arányban szekcionáltuk, természetesen a legmodernebb konferencia technika megtartásával. A konferencia terem leválasztása mellett Bowling termünket is hangulatosabbá varázsoltuk, így ideális helyszínné vált az esti bulik, bor-és pálinka kóstolók megrendezéséhez.

www.hotelnautis.hu

Foglalkozunk továbbá a termékek • szerelésével • festésével • hegesztésével • tamponnyomásával • lézergravírozásával

Székhely: 1056 Budapest, Váci utca 81. IV. em. e-mail: [email protected]; Telephely: 3070 Bátonyterenye, Bolyóki út 8. website: www.omsbesser.com Tel.: +36-32 550-080; Fax: +36-32 553-210;

Az elmúlt időszakban a „levegőben lógó” támogatási rendszer miatt Magyarország nagy lemaradást halmozott fel a régióban a megújuló energetikai beruházások terén. A szabályozási bizonytalanság miatt mind több fejlesztő térképéről kerül le az ország, a folyamat nyertesei pedig a vonzóbb célpontot jelentő más régiós államok lehetnek. Az Eurostat adatai szerint az EU 27-ek körében 2011-ben 20,44 százalék volt a megújuló források részaránya az áramtermelésben, a régióban Romániában 27,05, Szlovéniában 26,2, Szlovákiában 17,01, Csehországban 10,3, Bulgáriában 9,8, Lengyelországban 8,3, Magyarországon pedig 6,35 százalék. A régiós országokban jellemzően napirenden van a korábban meglehetősen kiterjedt támogatási rendszer átalakítása,

a dotáció csökkentése, mindezt azonban élesben, a működési tapasztalatok alapján teszik a kormányok. Itthon a megújuló energia új támogatási rendszerére (a Metárra) várnak a szakmai szereplők és a beruházók, miközben a szomszédos országok többségében virágzik ez az iparág. Magyarország az Európai Unió által elvárt 13 százaléknál magasabb, 14,65 százalékos vállalást tett a 2020-as megújuló célok jegyében, szakértők szerint azonban egyre kisebb az esély, hogy ez teljesülhet az évtized végére. Romániában a „boomot” kihasználva már a szélturbinagyártás indulásának lehetősége is felmerült. A helyi rendszerirányító adatai szerint tavaly év végén több

mint nyolcszáz szélerőmű működött az országban, beépített teljesítményük pedig kétezer megawatt közelében alakult. Bukarest az elmúlt három évben csaknem félmilliárd euróval támogatta a megújulóenergia-termelőket, az idén pedig ugyanekkora összeget irányoztak elő erre a célra, miközben a szélipar a becslések szerint mintegy hárommilliárd euró tőkét vitt Romániába. A széltornyok telepítési költségeinek háromnegyede azonban a turbinagyártásban csapódik le, ezért a támogatások és az állami bevételek nem állnak összhangban egymással, a kormány így az átvételi ár csökkentésében


23

megújuló energia látja a megoldást. (Romániában egy, több szakmai szereplő által itthon is szorgalmazott bizonyítványrendszer működik a megújulók támogatására.) Az ország 2020-as uniós vállalása 38 százalék, a szél- és napenergia, illetve a biomassza ma mintegy 8 százalékos részarányt jelent, a vízerőművek azonban az áramszükséglet negyedétharmadát adják jelenleg is.

Szerbiában hatékony ösztönzőrendszert indítottak a víz-, a szél- és a napenergia, illetve a biomassza alapú termelés bővítése érdekében. A szerb kormány ez utóbbi három területre 700 millió eurót (215 milliárd forintot) különít el az évtized végéig. Az év közepére megszülethetnek a Bistrica vízerőmű és a Stavalj hőerőmű építésére vonatkozó szerződések, a beruházás több milliárd euróból

valósulhat meg. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2001 óta több mint hárommilliárd eurót fektetett be Szerbiában, az összeg jelentős része az energiatermelést érintette, ezen belül is a megújulószektor állt a középpontban. A Bloomberg hírügynökség beszámolója szerint Szerbia mintegy tízmilliárd eurót fektetne erőműveibe, az ötven új víz- és hőerőmű pedig összesen hatezer megawatt kapacitás kiépítését jelentheti. Több külföldi befektetővel – a német RWE-vel, az olasz Edison SpA-val és a kínai China Machinery Engineeringgel – már előkészítés alatt áll a szerződéskötés, a tőkebevonás érdekében több lépést tett a kormány, például az engedélyezés egyszerűsítése érdekében. A szlovák energiapolitika középpontjában a víz-, a geotermális, a biomassza- és a napenergia áll. Az ottani áramtermelés mintegy 10 százalékát adja a bősi vízerőmű, amelynek beépített kapacitása 720 megawatt. Szlovákiában emellett több mint kétszáz kisebb vízerőmű is működik, egy újabb nagyobb egység építése azonban – Magyarországhoz hasonlóan – nem valószínű a politikai és társadalmi ellenérzések miatt. Kutatások szerint az ország területének 27 százaléka alkalmas geotermális fejlesztésekre. Ha a teljes potenciált kihasználnák, az így termelt energia részaránya elérhetné a 45 százalékot. Az elmúlt években jelentős bővülést hozott a napenergia területén a háztartási napelemek támogatási rendszere, 2011 elejére a telepített kapacitás elérte a 480 megawattot, ami már súlyos problémákat okozott az államnak, ezért a bőkezű dotáció visszavétele mellett döntöttek: az átvételi árak a 2009-es szint felére csökkentek. A szélenergia területén Szlovákia jelentősen lemaradt még a szomszédos országoktól is, a közeljövőben azonban 600 megawattra növelnék a szélkapacitást, ami nagyjából a jelenlegi magyarországi érték kétszeresének felel meg.

Megújuló energia az áramtermelésben (%) 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Ausztria

66,29

53,68

59,16

58,79

57,45

60,72

62,3

67,69

61,41

55,23

Bulgária

6,03

8,16

8,87

11,8

11,18

7,52

7,42

9,81

15,15

9,8

4,6

2,8

4,0

4,48

4,91

4,73

5,18

6,78

8,32

10,3

Franciaország

13,37

12,65

12,55

10,98

12,17

12,96

14,07

13,62

14,45

12,84

Lengyelország

2,02

1,59

2,12

2,64

2,85

3,53

4,27

5,8

6,97

8,3

Magyarország

0,59

0,82

2,27

4,45

3,47

4,29

5,36

6,99

7,09

6,35

Csehország

Németország

7,45

7,7

9,22

10,0

11,37

14,11

14,63

16,2

16,9

20,35

Olaszország

14,39

13,59

15,44

13,73

14,1

13,25

16,19

20,54

22,23

23,64

Románia

30,93

25,0

29,86

35,77

31,43

26,86

28,37

27,91

34,18

27,05

Spanyolország

13,93

21,51

18,33

14,26

17,58

19,45

20,58

25,83

33,06

30,18

Szlovákia

19,17

12,38

14,37

16,59

16,51

16,57

15,48

17,88

20,51

17,01

Szlovénia

25,36

22,02

29,04

24,17

24,43

22,13

29,11

36,76

33,13

26,2

EU 27

12,69

12,59

13,65

13,62

14,24

15,14

16,36

18,25

19,94

20,44

Zöld partnerek

megújuló energia

Egy a magyarországi piacon egyedülálló együttműködési csomag keretében az ELMŰ-ÉMÁSZMÁSZ Társaságcsoport már nagyvállalati ügyfeleinek is kínál teljes egészében megújuló forrásból származó villamos energiát. A tiszta áram használatát zöld bizonyítvány igazolja, és a programban részt vevő cégek további előnyöket is élvezhetnek. időn belül magától értetődővé válik –, az ez irányú elkötelezettség ma még a vállalati marketingkommunikáció hangsúlyos üzenete. Ezt felismerve az ELMŰ-ÉMÁSZMÁSZ saját erőforrásaival is támogatja a Zöld Partner programban részt vevő vállalatok bemutatkozását. A kommunikációs csomag egyik legfontosabb eleme, hogy az ügyfelek oklevelet kapnak arról, hogy működésükhöz megújuló forrásból származó villamos energiát használnak. Az oklevél bárhol kihelyezhető, nyomtatott és internetes kiadványokban felhasználható, és publikációkban is hivatkozni lehet rá. Látványos elem a programban való részvételt tanúsító Zöld Partner logó, amely felhasználható a vállalat valamennyi céges arculati és kommunikációs anyagán, termékcsomagolásán. Az üzleti fogyasztók ezzel szemléltetik, hogy az adott időszakban részben vagy teljes egészében megújuló alapon termelt áramot használnak.

Az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ Társaságcsoport hosszú ideje a környezet- és energiatudatos szemlélet elkötelezett képviselője. Ezt példázza többek között az E-Mobility Network, amelynek létrehozása úttörővé tette a vállalatot az elektromos autózás, a tiszta városi közlekedés elterjesztésében. A lakossági ügyfelek jó ideje élhetnek a megújuló forrásból származó áram adta lehetőséggel a Zöld Tarifa révén. Az egyetemes szolgáltatásban részesülő, illetve az üzleti fogyasztókra több tekintetben eltérő feltételek vonatkoznak, de a zöld gondolkodásmód immár nem korlátozódik egyik vagy másik felhasználói körre. A felelős energiafelhasználás lehetősége mindenkié – ezt tűzte zászlajára a Társaságcsoport a Zöld Partner csomag kialakításával. Az együttműködés a benne

foglalt szolgáltatásokból, valamint különleges kommunikációs lehetőségekből áll. A tarifa bázisa az Európai Unióban elfogadott EECS (European Energy Certificate System) szabványok alapján kiállított zöld bizonyítvány (úgynevezett Guarantee of Origin), amellyel a szerződött partnerek a megvásárolt zöld áram eredetét igazolhatják. A megújuló alapú áramhoz zöld elszámolás tartozik, a számlát elektronikus úton vagy újrafeldolgozott papírra nyomtatva állítják ki az ügyfél választása szerint. Mondja el mindenkinek! Bár a környezettudatos szemlélet, a felelős energiagazdálkodás térhódítása vitathatatlan – és remélhetőleg belátható

A program résztvevői a Társaságcsoport anyagi támogatásával megjelenhetnek egy országos napilap hasábjain is. A PRmegjelenés középpontjában a vállalkozás tudatos, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartása, felelős működése áll. Ugyanez a cikk megjelenik az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ nyomtatott és internetes kiadványaiban is. A Zöld Partner program az ügyfél érvényben lévő szerződésétől függetlenül nyitva áll, és elérhető a vele együtt járó „Guarantee of Origin”. A zöld bizonyítvány tetszőleges, a naptári évtől eltérő időszakra is megrendelhető. Mivel az élhető jövőbe vetett hit hosszú távú elkötelezettségről tanúskodik, a felelős vállalat imázsa „tartósan zöld partnerként” válik valóban hitelessé. A programhoz való csatlakozásról további információval az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ személyes ügyfélmenedzserei szolgálnak, valamint részletes felvilágosítás kérhető a [email protected] e-mail címen.

Forrás: Eurostat

24



25

ENERGIAGAZDÁLKODÁS


A rezsicsökkentés visszavetheti

szigetüzem), létesítését elegendő bejelenteni az elosztócégnek. A szigetüzemre alkalmatlan berendezés nem képes működni akkor, ha a külső hálózaton megszűnik az ellátás. Az áramtermelést és -fogyasztást az úgynevezett fázisonkénti mérőműves elektronikus (kétirányú) fogyasztásmérővel regisztrálják, a berendezést a belső (felhasználói) hálózatra kell csatlakoztatni, a termelt áramot így részben vagy egészben közvetlenül használhatják fel a háztartás eszközei. A többlet (ha a felhasználás alacsonyabb mennyiséget jelent, mint a termelés) a közcélú hálózatba kerül, a hálózati szerződés módosítása jellemzően egy hónapot vesz igénybe, a mérő felszerelése pedig nagyjából egy héten belül megtörténik. A szolgáltató a felhasználóként fizetendő áram átlagos (rendszerhasználati díj nélküli) árán számolja el a hálózatba táplált áramot, az energiaértékesítés úgynevezett adószámos magánszemélyként végezhető (adózási szempontból a saját célra termelés mellett időnként keletkező többlet nem teszi áfaalannyá a magánszemélyt, nagyobb mennyiségű áram eladása azonban adózási kérdéseket is felvethet). Fontos kitétel, hogy a nem fogyasztáshoz kapcsolódó (azaz nem kilowattóra (kWh) alapján elszámolt) díjakat akkor is meg kell fizetnie a fogyasztónak, ha termelése és felhasználása egyébként nullszaldós vagy pozitív egyenlegű.

a háztartási kiserőművek terjedését

A Magyar Energia Hivatal ismertetőjében is szereplő példaszámítás szerint az ELMŰ Nyrt. egyetemes szolgáltatási területén, ha a háztartási méretű kiserőművet üzemeltető felhasználó adott időszaki fogyasztása 4000 kWh, a berendezések pedig 4500 kWh áramot termeltek ugyanezen idő alatt, az 500 kWh vételezési-betáplálási szaldó az idén január 1-jétől hatályos, kilowattóránként 20,16 forint A1 árszabással számolva nettó 10 080 forint bevételt jelent a fogyasztónak. Ezt egészíti ki a 4000 kWh elfogyasztott áram saját megtermeléséből adódó megtakarítás csaknem 180 ezer forintos összege. (Korábban a túltermelés „ellenértéke” a szolgáltatási díj 85 százaléka volt, szemben a január elsejétől érvényes, nagyjából 50 százaléknak megfelelő összeggel.) Az elmúlt időszakban a támogatásoknak köszönhetően jelentősen megnőtt az ilyen áramtermelő egységek telepítése iránti érdeklődés, az év elejétől érvényes rezsicsökkentés és az átvételi ár csökkentése azonban gátolhatja a fejlesztéseket. A Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP) szerint évekkel is visszavetheti a napelemes rendszerek iránti keresletet az, hogy kevesebbet kell fizetni az áramért, hiszen ez amellett, hogy összegszerűen csökkenti az energiaköltségeket és a fogyasztói motivációt az alternatív megoldások alkalmazására, jelentősen megnyújtja az egyelőre egyébként is viszonylag hosszú megtérülési időt.

A napelemek árának elmúlt évekbeli jelentős csökkenésével a kulcsrakész rendszerek is olcsóbbak lettek, ennek eredményeképpen a MANAP szerint a magyar lakossági áramárak mellett 8-11 éves megtérülés is elérhető a lakossági napelemes beruházásoknál. Mindez már nem csak az erősen környezettudatos és fizetőképes rétegek számára tette vonzóvá az ilyen rendszereket. Az áramárak és rendszerhasználati díjak egységes, 10 százalékos csökkentése azonban éppen ekkora mértékben rontja a megtérülési időt, további hasonló lépések pedig az elmúlt évek napelempiaci árcsökkenésének hatását olthatják ki a lakossági beruházók szemszögéből.

Az elmúlt időszakban – támogatási konstrukciók révén – egyre elterjedtebbé váló háztartási méretű áramtermelő kiserőművek mind népszerűbbé váltak, a milliós beruházások megtérülését azonban erősen befolyásolja a háztartási energiadíjak tízszázalékos csökkentése. Nem csak a háztartás teljes áramfogyasztását fedezhetik a háztartási kiserőművek, a többlettermelésből bevétele is származhat a fogyasztónak, a jelenlegi árviszonyok mellett azonban érdemes kiterjedt számításokat végezni – mind a

26

lakossági, mind a vállalati fogyasztóknak. A jelenlegi szabályozás szerint háztartási méretű kiserőműnek minősül az a berendezés, amely közcélú kisfeszültségű hálózatra, illetve kisfeszültségű magán- vagy összekötő vezetékhálózatra


csatlakozik, névleges teljesítőképessége nem haladja meg a felhasználó rendelkezésre álló teljesítményének mértékét és legfeljebb 50 kilovoltamper (kVA) névleges teljesítőképességű. A vonatkozó törvény szerint az 50 kVA alatti, háztartási méretű kiserőműnek számító napelemes rendszerek létesítése nem építésiengedély-köteles. Az ilyen eszközöket minden esetben az adott területen működő elosztói engedélyes hozzájárulásával lehet az elosztóhálózathoz csatlakoztatni, ha pedig a kiserőmű nem üzemel párhuzamosan a közcélú hálózattal, illetve a kisfeszültségű magán- vagy összekötővezeték-hálózattal (ez az úgynevezett

6000

Kiserőművek áramtermelése (Gwh)

2010

Forrás: MEH, Mavir

5000

2011

-22,22%

4000 3000 2000 1000 0 1950

2000

2011

Egy átlagos családi ház havi 300 kWh áramfogyasztásának bruttó végfelhasználói díja (egytarifás A1 számítással) jelenleg 13,5 ezer forint, a fogyasztás 90-95 százalékának napelemes kielégítéséhez egy nagyjából 2,5 millió forint bekerülési költségű, 3 kW-os rendszert kell kiépíteni – a megtérülés ebben az esetben támogatás nélkül nagyjából 15 év.


27


Sokba kerülhet a klímaszezon

Hamarosan véget ér a fűtési szezon, de a megfelelő hőmérséklet biztosítása nyáron is sokba kerülhet. Többnyire egyszerű, passzív módszerekkel is jelentősen enyhíthető a nyári hőség, bizonyos esetekben viszont semmilyen praktika nem segít. Ilyenkor gépi hűtésre van szükség, és nem mindegy, hogy milyen klímát választunk. Az épületeket már a tervezési fázisban célszerű úgy kialakítani, hogy a lehető legkevesebb gépészeti rásegítés legyen szükséges a belső hőkomfort megteremtéséhez. Ezt a célt szolgálják mindazon passzív építészeti megoldások, amelyeket a népi építészetben, illetve melegebb égöveken már régóta alkalmaznak. Az épület megfelelő tájolásával, alaprajzi elrendezésével például sokat tehetünk a felmelegedés ellen. Az átriumos elrendezés is segítheti az épület belső tereinek hűtését. Gondoljunk csak bele, nem véletlenül vált a tornác elődeink építészetének meghatározó szimbólumává. Egy friss fejlesztés esetén tehát mindenképp fordítsunk kiemelt figyelmet a fenntarthatóságra is. Nemcsak új épületek tudatos tervezésével, hanem a meglévők korszerűsítésével is mérsékelhetjük a felmelegedést. A hőszigetelés például hatékonyan csökkenti a terek közötti hőáramlást, így segítsé-

28

a hő könnyedén bejut a helyiségbe. Az árnyékoló lehet építészeti elem, például egy pergola, de kertépítészeti megoldásokkal is sokat tehetünk a hőterhelés ellen. Az épület környezetében megfelelően telepített növényzet ugyanis mint természetes árnyékoló segíthet. Ezt a célt szolgálja a zöld homlokzatok, illetve a zöldtetők kialakítása is.

gével mind a fűtési időszakban, mind a legnagyobb kánikulában hatékonyan védekezhetünk a környezeti hatások ellen. Megfelelő hőszigeteléssel 5-10 Celsiusfokkal is csökkenthető egy ingatlan belső hőmérséklete, így szerencsés esetben már nem is lesz szükség klimatizálásra. A hűtési és fűtési költségekkel egyaránt takarékoskodva, a szigetelésbe fektetett összeg 2−4 év alatt megtérülhet, ezt követően pedig még hasznot is hoz. Semmiképp sem érdemes spórolni a szigetelőanyag vastagságán, ugyanis a beruházás költségének jelentős része a kivitelezésből, nem pedig az anyagköltségből fakad. Abban az esetben pedig, ha nem tudjuk vállalni a teljes költséget, ütemezhetjük is a különálló munkafolyamatokat. Ilyenkor érdemes a födém hőszigetelésével kezdeni, mert a homlokzathoz képest általában kisebb a beruházás költsége, mégis hasonló mértékű javulást érhetünk el vele. A hőszigetelés mellett hatékony megoldás a felmelegedés ellen az épület üvegfelületeinek részleges vagy teljes árnyékolása is. Kiemelten fontos, hogy az árnyékoló hőátadó felülete kültéren, vagyis az üvegfelületeken kívül legyen, mivel a belülre elhelyezett árnyékolótól


A legkönnyebben applikálható, és talán legelterjedtebb megoldás a nyílászárók elé felszerelhető árnyékoló, mint például a redőny vagy a zsaluzia. A redőnyt nem kell bemutatni, a zsaluzia pedig egy ellenálló külső reluxa, amely jól bírja az időjárási viszontagságokat. Felmérések szerint a legnagyobb kánikulában zárt, illetve 45 fokban nyitott zsaluzia mellett is legalább 5-6 Celsius-fokkal hűvösebb lehet az árnyékolt helyiségben, teljesen leengedett alumínium redőnnyel pedig még ennél is kedvezőbb hőviszonyokat alakíthatunk ki az épületben. Arról nem is beszélve, hogy a redőny-, illetve zsaluziarendszereinkhez motorikus, fényérzékelős mozgatóelektronikát is kapcsolhatunk, így használatuk még könnyebbé válik. Ha már semmilyen praktika sem segít, s a borsos energiaköltségek ellenére is klímaberendezés vásárlására adjuk a fejünket, fordítsunk kiemelt figyelmet a választott rendszer tulajdonságaira, illetve a méretezésére. Felmérések szerint ugyanis az otthonok hőmérsékletének egy Celsius-fokkal történő csökkentése háromszor annyi energiát igényel, mint egy Celsius-fokkal való fűtése. S ne legyen kétségünk, nyáron az elfogyasztott energia jelentős részét a légkondicionáló berendezések emésztik föl. Ha viszont nem megfelelő teljesítményű klímaberendezést választunk, legyen az alul- vagy éppen túlméretezett rendszer, akkor energiát és pénzt dobunk ki az ablakon. Bár a legtöbb berendezésnél jelölik a hűthető vagy fűthető helyiség méretét, ezek az adatok csak tájékoztató jellegűek. Egy klímaberendezés méretezésénél ugyanis fontos a helyiség hőterhelése

is, az pedig függ az épület tájolásától, üvegfelületének méretétől, a helyiség rendeltetésétől, illetve a helyiségben rendszeresen tartózkodók számától is. Általánosan alkalmazható számítási módszer, hogy a klimatizálandó helyiség légköbméterét megszorozzuk 35-tel, így kapjuk meg Wattban az alkalmazandó hűtőteljesítményt. A méretezésen túl meg kell határoznunk rendszerünk típusát és egyéb jellemzőit is. Ilyen eldöntendő kérdés például, hogy inverteres vagy anélküli klímát választunk-e. Általánosságban elmondható,

hogy egy inverter technológiával működő klímaberendezés mindig csak annyi villamos energiát vesz fel a hálózatból, amen�nyi a felmelegedés leküzdéséhez szükséges, ezért a villamosenergia-megtakarítás akár 40 százalék is lehet. El kell döntenünk azt is, hogy egy split vagy mobil berendezés a legmegfelelőbb számunkra. A split klíma két részből áll, egy beltéri és egy kültéri egységből. A beltéri egység a „hidegleadó” (párologtató) és a légkezelő rész, a külső pedig a „melegleadó” (kondenzátor) és a kompresszor. Ez igen előnyös, ugyanis a meleg és zajos

ENERGIAGAZDÁLKODÁS részeket az épületen kívül helyezzük el, a nagyjából zajtalan és hideget adó részt pedig belül. A mobil klíma, ahogy a neve is mutatja, könnyen „változtatja a helyét”, hátránya azonban, hogy egyrészt minden egység, köztük a zajos kompresszor is ott van a szobában, másrészt a belső levegővel kell hűtenünk a kondenzátort, és ez jókora többletfogyasztással jár. Számos tényezőt kell tehát figyelembe venni, így klímaberendezés vásárlása előtt mindenképp érdemes szakember, energetikus segítségét kérni.

Akkuforradalom készül Az energiatárolás problémája nem csak a villamosenergiarendszerek szintjén egyre égetőbb, a közlekedésben és az elektronikai iparban is mind nagyobb az igény a gyorsan tölthető és hosszan rendelkezésre álló, vagyis minél nagyobb teljesítményű, de lehetőleg olcsó, könnyű akkumulátorok fejlesztésére. Az energiatárolás egyidős az elektromosság széles körű elterjedésével, hiszen a fizikai törvényszerűségek alapvetően meghatározzák az elektromos árammal működő berendezések használatát, használhatóságát. A hordozható elektromosság egyrészt új távlatokat nyitott a mérnökök előtt, másrészt új kihívásokat is támasztott, hiszen a kezdetleges zsebrádiókéhoz mérten elképesztően megnőtt a mai mobil eszközök, telefonok, médialejátszók, kamerák, fényképezőgépek, mérőeszközök, kommunikációs berendezések étvágya. Az okostelefonok, tabletek elterjedése ráadásul korszakváltást jelent, hiszen hatalmas kijelzőik jelentős mennyiségű energiát fogyasztanak, miközben alapvető elvárás a súly csökkentése. Nem véletlen, hogy egy pillekönnyű, alig néhány papírlap vastagságú okostelefon teljes üzemben fél napnál aligha bír többet egy

töltéssel. A feladat tehát adott, és a mérnökök nagy erőkkel dolgoznak is a megoldáson. A közelmúlt híre, hogy amerikai kutatók közel járnak egy gyorsan, 15 perc alatt feltölthető mobiltelefon-akkumulátor kifejlesztéséhez. Ez azonban még lítium-ionos technológiájú energiatároló cella lesz, a nagy újdonság a gyors tölthetőségében van, ugyanis tízszer gyorsabban képes feltöltődni, mint a ma széles körben elterjedt megoldások. Egy másik amerikai egyetem kutatói az élettartam meghosszabbításán dolgoztak, eredményeik azzal kecsegtetnek, hogy több tízezerszer is újratölthetők lesznek az általuk kifejlesztett akkuk. A kutatást vezető professzor a Nature című szaklapban ismertette, hogy a szerkezetben nanoméretű réz-hexacioferrát-kristályokat használnak elektródaként, ezek ugyanis töltéskor és kisüléskor minimális mértékben károsodnak. Így az áramforrás harminc éven át használható marad anélkül, hogy kapacitása jelentősen csökkenne, ahogyan a jelenlegi akkumulátoroké.

Nemrég egy amerikai cég olyan bejelentést tett, amelytől áttörést várnak az elektromos autók piacán. Az Envia System a hírek szerint 480 kilométert is megtehet egyetlen töltéssel. A General Motors által is támogatott cég akkujának energiasűrűsége a bejelentés szerint 400 watt kilogrammonként, a korszerűnek számító, jelenleg leginkább elterjedt lítium-ion alapúaké 100-150 watt körül mozog. Az előzetes hírek alapján szakértők úgy számolnak, hogy míg a Chevrolet Voltnál 600 dollár körül mozog a kilowattóránkénti akkumulátorköltség, a Nissan Leafnél pedig alig valamivel 400 dollár alatt van, az Envia új megoldásával ez 120 dollár körüli szintre is csökkenhet. Ez valóban áttörést jelentene – erősítik meg járműipari szakértők is. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy egyelőre csak néhány prototípus létezik, és öt évbe is telhet, mire sorozatérett lesz a fejlesztés.

Miközben a „kütyüvilágban” a töltés gyorsasága és a kapacitás az egyik legfontosabb kérdés, az elektromos autók esetében az ár is meghatározó. Szakértők úgy vélik, az elektromos járművek elterjedésének ma leginkább az akkumulátorok a legnagyobb akadályai, hiszen rendkívül drágák. Egy középkategóriás méretű elektromos jármű esetében az ár fele is lehet az energiatároló eszköz költsége. Fontos a súly és a töltés sebessége is, hiszen nem mindegy, mekkora energiát emészt fel az akku mozgatása, és az sem, hogy egy esetleg erőtlenné váló elektromos autót mennyi idő alatt lehet életre kelteni.


29

„jogos” kérdések

Az energetikai tanúsítványok új szabályai Jelentős változások következtek be 2013-ban az épületek energetikai tanúsításával kapcsolatosan, de továbbra is számos olyan lehetőség maradt a szabályozásban, amellyel a tanúsítással kapcsolatos költségeink csökkenthetők, illetve a folyamat egyszerűsíthető – ismerteti az energetikai jogra szakosodott ügyvéd. Az energetikai tanúsítványra vonatkozó szabályozási kereteket a 176/2008 (VI.30.) kormányrendelet teremti meg. Nem tartozik azonban a rendelet hatálya alá valamennyi ingatlan, így például az ideiglenes épületek, pavilonok, a mezőgazdasági rendeltetésű épületek, a műhelyek vagy a hitéleti célt szolgáló épületek, így ezeket továbbra sem kell tanúsíttatni – mondja Dr. Szuchy Róbert, a Bocsák & Szuchy Ügyvédi Társulás irodavezető ügyvédje. A változások egyike, hogy az ingatlanok adásvételén kívül korábban csak a négy hónapnál hosszabb bérbeadás esetén volt szükséges a tanúsítás, ez jelenleg már bármilyen – a rendelet hatálya alá tartozó – ingatlan esetén kötelező. Az ingyenes átruházás, például ajándékozás esetén nem szükséges az eljárás, és ugyanez igaz az öröklésre is. Szigorúbb lett ugyanakkor a hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználati épületekre vonatkozó szabályozás: immár nemcsak az 1000, hanem az 500 négyzetméternél nagyobb épületek esetén is kötelező a tanúsítás. A tanúsítvány most már nemcsak igazol, hanem 2013-tól szakmai ajánlásokat is tartalmaznia kell, beleértve az épület energiamegtakarítást célzó felújítására vonatkozó javaslatokat is.

30

A közhiedelemmel ellentétben az 50 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű épületek továbbra sem tartoznak a rendelet hatálya alá, így ezeket ezután sem kell tanúsítani. Az ügyvéd szerint azonban itt figyelni kell arra, hogy a rendelet nem a „lakás” vagy az „ingatlan”, hanem az „épület” kifejezést használja, így tehát az egész épületet kell számításba venni. Ha például valakinek például egy 36 négyzetméteres lakása van egy 20 lakásos társasházban, akkor a lakás hiába kisebb 50 négyzetméternél, az egész épület területét figyelembe véve már kötelező a tanúsítás. A tanúsítványokról új, központi állami elektronikus nyilvántartás is készül.

geztetjük el a tanúsítást – mutat rá Dr. Szuchy Róbert. Lényeges, hogy a tanúsítványt alapvetően az egész épületre kell kiállítani, azaz a certifikációt nem kell feltétlenül külön lakásonként elvégeztetni, a dokumentum azonban az úgynevezett önálló rendeltetésű egységekre (azaz például egy társasház esetén az egyes lakásokra) külön is kiállítható. A rendelet szerint ugyanabban az épületben lévő, azonos rendeltetésű, elrendezésű, valamint azonos méretű és energetikai jellemzőjű épületelemekkel rendelkező önálló rendeltetési egység tanúsítványa alapján vagy másik azonos rendeltetésű, elrendezésű, azonos méretű és energiahatékonyságú, azonos épületelemekkel rendelkező épület vagy önálló rendeltetési egység igazolása alapján is kiállítható a tanúsítvány – hívja fel a figyelmet a szakértő. Ezáltal csökkenteni lehet a tanúsításra fordítandó szakértői munkaidőt és a költségeket. Azt se felejtsük el, hogy nem kell feltétlenül minden egyes tranzakció előtt újra felülvizsgáltatnunk az ingatlanunkat, mivel főszabály szerint a tanúsítvány tíz évig hatályos.

Már 8 köztéri e-autó töltőállomás várja Önt!

www.e-mobility-network.hu

Fölösleges tehernek tűnhet a tanúsítvány megszerzése egy ingatlan-adásvételi szerződés megkötése előtt. Ha azonban a vásárlás vagy a bérlés előtt figyelünk arra, hogy milyen energiaosztályba tartozik az ingatlan, jelentős ös�szeget takaríthatunk meg a fűtési és a hűtési költségeken is – mondja a szakértő. Az igazolás az ingatlan értékét, továbbértékesítéskor pedig az árat is befolyásolhatja majd. Éppen ezért érdemes már az ingatlan megtekintése, de legkésőbb a szerződéskötés előtt tájékozódni az épület energetikai besorolásáról.

Az adásvételi és a bérleti szerződések esetében kötelezően feltüntetendő adat, hogy kellett-e tanúsítani az ingatlant, rögzíteni kell a tanúsítvány azonosító kódját, valamint a vevő vagy bérlő nyilatkozatát a tanúsítvány vagy annak másolatának átvételéről. Az épületek (pl. társasházak) vagy azok önálló rendeltetésű egységeinek (azaz jellemzően a lakásoknak) az energetikai minőség szerinti besorolását fel kell tüntetni az értékesítésre vagy bérbeadásra történő kínáláskor, vagyis az ingatlanhirdetésekben. Ez azonban csak akkor kötelező, ha a tanúsítás már megtörtént, tehát ez a Kwh kötelezettség kikerülhető azzal, hogy a hirdetés feladása előtt még nem vé-


Autózás Az energiájávAl

INGATLAN

ENE

TANÚSÍTVRGÁETIKAI NY

Közösség az elektromos autózásért – Partnereink:

www.energianet.hu

FOGYASZTÁSI ADATOK GOMBNYOMÁSRA Tervezze és ellenőrizze velünk villamosenergia-fogyasztását!

2x

‘11 ‘12

EnergiaNe

t 2.0

MÉG TÖBB FUNKCIÓV ÚJ AL!

Energia. trend. Csak rövid távon megoldás a rezsicsökkentés? Energiaaudit: felelős döntés, optimális költségek

Recommend Documents