Fenntartható energia a hétköznapokban

Fenntartható energia a hétköznapokban

sZeRKeZtette:

Bódi Balázs Európai Szociális Alap FeNNTArThATó eNergiA A hÉTKözNAPOKBAN

1

[email protected]

„Tudomány mindenkinek a megújuló energiákkal és a fenntarthatósággal kapcsolatos hazai eredmények disszeminációja” A road show rendezvénysorozat a TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0033 pályázat keretén belül valósul meg.


Szerkeztette:

Bódi Balázs

Budapest, 2015

Tartalom

Bevezető

... 7

I. Az energiahelyzet alakulása Az energetikai váltás Az energiaigény növekedésének kérdései Alternatívák a fosszilis energiahordozók kiváltására

II. Energiahasználat a környezeti problémák tükrében Energiahasználat és éghajlatváltozás Energiahasználat és túlnépesedés Energiahasználat és a fogyasztói szokások Energiahasználat és a biodiverzitás csökkenése

8 ... 8 ... 9 ... 11

14 ... ... ... ...

14 15 16 17

III. MIT tehetünk?

18

Megoldási lehetőségek a saját életünkben

... 21

Energiahatékonyság otthon

... ... ... ... ... ... ... ... ...

22 22 23 24 25 26 26 27 27

... ... ... ... ... ... ... ...

28 28 28 28 28 29 29 29

Stand by killer Energiatakarékos égő Áramfogyasztás mérő Szalmabála ház Vályogház Földház Faelgázosító kazán Picasso kályha

Energiahatékonyság a ház körül Naptűzhelyek vagy solar grill Savonius rotor Rakéta tűzhely Főzőláda Thermo-szifon PET-lámpa Napaszaló

Energiahatékonyság a közlekedésben A közlekedés eszközeinek energiafogyasztása Közösségi közlekedés Kerékpár Új technológiák a közlekedésben Energiatakarékossági tippek a közlekedésben

Energiahatékonyság a mindennapi fogyasztások terén A „fogyasztás mérése” Hogyan csökkentsük mindennapi fogyasztásunkat?

Záró gondolatok Felhasznált és ajánlott irodalom

... 32 ... 32 ... 32 ... 34 ... 35 ... 35 ... 37 ... 38 ... 39 ... 41 ... 41

Bevezető Egyre többet hallani arról, hogy jelenlegi életmódunk nem fenntartható. Különböző forrásokból hallhatjuk, hogy mit kellene tennünk ahhoz, hogy a Föld természeti értékeit, vagy a manapság pazarlóan használt nyersanyagokat unokáink is láthassák, illetve használhassák. Mégis sokszor lehetünk elbizonytalanodva. Fontos nekünk a fenntarthatóság, de tényleg ilyen rossz a helyzet? És ha igen akkor hogyan tudunk ezen változtatni? Vissza kell mennünk a kőkorszakba vagy elég egy nagyon picit változtatni a szokásainkon és már az is megoldást jelent? Ezekre a kérdésekre próbál válaszolni ez a kis kiadvány egy olyan aspektusból, ami a mai emberi környezet-átalakítás egyik sarokköve. Ez pedig az emberi energiahasználat kérdése. Egy rövid fejezet erejéig megemlítjük, hogy a környezeti problémákat jobb komplexen kezelni, mivel ezek összefüggnek egymással, méghozzá úgy, hogy legtöbbször erősítik egymást. És végül igyekszünk praktikus tanácsokat adni arra nézve, hogy mindennapi életünk során mit tehetünk, hogy változtassunk a jelenlegi trendeken.

bevezető

7

I. Az energiahelyzet alakulása Az energetikai váltás Sokan úgy vélik, hogy egy nagy energetikai váltás előtt állunk. Egyesek szerint erre azért van szükség, mert a fosszilis tüzelőanyagok égetésének hatására erősödő üvegházhatás mértéke veszélyezteti az emberi társadalmak további túlélését, mások szerint egyszerűen azért, mert ezek az erőforrások nem megújuló jellegük miatt előbb-utóbb kifogynak. Szándékosan fogalmaztam ilyen óvatosan. A klímaszkeptikusok szerint az antropogén (emberi) hatásoknak nincs számottevő jelentősége a klímaváltozásban, mivel azt leginkább természetes folyamatok befolyásolják. Ennek a megállapításnak ellentmond az IPCC (Intergovermental Panel on Climate Change) 2001-ben kiadott Harmadik Értékelő Jelentése, amely leírja, hogy új, az eddigieknél erősebb bizonyítékok szólnak amellett, hogy az elmúlt ötven év során megfigyelt melegedés döntő része az emberi tevékenységnek köszönhető. A fosszilis energiahordozók kimerülésének várható időpontja is jelentős viták tárgya. A kőolaj esetében legtöbbször az olajkitermelés csúcsának időpontjára tesznek kísérletet a kutatók, tehát arra az időpontra, amikor az olajtársaságok a legtöbb kőolajat tudják kitermelni. Ez után az időpont után az olajtermelés jelentős hanyatlása várható. A XXI. század első évtizedének közepén a világ naponta körülbelül 80 millió hordó kőolajat fogyasztott. Az Amerikai Egyesült Államok kormányának előrejelzése szerint 2025-re a globális kereslet napi 120 hordóra fog nőni. A becslés azonban itt is nagyon nehéz. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a legnagyobb népsűrűségű országok közül néhány - mint például Kína és India - most kezd belépni abba a társadalmi átalakulásba, amikor a közlekedésben és az élet egyéb területén is egyre több fosszilis energiahordozót használ. Ilyen jelentős igénynövekedés mellett nagyon fontos kérdés, hogy ezek az energiahordozók milyen mennyiségben állnak rendelkezésre. A kérdéssel foglalkozó szakemberek két táborba sorolhatók. Az egyik tábor – akik közé érthetően az összes olajtársaság is tartozik – becslése szerint ezt a tetőpontot 2030 környékére érjük el, míg a másik tábor ezt az időpontot inkább ennek az évtizednek a végére teszi. Akármelyik csoportnak is hiszünk, láthatjuk, hogy a kőolajkészletek kitermelésének csúcspontja már nincs olyan messze, és ez az olcsó kőolaj végét is jelenti. Bár jelenleg a kőolaj világpiaci ára csökken, de ezt a trendet leginkább a rövidtávú gazdasági érdekek mozgatják.

8


Abban tehát szinte mindenki egyetért, hogy néhány évtizeden belül szükség van egy energetikai váltásra, amikor a fosszilis energiahordozókat felváltja valami más. ez be fog következni, de mellette az energiaigény folyamatos növekedésével is számolnunk kell. Az energiaigény várható, illetve jelenlegi növekedését európában az 1. ábra mutatja, de meg kell jegyezni, hogy valószínűleg nem európa az a térség, ahol az energiaigény növekedése a legmagasabb lesz.

1. ábra. Az energiaigény jelenlegi-, és várható növekedése

Az energiAigény növekedésének kérdései Az energiaigény növekedésének problémájára sokan a technikai újításokat tartják a legjobb megoldásnak Az újításokat két csoportra bonthatjuk: egyrészt a már meglévő technikák tökéletesítésére, illetve hatásfokuk növelésére irányuló újításokra, másrészt a meglévő technikákat kiváltó új elgondolásokra. Az új elgondolások tárgyalásánál meg kell

Az eNergiAheLyzeT ALAKULÁSA

9

jegyezni, hogy a jelenleg használt erőgépek többsége még csak nem is XX. századi találmány. Az első Otto-motor 1876-ban készült el, míg a közúti közlekedésben használatos alternatívája a Diesel-motor 1893-ban. A különböző erőművekben használt gőzturbina Charles Parson ötlete nyomán 1884-ben indult világhódító útjára. Tulajdonképpen a XX. század egyetlen jelentős energiatermelő újítása - leszámítva a megújulók többségét - a villamos energia atomenergiával való előállítása, aminek alapötlete az 1940-es évekre tehető. Ebből láthatjuk, hogy jelentős energiatermelésre alkalmas újítások nem kerülnek gyorsan az energetikai piacra. A meglévő technológiák hatékonyságának növekedése természetesen folyamatosan megfigyelhető, ez azonban nem okoz feltétlenül csökkenést az adott energiahordozó felhasználásában. Erre a problémára hívja fel figyelmünket a Jevons-paradoxon. Ez a paradoxon William Stanley Jevons nevéhez fűződik, aki 1865-ben A szénkérdés (The Coal Question) című könyvében írta le ezt a jelenséget. Jevons megfigyelése szerint annak ellenére, hogy a szénfelhasználás egyre hatékonyabbá vált, az abszolút szénfelhasználás növekedett. A kutatók általában két magyarázatot szoktak hozni erre a problémára. A klasszikus gazdaságtani magyarázat szerint a hatékonyabb szénfelhasználás az egységnyi termékre jutó szén mennyiségét csökkenti. Az árcsökkenés miatt a termelők szemében a szén egyre kívánatosabb energiaforrás, így szenet hasznosító energiaforrásokba fektetnek. A paradoxon politikai gazdasági magyarázata szerint a hatékonyság és a fogyasztás abszolút nagysága között egy harmadik tényező, a kapitalista profittörekvés teremt kapcsolatot, amely mindkettőt hajtja. A paradoxon működésének talán egyik legismertebb példája az autók üzemanyag-hatékonyságának növekedése. Egy egyesült államokbeli vizsgálat 1984 és 2001 közötti adatsorokból elemezte ezt a kérdést. Megállapították, hogy bár a gépjárművek üzemanyag-hatékonysága jelentősen nőtt, ennek ellenére az autók teljes és átlagos üzemanyag-fogyasztása szintén növekedett. A jelenség vizsgálatánál kiderült, hogy az üzemanyag-hatékonyság növelésével párhuzamosan egyre inkább elterjedtek az úgynevezett városi terepjárók (SUV-ok), amelyeket egyre többen engedhettek meg maguknak, ezzel párhuzamosan pedig a gépjárművek száma jelentősen (189 millióról, 217 millióra) emelkedett. A hatékonyságnövekedésre tehát a társadalom úgy reagált, hogy azok közül, akik addig is használtak autót - sokan megtartva az addigi üzemanyag-fogyasztásukat -, inkább nagyobb autót vásároltak, azok pedig, akik korábban nem engedhették meg maguknak, elkezdtek autót használni. Látható tehát, hogy a Jevons-paradoxon egy működő folyamat a társadalomban.

10


Alternatívák a fosszilis energiahordozók kiváltására Amikor energetikai váltásról esik szó, akkor joggal merülhet fel a kérdés, hogy melyik lesz az az új energiaforrás, amellyel a fosszilis energiahordozók kiválthatók lesznek. Sajnos erre a kérdésre nincs megnyugtató válasz. Az emberi történelem során eddig egyszer történt energetikai átmenet, mégpedig akkor, amikor a XIX. század második felében a fosszilis energiahordozók használata felváltotta az előtte leginkább használatos fitomasszát (itt leginkább a fára kell gondolni). A visszatekintő elemzések szerint körülbelül az 1890-es években haladta meg a fosszilis energiahordozók fogyasztása a fitomasszáét. Ez az átmenet azonban természetesen sokkal kisebb energiamennyiség helyettesítését jelentette, hiszen az 1890-es években a szénfogyasztás körülbelül 600 GW-nyi energiát jelentett, szemben a világ jelenlegi 12000 GW-nyi fosszilis energia felhasználásával. Ezt a hússzoros különbséget kellene ma pótolnunk, ha helyettesíteni szeretnénk a fosszilis energiahordozókat. Meg kell jegyezni azt is, hogy ez a váltás nem jelentette a fitomassza eltűnését az energetikai szektorban, hiszen az még napjainkban is a világ elsődlegesenergia-ellátásának 10%-át biztosítja. Ami azt is jelenti, hogy bár az energetikai átmenet megtörtént, a fitomassza használata energetikai célokra folyamatosan megmaradt, sőt annak mennyisége a XX. század során körülbelül kétszeresére nőtt. Ehhez a növekedéshez természetesen hozzájárult

Az energiahelyzet alakulása

11

Milliárd fő

a világnépesség XX. századi robbanása, illetve az egy főre jutó energiaigény növekedés is. A világ népességének növekedése várhatóan még néhány évtizedig folytatódni fog. egy átlagos előrejelzés 2050-re 9,3 milliárd főt jósol (2. ábra), amely növekedés felét india, Kína, Pakisztán, Nigéria és Banglades teszi ki. A felsorolást végignézve láthatjuk, hogy ezekben az országokban várhatóan az egy főre jutó energiaigény is növekedni fog, tehát ez a folyamat a XXi. század első felében is nagy valószínűséggel folytatódik.

2. ábra. A világ népességének növekedése 1750-től 2050-ig

ha a fosszilis energiahordozókat megújuló energiákkal akarjuk helyettesíteni, akkor még egy fontos különbséget kell figyelembe venni a XiX. század végi és az előttünk álló energia-átmenet között, mégpedig azt, hogy a fitomasszáról-fosszilisra történő váltásnál egy magasabb energiasűrűségű energiahordozó váltott fel egy alacsonyabb energiasűrűségűt. Még egy rossz minőségű szén is legalább 50%-kal több energiát tartalmaz, mint a levegőn szárított fa, a nyersolajból finomított folyékony energiahordozók energiasűrűsége pedig közel háromszor akkora. ez a megújuló energiahordozók esetében fordított folyamat lenne, így például ha széntüzelésű erőműben előállított villamos energiát szélerőművekben akarjuk megtermelni, ahhoz legjobb esetben is legalább tízszer akkora, de gyakran százszor akkora területre lenne szükség. Az energiasűrűség csökkenése, az egy főre jutó energiaigény növekedése és a népességnövekedés egymás ellen ható folyamatok.

Az eNergiAheLyzeT ALAKULÁSA

13

II. Energiahasználat a környezeti problémák tükrében

Ha egy környezeti problémáról beszélünk, akkor nagyon fontos azt rendszerbe helyezni. A környezeti problémák ugyanis összefüggnek egymással, méghozzá általában egymást erősítik és a közöttük lévő kapcsolat sokszor fontosabb, mint egy-egy probléma maga. Az emberi energiahasználat is ezer szállal kötődik számos egyéb környezeti problémához.

Energiahasználat és éghajlatváltozás A legáltalánosabb kapcsolat az energiatermelés és az éghajlatváltozás között van. A fos�szilis tüzelőanyagok elégetése következtében felszabaduló CO2 üvegházgáz lévén egyre több hőt tart benn a légkörben, így folyamatosan nő a Föld átlaghőmérséklete.

A klímaváltozás esetében gyakoriak a pozitív visszacsatolások, ami azt jelenti, hogy a klímaváltozás erősít valamilyen jelenséget, ami aztán tovább növeli az átlaghőmérsékletet. Ilyen például az a jelenség, hogy a melegedő légkörben nő a vízgőz mennyisége, amely maga is üvegházgáz, tehát ennek hatására tovább nő az átlaghőmérséklet. Az éghajlatváltozás is visszahat az energiahasználatra, hiszen a melegedő klíma hatására egyre többen használnak légkondicionáló berendezéseket, ami természetesen növeli az energiahasználatot (és ezen keresztül tovább növeli az átlaghőmérsékletet). Természetesen a légkondicionáló használatának növekedése nemcsak a hőmérséklet emelkedésére vezethető vissza, hanem egyszerű kényelmi szempontokra is.

Energiahasználat és túlnépesedés Természetesen direkt összefüggés van a túlnépesedés és az emberi energiahasználat között, hiszen több embernek több energiára van szüksége. Nem mindegy azonban, hogy a túlnépesedés mely országokban jelentkezik erősebben, hiszen például egy bangladesi ember sokkal kevesebb energiát használ élete során, mint egy amerikai. Ezért is veszélyes az úgynevezett amerikai álom, hiszen a Föld a mai népesség töredékét tudná csak eltartani ilyen életszínvonalon. Az azonban jól megfigyelhető, hogy a világ minden országában nő az egy főre jutó energiaigény, függetlenül attól, hogy fejlett nyugati-, vagy fejlődő országokról beszélünk.

Energiahasználat és a fogyasztói szokások A termékek előállítása energiaigényes folyamat. Minden termékre jellemző, hogy életútjának melyik fázisa az, amelyik a legtöbb energiát igényli. Így egyes termékek a nyersanyaguk előállítása, a termelésük, a használatuk vagy a hulladékként való elhelyezésük közben igénylik a legtöbb energiát. Egy hétköznapi példát kiragadva, például egy doboz kóla esetében az italos doboz előállítása igényli a legtöbb energiát, nem pedig az ital előállításából vagy a kereskedelméből adódó energiafelhasználás. Az egyes termékek energiaigényénél nagyon fontos tényező a szállítás energiaigénye. Ezt ugyanis egy kis odafigyeléssel hatékonyan befolyásolhatjuk, ha a hasonló termékek közül mindig azt válasszuk, amelyik a hozzánk legközelebbi helyről származik.

16


Energiahasználat és a biodiverzitás csökkenése A biodiverzitás legegyszerűbben fajgazdagságot jelent. Hogyan befolyásolja energiahasználatunk, bolygónk fajgazdagságát? Sajnos az energiahasználatnak nagyon sok olyan aspektusa van, ami a biodiverzitást csökkenti. Például nagyon sok tengeri élőlény érzékeny a víz pH-jára. Mivel a tengerek nagyon sok CO2-ot nyelnek el a légkörből, így a megnövekedett légköri CO2 koncentráció a tengerek savasodását idézi elő, ami ezeknek az élőlényeknek a pusztulását okozza. Egy másik jellemző példa az energiahasználattal összefüggésbe lévő olajkatasztrófák, amelyek élőlények tömegeit pusztítják el. A biodiverzitás csökkenés szempontjából a megújuló energiák is hordoznak veszélyeket, hiszen ezeket használva általában sokkal nagyobb területre van szükségük egységnyi energia megtermeléséhez, mint a fosszilis vagy a nukleáris erőműveknek. A nagy területigény nagyon sok faj élőhelyét veszélyeztetheti. Mivel az élőhelyek eltűnése az egyik legfőbb oka a biodiverzitás csökkenésének ez természetesen erősítheti ezt a folyamatot.

Energiahasználat a környezeti problémák tükrében

17

III. Mit tehetünk? Az ember környezetátalakító tevékenységének kulcsa az értékrendjében keresendő. A globális környezeti problémákra leginkább azért nehéz megoldást találni, mert a résztvevő felek között érdekellentét áll fenn (pl. egy szennyező gyár és a környékbeli lakosság között). Ha csak a résztvevők egy része tesz azért, hogy a probléma megoldódjon, akkor – leginkább valamilyen gazdasági okból – ezek a felek valószínűleg hátrányba kerülnének azokkal szemben, akik tovább folytatják a problémát okozó tevékenységet. Ezt jól szemlélteti egy példázat, ami a közlegelők tragédiájaként (The tragedy of the commons) vált híressé. Az eredeti modellben tíz tehenészgazda legelteti jószágait egy olyan legelőn, amelyet bárki szabadon használhat. Bár a magyar szakirodalomban a „közlegelő” kifejezés terjedt el a „common” fordításaként, de ez a megnevezés félrevezető lehet, hiszen a terület nem

18

Fenntartható energia a

a közösségé. A modell egyik fontos alapfeltevése pont az, hogy a terület tulajdonképpen senkié, azt bárki szabadon használhatja. A tíz gazda először egy-egy tehenet legeltet a legelőn, amíg egyikük bevétele növelése céljából vesz magának még egy állatot. Mivel a legelő eltartóképessége korlátozott, ezért minden tehénnek csökken a hozama (ez lehet húshozam vagy tejhozam, vagy bármilyen más mérhető mennyiség, ami a táplálékfelvétellel arányos). Ez természetesen a kéttehenes gazdára is igaz, viszont neki a csökkent hozam kétszerese jut, így még mindig sokkal jobban jár, mint a többiek. A másik kilenc gazda csak úgy tudja a saját teheneinek a csökkent hozamát növelni, ha ők is vesznek még egy állatot, de ez a legelő eltartóképességén keresztül ismét negatív hatással lesz egy-egy tehén hozamára. Mivel azonban két tehén együttes hozama mindig több lesz, mint egy tehéné, ezért mindaddig érdeke lesz a gazdáknak újabb teheneket vinni a legelőre, amíg a legelő végképp tönkremegy, és minden tehén elpusztul. Ebből következik, hogy ha a két alapfeltevés érvényes, mégpedig, hogy a gazdákat a rövidtávú önérdek mozgatja, és hogy a legelő szabad hozzáférésű, akkor a történet vége az elkerülhetetlen tragédia. De hogyan lehet mégis elkerülni ezt a tragédiát? A megoldás elméletben egyszerű, a két alapfeltétel egyikét vagy mindkettőt kell feloldanunk. Mindkét feltételt alapvetően kétféle módon tudjuk megváltoztatni. A terület szabad hozzáférését vagy kormányzati úton lehet megszüntetni vagy a helyi közösség teheti ugyanezt. A gazdák hosszú távú, a közösség érdekeit is figyelembe vevő gondolkodását pedig vagy ismeretterjesztéssel, vagy pedig az értékrend, illetve a világnézet megváltoztatásával érhetjük el. A tragédia elkerülésének egyik legegyszerűbb megoldása, ha a legelőhöz a kormányzat tulajdonjogot rendel, például államosítja és megszabja, hogy azon hány tehén legelhet. Ha a központi szabályozás pontosan állapítja meg a legelő eltartóképességét és be tudja tartatni a döntését, akkor a túllegeltetés elkerülhető. A központi hatalom úgy is megoldhatja a helyzetet, ha adókkal sújtja a több tehenet tartó gazdákat vagy pedig kedvezményeket biztosít az egytehenes gazdák számára. Ebben az esetben fontos, hogy a szankciók vagy a kedvezmények mértéke olyan legyen, ami garantálja, hogy a gazdáknak a kevesebb tehén jobban megérje, mint a több. A valóságban talán ezt a megoldást használjuk leggyakrabban. Gondoljunk a környezetvédelmi törvényekre vagy egyes szennyezőkkel – gyárakkal, erőművekkel – kapcsolatos szabályozásokra. Miért nem dőlhetünk hátra megnyugodva, hogy megtaláltuk a megoldást? Azért, mert önmagában ennek az egy megoldásnak több hibája is van. Egyrészt a „gazdák” kényszer hatása alatt cselekednek a „legelő” érdekében, nem saját meggyőződésből. Ennek az lesz a következménye, hogy ha lehetőségük nyílik rá, akkor megpróbálnak kibújni a kényszer alól. Másrészt ezeket a törvényeket és szabályozókat be kell tartatni, ami komoly apparátust és sok hibalehetőséget rejt magában. Van egy másik lehetőségünk is arra, hogy a legelő szabad hozzáférését megváltoztassuk, méghozzá úgy, hogy ha a „gazdák” közössége szabályozza a terület használatát. Ebben az esetben nem egy központi döntés, hanem az érintettek együtt határozzák meg a területhasználat feltételeit. A „gazdák” figyelhetik egymás tevékenységét és a közösen hozott

Mit tehetünk?

19

szabályok betartását valamilyen a csoport felé tanúsított érzelem befolyásolja. Ilyen lehet például egymás tisztelete, vagy félelem a kiközösítéstől. A kisközösségi folyamatok hátránya, hogy csak bizonyos csoportméret alatt működnek. Fontos, hogy minden területhasználó ismerje a másikat, mert ez a közösségvállalás alapfeltétele. Ha nem ismerjük a többieket, akkor – játékelméleti nyelven – könnyebben választjuk a dezertálást, mint a kooperációt. Érezhető, hogy ezt a módszert megelőzi egy olyan folyamat, amelyben a „gazdák” rájönnek, hogy ha nem szabályozzák saját tevékenységüket, akkor a tragédiához vezet. Ez a folyamat lehet a következő két fejezetben tárgyalt ismeretterjesztés vagy az értékrend, illetve a világnézet megváltoztatása. Ennek hatására választják a rövidtávú önérdek helyett a hosszú távú közérdekeket. A tragédiát nemcsak a terület szabad hozzáférésének korlátozásával lehet elkerülni, hanem a „gazdák” hozzáállásának megváltozásával is. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy rádöbbenjenek: tevékenységük hosszú távon olyan következményekkel jár, amelyek saját érdekeikkel is ellentétesek. Ennek legáltalánosabb módszere az ismeretterjesztés. Ha valaki megérteti a „gazdákkal”, hogy ez a rövidtávú, nagyobb bevétel végül milyen következményekkel járhat, akkor ők maguk dönthetnek úgy, hogy korlátozzák tevékenységüket. Ebben az esetben fontos, hogy az informálás ne csak a problémát ismertesse, hanem a megoldási lehetőséget is. Az is igen lényeges, hogy az ismeretterjesztés következtében minél több „gazda” változtassa meg a viselkedését, hiszen ha többségben maradnak az „önző gazdák”, akkor a túlhasználat továbbra is végbemehet, illetve az új viselkedést követő „gazdák” látva társaik sikerességét visszatérhetnek eredeti stratégiájukhoz. A „gazdák” hozzáállásának változásához egy másik lehetőség az értékrend és a világnézet megváltoztatása. A példázatban a gazdákat az anyagi érdek hajtja. Ha ez megváltozik, és például előtérbe kerül a több szabadidő, vagy a természet szépségének megőrzése, akkor az megváltoztathatná a viselkedésüket. Általánosságban is elmondható, hogy a környezetszennyezések nagy részénél az anyagi érdekek előtérbe kerülnek a környezeti érdekekkel szemben. Tegyük fel például, hogy egy gyár káros anyagot juttat a levegőbe. A környezetvédelmi intézkedések értelmében, ha nem tesz szűrőt a kéményeire, akkor bírságot kell fizetnie. Ha a bírság összege kevesebb, mint amennyibe a szűrők felszerelése kerül, akkor a tulajdonosok valószínűleg inkább választják a bírságot, tovább folytatva a szennyezést, esetleg kitelepítik a gyártást olyan országokba ahol nincsenek ilyen szankciók. Sokat hallani manapság a fenntartható fejlődésről. Ez sokszor azt a képzetet kelti, hogy a növekedésnek nincsenek határai. A modellbeli gazdáknak is ez az alapvető meggyőződése. Ha világnézetük megváltozna és felismernék a legelő korlátos voltát, nagyobb eséllyel kerülnék el a túllegeltetést. Az értékrend és a világnézet megváltozása hosszú távú folyamat és legtöbbször az ismeretterjesztés előzi meg. Először fel kell ismerni a problémát, majd rá kell jönni, hogy annak milyen következményei lehetnek, illetve ezeket hogyan lehetne elkerülni. Felismerve és

20


továbbadva ezeket az ismereteket, azok lassan beépülhetnek az emberek tudatába és az értékrendjük, illetve világnézetük megváltozásához vezethet. A négy megoldási lehetőség valószínűleg együtt alkalmazva a leghatékonyabb. Talán a legkevésbé „alkalmazott” megoldási lehetőség az értékrend és világnézet megváltozása, amit szükségszerűen az ismeretterjesztés előz meg. Ezért választottuk fő tevékenységünknek az ilyen irányú ismeretterjesztést, remélve hogy sikerül a jelenleg uralkodó értékrendet megváltoztatni, ezzel pedig hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a gyermekeink is békében élhessenek a Földön.

Megoldási lehetőségek a saját életünkben Az előző fejezetekben láthattuk, hogy változtatnunk kell az energiahasználatunkon, hogy az emberiség fenntartható módon élhessen. Az energia iránti igény elvileg háromféleképpen csökkenthető: • a népesség számának csökkentésével • életvitelünk megváltoztatásával • az energiahatékonyság fokozásával (ugyanazt az életvitelt hatékonyabb technológiával érjük el) A népesség számának csökkenésével, mint módszerrel most nem foglalkozunk, inkább megnézzük, hogy mit tehetünk életvitelünkben, illetve milyen technológiákat használhatunk, hogy csökkentsük az energiaigényünket, ezzel együtt pedig a környezetterhelésünket. Általánosan elmondható, hogy az emberek nem tudják pontosan, miként lehet hatékonyan csökkenteni környezetterhelésüket. Vannak ismereteik, például hogy az elektromos berendezések készenléti állapotban áramot fogyasztanak, de hogy ez pontosan mennyi energiát jelent már nem tudják. Fontos lenne azokat a viselkedési elemeket bevezetni a mindennapi életben, amelyek a komfortérzet romlása nélkül csökkentik a háztartások környezetterhelését. A háztartások 2013-ban fogyasztási kiadásaik körülbelül 18%-át költötték élelmiszerekre és italokra, 8%-át szeszes italokra és dohányárura, 20%-át lakásszolgáltatásra, gáz-, vízés villamosenergia- és tüzelőanyag-fogyasztásra, 13%-át közlekedésre, 4%-át háztartási eszközökre,3%-át ruházatra, 1,6%-át testápolásra és 1%-át háztartási gépekre. Bár nem vonhatunk teljesen párhuzamot a kiadások aránya és azok környezetterhelése között, mégis azon a három területen tehetünk legtöbbet környezetterhelésünk csökkentéséért, amelyiken a legtöbbet költünk. Ez pedig a „lakásszolgáltatások”, a vásárlási szokások, és a közlekedés. Így a továbbiakban ezekkel a területekkel foglalkozunk.

Mit tehetünk?

21

Energiahatékonyság otthon A háztartásunk energiacsökkentésének egyik legjelentősebb gátja saját kényelmünk. Hiszen ki ne tudná, hogy az elektromos készülékek készenléti (stand by) állása energiát igényel, és ezt lecsökkenthetjük, ha teljesen kikapcsoljuk azokat vagy, hogy kapcsoljuk le azokat az égőket, amelyeken éppen nem használunk. Sokszor egyszerűen nincs benne a rutinszerű viselkedésünkben, néha gondolunk rá, de legtöbbször elfelejtjük. A példa kedvéért nézzünk néhány eszközt, ami segíthet a mindennapokban, hogy csökkentsük a villamosenergia felhasználásunkat:

Stand by killer Több változata ismert, de mindegyikben közös, hogy kényelmesebbé teszi az elektromos eszközeink teljes kikapcsolását. Létezik olyan, amelyik elosztóval egybeépített és az asztali számítógép kikapcsolása után automatikusan lekapcsolja a perifériás berendezéseket, de olyan is, ami távirányítóval működik és a multimédiás eszközökhöz használható. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint a készenléti állapotban tartott eszközök fogyasztása a lakossági áramfogyasztás 8%-át teszi ki. Akkor is viszonylag egyszerűen megoldhatjuk a készenléti állapot megszüntetését, ha nem akarunk külön erre használatos eszközt beszerezni. A mindig üzemelő készülékeinket dugjuk külön konnektorba, a többit pedig kapcsolóval ellátott elosztóba. Így ezeket bármikor egy mozdulattal lekapcsolhatjuk. Eszköz

Bekapcsolt és aktív

Bekapcsolt és inaktív

készenléti (stand by)

Asztali számítógép

80 W

55 W

2W

Katódsugaras monitor

110 W

3W

LCD monitor

34 W

2W

Projektor

150 W

5W

Lézernyomtató

500 W

17 W

Laptop

16 W

9W

Sztereó erősítő

6-13 W

DVD lejátszó

7-12 W

6-10 W

Kb. 5 W

TV

100 W

10 W

Xbox

160 W

2,4 W

Playstation 3

190 W

2W

Porszívó

1600 W

1. táblázat. Néhány elektromos eszköz energiafelhasználása, különböző működési állapotokban (forrás: www.withouthotair.com)

22


Azzal is segíthetünk elektromos áramfogyasztásunkon, ha nem mindenhez használjuk a központi világítást, hanem például olvasáshoz helyi világítás alkalmazunk, amit persze érdemes energiatakarékos izzóval ellátni. Néhány elektromos berendezés egyes állapotaiban mérhető energiafogyasztást tünteti fel az 1. táblázat. A táblázatból látható, hogy vannak olyan eszközök (mint például a DVD lejátszó), ami nem sokkal fogyaszt kevesebbet készenléti állapotban, mint aktívan.

Energiatakarékos égő Sokan szkeptikusan figyelik az energiatakarékos égők térhódítását. Szerencsére ez a technika is sokat fejlődött az utóbbi időben. Egy angliai tanulmányból vett példán mutatjuk be, hogy megéri-e energiatakarékos égőre cserélni a hagyományos izzókat. A példában egy olyan 20W teljesítményű energiatakarékos izzót vettek alapul, ami ugyanan�nyi fényt bocsát ki, mint egy 100W-os hagyományos izzó. A gyártó leírása szerint az égő élettartama 15000 óra (napi 3 órás használat mellett ez 12 év). Egy hagyományos izzó élettartama körülbelül 1000 óra. Ha egy 12 éves időszakot veszünk alapul, akkor választhatunk, hogy veszünk egy energiatakarékos égőt, ami ezalatt az idő alatt 300 kWh energiát használ fel vagy veszünk 15 hagyományos izzót, ami ugyanennyi idő alatt 1500 kWh energiát fogyaszt (ezt szemlélteti a 4. ábra). Ilyen távlatban tehát anyagilag is megéri az energiatakarékos égő. Ha viszont figyelembe vesszük a környezeti tényezőket is, akkor mindenképpen javasolt kicserélni a hagyományos izzóinkat. Ez az elején természetesen egy nagyobb beruházást igényel, de minden szempontból jó döntés. 4. ábra. hagyományos izzó és energiatakarékos égő összehasonlítása (forrás: www.withouthotair.com)

Mit tehetünk?

23

Áramfogyasztás mérő Az áramfogyasztás mérő segítségével megtudhatjuk, hogy az egyes elektronikai berendezéseink ténylegesen mennyi teljesítményt vesznek fel. Ez akkor lehet fontos, ha hajlandóak vagyunk a sokat fogyasztó készülékeinket lecserélni vagy megválni tőlük. Bár az elektromos eszközök hatásfoka sokat javult az elmúlt évtizedekben, mégsem mutatkozott csökkenés a háztartások elektromos áram fogyasztásában. Ez annak köszönhető, hogy sokkal több elektromos eszközünk van, mint régebben. Érdemes átgondolnunk, hogy egy-egy berendezésre valóban szükségünk van-e. Ha igen akkor próbáljuk meg a lehetőségekhez képest legkisebb fogyasztásút választani és csak annyit használni, amennyit tényleg feltétlenül szükséges. A modern háztartásnak manapság már nélkülözhetetlen eszközei az elektromos háztartási nagy-készülékek. Ezek az eszközök a lakossági energiafogyasztás jelentős hányadáért felelősek és szerencsére az utóbbi évtizedekben energetikai szempontból is sokat fejlődtek. A legtöbb ilyen eszközt, kötelező energiahatékonysági, más néven EU-Energia címkével (5. ábra) ellátni, aminek segítségével egyszerűen össze tudjuk hasonlítani, hogy a vásárolni kívánt berendezés a többi hasonló eszközhöz képes energiahatékonyság szempontjából milyen. Kötelező feltüntetni az energetikai osztályt a következő termékeken:

• • • • • • • •

hűtőszekrények és fagyasztók mosógépek kombinált háztartási mosó- szárítógépek elektromos háztartási szárítógépek mosogatógépek elektromos sütők háztartási lámpák szoba klímaberendezések

Energia Gyártó Típus

Hatékonyabb

Kevésbé hatékony

5. ábra. Energiahatékonysági címke

Hűtők és fagyasztók esetében 2012-től már csak „A” vagy annál jobb („A+”, „A++”) készülékek kerülhetnek forgalomba, tehát megszűntek a B-G-ig kategóriák. Ha egy készülék mégsem teljesíti ezt a szintet, azt százalékosan jelzik, tehát feltüntetik, hogy hány százalékkal marad el a hatásfoka az „A” kategóriától. Például egy A-20%-os hűtő hatásfoka 20%-al rosszabb, mint egy „A” kategórásé. Nemcsak az fontos, hogy energiatakarékos berendezéseket vegyünk, hanem az is, hogy azokat helyesen használjuk. Például, sokkal környezettudatosabb, ha mindig teli szen�nyessel indítjuk el a mosó-, vagy mosogatógépet vagy ha a hűtőszekrényt eleve hűvösebb helységbe (pl. kamrába) rakjuk. 24


Az energia nemcsak villamosenergiát jelent, hiszen a lakossági energiafogyasztás körülbelül 40%-a (egyes felmérések szerint 60%) fűtésre fordítódik. A fűtésre fordított energiaigény alapvetően három tényezőtől függ, az épület belseje és a külső környezet közötti hőmérsékletkülönbségtől, az épületből kiszökő hő mennyiségétől (hőszivárgásától), és a fűtési rendszer hatásfokától. Az első tényező a belső hőmérséklet beállításától (pl. hogy hány fokra állítom a termosztátot) és az időjárástól függ. Magyarul, ha csökkentem a belső tér hőmérsékletét, akkor kevesebb energiát használok. Egy 1Co-os csökkentés 6-8%-os energia megtakarítást eredményezhet. Ezt a módszert sokan persze kétkedve fogadják, de néhány trükkel segíthetünk ennek elérésében. Például ha biztosítjuk a lakás megfelelő páratartalmát, akkor a hőérzetünk is kedvezőbb lesz alacsonyabb hőfokon is (ugyanis a magasabb páratartalomban ugyan azt a hőmérsékletet melegebbnek érezzük). Persze figyelnünk kell, hogy ne essünk túlzásba, hiszen akkor a helység penészedni kezdhet. A nagyobb páratartalmat például több szobanövénnyel tudjuk biztosítani, ami még a kedélyállapotunknak is jót tesz. A legegyszerűbben azonban akkor járunk le, ha egy kicsit jobban felöltözünk a hidegebb hónapokban, ha leülünk például olvasni, akkor pedig betakarózunk. A második tényező (az épület hőszivárgása) leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy a ház belső hőmérséklete milyen gyorsan távozik a falakon, ez pedig a ház építési tulajdonságaitól függ, mint amilyen az építő-, és szigetelőanyag vagy a nyílászárók szerkezete. Léteznek manapság már olyan építőanyagok és építési szigetelési technológiák, amelyek jelentősen jobb hőszigetelő képességgel rendelkeznek, mint a hagyományos építőelemek. Példaként felsorolunk néhányat ezek közül:

Szalmabála ház A szalmabála egy olyan építőelem, amely rendkívül jó hőszigetelő képességgel rendelkezik, tehát sokkal kevesebb energiát kell használnunk az épület fűtésére. Emellett azért is környezetbarát, mert egy természetes alapanyag, a gyártása kevés energiát igényel, nem kell messzire szállítani (helyileg beszerezhető), és a beépítés energiaigénye is kicsi. Mindezek miatt az üzemeltetése nagyon jó, és ha az épület lebontásra kerül, a szalma akkor is komposztálható, tehát rendszerében állja meg a helyét. Például a polisztirol jó hőszigetelő, nem mindegy azonban, hogy az előállítása mennyi energiát vesz igénybe, mennyibe kerül a szállítás, és mit kezdünk utána a hulladékkal. Ez a technológia már itt van az országban, és gyakorlatilag az alapanyaga, a szalma is korlátlanul hozzáférhető. Azért nevezhető korlátlannak, mert kalkulációik szerint 100-200 ezer közötti házat lehetne felépíteni úgy, hogy a szalma egyéb felhasználási területei nem szenvednek hiányt, nem kell az almozás elől a szalmát elvonni.

Mit tehetünk?

25

Vályogház A vályog már régóta jelent alternatívát az építkezésben, de az utóbbi néhány évtizedben talán egy kicsit visszaszorulóban volt. Viszont a környezetért aggódók és az olcsó megoldást keresők újra felfedezték a vályogot, mint építőanyagot. A vályognak jó a hőtartó képessége, tehát ha egyszer felmelegítettük, kevesebb energiával tarthatjuk meg az épületben uralkodó hőmérsékletet, ugyanakkor pedig az előállítása is környezetbarát módon történik. Viszont van néhány hátránya, mint például az, hogy a víznek kevésbé ellenálló, így ártéri területeken nem alkalmazható. Van azonban egy új megoldás, amelyik kiküszöböli a hagyományos vályogépítészet hátrányait, ez pedig a szupervályog, amely vászonzsákokba tömött vizes agyagot, földet használ, a zsáksorokat pedig szögesdróttal stabilizálják. Ez a technika már ellenáll mindenféle környezeti hatásnak, helyi anyagokból olcsón és gyorsan felépíthető, így jó és környezetbarát alternatívája lehet a hagyományos építkezésnek.

Földház A földházak körkörös alapterületű földbe süllyesztett épületek. Azon az elven alapszanak, hogy az épület falai a föld alatt vannak, tehát a belső tér hőmérsékletére a külső levegő hőmérséklete jóval kisebb hatással van. Ezeket az épületeket a kupolás tartószerkezetek jellemzik, illetve a felülről jövő világítás. Természetesen ennél az építési stílusnál is nagyon fontos, hogy maga az építőelem „helyben készül”, így nemcsak a fűtéshatékonyság miatt környezetbarát. Ha már a házunk felépült, akkor is tudunk javítani a hőszivárgáson, például a nyílászárók cseréjével, utólagos szigeteléssel, vagy néhány apró trükkel. Utólagos szigeteléshez szintén használhatunk szalmabálát vagy egyéb anyagokat, de arra figyeljünk, hogy a páradiffúzió megfelelő maradjon, különben penészedés léphet fel (ilyen szempontból is ideális a szalma, ha megfelelő anyaggal burkoljuk). A padlástér és a falak szigetelése egy öreg házban 25%-al csökkentheti a hőveszteséget, ennek következtében pedig nagyjából 40%al lesz kisebb a fűtés energiafogyasztása. Ha nincs pénzünk ilyen beruházásokra, akkor próbáljuk ki, hogy sötétedés után lehúzzuk a redőnyt vagy behúzzuk a sötétítő függönyt, ezzel is csökkentve a nyílászáróknál kiszökő meleget. És persze ne felejtsük beengedni a napfényt amikor süt a nap, hiszen ezekben az órákban nyugodtan lejjebb vehetjük a fűtést. A harmadik tényező (a fűtési rendszer hatásfoka) pedig azt mutatja meg, hogy a fűtés során keletkező energia, hány százaléka fordítódik a belső hőmérséklet melegítésére és mennyi a veszteség. Tehát érdemes a jobb hatásfokú fűtőberendezések beszerelése, illetve kiegészítő megújuló energiával működő eszközök használata. Itt is hozunk néhány hasznos példát ezekre a berendezésekre.

26


Faelgázosító kazán ennek az eszköznek a lényege, hogy két égéstér van. Az egyikben történik a fa (esetleg bizonyos típusoknál a brikett) égetése, amely jól szabályozott körülmények között eleve jó hatásfokkal zajlik, míg a másodikban az égés során keletkezett, de még elégethető gázok égetése megy végbe. egy jó faelgázosító kazán hatásfoka 85-90% körüli.

Picasso kályha A Picasso kályha tulajdonképpen egy házi építésű faelgázosító kazán azoknak, akik nem tudják megengedni maguknak a gyári változatot. Lényegében egy kis tápnyílású égéstérből áll, ami fölött egy hőszigetelt utánégető kamra található, mindkettő olajoshordókból kialakítva. ez az égéstérben előmelegített szekunderlég révén dolgozik jól. A felső két, egybeépített hordó a hőcserélő. A füstcsövön már csak annyi hő távozik, amely a kéményben a kürtőhatás fenntartásához elég. Méreteit az ócskavas- telepeken beszerezhető hordókra optimalizálták. előnye még, hogy kis törődéssel az ágfa, gally is jó meleget ad benne. Nevét egy képről kapta, amin Picasso ül egy pazar hőcserélő előtt 1939-ben. PiCASSO KÁLyhA

ha van rá lehetőségünk, akkor érdemes elgondolkodni a különböző megújuló energiákkal működő kisegítő lehetőségeken, mint amilyen a napkollektor, a napelem, vagy a geotermikus energia. ha ezekre az eszközökre nincs pénzünk, akkor házilag is készíthetünk kollektort. Talán a legismertebb házilag készíthető ilyen eszköz a sörkollektor, ahol a nap által felmelegített levegő egymáshoz illesztett, alul-felül kilyukasztott és feketére festett sörös dobozokban áramlik. ennek építésére szolgáló leírások nagy mennyiségben találhatók az interneten.

MiT TeheTüNK?

27

energiAhATékonyság A ház körül

a HÁZ KÖRÜL, a KeRtBeN

Naptűzhelyek vagy solar grill

Is HasZNÁLHatuNK OLYaN esZKÖZÖKet, aMeLYeK CsÖKKeNtIK eNeRGIaHasZNÁLatuNKat. pÉLdÁNaK BeMutatuNK pÁRat, de tOVÁBBI ÖtLeteKÉRt ÉRdeMes OLVasGatNI aZ INteRNeteN FeLLeLHetŐ NaGYMeNNYIsÉGŰ IROdaLMat.

A Nap sugarait fókuszálva a gyújtópontban komoly hőmennyiség válik hasznosíthatóvá. A síklapos napgrillek összehajthatók, túrára is vihetők. hazánkban családi főzésre minimum kb. másfél méter átmérőjű paraboloidra van szükség.

NAPTűzheLyeK

28

FeNNTArThATó eNergiA A hÉTKözNAPOKBAN

Savonius rotor

Rakéta tűzhely

Sigurd Johannes Savonius finn mérnök találmánya 1922-ből. Függőleges tengelyű rotor ívelt lapátokkal. Működésének alapja, hogy a homorú felület áramlási ellenállása nagyobb a domborúénál, a különbözet hozza forgásba a szerkezetet. Kis szél is alkalmas a működtetésére. Minél több lapáttal épül, annál simább a járása. három vagy több lapáttal rásegítés nélkül is indul.

Lényege, hogy a szűk égésteret hőszigetelés veszi körbe, és a „felülről” elgyújtott vékony fán előmelegített levegő egyfajta utánégetést is elvégez. A keletkező, jó hatásfokú szúróláng okán nevezik rakétának. A képen látható darab egy festékes vödörből és egy kémény könyökcsőből áll.

SAVONiUS KerÉK DiNAMórA ÉPÍTVe

rAKÉTA TűzheLy

MiT TeheTüNK?

29

energiAhATékonyság A ház körül

Főzőláda

Thermo-szifon

Passzív energianyerő eszköz. A biomaszszát a felelőtlen használat hamar el tudja fogyasztani, csakúgy, mint a háborúk is. hogy a meglévő hőigény minél kevesebb tüzelővel legyen nyerhető, a főzést befejezhetjük úgy is, hogy a felforralt ételt huzamosabb időre hőszigetelő dobozba tesszük, és a vele addig közölt hő nem a környezetbe távozik, hanem a hőmérséklet enyhe esése közben az energia az étel megfőzésére fordítódik. Az első világháborúban komoly irodalma volt, katonai vezetők erőltették a használatát.

Vízkollektor és melegvizes kézmosó egybeépítve. A síkkollektor egy lapradiátor és egy csőkollektor sorba kötésével két megoldást mutat be egy térben. A melegvizet az alsó tartály gyűjti, a keverőcsap-telep fogadja a felső tartály hidegvizét (ami pl. egy vízemelő kossal juthat oda), és a fölösleges melegvizet visszajuttatja a kollektoráramba. zárt csappal a víz a kollektor és a melegvíztartály közt kering, melegszik. Jelentősége pl. erdei iskolákban, nomádtáborokban stb. van, ahol az archaikus életmód bemutatása nem engedi az „on-grid” víz- és energianyerést, de a látogatótömegek miatt a melegvíz elemi higiéniai igény.

FőzőLÁDA

TherMOSziFONOS VÍzMeLegÍTő

30

FeNNTArThATó eNergiA A hÉTKözNAPOKBAN

PET-lámpa

Napaszaló

A dél-amerikai bádogvárosokban a nappali fénynyerés sem megoldott, de hazai példákat is ismerünk ablaktalan lakóhelyiségekre. A tetőn belógatott PeT-palackban lévő víz annyi fényt szór szét, ami kb. egy 50 wattos hagyományos izzóénak felel meg. Klórmésszel algátlanított, desztillált vízzel töltve, ami így a fényt szórja is.

A bemutatott modell Appalache- aszalóként ismert. egy légkollektort egy zárt dobozra csatlakoztatunk úgy, hogy légárama bejusson a dobozba. Ott, a légáram útjában, áttört tálcá(ko)n helyezzük el az aszalnivalót (gyümölcsöt, gombát, gyógynövényt stb.). A kijutó légáram szabályzásával állítható be a nedvességelvonás intenzitása, ezzel az aszalvány minősége. hazánkban célszerű az aszalót napi két alkalommal a Nap felé forgatni, de fixen telepítve is jó eredmények érhetők el. A legjobb aszalványok kb. 37 °C léghőmérséklet környékén nyerhetők.

PeT-LÁMPA

NAPASzALó

MiT TeheTüNK?

31

Energiahatékonyság a közlekedésben Energiafogyasztásunk körülbelül harmadát közlekedésre fordítjuk, tehát ha változtatunk a közlekedési szokásainkon, akkor jelentősen csökkenthetjük az energiaigényünket. A közlekedésre fordított energia csökkentésének három módja lehetséges • az eddigi közlekedési eszközünkről átszokunk kevesebb energiát használó eszközre • a jelenlegi szokásainkat megtartva egy jobb technológiát választunk • a jelenlegi közlekedési eszközünket energiatakarékosabban használjuk.

A közlekedés eszközeinek energiafogyasztása Talán mindenkinek nyilvánvaló. hogy a legtöbb energiát használó lakossági közlekedési eszköz az autó és a repülő, ha az energiahasználatot egy utasra vetítjük. Az autók esetében a rövid távú utazásoknál, például egy forgalmas városi közlekedés esetében, amikor sokszor kell megállni és újraindulni, akkor a legtöbb energia a jármű gyorsítására fordítódik. Ebben az esetben akkor tudjuk a legtöbb energiát megtakarítani, ha próbálunk kisebb súlyt mozgatni (könnyebb autó), és minél inkább növelni a megállások közötti időt (dugók elkerülése). A hosszabb távú, kevés megállót tartalmazó (pl. autópályán vagy főúton) közlekedés során a legtöbb energia a levegő örvénylésére fordítódik, így ebben az esetben a lassabb haladás és a minél áramvonalasabb autó biztosíthatja a kevesebb energiát. A fentieket figyelembe véve készítettek egy ökoautót, amelyik nagyon könnyű (kb. 50 kg), kicsi a frontális keresztmetszete, és kicsi a sebessége. Ezekkel a tulajdonságokkal sikerült a fogyasztását 0,129 liter/100 km-re csökkenteni.

Közösségi közlekedés Természetesen sokkal környezettudatosabb, ha nem autóval közlekedünk, hanem igénybe vesszük a közösségi közlekedést. Megpróbáljuk számszerűsíteni, hogy mennyivel fogyasztanak kevesebb energiát az egyes közösségi közlekedésben használható járművek. Vegyünk példának egy 8 liter/100 km fogyasztású autót. Mivel nem minden tömegközlekedési eszköz használ folyékony üzemanyagot (pl. villanyvonat vagy villamos), ezért ezt számítsuk át egy általánosan használt energia mértékegységre a villanyszámlánkon is látható kWh-ra. Így a példaautónk 80 kWh/100 km energiát fogyaszt. Ehhez képest egy utasokkal teli busz körülbelül 6 kWh/100 km (1/13-ad), egy teljes kihasználtságú vonat 1,6 kWh/100 km (1/50-ed), egy csúcsidőben közlekedő metró pedig 4,4 kWh/100 km (1/18ad) energiát fogyaszt utasonként.

32


Sokan felfigyelhetnek arra, hogy ezek az értékek csak akkor érvényesek, ha a járművek teljesen tele vannak. Ez sokszor nem teljesül, bár többször lehet tapasztalni főleg népszerű távolsági busz járatokon, hogy 100%-nál nagyobb kihasználtsággal is működnek. De ha figyelembe vesszük, hogy ezek a járművek nem mindig vannak tele utasokkal, akkor nyílván az előző számoknál nagyobb értékeket fogunk kapni. Angliai adatokat figyelembe véve, a londoni metró teljes energiafogyasztása (amiben benne van a világítás a liftek és minden egyéb fogyasztó is) 2006-2007 között 15 kWh/100 km volt egy utasra vetítve, tehát még így is több mint ötször kevesebb, mint a példánkban szereplő autónak. A londoni buszok ugyanebben az időszakban 32 kWh/100 km-t fogyasztottak utasonként, ami kevesebb, mint a fele a példaautóénak. Ha japán adatokat nézünk, akkor ott az autóbuszokra jellemző átlagos érték 19 kWh/100 km utasonként (1/4-ed), a vasútra pedig 6 kWh/100 km (1/13-ad).

Látható tehát, hogy a közösségi közlekedés energiafogyasztás szempontjából sokkal kedvezőbb, mint az autó, ráadásul van további két tulajdonsága, amit számításba vehetünk. Egyrészt ha többen használják a közösségi közlekedést, akkor az csökkentheti a közlekedési dugókat, ami a leginkább energiapazarló, ráadásul egyes eszközei, mint amilyen a vasút, a metró vagy a villamos elvileg fosszilis energiahordozó nélkül is működőképes.

Mit tehetünk?

33

Kerékpár Ha még inkább szeretnénk környezettudatosan közlekedni, akkor természetesen választhatjuk a kerékpározást is, ami a saját energiánkat használja. Ha teljesen pontosak akarunk lenni, akkor mondhatjuk, hogy a kerékpáros közlekedésnek is van energiaköltsége – körülbelül 1,5 kWh/100 km – és ezt is valamiből elő kell állítani, viszont a jelenlegi nyugati társadalmi beállítottság mellett szinte biztos, hogy több energiát viszünk be élelemmel, mint ami az alapanyagcseréhez szükséges, így majdnem mindenki rendelkezik feleslegesen felhasználható saját energiával.

Tulajdonképpen az is igaz, hogy kerékpározás közben nagyobb a károsanyag-kibocsátásunk, hiszen több CO2-ot lélegzünk ki, de ez az érték elhanyagolható a többi közlekedési eszköz kibocsátásához képest.

34


Új technológiák a közlekedésben A bevezetőben említettük, hogy nemcsak úgy tudjuk javítani a közlekedés energiafelhasználását, ha átszokunk energiatakarékosabb közlekedési eszközökre, hanem akkor is, ha hatékonyabb járműveket használunk. Igaz, hogy azok az eszközök, amelyekről most szó lesz még csak nehezen elérhetők, mégis sokan látják ezekben a jövő technológiáját.

Hibridautók A hibridautókat egy hagyományos és egy villanymotorral szerelik fel, amelyek egymást kiegészítve működnek. Jelenleg azonban a hibridautó technológia nem jelent nagy áttörést környezetvédelmi szempontból, hiszen egyrészt a technológiával „csak” 20-30%-os üzemanyag megtakarítást lehet elérni, másrészt manapság leginkább luxusautókat gyártanak hibridtechnológiával, amelyek a nagy súlyuk miatt még így is sokkal többet fogyasztanak, mint egy kisebb kategóriájú autó. Például egy nagy hibridtechnológiás városi terepjáró CO2 kibocsátása 200 g/km körüli, addig egy kis kategóriás autó esetében ez az érték 100 g/km alatt is lehet.

Elektromos járművek Mivel ez a technológia még csak gyerekcipőben jár a különböző modellek nagyon különböző tulajdonságokkal rendelkeznek. Általánosságban azonban elmondható róluk, hogy már a jelenlegi fejlettségük mellett is 75-80%-al kevesebb energiát használnak, mint a fosszilis tüzelőanyagokkal működő autók. Egyik hátrányuk, hogy a hatótávolságuk még sokkal korlátosabb, de a jobban már több száz kilométer megtételére képesek egy töltéssel. Ha sikerül megoldani, hogy az elektromos autónk feltöltése megújuló energiaforrást használva történjen, például házunk napeleme segítségével, akkor ez egy jó megoldás lehet a jövő személyi közlekedésében.

Mit tehetünk?

35

Hidrogénhajtású autók Ezt a technológiát sokan nagyon támogatják, sokan pedig teljesen haszontalannak vélik. Azt biztos, hogy több kérdéses oldala is van a hidrogénhajtásnak. Az első és legfontosabb, hogy a hidrogén előállítása nagy energiát igényel. Erre azért van szükség, mert a hidrogén nem áll szabadon rendelkezésre, azt valamilyen technológiával elő kell állítani. Ennek következtében a hidrogénautók energiafogyasztása (ha beleszámítjuk az előállítás során használt energiát is) általában magasabb, mint egy hagyományos fosszilis tüzelőanyagot használó autóé. Hasonló kategórián belül ez akár kétszeres különbség is lehet. Persze lehetséges, hogy ezt az energiát megújuló forrásokból fedezzük, és így a káros anyag kibocsátást tudjuk csökkenteni, de energetikai szempontból egyelőre a hidrogénhajtás nem tud versenyezni a hagyományos technológiákkal és sokkal rosszabbul teljesít, mint az elektromos járművek.

Energiatakarékossági tippek a közlekedésben Ha valaki nem tud más közlekedési eszközt választani, csak az eddig is használt autóját, akkor nincs más lehetősége csökkenteni a közlekedéséből származó energiahasználatot, mint hogy takarékosabban vezeti azt. Hogyan tudjuk ezt megtenni? Lássunk néhány tippet:

• Az autó a legtöbbet akkor fogyasztja, amikor éppen felgyorsítjuk utazósebességre.

• • •

36

Ezt láthatjuk is, hogyha aktuális fogyasztást is mutat a komputer. Ezt elkerülendő próbáljuk állandó sebességen tartani gépjárművünket. Ezt egy átlagos forgalomban úgy tudjuk elérni, ha nagyobb követési távolságot tartunk és így az előttünk haladó autó fékezésekor nem kell nekünk is rögtön a fékpedálra lépnünk, csak vegyük le a lábunkat a gázról. Sok esetben ez elég is lesz, hiszen ezek a fékezések sokszor nem végződnek megállással, hanem újra gyorsítanak előttünk, így mi nem vesztettünk el sok energiát. A legtöbb energiát pazarló vezetési módszer, ha lámpától lámpáig gyorsítunk. Induljunk el lassan és fokozatosan gyorsítva érjük el az utazósebességet! Többet fogyaszt az autó, ha a kerekek nincsenek eléggé felfújva. Így többször ellenőrizzük a keréknyomást! Ne száguldozzunk! Minél lassabban megyünk, annál kevesebb üzemanyagot fogyasztunk.


• Mindig váltsunk időben! Magasabb fordulaton többet fogyaszt az autó, így pró•

báljuk mindig azt a fordulatot választani, ami az adott sebességhez optimálisan alacsony. Fogjunk össze és utazzunk többen! A legpazarolóbb autózás, amikor egyedül ülünk benne. Váljon szokásunkká, hogy megkérdezzük ismerőseinket, nem mennek-e ők is arra amerre mi. Lehet, hogy ezzel a módszerrel néhány autóval kevesebb fog közlekedni az utakon. Például az egymáshoz közel lakó kollégák váltva vihetik egymást a munkahelyre.

Energiahatékonyság a mindennapi fogyasztások terén A gazdaság szereplőinek mindig is érdeke volt, hogy igényeket generáljanak, ezzel növelve a bevételeket. Ez azt jelenti, hogy felkeltsék bennünk a vágyat valami megvételére, amire tulajdonképpen nincsen feltétlenül szükségünk. A túlzott fogyasztás természetesen nagyon komoly környezetterheléssel jár, hiszen minden megvásárolt tárgyunk elkészítéséhez energiára és nyersanyagra van szükség, ezen kívül pedig nagyon sok felesleges hulladékot termelünk. A modern média eszközei új korszakot nyitottak az igények felkeltésében. Elég egy TV reklám és az eladni kívánt árut máris több millióan látják, ráadásul a modern pszichológia eszközeivel tálalva és vonzóvá téve. Jól ismertek az „első” ilyen próbálkozások, amikor mozikban egy-egy képkocka erejéig üdítőitalok képét vetítették a film közben. Ezek a képek rövidségük miatt nem tudatosultak, viszont a trükk eredménye az lett, hogy szünetben a nézők megrohanták a büfét. Persze ennél sokkal árnyaltabb és elfogadottabb eszközei is vannak a reklámpszichológiának. A fejlett gazdasággal jellemezhető országok egyik jellegzetessége, hogy igen nagy feleslegben lehet hozzájutni élelmiszerekhez és egyéb termékekhez. Ez sokszor azt eredményezi, hogy nagy mennyiségben vásároljuk ezeket a termékeket, aminek jelentős része végül kidobásra kerül. Ha számszerűsíteni akarjuk ezt, akkor azt mondhatjuk, hogy a megtermelt élelmiszer körülbelül 30-50%-a megy veszendőbe. Ez igen nagy szám, ha figyelembe vesszük, hogy ennek a rengeteg élelmiszernek a megtermelése, szállítása, raktározása, stb. mekkora környezetterheléssel jár, ráadásul a termőterület, amin ezt előállították mennyi helyet foglalt el a természetből. Ezt a pazarló magatartást sokszor tetézi, hogy a legtöbb termék előre csomagolt, így jelentős hulladékképződéssel jár. A csomagolóanyagok aránya az utóbbi évtizedekben (tehát viszonylag rövid idő alatt) jelentősen nőtt, komoly környezeti problémát okozva. Tipikus példa a felesleges hulladékra a palackozott vizek példája azokban az országokban is, ahol a csapvíz iható.

Mit tehetünk?

37

A fogyasztással kapcsolatos másik jelentős probléma a nagy távolságokról érkező árucikkekkel kapcsolatos. Sokszor olyan termékeket, amelyeket egy ország máshonnan exportál, saját maga is előállít és külföldre is importálja azt. Ez az országok közötti árumozgás szintén gazdaságmozgató tényező. Ezek a nagy távolságokra történő szállítások jelentős környezetterhelést jelentenek. Ennek a környezetterhelésnek a nagysága függ a távolságtól, illetve a szállítás módjától. A fogyasztói döntések racionalizálásával (pl. a hazai termékek preferálásával) csökkenthető a felesleges utaztatás. Ha a fogyasztók egyre nagyobb hányada tudatosan dönt, akkor a piac vásárlói szokásai megváltoznak és ez visszahat a gazdaságra. Ha csökken az import iránti kereslet, egy idő múlva csökken az import intenzitása is.

A „fogyasztás mérése” Egyes országok lakóinak fogyasztási szokásaiból származó környezetterhelésének szemléltetésére több fogalmat is bevezettek. Ezek közül talán nem a legjobb, de a legelterjedtebb az ökológiai lábnyom, ezért mi is ezt mutatjuk be. Az ökológia lábnyom egy olyan mérőszám, amivel jellemezhetjük egy adott terület, leginkább egy ország népességének területigényét a fogyasztás függvényében. Pontosabban azt mutatja meg, hogy a vizsgált ország adott technológiai fejlettsége mellett mekkora területre lenne szüksége önmaga ellátásához, illetve a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A jelenlegi népességszám mellett a föld minden egyes emberére maximum 1.88 hektár terület juthatna, ehhez képest egy átlagos magyar ember ökológiai lábnyoma 3.7 hektár, egy átlagos amerikaié pedig 9.57 hektár. Tehát ahhoz, hogy bolygónk összes jelenlegi lakója amerikai életszínvonalon élhessen több mint 5 Földre lenne szükségünk. Természetesen, ahogy nő a Föld lakossága

38


az egy emberre jutó terület ezzel arányosan csökken, a fogyasztói igények növekedésével pedig az ökológiai lábnyom értéke növekszik.

Hogyan csökkentsük mindennapi fogyasztásunkat? A fogyasztásunk csökkentéséhez mindenekelőtt tudatos vásárlóvá kell válnunk. Nagyon sok élelmiszert, terméket azért veszünk meg, mert nem gondoljuk át, hogy tényleg szükségünk van-e rá. Ezeknek az áruknak a nagy része rögtön kacattá vagy hulladékká válik, anélkül hogy használtuk vagy elfogyasztottuk volna őket. Éppen ezért mindenféle komfortcsökkenés nélkül is tudjuk csökkenteni a környezetterhelésünket, ha átgondoltan vásárolunk, és nem vesszük meg ezeket a termékeket. Ez ráadásul megdöbbentően sok pénzünkbe is kerül, így spórolás szempontjából sem utolsó, ha tudatosan vásárolunk. Hogyan kezdjünk hozzá?

Élelmiszervásárlásnál:

• írjunk bevásárló cetlit mielőtt vásárolni indulunk és tartsuk magunkat ehhez! • találjuk ki vásárlás előtt, hogy mit szeretnénk főzni! • mielőtt elindulnánk, ellenőrizzük az „éléskamrát”, hogy mi az, ami már rendelkezésünkre áll, és csak a hiányzó alapanyagokat vegyük meg!

• használjunk inkább kosarat, mint bevásárlókocsit. Ez az esetek többségében elég, és nem következik be az, hogy órákig bolyongunk egy bevásárlóközpontban a kocsinkat tologatva és megveszünk mindent, ami elsőre vonzónak tűnik!

Mit tehetünk?

39

• igyekezzünk olyan élelmiszereket beszerezni, ami minél közelebbről származik! Ha • • •

más információnk nincs, akkor hazai terméket vegyünk, de még jobb, ha felkeressük a helyi termelői piacot és amit lehet, ott szerezzük be! válasszunk olyan terméket, amelyik a lehető legkevesebb csomagolást tartalmazza! vigyünk bevásárláshoz vászontáskát, ne használjunk nejlonszatyrot! az otthoni készleteket tároljuk rendszerezetten és áttekinthetően, így könnyebb észrevenni, hogy mi van még otthon.

Egyéb fogyasztási, műszaki cikkek vásárlásánál:

• próbáljunk felülkerekedni a termékek új design-ja nyújtotta vonzalmon és csak akkor cseréljünk le valamit, ha már végképp tönkrement!

• javíttassuk meg amit meglehet, ahelyett hogy újat vennénk! • próbáljunk minél tartósabb termékeket venni! • a háztartásokban egyre több tevékenységhez használunk elektromos eszközöket. Mérlegeljük, hogy valóban szükségünk van-e arra az eszközre, amit megveszünk!

• nézzük meg az új gépek energiatakarékossági mutatóit! •

40

gondoskodjunk a használt készülékek szelektív leadásáról (ne dobjunk kis műszaki készülékeket, elemeket a háztartási vegyes hulladékba hanem gondoskodjuk a megfelelő helyre juttatásukról


Záró gondolatok Reméljük, hogy a türelmes olvasó, aki végigolvasta ezt a kis kiadványt, választ kapott a bevezetőben felvetett kérdésekre. Valószínűleg nem csak az unokáink, hanem már a mi életünkben is érződni fognak azok a hatások, amelyek ez elmúlt 150-200 év emberi tevékenységeiből adódnak. Természetesen sok minden múlik a döntéshozói szinten, de nem szabad megvárnunk, hogy törvényekbe fektessék a fenntarthatósági intézkedéseket. Talán a fentiekből is kiderült, hogy nagyon tág határok között tudunk saját magunk is tenni azért, hogy egy élhető világot hagyjunk hátra.

Felhasznált irodalom • Davis J. C. Mackay, 2011. Fenntartható energia mellébeszélés nélkül. Vertis, Typotex kiadó

• Jeremy Leggett, 2008. A fele elfogyott. Typotex kiadó • Takács-Sánta András (szerk.), 2005. Éghajlatváltozás. Alinea kiadó • Richard York, 2006. Ecological Paradoxes: William Stanley Jevons and the paperless • •

office; Human Ecology Review 13 (2), 143–147 (Magyarul: ökológiai paradoxonok, Kovász – 2008. Tavasz – Nyár 5–15) Vaclav Smil, 2006. Energy at the Crossroads: Background notes for a presentation at the Global Science Forum Conference on Scientific Challenges for Energy Research (Magyarul: Energia-válaszút előtt, Kovász – 2009. Tavasz−Tél 13–32) Garrett Hardin, 1968. The tragedy of the commons. Science 162: 1243-1248 (Magyarul: Lányi András (szerk.) Természet és szabadság, 2000. Osiris kiadó)

záró gondolatok

41

Fenntartható energia a hétköznapokban

Recommend Documents