ÉN ÉS A VILÁG CSALÁDUNK

ÉN ÉS A VILÁG –CSALÁDUNK II. évfolyam

Tanári kézikönyv

A foglalkozások során felhasználandó eszközök listája:

1

Tanári kézikönyv

1

„A mi családunk” poszter

20 6 20 2 20

Tevékenység

Eszközök

Mennyiség

1.

„A családunk” munkafüzet Nagyméretű Szükséglet / Igény kép Nagyméretű Szükséglet / Igény kártya Bábok Feladatlapok (1–6.)

1

Helyi térkép

3

Foglalkozásokat ábrázoló kártyák

20

Oklevelek

20

Junior Újság

2

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9. 10.

              

TARTALOM 1. A családunk

5

2. Tanulmányi séta

10

3. A családunk szükségletei és igénye

15

4. Ahol megtaláljuk: szükséglet, igény

19

5. Kommunikációs ismeretek, technikák (kapcsolatfelvétel, szándéknyilvánítás)

22

6. Kommunikációs helyzetek, gyakorlatok (családban, hivatalos helyen)

32

7. Tanulmányi séta

39

8. A séta elemzése – a tapasztalatok átadása szituációs játékokkal

41

9. Milyen munkát végez a mi családunk?

43

10. Mit tudunk a mi családunkról? Összefoglalás

46

Más tantárgyakhoz kapcsolódó tevékenységek Program előtti kérdőív Program utáni kérdőív A családunk – tevékenység folytatása A mi családunk szükségletei és igényei – tevékenység folytatása Ahol megtaláljuk: szükséglet, igény – tevékenység folytatása Milyen munkát végez a mi családunk? – tevékenység folytatása

3

A Junior Achievement® Magyarország az ÉN ÉS A VILÁG című programjáról Kedves Szülő vagy Gondviselő! Mindenek előtt a Junior Achievement Magyarország Alapítvány nevében üdvözletemmel együtt örömömet is szeretném kifejezni, hogy immár az Önök gyermeke is bekapcsolódhatott oktatási programunkba. A Családunk címet viselő tananyag –az Én és a Világ program második része – segítséget nyújt a tanulóknak a család fogalmának, funkciójának megértésében. Megtanulják a család tagjainak szerepét, hogy hogyan dolgozik együtt a család, miként járulnak együtt hozzá szükségleteik és igényeik kielégítéséhez. A programba megpróbáltunk minél több tapasztalatszerzési lehetőséget is beépíteni: a tanulmányi kirándulások során a tanulók megismerik a család szükségleteit, igényeit, illetve eljutnak mindazok megszerzésének helyszíneire is. A tanítási órákon a diákok az elméleti ismeretek mellett elsajátítják a családi szükségletek, igények beszerzéséhez szükséges alapvető magatartási formákat, illemszabályokat. Néhány munkahelyen tett látogatás alkalmával módjuk lesz frissen szerzett élményeik gyakorlati hasznosítására is. Biztosak vagyunk benne, hogy az Ön gyermekének is javára fog válni a programban való részvétel, és reméljük, hogy későbbi tanulmányai során további Junioros programokban is részt fog venni! Közös célunk érdekében sok sikert kívánunk! Üdvözlettel:

Gergely Orsolya ügyvezető igazgató

4

1. A CSALÁDUNK ÁTTEKINTÉS Egy poszter tanulmányozásával a tanulók jobban meg tudják érteni, hogy mi is az a család. A füzet illusztrálásával fel fogják ismerni, hogy a családtagok miben hasonlítanak egymásra, miben különböznek egymástól, és miképp dolgoznak össze, hogy otthonukat olyan hellyé tegyék, ahol „jó élni”.

CÉLKITŰZÉSEK A tanulók:  ismerkedjenek meg a munkával és a családdal kapcsolatos egymásrautaltság fogalmaival;  képesek legyenek meghatározni, hogy mi a család;  ismerjék fel, hogy az emberek miképp élnek és dolgoznak együtt a családban.

ELŐKÉSZÜLETEK  Mivel ez a tevékenységsor elsősorban a családdal foglalkozik, feltétlenül szükséges, hogy informálódjon a tanulók családi körülményeiről.  Tekintse át a tevékenységet!  Gondoskodjon róla, hogy elegendő szemléltető anyaga legyen a tevékenységhez!  A tanulók olvasási készsége igen eltérő. Javasolja, hogy olvassák Önnel együtt a szöveget, hogy jobban felismerjék és megértsék a szavakat!

ANYAGOK –„A mi családunk” poszter, –„A családunk” munkafüzet

–A munkafüzetbe ragasztandó képek

IDŐ 45 perc

5

FOGLALKOZÁS Bevezetés

A tanulók tudják, hogy a családok mérete, összetétele, életkora, kapcsolatainak jellege különböző lehet, és hogy ez így van rendjén. Ne feledje, hogy a háziállatok is „családtagok”, valamint hogy egyes családtagok esetleg máshol is élhetnek!

Minden lapnál ismételje meg az egész folyamatot, míg a tanulók be nem ragasztották az összes képet a füzetbe. Vegye rá őket, hogy Önnel együtt haladjanak, és ne Ön előtt.

Üdvözölje a tanulókat, és meséljen magáról, a családjáról, arról, hogy általában milyen egy napja stb! Gondolkodjon el azon, hogy mi olyat csinál, ami érdekelhet egy kisiskolást (hobbi, sport, gyerekek stb.). Közölje, hogy mikor és hány foglalkozást fognak együtt tölteni. Magyarázza el, hogy sokat fognak beszélgetni arról a valamiről, amit „családnak” hívnak. Írja fel a szót nyomtatott nagybetűkkel a táblára. Mondja ki, majd kérdezze meg, hogy meg tudja-e valaki mondani, mi is az a család. Miután többen is elmondták a véleményüket, magyarázza el, hogy a család olyan emberekből áll, akik rokonok és/vagy együtt élnek. Ne felejtse el kihangsúlyozni, hogy a családok sokféle szempontból különbözőek lehetnek!

Tevékenység – Olyan hely, „ahol jó élni” Kérdezze meg a tanulókat, hogy milyen dolgokat szoktak a családjukkal együtt csinálni! Ezek listáját fel lehet írni a táblára is. Mondja el, hogy most egy nagy képet fognak megnézni, amely sok különféle típusú családot mutat be. Magyarázza el, hogy most meg fogják nézni, hogy ők hogyan dolgoznak együtt, és hogyan segítik egymást abban, hogy a helyet, ahol laknak olyan hellyé tegyék, „ahol jó élni”. Tegye fel a falra „A mi családunk” posztert olyan helyre, hogy mindenki jól lássa. Hagyjon néhány percet, hogy csendben megnézzék, majd mutasson rá minden egyes szóra a címben, és ejtse ki őket. Mondja el, hogy a kép olyan helyet ábrázol, ahol sok különböző család él. A cél az, hogy a tanulók beszéljenek a poszterről. Ezért tegyen fel ilyen jellegű kérdéseket:

 Mit láttok a képen?

Házakat, üzleteket, embereket, utcákat, iskolabuszt, fákat, állatokat.

 Mit csinálnak az emberek? Egy bácsi fest. Egy néni a cicát eteti. A gyerekek játszanak. Egy bácsi leveleket visz.

 Szeretnétek-e ilyen helyen élni? Olvassa el hangosan a poszter címét! Kérdezze meg, honnan lehet tudni, hogy ezek a családok szeretnek itt élni. (Az emberek megjavítják a különféle dolgokat, boldognak látszanak stb.) Kérdezze meg a tanulókat, hogy szeretnének-e többet tudni azokról a családokról, akik itt élnek! Ossza ki a munkafüzeteket! Olvassa fel hangosan a címlap szövegét! Kérdezze meg a diákokat, mit gondolnak, miről lesz szó a füzetben! Nyissák ki a munkafüzetet! Olvassa fel újra a címét! Kérdezze meg, tudja-e valaki, hogy mi kerül a lap közepén lévő üres sorra.

6

Magyarázza el, hogy ha mindnyájan közösen fognak dolgozni, nagyon büszkék lesznek a munkafüzetre. Rá fogják írni a saját nevüket az üres vonalra és akkor ez már az ő saját füzetük lesz. Mondja, hogy nyissák ki a munkafüzetet a 2. oldalon és kövessék a szemükkel a szöveget, ahogy Ön olvasni fog nekik a poszteren látható családok tagjairól.

Mielőtt elkezd olvasni, győződjön meg róla, hogy mindenki a megfelelő oldalon nyitotta-e ki a munkafüzetet!

Minden lap végén forduljon oda a poszterhez és mutasson rá arra a személyre, akiről szó volt! Figyeljen rá, hogy a tanulók mindig a megfelelő oldalt nézzék. Amikor befejezte a füzet felolvasását, kérdezze meg:

 Tetszett-e nektek? Miért?  Jó volt-e megtudni, hogy a családok hogyan dolgoznak közösen azért, hogy olyan helyet teremtsenek maguknak, „ahol jó élni”?

 Nem hiányzik-e valami a füzetből? (Rá kell jönniük, hogy nincsenek benne képek. Kérdezze meg, hogy szeretnék-e, ha képek is lennének a füzetükben.) Mondja el, hogy most újra végig fogják olvasni a füzetet, de ezúttal minden oldalra kerül egy-egy színes kép is. Mutasson fel egy lapot matricát! Mondja meg, hogy mindenki kap egy lapot, amelyen képek vannak, kérje meg a diákokat, hogy színezzék ki a képeket, majd vágják ki a lapról, és ragasszák be a megfelelő helyre. A következőt fogják tenni:    

Hangosan el fogják olvasni Önnel együtt, ami a lapra van írva. Segítenek Önnek megtalálni az illetőt a poszteren. Megkeresik a megfelelő képet. Kivágják a képet a lapról és ráragasztják a lap tetején lévő helyre.

Osszon ki egy-egy lapot minden tanulónak! Nézze meg, hogy minden tanuló valóban a 2. oldalra lapozott-e. Olvassák közösen: „Ki viszi ki a szemetet? A nagypapa, Benedek.” Mutassa meg a hozzá tartozó képet a poszteren! A tanulók keressék ki a kép megfelelőjét és ragasszák be. Mielőtt továbblép a következő lapra, nézze meg, hogy minden tanuló a megfelelő képet ragasztotta be a lapra. Amikor elérkezik a 7. laphoz („Kinek köszönhető, hogy ez egy olyan hely, ahol jó lakni? Mindnyájunknak!”), kérdezze meg a tanulóktól, honnan lehet tudni, hogy ezek a családtagok mindent megtesznek azért, hogy lakóhelyüket olyan hellyé tegyék, ahol jó élni. Vezesse rá őket, hogy azáltal, hogy mindannyian összedolgozunk, olyan hellyé tesszük a lakóhelyünket, „ahol jó élni”. Külön hangsúlyozza, szükség van rá, hogy mindenki kivegye a részét a munkából, hiszen minden egyes ember munkája hatással van a többiekére is. Amikor elkészültek a beragasztgatással, egy tanuló vigye körbe a szemetest, hogy összegyűjtsék a kivágásokból származó hulladékot. Vetesse észre velük, mennyire fontos, hogy mindig tisztán tartsuk környezetünket!

7

Ez a takarítási mozzanat abban is segít, hogy a tanulók ne játsszanak a hulladék lapokkal, mialatt Ön befejezi a tevékenységet.

Összefoglalás Mondja meg a tanulóknak, hogy nagyon büszke rájuk, hogy ilyen ügyesen együtt dolgoztak, és ilyen szép füzeteket készítettek. És mivel ilyen jó munkát végeztek, most lapozzanak az 1. oldalra, és írják rá a nevüket a vonalra, a lap közepén. Kérjen önként jelentkezőket, akik összeszedik a füzeteket. Tegye el a füzeteket, hogy majd később újra kioszthassa. Mondja meg, hogy mikor vihetik haza a füzetüket. Azt is mondja meg, hogy mikor lesz a következő foglalkozás.

A MEGÉRTÉS ELLENŐRZÉSE Lehet, hogy a tanulók szívesen írnának még versikéket a füzet üres oldalaira. Olyan neveket kell kitalálniuk, melyek rímelnek az elvégzendő feladatra. Hagyjuk érvényesülni a kreativitásukat. Arról lehet lemérni, hogy a tanulók mennyire értik a tevékenységet, hogy milyen találékonyak a történettel kapcsolatban.  Mondjuk a család pikniket rendezett: Kit hívnak, hogy süssön? (A nagymamát.) Ki nyitja az üveget? (A szomszéd úr, Süveges.) Ki szedi a szemetet? (A gyerekek.)  Nézzük meg valamelyik családot a házban: Ki visz el a boltba? (Jóska) Ki hívja a nagypapát? (Barnabás) Hagyjuk, hogy szabadon csináljanak bármit a füzet üres oldalain!  Rajzoljátok le azokat az embereket, akikkel együtt éltek!  Mi az, amit szerettek a családdal közösen csinálni?  Ti mit tesztek azért, hogy segítsetek benne, hogy ahol laktok „olyan hely legyen, ahol jó élni”?

8

9

2. TANULMÁNYI SÉTA ÁTTEKINTÉS A második évfolyam tantervi anyaga a Mi családunk. A tananyag feldolgozása során számos lehetőség nyílik a család fogalmának közgazdaságtani megismerésére. Célsétaként a következő helyszíneket javasoljuk:  az iskola környékén élő lakóközösség szűk környezete;  valamilyen közeli vállalkozás, közmunka.

CÉLKITŰZÉSEK A tanulók:  Figyeljék meg, hányféle szakember közös munkája kell az adott feladat/munka elvégzéséhez!

 Figyeljék meg, a munka során felhasznált anyagok, eszközök szerepét!

ELŐKÉSZÜLETEK  Az időjárási viszonyokat is figyelembe véve már előző napon hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy hová fognak ellátogatni, és ennek megfelelően hogyan öltözzenek a sétához.  A tanár előzetes terepszemléje; kapcsolatfelvétele a séta helyszínének vezetőjével; megállapodás a látogatás időpontjáról, a látogatás céljáról.  A helyszín vezetőjének segítségével a dolgozók közül a tanulók számára kísérőt kérhet fel, aki szakértelmével, helyismeretével támogathatja a látogatást.  Gondoskodjon a tanulók számára differenciált megfigyelési szempontokról!

IDŐ 45 perc

A séta lebonyolítása A tanulmányi séta során a tanulók különböző foglalkozásokat és munkahelyeket ismernek meg. Megtanulják a fontosabb eszközök, gépek nevét; megfigyelik, hogy a különböző foglalkozású dolgozók különféle munkaeszközökkel dolgoznak. A gyakorlatban látják, hogyan segítik egymást az emberek, és az eszközök, gépek az emberek munkáját.

10

FOGLALKOZÁS A tanulmányi séta céljainak meghatározása, ismertetése A tanulmányi séta megkezdése előtt tűzzön ki célokat! A célok meghatározásához, olvassa el a Családunk foglalkozás-vázlatait és az ott előforduló tevékenységek és helyszínek figyelembevételével tervezze meg a séta útvonalát. Ha pontosan tudja, hogy merre mennek a séta alkalmával, milyen munkahelyek és tevékenységek megfigyelésére lesz lehetőségük a gyerekeknek, határozza meg – hogy az adott helyen – mit kell, vagy lehet megismerni. Figyeljen arra, hogy a gyerekek feladatai a tantervi anyaghoz szorosan illeszkedjenek! A meghatározott célokat a séta megkezdése előtt a gyerekekkel is ismertetni kell. Miután visszatérnek az iskolába, a látottakat beszélje meg a diákokkal, gyakorlásként feladatokat is adhat nekik. A felkészüléshez az alábbiakban kívánunk segítséget nyújtani.

TANULMÁNYI SÉTA EGY KICSIT MÁSKÉPPEN A „ki”, „hol”, „mit csinál”? kérdésekre keresik a gyerekek spontán érdeklődésükből vezérelve a feleleteket; keresnek, kutatnak, nézelődnek, kíváncsiak a legfrissebb információkra. Kezdeményező képességük mellett magas fokú intuíciós telitettség jellemzi gondolkodásukat, s ennek segítségével a maguk szintjén valódi felfedezéseket tesznek, felfedezik a „titkokat”. A kisgyerek számára felfedeznivaló az egész világ. Szorgalmas és kitartó tud lenni, ha ismeri a kitűzött célokat, de elfordul a meg nem értett vagy csak félig értelmezhető tevékenységektől. Mindent szeretne kipróbálni, mindenkinek a bőrébe szeretne belebújni azért, hogy tapasztalati úton szerezzen ismereteket. Karinthy írja erről az életkorról: „… az egész ember, a tökéletes ember szempontjából, akinek indulunk, 6 éves korunkban villanyszerelőnek lenni nem foglalkozás, hanem életkor. Vagy nem érezték meg soha, mint ez a gyermek, hogy mindennek kellett volna lenni, mindent meg kellett volna próbálni, mindent kellett volna tudni ahhoz, hogy úgy haljunk meg: íme éltem és ismertem a világot.” Neves pszichológusok állítják, hogy örülhet az az ember, akinek ebben az első kreatív korszakában „gyerekre hangolt” a körülményekből és lehetőségekből kiinduló, de igényes, a spontán érdeklődést helyes irányba terelő „felfedező– kapitány” volt a tanítója. A nyolc–kilenc éves korban kapott pedagógiai impulzusok életre szólóan megszabhatják azt, hogy valaki felnőtt korában is csak „elszenvedi-e” az életet, vagy cselekvően részt vállal-e lehetőségeinek és korlátainak számbavételével, az őt körülvevő tényezők és körülmények átalakításában. A kompetens, vagyis a felnőttekkel együttműködő, a reálisan, motiváltan választó – mert konfliktusokat is tapasztalt – ,a megfelelő szintű önkifejezéssel rendelkező gyerekek nevelésében fontos szerepe van a vállalkozási ismeret tanításának. Kisugárzó hatása, komplexitása érvényesül az anyanyelvi tárgyak, a matematika, a rajz, a technika, a környezetismeret tanításában is.

11

A tényanyag-gyűjtő és -feldolgozó jellegű tanulmányi séták /vállalatlátogatások jelentősége A séták és vállalatlátogatásokok a tanulás segítésének, a megismerésnek a legeredményesebb szervezeti formái és módszerei közé tartoznak. A tantervi anyagból szervezett programokkal, a tanmenet – ajánlott – haladási ütemét követve tervszerűen, ugyanakkor színes, változatos módon segíthetik a tananyag jobb megértését, elmélyítését, sokoldalú kiegészítését. Lehetővé teszik a tanult ismeretek megtapasztalását, felismerését a valóságban, a személyes meggyőződést. A séták/vállalatlátogatások alkalmával a tanított ismeretek valódiságáról, igaz voltáról győződik meg a tanuló, és ez gondolkodását nagy mértékben fejleszti, tudatát helyes irányba formálja. A meggyőződés pozitívan motiválja a tanulást, érzelmeket ébreszt, cselekvésre ösztönöz. Ezek a séták kitűnő alkalmak gazdag élményanyag gyűjtésére, amelyek a következő tanítási órák és tananyagok új ismereteinek megértéséhez lesznek szükségesek. A társas együttlétben szerzett élmények emocionálisan gazdagabbak, ezért nagyobb hatásúak, maradandóak. Mint tanulást segítő tevékenység, nagymértékben biztosítja a tanuló önállóságát az ismeretszerzésben, az ismeretek alkalmazásában, ezáltal képességei is jobban fejlődnek.

A tanulmányi jellemzése

séták/vállalatlátogatások

általános

A JAM Alapítvány azon célkitűzését, hogy az iskolák kapcsolata szorosabbá váljék az üzleti élettel, a gyakorlattal, a termeléssel, az iskolák úgy valósíthatják meg, hogy a tanulókkal valóban megismertetik az üzleti életet, a gyakorlatokat, a termelést, a közvetett és közvetlen szemléltetés tantermi változatai mellett a közvetlen, természetes és gyakorlati szemléltetés közvetlen skáláját alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy az ismereteket a dolgok természetes környezetében, előfordulási helyükön illetve az élő gyakorlatban, felhasználásukban, alkalmazásukban, folyamatukban, azaz a valóságban mutatják be. Ide tartoznak a didaktikailag megtervezett tanulmányi séták/vállalatlátogatások a tantervi témákban tárgyalt vagy azzal kapcsolatos helyekre (pl. pénzintézet, pékség, fagyizó, építkezés stb.). A helyi körülmények, helyi adottságok természetesen megszabják a közvetlen szemléltetés lehetőségét, mértékét, témáját, változatait. A tanulókat a szabadban, a színes, mozgalmas környezetben, az épülő házak között, a gazdaságban, üzletben, piacon, üzemben, árnyas ligetben, madaraktól, tücsköktől zsongó réten, csobbanó víz partján, napsütésben vagy hóhullásban az ingerek sokasága éri. Ezek mind olyan motívumok, melyek az érdeklődésüket önkéntelenül felkeltik. Az önkéntelen érdeklődés már eleve elindít egy megismerési folyamatot, amelyet a tanító/tanár tervezett motiválással, szempontok szerinti problémafelvetéssel célra irányítottá tesz. A megadott szempontok alapján számos adatot, közvetlen tapasztalatot gyűjtenek. A tárgyak, jelenségek, folyamatok megfigyelése közben felidézik a korábban szerzett tapasztalataikat és összekapcsolják az újakkal. Közvetlen és emlékezeti összehasonlításokat tesznek, megfigyelik a különbségeket és a hasonlóságokat (analízis, szintézis). A kapcsolatok alapján következtetéseket vonnak le, ítéletet alkotnak, általánosítanak, elvonatkoztatnak a konkréttól (absztrahálás). 12

13

Az érzéki tapasztalatok így juttatják mindig újabb konkrét és absztrakt ismeretekhez a tanulókat. Ha pedig ismereteiket különböző szituációban felhasználják, alkalmazzák (pl. az iskola környékének makettjét összeállítják, életükről, napjaikról újságot szerkesztenek, gyümölcsből ivólét állítanak elő, lisztből és egyebekből tésztát sütnek, textilből játékot készítenek, kísérleti kertben növényeket termelnek stb.) akkor gyakorlati alkalmazás illetve az alkotó alkalmazás fokára jutnak el. A séták vállalatlátogatások alkalmával szerzett megfigyeléseik során és a tapasztalatok gyakorlati alkalmazásakor a tanulók számos sikerélményhez jutnak. Ez érzelmileg is telíti őket, és érdeklődésüket kiszélesíti, további megfigyelésekre ösztönzi. Az érzelmek az ismeretekhez kötődnek. A tapasztalatok, felfedezések és átélések meggyőződéseket alakítanak ki, amelyek az ismereteket megszilárdítják.

A tanulmányi séta/vállalatlátogatás vezetése Célratörő következetes nevelői tevékenységet igényel. A jól szervezett órák a tantárgy cselekedtető jellegét erősítik és befolyásolják a tanulás eredményességét is. Ahhoz, hogy a gyermek megismerje a tárgyak, anyagok, jelenségek, élőlények társadalmi és gazdasági környezetét, annak folyamatait, olyan óravezetésre van szükség, amely a gyerekek érdeklődéséből indul ki és közben elsajátíttatja az eredményes megismerés eljárásait és módszereit. A tanítási óra szervezése teljesen alá van vetve a pedagógiai szituációnak a megismerés adott tanítási órán kínálkozó lehetőségeinek, igényeinek.

A tanulmányi séta/vállalatlátogatás szervezése: Első feladat a tanulmányi séta/vállalatlátogatás előkészítése. A téma megjelölését követően a nevelő határozza meg a séta:  célját,  a megfigyelés tárgyát, szempontjait,  helyét,  a szükséges felszerelést.  idejét, A nevelőnek a tanulmányi séta előtti órán vagy napon röviden tájékoztatnia kell a tanulókat (szülőket). Ez fontos az öltözködés és egyéb előkészület szempontjából is, de lényegesebb a motiváció, hogy a tanulók érdeklődéssel, kíváncsian várják a látnivalókat. A tanulmányi séta/vállalatlátogatás napján, az indulás előtt a tartalmi felkészítés legfontosabb mozzanata a séta, a látogatás céljának tudatosítása:  röviden ismertetni kell az útvonalat (rajz, térképvázlat), a célséta helyét és feladatát,  megbeszéljük, feljegyeztetjük a tanulókkal a megfigyelési szempontokat,  felhívjuk a figyelmet a magatartási, közlekedési szabályokra, a baleseti lehetőségekre, az óvatosságra. A helyszínen – tanulmányi sétákon – a természeti és társadalmi környezet megismertetésének fontos feladata az objektív valóság, az összefüggések felismertetése. Az értékelésnek, megfigyeléseknek akkor lesz igazán értékük, ha a gyermekek megértik a látottak tartalmát is. Ehhez szükséges, hogy az egész meglátása után hajtsa a tanulókat a kíváncsiság a részegységek megfigyelésére is.

14

Alkalmat kell adnunk az emberi munka megismerésére, megbecsülésére. A megfigyelés az érzelmek, a hangulatok, az átélések eszköze. Ezért a nevelő tartsa kézben az egész irányítást a program teljesítése érdekében! A tanulók egy percig se legyenek felügyelet nélkül!

Végezetül a séta/látogatás befejező részét tervezze meg! A séta összefoglalással ér véget, melyet az iskolába visszatérve kell megtartani. A látottakat, megfigyelteket, tapasztalatokat összegezzük és ezek alapján adjunk lehetőséget a jegyzet-kiegészítésekre, önkéntes beszámolókra a kapott feladatok teljesítéséről. A tanító irányításával készítsenek feljegyzéseket, rajzokat. Kiegészítheti ezeket képek, újságkivágások gyűjtésével, beragasztásával, s így lehetőséget teremtünk a szerzett ismeretek rendszerezésére is. Nem elég csak megfigyeltetni, az eredmények szóbeli megfogalmazásáig is el kell jutni. A tanterv valamennyi évfolyam tananyagában tartalmaz tanulmányi sétát/vállalatlátogatást. Ezek száma és célkitűzései évfolyamonként különbözőek. Van azonban közös vonásuk is:  Valamennyi tanulmányi séta/vállalatlátogatás célja az, hogy az anyagokat, tárgyakat, élőlényeket, természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és változásokat a maguk helyén és idején figyeltessük meg a tanulókkal.  A gazdasági, társadalomismereti tananyagrészekkel kapcsolatos tanulmányi séták/vállalatlátogatások mindegyikén a megfigyelés tárgyát a környezetben, a folyamat összefüggéseiben, tehát tulajdonképpen a természet egészét komplexen kell megfigyeltetnünk.

15

3. A CSALÁDUNK SZÜKSÉGLETEI ÉS IGÉNYEI ÁTTEKINTÉS A tanulók felismerik, hogy minden családnak szüksége van élelemre, ruházati cikkekre és egy helyre, ahol élhet, és elkezdik megérteni a különbséget az alapvető szükséglet, és az ezen felüli igények között.

CÉLKITŰZÉSEK A tanulók:

 

ismerkedjenek meg a szükségletek és az igények közgazdasági fogalmával; tudatosuljon bennük, hogy mi a különbség a szükséglet és az igény között.

ELŐKÉSZÜLETEK  

Tekintse át a tevékenységet!



A tanulók olvasástudása eltérő. Olvassák a szöveget Önnel együtt, így könnyebben felismerik és megértik a szavakat.



Amikor megérkezik, tegye ki a posztert!

Hozzon be újságképeket is, hogy illusztrálja a szükségletek és az igények közötti különbséget!

ANYAGOK – „A mi családunk” poszter, – egy munkafüzet (nem kötelező)

– hat nagyméretű szükséglet/igény kép – egy osztályra való szükséglet/igény kártya

IDŐ 45 perc

16

FOGLALKOZÁS A családunk – szükségletek és igények Bevezetés Mondja el a tanulóknak, hogy örül, hogy újra itt lehet velük. Esetleg elmondhat valamit, ami otthon történt a családjával a legutóbbi találkozásuk óta. Magyarázza el, hogy milyen izgalmas dolog a sok különféle típusú családdal foglalkozni. Kérdezze meg, hogy tetszett-e nekik, amivel az eddigi órákon foglalkoztak Bármely alkalom megteszi, amikor szokás ajándékot adni, pl. karácsony, húsvét, névnap, érettségi stb. Megjegyzés: lehet, hogy van olyan tanuló, akinél egyik ünnepet sem szokták otthon megtartani.

Ismétlésképpen akassza ki a posztert! Kérdezze meg, hogy mit látnak a képen, amitől ez egy „olyan hely, ahol jó élni”. Több válasz meghallgatása után, ha kéznél van egy munkafüzet a múltkori tevékenységből, mutassa fel azt! Mondja el, hogy büszkék lehetnek a munkájukra. Olvasson fel egy pár lapot, és tegyen fel kérdéseket, hogy kiderüljön, mire emlékeznek az előző foglalkozás anyagából! Kérdezze meg, hogy volt-e köztük valaki, aki tett valamit azért, hogy a lakóhelyét olyan hellyé tegye, ahol jó élni. Hallgasson meg több választ is! Mondja azt, hogy ma különösen boldog, mert közeledik a születésnapja, és vágyik valami különleges dologra – egy – és reméli, hogy születésnapi ajándékként megkapja. Emelje ki, hogy ezt a dolgot szeretné megkapni, és kérdezze meg, hogy lesz-e a közeljövőben másnak is születésnapja, és ha igen, mit szeretnének kapni ajándékba.

Tevékenység – Szükségletek és igények Írja fel a táblára: élelem, ruhanemű, lakóhely! Beszéd közben mutasson rájuk.

Kérjen önként jelentkezőket arra, hogy elmondják az osztálynak, hogy mi mindent szeretnének. Ahogy sorolják, írja fel a táblára.

Magyarázza el, hogy ma két fontos dologról fognak tanulni. Írja fel a táblára a következő két szót nyomtatott nagybetűkkel: SZÜKSÉGLET és IGÉNY. Mondja ki őket! Kérdezze meg, hogy tudja-e valaki, hogy mit jelentenek. Magyarázza el, hogy a szükséglet olyan valami, ami nélkül nem tudunk megélni. Muszáj, hogy meglegyen. Mondja el, hogy mindenkinek három alapvető szükségletét kell kielégítenie ahhoz, hogy életben tudjon maradni Ezek az élelem, a ruhanemű és a fedél a fejünk felett. Az élelem az, amit megeszünk azért, hogy egészségesek legyünk. A ruhanemű megvéd minket az időjárás változásaitól. A fedél a fejünk felett pedig az a hely, ahol lakunk. Kérdezze meg, hogy mindenki egyetért-e azzal, hogy mindnyájunknak szüksége van ezekre a dolgokra ahhoz, hogy élni tudjunk. Hallgasson meg több választ, de igyekezzen rávezetni őket, hogy határozzák meg, miért van ezekre szükségünk. Mutasson rá az igény szóra! Magyarázza el, hogy az igény olyan valami, amit az emberek szeretnének megszerezni, de ami nélkül azért még ellennének. Nem olyan valami, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy élni tudjunk. Magyarázza el, hogy miután megvettük azokat a dolgokat, melyekre szükségünk van, megvehetjük azokat a dolgokat is, melyeket szeretnénk. Emlékeztesse rá a tanulókat, hogy az embereknek eltérő igényei vannak. Például kérdezze meg őket, hogy gondoljanak valami olyanra, amit nagyon szeretnének megkapni. Mutassa meg, hogy mennyire különféle dolgokat akarnak az emberek. Mondja meg a tanulóknak, hogy mutatni fog nekik egy képet, és miután beszélt róla, mondják meg, hogy a kép szükségletet vagy igényt ábrázol-e.

17

Magyarázza el, hogy mindnyájuknak módjuk lesz válaszolni, és mindenkinek két-két kártyát fog odaadni. Az egyiken a SZÜKSÉGLET, a másikon az IGÉNY szó szerepel. Mutassa fel a kártyákat, majd ossza ki őket! Ellenőrizze, hogy értik-e a szót, írja fel a táblára a SZÜKSÉGLET szót, és kérje meg, hogy tartsák fel a SZÜKSÉGLET kártyát. Ismételje meg az IGÉNY kártyával is! Ez után kérje meg őket, hogy figyeljenek jól, mert elmondja, hogy hogyan kell játszani a játékot. A következő utasításokat adja ki:  „Tegyétek mindkét kártyát lapjával felfelé a padra!”  „Jól figyeljetek, amikor megmutatom a képeket és beszélek róluk.”  „Maradjatok csendben és gondolkodjatok el a válaszon, amíg háromig számolok (1 ... 2 ... 3).”  „Amikor kimondom azt, hogy »három«, tartsátok fel azt a kártyát, ami a képnek megfelel.”  „Addig tartsátok fent a kártyát, amíg nem mondom, hogy tegyétek le.” Kérdezze meg, hogy mindenki érti-e, mit kell tennie! Mielőtt elkezdi a játékot, győződjön meg róla, hogy minden szem Önre irányul. Fel is szólíthat valakit, hogy mondja el a szavak meghatározását, így biztos lehet benne, hogy valóban tudják. Menjen végig öt-hat képen! Amikor feltart egyet-egyet, olvassa fel a hátán lévő szöveget!  ruhanemű  otthon  labda  kiskutya  szendvics és tej Amikor egyesével beazonosítják a képeket, több MIÉRT-et is hallgasson meg arról, hogy miért döntöttek úgy, ahogy döntöttek. Ne feledje, hogy a tanulók válaszai különbözőek lehetnek a saját tapasztalataik alapján. Bár lehet, hogy az egyik válasz jobb, mint a másik, egyiket sem szabad helytelennek nyilvánítani. Amikor vége az egyes képek megvitatásának, győződjön meg róla, hogy minden kártya visszakerüljön a padra, lapjával felfelé. Addig ne haladjon tovább a következő képre, míg nincs minden szem Önön. Miután végeztek az ötödik képpel, gratuláljon mindenkinek a jó munkához.

Összefoglalás Mondja azt a tanulóknak, hogy nagyszerű munkát végeztek ma is. A táblára felírt szavak segítségével emlékeztesse őket arra, hogy azok a dolgok a szükségleteink, amelyeket muszáj birtokolnunk, míg azok a dolgok, amelyeket szeretnénk birtokolni, ezeken felül vannak. Kérdezze meg a tanulókat, hogy tudnak-e további szükségleteket és igényeket felsorolni! Ezeket írja hozzá a táblán szereplő listához!

18

A háromig számolás segít abban, hogy a tanulók gondolkodjanak, mielőtt megszólalnak, és ön is szabályozni tudja a zajszintet. A legtöbb tanár hasonló technikát használ arra, hogy elkerülje, hogy mindenki egyszerre beszéljen.

Ha az idő engedi, további példákat is hozhat, pl. a levegő, amit belélegzünk, a víz, amit megiszunk, és amivel öntözünk a föld, amin az élelmet megtermeljük, és a tűz, hogy melegedjünk és megfőzzük az ételünket.

Most mutassa fel az oklevelet! Magyarázza el mi az, hogy oklevél (diploma), mert valószínűleg a legtöbben nem fogják tudni. Magyarázza el, hogy ezzel ismerik el az iskolaévek során végzett sokéves kemény munkát. Kérdezze meg a tanulókat, hogy hányan szeretnének ilyet. Bátorítsa őket arra, hogy tanuljanak tovább és nagyon igyekezzenek! Kérdezze meg, hogy milyen okból lehet szükségük egy oklevélre, pl.: hogy továbbtanuljunk, hogy jó állást kapjunk stb.

A MEGÉRTÉS ELLENŐRZÉSE Kérje meg a tanulókat, hogy tegyenek úgy, mintha egy nagy vihart éltek volna át, és elvesztették volna mindenüket azon a ruhán kívül, ami rajtuk van. Kérje meg őket, hogy segítsenek összeírni egy listát azokról a dolgokról, amiket meg kell venniük. Írja fel a listát a táblára. Miután már több dolog is felkerült a listára, tegye fel a következő kérdéseket: 

Melyek azok a dolgok, amelyeket muszáj birtokolnunk ahhoz, hogy meg tudjunk élni? Hagyja, hogy a tanulók nevezzék meg őket. Írja melléjük a szükséglet szót.  Melyek azok a dolgok, amelyek nem szükségesek, de szebbé, kényelmesebbé tennék az életünket? Írja melléjük az igény szót.  Tekintsék át, hogy miért döntöttek így! A tanulók figyelmesen nézzék meg a posztert, és készítsenek egy listát azokról a dolgokról, melyekre a családoknak szükségük van, és amelyeket szeretnének! A tanulók gondoljanak egy olyan valamire, amire a családjuknak szüksége van, és egy másikra, amelyet szeretnének megszerezni. Beszélgessenek róla!

19

4. AHOL MEGTALÁLJUK: SZÜKSÉGLET, IGÉNY ÁTTEKINTÉS A tanulók kibővítik ismereteiket a szükségletekről és az igényekről. Megtudják, hogy a családtagok hol szerezhetik be a szükséges dolgokat. Térkép segítségével meg is keresik ezeket a helyeket.

CÉLKITŰZÉSEK A tanulók:  ismerkedjenek az üzleti vállalkozás és az üzleti egymásrautaltság közgazdasági fogalmával,  ismerjék meg lakóhelyük térképét,  ismerjenek meg többféle üzleti vállalkozással és szolgáltatással,  ismerjék fel, hogy a családtagok hogyan függnek ezektől a vállalkozásoktól, mert azok elégítik ki a szükségleteiket és az igényeiket.

ELŐKÉSZÜLETEK     

Előre tervezze meg, hogy hová teríti ki a térképet! Nézze át a tevékenységet! Jól ismerkedjen meg a térképpel, ezáltal anélkül is tud róla beszélni, hogy folyton bele kelljen néznie a tevékenység-tervbe. Amikor megérkezik, tegye ki a posztert! A tanulók olvasási készsége igen eltérő. Javasolja, hogy olvassák önnel együtt a szöveget, hogy jobban felismerjék és megértsék a szavakat.

ANYAGOK „A mi családunk” poszter, térkép, pálca, amivel rámutathat a térképre (nincs a csomagban), csomagolópapír, filctoll

IDŐ 45 perc

20

FOGLALKOZÁS Bevezetés Emlékeztesse rá a tanulókat, hogy a család az emberek olyan csoportja, akik rokonok, vagy akik együtt élnek.

Mondja el a tanulóknak, mennyire örül, hogy újra velük lehet. Ismétlésként több tanuló is mondja el, mit tanultak az eddigi foglalkozásokon. Kérdezze meg, hogy miért fontos, hogy minden családtag együtt dolgozzon azon, hogy lakóhelyét olyanná tegye, ahol jó élni. A válaszok között szerepelnie kell annak is, hogy nem csinálhatunk meg mindent egymagunk. Szükség van rá, hogy megosszuk a munkát egymás között. Mutasson rá a táblán a SZÜKSÉGLET és az IGÉNY szavakra! Kérdezze meg, hogy ki emlékszik rá, mit jelentenek ezek a szavak! Hagyja, hogy válaszoljanak! Emlékeztesse őket, hogy a családoknak sok különböző szükséglete és igénye van, és ma azt fogják megvizsgálni, hová mehetnek ezek a családok azért, hogy beszerezzék ezeket a dolgokat.

Tevékenység – Jelzések leolvasása A térkép minden bizonnyal izgalmat fog okozni, tehát hagyjon rá pár percet.

Ha sokan vannak az osztályban, alakítson három sort úgy, hogy az első sor ül, a második térdel, a harmadik pedig áll.

Mondja meg a tanulóknak, hogy jól figyeljenek, mert sok olyan helyet fognak most felfedezni együtt, amelyek gondoskodnak a család szükségleteinek kielégítéséről. Legyen rugalmas! Kérje meg a tanulókat, mondják el, miért gondolják azt valamiről, hogy az szükséglet, vagy igény.

Mondja meg a tanulóknak, hogy ma hozott valami különlegességet a számukra. Terítse ki a térképet a padlóra! Figyeljen arra, hogy a tanulók a térkép három oldalán úgy álljanak, hogy mindnyájan lássanak, és önnek is legyen helye dolgozni. Kérdezze meg, hogy hányan tudják, mi a térkép? Hagyja őket válaszolni. Majd mondja el, hogy a térkép egy olyan rajz, ami megmutatja, hogy valami hogyan néz ki felülről. A gyerekek elképzelhetik, hogy madarak, és éppen a poszter felett repülnek, és a térkép azt mutatja, hogy így mit látnának. Magyarázza el, hogy a térképek képeket és jelzéseket használnak arra, hogy az igazi dolgokat jelöljék. Egy hosszú mutatópálcával mutasson rá a térképen több jelzésre! Kérdezze meg a tanulókat, hogy tudják-e, mit jelentenek a térképen a különféle képek és jelzések. Néhány válasz meghallgatása után irányítsa úgy a tanulókat, hogy fedezzék fel a jelmagyarázatot a térkép alján. Magyarázza el, hogy ebből lehet megtudni, mit jelentenek az egyes képek és jelzések. Hívja fel a figyelmüket rá, hogy a jelmagyarázat használatával megtudják, mit jelentenek az egyes képek és jelzések. Mutasson rá a térképen olyan jelzésekre, mint pl.  rendőrség  tűzoltók  könyvtár  kórház  iskola  ház. Mindegyik jelzésnél kérdezze meg a tanulókat:   

Mi ez a hely? Milyen speciális dolgot nyújt ez a hely? Ez a hely szükségletet vagy igényt elégít ki a család számára?

Voltál-e már ezek közül a helyek közül valahol? Miért?

21

Kezdje azzal a felfedező tevékenységet, hogy megmutat egy csomag kártyát. Magyarázza el, hogy a kártyákon más olyan jelzések szerepelnek, melyek nem láthatók itt a térképen. Mondja meg, hogy egyesével fogja őket megmutatni. Valaki jelentkezzen, és mondja meg: 

Milyen kép látható a kártyán?

Mit jelképez a kép – fodrászatot, pékséget stb. (Nem muszáj minden képről megmondania, hogy mit jelképez.) Miután valaki megnevezte a képet, hagyja, hogy elhelyezze a kártyát valahol a térképen. A többi tanuló, akinek ugyanilyen jelzés van a kártyáján, szintén helyezze el e kártyát a térképen. Haladjon tovább a jelzésekkel! Minden egyes jelzésről beszélgessenek el. A jelzések között szerepel többek közt: mosoda kertészbolt fűszeres szerviz ruhabolt fagylaltbolt bank játszótér fodrász pékség ház Melyik jelzés jelképez olyan helyet, ahová a családtagok akkor mennének, ha a következő dolgokat akarnák beszerezni:  fagylalt fagylaltbolt  tej, kenyér élelmiszerbolt  tiszta ruha mosoda  virágok virágbolt, kertészbolt  hajvágás fodrász  fedél haza  ruhanemű ruhabolt Emlékeztesse rá a tanulókat, hogy egyes helyeket vállalkozásnak hívnak. Azért vannak, hogy kielégítsék a családok szükségleteit. Mondja meg, hogy a következő foglalkozás alkalmával még többet fognak beszélgetni arról, hogy ezek a helyek miképp segítenek a családoknak.

Összefoglalás Kérdezze meg a tanulókat, hogy szeretnének-e olyan helyen élni, ahol megtalálható az összes ilyen vállalkozás. Miért? Véleményük szerint hiányzik-e valamilyen vállalkozás vagy szolgáltatás a térképről? Melyek azok? Tegyenek rá a térképre még néhány saját gyártmányú kártyát a megfelelő helyre! Mondja meg a tanulóknak, hogy jó volt együtt nézegetni a térképet, és elbeszélgetni azokról a vállalkozásokról, melyek kielégítik a családok szükségleteit. Mondja meg, hogy legközelebb arról fognak beszélgetni, hogy milyen munkát végeznek a családtagok. A következő foglalkozás előtt a tanulók kérdezzék meg a családtagjaikat arról, hogy mi a munkájuk. Hajtogassa össze a térképet, és tegye el a következő tevékenységhez. Mondja meg, hogy mikor találkoznak legközelebb!

A MEGÉRTÉS ELLENŐRZÉSE Akasszon ki egy nagy papírlapot (például csomagoló papírból) a falra. Kérje meg a tanulókat, segítsenek térképet rajzolni az iskoláról. Emlékeztesse őket, hogy jelmagyarázatot is kell készíteniük! Készítsenek jelzést az iroda, a tornaterem, a könyvtár, a mosdók, a büfé jelölésére. Kérdezze meg a tanulókat, hogy milyen szükségleteik és igényeik vannak az iskolában. Írják össze ezeket. Ha szükséges, járjanak körbe az iskolában, hogy meglássák, milyen szükségleteket és igényeket lehet itt kielégíteni.

22

30 kártya van, és egyesek közülük egyformák.

Legyen rugalmas. Sokféle helyre lehet menni a különféle dolgokért. Például pénzt szerezhetünk bankból, pénzváltótól, az ATM-től stb.

5. KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEK, TECHNIKÁK TANÍTÁSA Kapcsolatfelvétel. Szándéknyilvánító szövegtípus. Társalgás kiscsoportban.

ÁTTEKINTÉS A tanulók felújítják ismeretségüket Jam Matyival és Jam Marival, akik segítenek feleleveníteni a kapcsolatfelvételről tanultakat, valamint segítenek a szándéknyilvánító szövegtípusok helyes alkalmazásában is. Részvételükkel a társalgási témákban átélt és elképzelt élmények elevenednek meg a kiscsoportos kommunikációs gyakorlat során.

Köszönés, bemutatkozás Megszólítás, kérés, felszólítás Meghívás Tevékenységek leírása Személyek leírása Tér leírása Élmények és átélt események leírása

CÉLKITŰZÉSEK A tanulók legyenek képesek:  A hétköznapi beszédszituációkból következő ún. kommutatív normáknak megfelelő kapcsolatfelvételre, a szándéknyilvánításra.  Leíró szövegtípusok alkotására, valamint a hozzájuk kapcsolódó illemszabályok napi gyakorlatban való betartására.

ELŐKÉSZÜLETEK  Olvassa át „A CSALÁDUNK” fejezeteit, hogy összefüggő képet kapjon arról, hogy milyen beszédszituációk fordulnak elő a tanítási anyaghoz kapcsolódóan!  Vegye számba mindazon szerepek és szituációk lehetőségeit, amelyekbe egy másodikos kisgyerek a mikrokörnyezetében kerülhet!  Nézze át a „Kommunikáció és illemtan a második osztályban” módszertani útmutatót és keressen a mindennapi beszédszituációnak megfelelő gyakorlatokat!  A kommunikációs készségek fejlesztése csak a szóbeli szövegalkotás és elképzelt, valamint valós helyzetgyakorlatok gyakoroltatásával lehetséges. Ezt 6–8 fős kiscsoportokban lehet eredményesen végezni. Gondolja át a csoportképzés lehetséges formáját – alapja lehet pl. a tanulók nyelvhasználatának szintje, a játékosság, a közlési vágy stb. Készüljön rá, hogy a meglévő névkártyákat, feladatlapokat hogyan fogja használni.

IDŐ 45 perc

ESZKÖZÖK névkártyák, feladatlapok

23

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ILLEMTAN A MÁSODIK OSZTÁLYBAN BEVEZETŐ A kommunikációs helyzetek és gyakorlatok készségfejlesztő tananyaga 2. osztályban szervesen épül az első osztályosra. Nem ismétli azokat a tudnivalókat és tanítási teendőket, amelyeket a második osztályban majdnem ugyanúgy kell gyakoroltatni, mint az elsőben, hanem ráépít, tovább bővíti azt a kört, ahol és ahogyan a kapcsolatfelvétel történhet egy második osztályos tanuló mozgás és ismereti körében. Egyúttal szorosan kapcsolódik „A családunk” tananyag kommunikációs helyzeteihez. Kapcsolatfelvétel:  Köszönés, bemutatkozás, megszólítás  A család tagjainak bemutatása, foglalkozások bemutatása  A szándéknyilvánító szövegtípus: kérés, felszólítás, tudakozódás, meghívás  A tér leírása (útbaigazítás)  A tudakozódásra való válaszolás A második osztályos illemtan anyag feladata, hogy gyakoroltassa, alkalmaztassa a már első osztályban megtanult normákat, értékelje és értékeltesse az illemszabályoknak megfelelő, illetve a normasértő viselkedéseket. A második osztályban újként megjelenő folyamatok tanítása, ugyanúgy három szakaszra bontható, mint az 1. osztályban bemutatott folyamatoké. Ezek a következők:  az illemszabályok megismerésének, értelmezésének végrehajtásához szükséges ismertetőjegyek és nyelvi formák tanulásának szakasza;  az illemszabályok alkalmazásának, gyakorlásának szakasza;  az illemszabályoknak megfelelő, illetve az illemszabályokat sértő viselkedések értékelésének szakasza. A folyamatok tanítása, tanulása során legfontosabb a gyakorlás szakasza. Semmit sem ér az, ha a gyerekek minden helyzetben tudják az illemszabályt, a leghelyesebb nyelvi formát, de nem alkalmazzák azokat. Nagyon fontos a természetes élethelyzetekben tanúsított illemtudó viselkedés. Erre számos alkalom kínálkozik a JA órákon, egy-egy célséta\vállalatlátogatás, rendezvény, vagy vendégfogadás kapcsán, vagy akár a tanítási órákon is, melyeknek munkaformája eltér a gyerekek által megszokottétól.

KAPCSOLATFELVÉTEL Feltehetően a 7–8 éves gyerekek ismerik és alkalmazzák már a köszönés lehetséges nyelvi formáit. Azonban hasznos lehet, ha az első találkozás alkalmával felidézzük, összegyűjtjük a köszönést kísérő nem verbális eszközöket:  akinek köszönünk, annak illik a szemébe nézni;  testtel, de arccal mindenképp illik felé fordulni;  intéssel csak akkor illik megerősíteni a köszönést, ha valakit nagyon közelről ismerünk;  ha lehet, a köszönés ideje alatt az addigi tevékenységet illik félbehagyni;  nem illik harsogva, motyogva, az orrunk alatt köszönni;  ha lehet, ne túl messziről kiabáljuk oda az üdvözlést, közelítsük meg az üdvözöltet;  a közeli ismerősöket illik meg is szólítani a köszönéskor: pl. Szia Kata! Csókolom Éva néni! Szervusz Nagyi! 24

Egy-egy köszönési szokást, egy-egy illemszabályt a fentiek közül érdemes szerepjátékokkal illusztrálni, a produkciókat az osztállyal együtt elemezni. Az elemzés szempontjai lehetnek:    

Ránézett-e a köszönő arra, akinek köszönt? Milyen távolságot tartottak a köszönés szituációjakor? Felé fordult-e? Jól hallható és érthető volt-e a köszönés?

A már megismert illemszabályokat egészítsük ki a következőkkel:  Az iskolában az idegen felnőtteknek is illik előre köszönni (pl. látogatónak, szülőnek).  Bárkinek, aki a lakásotokba belép, illik köszönnötök, visszaköszönnötök és elköszönnötök.  Bárkinek, aki bárhol megszólít benneteket (érdeklődik, tudakozódik, figyelmeztet valamire) illik köszönni, és elköszönni tőle. Az elő osztályban megtanult illemszabályok felidézésekor, valamint az új megtanításakor a gyerekek fogalmazzák meg az összes illemszabályt, a tanító csak a szituációkat vázolja a szerepjáték alapjául! A gyakoroltatás az éppen adódó hibázások elemzését és javíttatását jelenti. Azaz:  Létrejöhet-e kapcsolat X és Y között? Ha igen, milyen eszközzel érte el? (Tekintet, köszönés, érintés stb.) Ha nem, minek a hiánya okozta? (Nem köszönt, túl halkan köszönt, nem szólította meg, nem fordult feléje, nem nézett rá stb.)  Miért nem köszönt XY-nak? (Mert nem szereti. Mert nem jutott eszébe, hogy köszönnie kellene stb.)  Gyakran követ-e el ilyen hibát?  Melyik illemszabályt hagyta figyelmen kívül?  Pótoltatni kell a köszönést, elnézést kell kérnie a mulasztónak A megszólítás nyelvi formáit feltehetően ugyancsak tudják már a gyerekek 2. osztályban, ezért a gyakoroltatás tárgya legyen a megszólítás módja, ill. a köszönéshez kapcsolódó érintésnek tulajdonítsunk nagyobb szerepet. Az ide vonatkozó illemszabályok:  Ha jól ismered – közeli ismerősöd – akit megszólítasz, egyáltalán nem illetlen, ha a vállát, karját megérinted, esetleg megsimogatod megszólításkor. (Pl. barátod, szülőd, testvéred, nevelőd stb.)  Ha ismerős felnőttet akarsz megszólítani, de nem veszi észre a szándékodat, jelezheted úgy, hogy a karját, hátát, vállát érinted meg. Nem illik senkit sehol ütögetni, még finoman sem.  Ha a helyzet miatt csak keveset lehet beszélni (pl. mindenki csendben dolgozik, akit megszólítanál, az nagyon siet stb.), akkor a rövid nyelvi formák mellett tekintettel, hanglejtéssel kell elsősorban az udvariasságot kifejezni. A bemutatkozás tanításakor felidézzük az 1. osztályban tanultakat; hogyan mutatkoztunk be a felnőtteknek helyesen:  Molnár Katalin vagyok.  Molnár Katalin a nevem.  Molnár Katalinnak hívnak. A második osztályban a kortársak közötti bemutatkozással egészítjük ki és gyakoroltatjuk a megszerzett ismereteket. A gyerekek egymás közti bemutatásakor hozzátehetik, hogyan szokták őket szólítani (Ismerőseim Katának hívnak. Szólíts Katának. Hívhatsz Katának.). 25

Az ide vonatkozó illemszabályok:  ha egy gyereknek mutatkozol be, akkor is illik a teljes nevedet mondani érthetően;  gyerekekkel is kezet foghatsz bemutatkozáskor, de nem illetlenség a kézfogás elhagyása sem;  nem illik nevetgélni a másik gyerek nevén. A gyakoroltatást először szerepjátékkal kezdjük, majd a lehető legtöbb alkalmat használjuk ki a gyakorlásra! A kapcsolatfelvételre vonatkozó tanulásirányítási normák:  Minden gyereket rendszeresen figyelni kell: köszön-e a szükséges helyzetekben, tud-e udvariasan kapcsolatot teremteni és tartani.  A gyerekek kapcsolatfelvétel terén elkövetett hibáit, félszegségét, fölényeskedéseit, darabosságát nem szabad „nem észrevenni”.

SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁS A szándéknyilvánítás tanítása a 2. osztályban a szándéknyilvánító szövegtípusok–felszólítás, kérés, tudakozódás, meghívás–gyakoroltatását jelenti a nem nyelvi kommunikációs eszközök alkalmaztatása során.

Felszólítás Egy alkalommal, kiscsoportos beszélgetés keretében gyűjtessük össze a gyerekekkel, hogy mit kell tudniuk a kortársaik körében történő felszólításról!  A beszélő határozottan, esetleg erélyesen készteti a hallgatót valamely cselekvés végrehajtására.  A felszólítás lehet kemény hangvételű vagy kérésszerű, de a nyers, durva hanghordozás illetlen.  A felszólítás nem tévesztendő össze a parancsolgatással (Azonnal menj ki! Ne matass a táskámban!), valamint nem illik kérést helyettesíteni vele indokolatlanul (Ide azt a könyvet!).  Lehetőleg a felszólításokat is nyelvileg udvariasra fogalmazzuk!  Csak olyan helyzetben szólíthatják fel a gyerekek egymást valamire, ha joguk van hozzá (pl. nyilvánvaló normasértést észlelnek, a tanító, vagy a szülő átruházta rájuk a rendfenntartás jogát és kötelességét). Idézzenek fel a gyerekek néhány olyan helyzetet, amelyben őket kellemetlenül érintette a társuk felszólítása vagy az ő felszólításuk eredménytelen volt! Mondják el, mi lehetett ennek az oka. A mindennapi helyzetekben ne mulasszuk el a figyelmeztetést, ha túl nyers a felszólítás, vagy parancsolgatássá alakul, illetve akkor is, ha a szükséges helyzetben elmulasztja az illető a felszólítást.

Kérés, tudakozódás 2. osztályban arra késztetjük a gyerekeket, hogy tudatosan alkalmazzák a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás nem nyelvi eszközeit. Amíg elmondják kérésüket, addig nézzenek a másik személyre, fordítsák felé legalább az arcukat, álljanak nyugodtan stb. Törekedjenek arra is, ha esetleg segítségre van szükségük, ijedelmüket, izgatottságukat próbálják leküzdeni, és ne kezdjék a kérést kiabálva, ne forduljanak el minduntalan a megszólított felnőttől! Minden gyereket a program során a lehető legtöbb helyzetben kérésre, tudakozódásra kell késztetni. Arra kell törekedni, hogy a naponta adódó helyzetekben föltalálják magukat, „ne vesszenek el”. A durvaságot, darabosságot, fölényeskedést nem szabad elnézni a tanulók körében!

26

Meghívás A meghívás tanítását lehetőleg kiscsoportban végezzük, egy előkészített szerepjáték vagy bábjáték segítségével. Az elemzés során az alábbiakat fogalmaztassuk meg a gyerekekkel:  A meghívást mindig nagyon udvarias köszönés és megszólítás előzze meg (Anyukám! Éva néni kérem!).  A meghívás szövege és hangvétele szerény legyen. A fölényes, kérdező, erőszakos vagy bizalmaskodó meghívással elriasztjuk azt, akit meg akarunk hívni.  A meghívottat illik tájékoztatni arról, hogy rajta kívül kik lesznek még jelen a rendezvényen, hogy ne érjék kellemetlen meglepetések (nincs akivel beszélgessen, vagy rosszul választotta meg a ruháját stb.).  Mindenkit úgy kell meghívni, hogy azt érezze, nagyon fontos nekünk, hogy ott legyen. A „Szeretettel várjuk!” forma merev, ezért inkább így hívjuk meg barátainkat, ismerőseinket: „Szeretném, ha el tudnál jönni!” vagy „Gyere el, biztosan jól fogod érezni magad!” „Nagyon szívesen látjuk Kati nénit a farsangi bálunkon!”  A rendezvény minden körülményéről tájékoztatni kell a meghívottat. Jó, ha legalább egyszer elmondjuk a meghívás szövegét magunkban, nehogy a valóságos helyzetben belezavarodjunk. A gyakorlást ugyancsak kiscsoportban végezzük, szerepjáték formájában. Azokat a valóságosan is kínálkozó alkalmakat használjuk fel, mint: karácsonyi ünnepély, tanévzáró, farsang, Mikulás-buli, klubdélután vagy a családi ünnepek: névnap, születésnap stb. Egy-egy kiscsoportban több kisgyerek is játssza el a meghívást, s ha lehet valóságosan is hajtsa végre! Ekkor mindig gondoskodni kell a visszajelzésről, hogy elemezni tudjunk. Az elemzés módjai lehetnek:  köszönés, megszólítás, tekintettartás, testtartás milyensége;  a meghívás szövegének minősége (összefüggő-e, elegendő információt tartalmazott-e), illetve a hangvétel;  a kapcsolattartás milyensége.

A TÉR LEÍRÁSA Gyakran előfordul, hogy segítséget kérünk, ill. tőlünk kér segítséget valaki, hogy ha nem talál egy épületet, utcát, intézményt stb. Hogy másokat útba tudjunk igazítani, ezt a célt szolgálja a tér leírásának gyakorlása. A bevezetés történhet bábbal: – Meg tudnátok nekem mondani, hol találom az igazgató szobáját? Azt is, hogy hogyan jutok el oda? Mit kell keresnem, hogy jól tudjak tájékozódni? Ezután egy vállalkozó gyerek magyarázza el a bábunak, hogyan jut el az igazgatói szobába. Dicsérjük meg, ha tud jó támpontokat adni (az üvegajtónál balra, fel a lépcsőn, s mindjárt a lépcső mellett az első ajtó). A tér leírásának gyakoroltatása kiscsoportos munka. Az elemzés térjen ki arra, hogy nem elegendő a mutogatás (erre, arra, aztán megint erre), hanem a szöveges, útbaigazítást jó, ha kiegészítjük gesztusokkal. .

27

A CSALÁD TAGJAINAK LEÍRÁSA, FOGLALKOZÁSOK BEMUTATÁSA A személyek leírásának tanítása egyrészt a külső testi jellemzők ismeretét jelenti, másrészt a valóságos személyekről leíró szöveg alkotásának gyakoroltatását.  

A tanító ragaszkodjon a műfaji sajátosságokat magukon viselő, jól érthető, eredeti szövegek megfogalmazásához. Minden beszélgetés – a spontán kialakult is – legyen az illemtudó viselkedés és a kommunikációs normákat szem előtt tartó gyakorlás színtere is.

A gyakorló feladatok során gondoskodjunk arról is, hogy a gyerekek teret, személyeket, tevékenységeket leíró szövegekkel is tudjanak válaszolni mások érdeklődésére. Mindeközben törekednünk kell arra is, hogy a kapcsolattartást és a kapcsolatzárást a gyerekek udvariasan oldják meg. Társalgás kiscsoportos kommunikációban; az elbeszélő és leíró szövegek alkotásának gyakorlása  

„Távoli témák” átélt élmények és elképzelt események alapján. A mikrokörnyezetből jól ismert érdekes személyek leírása.

Az elbeszélő szövegek alkotását max. 6–8 fős kiscsoportban gyakoroltatjuk. Érdekes, jó témákkal biztosítsuk a beszédkedvet a gyerekek számára. A beszédkedv biztosítása mellett legalább ekkora gondot fordítsunk a beszédfegyelem kialakítására, valamint a beszélgetés illemszabályaihoz való alkalmazkodásra. A beszédfegyelem kialakításakor: – a tanuló alkalmazkodjék az elbeszélő vagy leíró szövegszerkesztés szabályaihoz:  

Ne legyen terjengős, az elágazásoktól követhetetlen a szöveg. Legyenek a mondatai összefüggőek, a témához kapcsolódjanak.

A beszélgetés illemszabályaihoz való alkalmazkodás gyakoroltatásánál:  A hallgató csendben figyeljen a beszélőre.  Kövesse a szövegalkotást.  Ha a beszélő befejezte a beszédet, vállalni kell a szerepcserét kérdések feltevésével, hasonló élmény elmondásával, kiegészítés, helyreigazítás hozzáfűzésével.  A szerepvállalás szándékát tekintettel, odafordulással, érintéssel jelezzék. A gyerekek mikrokörnyezete számtalan gyakoroltatásra alkalmat adó eseményt és személyt szolgáltat. A feladatgyűjteményből is kedvünkre válogathatunk. Jó munkát!

28

FOGLALKOZÁS Bevezetés Mondja el a tanulóknak, hogy ma két régi ismerőst szeretne bemutatni. Ők ezentúl velünk maradnak a „JUNIOROS” órákon, és abban fognak segíteni, hogy mindig, mindenhol bátran és illemtudóan tudjatok kapcsolatot teremteni a társaitokkal ill. a felnőttekkel, és ha valamiben segítségre van szükségetek ezt a szándékotokat is közölni tudjátok a környezetetekkel, sőt abban is segítenek, hogy a gondolataitokat, élményeiteket úgy tudjátok másokkal is megosztani, hogy az számukra is érdekes legyen.

Kapcsolatfelvétel Köszönés Bemutatkozás Megszólítás

Ebben az évben, a kortársak közötti bemutatkozással egészítjük ki és gyakoroltatjuk a megszerzett is-mereteket.

Bábbal: – Szervusztok gyerekek! Mi már első osztályban találkoztunk. Aki mégsem emlékszik a nevemre, vagy netalántán nem ebbe az osztályba járt, annak bemutatkozom: Jam Mátyásnak hívnak. A jó barátaim Matyinak szoktak szólítani. Ti is szólítsatok Matyinak! Van nekem egy testvérem is. Ő lány. Mi mindig együtt megyünk mindenhová. Most is itt áll mellettem: Ismerkedjetek meg vele! – Sziasztok! Én Jam Mária vagyok. Engem szólítsatok Marinak! Kérlek ti is mutatkozzatok be nekünk, és egymásnak is! Sorban bemutatkoznak a báboknak ill. egymásnak, a tanító se maradjon ki. Bemutatkozáskor hívja fel az ide vonatkozó illemszabályokra a figyelmet!

Mond a nevedet érthetően! Nézz a szemébe annak, akivel beszélsz! Kezet is foghatsz a társaddal! Közeli ismerősnek megérinthetjük a vállát, karját. Testvérnek, szülőnek megsimogathatjuk az arcát, vállát, karját, hátát.

Tegyük fel, hogy meghívást kaptok egy JAM rendezvényre. Itt nemcsak a gyerekekkel ismerkedtek meg, hanem több felnőttel is. Játsszátok el, hogyan kell bemutatkoznotok ismeretlen felnőtteknek! Ügyeljetek a beszéd érthetőségére, a testtartásra, a tekintettartásra és a nyugodt tempóra. Itt gyakoroljuk a megszólítás módját. A nyelvi formán túl, a köszönéshez kapcsolódó érintésnek tulajdonítunk nagyobb szerepet. Játsszátok el:  Hogyan szólítanád meg a testvéredet, aki elmélyülten játszik? Segíteni fognak a bábok. Őket kérdezzétek, hogy mire kellett volna jobban figyelni!  Hogyan szólítanád meg az ABC-ben a bolti eladót, ha nem találod a kakaós csigát?  Hogyan szólítanád meg a tanítódat, aki elmélyülten beszélget az iskolai folyosón egy másik tanító nénivel?

Szándéknyilvánítás Felszólítás Kérés Tudakozódás Meghívás

Különböző élethelyzetekben gyakran fordul elő, hogy valamilyen szándékunkat szeretnénk kifejezni. Gyakorlással nagy biztonságot szerezhetünk a nem nyelvi kommunikációs eszközök alkalmazásában is. Különös jelentőséggel bír a hangsúlyozás, a hangerő, a tekintet, mintegy megerősítve közlési szándékunkat.

29

A felszólítás gyakoroltatása Bábbal: Jam Matyi észreveszi, hogy Jam Mari egy könyvben firkálgat tépkedi a lapokat. Felszólítja Jam Marit, hogy ezt hagyja abba, mert mit szól hozzá a könyv gazdája, és különben is a könyv érték, nem szabad tönkretenni. Többféle módon történjen a felszólítás:  kiabálva nagy hangerővel, elsodró testtartással;  gúnyolódva, nyersen, durván;  finoman, szelíden, halkan, kérlelően;  középhangerővel, határozottan, udvariasan; A gyerekek válasszák ki a jó megoldást!

Gyűjtsük össze a gyerekekkel, hogy mit kell tudni a kortársaik közötti felszólításról: legyen határozott, kemény hangvételű, kérésszerű, nyelvileg udvarias.

Szituációs játékkal:  Egy kislány az osztályban szemetelt. Meglátja ezt a hetes; játsszátok el, mit mondott és hogyan? Mi történt ezután? Az óra végén a gyerekek nem tesznek rendet a teremben, hanem csak futnak kifelé. Játsszátok el mit szólt hozzá a tanító néni, és hogyan történt a felszólítás! 

Otthon Kinga nem akar lefeküdni. Már elmúlt nyolc óra, és még mindig a cicájával játszik. Képzeljétek el a helyzetet és játsszátok el, hogyan szólította fel a nagyobb testvére, és hogyan az édesanyja? Vigyázzatok a hangerőre, és beszéljetek udvariasan!

Kérés, tudakozódás Sokféle olyan helyzet adódik, amikor a valóságban is kipróbálhatják magukat a gyerekek. Ezeket mindig használjuk ki, de előtte játsszuk el, hogyan fogják majd elvégezni a feladatot. Történhet szituációs gyakorlattal és bábbal is. Bábbal:  Jam Mari egy labdát dobálgat a gyerekekkel. Jam Matyi is szeretne részt venni a játékban. Hogyan kérje meg a testvérét, hogy ő is játszhasson? Mit kellene mondania és hogyan? Játsszátok el!

Tudatosan alkalmazzák a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás nem nyelvi eszközeit: tekintettartás, odafordulás, beszédtempó, nyugodt, érthető hangsúlyozás.

Meghívás Alkossunk kiscsoportot (lehet többet is) és előkészített szerepjátékkal vagy bábok segítségével gyakoroltassuk a személyre szóló, udvarias meghívást. Hamarosan megrendezzük a JAM Party-t. Ha meghívjátok az iskola igazgatóját, hogyan fogtok köszönni, mit mondotok a meghívás során? Úgy játsszátok el, hogy a testtartásra, a tekintettartásra, a távolságra és a hangerőre is fordítsatok figyelmet! A gyakorlás végeztével sosem mulasszuk el az elemzést!

30

A meghívást mindig előzze meg udvarias köszönés és megszólítás. A meghívás szövege és hangvétele legyen szerény! A meghívottat illik tájékoztatni a meghívottakról és a rendezvény minden körülményéről. A meghívás legyen személyre szóló és bensőséges.

LEÍRÓ SZÖVEGEK ALKOTÁSA

A tanulók tudjanak tapasztalataik alapján mondatokat megfogalmazni az adott személyről vagy tevékenységről, és tudjanak megnevezni a tevékenységhez kapcsolódó tárgyakat, körülményeket.

A kiscsoportos kommunikációhoz álljanak fel a tanulók a megszokott helyükről, és az erre a célra kijelölt sarokban, szőnyegen vagy más olyan helyen üljenek le, ahol a gyerekek jól látják és hallják egymást, és kötetlenül tudnak beszélgetni. Elhelyezkedés után a tanító kezdeményezzen beszélgetést!

A tanulók tudjanak tapasztalataik és élményeik alapján szöveget alkotni. Vegyék figyelembe a hallgatóság lehetséges előismereteit (ismerik-e a szereplőket, a helyszínt, a leírás tárgyát stb.).

A gyerekek mikrokörnyezetében több olyan fontos, és érdekes személy is van, akiknek a bemutatása révén gyakorolhatjuk a pontos személyleírást és bemutatást. Mindennapjaink során pedig többször kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy el kell igazodniuk a térben, akár úgy, hogy Ők kérnek információt, akár úgy, hogy Ők adnak. Mindezek gyakorlására jó lehetőség a leíró szövegek alkotása. A tér leírása a tájékoztatást, az útbaigazítást szolgálja.  Jam Matyi és Mari játszani szeretne veletek. Mindegyiküknél egy-két kártya van, és ezen különböző kérdések. Aki szeretne a bábokkal játszani, az húzhat egy kártyát, és minden helyes válaszért jutalom jár. Ilyen kérdésekre kell választ adni:  Hol található az ebédlő?  Hogyan lehet eljutni a tornaterembe?  Merre menjek, ha a napközi térítési díjat akarom befizetni?  Hol találom meg a tanító nénit, ha a szakkörre akarok beiratkozni? Játszhatják többféle stílusban. A válasz lehet nyegle, durva, kedves stb. Mindig elemezzük a gyakorlatot! A család tagjainak leírása, foglalkozások bemutatása A személyleíráson olyan külső-belső jellemzők elmondását értjük, amelyet a beszélő egyedül is végezhet, és nem igényel a cselekvők között párbeszédet, beszélgetést. A gyakoroltatás történhet bábbal és szituációs játékkal is. Bábbal:  Jam Matyi arra kéri a gyerekeket, hogy mindenki nagyon figyeljen: – Egy rövid szöveget fogok mondani. Aki magára ismer az általam mondott szöveg alapján, az mutatkozzon be, és utána mondja el édesanyja mostani és leánykori nevét, valamint a foglalkozását! (A tanító a gyerekek külső testi, jellemzője alapján alkosson rövid szöveget.) Mutassátok be a családotok tagjait: édesanyátokat, édesapátokat, testvéreiteket az alábbi szempontok alapján:  hogy hívják  hol dolgozik  milyen a külseje  hány éves  mi a foglalkozása  mikor és hol született. Mutassatok be olyan embereket, akik a közeletekben élnek, és számotokra valamiért érdekesek! Elbeszélés élmény és fantázia alapján, kiscsoportos kommunikációban Élménybeszámolón, tevékenység-leíráson olyan műveletsor elmondását értjük, amelyet a beszélő egyedül is végezhet és nem igényel a cselekvők között párbeszédet, beszélgetést. A nyitóbeszélgetés kezdeményezéséhez gazdag, a fantáziát megmozgató témaválaszték található a feladatgyűjteményben, de bármilyen spontán téma is megfelelő a gyakoroltatáshoz. Az élménybeszámoló végén a szerepváltás vagy tudakozódás a kapcsolatfelvétel már begyakorolt technikájával történjen. Pl. a kar megérintésével, arcjátékkal, tekintettel, megszólítással. Az élménybeszámoló végén, a hallgatóság az alábbi szempontok alapján végezzen elemzést:  Voltak-e fölösleges részletek a szövegben?  Hallottatok-e fölösleges szóismétlést, töltelékszó használatát, indokolatlanul gyakran használt-e kötőszót?  Okozott-e megértészavart az események sorrendjének kuszasága?  Előfordult-e, hogy nem tudtátok, éppen ki a szereplő?

31

Összefoglalás Röviden tekintsük át, hogy miről tanultak, miért gyakorolták az adott technikát: Olyan beszédszituációkban vettek részt, ami a hétköznapokban rendszeresen előfordul:    

megszólítás útbaigazítás egymás bemutatása élménybeszámoló

 bemutatkozás  köszönés  kérés.

 Azért, hogy minden helyzetben jól és illendően tudjunk kommunikálni, sokat kell gyakorolni a „beszélgetést”.  Nemcsak a szóbeli szövegalkotásban kell jártasnak lenni, hanem a metakommunikációban is.  Ha ezeket a technikákat jól megtanuljuk, biztosan fogunk mozogni minden szituációban. Mondja meg a tanulóknak, hogy jól dolgoztak, és kérje meg őket, hogy amit megtanultak azt bátran alkalmazzák minden szükséges helyzetben, és segítsék egymást azzal, hogy udvariasan figyelmeztetik a társukat, ha hibát követ el!

32

6. KOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLATOK ÁTTEKINTÉS A kommunikációs feladatok során a gyerekek a különböző élethelyzetekben – utcán, otthon, hivatalos helyen – előforduló szituációknak megfelelő illemszabályokat gyakorolják alkalmazni.

CÉLKITŰZÉSEK A tanulók legyenek képesek:  A hétköznapi beszédszituációkból következő ún. kommutatív normáknak megfelelő kapcsolatfelvételre, a szándéknyilvánításra.  Leíró szövegtípusok alkotására, valamint a hozzájuk kapcsolódó illemszabályok napi gyakorlatban való betartására.

ELŐKÉSZÜLETEK  Olvassa át „A CSALÁDUNK” fejezeteit, hogy összefüggő képet kapjon arról, hogy milyen beszédszituációk fordulnak elő a tanítási anyaghoz kapcsolódóan!  Vegye számba mindazon szerepek és szituációk lehetőségeit, amelyekbe egy másodikos kisgyerek a mikrokörnyezetében kerülhet!  Nézze át a „Kommunikáció és illemtan a második osztályban” módszertani útmutatót és keressen a mindennapi beszédszituációnak megfelelő gyakorlatokat!  A kommunikációs készségek fejlesztése csak a szóbeli szövegalkotás és elképzelt, valamint valós helyzetgyakorlatok gyakoroltatásával lehetséges. Ezt 6–8 fős kiscsoportokban lehet eredményesen végezni. Gondolja át a csoportképzés lehetséges formáját – alapja lehet pl. a tanulók nyelvhasználatának szintje, a játékosság, a közlési vágy stb.  Készüljön rá, hogy a meglévő névkártyákat, bábokat, feladatlapokat hogyan fogja használni!

IDŐ 45 perc

ANYAGOK Feladatlapok

33

6. foglalkozás – Kommunikációs gyakorlatok

1. feladatlap Név:

A család tagjainak bemutatása Rajzold le magadat és válaszolj a kérdésekre úgy, hogy bekarikázod, illetve beírod a helyes adatokat a vonalakra, majd szóban is mutatkozz be! A hajam:

A fejem:

barna

hosszúkás

fekete

szögletes

szőke

kerek

vörös Az orrom:

A szemem:

nagy

zöld

pisze

barna

kicsi

szürke kék

Az ajkam:

Arcom: mosolygós

telt keskeny

komoly szigorú

Magasságom:

Testsúlyom:

cm

kg Cipőm mérete:

Olvasd el néma olvasással és egészítsd ki az alábbi mondatokat! Az én teljes nevem: A barátaim Én

- nak szólítanak. városban születtem,

év,

34

hónap,

napján.

2. feladatlap

6. foglalkozás – Kommunikációs gyakorlatok

Név:

A család tagjainak bemutatása Rajzold le a testvéredet (ha több is van, akkor mindegyiket)! Mutasd be őt/őket néhány szóban! Mesélj el egy érdekes élményt, ami mostanában történt veletek! Mondd le, miért szereted őt/őket! Mit szoktatok együtt játszani?

35

3. feladatlap

6. foglalkozás – Kommunikációs gyakorlatok

Név:

A család tagjainak bemutatása (1)

Rajzold be a házba mindazokat a családtagokat, akikkel együtt élsz! Hány főből áll a te családod? Készülj fel arra, hogy szóban is bemutatod őket!

36

6. foglalkozás – Kommunikációs gyakorlatok

4. feladatlap Név:

A család tagjainak bemutatása (2) Rajzold le Édesanyádat

és

Édesapádat!

Olvasd el néma olvasással és egészítsd ki a mondatokat! Édesanyám mostani neve:

Édesapám neve:

Édesanyám leánykori neve: Édesanyám városban Édesapám városban született, 19____ évben, _____________hónap, született, 19____ évben, __________hónap, _____napján _____napján Az ő munkahelye:

Az ő munkahelye:

Az ő foglalkozása:

Az ő foglalkozása:

37

6. foglalkozás – Kommunikációs gyakorlatok

5. feladatlap Név:

Munkahelyek és foglalkozások bemutatása Némán olvassátok el a foglalkozások nevét! A megfelelőt kösd össze édesanyád illetve édesapád arcképével. Ilyen az én édesanyám: Varrónő

Gyógytornász

Cukrász

Kozmetikus

Fodrász

Adminisztrátor

Fényképész

Adatrögzítő

Tanár

Gépírónő

Orvos

Szabász

Gyógyszerész

Vegyész

Óvónő

Technikus

Titkárnő

Bankár

Bolti eladó

Gondozónő

Szakács

Ápolónő

Takarítónő

Gyári munkás Egyik sem, hanem

Ilyen az én édesapám! Zenész Cipész Vadász Halász Lakatos Esztergályos Gépkocsivezető Gyári munkás Autószerelő Pilóta Tűzoltó Tanár Pék Bolti eladó

Orvos Fodrász Szabó Újságíró Nyomdász Állattenyésztő Hivatalnok Ügyvéd Mérnök Építész Üzletember Villanyszerelő Pincér Szakács Egyik sem, hanem

38

6. feladatlap

6. foglalkozás – Kommunikációs gyakorlatok

Név:

Elbeszélés élmény és fantázia alapján Mondjátok el a veletek megtörtént eseményt úgy, hogy mindenről pontosan értesüljünk! Tartsátok be az események sorrendjét, pontosan nevezzétek meg a helyet, az időt és a szereplőket, jelezzétek ezek változásait!

Témajegyzék: Megtörtént esemény, élmény alapján  Ilyen az én családom  Apukám vagy anyukám munkahelyén voltam  Kellemes vagy kellemetlen élmény, álom  Családi ünnepek, események, kirándulások  Egyéni üdülés  A gyerek által átélt, számára fontos esemény: kórházban voltam, segítettem a szomszéd néninek, egyedül vásároltam stb.  Osztálykirándulás  Közös látogatás színházban, moziban, bábszínházban  Egyéb időszerű események  J A M Party Fantázia alapján  Egy olyan országban élsz, ahol a gyerekek irányítanak  Te vagy a FŐNÖK  Mondd el, milyen épületben, lakásban élnél, hogyan rendeznéd be, milyen iskolába járnál, milyen lenne a környéke, ha tőled függne  Elképzelt élmény a törpék és az óriások országában  Robotok között élsz a barátoddal  Egy másik bolygón élsz  Olyan országban élsz, ahol mindenki csak azt csinálja, amihez kedve van  Mindnyájan értjük az állatok nyelvét

39

7. TANULMÁNYI SÉTA ÁTTEKINTÉS A tanulók a kiválasztott helyszín személyes meglátogatása során közvetlen tapasztalatokat szereznek a hivatal mindennapi életéről, ügyfeleiről; képet kapnak azok hivatali viselkedéséről, az iroda dolgozóihoz fűződő viszonyukról. Célsétaként a következő lehetőségeket javasoljuk az iskola környékén:  postahivatal  rendőr őrszoba

 bankfiók  önkormányzat meglátogatása – csoportonként.

CÉLKITŰZÉSEK A tanulók:  Figyeljék meg a felkeresett hivatal rendeltetését: igényt vagy szükségletet elégít-e ki!  Figyeljék meg a dolgozók szóhasználatát, magatartását!  Alkalmazzák a tanult magatartásminták megfelelő elemeit!

ELŐKÉSZÜLETEK  Az időjárási viszonyokat is figyelembe véve már előző napon hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy hová fognak ellátogatni, és ennek megfelelően hogyan öltözzenek a sétához.  A tanár előzetes terepszemléje; kapcsolatfelvétele a séta helyszínének vezetőjével; megállapodás a látogatás időpontjáról, a látogatás céljáról.  A helyszín vezetőjének segítségével a dolgozók közül a tanulók számára kísérőt kérhet fel, aki szakértelmével, helyismeretével támogathatja a látogatást.  Gondoskodjon a tanulók számára megfigyelési szempontokról és differenciált csoportbeosztásról!  Helyi térképen jelölje ki a séta útvonalát és célpontját!

IDŐ 45 perc

40

FOGLALKOZÁS A tanulmányi séta céljainak meghatározása, ismertetése A tanulmányi séta megkezdése előtt tűzzön ki célokat! A célok meghatározásához, olvassa el a „Családunk” foglalkozás-vázlatait és az ott előforduló tevékenységek és helyszínek figyelembevételével tervezze meg a séta útvonalát. Ha pontosan tudja, hogy merre mennek a séta alkalmával, milyen munkahelyek és tevékenységek megfigyelésére lesz lehetőségük a gyerekeknek, határozza meg – hogy az adott helyen – mit kell, vagy lehet megismerni. Figyeljen arra, hogy a gyerekek feladatai a tantervi anyaghoz szorosan illeszkedjenek (pl.: cukrászdában – hogyan készül a fagylalt; bankban – hogyan kell számlát nyitni; játékboltban – hogyan kell kérni az eladótól). A tanulmányi séta során a diákok gyakorolják a kommunikációs foglalkozásokon tanultakat. A meghatározott célokat a séta megkezdése előtt a gyerekekkel is ismertetni kell! Miután visszatérnek az iskolába, a látottakat beszélje meg a diákokkal, gyakorlásként feladatokat is adhat nekik. A felkészüléshez tekintse át a – 2. foglalkozásnál található – tanulmányi sétához írott útmutatásokat.

A séta lebonyolítása A sétát megelőzően ismertesse a pontos útvonalat! Hívja fel a figyelmet a balesetmentes közlekedésre! Beszélje meg az elvárt viselkedési normákat, és biztassa a tanulókat az eddig elsajátított kommunikációs technikák helyes alkalmazására (köszönés, kapcsolatfelvétel, szándéknyilvánítás). A helyszín megtekintése közben történjen tényanyag-gyűjtés, elemzés, ok-okozati összefüggések megláttatása! A tanulók dolgozzanak csoportokra osztva! Az egyes csoportok különböző megfigyelési szempontok szerint dolgozzanak, melyek a következők lehetnek:  Kik, milyen foglalkozású emberek végeznek itt munkát?  Kik dolgoznak még itt, akiket nem láthatunk? Miért?  Milyen eszközöket, gépeket vesznek igénybe munkájuk során a dolgozók? A tanár több csoport felügyeletéhez másik kísérő (szülő, tanár) segítségét veheti igénybe a séta lebonyolításához. Hívja fel a tanulók figyelmét, hogy a következő foglalkozás alkalmával a megfigyelési szempontjukhoz tartozó tapasztalataikat társaiknak át kell majd adniuk, melyhez elegendő információra, körültekintő munkára van szükség.

Összefoglalás Az iskolába visszatérve röviden érdeklődjön, kire milyen benyomást tett a séta. Emlékeztesse a tanulókat, hogy a következő órán fogják feldolgozni a látottakat! Kérje meg a tanulókat, hogy csoportonként összegezzék feljegyzéseiket, készítsenek rajzokat a látottakról, gyűjtsenek képeket a beszámolójukhoz és rendezzék azokat az anyagokat (szórólapok, brosúrák, nyomtatványok), amelyeket a meglátogatott helyen, hivatalban kaptak. Kívánjon jó felkészülést munkájukhoz! 41

8. A SÉTA ELEMZÉSE ÁTTEKINTÉS A séta során különböző megfigyelési szempontok alapján dolgozó csoportok számoljanak be tapasztalataikról; szituációs játékokon keresztül mutassák be a különböző munkakörökben dolgozók általuk megfigyelt tulajdonságait, munkastílusát!

CÉLKITŰZÉSEK A tanulók:  Vegyék észre a meglátogatott hivatalban gyakorolt viselkedési mintákat, kommunikációs formákat!  Értsék meg a hivatal környezetéhez tartozó szerepét, rendeltetését: az ügyfelek igényeinek/szükségleteinek megfelelő rendeltetését!  Legyenek képesek megfigyeléseik szóbeli megfogalmazására, összegzésére, valamint a látottak rendszerezésére, vizuális megjelenítésére!

ELŐKÉSZÜLETEK 



Gondoskodjon róla, hogy a tanulók elegendő információt szerezhessenek, hogy tapasztalataikat pontosan adhassák át társaiknak; gondoskodjon róla, hogy a tanulóknak a szükséges eszközök rendelkezésre álljanak. Hívja fel a tanulók figyelmét a helyes időgazdálkodásra, hiszen minden csoport számára időt kell biztosítania.

ANYAGOK – helyi térkép – demonstrációs anyagok (tablók, fotók az intézményről)

– rajzlap, karton – olló, ragasztó, filctoll stb.

IDŐ 45 perc

42

FOGLALKOZÁS Bevezetés A helyi térképen jelölt útvonal és célpont bemutatásával idézze fel az előző óra célsétáját! Emlékeztesse a tanulókat a séta céljára, tegyen utalásokat a saját tapasztalataira, benyomásaira. Kérje meg a csoportokat, hogy külön-külön, csoportonként foglaljanak helyet, válasszanak csoportvezetőt, aki röviden elmondja, hogy mik voltak a csoport megfigyelési szempontjai. Ügyeljenek a tanult viselkedési szabályokra és kommunikációs technikákra!

Tevékenység Csoportonként beszéljék meg a rendelkezésre álló idő mennyiségét, és határozzák meg, hány perc szükséges az előkészületekre! Előzetes jegyzetek, rajzok, bemutató anyagok felhasználásával kerüljön sor az összefoglaló beszámoló gondolatainak rendszerezésére. Határozzák meg, csoportonként mennyi időre van szükség a beszámoló megtartására, és hogy ki vállalja ezt; hagyjunk időt az esetleges kiegészítő megjegyzésekre is! Végül maradjon idő az óra lezárására is. Miközben a csoportok önállóan dolgoznak, felkészülnek, szükség esetén egy-egy célirányos kérdéssel tartsa helyes irányban a tanulók munkáját, illetve nyújtson segítséget a felmerült problémáik megoldásában. Felkészülés után a csoportok képviselői tartsák meg beszámolójukat a megfigyelési szempontok feldolgozásával, és a csoport által összeállított anyag bemutatásával.

Összefoglalás Az óra végén köszönje meg a tanulók felkészülését, és a séta során tapasztalt aktivitásukat. Fejezze ki reményét, hogy mindenkinek maradandó élményt és hasznos ismereteket nyújtott az elmúlt két óra.

Személyes célok kitűzése Ahhoz, hogy a környező világunkat jobban megismerhessük, nem elég „CSAK” iskolába járni, hanem nyitott szemmel kell figyelni mindenre, ami körülvesz bennünket, és ha bárki olyan helyre jutott el, ami számára újdonság és érdekes, akkor figyeljen meg mindent alaposan és ossza meg velünk tapasztalatait, hogy mindenki gazdagíthassa ismereteit, tudását.

43

9. MILYEN MUNKÁT VÉGEZ A MI CSALÁDUNK? ÁTTEKINTÉS A tanulók tovább bővítik ismereteiket a családról azzal, hogy megvizsgálják, milyen állásokat töltenek be és milyen munkát végeznek az egyes családtagok, és ez hogyan járul hozzá ahhoz, hogy gondoskodjanak a család szükségleteiről és igényeiről.

CÉLKITŰZÉSEK A tanulók:  Ismerkedjenek meg a munka közgazdasági fogalmával!  Figyeljék meg, hogy hol végzik a különféle munkákat a környéken!  Értsék meg, hogy a munka miképp gondoskodik a családtagok szükségleteinek kielégítéséről!

ELŐKÉSZÜLETEK  Nézze át a tevékenységet! Használja a már korábban használt posztert!  Győződjön meg róla, hogy megvan-e a térkép a Hol találhatók meg a mi családunk szükségletei és igényei? című foglalkozásról.  A tanulók olvasási készsége igen eltérő. Javasolja, hogy olvassák Önnel együtt a szöveget, hogy jobban felismerjék és megértsék a szavakat.

ANYAGOK „A mi családunk” poszter Foglalkozásokat ábrázoló nagyméretű kártyák Egy osztályra való üres papír a füzet belsejének (nincsen a csomagban) Ceruzák (nincsen a csomagban)

IDŐ 45 perc

44

FOGLALKOZÁS Bevezetés

Mondja meg az osztálynak, hogy örül, hogy újra itt lehet. Kérdezze meg, hogy tud-e valaki mondani valamit arról, hogy miről beszélgettek az elmúlt alkalmak során. Tekintsék át újra a család fogalmát, és hogy a családtagok együtt dolgoznak azért, hogy a lakóhelyük olyan hely legyen, ahol jó élni. Akassza ki a posztert olyan helyre, ahol mindenki látja! A diákok állják körbe a posztert. Az ismétlés kedvéért kérdezze meg: „Mit láttok, milyen munkákat végeznek az emberek?” (Hallgasson meg sok választ! Valószínűleg a következők is szerepelnek köztük:)  Eteti a macskát.  Vezeti a buszt.  Összesöpri a faleveleket.  Kihordja a postát.

Tevékenység – munka

A tanulók valószínűleg még több választ akarnak adni, mondja meg nekik, hogy később még másokat is fel fog szólítani.

FIGYELMEZTETÉS: Olyan családtagok is lehetnek, akik otthon maradnak, és gondoskodnak a házról és/vagy a gyerekekről. Másoknak esetleg otthon van az irodájuk.

Emlékeztesse rá a tanulókat, hogy amikor a jelzéseket nézegették, beszéltek arról, hogy ezek a helyek kielégítik a családok szükségleteit és igényeit. Mondja el, hogy ma még többet fognak megtudni arról, hogy a családtagok milyen munkákat végeznek. Emlékeztesse őket, hogy az embereknek sok mindenre igényük van, tehát sokféle munkásra van szükség, hogy gondoskodjanak ezekről a dolgokról. Kérdezze meg, hogy mi az a munka. Hallgasson meg több választ is! Magyarázza el, hogy a munka olyan feladat, amit el kell végezni. Emlékeztesse őket, hogy a családtagok általában különböző munkákat végeznek. Mondja meg, hogy mutatni fog nekik néhány képet, amelyeken emberek munkát végeznek. Hagyja, hogy először csendben figyeljék a képet, aztán mondja el nekik, hogy hol szokták ezeket a munkákat végezni. A négy A4-es méretű rajzon, amit bemutat a gyerekeknek, az alábbiak láthatóak:  Egy orvos beteget vizsgál.  Egy fodrász hajat vág.  Egy ember autót szerel.  Egy pék süteményt készít. Egyszerre csak egy képet mutasson! A tanulók nézzék csendben egy percig. Azután tegyen fel ilyen kérdéseket:  Mit láttok a képen?  Hol végzik ezt a munkát?  További kérdések lehetnek még:  Szükség van-e speciális szaktudásra ahhoz, hogy ezt a munkát végezhesse valaki?  Akik ezt a munkát végzik, hogyan gondoskodnak a szükségleteink kielégítéséről?  Mi ez a hely? Voltál már itt valamikor?  Végez ilyen munkát valaki a családotokból? Vagy valaki más, akit ismertek? Emlékeztesse rá a tanulókat, hogy sokféle munkát lehet végezni. Magyarázza el, hogy mindegyikük kapni fog egy üres lapot. Arra rajzolják le saját magukat, egy családtagjukat, vagy valakit, aki valamilyen munkát végez. Vegyék elő a ceruzájukat.

45

Összefoglalás A tanulók írják rá a nevüket a saját lapjukra. Ha van még idő, többen is mutassák be a képüket az osztálynak. Gyűjtse be az elkészült lapokat, és helyezze bele őket a borítóba! Mondja meg a tanulóknak, hogy ott fogja hagyni a füzetet a tanárnál, hogy később még beszélgethessenek róla. Mondja meg, hogy nagyon büszke rá, hogy együtt elkészítették az osztály füzetét. Röviden tekintsék át, hogy miről tanultak:

 A család az emberek olyan csoportja, akik rokonok és/vagy együtt laknak.

 A családok sok szempontból különböznek egymástól.  A családok együtt dolgoznak azért, hogy a helyet, ahol laknak olyanná tegyék, hogy jó legyen ott élni.

 Minden családnak vannak alapvető SZÜKSÉGLETEI – élelem, ruhanemű, lakóhely.

 Minden családnak van sokféle IGÉNYE.  A családok szükségleteit és igényeit a különféle vállalkozások elégítik ki. Mielőtt elmenne, nézze meg, hogy van-e elegendő matricája és oklevele az utolsó látogatáshoz!

A MEGÉRTÉS ELLENŐRZÉSE A „Milyen munkát végez a mi családunk” osztályfüzetet felmutatva minden tanuló beszéljen a saját oldaláról. Mondják el, hogy ki látható a képen, mit csinál stb.

46

10. MIT TUDUNK A MI CSALÁDUNKRÓL? ÁTTEKINTÉS A tanulók a Junior Újság segítségével fogják fejleszteni olvasási és gondolkodási készségüket. Át fogják ismételni, mit tanultak arról, hogy a családok hogyan dolgoznak együtt azért, hogy lakóhelyüket olyan hellyé tegyék, ahol jó élni.

CÉLKITŰZÉSEK A tanulók:

 Áttekintik az előző tevékenységekben szereplő közgazdasági fogalmakat.  Megerősítik, elmélyítik a családról szerzett ismereteiket.

ELÕKÉSZÜLETEK   

Nézze végig a tevékenységet!

  

Előre nézze át a foglalkozás tervét!



Ha a foglalkozás végén matricákat és elismerő okleveleket fog kiosztani, előre tervezze meg, hogy hogyan osztja ki őket. Figyeljen rá, hogy mindegyik oklevelet aláírja!

Gondosan tanulmányozza végig a Junior Újságot! Gondoskodjon róla, hogy legyen elegendő példány belőle, hogy minden tanulónak adhasson egyet! Amikor megérkezik, tegye ki a „Mi családunk” posztert. A tanulók olvasási készsége igen eltérő. Javasolja, hogy olvassák Önnel együtt a szöveget, hogy jobban felismerjék és megértsék a szavakat!

ANYAGOK Egy osztályra való Junior Újság Ceruzák (nincs a készletben) I  JA matricák Oklevelek

IDŐ 45 perc

47

FOGLALKOZÁS Bevezetés Akassza ki a posztert olyan helyre, ahol mindenki láthatja. Írja fel a táblára a CSALÁD szót nyomtatott nagybetűkkel. Emlékeztesse rá a tanulókat, hogy az elmúlt néhány alkalommal a családról és a család által végzett munkáról volt szó. Amikor a poszterről beszél, idézze fel, hogy:

 A család olyan emberek csoportja, aki rokonok és/vagy együtt élnek.  A családok sok szempontból különböznek egymástól.  A családok együtt dolgoznak azért, hogy a helyet, ahol laknak olyan hellyé tegyék, ahol jó élni.

 Minden családnak vannak alapvető SZÜKSÉGLETEI – élelem, ruhanemű, fedél.

 Minden családnak sokféle IGÉNYE van.  A különféle vállalkozások gondoskodnak a családok szükségleteinek kielégítéséről.

Tevékenység Mondja meg a tanulóknak, hogy ma valami különlegeset fognak csinálni. Adjon mindegyiküknek egy példányt a Junior Újságból. Mondja meg, hogy vegyék elő a ceruzáikat a tevékenységhez. Magyarázza el, hogy együtt kell dolgozniuk a tevékenység minden részében! Úgy haladjon végig az újságon, hogy az egyes részeket vagy utasításokat hangosan olvassa fel! Íme az Újság rövid kivonata: 1. lap: Áttekinti a család fogalmát, valamint a tanulók és családtagjaik kapcsolatait. 2. lap: Áttekinti, hogy a tanulók hogyan segítenek a családtagjaiknak. 3. lap: Áttekinti, hogy a családok hogyan dolgoznak együtt, hogy a helyet, ahol laknak olyan hellyé tegyék, ahol jó élni. 4. lap: Áttekinti a SZÜKSÉGLET fogalmát, és arra ösztönzi a tanulókat, hogy gondolkodjanak azon, milyen munkákat lehet választani.

Összefoglalás Győződjön meg róla, hogy a tanulók valóban tudják, hogy amit az egyes tevékenységek során tanultak, az miképp vonatkozik a saját családjukra. Mondja el nekik, hogy szeretett velük lenni, és bátorítsa őket, hogy tegyenek meg mindent, amit csak tudnak azért, hogy lakóhelyüket olyan hellyé tegyék, ahol jó élni.

A program lezárása Mondja meg a tanulóknak, hogy mivel kitűnő teljesítményt nyújtottak az Ön látogatásai során, mindnyájan kapnak egy elismerő oklevelet. Gondoskodjon róla, hogy a tanulók felismerjék annak fontosságát, amit tanultak!

48

Adjon elég időt rá, hogy a tanulók be tudják fejezni az egyes oldalakat. Mielőtt elkezdik az egyes részeket, győződjön meg róla, hogy tudják, mit kell csinálniuk. Amint egy-egy részt befejeznek, dicsérje meg a tanulókat, hogy milyen jó munkát végeztek.

MÁS TANTÁRGYAKHOZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK A családunk Magyar

Rajz

A tanulók olvassanak el egy részt valamilyen könyvből, ahol családi viszonyokról van szó, vagy olyasmiről, hogy a családtagok hogyan dolgoznak együtt. Azután megoszthatják az élményeiket az osztálytársaikkal.

 A tanulók vágják ki különféle családok képét régi képes újságokból, és készítsenek kollázst „Különböző családok” címmel. Vagy keressenek olyan képeket, melyeken saját családtagjaik láthatók, ragasszák fel őket különálló lapokra, majd fűzzék össze egy füzetbe.

 A tanulók beszéljenek arról, hogy mit tudnának tenni azért, hogy az iskolájuk olyan legyen, ahová jó járni. Az ötletek között szerepelhet. Pl.:  felszedni a szemetet  tisztán tartani a büfét  gondozni a növényeket  vigyázni a padokra.

 A tanulók rajzolják le családtagjaikat, majd vágják ki őket, mintha papírbabák lennének. Egy madzagnál fogva kössék őket rá egy ruhaszárító kötélre! Ez segít a tanulóknak, hogy jobban érzékeljék, mennyire különböző méretű családok vannak az osztályban. Fogasra is akaszthatjuk őket, így könnyebben mozgatható az egész.

Matematika  A tanulók számolják meg, hány családtagjuk van. Készítsen egy grafikont, amelyen ábrázolja az összesítést a táblán!  Összmunka keretében a tanulók nézzék meg a posztert, és számolják meg, hogy hány férfi, nő, fiú, lány és kisbaba látható rajta. Vágjanak ki alakokat, és képes grafikonon ábrázolják az összesítést!

 A tanulók készítsenek egy kis papírfüzetet úgy, hogy félbehajtanak egy papírlapot. Az első lapra írják rá: „én és az egyén”. A következő lapokra rajzolják le a következőket:  Ez a legjobb barátom.  Ez a legkedvesebb játékom.  Ez az én állatom.  Ez az én házam.

Környezetismeret

Tanulmányi kirándulás

 A tanulók keressenek a poszteren példákat arra, hogy a családok hogyan tartják tisztán lakókörnyezetüket!



49

Menjenek el a Néprajzi Múzeumba, vagy a helytörténeti múzeumba, hogy megnézzék, hogy a különböző kultúrákban hogyan éltek az emberek.

A mi családunk szükségletei és igényei Magyar

Rajz

 Olvassák el a különböző napilapok és képes újságok kínálatait (reklámjait) és válogassák ki a szükségleteknek ill. igényeknek megfelelő termékeket.  A tanulók nézzenek meg egy TVreklámot, és másnap számoljanak be róla, hogy a reklámozott dolog vajon szükséglet volt-e vagy igény.

 A tanulók vágjanak ki képeket régi újságokból. Egy lapra azokat ragasszák fel, amelyek szükségleteket ábrázolnak, egy másikra pedig azokat, amelyek igényeket.  Egy üres lapra a tanulók rajzoljanak rá valamit, amire szükségük van, és valamit, amit szeretnének. Nevezzék meg, hogy melyik mi, írják föléjük, hogy SZÜKSÉGLET, ill. IGÉNY. A tanulók vágjanak ki képeket katalógusokból és újságokból, amelyek szerintük szükségleteket és igényeket ábrázolnak. Egy nagy ív papír egyik felét nevezzük el SZÜKSÉGLETEK-nek, a másik felét pedig IGÉNYEK-nek. Ezután ragasszák fel a képeket a megfelelő oldalra. Végül mind gyűljenek össze, és közösen beszéljék meg, hogy ki, mit, miért gondolt.

Környezetismeret  A tanulók fele ültessen és neveljen az osztályban egy szükségletet, pl. babot, a másik fele pedig egy igényt, pl. virágot.  A tanulók hasonlítsák össze az emberi szükségleteket és igényeket az állatok, illetve a növények szükségleteivel és igényeivel! Milyen alapvető különbségeket lehet megfigyelni?

Ahol megtaláljuk – szükséglet, igény Magyar

 A tanulók készítsék el az iskola térképét, találjanak ki jelzéseket a főbb helyek jelölésére, pl. ebédlő, tornaterem, könyvtár, iroda stb!  A tanulók kérjenek segítséget a szüleiktől, keressenek olyan térképeket, melyeken a lépték is fel van tüntetve. Tervezzenek egy faliújságot, amire ki lehet tűzni, amit találnak. Tanulmányi kirándulás  Menjenek el egy sétára a környéken. Amikor visszaérnek, rajzolják le a látott vállalkozások jelzéseit, és tűzzék ki a térképükre!  Vigye el a tanulókat egy vállalkozást megnézni, amely szükséglet vagy igény kielégítésén dolgozik – egy tejüzem, játékgyártó, vízmű stb. Amikor visszaérnek, beszéljék meg, hogy a termék vagy szolgáltatás szükséglet vagy igény.

 A tanulók nézzenek meg TV-reklámokat, és nevezzék meg, hogy hová mennének, ha meg akarnák vásárolni a reklámozott dolgokat.  A tanulók a táblán írjanak össze egy listát olyan dolgokról, melyek mindenütt megtalálhatók (pl. közlekedés, iskola, boltok stb.). Majd meséljenek arról, hogy milyen tapasztalatokat szereztek ezeken a helyeken!  Olvassák el a lakóhelyükön lévő vállalkozások cégtábláit és beszéljék meg, hogy melyik mit takar. Rajz  A tanulók rajzoljanak le embereket, autókat, teherautókat stb., amit majd fel lehet tenni a környék térképére.

50

Milyen munkát végez a mi családunk 

Magyar



 A tanulók nevezzenek meg olyan különféle foglalkozásokat vagy vállalkozásokat, melyek a képregényekben szerepelnek! Olyan munkákat is kereshetnek a képregényekben, melyeket saját családtagjaik végeznek a ház körül.  Hívjanak meg vendégeket! Kérjenek meg olyan embereket, akik az iskolában dolgoznak (pl. portás, szakács, igazgató, iskolatitkár stb.), hogy jöjjenek be az osztályba, és röviden beszéljenek a tanulóknak a munkájukról.  Olvassa fel egy helyi kiadványból (telefonkönyv, vállalkozók listája, szakiparosok névjegyzéke) hogy milyen foglalkozások szerepelnek benne és beszéljék meg, hogy melyik mit csinálhat ill. miért van rá szükség.  A táblán írjanak össze egy listát arról, hogy a tanulók mit akarnak csinálni, amikor felnőnek. Szavazzanak arról, hogy melyik az a három munkakör, amelyről leginkább szeretnének többet tudni. Hívjon meg vendégeket ezekből a szakmákból!  Hívjon meg néhány szülőt, hogy beszéljenek a munkájukról!  A tanulók nézzék meg a posztert, és gondolkodjanak el azon, hogy mi lenne, ha mindenki mindig ugyanazt a munkát végezné. A tanulóknak lassan rá kell jönniük, hogy minden lakóhelyen szükség van egy sor munka elvégzésére.  Gyűjtsön össze egy sor kisebb szerszámot és berendezést! Tegye be őket egy dobozba, hogy a tanulók ne lássák előre. Ahogy egyesével kiveszi a dolgokat a dobozból, kérdezze meg: „Mi ez?” „Ki használ ilyet a munkájához?” Ezek között legyen:  zseblámpa



kötszer csavarhúzó fényképezőgép.

Matematika  Ossza két részre az osztályt, és a csoportok felváltva nevezzenek meg egy-egy munkát! Írja fel őket a táblára a csapat neve alá, és számolja össze, hogy hányféle munkát tudtak megnevezni. Rajz  A tanulók öltözzenek fel aszerint, hogy milyen foglalkozást választottak maguknak, vagy egyszerűen csak készítsenek egy kalapot, ami a munkát jelképezi.  Készítsen táblázatot! Írja a táblázatba az egyes családtagokról, ki mit csinál, és hogyan vagy mivel segíti a családot vagy a közösséget. Azután beszélgessenek pl. a következőkről: „Van olyan, hogy bizonyos fajta munkát ugyanazok az emberek szokták elvégezni az összes családban?” „Minden nagymama szokott mosogatni?” A kérdések és a válaszok között nagy eltérések lehetnek. Példa:

51

Családtag

Mit csinál

Eredmény

Nagymama Báty Unokahúg Apa

mosogat beágyaz bevásárol házakat fest

tiszta edény szoba rendben étel a konyhában pénz a szükségletek és az igények kielégítésére

52