Előterjesztés Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 4-i ülésének 6. sz. napirendi pontjához Tárgy: Ebrendészeti hozzájárulással összefüggő szabályozás Tisztelt Képviselő-testület! Az Országgyűlés az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv.) 2011. évi CLVIII. törvénnyel történő módosításával 2012. január 1-jétől megteremtette az önkormányzatok számára az ebrendészeti hozzájárulás kiszabásának lehetőségét. A törvény előírja, hogy a korábban is jól működő ebösszeírást minden településen el kell végezni, három évente legalább egy alkalommal. Az önkormányzat az ebösszeírás alapján az adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából. Az Ávtv. 42/C. §-a rendelkezik az ebrendészeti hozzájárulás tekintetében a következőképpen: „42/C. § (1) Az ebtartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be. (2) Az adott évi ebrendészeti hozzájárulás tekintetében az eb tulajdonosának az év első napján az oltási könyvben tulajdonosként feltüntetett természetes vagy jogi személyt, jogi személyiség nélküli szervezetet kell tekinteni. (3) Az éves ebrendészeti hozzájárulás mértékét a tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat a) az eb tartási céljának, b) az eb tartásának állatjóléti és ebrendészeti jellemzőinek (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma), c) az ebtartó szociális helyzetének figyelembe vételével állapítja meg, de az nem haladhatja meg ebenként veszélyes eb vonatkozásában a húszezer, más eb esetében a hatezer forintot. (4) Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás a) a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat mellékletében felsorolt magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett, b) a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, terápiás vagy az Országos Magyar Vadászkamara által kiállított vadászkutya alkalmassági vizsgaigazolvánnyal rendelkező c) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott, d) – a veszélyes eb kivételével – az ivartalanított, e) az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint f) állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott eb után. 1
(5) (6) (7)
(8)
Az állatvédelmi szervezet gondozásában tartás tényét az állatvédelmi szervezet vezetője írásban igazolja. Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől történő örökbefogadás tényét az örökbeadó intézmény vagy szervezet vezetője írásban igazolja. A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani. A határidőre meg nem fizetett ebrendészeti hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozás.”
Az Ávtv. 49. §-ának (5) bekezdése az alábbi felhatalmazást tartalmazza: „(5) Felhatalmazást kap a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése, hogy az ebrendészeti hozzájárulás mértékét, kiszabásának feltételeit, a kedvezmények, mentességek körét, illetve a megfizetésének szabályait rendeletben határozza meg.” Az ebrendészeti hozzájárulás bevezetésével az önkormányzat költségvetési bevételhez is juthat. A törvény szerint a hozzájárulás teljes összegét köteles az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani. A hozzájárulás bevezetésének az előnye még a fentieken túl, hogy az összeírást követő nyilvántartás révén pontosabb adatokkal fogunk rendelkezni a településen tartott ebekről, növekedhet a kóborló kutyák hazajuttatásának hatékonysága, valamint a bevételből részben vagy egészben finanszírozható lenne a CSÖT keretein belül ellátott gyepmesteri tevékenység is. További előnye, hogy felelős állattartásra nevel, a gazdák megértik az ivartalanítás fontosságát, magasabb szintre emelkedhet az ebtartási kultúra. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik. Az Önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó Fejér Megyei Kormányhivatal április 2-án érkezett megkeresésében foglaltak szerint a Képviselő-testület – amennyiben a tárgyban nem alkotott még rendeletet – haladéktalanul köteles eleget tenni jogalkotási kötelezettségének. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a rendelet-tervezetet megvitatni, valamint jogalkotási kötelezettségének eleget tenni szíveskedjen. Szár, 2015. április 20. Tisztelettel Dr. Riegelman Henrik jegyző
2
Előzetes hatásvizsgálat Újbarok Községi Önkormányzat ebrendészeti hozzájárulásról szóló rendelettervezetéhez a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott szempontok szerint Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások: Az ebrendészeti hozzájárulás bevezetésével az önkormányzat költségvetési bevételhez is juthat. A hozzájárulás bevezetésének az előnye még a fentieken túl, hogy az összeírást követő nyilvántartás révén pontosabb adatokkal fogunk rendelkezni a településen tartott ebekről, növekedhet a kóborló kutyák hazajuttatásának hatékonysága, valamint a bevételből részben vagy egészben finanszírozható lenne a CSÖT keretein belül ellátott gyepmesteri tevékenység is. További előnye, hogy felelős állattartásra nevel, a gazdák megértik az ivartalanítás fontosságát, magasabb szintre emelkedhet az ebtartási kultúra. Környezeti és egészségügyi következmények: A törvény szerint a hozzájárulás teljes összegét köteles az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: A rendelet hatályba lépésével az adminisztratív terhek mértékének a növekedése várható. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényt módosította a 2011. évi CLVIII. törvény, melynek 49.§ (5) bekezdésében felhatalmazást kapott a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy az ebrendészeti hozzájárulás mértékét, kiszabásának feltételeit, a kedvezmények, mentességek körét, illetve a megfizetésének szabályait rendeletben határozza meg. A jogalkotás elmaradása esetén várhatóan a javaslattételnél erősebb felügyeleti eszközeivel volna kénytelen élni a Kormányhivatal. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Rendelkezésre állnak. INDOKOLÁS Újbarok Községi Önkormányzat ebrendészeti hozzájárulásról szóló rendelettervezetéhez a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott szempontok szerint Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényt módosította a 2011. évi CLVIII. törvény, melynek 49.§ (5) bekezdésében felhatalmazást kapott a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy az ebrendészeti hozzájárulás mértékét, kiszabásának feltételeit, a kedvezmények, mentességek körét, illetve a megfizetésének szabályait rendeletben határozza meg. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik. A jogalkotás elmaradása esetén várhatóan a javaslattételnél erősebb felügyeleti eszközeivel volna kénytelen élni a Kormányhivatal. A rendelet megalkotása az európai uniós jogból eredő kötelezettségekkel összhangban van, előzetes bejelentéssel az önkormányzati rendelet megalkotójának nem kell élnie. 3
Rendelet-tervezet Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének /2015. (. .) önkormányzati rendelete az ebrendészeti hozzájárulásról Újbarok Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv.) 49. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Ávtv. 42/C. §-ában és 48/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §
(1) E rendelet hatálya arra az ebtulajdonosra terjed ki, aki Újbarok község közigazgatási területén ebet tart.
2. §
Az ebrendészeti hozzájárulás mértéke: a) veszélyes eb vonatkozásában: 20.000,-Ft/eb/év, b) más eb esetében: ba) legfeljebb két eb tartása esetén: 3.000,-Ft/eb/év, bb) minden további eb után: 6.000,-Ft/eb/év.
3. §
(1) Az éves ebrendészeti hozzájárulás mértékéről az ebtulajdonos minden év április 15. napjáig értesítést kap. (2) Az ebrendészeti hozzájárulást az ebtulajdonos minden naptári év május 15. napjáig köteles megfizetni Újbarok Községi Önkormányzat részére.
4. §
(1) Az önkormányzat az eb tartózkodási helyén háromévente ebösszeírást végez. E rendelet hatályba lépésének évében kerül sor első alkalommal ebösszeírásra, majd az azt követő minden harmadik évben. Az ebösszeírás pontos módjáról és idejéről a lakosság a helyben szokásos hirdetmény útján értesül. (2) Az ebösszeírás során az alábbi adatokat kell rögzíteni: a) az eb tulajdonosának nevét, címét, b) az ebtartó nevét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, c) az eb fajtáját, nemét, születési idejét, színét, illetve az ebről készült fotót, d) az eb tartási helyét, e) a beültetett transzponder (mikrochip) sorszámát, a beültetés időpontját, a beültetést végző állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát, f) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját, az ivartalanítást végző állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát, g) az eb oltási könyvének számát, az azt kiadó állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát, h) az eb veszettség elleni védőoltásainak időpontját, valamint az oltást végző állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát, i) az eb veszélyessé minősítésének tényére és időpontjára vonatkozó adatot. (3) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglalt adatokról elektronikus nyilvántartást vezet az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából. 4
(4) Az eb tulajdonosa és tartója köteles a (2) bekezdés szerinti adatokat – az ebösszeírás során – az önkormányzat által megbízott összeíró rendelkezésre bocsátani. 5. §
(1) Az eb tulajdonjogában bekövetkezett változást: a) az eb eladása esetén az eladó, b) az eb vásárlása esetén a vásárló, c) az eb elhullását az ebtulajdonos a változást követő 15 napon belül bejelenti az önkormányzathoz. (2) Az ebtulajdonosnak 15 napon belüli bejelentési kötelezettsége áll fenn a négy hónapos kort betöltött ebszaporulatra. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az arra kötelezett a tárgyév június 30. napjáig az önkormányzathoz írásban bejelenti, a tárgyévre 50%-kal csökkentett mértékű ebrendészeti hozzájárulást köteles fizetni. (4) Az Ávtv. 42/C. § (4) bekezdése szerinti mentességet az ebtulajdonos haladéktalanul, de legkésőbb az ebrendészeti hozzájárulás mértékéről szóló értesítés kézhezvételét követő 10 napon belül bejelenti az önkormányzatnak és mellékeli: a) a törzskönyv másolatát (Ávtv. 42/C. § (4) bekezdés a) pont); vagy b) a mentő-, jelző-, vakvezető-, rokkantsegítő-, terápiás eb kiképzéséről szóló vagy az ilyen tartás célját rögzítő orvosi igazolást (Ávtv. 42/C. § (4) bekezdés b) pont), vagy c) a fegyveres szerv nyilatkozatát, hogy az ebet nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazza (Ávtv. 42/C. § (4) bekezdés c) pont); vagy d) az állatorvos ivartalanítási igazolását (Ávtv. 42/C. § (4) bekezdés d) pont); vagy e) az Ávtv. 42/C. § (5) – (6) bekezdésében meghatározott szervezet igazolását (Ávtv. 42/C. § (4) bekezdés e) – f) pont).
6. §
(1) Mentes – az Ávtv.-ben foglaltakon túl - az ebrendészeti hozzájárulás fizetési kötelezettség alól - állatorvosi igazolás bemutatása esetén - a transzponderrel ellátott eb tulajdonosa, (2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség kizárólag akkor illeti meg az ebtulajdonost, ha az eb állatorvos által igazoltan érvényes oltással rendelkezik. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott mentességre jogosult ebtulajdonos minden további eb után a 2. § szerinti ebrendészeti hozzájárulást köteles fizetni. (4) Az Ávtv. 42/C. § (4) bekezdése szerinti, illetve e szakaszban meghatározott mentességi feltételeket e rendelet függeléke szerinti nyomtatványon kell bejelenteni, illetve igazolni.
7. §
Az ebrendészeti hozzájárulás megállapításáról és a mentességről a jegyző dönt.
8. §
(1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 5
(2) A rendelet 3. §-ában előírtakat első ízben a 2016. évben kell alkalmazni.
Schnobl Ferenc polgármester
Dr. Riegelman Henrik jegyző
A rendeletet kihirdetve: 2015. május
Dr. Riegelman Henrik jegyző
6
függelék a………/2015.( . .) önkormányzati rendelethez Kérelem ebrendészeti hozzájárulás elengedésére Kérelmező: Neve: ........................................................................................... Születési neve: ................................................................. Anyja neve: ......................................................................................... …………………………………… Születési helye, ideje: .......................................................................... Állampolgársága: .................................................... TAJ száma:……………………………………………….
Adóazonosító jele:…………………
Lakóhelye:............................................................................................................................................................................. Tartózkodási helye: ............................................................................................................................................................... Elérési lehetősége (telefon, email): .......................................................................................................................................
Az ebrendészeti hozzájárulás-mentességet az alábbi ok miatt kérem: Ávtv. 42/C. § (4)1 bekezdése szerint, úgymint:……………………………………………………… a transzponderrel ellátott eb tulajdonosa vagyok, melyet állatorvosi igazolással igazolok a helyi ebnyilvántartásba 2015. december 31. napjáig, illetve ezt követően az 5. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott meghatározott határidőig önkéntesen bejelentettem a tulajdonomban lévő eb(ek)re vonatkozó, e rendelet 4. § (2) bekezdése szerinti adatokat.
Hozzájárulok a kérelemben és nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatásban történő felhasználásához, kezeléséhez. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok és a benyújtott okmányok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a közölt adatok valódiságát az Önkormányzat ellenőrizheti. Kijelentem, hogy az általam indított ügyben az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügy intézőjéről, valamint annak elérhetőségéről értesítést kérek – nem kérek* Újbarok, ………………………………….. ……………………………………… kérelmező aláírása
1
(4) Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás a) a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat mellékletében felsorolt magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett, b) a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, terápiás vagy az Országos Magyar Vadászkamara által kiállított vadászkutya alkalmassági vizsgaigazolvánnyal rendelkező, c) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott, d) – a veszélyes eb kivételével – az ivartalanított, e) az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint f) állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott eb után.
7
