ELŐTERJESZTÉS
Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. augusztus 27-én tartandó ülésének, 4 számú – Előterjesztés az építészeti értékek helyi védelméről szóló 21/2000. (X.19.) rendelet hatályon kívül helyezése és javaslat Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testületének „az építészeti és természeti örökség helyi védelméről” szóló új önkormányzati rendelet megalkotásáról - tárgyú napirendi pontjához.
Előadó: Mező József jegyző Gömze Sándor polgármester Előkészítette: Dr. Varga Csaba Véleményezte: Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság Ügyrendi és Szociális Bizottság Kulturális, Sport, Ifjúsági és Köznevelési Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! Jogszabályi változások következtében esedékessé vált az önkormányzat építészeti értékek védelméről szóló 21/2000. (X.19.) rendeletének átfogó felülvizsgálata. A rendelet számos rendelkezése elavult és szükségessé vált a védendő értékek időközbeni felülvizsgálata is. A rendelet átfogó módosítása áttekinthetetlenné tenné a rendeletet, amely jelen formájában nincs összhangban az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet előírásaival, tartalmaz párhuzamos szabályozásokat is, ezért a régi rendelet hatályon kívül helyezése és egy új rendelet megalkotása indokolt. A jelenleg hatályban lévő rendeletben számos kifejezés pontosításra, javításra szorul („megyei építészkamara”, „Országos Műemlékvédelmi Hivatal”). Lényeges változás továbbá, hogy a település önálló I. fokú építésügyi hatósági feladattal és hatáskörrel már nem rendelkezik, a hatályos rendelet viszont védelemmel kapcsolatos feladatokkal ruházza fel a hatóságot, azonban ilyen hatáskört csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet utalhat a hatáskörébe. A rendelet-tervezet előkészítése során figyelembe vettük az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, illetve a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet rendelkezéseit. Figyelmet fordítottunk a jogalkotásról szóló törvény 3. §-ában foglalt párhuzamos szabályozás tilalmára, miszerint az önkormányzati rendelet nem ismételheti meg más jogszabály szövegét. Az „építészeti és természeti örökség helyi védelméről” szóló új rendelet megalkotásának célja a város településképének, építészeti múltjának, történelmének, természeti adottságának védelme, megóvása a mai kor vívmányait is szem előtt tartva a fejlődéssel összhangban. Több jelenleg helyi védelem alatt álló épület védelme - a mellékelt szakmai tanulmány megállapításait is figyelembe véve - felülvizsgálatra szorul. Néhány épület állaga az idők során rosszabb lett, illetve nem képvisel olyan építészeti értéket, amely a helyi védelem fenntartását tovább indokolná.
Felhatalmazást adó rendelkezések: Az önkormányzati rendelet megalkotására a következő jogszabályhelyek adnak felhatalmazást: • Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6/A. § (1) bek. a) pont aa) pont: „6/A. § (1) E törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén – jogszabályban meghatározott körben és az ott meghatározottak szerint a) a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat) aa) elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település terület felhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket.” •
Étv. 57. §: „57. § (1) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján a 56. § szerint nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. (2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. Az országos területi műemléki védelem az egyes ingatlanokon fennálló helyi egyedi védelem hatályát nem érinti. (3) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) rendeletben dönt.”
•
Étv. 62. § (6) bekezdés: „62. § (6) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) arra, hogy rendeletben állapítsa meg 1. a helyi építészeti értékek védelme érdekében 1.1. a védetté nyilvánításról, 1.2. a védettség megszüntetésének eljárási szabályairól, 1.3. a védettség érdekében biztosított önkormányzati támogatási és ösztönzőrendszer mértékéről és módjáról szóló szabályokat.”
•
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bek. b) pontja: „24. § (1) Természeti területet [15. § (1) bekezdés] és más – e törvény 22. §-a alapján – védelemre érdemes földterületet b) helyi jelentőségű terület esetén rendeletben a települési – Budapesten a fővárosi – önkormányzat nyilvánít védetté.”
Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet az alábbi előírásokat tartalmazza:
Helyi területi védelem: • a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet), • a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép), • a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet), • településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjed ki. Helyi egyedi védelem: • az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.), • az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére, • szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére, • egyedi tájérték védelmére terjedhet ki. Településünkön négy olyan épület található, amely műemléki védettségre lehet érdemes („Járásbíróság”, „Szolgabíróság”, „Vay Kollégium”, szövetkezeti irodaház/volt községháza). A közeljövőben célszerű felvenni a kapcsolatot a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal az eljárás megindítása érdekében. A műemléki védettség megszerzéséig a rendelet-tervezet ezen épületekre helyi védelmet terjeszt ki. Az előkészítés során tapasztaltakra hagyatkozva az új rendelet az alábbi épületek/védett értékek védelmét szüntetné meg: Megnevezés Cím Helyrajzi Indok szám A volt „Szarvas” Patika épülete Kossuth u. 8. 180 Az épület állapota. A volt „Városgazdálkodási KHT”, Kossuth u. 1347/1 Az épület elvesztette a jelenleg rendőrőrs épülete 71. jellegzetességeit, építészeti értéket nem képvisel. Az Idősek Gondozó Központjának Kossuth u. 985/1 Nem képvisel jelentős építészeti főépülete 68. értéket. Volt „járási pártszékház”, ma Kossuth u. 1678 Nem képvisel jelentős építészeti Polgármesteri Hivatal épülete 67. értéket. Református temető területén Honvéd u. 377 Túl általános meghatározás, található építmények 58. építészeti érték nem található. Katolikus temető területén található Honvéd u. 898 Túl általános meghatározás. építmények 53. A „kenyérgyári” holtág területe, 065/2 A terület Natura 2000-es Holt Tisza 065/4 különleges madárvédelmi 1 terület , így magasabb szintű védelemben részesül. Kérjük a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztés mellékletében szereplő rendelettervezetet megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. Tiszalök, 2015. augusztus 10. Mező József jegyző 1
14/2010. (V.11.) KvVM rendelet értelmében.
Gömze Sándor polgármester
Előzetes hatásvizsgálat az építészeti és természeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelethez
I.A jogszabály megalkotásának szükségessége A település értékeinek védelme miatt szükséges a rendelet módosítása vagy új megalkotása. A város történetét, történelmét őrzik a védett épületek, emlékművek. A jelen és a jövő tudatosan nem építhető, őrizhető a múlt ismerete és tisztelet nélkül. Ha egy település nem tartja számon és nem védi az értékeit, elveszíti önazonosságát, identitását, múltját. II.A szabályozás várható következményei a) Társadalmi hatás: Az új rendelet áttekinthetővé és könnyen értelmezhetővé válik. Felhívja a figyelmet a város értékeire, társadalmi összefogást indukál, célja a település szebbé, élhetőbbé tétele. b) Gazdasági, költségvetési hatása: Önkormányzat vonatkozásában: A korábbi rendelet szabályaihoz hasonlóan, azokat kiegészítve és pontosítva lehetőséget nyújt az a város anyagi helyzetéhez igazodóan kisebbnagyobb mértékű támogatás folyósítására a helyi védelem alatt álló építmények felújítása érdekében. Ingatlan tulajdonosok vonatkozásában: A védett épületek tulajdonosai felújításhoz támogatást igényelhetnek, másrészről kötelezettséget ró a karbantartásukra, értékük megőrzésére. c) Környezeti és egészségügyi hatása: Városkép javulása, építészeti szempontból egységesebb városkép, a település építészeti múltja és történelme szempontjából meghatározó értékek megóvása. A harmonikus településkép, a közterületek rendezettsége a helyi lakosság életminőségének javítását szolgálja, másrészt az idegenforgalomra, turisztikai látogatottságra is pozitív hatást gyakorolhat. A rendelet-tervezetnek ismert egészségügyi hatása nincs. III. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi, pénzügyi feltételek az önkormányzat hivatalában rendelkezésre állnak.
Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testületének …../2015. ( ) rendelet-tervezete Az építészeti és természeti örökség helyi védelméről Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített értékek helyi védelmének biztosítása céljából, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében foglalt feladatkörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999 (VIII.13.) FVM rendelet figyelembe vételével az alábbi rendeletet alkotja: 1.§ A rendelet célja: a) Tiszalök város településképe és történelme szempontjából meghatározó, országos védelmet nem élvező épített értékeinek, környezetének védelme, valamint az ott található értékes építészeti, táji, az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének, karakterének a jövő nemzedékek számára történő megőrzése, megóvása, b) hogy elősegítse a természeti és építészeti értékek szemléletformáló erejének hasznosulását, a védelmet igénylő helyi értékek számbavételét, nyilvántartását, dokumentálását, közművelődésben és oktatásban való ismeretterjesztési célú átadását és kutatását. Általános rendelkezések 2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Tiszalök város közigazgatási területén az építészeti örökség mindazon elemére, amely külön jogszabály alapján nem áll magasabb szintű védelem alatt és amelyet önkormányzati rendelet helyi településtörténeti, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző-iparművészeti, ipartörténeti, régészeti településképi, településkarakteri jelentősége miatt védendőnek minősít (továbbiakban: helyi védelem). (2) A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az épített vagy természeti érték (épület, építmény, utcarész, településrész, építményrész, közterületen lévő szobor, emlékmű), melyet az önkormányzat építészeti, művészeti, néprajzi, településtörténeti, környezeti, esztétikai értéke miatt védelem alatt állónak nyilvánít. (3) A rendelet alapján helyi védelemben részesített értékek védelme minden természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelessége. (4) A helyi védettség alá tartozó értékek jegyzékét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
A helyi védelem irányítása 3.§ (1) A helyi védelem irányítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A helyi értékek védelemmel összefüggő feladatait - a helyi társadalmi és civil szervezetek, valamint a lakosság véleményének kikérésével - a polgármester látja el. (3) A védelemmel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik. A helyi védelem fajtái 4.§ (1) A helyi védelem lehet helyi területi és helyi egyedi védelem. (2) A helyi területi védelem tárgya lehet: a) településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet), b) településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép), c) táji környezet (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet), d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen). (3) A helyi egyedi védelem tárgya lehet: a) építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese vagy valamely részlete (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.) amelynek egyedi építészeti, esztétikai építészettörténeti értéke az országos védelemre javaslást nem indokolja, de jellege kifejezi a város múltjának sajátosságát, kultúráját, hagyományait, a város számára megőrzendő védendő értéket képvisel, b) az építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete, c) szobor, képzőművészeti alkotás, emlékmű, síremlék, d) egyedi tájérték. A helyi egyedi védelem alá helyezés, illetve a védelem megszűntetésének rendje 5.§ (1) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. (2) A védetté nyilvánításhoz és annak megszüntetéséhez be kell szerezni a főépítész véleményét. (3) A helyi védettség alá helyezési, annak megszüntetésére irányuló eljárást bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban a polgármesternél. Erre településrendezési terv, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.
(4) A védetté nyilvánításra vonatkozó javaslatnak tartalmaznia kell: a) helyi egyedi védelem esetén: aa) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, ab) a pontos hely megjelölését (területet határoló utcák neve, utca házszám, helyrajzi szám, épület,- telekrész, emelet, ajtó), ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (vonatkozó irodalom, fotók, egykori ábrázolások), ad) védendő érték rendeltetését, használatának módját, ae) a kezdeményezés indoklását. b) helyi területi védelem esetén: aa) az épületegyüttes megnevezését, ab) körülhatárolását, a védelemmel érintett ingatlanok helyrajzi számát, ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (vonatkozó irodalom, fotók, egykori ábrázolások), ad) a kezdeményezés indoklását. (5) A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos kezdeményezésről a védelemben részesíteni kívánt érték tulajdonosait 15 napon belül értesíteni kell. A helyi területi védelemmel kapcsolatos kezdeményezést 15 napon belül a helyben szokásos módon közzé kell tenni. (6) A helyi védelemre vonatkozó kezdeményezéssel kapcsolatban az érték tulajdonosai helyi egyedi védelem esetén az értesítés kézhez vételétől, helyi területi védelem esetén a közzétételt követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. (7) Önkormányzati tulajdonban álló helyi védelemre javasolt érték esetén a vonatkozó javaslat során az (5)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni. 6.§ (1) A helyi védettség alapja az értékvizsgálat. A védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell készíteni. Amennyiben a korábbi rendezési tervhez nem készült – a védetté nyilvánításhoz – értékvizsgálatot kell készíteni. (2) Az értékvizsgálat beszerzéséről a Képviselő-testület gondoskodik. (3) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell: a) a védelemben részesített érték tulajdonosát, kezelőjét, haszonélvezőjét, használóját, b) a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatalt, c) az illetékes Földhivatalt, d) az illetékes építésügyi hatóságot, e) a helyi területi védelemmel érintett közművek üzemeltetőit, f) a közterületek fenntartóit, g) helyi területi védelem esetén a természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, h) a javaslat kezdeményezőjét.
7.§ (1) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha: a) a helyi védelem alatt álló érték megsemmisül, b) a helyi védelem alatt álló érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, c) a védelem tárgya a védelemre vonatkozó szakmai ismérveknek nem felel meg. d) a helyi védelemben részesült érték magasabb (műemléki, természetvédelmi) védelmet kap. (2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a Képviselő-testület az erről szóló döntés hatályba lépését követően, a rendeltben foglalt eljárás mellőzésével, valamint értékvizsgálat és előzetes értesítés nélkül szünteti meg a helyi védettséget. A védett helyi értékek nyilvántartásával kapcsolatos előírások 8.§ (1) A helyi védelemben részesült értékekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza: a) b) c) d) e) f)
a védett érték megnevezését, címét, helyrajzi számát, leírását, fotódokumentációját, a helyi védelem védettségi kategóriáját, tulajdonosát, kezelőjét, használóját, a védett érték rendeltetését, használatának módját, helyszínrajzot.
(2) Területi védelem esetén a nyilvántartásnak a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot kell tartalmaznia. (3) A nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek. (4) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik a 2. sz. mellékletben foglalt törzslap adattartalmának megfelelően. (5) A nyilvántartás közérdekű, abba bárki betekinthet. A nyilvántartásban tárolt adatokat az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. 9.§ (1) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni, a következő megjegyzéssel: „Tiszalök Város Önkormányzata Képviselőtestületének …./2015. ( ) rendelete alapján helyi védelem alatt álló érték”. (2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik. (3) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.
(4) A helyi védelem alatt álló épületet a 3. sz. mellékletben meghatározott erre a célra rendszeresített táblával kell megjelölni. A tábla elkészíttetéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését a védelem alatt álló érték tulajdonosa tűrni köteles. 10.§ (1) A településen lévő értékek védelme érdekében a helyi temető üzemeltetője az ötven évnél régebbi síremlékekről a 4. sz. mellékletben szereplő adattartalommal nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartás adatait az üzemeltető elektronikus formában minden év május 31-ig a jegyző által az önkormányzat rendelkezésére bocsátja. (3) Az üzemeltető (1) bekezdésben foglalt síremlékekre kiemelt figyelmet fordít, a síremlék állapotának hirtelen romlása esetén annak tényét haladéktalanul jelzi a jegyzőnek. A védelem alatt álló értékre vonatkozó építésügyi szakmai követelmények 11.§ (1) A helyi védelem alatt álló építmény, épületrész csak a helyi védettség megszüntetését követően bontható el. (2) A védett épület tulajdonosa, kezelője vagy használója a védett értéken nem végezhet olyan építési munkát, amely a védett érték megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná vagy értékcsökkenését eredményezné. (3) A védett épületek korszerűsíthetők, átalakíthatók, bővíthetők. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell kivitelezni. A bővítés, korszerűsítés esetén a keletkező új építészeti minőség és a védett értékek összhangjának biztosítása érdekében a javasolt megoldást a területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatósággal kell előzetesen egyeztetni. (4) Helyi egyedi védelem alatt álló épület esetén a(z) a) homlokzatot érintő nem engedélyköteles, b) építési engedélyköteles, tevékenység megkezdése előtt be kell szerezni az illetékes örökségvédelmi feladatokat ellátó elsőfokú építésfelügyeleti hatóság hozzájárulását. (5) Védett épület bővítése esetén az épület eredeti tömegformája, homlokzati kialakítása,utcaképi szerepe nem változhat, a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével és anyaghasználatával összhangban kell legyen. Az épület eredeti nyílásrendjét, nyílászárók osztását, díszeket, homlokzati és kiegészítő tagozatokat érintetlenül kell hagyni. (6) Helyi egyedi védelem alatt álló épület esetén a tetőfelületet – beleértve az esővíz elvezető rendszert is – az eredeti anyaghasználattal, szerkezeti megoldásokkal, vagy külső megjelenési formájában és szerkezetében azzal hasonló anyagokkal – különösen építőanyag, homlokzatfestés - kell megőrizni, felújítani. (7) Vakolt épületek homlokzatai a helyben korábban használt sima vakolattal készítendők.
(8) Védett épület nyílászáróit az eredeti síkba kell elhelyezni. Műanyag nyílászáró védett épületen csak az eredetivel megegyező megjelenési szerkezettel helyezhető el. (9) A helyi védelem alatt álló érték nem védett részei – ha azt az Országos Településrendezés és Építési Követelmények előírásai és a Helyi Építési Szabályzat nem tiltja – bonthatóak és az épülethez illő épületrésszel bővíthetők. A változtatások a védett érték jellegét nem csökkenthetik. (10) Védett építményen reklám, vagy hirdetés kizárólag a rendeltetésével összefüggésben helyezhető el. (11) Védett építményen klíma közterületről is látható kültéri egysége nem helyezhető el. (12) Védett építményen csak látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el, lehetőleg takartan. (13) Helyi védelem alatt álló emlékmű, szobor, szoborcsoport nem védett elemeinek cseréje, hiányzó részeinek pótlása során a védett elemeket a tömeghatás, teljes magasság, a posztamens és a szobor magassági arányok, valamint az anyaghasználat szempontjából kell mértékadónak tekinteni. (14) A szobrok, emlékművek javítását, karbantartását szakképzett restaurátorral kell elvégeztetni. Helyi védett értékekre vonatkozó egyéb előírások 12.§ (1) Védett területen fokozott gondossággal kell óvni a közterületek jellegzetes fáit, fás szárú növényeit. Új ültetésnél a régivel azonos vagy rokon fajta telepíthető. (2) A helyileg védett területen lévő fás szárú növény kivágását a jegyző engedélyezheti a vonatkozó kormányrendeletben foglalt előírások alapján. Védett értékek fenntartása, hasznosítása 13.§ (1) A védett értékek használata, fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti. A védett értékek jó karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége. (2) A védettség az épület belső átalakítását, korszerűsítését, bővítését nem akadályozza. A védett érték megfelelő fenntartását, megőrzését a rendeltetésének megfelelő használattal kell biztosítani. (3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat során a védett érték állaga romláshoz vezetne, a rendeltetésellenes használatot az illetékes építésügyi hatóság korlátozhatja, megtilthatja.
(4) A védelem alatt álló értékek megőrzése érdekében – a hatályos építési jogszabályok alapján – továbbá az illetékes építésügyi hatóság kötelezheti a védelem alatt álló épületek, építmények, létesítmények tulajdonosát, kezelőjét, használóját: a) a jókarbantartásra, fenntartásra vonatkozó kötelezettség teljesítésére, b) a védett értéket éktelenítő, idegen részek eltávolítására, c) a védett érték jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére. (5) A (4) bekezdésben jelzett munkálatok a tulajdonost (kezelőt, használót) terhelik. Helyi védett értékek állapotának felülvizsgálata, monitorozása 14.§ (1) A védett érték állapotára vonatkozóan az önkormányzat jogosult tájékozódni és ellenőrizni, hogy a védett érték tulajdonosa, kezelője, használója a rendeletben foglaltak alapján megfelelően kezeli-e a védelemben részesült értéket. (2) A helyi védettség alatt álló értékek állapotát, változásait folyamatosan figyelemmel kell kísérni a lakosság tájékoztatása, valamint a védelemhez szükséges intézkedések megtétele érdekében. (3) A védett érték állapotát az arra képesítéssel és szakértelemmel rendelkező személy vagy szervezet bevonásával ötévente kell felülvizsgálni. (4) A vizsgálat eredményeit tartalmazó tájékoztatót a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé. Védett értékek fenntartási támogatása 15.§ (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükséges, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat az évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás forrását az önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni. (2) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg legfeljebb 50%-a, amely tartalmazza az ÁFA-t, egyéb adókat, közterheket is. (3) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, lakcímét, a védett épület megjelölését, tulajdonosát, a védett érték megőrzésének módját, a meglévő állapotról készült fotódokumentációt, a tervezett munka rövid műszaki leírását és költségbecslést azon várható kiadásokról, amely közvetlenül a védett érték megőrzését szolgálja, továbbá a pályázó kötelezettségvállalási nyilatkozatát arról, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel. (4) Támogatásban az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.
(5) A pályázat időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához nem nyújtható támogatás. (6) A pályázatokról Tiszalök Város Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság (továbbiakban: Bizottság) dönt, a benyújtási határidőt követő 30 napon belül. (7) A nyertes pályázóval a Bizottság támogatási szerződést köt. (8) A Bizottság a támogatás összegéből legfeljebb 10% előleget biztosíthat, melyet a támogatási szerződés aláírását követő 8 napon belül folyósít. (9) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatásban részesült írásban nyilatkozik, melyhez csatolja a támogatás felhasználását igazoló számlákat eredeti példányban. A védett értékek szerepe az oktatásban és közművelődésben 16.§ (1) Az építészeti és természeti értékek szemlélet-, illetve jellemformáló szerepének érvénysülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyet kell kapniuk. Vegyes és záró rendelkezések 17.§ (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésekor védelemben részesített értékek esetében az értékvizsgálatra vonatkozó 5. § (2), (5)-(6) bekezdésben és 6. § (1)-(2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. (3) A 10. § (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatást első alkalommal a rendelet hatályba lépését követő 60 napon belül kell teljesíteni. (4) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az építészeti értékek helyi védelméről szóló 21/2000. (X.19.) KT. sz. rendelet.
A
1. sz. melléklet Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építészeti és természeti örökség védelméről szóló …/2015. ( ) rendelete 2. §-ához B C D E Helyi egyedi védelemben részesülő értékek
Építmények Sorszám
Védett épület megnevezése
Címe
Hrsz.
1.
A volt „Járásbíróság” épülete
Kossuth utca 39.
1697/1 1697/2
2.
A volt „Szolgabíróság” épülete
Kossuth utca 41.
1693/1
3.
A volt „Vay kúria”
Rákóczi utca 35.
1581/5
4.
Általános Iskola régi épületszárnya („Református emeletes iskola”)
Kossuth utca 43.
1693/2
5.
Több lakásos lakóház
Rákóczi utca 1. - Kossuth u. 37.
6.
Szabadság Mezőgazdasági Szövetkezet irodaháza, volt községháza
Kossuth utca 6.
1698
6/2
Védett érték leírása A teljes épület. Eklektikus stílusban épült. Az épület alapozása 1892-ben kezdődött, 1893-ban adták át. Tulajdonos: Magyar Állam A teljes épület (kőkerítésével együtt). Az épület 1889-ben épült. Eklektikus jegyekkel rendelkező épület. Tulajdonos: Magyar Állam A teljes épület. 1830-ban épült. 1946-tól általános iskolai kollégiumként működött. Jelenleg a helyi gimnázium kollégiumaként működik. Tulajdonos: Tiszalök Város Önkormányzata A teljes épület. Az épület eredeti formájában - egyszintes épületként - 1890-ben készült, végső, kétszintes formáját 1929-ben nyerte el. Eklektikus stílusú. Tulajdonos: Tiszalök Város Önkormányzata Az épület tömege, homlokzata , díszei (1870-1895), színezése. Eklektikus stílusú. Tulajdonos: Tiszalök Város Önkormányzata A teljes épület. Eklektikus stílusban, az 1910-es években épült, községházként. Tulajdonos: Szabadság Mezőgazdasági Szövetkezet
7.
Városi Könyvtár és Galéria
Kossuth utca 40.
971
8.
Művelődési Ház
Kossuth utca 27.
1722
9.
Polgári lakóház
Kossuth utca 42.
970
10.
Református templom
Hősök tere 6.
178
11.
Református Parókia épülete
Petőfi utca 7.
174/2
12.
Római Katolikus Kápolna
Ady Endre utca 8.
1352
13.
Kisfástanyai Szent Erzsébet Kápolna
Kisfástanya, Szent István utca
3564/1
14.
Tiszalöki Vízerőmű
Vízerőmű
0526/4
15.
Lakóház
Rákóczi utca 22.
1642
Az épület tömege, homlokzata. Művelődés- és kultúrtörténeti jelentőségű épület. A galéria eredeti épületrésze 1870-1880 között épült. Könyvtár épülete 1961-ben épült. Tulajdonos: Tiszalök Város Önkormányzata A teljes épület, belső kialakításával együtt. Kultúrtörténeti jelentőségű. Az eredeti épület 1896-ban épült, terményraktárként. 1945-után kultúrház céljára kapta meg, az 50-es években került átalakításra, bővítésre. Eklektikus stílusú. Tulajdonos: Tiszalök Város Önkormányzata Az épület tömege, homlokzata, tetőszerkezete, díszei, kapuja, színezése. Tulajdonos: magántulajdon A teljes épület, belső kialakításával együtt. Eklektikus stílusban épült (1968. május 12-én került felszentelésre) Tulajdonos: Református Egyházközség. Az épület tömege, homlokzata, színezése, díszelemei, belső tornácos kialakítása. Eklektikus stílusú épület. Tulajdonos: Református Egyházközség A teljes épület, belső kialakításával együtt. Modern építészeti stílusú. Tervezők: B. Greskovics Klára, Becker Gábor (1986-1987) Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség A teljes épület. A Kápolnát 1990-ben szentelték fel. Tulajdonos: Római Katolikus Egyházközség Kiemelt stratégiai fontosságú besorolásban nyilvántartott létesítmény. Dr. Mosonyi Emil tervei alapján épült 1951-1954 között. Ipartörténeti és történelmi jelentőségű mű. Tulajdonos: Magyar Állam A teljes épület, homlokzata, tetőszerkezete, díszítése.
16.
Lakóház
József Attila utca 29.
269
17.
Lakóház
József Attila utca 14/a
155
Eklektikus stílusban épült. Tulajdonos: magántulajdon Az épület homlokzata. Tulajdonos: magántulajdon Az épület összetett tetőszerkezete. Tulajdonos: magántulajdon
Szobor, képzőművészeti alkotás – emlékművek, síremlékek Emlékművek, szobrok 1.
Kossuth Lajos mellszobra
Kossuth utca 40. előtti tér
1090/6
2. 3.
I. Világháborús emlékmű II. Világháborús emlékmű Csontváry Kosztka Tivadar mellszobra
Hősök tere Kossuth utca, Közpark
179 1339/2
Kossuth utca 70. előtti tér
985/2
5.
Bocskai István mellszobra
Hősök tere
6.
Szakács Ferenc mellszobra
7.
Trianoni emlékmű
8.
Emlékkereszt
Petőfi utca 2. udvara
9.
Emlékmű a volt fogolytábor helyén
Tiszalök, külterület
0484/20
10.
’56-os Kopjafa
Kossuth utca 40. előtti tér
1090/6
11.
Kossuth-emléktábla
Általános Iskola aulája, Kossuth utca 43.
1693/2
4.
Gimnázium kertje, Rákóczi utca 35. Közpark, Kossuth utca 67. előtti tér
179
1581/5 1680 24/1
1903-ban állították fel, 1939-ig a Református Templom előtt állt. A szobrot Papp Zoltán országgyűlési képviselő ajándékozta a településnek, (Kiss György és Gerendás Béla szobrász alkotása). Bottka Ferenc református segédlelkész készíttette (1939). Till Aran szobrászművész alkotása (1992) Hondromatidasz Rigasz szobrászművész alkotása, 1986-ban került felállításra. 2004-ben állíttatta Tiszalök Város Önkormányzat és a helyi Bocskai Szövetség azon történelmi esemény tiszteletére, hogy Bocskai István 1604. október 26. és november 7. között településünkön szállt meg és gyűjtötte hadait. Dr. Berek Lajos mérnökezredes, szobrászművész alkotása. Krisztiáni Sándor szobrászművész alkotása, (2009. szeptember 26án került felavatásra). Szabó Sándor szobrászművész alkotása. 2011. augusztus 20-án került felavatásra. Az 1944-ben felrobbantott Római Katolikus Templom helyén áll. A terület, melyen áll magántulajdonban van. Tervezték a Németországban elő volt foglyok. Építtette a Tiszalöki Költségvetési Üzem , 1989-ben. Kezdeményezője: Tasnádi Frigyes, Görbedi Miklós Parlagi Csaba fafaragó munkája, 1993. október 21-én került felállításra. Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása (1992. március 15-én került felavatásra).
12. 13. 14. 15.
16.
"100-éves a vasút"emléktábla A terrorizmus áldozataiért emlékmű Nőalak
Vasútállomás épületének fala, Táncsics utca, Kossuth utca, óvoda előtti parkoló Tiszalök, Vízerőmű
Tiszalöki Emlékmű, 19542004
Tiszalök, Vízerőmű
Vásárhelyi Pál emlékmű
Tiszalök, Arborétum
0526/4
Tóth István gránátalma-díjas karcagi kovácsmester alkotása (1996. október 20-án került felavatásra). A Szept.11-i terrortámadás emlékére állította Tiszalök Város Önkormányzata. Vilt Tibor szobrászművész alkotása (1953)
0526/4
Csirpák Viktória szobrászművész alkotása (2004)
0526/9
A teljes emlékmű a szoboralakkal együtt. Vígh Tamás szobrászművész alkotása (tervezés: 1967, kivitelezés: 2007., 2007. november 30-án került felavatásra)
121 1090/9
Síremlékek
1.
Református Temető, Honvéd utca
377
Hősök emlékműve (orosz és román hősök emlékére)
2.
Római Katolikus Temető
898
„Szent József Kápolna” – Nagy József családi sírboltja (1948). Malina József és leányának síremléke (1913)
3.
Honvéd utca (3531 m2, tulajdonos: Tiszalöki Izraelita „Chevra Chadischa” Egylet)
376
sírok, sírkövek
Izraelita temető
Helyi területi védelemben részesült értékek Sorszám A
Településszerkezet városszerkezeti jelentőségű terület B
Címe
Hrsz.
Védettség leírása
C
D
E
1.
Közpark (2385 m2)
Kossuth utca
1339/2
A védelem célja a település meghatározó főutcája előtti díszpark megőrzése, a meglévő faállomány és növényegyüttes megőrzése, fejlesztése. Ennek érdekében a növények szakszerű ápolása.
2.
Közpark (1883 m2)
Kossuth utca
1680
A védelem célja a település meghatározó főutcája előtti díszpark megőrzése, a meglévő faállomány és növényegyüttes megőrzése, fejlesztése. Ennek érdekében a növények szakszerű ápolása.
3.
Kivett közterület (12051 m2)
1090/6
A védelem célja a település meghatározó főutcája előtti park, közterület megőrzése, a meglévő faállomány és növényegyüttes megőrzése, fejlesztése. Ennek érdekében a növények szakszerű ápolása.
1090/9
A védelem célja a település meghatározó főutcája előtti park, közterület megőrzése, a meglévő faállomány és növényegyüttes megőrzése, fejlesztése. Ennek érdekében a növények szakszerű ápolása.
179
A védelem célja a Református Templom előtti tér, régi főtér előtti díszpark megőrzése, a meglévő faállomány és növényegyüttes megőrzése, fejlesztése. Ennek érdekében a növények szakszerű ápolása.
1415/3
A védelem célja a zöldterület megőrzése, fejlesztése a terület tér funkciójának erősítésével. A terület jelenlegi növényzetének bővítése további lombos gömbkoronájú köztéri sorfák (pl. gömbakác, gömbjuhar, díszcseresznye) kiültetésével tervezett.
Hrsz.
Védettség leírása
4.
Kivett közterület (6227 m2)
5.
Közpark (802 m2)
6.
Kivett közterület (6249 m2).
Sorszám
1. Sorszám
Településkarakter egységes koncepció alapján épült épületegyüttesek Tiszalök központja I. Településkép – karakteres,
Kossuth utca
Kossuth utca
Hősök tere
Táncsics utca
Címe
Beépítési szerkezet, mód, utca vonalvezetése, épületek aránya, homlokzat, színezés (tört fehér világos, világossárga, pasztell színek)
Kossuth utca – Rákóczi utca – József Attila utca kereszteződése Címe
Hrsz.
Védettség leírása
1.
2.
3.
4. 5.
értékes utcaképek A volt „községháza” és a Református templom előtti tér A volt járásbíróságtól az általános új iskola épületével bezárólag A galéria előtti tértől a könyvtár épületén keresztül a lakóházig bezárólag A Római Katolikus Kápolna előtti tér Polgármesteri Hivatal előtti tér
Hősök tere
Beépítés módja, vonalvezetés, arányok, színezés, világos (sárga és fehér) árnyalat
Kossuth utca 39-től 43-ig terjedő szakasz, Kossuth és Rákóczi utca találkozása (páratlan oldal)
Épülettömeg, beépítés, homlokzat, vonalvezetés, díszítés, színezés
Kossuth utca 40-től 42 (páros oldal)
Épülettömeg, beépítés, homlokzat, arányok, díszítés, színezés
Az Ady utca és az Arany János utca kereszteződésénél
Beépítés módja, szerkezete, vonalvezetés, arányok, tér funkciója.
Kossuth utca 67.
Beépítés módja, arányai, utca és a park vonalvezetése
2. sz. melléklet Tiszalök Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építészeti és természeti örökség védelméről szóló …/2015. (VII…...) önkormányzati rendelete 8. § (4) bekezdéséhez TÖRZSLAP VÉDETT ÉRTÉKEKRŐL törzskönyv ……… számozott oldala A védett érték megnevezése: A védelem fajtája: Pontos helye: (utca, házszám, helyrajzi szám) Tulajdonosa, kezelője: Védelemre javaslatot tevő neve: A védelem indoklása: A védelmet megállapító rendelet száma: Rendeltetés és megnevezése
használati
mód
Állapot megóvásra tett támogatott intézkedések, átalakítási munkálatok (rövid leírás, év, iktatószám): Önkormányzat által nyújtott vissza nem térítendő támogatás (éve, összege): Egyéb: helyszínrajz, felmérési mellékletben
fényképfelvételek, rendelkezésre álló tervdokumentáció
19
3. sz. melléklet Tiszalök Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építészeti és természeti örökség védelméről szóló …/2015. (VII…...) önkormányzati rendelete 9. § (4) bekezdéséhez
20
4. sz. melléklet Tiszalök Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építészeti és természeti örökség védelméről szóló …/2015. (VII…...) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdéséhez
NYILVÁNTARTÁS AZ 50-ÉVNÉL RÉGEBBI SÍREMLÉKEKRŐL Temető megnevezése: Parcella, sor, sírhely: Méret: Elhunyt(ak) adatai:
A síremlék tulajdonosának/gondozójának neve, címe: Síremlék leírása: Síremlék anyaga: Síremlék állapota: Síremlék állításának éve:
Utolsó ismert felújítás éve:
Fényképfelvétel (elől nézet, oldal nézet, hátul nézet):
Megjegyzés:
21
Képes Kiegészítő Melléklet
Az építészeti és természeti örökség helyi védelméről szóló rendelet-tervezethez Egyedi helyi védelemre javasolt értékek Sorsz.
Megnevezés
1.
A volt „Járásbíróság” épülete
2.
A volt „Szolgabíróság” épülete
Fénykép
22
3.
A volt „Vay kúria”
4.
Általános Iskola régi épületszárnya („Református emeletes iskola”)
5.
Több lakásos lakóház
23
6.
Szabadság Mezőgazdasági Szövetkezet irodaháza, volt községháza
7.
Városi Könyvtár és Galéria
24
8.
Művelődési Ház
9.
Polgári lakóház
10.
Református templom
25
11.
Református Parókia épülete
12.
Római Katolikus Kápolna
13.
Kisfástanyai Szent Erzsébet Kápolna
26
14.
Tiszalöki Vízerőmű
15.
Lakóház
16.
Lakóház
27
17.
Sorsz.
1.
Lakóház
Emlékművek, szobrok
Fénykép
Kossuth Lajos mellszobra
28
2.
I. Világháborús emlékmű
3.
II. Világháborús emlékmű
4.
Csontváry Kosztka Tivadar mellszobra
29
5.
Bocskai István mellszobra
6.
Szakács Ferenc mellszobra
7.
Trianoni emlékmű
30
8.
Emlékkereszt
9.
Emlékmű a volt fogolytábor helyén
10.
’56-os Kopjafa
31
11.
Kossuth-emléktábla
12.
"100-éves a vasút"-emléktábla
13.
A terrorizmus áldozataiért emlékmű
32
13.
Nőalak
14.
Tiszalöki Emlékmű, 1954-2004.
33
15.
Sorsz.
1.
Vásárhelyi Pál emlékmű
Síremlékek
Fénykép
Református Temető Hősök emlékműve (orosz és román hősök emlékére)
34
Katolikus Temető „Szent József Kápolna” - 1948.
2.
Malina József és leányának síremléke (1913)
35
3.
Sorsz.
1.
2.
Izraelita temető
Településszerkezet városszerkezeti jelentőségű terület Közpark (2385 m2) Kossuth utca 1339/2.
Fénykép
Közpark (1883 m2) Kossuth utca 1680
36
3.
Kivett közterület (12051 m2) Kossuth utca 1090/6
4.
Kivett közterület (6227 m2) Kossuth utca 1090/9
5.
Közpark (802 m2) Hősök tere 179
37
6.
Sorsz.
1.
Kivett közterület (6249 m2) Táncsics utca 1415/3
Településkarakter - egységes koncepció alapján épült épületegyüttesek
Fénykép
Tiszalök központja I.
38
Településkép – karakteres, értékes utcaképek Sorsz.
1.
A volt „községháza” és a Református templom előtti tér
2.
A volt járásbíróságtól az általános új iskola épületével bezárólag
39
3.
A galéria előtti tértől a könyvtár épületén keresztül a lakóházig bezárólag
4.
A Római Katolikus Kápolna előtti tér
5.
Polgármesteri Hivatal előtti tér
40
