ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ALAPJAI

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ALAPJAI Dr. Kovács Erika foglalkozás-egészségügyi orvos gyermekorvos addiktológus

Az elsősegélynyújtás célja 

15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet

17. § Az elsősegélynyújtás célja, hogy az életet vagy egészséget veszélyeztető heveny állapot miatt azonnali egészségügyi ellátásra szoruló személy haladéktalanul – addig is, amíg részére a szükséges orvosi ellátás biztosítható – egészségi állapotának helyreállítása, illetőleg rosszabbodásának megakadályozására irányuló szakszerű ellátásban részesüljön.

Az elsősegélynyújtás elemei

  

Az elsősegélynyújtás részei: a felismerés, a segélyhívás, a konkrét segélynyújtás képezi. Felismerés Az első észlelés fontos része a veszélyhelyzet felmérése, fontos külső körülmények, valamint a beteg állapotára vonatkozó riasztó tünetek felismerése. Alapszabály, hogy a segélynyújtó nem veszélyeztetheti magát. Minden helyszínen fel kell tehát mérni, hogy akár a betegre vagy sérültre, akár a segélynyújtóra leselkedik-e bármilyen veszély, amiről a segélynyújtás fejezetben szólunk részletesebben.

Segélyhívás 



A baleset helyszínén történt tájékozódás és szükség szerinti ellátás után vagy vele egy időben a mentőket kell értesíteni. Az Országos Mentőszolgálat telefonszáma 104, mely vezetékes telefonról és mobiltelefonról az egész ország területén ingyenesen hívható. Egységes európai segélyhívószám: 112 (mentők, tűzoltók, rendőrség).

Bejeletendő adatok 

   



A diszpécserrel közölni kell: mi történt (karambol, szgk felborult, motoros bukás, gépkocsi felborult, stb...) hol történt (pontos hely, megközelítési lehetőségek), hány sérült/beteg van, milyen az állapotuk, műszaki mentés szükséges-e (pl.: roncsok közé szorult sérült, veszélyes anyagot szállító jármű balesete, szakadékba zuhant jármű stb.) és a bejelentő adatait.

A segélynyújtónak tehát fel kell mérnie:

  



szükséges-e a segítsége külső veszély fennáll-e a baleseti mechanizmus alapján, kell-e gondolnunk súlyos sérülés lehetőségére észlelhetőek-e olyan jelek, melyek alapján kiderül, hogy segítségre szorul.

Ezeket a figyelemfelhívó jeleket úgynevezett riasztó tüneteknek nevezzük, melyek közös jellemzője, hogy aránylag könnyen felismerhetőek.

A sérült vizsgálatának sorrendje 







Él-e vagy meghalt; Ha meghalt, ez az állapot visszafordítható-e vagy sem; Ha él, eszméletlen vagy eszméletnél van-e; Ha nem eszméletlen, milyen életet veszélyeztető vagy súlyos sérülései vannak.

Betegvizsgálat

Egyszerű betegvizsgálatok 

 



A gyors és egyszerű vizsgálat lényege megállapítani, hogy a sérült eszméleténél van-e, pulzusa van-e, lélegzik-e, életjelenséget mutat-e.

Betegvizsgálat

Az eszméletlen sérültet a fulladás veszélye fenyegeti. (Izomtónus csökkenése, hátracsúszó nyelv= légúti akadály)

A sérülések csoportosítása Életveszélyre utaló jelek: eszméletvesztés,  légző mozgás hiánya,  nagy ütőeres vagy vénás vérzés, különösen nyaknál, vállöveknél, felkarnál és combnál,  hamuszürke, fakófehér, verejtékes arcbőr. Súlyos állapotra utaló jelek:  nagy fájdalom, pl.: törés, nagy kiterjedésű másod-, harmadfokú égési sérülés,  zavart viselkedés, fejfájás (agyrázkódás),  fulladás,  szomjúság, hidegrázás (vérkeringés zavara). Könnyű sérülésre utaló jelek:  nincs erős fájdalom,  a vérzés szivárgó, kis kiterjedésű,  tiszta tudat. 

Veszélyforrás felismerés Ezen körülmények egy része a helyszínen könnyen felismerhető:        



nagyszámú sérült szélsőséges időjárási viszonyok égő jármű, épület, égő sérült mérgező anyag jelenléte (pl. veszélyes anyagot szállító jármű) vízbefulladás, vízből mentés szüksége elektromos baleset, villámcsapás betegség, sérülés helyszínén további sérülés veszélye közlekedési baleset nagy forgalmú úton, rossz látási viszonyok között, épület omlásának veszélye.

Sebzéssel járó sérülések Az emberi szervezetet érő külső hatás /mechanikai, hő, elektromos stb./ következtében a szövetekben szerkezeti változás, seb jöhet létre. A hatás jellegétől és a kiváltott következményektől függően keletkezhet  horzsolás,  zúzódás,  vágás,  szúrás,  roncsolás stb.

Vágott gyűjtőeres vérzés

Harapott seb

Metszett seb

Sebellátás 



   





Ellátás alapszabályai: kézmosás és gumikesztyű, a sérült nyugalomba helyezése/fektetés vagy ültetés/ A sebet kézzel ne érintsük. Ha szükséges a ruházat megbontása . Tisztítsuk meg és fertőtlenítsük a seb környékét. Fedjük be a sebet steril gézzel, illetve kötszerrel. A sebet fedő kötszer érjen túl a seb szélein. A kötözőszer sebbel érintkező felszínét ne érintsük, így marad steril. Ha a kötszer átvérzik, ne távolítsuk el, hanem tegyünk rá újabb réteget.







Ha idegentest áll ki a sebből, steril gézzel támasszuk meg, és úgy fedjük be. A kötés ne legyen túl laza, ne legyen túl szoros sem, mert alatta fáj, megduzzad a seb és környéke. A végleges sebellátás orvosi feladat. Lehetőleg minél hamarabb juttassuk orvoshoz a beteget.

Elsősegély oktatóanyag 2004. AKG-OMSZ

VÉRZÉSEK

Szerzők: Marsi Zoltán, Dr. Mártai István Szakmai felelős: Dr. Mártai István Képek: Marsi Zoltán, Valics Dezső Illusztrációk: Kispál Éva

Vérzések - Csoportosítás A./ Megjelenés alapján: látható vérzés – a vér a külvilágra jut  belső vérzés – a vér a test egy belső üregébe folyik A vérzés intenzitása függ a megsérült ér típusától, nagyságától, a seb jellegétől. 


B./ Vérzések típusai Hajszáleres vérzés

enyhe, kis intenzitású vérzés

Vénás vérzés

sötétpiros, lehet intenzív vérzés is

Artériás vérzés

élénkpiros, lüktető

Belső vérzés

csak a tünetei érzékelhetők

Speciális vérzések

orrvérzés, fülvérzés


Vérzések ellátása Hajszáleres

Vénás

1. Fertőtlenítés 1. Testrész szív fölé helyezése 2. Fedőkötés 2. Fertőtlenítés 3. Nyomókötés vagy fedőkötés Erős vérzésnél figyeljük a beteget, mert fennáll a sokk kialakulásának lehetősége!

Artériás

Belső

1. Artériás nyomópont 1. Tünetek keresése nyugalomba helyezés, sérült testrész felemelése

2. Nyomókötés

2. Sokk-kialakulásának megakadályozása sokk-fektetés

Figyeljük a beteget, mert fennáll a sokk kialakulásának lehetősége!

Eszköz nélküli segítségnyújtás fertőzésveszély testrész megakadályozása, felemelése, sebfedés határozott nyomás a sebre lehetőleg steril anyaggal

artériás nyomópont, határozott nyomás a sebre lehetőleg steril anyaggal

sokk-fektetés

Nyaki vérzés 

 



Nyaki ütőeres, illetve nyaki vénás vérzés esetén nyomókötést felhelyezni tilos! Elsősegély: Nyomja el a nyomáspontot. A sérülést pólyatekerccsel vagy kesztyűbe vagy nylonba bújtatott kezének ujjával-ujjaival a sebbe nyúlva, direkt ujjnyomással próbálja elnyomni a sérült eret, és direkt nyomás alatt tartva várja a mentők megérkezését! Nagy mennyiségű vérveszteség a sokk kialakulásához vezethet.


Fertőtlenítés


Kötözések

Nyomókötés

Fedőkötés


Artériás nyomópontok


Speciális vérzések Orrvérzés

Fülvérzés

Szájvérzés

kissé előredöntve

1. a fejet sérült oldalra billentyűk

1. a fejet billentsük kissé előre

2. orrcimpák befogása

2. fedjük steril kötéssel

1. fej normál tartásban

15 percig

2. helyezzünk gézpárnát a vérzésre

Rándulás 



A csontvégek erőbehatásra eltávolodnak egymástól, majd visszatérnek eredeti helyükre. Tünet: Fájdalom és duzzanat Elsősegély: helyezze nyugalomba a sérült testrészt, pihentesse, borogassa.

Ficam

A csontvégek eltávolodnak egymástól, és rendellenes helyzetben rögzülnek. 

   



Tünet: Heves fájdalom, durva alakváltozás, bevérzés, duzzanat Fajtái: zárt, nyílt. (Fennáll a fertőződés veszélye.) Elsősegély: Biztosítsa a sérült testrész mozdulatlanságát. Pl.: bokaficam esetén a lábat körbetámasztva pokrócokkal, kabátokkal, vállficam esetén 2 darab háromszögletű kendővel rögzítve. Nyílt ficam esetén fedje a sebet sterilen, és biztosítsa a sérült testrész mozdulatlanságát. A ficam „visszahelyezését” a segélynyújtó nem végezheti el!

Törés A csont folytonossága megszakad.  Tünet: Fájdalom, funkciózavar, formaváltozás és duzzanat  Fajtái: zárt nyílt. (Fennáll a fertőződés veszélye.)  Elsősegély:  Biztosítsa a sérült testrész mozdulatlanságát.  Nyílt törés esetén fedje a sebet sterilen, és biztosítsa a sérült testrész mozdulatlanságát.

Törések, teendők Megakadályozni a vérzést, fertőzést, sokkot. Tilos törésgyanú esetén az eltört csontok mozgatása, igazgatása! A végtagot rögzíteni oly módon, hogy a két szomszédos ízület mozgása is gátolt legyen. (bot, faágak, sítalp stb. ) segítségével. Bordatörésnél a mellkas körülkötése Vállövi töréseknél két háromszögletű kendővel a nyakhoz való rögzítés a helyes megoldás. Nyílt törésnél szükség esetén vérzéscsillapítás, és a fertőzést megakadályozni

Egyéb sérülések Koponyasérülés: Mindig súlyos agysérülés veszélye miatt. Koponyaalapi törés tünetei:   

 

esetnek

tekintendő

pápaszem alakú vérömleny, fülből szivárgó vér, fejfájás, hányinger, hányás, eszméletvesztés, emlékezet kihagyás.

Teendő: Lefektetni az eszméleténél lévő sérültet, fejét megemelni, és alátámasztani. A vérző fülre, orra steril lapokat helyezni. Tamponálni tilos!

az

Mellkas sérülés: Az áthatoló mellkas sérülés veszélye a tüdőszövet összeesése, amely a légző-felület beszűkülése miatt végzetes is lehet. Teendő: Félig ülő helyzetben elhelyezni Hasi sérülés: Nyílt sérülés esetén steril gézzel, majd törölközővel vagy lepedővel kell a testrészt körülkötni. A beteggel bármit itatni, vagy etetni tilos! Tompa sérülés esetén belső vérzés lehet (pl.lépszakadás). Tünetek:  nagy fokú sápadtság,  könnyen elnyomható pulzus,  nyirkos, verejtékes bőr Teendő: Térdben felhúzott lábakkal, alig megemelt fejjel kell fektetni. A hasizmok ne feszüljenek.

Rosszullétek   

hirtelen eszméletvesztés, vagy egészségromlás, ismeretlen okból, látható vagy feltételezhető sérülés nélkül. Ájulás: egyszerű eszméletvesztés   



Sápadtság, verejtékezés, szédülés gyengeségérzés és összeesés .

Teendő: 

vízszintes helyzetben való fektetés, enyhén megemelt lábakkal .

Hőguta: Életveszélyes állapot. Magas külső hőmérsékletnél, ha a verejtékezés(hőleadás) gátolt, (célszerűtlen ruházat) keletkezik. Tünet: magas láz, sápadt, száraz bőr, pulzus szapora, egyenetlen, sokk, görcsök, zavartság, kóma. Teendő: szellős, hűvös helyen való fektetés, a ruházat részleges eltávolítása, fizikai hűtés. Kórházi kezelés szükséges. (Enyhébb a hőkimerülés.) Napszúrás: A fedetlen fejet tartósan ért erős napsugárzás következménye. Tünetei: fejfájás, kábultság, szédülés, tudatzavar, eszméletlenség, a bőr napégése. Teendő: hűvös helyen elhelyezni, hideg borogatást tenni és folyadékpótlás.

Görcsökkel járó rosszullétek Eszméletvesztés, vagy betegségek tüneteként létrejöhet görcsroham. A görcs lehet: teljes izomzatra terjedő merevgörcs, rángógörcs; körülírt rángás; megfeszülés Ilyen betegségek: az epilepszia, cukorbetegség során a vércukor tartalmának súlyos fokú csökkenése, oxigénhiánnyal járó betegségek, mérgezések stb. Teendő:  tartózkodni mindennemű durva beavatkozástól (vízzel való leöntés),  óvni a beteget, ne üsse meg magát, leszorítani tilos!  figyelni a légzését .

Cukorbetegség: Tünet: Verejtékezés, gyengeségérzés, sápadtság. Teendő: szükséges esetén kockacukor, cukros tea itatása, elvesztheti eszméletét, légzése horkoló, majd egyre gyengülő. Eszméletlen beteggel úgy járunk, mint azt az előzőekben már ismertettük. Szív és érrendszeri rosszullétek: Rendkívül változatos tünetek lehetnek. Ha a betegségét ismeri, az állandó gyógyszert beveheti, de ne javasoljunk és adjunk gyógyszert. Agyi érrendszeri katasztrófa (agyvérzés): stabil oldalfekvés, a légzés figyelemmel kisérése. Többnyire hirtelen keletkezik, főleg idős embereknél. Az arc színe többnyire piros, de ez nem mindig mérvadó. Szívinfarktus: mellkas szorítás, bal lapockába sugárzó fájdalom. Felültetés, nyugalom.

Égési sérülés I. fokú égés tünetei: bőrpír, feszülő, fájdalmas bőr. (Tipikusan nyári leégés.) Elsősegély:  Az égett felületet hűtse folyadékkal.  Itassa a sérültet. 



 

  

II. fokú égés tünetei: bőrpír, heves fájdalom, folyadékkal telt hólyagok III. fokú égés tünetei: a megjelenési formája hasonló a II. fokú égéshez, nagy, összefüggő hólyagok , rendszerint felszakadnak. a sebalap porcelán színű - szürkésfehér.

Teendők: Elsősegély (II., III. fokú égés):  A sérült testrészről eltávolítani a ruhát. A beleégett-ragattat tilos kitépni!  hűtés folyamatosan legalább 15-20 percig,  A sérültet bőven itatni!  A hűtést után, laza, száraz fedőkötés. Hűtés módjai:  hűvös, ivóvíz tisztaságú víz öntése, folyatása  sűrűn cserélt vizes borogatás

IV. fokú égésben a bőr és az alatta lévő szövetek elszenesednek.

Az égés súlyossága, veszélye 

meghatározza a beteg életkora, az égés foka és annak kiterjedése.

A testfelület 5 %-ot meghaladó II. fokú vagy III. fokú égése szakorvosi ellátást igényel, hívjon mentőt! Veszélye:  a fertőződés  az égésbetegség.  sokkos állapot (az erős fájdalom, a nagy mennyiségű folyadék- és vérplazmaveszteség következtében )

A megégett testfelület meghatározása irányadó a „9-es” szabály:  fej 9 %,  mellkas, has 2*9 %,  hát 2*9 %,  felső végtagok 2*9 %,  alsó végtag elülső felszíne 2*9 %,  alsó végtag hátulsó felszíne 2*9 %,  gát, nemi tájék 1 %. A sérült tenyere (ujjak nélkül) kb. 1% testfelület.

TILOS! • ne tegyünk semmilyen port, folyadékot (kivéve vizet) a sebre!

kenőcsöt,

zsiradékot,

• ne érintsük kézzel a sérült területet • ha hólyagot látunk, azt ne szúrjuk ki! Fertőzés veszély ! A hólyag nem igényel kezelést! Az egyetlen, amit ilyen esetben a mentők kiérkezéséig tehetünk, hogy javítjuk a sérült oxigénellátását. Vigyük ki friss levegőre, lazítsuk meg ruháját - ing, nyakkendő - a nyakánál, esetleg itassunk vele jeges vizet.

Szövődmények A korai szövődmények: közül legjelentősebb a súlyos folyadékhiány miatt kialakuló sokk, mely gyors beavatkozás hiányában halálos is lehet. A késői szövődmények legjelentősebb képviselői a bőr sokszor, életre szóló kozmetikai károsodásai, melyek rendbetétele időnként csak hosszú műtéti sorozattal oldható meg.

A sokk Nagy vérveszteség /ütőeres vagy vénás vérzés/,  nagy folyadék-, vérplazmaveszteség /égés/,  nagy fájdalom/nagy csontok törése, ficam, égési sérülés/ hatására a sérült keringése fokozatosan romlik, majd összeomlik. Sokkos állapotba kerül. Tünetei: a kezdetben hangosan jajgató sérült elcsendesedik; közömbössé válik; bőre szürkéssápadt, nyirkos; hidegverejtékes a homloka; pulzusa alig tapintható, szapora 100/perc fölé emelkedik; fázik /hidegrázás/, szomjas. Megelőzés: a sokkot kiváltó okok ellátása : hatékony vérzéscsillapítás „ sokkfektetés „ apró kortyokban itatjuk, kivéve a hasi sérültet ha fázik betakarjuk. 

Marószerek által okozott sérülések Biztonság: KESZTYŰ!!! Amennyiben a testfelszínre sav vagy lúg került:  A szennyezett ruhát eltávolítani, ügyelve saját biztonságára.  A bőrre került marószert óvatosan felitatni.  Vízzel alaposan lemosni a bőr felületét. Ép bőrfelületre nem kerülhet még a mosó folyadék sem!  A sérülésre helyezzen laza, száraz fedőkötést. 

A szembe került marószer Vízzel alaposan mossa ki ülő helyzetben A fej hátra- és oldalra fordításával a sérült szemre öntse a vizet. Ügyeljen rá, hogy az ép szembe mosófolyadék ne kerüljön. A sérült szem két oldalára helyezzen kettő darab gézpólyát, majd steril lapokat. Ezt rögzítse úgy körkörös pólyamenetekkel, hogy az ép szem is fedve legyen. A marószer lenyelése esetén a beteget hánytatni tilos! •Az eszméleténél lévő beteget itatni vízzel, vagy tejjel.

Mérgezések

Gyógyszermérgezés Elsősegély:  Az eszméleténél lévő, tiszta tudatú felnőtt mérgezettet hánytathatja.  Kérdezze ki, mit vett be, mennyit és mikor.  A tünetmentes mérgezett is orvosi ellátást igényel!  Eszméletlen sérültnél: eszméletlen beteg ellátás. 

Kipufogógáz mérgezés (CO mérgezés) Mérgezésre utaló jelek:  fejfájás,  hányinger,  kipirult arcbőr.  végtagjai elnehezednek , lábon kezdődik  eszméletét veszti. Elsősegély:  BIZTONSÁG!!! Szellőztetés!!!  Kiváltó ok megszűntetése - balesetveszély elhárítása  Kivinni tiszta levegőre a sérültet Rautek-féle műfogással. Az ellátását csak ezután kezdje el.

Reutek-féle műfogás Tilos a műfogással járműből kiemelni sérültet:  Ha a roncsok közé szorult, illetve,  gerincsérülés,  sorozat bordatörés,  szegycsonttörés,  nyílt hasi sérülés,  medencetörés,  combcsonttörés megléte esetén.

CO2 mérgezés Széndioxid mérgezést észlelve (pl.: must érése esetén borospincékben) a zárt térbe bemenni életveszélyes, megfelelő védőfelszereléssel menthető ki a sérült! Teendők: kérjen műszaki mentést. Benzinmérgezés Tünetek: •fejfájás, •szédülés, •hányinger, köhögési inger. Elsősegély: •egy-két evőkanál paraffinolajat vagy étolajat szájon át. Hánytatni a beteget tilos!

Gombamérgezések: Rendszerint ehető gombákkal összetévesztett mérges gombák fogyasztása kapcsán keletkezik. Az ehető gombából készült étel megromolva nem gomba, hanem ételmérgezést okoz. Teendő: hánytatás segítségkérés

Teendők A mérgezettet visszatartott lélegzettel igyekezzünk a leggyorsabban kihozni. Gázmérgezéskor a legfontosabb teendő, hogy a mérgezett minél előbb friss levegőre kerüljön. Ha öntudatnál van, itassunk vele erős feketekávét vagy erős teát. Ha eszméletlen, nem lélegzik, akkor a szabadban lélegeztessük, és gondoskodjunk orvosi segítségről. Fontos, hogy saját egészségünket óvjuk!

Áramütés A baleset akkor következik be, ha az emberi szervezet feszültségkülönbséget hidal át. A következmények függnek:  az áram erősségétől,  jellegétől,  a behatás időtartamától,  a szervezetben megtett útjától függnek.  a szervezet pillanatnyi fizikai állapotától A mentést, és ha szükséges, az újraélesztést azonnal meg kell kezdeni.

Ellátás Az áramütés okozta égési sérülés ellátása a már ismertetett szabályok szerint történik.  un. áramjegy keletkezik (szürkésfehér, fájdalmatlan tömöttség a bőrben)  izomgörcsök,  szívmegállás,  légzésbénulás Szükség esetén az újraélesztés szabályai szerint kell eljárni. Az áramütött megközelítése előtt tisztáznunk kell, hogy a balesetes teste feszültség alatt van-e még, vagy sem. 1000 V feletti feszültségű áramkörből való mentésre ne vállalkozzunk! (Tűzoltóság, Elektromos Művek).

Az elsősegélynyújtó feladatai 





  



Ha egyedül van, segélynyújtás közben hívjon segítséget! /kiabálással/ Szabadítsa ki az áramkörből az áramütött személyt! /vigyázat: ne kerüljön az áramkörbe a segítséget nyújtó/ Részesítse elsősegélyben a sérültet, ha szükséges kezdje el az újraélesztést Hivasson orvost, vagy értesítse a mentőket Ha szükséges, az egyéb /tűzoltók/ szerveket is értesítse! Általában a vérkeringés teljes leállása után az első 4 percben indított újraélesztés a leginkább eredményes. Ezért a gyorsaság és a szakszerűség nagyon fontos.


ALAPSZINTŰ ÚJRAÉLESZTÉS

Szerzők: Marsi Zoltán, Dr. Mártai István Szakmai felelős: Dr. Mártai István Képek: Marsi Zoltán, Valics Dezső Illusztrációk: Kispál Éva


Az emberi légút felépítése

Forrás: http://mindenkinek.medicentrum.hu/ed/0/in/human_body/?page=1025#1


A légzés vizsgálata 1. légutak ellenőrzése szájüreg, garat

2. hármas érzékelés hátraszegett fej mellett hallom, érzem, látom

Alapszintű újraélesztés Ha nem reagál a beteg: Kiáltson segítségért. Fordítsa a beteget a hátára, biztosítson átjárható légutakat a fej hátraszegésével, és az áll megemelésével. Helyezze tenyerét a beteg homlokára és óvatosan hajtsa hátra a beteg fejét. A másik keze mutató és középső ujjainak hegyével emelje meg az állat, ezáltal a légutak szabaddá válnak. Gerincsérülés gyanúja felmerül, a beteg fejét ne szegje hátra, csak állát emelje fel! Légzésleállás következett be, ha a fenti módon nem észlelünk légzést. 2 lassú, mély befúvással gondoskodjunk a légzés pótlásáról. Eszköz nélküli lélegeztetést végezhetünk szájból szájba, illetve szájból orrba. Ha keringés jeleit észleljük: folytassuk a lélegeztetést és kb. minden tizedik befúvás után, nagyjából percenként vizsgáljuk újra a keringést. A fej – lehetőség szerinti – hátrahajtásával a nyelv hátraesése megszűntethető. A befúvásra választott légzőnyílást (száj vagy orr) felszabadítjuk.

Teendők  

 

 

Vegyen mély lélegzetet! Száját illessze szorosan a légzőnyílásra, hogy ne maradjon rés a beteg arca és a lélegeztető ajkai között. Fújjon levegőt határozottan, de ne túl gyorsan a betegbe. Fejét fordítsa oldalra, vegyen mély lélegzetet és eközben ellenőrizze, hogy a beteg mellkasa visszasüllyed-e, illetve arcával, fülével érzékelheti a betegből kiáramló levegőt. Ismételje a folyamatot. A befúvás kb. 2 másodpercig tart és 70-100 ml levegő befúvása történik a betegbe. A látható mellkas-mozgás igazolja a lélegeztetés technikájának helyességét és a légutak átjárhatóságát.

További teendők Ha a légzés szabályos, normális:  Helyezze a beteget stabil oldalfekvő helyzetbe.  Küldjön valakit segítségért, ha egyedül van, menjen maga.  Folyamatosan ellenőrizze a légzést!


Stabil oldalfektetés 2/1

1. lábak felhúzása;

2. ellentétes oldali kar 3. közelebbi kézfej ellentétes csípő alá helyezése; vállra helyezése;

4. beteg átfordítása a kialakított lábfogás 5. váll kioldása; 6. fej hátraszegése, a kéz és az áthelyezett kéz, felkar részének fej alá helyezése megfogásával;


Stabil oldalfektetés 2/2

7. alul lévő láb behajlítása, felül lévő láb kinyújtása;

8. alul lévő kéz behajlítása

TILOS a stabil oldalfektetés gerincsérülés gyanúja esetén! TILOS a stabil oldalfektetés medencetörés esetén! TILOS a stabil oldalfektetés nyílt hasi sérülés esetén!







TILOS a stabil oldalfektetés sorozat bordatörés gyanúja esetén! TILOS a stabil oldalfektetés szegycsonttörés gyanúja esetén! TILOS a stabil oldalfektetés combcsonttörés megléte esetén!


Eschmark-féle műfogás Ha a sérült mozgatása nem lehetséges.

1. A sérült fejét hátraszegjük!

2. Alsó fogsorát előre a felső elé emeljük

3. Az állkapcsot így tartjuk





Eschmark-féle műfogás Gerincsérülés gyanúja felmerül, a beteg fejét ne szegje hátra, csak állát emelje ki!


Légúti akadály eltávolítása 1. Két határozott ütés tenyérrel a lapockák közé 2. Heimlich-féle műfogás max. 3-4-szer

Keressük a sérült meg a szegycsontját. Egyik kezünket szorítsuk ökölbe, másikat helyezzük rá. Határozott mozdulattal először a gerincoszlop felé, majd felfelé gyakorlunk nyomást.

A Heimlich-féle műfogás NEM alkalmazható GYEREKEKEN!

A műfogás fekvő sérülten is elvégezhető. Ebben az esetben a öklünket helyezzük a szegycsont alá, majd először lefelé, aztán felfelé gyakoroljunk nyomást a mellkasra.


Légúti akadály eltávolítása gyermekeknél Ha nem tudjuk kezünkkel, vagy álló helyzetben eltávolítani a légúti akadályt 1. fektessük a gyermeket combunkra, majd 2. mérjünk ütést a lapockák közötti részre

A keringés vizsgálata a keringés megtartott, ha  a beteg nyel,  magától lélegzik  mozog  a nyaki verőéren (arteria carotis) vizsgálni a pulzust, maximum 10 másodpercig. A carotisok lüktetése a gége mellett a nyakon kétoldalt érezhető.


Keringés ellenőrzése 1. három ujjunkat helyezzük a sérült gégéjére

2. óvatosan csúsztassuk a fejbiccentő izom előtti mélyedésig 3. enyhe nyomással tapintjuk a pulzust

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat bizonytalan a laikusok körében, fontos, hogy a beteget figyeljük és keressük a keringés un. indirekt jeleit. Ezek lehetnek a mozgás észlelés, köhögés, légzés megléte, nyelés stb.

Mellkas-kompressziók 







Keringés hiányában a vér keringését biztosítani a mellkas ütemes komprimálásával. A megfelelő kompressziós-hely a mellkas középvonalában a szegycsont alsó végétől kb.2 harántujjra levő területen van. A kompressziós erőt az egymásra helyezett tenyereinkkel közvetítjük a mellkasra úgy, hogy a mellkassal érintkező kezünk kéztövével nyomjuk össze a mellkast, a bordákra ne fejtsünk ki közvetlen nyomóerőt, csak a szegycsonton, amelyet kijelöltünk. Mindkét karunk könyök ízületben maradjon nyújtva a kompresszió során. Testhelyzetünk mindvégig legyen merőleges a beteg mellkasához viszonyítva, mert így elkerülhető tenyerünk elcsúszása a beteg mellkasán.

Végrehajtás   





A mellkas összenyomásának mértéke igazodjék annak ellenállásához. Ezután kb. 5 cm mélyen, hirtelen nyomjuk le a szegycsontot. Teljes testsúlyunkkal a beteg mellkasára nehezedünk, vállaink függőlegesen a nyomáspont fölé esnek. Ismételjük a kompressziókat, két nyomás közt kezünket ne engedjük fel a beteg mellkasáról, de ne is támaszkodjunk rá a szünetekben. A kompresszió és a felengedés azonos időtartamú legyen./100/perc/ 30 kompresszió után a fej megfelelő pozícionálásával végezzünk két befúvásos lélegeztetést, majd következzen újabb 30 kompresszió. A továbbiakban tartsuk a 30:2 arányt. A BLS-t addig szükséges folytatni, míg a beteg életjelenségeket nem mutat, a szaksegítség meg nem érkezik, vagy a segítségnyújtó el nem fárad.

Ajánlott webcímek www.elsosegelyhely.hu videók, kérdések, rendeletek, könyv  www.uzemorvos-budapest.hu/pdf/ Elsősegélynyújtás jegyzet  http://www.intenziv.sote.hu/szakdolg/ea-inaana/Legutbiztositas.pdf 

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ALAPJAI

Recommend Documents