2015.09.20.
Dr. Marótzy Katalin
A XIX. század építészete Gyakorlati tudnivalók
Feladat Egy - egyénileg kiosztott – XIX. századi építészeti alkotás elemző jellegű feldolgozása Tablószerűen A3 méretben
(számítógépes feldolgozás nem megengedett)
Beadás: 15.12.12 Értékelés szempontjai: Anyaggyűjtés helyessége Az elemzés releváns szempontjainak feltárása Elemzés helyessége Grafikai megjelenés
1
2015.09.20.
Első lépés - anyaggyűjtés Források: - a tematikában megadott kötelező irodalom - kapcsolódó könyvtári anyagok - internetes keresés
Második lépés – az alkotás megismerése Az eredetileg a Dorottya, Wurm és Valéria utcák által határolt nagy méretű telken székház és bérház tervezésére az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár pályázatot írt ki, a bírálók Ybl Miklós, Teofil Hansen és März mérnök voltak. A tervezési program – két különböző jellegű funkció egy épületbe foglalása – nehéz feladat elé állította a pályázatot megnyerő mestert. A korabeli leírás egyenesen „amalgám-jellegű”-nek nevezi az épületet. A földszinten és az első emelet egy részén a Takarék helyiségei, az első emeleten két, a másodikon négy, a harmadik és negyedik emelten hat-hat lakás kapott helyet. A lakófunkciók korszerű felszereléseket kaptak, a klozet mellet 32 mázsányi hordóképességű fa- és szénszállító felhúzógép szolgálta a lakók kényelmét, a Takarékot központi melegvízfűtéssel látták el. „A (Dorottya utcáról nyíló) főbejáró kis töréssel vezet a 8 (…) vájolt, dór oszlopos, rozetta-fiókokkal ékes, lapos dongaboltozatú, szép hatású előcsarnokba, ebből a hátsó keskeny oldal közepén széles lépcső visz föl fent két ágra szakadva az I. emeleti pénztári és igazgatósági helyiségbe. Ezeket is gránit oszlopok választják el egymástól. A földszinten boltok, a II. emelettől kezdve bérlakások. A két udvar Wurm utcával párhuzamos folyosói korintusi fejezetű, öntött vas oszlopokon nyugaszanak.” A belső udvarokat három-három oldalukon keretezték épületszárnyak, a szomszédos telek felőli oldalon gazdag architektonikus díszítésű kulisszafalak voltak. Ezek formálása megelőlegzi Wéber építészetében az Ádám-palota és a Neuwelt ház udvari formálását. Az 1872 májusától 1873 novemberéig épült épület alapja a járda alatt 18 láb mélyen 6 láb vastag betonréteg, a földszinti és első emeleti tartópillérek a teherviselés miatt sóskúti mészkőből készültek. A Szandház testvérek készítették az első emelet ívzug-puttóit, a szalagdíszítéseket, fekvőkonzolokat, a kőbábos korlátokat és az első emeleti választópárkány rozettáit. A beszámoló szerint a „legdrágább időszakban” 569 033 forint volt a kivitelezés költsége. Később számos belső átalakítást végeztek rajta, a történeti térsorok és részletek egy része így sérült. A nagyméretű épület homlokzatai hármas tagolásúak, a lábazati jellegű két alsó szint felett két, díszesebben megformált emelet, majd egy visszafogottabb zárószint következik. Ezt a tagolást követi a falfelület alakítása is, az alsó részen erőteljesen rusztikázott sávok, a kiemelt részen kőosztást utánzó vakolatminta, a legfelső részen csak csíkozás van. A Dorottya utcai rész két oldalrizalittal, a Szende Pál utcai homlokzat oldal- és középrizalittal, az Apáczai Csere János utcai rész csak oldalrizalittal tagolt. Nyilvánvaló, hogy a huszonegy tengelyes hosszú részt a nagy méret miatt kellett többször tagolni, az öttengelyes, legrövidebb oldal – méretéhez képest – gazdagabb tagolásának oka az lehet, hogy ez látszik jól a Vörösmarty tér felől, a nyolctengelyes – Apáczai Csere János utcai – homlokzatrész kevésbé exponált helyen van. A rizalitok csak kissé ugranak ki a homlokzat síkjából, szinte rátétszerűen hatnak, nem futnak ki a sarkokig. A földszinti nyílások félkörívek, közöttük pilaszterszerűen alakított kváderezett rész díszíti a falsíkot, ami csak a rizalitokon szélesedik ki. Faragott pilaszterfők tartják az archivoltos keretezést, a kapuk minden homlokzat középső tengelyében állnak, felettük konzolokkal tartott aediculás kiemelés van, ez illeszkedik a földszintet és az első emeletet elválasztó párkányba. Az első emelet falsíkjainak kiképzése a földszintéhez hasonló, együtt alkotnak lábazati jellegű sávot. A félköríves záródású ablakok Palladio-motívummal keretezettek, az ívzugokban szobrokkal. A lábazati részt triglif-metopés párkány választja el a kiemeltebben díszített második és harmadik emelt sávjától. A második emelet ablakait timpanon koronázza, amit ión pilaszter, a rizalitokon ión féloszlop tart. A harmadik egységet erőteljes könyöklőpárkány választja el az alatta lévő szinttől, erre ülnek az ablakok pilaszteres, archivoltos, záróköves kereti és a közöttük lévő pilaszterek. Az oldalrizalitokon és a kiemelten kezelt Dorottya utcai homlokzaton ikerablakok vannak. A homlokzat elsősorban hármas tagolásával és néhány részletformájával kötődik a reneszánsz előképekhez, egészét tekintve a nagy méret miatt jellege igazán XIX. századi. A belső formálás klasszicizáló, a reprezentatív helyiségsor térkapcsolatai és hellén kialakítása különlegesen szépek lehettek eredeti formájukban. Tervek: Építési tervek MMÉK 1879 I-III., XIII., XIV.tábla, BTM K Építészeti Gyűjtemény 56.53.1 Átépítések: (Nádasdy János, 1971, 1972) (Hóka László, 1976) (Rácz A., 1983) BFL XV.17e.306. BMF. 482. doboz, BFL XV.17.e.306 BMF 521 doboz, (1980) BFL XV.17e.306. BMF.1333 doboz, KÖH Műemléki Tervtár 67.286, 67.289 Archív felvételek: saroknézet észak felől: FSzEK - BP Fotótár ltsz.: 010199 (Erdélyi Mór, 1920-as évek), BFL XI.916/593/05/69, BTM K ltsz.: F.64.780.85, (Klösz György, 1887), Fenyvessy 1896 XV.f melléklet Vörösmarty tér (1873 után): FSzEK - BP Fotótár ltsz.: 010158 Irodalom: BZ 1873 p. 2. Ney 1879 p. 32-34., ÉPIP 1886 p. 492., VU 1889 p. 510., BZ 1889 p. 179., Tárgymutató 1899 p. 54., 59., Edvi Illés 1896 p. 99., 209., 212., Fenyvessy 1896 p. 5556., Jakabffy 1907 p. 3., Pallas XVI. p. 1001., Fábián 1937 p. 263., Ybl 1957 p. 420-421., 442., Merényi 1970 p. 27., Komárik 1991 p. 178., Déry 1991 p. 95., Komárik 1993/2 p. 61., Déry-Merényi 2000 p. 26., 59., Déry 2005 p. 69., Branczik-Ferkai 2007
2
2015.09.20.
Harmadik lépés – az épület feldolgozásának megtervezése Konzultáció Anyaggyűjtés kiegészítése (akár más épületekkel, analógiákkal)
Negyedik lépés – grafikai feldolgozás 1 db A3 lap igényes és értelmes megrajzolása
3
2015.09.20.
4
2015.09.20.
5
2015.09.20.
6
2015.09.20.
7
2015.09.20.
8
2015.09.20.
9
2015.09.20.
10
2015.09.20.
11
2015.09.20.
12
2015.09.20.
13
2015.09.20.
14
2015.09.20.
15
