1 dr. Farkas Edit Dr. Farkas Edit Ugyvédi Iroda H-1036 Budapest, Bécsi út 67. I. em. 1. tel: 06-1-453-2889 mobil: 06-309-824-650 fax: 06-1-453-2890 dr.farkasedit~farkas.jopasz.hu Nemzeti Adó-és Vámhivatal Központi Hivatala 1054 Budapest, Széchenyi u. 2.
E-mail: kh.kf®nav.gov.hu Fax: +36 13731798
Tisztelt Ajánlatkérő! A HUNÉP Uniszol Zrt. mint Kérelmező a Kbt. 79. ~-a alapján az Ajánlatkérő I’(emzeti Adóás Vámhivatal Központi Hivatala aj ánlatkérő által „Nemzeti Adó-és Vámhivatal 1134 Budapest, Dózsa György út 128-132. szám alatti irodaház részben gépi technológiával történó’ takarítása” tárgyban kiírt TED 2014/S 013-019077 számú eljárásban az alábbi —
-
eló’zetes vitarendezési kérelmet terjeszti elő. 1.
A kérelmező neve, székhelye Név.: HUNEP-UNISZOL Zrt 4025 Debrecen, Simonf~’ utca 34-36. képv: Rácskai József vezérigazgató Tel: 52/507-827 Fax: 52/503-976 e-mail: csordas.anita~hunep.hu
2.
A közbeszerzés tárgya: Nemzeti Adó-és Vámhivatal 1134 Budapest, Dózsa György út 128-132. szám alatti irodaház részben gépi technológiával történó’ takarítása —
3.
—
Kérelem indoka: a Kbt. 79. ~ (1) bekezdése a) pontja szerint ha az írásbeli összegezés jogsértő, az ajánlattevő jogosult a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül előzetes vitarendezés kezdeményezésére. Kérelmező 2014. május 3. napján kézhez vette Ajánlatkérő tárgyi beszerzésben megküldött írásbeli összegzését.
4.
A tudomásszerzés időpontja: 2014. május 3. napja
5.
Az összegzés jogsértőnek tartott része:
2
1. a 9. a) pontban az érvényes ajánlattevök között Kérelmező meg nem jelölése, 2. a 10.) pontban az érvénytelen ajánlatot benyújtók között Kérelmező megjelölése, és az érvénytelenség indokai 3. a 1 l.a) pontban nyertes ajánlattevőként a Kérelmező meg nem jelölése. 6.
A megsértett jogszabályi rendelkezés 1. 2. 3. 4. 5.
7.
Kbt. Kbt. Kbt. Kbt. Kbt.
63. ~ (1) (4) bekezdése, 69. * (3) bekezdése, 74. ~ (1)2) a) pontja, 77. ~ (1) bekezdése, 2. ~ (1) és (2) bekezdése, 3. ~
Javaslat, észrevétel, valamint az áHáspontot alátámasztó adatok, tények: Előzmény Kérelmező a tárgyi eljárásban az Intersec 2000 Kit ajánlattevővel közös ajánlatot nyújtott be. Ajánlatkérő közös ajánlattevők árajánlatát aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmazónak minősítette a Kbt. 69. * (2) bekezdése alapján végzett számítások alapján, Így felkérte, hogy az árát megalapozó adatokat, és objektív alapú, számszerűsíthető, a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető indokolást nyújtson be. Felhívásában pontosan megfogalmazta, hogy az indokolásnak mely elemekre kell minimálisan kiterjednie. Ajánlatkérő az indokoláskérésében előírta, hogy „a számítások ellenőrzése, valamint az indokolások összehasonlíthatósá2a érdekében az árindokolások háttérszámításajt ajánlattevőknek a mellékletként rendelkezésre bocsátott excel táblázat alapján kell elkészítenie, és benyújtania”. Ajánlatkérő tájékoztatta az indokolás-kérés során arról is az ajánlattevőket, hogy „a táblázat elkészítésénél a MATISZ honlapján 2014. évre vonatkozóan közzétett takarítási órad(j (TOD) táblázatát vette alapul, ezért annak kitöltése során a MA TISZ honlapján közzétett elérhetőségeken tájékozódhat annak kitöltését illetően “.
Aj ánlatkérő elöírta továbbá, hogy az ajánlat minden vonatkozó adatát töltsék ki az ajánlattevők, továbbá az esetleges eltéréseket, módosításokat illetve azt a tényt, ha bérezési rendszerük miatt az árindokolás benyújtása az elvárt formátumban nem lehetséges részletesen indokolják. -
—
A fenti előzmények után nyújtotta be Kérelmező és az Intersec 2000 Kft. közös ajánlattevők (a továbbiakban Kérelmező) az árindokolásukat, amely bár maradéktalanul megfelelt az árindoklással szemben támasztott tartalmi előírásoknak, és jogszabályi követelményeknek, annak benyújtására nem az Ajánlatkérő által kiadott excel táblázatban került sor. Mind a MÁTISZ TOD 2014 évre vonatkozó legalacsonyabb takarítási szolgáltatási díjról szóló MATISZ állásfoglalás, mind pedig az Ajánlatkérő ez alapján készített, az árindoklás alapjául szolgáló, Ajánlatkérő által kiadott táblázat alaptevése, kiinduló
3 feltevése, hogy napi 8 órás foglalkoztatásra alkalmazható. Ajánlatkérö a MATISZ minta szerint rögzítette a táblázatok elején, hogy napi 8 órás fo2lalkoztatásra vonatkoztatható. Ezzel szemben Kérelmező ettől eltérő napi 5 órás, ás 4 órás szakemberek alkalmazásával is számolt, így nyilatkozatával összhangban az általa beadott első árindokolás tartalmazza az Aj ánlatkérő által előírt feltételeknek való megfelelést. Kérelmező azon 2014. június 12. napján kelt indokolásában, amelyben a saját maga által készített árindokolás megfelelőségét, és az Ajánlatkérő által kiadott árindoklás-táblázat mellőzését indokolta rögzítette, hogy „részletesen, számításokkal alátámasztva bemutatjuk felmerülő költségeinket épületenkénti bontásban kitérve a napi, kétheti, ügyeleti, és nagytakarítás bér és járulékos költségeinkre, tisztítószer, eszköz, gépköltségekre, afeltöltő anyagok bekerülési költségeire, működési kiadásokra, számított nyereségre, adójizetési kötelezettségre vonatkozóan egyaránt”. —
A táblázat kitöltése az ajánlat specitikációira tekintettel a megfelelő opciók választásának lehetősége hiányában alapvető problémát jelentett a számára. -
A fentiek alapján Kérelmező azért nyújtotta be az ajánlatának alapjául szolgáló, és az árajánlata megtételét megelőzően elkészített árkimutatását, és indokolását, mert az ajánlata tényleges jellemzőit csak ez mdta bemutatni. Es arra az ajánlatkérő által kiadott táblázat az egyes árelemek eltérősége okából alkalmatlan volt. A fentiek alapján Kérelmező jogszerűen és objektíven mutatta be az árindokolásában az aj ánlati árának az összetevőt, és mind a Kbt. ezt tiltó rendelkezése hiányában, mind pedig az Ajánlatkérő felhatalmazása alapján jogosult volt az árindokolása megadásakor a saját táblázati formátumait, és szöveges indokolását alkalmazni, -
—
Kérelmező ugyanakkor Aj ánjatkérő ismételt, a Kbt. 69. * (3) bekezdése szerinti felhívására, amely az általa kiadott táblázat kitöltésére és benyújtására vonatkozott 2014. június 19. napján, kénytelen volt az Ajánlatkérő által kiadott táblázat kitöltésére. Bár a táblázat nem volt alkalmazható Kérelmező ajánlatához, a kitöltéskor Kérelmező arra törekedett, hogy a táblázat számszaki adatai, különösen pedig annak összefoglaló része megegyezzen a már korábban benyújtott, az ajánlat tényleges tartalmához igazodó ajánlattal.
Jogsértések 1. Tekintettel azonban arra, hogy a táblázat kitöltésekor Kérelmezőnek nem volt lehetősége az ajánlata specifikumait beilleszteni, és a táblázat a Kérelmező korábbi árindokolásához képest más adatok rögzítését tette lehetővé, szükségszerű, hogy annak számszaki adatai különböznek az első indokolás adataitól. Ez azonban Kérelmező hátrányára nem róható fel. Ugyanaldcor Ajánlatkérőnek az eltérés okát, vagyis az általa észlelt ténylegesen azonban fenn nem álló ellentmondást az ajánlat gazdasági ésszerűségének, vagy ésszerűtlenségének megállapíthatósága érdekében a Kbt. 69. ~ (3) bekezdésére Rgyelenmiel fel kellett volna deríteni. Az irányadó jogszabályi rendelkezés szerint ugyanis „ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez”, a tájékoztatás-kérés kötelező. Ajánlatkérő feladata ugyanis e körben az ajánlati elemek megalapozottságáról való meggyőződés. A további tájékoztatás-kérés hiányában azonban ezen meggyőződési kötelezettségének nem tett eleget az Ajánlatkérő. —
-
4 Az irányadó bírói gyakorlat szerint ugyanis az indokolásnyújtásban szereplő ellentmondás esetén nem lehet eltekinteni további tájékoztatáskéréstől. (D. 238/2013) Ugyanakkor az Ajánlatkérői kérdésfeltevés hiányából, vagy nem megfelelőségéből fakadó információhiányra hivatkozással nem lehet az érvénytelenség kérdésében az ajánlattevő számára hátrányosan dönteni (D.3 12/2012.). Alláspontunk szerint ugyancsak nem vonható le érvénytelenségi jogkövetkezmény abból, ha az Ajánlatkérő az adott ajánlathoz tartalmában nem értelmezhető táblázat kitöltését írta elő, és az elbírálás során ezt veszi Figyelembe. 2. Kérelmező jogsértőnek tartja azt az Ajánlatkérői magatartást is, hogy az Összegzésben az ajánlat érvénytelensége okaként rögzített ellentmondásokat (takarítás időigénye, bérköltség és bérkimutatás) az eljárás során nem kísérelte meg tisztázni. Bár álláspontunk szerint a két árindokolás adatainak összehasonlítására nincs jogszerű lehetőség, arra azonban sort keríthetett volna az Aj ánlatkérő, hogy indokolást kérjen a Kérelmezőtől az eltérőség okáról. A j ogsértés egyrészt abban áll, hogy Aj ánlatkérő nem alkalmazta az általa vélt ellentmondások feloldására a Kbt. 69. ~ (3) bekezdését, valamint abban, hogy megsértette az egyenlő elbánás, és tisztességes eljárás (Kbt. 2. * (2) és (3) bekezdése) alapelveit. Kérelmező ugyanis az Osszegzésben foglaltak alapján arra a következtetésre jutott, hogy más ajánlattevők vonatkozásában a benyújtott első árindokolás, valamint a benyújtott második árindokolás (Ajánlatkérő táblázata) közötti ellentmondások feloldására további indokolást kért. (,‚Az ellentmondásokat közös ajánlattevők ajánlatkéró’ erre irányuló felkérése ellenére nem tisztázták, az eltéréseket tényszerűen nem támasztották alá.”) Ajánlatkérő az eljárás lefolytatása során köteles ugyanazon körülmények felmerülte esetén az egyes aj ánlattevőkkel ugyanúgy eljárni, Vagyis az aj ánlattevőkkel való egyenlő elbánás, és esélyegyenlőség biztosítása (Kbt. 2. ~ (2) bekezdése) alapvető követelmény. Ezt mind a Közbeszerzési Döntőbizottság, mind pedig az EUB számos eseti döntésében hangsúlyozta. (D. 306/20 13) -
-
Az ajánlatkérők számára tehát a törvény kötelező jelleggel Írja elő, hogy amennyiben az ajánlat vagy a részvételi valamilyen hiányosságban szenved, vagy a hiányosságok kiküszöbölését követően is tartalmaznak nem egyértelmű kijelentést, úgy az ajánlat érvényességét elősegítendő, hiánypótlási, illetve felvilágosítás, árindokolás-kérési jogintézményeket alkalmazni kell. Az egyes bírálati cselekmények alkalmazása tehát kötelező (nem választható), amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Az aránytalanul alacsony ár miatti indokolás elrendelésekor is biztosítani kell a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét és a velük való egyenlő bánásmódot is. A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem tanúsíthat olyan magatartást, nem hozhat olyan döntést, amelynek eredményeként egyes aj ánlattevőket, illetve részvételre j elentkezőket kedvezőbb helyzetbe hozna, vagy egyes aj ánlattevők részére könnyebb lenne az ajánlattétel, illetőleg a többi ajánlattevőre irányadótól eltérő elvárást sem határozhat meg. Vonatkozik ez az ajánlatok bírálatának időszakára is, amikor aj ánlatkérő árindokolás-kérést, vagy annak kiegészítését alkalmazza, mely szerint valamennyi ajánlattevő számára azonos feltételekkel kell biztosítani a hiánypótlást, és a felvilágosítás-kérést is, azaz valamennyi ajánlattevő tekintetében
5 ugyanazokkal a feltételekkel, azonos megítélés mentén kell az egyes bírálati cselekményeket gyakorolni 3. Kérelmezőnek az Összegzés kézhezvételéig nem volt tudomása arról, hogy Ajánlatkérő egyes ajánlattevőktől a Kbt. 69. ~ (3) bekezdése szerinti további tájékoztatást kért. Bár a Kbt. 69. * (3) bekezdése nem írja elő az Ajánlatkérő írásbeli tájékoztatás-kérési kötelezettségének többi ajánlattevő részére való megküldését, az álláspontunk szerint mégsem mellőzhető jogszerűen.
—
—
A Kbt. 69. ~ (1) bekezdése a lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatok, valamint indokolás kérés körében előírja a többi ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségét. A Kbt. 69. ~ (3) bekezdése szerinti további tájékoztatás-kérés pedig ezen 69. ~ (1) bekezdés szerinti indokolás-kérésnek a része, hiszen mindkettő célja az ajánlati elemek megalapozottságáról való meggyőződés elősegítése. A további tájékoztatás—kérés szabályának előírása a Kbt. 69. *-a szerinti aránytalanul alacsony árra vonatkozó információkérés keretében történik, Így a többi ajánlattevő tájékoztatási kötelezettsége a Kbt. 69. * (3) bekezdése alkalmazásáról, vagy ismételt alkalmazásáról nem mellőzhető. Az Ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettsége a Kbt. 2. * (1) bekezdésében rögzített verseny tisztaságának, átláthatóságának, és nyilvánosságának érvényre juttatásából is adódik. Egyértelmű a bírói gyakorlat, hogy a Kbt. 3. *-ának második mondata alapján a szabályozási célra és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvére Figyelemmel az ismételt indokoláskérésről a Kbt. 69. * (1) bekezdése alapján a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni kell. Tekintettel arra, hogy az Ajánlatkérő a további tájékoztatás-kéréséről a többi ajánlattevőt nem tájékoztatta, ezen magatartása további jogsértésnek minősül a Kbt. 69. ~ (1) bekezdése, és 2. ~ (1) bekezdése és 3. *-a alapján. 4. Ajánlatkérő az ajánlat érvénytelenségével összefüggésben az alábbiakat rögzítette: „az I. magyarázathoz képest a takarítás idó’igényét a 2. magyarázatban eltéró’ mértékben határozta meg ~„ valamint „a 2. magyarázatban szereplő bérköltségek nem ál/nak összhangban az 1. magyarázatban szereplő bérekkel” Ugyanakkor ezen túlmenően az összegzésben nem jelölte meg, hogy konkrétan milyen ellentmondásra alapítja az érvénytelenséget. Nem jelölte meg, hogy konkrétan mely adatok eltérőek a takarítás időigényét illetően, illetve mely költségtételek nem állnak összhangban a bérekkel. A nyilvánosság elvéből, és a jogorvoslati jog hatékony gyakorlásának biztosításának kötelezettségéből is adódik az érvénytelenség pontos okának meghatározása. A Kbt. 77. ~ (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „az aján/atkéró’ köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezó’t írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéró’l, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a 74. szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belüL ~‘
6
Álláspontunk szerint az összegzésből az érvénytelenség alapjául szolgáló, hivatkozott ellentmondások nem derülnek ki, Így Ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 77. *-ában rögzített részletes indokolási kötelezettségének. 5. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról szóló döntés, amely a Kbt. 74. ~ (2) bekezdés a) pontján alapul, vagyis Ajánlatkérő álláspontja szerint aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, jogszerűtlen. Ennek indokai a következők; 1. Kérelmező 2014. június 12-én benyújtotta az első árindokolását, amely az ajánlatában szereplő ár teljeskörű, mindenre kiterjedő magyarázatát, és indokolását tartalmazza. Ezen árindokolás alapján Aj ánlatkérőnek látnia kellett, vagy az árindoklás tartalmának vizsgálata során meg kellett győződnie az aj ánlati ár megalapozottságáról, és teljesíthetőségéről. Az árindokolás tartalmazza mindazon specifikációt, amelyek Kérelmező ajánlati árképzését jellemzik (pl. napi 5 órás foglalkoztatás, stb.). 2. Az a körülmény, hogy Kérelmező álláspontunk szerint indokoltan nem az Ajánlatkérő által kiadott árindokolás-táblázatot töltötte ki, nem teszi, és nem teheti az általa részletesen, és objektív adatokon alapuló árindokolását figyelmen kívül hagyhatónak, és nem alapozhatja meg az ajánlat aránytalanul alacsony voltának megállapítását. —
—
A Kbt. 69. * (1) (4) bekezdés nem határoz meg kötelező tartalmat az árindokolás tekintetében, csupán annak lehetséges módjait (4) („az ajánlatkérő figyelembe veheti”) és alapvető elveit tartalmazza (objektív alapú indokolás). A törvény rögzíti, hogy az ajánlattevőknek kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésre bocsátani ahhoz, hogy a megfelelo merlegeles eredmenyekent az aj anlatkero dontest hozha~son aEz ajáhlati ár megalapozottságáról. E~ ~z bi6ká~ áz ájánlattevő azon nyilvánvaló érdekét szolgálja, hogy legyen esélye meggyőzni az aj ánlatkérőt arról, hogy a vizsgált ajánlati ár racionális közgazdasági indokokon alapul. Azzal, hogy Ajánlatkérő előírta Kérelmezőnek az által kiadott árindokolás-táblázat kitöltésének kötelezettségét gyakorlatilag maga determinálta az eredeti árindoklással való kisebb ellentmondások felmerültét, és az árindokolás Ajánlatkérő által vélt aggályait. 3. Tekintettel arra, hogy az Ajánlatkérő által kiadott árindoklás-táblázat nem volt alkalmas az ajánlati árképzés megfelelő, és a törvényben előírtak szerinti bemutatására, Kérelmező jogszerűen mellőzte azt. Kérelmező az általa elkészített és benyújtott, a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban lévő árindokolása volt képes Ugyanis az ajánlata specialitásainak objektív módon való, és megfelelő kalkulációk szerinti bemutatására Figyelemmel arra is, hogy Kérelmező alapvetően nem napi 8 órás munkaidőben kívánta alkalmazottait foglalkoztatni. Az ajánlattevőnek a jogszabályi kötelezettségükből adódóan nemcsak kötelezettsége, hanem joga is a megfelelő részletezettségű, ajánlatukat pontosan, valóságosan és kellő információval alátámasztó indokolás benyújtása.
7 Az Ajánlatkérőnek az indokoláskérésben lehetősége van arra, hogy példálózó jelleggel az ajánlattevők figyelmébe ajánlja, hogy milyen dokumentumok csatolását látná szükségesnek ahhoz, hogy az ajánlatot mégis elfogadja, érvényesnek minősítse. Ez azonban nem korlátozhatja az ajánlattevőt abban, hogy általa alkalmasabbnak vélt iratokat csatoljon az indokoláskérésben megjelöltek helyett, vagy azokon túlmenően. (D.555/2012.) 4. Az ajánlatkérőnek az árindoklás tekintetében nincs összehasonlítási kötelezettsége. Valamennyi aránytalanul alacsony ár vonatkozásában arra vonatkozó meggyőződési kötelezettsége van, hogy az ár a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető-e. Ezért nem indokolt egy egységes árindoklás—táblázat kitöltésének kötelező előírása, hiszen az ilyen egységes táblázat alkalmatlan az árindoklás céljának betöltésére, az ajánlatok esetleges speciális árelemei vizsgálatára, és a.z ajánlat gazdasági ésszerűségének megállapítására különböző árelem tartalmú ajánlatok esetén. Ebből következően pedig nem megalapozott az egységesen kiadott, de az adott ajánlathoz nem illeszkedő ártáblázat, valamint az adott ajánlat specifikumait magában hordozó megfelelő árindoklás egyes tételeinek összehasonlítása miatti vélt, vagy akár valós ellenmondásokból adódó érvénytelenné nyilvánítás. Ettől ugyanis az ajánlati ár még nem lesz gazdaságilag ésszerűtlen, illetve az ajánlat érvénytelenségét eredményezően a Kbt. 74. ~ (2) a) pontja szerint nem lesz aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó. A Renco-ügy (T-4/0l) kapcsán az Európai Bíróság rögzítette, hogy a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás vizsgálatának elsődleges célja a közbeszerzési szerződés teljesítésének megbízhatósága, komolysága. Erről a jelen ügy kapcsán a Kérelmező első árindokolásából mdott meggyőződni az Ajúnlatkérő. E körben pedig a gazdasági ésszerűségnek való megfelelés megállapítása nem csupán lehetősége, hanem kötelessége is Aj ánlatkérőnek. 5. Ajánlatkérő az ajánlat érvénytelenné nyilvánításánál az alábbiakra hivatkozott: az 1 magyarazathoz kepest a takaritas zdoigenyet a 2 magyarazatbanelterő inbtékbőn határozta meg” -
‚
Ezzel összefüggésben meg kívánjuk jegyezni, hogy a takarítás időigénye nem ellentmondásos, hanem a két árindokolásban egymással teljesen összhangban áll. Az 1. árindokolás egyértelműen rögzíti, hogy nagytakarítás időigénye: 907,78 óra/alkalom, (ez összesen a 4 alkalomra: 3.631,12 óra) A takarítás időigénye pedig: 956,624 óra/hó (azaz a 24 hónapra összesen: 22.958,98 óra). Az 1. árindokolás azt is rögzíti, hogy a takarítás időigény így összesen: 26.590,096 óra. A 2. árindoklás szerinti táblázatok utolsó, összefoglaló adatai a fentiekkel összhangban az alábbiakat rögzítik: A nagytakarítás időigénye: 907,78 óra I alkalomra vonatkozóan, a takarítás időigénye pedig: 956,624 óra 1 hónapra vonatkozóan. Rögzíti továbbá, hogy az 24 hónapra összesen: 22.958,98 óra. Mindezek alapján megállapítható, hogy a takarítás időigénye a 2. árindokolás szerint is összesen: 26.590,096 óra.
8
„ci 2. magyarázatban szerepló’ bérköltségek nem állnak összhangban az 1. magyarázatban szereplő bérekkel” Ajánlatkérő nem határozta meg, hogy pontosan mely tételek vonatkozásában kifogásolja a két indokolás összhangját. Ugyanakkor álláspontunk szerint az a körülmény, hogy a két táblázat szükségszerűen eltérő tartalmi adatokon alapul, önmagában indokolja, indokolhatja a bérköltség adatok eltérőségét Csupán azt, hogy Kérelmező a táblázat kitöltése során az ajánlata specifikációit nem tudta megjeleníteni, kénytelen volt átlagszámítást alkalmazni. —
—
Mint ahogyan a fentiekben Kérelmező már hivatkozott rá, a MÁTISZ TOD számítási segédleten alapuló árindokolás-táblázat nem volt alkalmas a Kérelmező ajánlati eleminek megfelelő bemutatására, sőt arra Sem, hogy azt a Kérelmező megfelelően kitöltse, hiszen az napi 8 órás foglalkoztatás esetén alkalmazható. Ebből kifolyólag a kitöltésének Ajánlatkérő általi ismételt előírása (2014. június 19.) nem lehetett kihatással a Kérelmező aránytalanul alacsony ára körében beadott árindokolás elbírálására. Ajánlatkérő pedig a Kérelmező által benyújtott 1. árindokolás tartalma, teljeskörűsége, az ajánlathoz való igazodása, és objektivitása alapján nem döntött jogszerűen amikor az ajánlat érvénytelenségét állapította meg a Kbt. 74. ~ (2) bekezdés a) pontja alapján. 6. Az Ajánlatkérő által hivatkozott, D.522/2013. számú határozat jelen esetre való alkalmazhatóságát illetően meg kívánjuk jegyezni, hogy a tényállás jelentős eltérősége okából az nem lehet irányadó. Jelen esetben ugyanis a két árindoklás vonatkozásában nincs más számítási módszer, nincs új alapja az ármagyarázatnak. Kérelmező nem változtatta meg az aj ánlati árát megalapozó tartalmi elemeket, nem kalkulált más időráfordítással, más költségekkel, más nyereséggel, más összegű iparűzési adóval. Az eltérés indoka kizárólag az előírt táblázat szerinti kitöltési kötelezettség teljesítése, amely nem volt máshogyan megoldható. Minderre tekintettel javasoljuk, hogy a T. Ajánlatkérő vizsgálja felül az eljárást lezáró döntését, a jelen vitarendezési kérelemben érintett, és az összegzés támadott pontjaira vonatkozó áfláspontját, és a Kbt. 3. *-a alapján figyelemmel a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre, hozzon Új döntést. Javasoljuk a T. Ajánlatkérőnek, hogy az elmulasztott az ajánlattevők tájékoztatására vonatkozó kötelezettségét pótolja, és szükség esetén hívja fel Kérelmezőt az általa vélt ellentmondások okainak tisztázására. Javasoljuk továbbá, hogy a Kérelmező árindoklásaként az ajánlatának a specifikumait Is bemutató, az ajánlata árelemeit ténylegesen, és pontosan tartalmazó első árindokolását vegye figyelembe, és ennek alapján bírálja el az ajánlat gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét, és állapítsa meg az ajánlat érvényességét. Az érvényes ajánlatot pedig a Kbt. 63. *-a alapján bírálja el. Mindezek alapján pedig Ajánlatkérő szíveskedjen módosítani az eljárást lezáró döntését. Ellenkező esetben előzetes vitarendezést kezdeményező kénytelen lesz aj ánlatkérő jogszerűtlen eljárása, és ebből kifolyólag jogszerűtlen eljárást lezáró döntése miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárást kezdeményezni.
9 Kérjük, hogy az előzetes vitarendezési kérelmünknek a fentiek alapján helyt adni szíveskedjenek. X.
A fentieket alátámasztó dokumentumok a következők: 1. 2. 3. 4. 5.
Ajánlati felhívás, ás dokumentáció Magyarázatkérések az aránytalanul alacsony árral kapcsolatban, Kérelmezői árindokolások Osszegzés MATISZ TOD 2014 állásfoglalás
Budapest, 2014. július 8.
Tisztelettel: HUNÉP UNISZOL Zrt. Képv.: Rácskai József vezérigazgató Kérelinezó’ képviseletében dr. Farkas Edit ügyvéd
