ÉLETVITEL és GYAKORLAT. A Technikatanárok Országos Egyesületének módszertani kiadványa, május

TECHNIKA – ÉLETVITEL és GYAKORLAT A Technikatanárok Országos Egyesületének módszertani kiadványa, 2016. május

A Technikai nevelésért emlékplakett, és a kitüntető oklevél kitüntetettjei 2015. – Egyéni pályázatok – A 2016. évi országos versenyek megyei fordulóinak beszámolói, feladatlapjai – Technika az ember szolgálatában - Levél Balog Zoltán miniszter úrnak A technikai nevelés feltételrendszere a ma iskolájában – Látogatás az 1561-ben alapított Alföldi Nyomdában – Jubileumi konferenciánk margójára

TECHNIKA – ÉLETVITEL és GYAKORLAT

2016. május

BEPILLANTÁS AZ ALFÖLDI NYOMDÁBA

1

TECHNIKA – ÉLETVITEL és GYAKORLAT A Technikatanárok Országos Egyesületének módszertani kiadványa www.technikatanar.hu

Tartalomjegyzék: Horváth Irén: Jubileumi konferenciánk margójára

2

Velner András: A technikai nevelésért emlékplakett kitüntetettjei 2015.

3

Tóth Sándor: A technikai nevelés feltételrendszere a ma iskolájában

8

Vesztróczy László: Egyéni pályázat

10

Dr. Kiss Sándor: Technika az ember szolgálatában

11

Horváth Irén: Látogatás az 1561-ben alapított Alföldi Nyomdában

14

Velner András: Levél Balog Zoltán miniszter úrnak

15

Seres János: Beszámoló az Országos Életvitel és Gyakorlati Ismeretek Verseny és az Országos Technikaverseny Békés Megyei Döntőjéről

18

XVII. Országos Technikaverseny megyei forduló - Egyéni feladatlap 2016.

21

Velner András: A XVII. Országos Technika tanulmányi verseny Somogy megyei döntője a Kaposvári Egyetemen XV. ORSZÁGOS ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK VERSENY MEGYEI FORDULÓ 2016. (feladatlap részlet)

26

Perjési László: Komiszkenyérről az erődben

30

29

IMPRESSZUM Felelős kiadó: Ráczné Váradi Éva TOE titkár Szerkesztő: Horváth Irén - Közlésre szánt cikkek: [email protected] Lapzárta: minden év április 10. és szeptember 10. - Megjelenés: minden év május és október hónap

Örömmel várjuk tanártársaink írásait, módszertani ötleteit, publikációit tantárgyunkról!


2016. május

Jubileumi konferenciánk margójára 2015. október 16-17-én került sor Debrecenben a Technikatanárok XX. Országos Konferenciájára, ahol a „Technikatanítás, mint a sikeres szakképzés megalapozása” köré szerveződtek a programok. A konferencia méltatott arra, hogy a TOE számot vessen az elmúlt huszonöt év sikereivel, eredményeivel, értékelje a ma technikatanítását, s meghatározza a jövő célkitűzéseit. A jubileumi rendezvényen számos nagyszerű előadást hallhattak az érdeklődők a megújult szakképzésről, az iskolakerti és a tantermi jó gyakorlatokról, a megújuló 4H mozgalomról, a technikai nevelés feltételrendszeréről, a tanárszerep változásairól, az NPK működéséről, a tantárgyunkról a tanórákon, és a tanórákon túl. Izgalmas és nagyon tartalmas két napot töltöttünk el együtt, hasonló érzésekkel, jó körülmények között, hálás köszönetünket kifejezve a főszervezőknek és segítőinek. Finom ételeket ettünk, szép városban jártunk és boldogan ünnepeltük meg a TOE 25 éves fennállását. Elemzésre kerültek a tanév országos versenyei, a szervezés, a lebonyolítás és az eredmények tükrében. Beszámolót hallhattunk a kiadvány és a honlap sikeres működéséről. Megbeszéltük ügyes bajos dolgainkat. Tettük mindazért, hogy a felnövekvő generáció magáénak érezhesse tantárgyunkat, hogy az oktatás felső vezetése fontosnak érezze a műveltségi terület gondozását, a kétkezi és a kreatívan alkotó, szellemi munka tanításának fontosságát, mivel a szakképzés megalapozása egyértelműen a mi tantárgyunk kezében lenne. Ehhez azonban a feltételeknek is adottnak kell lenni. Sajnos az elmúlt évek folyamán a lehetőségek egyre szűkültek, a tantárgy igen nehéz helyzetben van. A TOE elnöksége folyamatosan megtesz mindent, hogy a problémákra felhívjuk a figyelmet, hogy a tantárgy oktatásáért tenni tudók tisztában legyenek azzal, hogy mit veszítünk a tantárgy adta adottságok kihasználatlanságával. Közben a kollégák erőn felül teljesítenek, próbálják a kíváncsiságot fenntartani tanítványaik körében, a sokszor nem méltó körülmények között. Igyekszenek az alig rendelkezésre álló anyagiakkal életben tartani a mindennapok kihívásait. Gondjaink gyakran találnak süket fülekre, de ez ne szegje kedvünket, mert szerencsére vannak, akik jó példával járnak elől a körülmények javításában, megteremtésében (s tudjuk, a jó példa is ragadós lehet). Biztasson minket a remény (amiről tudjuk, hogy utoljára hal meg), a kitartás, a hit, hogy mi technikatanárok, a jó ügyet, a jövő dolgos nemzedékét szolgáljuk tetteinkkel, ötleteinkkel, kitartásunkkal. Mi hiszünk abban, hogy a tudás a jövőt szolgálja, a diákok nyitottak az újdonságokra, a cselekvésre, a jövőre. Mi technikatanárok tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül, s ez átlendít minket a mélyponton. Mi technikatanárok lelkesen dolgozunk tovább és jó példánkkal másokat is, arra buzdítunk! Horváth Irén szerkesztő - technikatanár

2


2016. május

A Technikai Nevelésért Emlékplakett 2015. évi kitüntetettjei A Technikatanárok Országos Egyesülete 2015. október 16-17-e között tartotta XX. Országos Konferenciáját és Ünnepi Közgyűlését Debrecenben. A 25 éves tanáregyesület jubileumi konferenciájának zárónapján került sor a szakmai közösség díjainak ünnepélyes átadására. A díjkiosztóra immár tizenkettedik alkalommal került sor. Az 1990-ben alapított tanáregyesület, 2004-ben hozta létre a Technika Nevelésért Emlékplakett kitüntetést, hogy szakmai közösségéből évente egy alkalommal négy–őt fő kiemelkedő munkáját állítsa példaként, és közgyűlése előtt adja át az elismeréseket. 2015-ben Györök Attiláné, Jobbágy Miklósné, Félix József és Dr. Hegyi Sándor kollégánk kapta az emlékplaketteket, általuk immár közel ötven kollégánk birtokolja a kitüntetést. Eredményeikhez, további szakmai munkájukhoz közösségünk hálásan gratulált.

FÉLIX JÓZSEF 1966-ban szerzett oklevelet Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, matematika – fizika műszaki ismeretek szakon. A 2. Számú Általános Iskolában /Békéscsaba/ 38 évet tanított. Tanítványai a technikusok megyei és országos versenyein több alkalommal szerepeltek eredményesen, 1980-ban Szegeden országos 2. helyezést értek el. 1980-as években sikerült olyan szaktantermet kialakítania, mely felszereltségében, küllemében példaként szolgált. Továbbképzéseknek, szaktárgyi versenyeknek rendszeresen adott otthont. Más megyék munkaközösségei, valamint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola végzős technika szakos hallgatói tapasztalatcsere látogatás céljából jártak iskolájában. Alkotó közösség tagjaként részese volt számos szemléltető eszköz, munkatankönyv és tanterv fejlesztésének. 1996-ban az Életvitel – Technika Háztartástan tankönyvek lektorálását végezte. 1990-2000 között megyei technika szaktanácsadó, országos szakértő volt.

3


2016. május

GYÖRÖK ATTILÁNÉ 1983-ban kezdte munkáját a jelenlegi – akkor még Sallai Általános Iskola volt - munkahelyén a Budapest XIII. Kerületi Pannónia Német Nemzetiségi Kétnyelvű és Angol Nyelvet Oktató Általános Iskolában. Először a Budapesti Tanítóképző Főiskola tanítói szakát végezte el, technika szakkollégiummal. 2007-ben elvégezte az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Természettudományi Karán a technika tanár szakot. 2013. szeptember 1. óta a Budapest XIII. kerület technikatanárok munkaközösségének vezetője. Sikeresen vett részt tanítványaival kerületi, fővárosi versenyeken. 2013-ban bekerült az országos életvitel verseny döntőjébe, amelyet megnyert a csapatával. 2014-ben lelkesen vállalta a verseny megszervezését, majd ugyanebben az évben lebonyolította a Technikatanárok Országos Egyesületének konferenciáját.

DR. HEGYI SÁNDOR 1975-ben szerzett matematika-műszaki szakos tanári oklevelet a Pécsi Tanárképző Főiskolán. Három év közoktatási tanári munka után a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán tanársegéd, majd 1982-től a Technika Tanszék egyetemi adjunktusa, tanszékvezető helyettese, majd tanszékvezetője lett, 2015-ben történt nyugdíjba vonulásáig. Oktató munkájában fő szerepet kapott az űrtan, a robottan és a számítógéppel támogatott technológiák oktatása. A technika szakos tanárok felkészítésében a technológiai korszakváltásra – kiemelve a környezettudományt és az űrtevékenységeket – fordította a legnagyobb hangsúlyt. Tanárként egyetemi jegyzetek szerzője és lektora volt. Hazai publikációi mellett Európában, Japánban, és az Amerikai Egyesült Államokban fogadták el a XXI. századi oktatás érdekes és fontos tananyagaira tett – szerzőtársaival együtt – megfogalmazott javaslatait. (Hunveyor-Husar-modellrendszer - http://adsabs.harvard.edu/) Tudományos tagságai: MTA köztestületi tag, MTA Geonómiai és Planetológiai Albizottságának tagja, MTA PAB Gép- és Villamossági, Matematikai és Informatikai, Pedagógiai Munkabizottsági tag, TKTE tagság, Magyar Asztronautikai Társaság tag, Paderborni (német) és USC (amerikai) egyetemi kapcsolatok. Szakmai elismerések: A Technikai Nevelésért Emlékplakett (2015) szakmai megismerést megelőzte az Emlékérem Tantárgypedagógiai Szekció, Pro Scientia díjas hallgató felkészítéséért, OTDT-1993, Juhász Nagy Pál Emlékérem – Természet és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, 2000, A Magyar Asztronautikai Társaságért Oklevél, MAMT, 2006, Magyar Örökség Díj – A Magyar Űrkutatók Közösségének tagjaként, Magyarországért Alapítvány, 2010.

4


2016. május

JOBBÁGY MIKLÓSNÉ A dunaújvárosi Műszaki Főiskolán lett műszaki tanár és szakoktató 2001-ben. 2003-ban közoktatási vezető, majd oktatásinformatikusi tanulmányok következtek. Az új köznevelési rendszer tanári előmeneteli rendszerében lett szaktanácsadó és mesterpedagógus. Pályáját rendkívül sok képzés és továbbképzés is jellemzi, köztük olyanok, mint a tehetséggondozás, a szaktárgyi fejlesztések, informatika és interaktív pedagógia, egészségfejlesztés, erkölcstan és kommunikáció. Szakmai tudását négyévnyi oktatói munka is erősíti, melyet az Érdi Koós Károly Szakképző Iskolában folytatott 1994-98 között. Szakmai, közéleti tevékenysége: A tanárnő a TOE tagja és rendszeres konferencia résztvevő, alapító tagja a Nemzeti Pedagóguskar Technika, életvitel tagozatának. Itt az NPK-ban a szaktanácsadói tagozat elnöke. Tantárgygondozó szaktanácsadó Technika, életvitel és gyakorlat tantárgyból.

A Technikai Nevelésért Kitüntető Oklevél 2015. évi díjazottjai Tanáregyesületünk 2012. évi Szerencsi közgyűlésén fogalmazódott meg az a javaslat, mely az egyesület által adományozott szakmai kitüntetés – „Technikai nevelés emlékplakett” mellé, egy kitüntető oklevelet is létrehoz. Tette ezt azzal a céllal, hogy példásan végzett tanári munkákat, a technikai nevelés iránt elkötelezett tanártársakat állít közösségünk elé példának azért, hogy a szakmai elismerésben részesültek köre bővülhessen, ill. „életműdíjnál” – rövidebb, magas szintű tanári teljesítmény is elismeréssel honorálható legyen. Az első négyfős kitüntetetti kör 2013-ban kapott kitüntető oklevelet Szombathelyen. Míg a debreceni konferenciánkon harmadszor került kiosztásra a szakmai díj.

5


2016. május

BÁN MIHÁLY Tanítói oklevelet technika szakkollégistaként Győrben, az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán, technika tanári szakos diplomát pedig Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán szerzett. Csaknem 30 éve tanítja a technikát jelenlegi munkahelyén a Veszprémi Dózsa György Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskolában. A technika tanításában különleges hangsúlyt kap a közlekedésre nevelés. Vasúti terepasztal, motorszimulátor, motoros gokart, quad, segédmotorkerékpár kelti fel a gyerekek érdeklődését. Iskolájából – a tanár úr innovációjaként - indult a mára megyei szintre jutott Virtuális Ipari Park nevű fejlesztőverseny is.

BERTÁNÉ BÍRÓ JUDIT 1980-ban szerzett biológia –rajz szakos tanári diplomát a Pécsi Tanárképző Főiskolán. 1992-től a Veszprémi Báthory István Általános Iskola tanára. 1999ben a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán háztartásökonómia –életvitel szakos diplomát is szerzett. Ezután kapcsolódott be a technika tanításába. Hosszú évek óta szerepel diákjaival az életvitel versenyek megyei fordulóiban. Ennek eredményeként jutottak diákjai számos alkalommal az országos döntőbe. 2015-ben, mint a 2014-es életvitel verseny országos döntőjének megnyerője, iskolájában teremtette meg a feltételeket a 2015-ös verseny döntőjéhez. Diákjai többször bejutottak az Életvitel verseny országos döntőjébe és ott eredményesen szerepeltek. Első, harmadik és 5. hellyel, valamint egyéni első hellyel is büszkélkedhet.

6


2016. május

REJTLINÉ MARTON ERIKA A Körmendi Somogyi Béla Általános Iskola tanára, 2005-ben a Berzsenyi Dániel Főiskolán másoddiplomásként háztartásökonómia-életvitel szakos tanár lett. 2015-ben a Nyugat-magyarországi Egyetemen játék és szabadidő-szervező tanár diplomával bővítette tudását. A technika tantárgy tanítására 2011. szeptemberétől nyílt lehetősége. Ettől kezdve folyamatosan szívén viselte a tehetséggondozást, a legjobbaknak biztosítva a versenyeken való megmérettetést. Az elméleti tudás mellett a gyakorlati alkalmazást, a modellezést tartja fontosnak. Tanulóit sikerrel készíti fel katasztrófavédelmi, közlekedési, honvédelmi és tantárgyi versenyekre. Az elmúlt évben tanintézménye részt vett a Teljeskörű Iskolai Egészségfejlesztés pályázaton, ebben iskolai koordinátorként segítette a szervezést és lebonyolítást. Ennek keretében Egészségnap, Sportnap, Víz hete nagyrendezvényt szervezett tanártársaival. A tanárnő csapatai az utóbbi években mind a technika, mind az életvitel versenyek országos döntőinek is résztvevői voltak, többször szép sikerrel.

SINKOVICS ÁGNES Matematika – technika szakos tanárként a miskolci Móra Ferenc Általános Iskolában kezdte a pályát. 10 év tapasztalatszerzés után Miskolc város technika szaktanácsadója lett. Városi technika és háztartástan fordulók, a városi csúcsszakkör, illetve a megyei háztartástan versenyek szervezésében vett részt. Egyik szervezője volt a TOE V. konferenciájának. 2000-től a Műszaki Tankönyvkiadónál egy technika tankönyvsorozat társszerzője. Jelenleg a kőszegi Dr. Nagy László EGYMI-ben dolgozik intézményegység-vezetőként. Technikai ismereteit hasznosította a gyógypedagógiai oktatás hatékonyságához elengedhetetlen segédeszközök, játékos, fejlesztő eszközök készítésében is. A technika, életvitel és gyakorlat, valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulók szaktanácsadója, mesterpedagógus. Velner András TOE elnök

7


2016. május

A technikai nevelés feltételrendszere a ma iskolájában Sok panasz érkezett egyesületünk felé a kollégáktól a technika tárgy feltételrendszerének biztosítása (ill. nem biztosítása) miatt. Ezért a tanév kezdetét követően on-line kérdőíves felmérést készítettünk A technikai nevelés feltételrendszere a ma iskolájában címmel. A kérdőívet 631-en töltötték ki, ebből 601 iskola adatközlését tekintettük érvényesnek (OM azonosító alapján szűrve). 74 fővárosi, 81 megyeszékhelyi, 81 nagyvárosi, 107 kisvárosi, 56 nagyközségbeli és 202 kistelepülési (községi) iskola válaszait dolgoztam fel. 335 olyan intézmény töltötte ki, akik önállóak, tagintézmény nélkül működnek, 162-en úgy, mint tagintézménnyel működő iskola székhelyintézménye, valamint 104 tagintézménytől kaptunk visszajelzést. Az utóbbihoz fontos megjegyezni, hogy a tagintézmények töredékének ismertük csupán az e-mail címét, így esetleges volt az, hogy értesültek-e a felmérésről. A felmérésben 542 állami (KLIK) fenntartású, 47 egyházi, 2 alapítványi, 3 egyetemi, főiskolai, 1 egyesületi, valamint 6 nemzetiségi önkormányzat által fenntartott iskola szerepelt. A résztvevők döntő többsége (545 iskola) 1-8. évfolyammal működő általános iskola. A fentiek mutatják, hogy jelentős mintán sikerült a mérést elvégezni, nincs szükség a reprezentativitás vizsgálatára. A mérés tapasztalatai több mint aggasztók. A válaszadó minta 37%-ában nincs semmilyen technikatanítási környezet, 47%-ában nincs technika terem, 66%-ában pedig a háztartástan eredményes tanítását feltételező környezet hiányzik. A rendelkezésre álló kéziszerszámok a minta 62%-ánál (376 iskola) sem mennyiségben, sem minőségben nem felelnek meg a tantárgyi követelményeknek. A minta 2,5%-a írta azt, hogy a szerszámellátottság mind mennyiségében, mind minőségében megfelelő. Érdemi szerszámfejlesztés az iskolák 54%-ánál 15 évnél régebben volt. A gyakorlati tevékenységhez (modellezés, anyagvizsgálatok…) szükséges anyag az iskolák 33%-ában még részlegesen sem biztosított, s csupán az iskolák 7,5%-a jelezte, hogy az anyagellátás teljes mértékben megfelelő. A fenntartó mindössze az iskolák 39,4%-ában biztosít (ott is csupán a fenti bekezdésben megfogalmazott mértékben) a technika órák anyagszükségletéhez forrást. A 2015-ös debreceni TOE konferencián erről elhangzott előadás prezentációja letölthető az egyesület honlapjáról (csak regisztrált és bejelentkezett felhasználók férnek hozzá) a Megosztom veled…> TOE konferenciák letölthető anyagai> Debrecen, 2015 második oldaláról. A válaszadók elmondhatták a technikai neveléssel kapcsolatos egyéb véleményüket, javaslataikat is. Javaslatot, véleményt írt a kitöltők 53, 2%-a, közülük 92 munkahelyi vezető és 214 technikatanár. A véleményeket, javaslatokat két csoportban, változatlanul adom közre a letölthető http://technikatanar.hu/files/Javaslatok.doc fájlban. Természetesen eljuttattuk a felmérés eredményeit az oktatásirányítás több vezetőjének. Várjuk a fejleményeket! Tóth Sándor TOE elnökség 8


2016. május vegyenek részt a pályázaton, készítsenek a témában dolgozatot.

Egyéni pályázat A pályázatot azon tanulók számára írtuk ki (először a 2013/14-es tanévben), akik szeretnek maguk elmélyedni egy témában, szeretnek utánanézni egy hírnek, egy eseménynek, szívesen olvasnak, kutatnak valamely témában. Ebben nem csalódtunk, vannak ilyen tanulók. A pályázat kiírásának ötletét a Móricz Zsigmond körtéren látottak adták. Évekkel ezelőtt egy építkezési palánkon gyermekrajzok voltak kirakva „Milyen lesz Budapest 50 év múlva? címmel. Különböző épületek, többnyire magas házak voltak láthatók a tablón, de volt a cím után egy filctollal írt megjegyzés is: … a négyes metró átadásának évében. A rajzok láttán arra gondoltam, hogy kérdezzük meg a tanulókat, hogyan fognak közlekedni 50 év múlva, de nem csak a budapestiek, hanem a vidékiek is, ezért került bele a kiírásba, hogy a lakóhelyén hogyan fognak majd közlekedni, feltételezve, hogy akkor is a mai lakóhelyük közelében fognak élni.

hogy

Az eddigi pályázatok: Tanév: 2013/14 2014/15 2015/16

Téma: Hogyan fogok közlekedni lakóhelyemen 50 év múlva? A mosás technikatörténete A világítás technikatörténete

A 2013/14-es tanévben a megadott határidőig 6 iskolából 15 pályázat érkezett, a pályázók egyharmada (5 fő) lány, aminek külön is örültünk, bizonyították, hogy a lányokat is érdeklik a műszaki, technikai problémák. Általános problémaként jelölhetem meg, hogy nem mindenki elemezte lakókörnyezetének mai közlekedési problémáit. Csábító volt az is, hogy a jövő közlekedésének problémáit sci-fi világába tartozó megoldásokkal oldják meg a pályázók. Többen filmes élményeiket építették be pályázatuk anyagába.

A pályázatot egyénileg kell elkészíteni, elsősorban a saját elképzeléseiket írják le, rajzolják le. A 2014/15-ös tanévben a mosás technikatörténetét választottuk a pályázat témájának. A háztartási munkák közül az egyik legnehezebb munka volt a mosás. Azt kértük, hogy a pályázók mutassák be, hogy az idők folyamán hogyan alakult ez a háztartási munka, milyen volt régen, és a technikai fejlődés hogyan könnyítette meg ezt a feladatot. Erről írók, költők munkái is tanúskodnak, melyekben érzékeltetik a munka nehézségét. Javasoltuk, hogy a pályázó tanulók beszélgessenek el nagyszüleikkel, készítsenek riportot, fényképet a régi eljárásokról, módszerekről.

Amennyiben felhasználnak szakirodalmi részleteket vagy internetes cikkeket, ábrákat, akkor feltétlenül jelöljék meg azok forrását, de hangsúlyozzuk, hogy az egyéni elképzeléseket, rajzokat, megfogalmazásokat előnyben részesítjük. Kézírással is készíthetők a dolgozatok. A pályázat terjedelme a 10 oldalt (A4) ne haladja meg a rajzokkal, képekkel, ábrákkal, grafikonokkal együtt. Elkészítőként egy név szerepeljen rajta, a pályázó iskolájának pontos címe és a technikatanár neve is. Kérjük a Kollégákat, hogy biztassák és segítsék a tanulóikat, hogy 9


2016. május

A pályázatra 15 iskolából 19 pályázat érkezett, 6 fiú készített dolgozatot. Két iskolából a kiírástól eltérően több pályázatot küldtek, melyekből kettőt-kettő értékeltünk, a többit sorrendbe állítottunk ugyan, de szövegesen nem értékeltük.

A jelen tanév pályázati témája: A világítás technikatörténete A pályázat témájának aktualitását indokolja, hogy 2015-ben a fény éve számos rendezvény keretében találkozhattak a tanulók a fény témájával. A pályázat elkészítése során áttekinthetik a tanulók azt az utat, amit az emberiség a fáklyától a LED lámpák alkalmazásáig megtett a világítás különböző módjainak, eszközeinek felhasználása során. Érdeklődjenek, hogy lakóhelyükön mikor váltotta fel a petróleumlámpát az elektromos áram táplálta izzólámpa, azaz mikor „vezették be a villanyt”? Mutassák be, hogy e területen milyen maradandó tevékenysége volt a magyar tudósoknak, a magyar iparnak, milyen irodalmi alkotásokban találunk utalást a témára vonatkozóan. (A versenyfelhívás az Egyesületi honlapon olvasható!) Vesztróczy László

A zsűri számára nehéz volt az értékelés, mert a pályázók többsége az interneten található anyagokat használta fel. Úgy gondoljuk azonban, hogy ez is hasznos volt, hiszen további tanulmányaik során is kell majd egy-egy téma feldolgozásához az internet adta lehetőségeket felhasználni. Az nem baj, hogy felhasználják az ott fellelhető anyagokat, de az egyszerű kivágás, majd bemásolás nem járható út. Arra kell a tanulókat rábírni, hogy az interneten talált anyagokat elolvasva saját gondolataikat, véleményüket fogalmazzák meg. A megadott terjedelmi korlátot betartották a pályázók. Nagyon szép kézírásos pályázatokat kaptunk, és a jövőben is biztatjuk a pályázókat, hogy így készítsék dolgozataikat. A többség azonban géppel írta dolgozatát nagyon eltérő betűnagysággal. Ezért a jövőben célszerű lesz meghatározni ennek formáját. (Pl. Times New Roman, vagy Ariel, 12–es betűnagyság, 1,5-es sortávolság.)

/A képek forrása: Internet - a cikk nem tartalmazza/ A 2015/16-os egyéni pályázatok eredményhirdetésére 2016. május 28-án kerül sor Szerencsen, a XVII. Országos Technikaversenyen. Az értékelést és az eredményeket közzé tesszük az októberi lapszámunkban. Gratulálunk a díjazottaknak!

Nagyon dicséretes, ha egy osztálynyi tanulót megmozgat a pályázat egy iskolában, de kérjük, hogy az iskolai szűrés után a legjobbat, párhuzamos osztályok esetén a két legjobbat küldjék be.

10


2016. május

Technika az ember szolgálatában A Debrecenben rendezett technikatörténeti országos versenyek rövid története

Ez a mondat fémjelezte a tíz alkalommal Debrecenben, a Kazinczy Ferenc Általános Iskolában megrendezett Országos Technika- és Tudománytörténeti Vetélkedőt. Az általános iskolák felső tagozatosai számára évente kiírt verseny témáit és kérdéseit a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Technika Tanszékének kollektívája (dr. Kiss Sándor, dr. Bohdaneczky László, dr. Bun Zoltán és Bodoki Zoltán) állítottuk össze. A lebonyolításban a lelkes általános iskolai „technikás” csapat minden feladatot precízen elvégzett Fekete József vezetésével. Kezdettől fogva két korcsoport - 5-6. osztályosok (a kicsik), és 7-8. osztályosok (a nagyok) - 3 fős csapatai számára hirdettük a versenyt. A döntőbe jutott csapatokat mindig elkísérte 1-1 felkészítő tanár, akik számára egy szakmai előadás is része volt a programnak. Az előadást a verseny szakmai díszvendége, a nagyok zsűrijének elnöke, minden évben más-más jeles szakember tartotta az évi témához kapcsolódóan. A kicsik zsűrielnökségét mindig én vállaltam. A verseny után az iskola által szervezett gazdag programkínálatból (lovaglás, íjászat, foci, internet, fele sem igaz verseny stb.) válogathattak a gyerekek. Másnap, szombaton délelőtt buszos városnézés, múzeumlátogatások, belvárosi séta, buszos nagyerdei körút, stb. közül lehetett válogatni. Az eredményhirdetésen is, mint ahogy a megnyitón is szerepet kaptak díszvendégeink, a város, a megye, a TOE (mint verseny fővédnöke), és egyre gyakrabban valamelyik minisztérium képviseletében. Dobszai Jenő, a házigazda iskola igazgatója a díjátadás állandó szereplője, mint ahogy a versenyt is állandóan figyelemmel kísérte. Maga a verseny háromfordulós, a másodikra az iskolák korosztályonkénti legjobb csapatai nevezhettek. Számukra 5 írásbeli feladatot adtunk, melyek közül legalább egy a lakóhely és környezete a témával kapcsolatos építményének, tárgyának stb. bemutatása. Egy kérdés minden évben a témával kapcsolatos elképzelhető, várható jövőre vonatkozott, ami meg szokta mozgatni a gyerekek fantáziáját. Mindig volt egy totó kérdéssorozat, ami a legobjektívebben értékelhető és jól méri a gyerekek tájékozottságát, felkészültségét, az előre megadott ajánlott irodalom ismeretét. Ötödik feladatként mindig szellemes kérdéseket kellett kitalálni a témához kapcsolódva. A tavaszi szünetben szokásos döntőbe korosztályonként 15-20 csapatot hívtunk be, akik az otthoni feladatra kapott maximum 50 pontról indultak. A döntő írásbelivel kezdődött, ami totót, a témáról szóló hiányos, kiegészítendő szöveget, és egy több helyen hibás tartalmú szöveg javítását tartalmazta. Ezekkel is közel 50 pontot lehetett szerezni, de az eredmény csak később derült ki. A szóbeli volt a legizgalmasabb. Mindig voltak különféle villámkérdések, hosszabban kifejtendő feladatok, megfejtendő ábrák és fele sem igaz jellegű kérdések. Itt is 50 körüli pont volt szerezhető.

11


2016. május

A témák évente változtak, mint ahogy a szakmai vendégek is. 1995

Közlekedés

dr. Rosta István a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola főigazgatóhelyettese

1996

Az 1100 éves Magyarország dr. Endrey Valter ELTE Általános Technika technikatörténete Tanszék címzetes tanára és dr. Jeszenszky Sándor, az Elektrotechnikai Múzeum igazgatója.

1997

Távközlés és informatika

dr. Bánkuti József az ELTE Technika Tanszékének vezetője

1998

Anyag és energia

dr. Rosta István a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára.

1999

Mindennapok technikája

dr. Vas Miklós az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Technika Tanszékének vezetője, a TOE elnökségi tagja.

2000

Közlekedés és környezet

dr. Berta István a Közlekedési Múzeum osztályvezetője.

2001

Magyarok a technikatörténetben

dr. Vámos Éva, az Országos Műszaki Múzeum főigazgatója.

2002

Otthon, kényelem, szórakozás

dr. Dobos Katalin a TOE elnöke, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője.

2003

Anyag, energia, környezet

dr. Kedves Ferenc egyetemi tanár

2004

Kapcsolódásunk Európához és Kazatsay Zoltán, a Gazdasági és Közlekedési a világhoz - Hírközlési és Minisztérium államtitkára. közlekedési rendszerek, eszközök

Általános

A tíz év alatt közel 90 iskola csapatai jutott el az országos döntőbe. Érdekesség, hogy sok köztük a néhány ezres kis település, és a nagy városokat is többnyire csak egy iskola képviselte, budapesti csapat pedig csak 1999-ben került először a döntőbe. A tíz év alatt döntőbe jutott csapatokat küldő települések: Ajak, Ajka, Almásfüzitő, Bodaszőlő, Budapest, Cece, Celldömölk, Debrecen, Derecske, Dombóvár, Dunafalva, Dunakeszi, Egyházashetye, Encs, Felsőzsolca, Fonyód, Fűzfőgyártelep, Gáborján, Gyömrő, Gyöngyös, Győr, Győr-Örkény, Győrújbarát, Hajdúböszörmény, Heves, Hort, Ináncs, Jászalsószentgyörgy, Kadarkút, Kaposmérő, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Kisbér, Kisvárda, Komárom, Kunmadaras, Mélykút, Mezőfalva, Miskolc, Nagykanizsa, Nyírábrány, Nyíregyháza, Onga, Orosháza, Oroszlány, Pécs, Pákozd, Sándorfalva, Sárospatak, Siófok, Székesfehérvár, Szekszárd, Szerencs, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Telki, Tiszakeszi, Tószeg, Vaja, Vásárosnamény, Visznek, Záhony. A tíz év alatt a legeredményesebb Szombathelyről a Neumann János Általános Iskola volt, akik összesen 7 első helyet szereztek és 1996-ban valamint 2002-ben is mindkét korcsoport versenyét ők nyerték.

12


2016. május

Kiemelkedő még a Budapest XVII. kerületi Zrínyi Miklós Általános Iskola, ahol a kicsik csapata háromszor nyert, közte az utolsó versenyen, 2004-ben is, így az egyik vándorkupa náluk maradt. A győztesek: Kicsik

Nagyok

1995

Tószegi Általános Iskola

Neumann János Általános Iskola, Szombathely

1996

Neumann János Iskola, Szombathely

1997

Honvéd Utcai Általános Iskola, Neumann János Általános Iskola, Szombathely Kaposvár

1998

Nyírábrány, Általános Iskola

1999

Jókai Utcai Általános Iskola, Nyírábrány, Általános Iskola Pécs

2000

Fonyód

2001

Zrinyi Miklós Általános Iskola, Jókai Mór Általános Iskola, Pécs Budapest XVII

2002

Neumann János Iskola, Szombathely

2003

Zrinyi Miklós Általános Iskola, Molnár Mátyás Általános Iskola, Vaja Budapest XVII.

2004

Zrinyi Miklós Általános Iskola, Honvéd utcai Általános Iskola, Kaposvár Budapest XVII.

Általános Neumann János Általános Iskola, Szombathely

Neumann János Általános Iskola, Szombathely

Jókai Utcai Általános Iskola, Pécs

Általános Neumann János Általános Iskola, Szombathely

Szinte minden évben, a döntőben volt egy csapat Tószegről, akik 1995-ben a kicsiknél nyertek és egy év múlva is másodikok lettek. Nagyon eredményes volt a Kiss József által felkészített nyírábrányi csapat, akik a nagyoknál másodikok lettek 1996-ban, a kicsiknél nyertek 1998-ban és a nagyoknál pedig 1999-ben. Győzniük ugyan nem sikerült, de mindig, vagy szinte mindig a döntőben voltak és megszorították a nyerteseket a vajaiak, a fűzfőgyártelepiek, az almásfűzitőiek, a vásárosnaményiek, és a hajdúböszörményiek. Kadarkút csapata 1998-ban csak alig maradt le a dobogó legfelső fokáról a kicsiknél, miután egy évvel korábban a 3. helyen végeztek. A TOE által 2003-ban alapított vándorkupát első ízben Vaja csapata kapta, akik az előzetes versenyben a legjobban szerepeltek. 2004-ben az összetett versenyben kiemelkedő, de első helyet ezúttal nem nyert pécsi Jókai kapta a kupát. Öröm a krónikásnak, a verseny egyik kitalálójának és mozgatójának az eredményekről beszámolni, de szomorú is vagyok, hogy a 2005 utáni versenyekről nem adhattam összegzést, mivel ezt a több helyen is pályázott támogatások elmaradása, és az eddig készséges rendező iskola pénzügyi megszorításai miatt el kellett halasztanunk. Ezt a tendenciát évek óta éreztük, ami a résztvevő iskolák számában és összetételében is tükröződött. Dr. Kiss Sándor főiskolai tanár TOE elnökség 13


2016. május

Látogatás az 1561-ben alapított Alföldi Nyomdában A konferenciáinkon mindig fénypontot jelent, ha valamely gyárba elmehetünk látogatásra, mintegy technikatanári, szakmai továbbképzés keretében. Így történt ez a jubileumi konferenciánkon is, ahol a 454 éves, híres, hazai nyomdába nyertünk bebocsátást. 1561-ben alapította meg Huszár Gál azt a műhelyt, amely ma is nyomdaként működik, Debrecen városában. Abban a városban, ahol háromfelé adóztak, s abban a városban, ami hamarosan ügyes diplomáciával teremti meg maga számára a függetlenséget, földesurától és a három hatalomtól. Ebben a városban, ahol az első népszámláláskor itt találták a legtöbb írni és olvasni tudó polgárt. Melius Juhász Péter szervezi meg a debreceni egyházat, mely a város tanácsával összefonódva irányítja a "kálvinista Róma" életét, biztosítja főiskolája, s immár nyomdája megmaradását, fejlődését. A nyomda felvirágzik, s évszázadokon keresztül lesz a magyar nyelv és kultúra letéteményese. A 17. század elejétől a nyomda formálisan is a város tulajdonába kerül, de kiadványai felett a református egyház is őrködik. A 19. századtól már versenytársakkal is számolnia kell, üzleti, szakmai hanyatlást is elszenved. Az egyház a 20. század három évtizedén át tulajdonossá is előlép, majd államosítják a nyomdát. Korai évszázadaihoz hasonlóan ismét a könyv lesz legfőbb terméke, maga az üzem pedig az ország máig legnagyobb könyvgyártója. A 19. századtól a nyomdatechnika forradalmi fejlődésével párhuzamosan úttörőként

alkalmazza a legkorszerűbb gépeket, eljárásokat. Kapacitása óriási, évente könyvmilliókat termel. A rendszerváltás után lezajló folyamatok kevéssé kedveznek a tömegkönyv gyártásra szakosodott üzemnek, de az átalakulás és a privatizáció idején az Alföldi Nyomda túljut a problémákon, és máig megmarad annak, ami évszázadokon át volt: hazánk legrégebbi és legjelentősebb könyvgyárának. A nyomda három részből áll: Formakészítés: szedéssel, tördeléssel, eredeti képek és diák fedolgozásával, illetve az ezekhez kapcsolódó utómunkákkal foglalkozik. Nyomtatás: korszerű íves és tekercsofszet nyomógépeken hagyományos eljárással, illetve digitális technikával készítik el a megrendeléseket. Könyvkötészet: Táblakészítés, felületnemesítés, könyvtestek készítése, könyvek összeállítása, csomagolás és kiszállítás a fő tevékenység, a legkorszerűbb gépsorok között. Szaktudást is kínálnak, két éves képzés keretén belül, érettségi után kiadványszerkesztő, nyomdai gépmester képesítést, illetve 18 év után könyvkötőnek lehet tanulni. Termékeik között szerepelnek könyvek és könyvjellegű termékek, újságok és folyóiratok, kereskedelmi nyomtatványok és szórólapok, egyéb nyomtatványok. (A látogatásról készült színes fotók a belső borítón láthatók. Forrás: internet) Horváth Irén technikatanár

14


2016. május

Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Telefonszám: 06-1-795-1100 / 06-1-795-1200 Fax: 06-1-795-0151 E-mail: [email protected]

Balog Zoltán miniszter úrnak Tisztelt Miniszter Úr! Kérem, engedje meg, hogy a Technikatanárok Országos Egyesülete nevében kérjük részvételi lehetőségünket a Köznevelési Kerekasztal munkájában. Közállapotaink számos gondjában, a köznevelési rendszer számos célkitűzésében jelentős szerepet és mindezek javuló állapotát jelentené mindaz, amit a technikatanár-társadalom tehet a technikai nevelés, a műszaki kultúraközvetítés szolgálatában - mindazon műveltségelemek tárgyában melyre jelenlegi körülményeiben kevéssé képes. Tisztelt Miniszter Úr! Tudom, hogy kérni is felelősség. Tárgyunk hozzájárulása, a közműveltséghez, a munka alapú társadalom kiépüléséhez, az iskola felzárkóztató céljaihoz, gyakorlati képességek megbecsüléséhez és élménypedagógiához a tárgyalkotáson keresztül elvitathatatlan. A fenti rövid gondolatok kiegészítéséhez adok a továbbiakban magunkról és a szakmai elhivatottságunkról néhány jellemzőt: Tanáregyesületünk 1990-ben alakult azzal a céllal, hogy az ország valamennyi oktatási intézményében javuló, illetve ideális állapotok között, szakmai igényességgel folyjék minden tanuló technikai nevelése, és e munkájukhoz tanító- és tanártársaink egyesületünkben támaszukra találjanak. Ennek érdekében tartjuk konferenciáinkat, adjuk ki szakmai folyóiratunkat, rendezzük tanulmányi versenyünket. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy egyesületünk tagjai közül néhányan részt vehettünk az új NAT Technika, életvitel és gyakorlat kerettantervének kidolgozásában, illetve ezt követően az OFI koordinálásával a tantárgyhoz készült implementációs anyagok elkészítésében. Egyesületünk és tanártársaink nagy várakozással tekintettek a 2012-es NAT-ra. Örültünk, hogy megszűnt a kerettantervek sokasága, ismét előtérbe került tantárgyunk gyakorlati jellege, és a 6, illetve 8 évfolyamos gimnáziumokban, egyházi iskolákban is kötelező jelleggel, a normál általános iskolák azonos évfolyamaival egyező tartalommal megjelent a Technika, életvitel és gyakorlat tantárgy. Sajnálattal vettük észre, hogy a konkrét kerettantervi tartalmak nem mindenhol egyeznek meg a műveltségterület (életvitel, technika) tartalmával. A bekerült műveltségtartalmak egy része 15


2016. május

nem felel meg az adott korosztály életkori sajátosságainak, különös tekintettel arra, hogy 8. évfolyamon nem kapott kötelező jelleggel óraszámot a Technika, életvitel és gyakorlat tantárgy. Heti egy órában nem érhetők el a megfogalmazott célok, és nem teljesíthetők a fejlesztési feladatok. A meghatározott létszám feletti csoportbontás is kikerült a Törvényből. A KLIK megalapításakor joggal vártuk, hogy a Technika, életvitel és gyakorlat tantárgy anyag és eszközellátásának, a szükséges tanítási környezet kialakításának – Műhelyterem, Gyakorlókonyha – feladatát is automatikusan átveszi. A gyakorlatban a rendszer nem működik. Nem mindenhol jut pénz anyagra, nincsenek központi beszerzési források. Sokszor a tanároknak kell a költségvetést elkészíteni, árajánlatokat bekérni, az anyagokat beszerezni, azokat a tanórára megfelelő formába előkészíteni. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ez nem csak nehezíti, de a kitűzött céllal ellentétben drágítja is a folyamatot. Történik mindez olyan körülmények között, amikor a tanárok kötelező óraszáma – illetve a tanítással kötelezően lekötött munkaideje - megnövekedett, amit pusztán technika, életvitel és gyakorlat órából nem lehet kitölteni, ezért a szaktanároknak másfajta feladatokat is el kell látniuk. Jobb esetben többi szakjukat használva, esetleg napközis feladatokat ellátva, de egyre gyakoribb, hogy a Technika, életvitel és gyakorlat tanároknak több – néha két-három másik - telephelyen kell órát tartaniuk. Mivel szerettünk volna képet kapni tantárgyunk helyzetéről (szaktantermi környezet, felszereltség, anyagellátás, szakos tanárellátás, tanulói létszámmal, csoportbontással kapcsolatos problémák), a TOE 2015 októberében on-line felmérést végzett A technikai nevelés feltételrendszere a ma iskolájában címmel. A felmérés rövid ideje alatt 631 intézményből kaptunk részletes adatokat a technikatanítás körülményeiről. A felmérés eredményét, a kitöltőktől beérkezett véleményeket, javaslatokat csatoljuk anyagunkhoz. Felmérésünk is alátámasztják azon intézkedések sürgősségét, mely a Technika, életvitel és gyakorlat tantárgy eredményes oktatásához elengedhetetlennek tartunk: -

Az anyagellátás egységesítése – például egy tanulóra jutó fejkvóta megállapítása -, finanszírozása és beszerzése a Fenntartó által.

-

A tantárgy eszköz igényét központosítva megoldani, biztosítva a tanulólétszámnak – csoportlétszámnak - megfelelő számú szerszámot, illetve azok pótlásáról, karbantartásáról gondoskodni.

-

A tantárgy szaktantermi körülményeit – a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok figyelembevételével – a szakmai elvárásokhoz igazítani, legelőször azokban az iskolákban, ahol ezek alapvetően hiányoznak.

-

A szakmai támogató háttér kiépítése.

-

Szakmai továbbképzések, akkreditált tanfolyamok elindítása a szaktanárok számára, hogy az alapképzésük hiányosságait pótolni tudják. 16


2016. május

-

Az óraszámok megemelése, a heti két óra biztosítása 8. évfolyamon is.

-

A TÉGY kerettanterv felülvizsgálata.

-

A tankönyvellátás biztosítása minden tanuló számára otthoni használatra.

Tesszük mindezt abban a meggyőződésben, hogy tantárgyunk jelenlegi körülményeiben keveset tehet azokért a célokért, fejlesztési feladatokért, melyet a NAT 2012 megfogalmaz, és melyeknek fontossága megkérdőjelezhetetlen. Hisszük, hogy a Technika, életvitel és gyakorlat tantárgy oktatásának erősödése nagyban hozzájárulhat tanulói kompetenciák fejlesztéséhez, a köznevelési intézményekben folyó munka minőségének, hatékonyságának javításához. Tisztelt Miniszter Úr, ezért kérjük támogató segítségét.

Budapest, 2016. február 1.

Tisztelettel:

…………….…………………………………

KARSAI ZSUZSANNA

VELNER ANDRÁS

technika vezetőtanár, szakértő, szaktanácsadó, a TOE vezetőségének tagja

főiskolai docens a TOE elnöke

17


2016. május

Beszámoló az Országos Életvitel és Gyakorlati Ismeretek Verseny és az Országos Technikaverseny Békés Megyei Döntőjéről A 2015/16-os tanév életvitel - és technikaversenyek békés megyei döntőjének házigazdája 2016. 04. 08.-án. a hagyományoknak megfelelően, ismét a szeghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Dózsa utcai iskolatelepe volt. Utólag ezt már könnyű leírni, de annál zűrzavarosabb volt mire idáig eljutottunk!

életvitel verseny témája: „Gazdálkodás a családban”. A versenyt Vetési Istvánné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szeghalmi Tankerület Igazgató Asszonya nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a jelenlévő csapatok már győztesek, hogy ide eljutottak és büszkén képviselhetik iskolájukat és kívánta, hogy érezzék jól magukat Szeghalmon!

A TOE elnöksége, mint a tanulmányi versenyek elindítója, gondozója, annak rendje és módja szerint időben kiírta és megjelentette a két terület versenyfelhívását, gondolván, hogy az elmúlt időkhöz hasonlóan, problémamentesen számíthat a megyékben működő POK-ok támogatására. Az iskolai és a megyei fordulókra nem írt ki nevezési díjat, de az országos döntőre 10 000 Ft-ot kért, és ez lett majdnem a veszte, mert ezért a nevezési díjért nem kapott támogatást (sem a verseny szervezésében, lebonyolításában, anyagi támogatásában) a POK-októl. Ezért az egyesület létrehozott a honlapján egy felhívást az iskolák felé, ahová lehetett jelentkezni a versenyekre. Az elnökség próbálta megtalálni azokat a személyeket, intézményeket, akikkel a megyei döntőket megrendezi.

A csapatokat és a felkészítő nevelőket köszöntötte Seres János a Technikatanárok Országos Egyesületének elnökségi tagja, a Békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskola technikatanára, aki továbbította az elnökség jókívánságait és örömmel jelentette be, hogy az Életvitel versenyből a megyét két csapat (az előző országos verseny nyertese és az idei legjobb helyezést elérő csapat a megyei versenyen) képviseli az országos döntőn, technikából egy csapat képviselheti a megyét, a megyei győztes csapat. Majd Csarkó János házigazda üdvözölte a jelenlévőket, ismertette a napi programot és sikeres versenyzést kívánt a részt vevőknek. Az elméleti feladatsorok megoldására 45 percet kaptak a tanulók. A feladatsorokat az elnökség állította össze és minden megyein ezzel kellett a tanulóknak „megbirkózniuk”.

Békés megyében Seres János, a TOE elnökségi tagja, felvette a kapcsolatot Csarkó János intézményvezetővel, szaktanácsadóval és sikeres megegyezés született, mely szerint a megyei döntőket Szeghalmon rendezik meg. Így kerülhetett sor a megyei döntő megtartásához 2016.04.08.-án Szeghalmon, ahol technikából 5 csapat és életvitelből 4 csapat vett részt. A technikaverseny témája: „Közúti közlekedés a 21. században”, az 18


2016. május

Ezt követően egy kis pihenés, „nasizás” következett, hogy újult erővel nekileselkedjenek a 90 perces gyakorlati feladatnak. A technikásoknak a Winkler katalógusból egy „Napelemes ventillátort” kellett elkészíteniük a megadott műszaki rajz és utasítások alapján.

A modellt minden csapat elkészítette, de egynek sajnos nem működött. Pontszámban minimális eltérések voltak. 2. Életvitel manuális tevékenység (receptfüzet borító saját tervek alapján) Feladat: a rendelkezésre álló textilanyagok felhasználásával, kézi varrással, készítsenek a versenyzők legalább 2 darab füzetborítót. Díszítsék felirattal, mintákkal!  a méret megfelel a füzet méretének (nyitható-csukható)  a szegésnek és kötésnek megfelelő öltések választása  az öltések egyenletessége, esztétikussága  a „RECEPT” felírat ötletessége, kivitelezése  a díszítések esztétikuma  anyagtakarékosság  időkihasználás (a két munkadarab készültségi állapota)  a munkakörnyezet esztétikuma (hogyan tettek rendet maguk után?). Az életviteleseknél is egy csapat volt, aki az adott idő alatt nem tudta teljes mértékben végrehajtani a feladatot, de a többinek ügyesen sikerült, amit a zsűri által jutalmazott pontszámok is alátámasztottak. Az eredményeket Csarkó János ismertette, az ajándékokat Vetési Istvánné és Seres János adta át a versenyzőknek és felkészítőjüknek.

Az életviteleseknek saját terv alapján textíliából 2 darab receptfüzet borítót” kellett készíteniük 120 perc alatt.

Ez idő alatt a zsűri az elméleti feladatsort javította. A technikás feladatsor az átlagosnál kicsit nehezebb volt, az életviteles átlagos nehézségű volt – a versenyzők szerint. Az elért pontszámok is ezt bizonyították. A zsűri, a megadott értékelési szempontok alapján, pontozta a gyakorlati feladatokat (50-50 pont).

Az eredmények:

1. Technika modell (napelemes ventillátor) értékelési szempontok:  méretezés  alakítás, formázás (a sarkok csiszolása)  felületkezelés  a tartóelemek rögzítése (a csavarok elhelyezése)  a motor rögzítése  vezetékek csupaszolása, rögzítése  a propeller rögzítése  a napelem szögének beállítása  működés

Technikaverseny győztesei: Egyéni: Ottlakán Áron Implom József Ált. Isk. 5. Sz. Ált. Isk. és Sportisk. Tagint. Gyula Felkészítő tanár: Czápos Péter Csapat: Implom József Ált. Isk. 5. Sz. Ált. Isk és Sportisk. Tagint. Gyula Felkészítő tanár: Czápos Péter

19


2016. május Különdíjat kapott Csarkó János köszönetünk jeléül, hogy megrendezhettük az idei megyei döntőt intézményében.

Zárszóként, Vetési Istvánné sok sikert kívánt az országos döntőbe jutottaknak. Seres János megígérte, hogy a győzteseket benevezi az országos döntőkre, és felhívta a csapatok figyelmét, hogy a technikásokkal Szerencsen 2016.05.27-28.-án, az életvitelesekkel Békéscsabán 2016.05.20-21.-én találkoznak. Csarkó János örömét fejezte ki, hogy házigazdája lehetett ismét a versenyeknek és „találkozunk jövőre is”, ha felkérést kap ez ügyben.

Életvitel és Gyakorlati Ismeretek Verseny győztesei: Egyéni: Tóth Veronika Tildy Zoltán Ált. Isk. és AMI, Szeghalom Felkészítő tanár: Leó Zoltán Csapat: Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola Felkészítő tanár: Barta Gábor

A megmérettetésre a gyakorlati munkához, az anyagokat, a feladatlapok és oklevelek kinyomtatását Csarkó János szponzorálta, a versenyzők és a felkészítő tanárok jutalmazását Csarkó János és Seres János támogatta. Még egyszer köszönjük Csarkó Jánosnak áldozatos munkáját!

Továbbjutott még az országos döntőbe az Implom József Ált. Isk. 5. Sz. Ált. Isk és Sportisk. Tagint. Gyula Felkészítő tanár: Czápos Péter Legeredményesebb felkészítő tanár: Czápos Péter

Seres János Békéscsabai Kazinczy Ferenc Ált. Isk. technikatanár, TOE elnökség

20


2016. május

XVII. Országos Technikaverseny megyei forduló Egyéni feladatlap

2016.

Közúti közlekedés a XXI. században

Elérhető pont:

1. o.

2. o.

3. o.

4. o.

5. o.

Összes pont:

21

18

19

22

20

100

Elért pont: Javította:

21

1.) Feladat. Tippelj! Mennyi autó van ma forgalomban a világon? Aláhúzással válaszolj! fél milliárd 0,9 milliárd 1,3 milliárd 2 milliárd 2.) Feladat. Jelöld x-el a sorokban, hogy az autó egyes részei milyen védelmet jelentenek! Az autó aktív biztonságvédelmi eleme

1

10

Az autó passzív biztonságvédelmi eleme

jó tapadású gumiabroncs biztonsági öv lengéscsillapító gyűrődési zóna biztonsági kormányoszlop biztonsági utascella blokkolásgátló fékrendszer kipörgés-gátló légzsák elektronikus stabilitás szabályozó 3.) Feladat. Melyik szó, fogalom a kakukktojás? Húzd alá! a) Az embert körülvevő környezet lehet: természeti, technikai, társasági.

4

b) Fosszilis energiahordozók: szén, kőolaj, urán, földgáz. c) Anyagrögzítő eszközök: párhuzamsatu, tokmány, kalapács, sikattyú. d) A nyírfa, nyárfa, szálfa, szilfa levelei nagyon formásak. 4.) Feladat. Milyen energiaátalakulás megy végbe az alábbi esetekben? Válaszolj a pontozott részre! Elektromos autó működése közben: ...................................................

6

Szénerőműben: .................................................................................. Beindítjuk a gépkocsit: ....................................................................... 5.) Feladat. Összekevertük a négyütemű motor ütemeinek sorrendjét. Állapítsd meg a helyes sorrendet a számok segítségével! Terjeszkedés (1), sűrítés (2), szívás (3), kipufogás (4) A helyes sorrend: .....................................................

2


2016. május

6.) Feladat. Oldd meg a következő rejtvényt! A vastagon keretezett oszlopban egy technikával kapcsolatos szó olvasható össze. A

8

B C D E F G A) Van ilyen áttétel is. B) Az egyik csapágyfajta neve. C) Olyan sík, amellyel a tárgyat képzeletben elmetsszük.

D) Az acél egyik ötvöző anyaga. E) Munkavégző-képesség. F) A gépegység egyik eleme. G) A vasgyártás segédanyaga.

A megfejtés: ............................................................................................ 7.) Feladat. Töltsd ki a táblázat hiányzó részeit! 2 ütemű motor 4 ütemű motor

8

Ennyi ütemre jut egy hasznos ütem 1 működési ciklus alatt a forgattyús tengely ennyit fordul A működési folyamat vezérlésének módja A működési folyamat lejátszódásának a helye

8.) Feladat. Mit jelent a kifejezés: hibrid üzemű autó? ...........................................................

3

.................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... 9.) Feladat. 8 Igaz, hamis. Karikázd be az IGAZ állítások betűjelét! A. A járda a gyalogosok számára fenntartott közlekedési terület. B. A legbiztonságosabb átkelést a zebrával ellátott hely biztosítja. C. A zebrán is a járműveknek van elsőbbségük, de mégis általában megállnak, ha át szeretne valaki kelni. D. A kerékpárosokra nem vonatkoznak a többi jármű számára előírt szabályok. E. 14 éves kortól szabad a főúton biciklizni. F. Autós felüljáró úttestén át szabad kelni gyalogosan. G. A járdán nem lehet kerékpározni még akkor sem, ha az úttest alkalmatlan a biciklizésre. H. A biciklisekre külön behajtási szabályok vonatkoznak. 23


2016. május

10.) Feladat. Mit „mond” a rendőr a következő képeken? Írd a képek alá!

...............................................................

8

.................................................................

................................................................. ................................................................. 11.) Feladat. 6 Az egymás melletti hidak 1-1 csoportba tartoznak. Írd a nagybetűk mellé a hídfajták nevét, a képek alá pedig a hidak nevét! A: ..................

B: ..................

C: ..................

24


2016. május

12.) Feladat.

16

Sorold fel a kerékpár kötelezően előírt biztonsági berendezéseit! Írj hozzájuk 1-1 jellemzőt is! Berendezés: Jellemző:

13.) Feladat. Töltsd ki az alábbi áramkör igazságtáblázatát! Vizsgáld meg az alábbi 16 kapcsolási rajzot, s állapítsd meg, hogy a kapcsolók különböző állásaiban (minden lehetséges esetet vizsgálj!) Mely lámpák világítanak! A táblázat kitöltéséhez használt jelek: Kapcsolóknál: 1 – zárva; 0 – nyitva Izzóknál: 1 – az izzó világít; 0 – az izzó nem világít K1

K2

K3

L1

L2

L3

14.) Feladat. Keresd a párját!

4

0 VETÜLET TEST A B C D

25


2016. május

A XVII. Országos Technika tanulmányi verseny Somogy megyei döntője a Kaposvári Egyetemen Idén a felső tagozatosok technika szaktárgyi versenyének Somogy megyei döntője a Kaposvári Egyetemen került megrendezésre. Az immáron tizenhetedik alkalommal szervezett verseny most a Pedagógiai Oktatási Központokká átalakult Pedagógiai Intézetek segítsége nélkül került kiírásra és megrendezésre. Sajnos a tantárgyi verseny nem szerepelt az idei, támogatott körben így az eddig hagyományos versenyhelyszín nem jöhetett szóba. A Somogy megyei döntőbe került két csapat így a Technikatanárok Országos Egyesületének és a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara Szakmódszertani Tanszékének támogatásával szerepelhetett a tanulmányi versenyen. Az új tanügyi épületünk 26-os tanterme alkalmas átalakításokkal, mind az elméleti mind a gyakorlati feladatok megoldását lehetővé tette. A verseny 2016 április 7-én, csütörtökön zajlott, 10.00 órai kezdettel. A három fős csapatok előbb egy egyéni versenyben írt technika feladatlapot töltöttek ki, mely a XXI. századi közlekedés ismérvei mellett az általános technikai műveltséget is mérte. Majd egy rövid szünet után csapatban építettek három-három közlekedési eszköz modellt az építőcsomagokból, tervrajzok alapján, szabadon választott munkamegosztásban. A szükséges eszközök, anyagok és segédanyagok rendelkezésükre álltak a tanteremben. Erre a feladatra másfél óra állt rendelkezésükre. 14:00 órakor került sor az eredményhirdetésre. A versenyt a Kinizsi utcai Tagiskola csapata nyerte, így ők képviselhetik Somogy megyét a Szerencsen, május végén zajló Országos Döntőben. Kevés ponthátránnyal lett második a versenyen a Tabi Takáts Gyula Általános Iskola csapata. Az elismerő okleveleken kívül a versenyzők és felkészítő tanáraik is, csakúgy mint a zsűriben dolgozó tanáregyesületi kollégák a Kaposvári Egyetem emlék- és reklám tárgyaiból részesedtek egy-egy kis csomaggal, míg a diákok egy hátizsáknyi souvenirt kaptak. Jó érzés volt gratulálni a versenyzőknek, és bár a tanulás, ill. versenyzés jutalma a tudás, mi rendezők örültünk, hogy e jelképes ajándékokkal is jutalmazhattuk felkészülésüket. Velner András főiskolai docens, TOE elnök

26


2016. május

27


2016. május

28


2016. május

XV. ORSZÁGOS ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK VERSENY 2015/16

„Gazdálkodás a családban” Megyei forduló

19 10 22 23 19 7 100

29


2016. május

1. Olvasd el figyelmesen az alábbi történetet, mely egy négytagú család (apa, anya, két általános iskolás korú gyermek) egy napját írja le, majd válaszolj a kérdésekre! 15 pont A reggeli ébredés és tisztálkodás után az édesanya elkészíti a reggelit és a gyerekek tízóraiját, amit betesz a táskájukba. Megteríti az asztalt és a család leül reggelizni. Az étkezés befejezése után az édesanya leszedi az asztalt és gyorsan elmosogat. Az édesapa gépkocsival elindul a munkahelyére. Az édesanya megfogja a két gyerek táskáját és elkíséri őket az iskolába. Onnan megy dolgozni. A munka végzetével elmegy a gyerekekért az iskolába, és hazaérkezés előtt még bevásárolnak. A két táska és a két bevásárló szatyor húzza az édesanya vállát. Hazatérve az édesanya gyorsan vacsorát készít, megteríti az asztalt. Megvacsoráznak. Ismét az édesanya szedi le az asztalt, majd elmosogat. Lefekvés előtt még ellenőrzi a gyerekek házi feladatát, majd bepakolja a táskájukat. Az apa e közben interneten a híreket olvassa. a) Mi a véleményed a család munkamegosztásáról? (2 pont) ____________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________ b) Írj 5 olyan teendőt, amit másképp csinálnál! (10 pont) ____________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________ c) Melyek azok a dolgok, amelyeket pozitívnak gondolsz a fenti történetben? (3 pont) ____________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________

Megjegyzés: A kiadványban nem a teljes feladatlapot közöltük le, helyhiány miatt. A megyei versenyek feladatlapjai megoldásokkal és sok más hasznos információval együtt megtekinthető és letölthető a tanáregyesületi honlapról: www.technikatanar.hu 30


2016. május

Komiszkenyérről az erődben Az elmúlt évszázadok küzdelmes katonai életének valós helyszínét és körülményeit veheti szemügyre az érdeklődő, ha ellátogat a méltán híres Komáromi Erődrendszerbe. A Monostori,- az Igmándi,- és a Csillag Erőd az Öregvárral és az Újvárral, a Duna jobb és bal partján szerves egységet alkotva töltötték be hadászati szerepüket. Az említettek közül ezúttal a Monostori Erőd egyre bővülő látványosságaira szeretném felhívni a kirándulást szervezők figyelmét. Az erőd egy évszázadon át a magyar honvédség katonagenerációit szolgálta, bár a harci események szerencsére elkerülték. Az elmúlt évtizedekben a szovjet csapatok titkos fegyverraktárként használták, majd a kivonulásuk után műemlékké nyilvánították. Megkezdődött kulturális és idegenforgalmi hasznosítása. 1998-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Közép-Európa legnagyobb újkori erődítményében sok más mellett, katonai pékség is működött, amelynek négy kemencéjében 1796-tól egészen 1945-ig sütötték a katonák ellátásra a profundot vagyis a komiszkenyeret. Ez a katonai pékség a polgári kenyérgyáraknál mintegy 100 évvel régebbi és nagyobb is volt. Az erőd külső falát valamikor több méter vastag földréteggel fedték be. Főként a belső oldalán láthatóak azok a szabályos, sokszögletűre csiszolt, egymáshoz szorosan illeszkedő burkoló kövek amelyek kor nagyszerű mestereinek keze munkáját dicsérik. Az erőd falai több kilométer hosszú kazamata rendszert is rejtenek. Már a parkolóból a főbejárat felé haladva is érdemes megállnia a látogatónak az Európa-kapu emlékműnél. A fényáteresztő betonból készült alkotást Losonczi Áron, a Gábor Dénes és Magyar Örökség díjas építész tervezte. Különösen az esti órákban megvilágítva nyújt meglepő élményt a nézelődőnek. Az erőd főbb látnivalói: - Várak, erődök, vitézek című hadtörténeti kiállítás. A főbejárattól balra lévő termek vitrinjei korabeli fegyverekkel, katonai egyenruhákkal, az erőd makettjével és még sok egyéb dokumentum segítségével idézik fel a látogatóban a hely alapvető funkcióját. - Új látványosság a Dunai bástyában nemrég átadott Duna, hajók, mesterségek című állandó kiállítás. A korszerű bemutatótérben megszemlélhetőek a halászok, az aranymosók eszközei, a hajóácsok felszerszámozott műhelye, valamint a monarchia idejéből való szállító,- és hadihajó makettek is. - A láthatatlan erőd hagyományos és interaktív tárlat élethű, de mégiscsak játékos formában mutatja be egy monarchia-korabeli katona hétköznapi körülményeit. - A kazamaták és a labirintusszerű, hosszú folyosók nyújtotta élményt követően üde színfolt a Szabadtéri Haditechnikai Park kiállítása. A zöldre festett lokátoros kocsiból, légvédelmi ágyúkból, tarackokból álló gyűjtemény a közelmúlt Varsói Szerződésének harcászati eszközeit engedi közelről megszemlélni. - A Sütőipari Emléktár / Kenyérmúzeum a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje és a Monostori Erőd közös kiállítása. Az egykor gabonaraktárként hasznosított, földszinti termekben mutatják be hazánk sütőipari értékeit, jellegzetes gépeit, mérőeszközeit és egyéb tárgyi eszközeit. Az első gépek az iparosodás kezdetén, az 1870-es években Ausztriából érkeztek hazánkba. Az első Werner-Pfleiderer dagasztógépet 1892-ben Budapesten állították üzembe. 1898-ban már három nagyüzem létezett. Budapest 31


2016. május

Székesfőváros Községi Kenyérgyára 1909 augusztusában kezdte meg működését. Ez a hazai kenyérgyártás beindulásának jeles dátuma. A kenyér előállításának kialakulását - az ókori időktől kezdve napjainkig - a kihelyezett fali tablókon is szemügyre vehetjük. Megtudhatjuk, hogy az egyiptomiak voltak az ókor klasszikus kenyérsütői, a kelesztéssel fellazított kenyértészta feltalálói. I.e.2860 körül a fáraó udvarában már több mint 30 féle kenyeret és kalácsot sütöttek. A boltíves termekben bemutatásra kerülnek az előkészítés, mérés, adagolás, dagasztás és a kenyérsütés kézi, gépi eszközei a dagasztóteknőtől a vizező keféig, amivel a sütés végén a kenyeret „megmosdatták”, hogy szép fényes legyen a héja. A polcokon egymás mellett sorakoznak a tárolásra szolgáló fonott kosarak, kuglóf- és ostyasütők, stb. Egész termet betöltenek a laboratóriumi eszközök, a sütőipari kutatás különféle szakirányú eszközei. De joggal keltik fel a látogatók érdeklődését a fizikai munkát segítő forgókaros dagasztógépek és csészék, a kiflisodró eszközök, morzsadarálók, a nagyméretű mérlegek, a kétszersült szeletelő gép és sok más speciális kézi és gépi berendezés. Látványos része a kiállításnak a népi sütés kellékeinek bemutatása, a céhes élet oklevelei és tárgyai, de helyet kap a katonai sütés, a komiszkenyér készítésének illusztrálása is. Még a piaci vásár hangulatát is átélhetjük, ahol egykor a molnárok, pékek, perecesek és kenyérsütő asszonyok árulták portékáikat. A kiállítás a 2001-ben létrejött Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének, a fővárosi Pesti Barnabás Iskolának, a Nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakiskolának és sok magánszemélynek, illetve szervezetnek áldozatos munkáját és összefogását dicséri.   

 

Az erőd megközelíthető: az 1-es autóútról gépkocsival és autóbusszal, vagy a komáromi vasútállomásról gyalog a Duna parton Győr felé. Telefon: 34 540 582 Nyitva tartás: A Monostori Erőd egész évben látogatható. Március és november között minden nap 9-18 óráig. Jegyváltás 17.00 óráig. November és március között minden nap 8-17 óráig, de ebben az időszakban a Kenyérmúzeum zárva tart. Belépőjegy árak: Felnőtt: Egyéni felnőtt: 1600 Ft/fő Diák, nyugdíjas: 1200 Ft/fő

Perjési László technikatanár

32


2016. május

ORSZÁGOS VERSENYEK BÉKÉS MEGYEI DÖNTŐJE

33

ORSZÁGOS VERSENYEK SOMOGY MEGYEI DÖNTŐJE

ÉLETVITEL és GYAKORLAT. A Technikatanárok Országos Egyesületének módszertani kiadványa, május

Recommend Documents