műhely / 2016.02.22
Előadó: Dr. Gazsi Adrienn
A fogyatékosság fogalmi kategóriái: A fogyatékos személyekre vonatkozó joganyag két normaalkotási modell szemléletét tükrözi: • „jóléti modell”, mely a fogyatékos személyeket társadalmi hátránnyal rendelkező, segítségre szoruló, anyagi és erkölcsi támogatást igénylő csoportként látja, s ennek megfelelően különféle támogatási és rehabilitációs rendszereket létesít számunkra. • „emberi jogi modell”, amely megközelítés nem a fogyatékos személyek hátrányaira, hanem a többségi társadalom tagjaival való egyenlő méltóságukra, a társadalmi folyamatokban való egyenlő esélyű részvételre, az ép emberekkel azonos jogaik egyenlő élvezetére helyezi a hangsúlyt.
A fogyatékosság fogalma Fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény alapján: • •
•
az emberi jogi modell szerint formálja az Egyezményt ratifikáló országokban hatályban lévő fogyatékosságügyi normákat rögzíti, hogy a fogyatékosság egy változó fogalom, továbbá, hogy a fogyatékosság a fogyatékossággal élő személyek és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következménye, amely gátolja őket a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben. rögzíti a fogyatékos személy meghatározását, amely szerint fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.
(2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről preambuluma e) pont)
A fogyatékosság fogalma a hazai szabályozásban az Egyezménynek megfelelően a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: Fot.) 2013. június 1-jei hatállyal módosult a fogyatékos személy fogalma a törvény alkalmazásában fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen
olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - illetve ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja
az új definíció a fogyatékosságot immár nem az egyén alkalmatlanságaként, hanem a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a környezet alkalmazkodási hiányosságaként látja, és felöleli a pszicho-szociális károsodással élő személyek körét is (a korábbi szaknyelvben pszichiátriai betegeknek nevezett személyek) Fontos! A szociális, egészségügy, oktatás, foglalkoztatás etc. területén meglévő fogalmi kategóriák ismerete, az összefüggések vizsgálata.
A FOGYATÉKOSSÁG FOGALMÁNAK VÁLTOZÁSA A HAZAI JOGRENDSZERBEN A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ FOGALMI KATEGÓRIÁK
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben módosult a FOGYATÉKOS SZEMÉLY FOGALMA az ENSZ Egyezmény szellemében (emberi jogi modell) „az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással illetve ezek bármilyen halmozódásával él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja”
A Fot. 23. § alkalmazásában (fogyatékossági támogatás) FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK: látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos autista mozgásszervi fogyatékos hallási fogyatékos kromoszóma rendellenességgel élő halmozottan fogyatékos emberek A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ FOGALMI KATEGÓRIÁK (mentális zavar, megváltozott munkaképesség, sérülékeny munkavállalói csoport, sajátos nevelési igény , súlyos fogyatékosság etc.) elemző bemutatása
Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos: Az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, melyet szakorvos állapít meg, az 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet 2. melléklete szerint. A fogyatékos gyermek fogalma is változik, aszerint, hogy személyes gondoskodást nyújtó vagy pénzbeli, természetbeni ellátásokról van-e szó. A gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságban szenvedő gyermek, fiatal felnőtt tekinthető fogyatékosnak.
nevelőszülő: a Ptk. 4:122. § (2) bekezdése szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő (Gyvt.) Tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít (Gyvt.)
Fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt: - a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságban szenvedő gyermek, fiatal felnőtt, - a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
Tanulási nehézség: a legkevésbé súlyos állapot, amely általában 1-1- iskolai helyzetet érint, átmeneti jelleggel. A normál pedagógia eszközeivel is megszüntethető, pl. korrekció, korrepetálás, differenciálás. Tanulási zavarról akkor beszélünk, ha egy képességterület működésében tartós és súlyos problémák jelentkeznek (pl. dyscalculia, dyslexia, dysgraphia, figyelemzavar). Tanulási akadályozottság: több területet érintő, mélyreható, tartós és súlyos problémáról van szó, amely erősen megnehezíti a hagyományos általános iskolai feltételek közötti fejlesztést, ha a gyermek, illetve az általános iskolai pedagógus nem kap segítséget. A probléma gyökere nem csak a gyermekben keresendő. Tanulási akadályozottak mindazon gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képesség fejlődési zavara következtében tartósan és feltűnően nehezen tanulnak.
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (fiatal felnőtt): A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalma nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben már nem szerepel. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben került szabályozásra, és a köznevelési törvény a hátrányos helyzetű tanulók meghatározásakor a gyermekvédelmi törvény rendelkezéseire utal vissza. A szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése kora gyermekkortól fiatal koráig, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 67/A. §
Hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú- (az alacsony iskolai végzettség igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik) - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ- (az alacsony foglalkoztatottság fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi) - a gyermek szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek- (elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény az integrált településfejlesztési stratégia, illetve ennek hiányában környezettanulmány által megállapítható. )
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény) legalább kettő fennáll. A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló eljárás során- az ügyfél erre irányuló kérelme esetén- megvizsgálja a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását is. Amennyiben a feltételek fennállnak, a jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozat meghozatalával egyidejűleg, azzal azonos időtartamra, de külön döntéssel megállapítja, hogy a gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű.
Jog terület
Lehetséges fogalom meghatározások az autista személyek körét érintően egyes jogterületeken Polgári jog
Oktatás
Gondnokság alatt Sajátos nevelési álló (teljes vagy igényű ill. részleges) súlyosanhalmozottan Gyámság alatt fogyatékos álló személy gyermek tanuló
Alapja: belátási képesség. életkor
Alapja: sajátos nevelési igény
Szociális ellátás
Gyermekvédelem
Munkajog
Büntetőjog
Fogyatékos személy
Különleges nevelési igényű, speciális nevelési igényű gyerek
Megváltozott munkaképességű személy, sérülékeny munkavállalói csoport
A kóros elmeállapot különféle kategóriái
Alapja: fogyatékosság típusa, foka
Alapja: fogyatékosság, pszihoszociális fogyatékosság, szenvedélybetegség
Alapja: fogyatékosság, egészségkárosodás, munkaképesség csökkenés
Alapja: beszámítási képesség
. A cselekvőképesség és a gondnokság alá helyezés valamint a támogatott döntéshozatal
1.1 Változások a gondnokság intézményrendszerében Az alábbi táblázat jól szemlélteti a 2014. március 15-előtti és az Új Ptk. hatályba lépését követően a különbségeket a gondnokság intézményrendszerében: 2014. március 15-előtt (régi Ptk.) cselekvőképességet kizáró gondnokság cselekvőképességet gondnokság
részlegesen
2014. március 15-ét követően (Új Ptk.) cselekvőképességet teljesen gondnokság korlátozó
cselekvőképességet gondnokság
részlegesen
cselekvőképesség általános korlátozása támogatott döntéshozatal
korlátozó korlátozó
1.2) A cselekvőképesség korlátozása A cselekvőképesség korlátozása kétféle lehet: – teljes korlátozás - ezzel a cselekvőképességet kizáró gondnokság mint elnevezés megszűnik – és részleges korlátozás (ami mindig ügycsoportos korlátozást jelent). a cselekvőképesség teljes korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy jogainak védelmére a cselekvőképesség részleges korlátozása nem elégséges, vagyis az élet valamennyi területén igazolhatóan szüksége van arra, hogy helyette eljárjanak. a gyámhatóságnak a jelenleg gondnokság alá helyezettek felülvizsgálatát el kell elindítania
2) Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság együttes törvényi feltételei : • Tartós vagy időszakonként visszatérő ügyvitelhez szükséges belátási képesség csökkenés, mely nagy mértékű • Mentális zavar miatt • Egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel indokolt az ügycsoportos gondnokság alá helyezés
Ügycsoportok Alapelv: csak annyiban korlátozható az önállóságban, amennyiben jogai védelmében az elengedhetetlen. Minden más ügykörben cselekvőképes. Ha jogvédelem másképp biztosítható, akkor korlátozás tilos! Ügycsoportok példálózó jelleggel sincsenek felsorolva Személyi vagy vagyoni jellegűek lehetnek Régi Ptk. szerint az alábbi ügycsoportok kerültek alkalmazásra: – Ingó, ingatlan vagyonnal való rendelkezés, – Családjogi , – tb., szociális, munkanélküli járadék igénylése, jövedelme 50%-ával rendelkezés, – jognyilatkozatok, – Származással kapcsolatos jognyilatkozat, – Gyermeke nevének meghatározása, megváltoztatása, – Gyermekének örökbefogadásához való hozzájárulás, – Tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntés, – Örökösödési ügyek, – Lakásbérlet, – Bentlakásos intézményi elhelyezés, – Eü. ellátással kapcsolatos jogok, – Tartózkodási hely meghatározása stb.
A korlátozottan cselekvőképes jognyilatkozatai A korlátozottan cselekvőképes jognyilatkozatai a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében csak akkor érvényes, ha azt gondnoka hozzájárulásával tette. Vitás helyzetekben a gyámhivatal hoz döntést. Gondnok közreműködése nélkül tehet jognyilatkozatot:
– Személyes jellegű (személyhez fűződő jogaiért felléphet, munkaviszonyt létesíthet, közvégrendeletet tehet). – Megkötheti a mindennapi életben kisebb jelentőségű szerződéseket. – Jövedelme bíróság által meghatározott hányadával rendelkezhet; annak erejéig kötelezettséget vállalhat – Számára kizárólag előnyt jelentő szerződést megköthet, pl. ajándékozás. – Szokásos mértékben ajándékozhat
3) Cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság Csak akkor, ha a jogvédelem másképp nem érhető el! Együttes törvényi feltételei : Tartósan, teljeskörűen hiányzik az ügyvitelhez szükséges belátási képesség Mentális zavar miatt Egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel indokolt az ügycsoportos gondnokság alá helyezés
Cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság hatálya alatt álló személy jognyilatkozatai • jognyilatkozata semmis, nevében a gondnoka jár el, véleménynyilvánításra képes kívánságát meg kell hallgatni és lehetőség szerint figyelembe kell venni. • Maga is megköthet csekély jelentőségű szerződéseket, melyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő és különösebb megfontolást nem igényelnek. (pl. kisebb bevásárlást bonyolít).
4) Gyámhatóság jóváhagyásával tett jognyilatkozatok Cselekvőképességében részlegesen vagy teljesen korlátozott személyek jognyilatkozatainak érvényességéhez az alábbi esetekben kell gyámhivatali hozzájárulás: – Gondnokolt tartására vonatkozó (életjáradéki, tartási szerződés), – Ingatlantulajdon átruházása, megterhelése, nem tehermentes ingatlanszerzés – Gondnokolt gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyonára, – A gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyra, – Örökösödés alapján a gondnokoltat megillető jogok és kötelezettségek
5) A gondnokság alá helyezési eljárás A gondnokság alá helyezési pert a bíróságon megindíthatják: • a gondnokság alá helyezendő együttélő házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére • Kiskorú törvényes képviselője • Gyámhatóság (hivatalból vagy kezdeményezésre) A gyámhivatali eljárás kezdeményezésre jogosultak: hozzátartozók bárki aki a gondnokkirendelés szükségességet észleli továbbá hivatalból • ügyész
Az eljárás menete: • kérelem, bejelentés alapján indul, majd vizsgálni a gondnokság alá helyezés indokát, ehhez meghallgatni a gondnokság alá helyezendő személyt a hozzátartozókat, • meg kell állapítani – a gondnokság alá helyezés szükségességét elme szakorvosi igazolás alapján, melyet a hozzátartozó csatol, a kórház küldi meg közvetlenül a gyámhivatalnak vagy a gyámhivatal kéri az érintett szakorvosi vizsgálatát és az igazolás megküldését – a gondnokság alá helyezendő személy életviszonyait környezettanulmány útján – vagyoni helyzetét tulajdoni lap beszerzésével (kérelmező útján vagy Földhivataltól) jövedelmét, az erre vonatkozó igazolás(nyugdíjszelvény) beszerzésével ( hozzátartozó közreműködése alapján) – születési anyakönyvi kivonat beszerzése.
A gondnokság alá helyezési per • A gondnokság alá helyezési perekben csak a tényállás minden oldalú tisztázása után lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a gondnokság alá helyezés feltételei fennállnak-e • A megalapozott döntés meghozatala érdekében a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy az alperesnek van-e olyan mentális zavara, amely nagymértékben csökkenti a belátási képességét, és ha igen, az minden ügye vitelére, vagy csak egyesekre hat-e ki. Ezek megállapítása részben jogi, részben orvosi szakkérdés. • Egyéni, személyes körülményeinek tisztázása és annak vizsgálata, hogy jogvédelme csak gondnokság alá helyezéssel biztosítható-e?
6) A gondnok személyének kiválasztása gondnokrendelés a jogerős bírósági döntés után a gyámhivatal feladata Gondnokként lehet kirendelni: minden cselekvőképes, nagykorú személyt, aki elvállalja a gondnoki tisztet és alkalmas a gondnoki tiszt ellátására, de ez elsősorban a hozzátartókat illeti.
Gondnok kiválasztásának szempontjai (mely egyben sorrendiséget is jelent) • akit a gondnokság alá helyezett még cselekvőképes állapotban előzetes jognyilatkozatában megjelölt, vagy a gondnokság alá helyezést követően megnevezett, • együttélő házastársat, élettársat, ha ilyen nincs, vagy a gondnokolt érdekeit veszélyezteti • azt, aki az alább felsoroltak közül a gondnokság ellátására az összes körülmény figyelembevételével a legalkalmasabbnak mutatkozik : – a gondnokolt szüleit, – a szülők által haláluk esetére közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, – más hozzátartozókat, akik a személyes gondoskodást is el tudják látni, • hivatásos gondnokot.
Gondnok rendelés Nem lehet gondnokul kirendelni: akit előzetes jognyilatkozatában kifejezetten kizárt vagy, • akinek személye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten tiltakozik (kivéve a hivatásos gondnokot), vagy • akivel kapcsolatban érdekellentét áll fenn Többes gondnokrendelés lehetséges, ha mindkét szülő vagy két közeli hozzátartozó vállalja a tisztséget (együttesen vagy önállóan is eljárhatnak) vagy vagyonkezelés, ügyintézés szakértelmet igényel! Helyettes gondnokrendelés is lehetséges
7) A gondnok működésének felügyelete és irányítása • gyámhivatal felügyeli és irányítja • számadási kötelezettség (éves,rendszeres, eseti, egyszerűsített, végszámadás) • a gondnok köteles a gyámhivatal felhívására a gondnokolt helyzetéről soron kívül felvilágosítást adni • Ha a gondnok a jogkörét túllépve jár el, jognyilatkozata harmadik személlyel szemben hatályos, de köteles a gondnokoltnak okozott kárt a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni. • A gondnokolt jogosult a gondnok működéséről és a gondnokolt vagyonáról vezetett nyilvántartásokba betekinteni, és azokról másolatot készíteni.
A törvényes képviselő vagyonkezelésével kapcsolatos ügyek Ha a törvényes képviselő a gondnokság alá helyezett pénzét és értéktárgyait a gyámhivatalnak beszolgáltatni köteles • a pénzt hitelintézetnél nyitott gyámhatósági fenntartásos betétben, forint folyószámlán vagy devizaszámlán (a továbbiakban együtt: betét), • a személyes tulajdon szokásos tárgykörében nem tartozó ékszereket, ezüst, arany, platina tárgyakat, drágaköveket az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Részvénytársaságnál letétként • a kulturális javakat az illetékes múzeumban letétként kell elhelyezni.
Ingatlanvagyon: Ingatlan vagyon esetén a gondnokság tényének az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzése (bíróság vagy gyámhivatal) • Ha a gondnokság alatt álló személy ingatlantulajdonnal vagy lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezik, a gondnok vagy a kijelölt vagyonkezelő eseti gondnok gondoskodik az ingatlan, illetőleg a lakás hasznosításáról.
8) A gondnokság alá helyezés felülvizsgálata, módosítása, megszüntetése Kötelező felülvizsgálat: Részlegesen korlátozó esetén 5 évente Teljesen korlátozó esetén 10 évente Gyámhatóság hivatalból jár el! Ha szükséges a kötelező felülvizsgálat előtt is kérhető felülvizsgálat megszüntetés vagy módosítás. Megszüntetés vagy módosítás:
Perindításra jogosultak: • • • • •
a gondnokság alatt álló maga a gondnokolt együtt élő házastársa, élettárs, egyenesági rokona, testvére a gondnok gyámhatóság az ügyész
A bíróság megszünteti a cselekvőképességet érintő gondnokságot, ha elrendelésének oka már nem áll fenn.
Kereseti kérelem irányulhat: Hatályban fenntartás Megszüntetés Egyikről a másikra módosítás Részlegesen korlátozó esetén az ügycsoportok megváltoztatása A gondnokság megszüntetése (jogerős bírói döntés) gyámhatóság erről határozatot hoz, melyben a gondnok felmentéséről is rendelkezik.
és
megszűnése
(gondnokolt
halála)
után
a
9) Támogatott döntéshozatal • ENSZ Egyezmény 12. Cikk! támogatott döntéshozatal: az érintett személy önrendelkezését és jogainak védelmét szolgáló, a cselekvőképességet nem érintő jogintézmény, amely alapján a támogató egyénre szabott segítséget nyújt a támogatott személy cselekvőképességének gyakorlásához; támogatott személy: az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú személy, akinek a gyámhatóság támogatót rendel; támogató: a támogatott személy kérelmére vagy a bíróság megkeresése alapján a gyámhatóság által a támogatott személlyel egyetértésben, a támogatott személy segítésére kirendelt személy.
A Gondnokság támogatott döntéshozatal és a gondnokság közötti különbségek Támogatott döntéshozatal
bírósági ítéleten alapul, a személyt akarata ellenére is gondnokság alá helyezhetik a gondnokság intézménye merev, megszüntetése nehézkesebb, hosszabb időt vehet igénybe
korlátozza vagy elvonja a személy cselekvőképességét a fogyatékosság orvosi modelljéből indul ki
a személy önrendelkezése, autonómiája igen korlátozott
önkéntes, igénybevételét elsősorban az érintett személy kezdeményezheti, a támogatót a személy maga választja
a támogatott döntéshozatal rendszere rugalmas, megszüntetése is önkéntes nem érinti a személy cselekvőképességét
a fogyatékosság emberi jogi/szociális modelljét, a személy képességeit veszi alapul megmarad a személy önrendelkezése, autonómiája
A támogatott döntéshozatalban érintettek köre A támogatott döntéshozatal elrendelése nem köthető meghatározott egészségi vagy mentális állapothoz támogató kirendelését olyan nagykorú személy kérheti, aki úgy véli, hogy általánosságban vagy egyes ügyeiben, a döntései meghozatalában segítségre szorul, de magát a döntést önállóan is képes meghozni. a bíróság is akkor fogja megkeresni a gyámhatóságot, ha a gondnokság alá helyezési eljárásban úgy látja, hogy gondnok kirendelésére nincs szükség, azaz az érintett tud önállóan dönteni, csak ehhez segítségre van szüksége. ebből adódóan potenciálisan az érintettek köre: az értelmi fogyatékossággal élő, a szenvedélybeteg, a pszicho-szociális fogyatékossággal élő személyek, az időskori demencia miatt segítségre szorulók, esetlegesen a hajléktalan személyek. a felsorolt lehetséges érintetti körrel való bánásmód, kommunikáció nagy odafigyelést, körültekintést igényel a támogatott döntéshozatalról szóló törvény lehetővé teszi, hogy hivatásos gondnokok is elláthatnak hivatásos támogatói feladatokat.
A támogató kirendelése Történhet: általános jelleggel, vagy meghatározott ügycsoport tekintetében. Azon ügycsoportra nem lehet támogatót kirendelni, amelyre a gondnokság alá helyezés vonatkozik! A szabályozás mind általános jelleggel, mind egyes ügycsoportokra lehetővé teszi a támogató kirendelését. E tekintetben is a támogatott személy akarata érvényesül. Nyilvánvalóan, ha egy előre meghatározott ügyben (pl. valamely szociális, családtámogatási ellátás igényléséhez vagy banki hitel felvételéhez) van valakinek segítségre szüksége, akkor nem indokolt általános jelleggel elrendelni a támogatott döntéshozatalt. Ha viszont az érintett személy szeretné, ha bármilyen típusú ügye intézése során segítenék a döntéshozatalban vagy előre nem tudja pontosan megjelölni, milyen ügyben van segítségre szüksége, helye lehet az általános jellegű támogatott döntéshozatalnak.
A támogató személye Támogató: a támogatott által megjelölt személy, ha vállalja a feladat ellátását, és nem áll fenn kizárási ok, illetve kirendelése nem ellentétes a támogatott személy érdekeivel. Érdekellentét: nem lehet támogató olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a támogatott döntéshozatallal érintett személlyel szemben ellenérdekű fél.
Kizárási okok: Nem lehet támogatónak kirendelni azt, • akinek a személye ellen a támogatott személy tiltakozik vagy ennek hiányában is azt a személyt, akinek kirendelése a támogatott személy érdekeivel ellentétes, • aki cselekvőképességet érintő gondnokság hatálya alatt áll, vagy • aki maga is támogatott személy. Ha nincs olyan személy, akit a támogatott személy jelöl meg, vagy akinek a személyét elfogadná, vagy az általa megjelölt személlyel szemben kizárási ok áll fenn, illetve kirendelése a támogatott személy érdekeivel ellentétes, hivatásos támogatót lehet kirendelni, de ehhez is szükséges a támogatott egyetértése. Legfeljebb 2 fő rendelhető ki támogatóként.
Személyes meghallgatás a gyámhivatali ügyintézőnek mind a leendő támogatott személyt, mind a támogatónak jelentkező személyt személyesen meg kell hallgatnia a támogatott döntéshozatallal kapcsolatos jognyilatkozatokat személyesen lehet megtenni, a tárgyaláson személyesen kell megjelenni a támogatott személy személyes meghallgatása révén tud a gyámhivatal meggyőződni arról (szakértő igénybevétele nélkül is), hogy az érintett belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul-e vagy éppen arról, hogy szükséges-e szakértő útján vizsgálni a belátási képesség kisebb mértékű csökkenését.
Felülvizsgálat Rendes felülvizsgálat: Öt évente Rendkívüli felülvizsgálat: - támogatott vagy a támogató kéri, - támogatott személyt gondnokság alá helyezik, - más hatóság értesítése alapján, - egyéb okból hivatalból, ha a szükségessége felmerül, A felülvizsgálatnál vizsgálni kell, hogy - továbbra is fennáll-e a támogató kirendelésének szükségessége, - egyetért-e a támogatott a támogató személyével, - támogató a támogatott érdekében járt-e el. A felülvizsgálat eredménye: - változatlan formában fenntartás, - felmentés vagy elmozdítás és a támogatott személy egyetértésével új támogató kirendelése, vagy a támogatott döntéshozatal megszüntetése.
A támogató tevékenysége és felelőssége Tevékenység:
- közigazgatási, polgári és büntető eljárási cselekményeknél is jelen lehet, amelyekben a támogatott személy érintett, - támogatottjával az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon egyeztethet, - jelen lehet a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor, és tanácsaival, tájékoztatásával a támogatott személy jognyilatkozatának megtételét elősegítheti, de nem veheti át a döntést támogatottjától! - segít megfogalmazni a támogatott személy akaratát, - segít abban, hogy a támogatott személy a döntésének megfelelően cselekedni tudjon, - segíti a kommunikációt a szereplők között, - segít a döntéshez szükséges információk megszerzésében, - tájékoztat azokról a körülményekről, amelyek fontosak a megalapozott döntéshez, - ismerteti a választási lehetőségeket, segít megérteni az egyes döntések következményeit, -elmagyarázza azokat a tartalmakat, amelyek nem érthetőek a személy számára. A végső döntést minden esetben a támogatott személy hozza meg! A támogató az általa támogatott személy helyett nyilatkozattételre nem jogosult! Felelősség: Ha a támogató a jogkörét túllépve jár el, köteles a támogatottnak okozott kárt a Ptk. szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni.
10) Jogszabályok • A 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről • Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény • A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény • A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) kormányrendelet • a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet
2016.07.11.
Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások
Tematika 1. Alapellátások NAPPALI ELLÁTÁS TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁS
2. Szakosított ellátások ÁPOLÁST, GONDOZÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK ÁTMENETI ELHELYEZÉST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK LAKÓOTTHONOK REHABILITÁCIÓS INTÉZMÉNYEK TÁMOGATOTT LAKHATÁS
Nappali ellátás Alapszolgáltatás, melynek megszervezése az állam illetve az önkormányzat kötelezettsége (10ezer főnél több lakos esetén) Nappali tartózkodás, társas kapcsolatos, higiéniai szükségletek kielégítés, étkeztetés FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK NAPPALI INTÉZMÉNYÉBEN NEM GONDOZHATÓ AZ A SZEMÉLY AKI a) veszélyeztető magatartást tanúsít, b) orvosi ellátást és állandó ápolást igényel. ELLÁTOTTAKAT CSAK PRÓBAIDŐVEL LEHET FELVENNI. (HÁROM HÓNAPNÁL HOSSZABB NEM LEHET.) Az intézményi ellátásért fizetendő SZEMÉLYI TÉRÍTÉSI DÍJ nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének a) 15%-át a nappali ellátást, b) 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést nyújtó intézmények esetében. (A személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.)
Nappali ellátás 2. A szociális ellátásokat szóban vagy írásban kell kérelmezni. Mellékelni kell: A fogyatékos személyek nappali ellátása esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete I. része szerinti orvosi igazolást. be kell nyújtani az 1. számú melléklet II. része szerinti a fogyatékosság fennállását igazoló, a) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményét vagy b) a fogyatékosság jellege szerinti szakorvosi leletet vagy c) a fogyatékossági támogatás, vagy a magasabb összegű családi pótlék megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozatot, vagy az az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleményt.
Támogató szolgáltatás Szociális alapszolgáltatás, de nem kötelező önkormányzati feladat, pályázati rendszerben működik Szociális rászorultságot igazolni kell Személyi térítési díj fizetendő Súlyosan fogyatékos személyek lehetnek az igénybe vevők Szociális rászorultság akkor áll fenn, ha fogyatékossági támogatásban vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül az illető Fogyatékosságot igazolni lehet a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.
Támogató szolgáltatás 2. FELADATA A FOGYATÉKOSSÁG JELLEGÉNEK MEGFELELŐEN: a) b) c) d) e) f) g)
speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése, az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.
Támogató szolgáltatás 3. Írásbeli kérelem szükséges Ehhez BE KELL NYÚJTANI: a 9/1999.(XI.24.) számú SzCsM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot, a szociális rászorultságot igazoló iratokat, illetve azok másolatát. A személyi térítési díj összege - önkormányzati intézmény esetén a fenntartó rendeletében foglaltak szerint, egyéb esetben a fenntartó döntése alapján - csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik, azonban a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha az ellátott jövedelme a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, illetve ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
Lakóotthon Formája fogyatékos személyek lakóotthona esetében lehet rehabilitációs célú lakóotthon vagy ápoló-gondozó célú lakóotthon. 8-12, esetleg 14 személy ellátása lehetséges A LAKÓOTTHONBA AZ A SZEMÉLY HELYEZHETŐ EL, aki a) önellátásra legalább részben képes, b) elégséges jövedelemmel rendelkezik az új életforma költségeinek viseléséhez, c) folyamatos tartós ápolást, felügyeletet nem igényel.
Lakóotthon 2. A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK ÁPOLÓ-GONDOZÓ CÉLÚ LAKÓOTTHONÁBA - intézményből történő elhelyezés esetén a felülvizsgálat és az egyéni fejlesztés eredményeire figyelemmel - a fogyatékosság jellegétől és súlyosságától függetlenül helyezhető el fogyatékos személy, így az a fogyatékos, illetve autista személy is elhelyezhető, aki nem felel meg a fent említett a) és c) pontba foglalt feltételeknek. + benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése. A REHABILITÁCIÓS CÉLÚ LAKÓOTTHONBA AZ A SZEMÉLY HELYEZHETŐ EL a) aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt b) aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg. Mindkét esetben + feltétel: önellátásra legalább részben képes, és lakóotthonba kerülése időpontjában a 16. életévét már betöltötte, de öregségi nyugdíjkorhatárt még nem.
Lakóotthon 3. A szociális ellátásokat szóban vagy írásban kell kérelmezni. Mellékelni kell a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot, és a III. része szerinti vagyonnyilatkozatot. A vagyonnyilatkozat 3. Ingatlanvagyon pontját rehabilitációs célú lakóotthon esetén nem kell kitölteni. Szolgáltatási szerződést kötnek a felek, mely az ellátás feltételeit is tartalmazza Személyi térítési díj fizetendő Tulajdont lakóotthonban ilyen szerződéssel szerezni nem lehet Egyszeri vagyoni hozzájárulás („beugró”) nem kérhető jogszerűen, ám adományként szoktak Sok jogvita a szolgáltatás minőségét illetően, és a felmondási okokat illetően
Támogatott lakhatás Előzmények A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény ratifikálásával hazánk véglegesen elkötelezte magát a közösségi alapú szolgáltatások megszervezése mellett. A fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról szóló 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozatot 2011 júliusában fogadta el a Kormány. A stratégia végrehajtása érdekében a Kormány feladatként írta elő, hogy 2012. június 30-áig ki kell dolgozni a támogatott lakhatás szakmai tartalmát, személyi és tárgyi feltételeit.
A támogatott lakhatás újszerű elemei A támogatott lakhatás az ellátott életkorának, egészségi állapotának és önellátási képességnek megfelelően biztosít lakhatási, illetve egyéb szociális szolgáltatásokat az ellátott önálló döntése, szükséglete, képességei, készségei maximális figyelembevételével Bevezetésével lehetővé válik, hogy az ellátottak a helyi lakossággal azonos életkörülmények és életfeltételek között éljenek és részt vegyenek a helyi társadalom életében. Lehetőség szerinti önálló életvitel kialakítása és fenntartása – támogatói hálózat létrehozásával Csoportos és képviseleti megoldások mellőzése Az átalakítás legfontosabb újdonsága, hogy a lakhatás és a napközbeni tevékenységek (pl. oktatás, gondozás, szabadidős tevékenységek, társas kapcsolatok) szétválnak, biztosítva ezzel a személyre szabott és szükségletekre épülő ellátást.
A támogatott lakhatás újszerű elemei 2 A támogatott lakhatás az egyén szükségleteihez illeszkedő módon, természetes és professzionális támogatói hálózat létrehozásával és működtetésével támogatja a lehetőség szerinti önálló életvitel kialakítását és fenntartását a szociális ellátórendszer kapacitásain belül, személyközpontú, egyénre szabott szolgáltatások, támogatások, programok nyújtásával, illetve a csoportos és a képviseleti megoldások mellőzésével biztosítja a döntés szabadságát az egyén elvárásaihoz és igényeihez igazodó lakhatási és támogatási forma megválasztásában, az egyén meglévő képességeire építve, a lakhatás és a mindennapi életvitel támogatásának különválasztása révén lehetőséget biztosít az önálló életvitelhez szükséges új készségek elsajátítására. A támogatott lakhatás – az engedélyezett férőhelyszámon felül – biztosíthatja az ellátást igénybevevőről gondoskodó szülő, egyéb hozzátartozó, illetve az ellátást igénybevevő kiskorú gyermekének elhelyezését. Az elhelyezés alapfeladatot meghaladó szolgáltatásnak minősül. (R. új 110/A. §)
A támogatott lakhatás szolgáltatáselemei Fogyatékos, pszichiátriai, szenvedélybeteg személyek számára Milyen céllal – az önállóság, az életkor, egészségi állapot fenntartása vagy elősegítése érdekében Mit – lakhatási szolgáltatást, – az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt, – az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást, – az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén • az étkezést • az ápolás-gondozást • a fejlesztést • a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat.
Egyéni szolgáltatási terv Egyéni szolgáltatási terv A támogatott lakhatás esetében a „tervdokumentáció” az egyéni szolgáltatási terv. [ Megjegyzés: Gondozási tervet nem kell készíteni (R. 7. § (1) bekezdés módosított a) pont)] Az egyéni szolgáltatási terv az komplex szükségletfelmérés (részletesen:R. új 110/B-110/C. §) eredményén és tartalmán alapul. Az egyéni szolgáltatási terv értékelése: Az egyéni szolgáltatási tervet a szolgáltatás nyújtásának kezdő időpontjától számított három hónap elteltével felül kell vizsgálni, majd ezt követően legalább félévente értékelni, és szükség esetén – a komplex szükségletfelmérés eredményére és tartalmára figyelemmel – módosítani kell.
Az egyéni szolgáltatási terv tartalma A TL szolgáltatások formáit és felelőseit
az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitel az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatás az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén étkezés ápolás-gondozás fejlesztés társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatások. Továbbá: a szolgáltatásnyújtással elérendő rövid- és hosszú távú célok meghatározását, a várható eredmények elérésének módját, időtartamát, ütemezését, az életvitel támogatását szolgáló tevékenységek körét és a megvalósításhoz szükséges eszközöket, a kockázati tényezők felsorolását és azok elhárításának lehetséges eszközeit, módját és eljárásrendjét, az ellátást igénybevevőnek a társadalomba, a közösségbe történő beilleszkedése érdekében szükséges, koordinált intézkedéseket, a család és az egyéb támogatók bevonásának módját, a támogatói háló tagjait, az Szt. 75. § (3) bekezdése alapján a más szervezet által biztosított szolgáltatásokat és azok felelőseit.
Komplex szükségletfelmérés A támogatott lakhatás komplex szükségletfelmérés eredménye alapján biztosítható A komplex szükségletfelmérés kiterjed az egyén igényeire és elvárásaira a mindennapi életvezetésének támogatásával kapcsolatban, az egyén által megfogalmazott rövid- és hosszú távú célokra, az életkor- és fogyatékosság-specifikus igényekre, a családi állapotra, a természetes és professzionális támogató környezetre, a képzettségre, munkatapasztalatra, az életvitel önállóságának meghatározásához szükséges mértékben a jövedelmi, vagyoni helyzetre, a lakhatás fizikai környezetének speciális szükségletére, a kommunikációs szükségletekre, annak felmérésére, hogy az élet mely területén szükséges a támogatás és milyen mértékben, a speciális csoportoknak nyújtott egyéb támogatás bevonására vonatkozó szükségletre és annak mértékére, a támogatási szükséglet időszakosságára vagy folyamatosságára, folyamatosan nyújtott - általános és speciális - szociális munka esetében annak intenzitására, gyakoriságára, valamint az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz való hozzájutás megszervezésének igényére, az egyén együttműködési szándékának felmérésére. A komplex szükségletfelmérést célcsoport-specifikus, fogyatékosság esetén fogyatékosság-specifikus módszerekkel kell elvégezni.
Támogatott lakhatás személyi feltételeire vonatkozó előírások Az esetvitelt és a kísérő támogatást biztosító munkatársat a támogatott lakhatás fenntartója biztosítja. Amennyiben a szolgáltatás személyi feltételeinek előírásai lehetővé teszik, az esetvitelt és a kísérő támogatást az intézményvezető is elláthatja. Az intézmény vezetője minden igénybevevő számára kijelöli az esetvitelért felelős személyt (a továbbiakban: esetfelelős). Az esetfelelős az ellátást igénybevevő egyéni szolgáltatási tervében meghatározott célokért és tevékenységekért felelős.
Egy esetfelelőshöz egyszerre tizenkét ellátott tartozhat. Az esetfelelős kompetenciájának ki kell terjednie az igénybevevő képességeiről, nehézségeiről, mindennapi életéről, az általa ténylegesen igényelt segítségről szóló szolgáltatási terv elkészítésére, az egyéni esetkezelésre, a döntéseinek támogatására, a segítői munkát végző csoport munkájának koordinálására. A kísérő támogatást biztosító munkatárs kompetenciájának ki kell terjednie az egyéni szolgáltatási tervben foglaltak alapján az igénybevevő eredményes támogatására, napi életvitelének segítésére, az állapotváltozásának felismerésére, a segítségnyújtáshoz szükséges döntésekre. (R. új 110/G. §)
Támogatott lakhatás tárgyi feltételeire vonatkozó előírások
A lakhatási szolgáltatással összefüggő alábbi szolgáltatásokat olyan módon kell biztosítani, hogy az érintett ingatlanok egymástól elkülönült földrészleten helyezkedjenek el: az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt, az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást, az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén az étkezést, az ápolás-gondozást, a fejlesztést, a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat
Érintett jogszabályok A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról (Tr.) 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről (Ir.) 369/2013. (X. 24.) Korm. Rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről
Köszönöm a figyelmet!
