Élő Bolygó Jelentés 2014

A JELENTÉS KÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VETTEK:

JELENTÉS REPORT IHU NT

2014

Élő Bolygó Jelentés 2014 Összefoglaló Összefoglaló 1

A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG GYORS ÜTEMBEN CSÖKKEN, MIKÖZBEN A TERMÉSZETTEL SZEMBEN TÁMASZTOTT IGÉNYEINK FENNTARTHATATLANOK, ÉS EGYRE NÖVEKEDNEK. VILÁGSZERTE A FAJOK POPULÁCIÓINAK MÉRETE ÁTLGOSAN 52 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT 1970 ÓTA. 1,5 FÖLDRE LENNE SZÜKSÉG AHHOZ, HOGY AZ FEDEZZE AZ EMBERISÉG FOGYASZTÁSÁT. EZ AZT JELENTI, HOGY FELÉLJÜK TERMÉSZETI TŐKÉNKET, MEGNEHEZÍTVE A JÖVŐ GENERÁCIÓK SZÜKSÉGLETEINEK ELLÁTÁSÁT. A BŐVÜLŐ NÉPESSÉG ÉS AZ EGY FŐRE JUTÓ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM NÖVEKEDÉSE EGYÜTT MEGSOKSZOROZZA AZ EMBERISÉG TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKRA NEHEZEDŐ TERHELÉSÉT. A FEJLETTEBB ORSZÁGOK ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA ÁLTALÁBAN NAGYOBB. A KIHÍVÁS AZ, HOGY AZ EMBERISÉG ÚGY LEGYEN KÉPES FEJLŐDNI, HOGY KÖZBEN FENNTARTHATÓAN ALACSONY SZINTEN TARTSA AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMÁT. LEHETSÉGES, HOGY MÁR ÁTLÉPTÜK A „GLOBÁLIS KORLÁTOKAT”, EZ PEDIG VÁRATLAN, ÉS AKÁR VISSZAFORDÍTHATATLAN KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOKHOZ VEZETHET. AZ EMBERI JÓLÉT A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKTÓL FÜGG, MINT A VÍZ, A TERMŐFÖLD, AZ ERDŐK; VALAMINT AZ ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁSOKTÓL, PÉLDÁUL A MEGPORZÁSTÓL, A TÁPANYAGKÖRFORGÁSTÓL, VAGY AZ ERÓZIÓ ELLENI VÉDELEMTŐL. A LEGSZEGÉNYEBB TÁRSADALMI RÉTEGEK továbbra is a legsebezhetőbbeK, DE AZ ÉLELMEZÉS, A VÍZ, ÉS AZ ENERGIABIZTONSÁG KÉRDÉSEi – EGYMÁSSAL ÖSSZEFÜGGésben – VALAMENNYIÜNKET ÉRINTENEK. A WWF MEGOLDÁSOKAT KÍNÁL: HOGYAN VÉDJÜK MEG TERMÉSZETI TŐKÉNKET, TERMELJÜNK HATÉKONYABBAN, FOGYASSZUNK BÖLCSEBBEN, IRÁNYÍTSUK ÁT A PÉNZÜGYI MOZGÁSOKAT A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A FENNTARTHATÓSÁG ÉRDEKÉBEN, VALAMINT HOGYAN BIZTOSÍTSUK AZ ERŐFORRÁSOK EGYENLŐBB ELOSZTÁSÁT. MEGVÁLTOZTATNI HALADÁSUNK IRÁNYÁT ÉS ALTERNATÍV UTAKAT TALÁLNI NEM LESZ KÖNNYŰ. DE KÉPESEK VAGYUNK RÁ. WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 2

Összefoglaló 3

ELŐSZÓ Az Élő Bolygó Jelentés legfrissebb kiadása nem éppen bátortalanoknak való olvasmány. Az egyik lényegi megállapítás, amelyre rávilágít: az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak több mint 10.000 reprezentatív populációját (csoportját) felmérő élő bolygó index (Living Planet Index – LPI) értéke 52 százalékkal csökkent 1970 óta. Vagyis kevesebb, mint két emberöltő alatt a gerinces fajok populációinak mérete a felére csökkent. Ezek az élőlények alkotják az ökoszisztémák szövetét, amelyek fenntartják az életet a Földön, és egyúttal barométerei annak, amit saját bolygónkkal, egyetlen otthonunkkal teszünk. Nem vesszük tudomásul, ami történik, pedig mi is veszélyben vagyunk. Úgy használjuk a természet ajándékait, mintha nem csupán egyetlen Föld állna rendelkezésünkre. Többet veszünk ki az életközösségekből és természeti folyamatokból, mint amennyi újratermelődik, ezáltal kockára tesszük jövőnket. Lám, a természetvédelem és a fenntartható fejlődés kéz a kézben jár. Nem csupán arról van szó, hogy megőrizzük a biológiai sokféleséget és a természetes élőhelyeket, de legalább ennyire arról is, hogy megvédjük az emberiség jövőjét – jólétünket, gazdaságunkat, biztos hozzáférést az élelemhez, és társadalmi stabilitást – ténylegesen ezek jelentik túlélésünket. Egy olyan világban, ahol ennyire sok ember él szegénységben, úgy tűnhet, hogy a természet védelme luxus. De épp ellenkezőleg. A világ legszegényebbjei közül sokaknak a természet megóvása jelentheti a mentőövet. Mindazonáltal nagyon fontos megérteni, hogy ebben a helyzetben mindannyian egy csónakban evezünk. Mindenkinek szüksége van élelemre, ivóvízre, és tiszta levegőre – éljen bárhol is a világon. A helyzet olyannyira aggasztónak látszik, hogy nehéznek tűnhet pozitív érzésekkel tekinteni a jövőbe. Valóban nehéz, de nem lehetetlen – ez csak rajtunk áll. Mi okoztuk a problémát, találhatunk rá megoldást is. Most ezen kell dolgoznunk, biztosítani a következő generációnak, hogy megragadhassa végre a lehetőséget, ami eddig kicsúszott a markunkból; lezárva történelmünknek ezt a pusztításról szóló fejezetét, és felépítve egy olyan jövőt, ahol az emberek a természettel harmóniában élhetnek, és boldogulhatnak. Közös otthonunk összekapcsol minket egymással – és így együtt lehetőségünk van megtalálni és alkalmazni azokat a megoldásokat, amelyek biztosítják egyetlen bolygónk, a Föld jövőjét. Marco Lambertini – Igazgató WWF International WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 4

© WWF-Canon / Matthew Lee

Egy csónakban evezünk

FAJOK ÉS TEREK EMBEREK ÉS HELYEK

MEG KELL RAGADNUNK A LEHETŐSÉGET, HOGY LEZÁRJUK TÖRTÉNELMÜNKNEK EZT A PUSZTÍTÁSRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉT, ÉS FELÉPÍTSÜNK EGY OLYAN JÖVŐT, AHOL AZ EMBEREK A TERMÉSZETTEL HARMÓNIÁBAN ÉLNEK ÉS BOLDOGULNAK

A társadalmunk és gazdaságunk a bolygótól függ A fenntartható fejlődés több mint negyedszázada van a figyelem középpontjában. Komoly viták szólnak a fejlődés környezeti, társadalmi és gazdasági vonatkozásairól. Mégis, úgy tűnik, hogy a gazdasági összetevőnek szentelt hangsúly a környezeti rovására ment. A társadalmi és gazdasági eredményeinket tesszük kockára, mert nem vagyunk képesek felbecsülni alapvető függőségünket az ökológiai rendszerektől. A gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság ugyanis csak egy egészséges bolygón képzelhető el. Az ökoszisztémák tartják fent a társadalmat, ami fenntartja a gazdaságot. Ez az ellenkező irányban nem működik. Ennek ellenére az emberiség – ami maga is a természet teremtménye, ma pedig a fő erő, ami a természetet formálja – nem csak az egészségét, a jólétét és boldogulását teszi kockára, hanem a szó legszorosabb értelmében a jövőjét. Az Élő Bolygó Jelentés 2014 bemutatja mindazon terhek hatását, amit a Föld vállára teszünk, és felfedi a társadalmi vonatkozásokat. Meg kell értenünk döntéseink és lépéseink jelentőségét, mert csak így lehetséges, hogy ez az élő bolygó mindenkit képes legyen eltartani most, és jövőben. 1. ábra: Az ökoszisztémák tartják fent a társadalmat, ami fenntartja a gazdaságot

Élő Bolygó Jelentés 2014 E kiadvány a tizedik WWF Élő Bolygó Jelentés – a Föld, az élővilág, és ökoszisztémák állapotának illetve az emberiség hatásának és jövőjének kétévente megjelenő értékelése – összefoglalója. A teljes jelentés angol nyelven letölthető a wwf.panda.org/lpr weboldalról.

ÖKOSZISZTÉMA TÁRSADALOM

GAZDASÁG

Összefoglaló 5

Körülbelül mindössze 880 hegyi gorilla maradt a vadonban – közülük nagyjából 200 él a Virunga Nemzeti Parkban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Bár továbbra is súlyosan veszélyeztetett, a hegyi gorilla az egyetlen főemlős-faj, aminek nő az egyedszáma, köszönhetően a természetvédelmi erőfeszítéseknek. A hegyi gorilla csak egyike a 218 emlős-, 607 madár-, 109 hüllő- és 78 kétéltű-fajnak, valamint a 2000 féle növénynek, amik a Virunga területén élnek. Mégis, a park területének 85 százalékára kőolaj-kitermelési koncessziókat osztottak ki, veszélybe sodorva az egész terület jövőjét. Az olajfúrás az élőhelyek leromlásához vezet, melynek következtében a terület elveszítheti védett és világörökségi státuszát is, ami által jóval sebezhetőbbé válna az itteni vadvilág. Világviszonylatban az élőhelyek eltűnése és leromlása, a vadászat, valamint az éghajlatváltozás a fő veszélyek az élővilág sokféleségére. Többek között e három tényező miatt csökkent az élő bolygó index 52 százalékkal 1970 óta – vagyis tűnt el az emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfajok egyedeinek fele kevesebb, mint fél évszázad alatt.

© naturepl.com / Andy Rouse / WWF-Canon

AZ ÉLŐ BOLYGÓ~

AZ ÉLŐ BOLYGÓ INDEX

-39%

A gerinces fajok populációi felére zsugorodtak az elmúlt 40 évben A földi élővilág rosszabb állapotban van, mint valaha. Az élő bolygó index (LPI), ami több ezer gerinces faj populációját vizsgálja, 52 százaléknyi csökkenést mutat 1970 és 2010 között (2. ábra). Más szóval az emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és halak száma a bolygón – átlagosan – fele annak, amennyi 40 évvel ezelőtt volt. Ez a változás jóval nagyobb, mint amennyit korábban jeleztek. A változás oka az újszerű módszertan, ami átfogóbb módon próbálja vizsgálni a globális élővilágot. Az élővilág sokfélesége a mérsékelt és a trópusi övezetekben egyaránt csökken, de a csökkenés mértéke a trópusokon sokkal nagyobb. A vizsgált 1606 faj 6569 populációja a mérsékelt övi indexben 36 százalékkal csökkent 1970 és 2010 között. Ehhez képest ugyanennyi idő alatt a trópusi index 1638 fajának 3811 populációja 56 százaléknyi csökkenést mutatott. A legdrámaibb helyzet Latin-Amerikában figyelhető meg, ahol 83 százalékos visszaesés. Az élőhelyek eltűnése, leromlása és kifosztása – a vadászat és a halászat által – a hanyatlás legfőbb okai. Az éghajlatváltozás a másik alapvető veszély, ami a jövőben valószínűleg csak fokozódni fog.

Index (1970 = 1)

2

Szárazföldi LPI 2. ábra: Élő Bolygó Index (LPI) A globális LPI 52 százalékos csökkenést mutat 1970 és 2010 között. Ez arra enged következtetni, hogy a gerinces fajok populációi átlagosan megfeleződtek az elmúlt 40 évben. A megállapítás 3038 emlős-, madár-, hüllő-, kétéltű- és halfaj 10380 populációjának adatain alapszik. A fehér vonal az index értékét jelzi, a színezett terület a 95 százalékos konfidenciaintervallumot fedi le. (WWF, ZSL, 2014).

A SZÁRAZFÖLDI FAJOK VISSZAESÉSE 39 SZÁZALÉK 1970 ÉS 2010 KÖZÖTT

-76% AZ ÉDESVÍZI FAJOK LPI-JE 76 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT

Jelmagyarázat

Édesvízi LPI Az édesvízi fajok élő bolygó indexe átlagosan 76%-os csökkenést mutat. A fő fenyegetést az édesvízi fajok számára az élőhelyek megszűnése vagy feldarabolódása, a szennyezés és az invazív fajok jelentik. A vízszint, valamint a vízrendszerek közötti kapcsolat megváltoztatása – például az öntözés vagy a gátak létrehozásával – ugyancsak jelentős hatással vannak az édesvízi élőhelyekre.

Globális élő bolygó index Konfidenciaintervallum

-39% A TENGERI FAJOK VISSZAESÉSE 39 SZÁZALÉK 1970 ÉS 2010 KÖZÖTT

1

1970 és 2010 között a szárazföldi fajok populációi 39%-kal csökkentek és a trend azt mutatja, hogy nem várható lassulás. Az élőhelyek emberi igények miatti csökkentése – főleg mezőgazdasági, városfejlesztési és energiatermelési célok érdekében – tetézve a vadászattal, folyamatosan komoly fenyegetést jelent.

Tengeri LPI A tengeri fajok populációinak mérete 39%-kal csökkent 1970 és 2010 között. 1970-től az 1980-as évek közepéig terjedő időszakban volt tapasztalható a legmeredekebb csökkenés, számuk ezt követően némileg állandósult, majd újabb csökkenés következett. A legrosszabb helyzet a trópusi vizekben és a déli óceánokban élő fajoknál tapasztalható, többek között a tengeri teknősöknél, számos cápafajnál és az olyan nagy területeken vándorló tengeri madaraknál, mint a vándoralbatrosz.

0 1970

1980

1990

2000

2010

Év

WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 8

Összefoglaló 9

AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM

Ökológiai lábnyom (szükséges Földek száma)

Több mint 40 éve már, hogy az emberi fogyasztás meghaladja azt, amit a bolygónk képes újratermelni. A Föld másfélszeresének a regenerálódási képességére lenne szükség ahhoz, hogy biztosítani tudja az Emberiség által elfogyasztott erőforrásokat. A túlfogyasztás azért lehetséges, mert gyorsabban vágjuk ki a fákat, mint ahogy azok kifejletté válnának, többet halászunk, mint amit az óceán képes újratermelni és több szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe, mint amit az erdők és az óceánok képesek megkötni. Mindezek következménye az, hogy a természeti erőforrások csökkennek, a hulladék gyorsabban halmozódik fel, mint ahogy lebomlana, a széndioxid koncentrációja a légkörben pedig növekszik. Az ökológiai lábnyom mindazoknak a természeti erőforrásoknak, illetve az ezekhez szükséges területek az összessége, amire az emberiségnek szüksége van. Magában foglalja mindazokat a biológiailag termékeny területeket (biokapacitást), amit hasznosítunk, például szántókat, legelőket, beépített területeket, tengeri halászterületeket és erdőket. Ugyancsak magába foglalja azokat az erdőterületeket is, amelyek az óceánok által már megkötni nem tudott szén-dioxid kibocsátást képesek elnyelni. Mind a biológiai kapacitást, mind az ökológiai lábnyomot közös mértékegységgel, a globális hektárral (gha) mérjük. Több mint egy évszázada az emberiség ökológiai lábnyomának jelentős részét a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó széndioxid teszi ki, sőt jelentősége egyre nő. Míg 1961-ben a szén-dioxid a teljes lábnyom 36 százalékát ki, addig 2010-re ez az érték 53 2 százalékra nőtt.

1

1 GLOBÁLIS HEKTÁR (GHA) EGY BIOLÓGIAILAG TERMÉKENY HEKTÁRT JELENT A FÖLD ÁTLAGOS TERMÉKENYSÉGÉVEL

2010-BEN A GLOBÁLIS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM 18,1 MILLIÁRD GLOBÁLIS HEKTÁR VOLT, EZ 2,6 GHA FEJENKÉNT. EZZEL SZEMBEN A FÖLD TELJES BIOLÓGIAI KAPACITÁSA 12 MILLIÁRD GLOBÁLIS HEKTÁR VOLT, AZAZ FEJENKÉNT 1,7 GHA

Halászati területek

4. ábra: Növekvő globális lábnyom: Az ökológiai lábnyom – ami annak a területnek a mértéke, ami az emberiség eltartásához szükséges – gyorsabban növekedett, mint a globális biokapacitás, azaz a rendelkezésre álló erőforrások összessége. A Föld termelőképességének növekedése nem volt elég ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja a világ növekvő népességének szükségleteit. (Global Footprint Network, 2014).

Szántóföldek

Jelmagyarázat

3. ábra: Az ökológiai lábnyom összetevői: A szén-dioxid a teljes ökológiai lábnyom több mint felét teszi ki. (Global Footprint Network, 2014). Jelmagyarázat Szén-dioxid

Beépített területek

0 1961

1970

1980

1990

Év

WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 10

2000

2010

Erdészet Legeltetés

Biokapacitás Ökológiai lábnyom Népesség

Index (változás 1961-től, 1961 = 100%) (szükséges Földek száma)

Többet használunk, mint amennyit a Földünk biztosítani tud

A technikai fejlődés, a mezőgazdaságban felhasznált anyagok és az öntözés megnöveli az adott terület átlagos hozamát, különösen a szántóföldeken, így a Föld teljes biokapacitása 9,9-ről 12 milliárd globális hektárra (gha) nőtt 1961 és 2010 között. Azonban ugyanezen idő alatt az emberiség lélekszáma 3,1 milliárdról közel 7 milliárdra növekedett, lecsökkentve így az elérhető biokapacitás egy főre eső értékét 3,2-ről 1,7 globális hektárra. Mindeközben az ökológiai lábnyom 2,5-ről 2,7 globális hektárra nőtt fejenként. Vagyis miközben a biológiai kapacitás globálisan növekedett ugyan, végül mégis kevesebb jut nekünk, mint korábban. A Föld népességét 2050-re 9,6 milliárdra, 2100-ra 11 milliárdra becsülik, az elérhető biokapacitás mennyisége így mindannyiunk számára összezsugorodik – ráadásul egyre nehezebb a fenntartani a biokapacitás növekedését, legfőképpen a talajerózió, a vízhiány és az egyre növekvő energiaköltségek tükrében.

300% 250% Ökológiai lábnyom: 1961: 7,6 milliárd gha 2010: 18,1 milliárd gha

200%

Népesség: 1961: 3,09 milliárd 2010: 6,9 milliárd gha

150% 100%

Biokapacitás: 1961: 9,9 milliárd gha 2010: 12 milliárd gha

50% 0% 1961

1970

1980

1990

2000

2010

Év

Összefoglaló 11

Palesztin területek Kelet-Timor

Kuvait Katar Egyesült Arab Emírségek Kuvait Dánia Katar Belgium Egyesült Arab Emírségek Trinidad és Tobago Dánia Szingapúr Belgium Amerikai Egyesült Trinidad ésÁllamok Tobago Bahrein Szingapúr Svédország Amerikai Egyesült Államok Kanada Bahrein Hollandia Svédország Ausztrália Kanada Írország Hollandia Finnország Ausztrália Uruguay Írország Ausztria Finnország Svájc Uruguay Csehország Ausztria Észtország Svájc Omán Csehország Mongólia Észtország Franciaország Omán Szlovénia Mongólia Németország Franciaország Olaszország Szlovénia Portugália Németország Egyesült Királyság Olaszország Kazahsztán Portugália Görögország Egyesült Királyság Koreai Köztársaság Kazahsztán Mauritius Görögország KoreaiSzaúd-Arábia Köztársaság Izrael Mauritius Ciprus Szaúd-Arábia Litvánia Izrael Lengyelország Ciprus Fehéroroszország Litvánia Oroszország Lengyelország Spanyolország Fehéroroszország Paraguay Oroszország Japán Spanyolország Türkmenisztán Paraguay Lettország Japán Szlovákia Türkmenisztán Libanon Lettország Líbia Szlovákia Horvátország Libanon Mexikó Líbia Venezuela Horvátország Új-Zéland Mexikó Bulgária Venezuela Brazília Új-Zéland Macedónia Bulgária Malajzia Brazília Chile Macedónia Irán Malajzia Magyarország Chile Argentína Irán Botswana Magyarország Pápua Új-Guinea Argentína Világátlag Botswana Ukrajna Pápua Új-Guinea Törökország Világátlag Dél-Afrika Ukrajna Gabon Törökország Bosznia-Hercegovina Dél-Afrika Szerbia Gabon Bolívia Bosznia-Hercegovina Costa Rica Szerbia Románia Bolívia Mauritánia Costa Rica Niger Románia Thaiföld Mauritánia Panama Niger Kína Thaiföld Jamaica Panama El Salvador Kína Jordánia Jamaica Mianmar El Salvador Ecuador Jordánia Tunézia Mianmar Kolumbia Ecuador Mali Tunézia Egyiptom Kolumbia Albánia Mali Csád Egyiptom Guatemala Albánia Ghána Csád Üzbegisztán Guatemala Algéria Ghána Szváziföld Üzbegisztán Bissau-Guinea Algéria Gambia Szváziföld Kuba Bissau-Guinea Guinea Gambia Honduras Kuba Szíria Guinea Vietnam Honduras Moldova Szíria Azerbajdzsán Vietnam Örményország Moldova Irak Azerbajdzsán Peru Örményország Burkina Faso Irak Marokkó Peru Nicaragua Burkina Faso Szudán Marokkó Dominikai Köztársaság Nicaragua Benin Szudán Kirgizisztán Dominikai Köztársaság Indonézia Benin Zimbabwe Kirgizisztán Szenegál Indonézia Uganda Zimbabwe Nigéria Szenegál Laosz Uganda Észak-Korea Nigéria Sri Lanka Laosz Kamerun Észak-Korea Közép-afrikai Köztársaság Sri Lanka Tanzánia Kamerun Grúzia Közép-afrikai Köztársaság Libéria Tanzánia Szomália Grúzia Kambodzsa Libéria Etiópia Szomália Madagaszkár Kambodzsa SierraEtiópia Leone Fülöp-szigetek Madagaszkár Lesotho Sierra Leone Angola Fülöp-szigetek Togo Lesotho Elefántcsontpart Angola Kenya Togo India Elefántcsontpart Kongó Kenya Burundi India Jemen Kongó Zambia Burundi Ruanda Jemen Mozambik Zambia Tádzsikisztán Ruanda Nepál Mozambik Malawi Tádzsikisztán Kongói Demokratikus Köztársaság Nepál Banglades Malawi Pakisztán Kongói Demokratikus Köztársaság Afganisztán Banglades Haiti Pakisztán Eritrea Afganisztán Palesztin területek Haiti Kelet-Timor Eritrea

Egy főre jutó ökológiai lábnyom (globális hektár)

Egy főre jutó ökológiai lábnyom (globális hektár)

ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ORSZÁGONKÉNT

12 12

10 10

8

4

4

2 2

0 0

8

6 5. ábra: Egy lakosra jutó ökológiai lábnyom országonként, 2010: Az összehasonlítás minden olyan országot tartalmaz, melynek legalább egymillió lakosa van, és amelyhez rendelkezésre állnak adatok. (Global Footprint Network, 2014). Jelmagyarázat

Beépített területek

Halászati területek

Erdészet

6 Legeltetés

Szántóföldek

Szén-dioxid

A világ átlagos biokapacitása

WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 12

Az egyes országok ökológiai lábnyomának mérete és megoszlása függ a termékektől és szolgáltatásoktól, amit a helyi lakosok elfogyasztanak és igénybe vesznek, illetve az erőforrásoktól – mint a fosszilis tüzelőanyagok – amiket ezek előállításához felhasználnak. Nem meglepő módon a 25 legnagyobb egy főre jutó lábnyommal rendelkező ország nagy része fejlett, gazdag ország. Majdnem mindegyik esetében a szén-dioxid-kibocsátás a lábnyom legfőbb összetevője. A globális túlfogyasztáshoz való hozzájárulás mértéke nagy különbségeket mutat. Ha például mind úgy élnénk, mint egy átlagos katari polgár, akkor 4,8 bolygóra lenne szükségünk. Ha mind az Egyesült Államok átlagos lakói lennénk, akkor 3,9 Föld lenne elég számunkra. Ha mindenki magyar vagy Dél-koreai lenne, akkor 2-2,5 bolygó kellene. Ellenben, ha a Föld minden lakosa annyit fogyasztana, mint egy átlagos ember Peruban, akkor a nem használnánk túl bolygónk erőforrásait.

A SZÉN-DIOXID-LÁBNYOM A TELJES ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM TÖBB MINT FELÉT KÉPEZI A VIZSGÁLT ORSZÁGOK NEGYEDÉBEN

A világ egy főre jutó átlagos biokapacitása 1,7 globális hektár volt 2010-ben.

Ország Ország

Összefoglaló 13

A heti piacon Vitshumbi-ban az emberek friss zöldséget és az Edward-tóból frissen fogott halat vesznek. A tó környezetében a Nagy-britanniai Soco International PLC vállalat kőolajat keresett. A WWF által vezetett nemzetközi kampány hatására a vállalat idén úgy döntött, hogy befejezi tevékenységét a Virunga Nemzeti Parkban. Kevés ország gazdagabb biokapacitásban és természeti erőforrásokban, mint a Kongói Demokratikus Köztársaság. Mégis, lakóinak ökológiai lábnyoma a legalacsonyabbak között van a világon, és az ország a leghátsók között szerepel az ENSZ emberi fejlettségi index rangsorában. A kőolaj-kitermelés a Virungában – azért, hogy a gazdag országok fenntarthatatlan életstílusát táplálja – talán jelentett volna némi rövid távú bevételt, keveseknek. De valószínűtlen, hogy valódi fejlődést hozott volna. A Niger-deltában a szegénységi és egyenlőtlenségi mutatók romlottak, mióta olajt találtak. Hosszabb távon a kongói emberek egyetlen esélye szükségleteik kielégítésére és kilátásaik javítására az, ha bölcsen és fenntartható módon gazdálkodnak országuk természeti tőkéjével.

© Brent Stirton / Reportage for Getty Images / WWF-Canon

HELYI SZÜKSÉGLETEK, GLOBÁLIS PROBLÉMÁK~

EGYENLŐTLEN IGÉNYEK EGYENLŐTLEN KÖVETKEZMÉNYEK

Az élő bolygó indexek összehasonlítása az eltérő jövedelmű országokban számottevő különbségeket jelez. Ameddig a magas jövedelmű fejlett országok esetében növekedés tapasztalható a biodiverzitásban (10 százalék), addig a közepes jövedelmű országok esetében csökkenés mutatkozik (18 százalék), az alacsony jövedelműek esetében pedig a csökkenés egészen drámai mértékű (58 százalék). Az adatok részben félrevezetőek, mivel nem mutatják meg mindazt a csökkenést a biológiai sokféleségben, ami Európában vagy ÉszakAmerikában már jóval 1970 előtt végbement. Ettől eltekintve azonban jól látható, hogy a fejlett országok az erőforrások importján keresztül „szervezik ki” ökológiai lábnyomukat a fejlődő világba.

A szegény országok ökológiai lábnyoma a legkisebb, mégis őket sújtja leginkább az ökoszisztéma szolgáltatások csökkenése

AZ ALACSONY JÖVEDELMŰ ORSZÁGOK KILÁTÁSAI – A KÖRNYEZETÉ ÉS AZ EMBEREKÉ EGYARÁNT – KATASZTROFÁLISAK

Ökológiai lábnyom (gha / fő)

7

6. ábra: Egy főre jutó ökológiai lábnyom (gha) a magas, közepes és alacsony jövedelmű országokban (Világbank beosztása és adatai) 1961 és 2010 között A zöld vonal a világ átlagos egy főre jutó biokapacitását jelzi. (Global Footprint Network, 2014).

6 5 4 3 2

Jelmagyarázat

1

Magas jövedelmű

0 1961

1970

1980

1990

Év

WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 16

2000

2010

Közepes jövedelmű Alacsony jövedelmű

7. ábra: Élő bolygó index a különböző jövedelmi kategóriájú országokban (Világbank beosztása), 1970-2010. (ZSL, WWF, 2014). Jelmagyarázat Magas jövedelmű Közepes jövedelmű

2

Index (1970 = 1)

A legtöbb magas jövedelmű országban az egy főre jutó ökológiai lábnyom mértéke fél évszázada meghaladja a fejenként rendelkezésre álló biokapacitás mértékét, miközben nagyban függtek és függnek a fejlődő országok természeti erőforrásaitól. Ugyanebben az időszakban a szegényebb országok eleve alacsony egy főre jutó lábnyoma alig emelkedett.

1

Alacsony jövedelmű

0 1970

1980

1990

2000

2010

Év

Világ biokapacitása

Összefoglaló 17

Egyetlen országnak sem sikerült még párosítania a magas életszínvonalat a fenntartható méretű lábnyommal – azonban néhány jó úton halad A – globális értelemben is – fenntartható fejlődés feltétele egy országban, hogy az adott területen az egy főre jutó ökológiai lábnyom kisebb legyen, mint a Földön fejenként rendelkezésre álló biológiai kapacitás, és ezzel együtt sikerüljön elérni egy elfogadható életszínvonalat. Az előbbi értelmében az egy főre jutó lábnyomnak 1,7 globális hektárnál alacsonyabbnak kell lennie – ez a maximum érték, melyet világszerte betartva elkerülhető a globális túlfogyasztás. Az életszínvonalat az ENSZ által létrehozott egyenlőtlenség-korrigált emberi fejlődési index (IHDI) segítségével mérhetjük, amely szerint a 0,71 vagy az afeletti értékek már elfogadhatóak. Jelenleg egyetlen ország sincs, ami a két kritériumot egyszerre teljesíti.

8

6

4

2 Minimum globális fenntartható fejlődési zóna

0.0

0.2

0.4

0.6

0.8

ENSZ egyenlőtlenség-korrigált emberi fejlődési index (IHDI)

WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 18

0 1.0

Egy főre jutó ökológiai lábnyom (gha)

Nagyon magas fejlettség

Magas fejlettség

Alacsony fejlettség

Közepes fejlettség

10

Jelmagyarázat 8. ábra: Az ökológiai lábnyom és az egyenlőtlenségkorrigált emberi fejlődési index viszonya A pontok az egyes országok jelölik. A színek a földrajzi helyzetet, a nagyság a lakosságszámot reprezentálja. Még egyetlen ország sincs a globális fenntarthatóság zónájában az ábra jobb alsó sarkában.

Jelmagyarázat Afrika Közel-Kelet/ Közép-Ázsia Ázsia és Óceánia Dél-Amerika Közép-Amerika/ Karib-térség Észak-Amerika Európai Unió Európa többi része

Közel-Kelet/ Közép-Ázsia Ázsia és Óceánia Dél-Amerika Észak-Amerika Európai Unió

Alacsony fejlettség

Magas fejlettség

Nagyon magas fejlettség

10

8 USA

6

Németország

4

Brazília Törökország Kína

2 Minimum globális fenntartható fejlődési zóna

0.0

0.2

0.4

0.6

0.8

ENSZ emberi fejlődési index (HDI)

Bár néhány ország jó irányba tart, a fejlődés útja országról országra változik. Egyes országok képesek voltak a lábnyomuk viszonylag kismértékű növelése mellett jelentős társadalmi fejlődésre, mások pedig a magas szintű fejlődéssel együtt voltak képesek csökkenteni ökológiai lábnyomukat. (9. ábra)

A MAGAS TÁRSADALMI FEJLETTSÉG ELÉRÉSÉNEK ÁRA A GAZDAG ORSZÁGOKBAN AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM NÖVEKEDÉSE VOLT. E KAPCSOLAT MEGSZÜNTETÉSE ÉS MEGFORDÍTÁSA ALAPVETŐ GLOBÁLIS KIHÍVÁS

Összefoglaló 19

0 1.0

Egy főre jutó ökológiai lábnyom (gha)

9. ábra: Az ökológiai lábnyom az emberi fejlődési index tükrében Időbeni trendek (19802010) néhány ország esetében. A szaggatott vonalak az emberi fejlődési index küszöbértékeit jelzik az alacsony, a közepes, a magas és a nagyon magas szint között. (Global Footprint Network, 2014; UNDP, 2013). Mivel az egyenlőtlenség-korrigálást csak 2010-ben vezették be, így az ábra ezt nem tartalmazza.

Közepes fejlettség

ÚT A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSHEZ

BOLYGÓNK KORLÁTAI

A „planetáris határok” diagram bemutatja azokat a környezeti folyamatokat, amelyek a Földi környezet stabilitását biztosítják. A tudomány legfrissebb állása szerint valamennyi folyamat esetében meghatározható egy végső határérték. Ezeket a határokat átlépve veszélyzónába jutunk, amely hirtelen és visszafordíthatatlan negatív változásokat eredményezhet. Annak ellenére, hogy a konkrét fordulópontokat lehetetlen biztosan előre jelezni, úgy tűnik, három planetáris határt máris áthágtunk: a biodiverzitásban okozott veszteség, a klímaváltozás valamint a nitrogénciklus módosulása már látványos hatással van az emberiség jólétére, élelmiszer-, víz- és energiaellátására. A planetáris határok elméletéből az következik, hogy az általunk eddig ismert világ fennmaradása – melyből mindeddig profitálunk – most a mi cselekedeteinken múlik.

A Föld és az élet biztonsági zónája Az elmúlt 10000 évben az emberiség számára jelentős előnyöket jelentettek a holocénként vagy jelenkorként ismert földtörténeti időszak rendkívül kiszámítható és stabil környezeti feltételei, amelyek lehetővé tették a letelepedett emberi közösségek fejlődését és átalakulását a mai modern társadalmakká. Azonban a világ új korszakhoz érkezett – ez az „antropocén”, vagyis az ember kora – melyben az emberi tevékenység kapta a vezető szerepet a bolygón. Tekintettel a változás mértékére és nagyságrendjére, többé nem zárhatjuk ki olyan kritikus fordulópontok elérésének lehetőségét, melyek az életkörülmények váratlan és visszafordíthatatlan változását okozhatják a Földön.

10. ábra: Bolygónk korlátai A bolygó korlátainak meghatározása hozzásegít minket ahhoz, hogy egy „biztonságos zónát” találjunk az emberiségnek, amin belül a legjobb eséllyel fejlődhetünk tovább (Stockholm Resilience Centre, 2009).

WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 20

ára) k h at

luso

i c ik

m ia

oké

Globális édesvízfelhasználás

( Bi

Földhasználatváltozás

Foszforciklus

JÖVEDELEM

EGÉSZSÉG

OKTATÁS

NEMEK KÖZTI EGYENLŐSÉG

RUGALMASSÁG

MUNKAENERGIA LEHETŐSÉGEK

LŐD

É

KÖR I KIBO AEROSZOLCSÁTÁ S

Z V E G YI S

EZ ENNY

OK

EJ T Ó G A Z D A S ÁG I F

EÁN

RTHA

ÓC

N TA

S

EN

VÉLEMÉNYALKOTÁS

ÁSA

TÁRSADALMI EGYENLŐSÉG

SAV ASOD

ÉLELEM

ÉNNITROG -CIKLUS SZFOR ÉS FO

Biodiverzitás csökkenése

IZTON ISÉG B UN SÁGOS ZÓ R E N MB SOCIAL FVÍZO DATION

LÉG

Nitrogénciklus

ÉDES GL VÍZ- OBÁ FEL LIS HAS Z

K Ö R NY E Z E T I P L A F O N

F

Sztratoszférikus ózonmennyiség csökkenése

SÉG NYI M E N ÉSE ÓZON Ö K K E N CS

Légköri aeroszolkibocsátás

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

LÁS NÁ

Óceánok savasodása

S OZÁ ÁLT V T ÁLA

ÁJA

Vegyi szennyezés

Éghajlatváltozás

11. ábra: Az „Oxfamfánk” – az emberiség számára biztonságos zóna Biztonságos, mert benne maradva elkerülhetőek a radikális környezeti változások és működő, mivel benne elérhető a társadalmi és egyéni jólét elvárható foka (Rawsworth, 2012).

AZ E

Biztonságos zóna

BIODIVERZITÁ S CSÖKKENÉSE

2009-es helyzet

FÖL DHA SZN

Jelmagyarázat

ÉS

A planetáris határokról szóló koncepció kérdéseket vet fel a bolygónk erőforrásaira alapozott fejlődéssel és a méltányos elosztással kapcsolatban. Közvetlenül a „környezeti plafon” felett ott fenyeget az elfogadhatatlan környezeti stressz, a „társadalmi padló” alatt pedig az elfogadhatatlan mértékű emberi nélkülözés húzódik.

Összefoglaló 21

© Brent Stirton / Reportage by Getty Images / WWF-Canon

FÉNYLŐ SZIKRÁK~ Az energia előállításának nem feltétlenül kell rombolóan hatnia környezetünkre. A képen dolgozó hegesztő egy olyan közösségi vízenergia-programban vesz részt Mutwangaban, ami a Virunga Nemzeti Parkból érkező vízre épül. A Kongói Vadvédelmi Hivatal által indított beruházás 25000 embernek biztosít elektromos áramot, emellett iskolákat, egy kórházat és egy árvaházat is ellát majd árammal, valamint munkahelyeket és üzleti lehetőségek teremt. Ugyanakkor a környező lakosságot arra ösztönzi, hogy vigyázzanak a park erdős és mocsaras területeire, melyek a vízellátást biztosítják. Ellentétben a rengeteg rosszul elhelyezett és felelőtlenül megtervezett vízenergia-beruházással, ez a projekt minimális befolyással lesz az ökoszisztémára. A világszerte zajló, hasonló programok bizonyítják, hogy kéz a kézben együtt tud működni a fejlődés és a természetvédelem, valamint hogy környezetünk értékeinek megőrzése valódi társadalmi és gazdasági fejlődéshez vezethet.

AMIÉRT ÉRDEMES LENNE ODAFIGYELNÜNK A környezeti változások mindannyiunkat érintenek Saját érdekükben megéri megvédeni Földünket és az élet lélegzetelállító szövevényét, melyhez mindannyian tartozunk. A csodákra való fogékonyság és a természet iránt érzett mély tisztelet sok kultúrában és vallásban nagy szerepet kap. Sokan ösztönösen hisznek a jól ismert mondásban: „nem őseinktől örököltük a Földet, hanem gyermekeinktől vesszük kölcsön”. Mégsem tűnik úgy, hogy jó gondviselői lennénk egyetlen bolygónknak. Azok a módszerek, ahogy ma kielégítjük szükségleteinket, veszélyezteti a jövő generációinak lehetőségeit, hogy ők is kielégítsék sajátjaikat. Ez szöges ellentétben áll a fenntartható fejlődés eszméjével.

2011: 3,6 MILLIÁRD 2050: 5,3 MILLIÁRD

Az emberiség jóléte és boldogulása – valójában a fenn­ maradásunk – a jól működő ökoszisztémákon és a belőlük nyert ún. ökoszisztéma szolgáltatásokon múlik, legyen szó tiszta vízről, megfelelő éghajlatról, élelemről, tüzelőanyagokról, textilről vagy a termékeny talajról. Az elmúlt években komoly eredményeket értünk el abban, hogy maghatározzuk e szolgáltatások pénzben mérhető értékét. A számítások gazdasági értelemben is indokolttá eszik a természet védelmét és a fenntartható életmódot – bár hozzá kell tenni, hogy minden ilyen szolgáltatás értékelése „a végtelen durva alábecslése”, hiszen nélkülük egyáltalán nem lehetne élet a Földön.

2013: 7,2 MILLIÁRD 2050: 9,6 MILLIÁRD A világ népessége gyors ütemben gyarapszik

660 MILLIÓ A tengeri ökoszisztémák 660 millió munkahely alapját képezik a világban

A világ nagyvárosainak egyharmada függ a természetes ivóvízforrásoktól

Ma már városokban él a világ lakosságának többsége

2 MILLIÁRD Az erdőkhöz kapcsolódó ökoszisztémák menedéket, megélhetést, energiát és élelmet nyújtanak több mint 2 milliárd embernek

15%

70% + 30% A vízfogyasztás 70%-a és az energiafogyasztás 30%-a az élelmiszer termelésére megy el

45% A halászat biztosítja az emberiség húsfogyasztásnak 15%-át

WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 24

Az iparosodott országokban az édesvíz-felhasználás 45%-az erőművekhez kötődik

EGYHARMAD

6,6 TRILLIÓ DOLLÁR 2008-ban a környezeti károk együttes becsült értéke 6,6 trillió dollár volt, a világ GDP-jének 11%-

768 MILLIÓ 768 millió embernek nem jut megfelelő minőségű ivóvíz

>40% 2030-ra várhatóan 40%-kal több édesvízre lesz szükség, mint ami ma rendelkezésre áll

63-BÓL 39 A világ 63 legnépesebb városi zónája közül 39et veszélyeztet valamilyen környezeti kockázat – pl. árvíz, aszály vagy ciklonok

Összefoglaló 25

ÉLELEM, VÍZ ÉS ENERGIA A szükségleteink az élővilág egészségével összefüggnek Mivel a Föld népessége várhatóan 2 milliárd fővel fog növekedni 2050-ig, a kihívás, hogy mindenkinek jusson élelem, víz és energia, egyre rémisztőbbnek hat. Napjainkban csaknem 1 milliárd ember éhezik, 768 millió él tiszta víz nélkül, és 1,4 milliárd ember nem jut megfelelő áramellátáshoz. A klímaváltozás, az élővilág pusztulása és a természetes források kimerülése tovább súlyosbítja a helyzetet. a legszegényebbek társadalmi rétegek továbbra is a legsebezhetőbbek, de az élelmezés, a víz, és az energiabiztonság kérdései – egymással összefüggésben – valamennyiünket érintenek. Az élelmiszer-, víz- és energiaellátás biztonsága, valamint az ökoszisztémák egészsége szorosan összefüggnek. Ez az összefüggés azt jelenti, hogy az erőfeszítés, hogy az egyiket biztosítsuk, könnyen kibillentheti az egyensúlyból a másikat – a föld termőképességének növelése például megnövekedett víz-és energia szükséglethez vezet, ami hatással van a biológiai sokféleségre és számos ökoszisztéma szolgáltatásra. Azok a módszerek, ahogyan előteremtjük a szükségleteinket, befolyással van az ökoszisztémák állapotára, és az ugyanígy befolyással van a képességeinkre, hogy megteremtsük, amire szükségünk van. Ez ugyanúgy vonatkozik a legszegényebb vidéki közösségekre – akik megélhetése sokszor közvetlenül a természettől függ – és a legnagyobb városokra is, amelyek egyre jelentősebb mértékben kiszolgáltatottak, például az árvizeknek vagy a légszennyezésnek. A természet védelme, és az erőforrások felelősségteljes használata az előfeltétele az emberi fejlődésnek és jólétnek, illetve a környezeti kihívásokkal szemben erős, egészséges közösségeknek.

NAPJAINKBAN CSAKNEM EGYMILLIÁRD EMBER ÉHEZIK, 786 MILLIÓNAK NEM JUT ELEGENDŐ ÉS TISZTA IVÓVÍZ ÉS 1,4 MILLIÁRD EMBER ÉL ELEKTROMOSSÁG NÉLKÜL WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 26

ÉLELEM

A ÉLELMISZEREK TERMELÉSÉHEZ NAGY MENNYISÉGŰ ENERGIA SZÜKSÉGES 12. ábra: A kölcsönös összefüggések az élővilág illetve az élelmiszer-, víz- és energiaellátás biztonsága között Ahogy mi élelmet termelünk, vizet használunk vagy energiát állítunk elő, az mind hatással van arra az élővilágra, ami mindezt nyújtja nekünk.

AZ ÉLELMISZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ VÍZRE VAN SZÜKSÉG

AZ ENERGIATERMELÉSHEZ VÍZRE VAN SZÜKSÉG

A VÍZ MENNYISÉGÉT BEFOLYÁSOLJA A MEZŐGAZDASÁG

A TERMÉNYEKBŐL ENERGIÁT LEHET ELŐÁLLÍTANI

VÍZ

A VÍZ TÁROLÁSÁHOZ, TISZTÍTÁSÁHOZ ÉS SZÁLLÍTÁSÁHOZ ENERGIÁRA VAN SZÜKSÉG

ENERGIA

AZ EGÉSZSÉGES KÖZÖSSÉGEK AZ EMBERISIÉG FIZIKAI, SZELLEMI ÉS TÁRSADALMI JÓLÉTÉNEK ALAPJAI. ÉS AZ EGÉSZSÉGES KÖZÖSSÉGEK LÉTALAPJA AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET Összefoglaló 27

EGY-BOLYGÓS MEGOLDÁSOK Hozhatók jobb döntések és vannak gyakorlati megoldások A WWF „egy-bolygós terve” jobb megoldásokat vázol fel a természeti erőforrások kezelésére, használatára és megosztására, úgy, hogy nem lépjük túl Földünk korlátait. Csak így biztosítható a biztonságos élelmiszer-, víz- és energiaellátás mindannyiunk számára.

JOBB DÖNTÉSEK

A TERMÉSZETI TŐKE MEGŐRZÉSE a károsodott ökoszisztémák helyre­állítása, a legfontosabb élőhelyek fogyatkozásának megállítása, a védett területek jelentős növelése

EGY-BOLYGÓS NÉZŐPONTBÓL A TERMÉSZETI TŐKE MEGŐRZÉSE

A TERMELÉS JAVÍTÁSA a szükséges nyersanyagok és a hulladékok mennyiségének csökkentése, az erőforrások fenntartható kezelése, a megújuló erőforrások használatának bővítése

MÉLTÁNYOSABB ERŐFORRÁSELOSZTÁS

FELELŐSÉGTELJESBB FOGYASZTÁS kisebb lábnyomú életvitellel, kevesebb energiafogyasztással és fenntarthatóbb étrenddel A PÉNZÜGYI RENDSZEREK MEGVÁLTOZATÁSA a természet értékének figyelembe vétele, a környezeti és szociális költségek megfelelő elszámolása, a természetvédelem és a fenntartható kezdeményezések megfelelő támogatása

13. ábra: Egybolygós nézőpont (WWF, 2012).

AZ ÖKOSZISZTÉMÁK ÉPSÉGE

A TERMELÉS JAVÍTÁSA FELELŐSÉGTELJESBB FOGYASZTÁS

AZ ÉLŐVILÁG SOKFÉLESÉGÉNEK MEGŐRZÉSE

MÉLTÁNYOSABB ERŐFORRÁSELOSZTÁS

ÉLMISZER-, VÍZ- ÉS ENERGIABIZTONSÁG

MÉLTÁNYOSABB ERŐFORRÁS-ELOSZTÁS az elérhető erőforrások megosztása, igazságos és megfontolt döntések, a siker mérése a GDP-n túl WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 28

Összefoglaló 29

AZ EGY-BOLYGÓS NÉZŐPONT A GYAKORLATBAN A bemutatott történetekről bővebben itt: wwf.panda.org/lpr

Dánia: Dánia teljes áramfogyasztásának 57,4%át a szélenergia biztosította 2013 decemberében – több évtizednyi fejlesztés és támogató hozzáállás eredményeképp.

Ruanda/Uganda: Egy ökoturizmussal kapcsolatos kezdeményezés úgy javított a helyi közösségek életkörülményein, hogy közben hozzájárult kritikusan veszélyeztetett hegyi gorillák számának növekedéséhez.

Föld Órája: Évről évre több város mutatja meg, hogy elkötelezett a kisebb ökológiai lábnyom és a fenntartható jövő mellett.

Belize: Egy új tengerpart-kezelési terv figyelembe veszi a helyi ökoszisztémák, így a korallzátonyok vagy mangrove erdők hatalmas értékét a turizmus, a halászat vagy a partvidék védelme szempontjából.

Chile: A természetvédelemi szakemberek a helyi őslakos közösségekkel, halászati iparral, pénzügyi és kereskedelmi szektorral valamint a döntéshozókkal együttműködve dolgoznak azon, hogy megvédjék a világ egyik legfontosabb tengeri ökoszisztémáját. WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 30

Dél-Afrika: A területhasználat bölcs tervezésével sikerült helyreállítani egy jelentős vizes élőhelyet, és lehetővé tenni, hogy egy világörökségi helyszín és egy faültetvény jól megférjen egymás mellett.

Ausztrália: A hatékonyabb cukornád termelési módszereknek hála, a Nagykorallzátonyt ma már jóval kevesebb tengerbe kerülő vegyszer veszélyezteti.

Összefoglaló 31

A Kongói Demokratikus Köztársaság lakossága világviszonylatban az egyik legfiatalabb és leggyorsabban növekvő. Vajon milyen jövő vár ezekre a gyerekekre Vitshumbi-ban, az Edward-tó déli partján fekvő halászfaluban? A Virunga Nemzeti Park az ő örökségük – és egyben a lehetőségük. A WWF nemrégiben készült tanulmánya alapján – stabil helyzetben, amennyiben a parkot megfelelően védik – a terület gazdasági értéke meghaladhatja az egymilliárd dollárt évente. A gazdaság felelősségteljes fejlesztése – például a turizmus terén – 45000 munkahelyet hozhat létre.

© Brent Stirton / Reportage by Getty Images / WWF-Canon

LÉPÉS A JÖVŐBE~

A BIZONYTALAN JÖVŐ Azok a mutatók, melyek jelzik, hogy rossz úton haladunk, egyúttal egy jobb irányt is mutathatnak Nem sorsszerű, hogy még tovább csökkenjen az élő bolygó index, hogy még tovább súlyosbodjon az ökológiai túlfogyasztás állapota. A jelenlegi helyzet olyan döntések millióinak eredménye, amelyeket a természetvédelem fontosságára kevéssé odafigyelve vagy odafigyelés nélkül hoztak meg. Ide vezet a nem megfelelő kormányzás helyi, nemzeti és nemzetközi szinten, amikor csak a gazdasági növekedésre és egy szűk kör érdekeire fókuszáló beszűkült gondolkodásmód, a rövidtávú profitra koncentráló üzleti modellek alapján születnek a döntések, amelyek nem számolnak a tevékenységek negatív következményeivel és a hosszú távú költségekkel. Ugyancsak ide vezetnek a rossz hatásfokú, elavult, és a természetet szükségtelenül romboló módok az energiatermelésben, a halászatban, az élelmiszertermelésben, az áruk és emberek szállításának terén. Ezek reménytelen stratégiák a fennmaradásra. A Föld kifosztása keveseket tesz boldogabbá és egészségesebbé. Minden esetben létezik jobb megoldás, azonban nem lesz könnyű változtatni a szokásainkon és alternatív megoldásokat találni. Ugyanakkor nincs más választásunk. 2012-ben a Rio+20 konferencián a világ kormányai kifejezték elkötelezettségüket egy „gazdaságilag, szociálisan, és környezeti szempontból fenntartható jövőért Földünkön, a mai és az utánunk következő generációk érdekében”. Ez a közös hitünk, a cél, amelyre törekednünk kell. Ez a cél tükröződik a „fenntartható fejlődési zóna” modellben, amely leír egy jelenleg még nem létező világot, ahol mindenki élvezheti az emberi fejlődés magas szintjét olyan ökológiai lábnyommal, amely a Föld eltartóképességének határán belül van. Ez lényegében az Oxfam fánk modell által leírt tér, a biztonságos terület, amely a bolygónk lehetőségeinek határain belül marad. A WWF egy-bolygós nézőpontja (13. ábra) a megvalósításra ad ötletet egy sor gyakorlati intézkedéssel: a befektetéseket egy olyan irányba kell terelni, hogy ne legyenek további környezeti problémák okozói. Sőt, segítsék a fennálló problémák megoldásait, annak érdekében, hogy tisztességes, előrelátó és ökológiailag megalapozott döntéseket tudjunk hozni arról, hogyan kezeljük a még rendelkezésünkre álló természeti erőforrásainkat, hogyan védjük meg és állítsuk helyre a fontos ökoszisztémákat és élőhelyeket, illetve hogyan termeljünk jobban és fogyasszunk bölcsebben.

TUDJUK, HOVA AKARUNK ELJUTNI TUDJUK, HOGY JUTUNK ODA MÉR CSAK ELL KELL INDULNUNK

WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 34

ÉLŐ MAGYARORSZÁG Az Élő Bolygó Jelentés szerint a fejlett országokban – így hazánkban – 1970 óta nem romlott az élővilág általános állapota. Ez a kedvezőnek tűnő állítás azonban elfedi azt a tényt, hogy nálunk már 1970 előtt végbement mindaz a pusztítás, ami a világ nagy részén most zajlik. A Kárpát-medence egykor változatos erdőségekkel és vizivilággal tarkított ősi vadon volt, amiből mára nem sok maradt. A vizes élőhelyek jórészt eltűntek a folyószabályozásokkal, az őserdőket kivágtuk, az ősi gyepeket beszántottuk, eltűnt az országból a hiúz, a medve, a farkas, a viza, hód és megannyi más faj. Mindezek ellenére szerencsés helyen élünk. A jelentős veszteségek dacára a Kárpátok vidéke még mindig Európa zöld szíve, ahol, ha csak töredékekben is, de túlélt az az érintetlen természet, ami kontinensünk nagy részén már nyomokban sem található meg. Ennek a kincsnek a megóvása közös felelősségünk. A WWF Magyarország több mint két évtizede dolgozik azon, hogy a következő generációk is láthassák mindazt, ami megmaradt nekünk. 10 éves programunknak köszönhetően újra meghonosodott az országban az eurázsiai hód, ma pedig azon dolgozunk, hogy a hiúz is újra otthonra leljen erdeinkben. Legfontosabb célunk emellett az erdős és vizes élőhelyek helyreállításának, és természetközeli módon történő kezelésének elősegítése. Az „egy-bolygós” megoldásokra nemcsak Ausztráliában és Dél-Afrikában van szükség, hanem nálunk is. Annak ellenére, hogy az Európai Unió országai között ma Magyarországon az egyik legkisebb az egy főre jutó ökológiai lábnyom, még mindig nagyon messze vagyunk attól, hogy fenntartható szinten éljünk. A WWF hisz abban, hogy rövidebb takaró alatt is ki lehet nyújtózni, képesek vagyunk úgy fejlődni, hogy az ne menjen környezetünk rovására. Ehhez azonban újszerű megközelítés és környezetünk tisztelete kell. A Csarna-völgy – a Börzsöny egyik utolsó érintetlen zugának – megóvása, vagy a Tiszatarjáni fenntartható ártéri gazdálkodási program pont ilyenek: megoldások arra, hogyan gazdálkodjunk okosan az egy bolygónkkal. Nincs más esélyünk, sem itthon, sem a világban. Mind azon kell dolgoznunk, hogy egy olyan világot teremtsünk, ahol az emberiség és a természet harmóniában élhet egymással.

A KÁRPÁTOK RÉGIÓJA EURÓPA ZÖLD SZÍVE

Összefoglaló 35

EGY-BOLYGÓS MEGOLDÁSOK MAGYARORSZÁGON A WWF Magyarország munkáját bővebben itt: wwf.hu

Szabadság-sziget: A WWF az állami szektor és a vállalati szféra bevonásával rehabilitálta a Szabadság-szigetet és mellékágát, a megmaradt dunai mellékágak egyikét. A védett terület a természeti értékek megőrzése mellett az ivóvízbázis tisztításával és rekreációs lehetőségekkel is hozzájárul a helyben élő emberek jólétéhez.

WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 36

Csarna-völgy: 2012-ben többek között a WWF Magyarország kitartó munkájának köszönhetően hazánk egyik legnagyobb háborítatlan erdőterülete, a Csarna-völgy őrizhette meg érintetlenségét. A fokozottan védett, ezerhektáros terület a hazai nemzeti parkok reformjának, a zónarendszerek kialakításának szimbólumává is vált.

Turjánvidék: A 7300 hektáron elterülő, több mint száz éve használt katonai lőtér változatos erdeinek, gyepterületeinek megőrzése érdekében részt veszünk megfelelő vízhasználattal igyekszünk megóvni a területet a kiszáradástól, legeltetés bevezetésével és egyéb eszközökkel kedvező élőhelyet teremtünk többek között a rákosi vipera számára, amely hazánk és Európa egyik legveszélyeztetettebb gerinces állata.

Aggtelek: Az Aggteleki Namzeti Parki Igazgatósággal együttműködésben részt veszünk a nagyragadozók kutatásában, elsősorban a hiúz és farkas populációk feltérképezésében,  az élőhelyek felmérésében, és a fajok védelméhez szükséges törvényi háttér megteremtésében.

Pusztai tölgyesek: Az Európában szinte csak a Kárpátmedencében előforduló homoki tölgyesek egyik utolsó fennmaradt darabja, a nagykőrösi pusztai tölgyesek megmenekültek egy öt éves programnak köszönhetően. A leromlott állományokból a természetesnek megfelelő összetételű és szerkezetű erdőket alakítottunk ki, hogy azok ismét otthont nyújthassanak a tölgyesek élővilágának.

Tiszatarján: Egyedi gazdasági modellt hoztunk létre a Tisza mentén. Az invazív gyalogakáctól megszabadítottunk egy 30 hektáros területet, amelyen ma bivalyok legelnek, visszatért a fekete gólya és a hód. A gyalogakác kitermelése az elszegényedett településen munkahelyet teremtett, és biomasszaalapanyagként zöld energiát biztosít, amely a középületek fűtését segíti. A megtisztított területeken - a bivalyok lakta vizesélőhely mellett energiaültetvényt hozhatnak létre a helyi lakosok.

Összefoglaló 37

© Gálhidy László

WWF Élő Bolygó Jelentés 2014, 38

A WWF A VILÁGBAN WWF irodák*

WWF partnerek

Amerikai Egyesült Államok

Koreai Köztársaság

Fundación Vida Silvestre (Argentína)

Ausztrália

Közép-afrikai Köztársaság

Pasaules Dabas Fonds (Lettország)

Ausztria

Kuba

Nigerian Conservation Foundation (Nigéria)

Azerbajdzsán

Laosz

Belgium

Lengyelország

*A hivatkozások teljes listája valamint az

Belize

Madagaszkár

e kiadványban megjelenő adatok forrásai

Bhután

Magyarország

megtalálhatóak a teljes Élő Bolygó Jelentés

Bolívia

Malajzia

2014-ben.

Brazília

Mauritánia

Bulgária

Mexikó

Chile

Mianmar

Dánia

Mongólia

Dél-Afrika

Mozambik

Ecuador

Namíbia

Egyesült Arab Emírségek

Németország

Egyesült Királyság

Nepál

Fidzsi-szigetek

Norvégia

Finnország

Olaszország

Francia-Guyana

Oroszország

Franciaország

Örményország

Fülöp-szigetek

Pakisztán

Gabon

Panama

Gambia

Pápua Új-Guinea

Ghána

Paraguay

Görögország

Peru

Grúzia

Románia

Guatemala

Salamon-szigetek

Guyana

Spanyolország

Hollandia

Suriname

Honduras

Svájc

Hong Kong

Svédország

India

Szenegál

Indonézia

Szingapúr

Japán

Tanzánia

Kambodzsa

Thaiföld

Kamerun

Törökország

Kanada

Tunézia

Kenya

Uganda

Kína

Új-Zéland

Kolumbia

Vietnám

Tördelés: adrab.hu

Kongói Demokratikus

Zambia

Borítókép: © European Space Agency

Köztársaság

Zimbabwe

Az angol változatot kiadta 2014 szeptemberében a Világ Természeti Alap (korábbi nevén Természetvédelmi Világalap), Gland, Svájc („WWF”). A kiadvány egészének vagy részeinek másolása az alábbi szabályok szerint történhet a feltüntetve a szerzőt. Javasolt hivatkozás: WWF. 2014. Living Planet Report 2014: People and places, species and spaces. [McLellan, R., Iyengar, L., Jeffries, B. and N. Oerlemans (Eds)]. WWF, Gland, Switzerland. A magyar kiadást lektorálta: Dr. Gálhidy László A szöveg és az ábrák a WWF szellemi termékei. A kiadvány sokszorosítása (kivéve a képeket) oktatási vagy egyéb nem kereskedelmi célú felhasználása a WWF értesítésével és a fentiek betartásával megengedett. A kiadvány viszonteladás vagy egyéb kereskedelmi célra történő sokszorosítása a WWF előzetes írásos engedélyével lehetséges. A képek bármilyen célra történő sokszorosítása a WWF előzetes írásos engedélyével lehetséges. A jelentésben szereplő földrajzi egységek elnevezése, illetve a feltüntetett határvonalak nem jelentik a WWF véleménynyilvánítását bármely ország vagy terület jogi helyzetére vagy határaira vonatkozóan.

Összefoglaló 39

ÉLŐ BOLYGÓ JELENTÉS 2014 ÉLŐ BOLYGÓ JELENTÉS 2014, ÖSSZEFOGLALÓ

100%

RECYCLED

FAJOK Az élő bolygó index alapján a gerinces fajok populációi 1970 óta a felére csökkentek.

HELYEK Az erdőktől a folyókon át a korallzátonyokig, a természetes ökoszisztémák az alapjai az egészséges közösségeknek.

TEREK EMBEREK Szükségleteink, jólétünk és túlélésünk a természettől függ.

Az emberiség jelenlegi másfél Földnyi fogyasztása mellett az ökoszisztémákra nehezedő nyomás folyamatosan nő.

Miért vagyunk? Why we are here

HU

Hogy megállítsuk a bolygó természeti környezetének To stop the degradation of the planet’s natural environment and pusztulását és olyan jövőt építsünk, az emberek a to build a future in which humans live inahol harmony with nature. természettel harmóniában élhetnek. panda.org/lpr

wwf.hu

® “WWF” is a WWF Registered Trademark. WWF, Avenue du Mont-Blanc, 1196 Gland, information, visit our international website at panda.org

© NASA

Switzerland – Tel. +41 22 364 9111; Fax. +41 22 364 0332. For contact details and further

WWF.HU

© 1986 Panda symbol WWF – World Wide Fund For Nature (Formerly World Wildlife Fund)