EKG a házi gyermekorvosi gyakorlatban
Dr Környei László Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet
EKG a házi gyermekorvosi gyakorlatban ??? 1. Mellkasi fájdalom 2. Ritmuszavarok 3. Elektrolit eltérések 4. Szívfejlődési rendellenesség
EKG-vizsgálat
Végtagi elektródák színe: piros (R) = jobb kar fekete (N) = jobb láb
sárga (L) = bal kar zöld (F) = bal láb
A leggyakrabban használt 12 EKG elvezetés Einthoven-féle bipoláris végtagelvezetések:
„standard” I-II-III
I = jobb kar - bal kar között II = jobb kar - bal láb között III = bal kar - bal láb között
Goldberger-féle unipoláris végtagelvezetések:
aVR- aVL- aVF
Az egyes végtagok potenciáljait egy mesterségesen létrehozott „0” ponthoz hasonlítjuk. aVR (R=right) jobb kar aVL (L=lef t) bal kar aVF (F=foot) bal láb
Wilson-féle unipoláris mellkasi elvezetések:
V1 , V2 , V3 , V4 , V5 , V6
A mellkasfal 6 meghatározott pontjára helyezzük a „differens" elektródot és az itt létrejövő feszültségingadozást egy mesterségesen létrehozott „0" feszültségű ponthoz viszonyítjuk.
Standard végtagi és unipoláris végtagi elvezetések
Mellkasi elektródák helyes poziciója a V1 és a V2 poziciója hibás!!!!
V1= jobb parasternalis IV. bordaköz V2= bal parasternalis IV. bordaköz V3= a V2 és a V4 között félúton
V4= bal medioclavicularis vonalban az V.bordaköz V5= bal elülső hónaljvonal V6= bal középső hónaljvonal
Mellkasi elektródák helyes poziciója
Jól dokumentált szabályos EKG-felvételen - Mind a 12 elvezetés jól látható, - beteg neve, neme, életkora, a vizsgálat időpontja, - hitelesítés: 1 mV = 1cm (gyermekkorban mellkasi elvezetésekben 1mV = 0,5 cm) - a papírsebesség 25 mm/sec de: 50 mm/sec kisgyermekek és ritmuszavar esetén, - ritmuszavar esetén ne csak a rövid automata felvételek készüljenek, hanem hosszan futtatottak is - hálózati (50 Hz), izomremegés (30-35 Hz)-, alapvonal-szűrők , - nincsenek rajta zavaró műtermékek.
Egészséges egyén EKG-görbéje
“…néhány napja mellkasi fájdalom ….”
Akut pericarditis
• Diffúz konkáv ST-segment elevácuó, de aVR-ben és V1-ben depriessio • T-hullám konkordáns az ST-elevációval • PQ (PR)-szakasz deprimált
„Összetartozó” EKG elvezetések
Akut pericarditis
ST-eleváció mellett a II. elvezetésben egyértelmű a PR-depresszió is
Pericarditis EKG-jelei a kórlefolyás során
ST- eleváció minden pseudonormalizáció elvezetésben, PQ-depresszió PQ-depresszió
invertált T-hullámok
normalizáció
EKG a háziorvosi gyakorlatban 1. Mellkasi fájdalom ??? „… angina pectoris ? infarctus myocardii ? ” „…szívizomgyulladás !!!, pericarditis !!! ” („STEMI myocarditis”)
ST-eleváció
ST-szakasz eltérések
ST-szakasz eltérések
Anteroseptalis myocardialis infarctus
V1, V2, V3, V4 - ben ST-eleváció
ST-eleváció és a szívinfarktus lokalizációja Inferior MI = vörös ST-eleváció II,III és aVF Lateralis MI = kék ST-eleváció I, aVL, V5-V6 Anterior MI = sárga ST- eleváció V1-V4 Bal főtörzs stenosis = szürke ST-eleváció aVR
Szívizominfarktus lefolyásának EKG-jelei
normális
hyperakut
akut
szubakut
krónikus
Hyperakut stádium ST-szakasz (általában dómszerű) elevált, T-hullám pozitív, QRS-komplexus még nem kóros Akut szakban
Q-hullám, R-hullám amplitúdója csökken, ST-szakasz eleváció mérséklődik, T-hullám ellapul, enyhén pozitív, vagy izoelektromos, majd negatív. Előfordul Q-hullám nélkül is (non-Q infarctus)
Szubakut szakban T-hullám mély negatív csúcsos, szimmetrikus, nem széles, („coronaria-T”), Q-hullám, R-hullám amplitúdója kisebb, mint AMI előtt, vagy teljesen eltűnik (QS), ST-szakasz izoelektromossá válik. Krónikus szakban „coronaria T” - k eltűnnek Q-hullám marad (non-Q infarctus esetén nincs jele a lezajlott necrosisnak !!)
Anterior myocardialis infarctus
I, aVL , V1-V5-ben ST-eleváció (sárga) és reciprok ST-depresszió a II,III,aVF-ben (kék)
EKG a háziorvosi gyakorlatban 1. Mellkasi fájdalom 2. Ritmuszavar ??? „… gyengén fejlődik, szokatlanul tachycard....” „...gyakran szapora szívverést érez…” „…többször elájult…” „…fáradékony, nagyon alacsony a pulzusa…” „…sportolhat ?… „ „…altatható ?...”
Gyengén fejlődő csecsemő
Egy normális szívciklus EKG-görbéje
Gyors frekvencia becslés 25 mm/s papírsebesség esetén
60.000 : ciklushossz (ms) = szívfrekvencia (bpm) Pl. 3 nagy kocka esetén 60.000 : 600 ms = 100/min
A szív ingerületvezető rendszere
Frontális QRS tengelyállás
“sportolhat ? ”
WPW - Syndroma
Wolf-Parkinson-White (WPW) - szindróma • Kamrai preexcitatio (rövid PR-idő, delta hullám)+ palpitatio • Lehet intermittáló a preexcitatio • Családi hajlam van, de az öröklődés nem ismert • Amíg gyerek, addig kinőheti ??? • Ritkán reanimatio • Ritkán reanimatio az első tünet 1/1000/beteg év
Tünetmentes „WPW” – kamrai preexcitatio • Hirtelen halál (SCD) serdülőkor előtt extrém ritka
Ezért serdülőkorban, vagy versenysport esetén invazív rizikóbecslés +/- katéterablatio indokolt
Próba sertés húson Rádiofrekvenciás katéter
Hűtött fejű RF katéter
“Rohamokban jelentkező szapora szívverés”
Paroxysmalis SVT ? Aritmia 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Hányszor volt ? Milyen gyakran ? Mennyi ideig tart ? Mikor ? Küllem ? Fájdalom ? Megszűnés ? Kezdet/megszűnés ? Vagus manőver szünteti
Valószínű • • • • • • • • •
Nem valószínű
többször havonta 5-30 min bármikor sápadt,izzadt nyak, torok hányás,préselés hirtelen Igen
egyszer naponta secundum testhelyzet rózsás,meleg mellkasi nyugalom fokozatosan nem
Komplett jobb szárblokk
Széles QRS, rsR’ a V1-V2-ben, széles S-hullám a V6-ban.
50 mm/s papírsebesség.
Komplett bal szárblokk Széles QRS > 0,12 s. I, aVL, V5-V6 - ban nincs Q-hullám és az R-hullám csomós, hasadt. V1-V2 – ben rS. mély, széles S-hullám A széles QRS-nek megfelelően szekunder ST-T eltérések.
50 mm/s papírsebesség.
“……Gyakran elájul…..”
Hosszú QT-szindróma ( QTc = kb. 640 msec)
Hosszú QT-szindróma
LQT1 = széles alapú, magas T-hullám LQT2 = T-hullám összeolvad az U-hullámmal LQT3 = T norm. U nincs, az ST-szakasz hosszú
Hosszú QT-szindróma leggyakoribb formáinak típusos EKG-jelei
“……unokatestvére lázas betegségben meghalt…..”
Brugada-szindróma típusos EKG-jelei ST- eleváció a V1-V3-ban ischemia jelek nélkül
Altatható ?
Köszönöm a figyelmet !