Dr. Horváth Katalin KIEGÉSZÍTÉS. Számvitel a gyakorlatban c. könyvéhez

Dr. Horváth Katalin

KIEGÉSZÍTÉS Számvitel a gyakorlatban 2004. c. könyvéhez

Budapest, 2009

KIEGÉSZÍTÉS DR. HORVÁTH KATALIN: SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN 2004. C. KÖNYVÉHEZ

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2005 – 2009. évi változásai (kiemelve a 2009. I. 1-étől hatályos változások) A számviteli szabályozás területén 2001. január 1-jével teljesültek a jogharmonizációs kötelezettségek. Ugyanakkor az Európai Unióban napjainkban végbemenő változások (amelyek elsődleges célja az Európai Unió számviteli szabályozásának közelítése a nemzetközi számviteli standardok IAS/IFRS- rendszeréhez), a hazai számviteli szabályozásban is folyamatos igazodást, korrekciót eredményeznek. A számviteli törvény 2005. január 1-jétől bekövetkezett változásai (beleértve a 2009. január 1-jétől hatályos változásokat is ) elsősorban az EU számviteli irányelveknek való megfelelést szolgálják, ezenkívül a hazai jogszabályi környezetváltozáshoz kapcsolódó módosításokat, továbbá számos olyan pontosító, kiegészítő rendelkezést tartalmaz, amelyek a gyakorlati alkalmazás során felmerült kérdések, felvetések megválaszolását, egyértelmű rendezését segítik.

1.

A jogharmonizációval kapcsolatos változások

A 2005. üzleti évtől a tőzsdei cégek kötelezően, a nem tőzsdei cégek saját döntésüknek megfelelően az IAS/IFRS-ek szerint készítik (készíthetik) el az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat. Az IAS/IFRS szerint készített összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálói záradékában utalni kell arra, hogy a beszámolót a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állították össze. Az IAS-ek/IFRS-ek alkalmazására 2007-ig átmeneti halasztást kaptak azok a hazai tőzsdei vállalkozások, akiknek csak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaik forognak az Európai Unió tőzsdéin. Törvénymódosítás pontosítja az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével összefüggésben a fölérendelt anyavállalat esetén mentesíthető anyavállalatra vonatkozó előírásokat. (Nem alkalmazható a mentesítés arra az anyavállalatra, amelynek értékpapírjaival tőzsdén kereskednek.) Törvénymódosítás egyértelművé teszi az összevont (konszolidált) éves beszámoló és üzleti jelentés-sel kapcsolatos aláírási kötelezettséget. Törvénymódosítás a tőzsdén jegyzett vállalkozások konszolidált beszámolójával (IAS szerint összeállított beszámolóval) kapcsolatban előírja a számviteli beszámoló, a kapcsolódó üzleti jelentés és a könyvvizsgálói jelentés internetes honlapon történő közzétételének kötelezettségét. A közzétett adatok folyamatos megtekintését legalább a következő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani kell. Törvénymódosítás értelmében az üzleti év eltérhet a naptári évtől az európai részvénytársaságoknál és az európai szövetkezetnél is (kivéve hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosítóintézet). Törvénymódosítás pontosítja a céltartalék-képzésre vonatkozó előírásokat. Céltartalék-képzésre csak olyan fizetési kötelezettségek, várható jövőbeni költségek esetében kerülhet sor, amelyek fennállását, jövőbeni bekövetkezését a mérlegfordulónapon már nagy valószínűséggel feltételezni lehet. Ide értve azt is, ha csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között váltak ismertté. (A

2


mérlegfordulónap után, a mérlegkészítés időpontjáig felmerülő, bekövetkező események már a következő üzleti év eredményét érintik) Törvénymódosítás bővíti a beszámoló szöveges részeinek (kiegészítő melléklet, üzleti jelentés) a tartalmát: − a kiegészítő mellékletben utalni kell rá, hogy a beszámoló összeállításakor mely szabályrendszer került alkalmazásra (számviteli törvény, vagy az IAS/IFRS ) − a kiegészítő mellékletben szerepeltetni kell a számviteli, illetve egyéb törvény szerinti könyvvizsgálati kötelezettséget, − a kiegészítő mellékletben szerepeltetni kell a könyvviteli szolgáltatást végző természetes személy adatait − a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a mérlegen kívüli megállapodásokat és a kapcsolt felekkel történő tranzakciókat − a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a közös érdekeltségi körbe tartozók közötti ügyleteket, ha azok lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. − a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a függő és biztos jövőbeni kötelezettségen kívüli olyan mérlegen kívüli tételeket, megállapodásokat, amelyekből származó kockázatok vagy előnyök lényegesek és amelyek bemutatása szükséges a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez − az üzleti jelentéssel kapcsolatos változások azt a célt szolgálják, hogy az érintettek minél teljeskörűbben megítélhessék a vállalkozó működésével kapcsolatos kockázatokat és bizonytalanságokat. (Részletes információt kell adnia annak a vállalkozónak akinek tulajdoni részesedést jelentő, szavazati jogot megtestesítő értékpapírja van az EU valamely tagállamának tőzsdéjén (piacán). Többek között ilyen a jegyzett tőke összetételének bemutatása, a jegyzett tőkét megtestesítő kibocsátott részesedések átruházásának bármilyen korlátozása, a szavazati jogok bármilyen korlátozása, a vezető tisztségviselők kinevezésére és elmozdítására vonatkozó szabály, bármely a vállalkozó és a vezető tisztségviselő, illetve munkavállalója között létrejött megállapodás.) − az üzleti jelentésben be kell mutatni a tőzsdén lévő vállalatok vállalatirányítási nyilatkozatát is, amelyben nyilvánosságra kell hozni az általuk követett vállalatirányítási elveket (corporate governance) Törvénymódosításban jelentősen megnövelt értékhatárok következtében ma már a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások mintegy 98 %-a készíthet egyszerűsített éves beszámolót. (Természetesen nem kötelező ezt készíteni!) A módosítás szerint egyszerűsített éves beszámolót akkor készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti év mérlegfordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: −

mérlegfőösszeg az 500 millió forintot (korábban 150 millió forint)

−

éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot (korábban 300 millió forint)

−

tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

(Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének előnye nem csak az, hogy a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet egyszerűbb formátumú, továbbá, hogy nem képezi részét az üzleti jelentés, hanem összeállításakor lényeges értékelésre vonatkozó egyszerűsítések is alkalmazhatók. Például a saját termelésű készletek értéke az eladási árból visszaszámítással is meghatározható, nem

3


kell alkalmazni a terven felüli értékcsökkenés és az elszámolt értékvesztés visszaírását, nem kötelező kimutatni – a könyvviteli nyilvántartásokban sem - az üzleti vagy cégérték értékét.) Törvénymódosítás következtében az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében ezután nem kell jogcímenként részletezni a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat. Nem kell szerepeltetni a pénzügyi kötelezettségek összegét, a befektetett eszközök könyv szerinti és valós értékét, továbbá nem kell feltüntetni az immateriális javak és a tárgyi eszközök bruttó értékét, értékcsökkenését és ezek változásait. Törvénymódosítás pontosítja a felelősségi szabályokat. Az EU-s követelmények figyelembe vételével (összhangban az új gt. tv szerinti korlátlan és egyetemleges felelősséggel) a gt. vezető (ügyvezető) és felügyelő testületein belül a tagok együttesen felelősek a számviteli beszámoló szabályszerűségért. A vezető tisztségviselők felelőssége a beszámoló összeállításával és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos. Az FB tagokat az ellenőrzési kötelezettség terheli. Törvénymódosítás következtében a könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék elutasítása helyett a független könyvvizsgálói jelentés egészét (benne a záradékot, vagy a záradék megadásának elutasítását is) kell letétbe helyezni a cégbíróságnál, illetve közzétenni. Változtak az üzleti vagy cégértékre vonatkozó szabályok. Ha a vevő egy tőzsdén jegyzett társaság részvényeit úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és a fizetett ellenérték és a piaci érték közötti különbözet lényegesnek minősül, akkor a fizetett ellenérték és a piaci érték közötti különbözet pozitív, illetve negatív üzleti vagy cégértéknek minősül. Ha a vevő egy tőzsdén nem jegyzett társaság részvényeit (üzletrészét, vagyoni betétét) úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban minősített többséget biztosító befolyást szerez, és a fizetett ellenérték és az ezen befektetésre jutó – az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) – saját tőke értéke közötti különbözet lényegesnek minősül, akkor a fizetett ellenérték és a számított érték közötti különbözet pozitív, illetve negatív üzleti vagy cégértéknek minősül. Megszűnt az átalakuláskori „belső” üzleti vagy cégérték kimutatásának a lehetősége. Törvénymódosítás a devizában fennálló tartós befektetések év végi értékelésekor keletkező árhatás és a devizaárfolyam hatás együttes figyelembevételére ad lehetőséget. Ha az pozitív, akkor értékhelyesbítés-értékelési tartalék, ha az negatív, akkor a ráfordítások között értékvesztés. (A devizaértékelési különbözet ilyen esetben nem jelenik meg az összevont árfolyam-különbözetben.) Törvénymódosítás lehetőséget biztosít az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet részére is, hogy megválasszák a könyvvezetés és a beszámolókészítés pénznemét, ami alatt a létesítő okiratban rögzített konvertibilis deviza értendő. Törvénymódosítás a devizában történő beszámolókészítés és könyvvezetés lehetőségét kiterjeszti minden olyan vállalkozóra, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme a forinttól eltérő konvertibilis deviza, feltéve, hogy a bevételek, költségek és ráfordítások együttes öszszege, valamint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek –ide nem értve a mérlegen kívüli tételeket – együttes összege (az előző és a tárgy évben külön – külön) legalább 75 %-ban (2009. január 1-jétől több, mint 50 %-ban, 2010. január 1-jétől több, mint 25 %-ban) az adott devizában merül fel. (A döntést a létesítő okiratban rögzíteni kell! Egyszerűsített éves beszámoló nem állítható össze.) Ha a feltételeknek megfelelő deviza pénzneme nem euró, a vállalkozó döntése alapján akkor is vezethető a nyilvántartás és készíthető a beszámoló euróban.

4


Törvénymódosítás pontosítja az export és az import fogalmakkal kapcsolatos előírásokat. Számviteli szempontból a termékexport és a szolgáltatásexport, illetve a termékimport és a szolgáltatásimport tekintetében továbbra is a fő rendezési elv (a statisztikai fogalomrendszerrel azonosan), hogy a külföldiek és belföldiek közötti .termékforgalomban a termék átlépi e vagy sem a Magyar Köztársaság államhatárát, illetve, hogy a szolgáltatásnyújtás külföldiek és belföldiek között történik e. (A rendező elv: a területi elv, illetve a székhely, lakóhely stb.) Import: a külkereskedelmi termékforgalomban a külfölditől történő termékbeszerzés, illetve a külföldi által belföldön, illetve külföldön nyújtott szolgáltatás. Export: a külkereskedelmi termékforgalomban a külföldi vevő részére értékesített termék, továbbá a külföldi igénybe vevő részére belföldön, illetve külföldön nyújtott szolgáltatás. Törvénymódosítás értelmében a számviteli bizonylat indokolt esetben – az eddigiektől eltérően – idegen nyelven is kiállítható. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve befogadott idegen nyelvű bizonylaton (számlán) azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a hitelességhez szükségesek – a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően, belső szabályzatban meghatározott módon – magyarul is fel kell tüntetni. Az IAS/IFRS előírásai értelmében a valós értéken történő értékelésbe további, a pénzügyi instrumentumokon kívüli eszközök is bevonhatók lennének, de ez egyenlőre nem épült be a hazai szabályozásba. Továbbá a mérleg és az eredmény-kimutatás esetében az előírt sémáktól való eltérésre lehetőség nyílna, de a hazai szabályozás értelmében még erre sincs lehetőség.

2. A jogszabályi környezetváltozás miatti módosítások A pénzügyminiszter törvényi felhatalmazást kapott, hogy rendeletben szabályozza a nemzeti számviteli standardok készítésének, kidolgozásának feltételeit, a standardok elfogadásának, bevezetésének, hatályba léptetésének követelményeit. A számviteli törvény hatályos szövege értelmében: „Azokat a törvényi előírásokhoz kapcsolódó részletes szabályokat, módszereket, eljárásokat, amelyek a megbízható és valós kép bemutatásához szükségesek, nemzeti számviteli standardokba kell foglalni.” A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet tartalmazza. A törvénymódosítás regisztrációval összefüggő előírásai részben az adatvédelmi törvényben előírt követelményeknek kívánnak megfelelni, részben néhány kiegészítő, pontosító rendelkezést tartalmaznak. A módosítás szerint a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak nyilvántartását a „könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezet”, a kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti. A módosítás szerint a nyilvántartásból törölni kell többek között azt a természetes személyt, aki az éves továbbképzésen nem vett részt, akit a bíróság jogerősen elitélt, illetve a foglalkoztatástól eltiltott, aki a nyilvántartásba vételkor valótlan adatot közölt, aki kéri a törlését, aki elhalálozott. A nyilvántartásból törölt természetes személy adatait 10 évig meg kell őrizni. Törvénymódosítás a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételi eljárásával kapcsolatban kizárja az elektronikus ügyintézés lehetőségét. A közzétételi kötelezettség teljesítése: a „céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szervezet” (céginformációs szolgálat) részére történő adatszolgáltatás (eredeti vagy hitelesített

5


beszámoló, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy annak elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentés.) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal átalakult a hazai támogatási rendszerünk. Előtérbe kerültek az olyan támogatások, amelyek lebonyolítása nem az állami adóhatóság, hanem – természetesen jogszabályi felhatalmazás alapján – új szervezetek (intézmények) közreműködésével történik. A megváltozott támogatási rendszer miatt a számviteli törvénymódosítás egyenlő elbírálást alkalmaz az adóhatóságtól, illetve támogatást folyósító egyéb szervtől történő támogatás elszámolása (kapott, járó támogatás) vonatkozásában. A 2006. július 1-től hatályos új Gt. tv értelmében a számviteli törvény kiegészül azzal, hogy kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke megszűnt részesedésre jutó összege megegyezik a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értékével, és ezt az összeget kell a részesedésekkel szemben rendkívüli bevételként elszámolni. Az új Gt. tv lehetőséget ad arra, hogy a kiváló társaság (a társaságtól megváló tag) a kiválással egyidejűleg már működő másik társasághoz kapcsolódjon. A számviteli törvény vonatkozó előírásai értelmében „a kiválásban az átvevő társaság(ok) is részt vesz(nek) és e tekintetben a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.” Az új Gt. tv és az új Cégtörvény értelmében a számviteli törvény módosítása felhatalmazza a Kormányt a végelszámolás számviteli feladatainak kormányrendeletben történő szabályozására, illetve annak módosítására. A kormányrendelet módosítása a gyakorlati alkalmazást segítő, pontosító előírásokat tartalmaz. (Ilyen azon eszközökre történő utalás, amelyek a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegében (az azt alátámasztó leltárban) nem szerepelhetnek. Meghatározza a lekötött tartalék képzésének forrását, a lekötött tartalék megszüntetésére vonatkozó szabályokat. Egyértelművé teszi, hogy a végelszámolás befejezésekor a piaci értéken történő értékelés előtt az értékhelyesbítést az értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni.) Az új Gt. tv előírásainak megfelelően a számviteli törvény módosítása tartalmazza, hogy az rt. mellett a kft. is leszállíthatja a törzstőkéjét a lekötött tartalékkal szemben. Az új Gt. tv előírásainak megfelelően a számviteli törvény módosítása tartalmazza, hogy tőkeemelés során a tőketartalékba helyezés nemcsak pénzeszköz átadásával valósulhat meg, hanem egyéb eszköz átadásával is. Az új Cégtörvény lehetőséget arra, hogy az átalakuló cég meghatározza az átalakulás időpontját. (Az időpont nem lehet későbbi, mint a kérelem Cégbírósághoz történő benyújtását követő kilencvenedik nap, illetve nem lehet korábbi, mint a cégbejegyzés napja. A törvénymódosítást követően az átalakulási javaslat érdemi elbírálásáról a legfőbb szerv egy ülésen határozhat. Az átalakulás időpontja tehát eltérhet a cégbejegyzés napjától!) Az új Cégtörvény, továbbá a szövetkezeti törvény is tartalmaz a végelszámoláshoz kapcsolódóan a lekötött tartalék átadására/átvételére vonatkozó rendelkezéseket. Ennek megfelelően a számviteli törvénymódosítás kiegészíti a lekötött tartalékkal kapcsolatos tételeket. A számviteli törvény szerinti vállalkozó fogalom kiegészült az új Gt. tv előírásainak megfelelően a nonprofit gazdasági társaság, az új szövetkezetekről szóló törvény értelmében pedig a szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet fogalmakkal. (Ezen szervezetek elsősorban nem jövedelem- és va-

6


gyonszerzésre irányuló tevékenységet folytatnak, de működésükre alapvetően a gazdasági társaságokra, illetve a szövetkezetekre vonatkozó általános szabályok az irányadók.) Az új Gt. tv előírásainak megfelelően módosult a számviteli törvény szerinti közvetlen irányítást biztosító befolyás fogalom, helyébe a többségi befolyás, illetve a minősített többséget biztosító befolyás fogalmak léptek. Minősített többséget biztosító befolyásnak számít, ha a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaságban – közvetlenül vagy közvetve- a szavazatok legalább hetvenöt százalékával rendelkezik. A Gt. szerinti ellenőrzött gazdasági társaság kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell a többségi befolyással, illetve a minősített többséget biztosító befolyással rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát. Továbbá a kiegészítő mellékletnek tételesen tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát, ahol a vállalkozó a Gt. tv szerint többségi befolyással, illetve minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik.

3. Egyéb módosítások Nem kell az előtársasági időszakról külön beszámolót készíteni, ha az előtársasági időszak alatt nem kerül sor vállalkozási tevékenységre. Törvénymódosítás a befejezetlen termelés fogalmát kiegészítette a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatások fogalmával. (A szakma eddig is így értelmezte e kérdést.) Törvénymódosítás értelmében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően – használatbavételkor egyösszegben elszámolható értékcsökkenési leírásként. A közbenső mérlegre is vonatkozik - ha a vállalkozóra egyébként vonatkozik – a könyvvizsgálati kötelezettség. A kincstári vagyon kezeléséhez hasonlóan az önkormányzati vagyon részét képező eszközökre is kiterjeszti a törvénymódosítás a vagyonkezelésre vonatkozó számviteli előírásokat. (Az átvett eszközök hosszú lejáratú kötelezettségként kerülnek kimutatásra, az eszközökre az általános értékelési szabályok vonatkoznak). Az elszámolás alkalmazhatóságához azonban szükség van az önkormányzatokról szóló törvény módosítására! Szellemi termékként csak azokat a szellemi termékeket indokolt kimutatni, amelyek korlátozás nélkül a vállalkozás birtokában, tulajdonában vannak. Azokat a szellemi termékekre vonatkozó korlátozott felhasználási jogokat, amelyeket a vállalkozó az eredeti tulajdonostól szerzett, a vagyoni értékű jogok között indokolt kimutatni. Azaz: Vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. Tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek, és a tartási költségek ezen termékek értékesítése során megtérülnek, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

7


Az értékpapírok kölcsönadásakor keletkezett technikai (ténylegesen nem realizálódott) eredményt időben el kell határolni. A kölcsönszerződés szerinti értéket meghaladó értéket (veszteséget) aktív időbeli elhatárolásként, a könyv szerinti értéket meghaladó kölcsönszerződés szerinti értéket (nyereséget) passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni. A bíróság által jogerősen megítélt követelést a követelés jellegének megfelelően kell a mérlegben kimutatni (áruszállításból és szolgáltatásból, váltókövetelésből stb. származó követelés). Egyéb követelésként a vásárolt, a térítés nélkül és egyéb jogcímen átvett követelést, illetve a peresített követelést kell kimutatni. A peresített követeléseknél (eltérően a korábbi szabálytól) a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket (pénzügyi rendezéstől függetlenül) minden esetben ki kell mutatni. A vevőnkénti, adósonkénti kisösszegű követelések után elszámolható egyösszegű értékvesztés. A több időszakot is érintő bevételeket az érintett időszakok között meg kell osztani. Ha a bevételszerzés alapjául szolgáló szerződés határozatlan idejű, akkor a törvény öt évben, vagy annál hosszabb időszakban jelöli meg a bevétel elszámolás időtartamát. Ha az elszámolási időszak hosszabb öt évnél, akkor a kiegészítő mellékletben indokolni kell Terven felüli értékcsökkenés elszámolása: Ha a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözeteként kerül megállapításra, akkor a mérlegfordulónapon kell elszámolni. Ha az adott eszköz könyvekből történő kivezetéséhez kapcsolódik (például ilyen a káresemény), akkor a kivezetés időpontjával kell elszámolni. A terven felüli értékcsökkenés visszaírására (megszüntetésére) a mérlegfordulónapi értékelés keretében kerülhet sor. Ebből kifolyólag, állományból történő kivezetéskor nem lehet a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést visszaírni. A kormány, illetve a jegybank által kibocsátott, kockázatmentesnek tekinthető, lejáratig tartott kamatozó, illetve diszkont értékpapírok esetében a piaci áringadozás miatt nem kell értékvesztést elszámolni. Az értékesített és később visszavett eszközök újbóli nyilvántartásba vétele helyesbítő, illetve stornó számla alapján történhet. Az eszközöket a visszavétel időpontjában kell nyilvántartásba venni, az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként. Számviteli bizonylatnak minősül minden olyan okmány, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá. A központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és a helyi önkormányzatok részére történő befizetések mellett az államháztartás további alrendszerét képező társadalombiztosítás költségvetései, az Európai Unió különböző pénzügyi alapjai részére történő befizetéseket, adókat, díjakat, hozzájárulásokat is egyéb ráfordításként kell elszámolni. A közös tevékenység költségeinek (ráfordításainak), a közös tevékenységből származó nyereségnek a közös tevékenységben részt vevők közötti elszámolását a közös üzemeltetéssel azonos módon szabályozza a törvény (pénzügyi műveletek bevételei, pénzügyi műveletek ráfordításai). Az üzemeltetőnek térítésmentesen átadott eszközök (beruházások) miatt keletkezett (rendkívüli ráfordításként elszámolt) veszteség időben elhatárolható.

8


A bizonylatok kötelező alaki és tartalmi elemeként írja elő a törvény a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra, a könyvelés időpontjára történő hivatkozásokat. A törvénymódosítás értelmében az említett információkat a gazdálkodó az eredeti bizonylaton történő közvetlen rögzítés helyett csatolhatja. az eredeti bizonylathoz. A valós értéken történő értékelést alkalmazó vállalkozóknak a cash-flow kimutatásban az értékelési különbözet hatásait figyelembe kell venniük. Egy 2005. évi törvénymódosítás hatályon kívül helyezte a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz kapcsolódó devizakötelezettségek év végi értékeléséből adódó nem realizált árfolyamveszteség halasztott ráfordításként történő elszámolására, továbbá a kapcsolódó céltartalék képzésre – céltartalék felhasználására vonatkozó előírásokat. Ugyanakkor egy későbbi törvénymódosítás értelmében – új devizakötelezettségként kezelve a korábbi devizakötelezettségeket – ismét van lehetőség a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz kapcsolódó devizakötelezettségek év végi értékeléséből adódó árfolyamnyereséggel nem ellentételezett árfolyamveszteség halasztott ráfordításként történő elszámolására. Viszont új előírás, hogy a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel. Emellett a devizakötelezettségek elhatárolt árfolyamvesztesége fedezetére a devizakötelezettség keletkezésétől (a devizahitel felvételétől) eltelt időtartam és a devizakötelezettség futamideje függvényében – a korábbi előírásoknak megfelelően - céltartalékot kell képezni, illetve a megképzett céltartalékot fel kell oldani. Mivel a nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása a tárgyévi mérleg szerinti eredményre növelőleg, a kapcsolódó céltartalék képzés csökkentőleg hat, a hatályos számviteli törvény értelmében (új előírás) a különbözet összegében az eredménytartalék terhére lekötött tartalékot kell képezni. Kiegészült a pénzkezelési szabályzattal kapcsolatos törvényi szabályozás. A hatályos szabályok értelmében a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább −

a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről

−

a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól

−

a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról

−

a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről

−

a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről

−

a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról

−

a pénzszállítás feltételeiről

−

a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről

−

a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

A térítés nélkül átvett eszközök bekerülési értéke az állományba vétel időpontjában ismert piaci érték. (A korábbi szabályok szerint az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték – legfeljebb a piaci érték – minősült bekerülési értéknek. További pontosítás, hogy a térítés nélkül, ingyenesen átvett (kapott) eszközök és szolgáltatások átvételi értékét gyakran jogszabályok határozzák meg!) Megszűnt az üzleti vagy cégérték terv szerinti értékcsökkenési leírásával kapcsolatos 5 év vagy ennél hosszabb idő alatti leírási követelmény. (Az általános szabályok érvényesek. Azaz a várható élettartam

9


alatti leírás, illetve a várható megtérülést kedvezőtlenül érintő rendkívüli hatások esetén terven felüli értékcsökkenés elszámolása. Viszont az olyan üzleti vagy cégértéknél, amely a használat során sem veszít az értékéből (esetleg még nő is az értéke), nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Egyértelművé teszi a törvénymódosítás, hogy a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedésével kapcsolatos áfa nélküli számlázott érték árbevételnek minősül.

A számviteli törvény 2009. január 1-jétől hatályos változásai Új követelmény - annak érdekében, hogy a vállalkozók beszámolóit a piaci szereplők a legrövidebb időn belül megismerhessék -, hogy a beszámolókat (első ízben a 2008. üzleti évről készített beszámolókat 2009. május 1-jétől ) kizárólag elektronikus úton lehet közzétenni! A cég az elektronikus úton (elektronikus okirat formában) történő benyújtással egyidejűleg eleget tesz a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. Az elektronikus okirat formában történő adattovábbítás történhet úgy, hogy −

a beszámoló elektronikus okiratként készül (e formában hagyja jóvá a legfőbb szerv), vagy

−

papíralapú formában készül (e formában hagyja jóvá a legfőbb szerv) és a beszámoló elektronikusan rögzített formában képezi az elektronikus okirat tartalmát. Ez esetben igazolni kell, hogy a megküldött beszámoló tartalma megegyezik az elfogadott beszámoló tartalmával.

A beszámolóval együtt meg kell küldeni az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, továbbá kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is. A beszámoló megküldésére jogosult a cég −

vezetője

−

jogi képviselője

−

könyvviteli szolgáltatást nyújtója.

Az a jogi személyiség nélküli gazdasági táraság (bt, kkt.), amely könyvvizsgálatra nem kötelezett egyszerűsített éves beszámolóját – választásától függően – sajátos módon is elkészítheti. A sajátos egyszerűsített éves beszámoló az egyszerűsített éves beszámoló részletezésének megfelelő mérlegből és eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem tartalmaz. A sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítése során nem alkalmazhatók (illetve nem kell alkalmazni) többek között az üzleti és cégértékre vonatkozó, az aktív és passzív időbeli elhatárolásra vonatkozó egyes előírásokat. Szűkebben kell értelmezni a bekerülési értéket (nem kell figyelembe venni a hitel –kölcsön- felvételhez kapcsolódó tételeket). Nem kell figyelembe venni a maradványértékre, értékvesztésre, céltartalékképzésre – ide nem értve a külön törvényben, kormányrendeletben előírt céltartalékképzési kötelezettséget-, az értékhelyesbítésre, valós értéken történő értékelésre vonatkozó előírásokat. A napi készpénz záró állomány naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének 1,2 %-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2 %-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot.

10


Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: −

a földhasználat,

−

a haszonélvezet és használat,

−

a bérleti jog,

−

a szolgalmi jog,

−

az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó –jogszabályban nevesített- hozzájárulások, díjak (vízközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint

−

egyéb jogok.

A fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is meg kell szüntetni. A fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetett összegét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások – áfát nem tartalmazó – számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét a készlet átadás – átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában. A nyereség jellegű kerekítési különbözeteket egyéb bevételként, a veszteség jellegű kerekítési különbözeteket egyéb ráfordításként kell elszámolni. Nem kötelező összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie annak az anyavállalatnak (az ún. mentesíthető anyavállalatnak), amely maga is leányvállalata egy vállalatnak (az ún. fölé rendelt anyavállalatnak), akkor ha a fölérendelt anyavállalat a számviteli törvény, illetve a vonatkozó EK rendelet szerint készít és hoz nyilvánosságra olyan összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést, amelyben a mentesíthető anyavállalt és annak leányvállalatai éves beszámolóit is konszolidálja. (További feltétel, hogy a fölérendel anyavállalat a mentesíthető anyavállalatban legalább 90 %-os tulajdoni hányaddal rendelkezzen és a kisebbségi tulajdonosok elfogadják a mentesítést, vagy a kisebbségi tulajdonosok – vagy azok egy része- legalább hat hónappal az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének mérlegfordulónapja előtt nem kérték a mentesíthető anyavállalttól az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítását. A könyvviteli szolgáltatást végzőkkel kapcsolatos nyilvántartásban szereplő adatatok kiegészültek. Ennek megfelelően a nyilvántartás tartalmazza a könyvviteli szolgáltatást végző - regisztrálási számát, −

nevét,

−

címét,

−

születési helyét és idejét,

−

anyja születési nevét,

−

igazolványa számát továbbá az igazolvány kiadásának időpontját,

11


−

szakképesítését,

−

a szakképesítését, végzettségét igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, s kiállítás keltét,

−

a regisztráláshoz előírt számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlata éveinek számát, valamint azt a munkakört, amelyben a szakmai gyakorlatot jellemzően megszerezte

−

a regisztrálási szakterületét, továbbá

−

a regisztrálást követően a szakmai továbbképzésben való igazolt részvételét.

A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy regisztrálási száma, igazolványszáma, címe nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat. A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylaton a kiállítás időpontját, illetve annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölését kell feltüntetni, amelyre a bizonylat adatai vonatkoznak (vagyis a gazdasági művelet teljesítésének időpontját, illetve időszakát). Az egyszerűsített számla elnevezés helyett „egyszerűsített adattartalmú számla” elnevezés lép hatályba.

12


2009. január 1-jén, illetve január 1-jétől hatályos néhány adó és járulék szabály, mérték:

I. Személyi jövedelemadó A sávos progresszív adó:

7 M Ft-ig

18 %

e fölött

36 % (nem változott)

Adómentes természetbeni juttatások (adómentes jövedelmek) −

üdülési csekk (a jan. 1-én érvényes havi minimálbér összegéig adómentes, a minimálbér összege 2009. 01.01-én 71 500 Ft/hó)

−

étkezőhelyi vendéglátás igénybevételére jogosító utalvány 12 E Ft/hó összegig, kész étel vásárlására jogosító utalvány 6 E Ft/hó összegig,

−

a munkáltató által a munkavállalónak adott munkaruha,

−

iskolakezdési támogatás, stb.

Megszűnt a munkáltató által nyújtott adómentes béren kívüli juttatások 400 E Ft-os korlátja, ugyanakkor korlátozásra kerültek azok az adómentes juttatások, amelyeknek eddig nem volt maximuma (ilyenek a művelődési intézményi szolgáltatás és a közoktatásról, a gyermekvédelemről, a tankönyvpiac rendjéről illetve a felsőoktatásról szóló törvények alapján nyújtott nem pénzben biztosított ellátások). Az adóköteles természetbeni juttatások után 54 % szja-t, 29% tb-t, 3 % munkaadói járulékot, illetve kifizetői minőségben tb. és munkaadói járulék helyett 11 % tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetni Adókedvezmények: az adókedvezmények mértéke évi 3,4 M Ft-ig egységesen 30 %-os , összege maximum 100 E Ft (2020. év előtti öregségi nyugdíjkorhatár elérése esetén 130 E Ft) −

magánnyugdíjpénztárba történő saját tagdíjat kiegészítő befizetés,

−

önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő tagi befizetés

−

a felsőoktatási törvény szerint hallgatói jogviszony alapján fizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés),

−

élet- és nyugdíjbiztosítások utáni adókedvezmények,

−

háztartásokkal kapcsolatos szolgáltatások igénybevételével arányos adókedvezmény,

−

közcélú adomány stb.

A magánszemély osztalékból származó jövedelmének adókulcsa: 25%. (Megszűnt a 35 %-os kulcs!)

13


II. Társasági adó Általános mértéke:

16 %.

Kedvezményes adómérték:

10 %.

Az adózó a pozitív adóalap 50 M Ft-ot meg nem haladó összegéig 10 %-os adómérték szerint adózhat, ha −

nem vesz igénybe az adóévben társasági adókedvezményt,

−

munkaügyi kapcsolatok feltételeinek hiánya miatt az adóévben és a megelőző adóévben közigazgatási határozat, munkaügyi bíróság nem szabott ki részére bírságot (rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik!),

−

legalább 1 főt foglalkoztat és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorozva a minimálbér kétszeresével ( a leghátrányosabb térségben a aminimálbérrel) megfelelő összeg után fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot,

−

az adózó adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben legalább a jövedelem (nyereség) minimum összegével egyenlő.

A kedvezményes adókulcs szerinti adózás miatt meg nem fizetett 6 %-nak megfelelő összeget év végén az Eredménytartalékból a Lekötött tartalékba kell helyezni és a lekötés adóévét követő 4 adóévben beruházás finanszírozására, vagy legalább 50 %-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló, illetve pályakezdő részére személyi jellegű kifizetésre fordítható. (A fel nem használt rész után az adót késedelmi pótlékkal növelt összegben meg kell fizetni!)

Adóalap megállapításakor −

növelő tétel Az ellenérték nélkül, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, tartozásátvállalás, követelés elengedés, térítés nélküli eszközátadás és szolgáltatásnyújtás esetén az adóévben egyéb, illetve a rendkívüli ráfordítások terhére elszámolt összege, stb.

−

csökkentő tétel A visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, az elengedett kötelezettség adóévben bevételként elszámolt összege.

A korábbi adóévekben elhatárolt veszteségből figyelembe vett összeg, stb.

2009. július 1-jétől a nonprofit gazdasági társaságok csak akkor részesülnek társasági adómentességben, ha közhasznú nonprofit társaságként folytatnak tevékenységet. A közhasznú minősítéssel nem rendelkező nonprofit gazdasági társaságot nem illeti meg az adómentesség.

14


III. Általános forgalmi adó Általános mértéke:

20 %.

Kedvezményes mérték: 5 % (humán gyógyszerek, könyvek, napilapok, folyóiratok, fehér bot vakoknak, telefonkezelő adapter vakoknak

Az alanyi adómentesség értékhatára 5 millió forint. A számlakibocsátási kötelezettségre vonatkozó előírások szigorodta: −

készpénfizetéses ügyleteknél a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani,

−

a nem készpénzes ügyleteknél a teljesítés időpontjától számított 15 napon belüli számlakibocsátási kötelezettség áll fenn.

A számla adattartalma: −

a számla kibocsátásának kelte

−

a számla sorszáma

−

a termék értékesítőjének, a szolgáltatást nyújtójának az adószáma

−

a termék értékesítőjének, a szolgáltatást nyújtójának a neve, címe

−

a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybevevőjének a neve, címe

−

az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás megnevezése

−

a számla kibocsátásának kelte (készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetés esetén a számla kelte a teljesítés napja, egyéb esetben a teljesítést követő 15 napon belül kell a számlát kibocsátani)

−

az adó alapja,

−

az adó mértéke

−

az áthárított adó összege

−

adómentesség, fordított adózás esetén egyértelmű utalás (mentes az adó alól, a termék beszerzője, a szolgáltatást igénybe vevője az adófizetésre kötelezett.)

Nem kötelező a számlán a Szolgáltatási Jegyzék számát, illetve a Vámtarifaszámot feltüntetni. A számla adattartalmára vonatkozó egyszerűsítések: A törvényben meghatározott esetekben (készpénzes ügylet, stb) a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható. Ebben az esetben: az adó alapja, az áthárított adó összege nem kerül feltüntetésre, csak az adóval növelt összeg és az átszámított adókulcs (16,67%, 4,76 %).

15


A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében az áfa törvény hatályos szabályai szerint áfa fizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha egyébként a gazdasági eseményre nem került sor, de számla kibocsátása mégis megtörtént!

Fordított adózás Az építési hatóság engedély köteles szolgáltatások (az ingatlan létrehozására, bővítésére irányuló tevékenység) esetén az adót az eladó helyett a „termék” beszerzője köteles megfizetni! (Azaz adóköteles tevékenységhez kapcsolódó levonható áfa esetén bevallani, mint fizetendő áfa és mint levonható áfa)

IV. Társadalombiztosítási járulék Járulékmértékek a) a munkáltató (foglalkoztató) által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 % (ezen belül 5 % az egészségbiztosítási járulék és 24 % a nyugdíjbiztosítási járulék). b) a munkavállaló (biztosított) által fizetendő un. egyéni járulék mértéke 15,5 % (ezen belül 6 % az egészségbiztosítási járulék és 9,5 % a nyugdíjjárulék). Az egyéni nyugdíjjárulék esetén a járulékfizetés felső határa 7 446 ezer forint.

Járulékalap Főszabály: a minimálbér kétszerese (havi 143 ezer forint) képez járulékalapot a munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő járulék −

a munkáltatót a munkavállalója,

−

a társas vállalkozásnak a főállású tagja,

−

a főállású egyéni vállalkozónak saját maga után, illetve

a magánszemély terhelő −

a munkavállalót terhelő un. egyéni járulék,

−

a társas vállalkozás főállású tagját után fizetendő un. egyéni járulék,

−

a főállású egyéni vállalkozót terelő egyéni járulék esetén.

Budapest, 2009. január 20.

A szerző

16

Dr. Horváth Katalin KIEGÉSZÍTÉS. Számvitel a gyakorlatban c. könyvéhez

Recommend Documents