Módszertan az Osztálykirándulások szervezése c. tárgyhoz
Készült a Gyır-Moson-Sopron megyei Pedagógiai Intézet együttmőködésével
Dr. Lakotár Katalin Ph.D
Tárgynév: Osztálykirándulások szervezése Tárgy kód: SBANFO6621 2 óra gyak. /hét
A tantárgy tanításának alapelvei és céljai - a földrajzi környezetben - természeti és társadalmi - alkalmazható terepi ismeretszerzési módszerek megismerése, alkalmazása, - a környezeti neveléshez kapcsolódó módszerek, alkalmazható eszközök, tanulási stratégiák megismerése, alkalmazása a lakóhely földrajzi környezetében, - különbözı turisztikai célterületek ismereteinek, információértékének komplex megjelenítése Fejlesztendı kompetenciaterületek - a gyakorlati élet szereplıivel való hatékony kommunikáció, az információszerzés, feldolgozás képességének fejlesztése - a csoportos tevékenységben való részvétel, az együttmőködésre való alkalmasság fejlesztése - különbözı szakterületrıl származó ismeretek integrációjának képessége - a földrajzi környezetben való ismeretszerzés elıkészítése, szervezése, lebonyolítása, értékelése, - terepi módszerek adaptálása saját földrajzi környezetre, alkalmazásuk - terepi módszerek életkornak megfelelı alkalmazási képessége a tanulók környezeti magatartásanak fejlesztése és hazaszeretetre nevelése aspektusából. A tantárgy fıbb tematikai csomópontjai: - a tantárgyi követelményrendszer terepi oktatás szempontú vizsgálata, - a szabadég iskola, a terepi oktatás formái, - irányított egyéni és csoportos tevékenység: terepi módszer gyakorlati megvalósítása. - saját földrajzi környezet komplex természeti-társadalmi-kultúrföldrajzi ismeretei
Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei - irányított munkával megoldandó feladtok teljesítése, - terepi feladatok teljesítése, - választott téma önálló feldolgozása.
A tantárgy tematikai egységei I. Az osztálykirándulások szerepe, helye a közoktatásban - Tantárgy célja, feladatai; A Földünk-környezetünk tantárgy követelményei terepi oktatási szempontú vizsgálata - A terepi oktatás formái - A környezettudatos magatartás, fejlesztési lehetıségei az iskolán kívüli környezetben - Az iskolai kirándulás tartalmi és szervezeti követelményei Projekttevékenység rövid bemutatása; a hallgatói projektek elıkészítése, indítása II. Hazánk nagy tájai – kirándulási célpontok III. Lakóhelyünk és környezete földrajzi, honismereti ismeretei kirándulás szempontú feldolgozása IV. Osztálykirándulás Szombathelyen V. Kirándulás Kıszegen
Kötelezı irodalom: NAT, Kerettanterv. Budapest, 2004, 2007 Bersényi Iván: Iskolai kirándulások. Typotex, Bp., 1990 Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. Raabe Kiadó, Bp., 2000 Makádi Mariann: Módszertani kézikönyv 2. Stiefel-Eurocart Kft., Bp., 2006 Ajánlott irodalom: Hegedős Gábor, Szécsi Gábor, Mayer Ágnes, Zombori Béla: Projektpedagógia. Kecskeméti Fıiskola Tanítóképzı Fıiskolai Kar, Kecskemét, 2002 Kelemen László: Országismereti kézikönyv. Magyar Millenium, Bp., 2001 Lehoczky János: Erdei iskolai tanulásszervezés Magyarországon 2001-ben www.konkomp.hu, Erdei iskola 2002 Lénárd Gábor: Természet, játék, tapasztalat. OKI-MKM, Bp., 1991 Országismereti, idegenforgalmi, turisztikai könyvek, kiadványok, honlapok
I. Az osztálykirándulások szerepe, helye a közoktatásban 1. elıadás:
A Földünk-környezetünk tantárgy terepi oktatási szempontú követelményei
Ember a természetben Urbanizáció: a kifejezés az emberi települések sőrősödését és növekedését jelenti; az urbanizációs folyamat napjainkban egyre gyorsabban és nagyobb mértékben történik. Városodás: a városok számának növekedése, darabszám, terület vagy lakosságszám szerint abszolút mértékben, illetve a vidéki népességhez vagy a nem városi településekhez viszonyítva. (mennyiségi változás) Városiasodás: a városi életmód, gazdasági tevékenységek vagy viselkedésmód kiszélesedése vagy megerısödése. (minıségi változás) Urbanizáció felgyorsulása az ipari forradalommal veszi kezdeté , az extenzív iparosításhoz köthetı nagyobb népességtömörülések, agglomerációk kialakulása. Az urbanizáció, a gépesítés átalakította, kényelmesebbé tette az életet: jobb életkörülmények, magasabb életszínvonal, egyéni, szervezett formájú szabadidıs tevékenységek folyamatos bıvülése, elterjedése, az egyéni és a közösségi közlekedés formáinak, színvonalának, területi kiterjedésének bıvülése, permanens fejlıdése - mindez az ember életére pozitív hatással van. A megváltozott, kényelmesebbé váló életkörülmények ugyanakkor csökkentik a jellemzı város-falu különbsége; az urbanizáció, a motorizáció, a gépesítés jórészt felszámolja a parasztifalusi életformát, az embert eltávolítja a természettıl. A világ „elvárosiasodásának” ellensúlyozására újraéledt az ısi természetigény, megjelentek a hétvégi telkek, a horgásztanyák, horgászstégek, az agglomerációs övezetekbe való kiköltözés. A városi életforma részévé váltak a kisebb-nagyobb séták, túrák a vidéki tájakra, a természetjárás.
Nincs új a nap alatt avagy egy kis történelem „örökzöld” pedagógiai alaptétel: a természet-járás sokféle nevelési lehetıség tárháza Róth Márton, az iglói evangélikus gimnázium tanára, a tátrai turistaság atyamestere, pl. az alábbi „túravezetıi szabályzatot” állította össze: „ I. Szervezés A kirándulás célja és idıtartama kihirdetendı, a jelentkezık névsora összeállítandó. Figyelmeztetni kell a tanulókat, hogy jó ruhával, különösen jó lábbelivel és ennivalóval legyenek ellátva – a felsıbb osztálybeliek pedig még a növény-, ásvány-, esetleg a rovar győjtéshez szükséges eszközökkel is. A vezetı tanító vigyen magával térképet, hımérıt, nagyítót, légsúlymérıt és iránytőt. II. Vezetés A sorban felállított csapat élén járjon a tanító, utána következzenek a testileg gyengébb tanulók, s a menetet ismét tanító vagy megbízható növendékek zárják be. Útközben mérsékelt lépést kell tartani, s itt-ott a nyugodt meg-figyelés, győjtés, tájékozódás, a mőszerek észlelése és a vidékben való gyönyörködés céljából vagy dalolás kedvéért hosszabb vagy rövidebb idıre megállapodni. Menetelés alatt különös gondot kell fordítani arra, hogy hegynek felfelé menet ne énekeljenek a tanulók, nedves helyre le ne üljenek, és hevülten ne igyanak. A célpontnál hosszú pihenıt tartsunk, mialatt a kiszemelt természeti vagy földrajzi tárgyakat megbeszéljük, s a tanulók esznek vagy mulatoznak. Az érdeklıdés szempontjából lehetıleg más úton térjünk vissza. Az egész úton tartózkodjunk minden elkerülhetı intéstıl, s bocsássuk szabadjára a tanulóifjúságot. Ily módon a kirándulás nemcsak ismeretterjesztı, hanem élvezetes is lesz. Vasvári Pál intelmei is, aki a családi túrák keretében buzdított arra, hogy: „vezesse fel az atya gyermekét Drégely várának por ette falai közé, s beszélje el a feladásról hallani sem akaró Szondi hısies halálát. Vezesse el Szigetvár romjaira, s mondja el fogékony kedvő gyermekének Zrínyi dicsı elestét. Temesvárra, Kıszeg, Eger, Várpalota, Gyula, Csobánc falaihoz…s mondja el gyermekének,hogy e hısök vérrokonaink voltak, hogy ezek azért küzdöttek, áldozták fel életüket, hogy nekünk, unokáinknak megtartsák a hazát. A honi történet tudása nélkül nincs honszeretet!” /Vasvári Pál: Honismereti, hadtörténeti ismeretek. In: Vasvári Pál elfeledett írásai. Budapest, 1985. /
/Róth Márton írása a Természetbarát Híradó 1969. I. számában. /
1892. február 4. Budapesten megalakul a turista-tanítói szakosztály, amelynek lelkes patrónusa báró Eötvös Loránd akadémikus, kultuszminiszter. Az új szervezet sokféle módon segítette a pedagógusok, diákok turizmusát: pályázatokat írtak ki, útmutatót, módszertani lapot jelentettek meg, kirándulásokat szerveztek, utazási és szálláskedvezményeket biztosítottak. A rászoruló diákoknak központi segélyeket is biztosítottak.
Gábor Ignác nyelvtudós, internátusalapító a XX. század elsı évtizedében középiskolások körében szervezte a Vándordiák-mozgalmat, melynek keretében évközi túrákat, nyári szünetekben kéthetes vándortáborozást szerveztek a Kárpát-medence szép tájain. XX. század elsı felében fıként a cserkészcsapatok voltak a honismereti természetjárás ifjúsági bázisai: gyalogtúrák, nyári táborok, kerékpáros és vízi túrák keretében ismerkedtek meg az ifjak a hazai tájakkal. A II. világháború évekre visszavetette a hazai turisztikát. A diákturizmus jól kiépített infrastruktúrája tönkrement, a cserkészcsapatok fokozatos felszámolásra kerültek a háborút követıen, s ez a tanulmányi kirándulások kérdését is háttérbe szorította. 1946-ban megalakult az úttörımozgalom, amelyben csak 1957-ben kapott elsıbbséget a romantikus turisztikai formák alkalmazása. Széleskörő társadalmi összefogással az 1960-70-es években épült ki az a turisztikai infrastruktúra, lehetıvé téve a tömeges táboroztatást és túrázást: jelvényszerzı túramozgalmak, vándortáboroztatás. 1961: MM-utasítás a középiskolai természetjáró szakosztályok létrehozásáról, az iskolai természetjárás, a téli-nyári táborok tervének elkészítésérıl. Késıbb ennek nyomán, 1967-ben beindítják az úttörı túravezetık képzését. 1971. évi „Ifjúsági törvény” - kapcsolódó kormányhatározat: „az iskolaépületeket, a kollégiumi és diákotthoni szálláshelyeket a tanulmányi szünetek alatt elsısorban az ifjúsági, különösen a tanulóifjúság turizmusa és üdültetése céljára kell igénybe venni, illetıleg arra alkalmassá tenni… az arra rászoruló fiatalok üdültetését és turizmusát a szállás és étkezési költségekhez való hozzájárulással, valamint utazási kedvezmények biztosításával is segíteni kell.” 1973-ban beindul az úttörı vándortábor mozgalom: 25-30 fıs csoportok két hét alatt járták végig a szép tájakon, nevezetes hazai helyeken áthaladó útvonalat, kétnaponként egy-egy szálláshelyet igénybe véve, teljes önellátással. A rendszerváltásig évente 30-40 ezer gyerek vett részt így országjárásban, népszerő és sikeres volt tanulók, tanárok körében egyaránt. 1974-ben megalakult az ODK (Országjáró Diákok Köre), fellendült a diákturizmus: a tanévközi kirándulásokon, ifjúsági turistatalálkozókon, jelvényszerzı túramozgalmakban, nyári táborokban tízezres tömegek vettek részt. A rendszerváltás drasztikus változást hozott: a korábbi bázisok jórészét privatizálták, az olcsó turistaházakat komfortosították, a szolgáltatásokat piacosították, aminek következményeként jelentısen megemelkedtek az árak, s ez visszavetette a diákturizmust.
Történeti rész forrása: Tóth József: A tanulmányi kirándulásokról – történeti tükörben www.tani-tani.info/091toth 1993: bevezették a NAT-ot több passzusban is megfogalmazza a honismeret, nemzeti identitás, természetismeret, a kívánatos értékrend és magatartás stb. kialakításának igényét 2000-ben életbe lépett a Kerettanterv, az alap- és középfokú oktatást szabályozza
Kerettanterv , Természetismeret 1-4. évfolyam Célok, feladatok - lakóhelyi környezet megismerése során tanítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a térben és idıben - kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélı, a veszélyhelyzetek megelızését szolgáló magatartásformák kialakítása, a személyes biztonság növelése - élı és élettelen környezet iránti felelısségérzet fejlesztése, a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartás és életvitel alakulásának segítése Fejlesztési követelmények - tanuló megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerően tudja megfogalmazni és tanítói segítséggel rajzban, írásban rögzíteni - tudja megszerzett ismereteit elmondani, ábrázolni, leírni - ismeretei ébresszék rá, hogy felelıs a természet védelméért, becsülje meg környezetének értékeit - ismerje országon belül lakóhelye elhelyezkedését, ıt körülvevı táj jellegzetességeit - tudja lakóhelye tájképi sajátosságait összehasonlítani más hazai tájakkal - ismerkedjen szőkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival - gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülıföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek
1. évfolyam: a lakóhely ismerete - lakóhely ismerete, neve - tanuló lakóhelyének, iskolájának címe - a környék nevezetes épületei, lakóhely jellegzetességei - iskola környékének bejárása, ismerkedés a lakóhely jellegzetességeivel
2. évfolyam: a lakóhely ismerete - település és környéke felszínének jellemzı formái, vizei - település utcái, házai egykor, település lakóinak élete régen és most - település jellemzı természeti formáinak megfigyelése (síkság, dombok, hegyek, völgyek, patakok, folyók), elnevezése, felismerése - természeti értékeinek, szépségének felfedezése - helytörténeti bemutatóhely, kiállítás megtekintése
3. évfolyam: országismeret - élet a fıvárosban és az ország más vidékein - ismerkedés a fıváros nevezetes és a gyerekek szempontjából érdekes épületeivel, létesítményeivel, helyeivel - közvetlen vagy közvetett tapasztalatszerzés: Duna, Vár, Gellérthegy, Országház, hidak, bábszínház, színházak, Állatkert, Margitsziget, közlekedés 4. évfolyam: országismeret - hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei, településtípusok képekben - lakóhely nevezetes szülöttei - lakóhely és környékének természeti és kulturális értékeinek megkeresése a térképen, felismerése képrıl 5. évfolyam 6. évfolyam: Magyarország nagytájainak jellegzetességei - Magyarország nagytájainak kialakulása, jellemzı felszínformái - tájaink leíró jellemzése (a táj arculata, éghajlati sajátosságai, vizei, környezeti értékei, települési, társadalmi jellemzıi - szőkebb lakókörnyezet és Budapest természeti és társadalmi jellemzıi
5–6. évfolyam: Honismereti modul Célok és feladatok ,,B” változat célja: - a tanulók ismerjék meg lakóhelyük, régiójuk, a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi-nyelvjárási tájegységeinek legjellegzetesebb néphagyományait - segítse elı olyan magatartás kialakítását, amelynek lényeges eleme a hagyományırzés, népi kultúránk, nemzeti értékeink és a nyelvjárások megbecsülése Tevékenységformák: ismerkedés a lakóhely természeti adottságaival, hagyományos gazdasági tevékenységeivel, néprajzi jellemzıivel, történetének nevezetesebb eseményeivel - tanulmányi séták, nevezetes épületek, intézmények megtekintése
7-8. évfolyam: Földrajz Fejlesztési követelmény - a tanulókban alakuljon ki a hazai tájhoz, természeti és társadalmi értékeinkhez való kötıdés - ismerjék meg természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti tényezık hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében
9-10. évfolyam: Földrajz Célok, feladatok: - a tanulók el tudják elhelyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban - kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különbözı társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet
Környezeti nevelés - környezetharmonikus attitődök kialakítása - környezetismeret elsısorban az érzelmek, az elvárható viselkedés irányából fejleszt, természetismeret már a tudatos, felelıs magatartást alapozza 5. évfolyam - emberi tevékenység felszínformáló hatása - földtani képzıdmények és a táj arculatának védelme - talaj védelme - felelıs magatartás a természetben 6. évfolyamtól - erdık és füves területek jelentısége, pusztulásuk okai - szennyezés hatása a vízi életközösségekre, vizek öntisztulása - nemzeti parkjaink - lakóhely és környékének védett és védelem alatt nem álló természeti értékei Magyarország földrajza: - hazánk felszíne, domborzata - a magyar nép tájtörténeti tagolódása , etnikai csoportok, nevezetességek - földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a társadalom berendezkedésére, a településekre, az építkezésre, az életmódra - településtípusok, telephálózat és infrastruktúra - hazai tájtípusok földrajzi jellemzıi - Magyarország tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme - Budapest, a régiók földrajza
Bıvítsük tudásunkat! Írásos, képes elektronikus beszámoló készítése: egy hallgató egy témát szabadon választhat kidolgozásra, majd azt a közös Bıvítsük tudásunkat! „adatbankba” is beteszi. Az alábbi listáról aláhúzással törölje a kiválasztott témát, így irányítva a választást.
Témák: Csobánc, Drégely, Eger, Igló, Szigetvár, Temesvár, Várpalota báró Eötvös Lóránd, Gábor Ignác, Róth Márton, Vasvári Pál NAT célkitőzései, felépítése, Kerettanterv céljai, szerkezete
2. elıadás: Szabad-ég iskola
Pedagógiai programokban az iskolák környezeti nevelési céljaik megvalósítását terméttudományi tantárgyak tanításához rendelik környezeti kapcsolatok értelmezéséhez az ilyen tartalmú ismeretek szükségesek
de: környezeti problémák alapja nem természettudományi jellegő mögöttük mindig emberi cselekvés, etikai, esztétikai, szociokulturális mozgatóerı, érdekek, ellentétek húzódnak meg környezeti nevelés: nem a természeti vagy humán környezetrıl szól, hanem az ember és környezete kapcsolatáról komplex: több különbözı, egymással belsı összefüggésben álló mővelıdési területhez tartozik egyszerre környezet leírható,magyarázható földrajzi, biológiai, történelmi, gazdasági, technikai, etikai, esztétikai szemszögbıl integrált: összetevıit mindig az ember és környezete viszonyának tükrében vizsgálja ismeretek köre a természeti és létesített környezetre, az emberek viselkedésére vonatkozik tevékenységek, személyes élményő gyakorlás útján sajátítható el
nevelés hatékony: valóságos természeti és létesített környezet cselekvı megismerése útján oktatás, ismeretszerzés iskola telephelyén kívül, közelebbi, távolabbi települési, vagy természeti környezetében történik nevelés eszköze: személyesen átélhetı élmény közösségben megélhetı, de személyes tartalmú környezethez illeszkedı tereptanulmány: fordított szemléltetés visszük be az osztályba, hanem az osztályt visszük ki a terepre
nem a megismerendıt
környezethez illeszkedı tereptanulmányi tanulásszervezési forma, amely során a tanítástanulás tartalma a természeti és létesített környezet valóságának közvetlen megtapasztalására épít
szabadég-iskola Szabad-ég iskola formái Kirándulás: fı célja a tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme, a szocializáció osztály, szakkör túrával, utazással egybekötött programot szervez fontos, hogy jól érezzük magunkat együtt ha a kirándulás fı célja: közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel ismerkedjenek meg a tanulók, felfedezzék hazánkat, átélhessék a jelentıs, híres, érdekes helyekkel, esetleg személyekkel való találkozás, az "ottlét" élményét
Erdei iskola: anyaiskola székhelyétıl különbözı helyszínő, a környezet adottságaira építı többnapos tanulásszervezési forma terepi ismeretszerzés közös cselekvésekhez kötıdik tanítás helyszínével szervesen összefügg a tananyag, a képességfejlesztés, a közösségi tevékenységekhez kötıdı szocializáció erdei iskolában folyó tanítás-tanulás az iskola tantervének részét képezi tervi követelményeket is teljesítenek csak szorgalmi idıben szervezhetı
tanulók tan-
erdei iskola: objektumokat is jelent, melyeket természetvédelmi szervek, erdészetek, egyesületek, vállalkozók létesítettek, ott pedagógiai szakmai szolgáltatásként terepi oktatást nyújtanak eszközökkel, helyiségekkel, olykor könyvtárral, laboratóriummal stb., speciális terepi oktatási szakértelemmel rendelkezı munkatárssal rendelkeznek erdei iskolák mint terepi oktatási központok programokat kínálnak: tanulói kutatások, témanapok, témahetek
erdei iskolai program, tanulás céljai: - környezettudatosságra és fenntarthatóságra nevelés -természettudományos ismeretterjesztés -képességek, készségek, jártasságok fejlesztése -élményszerzés -életviteli orientáció
program jellemzıi: projekt rendszerő, modulokból építkezı
élménypedagógiai módszereket alkalmaz: tananyagnál fontosabb a tanulás folyamatában, mint élményhelyzetben való konstruktív részvétel gyakorlatorientált: változatos, igényes, rugalmas, továbbfejleszthetı erdei iskola alapvetıen óvodások, általános iskolások és középiskolások részére kínál többnapos szakmai-pedagógiai programot inger gazdag környezetet biztosít, sokirányú tapasztalat-szerzést tesz lehetıvé tanulói érdeklıdés megırzése, legszélesebb körő képességfejlesztés (általános iskola) folytatja a tanulás tanítását, az információkeresés, szelektálás, feldolgozás és értelmezés technikáinak elsajátítását (középiskola).
Milyen tevékenységre építik az erdei iskolai munkát? Tevékenységek: gyakorlatok, játékok, győjtés, vizsgálat természetben, vizsgálat emberi környezetben, terepi adatgyőjtés, térképgyakorlatok, modell készítés, múzeumok megtekintése, szakirodalom feldolgozása, kézmőves tevékenység, mővészeti alkotás, drámamunka, elıadás hallgatás, kapcsolat kortársakkal Erdei iskola program során tanított témák: természet megismerése, természetvédelem, falusi gazdaság megismerése, mesterségek megismerése, környezeti problémák, néprajz, történelmi esemény, jelen problémái, mővészi kifejezés
Milyen részletességgel tervez a program? -napirendet tartalmazza -tananyag elsajátítását tervezi -tanulói képességek fejlesztését tervezi -tanulói tevékenységeket tervezi -szabadidı eltöltését tervezi -közösségi eseményeket (szertartások, ünnepek, stb.) tervez -szocializációs feladatok (pl. önkiszolgálás, csoportalakítás, felelısök) teljesítését tervezi -program idıtervezése -mindvégig egy téma feldolgozására épít -több témát dolgoz fel -minden nap más témát dolgoz fel -különbözı témájú, tanóraszerő foglalkozások során szervezi a tanulást -motivációs helyzetek tervezése -dramatikus játékok, keretjáték, szimbólumok alkalmazása -tanulmányi verseny, vetélkedı -akadályverseny, ügyességi feladatok -elıadás, produkció létrehozása -kiállítás készítése
Helyszín jellege -természeti környezet -települési környezet -nemzeti park -kultúrtörténetileg érdekes hely -néprajzilag érdekes hely
TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS Tanulmányi kirándulás fogalma: ha kirándulás fı célja, hogy közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel ismerkedjenek meg a tanulók, felfedezzék hazánkat, átélhessék a jelentıs, híres, érdekes helyekkel, esetleg személyekkel való találkozás, az "ottlét" élményét tanulmányi kirándulás - alkalomszerő, szervesen illeszkedik a tanév anyagához, épít a tanulók elızetes ismereteire, képességeire -új ismereteket élményszerő körülmények között nyújt -közoktatási törvény tanórán kívüli foglalkozások között említi, kötelezıvé nem teszi
Tervezés - iskola pedagógiai programjában rögzíti a kirándulások elveit, rendszerét - helyi tantervben kialakítják a kirándulásokon feldolgozandó témát szolgálja az elméleti tananyagot, képesség-fejlesztési feladatok megvalósítását - tantárgyi programba beillesztik
Szervezés - idıpont kiválasztása - utazás elıkészítése
- szállás biztosítása - kapcsolatfelvétel a meglátogatni kívánt intézményekkel szakmai egyeztetés - költségvetés készítése egyeztetés iskolavezetéssel, szülıkkel
Tanár felkészülése - szakkönyvek, térképek, útikönyvek tanulmányozása - elızetes terepbejárás - vezetés, szöveg, foglalkozások elızetes megtervezése, elıkészítése - térképvázlatok, kirándulás-vezetı, feladatlapok, eszközök elkészítése, összegyőjtése - konkrét tanulócsoportra tervezés
Tanulók felkészítése - kiselıadások, feladatok kiosztása, felkészülés segítése - győjtımunka, fotózás, „élménygyőjtés” megtervezése - megfelelı ruházat, étkezés, szükséges eszközök ismertetése - útvonal, programok, terhelés ismertetése - csoportbeosztás
Kirándulás lebonyolítása - rugalmas alkalmazkodás az aktuális eseményekhez, pl. idıjárás, autóbusz veszteglése - alkalmazkodás a tanulócsoport képességeihez
- B variáció szükséges! - minimum két felnıtt kísérı szükséges!
TÚRA „Rossz idı nincs, csak rosszul öltözött turista!”
„outdoor élménypedagógia” –kalandpedagógia 1920, Németország: újfajta képzési modell, ún. tapasztalati oktatás
célja: a személyiség és az érettség fejlesztése az aktív tapasztalatszerzés folyamatán keresztül - tapasztalati tanulás módszere a szabadban, természetes környezetben végzett fizikai jellegő gyakorlatok alkalmazása
Tervezés - célcsoport meghatározása rendkívül fontos konkrét csoportra alakítjuk a túra egész arculatát; mit csináljunk? hol csináljuk? mikor? milyen módon?
- létszám legalább 5 fı, ez alatt igazából csoportról nem beszélhetünk - gyerekcsoportnál minimum két felnıtt is szükséges, 10 fı felett minden további 10 gyerekre legalább 1 felnıtt
A túra nevelési és oktatási céljainak meghatározása Ki profitál?
Mit profitál?
Résztvevı nevelési célok: nı a kitartása, fejlıdik az alkalmazkodó képessége, változik a társaihoz való viszonya, erısödik a felelısségérzet vállalkozó kedve megerısítést kap, jobban megismeri önmagát, fejlıdik a problémamegoldó képessége és kreativitása
oktatási célok: megtanul térképet olvasni, megismerkedik az útvonal, a célállomás természeti-környezeti jellemzıivel, történelmi múltjával, jelenével, a túrázási, természeti illemkódexszel Csoport: erısödik a csoporttagok közti összetartó erı, a csoportkohézió, a kooperációs készség megismerhetjük a résztvevık teherbírását, tőrıképességét, ,,éles" helyzetekben történı reakcióit hatékony kommunikáció, döntéshozatal, kiegyensúlyozottabb és harmonikusabb csoportlégkört alakulhat ki
Vezetı: vezetıi tapasztalatok gyarapodása, kockázatelemzési- és kezelési módszerek megtanulása, alkalmazása
Kockázatelemzés és kockázatkezelés ,, A kockázatelemzés és kezelés módszere a bizonytalannal való egyenes szembenézés, az elıre nem láthatóra történı felkészülés, preventív megközelítésmód a résztvevık maximális biztonságának megteremtése céljából.” - fizikai kockázatok: rossz fizikai kondíció, rosszullét, megbetegedés, éhség, szomjúság, baleset, sérülés, elveszés, lemaradás, rossz idıjárás - pszichikai kockázatok: ráhangolódás hiánya, komfortzóna elhagyása, pszichikai kimerültség, fegyelmezetlen, felelıtlen magatartás - csoport kockázata: vezetı kiesése, túl magas elvárások, eltévedés
A túra részletes programtervének elkészítése Biztonság, baleset megelızés, egészségügy, higiénia - adatlapok a résztvevık esetleges betegségeirıl, azok orvoslásáról; címek, hozzátartozók elérhetısége - élelmiszer: bıséges, laktató, egyszerő, nem romlandó ételek - folyadék: bıséges innivaló: ásványvíz, meleg tea, édesített üdítık nem!
Kelléklista összeállítása A költségvetés elkészítése Válságterv elkészítése
Bıvítsük tudásunkat! Írásos, képes elektronikus beszámoló készítése: egy hallgató egy témát szabadon választhat kidolgozásra, majd azt a közös Bıvítsük tudásunkat! „adatbankba” is beteszi. Az alábbi listáról aláhúzással törölje a kiválasztott témát, így irányítva a választást.
Témák: akciónapok - pl. Föld Napja – összegyőjtése, lista készítése hazánk néprajzilag legérdekesebb helyei, pl. Palócvidék - összeállítás készítése hazánk kiemelkedı kultúrtörténeti helyei, pl. Ják – összeállítás készítése természeti, túrázási illemkódex összeállítása Az elkészített összeállításokat a csoport bármely tagja bıvítheti újabb információkkal!
3. elıadás: Terepen Az elıadás célja: megismertetni a kirándulásszervezıket, túravezetıket az iskolák tanórán kívüli, e területen végzett tevékenységeivel
Az iskolák milyen tanórán kívüli tevékenységet használnak fel a környezeti nevelés céljaira? (%) Kirándulás: 84,62 % Szakkör: 56,60 %
Akciók: 52,83 %
Tábor: 49,06 %
Erdei iskola: 43,40 %
Terepgyakorlat: 26,42 % Egyéb: 26,42 % Projektek: 20,75 %
Környezetvédelmi tevékenység: 20,75 %
A terepi programok idıtartama különbözı, félnapostól a több napon át tartóig terjed. A téma és helyszínválasztás kölcsönösen hatnak egymásra: téma a helyszínt, a helyszín a témát befolyásolja. Ha pl. lakóhelyünk természeti környezetével ismertetjük meg a tanulókat, akkor adott a helyszín, s ez több, rövidebb idıtartamú foglalkozásra ad lehetıséget. Ha a Balaton-felvidék a célpontunk, s szombathelyi a tanulócsoport, akkor több napos, komplex programot szervezünk a helyszínre, általában csillagtúra rendszerben. – bázishelyrıl naponta különbözı célpontokat látogatunk meg. Nagyobb tanulóknak vándortáborszerően is szervezhetık a programok, azaz pl. a Balaton-felvidék egy részének megismerése után bázishelyünket is megváltoztatjuk, pl. kétnaponta.
Terepi programok témái – néhány példa Az erdı életközössége – felsı tagozatosok részére: a gyerekek útvonaltól és korosztálytól függıen megismerkednek a rétek, a tölgyes, a bükkös, a ligeterdı jellemzıivel és fajaival, az
ılények közti kapcsolatokkal, csoportos feladatok segítségével fedezik fel az erdı életközösségét
Erdıismereti kirándulás - a tanulók megismerkednek az erdı életével, a védett területek értékeivel, az útjukba akadó élılényekkel, hallanak arról, hogyan dolgoznak az erdészek, mikor-miért vágják ki a fákat?
Vízvizsgálati foglalkozás A tiszta víz kincs– felsı tagozatosok részére: a vizsgálat alkalmával a gyerekek adatlap segítségével felmérik a patak fizikai jellemzıit, kémiai vizsgálat során összehasonlítják az ivóvíz és a patakvíz minıségét, elvégzik a víz biológiai vizsgálatát, megismerkednek a patak élıvilágával -csoportosan tevékenykednek a tanulók.
Térképismereti foglalkozás Merre van észak térképpel és a nélkül? Mi az iránytő? Mi a tájoló? Mire jó? Hol vagyunk most a térkép szerint? - térképismereti foglalkozás célja: a gyerekek ismerkedjenek meg a tájoló és a térkép használatával, a térkép jelrendszerével, a szabadban való tájékozódás módjaival
- résztvevık csapatonként tájolót és térképet kapnak a kezükbe és ık vezetik a túrát a szakavatott túravezetı segítségével
Földtörténeti idıutazás - pl. a Bakonyban - a Bakony kialakulása és felszíne - a kialakulás eseményei: hegységképzıdések, tengeri üledékképzıdés, felszínformálás -a Bakony üledékes kızetei: különbözı mészkövek, dolomit, folyóvízi üledékek felismerése, vizsgálata, győjtése
Természetföldrajzi terepgyakorlat Elsısorban a közvetlen földrajzi környezet lehetıségeire épül, az általános természetföldrajzi ismereteket konkrét megjelenését vizsgálja - domborzati, kızet- és ásványtani ismeretekre, - vízföldrajzi, növényföldrajzi ismeretekre, - ember és környezete kapcsolatára épülı feladatsorok – pl. rajzolás, vízsebesség megállapítás, növényhatározás, stb. - alkotják elsısorban
Földrajzi-történelmi terepgyakorlat Magyarország földrajzi-történelmi tanulmányaihoz kapcsolódó helyek -általános természeti földrajzi, társadalomföldrajzi, történelemi ismereteket megerısítı, bıvítı program
Ökológiai terepgyakorlat- ökológia, rendszertan, néprajz, hagyományırzés Magyarországi vártúrák - történelemi ismeretekhez kapcsolódik elsısorban Honismereti tábor - földrajz, néprajz, biológia, vizuális kultúra, ének-zene, tánc Kerékpáros tábor - történelem, földrajz, néprajz, biológia, vizuális kultúra, ének Vándor tábor - történelem, földrajz, néprajz, biológia, vizuális kultúra, ének-zene, tánc A felsorolt példák a tanulók ismereteit integráló, több tantárgyhoz kapcsolódó témák.
Az épített környezet tanulmányozása (pl. milyen volt a városkép 50, 100 éve, milyenek az épületek, a város fényei, milyen a közlekedés, hova kerül a kommunális hulladék, honnan érkezik az energia?). • hangsúlyt arra helyezi, hogyan hat az ember a környezetre, beleértve a város építészetét, tervezését, infrastruktúráját
Balázs Dénes szobra a Magyar Földrajzi Múzeum udvarán - Érd
Miért jó a múzeum mint oktatási helyszín? - kulturális örökség emlékeit az iskolai oktatás eszköztárába emeli - kiállítások, az oktatási programok, múzeumi órák jó módszertan alkalmazásával növelik az iskolai képzés hatékonyságát - múzeumról alkotott kép megváltozhat: unalmas, poros, régi, elavult helyett felfedezni való, érdekes lehet - jó a múzeumnak: megváltozik a társadalomban betöltött helye, a vele kapcsolatos értékítélet - nı a látogatószám, ismétlıdıvé válik a múzeumlátogatás, a kulturális szolgáltatások részévé válik a múzeum
A múzeum mint az egész életen át tartó tanulás helyszíne - tanulás iránt elkötelezett diákok számára az önálló tanulást kínálja, további kutatásra ösztönöz - a gyengébb képességőek, az elutasítók számára a kreatív környezet inspiráló hatású az ismeretszerzésre - élményszerősége maradandó hatást eredményez - pedagógusok számára: élmények, saját önképzés, szervezett továbbképzés egyik helyszíne, saját diákok megismerését segíti
Magyar Földrajzi Múzeum - múzeumpedagógiai munkája alapításával egy idıs Balázs Dénes a kezdetektıl "élı" múzeumot kívánt létrehozni (1983) - feladat: múzeumpedagógia összhangban legyen a múzeum alapfeladatával: a magyar utazók, földrajzi felfedezık emlékének, tudományos munkásságának ápolásával - állandó kiállításokhoz kapcsolódó témákban tartott órák - meghatározott témákban várja az érdeklıdıket, nyitott egyéb megvalósítható egyéni igényre is - tanulók a tárgyakat tárgyi valóságukban ismerhetik meg közelebbrıl, például régi térképeket, földgömböket, az utazóktól fennmaradt tárgyakat, a Kárpát-medencében fellelhetı kızeteket és ásványokat
Múzeumi órák – példák a múzeum honlapjáról a 2009/10 - es tanévben 5-6. osztályos tanulóknak Mit mesél a térkép? A felszínformákat alakító belsı és külsı erık Hazánk kutatói
7-8. osztály tanulóknak Távoli tájak magyar utazói Térképek egykor és ma Az Érd-Tétényi-fennsík geológiája
Kızetek, ásványok Európa egykor és ma A Balaton Kızetek és ásványok Versenyfutás a pólusokért Európa egykor és ma
Jeles magyar orientalisták A múzeumi óra keretében a csoportok Germanus Gyula munkássága mellett a magyar orientalisztika legjelentısebb képviselıivel (Baktay Ervin, Ligeti Lajos, Kırösi Csoma Sándor, Stein Aurél, Vámbéry Ármin) is megismerkedhetnek elıadás formájában.
Részlet a múzeumból. Melyik magyar utazó ismerhetı fel a képen?
Bıvítsük tudásunkat! Írásos, képes elektronikus bemutató készítése: egy hallgató egy témát szabadon választhat kidolgozásra, majd azt a közös Bıvítsük tudásunkat! „adatbankba” is beteszi. Választáskor a hallgató megnevezi a múzeumot, így irányítja a többiek választását és biztosítja az azonosság elkerülését. Témák: vas megyei múzeumok, saját lakóhely múzeumai
Projekttevékenység rövid bemutatása
„A projekt egy sajá sajátos tanulá tanulási egysé egység, amelynek a középpontjá ppontjában egy problé probléma áll. A feladat nem egyszerő egyszerően a problé probléma megoldá megoldása vagy megvá megválasztá lasztása, hanem a lehetı lehetı legtö legtöbb vonatkozá vonatkozásnak és összefü sszefüggé ggésnek a feltá feltárása, amely a való való vilá világban az adott problé problémához organikusan kapcsoló kapcsolódik.” dik.” Hortobá Hortobágyi Katalin
Alapfogalmak • Projekt: Projekt: összetett, komplex feladat elvé elvégzé gzésének felté feltételeit, folyamatait meghatá meghatározó rozó tevé tevékenysé kenység Kettı Kettıs cé cél meghatá meghatározott vé végeredmé geredmény elé elérése tevé tevékenysé kenység folyamata is dö döntı ntı megvaló megvalósítás:ö s:önálló lló,pá ,páros,csoportos tevé tevékenysé kenység munkamegosztá munkamegosztáson alapul (tanulá (tanulás és kooperá kooperáció ció)
• pedagó pedagógusok és a tanuló tanulók egyenrangú egyenrangú, kü különbö nbözı kompetenciá kompetenciákkal rendelkezı rendelkezı partnerekké partnerekként dolgoznak együ együtt • pedagó pedagógus funkció funkciója: szervezı szervezı, taná tanácsadó csadó • erı erıs, kommunikatí kommunikatív kapcsolatok tanuló tanulók kö között
•tanulásszervezés
Projektmódszer
•középpontjában elvégzendı tevékenység áll •hangsúly ismeretszerzés folyamatán van •projekt végén olyan produktum, mely lehetı legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott gondolatkört
Projektmódszer •nagyfokú nagyfokú tanuló tanulói önálló llóság biztosí biztosítása •lehetı lehetıség az ismeretek integrá integrálására •lehetı lehetıség az iskolá iskolán kí kívüli vilá világ megismeré megismerésére •lehetı lehetıség kapcsolatok kialakí kialakítására •lehetı lehetıség a demokratikus kö közélethez szü szüksé kséges készsé szségek elsajá elsajátítására
Feltételek • kiinduló kiindulópont: tanuló tanuló problé problémafelvetı mafelvetı kérdé rdése • tervezé tervezés kö közösen • megoldá megoldása a tevé tevékenysé kenységen keresztü keresztül, való valóságos helyzetekhez kapcsoló kapcsolódóan • egyé egyéni munká munkát biztosí biztosítani • csoportmunká csoportmunkát biztosí biztosítani • kidolgozá kidolgozás összefü sszefüggı ggı, hosszabb idı idıtartamú tartamú • cél az iskolá iskolán kí kívüli helyzet megismeré megismerésére vonatvonatkozzon • interdiszciplinaritá interdiszciplinaritás jellemezze • tanuló tanulók önálló llóan dö döntenek, felelı felelısek dö dönté ntéseiké seikért
•
•
•
Típusok projektszakasz idı idıtartama - kisprojekt - 2-6 tanó tanóra - közepes projektek - 1-2 nap; legfeljebb egy hét: projekthé projekthét, té témahé mahét - nagyprojekt - több hé hét, illetve tö több inté intézmény bekapcsoló bekapcsolódása a munká munkába jellege - folyamatorientá folyamatorientált - 5-12 éves korosztá korosztály - eredmé eredményorientá nyorientált - 13. életé letévtı vtıl
folyamatorientá folyamatorientált – egyszerő egyszerő, konkré konkrét, folyamat kerü kerül a középpontba – szakaszok spontá spontán ötletek alapjá alapján – közös munka a fontos, cé cél a tapasztalatszerzé tapasztalatszerzés • eredmé eredményorientá nyorientált - távoli cé célok, - jól definiá definiált kezdeti cé célok - produktumok elı elıállí llítása cé céltudatos - összetett, elvont gondolkodá gondolkodás helyessé helyességét teszi kipró kipróbálható lhatóvá
Típusok • témavá maválasztá lasztás mó módja: – pedagó pedagógus hirdeti (kí (kínálat) – a gyerekek érdeklı rdeklıdése alapjá alapján – adott té témára szervezı szervezıdik, (tantá (tantárgyak, rendezvé rendezvények) • téma alapjá alapján: – egy tantá tantárgy / mő mőveltsé veltségi terü terület anyaga – a hé hétkö tköznapi életbı letbıl szá származó rmazó témák • megvaló megvalósulá sulás szí színtere – tanó tanórai hagyomá hagyományos kö környezet – nem hagyomá hagyományos szervezé szervezéső: szakkö szakköri keret, erdei iskola, kirá kirándulá ndulás, szaktá szaktábor, má más inté intézmé zményben • résztvevık száma: egyéni, kis-, nagy csoport
• produktuma – tárgy – modell – írásmő smő – plaká plakát – kiá kiállí llítás – elı elıadá adás – játék – rendezvé rendezvény – kirá kirándulá ndulás
Kivitelezés – tanári szerepek • párhuzamos egyé egyéni, pá páros és csoportmunká csoportmunkák – a taná tanár megfigyel, irá irányí nyít, napló naplót vezet a tevé tevékenysé kenységekrı gekrıl; • tisztá tisztázódnak az együ együttmő ttmőködés szabá szabályai, konfliktusok megoldá megoldása – a tanuló tanuló is új oldalá oldaláról ismeri meg a taná tanárt • tudá tudáshiá shiány eseté esetén új ismeretek megszerzé megszerzése • pedagó pedagógusnak is vannak konkré konkrét tartalmi feladatai a projektben • taná tanár: indirekt taná tanácsadó csadó, folyamat katalizá katalizátora, idı idınké nként direkt beavatkozó beavatkozó, ké kézben tartja a projekt mő mőködési rendszeré rendszerét
Értékelés • produktumra és a folyamatra is vonatkoznia kell • tartalmak szé széles ská skálája miatt nem kö könnyő nnyő az érté rtékelé kelés, a produktumok összehasonlí sszehasonlítása • globá globális érté rtékelé kelés veszé veszélyes, krité kritériumok kellenek (zső (zsőrizé rizés) • középpontban a folyamat • az egyes ré résztvevı sztvevık szerepe, tevé tevékenysé kenységük haté hatékonysá konysága
A hallgatói projektek elıkészítése, indítása Egyéni, minden hallgató számára kötelezı feladat
II. Hazánk nagy tájai – kirándulási célpontok A hallgató hazánk egy középtájának kirándulási célpontjait győjti össze az írott és az elektronikus források segítségével, az összegyőjtöttekbıl egy példát bemutat rövid, 5 perces pp
elıadás formájában. A kiválasztott tájat bejelenti hasonló célból, mint a korábbi feladatoknál, az elkészített anyagot a Bıvítsük ismereteinket! „adatbankba” beadja. Bemutató ideje: 8. hét
Egy példa, ötlet a bemutató elkészítéséhez
Kiránduljunk!
Soproni-hegység Keleti-Alpok, Rozália-hegység - Magasbérc, 558 m - évi 750–850 mm, sok a forrás – Deák-kút, Szent György forrás,,, - fı vízfolyások: a Füzes-árokban a Kecske-patak, a Brennbergivölgyben a Rák-patak,és a Liget-patak - mesterséges tavak: Hermesi-tó, Fehér-úti tó, Szalamandra-tó - hegység nagy részén uralkodó erdei a mészkerülı montán bükkösök, aljnövényzetükben ciklámen - legértékesebb erdıtársulásai a szelídgesztenyések
Ciklámen tanösvény /6 km/: turista jelzése a ciklámen útvonalán 60 tábla ismerteti a hegység élıvilágának lakóit Állami Szanatóriumtól indulva a Jubileumi parkerdı, Deák-kút és a Károly-kilátó érintésével lehet elérni az útvonal legmagasabb pontját, a földvár közepén álló Várhely-kilátót, Bánfalva - út menti forrásoknál szalamandra is található
Gyöngyvirág tanösvény /3,5 km/: 8 bemutató állomás, útvonalat a gyöngyvirág táblái jelzik - rómaiak halastavától, a Tómalomtól indul, a Szárhalmi parkerdı élıvilága, Kecskehegyi kilátó A brennbergi bányászok nyomában Sopront Brennbergbányával egy 10 km hosszú országút köti össze, melynek emelkedése 190 méter. 1752-ben, a barnaszén felfedezése után egy évvel alapították meg itt az elsõ kis névtelen települést, 1793-ban kapta meg a nevet. 200 éves szénbányászat után 1952-ben leállt a brennbergi szénbánya, ezután a település feledésbe ment.
III. Lakóhelyünk és környezete földrajzi, honismereti ismeretei kirándulás szempontú feldolgozása A hallgató saját lakóhelye földrajzi adottságait, néprajzi, kulturális értékeit, hagyományait kirándulási szempontból vizsgálja meg és készíti el munkáját. Írott és az elektronikus források, saját adatgyőjtés, terepbejárás alapján összeállított munkát elektronikus formában készíti el, s mint a korábbi feladatoknál, az elkészített anyagot a Bıvítsük ismereteinket! „adatbankba” beadja. Szempontok: az anyag két részbıl áll - 1. szakmai ismereteket tartalmazó anyag a kirándulás vezetıje számára 2. kirándulásvezetı füzetecske a tanulók számára – ez tartalmazza az útvonal térképét, az egyes megállóhelyeket is bejelölve, egyszerő, érdekes, ötletes feladatokat az egyes megállóhelyekhez kapcsolódva, pl. kérdés az elhangzott szöveghez, emléktáblához kapcsolódóan, rajzos feladat, stb. A kirándulásvezetı füzet funkciója az, hogy a tanulókat figyelésre, aktív részvételre ösztönözze, élményeiket, a megszerzett ismereteket rögzítse.
Beadás ideje: utolsó elıtti hét
IV. Osztálykirándulás Szombathelyen
1. Az egész hallgatói csoport 4 kis csoportra tagolódik. Elıször döntenek a csoportválasztás szempontjáról: 1. személyi szimpátia alapú csoportalakítás 2. feladat szerinti csoportalakítás
2. Két csoport feladata: 1. látogatás a Savaria Múzeumban
2. városnézı séta Szombathelyen
3. A feladat tervezéséhez, megoldásához szükséges szempontok Idıtartam: szabad idıvel együtt 4 óra Indulási hely: NYME TTK Természetföldrajz Tanszék Tartalom: a csoport állítja össze a követelményként megjelöltek figyelembe vételével - követelmény: Magyar László szobor, romkert, OTP római emlékek, Iseum, székesesegyház A múzeumban Tájak-korok-települések állandó kiállítás megtekintése A két csoport a munka során együttmőködik a legcélszerőbb útvonal összeállításában, az idı beosztásában, de konzultálhatnak folyamatosan, ahogy azt a gyakorlatvezetıvel tenniük kell!
4. Elıkészítés feladatai: -
„kirándulásvezetı” összeállítása, sokszorosítása,
-
az egyes „idegenvezetık” tartalmi felkészülése,
-
levél a résztvevıknek, amely minden fontos, szükséges információt tartalmaz
5. A kirándulás lebonyolítása a 13. héten
V. Kirándulás Kıszegen
1. A két csoport feladata: 1. Történelmi séta Kıszegen 2. A Kıszegi-hegység – természeti környezet
2. A feladat tervezéséhez, megoldásához szükséges szempontok Idıtartam: utazással, szabad idıvel együtt 8 óra Indulás helye: Autóbusz állomás, Szombathely Tartalom: a csoport állítja össze a követelményként megjelöltek figyelembe vételével Történelmi séta követelmény: Jurisics-vár, Városháza, Sgraffitós-házak, Szent Jakab templom, kapás házak. zsinagóga Kıszegi-hegység követelmény: Bechtold István Természetvédelmi látogatóközpont, Meszesvölgy, Mohás-patak A két csoport a munka során együttmőködik a legcélszerőbb útvonal összeállításában, az idı beosztásában, de konzultálhatnak folyamatosan, ahogy azt a gyakorlatvezetıvel tenniük kell!
4. Elıkészítés feladatai: -
„kirándulásvezetı” összeállítása, sokszorosítása,
-
az egyes „idegenvezetık” tartalmi felkészülése,
-
levél a résztvevıknek, amely minden fontos, szükséges információt tartalmaz
5. A kirándulás lebonyolítása a 14. héten
Értékelés A projektfeladatok – kirándulások- értékelése megvalósulásuk után kérdıív segítségével történik, amit mindenki kitölt, egyik részét a feladat végzıjeként, a másikat a kirándulás résztvevıjeként. Az összegzett eredményt 15. héten a gyakorlatvezetı mutatja be a teljes félévi munka értékelésekor.
Projektértékelı lap Tisztelt hallgató! Ezen lap kitöltésével az elvégzett projekt reális értékeléséhez, az elvégzett munka elemzéséhez járul hozzá. Kérem, hogy az aktuálisan Önre vonatkozó rész kérdéseire adjon rövid, lényegretörı választ! Köszönöm!
A. Kirándulás szervezıje, vezetıje 1. A projekt megvalósítása során milyen segédanyagokat használt a felkészüléshez?
2. Mi volt az Ön egyéni feladata a projektben?
3. Megítélése szerint kb. hány % volt az egyéni ……. és a közös……. 4. Hány alkalommal tartott a csoport közös megbeszélést? 5. Mennyire segítették az egyéni és a közös munkát a megbeszélések?
6. Hogyan tartották egymással a kapcsolatot a munka során?
7. Milyen módon kapott visszajelzést a munkájáról?
munka?
Projektvezetıvel – gyakorlatvezetı- való együttmőködésrıl 8. Milyen gyakorisággal, módon tartotta a kapcsolatot a gyakorlatvezetıvel a konkrét munka során?
9. Legfontosabb tapasztalatai
10. Változtatási javaslatai
B. A kirándulás résztvevıje 1. Milyennek ítéli a kirándulás tartalmát?
-
szervezettségét?
-
élményszerőségét?
-
a kirándulásvezetı „szakmai” (kirándulásszervezı, idegenvezetı) tulajdonságait?
2. Legfrontosabb pozitív tapasztalatai
3. Változtatási javaslatai
