Felhők az égen
Dr. Lakotár Katalin
Felhők: diszperz rendszereket, a fény útjában jól látható akadályt képeznek. Akkor keletkezhetnek, ha a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, és megindul a kicsapódás (kondezáció). Feltétele: feláramlás, vízgőz, füst, kondenzációs illetve jégképző magvak szükségesek. Feláramlás okai: 1.a talaj felmelegedése, 2.orográfiai domborzat emelkedésre kényszeríti a levegőt, 3.felszíni légtömegek összeáramlása, 4.időjárási frontok.
Magas szintű felhők
magasságuk: 5-13 km
Közepes szintű felhők
magasságuk: 2-7 km
Alacsony magasságuk: a talajfelszintű szín és 2 km között felhők Függőleamelyeknek alapja ges átlagosan 500 m, teteje felépítépedig átlagosan sű felhők 8000 m-ig ér el (zivatarfelhők).
Felhők osztályozása magasság szerint
Felhők alak szerinti osztályozása Réteges jellegű vízszintes kiterjedésük a felhők függőlegeshez képest nagy
Gomolyos függőleges kiterjedésük a jellegű vízszinteshez képest nagy felhők Függő- amelyeknek mindkét irányú leges kiterjedése nagy (a kétféle felépítésű kiterjedés nagyságrendje felhők megegyezik).
Felhőfajok Latin név
hőf ajo k ma gya r eln eve zés ei
Rövidítés
Magyar név
Szint
Cirrus
Ci
pehelyfelhő
magas
Cirrocumulus
Cc
bárányfelhő
magas
Cirrostratus
Cs
fátyolfelhő
magas
Altocumulus
Ac
párnafelhő
középmagas
Altostratus
As
lepelfelhő
középmagas
Nimbostratus
Ns
esőrétegfelhő
több szintet átfog
Stratocumulus
Sc
gomolyos rétegfelhő
alacsony
Stratus
St
rétegfelhő
alacsony
Cumulus
Cu
gomolyfelhő
alacsony
Cumulonimbus
Cb
zivatarfelhő
több szintet átfog
Alacsony szintű felhők
Cu
Általában 500-2500 m magasságban helyezkedik el. Télen alacsonyabban, 6001200 m között, nyáron 1500-2000 m a jellemző alapmagasság. Vastagságuk néhány kilométer. Jelentős feláramlások hozzák létre. Főleg vízcseppekből áll
Cb
Jelentős függőleges kiterjedés, hatalmas, igen sűrű felhőtömeg. A felhőtető gyakran terjeszkedik szét üllő (incus) alakjában. Vízszintes kiterjedése néhány km-től, akár 60-70km-ig terjedhet. Vegyes halmazállapotú, vízcseppekből és felső részében jégkristályokból áll. Csapadéka gyakran heves, mindig záporszerű. Fejlődését rendszerint zivatar kíséri.
St
Alacsonyan keletkezik, magasságváltozása rövid idő alatt elérheti a 200-300 m-t. Felszínen képződött ködtakaró emelkedés közben alacsonyszintű rétegfelhővé alakulhat Alsó szintje általában 100-300m között, de 50m alatt is lehet. Kis vízcseppek, jégrészecskék alkotják. Pár cm vastagságtól több száz m vastagságig előfordul. Horizontálisan több száz km² is lehet. Szitáló eső, fagyott eső vagy szemcsés hó hullhat.
Sc
Vékony rétegű, több száz km-es szélességű is lehet. Vastagságától nagyban függ a színe, fehérestől a sötétszürkéig. A felhőben végbemenő hőáramlás következtében pelyhes megjelenésű. Legáltalánosabb felhőtípus. A közepes földrajzi szélességeken 5002000 m magasságban képződik. Vízcseppecskék alkotják, néha szemcsés hó. Ködszitálás vagy gyenge hó képződhet.
As
Barázdált, sávos vagy egységes, szürkés, kékes színű. Vízszintes kiterjedése nagy, az égboltot részben vagy egészben beborítja. 2-7 km magasságban képződik. Jelentős légnedvességre utal. Vastagsága 500-1500 m közötti, több ezer km² is lehet. Vegyes halmazállapotú felhő, esőcseppeket és hópelyheket is tartalmaz. Gyenge esőt vagy havat okoz nagy területen
Ac
2-7 km magasságban képződik. Átlagos vastagsága 200700 m között valószínű. Ha nem jelentős a felhőtömeg, akkor gyenge csapadékot adhat. Kiterjedt felhőmező érkezése, frontrendszer közeledtére utal. Az Ac és As gyakran együttesen jelenik meg, vegyes felhőzetet alkotva. Így akár több ezer négyzetkilométert is lefedhetnek. Legnagyobb része túlhűlt vízcseppecskékből áll, de felső részében igen alacsony hőmérsékleten kristályok is keletkezhetnek.
Ns
Szürke, sötét, nagy vízszintes és függélyes kiterjedésű. Jellemző frontfelhőzet 2-7 km magasságban képződik. Frontvonal közelében a legalacsonyabb 6001000 m. Vastagsága néhány száz m-től, km-ig terjed. Vegyes típusú felhő, esőzés vagy havazás kíséri. Télen és átmeneti időszakban hullhat belőle ónos eső is.
Ci
Különálló, magas szintű felhő, fehér, finom rostok, foltok, keskeny sávok formájában. Alapjuk 70001000 m. nléte. Jellemző a fagypont alatti léghőmérséklet, ezért a kondenzáció jégkristályokat hoz létre. Fonalas, szálas, gyakran ezüstös fényben jelenik meg. A jégkristályok alkotják a szálakat, vastagságuk néhány 100 m-től néhány km. Ci frontot jelez.
Cs
Az égbolt egészét, nagy részét befedi, a Nap, a Hold körül gyakran képez halójelenséget. Nagy mennyiségben jégkristályokból áll. Áttetsző, fehér színű, szálas szerkezetű vagy fátyol. Megjelenése 5-13 km. Megvastagodása hózáporokat hoz létre,nem érik el a talajt, útközben elpárolognak. Ez a jelenség a virga. Cs a magas légkör nedvességére utal. Hidegfront előhírnöke lehet.
Cs
Vékony, fehér, lepel vagy réteg, vagy apró gomolyok, pamacsok alkotják. A magasban fokozódó nedvesség hatására alakul ki, csaknem kizárólag jégkristályok képződnek a telítettségi ponton. Magasságuk: 4000-12000 m. Akár több száz km²-en is lefedhetik az eget. Nagy tömegben való előfordulásuk időjárási front előjele.
