Parlamenti Hírlevél. Dr. Szili Katalin. az Országgyûlés elnökének

Parlamenti Hírlevél

2 0 0 8 . DE C E M BE R

www.parlament.hu/civiliroda

V I . É v f olya m 5 . SZ Á M

Kö sz ön t ô

K e dv e s Olvas ó!

Öt év telt el azóta, hogy megjelent a Parlamenti Hírlevél elsô száma. A kiadványunknak öt év alatt 25 száma jelent meg. 2003-ban úgy gondoltuk, hogy szükség van egy olyan rendszeresen megjelenô kiadványra, amely elsô kézbôl nyújt tájékoztatást az Országgyûléssel kapcsolatos tudnivalókról, a parlamenti élet legfontosabb történéseirôl. Az volt és most is az a célunk, hogy egy kicsit érthetôbbé, átláthatóbbá tegyük a parlament mûködését. A hírlevél tartalmát igyekszünk folyamatosan az olvasóink igényeihez igazítani. Remélem, hogy mindez sikerült, és az ön számára is hasznos olvasmány a kiadványunk. Több száz olvasó nyomtatott formában kapja kézhez a hírlevelet, de bárki számára elérhetô elektronikus formában az elektronikus futárpostában és a Civil Iroda honlapján. Engedje meg, hogy az ünnepek közeledtével egy kicsit kiadványunkat is ünnepeljük. Bízom abban, hogy a jövôben is hûséges olvasója marad a hírlevélnek. Áldott és békés ünnepeket kívánok önnek és családjának. Dr. Szili Katalin Az Országgyûlés elnöke

R e n dezvé n y ek

F o gyat ékos e mbe r ek par l am e n t i napja

Második alkalommal került megrendezésre a „Fogyatékos emberek parlamenti napja” címû rendezvény az Országházban. A 2008. november 6-i parlamenti nap a Nonprofit Média Központ Alapítvány kezdeményezésével és Szili Katalinnak, az Országgyûlés elnökének fôvédnökségével valósult meg. A rendezvényt Mandur László, az Országgyûlés alelnöke nyitotta meg. A levezetô elnöki szerepet Harrach Péter, az Országgyûlés alelnöke, valamint Vidorné dr. Szabó Györgyi, az Országgyûlés Ifjúsági, szociális és

ta rta l om Köszöntô

1

Rendezvények

1

Parlamenti Bizottságok 4 Európai Uniós Hírek

6

Nyitott Parlament

6

História

7

Karácsony

8

1

családügyi bizottságának elnöke látták el. A parlamenti nap célja az volt, hogy a fogyatékos emberek életét nehezítô problémákat maguk az érintettek személyesen vessék fel a döntéshozóknak, és azokkal együttmûködésben keressenek választ a megoldandó kérdésekre. A rendezvényen az Autisták Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékossággal Élôk és Segítôik Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány, a Magyar Vakok és

2 0 0 8 . d e c e mb e r

P A R L A M E N T I   H Í R LE V É L

Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége képviselôi, ellenzéki és kormánypárti országgyûlési képviselôk és a kormányzat illetékes szakemberei vettek részt.

A szakmai tanácskozás központi témái az alábbiak voltak: • a normatív finanszírozás problémái a szociális ellátást végzô intézményekben, • a fogyatékos emberek foglalkoztatása, • a Fogyatékossággal Élô Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtása. További információkért forduljon a Nonprofit Média Központ Alapítványhoz (tel.: 373-0502, e-mail: iroda@nonprofitmedia. hu, honlap: www.nonprofitmedia.hu).

A frankof ónia par l am e n t i év e E u roAt l an t i F rankof ón Konf e r e nc ia a z Orsz ágh á z ban

A franciául beszélô közösségek nemcsak az egykori kiterjedt gyarmati hálózat, de a gazdag francia kultúra terjesztése miatt is igen aktív együttmûködést folytatnak. A Frankofónia Nemzetközi Szervezetéhez (Organisation internationale de la Francophonie) nem szorosan kapcsolódóan, de céljaiban megegyezôen a nemzeti parlamentek már a hatvanas években megkezdték az ilyen irányú együttmûködésüket. A Frankofón Parlamenti Közgyûlés (Assemblée Parlementaire de la Francophonie) tagországai mellett számos ország rendelkezik társult tagsággal, hiszen a közös munka feltétele nemcsak annak függvénye, hogy az adott országban milyen mértékben használják a francia nyelvet (Magyarországon ez jelenleg lakosságnak csak kb. 2 %-a), hanem, hogy mennyire van jelen a francia kultúra és a francia nyelv az ország életében. A Magyar Országgyûlés 15 évvel ezelôtt, 1993. szeptember 1-jétôl hivatalosan is a Frankofón Parlamenti Közgyûlésének társult tagja. Ebbôl az alkalomból az Országgyûlés a 2008-as évet frankofón parlamenti évvé nyilvánította, amelynek keretében jelentôs események megszervezésére, illetve jelentôs frankofón eseményeken való részvételre került és kerül sor még az elkövetkezendô évben is. A Frankofónia és a Frankofón Parlamenti Közgyûléshez való csatlakozás a Magyar Országgyûlés és a ma-

gyarok számára kulturális és nyelvi sokszínûséget jelent, a különbözô kultúrák közötti párbeszédet, a béke és demokrácia kiteljesedését. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy e szervezet egyre nagyobb figyelmet szentel a globalizációs folyamatokra adandó alternatív válaszok kidolgozásának, a különbözô fejlettségi szintû országok közötti szolidaritásnak és az emberi jogok érvényre juttatásának. Az Országházban 2008. október 31-én megrendezett Euroatlanti Frankofón Konferencián külföldi parlamenti képviselôk, a Magyar Országgyûlés tagjai, minisztériumi vezetôk, egyetemi tanárok, diákok és civil szervezetek képviselôi, valamint újságírók vettek részt azzal a céllal, hogy az évforduló alkalmával megvitassák a frankofón parlamentek szerepét a demokrácia megszilárdításában, valamint a francia nyelvnek és civilizációnak a társadalmakra gyakorolt hatását, különös tekintettel a globalizációra. Szili Katalinnak, az Országgyûlés elnökének megnyitóját követôen Hoffmann Rózsa, az APF (Assemblée Parlementaire de la Francophonie) Magyar Szekciójának elnöke tartott expozét. A frankofón országok parlamenti képviselôinek felszólalását követôen egyetemi profes�szorok tartottak elôadást. A konferencia résztvevôi között volt André Bugnon, a Svájci Nemzeti Tanács elnö-

2

P A R L A M E N T I   H Í R LE V É L

2 0 0 8 . DECE M b e r

ke Rose-Marie Losier-Cool, a Kanadai Szenátus alelnöke, Robert del Picchia szenátor, a Francia-Magyar Baráti Tagozat elnöke, Claude Greff, a Francia Nemzet-

gyûlés képviselôje, valamint Freddy Deghilage, a belga Francia Közösség Parlamentjének alelnöke, aki hos�szú évek óta az APF Európai Szekciójának vezetôjeként tevékenykedik és irányítja a szervezet e régiójának tevékenységét. A 15. évfordulóval kapcsolatos konferencián túl, 2008. november 14-én került megrendezésre a Parlamentben a Gazdasági és Költségvetési Bizottságok képviselôinek részvételével az a gazdasági konferencia, amelyre meghívást kaptak a magyarországi frankofón kamarák tagjai és tagvállalatai is. A frankofón év eseményei a 2009-es esztendôben is folytatódnak: februárban Budapesten rendezik meg a Frankofón Képviselôk Közgyûlése elnökeinek európai régiós ülését, s a júliusi párizsi — az egész világot érintô — Közgyûlésen is képviselteti magát a Magyar Országgyûlés.

F ókuszban a körn y e ze t vé del e m n e m ze tközi konf e r e nc i á k a Par l am e n t be n

Az idei ôsszel több környezetvédelmi témájú konferenciát is rendeztek az Országházban nemzetközi részvétellel. 2008. november 7-én került sor az Európai Fórum a Megújuló Erôforrásokért (EUFORES) szervezésében, a megújuló energiaforrásokra és energiahatékonyságra vonatkozó 8. Interparlamentáris Találkozójára (IPM8). A találkozón több mint száz résztvevô, közülük hatvan európai parlamenti és nemzeti parlamenti képviselô folytatott párbeszédet az aktuálisan tervezett megújuló energiaforrásokra vonatkozó európai keretirányelvvel kapcsolatban. Elfogadásra került egy közös nyilatkozat, amelyben a parlamentek megerôsítették, hogy még szorosabban kívánnak együttmûködni annak érdekében, hogy a jövôben még szélesebb körûen használják fel országaik a megújuló energiaforrásokban rejlô lehetôségeket. Tárgyaltak az egyes nemzeti energiahatékonysági akciótervekrôl is. A fórum az Európai Bizottság magas rangú tisztviselôinek jelenlétében zajlott. A konferenciát szervezô EUFORES egy független, nonprofit szervezet a megújuló energiaforrások népszerûsítése és az energiahatékonyság növelése terén. A szervezetet 1995-ben alapították, hogy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban egy kommunikációs fórumot hozzanak létre az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselôi, illetve a képviselôk és a szektorban érintettek (tudósok, ipar, szervezetek, NGO-k)

között. Az EUFORES célja a legjobb gyakorlatok és a politikai eszközök összehangolása. A szervezet elnöke Mechtild Rothe, az Európai Parlament alelnöke. Az EUFORES konferencia mellett tovább folytatódott a Környezetpolitikai Fórum sorozata, amelynek témája ezúttal a szakpolitikai, jogi, gazdasági és társadalmi lehetôségek az éghajlatváltozás mérséklésére volt. A találkozó az Országgyûlés Környezetvédelmi bizottsága, az MTA Elnökségi Környezettudományi Bizottsága, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Országos Környezetvédelmi Tanács és a Magyar Természetvédôk Szövetsége közös szervezésében valósult meg 2008. november 13-án, az Országház felsôházi üléstermében. A rendezvény védnöke Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlôdési Tanács elnöke, az Országgyûlés elnöke volt. A fórumon részt vett Martin Rocholl, a Föld Barátai Európa tiszteletbeli elnöke, Claes Västerteg, a Svéd Parlament Környezetvédelmi és Mezôgazdasági Bizottságának alelnöke, valamint Heinz-Albert Huthmacher, a Friedrich Ebert Alapítvány Budapesti Képviseletének vezetôje is. Magyar részrôl többek között Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Nagy Andor, az Országgyûlés Környezetvédelmi bizottságának alelnöke, más képviselôk, valamint a minisztérium több fôosztályvezetôje és a tudományos élet meghatározó szereplôi is részt vettek. A konferencia levezetô elnöke Katona Kálmán, az Országgyûlés Környezetvédelmi bizottságának elnöke volt.

3

2 0 0 8 . DECE M b e r

P A R L A M E N T I   H Í R LE V É L

Pa r l a me n t i Biz o t t ság ok

A z Orsz ág gy û l és F o gl a lkoztatá si és mu nkaügy i bi z o t tsága

Interjú Gúr Nándorral, az Országgyûlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnökével Mit tart a bizottság legfontosabb feladatának? A legfontosabbnak azt tartom, hogy a bizottság mûködôképes legyen a politikai ellentmondások tükrében is, és elsôsorban a szakmaiság jellemezze a munkánkat. Mi a véleménye a jelenlegi szabályozásról? Véleménye szerint melyek azok a törvényjavaslatok, amelyek elfogadása a legfontosabb? A jelenlegi szabályozásnak vannak napi aktualitásai és vannak olyan részei, amelyek hosszú távon határozzák meg a munkaerôpiacot. A legfontosabb a munkabéke fenntartása érdekében, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek megalapozzák mind a munkaadók, mind a munkavállalók szemszögébôl nézve azt a pályát, amit érdemes és lehetséges járni. Úgy vélem, hogy ma e tekintetben kiegyensúlyozott a helyzet. Persze a munkaadók azt mondják, hogy lehetne rugalmasabb a rendszer. Szerintük mindez kellô biztonságot nyújt a munkavállalóknak. Ugyanakkor a munkavállalók szerint ennél nagyobb biztonságra kellene törekedni. De mindig vannak középutas megoldások, amelyeket el lehet fogadni és fogadtatni. A munka törvénykönyve és a közszférát szabályzó jogszabályok gyakorlatilag ezeket a középutas megoldásokat tartalmazzák. Ezen a területen nincsen szükség sürgôs változtatásra, beavatkozásra. A vállalkozók, vállalkozások fejlôdésének lehetôségével kapcsola-

tos jogszabályokon, például a rendezett munkahelyi kapcsolatok szabályain azonban változtatni kell. Példának okáért: a jelenlegi szabályozás szerint, ha a munkáltató elkövet valamilyen jogsértést, szabálytalanságot, akkor sok esetben nemcsak megbírságolják, hanem ki is zárják a közbeszerzési eljárásokból, a pályázatokból. Áttételesen a munkavállalók is veszítenek, hiszen elesve ezektôl a lehetôségektôl, a friss források szûkülnek, és munkahelyek kerülnek veszélybe. Több tízezer ma azoknak a munkáltatóknak a száma, akik kizárásra kerültek. Egy éve dolgozunk egy javaslaton, amely ezen a gyakorlaton változtathatna. Célunk az — amennyiben tavasszal az Országgyûlés elfogadja a módosítást —, hogy csak a legsúlyosabb szabálysértések miatt, mint példaként a a feketefoglalkoztatás, születhessen olyan szankció, amely kizárást eredményez.

Az ilyen súlyos szabálysértések szankcionálása érthetô, ha egy gazdaság életében a feketefoglalkoztatás, feketegazdaság a kutatások szerint 17—20% között mozog. Megengedhetetlen, hogy a kiesett adóbevételek mellett, versenyhátrányba kerüljenek a szabályosan mûködô gazdálkodó szervezetek. A legfontosabb az, hogy ezen a területen a beavatkozásunkkal olyan szabályokat alkossunk, amelyek ezt a folyamatot tisztítják. A bizottsági munkában milyen változást jelentett a parlamenti erôviszonyok módosulása? A kormánypárt kisebbségbe került a bizottságon belül, de a bizottság szakmai tevékenysége során az egyensúly nem változott. Nem feltétlenül a szabad demokrata képviselô szavazata dönt. Erre egy példa: a 2009. évi költségvetés tárgyalásakor a kormány álláspontjával szemben, a bizottság egyhangú támogatásával a gazdálkodó szervezetek, mikrovállalkozások érdekében önálló bizottsági módosító javaslat született. Ebben az esetben a kormányzó párt képviselôiként mi tettünk a kormányétól eltérô javaslatot. Bizottságunkra mindig is jellemzô volt, hogy a politikai hovatartozás mereven nem befolyásolja a szakmai álláspontot. A bizottság ülésein, rendezvényein a civil szervezetek milyen szerepet kaphatnak? A bizottság a tevékenységét nyitottan végzi. Sok szakmai szervezet

4

P A R L A M E N T I   H Í R LE V É L

vesz részt a bizottság ülésein vagy keres meg álláspontjaival a konkrét bizottsági munkában is. Például „Foglalkoztatás — Esélyegyenlôség — Versenyképesség” címmel egy civil nôi szervezet, a Magyar Nôi Karrierfejlesztési Szövetség felkérésére közösen szerveztünk nyílt napot, több száz fô részvételével. A rendezvény Gurmai Zita európai parlamenti képviselô koordinálásával és segítségével valósult meg. A nyílt napon Vladimir Spidla európai biztos is részt vett. Ezért köszönet illeti ôket. A bizottságba n hag yomá ny, hogy olyan kérdésekrôl tárgyaljunk, amelyek a társadalmat érdeklik. Ilyen témák az esélyegyenlôség és a feketegazdaság. A hozzánk eljutó visszajelzések alátámasztják azt, hogy a nyitottság, amit képviselünk, fogadókészségre talál. Jó az együttmûködés a civil szervezetekkel, még ha nem is mindig azonosak a nézeteink. Azonban olyan helyzet még nem fordult elô, hogy a tevékenységünket érintô civil kezdeményezés ne került volna befogadásra, bizottsági ülésen történô megtárgyalásra. Érdemes itt megemlíteni a Levegô Munkacsoportot. Noha alapvetôen környezetvédelemmel foglalkoznak, mégis indirekten bekapcsolódtak a bizottság munkájába. Kapcsolatban állunk a hatóságok mellett mûködô szervezôdésekkel is, amelyek nem kifejezetten civil szervezetek, de a hatóság preventív jellegû tanácsadói munkálatait folytatják. Mit tart a legfontosabbnak a bizottsági elnöki munkában, mit tart legnagyobb szakmai-politikai sikerének? A legfontosabb a szakmaiság, még ha adódnak is politikai viták. Ezt mindenképpen eredménynek tartom. E tekintetben dicséret illeti elôdömet, Simon Gábort, aki eb-

2 0 0 8 . DECE M b e r

ben a jó értelemben vett jellemformálási munkában mértékadó szerepet vállalt. Nekem folytatni, stabilizálni kellett ezt a folyamatot. Személyes eredményemnek tekintem, hogy néhány ügyet sikerült a kormányzattal is elfogadtatni. Ezekbôl az elkövetkezendô hónapokban tárgyalandó törvényjavaslatok lesznek. Ilyen a már említett rendezett munkahelyi kapcsolatok kérdése vagy az alkalmi munkavállalás kérdéskörének az újraszabályozása. A jelenlegi szabályozási rendszert egyes munkáltatók eltorzították, megtalálták a kiskapukat. Pedig a cél az volt, hogy magánszemélyek tudjanak alkalmi jelleggel foglalkoztatni, hogy a kiemelt közhasznú társaságok könnyebben tudjanak munkát adni, hogy a szezonális munkavégzés lehetôsége biztosított legyen. Újraszabályozásra van szükség, hogy ezeket a kiskapukat bezárjuk, a feketemunkával szemben fellépjünk. Ehhez személyesen is ragaszkodom. Elfogadhatatlan, hogy adóból fizetett segélybôl és pár napi feketemunkából több jövedelemre lehessen szert tenni, mint rendesen bejelentett munkával. Mi volt a döntô motiváció, amikor politikai szerepet vállalt? Hogyan lett a bizottság elnöke? Hosszú éveken keresztül szakmai tevékenységet folytató emberként éltem az életemet. Öt évig egy Megyei Munkaügyi Központ igazgatójaként munkaüggyel foglalkoztam. A döntô motiváció a közéletiség felé való nyitottságom volt. Ez alapozta meg gyakorlatilag azt, hogy képviselôként szerepet tudok, akarok vállalni. A bizottság alelnöki, elnöki posztjának elnyerését szerintem a szakmai tapasztalatomnak, elsôdlegesen a szakmai ésszerûségre való törekvésemnek köszönhetem. Ez egy mindennapi bizonyítá-

5

Rövi de n a bi z o t t ság ról

A bizottsági tagok száma: 19 Elnöke: Gúr Nándor (MSZP) Alelnökei: Filló Pál (MSZP) Bernáth Ildikó (Fidesz) Albizottságai: 1. Ellenôrzô albizottság 2. Európai ügyek albizottsága 3. Diszkrimináció a foglalkoztatásban albizottság • Története: a Foglalkoztatási bizottság 1994-es megalakulása óta változó összetétellel állandó bizottságként vesz rész a parlament munkájában. • Feladata: az Országgyûlés törvényalkotó és ellenôrzô tevékenységének keretében a munkaviszonnyal, a bérpolitikával, a foglalkoztatáspolitika intézmény- és eszközrendszerével, a munkanélküliség kezelésével, a foglalkoztatási rehabilitációval, a munkahelyteremtéssel, a közmunkaprogramokkal, a munkaerô-piaci szolgáltatásokkal, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával, a munkaügyi ellenôrzéssel, a munkavédelemmel, szakképzéssel és a felnôttképzéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. • • • •

si kényszerekkel megáldott munka. Azonban az embernek nem azt kell bizonyítania, hogy ô a mindenek tudója, hanem képesnek kell lennie arra, hogy másfajta érveket is befogadjon, szintetizáljon. Amit nem  szeretnék kihagyni az elért sikerek sorából az-az, hogy képviselôi munkámban sok olyan kezdeményezést tettem, amelynek eredményeként a hátrányos helyzetû térségek bizonyos pozitív  megkülönböztetésben részesültek.

2 0 0 8 . DECE M b e r

P A R L A M E N T I   H Í R LE V É L

Eu rópa i U n ió s H í rek

H á romol da lú par l am e n t i e gy ü t tmû ködés a z EU-el nöksé grôl

2008. november 5-én, Brüsszelben került sor a spanyol, belga és magyar parlamentek közötti, elnöki szintû együttmûködési megállapodás aláírására a 2010— 2011. közötti uniós trió elnökség tárgyában. A nyilatkozat aláírásának, valamint az ünnepélyes eseménynek a célja az volt, hogy a kormányok közötti együttmûködést a parlamenti dimenzióval egészítse ki, és ezzel hozzájáruljon a három ország elnökségeinek minél sikeresebb megvalósításához. Az ünnepélyes aláíráson a házelnökök mellett Spanyolország, Belgium és Magyarország európai uniós állandó képviselôi, valamint az érintett országok nagykövetei is jelen voltak. A nyilatkozatot a Magyar Országgyûlés nevében Szili Katalin elnök írta alá, továbbá Herman Van Rompuy, a Belga Képviselôház elnöke, Armand De Decker, a Belga Szenátus elnöke, Francisco Javier Rojo García, a Spanyol Szenátus elnöke és Teresa Cunillera, a Spanyol Képviselôház alelnöke jegyezték még a dokumentumot. 2011. elsô félévében Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Az erre történô felkészülés számos feladattal és kihívással jár mind kormányzati szinten, mind pedig a parlamentek esetében. Az ún. EUelnökségi trióban történô részvételünk Spanyolországgal és Belgiummal együtt már 2010-ben megkezdôdik. (A nagyobb mértékû kontinuitás biztosítására, 2006 óta a három elnökség [ún. trió] egy közös, 18 hónapig tartó programon dolgozik.)

A trió együttmûködésérôl a kormányzati szint mellett ez év tavaszától a parlamenti dimenzióban is tárgyalások folytak az Országgyûlés elnökének kezdeményezésére. Ezen tárgyalások eredményeként a három parlament öt elnöke együttmûködési nyilatkozat aláírásában egyezett meg. Ebben a következô három évben tervezett közös stratégiai együttmûködés kereteit fektetik le, mind politikai, mind pedig tisztviselôi szinten. A nyilatkozat alapján a következô idôszakban folyamatos és koordinált egyeztetés folyik majd a parlamenti kamarák között az elnökségek parlamenti dimenziójáról, valamint eszmecserére ad lehetôséget a tagállamok gyakorlati tapasztalatainak megosztására.

N y i t o t t Pa r l a me n t

F iata l ok „t örvén y javasl atai ”

Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke 2008. november 17-én fogadta azt a 13 fiatalt, akik az idei nyári fesztiválokon a legjobb, legérdekesebb „törvényjavaslatokat” nyújtották be a parlamenti információs sátornál. A korábbi évekhez hasonlóan az EFOTT-on, a Sziget Fesztiválon és a SZIN-en is lehetett javaslatot tenni arra, milyen témájú törvényeket hozzon az Országgyûlés. Összesen 33-féle javaslat született. A legjobb,

6

P A R L A M E N T I   H Í R LE V É L

legérdekesebb javaslatok benyújtói kaptak meghívást az Országházba. A javaslatok témái: − Foglalkozást igazoló kártya bevezetése − Minden munkahelyen a környezetvédelmi és munkavédelmi teendôk elkülönítése

2 0 0 8 . DECE M b e r

− Örökbefogadottak jogainak bôvítése − A felsôoktatási rendszer bolognai mûködésének felülvizsgálata − A homoszexuálisok házasodhassanak Magyarországon − Az oktatás hatékonyságának javítása − A költségvetési törvény elfogadási szabályainak módosítása és a párttámogatási rendszer megvitatása

− Az élôlények jogai − A félrevezetô, kétértelmû, manipulatív reklámok tiltása − Kisebbségek parlamenti képviselete − A közbeszerzési törvény módosítása − Az ombudsmanok megválasztására vonatkozó szabályok módosítása − A tanárok védelme

„ Par l am e n t i kü l önóra” — N y í lt nap középiskol á s di á koknak

A középiskolásoknak szervezett nyílt nap az „Országgyûlési ismeretek” órával kezdôdött. Ennek keretében a fiatalok képet kaphattak az alkotmányos intézményrendszer, az Országgyûlés tevékenységének alapjairól, és megismerkedhettek az országgyûlési képviselôk mindennapjaival. Elôadók voltak az Országgyûlés alelnökei, ellenzéki és kormánypárti képviselôk és az Országgyûlés Fôtitkárságának munkatársai. Az elôadások után a fiatalok megtekintették a plenáris ülést, parlamenti séta keretében bejárták az Országházat, és megismerték az Országgyûlési Könyvtárat is. A rendezvénysorozat 2009-ben is folytatódik. A programon jelentkezési sorrendben vehetnek részt az iskolák, 20 fôs csoportokkal. A jelentkezéssel kapcsolatos részletek a www.parlament.hu/parlamentikulonora címû honlapon olvashatók.

2008-ban nyolc alkalommal került megrendezésre az Országházban a végzôs középiskolás diákoknak szóló, „Parlamenti különóra” címû rendezvény, amelyen közel 1200 diák vett részt.

H ist óri a

A sá rospataki orsz ág gy û l és 3 0 0 . évfor du l ójá ra

A szabadságharc egyik nagy csat áját vív t a R á kóczi Ferenc é s Siegbert Heister császári tábornagy 1708. augusztus 3-án Trencsénnél. A kurucok súlyos vereséget szenvedtek. A harcok során maga a fejedelem is megsebesült. A csatatérrôl menekülô fejedelem Egerbe ment, s azonnal hozzálátott a politikai szervezômunkához. Szeptember 5-ére összehívta a szenátusának tagjait, de a 20 napon át tartó tárgyalások nem vezettek eredményre. Ez idô alatt a romló katonai helyzet

miatt, az ezredek sorra újabb hûségesküt tettek a fejedelem mellett. Mára már elhalványult az emléke annak, hogy erre az aktusra Rákóczi kívánságára, vagy a katonai szokások miatt került sor. A feszült katonai helyzetet jól jellemzi a (Vak) Bottyán János generális által indulatosan megkövetelt eskü szövege: „Olajba fôzzenek — erre esküdjetek!” (Arról van szó, hogy a hûségeskü megszegôit sújtsa az olajban történô megfôzés büntetése.) Az esketés után a generális Rákóczinak megír-

7

ja: „Kész vagyok élni-halni nemzetem és hazám mellett.” A romló katonai helyzetre így emlékezik a fejedelem: „Fôurak, nemesek, tisztek, katonák nem gondoltak többé a háborúra, csak arra, hogy mentsék vagyonukat, asszonyaikat, gyerekeiket.” Rákóczi ekkor döntött az országgyûlés ös�szehívása mellett. A meghívólevelet október 29-én küldte szét. Eleinte úgy tervezte, hogy Tállyán lesz a gyûlés november 22-én. A korszak hagyományai szerint az országgyûlési meghívókban nem volt szo-

2 0 0 8 . DECE M b e r

P A R L A M E N T I   H Í R LE V É L

kás megjelölni a tárgyalásra kerülô ügyeket. Az alkalom kivételességét jól mutatja, hogy ez alkalommal azonban mégis közli az összehívás okát: „a hadi rendek jövendôbeli” állapotáról lesz szó. Az országgyûlés helyét saját birtokán jelölte ki, de a jobb elhelyezés érdekében végül úgy döntött, hogy a sárospataki „palotában” tanácskozzanak. Végül 1708. november 28-án nyílt meg a szabadságharc legradikálisabb országgyûlése. Rákóczi kertelés nélkül vázolta a politikai és katonai helyzetet. A követek két lehetôség közül választhatnak, vagy a fegyverletétel, vagy a végsôkig tartó harc az államiságukat elismerô békéért. A fejedelem december 4-én mondott nagy beszéde alatt a háta mögött tiszántúli katonái álltak. Kifejtette, hogy az a béke, amit most megköthetnének, a magyar szabadság örök sírját ásná meg. Az egyik szemtanú naplójában így emlékezik az eseményre: „Felkiáltván ki-ki életit letenni édes haza szabadsága mellett

A sárospataki országgyûlésbôl Bécsbe küldött fegyverszüneti pontok Sárospatak, 1708. december 10. (Magyar Országos Levéltár)

és vérét kiontatni rezolválta.” Rákóczi így emlékszik a gyûlés hangulatára: ”így még soha sem rezolválta magát az ország ellenségnek elrontására, mint most.” Ebben a forró és lelkesült han-

gulatban születtek a törvények. Ezek közül a leglényegesebbek: azok a jobbágyi állapotú katonák, akik a harcban végig kitartanak, maguk és kiskorú gyermekeik a földesurak hatósága alól örökre felszabadulnak; letelepítésükrôl a hajdúvárosok mintájára történik gondoskodás. A katonáskodók, illetve özvegyeik mentesek lesznek az állami adófizetés alól. A katonaság ezüstpénzben kapja a fizetését. Döntött az országgyûlés arról is, hogy megkezdik a béketárgyalások elôkészítését. A történelem különös fintora, hogy míg a követek az országgyûlésben a szabadság magasztos eszményeiért küzdöttek, a gyûlések után, Tsétsi János pataki lakos korabeli naplója szerint: „gyalázatosan viselkedtek, ittak, mulatoztak, káromkodtak, mindenféle istentelen dolgokat mûveltek.” Rákóczi erôfeszítései ellenére, a Sárospatakon megalkotott törvények már nem tudtak jelentôs hatást gyakorolni a szabadságharc kimenetelére.

k a rács on y

Par l am e n t i Gy e rm ekkar ác son y 2 0 0 8

A „Parlamenti Gyermekkarácsony” c. ünnepségre 2008. december 21én, vasárnap kerül sor. A rendezvényre az ország minden részérôl közel 1000 gyermeket várnak az Országházban. Vendégek lesznek állami gondozott, nagycsaládban élô, fogyatékos gyermekek. A gyerekek a megérkezést, illetve a mûsort követôen országházi sétán vehetnek részt, amelynek során a fôbb állomásokon idegenvezetôk és neves vendégek, mûvészek, spor-

tolók mutatják be az Országházat. A Vadászteremben a Csodák Palotája játékait próbálhatják ki és kézmûves foglalkozáson vehetnek részt

az érdeklôdôk, míg a déli társalgóban táncház, az északi társalgóban internetsarok szórakoztatja a vendégeket. A felsôházi ülésteremben az ünnepségen részt vevô gyerekek találkozhatnak a Mikulással. Az ünnepi mûsor verses, zenés és táncos programokból áll, amelyekben neves mûvészek is közremûködnek. A mûsort az érdeklôdôk 2008. december 25-én a Magyar Televízió 1-es csatornáján a délelôtti órákban megtekinthetik.

kiadja az országgyûlÉs hivatala • Fe­l e­l ôs ki­adó: Dr. Sol­t ész Ist­ván, az országgyûlés fôtitkára • Fe­l e­l ôs szer­kesz­t ô: Rostási-Szabó Zsuzsanna • szer­kesz­t i a szer­kesz­t ôbizottság • H-1357 Bu­d a­pest, Kos­suth L. tér 1-3. • Te­l e­fon: (36-1) 441-6095, 441-6097 • Fax: (36-1) 441-6099 • E-ma­il: ci­vi­li­ro­da@par­la­ment.hu • nyomda: Multiszolg Bt., vác • nytsz.: 2.2.4/1389/2003. sz.

8