AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

AZ EURÓPAI PARLAMENTI  KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

3 / ALACSONY SZÉNKIBOCSÁTÁSÚ   JÖVŐ VALÓRA VÁLTÁSA 

3 / ALACSONY SZÉNKIBOCSÁTÁSÚ JÖVŐ VALÓRA VÁLTÁSA 

Európa kötelezettséget vállalt arra, hogy a globális  hőmérsékletemelkedést 2 °C alá szorítja. Az  előrejelzések szerint e szint alatt az éghajlatváltozás  legrosszabb hatásai elkerülhetők. A 2 °C‐os emelkedés  ma már szinte elkerülhetetlen a jelenlegi és múltbeli  kibocsátási szintek mellett.   Az Európai Unió 27 tagállama együttesen a világ harmadik  legnagyobb üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátója.  Továbbá, Európa a múltban, az ipari forradalom óta   túlzott mértékben járult hozzá az ÜHG emelkedéséhez.   Európa közvetlen kibocsátásait ugyan dokumentálják,   de ha Qigyelembe vesszük a máshol termesztett és  előállított áruk fogyasztását is, akkor az Európai  Unió 27 tagállamának lényegesen nagyobb lesz az  éghajlati lábnyoma.   Az éghajlatváltozással szembeni küzdelemhez és a  globális hőmérsékletemelkedés 2 °C‐ra történő  visszaszorításához gyors fellépés szükséges.   Minél később cselekszünk az ÜHG kibocsátásokkal  szemben, annál nagyobb a kockázat és annál  magasabb a fellépés költsége.  Gazdaságaink  átállításával alacsonyabb szénkibocsátású pályára  Európa két jelentős lehetőséget kap: hozzájárulhat  az éghajlatváltozás elhárításához; és egy megújult  fejlesztési modellt építhet fel, amely kevésbé függ a  szennyező és bizonytalan energiaforrásoktól. 

KATASZTROFÁLIS VÁLTOZÁS ELKERÜLÉSE 1   MIT KELL TELJESÍTENÜNK?  Ahhoz, hogy a globális hőmérsékletemelkedést kb. 2 °C‐ ra korlátozzák, az Éghajlat‐változási Kormányközi  Testület (IPCC) 4. Értékelő Jelentésében közzétett  becslése szerint a légköri ÜHG koncentrációkat  445 és 535 ppm CO2 egyenérték közötti értékre  kell leszorítani. Ennek megvalósításához az IPCC  becslése szerint 2015‐ig el kell érni a globális ÜHG   kibocsátások maximumát, és azután ennek csökkennie  kell úgy, hogy 2050‐re a globális ÜHG kibocsátás  csökkentésnek 50% és 85% között kell lennie (a  2000. évi kibocsátásokhoz viszonyítva). 2005‐ben,  a becslések szerint a globális koncentrációk értéke  elérte a 375 ppm CO2 egyenértéket. Az IPCC előrejelzései alapján a Bizottság számításai  szerint az Európai Unió kibocsátásainak 30%‐kal  kell csökkenniük 2020‐ig, melynek segítségével  Európa egy olyan pályára kerül, amely lehetővé  teszi az 50% és 80% közötti kibocsátás csökkentés  megvalósítását 2050‐ig (az Európai Parlament  80%‐os csökkentési célra szólította fel az Európai  Uniót 2050‐ig). Nemzetközi megállapodás hiányában  az Európai Unió célja jelenleg 20%‐os csökkentés  2020‐ig, ha azonban megszületik a megállapodás   ez év decemberében Koppenhágában (lásd 4. rész),  ez a szám, az Európai Unió szándéka szerint, 30%‐ ra emelkedik.  ‘Európa keresztúthoz érkezett. Most lehetősége van  arra, hogy a fenntarthatóbb termelési és fogyasztási  minták felé fordulva befektessen a jövőbe.’ 

A CSELEKVÉS ELMARADÁSÁNAK ÁRA A kockázat globális természetéből és a hatások mindent  átfogó jellegéből következik, hogy a korlátozás nélküli   éghajlatváltozáshoz magas költségek társulnak.  A Stern vizsgálat becslése szerint, amennyiben nem  korlátozzuk haladéktalanul a változás mértékét, az  a világ GDP‐jének legalább 5%‐kával egyenértékű  veszteséget okoz évente most és a jövőben  folyamatosan. Amikor azonban a kockázatok  és hatások szélesebb körét vették Qigyelembe,  a becsült veszteség elérte a GDP 20%‐át. Ezzel  szemben, mint a tanulmány rámutatott, a cselekvés  ára a világ GDP‐jének csak 1%‐a körül lenne évente.  A tanulmány azt is megállapította, hogy a következő  10‐20 évben megvalósuló beruházásoknak e század  második felében jelentkezne az éghajlatra gyakorolt  jelentős hatása.  Más kutatás megállapította, hogy miközben az  éghajlatváltozással szembeni fellépés elsődleges  haszna az, hogy a változások kitolódnak a jövőbe,  vannak sokkal gyorsabban jelentkező jelentős  társhasznok is. Ezek elsősorban a fosszilis  energiahordozók felhasználásának csökkenéséhez  kapcsolódnak. Például, csökkenne a nitrogén‐ oxidok, az alacsony szinten jelenlévő ózon és a  szálló por levegőbe történő kibocsátása, és ez által  csökkenne a légzőszervi megbetegedések mértéke  és súlyossága. További két nagy jelentőségű  társhaszon az energia biztonság és a zöld  munkahelyek támogatása. 

Sirpa Pietikäinen, EPK

‘Nem képzelhető el a szénkibocsátás ésszerű csökkentése   annak kulcsfontosságú forrásától, a fosszilis  energiafogyasztástól való függőségünk drasztikus  csökkentése nélkül. Olyan energiatermelésre van  szükségünk, amely fenntartható, de ugyanakkor   megQizethető és biztonságos is. Az idő előre  haladásával a fosszilis energiahordozók progresszívan   egyre kevésbé felelnek meg e három kritérium  bármelyikének.’  Graham Watson, EPK

ENERGIABIZTONSÁG  Európa energiaellátásának biztonsága egyre nagyobb  probléma; az emelkedő olajárak, a geopolitikai  bizonytalanság és az energiaszállítók szűk körének   a kiszámíthatatlan viselkedése arra késztettek  minket, hogy máshonnét próbáljuk meg teljesíteni  energiaigényeinket. Az energiabiztonság növeléséhez   azonban hatékonysági intézkedésekkel csökkenteni  kell az energiaigényeket, és szélesíteni kell az ellátási   lehetőségeket.   Az ellátási lehetőségek szélesítése keretében bővíteni  kell az energia előállító technológiákat, növelni  kell az energiaszállítók számát, és több energiát  kell biztosítani hazai forrásokból. Az alacsony  szénkibocsátású technológiákra való átállás fontos  lehetőséget kínál mindezen célok eléréséhez.   A forgatókönyvek szerint az energiaigényeinket  többféleképpen és rugalmasabban kell biztosítanunk   az intelligens hálózatoktól a többféle, megújuló  forrásokig és egy európai szuperhálózat lehetséges   megépítésén keresztül, amely lehetővé teszi   számunkra a villamos energiaellátás dinamikusabb   elosztását. Ez által olyan jövőnek kell megvalósulnia,   amely tisztább energiát, és ugyanakkor intelligensebb   módszert biztosít annak kezelésére.  ‘Az európai szuperpiaci energia részlegében félelmetes  kihívásokat találhatunk…. geopolitikai feszültségek  a Közel‐Keleten, a harmadik világ országai  eladósodásának kiterjesztése és a gazdasági   hanyatlás, amely sok országot a pénzügyi  összeomlás szélére sodort. Ezek a problémák  egymással összefüggnek: változtatnunk kell a  viselkedésünkön, hogy ezekre megoldást találjunk,  és biztosítani tudjuk kontinensünk jövőbeli fejlődését.’  Vittorio Prodi, EPK

ÉGHAJLATBARÁT NÖVEKEDÉS ÉS   MUNKAHELYEK ELŐSEGÍTÉSE   Az éghajlatváltozással szembeni küzdelem szükségessé  teszi a szigorúbb fellépést bizonyos ágazatokban.  Számos ipari ágazat esetében van még lehetőség  takarékosságra a hatékonyság javításával, amely  kölcsönösen előnyös lenne a versenyképesség és a  környezetvédelem szempontjából. Ezen túl azonban  terveznünk és pénzügyileg támogatnunk kell a  fejlődő, alacsony szénkibocsátású ágazatokat.   

‘Most kell cselekedni és befektetni olyan termékekbe,  amelyek megfelelőek a jövőre nézve. Winston  Churchill mottóját követve, mely szerint „soha ne  hagyjunk egy válságot kihasználatlanul”, ragadjuk  meg ezt a lehetőséget [a pénzügyi válságot], és a  jelenlegi politikát alapjaiban alakítsuk át. A ’zöld  technológia’ piacának értéke máris meghaladja az  1000 milliárd eurót.’  Karl Heinz Florenz, EPK

Az alacsony szénkibocsátású munkahelyek száma  Európában máris jelentős. A WWF tanulmánya  rámutatott, hogy Európában legalább 3,4 millió   azoknak az állásoknak a száma, amelyek közvetlenül   kapcsolódnak a megújuló energiához, a fenntartható   közlekedéshez és az energiahatékony árukhoz és   szolgáltatásokhoz. Ezzel szemben az iparban, például   a bányászatban, villamos áram termelésben, gáz‐,  cement‐, vas‐ és acéliparban a becslések szerint  2,8 millió munkahely van. Az értékelés előrejelzése  szerint az alacsony szénkibocsátású gazdaság a  jövőben tovább fog bővülni.   A befektetés az alacsony szénkibocsátású megoldásokba  közvetlenül teremt munkahelyeket és gazdasági  lehetőségeket Európában. Továbbá, Európának  mint kereskedelmi tömbnek jelentős szerepe van  az alacsony szénkibocsátásra irányuló befektetések  elősegítésében szerte a Földön. Kellően bizonyított,  hogy az Európában elfogadott termékszabványok  válnak gyakran elfogadott normává. Az európai piacon   forgalomba hozott termékek energiafelhasználását   és hatékonyságát vagy a bennük megtestesülő  szénkibocsátást meghatározó műszaki szabványok  erőteljes potenciális eszközök, melyeket fel kell  használni a zöld beruházások előmozdítására  Európában és azon kívül. 

www.ieep.eu/briefingsonclimate

Design: Aloof Design

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

Recommend Documents