AZ
EURÓPAI
PARLAMENTI
KÉPVISELŐK
TÁMOGATÁSÁRA
3
/ ALACSONY
SZÉNKIBOCSÁTÁSÚ
JÖVŐ
VALÓRA
VÁLTÁSA
3
/
ALACSONY
SZÉNKIBOCSÁTÁSÚ
JÖVŐ
VALÓRA
VÁLTÁSA
Európa
kötelezettséget
vállalt
arra,
hogy
a
globális
hőmérsékletemelkedést
2
°C
alá
szorítja.
Az
előrejelzések
szerint
e
szint
alatt
az
éghajlatváltozás
legrosszabb
hatásai
elkerülhetők.
A
2
°C‐os
emelkedés
ma
már
szinte
elkerülhetetlen
a
jelenlegi
és
múltbeli
kibocsátási
szintek
mellett.
Az
Európai
Unió
27
tagállama
együttesen
a
világ
harmadik
legnagyobb
üvegházhatású
gáz
(ÜHG)
kibocsátója.
Továbbá,
Európa
a
múltban,
az
ipari
forradalom
óta
túlzott
mértékben
járult
hozzá
az
ÜHG
emelkedéséhez.
Európa
közvetlen
kibocsátásait
ugyan
dokumentálják,
de
ha
Qigyelembe
vesszük
a
máshol
termesztett
és
előállított
áruk
fogyasztását
is,
akkor
az
Európai
Unió
27
tagállamának
lényegesen
nagyobb
lesz
az
éghajlati
lábnyoma.
Az
éghajlatváltozással
szembeni
küzdelemhez
és
a
globális
hőmérsékletemelkedés
2
°C‐ra
történő
visszaszorításához
gyors
fellépés
szükséges.
Minél
később
cselekszünk
az
ÜHG
kibocsátásokkal
szemben,
annál
nagyobb
a
kockázat
és
annál
magasabb
a
fellépés
költsége.
Gazdaságaink
átállításával
alacsonyabb
szénkibocsátású
pályára
Európa
két
jelentős
lehetőséget
kap:
hozzájárulhat
az
éghajlatváltozás
elhárításához;
és
egy
megújult
fejlesztési
modellt
építhet
fel,
amely
kevésbé
függ
a
szennyező
és
bizonytalan
energiaforrásoktól.
KATASZTROFÁLIS
VÁLTOZÁS
ELKERÜLÉSE
1
MIT
KELL
TELJESÍTENÜNK?
Ahhoz,
hogy
a
globális
hőmérsékletemelkedést
kb.
2
°C‐ ra
korlátozzák,
az
Éghajlat‐változási
Kormányközi
Testület
(IPCC)
4.
Értékelő
Jelentésében
közzétett
becslése
szerint
a
légköri
ÜHG
koncentrációkat
445
és
535
ppm
CO2
egyenérték
közötti
értékre
kell
leszorítani.
Ennek
megvalósításához
az
IPCC
becslése
szerint
2015‐ig
el
kell
érni
a
globális
ÜHG
kibocsátások
maximumát,
és
azután
ennek
csökkennie
kell
úgy,
hogy
2050‐re
a
globális
ÜHG
kibocsátás
csökkentésnek
50%
és
85%
között
kell
lennie
(a
2000.
évi
kibocsátásokhoz
viszonyítva).
2005‐ben,
a
becslések
szerint
a
globális
koncentrációk
értéke
elérte
a
375
ppm
CO2
egyenértéket. Az
IPCC
előrejelzései
alapján
a
Bizottság
számításai
szerint
az
Európai
Unió
kibocsátásainak
30%‐kal
kell
csökkenniük
2020‐ig,
melynek
segítségével
Európa
egy
olyan
pályára
kerül,
amely
lehetővé
teszi
az
50%
és
80%
közötti
kibocsátás
csökkentés
megvalósítását
2050‐ig
(az
Európai
Parlament
80%‐os
csökkentési
célra
szólította
fel
az
Európai
Uniót
2050‐ig).
Nemzetközi
megállapodás
hiányában
az
Európai
Unió
célja
jelenleg
20%‐os
csökkentés
2020‐ig,
ha
azonban
megszületik
a
megállapodás
ez
év
decemberében
Koppenhágában
(lásd
4.
rész),
ez
a
szám,
az
Európai
Unió
szándéka
szerint,
30%‐ ra
emelkedik.
‘Európa
keresztúthoz
érkezett.
Most
lehetősége
van
arra,
hogy
a
fenntarthatóbb
termelési
és
fogyasztási
minták
felé
fordulva
befektessen
a
jövőbe.’
A
CSELEKVÉS
ELMARADÁSÁNAK
ÁRA A
kockázat
globális
természetéből
és
a
hatások
mindent
átfogó
jellegéből
következik,
hogy
a
korlátozás
nélküli
éghajlatváltozáshoz
magas
költségek
társulnak.
A
Stern
vizsgálat
becslése
szerint,
amennyiben
nem
korlátozzuk
haladéktalanul
a
változás
mértékét,
az
a
világ
GDP‐jének
legalább
5%‐kával
egyenértékű
veszteséget
okoz
évente
most
és
a
jövőben
folyamatosan.
Amikor
azonban
a
kockázatok
és
hatások
szélesebb
körét
vették
Qigyelembe,
a
becsült
veszteség
elérte
a
GDP
20%‐át.
Ezzel
szemben,
mint
a
tanulmány
rámutatott,
a
cselekvés
ára
a
világ
GDP‐jének
csak
1%‐a
körül
lenne
évente.
A
tanulmány
azt
is
megállapította,
hogy
a
következő
10‐20
évben
megvalósuló
beruházásoknak
e
század
második
felében
jelentkezne
az
éghajlatra
gyakorolt
jelentős
hatása.
Más
kutatás
megállapította,
hogy
miközben
az
éghajlatváltozással
szembeni
fellépés
elsődleges
haszna
az,
hogy
a
változások
kitolódnak
a
jövőbe,
vannak
sokkal
gyorsabban
jelentkező
jelentős
társhasznok
is.
Ezek
elsősorban
a
fosszilis
energiahordozók
felhasználásának
csökkenéséhez
kapcsolódnak.
Például,
csökkenne
a
nitrogén‐ oxidok,
az
alacsony
szinten
jelenlévő
ózon
és
a
szálló
por
levegőbe
történő
kibocsátása,
és
ez
által
csökkenne
a
légzőszervi
megbetegedések
mértéke
és
súlyossága.
További
két
nagy
jelentőségű
társhaszon
az
energia
biztonság
és
a
zöld
munkahelyek
támogatása.
Sirpa
Pietikäinen,
EPK
‘Nem
képzelhető
el
a
szénkibocsátás
ésszerű
csökkentése
annak
kulcsfontosságú
forrásától,
a
fosszilis
energiafogyasztástól
való
függőségünk
drasztikus
csökkentése
nélkül.
Olyan
energiatermelésre
van
szükségünk,
amely
fenntartható,
de
ugyanakkor
megQizethető
és
biztonságos
is.
Az
idő
előre
haladásával
a
fosszilis
energiahordozók
progresszívan
egyre
kevésbé
felelnek
meg
e
három
kritérium
bármelyikének.’
Graham
Watson,
EPK
ENERGIABIZTONSÁG
Európa
energiaellátásának
biztonsága
egyre
nagyobb
probléma;
az
emelkedő
olajárak,
a
geopolitikai
bizonytalanság
és
az
energiaszállítók
szűk
körének
a
kiszámíthatatlan
viselkedése
arra
késztettek
minket,
hogy
máshonnét
próbáljuk
meg
teljesíteni
energiaigényeinket.
Az
energiabiztonság
növeléséhez
azonban
hatékonysági
intézkedésekkel
csökkenteni
kell
az
energiaigényeket,
és
szélesíteni
kell
az
ellátási
lehetőségeket.
Az
ellátási
lehetőségek
szélesítése
keretében
bővíteni
kell
az
energia
előállító
technológiákat,
növelni
kell
az
energiaszállítók
számát,
és
több
energiát
kell
biztosítani
hazai
forrásokból.
Az
alacsony
szénkibocsátású
technológiákra
való
átállás
fontos
lehetőséget
kínál
mindezen
célok
eléréséhez.
A
forgatókönyvek
szerint
az
energiaigényeinket
többféleképpen
és
rugalmasabban
kell
biztosítanunk
az
intelligens
hálózatoktól
a
többféle,
megújuló
forrásokig
és
egy
európai
szuperhálózat
lehetséges
megépítésén
keresztül,
amely
lehetővé
teszi
számunkra
a
villamos
energiaellátás
dinamikusabb
elosztását.
Ez
által
olyan
jövőnek
kell
megvalósulnia,
amely
tisztább
energiát,
és
ugyanakkor
intelligensebb
módszert
biztosít
annak
kezelésére.
‘Az
európai
szuperpiaci
energia
részlegében
félelmetes
kihívásokat
találhatunk….
geopolitikai
feszültségek
a
Közel‐Keleten,
a
harmadik
világ
országai
eladósodásának
kiterjesztése
és
a
gazdasági
hanyatlás,
amely
sok
országot
a
pénzügyi
összeomlás
szélére
sodort.
Ezek
a
problémák
egymással
összefüggnek:
változtatnunk
kell
a
viselkedésünkön,
hogy
ezekre
megoldást
találjunk,
és
biztosítani
tudjuk
kontinensünk
jövőbeli
fejlődését.’
Vittorio
Prodi,
EPK
ÉGHAJLATBARÁT
NÖVEKEDÉS
ÉS
MUNKAHELYEK
ELŐSEGÍTÉSE
Az
éghajlatváltozással
szembeni
küzdelem
szükségessé
teszi
a
szigorúbb
fellépést
bizonyos
ágazatokban.
Számos
ipari
ágazat
esetében
van
még
lehetőség
takarékosságra
a
hatékonyság
javításával,
amely
kölcsönösen
előnyös
lenne
a
versenyképesség
és
a
környezetvédelem
szempontjából.
Ezen
túl
azonban
terveznünk
és
pénzügyileg
támogatnunk
kell
a
fejlődő,
alacsony
szénkibocsátású
ágazatokat.
‘Most
kell
cselekedni
és
befektetni
olyan
termékekbe,
amelyek
megfelelőek
a
jövőre
nézve.
Winston
Churchill
mottóját
követve,
mely
szerint
„soha
ne
hagyjunk
egy
válságot
kihasználatlanul”,
ragadjuk
meg
ezt
a
lehetőséget
[a
pénzügyi
válságot],
és
a
jelenlegi
politikát
alapjaiban
alakítsuk
át.
A
’zöld
technológia’
piacának
értéke
máris
meghaladja
az
1000
milliárd
eurót.’
Karl
Heinz
Florenz,
EPK
Az
alacsony
szénkibocsátású
munkahelyek
száma
Európában
máris
jelentős.
A
WWF
tanulmánya
rámutatott,
hogy
Európában
legalább
3,4
millió
azoknak
az
állásoknak
a
száma,
amelyek
közvetlenül
kapcsolódnak
a
megújuló
energiához,
a
fenntartható
közlekedéshez
és
az
energiahatékony
árukhoz
és
szolgáltatásokhoz.
Ezzel
szemben
az
iparban,
például
a
bányászatban,
villamos
áram
termelésben,
gáz‐,
cement‐,
vas‐
és
acéliparban
a
becslések
szerint
2,8
millió
munkahely
van.
Az
értékelés
előrejelzése
szerint
az
alacsony
szénkibocsátású
gazdaság
a
jövőben
tovább
fog
bővülni.
A
befektetés
az
alacsony
szénkibocsátású
megoldásokba
közvetlenül
teremt
munkahelyeket
és
gazdasági
lehetőségeket
Európában.
Továbbá,
Európának
mint
kereskedelmi
tömbnek
jelentős
szerepe
van
az
alacsony
szénkibocsátásra
irányuló
befektetések
elősegítésében
szerte
a
Földön.
Kellően
bizonyított,
hogy
az
Európában
elfogadott
termékszabványok
válnak
gyakran
elfogadott
normává.
Az
európai
piacon
forgalomba
hozott
termékek
energiafelhasználását
és
hatékonyságát
vagy
a
bennük
megtestesülő
szénkibocsátást
meghatározó
műszaki
szabványok
erőteljes
potenciális
eszközök,
melyeket
fel
kell
használni
a
zöld
beruházások
előmozdítására
Európában
és
azon
kívül.
www.ieep.eu/briefingsonclimate
Design: Aloof Design