AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

AZ EURÓPAI PARLAMENTI  KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

6 / FOLYAMATOS KIHÍVÁS

Ahhoz, hogy esélyünk legyen a katasztrofális  éghajlatváltozás elkerülésére, Európa politikáinak,  kibocsátásainak, gazdaságainak és társadalmainak  észrevehetően meg kell változniuk 2014‐ig. Ennek  megvalósításához négy kulcsfontosságú kihívással  nézünk szembe:  1. Nagyratörő és méltányos globális megállapodás  létrehozása Koppenhágában; 

6 / FOLYAMATOS KIHÍVÁS

2. Reagálás a nemzetközi kötelezettségvállalásra az  Európai Uniós fellépés gyors felülvizsgálatával,  a 20%‐os kibocsátás csökkentési célról 30%‐ra  történő átállással;  3. A 2008. évi éghajlat‐ és energiacsomag törekvéseinek  teljesítése hatékony végrehajtás és felügyelet  biztosításával a komitológia keretében és azon túl; és  4. A kihívások következő generációjának kezelése az  alábbiakon keresztül: a meglévő szakpolitikai  intézkedések erősítése, amelyek különösen a  nagyobb energiahatékonyság megvalósítására  irányulnak; összehangoltabb alkalmazkodási  módszer; EU költségvetés újrafókuszálása; és a  földhasználat változáshoz és kezeléshez társuló  kibocsátások és megkötések kezelése.  

HOSSZ% 'S KANYARG.S %T Mostanában sokat beszélnek a „Koppenhágába  vezető útról”. Bár ez egy létfontosságú állomás, a  valóságban azonban ennél jóval nagyobb távolságot  kell utazni, és az út közel sincs olyan jól kijelölve. Az   éghajlatváltozás elleni harc két alapelve a következő:   minél korábban cselekszünk, annál kevesebbe kerül;   és kibocsátásainkat ellenőrizni és fokozatosan  csökkenteni kell a következő legalább 40 év során –   és lehetséges, hogy örökké.   Mindehhez gyors fellépésre van szükség, amely lehetővé  teszi az átállást az alacsony szénkibocsátású modellre,   melynek segítségével a változás hosszabb időszak   alatt jön létre. Egy globális megállapodás, amelyhez   az EU 2020‐ig elérendő, legalább 30%‐os  kibocsátáscsökkentési célja társul, egyértelmű  megbízás lenne az alacsony szénkibocsátású  forradalom megvalósítására Európában. Amennyiben megfelelően hajtják végre, és ha az  ambíciók is a komitológia keretein belül maradnak  (különösen fontos egy erőteljes Európai Kibocsátás‐ kereskedelmi Rendszer (ETS) biztosítása), a 2008.  évi éghajlat‐ és energiacsomag tartalmazza a  megoldás egy részét. A folyamatos erőfeszítések az  épületek energiateljesítményéről és a termékek   energiacímkézéséről szóló irányelvek szigorának  javítására szintén hozzájárulnak ehhez. Mindezek  ellenére azonban a kibocsátási források kezelésében   és az Európai Unió alkalmazkodási módszereiben  továbbra is jelentős hiányosságok vannak.  

A KIH1V3SOK K4VETKEZ6 GENER3CI.JA 9 EGY KIBONTAKOZ. NAPIREND Alkalmazkodás Európa nincs felkészülve a múltbeli üvegházhatású  gázkibocsátások (ÜHG) következményeként várható  társadalmi, gazdasági és környezeti változásokra,  így a hatások csökkentésére és kezelésére irányuló  képességünk jelenleg korlátozott. Eredményes  alkalmazkodási intézkedések megvalósításához  számos tényezőt kell újra megvizsgálni – a  talajgazdálkodástól, a biológiai sokféleségtől és a  vízkészletektől az infrastruktúra jinanszírozásáig,  a vészhelyzeti tervezésig és a földdel való  gazdálkodás, beleértve a mezőgazdaságot is,  támogatásáig.   A 2009. évi Fehér könyv az alkalmazkodásról,   állítása szerint, keretet biztosít az Európai Unió   sérülékenységének csökkentésére az éghajlatváltozás  hatásaival szemben. E dokumentum határozott  hangsúlyt helyez a szakpolitikai tudatosság  elterjesztésére más szakpolitikákon keresztül.  Nem valószínű, hogy ez a megközelítés biztosítani  tudná környezetünk és társadalmunk szükséges  védelmét. A Fehér könyv javaslatot tartalmaz egy  ’átfogó alkalmazkodási stratégiára 2013‐tól’, de a  kötelezettségvállalások korlátozottnak tűnnek.   Energiahatékonyság Az energiahatékonyság az éghajlatváltozással  szembeni fellépés legolcsóbb formája. A 2006.  évi Energiahatékonysági akcióterv becslései  ellenére, miszerint Európa 2020‐ig 20%‐os  energiamegtakarítást érhetne el, az eddigi  erőfeszítések korlátozottak voltak. Van egy  hatékonysági cél 9%‐os csökkentés megvalósítására  2016‐ig (a 2006/32/EK irányelv írja elő), de ez nem  kötelező érvényű. 

A közeljövőben jelentős lehetőségek nyílnak az Európai   Unió hatékonysági erőfeszítései eredményességének   javítására. Az Energiahatékonyságról szóló akcióterv   felülvizsgálata már zajlik, melyhez a kapcsolódó  Bizottsági Közlemény 2009 vége felé várható. Az a  hír járja, hogy az akcióterv felülvizsgálata keretében  a Bizottság esetleg javasolni fogja a 2020‐ig  megvalósítandó 20%‐os hatékonyságnövelés új,   kötelező érvényű céllá alakítását. A hivatalos  javaslatok az Akcióterv végrehajtásának következő  lépéseire 2010 őszén várhatók. A svéd elnökség  ösztönzése alapján voltak általánosabb jellegű viták,  amelyek az ’ökohatékony Európára’ irányultak.   A következő évek során bizonyára növekvő hangsúly   kerül az Európai Unió piacán forgalomba hozott  termékek zöldebbé tételén.  Földhasználat, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és  bioenergia A földhasználat kulcsfontosságú az éghajlatváltozás  mérséklése és az alkalmazkodás szempontjából  egyaránt. A föld a forrása és ugyanakkor az  elnyelője is a kibocsátásoknak. Ha megfelelően  kezelik, lehetőséget biztosít arra, hogy az  éghajlatváltozásnak a mezőgazdaságra és a  vízkészletekre gyakorolt hatásait korlátozzuk. A  föld által kínált veszélyek és lehetőségek alapjában  véve az általunk végzett megfelelő és szakszerű  földgazdálkodástól és használattól függnek. A föld és éghajlat kapcsolatrendszere számos, a  közeljövőben várható, kulcsfontosságú vitát fog át:  ‐Fenntarthatósági kritériumok kidolgozása energia  előállításra felhasznált szilárd biomasszára, a  bioüzemanyagok jelenlegi követelményeire építve  (2010);

‐ Számviteli rendszer kidolgozása a megnövekedett  európai bioüzemanyag kereslethez kapcsolódó,  közvetett földhasználat változásból (ILUC)  származó kibocsátásokra (2010 tavasza); ‐ Országok jutalmazása az erdők védelméért és más,  olyan földgazdálkodási tevékenységért, amely  hozzájárul a széntároláshoz (amely szerepel Az  erdőirtásból és az erdők pusztulásából származó  kibocsátások csökkentése – REDD ‐ című nemzetközi   szintű vitában); és ‐ A gazdálkodók támogatási módjának felülvizsgálata (a  közös agrárpolitika – CAP – reform égisze alatt). Összehangolt vitára van tehát szükség, amelyben  jigyelembe veszik a földhasználatot, az  éghajlatváltozás mérséklését és az alkalmazkodást.  Ennek keretében jigyelembe kell venni: az európai   földhasználat és kezelés jövőjét; az európai döntések   hatásait a harmadik országok földhasználatára;  valamint azt, hogy hogyan lehetne a legjobban  támogatni a szárazföldi szénkészletek  visszatartását.  Az Európai Kibocsátás‐kereskedelmi Rendszer (ETS) Bár az EU ETS központi szerepet játszik az Európai Unió  klímapolitikájában, nem terjesztették ki minden  lehetséges ágazatra a közelmúlt reformjai során, és  ez nem is szükségszerűen praktikus, különösen a  mezőgazdaság, a közlekedés és a hulladékkezelés  területén. A hajózás azonban megfontolás tárgyát  képezi. Amennyiben nem lesz megállapodás a  hajózási kibocsátások nemzetközi megközelítéséről  Koppenhágában, akkor várhatóan be fognak épülni  az EU ETS‐be.

További kérdések, amelyekkel foglalkozni kell, többek   között, az, hogy milyen kilátások vannak az EU  ETS és más kereskedelmi rendszerek nemzetközi  összekapcsolására, biztosítva azt, hogy ez oly módon  történik, hogy az Európai Uniós megközelítés  szigorából nem kell engedni. Viták zajlottak arról is,   hogy az EU ETS‐t az ágazatok mentén feldarabolnák   a jövőben, ami lehetővé tenné az erőteljesebb  árképzési jelzéseket ott, ahol a verseny korlátozottabb,  például a villamosenergia ágazatban.   Az energiaellátás szénmentesítése Végül is nincs egyértelmű terv Európa villamosenergia  ágazatának szénmentesítésére, annak ellenére, hogy   irányelvet fogadtak el, amely mutatja az utat a   szénmegkötés és tárolás felé (CCS). Az Egyesült  Királyságra elkészített értékelések szerint, ahhoz, hogy   2050‐re teljesüljön a 80%‐os kibocsátáscsökkentés   hazai célja, a villamosenergia ágazatot szinte teljes  mértékben szénmentesíteni kell 2030‐ig.  A következő öt év során várhatóan növekedni fog az  Európai Unióra nehezedő nyomás, hogy az EU ETS  kiegészítéseként fogadjon el új mechanizmusokat. Ha   a szén ára továbbra is alacsony és változékony lesz,   az kevéssé ösztönzi az újítást és kibocsátáscsökkentést.  A jelenleg vita tárgyát képező kulcsfontosságú  eszköz az új erőművekre vonatkozó CO2 kibocsátási  teljesítmény szabvány. Ennek célja az, hogy  megakadályozzák újabb karbonintenzív erőművek  építését Európában. 

Alacsony szénkibocsátású jövő jinanszírozása Európában Az, ahogyan az Európai Uniós jinanszírozás elosztása  jelenleg történik, nem felel meg sem alacsony  szénkibocsátású gazdaságok megvalósítása  jövőképének Európában, sem a gyors átalakítás  szükségességének. Az éghajlatváltozás elleni  tevékenységekre rendelkezésre álló jinanszírozás  nem tükrözi az éghajlatváltozás fontosságát az  Európai Unió napirendjében, és nem elegendő a  kibocsátáscsökkentéshez szükséges hatékonysági  megtakarítások, technológiai újítások és alacsony  szénkibocsátású infrastruktúra (pl. az intelligens  hálózatok) megvalósításához. Továbbá a jelenlegi  EU támogatások nem eléggé ’éghajlat‐biztosak’,  és potenciálisan a környezetben kárt okozó  projekteket is támogathatnak.  A Bizottság által jelenleg végzett Európai Uniós  költségvetés felülvizsgálata egyedülálló lehetőséget  kínál a jinanszírozás átrendezésére úgy, hogy  teljesülhessenek a jelenlegi és jövőbeli igények. A  Bizottság várhatóan 2009. október végén teszi közé  a költségvetési reformról szóló Fehér könyvet, bár  vannak olyan spekulációk, miszerint a közzététel  dátuma csúszhat. 

‘A koppenhágai tárgyalás fordulópont lehet és kell,  hogy legyen világunk történelmében... Az európai  parlamenti képviselőknek fel kell emelkedniük  a kihíváshoz. Európa a zöld fejlesztés globális  vezetője lehet. Parlamenti képviselőinek a  bajnokainak és nagyköveteinek kell lenniük.’   Spyros Kouvelis, PK

www.ieep.eu/briefingsonclimate

Design: Aloof Design

AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK TÁMOGATÁSÁRA

Recommend Documents