EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT
Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola
Művészeti nevelés „Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel kellene foglalkozniuk a diákoknak, a tanárok fő feladata pedig az erkölcsi érzelmi nevelés kellene hogy legyen. Irodalmi színpadon, kerámiaszakkörön, énekkarokban, zenekarokban kellene kibontakoztatni a gyerekek képességeit, így fejlesztve érzelemvilágukat, erkölcsi érzéküket. A befogadás művészetét is meg kellene tanítani nekik, mert ez folyosót nyit a külvilág és agyuk között, s ezen a folyosón közlekedik a kreativitás is, csak ellenkező irányban.” Freund Tamás – agykutató, neurobiológus
A művészetoktatás, művészeti nevelés néhány elemének összefoglalása » a művészetek stimulálják a kognitív fejlődést, az ember kreatív képességeinek fejlődését segíti elő, » az egyéni képességek fejlesztése mellett a művészeti és kulturális nevelés hozzájárul a társadalmi kohézióhoz, » a művészetek hozzájárulnak a humán erőforrás kineveléséhez, » a művészetoktatási programok biztosítják a „kulturális ipar” fejlődését, így sok embert hozzásegítenek ahhoz, hogy felfedezzék, a kulturális kifejezés lehetőségeit és sokszínűségét, amelyet a kulturális ipar nyújt.
Nemzetközi kitekintés » 1992- a maastrichti szerződés aláírása – a kulturális politika önálló címként az Európai Közösség programjának része lett Kultúra 2000 című program » Ján Figel, az EU oktatási, képzési, kulturális és nyelvi sokszínűségéért felelős biztosa: „a művészet és a kultúra jelentősége gazdasági értelemben sem elhanyagolható” » EU átlagos foglalkoztatási rátája csökkent a 2002 és 2004 közötti időszakban, a kulturális szektoré nőtt. » Ján Figel megállapítása szerint „A kulturális szektor a kreativitás motorja, ami viszont a társadalmi és gazdasági fejlődés, a több és jobb munkahely megteremtésének hajtóereje lehet.”
A középfokú művészetoktatás célja, feladatai » művészetek területén kiemelkedő képességű tanulók tehetségének felismerése, fejlesztése » a művészeti ágak ismereteinek, a mesterségbeli tudásnak az átadása, elsajátítása » a növendékek általános műveltségének fejlesztése » az alkotómunka iránti kedv felkeltése, lehetőségek biztosítása, » a kreativitás kibontakoztatása » az általános és speciális képességek, kompetenciák fejlesztése » a személyiség fejlesztése
Tárgy és személy feltételrendszer » sajátos infrastuktúra: gyakorló és előadótermek hangszerek speciális gépek, berendezések speciális szoftverek » megfelelő pedagógiai kompetenciákkal és végzettséggel rendelkező művésztanárok, » adott művészeti területen sikeres művésztanárok, akik kellő szakmai tekintéllyel, hitelességgel rendelkeznek, » a művészetek és a kultúra iránt elkötelezett, együttműködni képes tanári kar a közismereti tárgyak oktatására.
A művészeti képzést folytató középiskolák feladatai A szakképzés rendszerébe illeszkedően, 1 OKJ-ben meghatározott művészeti szakképzést folytatnak SZVK és központi programok alapján, 2 a művészeti szakképesítésekre való felkészítés mellett a tehetségfejlesztés, tehetségsegítés speciális feladatának alkotóműhelyei. 3 az oktatási feladatokkal összhangban, meghatározó jelentőségű kulturális –művészeti intézményként vesznek részt a települések életében, + felkészítés a kétszintű érettségi vizsgákra.
Megújuló szabályozás - változó hangsúlyok » Megtörtént az új OKJ szerinti művészeti szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek és központi programjainak átdolgozása, az Európai képesítési keretrendszer követelményeinek megfelelően. » A képesítési keretrendszer olyan nemzetközi ekvivalencia hálózatot eredményez, amelyben a művészeti szakképesítések is összevethetők Európa szerte. » Bevezetése a 2009/2010-es tanévtől felmenő rendszerben.
Az oktatási szintek kapcsolata » Alapfokú művészeti iskolák hálózózata (közoktatással párhuzamos rendszer) » Középfokú művészeti szakképzés párhuzamos képzés 9-13. évfolyamon » Felsőfokú művészeti szakképzés néhány speciális nagy nevű egyerem
Kiemelt feladat a tehetségek felkutatása, segítése, a három szint szereplőinek együttműködésével.
Kilépés a közoktatás világából » Munkaerőpiac – kvalifikált szakemberek, akik az adott művészeti területnek megfelelő munkakörben helyezkednek el (pl.: színházi táncosok, alkalmazott grafikusok). » Továbbtanulás szakirányú egyetemen – további szakosodás, az ismeretek bővítése (pl.: formatervező-, divattervező-, tervezőgrafikus iparművészek; hangszeres előadóművészek; táncpedagógusok) » Nem szakirányú továbbtanulás – a kreativitás hasznosítása mérnöki-, pedagógiai-, agrár pályákon. » Alacsony lemorzsolódás, kevés pályaelhagyó.
A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola sajátosságai » Egyedülálló struktúra három művészeti szakképzési területtel: zene: hangszeres zenész, magánének, zeneelmélet képző: grafikus, festő, keramikus, ötvös, szobrász, textilműves tánc: színházi táncos » Drámatagozatos gimnáziumi oktatás » Regionális beiskolázás – hagyományosan széles körű beiskolázás.
A művészeti szakképzés jövője » Jellemző változás: az ún. szektoriális váltás – a szolgáltatásokezen belül a személyes szolgáltatások iránt kereslet- előtérbe kerül. Ez a folyamat a humán területek szakképzésének megújítását igényli, amely mindenképpen csak erre irányuló szemléletváltással valósítható meg. » Rugalmasság-struktúraváltás-korszerű tartalmak. » Tartalmi fejlesztések: tudás – képességek – kompetenciák » Az infratruktúra fejlesztése – IKT eszközök, egészséges munkakörnyezet, stb.
Köszönöm figyelmüket! www.pecsimuveszeti.hu
[email protected] [email protected]
